12.6.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CI 197/1


A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Iránymutatás a vízumügyintézés fokozatos és összehangolt újraindításához

(2020/C 197 I/01)

I.   BEVEZETÉS

105 ország állampolgárainak vízumot kell igényelniük, mielőtt az EU+ térségbe (1) utaznának. A vízumkérelmeket általában be lehet nyújtani a tagállamok konzulátusain a világ szinte valamennyi harmadik országában. Az EU rövid távú tartózkodásra vonatkozó harmonizált vízumpolitikáját 26 schengeni tagállam (2) teljes mértékben alkalmazza, és ennek eredményeként rendes körülmények között évente 15 millió vízumot adnak ki.

A Covid19-világjárvány terjedésének megfékezésére irányuló intézkedések részeként a legtöbb tagállam úgy döntött, hogy felfüggeszti a nem szükséges utazásra vonatkozó vízumkérelmek feldolgozását, sok esetben határozatlan időre. Néhány tagállam úgy döntött, hogy a továbbiakban nem alkalmaz más tagállamok nevében történő vízumkiadásra vonatkozó képviseleti megállapodásokat. Mivel a szükségből utazók bizonyos kategóriái (3) mentesültek az uniós szintű utazási korlátozások alól, a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy – a képviseleteken is – folytassák az e kategóriákba tartozó személyek vízumkérelmeinek feldolgozására irányuló „minimális szolgáltatást” (4). A tagállamok ezt a lehető legnagyobb mértékben biztosították, de a helyi korlátozó intézkedések gyakran akadályozták a szolgáltatások folytatását, és a tagállamok vízumszolgálataihoz való hozzáférés a világ számos részén nehézkessé, sőt lehetetlenné vált. A globális utazási korlátozások eredményeként 2020 májusában a tagállamok az egy átlagos hónapban szokásosan kiadott vízumok számának kevesebb mint 2 %-át adták ki.

Amint az Unió külső határain fokozatosan megszüntetik az utazási korlátozásokat, a vízumügyintézés újraindítását össze kell hangolni ezekkel a lépésekkel. E folyamat irányelveit az EU-ba irányuló, nem szükséges utazásra vonatkozó ideiglenes korlátozások alkalmazásának harmadik értékeléséről szóló bizottsági közlemény határozza meg (5).

A külső határokon alkalmazott korlátozások enyhítése, a nemzetközi utazási kapcsolatok fokozatos újraindítása és a harmadik országokban alkalmazott korlátozó intézkedések enyhítése révén az utazók számára ismét lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjenek a harmadik országokban nyújtott vízumszolgáltatásokhoz. E folyamat lehető legkedvezőbb lebonyolítása érdekében rendkívül fontos, hogy a tagállamok összehangolt és harmonizált módon, teljes átláthatóság mellett folytassák működésüket az egyes harmadik országokban. A harmonizált vízumpolitikára vonatkozó, a Vízumkódexben meghatározott általános jogi rendelkezések továbbra is alkalmazandók. Emellett helyi szinten az eljárások további harmonizálására van szükség, és folyamatosan meg kell osztani a bevált gyakorlatokat a higiéniai protokollok és az új munkamódszerek tekintetében. E tekintetben kulcsszerepet fognak játszani a tagállamok közötti rendszeres eszmecserék az uniós küldöttségek által koordinált helyi schengeni együttműködés megbeszélései keretében.

A kezdeti szakaszban a helyi korlátozó intézkedések hatással lesznek a külső szolgáltatók és a vízumosztályok azon képességére, hogy fogadják a kérelmezőket és kezeljék a vízumkérelmeket. Ha azonban bizonyos körzetekben továbbra is érvényben maradnak ilyen helyi korlátozó intézkedések, kevés vízumot fognak igényelni és kevesen utaznak majd az Unióba. Hasonlóképpen nem zárható ki, hogy a nemzetközi utazás lassan indul meg ismét, a jelenlegi globális világjárvány összefüggésében felmerülő, a nemzetközi utazással kapcsolatos esetleges aggályok ugyanis azt jelentenék, hogy a vízumkérelmek száma az elkövetkező hónapokban nagyon lassan emelkedhetne. Az év végéig a vízumok iránti kereslet nagy valószínűséggel jelentősen a szokásos szint alatt marad, még azokban a harmadik országokban is, ahol hagyományosan sok vízumot igényelnek (6).

A Bizottság májusban a vízumügyintézés újraindításának előkészítése céljából két informális információcserét szervezett a tagállamok vízumszakértőivel. Ezeken a találkozókon valamennyi tagállam egyetértett abban, hogy a vízumügyintézés újraindítását teljes mértékben össze kell hangolni a korlátozások külső határokon történő megszüntetésével, és koordinációra van szükség az egyes körzetekben működő konzulátusok között.

E tapasztalatcserékre építve ezen iránymutatás célja, hogy támogassa a tagállamokat e folyamat összehangolt végrehajtásában.

II.   A VÍZUMÜGYINTÉZÉS ÚJRAINDÍTÁSA

Amint döntés születik az EU-ba irányuló, nem szükséges utazásra vonatkozó utazási korlátozások megszüntetéséről, e döntéssel összhangban valamennyi tagállamnak a lehető leghamarabb újra kell kezdenie a vízumügyintézést. A minimális vízumszolgáltatásokat minden esetben továbbra is mindenhol fenn kell tartani a „szükségből utazóknak” minősített személyek számára, még akkor is, ha egy adott harmadik ország tekintetében továbbra is hatályban maradnak az általános utazási korlátozások.

Mindaddig, amíg a vízumkérelmek feldolgozására rendelkezésre álló kapacitás korlátozott, elsőbbséget kell biztosítani a szükségből utazók és a kulcsfontosságú munkavállalók kérelmeinek. Amennyiben származási országukban a konzuli kapacitás továbbra sem elégséges, a tagállamoknak folytatniuk kell az utazók e kategóriája, többek között elsősorban a tengerészek számára történő vízumkiadást a külső határokon.

Ha azonban egy bizonyos harmadik országból lehetővé válik a nem szükséges beutazás, a „kiemelt utazók” további kategóriáinak meghatározására irányuló kísérletek szükségtelennek és kontraproduktívnak tűnnek. Az utazási célok közötti további különbségtétel aránytalannak és diszkriminatívnak tekinthető, mivel az a vízumkérelmi szakaszban nem köthető népegészségügyi veszélyhez. Ezenkívül súlyosan sérülne a vízumügyintézés összehangolt újraindítására irányuló célkitűzés, ha nem születne megállapodás arról, hogy mely utazási célnak kell elsőbbséget élveznie.

A tagállamoknak lehetőség szerint kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy minden körzetben egyidejűleg indítják újra a vízumügyintézést, és adott esetben újrakezdik a többi tagállam teljes körű képviseletét a vízumügyekben. Hasonlóképpen, a tagállamoknak a kérelmek feldolgozása és a vízumok kiadása során továbbra is a Vízumkódex általános szabályait kell alkalmazniuk. Ez egységes üzenetet közvetít majd a nyilvánosság felé, és megelőzi a vízum-shoppingot és az egyéb lehetséges visszaéléseket.

Tekintettel arra, hogy az összes vízumkérelem átlagosan 90 %-át külső szolgáltatókon keresztül nyújtják be, a vízumügyintézés újraindítása szükségszerűen szoros koordinációt igényel a tagállamok és e magánszereplők között. Bár a külső szolgáltatók feladata lesz, hogy a helyi gyakorlatokkal összhangban megfelelő higiéniai intézkedéseket vezessenek be, a tagállamoknak szorosan figyelemmel kell kísérniük a szolgáltatók működésének újraindításával kapcsolatban felmerülő valamennyi kérdést.

A népegészségügyi veszélyek értékelése a vízumeljárás egyik eleme ugyan, ám a vízumpolitika nem elsősorban egészségpolitikai eszköz. Az egészségügyi vizsgálatot nem kötelező elvégezni a vízumkérelem benyújtásakor, amelyre a tervezett utazás előtt legalább 15 nappal kerül sor, és amely a tervezett utazás előtt legfeljebb 6 hónappal (a tengerészek esetében 9 hónappal) történhet.

1.   A vízumügyintézés összehangolt újraindításának előkészítése és végrehajtása

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy haladéktalanul kezdjék meg a kérelmezők és a kérelmek fogadására vonatkozó új hozzáférési protokollok kidolgozására irányuló előkészületeket, amelyek kiterjednek mind a külső szolgáltatókra, mind a konzulátusokra. Az intézkedések a következőkre terjedhetnének ki:

A higiéniai intézkedésekre vonatkozó protokollok kidolgozása:

az alkalmazottak esetében: térbeli elhatárolás, váltott műszakban végzett munka, védőeszközök (kesztyűk, arcmaszkok, a pultoknál elhelyezett plexiüveg-térelválasztók stb.),

a kérelmezők esetében: a térbeli elhatárolás tiszteletben tartása, az arcmaszkok kötelező használata, fertőtlenítő állomások telepítése stb.

Kötelező előzetes időpontfoglalás a helyiségekbe való belépéshez.

A fizikai interakció lehető legnagyobb mértékű korlátozása:

a személyes megjelenést nem igénylő kérelem-benyújtási módok kibővítése: pl. a vízumkérelem leadása, a vízumkérelmi formanyomtatvány és az igazoló dokumentumok elektronikus úton történő benyújtása,

azon szabály szigorú tiszteletben tartása, miszerint a kérelmezőktől csak 59 havonta kell ujjnyomatot venni (jelentősen csökkentené a fizikai jelenlét szükségességét annak rendszeres ellenőrzése, hogy a kérelmező biometrikus adatai már szerepelnek-e a Vízuminformációs Rendszerben),

az érintéses díjfizetés lehetővé tétele, például online fizetés vagy távfizetés útján.

2.   A kérelmek feldolgozása

A közös vízumpolitika végrehajtásának egységesnek kell maradnia. A jelenlegi helyzetben az általános szabályoktól való eltérés negatív hatásokkal járhat. A vízum területi érvényességére vagy érvényességi időtartamára vonatkozó korlátozások miatt például a vízumbirtokosok kevésbé lesznek képesek alkalmazkodni az utazási korlátozások hirtelen változásaihoz. A vízumok területi érvényességének szisztematikus korlátozása hátrányos lehet a területükön csomóponti repülőtérrel nem rendelkező tagállamok és a gyakori utazók számára. Emellett ez azzal a veszéllyel járna, hogy a jövőben a közlekedés terén új szűk keresztmetszetek alakulnak ki, mivel a szükségből utazók (pl. tehergépkocsi- és mozdonyvezetők, légi és tengeri személyzet) nem tudnának szabadon mozogni, és ezáltal a vízumügyintézés újraindításakor ismét megterhelnék a tagállamok korlátozott vízumkapacitását.

A vízumügyintézés újraindításakor a tagállamoknak a következő elveket kell követniük:

a)

A vízumkódex alkalmazása:

A Vízumkódex általános rendelkezései továbbra is alkalmazandók. Így különösen:

Az (egész schengeni térségre érvényes) egységes vízumokat az általános rendelkezések alapján kell megadni. Nincs jogalap a korlátozott területi érvényességű vízumok szisztematikus kiadására.

A tagállamoknak tartózkodniuk kell a vízumok érvényességi idejének korlátozásától, mivel ez nem hatékony eszköz a Covid19-vírus terjedésének megakadályozása szempontjából. Emellett a vízum birtoklása nem feltétlenül jogosítja fel birtokosát a külső határ átlépésére, mivel a Schengeni határellenőrzési kódex szerinti beutazási feltételeket az utazáskor ismét ellenőrizni fogják.

A többszöri beutazásra jogosító vízumokat az általános szabályok szerint kell megadni. A hosszú érvényességi idejű vízumok csökkenteni fogják a tagállami konzulátusok munkaterhét, különösen akkor, ha csökkentett létszámú személyzettel indítják újra a vízumügyintézést, mivel a rendszeres utazóknak ritkábban kell új vízumot kérelmezniük.

b)

A nyilvánosság számára nyújtott tájékoztatás:

A tagállamoknak (és a külső szolgáltatóknak) időben tájékoztatást kell nyújtaniuk a kérelmezők és a kérelmek fogadására vonatkozó új higiéniai intézkedésekről és a hozzáférési protokollokról.

A vízumbirtokosokat egyénileg kell tájékoztatni (útlevél visszaküldésekor eljuttatandó tájékoztató), hogy az egységes vízum birtoklása nem mentesíti az utazót az EU-n belül esetlegesen hatályban lévő olyan további utazási korlátozások – például karanténkövetelmények – alól, amelyek az adott személy állampolgárságától függetlenül alkalmazandók.

c)

Képviseleti megállapodások:

Ismét alkalmazni kell a meglévő képviseleti megállapodásokat annak érdekében, hogy a kérelmezők a lakóhelyük szerinti országban nyújthassák be kérelmüket, többek között olyan tagállamok vízumai esetében, amelyek nem rendelkeznek képviselettel egy adott helyen.

Amennyiben bizonyos konzulátusokon átmeneti kapacitásproblémák merülnek fel, a tagállamoknak a szolidaritás szellemében gyorsan eseti képviseleti megállapodásokat kell kötniük. Különösen fontos annak biztosítása, hogy a kulcsfontosságú közlekedési dolgozók, például a tehergépkocsi- és mozdonyvezetők, valamint a légi és tengeri személyzet is benyújthassák kérelmüket.

d)

Koordináció és információcsere helyi szinten:

Számos harmadik országban a lezárási és korlátozó intézkedéseket nagyon kevés előzetes figyelmeztetés mellett hajtották végre. Ez a konzulátusok és a külső szolgáltatók azonnali bezárásához, valamint a kihelyezett személyzet hazaszállításához vezetett. Ilyen esetekben gyakran kevés idő állt rendelkezésre a többi tagállam megfelelő tájékoztatására. Ezzel szemben a vízumügyintézés újraindítása érdekében a tagállamoknak törekedniük kell az optimális koordinációra és információáramlásra, és meg kell osztaniuk egymással a kiigazított munkamódszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlataikat, beleértve azokat a külső szolgáltatókat is, amelyekkel együttműködnek. A koordináció és a kölcsönös tájékoztatás abban az esetben szintén alapvető fontosságú, ha a jövőben bizonyos utazási korlátozásokat vissza kell állítani.

3.   A helyi schengeni együttműködés szerepe

A helyi schengeni együttműködés alapvető szerepet játszik abban, hogy mindig biztosított legyen a közös vízumpolitika összehangolt végrehajtása. A közelmúltbeli eszmecserék során a tagállamok ismételten hangsúlyozták, hogy az uniós küldöttségek által koordinált helyi schengeni együttműködés kulcsfontosságú szerepet tölt be az adott helyen tapasztalt szituációkkal (például a járványügyi helyzettel, a helyi korlátozó intézkedésekkel) kapcsolatos ismeretek megosztása, valamint a gyakorlatok és a nyilvánosság tájékoztatásának összehangolása tekintetében. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a jól működő helyi schengeni együttműködés a tagállamok és az uniós küldöttségek közös felelőssége. A tagállamok központi hatóságainak lehetővé kell tenniük konzulátusaik számára a szükséges rugalmasságot ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a helyi schengeni együttműködés keretében elfogadott, a vízumügyintézés harmonizált újraindítására vonatkozó megközelítéshez.

III.   KÖVETKEZTETÉS

A vízumügyintézés világszerte történő fokozatos, összehangolt és közös újrakezdése olyan kihívást jelent, amellyel a tagállamok kizárólag együttműködés révén tudnak hatékonyan megbirkózni. A schengeni térség kohéziója és a közös vízumpolitika működése szempontjából rendkívül fontos, hogy elkerüljük az egyoldalú intézkedéseket, és hogy a helyi schengeni együttműködés teljes mértékben betöltse koordinációs szerepét. A Bizottság készen áll arra, hogy támogassa a tagállamok e törekvését, amely megfelelő irányítás esetén lehetővé teszi az európai életmódunk szempontjából nélkülözhetetlen nemzetközi utazás, vállalkozások, idegenforgalom és emberek közötti kapcsolatok zökkenőmentes újrakezdését, egyúttal a lehető legnagyobb mértékben ellenőrzés alatt tartva az egészségügyi kockázatokat.

Nem zárható ki, hogy a Covid19-világjárvány második hulláma vagy egy másik globális egészségügyi vészhelyzet a jövőben szükségessé teszi az utazási korlátozások újbóli bevezetését. Rövid távon az is rendkívüli intézkedésként szolgál majd, hogy a többszöri beutazásra jogosító, hosszú érvényességi idejű vízumok kiadására vonatkozó általános szabályokat alkalmazzák valamennyi jogosult kérelmezőre, és különösen az olyan kulcsfontosságú munkavállalókra, mint a tehergépkocsi- és mozdonyvezetők és a légi és tengeri személyzet. Ez segít elkerülni a számos szükségből utazót érintő, az elmúlt hetekben tapasztalt adminisztratív szűk keresztmetszetek megismétlődését. A cél az, hogy a közös vízumpolitika ellenállóbbá váljon az elmúlt hónapokban tapasztalt nagymértékű fennakadásokkal szemben.


(1)  Az „EU+ térség” valamennyi schengeni tagállamot (beleértve Bulgáriát, Horvátországot, Ciprust és Romániát) és a négy schengeni társult országot foglalja magában. Abban az esetben, ha az intézkedésekhez való csatlakozás mellett döntenek, Írország és az Egyesült Királyság is ide tartozik.

(2)  22 uniós tagállam és 4 schengeni társult állam.

(3)  COM(2020) 115 final.

(4)  Vö. a Bizottság 2020. március 18-i iránymutatásával.

(5)  COM(2020) 399.

(6)  Például Oroszországban, Kínában vagy Indiában.