A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Iránymutatás a rangsorolási átláthatóságról az (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően

(2020/C 424/01)

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS

1.1.

Az iránymutatás célja

1.2.

Rangsorolási átláthatóság – előzmények

1.3.

Célkitűzések és általános megfontolások

1.3.1.

Felhasználó-orientált megközelítés

1.3.2.

Egyéni értékelés és technológiai szempontból semleges megközelítés

1.3.3.

A megfelelő részletezési szint

AZ 5. CIKK SZERINTI KÖVETELMÉNYEK TERMÉSZETE ÉS KÖRE

2.1.

Integrált szolgáltatások

2.1.1.

Fizetett rangsorolás

2.1.2.

A rangsorolás leírása

2.1.2.1.

Általános megközelítés

MELYEK A FŐ PARAMÉTEREK ÉS HOGYAN VÁLASZTHATÓK KI?

3.1.

Példák a rangsorolási paraméterekre

3.2.

A fő paraméterek kiválasztása

3.3.

A fő paraméterek azonosításához kapcsolódó egyedi meggondolások

3.3.1.

Személyre szabás

3.3.2.

FOGYASZTÓI KERESÉSI VISELKEDÉS ÉS SZÁNDÉK

3.3.3.

Felhasználói előzmények

3.3.4.

Alapbeállítások, rendező- és szűrőmechanizmusok

3.3.5.

Platformokon átnyúló jelenlét

3.3.6.

Egyéb külső tényezők

3.3.7.

Harmadik fél általi bejelentések

3.3.8.

Randomizáció

3.3.9.

Karbantartás/kitakarítás

3.3.10.

Kapcsolat a kiegészítő szolgáltatásokkal

3.3.11.

A szolgáltatók technikai eszközeinek használata

3.3.12.

A gépi tanulás hatása

3.3.13.

A weboldalak értékelése

3.3.14.

A rangsorolási eredmények harmadik fél általi rosszhiszemű manipulációjának elkerülése érdekében tett intézkedések

3.3.15.

Felhasználói értékelések

3.3.16.

A szolgáltatók intézkedései a jogellenes tartalomellen

HOGYAN VÁLASZTHATÓK ÚGY KI A FŐ PARAMÉTEREK, HOGY MEGELŐZHETŐ LEGYEN A RANGSOROLÁS ROSSZHISZEMŰ MANIPULÁCIÓJA

EGYEDI LEÍRÁS SZÜKSÉGES – KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT DÍJFIZETÉS

5.1.

Általános megközelítés

5.2.

Közvetlen díjfizetés

5.3.

Közvetett díjfizetés

Hogyan kell leírni a fő paramétert?

6.1.

Általános megközelítés

6.2.

A részletezés szintje

6.3.

A közvetlen és közvetett díjfizetés részletezési szintje

6.4.

A leírás világos és érthető megfogalmazására vonatkozó előírás

6.5.

Prezentációs eszközök

HOL KELL LEÍRNI A FŐ PARAMÉTEREKET

7.1.

Online közvetítő szolgáltatások

7.2.

Keresőprogramok

MIKOR KELL MEGVÁLTOZTATNI A FŐ PARAMÉTEREK LEÍRÁSÁT?

8.1.

A leírás naprakészen tartása

8.2.

Ideiglenes változások

8.3.

Kísérletek

A FŐ PARAMÉTEREK LEÍRÁSÁNAK FRISSÍTÉSEKOR ELVÉGZENDŐ LÉPÉSEK

9.1.

Az online közvetítő szolgáltatásoknak a javasolt változtatások bejelentésére vonatkozó kötelezettsége

9.2.

Az online keresőprogramok kötelezettsége a leírás naprakészen tartására

10.

A KERESŐPROGRAMOK ARRA VONATKOZÓ EGYEDI KÖTELEZETTSÉGEI, HOGY A KERESKEDELMIWEBOLDAL-HASZNÁLÓK SZÁMÁRA LEHETŐVÉ TEGYÉK A HARMADIK FÉL ÁLTALI BEJELENTÉSEK TARTALMÁNAK MEGVIZSGÁLÁSÁT

1. BEVEZETÉS

1.1. Az iránymutatás célja

Az iránymutatás célja az, hogy elősegítse az online közvetítő szolgáltatók (1) és az onlinekeresőprogram-szolgáltatók (2) megfelelését az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (a továbbiakban „rendelet”) 5. cikkében meghatározott előírásoknak, illetve ezen előírások érvényesítését. A rendelet 5. cikkének (7) bekezdésével és (28) preambulumbekezdésével összhangban az iránymutatás további célja az, hogy segítse a szolgáltatókat az előírások alkalmazásában, és segítséget nyújtson a rangsorolást meghatározó fő paraméterek azonosítása és ezeknek az üzleti felhasználók és a kereskedelmiweboldal-használók részére történő bemutatása módjának optimalizálásához. (4)

Az 5. cikk (1) és (2) bekezdése lényegében az írja elő, hogy a szolgáltatók rögzítsék a rangsorolást meghatározó fő paramétereket és e fő paraméterek más paraméterekhez képest meglévő viszonylagos jelentőségének okait.

A 2. cikk 8. pontja szerint a „rangsorolás”„online közvetítő szolgáltatáson keresztül kínált áruknak és szolgáltatásoknak biztosított viszonylagos kiemelés, illetve az online keresőprogramok által a keresési eredményekhez rendelt relevancia, ahogyan azt az online közvetítő szolgáltatók, illetve az onlinekeresőprogram-szolgáltatók megjelenítik, strukturálják vagy kommunikálják, tekintet nélkül az ilyen megjelenítéshez, strukturáláshoz vagy kommunikációhoz használt technológiai eszközökre.”

Az 5. cikk (5) bekezdésének megfelelően az egyes szolgáltatóknak olyan leírást kell adniuk, amely alkalmas arra, hogy lehetővé tegye a felhasználók számára annak megfelelő megértését, hogy a rangsorolási módszer figyelembe veszi-e, és ha igen, hogyan és milyen mértékben az alábbiakat: a) a fogyasztóknak a szolgáltató szolgáltatásán keresztül kínált áruk és szolgáltatások jellemzői; b) e jellemzők jelentősége a szolgáltatást használó fogyasztók szempontjából; és c) kizárólag az onlinekeresőprogram-szolgáltatók tekintetében a kereskedelmiweboldal-használók által használt weboldal kialakításának jellemzői.

A (24) és (26) preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint a szolgáltatók által adott leírás célja a kiszámíthatóság növelése és a felhasználók segítése az áruik és szolgáltatásaik, vagy azok lényeges jellemzői bemutatásának javítása érdekében.

A rendelet ugyanakkor oly módon törekszik e cél elérésére, hogy nem kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy algoritmusokat vagy bármely olyan információkat tegyenek közzé, amelyekről észszerű bizonyossággal feltételezhető, hogy lehetővé tennék a fogyasztók megtévesztését vagy megkárosítását a keresési eredmények manipulálása révén (5. cikk (6) bekezdés). Így a szolgáltatók nem kötelesek felfedni rangsorolási mechanizmusaik részletes működését, ideértve az algoritmusokat, és nem korlátozható az a lehetőségük sem, hogy felléphessenek a rangsorolásra irányuló rosszindulatú manipuláció ellen ((27) preambulumbekezdés).

Figyelemmel arra, hogy egyrészt az online közvetítő szolgáltatókra másrészt pedig az onlinekeresőprogram-szolgáltatókra részben eltérő jogi követelmények vonatkoznak, amelyeket az 5. cikk határoz meg, és tekintetbe véve az érintett szolgáltatások eltérő jellegét, a fő rangsorolási paraméterek előírt leírásának tartalma szükségképpen eltérő a két szolgáltatástípus esetén. Ezenkívül ahogy azt a (25) preambulumbekezdés is elismeri, a tartalom, többek között a fő paraméterek száma és típusa nagymértékben változhat maguktól az adott online közvetítő szolgáltatóktól függően is.

Az iránymutatás nem alkalmazható mechanikusan, hanem azt minden egyedi esetben az adott tényeket és körülményeket figyelembe véve kell alkalmazni. A bemutatott példák illusztratív célból a megértés elősegítését szolgálják. A példákban leírt egyedi helyzetek nem értelmezhetők úgy, hogy azok az adott leírt helyzetre korlátozzák az érintett kötelezettség körét. Emellett előfordulhat, hogy a példák egy adott ágazatra vonatkoznak, de a koncepciók átvihetők és értelmezhetők úgy, hogy más ágazatok hasonló módszereire/helyzeteire is alkalmazhatók.

Az iránymutatás jogilag nem kötelező erejű. Az iránymutatás nem érinti a szolgáltatók arra vonatkozó saját felelősségét, hogy biztosítsák az 5. cikkben foglalt előírásoknak való megfelelést, valamint az illetékes tagállami hatóságok és bíróságok ezen előírásoknak a rendelet rendelkezéseivel és az uniós jog más rendelkezéseivel összhangban történő érvényesítésére vonatkozó feladat- és hatáskörét. Végső soron kizárólag az Európai Unió Bírósága értelmezheti az előírásokat.

10.

A Bizottság továbbra is nyomon követi az 5. cikk ezen iránymutatás által világossá tett előírásai alkalmazásának módját, és határozhat az iránymutatás felülvizsgálatáról, ha az a jövőben várható fejlemények és a kialakuló tapasztalatok fényében szükséges.

1.2. Rangsorolási átláthatóság – előzmények

11.

A rangsorolás meghatározása a fent idézett 2. cikk 8. pontjában található, és ez lényegében az adatvezérelt, algoritmus-alapú döntéshozatal egy formájának tekinthető. Amikor a szolgáltatók az árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó információkat vagy a keresési eredményeket a fogyasztók részére megjelenítik, strukturálják vagy kommunikálják, akkor az eredményeket bizonyos paraméterek alapján „rangsorolják”.

12.

A (24) és (26) preambulumbekezdések értelmében az áruk és szolgáltatások szolgáltatók általi rangsorolása fontos hatást gyakorol a fogyasztók választásaira, következésképpen az ezen árukat és szolgáltatásokat a fogyasztóknak kínáló üzleti felhasználók üzleti eredményességére is. Ahogy a gazdaság egyre inkább áttevődik az online térbe, a keresési és az online közvetítői szolgáltatásokban alkalmazott rangsorolás egyre központibb szerepet tölt be a vállalkozások működésében, és az uniós vállalkozások kereskedelmi sikere fokozódó mértékben függ az online térben való láthatóságuktól és megtalálhatóságuktól.

13.

A szolgáltatók különböző módokon alakítják ki a rangsorolási módszereiket, ideértve a saját algoritmusaikat. Ezeket a rangsorolási megközelítéseket gyakran módosítják és általában nem hozzák nyilvánosságra. A fogyasztók szempontjából a keresési eredmények minősége tehet különbséget a szolgáltatások között, és ezért a rangsorolási módszerek részletes működése a szolgáltató versenyelőnye vagy kereskedelmi titka lehet. Így az online kereskedelmet folytató vállalkozások nem mindig vannak tisztában a rangsorolásban mutatott teljesítményük okaival és azzal, tudnának-e, és ha igen, hogyan, jobban teljesíteni, esetleg fizetett rangsorolás segítségével, annak ellenére, hogy a fogyasztók elérése vonatkozó képességük szempontjából ezek az ismeretek kritikus fontosságúak.

14.

Ezért, bár a rendelet nem korlátozza a szolgáltatók által esetleg használni kívánt rangsorolási paraméterek választékát, az 5. cikk javítani kívánja a felhasználók számára a kiszámíthatóságot.

1.3. Célkitűzések és általános megfontolások

15.

A (24) és (26) preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint a szolgáltatók által az 5. cikknek megfelelően adott leírás célja a kiszámíthatóság növelése és a felhasználók segítése az áruik és szolgáltatásaik, vagy azok lényeges jellemzői bemutatásának javítása érdekében. A (24) preambulumbekezdés szerint a kiszámíthatóság azt jelenti, hogy a szolgáltatók nem önkényes módon határozzák meg a rangsorolást.

16.

Ebből a kiszámíthatósági elvárásból számos „általános megfontolás” levonható, amelyek segíthetik a szolgáltatókat az 5. cikk előírásainak alkalmazásában és elősegítik ezeknek az előírásoknak az érvényesítését:

1.3.1. Felhasználó-orientált megközelítés

17.

Figyelemmel a kiszámíthatóság javításának fent említett célkitűzésére és a felhasználók jogos érdekeinek védelmére, valamint arra a követelményre, hogy a felhasználók számára „megfelelően érthetővé kell tenni” ((27) preambulumbekezdés) a rangsorolást, a szolgáltatóknak értelmezhető módon el kell magyarázniuk a rangsorolási mechanizmusaikat, különös tekintettel a használt fő paraméterekre. Annak érdekében, hogy a magyarázatok érthetőek legyenek a felhasználók számára, figyelembe kell venni ezek természetét, az adott szolgáltatás „átlag” felhasználóinak technikai felkészültségét és igényeit, ami a különböző típusú szolgáltatások esetén jelentősen eltérő lehet.

18.

Az online közvetítő szolgáltatók esetében, az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően, a szükséges információ a szerződési feltételeik részét kell, hogy képezze. A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy a szerződési feltételeket világosan és érthetően kell megfogalmazni.

19.

Az onlinekeresőprogram-szolgáltatók tekintetében az 5. cikk (2) bekezdése ugyanígy előírja azt, hogy a fő paraméterekre vonatkozó információkat világosan és érthetően kell megfogalmazni.

1.3.2. Egyéni értékelés és technológiai szempontból semleges megközelítés

20.

A szolgáltatóknak egyénileg kell meghatározniuk, milyen intézkedéseket kell tenniük az 5. cikkben foglalt előírásoknak való megfelelés érdekében. Amennyiben több szolgáltatást nyújtanak, akkor elvben a rendelet hatálya alá tartozó minden egyes szolgáltatás tekintetében külön kell eljárniuk. A felhasználókhoz hasonlóan az illetékes hatóságok és a bíróságok is egy egyéni, az adott ügyre vonatkozó értékelés alapján kell eldönteniük, hogy ezeket az előírásokat betartják-e a szolgáltatók vagy sem. Ez az egyéni megközelítés különösen arra figyelemmel fontos, hogy bizonyos szolgáltatók számos szolgáltatást nyújtanak (online közvetítést és/vagy online keresést) egy egységes vállalati rendszer, vagy akár egy adott felhasználói interfész részeként, míg az alkalmazott rangsorolási mechanizmusok megfelelő megértését szolgáló rangsorolási mechanizmusok a kérdéses szolgáltatástól függően változhatnak.

21.

Emellett a 2. cikk 8. pontja szerint, amely meghatározza a „rangsorolás” fogalmát, a felhasználók által az adott szolgáltatások révén kínált áruk vagy szolgáltatások megjelenítése, strukturálása vagy kommunikálása érdekében a szolgáltatók által használt technológiai eszközök irrelevánsak. Ezért az egyedi értékelést technológiai szempontból semleges módon kell végezni, abban az értelemben, hogy a rangsorolási folyamat részeként alkalmazott adott technológia nem legyen meghatározó.

1.3.3. A megfelelő részletezési szint

22.

A szolgáltatók által az 5. cikknek megfelelően adott leírásoknak valóban hozzáadott értéket kell nyújtaniuk az érintett felhasználók számára. Az 5. cikk (1) és (2) bekezdése az írja elő, hogy a szolgáltatók nyújtsanak tájékoztatást nem csak a rangsorolást meghatározó fő paraméterekről, hanem e fő paraméterek más paraméterekhez képest meglévő viszonylagos jelentőségének okairól is. Emellett, az 5. cikk (5) bekezdése szerint a felhasználók számára „megfelelően érthetővé kell tenni”, hogy az adott tényezőket figyelembe veszik-e, és ha igen, milyen mértékben. (5) Ez azt jelenti, hogy a nyújtandó leírásnak túl kell lépnie a főbb paraméterek egyszerű felsorolásán, és a magyarázó információknak legalább egy „második rétegét” kell szolgáltatnia. (6) A szolgáltatók például megfontolhatják azt, hogy leírják a vállalat belső „gondolkodási folyamatát”, amelyet a „fő paraméterek” azonosításához használtak annak érdekben, hogy következtessenek ezek „viszonylagos jelentőségének okaira”.

23.

A 27. cikk világossá teszi, hogy a szükséges leírás lehet általános jellegű, de a felhasználók számára biztosítania kell a megfelelő megértést, továbbá legalább „a használt rangsorolási paraméterek relevanciájára vonatkozó aktuális adatokon kell alapulnia”. A preambulumbekezdés azt is tisztázza, hogy bár nem előírás a rangsorolási mechanizmusok részletes működésének nyilvánosságra hozatala, beleértve az algoritmusokat is, a szolgáltatók kereskedelmi érdekei nem indokolhatják a rangsorolást meghatározó fő paraméterek 5. cikk szerinti nyilvánosságra hozását.

24.

Az 5. cikk (1) és (2) bekezdése alapján a szolgáltatók által nyújtandó leírásnak a rangsorolás szempontjából legjelentősebb összes fő paraméterhez kell kapcsolódnia. Ezt a kötelezettséget ezért az olyan tényezők esetében is alkalmazni kell, mint az ideiglenes változtatások, a véletlenszerűség vagy a személyre szabás, amennyiben ezek a tényezők fő paraméternek minősülnek.

25.

A túl sok információ azonban azt is jelentheti, hogy a felhasználók valójában nem kapnak értelmezhető tájékoztatást. Ennek megfelelően a szolgáltatóknak egyrészt azonosítaniuk kell és megfelelően el kell magyarázniuk a fő rangsorolási paramétereket, másrészt azonban nem terhelhetik túl a felhasználókat túlságosan hosszú vagy bonyolult leírásokkal, vagy a fő paramétereken túli más paraméterek leírásaival. A túlzott részletesség mellőzésének azt is elő kell segítenie, hogy elkerüljék az 5. cikk (6) bekezdésében említett fogyasztók megtévesztése vagy megkárosítása lehetővé tételének kockázatát.

2. AZ 5. CIKK SZERINTI KÖVETELMÉNYEK TERMÉSZETE ÉS KÖRE

2.1. Integrált szolgáltatások

26.

Az 5. cikk szerinti követelmények az online közvetítő szolgáltatókra és a onlinekeresőprogram-szolgáltatókra vonatkoznak. Ha az onlinekeresőprogram-szolgáltatók (vertikálisan vagy horizontálisan) integráltak, akkor az általuk kínált szolgáltatás részben online közvetítő szolgáltatás is lehet. Hasonlóképpen a „konglomerátumként” működő online közvetítő szolgáltatók egy egységes vállalati szerkezetben magukban foglalhatnak számos online közvetítő szolgáltatót. A fentiek szerint ilyen esetekben az 5. cikkben foglalt kötelezettségeket elvben külön kell alkalmazni az egyes online keresőprogramokra és minden egyes szolgáltatott online közvetítő szolgáltatásra, mivel másként általában nem lehetne értelmezhető magyarázatot nyújtani az érintett felhasználók számára. Ebben az összefüggésben az alábbi kérdések merülhetnek fel.

27.

Különböző eszközökön keresztül kínált szolgáltatások. Ha a szolgáltatók különböző eszközökön keresztül kínálnak szolgáltatásokat, akkor fel kell mérniük, hogy szükségesek lehetnek-e eltérő magyarázatok az egyes eszközökhöz. Ha a szolgáltatás ugyanolyan módon működik az összes eszközön és egy egységes rangsorolási mechanizmus ugyanazokat a fő paramétereket használja, akkor az 5. cikk alapján általános érvénnyel nem tűnik szükségesnek külön magyarázat. Ha azonban a szolgáltatás függetlenül és eltérően működik a különböző eszközökön olyan módon, hogy eltérő fő paramétereket használ, akkor elvben szükséges a külön magyarázat.

28.

Határon átnyúló módon és folyamatos fogyasztói interfészeken keresztül működő szolgáltatások. Elképzelhetők olyan helyzetek, ahol a szolgáltató egy piactér szolgáltatásba (az online közvetítő szolgáltatás egy típusa) beágyazott üzletet működtet, és ahol az online közvetítő szolgáltatások vagy online keresőprogramok eltérő vagy akár több domain-nevet használva eltérő területeken működnek. Ha a szolgáltatók a piactér szolgáltatásukba beágyazott ilyen üzletet használnak, akkor fel kell mérniük, hogy ezek részét képezik-e ennek a piactér szolgáltatásnak vagy külön tevékenységet valósítanak meg. Ez annak meghatározása során játszik szerepet, hogy be kell-e építeni, és ha igen, milyen módon, az üzlet működését az 5. cikk szerinti leírásba. A helyzettől függően, egy vagy több ilyen leírásra lehet szükség, és az ilyen üzletek jelenléte eltérő módokon írható le. Ugyanez igaz az eltérő vagy több domain-név használatára is

29.

A keresési eredmények szindikálása vagy al-szindikálása. Egy másik helyzet akkor merülhet fel, amikor egy onlinekeresőprogram-szolgáltató a keresési eredmények szindikálását vagy al-szindikálását alkalmazza, ideértve az adott tevékenységek „kiszervezését” harmadik fél által működtetett online keresőprogramoknak. (7) Ha a keresési eredményeket ténylegesen harmadik fél onlinekeresőprogram-szolgáltatóktól szerzik be, ez nem mentesítheti az érintett onlinekeresőprogram-szolgáltatót az 5. cikk szerinti kötelezettségnek történő megfelelés alól, amennyiben az adott tevékenység e rendelkezés hatálya alá esik.

30.

Az üzleti felhasználók harmadik felek által kínált online közvetítő szolgáltatásokra vonatkozó ajánlatainak integrálása. A gyakorlatban felmerülhető további helyzet az, amikor egy onlinekeresőprogram-szolgáltató integrálja az üzleti szolgáltatóknak harmadik fél online közvetítő szolgáltatásokra vonatkozó ajánlatait, például azok a „meta-keresőprogramok”, amelyek integrálják az üzleti felhasználók „online utazásközvetítőkre” vonatkozó ajánlataira mutató linkeket. Adott esetben a szolgáltatóknak fel kell mérniük, hogy be kell-e építeni, és ha igen, milyen módon, az ilyen ajánlatok jelenlétét az 5. cikk szerinti leírásba. A helyzettől függően, egy vagy több ilyen leírásra lehet szükség, és az ilyen ajánlatok jelenléte eltérő módokon írható le.

31.

A „vásárlás” gomb használata a közösségi médiában. Az üzleti felhasználók által használt úgynevezett „vásárlás” gombok integrálhatók az online közösségimédia-szolgáltatásokba. Ilyen esetben a szolgáltatóknak fel kell mérniük, hogy ezek a „vásárlás” gombok szélesebb online közvetítő szolgáltatások részét képezik-e, vagy különálló tevékenységnek tekintendők, amelyek önmagukban online közvetítő szolgáltatásnak minősülhetnek. Ez annak meghatározása során játszik szerepet, hogy be kell-e építeni, és ha igen, milyen módon, a vásárlás gomb működését az 5. cikk szerinti leírásba. A helyzettől függően, egy vagy több ilyen leírásra lehet szükség, és az ilyen vásárlás gombok jelenléte eltérő módokon írható le.

2.1.1. Fizetett rangsorolás

32.

A közvetett vagy közvetlen díjazás tekintetében, amely elképzelhető, hogy a rangsorolást meghatározó egyik legfőbb paraméter („fizetett rangsorolás”), az 5. cikk (3) bekezdése kifejezett kötelezettséget ír elő arra nézve, hogy biztosítani kell bármely ilyen fizetett rangsorolási lehetőség leírását és az ilyen díjazásnak a rangsorolásra gyakorolt hatásait – amennyiben az ilyen lehetőségek a rangsorolást meghatározó fő paraméterek közé tartoznak.

33.

A 2. cikk 8. pontja szerint a rangsorolás „online közvetítő szolgáltatáson keresztül kínált áruknak és szolgáltatásoknak biztosított viszonylagos kiemelés”. (8) A szalag- vagy kijelző-hirdetés bizonyos esetekben aktívan befolyásolhatja a felhasználók által kínált áruk vagy szolgáltatások „viszonylagos kiemelését”. Ha ez így van, és a 2. cikk 8. pontjának egyéb követelményei is teljesülnek, továbbá ennek a paraméternek olyan a relevanciája, hogy az „fő” paraméternek minősül, akkor alkalmazni kell az 5. cikk (3) bekezdését. Egyéb esetekben az 5. cikk (3) bekezdése nem alkalmazható az ilyen hirdetésekre. Az a tény, hogy ugyanazok az online reklámeszközök vagy online hirdetési piacterek, amelyek ki vannak zárva a rendelet hatálya alól, (9) felhasználhatók a „platformon történő” és „platformon kívüli” reklámozásra, e tekintetben általában nem tekintendő döntő tényezőnek.

Szemléltető példa

Egy mobilalkalmazás-szolgáltató egy és ugyanazon online reklámszolgáltatónak (reklámhálózatok, kiszolgáló eszközök és piacterek) fizet azért, hogy „fizetett rangsorolás” útján javítsa az applikációjának viszonylagos kiemelését egy mobilalkalmazás-boltban, ezzel egy időben pedig szalaghirdetés útján népszerűsítse az adott alkalmazást olyan harmadik felek weboldalainak csoportján, amelyek ugyanannak az online reklámszolgáltató reklámhálózatának tagjai. Pusztán az a tény, hogy a harmadik felek weboldalain található szalaghirdetést szolgáló reklámozási technológia használható az alkalmazás közvetlen népszerűsítésére az érintett online közvetítő szolgáltatáson vagy online keresőprogramon belül, nem zárja ki az 5. cikk hatálya alól az adott alkalmazásnak az utóbbi szolgáltatáson belül történő „reklámozását”. Az alkalmazásnak az adott szolgáltató saját online közvetítő szolgáltatásain vagy online keresőprogramjain belül történő népszerűsítése elvben „fizetett rangsorolásnak” minősülhet.

34.

Figyelemmel arra, hogy az 5. cikk (3) bekezdése az itt említett valamennyi szolgáltatóra vonatkozik, ugyanez alkalmazandó az onlinekeresőprogram-szolgáltatókra, amelyek tekintetében a „fizetett rangsorolás” magában foglalhatja a kereskedelmiweboldal-használók weboldalainak fizetett kiemelésével járó reklámlehetőségeket, vagy az érintett keresőprogramban található digitális alkalmazásokat

2.1.2. A rangsorolás leírása

2.1.2.1. Általános megközelítés

35.

A 2. cikk 8. pontjából az következik, hogy a „viszonylagos kiemelés” fogalma ahhoz kapcsolódik, hogyan kínálják az árukat és szolgáltatásokat az online közvetítő szolgáltatásokon keresztül különféle körülmények között. (10) Ezt megerősíti a (24) preambulumbekezdés, amely kijelenti, hogy „a rangsorolás az üzleti felhasználók ajánlatainak relatív kiemelését vagy a keresési eredményekhez rendelt relevanciát jelenti, az online közvetítő szolgáltatók ... által bemutatott, szervezett vagy közölt módon, és amely ... szekvenciális algoritmusok, minősítési és értékelési mechanizmusok, vizuális kiemelések vagy más rangsorolási eszközök, vagy ezek kombinációi használatának eredményeként jön létre”.

36.

Így egy keresési kérdésre adott eredmények szekvenciális algoritmusa csak egy példa arra, az áruk és szolgáltatások hogyan mutathatók be, szervezhetők vagy közölhetők az 5. cikk hatálya alá tartozó rangsorolási mechanizmusok részeként. Valójában e tekintetben az áruk és szolgáltatások sokféle módon mutathatók be, szervezhetők vagy közölhetők a fogyasztók számára. Ezek magukban foglalják az áruk és szolgáltatások „alapbeállítás” szerinti megrendelését, amikor a fogyasztók keresőkérdések használata nélkül navigálhatnak a különböző online közvetítő szolgáltatások gördülékeny használatával, a „vásárlás” gombokon (lásd fent), vizuális kiemeléseken (ideértve az online közvetítő szolgáltatásokon belül, ami térkép vagy jegyzék formáját öltheti), kiemeléseken, érdeklődés generálásán és szerkesztői beavatkozásokon stb. keresztül.

37.

Attól függően, hogy a fogyasztók mit látnak, amikor árukat vagy szolgáltatásokat keresnek egy, a rendelet hatálya alá tartozó adott szolgáltatás keretében, a bemutatott, szervezett vagy közölt információ lehet egyszerű vagy bonyolult. Például, a legalapvetőbb szinten ez lehet egy egyszerű árufelsorolás, minden további jellemző nélkül. Más szolgáltatások esetén ez sokszínűbb lehet, és a fogyasztók egy sor árut és szolgáltatást láthatnak, amelyek számos különféle módon vannak csoportosítva, ha a szolgáltatás bármely adott oldalát tekintik meg, vagy ha különböző „szűrőket” alkalmaznak. Az online közvetítő szolgáltatók például összekapcsolhatják egy egységes és folyamatos interfészen a keresési eredmények megrendelt felsorolását a fizetett rangsorolási eredményekkel és az olyan szerkesztői jellemzőkkel, mint az ajánlások. Vagy differenciálhatják az ilyen megrendelt felsorolásokat például különböző jelölések, megjegyzések vagy címsorok alkalmazásával az oldal különböző pontjain (vagyis függetlenül attól, hogy az érintett terméknek vagy szolgáltatásnak mi a „pozíciója” a felsorolásban).

38.

Figyelemmel a rangsorolások eltérő bonyolultsági fokára és a „viszonylagos kiemelés” technológiai szempontból semleges fogalmának lehetséges széles körére, a szolgáltatóknak figyelembe kell venniük a rangsorolás valamennyi releváns jellemzőjét, amikor meghatározzák, melyek az adott szolgáltatásuk „fő paraméterei”.

3. MELYEK A FŐ PARAMÉTEREK ÉS HOGYAN VÁLASZTHATÓK KI?

3.1. Példák a rangsorolási paraméterekre

39.

Miután a szolgáltatók elvégezték annak eseti értékelését, hogy melyek a 2. cikk 8. pontja szerinti „rangsorolást” meghatározó paraméterek, azonosítaniuk kell az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett fő paramétereket. Az A. melléklet tartalmazza a rangsorolási paraméterek típusainak példáit.

3.2. A fő paraméterek kiválasztása

40.

Bizonyos szolgáltatások esetén nagy számú rangsorolási paraméter lehet. Más esetekben ez jóval korlátozottabb. Különösen akkor, ha a paraméterek száma magas, a szolgáltatónak a legrelevánsabbakat kell kiválasztania (lásd a (24) preambulumbekezdést). Az 5. cikk (1) bekezdése szerint, kifejezetten az online közvetítő szolgáltatásokkal kapcsolatban, az érintett szolgáltatóknak meg kell adniuk a „rangsorolást meghatározó fő paramétereket”, valamint „e fő paraméterek viszonylagos jelentőségének okait”. Az online keresőprogramokra vonatkozó 5. cikk (2) bekezdés szerint, az érintett szolgáltatók rögzítik „a rangsorolás meghatározásánál külön-külön vagy együttesen a legjelentősebb szerepet játszó fő paramétereket” és „azok viszonylagos jelentőségét”.

41.

Annak meghatározása érdekében, hogy a paraméterek mely csoportja „meghatározó” (5. cikk (1) bekezdés) vagy a rangsorolás meghatározásánál „a legjelentősebb szerepet játszó” (5. cikk (2) bekezdés), és így „fő” paraméternek minősülő, a szolgáltatók figyelembe vehetik, hogy első sorban mi vezette az algoritmus megalkotását. Például, hogy az annak biztosítására irányuló szándék vezette-e, hogy a fogyasztók találjanak olyan árukat és szolgáltatásokat, amelyek helyben elérhetők, olcsók, magas minőségűek stb. Ez a megközelítés tükrözi az 5. cikk egyik célkitűzését, amelyre a (24) preambulumbekezdés ad magyarázatot: „segítenie kell az üzleti felhasználókat áruik és szolgáltatásaik, vagy azok lényeges jellemzői bemutatásának javítása terén”. Legjobb gyakorlatként ez a vállalaton belüli reflexió összekapcsolható annak végiggondolásával, a szolgáltató mit tart a szolgáltatása legjobb típusú eredményének. Hasonlóképpen, a szolgáltató mérlegelheti, mi tenné a legelégedettebbé a szolgáltatások fogyasztóit. Ez kapcsolódhat ahhoz, mit tesz a szolgáltató annak érdekében, hogy a szolgáltatása fogyasztóinak érdekeit szolgálja, például annak vizsgálatával, miért választott a fogyasztók számára ajánlott szűrőket a szolgáltatások körében az eredmények rangsorolásához, vagy más hasonló technikákat.

42.

Amennyiben egy szolgáltató nagy számú rangsorolási paramétert azonosít, mérlegelheti azt, hogy ezeket több szélesebb kategóriába sorolja, majd megvizsgálja, milyen alkategóriákba vagy árnyaltabb csoportokba sorolhatók. Számos eltérő paraméterkategória esetén a szolgáltatók mérlegelhetik ezek visszafejtését, hogy töröljék azokat, amelyek csak elhanyagolható szerepet töltenek be a rangsorolás meghatározásában. Ezek után csak a fő paraméterek maradnak fenn, amelyeket aztán szükség esetén kategóriákba vagy alkategóriákba kell sorolni. Ez lehetővé teheti a szolgáltató számára annak meghatározását és megmagyarázását, mi az azonosított „fő paraméterek”„viszonylagos fontossága”.

43.

A felhasználókat segítheti annak megértésében, hogyan működik a rangsorolás, az a jó gyakorlat, amely a rangsorolást meghatározó váratlanabb elemeket vizsgálja. Ezek lehetnek olyan tényezők is, amelyeket egy felhasználó irrelevánsnak tarthat, mert nem kapcsolódnak a szolgáltatás útján általuk kínált áru vagy szolgáltatás minőségéhez.

44.

Jó gyakorlat a felhasználói megértés elősegítése egy olyan magas szintű leírás alkalmazásával, amely bemutatja azt a belső vállalati folyamatot, amelyet az érintett szolgáltató lefolyatott és amely alapján meghatározta a „fő” paramétereket. Ez a szolgáltatókat is segítheti abban, hogy megfeleljenek az 5. cikk (5) bekezdésében meghatározott követelménynek, mely szerint a felhasználók számára lehetővé kell tenni a rangsorolással kapcsolatos bizonyos meghatározott tényezők „megfelelő megértését” (lásd a 6.2. szakaszt lentebb).

45.

Hasonlóképpen, a fő paraméterekkel kapcsolatos döntéshozatal során a szolgáltatók mérlegelhetik, hogy az érintett fogyasztók számára mit lenne a leghasznosabb tudni. Az üzlet felhasználók számára a rangsorolással kapcsolatos átláthatóság a kiszámíthatóság javítását szolgálja és segíti őket az áruik és szolgáltatásaik vagy azok lényeges jellemzői bemutatásának javítása terén. A kereskedelmiweboldal-használók számára ez annak a megfelelő megértését szolgálja, hogy figyelembe veszik-e – és ha igen, hogyan és milyen mértékben – a használt weboldal bizonyos jellemzőit, például a mobil telekommunikációs eszközökön való megjelenítésre történő optimalizációt.

46.

Fontos megjegyezni, hogy a „viszonylagos fontosság” nem igényli a fő paraméterek pontos súlyozását vagy akár a szolgáltató algoritmusainak nyilvánosságra hozását (lásd az 5. cikk (6) bekezdését és a (27) preambulumbekezdést). A szolgáltatóknak azonban egy statikusabb leírásban kell megragadniuk a (tipikusan algoritmus-vezérelt) rangsorolás bizonyos mértékig eredendően dinamikus természetét. Az olyan esetlegesen előre látható és rendszeres időleges változások, mint az értékesítési promóciók vagy az időjárás hatása ennek megfelelően, főszabályként, általános formában írhatók le, és nem szükséges minden esetben, amikor az időleges változás beáll, módosítani a rangsorolás leírását. A rangsorolási mechanizmus jelentős módosításai, amelyek megváltoztatják a „fő paramétereket”, ideértve azokat az „evolúciós” változásokat, amelyek az idők során egy bizonyos szintű mélytanulás eredményeként jönnek létre, szükségessé tehetik az adott leírás módosítását. (11)

47.

Általánosabb szinten, az azonosított fő paramétereknek hűen kell tükrözniük azt, hogy a kérdéses mechanizmus alapján mi határozza meg a rangsorolást. Amit fő paraméterként írnak le, ténylegesen az kell, hogy legyen a legfontosabb a rangsorolás meghatározása során. Ezért nincs annak jelentősége, hogy a paraméterek a felhasználók által befolyásolható tényezők-e. Hasonlóképpen, a szolgáltatók nem hivatkozhatnak pusztán arra a tényre, hogy a rangsorolást mesterséges intelligenciát használó algoritmusok határozzák meg. A gépi tanulás és a fő paraméterek közlésére vonatkozó kötelezettség közötti viszony további megértése érdekében lásd a 3.3.12 below. szakaszt lentebb.

3.3. A fő paraméterek azonosításához kapcsolódó egyedi meggondolások

48.

A fő rangsorolási paraméterek azonosítása érdekében szükséges értékelés elvégzése során, a fent vázolt általános elvekkel összhangban, a szolgáltatók és más felek egyedileg figyelembe vehetik a következő meggondolásokat.

3.3.1. Személyre szabás

49.

Az ajánlatok személyre szabott rangsorolása széles körben használt jellemző. Bár a rangsorolási eredmények elméletileg minden egyes egyedi fogyasztó esetében eltérők lehetnek, az eredmények személyre szabása érdekében használt paraméterek (amelyekből több is lehet) szokásosan ugyanilyen módon alkalmazandók az érintett szolgáltatás felhasználói által árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozóan tett összes ajánlatra. Más szavakkal, az eredményeket személyre szabó paraméterek objektív módon előre meghatározottak, még akkor is, ha az alkalmazásuk eredményeként az egyik fogyasztó más rangsorolást lát, mint az ugyanazon online közvetítő szolgáltatást vagy online keresőprogramot használó másik fogyasztó.

50.

A (24) preambulumbekezdésben adott magyarázat szerint a kiszámíthatóság azt jelenti, hogy a szolgáltatók nem önkényes módon határozzák meg a rangsorolást. Ha ez egy fő paraméter, akkor a személyre szabás használatának megmagyarázása, kitérve a legfontosabb jellemzőire és a rangsorolásra gyakorolt hatására, ideértve az ingadozást is (vagyis a rangsorolásban tapasztalható eltérés mértékét a különböző fogyasztók esetén), (12) segítheti a kiszámíthatóság javítását és a rangsorolás önkényes meghatározása kockázatának elkerülését. A szolgáltatóknak ezért reflektálniuk kell arra, hogyan és adott esetben milyen mértékben érinti a személyre szabás a rangsorolást az adott online közvetítő szolgáltatásuk vagy online keresőprogramjuk esetében.

51.

Ez szükségessé teheti, hogy a szolgáltatók elemezzék a tényezőknek a személyre szabáshoz használt, potenciálisan nagyon hosszú felsorolását, így a fogyasztók személyes profiljait, érdeklődésüket, keresési viselkedésüket, tényleges földrajzi elhelyezkedésüket, azt, hogy milyen napszakban történik a keresés, az általuk használt cookie-blokkolókat vagy más technikai eszközöket, általánosabban pedig az adott fogyasztóra vonatkozó adatok mennyiségét, illetve azt, hogy alapbeállításokat használnak-e (vagyis azt, hogy képesek-e átállítani az alapbeállításokat vagy szűrőmechanizmusokat használni (lásd a 3.3.4 below. szakaszt lentebb)).

52.

Figyelemmel arra, hogy egyes szolgáltatók az adott üzleti modelljük differenciálása érdekében arra törekedhetnek, hogy egyedi célok érdekében egyedi közönséget ragadjanak meg, (13) ők az adott szolgáltatásokat használó fogyasztók összetételét is figyelembe vehetik, amikor a személyre szabásnak a rangsorolásra gyakorolt hatását vizsgálják.

53.

A szolgáltatóknak mérlegelniük kell, hogy a fogyasztók használhatják-e továbbá használják-e, és ha igen, hogyan, az adatvédelmi beállításokat a szolgáltatás körében, figyelemmel arra, hogy e beállítások használata hatással lehet a rangsorolás személyre szabására.

Szemléltető példa

Egy online piactér akár 10 000 előre meghatározott „jellemző” alkalmazásával „szabja személyre” a rangsorolásokat az egyedi fogyasztók számára. A szolgáltató úgy találja, hogy ez nagyon hatékony lehet az üzleti felhasználói ajánlatainak sorba rendezése (azaz a rangsorolás) során, bár a személyre szabási mechanizmus hatékonyságát jelentősen befolyásolják a fogyasztói által alkalmazott adatvédelmi beállítások. Az érintett szolgáltatásban aktív fogyasztók számától, heterogenitásától és adatvédelmi beállításaiktól függően a rangsorolás eredménye ezért nagyon eltérő lehet. Az is előfordulhat, hogy a szolgáltató úgy alakította ki a rangsorolási mechanizmusát, hogy az más tényezőket, mint például a fizetett rangsorolást nagyobb súllyal vegye figyelembe azokban az esetekben amikor a személyre szabás kevésbé hatékony. Ilyen helyzetben előfordulhat, hogy a szolgáltatónak ezeket a ténybeli meglátásokat be kell építenie a rangsorolást meghatározó fő paraméterek és ezek viszonylagos fontosságának leírásába annak érdekében, hogy az üzleti felhasználók megfelelően megértsék a rangsorolási mechanizmust, azonban nem terhelheti túl és nem zavarhatja meg az üzleti felhasználókat azzal, hogy felsorolja a használt mechanizmus ezernyi egyedi jellemzőjét.

3.3.2. Fogyasztói keresési viselkedés és szándék

54.

Ha az 5. cikkben foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében releváns, különös tekintettel a fő paraméterek szükséges leírására, a szolgáltatók mérlegelhetik hogyan és adott esetben milyen mértékben befolyásolja a fogyasztók keresési viselkedése a rangsorolást, különösen a személyre szabott rangsorolás elemeként (lásd a 3.3.1 above. szakaszt fentebb).

3.3.3. Felhasználói előzmények

55.

Ha az 5. cikkben foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében releváns, különös tekintettel a fő paraméterek szükséges leírására, a szolgáltatók mérlegelhetik hogyan és adott esetben milyen mértékben befolyásolják a rangsorolást bizonyos olyan tényezők, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak az adott szolgáltatás keretében a felhasználók által kínált árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, így például a felhasználói előzmények vagy korábbi teljesítmény.

Szemléltető példa

A mobilalkalmazás-boltokban a fejlesztők vagy kiadók rangsorolhatók az alkalmazásaiktól függetlenül, így például egy, az adott alkalmazásboltban már meglévő ajánlattal rendelkező, tapasztalt fejlesztő újonnan kiadott alkalmazása jobban szerepelhet a rangsorolásban, mint egy kezdő fejlesztő alkalmazása. Ebben az esetben, amennyiben az ilyen tényezők a rangsorolást meghatározó fő paraméternek minősülnek, az érintett szolgáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy az üzleti felhasználók megértsék, hogy ez a helyzet. A szolgáltató szükség esetén az üzleti felhasználókat a lehetséges „kiigazítási” mechanizmusokról is tájékoztathatja, mint például a kezdők alkalmazásainak ideiglenes előtérbe helyezéséről.

3.3.4. Alapbeállítások, rendező- és szűrőmechanizmusok

56.

Egyfajta személyre szabásként, a rendező- vagy szűrőeszközöket használó fogyasztók által módosítható, kikapcsolható vagy „felülírható” alapbeállítások fontos hatást gyakorolhatnak az üzleti felhasználók áru- vagy szolgáltatás-ajánlatainak rangsorolására. Ezek a mechanizmusok önmagukban is „fő paramétereknek” minősülhetnek, például akkor, ha a fogyasztók általi használatuk nagyon gyakori és ezek különösen relevánsak a rangsorolás tekintetében. Ilyen esetben fontos lehet az üzleti felhasználók számára például annak a megértése, hogy a szűrő használatát követő rangsorolás az összes ajánlaton alapul, vagy a rangsorolás attól függ, hogy az áruk vagy szolgáltatások ajánlata megfelel-e bizonyos bevonási feltételeknek, mint például, hogy álljon rendelkezésre egy minimális számú értékelés ahhoz, hogy az alapbeállításban hivatkozott áruk vagy szolgáltatások szerepeljenek a „minőség” szűrő alatt. Ugyanez igaz arra, hogy mekkora hatást gyakorolhatnak a különböző szűrők a rangsorolásra.

57.

Továbbá, figyelemmel a használt paraméter (azaz a szűrő) logikusan fokozott fontosságára az adott szűrőmechanizmusban (pl. ár vagy értékelési pontszám), a szűrő mellett alkalmazott egyéb paraméterek fontossága szintén növekedhet, tekintetbe véve, hogy milyen súlyozást alkalmaznak ezekre, ahhoz a helyzethez viszonyítva, amikor nem alkalmaznak szűrőt. Ez a nagyobb súlyozás nevezetesen akkor válhat szükségessé, ha nagy számú olyan ajánlat eredményes rangsorolása a cél, amelyek nem térnek el jelentősen például az ár vagy az értékelési pontszám (vagyis a szűrő) tekintetében. Ilyenkor ezek az egyéb paraméterek, az esettől függően, az 5. cikk szerinti „fő paramétereknek” minősülhetnek. Az ilyen helyzeteken mellett annak a megértése is fontos lehet az üzleti felhasználók számára, hogy a szűrők használata milyen lehetséges következményekkel jár az alkalmazott szűrőtől eltérő egyéb paraméterek viszonylagos súlyára.

3.3.5. Platformokon átnyúló jelenlét

58.

Az üzleti felhasználók gyakran hajlanak arra, hogy az áruikat vagy szolgáltatásaikat különböző online közvetítő szolgáltatásokon keresztül kínálják az értékesítések maximalizálása érdekében („multihoming”). Emellett léteznek független harmadik fél szolgáltatók is, amelyek összegyűjtik a vállalkozásokra vonatkozó felhasználói értékeléseket. A gyakorlatban bizonyos szolgáltatók minőségi mutatóként vagy a kérdéses online közvetítő szolgáltatások tekintetében az üzleti felhasználók fontosságaként értékelhetik azt, ha az üzleti felhasználók harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokban is aktívak vagy ott jelen vannak. Ha ez a helyzet, és ennek a tényezőnek a rangsorolásban betöltött fontossága olyan, hogy az „fő paraméternek” tekinthető, akkor ezeknek a szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a felhasználókat arról, hogy ezt a tényezőt figyelembe veszik a rangsorolás során, és ennek módjáról.

3.3.6. Egyéb külső tényezők

59.

A felhasználók és az általuk ajánlott áruk és szolgáltatások az adott online közvetítő szolgáltatáson vagy online keresőprogramon kívül álló más tényezők használatával is értékelhetők. Az olyan tényezők, mint a szálláshelyek csillagbesorolása, a divatszakemberek felméréseivel mért „márka vonzerő”, az üzleti felhasználók saját kiskereskedelmi üzletei részére harmadik felek által odaítélt bizalmi jelzések (pl. „megbízható üzlet”), vagy ágazati díjak (pl. „legjobb kávézó x városban”), illetve harmadik fél médiatermékeiben való megjelenés (pl. riport újságban, magazinmegjelenés) releváns lehet a rangsorolás szempontjából, mint „fő paraméter”. Ilyen esetben ezeket a tényezőket is le kell írni.

60.

Ezzel szemben nem zárható ki, hogy bizonyos esetekben „meglepő” lehet egyes üzleti felhasználók vagy kereskedelmiweboldal-használók számára az, hogy néhány olyan külső tényezőt, amely a szolgáltatás jellegére tekintettel nagyon jelentősnek tűnne, nem vesznek figyelembe a rangsorolás meghatározásakor. Például a weblapok részére odaítélt adatvédelmi besorolás figyelembe nem vétele egy adatvédelmi irányultságú online keresőprogram esetén, vagy az élelmiszercímkék figyelembe nem vétele egy egészség-orientált élelmiszer piactéren meglepő lehet a felhasználók számára. A fő paraméterek vagy a rangsorolás meghatározása során összességében legjelentősebb fő paraméterek viszonylagos jelentősége okai és e fő paraméterek viszonylagos jelentősége leírásának kellően világosnak kell lennie ahhoz, hogy a felhasználók megérthessék, hogy ezeket az egyéb tényezőket nem veszik figyelembe a rangsorolásban.

61.

Az online közvetítő szolgáltatóknak és az onlinekeresőprogram-szolgáltatóknak jó gyakorlatként azt is figyelembe kell venniük, hogy a leírásnak hivatkoznia kell-e vagy sem az ágazati szabályokra, amelyek közvetett vagy közvetlen hatást gyakorolhatnak a rangsorolási paraméterekre. Ez magában foglalja a különböző ágazatokban különféle közérdeket tükröző uniós jogi és nemzeti jogi szabályokat.

3.3.7. Harmadik fél általi bejelentések

62.

Ha az árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó ajánlattal kapcsolatos, harmadik fél általi bejelentések „fő paraméterként” jelentőséggel bírnak a rangsorolásnál, az érintett szolgáltatók által adott leírásoknak ezt a tényt is figyelembe kell venni. Az ilyen relevancia az egyedi ügyekben tapasztalt potenciális fontosságként, illetve bármely olyan tartós hatásként határozható meg, amely például a bejelentések nagy számából vagy a szolgáltatóknak a harmadik felek bejelentéseihez kapcsolódó jogellenes tartalmak típusaival kapcsolatban elfogadott szabályzataiból eredhet. Ami az online keresőprogramok külön kötelezettségét illeti az 5. cikk (4) bekezdésének megfelelő bejelentések tartalma ellenőrzésének megengedése tekintetében, lásd a 10. szakaszt.

3.3.8. Randomizáció

63.

A gyakorlatban egyes szolgáltatók használhatnak olyan technikákat, amelyek (részben) véletlenszerűen rendezik át az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó ajánlatok viszonylagos kiemelését, például egy kezdőlap megjelenésének frissítése érdekében. A randomizáció alkalmazható még például abból a célból is, hogy a rangsorolás dinamikusabb legyen, az adott online közvetítő szolgáltatás vagy online keresőprogram másoktól történő megkülönböztetése érdekében. Amikor ezek a tényezők „fő paramétereknek” minősülnek, az érintett szolgáltatóknak ezt figyelembe kell venniük a leírásaikban. Megmagyarázhatják például azt, hogyan alkalmazzák ezeket a technikákat (hivatkozva arra, mikor és mennyi ideig használják ezeket, mennyire jelentős a használatuk stb.), valamint a hatásukat. Az ilyen magyarázatok tényalapú módon jelezhetik a randomizáció rangsorolásra gyakorolt potenciális hatásának „amplitúdóját” azaz a méretét, ami segítheti a felhasználókat abban is, hogy megértsék a rangsorolás-optimalizálási technikák alkalmazásának fontosságát a különböző online közvetítő szolgáltatások és online keresőprogramok terén, amelyekben esetleg jelen vannak.

3.3.9. Karbantartás/kitakarítás

64.

Előfordul, hogy egyes szolgáltatók szerkesztik vagy „kitakarítják” a felhasználók által a szolgáltatásuk keretében bemutatott, szervezett vagy közölt áru- és szolgáltatás-ajánlatokat. Például „réginek” minősíthetik vagy így kezelhetik az olyan áruajánlatokat, amelyek úgy szerepelnek az e-kereskedelmi online közvetítő szolgáltatásukban, hogy hosszú ideje nem vásároltak belőle, és ezeket alacsonyabban minősítik a rangsorolás szempontjából. Amennyiben ezek a tényezők „fő paramétereknek” számítanak, leírást kell adni a vonatkozó gyakorlatokról. Ez a kiszámíthatóság szempontjából lehet fontos, nem kevésbé pedig amiatt, hogy ezek a gyakorlatok potenciálisan nagy hatást gyakorolnak a rangsorolásra és így a felhasználók kereskedelmi sikerére.

3.3.10. Kapcsolat a kiegészítő szolgáltatásokkal

65.

Bizonyos esetekben a szolgáltatók úgy alakítják ki a rangsorolási mechanizmusukat, hogy amennyiben a felhasználók ugyanazon szolgáltató kiegészítő szolgáltatásait is használják (amelyek lehetnek az adott online közvetítő szolgáltatással vagy online keresőprogrammal együtt vagy külön ajánlottak), az befolyásolja e felhasználók rangsorban betöltött helyét. Ez a helyzet példa lehet a közvetett díjazásra, ami az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelő további leírást igényel. Azonban ettől eltekintve is a kiegészítő szolgáltatások használata lehet a rangsorolást meghatározására használt, az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett egyik fő paraméter. Amennyiben ez így van, a szolgáltató a kellő részletességgel köteles megmagyarázni, hogy ez a helyzet, annak érdekében, hogy a felhasználók eldönthessék, használnak-e ilyen kiegészítő szolgáltatásokat, tudva azt, hogy ezek a kiegészítő szolgáltatások, például, nem csak kényelmi szolgáltatások (azaz „egyablakos ügyintézés” keretében rendelkezésre állnak ugyanattól a szolgáltatótól), hanem ezek használata az értékesítések optimalizálása szempontjából is fontos lehet. Ez lehet a helyzet például akkor, amikor az adott szolgáltató által kínált teljesítési szolgáltatások a sebesség tekintetében magasabb színvonalon teljesítenek, mint a hagyományos futár- vagy postai szolgáltatások, és a rangsorolást meghatározó „fő paraméter” a kézbesítési sebesség. A kiegészítő szolgáltatások, mint „fő paraméterek” használata és hatása fontosságának megértése ezért fontos lehet a felhasználók számára a kiszámíthatóság javítása terén.

3.3.11. A szolgáltatók technikai eszközeinek használata

66.

Akár csak a kiegészítő szolgáltatások esetén, bizonyos szolgáltatók díjazás ellenében technikai eszközöket ajánlhatnak a felhasználók számára, és ezért ezekre vonatkozik az 5. cikk (3) bekezdése. Az ilyen eszközök használata vagy hatása szintén befolyásolhatja a rangsorolást, ezért – ha ezek relevanciája folytán az adott tényező „fő paraméternek” minősül az 5. cikk (1) és(2) bekezdése értelmében – az előző szakaszban leírttal azonos megközelítést kell alkalmazni.

67.

Bizonyos körülmények között például egy online közvetítő szolgáltatás vagy online keresőprogram keretében rendelkezésre álló adatelemző eszköz használata lehetővé teheti a felhasználók számára, hogy jelentősen javítsanak a rangsorolásukon. Ebben az esetben, feltéve, hogy ez a tényező „fő paraméter”, fontos, hogy a szolgáltatók elmagyarázzák, hogy a rangsorolásra gyakorolt hatás pusztán a felhasználók által megszerzett és később alkalmazott információk következménye-e, vagy már önmagában azt a tényt is figyelembe veszik, hogy használják az elemző eszközt. Az utóbbi esetben az elemző eszköz használata a közvetett díjazás egy formájának minősülhet, és ekkor alkalmazni kell az 5. cikk (3) bekezdése szerinti egyedi rendelkezéseket. Az ilyen elemző eszköz jelentősége származhat például abból a tényből, hogy a kínált információk egyediek és lehetővé teszik, hogy a felhasználók javítsák az áruikat vagy szolgáltatásaikat, túl azon a mértéken, amelyre a saját kutatásuk vagy más piaci megoldások alapján képesek lennének, illetve azért, mert az eszköz segítheti az online jelenlétük optimalizálását a platformon vagy azon kívül.

3.3.12. A gépi tanulás hatása

68.

A szolgáltatóknak meg kell határozniuk, hogy a gépi tanulás „fő paraméter”-e. Ha ez így van, még ha a gépi tanulás dinamikus is, megragadható egy „statikusabb” leírás formájában. A felhasználó-orientált megközelítés elfogadására vonatkozó irányadó elvekkel összhangban, ami előírja a megfelelő részletezési szintet, a szolgáltatók összpontosíthatnak a várható „amplitúdó”, azaz a gépi tanulás rangsorolásra gyakorolt hatása méretének magyarázatára. Ez magában foglalhatja azt, hogy a gépi tanulás egyformán érinti-e az összes fő paramétert, és például jelezheti azt, milyen időzítéssel és gyakorisággal vezethet a gépi tanulás a „fő paraméterek” változtatásához. Ha ezek a paraméterek valóban megváltoznak a gépi tanulás következtében, a szolgáltatók kötelesek kiigazítani az 5. cikknek megfelelően előírt leírást.

3.3.13. A weboldalak értékelése

69.

Egy onlinekeresőprogram-szolgáltató figyelembe veheti a weboldalak bizonyos jellemzőit annak érdekében, hogy értékelje azokat abból a szempontból, mennyire bíznak bennük a felhasználók, mennyire biztonságosak, autentikusak, népszerűek vagy milyenek a technológiai jellemzőik. Ha a szolgáltató így tesz, meg kell vizsgálnia és meg is kell magyaráznia, milyen mértékben hat a weboldal jellemzőinek értékelése a rangsorolásra, amennyiben ezek a tényezők „fő paramétereknek” minősülnek.

70.

Ez azzal jár, hogy a szolgáltatók egyedi alapon értékelik, mit tesznek a weblapok értékelése érdekében és ez hogyan érinti a rangsorolást. Ennek keretébe tartozhat például az, hogyan alakítják ki a szolgáltatók a weboldalak egyedi pontszámait számol változó számításba vételével, mint például, hogy a weboldalban bíznak-e a felhasználói, illetve hogy az előzményei között szerepel-e linkek vagy téves információk megosztása. Így a tartalom minősége illetve a weboldal hitelessége szerepet játszhat abban, hogyan teljesít a rangsorolásban. Alternatív megoldásként a weboldal népszerűségére is lehet összpontosítani, ami például mérhető az egyedi látogatók számával és az egy adott időszakban megtekintett oldalak számával. Hasonlóképpen figyelembe vehetők bizonyos technikai szempontok is, például a letöltési sebesség, az, hogy mobileszköz-barát-e a weboldal, a domain kora vagy biztonsága és a weboldal elérhetősége.

71.

Ha a weboldal bizonyos jellemzői fontosabbak másoknál és e szempontok értékelését olyan mértékben tükrözi a rangsorolás, hogy az „fő paraméternek” számít, akkor fontos, hogy a felhasználók megértsék ezt. Ezt a leírás részletezési szintjének is tükröznie kell, biztosítandó azt, hogy a felhasználók számára ez kellőképpen világos legyen.

3.3.14. A rangsorolási eredmények harmadik fél általi rosszhiszemű manipulációjának elkerülése érdekében tett intézkedések

72.

A szolgáltatók gyakran használnak a csalások megelőzésére szolgáló kifinomult mechanizmusokat, amelyek az 5. cikk szerinti „fő paramétereknek” minősülhetnek.

73.

A szolgáltatóknak ezért gondosan értékelniük kell, hogy szükséges-e leírniuk a csalások elleni küzdelem érdekében alkalmazott mechanizmusaik alkotóelemeit. Bár fogalmilag ezek a mechanizmusok nem fedhetők fel részletesen anélkül, hogy potenciálisan ne sérüljön a rendeltetésük és a hatásosságuk, a szolgáltatóknak legalább a létezésükről tájékoztatást kell adniuk és magas szintű információval kell szolgálniuk arról, hogyan befolyásolják a rangsorolást, amennyiben ezek „fő paramétereknek” minősülnek.

3.3.15. Felhasználói értékelések

74.

Ha egy adott rangsorolási mechanizmusban a fogyasztói értékelések „fő paraméternek” számítanak, az érintett szolgáltatónak ezt a tényezőt a kellő részletességgel és egyértelműséggel fel kell tüntetnie az 5. cikk alapján szükséges leírásokban. Például bemutatható, hogy az értékelések az adott online közvetítő szolgáltatás vagy online keresőprogram keretében születnek, vagy az értékeléseket e szolgáltatásokon kívül tárolják. Ilyen esetekben azt is fontos lehet tudni a felhasználók számára, hogy tesznek-e bármilyen lépéseket az ilyen értékelések hitelességének ellenőrzése érdekében.

3.3.16. A szolgáltatók intézkedései a jogellenes tartalomellen

75.

Amennyiben a szolgáltatók intézkedéseket tesznek a jogellenes online tartalom elleni küzdelem érdekében, figyelembe kell venniük, milyen hatással lehetnek ezek az intézkedések a rangsorolásra és mit lehet szükséges beépíteni a „fő paraméterek” 5. cikkben előírt leírásába. A rangsorolásra gyakorolt hatás szolgáltatónként eltérő lehet, azonban általánosságban a jogellenes tartalom jelenléte vagy ideiglenes jelenléte, illetve a jogellenes tartalom eltávolítása közvetlen hatást gyakorolhat az üzleti felhasználók jogszerű ajánlatainak láthatóságára. Amennyiben ezek az intézkedések „fő paramétereknek” minősülnek, annak eldöntése során, hogy mit írjanak le, a szolgáltatóknak meg kell vizsgálniuk, hogy például az adott szolgáltatás keretében megjelenő jogellenes tartalom típusaival és gyakoriságával kapcsolatban milyen információk és milyen átláthatóság segítheti az üzleti felhasználókat abban, hogy jobban megértsék az adott rangsorolási mechanizmus működését.

4. HOGYAN VÁLASZTHATÓK ÚGY KI A FŐ PARAMÉTEREK, HOGY MEGELŐZHETŐ LEGYEN A RANGSOROLÁS ROSSZHISZEMŰ MANIPULÁCIÓJA

76.

Az 5. cikk (6) bekezdése elismeri, hogy a szolgáltatók „nem kötelesek közzétenni algoritmusokat, sem olyan információkat, amelyekről észszerű bizonyossággal feltételezhető, hogy lehetővé tennék a fogyasztók megtévesztését vagy megkárosítását a keresési eredmények manipulálása révén”.

77.

Ezt a rendelkezést a (27) preambulumbekezdéssel együtt kell értelmezni, ami elismeri, hogy „e rendelet célkitűzése teljesítésének biztosítása érdekében, az online közvetítő szolgáltatók és az onlinekeresőprogram-szolgáltatók kereskedelmi érdekeinek figyelembevétele miatt soha nem lehet megtagadni a rangsorolást meghatározó fő paraméterek felfedését”. (14)

78.

Ennek megfelelően, a rangsorolással kapcsolatban az 5. cikkben meghatározott nyilvánosságra hozatali előírásokra vonatkoznak bizonyos korlátozások. Ezek a korlátozások azonban nem a szolgáltatók kereskedelmi érdekeire vonatkoznak, hanem sokkal inkább a fogyasztókra gyakorolt potenciális negatív hatásokra. Mindazonáltal a szolgáltatók számos módon védhetik a „kereskedelmi érdekeiket”.

79.

Először is, az 5. cikk szerinti előírás arra vonatkozik, hogy csak a fő paraméterek leírását kell megadni (valamint ezek viszonylagos fontosságának okait), anélkül, hogy a szolgáltatók kötelesek lennének a rangsorolási mechanizmusaik részletes működésének közzétételére ((27) preambulumbekezdés).

80.

Másodsorban, az 1. cikk (5) bekezdésének és az 5. cikk (6) bekezdésének megfelelően, a rendeletet általában és az 5. cikket különösen az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) (üzleti titkokról szóló irányelv) sérelme nélkül kell értelmezni.

81.

E második pont magyarázatához fontos megjegyezni, hogy az üzleti titokról szóló irányelv 2. cikkének 1. pontja szerint az „üzleti titok” az alábbi követelmények mindegyikének megfelelő információ: a) titkos abban az értelemben, hogy – mint egységes egész vagy mint elemeinek egy adott pontos konfigurációban összeállított összessége – általánosan nem ismert, illetve nem könnyen hozzáférhető az általában ilyen jellegű információval foglalkozó körökhöz tartozó személyek számára; b) titkossága folytán kereskedelmi értékkel bír; c) titokban tartása érdekében az információ feletti ellenőrzést jogszerűen gyakorló személy a körülmények figyelembevételével elvárható lépéseket megtette.

82.

A szolgáltatók ezért nem utasíthatják el például a fő paraméterek nyilvánosságra hozását pusztán azon az alapon, hogy a múltban soha nem hoztak nyilvánosságra egy paramétert sem, vagy hogy a kérdéses információ kereskedelmileg érzékeny természetű.

83.

Harmadsorban a szolgáltatók lépéseket tehetnek a rangsorolás harmadik felek általi rosszindulatú manipulációja ellen, ideértve a fogyasztók félrevezetésének kockázatát is (lásd a (27) preambulumbekezdést).

84.

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy ez a lehetőség a rosszindulatú manipulációra vonatkozik, mivel az 5. cikk (6) bekezdése arra hivatkozik, hogy a szolgáltatók nem kötelesek kiadni bármely olyan információt, „amelyekről észszerű bizonyossággal feltételezhető”, hogy a fogyasztók ilyen megtévesztését vagy megkárosítását eredményeznék. Ezért egyensúlyt kell teremteni egyrészt a manipulatív és megkárosító viselkedés elleni küzdelem, másrészt az 5. cikknek megfelelően előírt átláthatóság között.

5. EGYEDI LEÍRÁS SZÜKSÉGES – KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT DÍJFIZETÉS

85.

Az 5. cikknek a (25) preambulumbekezdésben megmagyarázott (3) bekezdése kifejezetten előírja, hogy a szolgáltatók kötelesek leírni azt, ha a felhasználók számára lehetséges a rangsorolás befolyásolása bármilyen közvetlen vagy közvetett díj ellenében, amennyiben ez a lehetőség „fő paraméternek” minősül.

86.

Az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint ezekben az esetekben a szolgáltatók az 5. cikknek a kérdéses szolgáltatóra vonatkozó (1) bekezdésében vagy (2) bekezdésében meghatározott előírásokkal összhangban kötelesek a leírásban feltüntetni:

a)	annak magyarázatát, ha lehetséges az üzleti felhasználók számára az, hogy a rangsorolást díjfizetés ellenében aktívan befolyásolják; valamint

b)	e díjfizetés rangsorolásra gyakorolt viszonylagos hatásainak magyarázatát.

5.1. Általános megközelítés

87.

A Bizottság a rendeletre vonatkozó javaslata érdekében végzett hatásvizsgálatában azt állapította meg, hogy az üzleti felhasználók és a kereskedelmiweboldal-használók vonatkozásában hiányzik az érdemi számonkérhetőség és kiszámíthatóság a szolgáltatók által használt rangsorolási mechanizmusok tekintetében. A fizetett rangsorolás esetében azt állapították meg, hogy a vállalkozások és különösen a kisvállalkozások számára előnyt jelent, ha megértik, hogyan működnek ezek a lehetőségek. Ezáltal képessé válhatnak arra, hogy úgy döntsenek, nem vesznek részt, ha az eredményként kapott rangsor valószínűleg nem lesz kielégítő a számukra, így megtakarítják a részvételi költséget, vagy dönthetnek úgy, hogy részt vesznek, és részesülnek a fokozott láthatóság előnyeiből. (16)

88.

E tekintetben a „díj” kifejezést tág értelemben kell értelmezni. A (25) preambulumbekezdésben található leírás szerint mivel „díjfizetés alatt például olyan befizetés érthető, amelynek fő vagy kizárólagos célja a rangsorolás javítása, valamint olyan közvetett, az üzleti felhasználó által valamilyen egyéb kötelezettség – például kiegészítő szolgáltatások vagy prémium funkciók – elfogadásának formájában létrejött díjfizetés, amelynek a rangsorolás javítása lehet a gyakorlati hatása”. A (25) preambulumbekezdés emellett példát hoz arra, mit takarhat a díjfizetés viszonylagos hatásainak a magyarázata, nevezetesen a „díjfizetés által a rangsorolásra gyakorolt hatás nagysága”.

89.

Az 5. cikk (3) bekezdése alapján előírt információszolgáltatással kapcsolatos jó gyakorlat szerint az írásos magyarázat összekapcsolható olyan technológiai eszközökkel, mint például a díjfizetésnek a rangsorolásra gyakorolt várható hatásait bemutató dinamikus szimulátor.

5.2. Közvetlen díjfizetés

90.

Közvetlen díjfizetés alatt a meghatározás szerint „olyan befizetés érthető, amelynek fő vagy kizárólagos célja a rangsorolás javítása”. (17) Így a szolgáltatók kötelesek megvizsgálni milyen lehetőségeket kínálnak a felhasználók számára arra, hogy fizessenek azért, hogy előrébb kerüljenek a rangsorban, és ezek a lehetőségek hogyan működnek. Az B. melléklet tartalmazza a közvetlen díjfizetés típusainak példáit.

5.3. Közvetett díjfizetés

91.

A közvetett díjfizetés „az üzleti felhasználó által valamilyen egyéb kötelezettség elfogadásának formájában létrejött díjfizetés, amelynek ez [a rangsorolás javítása] lehet a gyakorlati hatása”. (18) Így a szolgáltatók kötelesek megvizsgálni milyen olyan lehetőségeket kínálnak a felhasználók számára, amelyek azzal a gyakorlati hatással járnak, hogy ennek fejében előrébb kerüljenek a rangsorban, és ezek a lehetőségek hogyan működnek.

92.

Az olyan kiegészítő szolgáltatásoknak, mint a fizetés, letét, teljesítés stb. a felhasználók általi használata számos okból gyakorolhat hatást az áruik és szolgáltatásaik rangsorolására. Az 5. cikk szerint szükséges leírásnak ki kell térnie a kiegészítő szolgáltatások e lehetséges használatára, amennyiben ezek az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelő közvetett díjfizetéssel járnak és „fő paramétereknek” minősülnek. Különösen akkor, ha a rangsorolásra gyakorolt ezen hatások bármelyike vagy mindegyike pusztán annak az eredménye, hogy az üzleti felhasználó részt vesz egy adott kiegészítő szolgáltatásban – elszigetelve bármely olyan közvetett hatástól, amelyet a kiegészítő szolgáltatás a felhasználónak más paraméterekkel mért teljesítményre gyakorolhat –, alkalmazni kell az 5. cikk (3) bekezdése szerinti további kötelezettségeket. Az B. melléklet tartalmazza a közvetett díjfizetés lehetséges típusainak egyéb példáit.

6. HOGYAN KELL LEÍRNI A FŐ PARAMÉTERT?

93.

Az 5. cikk (5) bekezdése azt írja elő, hogy a „fő paraméterek” 5. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett leírásainak „alkalmasnak kell lennie arra, hogy lehetővé tegye az üzleti felhasználók vagy kereskedelmiweboldal-használók számára annak megfelelő megértését, hogy a rangsorolási módszer figyelembe veszi-e, és ha igen, hogyan és milyen mértékben az alábbiakat:

a)	a fogyasztóknak online közvetítő szolgáltatáson vagy online keresőprogramon keresztül kínált áruk és szolgáltatások jellemzői;

b)	e jellemzők jelentősége a fogyasztók szempontjából;

c)	az online keresőprogramok tekintetében a kereskedelmiweboldal-használók által használt weboldal kialakításának jellemzői.” (19)

94.

Általános megállapításként fontos megjegyezni, hogy ha a felhasználók megfelelően megértik, hogyan működik a rangsorolás, akkor képesek lesznek egy kiegyenlítettebb pályán versenyezni, amikor az értékesítési stratégiáikról döntenek. Ezek a stratégiák potenciálisan magukban foglalják mind az áru- és szolgáltatás-optimalizálást, mind pedig az online láthatóságba történő beruházást, ideértve a keresőprogram-optimalizálást és a fizetett rangsorolást is. A felhasználók észszerű módon képesek kell, hogy legyenek annak eldöntésére, fektessenek-e be többet az áruik és szolgáltatásaik bizonyos elemeibe, illetve annak jobb meghatározására, fektessenek-e be, és ha igen, hogyan, a „rangsorolási stratégiákba”.

6.1. Általános megközelítés

95.

Az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően az online közvetítő szolgáltatók kötelesek megadni „a fő paraméterek más paraméterekhez képest meglévő viszonylagos jelentőségének okait”. Hasonlóképpen, az 5. cikk (2) bekezdése alapján az onlinekeresőprogram-szolgáltatók kötelesek megadni „e fő paraméterek viszonylagos jelentőségét”. (20)

96.

Ez szükségessé teszi, hogy a szolgáltatók leírják, miért az adott paramétereket választották ki fő paraméterként (lásd a fenti 3.2 above. szakaszt). A szolgáltatók számára jó gyakorlat lehet annak megmagyarázása, hogy a saját egyéni értékelésük szerint hogyan és minek következtében döntöttek a szolgáltatásuk körében a „viszonylagos fontosság” meghatározásáról és a „fő paraméterekről”.

6.2. A részletezés szintje

97.

A szolgáltatóknak meg kell határozniuk a részletezés megfelelő szintjét, figyelemmel az 5. cikkben foglalt kötelezettség céljára, valamint az adott szakmai felhasználói körük számára szükséges és megfelelő részletezettségre, anélkül azonban, hogy túlterhelnék vagy megzavarnák őket. A nyújtandó részletezési szintnek túl kell lépnie a főbb paraméterek egyszerű felsorolásán, és a magyarázó információknak legalább egy „második rétegét” kell szolgáltatnia.

98.

A szolgáltatók nem adhatnak meg túl rövid vagy félrevezető leírásokat. Ha például egy szolgáltató úgy dönt, hogy a „minőség” fő paraméter, és tudja, hogy a „minőség” összetevőinek vizsgálata számos tényező összetett elemzését igényli, az általa adott leírásnak világos és érthető nyelvet használva kell tükröznie ezt a tényt. Hasonlóképpen, szintén nem kellően egyedinek minősülhet annak a puszta leírása, hogy egy fő paraméterre hatással lehetnek a „keresési előzmények”, különösen, ha a szolgáltató tudja, hogy csak a keresési előzmények bizonyos adott elemeit veszik figyelembe.

99.

A fő paraméterek leírásának kidolgozása során, ideértve ezek viszonylagos fontosságának mögöttes okait is, fontos, hogy a szolgáltatók világosan és a félreértéseket elkerülve fogalmazzanak. Például, ha a fő paraméterek egyike a „minőség”, a szolgáltatóknak mérlegelniük kell azt, hogy pontosan leírják, a rangsorolási mechanizmusaik tekintetében miből áll a „minőség”, mivel elképzelhető, hogy ez alatt szolgáltatásonként mást értenek és mérnek. Egy másik példa lehet az, ha a paraméter a kapott pontszámon alapul, mely esetben a szolgáltatóknak mérlegelniük kell annak leírását, milyen tényezőket vesznek figyelembe a pontszám odaítélésekor. Ezeknek a leírásoknak, ha csak lehet, objektív tényezőkre kell hivatkozniuk, például termékkategóriákra vagy árakra/ársávokra. Hasonlóképpen, az értékelésekre történő hivatkozáskor, a különböző típusú értékeléseknek a felhasználó összpontszámában és rangsorolásában szereplő súlya eltérő lehet például a fogyasztó által keresett egyedi terméktől vagy szolgáltatástól függően. Például az éttermek kínálhatnak ételt az asztali kiszolgálás mellett elvitelre is, mely szolgáltatás esetén más tényezők lehetnek többé vagy kevésbé fontosak. Adott esetben ezt, a nyilvánvaló tényeken túl meg kell magyarázni. Ugyanez igaz arra a forgatókönyvre, amikor a frissebb értékelések nagyobb súllyal szerepelnek, mint a régebbiek.

100.

Ha ez releváns, az 5. cikkben foglalt előírásoknak történő megfelelés érdekében a szolgáltatók azt is bemutathatják, hogyan hathat a vállalat belső stratégiája arra, mit lát a fogyasztó a szolgáltatásban, például ha a fő paramétereket befolyásolni lehet bizonyos termékekre vonatkozó ajánlatok előtérbe helyezésével, annak alapján, hogy a szolgáltató saját megítélése szerint mi lesz a következő nagy fogyasztói trend. A leírásnak kellően részletesnek kell lennie azzal kapcsolatban, mit vettek figyelembe az ilyen döntéshozatal során, annak érdekében, hogy a felhasználók értelmezhető magyarázatot kapjanak a fő paraméterekről.

6.3. A közvetlen és közvetett díjfizetés részletezési szintje

101.

Amennyiben a használt fő paraméterek lehetővé teszik a rangsorolás díjfizetés útján történő befolyásolását, az érintett szolgáltatóknak meg kell vizsgálniuk, hogyan alakították ki ezeket a lehetőségeket. Ilyen esetekben a legjobb gyakorlat az lehet, ha a „fizetett rangsorolás” opciók és a hatásuk amplitúdójának leírása mellet magyarázattal szolgálnak az adott opció mögötti indokokról és annak lehetséges hatásáról is.

102.

Adott esetben a fizetett rangsorolás opciók leírása, mint legjobb gyakorlat, kereszthivatkozást tartalmazhat a megkülönböztetett bánásmódról a 7. cikk (3) bekezdésének c) pontja és a 7. cikk (3) bekezdésének d) pontja szerint adott leírásokra. A megkülönböztetett bánásmód az 5. cikk szerinti „fő paraméternek” minősülhet. Az említett rendelkezés szerinti leírás mellett a kereszthivatkozás bemutatja a felhasználók számára a szolgáltató saját szolgáltatásaira vagy áruira alkalmazott megkülönböztetett bánásmód mögött rejlő „fő gazdasági, kereskedelmi vagy jogi indokokat”, amelyeket a szolgáltatók a 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően kötelesek megjelölni.

6.4. A leírás világos és érthető megfogalmazására vonatkozó előírás

103.

A korábban megjegyzettek szerint, a 3. cikk (1) bekezdésével együtt értelmezett 5. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a fő rangsorolási paraméterek leírásait világosan és érthetően kell megfogalmazni.

104.

Az egyes szolgáltatóknak kell értékelniük azt, hogy a leírásuk megfelel-e ennek a követelménynek. A leírás megfogalmazási módjának átgondolása általában a leírás egyértelműségéhez és olvashatóságához is hozzájárul.

105.

A szolgáltatóknak a leírás készítésekor azt is meg kell vizsgálniuk, ki a közönségük. Bizonyos esetekben inkább a technikaibb jellegű leírásokra lehet igény és szükség, figyelemmel arra, hogy a leírás szakmai felhasználóknak szól. A világos és érthető megfogalmazásra vonatkozó követelményt nem érintve, a szakemberekről főszabályként feltételezhető az, hogy a fogyasztókhoz képest részletesebb és technikaibb jellegű információkat igényelnek és értenek meg.

6.5. Prezentációs eszközök

106.

Az egyes szolgáltatóknak maguknak kell eldönteni, hogy hogyan igazítja legjobban a szolgáltatásaihoz a fő rangsorolási paraméterek leírását. Ez szükségessé teheti azt, hogy az írott leíráson túli technikák alkalmazásának lehetőségét is megvizsgálja, és olyan kiegészítő lépéseket tegyen, amelyek elősegíthetik, hogy a fogyasztók megfelelően megértsék, hogyan működik az adott rangsorolási mechanizmus. Ezeket a kiegészítő lépéseket hozzá lehet igazítani a különböző felhasználók eltérő igényeihez.

107.

A „közvetlen és közvetett díjfizetés” – ha ez „fő paraméternek” minősül – rangsorolásra gyakorolt hatásának bemutatása érdekében készített írásbeli magyarázat például összekapcsolható olyan technológiai eszközökkel, mint a díjazásnak a rangsorolásra gyakorolt várható hatását és annak mértékét bemutató dinamikus szimulátor. A magyarázatnak elvben egyértelműen be kell mutatnia milyen hatásokat gyakorol a különféle technikák használata – önmagában vagy másokkal együttesen – a szokásos rangsorolási mechanizmusra, amennyiben az adott szolgáltatás esetében így működnek ezek az opciók. A szolgáltatók számára hasznos lehet mérlegelni azt, hogy a fentiek kivitelezhetők-e egy alapértékre történő hivatkozással.

108.

Bizonyos alaptechnikák segíthetnek abban, hogy a felhasználók kiigazodjanak a szolgáltatott információkban. Ez akár olyan egyszerű dolog is lehet, mint az, hogy világos szerkezetet kell használni, címekkel és alcímekkel, amelyek rámutathatnak a fent említett kiegészítő tevékenységekre.

109.

Elképzelhető, hogy a szolgáltatók a felhasználók egy csoportján kívánnak tesztelni egy lehetséges megközelítést vagy egy rendelkezésre álló eszköz használatát megvizsgálni, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a leírást a szándéknak megfelelően értelmezik, vagy esetleg egy olyan eszközt kívánnak beépíteni a rendszerbe, amelynek segítségével visszajelzést kaphatnak a felhasználóktól arra nézve, hogy a leírás hasznos-e és a kellően részletes-e. Ez a visszajelzés úgy is beszerezhető, ha a leírást a felhasználók reprezentatív csoportján tesztelik. Bár ez nem kifejezett előírás, de az ilyen intézkedések elősegíthetik annak biztosítását, hogy a szolgáltatók megfeleljenek az 5. cikk követelményeinek.

7. HOL KELL LEÍRNI A FŐ PARAMÉTEREKET

7.1. Online közvetítő szolgáltatások

110.

Az 5. cikk (1) bekezdése előírja, hogy az online közvetítő szolgáltatók a szerződéses feltételeikben kötelesek leírni a fő paramétereket, ideértve e fő paraméterek viszonylagos jelentőségének okait is.

111.

Meg kell jegyezni, hogy a „szerződéses feltételek” kifejezés széles értelmű fogalom. A 2. cikk 10. pontjában található meghatározás szerint ebbe a körbe tartoznak: „elnevezésüktől vagy formájuktól függetlenül mindazon feltételek vagy előírások, amelyek a szerződéses jogviszonyt szabályozzák” az ilyen szolgáltatók és a felhasználók között, és amelyeket egyoldalúan határoz meg az adott szolgáltató. Más szavakkal, a leírás más formában is megjelenhet, de akkor is úgy tekintik, hogy az a szolgáltató szerződéses feltételeiben került meghatározásra az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban.

112.

Bár a fő rangsoroló paraméterek leírása a szerződéses feltételek részét kell hogy képezze, az online közvetítő szolgáltatók választhatják meg, hogyan közlik azt a legjobb módon az üzleti felhasználóikkal és hogyan emelik ki az előírt leírást. Például lépéseket tehetnek annak érdekében, hogy az üzleti felhasználóikat a leírás pontos helyére vezessék és/vagy beépítsék azt a „kérdések és válaszok” rovatba, oktatóanyagokba, iránymutatásokba, felugró ablakokba, videoüzenetekbe vagy más formákba. Az információ azonban nem lehet inkonzisztens és nem is terjedhet át különböző eszközökre vagy médiumokra, ha ez azt eredményezné, hogy a kérdéses információ többé már nem lesz könnyen elérhető vagy világos és érthető.

113.

Nem érintve a szolgáltatók által az adott esetekben használható megoldásokat, a szolgáltatók mérlegelhetik azt, hogy kialakítsanak egy egységes pontot (például egy felhasználói „vezérlőpulton”), ahol meghivatkozható vagy bemutatható a rangsorolási átláthatóságot megmagyarázó valamennyi rendelkezésre álló releváns információs eszköz. Alternatív megoldásként a tájékoztatás megsokszorozható a különféle információs eszközökön – feltéve, hogy megfelelnek a 3. cikkben és az 5. cikkben meghatározott jogi előírásoknak.

114.

A 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban az online közvetítő szolgáltatók szerződéses feltételei könnyen az üzleti felhasználók rendelkezésére kell hogy álljanak a kapcsolatuk minden szakaszában, ideértve a szolgáltatókkal történő szerződéskötést megelőző időszakot is. Ezért mindezen információknak a jövőbeli üzleti felhasználók számára is elérhetőnek kell lenni.

7.2. Keresőprogramok

115.

Az 5. cikk (2) bekezdése előírja, hogy az onlinekeresőprogram-szolgáltatók kötelesek elhelyezni egy „könnyen és nyilvánosan hozzáférhető világos és érthető leírást (...) online keresőprogramjaik felületén”.

116.

Ez azt jelenti, hogy a leírást egy könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni az online keresőprogram weboldalán. Ez lehet egy olyan terület, ahol nem szükséges az, hogy a felhasználók belépjenek vagy regisztráljanak ahhoz, hogy képesek legyenek elolvasni a leírást.

117.

Az 5. cikk (2) bekezdésében foglalt korlátok között az onlinekeresőprogram-szolgáltató feladata annak felmérése és meghatározása, hol biztosítja a szükséges leírást a rangsorolásról. E döntés során a szolgáltató mérlegelheti hogyan viselkednek a szolgáltatásának használói, annak érdekében, hogy a viselkedésüknek megfelelő megoldást találjon. Ha például a felhasználók azért használják a szolgáltatást, mert az egy kattintásra eredményt szolgáltat, akkor a leírásra is alkalmazható ugyanez az elv. Ez azt jelentheti, hogy ha a leírást egy linken keresztül érik el, akkor a linknek közvetlenül a leírásra kell mutatnia és nem igényelhet további böngészést a megtalálása.

118.

Hasonlóképpen, egy onlinekeresőprogram-szolgáltató szintén mérlegelheti azokat a módszereket, amelyeket sikeresen használ a szolgáltatásában arra, hogy a felhasználók figyelmét a már meglévő egyes jellemzőkre irányítsa. Ez történhet például ikonok, címkék vagy szalagok használatával. Hasonló módszert használva így biztosítható az, hogy a leírás könnyen elérhető legyen, úgy elhelyezve, ahogy arra a szolgáltatás használói arra számítanak, vagy amihez hozzászoktak.

119.

Az onlinekeresőprogram-szolgáltatók szintén mérlegelhetik, hogyan érik el a szolgáltatásaikat a felhasználók. Ha ez például hangasszisztensek használatával történik, a szolgáltatók felmérhetik azt, a szolgáltatásuk használói hogyan találnak megoldást arra, hogy a szolgáltatással kapcsolatos egyéb információkhoz hozzáférjenek. Ha ez egy eredményes módszer, lehetséges, hogy a szolgáltatók meg kívánják ezt ismételni, hogy a kereskedelmiweboldal-használók ugyanilyen módon találhassák meg a leírást.

8. MIKOR KELL MEGVÁLTOZTATNI A FŐ PARAMÉTEREK LEÍRÁSÁT?

8.1. A leírás naprakészen tartása

120.

Bár csak az 5. cikk (2) bekezdése tartalmaz kifejezett előírást arra nézve, hogy a fő rangsorolási paraméterek leírását naprakészen kell tartani, egy ugyanilyen követelményt implicit módon az 5. cikk (1) bekezdése is magában foglal. Az utóbbi rendelkezés ugyanis a rangsorolást meghatározó fő paraméterek leírását írja elő, nem azokét, amelyek meghatározták a rangsorolást. Továbbá ebben a helyzetben a leírást a szolgáltatásra vonatkoztatva kell elkészíteni, amelyet pedig a szolgáltató naprakészen tart. Másként nem érhető el a kiszámíthatóság javításának célkitűzése, a leírás pedig nem tényleges adatokon alapulna, ellentétben azzal amit a (27) preambulumbekezdés kifejt.

121.

Ennek értelmében a szolgáltatók kötelesek naprakészen tartani a szükséges leírásokat. E célból szükséges lehet, hogy rendszeresen mérlegeljék, továbbra is megfelelnek-e a jogi követelményeknek, vagy nem kell-e frissíteni a leírásokat. A szolgáltatók szabadon tervezhetik meg az annak meghatározását szolgáló rendszereiket, hogy ezt megteszik-e, és ha igen, akkor mikor és hogyan, figyelembe véve az olyan elemeket, mint hogy milyen gyakoriak a változások, milyen hatásokkal járnak ezek a változások, és mikor kerül sor a szolgáltatásuk körében használt olyan kísérletekre (pl. A/B tesztelés) vagy egyéb technikákra (pl. gépi tanulás), amelyek változtatásokat eredményeznek a rangsorolást meghatározó „fő paraméterek” tekintetében.

122.

Ha az egyedi értékelés eredménye azt mutatja, hogy a fő rangsorolási paraméterek leírásának frissítésére van szükség, akkor az online közvetítő szolgáltatók kötelesek az üzleti felhasználókat ezekről a változtatásokról előzetesen értesíteni a 3. cikkel összhangban (lásd a 9.1 below. szakaszt lentebb). Az onlinekeresőprogram-szolgáltatók tekintetében nincs ilyen előírás, mivel ők kötelesek biztosítani a leírásaik nyilvános elérhetőségét (5. cikk (2) bekezdés).

8.2. Ideiglenes változások

123.

A szolgáltatók eseti alapon kötelesek meghatározni, hogy rangsorolási mechanizmusaik módosításai, ideértve az ideiglenes jellegűeket is, eredményeznek-e változást a „fő paraméterek” tekintetében, és szükségessé teszik-e az ezekre vonatkozó leírások megváltoztatását az 5. cikknek történő megfelelés érdekében.

124.

A szolgáltatók nem feltételezhetik, hogy a paraméterek, a súlyozás vagy más rangsorolási jellemzők változtatásának ideiglenes jellege azzal jár, hogy a fő paraméterek leírását nem kell megváltoztatni. Egyszeri események, például sportesemények következtében jelentősen megnövekedhet a fogyasztói kereslet, ami ideiglenes változásokat eredményezhet a rangsorolást meghatározó fő paraméterek tekintetében. Ugyanez vonatkozik az olyan promóciós eseményekre is, mint a „fekete péntek”, a nyaralási szezon, vagy például a karácsony előtti vásárlási időszak. Amikor a szolgáltatók ilyen esetekben megváltoztatják a „szokásos” rangsorolási módszereiket, például bizonyos paramétereknek nagyobb súlyt biztosítanak (pl. „kézbesítési sebesség”, „ár” vagy az olyan fogalmaknak, mint a „márka vonzerő” vagy a „minőség”, amelyek feltehetően több tényezőből állnak össze), új paramétereket adnak hozzá, másokat pedig háttérbe szorítanak, és ezek a módosítások érintik a fő paramétereket, a szolgáltatóknak ezek leírását is módosítaniuk kell.

125.

Az is jó gyakorlat lehet a szolgáltatók számára, ha a fő paraméterek leírásában megpróbálják megragadni a rangsorolási mechanizmusok esetleges „szokásos” dinamikus jellemzőit. Az a tény, hogy ezek „szokásos” jellemzők, jelentheti azt, hogy ezek a „fő paraméterek” vagy a fő paraméterek viszonylagos fontosságának okai. Előfordulhat például, hogy egy e-kereskedelmi piactér szolgáltatója egy adott visszatérő értékesítési esemény idején strukturálisan növelni kívánja az „ár” paraméter súlyozását.

8.3. Kísérletek

126.

Ha a szolgáltatók kísérleteket használnak, beleértve a változások A/B tesztelését vagy csalás elleni mechanizmusokat alakítanak ki, akkor eseti alapon kell megvizsgálniuk, hogy ezek hatással van-e, és ha igen, hogyan a szolgáltatásaik körében végzett rangsorolásra, és különösen azt, szükségessé teszi-e a fő rangsorolási paraméterek 5. cikk szerinti leírásának megváltoztatását. Főszabályként a szolgáltatóknak ilyenkor olyan elemeket kell figyelembe venniük, mint a kísérlet gyakorisága és hatása, valamint a tesztközönség vagy a teszteléssel érintett földrajzi régió nagysága.

127.

Azokban az esetekben, ha a kísérletet „élőben” végzik (ami azt jelenti hogy a „tesztközönség” szükségképpen nem különböztethető meg a „többi” alapfelhasználótól), előfordulhat, hogy a kísérlet hatással van az összes felhasználó által kínált áruk és szolgáltatások viszonylagos kiemelésére. Ennek megfelelően első lépésként lehet, hogy a szolgáltatóknak arra kell reflektálniuk, hogy a kísérletüket egy alapvetően elszigetelt tesztkörnyezetben kellene-e elvégezni. Ha az egyedi kísérletek nem elszigetelten történnek, előfordulhat, hogy a szolgáltatóknak különösen az kell mérlegelniük, hogy a) maga a kísérlet hatást gyakorol-e a rangsorolásra, és ha igen, akkor a tesztelt paraméter olyan „fő paraméter”-e, amihez leírás szükséges; és b) a kísérlet teljes lefolytatása jelentheti-e azt, hogy a tesztelt paraméter megváltoztatja a rangsorolási mechanizmusukat és olyan „fő paraméter” lesz, amihez leírás szükséges.

9. A FŐ PARAMÉTEREK LEÍRÁSÁNAK FRISSÍTÉSEKOR ELVÉGZENDŐ LÉPÉSEK

9.1. Az online közvetítő szolgáltatásoknak a javasolt változtatások bejelentésére vonatkozó kötelezettsége

128.

Az online közvetítő szolgáltatók szerződéses feltételeinek tartalmazniuk kell a rangsorolást meghatározó fő paraméterek leírásait (5. cikk (1) bekezdés). A 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően, ha az ilyen szolgáltatók meg kívánják változtatni a szerződéses feltételeiket, akkor legalább 15 nappal ennek alkalmazása előtt értesíteniük kell a javasolt változtatásokról az üzleti felhasználóikat. Az értesítési időszak alkalmazása alóli egyetlen kivétel az, ha: a) az online közvetítő szolgáltatóra olyan jogi vagy szabályozási kötelezettség hárul, amely szerint szerződési feltételeit oly módon kell módosítania, amely nem teszi lehetővé számára az értesítési időszak betartását, vagy; b) az online közvetítő szolgáltatónak rendkívüli jelleggel kell módosítania szerződési feltételeit valamely előre nem látható és küszöbön álló veszélyre reagálva, hogy csalással, rosszindulatú szoftverekkel, kéretlen üzenetekkel, adatvédelmi incidensekkel vagy egyéb kiberbiztonsági kockázatokkal szemben védelmezze az online közvetítő szolgáltatásokat, a fogyasztókat vagy az üzleti felhasználókat. Az értesítési időszak nem vonatkozik továbbá a pusztán szerkesztői természetű változtatásokra (azaz az olyan változtatásokra, amelyek nem változtatják meg a szerződéses feltételek tartalmát vagy jelentését). A „szerkesztői változtatások” fogalmából szükségképpen kizártak a „fő paraméterekre” vonatkozó változtatások, mivel azok megváltoztatják a szerződéses feltételek tartalmát vagy jelentését.

129.

Ez azt jelenti, hogy ha megváltozik a fő paraméterek leírása, akkor elvileg legalább egy 15 napos értesítési időszakot kell biztosítani az üzleti felhasználók számára mielőtt a változtatás hatályba lép. Fontos megjegyezni, hogy a 15 nappal korábban történő értesítés a jogszabályi minimumkövetelmény. A 3. cikk (2) bekezdése alapján hosszabb értesítési időszakot kell biztosítani, ha ez szükséges ahhoz, hogy az üzleti felhasználók elvégezzék az adott változtatásnak való megfelelés érdekében elvárt technikai vagy kereskedelmi módosításokat.

130.

A 3. cikk (2) bekezdése alapján továbbá az online közvetítő szolgáltatóknak tartós adathordozón kell tájékoztatniuk az üzleti felhasználókat bármely ilyen javasolt változtatásról. A „tartós adathordozót” a rendelet a következőképpen határozza meg: olyan „eszköz, amely az üzleti felhasználók számára lehetővé teszi a személyesen nekik címzett adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adatok felhasználási céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését.” (21)

131.

Előfordulhat, hogy az egyértelműség javítása érdekében az online közvetítő szolgáltatók biztosítani kívánják, hogy a fő paraméterek leírásai könnyen azonosíthatók legyenek. E tekintetben a legjobb gyakorlatok közé tartozik az, ha egy e célt szolgáló oldalon elérhetők a leírások korábbi változatai vagy az időközben végzett változtatásokra vonatkozó információk. Ettől függetlenül az üzleti felhasználók általi megfelelő megértést elősegítő jó gyakorlat az is, ha elmagyarázzák a változtatások gyakorlati következményeit.

9.2. Az online keresőprogramok kötelezettsége a leírás naprakészen tartására

132.

Az 5. cikk (2) bekezdése értelmében az onlinekeresőprogram-szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy naprakészen tartsák a fő rangsorolási paramétereik leírását.

133.

A leírások esetleges ilyen frissítései tekintetében a fenti 9.1 above. szakaszban hivatkozott legjobb gyakorlatokra utalunk.

10. A KERESŐPROGRAMOK ARRA VONATKOZÓ EGYEDI KÖTELEZETTSÉGEI, HOGY A KERESKEDELMIWEBOLDAL-HASZNÁLÓK SZÁMÁRA LEHETŐVÉ TEGYÉK A HARMADIK FÉL ÁLTALI BEJELENTÉSEK TARTALMÁNAK MEGVIZSGÁLÁSÁT

134.

Az 5. cikk (4) bekezdése szerint az onlinekeresőprogram-szolgáltatók kötelesek a kereskedelmiweboldal-használók számára lehetővé tenni a harmadik fél általi bejelentések tartalmának megvizsgálását, amennyiben ezek következtében a szolgáltató megváltoztatta a rangsorolást vagy az adott weboldalt eltávolította a rangsorból.

135.

A (26) preambulumbekezdés kifejti, hogy ez a kötelezettség hozzájárulhat a versenyellenes bejelentések formájában jelentkező esetleges visszaélések visszaszorításához, és tükrözi azt, hogy az onlinekeresőprogram-szolgáltatók számára szerződéses jogviszonyok hiányában nehézséget jelenthet az összes releváns kereskedelmiweboldal-használó értesítése.

(1) „Online közvetítő szolgáltató” a rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározottak szerint „bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely online közvetítő szolgáltatást nyújt vagy kínál igénybevételre üzleti felhasználók részére”. „Online közvetítő szolgáltatás” a rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerint „olyan szolgáltatás, amely megfelel valamennyi alábbi követelménynek: a) az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az információs társadalom szolgáltatásának minősül; b) lehetővé teszi az üzleti felhasználók számára áruk és szolgáltatások fogyasztóknak való kínálását azzal a céllal, hogy előmozdítsa az üzleti felhasználók és a fogyasztók közötti közvetlen ügyletek kezdeményezését, tekintet nélkül arra, hogy az ügyletekre végül hol kerül sor; c) üzleti felhasználók részére nyújtják az említett szolgáltatások nyújtója és olyan üzleti felhasználók között létrejött szerződéses jogviszony alapján, akik a fogyasztók részére árukat és szolgáltatásokat kínálnak.”

(2) „Onlinekeresőprogram-szolgáltató” a rendelet 2. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerint „bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely online keresőprogramot biztosít vagy kínál igénybevételre fogyasztók részére.”„Online keresőprogram” a rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározottak szerint „olyan digitális szolgáltatás, amelynek segítségével a felhasználók kéréseket vihetnek be azzal a céllal, hogy elvileg az összes weboldalon vagy egy adott nyelvhez tartozó összes weboldalon kulcsszó, hangalapú kérés, kifejezés vagy egyéb formában megadott lekérdezés alapján bármilyen témában kereséseket végezzenek, és amely bármilyen formátumban olyan eredményeket ad meg, amelyekben megtalálhatók a keresett tartalommal kapcsolatos információk.”

(3) HL L 186., 2019.7.11., 57. o.

(4) A rövidség érdekében az iránymutatásban a „szolgáltató” kifejezés eltérő rendelkezés hiányában az online közvetítő szolgáltatókat és az onlinekeresőprogram-szolgáltatókat is jelenti. Hasonlóképpen, ismét csak eltérő rendelkezés hiányában, a „felhasználók” kifejezés egyaránt jelenti az üzleti felhasználókat és a kereskedelmiweboldal-használókat, a rendelet 2. cikke 1. és 7. pontjának megfelelően. Eltérő rendelkezés hiányában az iránymutatásban említett cikkek és preambulumbekezdések a rendeletre vonatkoznak.

(5) A (25) preambulumbekezdés tükrözi a „megfelelő érthetővé tétel” szint által elérendő hatásokat: „A leírás tartalma – többek között a fő paraméterek száma és típusa – ennek megfelelően nagymértékben változhat az adott online közvetítő szolgáltatástól függően, azonban ennek a leírásnak megfelelően érthetővé kell tennie az üzleti felhasználók számára azt, hogy a rangsorolási mechanizmus hogyan veszi figyelembe az üzleti felhasználó által kínált aktuális áru vagy szolgáltatás jellemzőit, és ezen áruk vagy szolgáltatások relevanciáját az adott online közvetítő szolgáltatás fogyasztói számára”.

(6) A (25) preambulumbekezdés e tekintetben számos példát sorol fel a rangsorolási mechanizmusok kialakításának azokra az elemeire, amelyeknek segíteniük kell az üzleti felhasználókat a szükséges megfelelő megértésben, ideértve: az „üzleti felhasználók által kínált áruk vagy szolgáltatások minőségének mérésére használt indikátorok”, a „szerkesztőprogramok használata és ezek képessége az adott áruk és szolgáltatások rangsorolására”, a „díjfizetés által a rangsorolásra gyakorolt hatás nagysága”, valamint „a magához az áruhoz vagy szolgáltatáshoz nem vagy csak távolról kapcsolódó elemek, például az online ajánlat kialakításának jellemzői”.

(7) További információkért lásd például a következő honlapot: https://en.wikipedia.org/wiki/Search_syndication

(8) Kiemelés tőlünk.

(9) A rendelet 1. cikkének (3) bekezdése.

(10) A rangsorolási átláthatósági kötelezettség részeként a szolgáltatók a fő paraméterek „viszonylagos fontosságának” leírására is kötelesek; ezt az 6.2. szakasz tárgyalja.

(11) Ahogyan az előbbiekben megjegyeztük, azon az online közvetítő szolgáltatók esetén, amelyek a szerződéses feltételeikbe kívánják foglalni a fő paramétereket és a kapcsolódó indokokat, a szerződéses feltételek bármely ilyen változtatására alkalmazni kell a 3. cikk szerinti követelményeket.

(12) Ez például olyan skálán mozoghat, hogy számos termék vagy szolgáltatás viszonylagos kiemelése csak elhanyagolható mértékben változik és csak az esetek szűk körében, míg más esetben a különböző fogyasztók számára rendszeresen teljesen eltérő termékek vagy szolgáltatások jelennek meg.

(13) Lásd még az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslathoz kapcsolódó BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUMOT, HATÁSVIZSGÁLATOT, SWD/2018/138 final, 1.6, 2.2 és 7.1. szakaszok.

(14) Kiemelés tőlünk.

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

(16) Ugyanott 5.

(17) A rendelet (25) preambulumbekezdése.

(18) A rendelet (25) preambulumbekezdése, beillesztés az egyértelműség érdekében.

(19) Kiemelés tőlünk.

(20) Kiemelés tőlünk.

(21) A rendelet 2. cikkének 13. pontja.