EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.11.10.

COM(2021) 688 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az (EU) 2019/817 rendelet 78. cikkének (5) bekezdése és az (EU) 2019/818 rendelet 74. cikkének (5) bekezdése szerint az interoperabilitásról szóló rendeletek teljes körű alkalmazására vonatkozó előkészületek aktuális állásáról

1.Bevezetés

2019. június 11-én hatályba léptek az interoperabilitásról szóló rendeletek 1 . E jogszabályok a biztonságot, a határigazgatást és a migrációkezelést szolgáló uniós információs rendszerek továbbfejlesztésére, valamint azok intelligensebb és hatékonyabb együttműködésének előmozdítására irányulnak. Ennek megfelelően az uniós információs rendszerek között kialakított interoperabilitás célja a külső határokon végzett ellenőrzések hatékonyságának és eredményességének fokozása, valamint az irreguláris migráció megelőzéséhez, és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térség magas szintű belső biztonságához való hozzájárulás. Az interoperabilitás célja továbbá a közös vízumpolitika végrehajtásának javítása, a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálásának segítése, a terrorista és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez és kivizsgálásához való hozzájárulás, valamint az ismeretlen személyek azonosításának megkönnyítése.

Az interoperabilitásról szóló rendeletek elfogadásakor három uniós információs rendszer már működött: a Schengeni Információs Rendszer, a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és az Eurodac, a menedékkérők ujjlenyomatainak összehasonlítására szolgáló rendszer. Három másik uniós információs rendszer jelenleg fejlesztés alatt áll: a határregisztrációs rendszer, az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer, valamint a Harmadik Országbeli Állampolgárok Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszere (ECRIS-TCN).

Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás megteremtésének célja, hogy e rendszerek kiegészítsék egymást, elősegítsék a személyek helyes azonosítását és hozzájáruljanak a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelemhez, ugyanakkor biztosítsák az alapvető jogok, különösen az adatvédelmi követelmények teljes körű tiszteletben tartását.

Az interoperabilitásról szóló rendeletek a Bizottság és az eu-LISA általi nyomon követésre és értékelésre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznak. 2019 decemberében az eu-LISA benyújtotta az interoperabilitási elemek fejlesztésének állásáról szóló első jelentését 2 , majd 2020 júliusában közzétette a második 3 , 2020 decemberében pedig a harmadik 4 ilyen jelentést.

Az (EU) 2019/817 rendelet 78. cikkének (5) bekezdése és az (EU) 2019/818 rendelet 74. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az interoperabilitásról szóló rendeletek teljes körű végrehajtására irányuló előkészületek állásáról. Ennek a jelentésnek részletes információkat kell tartalmaznia a felmerült költségekről, valamint minden olyan kockázatról, amely hatással lehet az összköltségre. A Bizottságnak minden évben ilyen jelentést kell benyújtania mindaddig, amíg az interoperabilitási elemek működésének megkezdését az (EU) 2019/817 rendelet 72. cikkében és az (EU) 2019/818 rendelet 68. cikkében említett bizottsági végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza.

A Bizottság 2020. augusztus 21-én nyújtotta be első jelentését 5 .

2.Az interoperabilitásról szóló rendeletek végrehajtási jogszabályai

Az interoperabilitásról szóló rendeletek előírják, hogy a bennük foglalt egyes műszaki részletek kiegészítése és végrehajtása érdekében végrehajtási jogszabályokat kell elfogadni. E jogi aktusok közül néhányra azért van szükség, hogy az eu-LISA teljes mértékben megkezdhesse az átfogó informatikai architektúra keretében az interoperabilitási elemek kialakítását és fejlesztését, különösen mivel ez szükségessé teszi a műszaki leírások meghatározását és a közbeszerzési eljárások előkészítését a szerződő felekkel való együttműködés érdekében. A feladatmeghatározásoknak a szükséges ajánlati felhívásokban meghatározott egyértelmű és teljes műszaki leírásokon kell alapulniuk. További jogi aktusokra van szükség olyan műszaki szabályok meghatározásához, amelyek – például egységes formanyomtatványok használata és a biztonsági események kezelésére szolgáló együttműködési eljárások kialakítása révén – megkönnyítik az illetékes tagállami hatóságok és uniós ügynökségek gyakorlati működését.

A Bizottság a 2020. évi jelentés óta tovább egyeztetett az interoperabilitási elemek fejlesztéséhez szükséges végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogiaktus-tervezetek csomagjáról az érintett bizottságokban és szakértői csoportban. A jelen állás szerint 12, az elfogadási eljárás különböző szakaszaiban lévő jogi aktust már benyújtottak vagy hamarosan benyújtanak az interoperabilitási bizottságoknak hivatalos szavazás céljából 6 . Két további jogi aktus előkészítése folyamatban van. Az új informatikai architektúra kialakításához összesen 74 végrehajtási, illetve felhatalmazáson alapuló jogi aktusra van szükség, az alábbi táblázat szerint:

1. táblázat: A szükséges végrehajtási, illetve felhatalmazáson alapuló jogi aktusok 2021. szeptember 17-i állása az egyes rendeletek szerinti bontásban

Rendelet	Jogi aktus típusa	Elfogadva	Hivatalos elfogadás folyamatban	Bizottság vagy szakértői csoport elé terjesztve	Az elfogadási eljárás még nem kezdődött meg
ETIAS	Felhatalmazáson alapuló	5	2	3
	Végrehajtási	10	2	3	1
EES	Felhatalmazáson alapuló
	Végrehajtási	13		1
SIS	Felhatalmazáson alapuló				1 (opcionális)
	Végrehajtási	5	2
Interoperabilitás	Felhatalmazáson alapuló	2	4
	Végrehajtási	12	6		2

Emellett az interoperabilitásról szóló rendeletek előírásainak megfelelően a Bizottság két kedvező véleményt fogadott el az eu-LISA által rendelkezésre bocsátott, az informatikai rendszerek fejlesztésére vonatkozó műszaki előírásokról. Az egyik a jelentések és statisztikák központi adattárára 7 , a másik pedig az európai keresőportálra, a közös személyazonosítóadat-tárra és a többszörös személyazonosságot észlelő rendszerre 8 vonatkozik.

A jelentésben vizsgált időszakban (2020/2021) az Európai Parlament és a Tanács politikai megállapodásra jutott az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer kapcsolódó módosításairól is. Miután a társjogalkotók hivatalosan elfogadják a kapcsolódó módosításokat, a Bizottságnak ki kell igazítania az interoperabilitásról szóló rendeletekhez kapcsolódó, már elfogadott másodlagos jogi aktusok némelyikét.

2020 decemberében az Európai Parlament és a Tanács ideiglenes megállapodásra jutott a Vízuminformációs Rendszer felülvizsgálatára és továbbfejlesztésére irányuló bizottsági javaslatról. A társjogalkotók 2021 júliusában elfogadták az új rendeletet 9 . Az interoperabilitási keretben eddig elfogadott másodlagos jogi aktusok némelyike e rendelet hatálybalépését követően módosításra szorul. A Bizottság most kezdi meg az érintett jogi aktusok felülvizsgálatát. A többi új és továbbfejlesztett uniós információs rendszerrel együtt az új Vízuminformációs Rendszer a tervek szerint 2023 végére működésbe lép és teljes mértékben interoperábilissá válik.

3.A tagállamok és az uniós ügynökségek általi végrehajtás nyomon követése

Az interoperabilitásról szóló rendeletek időben történő végrehajtásának fontosságával uniós és tagállami szinten is tisztában vannak az érintett felek. A teljes körű és helyes végrehajtás érdekében a tagállamoknak, az uniós ügynökségeknek és a Bizottságnak szorosan együttműködve, egymással karöltve kell előre haladniuk, így elkerülve, hogy bármelyik fél esetleges mulasztása a működésbe lépés mindenkit érintő késedelméhez vezessen.

Ezt szem előtt tartva a Bizottság „az informatikai rendszerek migráció, biztonság és jogérvényesülés területén való megvalósításának és használatának, valamint interoperabilitásának nyomon követésére szolgáló sürgősségi riasztási eljárást” (RAP-IT) alkalmazza. Ez egyszerűsíti az új informatikai architektúra megvalósításának nyomon követését és ellenőrzését, és ezzel egyidejűleg lehetővé teszi a már működő rendszerek használatának felügyeletét is.

Az interoperabilitási fórum szintén a nyomonkövetési folyamat részét képezi. A Bizottság 2019 óta félévente összehívja ezeket a magas szintű találkozókat, közös platformot teremtve az összes tagállam és schengeni társult ország, az uniós ügynökségek és más érdekelt felek számára. A fórum célja annak megvitatása, hogy miként lehet előmozdítani az előkészületeket és a felkészültséget, azonosítani a kockázatokat és a megoldásokat, valamint megadni minden szükséges támogatást annak érdekében, hogy az interoperabilitási keret működése a 2023 végi elfogadott céldátumig teljes körűvé váljon. Az érintett uniós ügynökségek az eu-LISA, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Europol. A fórum résztvevőinek körét más érdekelt szereplőkre is kiterjesztették, ezek közé tartozik az Európai Parlament és a Tanács, a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora, az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az európai adatvédelmi biztos.

Az első interoperabilitási fórumra 2019 márciusában, a másodikra 2019 novemberében, a harmadikra pedig 2020 májusában került sor. Az interoperabilitásról szóló rendeletek teljes körű végrehajtására irányuló előkészületek állásáról szóló első bizottsági jelentés 2020. augusztusi elfogadását követően két további fórumot hívtak össze videokonferencia keretében, 2020 októberében, illetve 2021 áprilisában. Ezekre a megbeszélésekre a Bizottság a kérdőívekre kapott válaszok alapján egyéni és átfogó eredménytáblákat készített, amelyek valamennyi tagállam tekintetében ismertették az új informatikai architektúra megvalósításának állását.

A 2020. októberi fórum kiemelte, hogy a tagállamok és a schengeni társult országok összességében jó kormányzásról tettek tanúbizonyságot, és jelentős előrelépést értek el az uniós információs rendszerek új architektúrájának megvalósítása terén. Bizonyos kihívások azonban továbbra is kezelésre várnak. A fórum keretében a Bizottság felkérte a tagállamokat a magas szintű politikai támogatottság fenntartására, és hangsúlyozta, hogy fokozott figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:

·a nemzeti közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos késedelmek;

·a nemzeti jogszabályok értékelésének és módosításainak véglegesítése; valamint

·a nemzeti szinten fennálló erőforrásigények gyors felmérése és kielégítése.

A határregisztrációs rendszer tervezett működésbe lépésének közeledtével a 2020. októberi fórum alkalmat adott arra is, hogy a résztvevők kiemelten foglalkozzanak e rendszer végrehajtásának aktuális helyzetével. A Bizottság konkrét aggályainak adott hangot a határregisztrációs rendszer fejlesztését illetően azon tagállamokban, amelyek felkészültségi szintje alacsonynak tűnt. Kifejezett aggályok merültek fel a műszaki fejlesztésre és a határátkelőhelyeken használt berendezésekre vonatkozó közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban. A Bizottság a fórum nyomon követéseként folytatta a rendszeres kétoldalú találkozókat a kockázatosnak minősített tagállamokkal, és különös figyelmet fordított a pénzügyi és a szerződésekkel kapcsolatos kérdések megvitatására. A Bizottság emellett levelet küldött az érintett tagállamoknak, hogy a politikai döntéshozók is tisztában legyenek a helyzettel.

Ennek fényében, továbbá figyelembe véve az eu-LISA által készített elemzést és az eu-LISA irányító szervei, illetve a tanácsi munkacsoportok keretében a tagállamokkal folytatott egyeztetéseket, a Bizottság felülvizsgálta az ütemtervet. 2020 decemberében a Bizottság javaslatot tett a határregisztrációs rendszer végrehajtási ütemtervének két hónappal történő meghosszabbítására, így a működésbe lépés 2022 májusában lenne esedékes. Ez azonban nem érinti az interoperabilitás 2023 végéig történő teljes körű megvalósításának általános határidejét. A Bizottság javaslatát a bel- és igazságügyi miniszterek 2020 decemberében jóváhagyták.

2021 áprilisában az ötödik interoperabilitási fórum rámutatott, hogy összességében véve kedvező a helyzet, és valamennyi tagállamban növekedett a tudatosság és a politikai támogatottság mértéke. Az érintett tagállamok széleskörűen enyhítették a Covid19-világjárvány hatását, és kezelték a közbeszerzésekkel kapcsolatos kérdések zömét. A fórumon mindazonáltal hangsúlyozták, hogy bár a határregisztrációs rendszer és a továbbfejlesztett Schengeni Információs Rendszer végrehajtása döntő szakaszba lépett – a rendszerek tesztelése volt soron –, néhány tagállamban még mindig jelentős volt a késedelmek kockázata, főként az elhúzódó közbeszerzési eljárások miatt. A Bizottság és az eu-LISA változatlanul kapcsolatot tartott az érintett tagállamokkal, és készen állt támogatást nyújtani. Az áprilisi fórum óta továbbra is fennmaradtak a határregisztrációs rendszerrel kapcsolatos kihívások, mivel a szerződő felek központi szinten késedelmesen teljesítik a vállalt feladatokat. A Schengeni Információs Rendszer felülvizsgálatát illetően az eu-LISA és a tagállamok 1,5 hónapos késéssel megkezdték a nemzeti rendszerek felkészültségének tesztelését. A tesztelést 2021 decemberéig kell lebonyolítani. A hatodik interoperabilitási fórum 2021. október 28-án került megrendezésre.

4.Képzési szükségletek

Az interoperabilitás nem pusztán informatikai projekt. A végfelhasználóknak – például a határőröknek, a menekültügyi és vízumhatóságoknak vagy a rendőröknek – tudniuk kell, hogyan férhetnek hozzá a rendelkezésükre álló információkhoz. Az érintett személyi állomány minden tagját megfelelő képzésben kell részesíteni. A 2020. márciusi „nagykövetek képzése” elnevezésű rendezvényt követően a Bizottság célzott találkozókat szervezett annak érdekében, hogy a felelős tagállami szervek számára további olyan anyagokat biztosítson, amelyek lehetővé teszik a végfelhasználók tájékoztatását és útbaigazítását az interoperabilitási keret és az interoperabilitási elemek használatáról. A Covid19-válság miatt személyes jelenlét mellett zajló képzésekre nem kerülhetett sor, de a Bizottság digitális formában rendelkezésre bocsátotta a képzési anyagokat. A 2021. áprilisi interoperabilitási fórumot követően célzott műhelytalálkozót rendeztek a nemzeti és uniós szakértők számára, ahol jogi és pénzügyi kérdések kerültek napirendre.

2021 májusában az eu-LISA szervezésében az interoperabilitás fejlesztéséről szóló szakmai találkozóra került sor. A Bizottság üdvözli ezeket a kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak a tudatosság növeléséhez és a szakmai ismeretek megosztásához az interoperabilitási keret végrehajtásában részt vevő valamennyi érdekelt félre kiterjedően.

Ezen túlmenően megkezdődött az interoperabilitási kézikönyv kidolgozása. A Bizottság a tagállamokkal, az eu-LISA-val és más érintett uniós ügynökségekkel szorosan együttműködve összeállítja és elérhetővé teszi az interoperabilitási elemek megvalósítására és igazgatására vonatkozó gyakorlati kézikönyvet. A kézikönyv műszaki és üzemeltetési iránymutatásokat, ajánlásokat és bevált gyakorlatokat foglal magában.

5.Költségek és kockázatok

A Bizottság interoperabilitásról szóló két rendeletjavaslatához csatolt pénzügyi kimutatás szerint a 2019–2027 közötti időszakban összesen 136,3 millió EUR-ra van szükség a tagállamok támogatása céljából, hogy fedezni tudják a nemzeti rendszereikben az interoperabilitási elemek használatát lehetővé tevő változtatásokat. Emellett az eu-LISA számára 2020-ra 11,9 millió EUR-t, 2021-re pedig 45,2 millió EUR-t különítettek el az interoperabilitási elemek fejlesztésével kapcsolatos operatív kiadásokra. Az eu-LISA 2020. decemberi, interoperabilitásról szóló 3. eredményjelentése szerint eddig 8,9 millió EUR-t fordítottak az interoperabilitást előkészítő tevékenységek támogatására.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy használják fel a Belső Biztonsági Alap programjai keretében rendelkezésre álló forrásokat az interoperabilitásról szóló rendeletek végrehajtására.

Emellett felkéri a tagállamokat, hogy vegyék igénybe az uniós belügyi alapok 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó új programjai, különösen a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz (HAVE) keretében elérhető támogatást. E források felhasználásakor előnyben kell részesíteniük az uniós információs rendszerek interoperabilitásának fejlesztésére és további végrehajtására irányuló intézkedéseket.

A Covid19-világjárvány hatással volt a közbeszerzésekre és a végrehajtási eljárásokra. Ez valószínűleg a határigazgatás, a migráció és a biztonság területére vonatkozó uniós információs rendszerek új architektúrájának gyakorlati megvalósításához szükséges időn is érződni fog. Bár az EU interoperabilitási projektje az ütemtervnek megfelelően halad, és nem lépi túl az előzetes költségvetési keretet, a Bizottság továbbra is szorosan nyomon követi a világjárvány hatását, többek között a tervezett ütemezés tekintetében. A végrehajtási projekt elhúzódása valószínűleg növelné a költségeket. Bár még mindig van mozgástér az általános ütemtervre és költségekre gyakorolt hatások enyhítésére, különös figyelmet kell fordítani a közbeszerzéssel és a finanszírozással kapcsolatos kérdésekre.

6.Következtetés

A tagállamok, a schengeni társult országok és az uniós ügynökségek egyaránt elkötelezték magukat az interoperabilitásról szóló rendeletek teljes körű végrehajtásának biztosítása mellett. A Bizottság továbbra is koordinálja és szorosan nyomon követi az összes érintett fél előrehaladását annak érdekében, hogy 2023 végére teljeskörűen rendelkezésre álljanak az új és továbbfejlesztett informatikai rendszerek és az interoperabilitási elemek.

Az interoperabilitásról szóló rendeletek végrehajtásával kapcsolatos munka összességében változatlanul jól halad. Ehhez azonban valamennyi érintett szereplőnek együtt kell haladnia az összes uniós információs rendszer és interoperabilitási elem fejlesztése és végrehajtása terén. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a tagállamokban a közbeszerzés terén jelentkező konkrét szűk keresztmetszetekből eredő lehetséges késedelmeket, különösen a határregisztrációs rendszer és az új Schengeni Információs Rendszer fejlesztését illetően. A Bizottság továbbra is együttműködik valamennyi érdekelt féllel, hogy feltárja és a lehető legrövidebbre csökkentse az esetlegesen felmerülő késedelmeket, igazodva az elfogadott végrehajtási ütemtervhez.

(1)

     Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.);

   az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).

(2)

     Az eu-LISA jelentése az interoperabilitás fejlesztéséről (2019-307).

(3)

     Az eu-LISA jelentése az interoperabilitás fejlesztéséről (2020-148).

(4)

     Az eu-LISA jelentése az interoperabilitás fejlesztéséről (2020-373).

(5)

     COM(2020) 428.

(6)

     Interoperabilitási bizottság: határok és vízumok; Interoperabilitási bizottság: rendőrségi és igazságügyi együttműködés, menekültügy és migráció.

(7)

     C(2021) 810.    

(8)

     C(2021) 1926.

(9)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1134 rendelete (2021. július 7.) a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2021.7.13., 11. o.);

   az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1133 rendelete (2021. július 7.) a 603/2013/EU, az (EU) 2016/794, az (EU) 2018/1862, az (EU) 2019/816 és az (EU) 2019/818 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez a Vízuminformációs Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról (HL L 248., 2021.7.13., 1. o.).