EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.11.12.

COM(2020) 698 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025)

AZ LMBTIQ-SZEMÉLYEK EGYENLŐSÉGE FELÉ: NE FÉLJ ÖNMAGAD LENNI AZ EU-BAN

Fáradhatatlanul fogok dolgozni az egyenlőségközpontú Unió kiépítésén. Ez egy olyan Unió, ahol az lehetsz, aki vagy és azt szerethetsz, akit akarsz – ahol nem kell tartanod vádaskodástól és hátrányos megkülönböztetéstől.

Hiszen az ember személyisége nem ideológia kérdése. Ez az identitásunk.

És ettől soha senki nem foszthat meg minket.

Ursula von der Leyen (az Európai Bizottság elnöke) 
Az Unió helyzetéről szóló, 2020. évi beszéd

Az Európai Unióban biztosítani kell, hogy mindenki biztonságban érezze magát, és szabadon vállalhassa önmagát. Társadalmi, politikai és gazdasági erőnk a sokféleségben rejlő egységünkből ered: Az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség az Európai Unió fő értékei és alapvető jogai közé tartozik, amelyeket a Szerződések és az Alapjogi Charta is rögzít 1 . Az esélyegyenlőség is a szociális jogok európai pillérének egyik fő pillére. Az Európai Bizottság, a Parlament és a Tanács a tagállamokkal közösen osztozik az alapvető jogok védelmére és az egyenlő bánásmód és egyenlőség mindenki számára történő biztosítására irányuló felelősségen.

Az elmúlt évtizedekben a jogalkotási fejlemények, az ítélkezési gyakorlat és a szakpolitikai kezdeményezések számos ember életén javítottak, és segítettek nekünk abban, hogy egyenlőbb és befogadóbb társadalmakat építsünk ki, többek közt a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, nem bináris, interszexuális és queer (LMBTIQ 2 ) személyek számára is. 2015-ben a Bizottság bemutatta az LMBTI-személyek egyenlőségének előmozdítására irányuló intézkedések listáját 3 , az első szakpolitikai keretet, amely kifejezetten az LMBTI-személyekkel szembeni megkülönböztetés ellen küzd. Nemzeti szinten 21 tagállam 4 jogilag elismerte az azonos nemű párokat, és négy tagállamban vezetett be olyan, a nem elismerésére irányuló jogi eljárást, amely nem ír elő egészségügyi feltételeket 5 .

Egy nemrégiben készült kutatás továbbá kimutatja, hogy a nagyobb mértékű társadalmi elfogadottság és az egyenlő jogok támogatottságágának fokozódása nem minden esetben eredményezte az LMBTIQ-személyek életének egyértelmű javulását.

Egy 2019. évi felmérésben az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) megállapította, hogy a szexuális irányultságon, nemi identitáson/önkifejezésen és nemi jellemzőkön alapuló megkülönböztetés valójában nőtt az EU-ban: az LMBT-személyek 43 %-a nyilatkozta, hogy 2019-ben úgy érezte, megkülönböztetés áldozata, míg ez az arány 2012-ben 37 % volt 6 .

Az LMBTIQ-személyekkel szembeni megkülönböztetés továbbra is fennáll az EU-ban. Az EU-ban számos LMBTIQ-személy számára továbbra sem biztonságos nyilvánosan kimutatni az érzelmeit, nyitott lenni a szexuális irányultságával, nemi identitásával, nemi önkifejezésével és nemi jellemzőivel kapcsolatban (akár otthon, akár a munkahelyen), vagy pusztán önmagának lenni a fenyegetettség érzése nélkül. Az LMBTIQ-személyek jelentős számát továbbá a szegénység és a társadalmi kirekesztettség veszélye is fenyegeti. Nem mindenki mer bejelentést tenni a rendőrségen a szóbeli sértésekről és fizikai erőszakról.

A Covid19-válság miatt újfajta nyomás alá kerültek a legveszélyeztetettebb csoportok, és ez alól az LMBTIQ-személyek sem képeznek kivételt. A kijárási korlátozások miatt számos LMBTIQ-személy – fiatalok és idősek egyaránt – olyan ellenséges környezetbe záródtak be, ahol erőszak vagy fokozottabb szorongás vagy depresszió kockázatának lehetnek kitéve 7 . A széles körben elterjedt álhírek ráadásul az LMBTIQ-személyeket okolták a vírus terjedéséért 8 .

A felmérés válaszadóinak 46 %-a állította, hogy (teljes mértékben vagy inkább) kényelmetlenül érezné magát, ha interszexuális személy lenne megválasztva a legmagasabb politikai pozícióba.

Ugyanezen felmérés válaszadóinak 57 %-a mondta, hogy (teljes mértékben vagy inkább) kényelmetlenül érezné magát, ha a gyermeke transznemű személlyel lenne párkapcsolatban.

A felmérés interszexuális válaszadóinak 62 %-a érezte úgy, hogy az elmúlt 12 hónapban élete legalább egy területén megkülönböztetés áldozata volt amiatt, hogy interszexuális.

Az LMBTIQ-személyek mindennapi tapasztalatai is jelentős mértékben eltérnek EU-szerte. Bár az LMBTI-személyek társadalmi elfogadottsága a 2015. évi 71 %-hoz képest 2019-ben 76 %-ra nőtt, ez az arány kilenc tagállamban csökkent 9 .

Aggasztó tendenciaként jelent meg az EU egyes részein, hogy egyre gyakoribbak az LMBTIQ-személyekkel szembeni incidensek, például a nyilvános LMBTIQ-rendezvényeken, többek közt a melegfelvonulásokon elkövetett támadások, az úgynevezett „LMBTIQ-ideológiától mentes övezetekké” nyilvánítások, valamint a homofób megfélemlítések a karneváli ünnepségeken. Az LMBTIQ-személyek jogait védő és előmozdító civil társadalmi szervezetek egyre gyakrabban számolnak be arról, hogy ellenségeséggel szembesülnek, ami összefügg a nemek közötti egyenlőséggel (és az LMBTIQ-személyekkel) szembeni mozgalmak erősödésével 10 . Fontos, hogy a tagállamok gyorsan reagáljanak, hogy visszafordítsák ezeket az új fejleményeket.

Az Európai Uniónak élen kell járnia az LMBTIQ-személyek jogainak hatékonyabb védelmére irányuló erőfeszítések terén.

Ezzel az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló első stratégiával a Bizottság az LMBTIQ-személyeket érő egyenlőtlenségeket és kihívásokat célozza annak érdekében, hogy az egyenlőségközpontú Unió felé haladjon. Különös figyelmet fordít az LMBTIQ-személyek szükségleteire és a legveszélyeztetettebb csoportokra, beleértve azokat, akik interszekcionális megkülönböztetésnek vannak kitéve, valamint a transznemű és interszexuális személyeket, akik a társadalom legkevésbé elfogadott csoportjainak tagjai, és akik általában nagyobb mértékű diszkriminációval és erőszakkal néznek szembe, mint az LMBTI-közösségek más tagjai. A megkülönböztetés gyakran többdimenziós, és csak az interszekcionális 11 megközelítés kövezheti ki az utat a társadalom fenntartható és tiszteletteljes változásai felé.

A felmérés válaszadóinak 40 %-a szerint az LMBTI mivoltuk mellett az etnikai származásuk vagy a migráns hátterük további ok volt a diszkriminációra.

A földrajzi távolság további veszélyeztetettségi tényező lehet. Az EU-ban minden csoportot tekintve az LMBTI-válaszadók 47 %-a nagyvárosban, 11 % egy nagyváros külvárosában, 30 % községben vagy kisvárosban és 13 % vidéki területen él.

Ez a stratégia a tagállamok 12 , az LMBTI-jogokkal foglalkozó közös munkacsoport erőteljes támogatásával az Európai Parlament 13 és a civil társadalom intézkedésre való felszólításait követi. A stratégia négy pillér körül számos célzott intézkedést határoz meg:

1.Az LMBTIQ-személyekkel szembeni megkülönböztetés leküzdése;

2.Az LMBTIQ-személyek biztonságának biztosítása;

3.Az LMBTIQ-személyek tekintetében befogadó társadalmak kialakítása, valamint

4.Az LMBTIQ-személyek egyenlőségéért való fellépés irányítása világszerte.

Ezek a célzott intézkedések az egyenlőség valamennyi uniós szakpolitikában, jogszabályban és finanszírozási programban biztosított fokozottabb általános érvényesítése során kiegészülnek a kifejezetten az LMBTIQ-személyeket érintő aggodalmaknak szentelt figyelemmel.

E stratégia célja, hogy segítsen az LMBTIQ-személyek hangjának felerősítésében, és összefogja a tagállamokat és a szereplőket minden szinten annak érdekében, hogy közösen az LMBTIQ-személyekkel szembeni egyenlőtlenség hatékony leküzdésére törekedjünk. A stratégia elfogadására olyan időszakban kerül sor, amikor néhány tagállamban az alapvető jogok erózióját vagy visszaesését tapasztaljuk. Bár az EU-ban rendkívül szigorúak a normák az alapvető jogok területén, azok alkalmazása nem minden esetben egyenlő. E stratégia kiegészíti az általános egyenlőség uniós dimenziójának előmozdítását célzó meglévő és jövőbeli kezdeményezéseket 14 .

1.AZ LMBTIQ-SZEMÉLYEKKEL SZEMBENI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS LEKÜZDÉSE

A leszbikus, meleg és biszexuális személyek 19 %-a, a transznemű személyek 35 %-a és az interszexuális személyek 32 %-a érezte úgy, hogy a munkahelyén diszkrimináció áldozata volt az előző évben.

Az LMBTI-személyek 46 %-a soha nem mondja el az egészségügyi személyzetnek vagy az egészségügyi szolgáltatóknak, hogy LMBTI.

Az interszexuális személyek 51 %-a, a transznemű személyek 48 %-a, a leszbikusok 35 %-a és a meleg férfiak 31 %-a él olyan háztartásban, ahol nehezen jönnek ki anyagilag.

A megkülönböztetés az LMBTIQ-személyeket az életük minden szakaszában érinti. A korai szakasztól kezdve az LMBTIQ-gyermekeket és fiatalokat, valamint az LMBTIQ-személyek vagy az egy LMBTIQ-taggal rendelkező szivárványcsaládok gyermekeit gyakran stigmatizálják, megkülönböztetés és megfélemlítés célpontjává teszik, ami kihat a tanulási teljesítményükre és foglalkoztatási kilátásaikra, mindennapjaikra, valamint saját és családjuk jóllétére 15 .

A foglalkoztatásban az LMBTIQ-személyek továbbra is megkülönböztetéssel néznek szembe a toborzás során, a munkahelyen és a karrierjük végén, ami ellentétes az e területen fennálló uniós jogszabályokkal. Sokan már a méltányos és stabil állások keresése során is akadályokba ütköznek, ami növeli a szegénység, a társadalmi kirekesztettség és a hajléktalanság kockázatát. Egy nemrégiben végzett kutatás rámutatott, hogy a transznemű személyek további akadályokkal néznek szembe, amikor a munkaerőpiachoz kívánnak hozzáférni 16 .

Az LMBTI-személyek körében magas a hajléktalanság aránya 17 . A családi otthonból való kitaszítottság és a lakhatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos diszkriminációval szembesülés a hajléktalanná válás főbb előidéző tényezője, különösen a fiatal LMBTIQ-személyek esetében 18 . A hajléktalanságot megtapasztaló fiatalok körülbelül 25–40 %-a azonosítható LMBTI-személyként 19 .

A szexuális irányultságon, nemi identitáson/önkifejezésen és nemi jellemzőkön alapuló diszkrimináció jelentős hatással lehet az LMBTIQ-személyek fizikai, mentális és szexuális egészségére és jóllétére. Egy uniós kutatás jelentős egészségügyi különbségeket mutatott ki az LMBTIQ-közösség és a népesség egésze között 20 . Ezenkívül az LMBTIQ-személyek gyakran nem igényelnek egészségügyi ellátást, mert az egészségügyi dolgozók részéről ellenséges reakciókat tapasztaltak vagy ettől félnek, és továbbra is nehezen férnek hozzá minőségi és megfizethető gyógyszerekhez és ellátáshoz, beleértve a közösségi és szociális ellátást. Azok, akik fogyatékossággal élnek, idősek, migránsok vagy etnikai vagy vallási kisebbségi hátterűek, különösen ki vannak téve a megkülönböztetés kockázatának. A Covid19-válság fokozta ezt a kitettséget 21 .

1.1    A megkülönböztetéssel szembeni jogi védelem érvényesítése és javítása

A megkülönböztetéssel szembeni jogi védelmet biztosító uniós jog, valamint az EUB ítélkezési gyakorlata kulcsfontosságú az LMBTIQ-személyek egyenlőségének előmozdítása terén. Ez a védelem különböző jogi keretek alá tartozik attól függően, hogy az LMBTIQ-személyek által tapasztalt megkülönböztetés szexuális irányultságon (megkülönböztetés elleni keret) vagy a társadalmi nemen alapul-e, beleértve a nemátalakítást 22 (nemek közötti egyenlőségre vonatkozó keret).

A foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv 23 előírja a jogot ahhoz, hogy a munkahelyi környezetben a szexuális irányultság alapján nem lehetünk megkülönböztetés vagy zaklatás áldozatai. Egy nemrégiben hozott határozatában az EUB egyértelműsítette, hogy tiltott megkülönböztetésnek minősülhet az, ha egy adott személy nyilvános nyilatkozatában kizárja az adott szexuális irányultságú személyek felvételét 24 . Míg ez az irányelv erőteljes alapot határoz meg, a rendelkezéseinek hatása kétféleképpen is korlátozott: egyrészt az alkalmazásával kapcsolatos kihívások révén, másrészt az alkalmazási kör korlátozásai révén, mivel a jogszabály nem mutat túl a foglalkoztatáson.

A Bizottság biztosítani fogja, hogy a tagállamok szigorúan érvényesítsék a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelvben foglalt jogokat, és 2021-ben jelentést készít az irányelv alkalmazásáról 25 . A jelentés azt is vizsgálja majd, hogy a tagállamok betartották-e a Bizottság azon ajánlását, hogy az irányelv alkalmazási körén belül vegyék fontolóra egy egyenlőséggel foglalkozó szerv kinevezését a valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron és szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció kezelésére 26 . 2022-ig a Bizottság előterjeszt minden olyan jogszabályt, amely a jelentés eredményeként szükséges lehet, különös tekintettel az egyenlőséggel foglalkozó szervek szerepére.

A nemek közötti egyenlőségről szóló irányelv 27 előírja, hogy a foglalkoztatáshoz való hozzáférés során, a munkakörülmények tekintetében (beleértve a fizetést) és a foglalkoztatási társadalombiztosítási rendszerek keretében senki nem diszkriminálható vagy nem tehető ki zaklatásnak a neme alapján, beleértve a nemváltoztatást is. A férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elve kizárja, hogy a nemváltoztatással kapcsolatos okból el lehessen bocsátani valakit 28 . Az Európai Unió Bírósága (EUB) által megerősített uniós jog továbbá előírja, hogy a nyilvánosság számára elérhető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés 29 során és a kötelező társadalombiztosítás 30 tekintetében senki nem diszkriminálható a neme alapján, beleértve a nemváltoztatást is. Ez a jogi keret még nem említi kifejezetten a nemi jellemzőket mint a diszkrimináció tiltott alapját.

2008-ban a Bizottság előterjesztette az egyenlő bánásmódról szóló irányelvre vonatkozó javaslatot, amely többek közt a szexuális irányultságon alapuló diszkriminációval szembeni uniós jogi védelmet kiterjesztette volna a foglalkoztatáson és szakképzésen kívüli területekre is 31 : ebben felszólítja a társjogalkotókat, hogy gyorsan fogadják el a javaslatot annak érdekében, hogy meg lehessen szüntetni a szexuális irányultságon alapuló diszkriminációval szembeni uniós jogi védelem terén fennálló hiányosságokat.

A Bizottság, az Európa Tanács és a civil társadalom által támogatott kutatás 32 megállapította, hogy a tagállamok különböző megközelítésekkel rendelkeznek az LMBTIQ-személyek megkülönböztetéssel szembeni védelme terén, különösen a nem bináris, interszexuális és queer személyek tekintetében. A Bizottság támogatni fogja a tagállamokat abban, hogy fokozzák a szexuális irányultságon, nemi identitáson/önkifejezésen és nemi jellemzőkön alapuló diszkriminációval szembeni uniós jogi védelemmel kapcsolatos bevált gyakorlataik cseréjét a különböző területeken. Míg egyes tagállamok kiegészítették az egyenlőségről szóló nemzeti jogszabályaikat azzal, hogy a megkülönböztetés alapjai között szerepelnek a nemi jellemzők, más tagállamok a „nem” tágabb értelmezését alkalmazzák 33 . Hasonlóképpen a nemi önkifejezés mint a diszkrimináció alapja csupán kevés tagállamban szerepel a megkülönböztetésmentességről szóló jogszabályokban. A Bizottság azt vizsgálja, hogy a nem bináris, interszexuális és queer személyek miként védhetők jobban a megkülönböztetéssel szemben.

Az új technológiák nemcsak új lehetőségeket nyújtanak az európai személyek életének javítása terén, hanem új kihívásokkal is járnak. Míg a mesterséges intelligencia (MI) számos társadalmi probléma leküzdésére alkalmazható, a valós életben súlyosbíthatja a diszkriminációt, többek közt az LMBTIQ-személyekkel szemben, valamint a nemek közötti egyenlőtlenséget. Ahogyan azt a Bizottság nemrégiben megjelent szakpolitikai felülvizsgálata kiemeli, az egyik egyre inkább megjelenő kihívás az MI-rendszerek arcfelismerése terén a transznemű személyek arcának azonosítása, különösen a tranzíció ideje alatt 34 . A Bizottság szabályozói keretet fog előterjeszteni, amely kifejezetten az MI-rendszerekből – ezen belül az biometrikus rendszerekből – eredő torzítás és diszkrimináció kockázataival foglalkozik. Konkrét követelményeket fog javasolni a képzési adatkészletek és a torzítások felismerésére és javítására irányuló tesztelési eljárások minősége tekintetében, beleértve a dokumentációra vonatkozó követelményeket. E követelmények már korai szakaszban megelőznék a negatív megkülönböztetés hatásait, és a teljes MI-életciklus során lehetővé tennék a folyamatos nyomon követést és az egyenlőségről szóló, meglévő jogszabályoknak való megfelelés betartását.

1.2    A munkahelyi befogadás és sokszínűség előmozdítása

A diszkrimináció tilalmán túl a sokszínű és befogadó munkahelyi környezetek segítenek abban, hogy egyenlő esélyeket lehessen teremteni a munkaerőpiacon, és javítani lehessen az üzleti eredményeket. A sokszínűség és befogadás elengedhetetlen az új ötletek ösztönzéséhez és az innovatív és virágzó társadalom előmozdításához. Például igazolt összefüggés mutatható ki az LMBTIQ-személyek befogadása és az eszközarányos jövedelmezőség, innováció és produktivitás között 35 .

A Bizottság a sokszínűségi charták uniós platformja révén előmozdítja a sokszínűség kezelését 36 . Az aláíró felek sokszínűségi és befogadási szakpolitikákat fogadtak el, belső LMBTIQ-hálózatokat hoztak létre, képzést nyújtanak a munkavállalóik számára, megünneplik a homofóbia, transzfóbia, bifóbia és interfóbia elleni küzdelem nemzetközi napját, és részt vesznek a nemzeti melegfelvonulásokon. Az LMBTIQ-alkalmazottak részesülhetnek az uniós platform, a nemzeti sokszínűségi charták és az egyes vállalkozások közötti jobb koordináció előnyeiből. A Bizottság továbbra is elő fogja mozdítani a nemzeti sokszínűségi charták létrehozását, és a sokszínűségi charták uniós platformjának keretében végzett, külön fellépésen keresztül konkrét erőfeszítéseket tesz az LMBTIQ-személyek egyenlőségének előmozdításáért.

A Bizottság elő fogja mozdítani az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) 37 alkalmazását annak érdekében, hogy javítsa az LMBTIQ-közösségek leginkább marginalizált tagjainak társadalmi-gazdasági helyzetét, és olyan kezdeményezéseket alakítson ki, amelyek konkrét csoportokra, például a melegekre, leszbikusokra, biszexuálisokra, transznemű és interszexuális alcsoportokra összpontosítanak. A Bizottság bizonyítékokat fog gyűjteni a teljes körű egyenlőség foglalkoztatásban, valamint egyéb területeken, például a szociális védelem terén tapasztalt korlátairól. Ez a munka be fog épülni a tagállamoknak és vállalkozásoknak szóló, a transznemű és interszexuális személyek munkaerőpiaci részvételének növelésére irányuló iránymutatásokba. A Bizottság elő fogja mozdítani a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, és megbízható és összehasonlítható adatokat fog nyújtani ezen a területen a FRA támogatásával. A Bizottság továbbra is támogatni fogja a nemek közötti egyenlőségről szóló stratégia 38 keretében bevezetett intézkedéseket, amelyek célja, hogy javítsák a nők társadalmi-gazdasági pozícióját, beleértve azokat is, amelyek relevánsak az LBTIQ-nők számára 39 .

A szociális vállalkozások és általánosságban a szociális gazdaság az LMBTIQ-személyekkel szembeni megkülönböztetés leküzdésének élvonalában lehet. Az ilyen vállalkozások konkrét programokat, képzéseket és rendszereket alakíthatnak ki, amelyek az LMBTIQ-személyek nagyobb fokú befogadásához vezetnek. 2021-ben a Bizottság közzé fogja tenni a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, amely előmozdítja e vállalatok és szervezetek fejlődését, és foglalkozik azzal, hogyan lehet hatékonyabban befogadni a társadalomba az egyes marginalizált csoportokat, beleértve az LMBTIQ-személyeket.

A Bizottság példát mutat munkaadóként is. Az emberi erőforrásokról szóló új stratégiájának keretében továbbra is a teljes mértékben befogadó munkakörnyezet kialakítására törekszik, és különösen célzottabb támogatást és iránymutatást nyújt az LMBTIQ-munkavállalók számára, valamint jelentős mértékben javítja a gendersemleges nyelvhasználatot minden kommunikáció során. A Bizottság felszólítja a többi uniós intézményt, hogy tegyenek lépéseket a munkahelyi sokszínűség és integráció előmozdítása érdekében.

1.3    Az egyenlőtlenség leküzdése az oktatásban, az egészségügyben, a kultúrában és a sportban

A Bizottság támogatni fogja a gyermekek, fiatalok és felnőttek számára nyújtott biztonságos és befogadó oktatás biztosításával kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzését a tagállamok és szakértők között. Például az alulteljesítés kockázatával érintett csoportokat támogató tanulási környezet létrehozását és az iskolai jóllét támogatását célzó stratégiákra irányuló javaslatok kidolgozásával foglalkozó új szakértői csoport 40 foglalkozni fog az oktatásban megjelenő nemi sztereotípiákkal, a megfélemlítéssel és a szexuális zaklatással. Ezenkívül a Bizottságnak a gyermek jogairól szóló, jövőbeli átfogó stratégiája biztosítani fogja a jogokhoz, védelemhez és szolgáltatásokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférést az LMBTIQ-gyermekek számára is. A befogadóbb oktatás előmozdítása minden diák és polgár érdeke, továbbá elősegíti a sztereotípiák elleni küzdelmet és a mindenki számára méltányosabb társadalom kialakítását.

Az LMBTIQ-személyek interszekcionális tapasztalatairól, például az idős vagy fogyatékossággal élő LMBTIQ-személyekről szóló kutatás sokszor hiányzik. Az Európai horizont támogatni fogja a társadalmi nemek tudományát és az LMBTIQ-személyek számára releváns interszekcionális kutatásokat, beleértve az egészségügyi kutatást is. A Bizottság meg fogja osztani a kutatási eredményeket, beleértve azok ajánlásait és a szakpolitikai iránymutatásokat, és uniós szintű konferenciát fog szervezni az EU egészségpolitikai platformján keresztül. Ezenkívül javasolni fogja, hogy az egészségfejlesztéssel, a betegségmegelőzéssel és a nem fertőző betegségek kezelésével foglalkozó irányítócsoport vegye fontolóra az egészségüggyel kapcsolatos bevált gyakorlatokat ezen a területen, amelyeket a tagállamok bevezethetnek.

A tagállamok ösztönözve lesznek arra, hogy képzést szervezzenek az egészségügyi szakemberek számára, hogy növeljék a meleg és biszexuális férfiak; a leszbikus és biszexuális nők; az interszexuális személyek; valamint a transznemű személyek egészségügyi szükségleteire irányuló tudatosságot, és elkerüljék a megkülönböztetést és a stigmatizálást az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén. A HEALTH4LGBTI projektből 41 származó képzési anyag elérhető lesz a tagállamok számára. A Bizottság ösztönözni és támogatni fogja a tagállamokat a számos LMBTIQ-személyt érintő, mentális egészséggel kapcsolatos problémák kezelésére irányuló bevált gyakorlatok cseréje tekintetében.

A nemi elfogultság és egyéb sztereotípiák számos közösségben az LMBTIQ-személyekkel szembeni negatív vagy ellenséges hozzáállás fő ösztönzői között szerepelnek. Ezek különösen bárki kirekesztéséhez és stigmatizálásához vezethetnek, aki nem felel meg a nőkről és férfiakról kialakított fix normáknak/képeknek, például a nem bináris és queer személyek. A média-, a kulturális és sportágazat hatékony eszközök az attitűdök módosítására és a nemi elfogultságok és egyéb sztereotípiák leküzdésére.

A Bizottság támogatni fogja azokat a projekteket, amelyek a kulturális kifejezésmód használatával küzdenek a diszkrimináció ellen, bizalmat és elfogadást alakítanak ki, és előmozdítják az LMBTIQ-személyek teljes körű befogadását. A Bizottság növelni fogja az LMBTIQ-személyek egyenlőségét azáltal, hogy beépíti azt a releváns foglalkoztatási, oktatási és egészségügyi kezdeményezésekbe (különösen a mentális egészségről szóló kezdeményezésekbe és a HIV/AIDS-megelőzésbe) és uniós finanszírozási programokba (pl. EU4Health és Erasmus+). A jövőbeli európai rákellenes terv figyelembe fogja venni a veszélyeztetett csoportok helyzetét, beleértve az LMBTIQ-személyeket. Azok a projektek, amelyek az LMBTIQ-személyek által tapasztalt interszekcionális diszkrimináció és egyenlőtlenség, nemi elfogultságok és egyéb sztereotípiák leküzdését célozzák, a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programon keresztül kaphatnak finanszírozást 42 . 

Az Erasmus+ finanszírozza azokat a projekteket, amelyek abban segítenek a nemük vagy szexuális irányultságuk és egyéb társadalmi akadályok miatt diszkriminációval szembesülő fiataloknak, hogy lehetőségeket és képességet kapjanak. Hasonlóképpen, az Európai Szolidaritási Testület előmozdíthatja a szolidaritási tevékenységeket, amelyek célja a rasszizmus és a diszkrimináció elleni küzdelem, és a széles körű részvétel támogatása.. Az új programozási időszakban a befogadás, az egyenlőség és a sokszínűség különös figyelmet fog kapni az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület programjaiban. Többoldalú megközelítést fog meghatározni annak érdekében, hogy a program befogadóbbá váljon, és javuljon a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek elérése, többek közt a rugalmasabb és hozzáférhetőbb formátumok bevezetésével; a résztvevők felkészítésének és kísérésének segítésére irányuló támogató intézkedésekkel; valamint az alulreprezentált csoportok programban való részvételét akadályozó tényezők leküzdésére irányuló pénzügyi intézkedésekkel. 

1.4    A nemzetközi védelmet kérelmező LMBTIQ-személyek jogainak biztosítása

A közös európai menekültügyi rendszer foglalkozik a nemzetközi védelmet kérelmező, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek (beleértve az LMBTIQ-személyeket) konkrét helyzetével és szükségleteivel 43 . A Bizottság a közös európai menekültügyi rendszer reformjára vonatkozó javaslatokat tett, hogy az ellenállóbb és hatékonyabb legyen, miközben tiszteletben tartja a kiszolgáltatott kérelmezők védelmi szükségleteit 44 .

A Bizottság elő fogja mozdítani a nemzetközi védelmet kérelmező LMBTIQ-személyek szükségleteinek kezelésével kapcsolatos bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, amelyek az alábbiakra összpontosítsanak:

-hogyan lehet biztosítani a biztonságos és megfelelő befogadási feltételeket, beleértve az elszállásolást, a nemzetközi védelmet kérelmező LMBTIQ-személyek számára;

-védelmi standardok, amelyek az őrizetükkel kapcsolatban alkalmazandók (adott esetben); valamint

-hogyan lehet megelőzni azt, hogy az LMBTIQ-személyekkel szembeni diszkrimináció és/vagy sztereotípiák befolyásolják a kérelmük elbírálását.

Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal javítani fogja a védelmi tisztviselőknek és tolmácsoknak nyújtott képzést annak biztosítása érdekében, hogy az LMBTIQ-személyek nemzetközi védelem iránti kérelmeinek vizsgálatát ne befolyásolják a sztereotípiák, és összhangban legyenek a nemzetközi/uniós joggal és egyéb vonatkozó eszközökkel 45 .

A Menekültügyi és Migrációs Alap finanszírozási prioritásaival kapcsolatban a tagállamokkal folytatandó beszélgetések során a Bizottság hangsúlyozni fogja, hogy kapacitást kell építeni az nemzetközi védelmet kérelmezők és egyéb migránsok jogainak védelme érdekében.

Az Európai Bizottság biztosítani fogja a szinergiát az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia és az integrációról és befogadásról szóló uniós cselekvési terv végrehajtása során. Az új cselekvési terv egyik fő elve a „Befogadás mindenki számára”. Figyelembe fogja venni a migráns státusz és a megkülönböztetés egyéb tényezői, például a szexuális irányultság és a társadalmi nem közötti interszekcióból eredő kihívásokat.

Az Európai Bizottság kulcsfontosságú intézkedései: ü2022-ig olyan jogszabály ajánlása, amely a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv végrehajtására vonatkozó jövőbeli jelentést követi, különös tekintettel az egyenlőséggel foglalkozó szervek szerepének megerősítésére; üa veszélyeztetett (többek közt LMBTIQ-) kérelmezők megfelelő védelmének biztosítása a közös európai menekültügyi rendszer és reformja tekintetében; üaz LMBTIQ-személyek egyenlőségének támogatása a Menekültügyi és Migrációs Alap keretében hozott intézkedéseken keresztül; üaz LMBTIQ-személyek – ezen belül a transznemű és interszexuális személyek közösségének – szempontjából releváns egészségügyi kutatások támogatása az Európai horizonton keresztül.

Az Európai Bizottság az alábbiakban fogja támogatni a tagállamokat: üjogi védelem biztosítása a szexuális irányultságon, a nemi identitáson/önkifejezésen és a nemi jellemzőkön alapuló, különböző területeken fennálló diszkriminációval szemben; üaz LMBTIQ-gyermekek és fiatalok biztonságos és befogadó oktatásának javítása; üa nemzetközi védelmet kérelmező LMBTIQ-személyek különleges szükségleteinek kezelése a biztonságos fogadási, őrizeti és elszállásolási feltételek biztosítása mellett; üaz LMBTIQ-személyek menedékjog iránti kérelmeivel foglalkozó védelmi tisztviselők és tolmácsok képzésének javítása.

2.AZ LMBTIQ-SZEMÉLYEK BIZTONSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSA

A felmérést megelőző 12 hónapban az LMBTI-személyek 38 %-a élt át gyűlöletből fakadó zaklatást amiatt, hogy az LMBTI-közösség tagja.

Az elmúlt öt évben az interszexuális személyek 22 %-a élt át fizikai és/vagy szexuális támadást amiatt, hogy interszexuális.

Az elmúlt 5 évben a gyűlölet motiválta fizikai vagy szexuális erőszak LMBTI-áldozatainak csupán 21 %-a tett bejelentést bármilyen szervezetnél, beleértve a szakpolitikai és egyenlőséggel foglalkozó szerveket.

Mindenkinek joga van a biztonsághoz, otthon, nyilvános helyeken és az interneten is. Az LMBTIQ-személyek aránytalanul nagy mértékben válnak gyűlölet-bűncselekmény, gyűlöletbeszéd és erőszak áldozatává 46 . Az online gyűlöletbeszédek elleni küzdelem érdekében 2016-ban a Bizottság önkéntes magatartási kódexről állapodott meg az IT-vállalatokkal 47 . A kódex végrehajtásáról szóló értékelések rámutatnak arra, hogy a szexuális irányultság a gyűlöletbeszédek leggyakrabban jelentett alapja (33,1 %) 48 . A Covid19-válság következményeként még inkább fokozódott az LMBTIQ-személyekkel szembeni gyűlölet, erőszak és diszkrimináció, valamint a társadalom egészének polarizációja 49 .

Ugyanakkor továbbra is súlyos probléma, hogy a gyűlölet-bűncselekményeket nem jelentik a rendőrségnek vagy egyéb szervezeteknek, ami a bűnüldözésbe vetett bizalom hiányából, az LMBTIQ-személyek elleni reakcióktól 50 vagy az áldozathibáztatástól való félelemből, a rendőrséggel való kapcsolatfelvételből származó korábbi negatív tapasztalatokból vagy abból fakad, hogy nem számítanak rá, hogy bármit is intézkednének.

A jogvédőket fenyegetések érik, a békés felvonulások gyűlölet tárgyává válnak. Az LMBTIQ-személyeket a politikai diskurzusban túl gyakran bűnbaknak mutatják be, többek közt a választási kampányok során. Az „LMBT-személyektől mentes övezetre” vonatkozó határozatok célja, hogy megtagadják az LMBTIQ-közösség alapvető jogait és szabadságait. Az LMBTIQ „ideológiaként való felcímkézése egyre terjed az online és offline kommunikációban 51 , és ugyanez igaz az úgynevezett „genderideológiával” szembeni folyamatos kampányolás tekintetében is. Az LMBTIQ-mentes övezetek emberiességmentes övezetek, és nincs helyük az Uniónkban.

2.1    Az LMBTIQ-személyek gyűlölet-bűncselekményekkel, gyűlöletbeszédekkel és erőszakkal szembeni jogi védelmének megerősítése

Az LMBTIQ-személyek gyűlölet-bűncselekményekkel és gyűlöletbeszédekkel szembeni jogi védelme a tagállamok között jelentős mértékben eltér 52 . A rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós csoporton keresztül a Bizottság célzott megbeszéléseket fog szervezni a nemzeti hatóságokkal és a civil társadalommal, hogy megvitassák az e területeken fennálló nemzeti jogszabályok végrehajtására vonatkozó bevált gyakorlatokat.

Ami az uniós szintet illeti, az EU ugyan elfogadott a rasszizmuson és idegengyűlöleten alapuló gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszédek kriminalizálására irányuló jogszabályt, az LMBTIQ-személyekkel szembeni gyűlöletbeszédre és gyűlölet-bűncselekményre vonatkozóan nincs külön, uniós szintű szankció 53 . Első fontos lépésként 2021-ben a Bizottság kezdeményezést terjeszt elő, amelynek célja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 83. cikkének (1) bekezdésében szereplő „uniós bűncselekmények” felsorolásának kibővítése a gyűlölet-bűncselekményekkel és a gyűlöletbeszéddel, beleértve azokat, amelyek az LMBTIQ-személyeket célozzák.

A Bizottság a nemi esélyegyenlőségi stratégiában bejelentettek szerint intézkedéseket tesz a nemi alapú erőszak elleni küzdelem érdekében is. A tervek szerint a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program fogja finanszírozni azokat a projekteket, amelyek célja az LMBTIQ-személyek elleni gyűlölet-bűncselekmények, gyűlöletbeszéd és erőszak megelőzése és leküzdése, míg a Jogérvényesülés program finanszírozási lehetőségeket fog biztosítani a bűncselekmények áldozatai, többek közt az LMBTIQ-személyek jogainak előmozdítása érdekében.

2.2    Az LMBTIQ-személyekkel szembeni online gyűlöletbeszéd, dezinformáció leküzdésére irányuló intézkedések megerősítése

A Bizottság 2020 vége előtt a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt fog javasolni. Bár a javaslat nem fogja meghatározni, mi minősül jogellenes beszédnek, az lesz a célja, hogy hatékonyabban kezelje a különböző platformokon megtalálható jogellenes tartalmak minden típusát, biztosítva ezáltal az alapvető jogok betartását, beleértve a véleménynyilvánítás szabadságát. Ezenkívül A Bizottság ki fogja bővíteni az IT-vállalatokkal és platformokkal fennálló kötelezettségvállalását és együttműködését, többek közt a magatartási kódex végrehajtásával kapcsolatban.

Az Európai Bizottság biztosítani fogja az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló, felülvizsgált irányelv megfelelő átültetését és szigorú alkalmazását, ami megerősíti az olyan tartalmakkal szembeni védelmet, amelyek gyűlöletet keltenek vagy erőszakra ösztönöznek, és tiltja a bármiféle – ezen belül a nemi vagy szexuális irányultságon alapuló – diszkriminációt tartalmazó vagy támogató audiovizuális kereskedelmi kommunikációt. A Bizottság 2020-ban az európai demokráciáról szóló cselekvési tervet készül elfogadni, hogy kezelje a fő kihívásokat, beleértve a dezinformáció elleni küzdelmet, a választások során felmerülő külső beavatkozással és manipulációval szembeni védelmet, valamint a média szabadságát és pluralizmusát.

2.3    Az LMBTIQ-személyek elleni gyűlölet-bűncselekmények jelentése és a bevált gyakorlatok cseréje

A Bizottság továbbra is elő fogja segíteni, hogy biztonságos környezet jöjjön létre ahhoz, hogy az LMBTIQ-személyek bejelenthessék a bűncselekményeket, ezenkívül nagyobb védelmet és támogatást fog nyújtani a nemi alapú erőszak, a családon belüli erőszak és az LMBTIQ-személyekkel szembeni gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára. A 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó, áldozatok jogairól szóló uniós stratégia 54 keretében segíteni fog a tagállamoknak annak biztosításában, hogy az áldozatsegítő szolgáltatások, beleértve a védett házakat, elérhetők és hozzáférhetők legyenek az LMBTIQ-személyek számára. A Bizottság továbbá az uniós finanszírozási lehetőségeken keresztül elő fogja mozdítani a különleges szükségletekkel rendelkező áldozatok integrált és célzott támogatását, beleértve a gyűlölet-bűncselekmények LMBTIQ-áldozatait.

A Bizottság továbbra is együtt fog működni a tagállamokkal az áldozatok jogairól szóló irányelv tagállamok általi teljes körű és megfelelő végrehajtása érdekében, a 2020. májusi végrehajtási jelentés 55 alapján. A Bizottság az uniós szintű kommunikációs kampányokon keresztül fel fogja hívni a figyelmet az áldozatok jogaira, és meg fogja könnyíteni a bevált gyakorlatok cseréjét (például a helyi rendőrőrsökön „szivárványasztalok” létrehozásával 56 ).

Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével (CEPOL), az Európa Tanáccsal, a tagállamokkal, valamint a civil társadalommal folytatott szorosabb együttműködésen keresztül, a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos képzéssel és a bűnüldözés kapacitásépítésével foglalkozó új munkacsoport keretében a Bizottság támogatni fogja azokat a képzéseket, amelyek célja segítséget nyújtani a bűnüldözési személyzetnek az LMBTIQ-személyekkel szembeni elfogultság azonosításához és nyilvántartásba vételéhez, valamint a bűncselekmények bejelentésének növeléséhez.

2.4Az LMBTIQ-személyek testi épséghez és mentális egészséghez való jogának védelme és előmozdítása

Az olyan káros gyakorlatoknak, mint az interszexuális gyermekeken és serdülőkön a személyes és teljes körű tájékoztatáson alapuló beleegyezésük nélkül végzett, nem életmentő műtétek vagy orvosi beavatkozások (az interszexuális személy nemi szerveinek megcsonkítása 57 ), a transznemű személyek kényszergyógykezelése, valamint az LMBTIQ-személyek átnevelését célzó gyakorlatok 58 , súlyos egészségügyi következményei lehetnek. A Bizottság támogatni fogja az e gyakorlatok megszüntetésére irányuló bevált gyakorlatok tagállamok közti cseréjét. A kényszerabortusz és a kényszersterilizálás, valamint a nők és lányok elleni egyéb káros gyakorlatok a nemi alapú erőszak formái, és a nők és gyermekek jogainak súlyos megsértésének minősülnek. A Bizottság továbbá az interszekcionális szempontot is beépíti a 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó nemi esélyegyenlőségi stratégia keretében bejelentett, a nőkkel és lányokkal szembeni káros gyakorlatokról szóló ajánlásba.

Az Európai Bizottság kulcsfontosságú intézkedései: ü2021-ben olyan kezdeményezés előterjesztése, amelynek célja az „uniós bűncselekmények” felsorolásának (EUMSZ 83. cikk) kibővítése a gyűlölet-bűncselekménnyel és a gyűlöletbeszéddel, beleértve azokat, amelyek az LMBTIQ-személyeket célozzák; üfinanszírozási lehetőségek biztosítása olyan kezdeményezések számára, amelyek célja az LMBTIQ-személyekkel szembeni gyűlölet-bűncselekmények, gyűlöletbeszéd, erőszak és káros gyakorlatok elleni küzdelem (a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program keretében), valamint a bűncselekmények áldozatai, többek közt az LMBTIQ-személyek jogainak előmozdítása (a Jogérvényesülés program keretében); üa nőkkel és lányokkal szembeni káros gyakorlatokról szóló ajánlás előterjesztése.

Az Európai Bizottság az alábbiakban fogja támogatni a tagállamokat: üaz LMBTIQ-személyekkel szembeni gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmény elleni védelem biztosításával kapcsolatos bevált gyakorlat megosztása; übiztonságos és támogató környezet előmozdítása a bűncselekmények LMBTIQ-áldozatai számára;  üa képzések és a bűnüldözési kapacitásépítés fejlesztése, hogy hatékonyabban lehessen azonosítani és nyilvántartásba venni az LMBTIQ-személyekkel szembeni elfogultságot, és növelni lehessen a bűncselekmények bejelentésének arányát.

3.Az LMBTIQ-SZEMÉLYEK TEKINTETÉBEN BEFOGADÓ TÁRSADALMAK KIALAKÍTÁSA

Az LMBTI-személyek 53 %-a szinte soha nem vagy csak ritkán vállalja nyíltan LMBTI-mivoltát.

21 tagállam ismeri el az azonos nemű párok egybekelését, és 15 tagállam engedélyezi az azonos nemű párok örökbefogadását.

A nem önmeghatározáson alapuló jogi elismerését 4 tagállam alkalmazza.

Az EU Alapjogi Chartája előírja a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a gyermekek védelemhez és ellátáshoz való jogát, mivel ez a jóllétük szempontjából szükséges. Az EU-ban a családmodellek széles köre megtalálható, beleértve az egy vagy több LMBTIQ-taggal rendelkező szivárványcsaládokat. A családjog terén fennálló tagállami különbségek miatt előfordulhat, hogy az EU belső határait átlépve a szivárványcsaládok azzal szembesülhetnek, hogy családi kötelékeiket nem ismerik el. Ezt a helyzetet a Covid19 miatt bevezetett korlátozó intézkedések tovább súlyosbították. Egyes szivárványcsaládok azon nehézségei, hogy okirataikat és kapcsolatukat jogilag elismerjék, további problémákhoz vezettek a világjárvány során, mivel az országok lezárták határaikat. Egyes esetekben az emberek a határon ragadtak, és nem tudtak csatlakozni családjukhoz a kijárási korlátozás alatt 59 .

A transznemű, nem bináris és interszexuális személyeket gyakran nem ismerik el a jogban vagy a gyakorlatban, ami jogi nehézségeket okoz mind a magán-, mind pedig a családi életükben, beleértve a határokon átnyúló helyzeteket.

3.1    Az LMBTIQ-személyek jogainak biztosítása a határokon átnyúló helyzetekben

A szabad mozgásról szóló uniós jog, és különösen a szabad mozgásról szóló irányelv 60 elismeri, hogy minden uniós polgárnak és családtagjainak, beleértve a bejegyzett élettársi viszonyt és a szivárványcsaládokat, joguk van ahhoz, hogy szabadon mozogjanak és tartózkodjanak az EU-ban 61 .

A Bizottság továbbra is biztosítani fogja a szabad mozgásról szóló jog megfelelő alkalmazását, beleértve azoknak a nehézségeknek a kezelését, amelyek megakadályozzák, hogy az LMBTIQ-személyek és családjuk éljenek a jogaikkal. Ez magában foglalja a tagállamokkal folytatott külön párbeszédeket a Coman ügyben hozott ítélet végrehajtásával kapcsolatban, amelyben az EUB egyértelműsítette, hogy a szabad mozgásról szóló irányelvben használt értelemben a „házastárs” kifejezés az azonos nemű partnerekre is alkalmazandó 62 . A Bizottság szükség esetén jogi lépéseket tesz.

A szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló uniós polgárok jogbiztonságának javítása és a szabad mozgásról szóló jogszabályok uniós szintű hatékonyabb és egységesebb alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság 2022-ben felül fogja vizsgálni a szabad mozgásról szóló, 2009. évi iránymutatást. A felülvizsgált iránymutatás tükrözni fogja a családok sokszínűségét, és ezáltal hozzájárul a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítéséhez minden család számára, beleértve a szivárványcsaládokat is 63 . A Bizottság továbbra is fog bizonyítékot gyűjteni az LMBTIQ-személyek és családjuk által a határokon átnyúló helyzetekben, a gyakorlatban tapasztalt problémákról.

A családjog a tagállamok hatáskörébe tartozik. A családjogról szóló uniós jogszabályok alkalmazandók a határokon átívelő ügyekben vagy a határokon átívelő következményekkel bíró ügyekben, és kiterjednek az LMBTIQ-személyekre is. Ez magában foglalja a házasság felbontására irányuló, a szülői felelősségről és jogokról (beleértve a felügyeleti és látogatási jogot), a tartásról (párok és gyermekek esetében), a házasság és bejegyzett élettársi kapcsolatok keretében birtokolt tulajdonról, valamint az öröklési ügyekről (párok és gyermekek esetében) szóló ítéletek tagállamok közötti elismerésének megkönnyítését.

A Bizottság biztosítani fogja a határokon átívelő családjog szigorú alkalmazását a szivárványcsaládok esetében azzal, hogy erősebben összpontosít erre a csoportra a végrehajtás nyomon követése során.

3.2    A szivárványcsaládok jogi védelmének javítása a határokon átívelő helyzetekben

A tagállamok több mint felében a nemzeti jogszabályok tartalmaznak a szivárványszülőkre vonatkozó rendelkezéseket. Mindazonáltal és a Bíróság által értelmezett, meglévő uniós jog ellenére, ha ezek a családok másik tagállamba utaznak vagy költöznek, néha fennáll annak a kockázata, hogy a gyermekek LMBTIQ-szülőjükhöz (szülőikhez) való kapcsolata sérül, ami kihathat a gyermekek jogaira 64 . A házastársak és bejegyzett élettársak szintén tapasztalhatnak nehézségeket, ha másik tagállamba utaznak vagy költöznek.

A Bizottság a családi kapcsolatok EU-n belüli kölcsönös elismerését fogja ösztönözni. Aki egy országban szülő, az minden országban szülő. 2022-ben a Bizottság horizontális jogalkotási kezdeményezésre tesz javaslatot a szülőség tagállamok közötti kölcsönös elismerésének támogatása céljából, például az egyik tagállamban érvényesen megadott szülőség másik tagállamban való elismerése érdekében.

Emellett a Bizottság az uniós jog végrehajtása során továbbra is támogatni fogja a tagállamok erőfeszítéseit, amelyek a szivárványcsaládok vonatkozó jogainak betartására irányulnak az EU Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelően (különös tekintettel a magán- és családi élethez való jogra és a gyermekek jogaira). Fel fogja tárni a lehetséges intézkedéseket az azonos nemű házastársak és bejegyzett élettársak jogállása határokon átívelő helyzetekben történő kölcsönös elismerésének támogatása céljából.

3.3    A transznemű és nem bináris identitások, valamint az interszexuális személyek elismerésének javítása

Tagállamonként jelentős mértékben eltérnek a jogi nemváltoztatást kérő személyekre vonatkozó követelmények. Az utóbbi években egyre több tagállam jelentős mértékben módosította a nem elismerésére vonatkozó jogszabályait a személyes önmeghatározás modelljének irányába. Mások számos követelményt megtartottak a transznemű és nem bináris személyek nemének elismerésére vonatkozóan. Előfordulhat, hogy e követelmények nem arányosak, és sértik az emberi jogi normákat, ahogyan arról az Emberi Jogok Európai Bírósága határozott a műtéti 65 és sterilizációs 66 követelmények esetében.

A Bizottság ösztönözni fogja a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét azzal kapcsolatban, hogy miként lehet olyan jogszabályokat és elérhető eljárásokat bevezetni a nem elismerésére vonatkozóan, amelyek az önmeghatározás elvén alapulnak és nem írnak elő korhatárt.

A Bizottság ágazatközi párbeszédet fog folytatni a különböző érdekelt felekkel, beleértve a tagállamokat, a vállalkozásokat és az egészségügyi szakembereket, hogy felhívja a figyelmet a transznemű és nem bináris identitásokra, és az interszexuális személyekre, valamint ösztönözze a befogadást minden vonatkozó intézkedés és eljárás során, többek közt a Bizottságon belül is.

3.4    Támogató környezet kialakítása a civil társadalom számára

A Bizottság finanszírozást fog nyújtani annak érdekében, hogy elősegítse a kedvező és fenntartható környezet megteremtését az LMBTIQ-személyekkel foglalkozó civil társadalmi szervezetek számára. Ez a stratégia a vonatkozó uniós finanszírozási programokra és az LMBTIQ-személyek egyenlőségével kapcsolatos finanszírozási prioritásaira hivatkozik. A projektalapú finanszírozás mellett a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program növelni fogja a kis- és középméretű szervezetek finanszírozási lehetőségeit, és operatív támogatásokat tesz elérhetővé az LMBTIQ-személyek egyenlőségét előmozdító hálózatok számára. Az uniós forrásoknak hozzá kell járulniuk a megkülönböztetésmentes társadalom kiépítéséhez, és támogatniuk kell a Bizottság egyenlőségközpontú Unió irányába tett erőfeszítéseit.

Ezenkívül a Bizottság strukturált és nyílt párbeszédet és a civil társadalommal folytatott konzultációt fog fenntartani és ösztönözni a jog és a szakpolitikai döntéshozatal terén, különös tekintettel a stratégia végrehajtásának megvitatására. Elő fogja mozdítani a tagállamokkal, az uniós ügynökségekkel, a szociális partnerekkel és a magánágazattal folytatott párbeszédet, hogy segítse a szakpolitikák további kialakítását, és fellépjen az LMBTIQ-személyekkel szembeni megkülönböztetés ellen. A Bizottság továbbra is fel fogja hívni a figyelmet az LMBTIQ-személyek egyenlőségének és a megkülönböztetésmentességnek a szükségességére, és részt fog venni az olyan nyilvános eseményeken, amelyek mérföldkőnek számítanak az LMBTIQ-közösség számára.

A fiatalok elengedhetetlen szerepet játszanak a befogadó társadalmak kialakításában. A Bizottság a tagállamokkal közösen összegyűjtötte a véleményüket az uniós ifjúsági párbeszéden keresztül, ami 11 európai ifjúsági célhoz 67 vezetett, amelyek (többek közt) a nemek egyenlőségére és a befogadó társadalmakra szólítanak fel. Ezek az ifjúsági célok az európai fiatalok nézeteit tükrözik, és olyan Európára vonatkozó víziót jelenítenek meg, amely lehetővé teszi számukra, hogy a bennük rejlő teljes potenciált kiaknázzák, és segít a társadalmi és gazdasági életben való részvételük előtt álló akadályok leküzdésében.

Az Európai Bizottság kulcsfontosságú intézkedései: üa szabad mozgásról szóló, 2009. évi iránymutatás felülvizsgálata 2022-ben, hogy az tükrözze a családok sokszínűségét, és ezáltal hozzájáruljon a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítéséhez minden család számára, beleértve a szivárványcsaládokat; ühorizontális jogalkotási kezdeményezés ajánlása a szülőség tagállamok közötti kölcsönös elismeréséről; üa lehetséges intézkedések feltárása az azonos nemű élettársi viszony tagállamok közötti kölcsönös elismerésének támogatása érdekében; üfinanszírozási lehetőségek biztosítása, különösen a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programon keresztül.

Az Európai Bizottság az alábbiakban fogja támogatni a tagállamokat: üa nem jogi elismerésére irányuló, hozzáférhető jogszabályok és eljárások bevezetése; üa transznemű, nem bináris és interszexuális személyek befogadásának előmozdítása a vonatkozó dokumentációkban, alkalmazásokban, felmérésekben és eljárásokban; üa szabad mozgáshoz való jog és az uniós családjogi szabályok szigorú alkalmazása.

4.AZ LMBTIQ-SZEMÉLYEK EGYENLŐSÉGÉÉRT VALÓ FELLÉPÉS IRÁNYÍTÁSA VILÁGSZERTE

Az LMBTIQ-személyek jogai emberi jogok, és az LMBTIQ-személyeknek képesnek kell lenniük arra, hogy teljes mértékben éljenek a jogaikkal bárhol, bármikor.

Mindazonáltal az LMBTIQ-személyek helyzete a világ számos pontján továbbra is rendkívül nehéz, mivel súlyos jogsértések és visszaélések áldozatai, és nem férnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz. Sokan a megkülönböztetés, zaklatás, üldözés, börtönbüntetés kockázatával szembesülnek vagy akár gyilkosság vagy halálbüntetés áldozatává is válhatnak 68 – pusztán azért, akik. A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) elkötelezett aziránt, hogy megvédje őket, és képessé tegye őket arra, hogy érvényesítsék jogaikat. Az LMBTIQ-személyek helyzete emellett jelentős mértékben elérő a különböző országokban. Az uniós támogatás hatásának maximalizálásához személyre szabott megközelítésre van szükség, és minden rendelkezésünkre álló eszközt ki kell használnunk. Az EU politikai párbeszédeket folytat a partnerországokkal annak érdekében, hogy fellépjen az LMBTIQ-személyek ellen diszkriminatív jogszabályokkal, szakpolitikákkal és gyakorlatokkal szemben, és dekriminalizálja az azonos neműek kapcsolatát és a transzidentitást. Példát fog mutatni, szolidaritásáról tesz tanúbizonyságot, rezilienciát alakít ki az LMBTIQ-személyek jogainak védelme és előmozdítása terén szerte a világon, és hozzájárul a globális helyreállításhoz, amely mindenkit segít abban, hogy társadalmilag, gazdaságilag és politikailag prosperáljon, és senkit nem hagy hátra.

Az emberijog-védők egyre inkább az életüket kockáztatják azzal, hogy az LMBTIQ-személyek egyenlőségét segítik. Az ellenséges vagy életveszélyes helyzetek gyakran arra kényszerítik az LMBTIQ-személyeket, hogy elmeneküljenek a származási országukból. Az emberi jogok előmozdítása és védelme iránti határozott elkötelezettség minden uniós tevékenység középpontjában áll. Fontos, hogy az EU e területen folytatott belső és külső tevékenységei konzisztensek és egymást kölcsönösen erősítők legyenek. Az EU elő fogja mozdítani a nemzetközi vezető szerepét a mindenkit, beleértve az LMBTIQ-személyeket megillető emberi jogok egyetemességének és oszthatatlanságának védelme terén.

A menedékjogi kérelem indokaitól függetlenül az LMBTIQ-menedékkérők gyakran további veszélyeknek vannak kitéve az EU-ba érkezésükkor, és olyan szükségleteik vannak, amelyek eltérhetnek más menedékkérőkétől 69 .

4.1    Az EU LMBTIQ-kérdésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásának megerősítése a külkapcsolatai terén

Az EU meg fogja erősíteni az LMBTIQ-kérdésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásait a külkapcsolatai terén, mind politikai, mind pedig technikai szinten. Külön erőfeszítéseket fog tenni az erőszak, a gyűlölet és a diszkrimináció elleni küzdelem érdekében, valamint annak biztosítására, hogy az LMBTIQ-jogok be legyenek tartva a partnerországokban.

A tagjelölt országokkal és a potenciális tagjelölt országokkal kapcsolatban – a csatlakozásról szóló tárgyalásokkal, valamint a stabilizációs és társulási folyamattal összefüggésben is – a Bizottság a politikai párbeszéd során fel fog lépni az LMBTIQ-személyek egyenlősége mellett, és támogatni fogja az LMBTIQ-személyekkel szembeni erőszak, gyűlölet és diszkrimináció leküzdését célzó intézkedéseket, többek közt az Előcsatlakozási Támogatási Eszközön (IPA) keresztül a civil társadalmi szervezeteknek nyújtott támogatás révén. A Bizottság továbbá támogatni fogja az LMBTIQ-személyek adott térségben fennálló helyzetének nyomon követését és az ezzel kapcsolatos adatok gyűjtését, és az országjelentések éves bővítési csomagjában továbbra is nyomon fogja követni a helyzetüket, és beszámol erről.

A Bizottság az EU határain túl is megosztja a diszkrimináció leküzdésére és az LMBTIQ-személyek jogainak előmozdítására irányuló bevált gyakorlatokat az Európa Tanáccsal, az Egyesült Nemzetekkel és egyéb releváns nemzetközi és regionális szervezetekkel folytatott együttműködés és kötelezettségvállalás révén.

Az emberi jogokra és demokráciára vonatkozó cselekvési terv (2020–2024) 70 megújítja az EU kötelezettségvállalását, és intézkedéseket sürget a diszkrimináció minden formája ellen küzdelem érdekében, különös tekintettel a diszkrimináció többszörös és interszekcionális formáira. A cselekvési terv elítéli a diszkriminatív jogszabályokat, szakpolitikákat és gyakorlatokat, beleértve az azonos neműek közötti kapcsolatok kriminalizálását. Az EU az emberi jogok LMBTI-személyek általi érvényesítésének előmozdításáról és védelméről szóló iránymutatásaival 71 , valamint a külső fellépések során biztosított megkülönböztetésmentességről szóló emberi jogi iránymutatásaival 72 összhangban lépéseket tesz az LMBTIQ-személyek egyenlősége érdekében a nemzetközi fórumokon, az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elve alapján nemzetközi partnerségeket alakít ki, és rendszeres kapcsolatot tart fenn a partnerországokkal politikai és emberi jogi párbeszédek révén.

Az LMBTIQ-személyek jogainak előmozdításáért és védelméért az élvonalban dolgozó helyi civil társadalmi szervezeteket uniós finanszírozás fogja támogatni.

A Bizottság továbbra is támogatni fogja az LMBTIQ-személyek emberi jogait védőket és szervezeteiket támogató nemzeti, regionális és nemzetközi programokat. Támogatást kapnak például, hogy növeljék kapacitásukat az alábbiak érdekében:

-jelentős mozgalmak építése világszerte;

-a helyi, nemzeti és regionális emberi jogi kezdeményezések megerősítése; valamint

-regionális szövetségek létrehozása a bővítési és szomszédsági térségekben, Afrikában, Ázsiában, a Csendes-óceán térségében, Latin-Amerikában és a Karib-térségben.

Az EU továbbra is gyors választ kínál az LMBTIQ-személyek emberi jogait védők védelmével kapcsolatban. A Bizottság továbbra is annak biztosítására fog törekedni, hogy a humanitárius segítségnyújtás figyelembe vegye a nemek közötti egyenlőség és az életkor szempontját, igazodjon a különböző nemi és életkori csoportok szükségleteihez (beleértve az LMBTIQ-közösségeket/-személyeket), és összhangban legyen az emberiesség elveivel, beleértve a pártatlanság elvét (megkülönböztetésmentesség). Végezetül a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó, a külkapcsolatok keretében a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésére irányuló cselekvési terv (GAP III) többek közt az interszekcionalitás elvére fog épülni, és a maguk sokszínűségében a nők és férfiak egyenlőségét mozdítja elő.

A Covid19-válság Európa határain kívül is fokozta az LMBTIQ-személyekkel szembeni megkülönböztetést és erőszakot. Az Európa Együtt 2020. április 8-i, Covid19-re adott globális válaszában az EU az emberi jogokon alapuló megközelítést alkalmazott, az „építsük újra, de jobban” elv megvalósítására, a méltányosabb, befogadóbb és fenntarthatóbb társadalmak támogatására, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend megvalósítására törekedve, a „senkit nem hagyunk hátra” elv jegyében 73 . Az EU prioritásként kezeli az egészségügyi és társadalmi-gazdasági intézkedéseket, például annak biztosítása érdekében, hogy a támogató és alapvető szociális szolgáltatások mindenki számára elérhetőek maradjanak, és továbbra is elő fogja mozdítani és fenn fogja tartani az emberi jogokat, az egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet, a tisztességes munkafeltételeket, az erőszak elleni küzdelmet, valamint az ezzel kapcsolatos alapvető értékeket.

Az Európai Bizottság kulcsfontosságú intézkedései: üaz LMBTIQ-személyek jogait támogató intézkedések végrehajtása az emberi jogokról és demokráciáról szóló cselekvési tervvel (2020–2024) és az LMBTI-személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatásokkal összhangban; üaz LMBTIQ-személyek egyenlőségének támogatása az NDICI és az IPA keretében hozott intézkedéseken keresztül.

5.A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA: AZ UNIÓS KEZDEMÉNYEZÉSEK TELJES KÖRŰ KIHASZNÁLÁSA

A stratégiában meghatározott célkitűzések elérése érdekében a Bizottság a fent említett célzott intézkedéseket ki fogja egészíteni az egyenlőség fokozottabb általános érvényesítésével. A Bizottság biztosítani fogja, hogy az LMBTIQ-személyekre kiható diszkrimináció elleni küzdelem, valamint az egyenlőség előmozdítása minden uniós, belső és külső szakpolitikába, jogszabályba és finanszírozási programba be legyen építve. Ezt az egyenlőségért felelős első uniós biztos és az egyenlőséggel foglalkozó külön munkacsoport fogja megkönnyíteni.

A stratégia végrehajtására az interszekcionalitás mint több területet átfogó elv alkalmazásával kerül sor: a szexuális irányultság, a nemi identitás/önkifejezés és/vagy a nemi jellemzőkis figyelembe lesznek véve az egyéb személyes jellemzők vagy identitások, mint a nem, faji/etnikai származás, vallás/meggyőződés, fogyatékosság és életkor mellett. Ez az elv arra szolgál, hogy magyarázatot kínáljon arra, milyen szerepet játszanak ezek az interszekciók az egyének megkülönböztetéssel és veszélyeztetettséggel kapcsolatos tapasztalataiban. Az LBTIQ-nők nőként és LBTIQ-személyként is tapasztalhatnak megkülönböztetést. A fogyatékossággal élő LMBTIQ-személyek az akadálymentesség hiánya miatt további nehézségekkel nézhetnek szembe a támogatás és tájékoztatás megszerzése során, valamint a tekintetben, hogy teljes mértékben részt vegyenek az LMBTIQ-közösségben és általában a társadalomban, ami fokozza a kirekesztettségüket 74 . A fogyatékossággal élő LMBTIQ-személyeknek szükségük van arra, hogy akadálymentes és alternatív módokon férhessenek hozzá a támogatással és jogokkal kapcsolatos információkhoz, valamint arra, hogy akadálymentesen hozzáférhessenek az LMBTIQ-terekhez, -helyekhez és támogató hálózatokhoz.

A stratégia továbbá kiterjed a Covid19-válság során megjelent egyenlőtlenségekre, amelyek aránytalanul sújtották a kiszolgáltatott LMBTIQ-személyeket. E munka részeként a Bizottság ösztönözni fogja a tagállamokat, hogy a válság aránytalan hatásának mérséklése és az LMBTIQ-személyek egyenlőségének előmozdítása érdekében teljes mértékben használják ki a Next Generation EU kínálta lehetőségeket. Ezenkívül az Európai Bizottság készen fog állni arra, hogy a technikai támogatási eszközön 75 keresztül segítsen a tagállamoknak az egyenlőség általános érvényesítésében a reformok megtervezése és végrehajtása során.

Az uniós finanszírozás elengedhetetlen az uniós szakpolitikák tagállamokon belüli végrehajtásának támogatása céljából. A tagállamok által kezelt uniós forrásoknak minden uniós polgár számára előnyöket kell nyújtaniuk, a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés bármely formája nélkül. A szigorú nyomon követésen keresztül a Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt is, hogy az uniós finanszírozású projektek hozzájáruljanak az egyenlőséghez, és hogy valamennyi uniós finanszírozású projekt feleljen meg az uniós jognak, beleértve a Szerződéseket és az EU Alapjogi Chartáját. Ha a projektek megsértik a megkülönböztetésmentességről szóló uniós szabályokat, a finanszírozást fel kell függeszteni vagy vissza kell vonni. A közös rendelkezésekről szóló új rendeletre 76 irányuló bizottsági javaslat, amely meghatározza a 2021–2027 közötti programozási időszakra vonatkozó szabályokat, a Chartával kapcsolatos „előfeltételt” 77 tartalmaz. Ezenkívül a tagállamok kötelesek kritériumokat és eljárásokat kialakítani és alkalmazni az olyan projektek kiválasztásával kapcsolatban, amelyek megkülönböztetésmentesek és figyelembe veszik a Chartát.

Az egyenlőségre vonatkozó megbízható és összehasonlítható adatok elengedhetetlenek az LMBTIQ-személyek helyzetének értékeléséhez és az egyenlőtlenségek hatékony leküzdéséhez. A Bizottság felkéri az Alapjogi Ügynökséget (FRA) és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetét (EIGE), hogy a továbbiakban is nyújtsanak technikai segítséget és módszertani támogatást a tagállamoknak az LMBTIQ-személyekre vonatkozó, egyedi és többszörös alapon történő adatgyűjtési gyakorlatok megtervezésével és végrehajtásával kapcsolatban. Ezenkívül támogatni fogja a részletes interszekcionális adatok FRA, EIGE és tagállamok általi gyűjtését, különösen a megkülönböztetésmentességgel, az egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport egyenlőségi adatokért felelős alcsoportján keresztül.

Ezenkívül a Bizottság kerekasztal-megbeszélést szervez az egyenlőségre vonatkozó adatokról a legfontosabb érdekelt felek részvételével, hogy megvizsgálják a faji vagy etnikai származással kapcsolatos adatok gyűjtésének akadályait, és – többek között a faji vagy etnikai származásra és a szexuális irányultságra vonatkozó interszekcionális adatok tekintetében is – meghatározzák a harmonizáltabb megközelítés kialakításának módozatait.

A Bizottság (Eurostat) folytatni fogja az egyenlőségi adatokra vonatkozó munkáját azzal, általában oly módon, hogy a kérdést közvetlenül a tagállamokkal vitatja meg a nemzeti statisztikai hivatalokkal folytatott technikai megbeszéléseken, ha ez releváns. Az Eurostat módszertani támogatást fog nyújtani a bizottsági szolgálatoknak annak értékelése során, hogy lehetséges-e az LMBTIQ-személyekre vonatkozó, önkéntes alapon rendelkezésre bocsátott statisztikai adatok tagállamok általi gyűjtése.

Az EU-n belüli megkülönböztetésről szóló új Eurobarométer tematikus felmérés közzétételére 2023-ban kerül sor. A Bizottság továbbá ösztönözni fogja a FRA-t arra, hogy 2024-ben átfogó LMBTIQ-felmérést végezzen.

A tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy alapozzanak a meglévő bevált gyakorlatokra 78 , és alakítsák ki saját cselekvési terveiket az LMBTIQ-személyek egyenlőségével kapcsolatban. A cél az, hogy fokozni lehessen az LMBTIQ-személyekkel szembeni diszkrimináció elleni védelmet, biztosítani lehessen az e stratégiában meghatározott célkitűzések és intézkedések nemzeti szintű nyomon követését, és ki lehessen egészíteni azokat olyan intézkedésekkel, amelyek a tagállamok hatáskörébe eső területeken mozdítják elő az LMBTIQ-személyek egyenlőségét. A Bizottság ezenkívül továbbra is támogatja és láthatóvá teszi a városok erőfeszítéseit, hogy helyi szinten is határozott befogadási szakpolitikákat alakítsanak ki, többek közt a befogadás és sokszínűség európai fővárosának (fővárosainak) éves kijelölésén keresztül.

Az e stratégiában meghatározott fő intézkedések teljesítésén túl a Bizottság az LMBTIQ-személyek egyenlőségével foglalkozó alcsoportot hoz létre a megkülönböztetésmentességgel, az egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport keretében, hogy nyomon kövesse a tagállamok által elért előrehaladást, ideértve az LMBTIQ-személyek egyenlőségére irányuló nemzeti cselekvési tervek kialakítása terén megvalósított lépéseket is. A Bizottság politikai és szakértői szinten rendszeresen megbeszéléseket szervez a civil társadalom és a tagállamok részvételével, és részt vesz az Európa Tanács égisze alatt a kormányzati LMBTI-kapcsolattartó pontok európai hálózata keretében folytatott munkában. Rendszeresen nyomon fogja követni az e stratégiában ismertetett intézkedések végrehajtását, és 2023-ban félidős értékelést fog benyújtani.

Az Európai Bizottság kulcsfontosságú intézkedései: üaz Alapjogi Chartával kapcsolatos előfeltétel teljesítésének értékelése és nyomon követése a közös rendelkezésekről szóló új rendeletre irányuló bizottsági javaslattal összhangban; üaz uniós finanszírozású programok végrehajtásának nyomon követése annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek az egyenlőségről szóló elveknek és az uniós jognak, beleértve a Szerződéseket és az Alapjogi Chartát; üa FRA és az EIGE felkérése arra, hogy továbbra is biztosítsanak technikai segítségnyújtást és módszertani támogatást a tagállamoknak az LMBTIQ-személyekre vonatkozó adatgyűjtési gyakorlatok megtervezése és végrehajtása során.

A Bizottság az alábbiakban fogja támogatni a tagállamokat: üaz LMBTIQ-személyek egyenlőségére vonatkozó nemzeti tervek kialakítása.

6.    KÖVETKEZTETÉS: EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ LMBTIQ-SZEMÉLYEK EGYENLŐSÉGÉÉRT

Ez a stratégia olyan jövőképet vázol Európa számára, amelyben az emberek a maguk sokszínűségében mind egyenlőek, és ahol szabadon élhetik az életüket, függetlenül a szexuális irányultságuktól, a nemi identitásuktól és a nemi jellemzőiktől.

Bár Európa az elmúlt évek során fokozatosan haladt előre, az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia új szakasz kezdetét jelöli azon erőfeszítéseink terén, hogy előmozdítsuk a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, nem bináris, interszexuális és queer személyek egyenlőségét, miközben továbbra is a kiemelt területekre összpontosítunk. Ezenkívül hangsúlyozza, hogy az LMBTIQ-személyek egyenlőségére irányuló szempontot be kell építeni valamennyi uniós szakpolitikába és uniós finanszírozási programba.

Az EU-n belüli egyenlőtlenség leküzdése közös felelősség, és minden szinten együttes erőfeszítéseket és intézkedéseket igényel. Az uniós intézményeknek és ügynökségeknek, a tagállamoknak, többek közt a regionális és helyi hatóságoknak, az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek, a civil társadalomnak és a vállalkozásoknak meg kell erősíteniük a stratégia célkitűzéseinek megvalósítására irányuló szerepvállalásukat.

Valamennyi intézménynek egyértelmű kötelezettséget kell vállalnia a közös stratégia követésére. A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet, hogy újítsa meg kötelezettségvállalását és támogassa a stratégia végrehajtását, és felkéri a Tanácsot, hogy fogadjon el következtetéseket a stratégia nyomán. Felkéri a Régiók Bizottságát és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy ösztönözze a helyi/regionális hatóságok és a civil társadalom – ezen belül a szociális partnerek – részvételével folyó párbeszédet arról, hogy hogyan mozdítható elő az LMBTIQ-személyek egyenlősége. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete a továbbiakban is rendszeres felmérésekkel, valamint a tagállamoknak nyújtott technikai segítségnyújtással és módszertani támogatással támogatja az LMBTIQ-személyek egyenlőségét.

Az LMBTIQ-személyekkel szembeni diszkrimináció, erőszak és gyűlölet ellentétes az Európai Unió alapvető értékeivel, ezért véget kell annak vetni. Együtt leküzdhetjük az LMBTIQ-személyek egyenlősége előtt álló akadályokat, és egyértelmű előrehaladást érhetünk el 2025-ig egy olyan Unió megvalósítása terén, ahol az LMBTIQ-személyek a maguk sokszínűségében biztonságban érezhetik magukat, és egyenlő esélyeik vannak arra, hogy a társadalom teljes jogú tagjaként vállalhassanak szerepet és ezáltal teljes mértékben kibontakoztathassák képességeiket.

 

(1)

     Lásd különösen az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkét és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkét. Ez utóbbi volt az első nemzetközi emberi jogi charta, amely kifejezetten tiltja a „szexuális irányultság” alapján történő megkülönböztetést.

(2)

   Az LMBTIQ-személyek olyan személyek:

-akik a sajátjukkal azonos nemű személyekhez vonzódnak (leszbikusok, melegek) vagy bármilyen nemű személyekhez vonzódnak (biszexuálisok);

-akik nemi identitása és/vagy nemi önkifejezése nem egyezik a születésükkor hozzájuk rendelt biológiai nemmel (transzneműek, nem bináris személyek);

-akik olyan nemi jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek nem illeszkednek a férfi vagy női nem jellemző definíciójába (interszexuális személyek); valamint

-akik identitása nem illeszkedik a szexualitás és/vagy a társadalmi nemek bináris besorolásába (queer).

(3)

   Európai Bizottság, 2015–2019-re vonatkozó végső jelentés az LMBTI-személyek egyenlőségének előmozdítására irányuló intézkedések listájáról (2020. május 15.);

(4)

     Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovénia.

(5)

   Dánia, Írország, Luxemburg, Málta.

(6)

      FRA, EU-LGBTI II - A long way to go for LGBTI equality (EU–LMBTI II – Hosszú út az LMBTI-személyek egyenlőségééig) (2020. május 14.) (FRA, második LMBTI-felmérés);

(7)

     Az ILGA-Europe megállapította, hogy a kijárási korlátozások miatt az LMBTIQ-személyeket nagyobb mértékben érte a családon belüli erőszak vagy bántalmazás kockázata, és az LMBTIQ-személyek bizonytalan foglalkoztatási és lakhatási helyzetük, valamint rosszabb egészségi állapotuk miatt jobban ki voltak téve a Covid19-vírusnak és annak társadalmi-gazdasági hatásainak ( COVID-19 and specific impact on LGBTI people and what authorities should be doing to mitigate impact [A Covid19 és az LMBTI-személyekre gyakorolt hatása, valamint a hatóságok által az e hatás csökkentése érdekében meghozandó intézkedések] , 2020).

(8)

   Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, A Covid19 és az LMBTI-személyek emberi jogai .

(9)

     Az Eurobarométer 493. sz. tematikus felmérése: Megkülönböztetés az Európai Unióban , 2019. október)

(10)

     FRA, Challenges facing civil society organisations working on human rights in the EU (Az emberi jogok területén működő civil társadalmi szervezeteket érő kihívások az EU-ban) (2018. január 29.);

(11)

     Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 10. cikke kimondja, hogy „politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió küzd mindenfajta nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen”. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete az „interszekcionalitást” úgy határozza meg, mint „elemző eszközt annak tanulmányozására, megértésére és megválaszolására, hogy a biológiai és a társadalmi nem milyen interszekcióban áll más személyes jellemzőkkel/identitásokkal, és ezek az interszekciók hogyan járulnak hozzá a hátrányos megkülönböztetés egyedi tapasztalataihoz”. Ez a fogalommeghatározás a hátrányos megkülönböztetés bármely formájára egyaránt alkalmazandó.

(12)

      19 tagállam közös informális dokumentuma (2018. december).

(13)

      Jelentés a homofóbia, illetve a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni európai menetrendről (2013/2183(INI)) (2014. január 8.).

(14)

   Ezek a kezdeményezések az alábbiakat foglalják magukban: az áldozatok jogairól szóló uniós stratégia (COM(2020) 258), a nemek közötti egyenlőségről szóló, 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó stratégia (COM(2020) 152), a roma személyek egyenlőségéről, befogadásáról és részvételéről szóló stratégiai uniós keret (COM(2020) 620), a szociális jogok európai pillére ; az EU 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni cselekvési terve (COM(2020) 565), a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia (2021 első negyedévére tervezve), a gyermek jogairól szóló stratégia (2021 első negyedévére tervezve), valamint az antiszemitizmus elleni küzdelemről szóló stratégia (2021 negyedik negyedévére tervezve).

(15)

     UNESCO, Out in the open: education sector responses to violence based on sexual orientation and gender identity/expression (Kint a szabadban: az oktatási szektor válasza a szexuális irányultságon és nemi identitáson/önkifejezésen alapuló erőszakra) (2016); NESET II, How to prevent and tackle bullying and school violence (Hogyan akadályozzuk meg és állítsuk meg a megfélemlítést és az iskolai erőszakot?) (2016).

(16)

     Európai Bizottság, Legal gender recognition in the EU: The journeys of trans people towards full equality (A nem elismerése az EU-ban: A transznemű személyek útja a teljes egyenlőségig) (2020. június).

(17)

     Az LMBTI-személyek különösen ki vannak téve a hajléktalanság kockázatának, mivel a transznemű és interszexuális válaszadók 4 %-a jelezte, hogy legalább egyszer aludt már az utcán vagy közterületen (FRA, második LMBTI-felmérés).

(18)

     Lásd például: https://www.feantsa.org/en/newsletter/2017/09/28/autumn-2017?bcParent=27  

(19)

      https://www.ilga-europe.org/sites/default/files/COVID19%20_Impact%20LGBTI%20people.pdf

(20)

     Az LMBTIQ-személyek nagyobb mértékben vannak kitéve bizonyos ráktípusok korai kialakulása vagy mentális zavarok kockázatának, beleértve az öngyilkossági gondolatokat és az öngyilkosságot, és nagyobb valószínűséggel elégedetlenek a kapott egészségügyi ellátással ( Európai Bizottság, Health4LGBTI – Legkorszerűbb összefoglaló jelentés, 2017. június );

(21)

     A népesség egészével összehasonlítva például az LMBTIQ-személyek körében nagyobb a munkanélküliség és a bizonytalan foglalkoztatás aránya, és rendkívül korlátozott és instabil pénzügyi erőforrásokhoz férnek hozzá. A válság ezt a helyzetet fokozta, rávilágítva ezáltal a bizonytalan foglalkoztatási és lakhatási körülmények között élő személyek kiszolgáltatottságára. A diszkrimináció, stigma és alacsony társadalmi-gazdasági helyzet miatt az LMBTIQ-személyek egészségügyi mutatói jelentősen rosszabbak, ami gyakran összefügg az átfogó egészségbiztosításhoz való korlátozottabb hozzáféréssel, és ezáltal jobban ki vannak téve a vírusnak (ILGA-Europe, A Covid19 hatása).    

(22)

   A „nemváltoztatás” kifejezés volt használatos abban az időben, amikor az EUB közzétette a P., Richards ügyben hozott ítéletét és a 2004. január 7-i K.B. kontra National Health Service Pensions Agency és Secretary of State for Health ítéletét (C-117/01 ügy, ECLI:EU:C:2004:7).

(23)

     A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (HL L 303., 2000.12.2., 16. o.).

(24)

   A Bíróság 2020. április 23-i ítélete, NH kontra Associazione Avvocatura per i diritti LGBTI — Rete Lenford, C-507/18, ECLI:EU:C:2020:289.

(25)

     A jelentés bemutatására a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre vonatkozó jelentéssel együttesen kerül sor.

(26)

   A Bizottság (EU) 2018/951 ajánlása az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírásokról (HL L 167., 2018.7.4., 28. o.).

(27)

   2006/54/EK irányelv a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról, HL L 204., 2006.7.26., 23. o.

(28)

   A Bíróság 1996. április 30-i ítélete, P kontra S és Cornwall County Council, C-13/94, ECLI:EU:C:1996:170.

(29)

     A Tanács 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 373., 2004.12.21., 37. o.).

(30)

     A Bíróság 2006. április 27-i ítélete, Sarah Margaret Richards kontra munka- és nyugdíjügyi miniszter, C-423/04, ECLI:EU:C:2006:256.

(31)

     Javaslat: A Tanács irányelve a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, (COM(2008) 0426 végleges).

(32)

     Lásd az ILGA-Europe 2020. évi szivárványtérképét és mutatóját .

(33)

   Európai Bizottság, Trans and intersex equality rights in Europe – a comparative analysis (A transznemű és interszexuális személyek egyenlőségével kapcsolatos jogok Európában – összehasonlító elemzés) (2018. november); Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Az emberi jogok és az interszexuális személyek (2015. április).

(34)

   Keyes, O. (2018), „The misgendering machines: trans/HCI implications of automatic gender recognition”, Proceedings of the ACM on Human–Computer Interaction, 2(CSCW), 88. https://doi.org/10.1145/3274357 , ahogyan a hamarosan megjelenő kiadványban hivatkozásként szerepel: Európai Bizottság, Kutatási és Innovációs Főigazgatóság (2020) Gendered Innovations: How inclusive analysis contributes to research and innovation (Nemi szempontokat figyelembe vevő innovációk: Hogyan járul hozzá az inkluzív elemzés a kutatáshoz és innovációhoz?).

(35)

     Lásd például Li, F., Nagar, V. (2013), „Diversity and performance”, Management Science 59, 529–544. o.; Shan, L., Fu, S., Zheng, L. (2016), „Corporate sexual equality and firm performance”, Strategic Management Journal 38(9), 1812–1826. o.; és Gao, H., & Zhang, W. (2016), „Employment non-discrimination acts and corporate innovation”, Management Science 63(9), 2982–2999. o.

(36)

   Jelenleg 26 nemzeti sokszínűségi chartából áll, amelyek körülbelül 12 000 szervezetből és 16 millió munkavállalóból álló hálózatot tesznek ki.

(37)

     Az esélyegyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet az Európai Szociális Alap Plusz keretében elő kell mozdítani a programok előkészítése, végrehajtása, nyomon követése és értékelése során. Ezen elvek előmozdítása érdekében a tagállamoknak szintén támogatniuk kell a konkrét célzott intézkedéseket.

(38)

     Európai Bizottság, Az egyenlőségközpontú Unió: a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia , 2020. március .5., COM(2020) 152 final;

(39)

     A nemek közötti bérszakadék leküzdésére irányuló fellépés különösen releváns az LBTIQ-háztartások esetében.

(40)

     Ez a szakértői csoport az európai oktatási térség megvalósításáról szóló, 2025. évi közleményben (COM(2020) 625 final) foglalt kezdeményezés.

(41)

      https://ec.europa.eu/health/social_determinants/projects/ep_funded_projects_hu#fragment2   

(42)

     Az egyéb uniós programok, mint a ciprusi török közösség támogatási programja, szintén aktívan támogatják azokat a projekteket, amelyek az LMBTIQ-személyek megkülönböztetésének és kizsákmányolásának leküzdésére irányulnak.

(43)

     Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.); Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról, (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.); és az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 96. o.).

(44)

      A Bizottság közleménye az új migrációs és menekültügyi paktumról, COM(2020) 609 final .

(45)

     „A világ számos pontján az egyének súlyos emberi jogi visszaéléseket és az üldöztetés egyéb formáit élik át valós vagy vélt szexuális irányultságuk és/vagy nemi identitásuk miatt. Míg a [LMBTI-] személyek és az LMBTI-nek vélt személyek üldöztetése nem új jelenség, számos, menedékjogot nyújtó országban egyre inkább odafigyelnek arra, hogy a szexuális irányultságuk és/vagy nem identitásuk miatt az üldöztetés elől menekülő személyek az [1951. évi egyezmény] 1A. cikkének (2) bekezdésével és/vagy annak 1967. évi ... jegyzőkönyvével összhangban menekültnek minősüljenek. Mindazonáltal a menekült kifejezés használata továbbra is inkonzisztens ezen a területen”. (UNHCR, A nemzetközi védelemről szóló, 9. számú iránymutatás: Menekült státuszra irányuló kérelmek a szexuális irányultság és/vagy a nemi identitás alapján az 1951. évi egyezmény 1A. cikkének (2) bekezdésével és/vagy a menekültek státuszáról szóló, 1967. évi jegyzőkönyvvel összhangban, HCR/GIP/12/09, 2012. október 23.).

(46)

   FRA, második LMBTI-felmérés. Lásd a 6. lábjegyzetet.

(47)

      A jogellenes online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést szolgáló magatartási kódex, 2016. június 30.  

(48)

   Európai Bizottság, A jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolása: a magatartási kódex 5. értékelése, 2020. június 22.

(49)

     Az utóbbi években a közbeszédben teret nyert a gyűlöletkeltő retorika, ami valós utcai gyűlöletbe fordult, többek közt az LMBTIQ-személyek ellen. Az ILGA-Europe például legalább négy uniós tagállamból olyan vallási vezetőkről kapott jelentéseket, akik az LMBTI-közösséget hibáztatták a világjárvány miatt. (ILGA-Europe, A Covid19 LMBTI-közösségekre gyakorolt hatása Európában és Közép-Ázsiában: Gyors értékelési jelentés, 2020. június)    

(50)

     FRA, második LMBTI-felmérés, 49. oldal. Lásd a 6. lábjegyzetet.

(51)

   Lásd például: FRA, Alapvető jogokról szóló, 2019. évi jelentés (2019. május 29.) és ILGA-Europe, A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek emberi jogi helyzetének 2019. évi éves felülvizsgálata (2019. február).

(52)

     Jelenleg a szexuális irányultság hét tagállamban, a nemi identitás 15 tagállamban, míg a nemi jelleg 25 tagállamban nem szerepel kifejezetten a gyűlöletbeszédről és/vagy -bűncselekményről szóló jogszabályokban súlyosbító tényezőként.

(53)

     A rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározat nem terjed ki kifejezetten az LMBTIQ-személyekkel szembeni gyűlölet-bűncselekményekre és gyűlöletbeszédre, és nem foglalja magában a szexuális irányultságot vagy nemi identitást mint a gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd meghatározó jellemzőit. (HL L 328, 2008.12.6., 55. o.).

(54)

     Európai Bizottság, Az áldozatok jogairól szóló uniós stratégia (2020–2025) , 2020.6.24., COM(2020) 258 final.

(55)

     A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról, COM(2020) 188 final, 2020. május 11.

(56)

     A szivárványasztalok létrehozásának javaslatára az áldozatok jogairól szóló stratégia (COM(2020) 258 final) végrehajtása keretében kerül sor.

(57)

   A műtéten átesett interszexuális személyek 62 %-a mondta, hogy sem ők, sem szüleik nem adtak teljes körű tájékoztatáson alapuló beleegyezést a nemi jellemzőik módosítását célzó, első orvosi kezelés vagy beavatkozás előtt (FRA, második LMBTI-felmérés, 54. o.).

(58)

     Az átnevelési terápia gyakorlatai „rendkívül káros beavatkozások, amelyek azon az orvosilag hamis tételen alapulnak, hogy az LMBT- és egyéb, nemi nonkonformista személyek betegek; e beavatkozások súlyos fájdalmat és szenvedést okoznak és hosszan tartó pszichológiai és fizikai károkhoz vezetnek”; (A szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló erőszakkal és megkülönböztetéssel szembeni védelemmel foglalkozó független ENSZ-szakértő,  Report on conversion therapy (Jelentés az átnevelési terápiáról) , 2020. május 1.

(59)

   ILGA-Europe, A Covid19 hatása.

(60)

     Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(61)

   A Szerződések feltételeitől és az azok érvényesítése céljából elfogadott intézkedésektől függően.

(62)

     A Bíróság 2018. június 5-i ítélete, Coman, C-673/16, ECLI:EU:C:2018:385. Ebben az ítéletben a Bíróság úgy határozott, hogy a „házastárs” kifejezés (ahogyan az a szabad mozgásról szóló irányelvben is szerepel) egy uniós polgárral házasságot kötő azonos nemű személyre is alkalmazandó.

(63)

További részletek az uniós polgárságról szóló következő jelentésben.

(64)

     A gyermek és szülő közötti kapcsolat kölcsönös elismerésének hiánya ahhoz vezethet, hogy megtagadják a gyermekektől az állampolgárságot, a nevét vagy az öröklési jogait. Ezenkívül előfordulhat, hogy az el nem ismert szülők nem tudnak gyermekeik törvényes képviselőjeként eljárni, nem utazhatnak egyedül a gyermekekkel, nem írathatják be őket iskolába, nem biztosíthatnak egészségbiztosítást, nem nyithatnak bankszámlát vagy nem egyezhetnek bele az orvosi beavatkozásokba.

(65)

     S.V. kontra Olaszország, 55216/08. számú kérelem, 2018. október 11.

(66)

     A.P., Garçon és Nicot kontra Franciaország, 79885/12., 52471/13. és 52596/13. számú kérelmek, 2017. április 6.

(67)

  https://ec.europa.eu/youth/policy/youth-strategy/youthgoals_en ; ezek a 2019–2027 közötti időszakra vonatkozó európai ifjúsági stratégiában szerepelnek.

(68)

     Az azonos neműek közötti kapcsolatok 72 országban továbbra is bűncselekménynek számítanak. (Emberi Jogi Tanács,  A szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló erőszakkal és megkülönböztetéssel szembeni védelemmel foglalkozó független szakértő jelentése, 2018. május 11. ).

(69)

     Az LMBTIQ‑menedékkérők a befogadó állomásokon és idegenrendészeti fogdákban, valamint a kihallgatások során különösen ki vannak téve a diszkrimináció, zaklatás és erőszak veszélyének, beleértve a szexuális erőszakot. Előfordulhat, hogy megvannak fosztva a megfelelő jogi segítségnyújtástól vagy az elengedhetetlen egészségügyi ellátástól, például a folyamatos hormonkezeléstől. Lásd például: UNHCR, Protecting persons with diverse sexual orientations and gender identities: a global report on UNHCR’s efforts to protect lesbian, gay, bisexual, transgender, and intersex asylum-seekers and refugees (A különböző szexuális irányultságú és nemi identitással rendelkező személyek védelme: általános jelentés az UNHCR-nek a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális menedékkérők és menekültek védelmére irányuló erőfeszítései), (2015. december).

(70)

     Uniós cselekvési terv az emberi jogokról és a demokráciáról (2020–2024), JOIN(2020) 5 final.

(71)

     Tanács, Iránymutatás az emberi jogok leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI-) személyek általi érvényesítésének előmozdításáról és védelméről (2013. június 24.).

(72)

     Tanács, Emberi jogi iránymutatás a külső fellépések során biztosított megkülönböztetésmentességről, (6337/19, 2019. március 18.).

(73)

   Európai Bizottság, Közlemény a COVID-19-járványra való globális szintű uniós reagálásról, 2020.4.8., JOIN(2020) 11 final: https://ec.europa.eu/international-partnerships/system/files/joint-comm-2020-eu-global-response_en.pdf

(74)

     A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, amelynek az EU és valamennyi tagállam aláíró fele, általános elveket határoz meg, amelyek magukban foglalják, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek joguk van a velük született méltósághoz, egyéni autonómiájukhoz (beleértve a saját döntéseik meghozatalához való szabadságot), a teljes körű és hatékony részvételhez, a társadalmi befogadáshoz és az akadálymentességhez.

(75)

     A technikai támogatási eszköz létrehozása attól függ, hogy az Európai Parlament és a Tanács elfogadja-e a technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatot (COM(2020) 409 final).

(76)

    COM(2018) 375 final .

(77)

   A közös rendelkezésekről szóló rendelet III. mellékletében.

(78)

   Ahogyan az az LMBTI-személyek egyenlőségének előmozdítására irányuló intézkedések listájáról szóló, 2015–2019. évi éves bizottsági jelentésekben is látható, a tagállamok jelentést készítettek az LMBTIQ-személyek egyenlőségével foglalkozó saját nemzeti cselekvési terveik kialakításáról. Ezek a cselekvési tervek értékesek, mivel az LMBTIQ-személyek diszkriminációjának csökkentésére irányuló politikai kötelezettségvállalást jelentenek, és az egyenlőség előmozdítását célzó konkrét intézkedésekkel egészülnek ki.