EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.10.7.

COM(2020) 620 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Egyenlőségközpontú Unió:







a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer

{SWD(2020) 530 final}

I.    Bevezetés

Az egyenlőségközpontú Unió építése a Bizottság egyik fő prioritása. Az EU rendelkezik a valódi egyenlőségközpontú Unió kialakításához szükséges jogi eszközökkel és átfogó szakpolitikákkal. Ugyanakkor, amint azt az EU 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni cselekvési terve 1 hangsúlyozza, továbbra is tapasztalható faji vagy etnikai származás alapján történő hátrányos megkülönböztetés. Ez különösen igaz a romákra 2 , akik továbbra is gyakran marginalizált helyzetben vannak. A kontinens 10–12 millió főre becsült roma népességéből sokan 3 szenvednek a mindennapokban hátrányos megkülönböztetéstől, cigányellenességtől 4 és társadalmi-gazdasági kirekesztéstől.

A Bizottság 2011-ben elfogadta a nemzeti romaintegrációs stratégiák 2020-ig tartó időszakra szóló uniós keretrendszerét 5 . Ez elsősorban a romák unióbeli és bővítési országokbeli társadalmi-gazdasági kirekesztésének kezelését célozza az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészséghez és a lakhatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítása révén. Felkérte a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti romaintegrációs stratégiákat, jelöljenek ki nemzeti roma kapcsolattartó pontokat 6 és határozzanak meg nemzeti szintű célokat. Két évvel később a Tanács a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló ajánlást fogadott el, amely útmutatást nyújtott a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogyan erősítsék meg nemzeti stratégiáik végrehajtását 7 . A nyugat-balkáni régió önkéntesen vállalta, hogy megfelel a 2020-ig tartó időszakra szóló nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének.

Ez a két eszköz fontos volt 8 a tekintetben, hogy kiemelt helyet biztosított a romák társadalmi befogadásának az uniós és nemzeti programokban, valamint mobilizálta az uniós szakpolitikai, jogi és finanszírozási eszközöket. Azonban a roma integráció terén elért haladás az elmúlt 10 évben korlátozott volt, még akkor is, ha jelentős különbségek vannak a szakpolitikai területek és az országok között 9 . A legjelentősebb haladást az oktatás terén sikerült elérni, különösen a korai iskolaelhagyás csökkentésének, valamint a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban és a kötelező nevelés-oktatásban való részvétel növelésének köszönhetően. Ugyanakkor nőtt a roma tanulók oktatási szegregációjával kapcsolatos esetek száma 10 . A romák szegénység kockázatának való kitettsége és saját megítélésük szerinti egészségi állapota javult, de orvosi ellátásuk továbbra is korlátozott. A munkaerőpiacra való belépés nem javult, és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal romák aránya még nőtt is. A lakhatási helyzet továbbra is nehéz, különösen a nem megfelelő és szegregált lakhatás miatt. Úgy tűnik, hogy némileg csökkent a romák hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos tapasztalatainak száma, és javult a romák általános népesség általi elfogadottsága. Azonban a cigányellenesség, a gyűlölet-bűncselekmények, a romákat, különösen a nőket és gyermekeket érintő emberkereskedelem továbbra is komoly aggodalomra ad okot 11 .

A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének következtetései lehetőséget nyújtanak e tartós hiányosság kezelésére irányuló fellépések megerősítésére. Ez annál is inkább fontos, hogy a Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy a kirekesztett és marginalizált roma közösségek rendkívüli kitettek a negatív egészségügyi és társadalmi-gazdasági hatásoknak.

Ez a közlemény a nagyobb és gyorsabb előrehaladás érdekében új uniós romastratégiai keretet határoz meg, és előremozdítja az egyenlőséget, a társadalmi-gazdasági befogadást és a romák hathatós részvételét. Miközben a tagállamok a frontvonalon küzdenek azért, hogy valódi változást érjenek el a romák helyzetében, ami erőteljesebb politikai elkötelezettséget követel meg, az EU abban segítheti őket, hogy hatékony megközelítést dolgozzanak ki, és biztosíthatja számukra a megfelelő eszközöket. Ez a stratégiai keretrendszer az előző keretrendszer értékelésének megállapításaiból, a széles körű konzultációkból 12 , a nemzeti stratégiák végrehajtásának éves értékeléseiből 13 , valamint a korábbi intézkedések korlátozott hatékonysága okainak elemzéséből 14 merít. Választ ad az Európai Parlament, a Tanács és a civil társadalom megerősített, 2020 utáni időszakra vonatkozó uniós kezdeményezésekre 15 irányuló felhívásaira. Felismeri, hogy nem minden romát érint a társadalmi kirekesztés, de valamennyien szenvedhetnek a hátrányos megkülönböztetéstől és a társadalmi szerepvállalás lehetőségének hiányától. Interszekcionális megközelítést alkalmaz, amely érzékeny az etnikai származásnak az identitás más aspektusaival való kombinációjára és azokra a módokra, amelyeken e metszéspontok hozzájárulnak a hátrányos megkülönböztetés egyedi tapasztalataihoz 16 .

Ez az uniós romastratégiai keret több más kezdeményezéshez is hozzájárul. Közvetlenül hozzájárul a rasszizmus elleni uniós cselekvési tervhez, a szociális jogok európai pilléréhez 17 , valamint az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjéhez és a fenntartható fejlődési célokhoz 18 .

A méltányosság és a befogadás megvalósítása az erőforrások nagyobb mértékű felhasználását és jobb elosztását, valamint a roma közösségek, valamennyi kormányzati szint, ágazat és érdekelt fél (nemzeti kormányok, uniós intézmények, nemzetközi szervezetek, civil társadalom, valamint az ipar és a tudományos élet) bevonását és partnerségét követeli meg. Különösen fontos az európai és a nemzeti szint közötti szoros együttműködés. Uniós szinten ez a stratégiai keret ambiciózus közös célkitűzéseket és célokat határoz meg. Nemzeti szinten a kormányoknak erős romastratégiai kereteket kell kidolgozniuk, hosszú távú kötelezettségvállalásokat kell tenniük, és szorosan együtt kell dolgozniuk az uniós intézményekkel a romák egyenlősége, társadalmi befogadása és részvétele terén. A 2016-os tanácsi következtetésekben 19 javasoltaknak megfelelően a Bizottság a 2013-as tanácsi ajánlás felülvizsgálatát és felváltását célzó javaslatot fogad el.

II.    A romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó közös célkitűzések

A jelenlegi keretrendszer értékelése, valamint az abból az Európai Parlament, a Tanács, továbbá több európai és nemzeti civil szervezet által levont következtetések 20  rámutattak a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó kötelezettségvállalás mind uniós, mind nemzeti szintű megújításának és megerősítésének szükségességére. Megerősített kötelezettségvállalás szükséges a hátrányos megkülönböztetés – ezen belül a cigányellenesség – leküzdése, valamint a romák oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás terén megvalósuló befogadásának javítása érdekében 21 . A romákat be kell vonni, az intézkedések tervezésétől azok végrehajtásáig. A fellépésnek egyúttal el kell ismernie a roma népességet alkotó egyes csoportok sokféleségét és azt, hogy szükségleteik sem azonosak.

Ezért a Bizottság hét célkitűzést határoz meg uniós szinten a 2030-ig terjedő időszakra. Közülük három célkitűzés horizontális az egyenlőség, a társadalmi befogadás és a részvétel terén. A többi négy célkitűzés ágazati jellegű, és az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügy területét érinti. E célkitűzések hatékony megvalósítása érdekében biztosítani kell, hogy haladás mérhető legyen. Ezért, és most először, a Bizottság kiemelt mennyiségi uniós célokat javasol e célkitűzések elérésének nyomon követésére. Bár ezek a célok 2030-ra minimálisan elérendő előrehaladást határozzák meg, a hosszú távú cél továbbra is a tényleges egyenlőség biztosítása, valamint a romák és az általános népesség közötti különbségek megszüntetése marad. Ezek a célok a roma közösségekben végzett felmérések tapasztalatainak gyümölcsei, és egy, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét (FRA), a tagállamokat, valamint a roma és a romákat támogató civil szervezeteket bevonó, részletes konzultációból erednek 22 . Az alábbi ábrák a hét célkitűzést, az uniós szintű célértékeket, az elérendő haladást és a jelenlegi helyzetet mutatják be 23 .

További mutatók állnak feltérképezés alatt 24 .

III.    Megújult és megerősített nemzeti fellépés az egyenlőség, a társadalmi befogadás és részvétel érdekében

E stratégiai keret célkitűzéseinek eléréséhez mind uniós, mind pedig nemzeti szintű fellépésre szükség van. Ez az egymást kiegészítő megközelítés az egyetlen módja annak, hogy tényleges változást lehessen előidézni. Nagyrészt a tagállamok hatáskörébe tartoznak az e keret által érintett területek, és strukturált megközelítésre van szükség. Bár a romák helyzete országonként eltérő, nemzeti szinten növelni kell az elkötelezettséget és a kiszámíthatóságot, hogy valódi változást lehessen elérni a romák mindennapi életében. Ez magában foglalja a civil társadalom és az összes érdekelt fél bevonását a nemzeti romastratégiai keretek kialakításába.

A nemzeti szintű fellépés előmozdítása a nemzeti romastratégiai kereteken keresztül A tagállamoknak nemzeti romastratégiai kereteket kell kialakítaniuk, elfogadniuk és végrehajtaniuk, amelyeknek az alábbiakat kell tartalmazniuk: oközös vonások ominimális kötelezettségvállalások, amelyek mindenkire alkalmazandók olehetséges további kötelezettségvállalások a nemzeti helyzettől függően oambiciózusabb kötelezettségvállalások azon tagállamok esetében, ahol nagy roma közösségek élnek Az e tételekre vonatkozó javaslatok az alábbiakban láthatók. Ahol lehetséges, konkrét nemzeti célszámokat kell meghatározni. A Bizottság minden szükséges iránymutatással segíteni fogja ezt a folyamatot. Ezenkívül támogatja a nemzeti intézkedéseket, beleértve az egyenlőségről szóló jogszabályok végrehajtását, a romák egyenlőségének általános érvényesítését, az integrációt és az uniós szakpolitikai kezdeményezésekben való részvételt, valamint a romáknak szóló és a cigányellenességgel szembeni küzdelmet segítő uniós források mozgósítását. A tagállamoknak 2021 szeptemberéig kell befejezniük e nemzeti keretek kidolgozását, és megosztaniuk azokat a Bizottsággal.

E közleménnyel együtt a Bizottság elfogadja a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot, amely meghatározza a tagállamok által az uniós célkitűzések elérése érdekében bevezetendő konkrét intézkedések jegyzékét. A kettő tehát kiegészíti egymást. A javasolt ajánlás segíti az érdekelt felek kapacitásépítését és a köztük lévő partnerséget, beleértve a roma kapcsolattartó pontokat, az egyenlőséggel foglalkozó szervezeteket, a civil társadalmat, valamint a regionális és helyi szereplőket. Továbbá iránymutatást nyújt az uniós és nemzeti források hatékonyabb felhasználásának biztosításához, valamint a nemzeti romastratégiai keretek hatékony nemzeti nyomon követéséhez, jelentéséhez és értékeléséhez.

III.1. Iránymutatás a közös, de differenciált megközelítést követő nemzeti fellépésről

Annak érdekében, hogy segíteni lehessen a tagállamoknak az érdemi és hatékony nemzeti romastratégiai keretek kialakításában, a Bizottság számos közös vonást, valamint minimális kötelezettségvállalást javasol az összes nemzeti romastratégiai keret tekintetében. Ezenkívül mivel a romák aránya, valamint helyzetük tagállamonként jelentősen eltérő, a Bizottság további és még inkább célzott kötelezettségvállalásokat javasol. Elismeri a tagállamokban fennálló helyzetek sokszínűségét, és lehetővé teszi a közös, mégis differenciált megközelítést.

A Bizottság egyrészt azt javasolja, hogy minden nemzeti romastratégiai keret rendelkezzen az alábbi közös vonásokkal:

üAz egyenlőségre helyezett hangsúly megerősítése a társadalmi befogadás szempontú megközelítés kiegészítése érdekében: Továbbra is kulcsfontosságú a romák társadalmi befogadása szempontjából, hogy integrált megközelítést alkalmazva foglalkozzanak a négy szakpolitikai területtel (oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás), azonban egyértelmű hangsúlyt kell helyezni az egyenlőségre is. Különösen a hátrányos megkülönböztetéssel és a cigányellenességgel szembeni küzdelmet kell fő célkitűzésként és átfogó prioritásként kezelni az egyes szakpolitikai területeken, kiegészítve ezzel a társadalmi befogadás szempontú megközelítést. A közös hangsúlynak biztosítania kell, hogy a romák ténylegesen hozzáférjenek a gazdasági és társadalmi igazságossághoz és az esélyegyenlőséghez.

üA részvétel előmozdítása a társadalmi szerepvállalás lehetővé tételén, az együttműködésen és a bizalmon keresztül: A romák érdemi részvételét a szakpolitikai döntéshozatal valamennyi szintjén biztosítani kell. Elő kell mozdítani a romák politikai, gazdasági és kulturális szerepvállalását, hogy a társadalom teljes jogú tagjainak érezhessék magukat. Biztosítani kell a társadalmi szerepvállalás elősegítését és a romák, a civil társadalom és a nemzeti hatóságok kapacitásépítését, valamint együttműködést és bizalmat kell kialakítani az érdekelt felek, továbbá a roma és nem roma közösségek között.

üA romák közötti sokszínűség tükrözése: A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy stratégiai kereteik kiterjedjenek a területükön élő valamennyi romára, és az interszekcionális megközelítés révén tükrözzék a különböző csoportok szükségleteit. Nem szabad megfeledkezniük arról, hogy az identitás különböző aspektusai összeadódva miként fokozhatják a hátrányos megkülönböztetést. Mennyiségi és/vagy minőségi célokat kell meghatározniuk annak érdekében, hogy az életkorral, társadalmi nemmel, szexuális irányultsággal, mobilitással és egyéb személyes jellemzőkkel kapcsolatos sokszínűség tükröződjön.

üA horizontális kezelés, valamint a romák kifejezett, de nem kizárólagos megcélzásának összehangolása 25 : A nemzeti romastratégiai kereteknek össze kell hangolniuk a horizontális kezelést, valamint a kifejezett, de nem kizárólagos célzottságot, ezáltal biztosítva, hogy a teljes népességnek nyújtott szolgáltatások inkluzívak legyenek, és további célzott támogatást kell biztosítaniuk ahhoz, hogy a romák ténylegesen egyenlő módon férjenek hozzá a különböző jogokhoz és szolgáltatásokhoz. A nemzeti kereteknek tervezési eszközökként kell szolgálniuk, amelyek segítik a nemzeti és uniós források felhasználását a romákat célzó fellépés és az inkluzív általános érvényesítési reform céljaira.

üA célmeghatározás, az adatgyűjtés, a nyomon követés és a jelentéstétel javítása: Az uniós szintű kiemelt célok és a vonatkozó mennyiségi és/vagy minőségi nemzeti célok elérésére irányuló munka valós előrehaladást idézhet elő a romák egyenlősége, társadalmi befogadása és részvétele terén. Az adatokat rendszeresen kell gyűjteni, hogy be lehessen őket építeni a jelentéstételbe és a nyomon követésbe, fejleszteni lehessen az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot, valamint elő lehessen mozdítani a szakpolitikai ismeretek átadását és a tanulást 26 .

Másrészt a közös vonásoknak minősülő kérdések gyakorlatban való kezelésével és a jelenlegi kerettel kapcsolatos tapasztalatokra és az elmúlt két évben széles körben végzett konzultációkra 27 építve a Bizottság minden tagállamot felkér arra, hogy legalább az alábbi kötelezettségvállalásokat építse be a nemzeti romastratégiai keretébe:

A nemzeti stratégiai keretnek meg kell határoznia az alábbiakat: a)nemzeti kiindulási és célértékek az uniós célkitűzések és célok elérése érdekében, átfogó igényfelmérés alapján; b)az egyes csoportokra (roma gyermekek, nők, fiatalok, idősebb romák vagy fogyatékossággal élő romák, mobilis uniós polgárok, nem uniós polgárok, hontalan romák) vonatkozó célok és intézkedések, hogy tükröződjön a romák közötti sokszínűség, beleértve a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő és a gyermekeket/életkort figyelembe vevő intézkedéseket; c)a cigányellenességgel és a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni intézkedések (pl. nemzeti rasszizmus elleni Ftervek révén); d)a marginalizált romák gazdasági-társadalmi integrációját biztosító intézkedések, különösen az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás terén; e)a célzott és általános intézkedések együttes alkalmazása, figyelembe véve a konkrét helyi kihívásokat, és kifejezetten azokra az akadályokra összpontosítva, amelyek megfosztják a romákat a többségi szakpolitikákhoz való egyenlő hozzáféréstől 28 ; f)a szociális innovációt és a magántőkét teljes mértékben kiaknázó, külön költségvetés a végrehajtásra és a nyomon követésre 29 ; g)mechanizmusok a meghatározott célok érdekében elért előrehaladásra vonatkozó jelentéstétellel, az előrehaladás nyomon követésével és értékelésével kapcsolatban; h)szakpolitikai szempontból releváns konzultáció és együttműködés rendszere a romákkal és a romákat támogató civil társadalommal, az ágazati minisztériumokkal, az egyenlőséggel foglalkozó szervekkel, egyéb nemzeti emberi jogi intézményekkel és más érdekelt felekkel; valamint i)kapacitásépítés a civil társadalomnak a szakpolitikai döntéshozatal valamennyi szakaszában való aktív részvételének előmozdítása, valamint a nemzeti és uniós platformok folyamataiba való bevonásának biztosítása érdekében 30 . A nemzeti romaintegrációs kapcsolattartó pontoknak: a)biztosítani kell a szükséges jogkört, elegendő erőforrást és személyzetet annak érdekében, hogy garantálni tudják a folyamatos koordinációt és nyomon követést; valamint b)rendszeresen előrehaladási jelentést kell benyújtaniuk és részt kell venniük a nemzeti romaintegrációs kapcsolattartó pontok Bizottság által vezetett hálózatának fő tevékenységeiben 31 .

Harmadrészt e közös vonások és minimális kötelezettségvállalások mellett fontosak lehetnek az adott nemzeti környezethez igazodó további nemzeti erőfeszítések. A romák egyenlőségével, társadalmi befogadásával és részvételével kapcsolatos kihívások jelentős mértékben eltérnek az egyes tagállamok között a roma lakosság méretétől és teljes lakosságon belüli arányától, a szélesebb gazdasági kontextustól, valamint a kirekesztés és hátrányos megkülönböztetés hagyományától függően. Ezenkívül attól is függnek, hogy a romák hol és miként élnek (vidéki, városi környezetben, mobilis módon, szegregált területen), továbbá olyan konkrét szempontoktól, mint a nemzetközi mobilitás, migráció vagy az állampolgári dokumentációval kapcsolatos kérdések. Ezeket a különböző kihívásokat lehet tükrözni a nemzeti romastratégiai keretekben a differenciált célkitűzések, a beruházás szintjei és a szakpolitikai megoldások típusai révén. A nemzeti körülmények függvényében (mint például az adatgyűjtési lehetőségek, a célzott vagy többségi uniós finanszírozás használata, a roma lakosság relatív mérete és különleges szükségletei) a Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy az alábbiak szerint tegyenek további kötelezettségvállalásokat:

A nemzeti stratégiai keretnek meg kell határoznia továbbá az alábbiakat: a)nemzeti mennyiségi és minőségi célok mind a hét uniós célkitűzés és a kapcsolódó célértékek tekintetében (az adatok rendelkezésre állásától függően); b)hogyan fogják az uniós és nemzeti forrásokat és pénzügyi eszközöket a romák érdekében felhasználni; valamint c)hogyan járulnak hozzá az egyenlőséghez és az integrációhoz az intézményi vagy közigazgatási reformok. A nemzeti romaintegrációs kapcsolattartó pontoknak félidős értékelést is kell végezniük, és felül kell vizsgálniuk a nemzeti stratégiai keretet.

Negyedrészt, ahol a romák a lakosság jelentős részét teszik ki (jóval 1 % fölött) 32 , az egyenlőségük és integrációjuk előmozdítása nem csupán az alapvető jogok tekintetében fontos, hanem egyértelmű gazdasági jelentősége is van. Azokban az országokban, ahol a roma lakosság aránya nagyobb, ez a csoport az iskoláskorú népesség és a jövőbeli munkaerő egyre nagyobb arányát teszi ki. Hátrányos demográfiai fejlemények idején a romák társadalmi-gazdasági integrációja terén elért haladással lehetőség nyílik a munkaerőpiaci és szakképzési hiányosságok, valamint a szociális kiadások csökkentésére. A jobb oktatásba és a korábban kirekesztett munkaerő továbbképzésébe való beruházás kedvezően hathat a termelékenység növekedésére. Annak biztosítása, hogy a romák ki tudják aknázni a gazdasághoz és társadalomhoz való általános hozzájárulás terén bennük rejlő potenciált, mindenki számára jobb társadalmi és gazdasági eredményekhez vezet.

Ez igazolja az intenzívebb kötelezettségvállalások és uniós támogatás szükségességét, különösen az uniós forrásoknak a célzott fellépés és az inkluzív többségi reformok terén történő felhasználása tekintetében. Ezzel kapcsolatban a jelentős roma lakossággal rendelkező tagállamokat arra ösztönözzük, hogy teljes mértékben használják ki az ESZA+-nak az olyan marginalizált közösségek, mint a romák társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdításáról szóló, javasolt egyedi célkitűzését. Ezenkívül célszerű többet tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a rendelkezésre álló finanszírozást valóban a romákra fordítsák. A szakpolitikai tervezés, nyomon követés és felülvizsgálat támogatása érdekében szükség van a nemek és etnikai hovatartozás szerinti felbontásban történő adatgyűjtésre is.

A minimális kötelezettségvállalások, valamint a nemzeti körülményekből eredő kötelezettségvállalások mellett a Bizottság ezért felszólítja a jelentős roma lakossággal rendelkező tagállamokat arra, hogy nemzeti romastratégiai keretükbe ambiciózusabb kötelezettségvállalásokat is építsenek be az alábbiak szerint:

A nemzeti stratégiai keretnek továbbá: a)olyan tervet vagy intézkedéscsomagot kell bemutatnia, amely a cigányellenesség és a hátrányos megkülönböztetés, az oktatási és lakhatási szegregáció, a romákkal szembeni előítéletek és sztereotípiák megelőzését és az azokkal szembeni küzdelmet célozza (az online térre is kiterjedően); b)általánosan érvényesítenie kell a romák egyenlőségét és integrációját regionális és helyi szinten; valamint c)meg kell határoznia, hogy az uniós és nemzeti forrásokat és pénzügyi eszközöket hogyan fordítsák a többségi szakpolitikák társadalmi befogadást elősegítő reformjára és célzott fellépésekre. A nemzeti romaintegrációs kapcsolattartó pontok szerepét meg kell erősíteni, hogy azok: a)külön csapatra és intézményi megbízatásra számíthassanak, ami biztosítja számukra a politikai súlyt, a hatékony ágazatközi koordinációt és a romák egyenlőségének és integrációjának regionális és helyi szintű általános érvényesítését; b)részt vegyenek (az uniós forrásokkal való gazdálkodásért felelős hatóságok révén) a romáknak szóló uniós források kiosztásával kapcsolatos kormányközi párbeszédek koordinációjában, és azok felhasználásának rendszeres nyomon követésében (pl. a monitoringbizottságokon, a romák integrációjával foglalkozó hatásvizsgálatokon keresztül); c)biztosítsák a romák társadalmi szerepvállalását segítő nemzeti konzultációt és párbeszédet (különösen a fiatalok és nők esetében); valamint d)biztosítsák, hogy a közpolitikák és az általános szolgáltatások (pl. a vészhelyzeti és középtávú intézkedések válság idején, jogalkotási reform, az oktatással, foglalkoztatással, egészségüggyel, lakhatással kapcsolatos szakpolitikai tervezés, a társadalmi-gazdasági integráció más területei, a szociális szolgáltatások, a közlekedés, a minimálbérrendszerek és a megkülönböztetést tiltó jogalkotás) valóban elérhetők legyenek a romák számára, beleértve azokat is, akik távoli vidéki területeken élnek.

Végezetül a nemzeti romastratégiai keretek kialakítása és végrehajtása során a tagállamoknak célszerű figyelembe venniük a romák integrációjára vonatkozó közös uniós alapelveket 33 . Az 1. melléklet 34 további iránymutatást nyújt a cigányellenesség és a több generációs szegénység elleni küzdelemmel 35 , a romák részvételével és társadalmi szerepvállalásának megerősítésével, a romák közötti sokszínűség tükrözésével, valamint és a célzott és a többségi megközelítések összehangolásával kapcsolatos szakpolitikai tervezés és végrehajtás tekintetében. Ezenkívül iránymutatást nyújt az újonnan megjelenő kihívásoknak való hatékonyabb megfeleléssel kapcsolatban, például a Covid19-világjárványhoz hasonló válságok romákra gyakorolt aránytalan hatásának leküzdése, a digitális integráció és a környezeti igazságosság biztosítása terén. Továbbá iránymutatást nyújt a roma művészet, történelem és kultúra, valamint a társadalmi innováció és szakpolitikai kísérletek (és azokkal kapcsolatos tudatosság) előmozdításával kapcsolatban.

A Bizottság nem csupán a pénzügyi támogatáson és a kölcsönös tanuláshoz és kapacitásépítéshez hasonló koordinációs intézkedéseken keresztül fogja támogatni a tagállamokat abban, hogy kialakítsák és végrehajtsák nemzeti romastratégiai keretüket, hanem a strukturálisreform-támogató programon keresztül módszertani támogatást 36 és segítségnyújtást is kínál a nyomonkövetési és értékelési rendszerek kialakítása érdekében 37 . A tagállamok az EU Alapjogi Ügynökségétől, az egyenlőséggel foglalkozó szervektől és az egyéb nemzeti emberi jogi intézményektől és nemzeti statisztikai intézményektől is kaphatnak támogatást a nemzeti szintű rendszeres adatgyűjtési kapacitásaik biztosítása/javítása érdekében 38 . Az uniós támogatás a tagállamok kötelezettségvállalásainak szintjéhez fog igazodni.

III.2    A nemzeti fellépésre és a célok elérése felé tett előrehaladásra vonatkozó jelentéstétel és annak nyomon követése

Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a mindkét uniós céllal, valamint a fent javasolt nemzeti célokkal kapcsolatos hatékony adatgyűjtést, jelentéstételt és az előrehaladás nyomon követését, a Bizottság egy újdonságnak számító mutatóportfólió alkalmazását javasolja (lásd a 2. mellékletet). Ez valós értéket jelentene a tagállamok közötti kölcsönös tanulás szempontjából. Ezt a portfóliót a romamutatókkal és beszámolással foglalkozó, a FRA által koordinált munkacsoport alakította ki, a nemzeti romaintegrációs kapcsolattartó pontok, a nemzeti statisztikai hivatalok és a Bizottság bevonásával. Ezenkívül a portfólió lehetővé fogja tenni a javasolt tanácsi ajánlásban meghatározott intézkedésekről való jelentéstételt is.

A nemzeti fellépéssel kapcsolatos jelentéstételre és nyomon követésre mind uniós, mind pedig nemzeti szinten sor kerül majd. 2022-ben a Bizottság számba veszi a nemzeti romastratégiai kereteket, értékeli a tagállamok által tett kötelezettségvállalásokat, és iránymutatást nyújt a szükséges javításokról.

A tagállamokat arra kéri a Bizottság, hogy 2023-tól kezdve kétévente tegyenek jelentést a nemzeti romastratégiai keretük végrehajtásáról, beleértve az egyenlőséget, társadalmi befogadást és részvételt előmozdító intézkedéseket és a mutatóportfólió teljes körű kihasználását. A jelentéstétel során a nemzeti keretekben meghatározott kötelezettségvállalások végrehajtására kell összpontosítani, beleértve adott esetben a nemzeti célok elérését. Ezeket a jelentéseket az átláthatóság növelése és a szakpolitikai ismeretek átadásának előmozdítása érdekében nyilvánossá kell tenni. A stratégiai kereteket és a végleges jelentéseket a nemzeti parlamenteknek is meg kell vitatniuk.

A Bizottság felkéri a FRA-t, hogy 2020-tól kezdődően négyévente végezze el a rendszeres romafelmérést, hogy a változás méréséhez biztosítsa a szükséges alapértékeket, továbbá félidős és időszak végi adatokat 39 . A Bizottság továbbá felkéri a FRA-t, hogy támogassa a tagállamok adatgyűjtési és jelentéstételi erőfeszítéseit a romamutatókkal és beszámolással foglalkozó munkacsoporton keresztül, és segítse a nemzeti előrehaladás Bizottság általi nyomon követését és elemzését.

A nemzeti jelentések a civil társadalom és a FRA adataival kiegészülve a Bizottság kétévente kiadott, rendszeres nyomonkövetési jelentéseinek alapjául szolgálnak. A Bizottság továbbá félidős és utólagos értékelést is végez az uniós romastratégiai keret tekintetében.

IV.    Uniós intézkedések

A tagállamok a fő szereplők a romákkal kapcsolatos változás lehetővé tételében. Az uniós fellépés és támogatás az uniós célkitűzések és célszámok 2030-ig történő elérésére irányuló előrehaladás előmozdítása érdekében kiegészíti a nemzeti erőfeszítéseket.

IV.1.    Az uniós jogszabályok végrehajtása

A cigányellenességgel és a romák elleni hátrányos megkülönböztetéssel szembeni küzdelem a rögzített uniós jogi kereten alapul, beleértve a megkülönböztetésmentesség és egyenlőség Szerződésekben foglalt általános elveit, amelyeket az EU Alapjogi Chartája is megerősít 40 , valamint a faji egyenlőségről szóló irányelvet 41 és a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló tanácsi kerethatározatot 42 . Ahogyan az EU 2020–2025-re vonatkozó rasszizmus elleni cselekvési terve is hangsúlyozza, a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni átfogó védelemhez elsősorban a jogi keret hatékony végrehajtására van szükség, hogy biztosítani lehessen az egyéni jogok és kötelezettségek gyakorlati betartását. Ez a munka a romáknál szélesebb körre irányul, azonban közvetlen előnnyel jár a roma közösségek számára is.

A Bizottság folytatni fogja a faji egyenlőségről szóló irányelv alkalmazásának nyomon követését és végrehajtását a rendszerszerű hátrányos megkülönböztetés vizsgálatával és szükséges esetén a kötelezettségszegési eljárások indításával, hogy változást idézzen elő a nemzeti jogszabályokban és szakpolitikákban. Az elmúlt években külön hangsúlyt kapott a roma gyermekekkel szembeni, oktatáson belüli hátrányos megkülönböztetés. A Bizottság iránymutatást és képzést nyújt, valamint pénzügyi támogatást kínál az egyenlőséggel kapcsolatos adatok gyűjtéséhez, valamint az irányelv hatékony végrehajtásához és érvényesítéséhez, többek közt az áldozatok érdekeinek képviseletén keresztül. Ahogyan az uniós rasszizmus elleni cselekvési tervben szerepel, a Bizottság 2021-ben jelentést fog készíteni az irányelv végrehajtásáról 43 , és 2022-ig esetlegesen új jogszabályokat fog alkotni. Ezenkívül a Bizottság folytatni fogja az egyenlőséggel foglalkozó szervek munkájának támogatását, amelyek munkájuk során 44 előnyben részesítik a romák helyzetének és tapasztalatainak javítását. A Bizottság nyomon fogja követni az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírásokról szóló bizottsági ajánlás végrehajtását 45 . Az egyenlőséggel foglalkozó szervek szerepe és függetlensége, valamint az e szervek szerepének megerősítésére irányuló új jogszabályok iránti esetleges igény a 2021. évi jelentés fontos témája lesz.

A Bizottság továbbá folytatni fogja a rasszizmus és idegengyűlölet megelőzésére és leküzdésére irányuló munkáját, különösen a gyűlölet-bűncselekmények nyilvántartásával és jelentésével a FRA támogatásával, továbbá megerősíti a jogérvényesítéssel kapcsolatos képzési stratégiákat és a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak támogatását. A FRA 46 szerint a romákat nagy arányban éri gyűlöletből fakadó zaklatás (a roma származású válaszadók 30 %-át). A Bizottság megerősíti azon kötelezettségvállalását, hogy biztosítsa a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló tanácsi kerethatározat teljes körű és megfelelő átültetését és végrehajtását, és ahol szükséges, kötelezettségszegési eljárásokat indítson 47 . A cigányellenességgel szembeni küzdelem előfeltételeként a tagállamok jogszabályaiba teljes mértékben és megfelelően át kell ültetni a gyűlöletbeszéd kriminalizációjára, valamint a holokauszt tagadására, védelmezésére vagy jelentéktelen színben történő feltüntetésére vonatkozó minimum-előírásokat. A kisebbségi etnikai vagy faji háttérrel rendelkező más emberekhez hasonlóan a romákat is érinti az online gyűlöletbeszéd, és a cigányellenesség a gyűlöletbeszéd egyik leggyakrabban jelentett oka. A Bizottság továbbra is együttműködik az IT-vállalatokkal, hogy visszaszorítsa a jogellenes online gyűlöletbeszédet, és hogy ezeket az erőfeszítéseket más közösségi oldalak platformjaira is kiterjessze 48 . A kerethatározatot kiegészíti az áldozatok jogairól szóló irányelv 49 , amely többek között a gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszédek áldozatai számára történő igazságszolgáltatást, valamint az áldozatok védelmét és támogatását célozza. Az áldozatok jogairól szóló (2020–2025. közötti) uniós stratégia a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak – köztük a romáknak a – különleges szükségleteivel foglalkozik 50 .

IV.2.    A romák egyenlőségének általános érvényesítése az uniós szakpolitikai kezdeményezésekben és uniós források mozgósítása a romák számára 51

A romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének valamennyi vonatkozó bizottsági kezdeményezésben való általános érvényesítése kulcsfontosságú az e stratégiai keretben meghatározott célkitűzések elérése érdekében. A társadalmi-gazdasági integrációtól a mesterséges intelligenciáig, a zöld megállapodástól a digitális integrációig és a gyűlöletbeszédek leküzdésétől a migrációs szakpolitikákig az egyes szakpolitikák kialakítása során az egyenlőségre vonatkozó dimenzió beépítése magában foglalja annak biztosítását is, hogy az uniós és nemzeti szakpolitikák valamennyi roma személy érdekeit szolgálják. A mindenki számára és minden értelemben biztosított egyenlőség előmozdítására irányuló tevékenységei részeként a Bizottság egyenlőséggel foglalkozó belső munkacsoportja annak biztosítására fog törekedni, hogy a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés és a más alapon történő hátrányos megkülönböztetéssel közös metszéspontok elleni küzdelem be legyen építve valamennyi uniós szakpolitikába, jogszabályba és finanszírozási programba. Az EU 2020–2025-re vonatkozó rasszizmus elleni cselekvési tervének végrehajtása során a romák perspektívája mindig érvényesülni fog. Az általános érvényesítésre vonatkozó iránymutatás és képzés segíteni fog mindenkit, aki részt vesz az egyenlőségi perspektívának az uniós beavatkozások minden szakaszába való beépítésében, és emellett aktívabb konzultáció előmozdítására kerül majd sor a romákat képviselő szervezetekkel a Bizottság teljes szakpolitikai ciklusa során.

A Bizottság romákkal foglalkozó belső munkacsoportja 52 továbbra is be fogja vonni a különböző bizottsági szolgálatokat a kulcsfontosságú kiemelt területek különböző szintjeibe, például az uniós forrásoknak a romák egyenlőségét és integrációját előmozdító, hatékony használatába.

A NextGeneration EU részeként az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatni fogja a beruházásokat és reformokat, amelyek elengedhetetlenek a tartós helyreállításhoz, valamint a gazdasági és társadalmi reziliencia és kohézió előmozdításához. A támogatáshoz a tagállamoknak helyreállítási és rezilienciaépítési terveket kell készíteniük, amelyek a válság gazdasági és társadalmi hatásait, a digitális és zöld átállást, valamint az európai szemeszter keretében az országspecifikus ajánlásokban azonosított prioritásokat célozzák. Ez a támogatás lehetőségeket nyújt a tagállamok számára, hogy segítsék a marginalizált csoportok integrációját, beleértve a romákat és egyéb, kisebbségi faji vagy etnikai háttérrel rendelkező személyeket. A Bizottság többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatai előmozdítják a romák integrációját és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet, különösen az Európai Szociális Alap Pluszon (ESZA+), az Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) keresztül. 2019-ben a Bizottság az európai szemeszter számos országspecifikus jelentésében 53 hangsúlyozta a romák integrációjának fontosságát; ennek tükröződnie kell a 2021–2027-re vonatkozó programokban.

A Bizottság közös rendelkezésekről, az ESZA+-ról, ERFA-ról és EMVA-ról szóló rendeletekre 54 vonatkozó javaslatai:

üpénzügyi támogatás nyújtása a nemzeti romastratégiai keretek és intézkedések végrehajtására, beleértve az emberi erőforrásokat, az infrastruktúrát és a kapacitásépítési tevékenységeket;

üa mindenki számára szóló esélyegyenlőségi programok előmozdítása, nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés nélkül;

üa tematikus (nemzeti romastratégiai szakpolitikai keret, a társadalmi integrációra és a szegénység visszaszorítására irányuló nemzeti stratégiai szakpolitikai keret) és horizontális (Alapjogi Charta) előfeltételeknek a 2021–2027 közötti időszak során történő teljesítésének kérése;

üannak előírása, hogy az ESZA+ forrásainak legalább 25 %-a a társadalmi integrációt támogassa, ezáltal biztosítva, hogy egy minimumösszeg a leginkább rászorulókat célozza; valamint

üa „partnerségi elv” hangsúlyozása, azaz valamennyi érdekelt fél bevonása a programok és partnerségi megállapodások előkészítésébe és végrehajtásába, valamint a monitoringbizottságokba, beleértve a társadalmi integrációt, a megkülönböztetésmentességet és alapjogokat képviselő szerveket, a civil társadalmi szervezeteket.

A tagállamok kulcsfontosságú szerepet játszanak a közpolitikák kialakítása és a romákat támogató finanszírozási programok kihasználásának maximalizálása terén, mivel az uniós költségvetés jelentős részét a tagállamok hajtják végre megosztott irányítás keretében. A Bizottság ezért felszólítja a tagállamokat, hogy a 2021–2027-re vonatkozó többéves pénzügyi keret és a NextGeneration EU szerinti finanszírozást fordítsák a romákkal kapcsolatos kihívások leküzdésére és szükségleteik kielégítésére, hogy végrehajthassák a nemzeti romastratégiai keretekben tett kötelezettségvállalásaikat. A Bizottság célja biztosítani, hogy az európai szemeszter során azonosított, országspecifikus kihívásokat megfelelően kezeljék a következő partnerségi megállapodásokban, és hogy az egyenlőséget és integrációt előmozdító intézkedéseket végrehajtsák az operatív programokon keresztül. A Bizottság szorosan nyomon fogja követni, hogy ezekben a tagállamokban bevezették-e a szolgáltatások inkluzívvá tételére és a marginalizált roma közösségeket célzó programok biztosítására vonatkozó kettős stratégiát, és az tükröződik-e a 2021–2027-re vonatkozó programozási dokumentumokban. A 2021–2027 közötti uniós forrásokra vonatkozó, a Bizottság által javasolt előfeltételek célja, hogy biztosítsák az alapjogokat, valamint a romák egyenlőségét, társadalmi befogadását és részvételét.

A romákkal kapcsolatos beavatkozások hatékonysága és eredményessége növelésének érdekében a Bizottság támogatni fogja a szakpolitikákkal és finanszírozással kapcsolatos nemzetközi tanulást, például az irányító hatóságok EURoma hálózatát 55 és a nemzeti romaintegrációs kapcsolattartó pontokat.

Az InvestEU program 56 a szociális beruházásra és készségfejlesztésre vonatkozó kereten belül hozzá tud járulni a marginalizált csoportok – köztük a romák – társadalmi-gazdasági integrációjához. Ez megtörténhet az innovatív finanszírozási megközelítéseken keresztül, mint a szociális beruházási kötvények és az eredményorientált projektek, beleértve azoknak az uniós támogatásokkal és/vagy az ágazati programokból származó finanszírozási eszközökkel való vegyítését vagy a különböző uniós finanszírozási források kombinációját. A Bizottság célzott kísérleti kezdeményezéseket fog végrehajtani annak érdekében, hogy tesztelje és bemutassa a konkrét integrációs aspektusokra vonatkozó munkamegközelítéseket (lakhatás, foglalkoztatás, társadalombiztosítás) az innovatív finanszírozási megközelítések alkalmazásával, amelyeket nemzeti vagy uniós szinten nagyobb programokon keresztül át lehet venni/ki lehet bővíteni vagy meg lehet ismételni. A technikai támogatási eszközön keresztül a tagállamok képesek lesznek arra, hogy technikai támogatást kérjenek a romák egyenlőségének szakpolitikai döntéshozatalon és reformfolyamatokon belüli általános érvényesítéséhez.

IV.3.    A romák részvételének, társadalmi befogadásának és sokszínűségének előmozdítására irányuló uniós fellépés és támogatás

A 2020–2025-re vonatkozó, uniós antirasszista cselekvési tervben a Bizottság elkötelezte magát az iránt, hogy intézményként példát mutasson azzal, hogy a toborzásra és kiválasztásra irányuló intézkedésekkel lépéseket tesz a bizottsági személyzet reprezentatív jellegének jelentős fejlesztése érdekében. Ezen intézkedések végrehajtása során a Bizottság biztosítani fogja, hogy azok a romákra is vonatkozzanak. A Bizottság felszólítja a többi uniós intézményt, hogy tegyenek lépéseket a munkahelyi sokszínűség és integráció előmozdítása érdekében.

A Bizottság a nagyobb mértékű kölcsönös tanulás érdekében rendszeres találkozókat fog szervezni a tagállamok képviselőivel 57 és az uniós szintű civil társadalmi és nemzetközi szervezetekkel. Ezenkívül biztosítani fogja az érdekelt felek közötti rendszeres párbeszédet. A Bizottság 2021–2027-ben folytatni fogja a kohéziós politikáról szóló találkozók szervezését a civil társadalmi szervezetekkel („strukturált párbeszéd”). Ezenkívül zárt találkozókat fog szervezni a roma civil társadalmi szervezetekkel a kohéziós politika fejleményeiről.

Az Európai Parlament javaslatának 58 megfelelően a Bizottság elindítja a roma civil társadalom kapacitásépítésének új ciklusát, hogy a roma civil társadalmi ellenőrzésre irányuló projektből (2017–2020) levont tanulságokra alapozva lehetővé tegye a koordinált független civil társadalmi ellenőrzést és jelentéstételt. A koordinált független civil társadalmi ellenőrzésre vonatkozó jelentésekre a tervek szerint 2022-től kezdődően kétévente kerül sor.

A Bizottság célja az lesz, hogy maximalizálja az Európai Roma Platform 59  hatását, összefogva a nemzeti kormányokat, az EU-t, a nemzetközi szervezeteket és a roma civil társadalom képviselőit, valamint az együttműködés és a tapasztalatcsere ösztönzésére törekedve. A roma civil társadalmi ellenőrzésre vonatkozó projekt és a nemzeti ellenőrzési jelentések megállapításai alapján megszervezi a nemzeti stratégiai keretek tematikus, országos és regionális felülvizsgálatát.

A nemzeti roma platformoknak nyújtott finanszírozáson keresztül a Bizottság elő fogja mozdítani e platformok reformját 60 , különösen azzal, hogy a nemzeti roma lakosság szempontjából reprezentatívabbá teszi őket. A platformokat ki kell terjeszteni az új érdekelt felekre (pl. a gyermekjogi szervezetekre, a magánszektorra), hogy lehetővé váljon az új ismeretek elsajátítása, ki lehessen aknázni a szociális innovációban rejlő potenciált, meg lehessen változtatni a mentalitást, és tartós társadalmi változást lehessen előidézni. A romák és különösen a nők és fiatalok aktív társadalmi szerepvállalásának ösztönzése érdekében képviselőt kell választani a platformok élére, hogy biztosítani lehessen a nemzetközi kapcsolatépítést a nemzeti és európai roma platformok között, és a roma fiataloknak külön gyakornoki vagy junior pozíciókat kell kínálni a nemzeti roma platformok végrehajtásával kapcsolatos nemzeti szervezetekben. A más uniós, nemzeti vagy nemzetközi kezdeményezésekkel fennálló szinergiákat, különös tekintettel a civil társadalmi ellenőrzéssel kapcsolatos projektre, arra kell használni, hogy fokozni lehessen a kölcsönös tanulást és a szakpolitikák átadását.

IV.4.    Az egyenlőség előmozdítására és a cigányellenességgel szembeni küzdelemre irányuló uniós fellépés és támogatás

A romák egyenlőségének a cigányellenesség leküzdése révén történő előmozdítása érdekében a Bizottság a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program keretében támogatni fogja azokat a tevékenységeket, amelyek a pozitív narratívákat és a roma példaképeket helyezik előtérbe, küzdenek a negatív sztereotípiák ellen, felhívják a figyelmet a romák történelmére és kultúrájára, valamint előmozdítják az igazságot és megbékélést.

A Bizottság az UNESCO-val közös kampányt indít a dezinformáció, a gyűlöletbeszéd és az összeesküvés-elméletek elleni küzdelem érdekében, beleértve azokat, amelyek a romákra vonatkoznak. Folytatni fogja a magánágazat támogatását a sokszínűségi charták uniós platformja révén, és feltárja a médiával való kapcsolatteremtés lehetőségeit, hogy pozitív narratívákat alakítson ki és minden szinten előmozdítsa az egyenlőséget és sokszínűséget. A Bizottság a meglévő tapasztalatokra 61 építve faji és etnikai, például a romákkal kapcsolatos sztereotípiákról szóló szemináriumsorozatokat fog kidolgozni, amelyen újságírók, civil társadalmi szervezetek és a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek képviselői vesznek majd részt.

A Bizottság kommunikációs tevékenységei az egyenlőség és sokszínűség előnyeit fogják hirdetni 62 . A Bizottság számos figyelemfelkeltő rendezvényt fog szervezni, amelyek a nagy roma lakossággal rendelkező tagállamokra fognak összpontosítani, hogy küzdjön a sztereotípiákkal szemben, előmozdítsa a kulturális sokszínűséget, megerősítse és hangsúlyozza a roma gyermekek, fiatalok és nők példaképként betöltött szerepét a különböző közösségekben, és összehozza a közösségeket.

A roma nők elleni többszörös megkülönböztetés következményeire való figyelemfelhívás össze lesz hangolva a nemi sztereotípiákkal szembeni küzdelemről szóló uniós szintű kommunikációs kampánnyal, amely a nemek közötti egyenlőségről szóló stratégia részeként az élet valamennyire területére irányuló, interszekcionális megközelítést alkalmaz.

V.    A romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítása az EU-n kívül

Az EU-nak és a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a romák egyenlőségét, társadalmi befogadását és részvételét külső tevékenységeik során is, különösen a bővítési, szomszédsági, fejlesztési és humanitárius szakpolitikáik keretében.

A nyugat-balkáni régió geostratégiai prioritást jelent az EU számára. A Bizottság 2020. februári közleménye 63 az uniós szakpolitikákkal való összehangolásra szólít fel, többek között a leginkább rászorulók támogatása érdekében. A nyugat-balkáni partnerek már önkéntesen összehangolták saját szakpolitikáikat a 2020-ig szóló, nemzeti romaintegrációs stratégiáik uniós keretrendszerével. Továbbá jelentős előrehaladást értek el. A 2020. májusi, Zágrábban rendezett EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón az uniós vezetők megerősítették a Nyugat-Balkán európai perspektívájának támogatását, valamint a politikai, gazdasági és társadalmi átalakulására irányuló támogatás fokozására vonatkozó elhatározásukat 64 . Üdvözölték a nyugat-balkáni partnereknek a demokrácia és jogállamiság elsőbbsége iránti határozott elkötelezettségét, beleértve az emberi jogokat, a nemek közötti egyenlőséget és a kisebbségek jogait 65 .

A romák nyugat-balkáni jelenléte meghatározó és hasonló nagyságrendű azokhoz az uniós tagállamokhoz, amelyek jelentős roma lakossággal rendelkeznek. Feltétlenül szükséges, hogy a romák egyenlőségét, társadalmi befogadását és részvételét ugyanolyan módon kezeljék az EU-ban és a Nyugat-Balkánon, beleértve azonos célkitűzések alkalmazását a 2030-ig tartó időszakban. 2019 júliusában a Nyugat-Balkán miniszterelnökei elfogadták az uniós bővítési folyamat keretében a romák integrációjáról szóló nyilatkozatot, amelyben vállalták a romák helyzetének a csatlakozásukig történő konkrét javítását az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a lakhatás, az állampolgári nyilvántartás és a megkülönböztetésmentesség terén 66 . Az EU folytatni fogja a nyilatkozat végrehajtásának és az adatgyűjtésre irányuló munkának, a romákat figyelembe vevő költségvetés-tervezésnek és a romák lakhatása feltérképezésének a támogatását. Az uniós célkitűzésekhez és módszertanhoz való progresszív igazodás az EU-hoz csatlakozni kívánó valamennyi ország tekintetében az európai perspektíva része lesz.

A nyugat-balkáni partnerek az uniós tagállamok szemeszterének folyamatához hasonlóan évente gazdasági reformprogramot nyújtanak be, amelyek a versenyképesség növelésére és az inkluzív növekedés és munkahelyteremtés javítására irányuló reformokat is tartalmaznak. A gazdasági reformprogramok a társadalmi befogadásról, a szegénység csökkentéséről és az esélyegyenlőségről tesznek jelentést, a romák tekintetében is. A 2021–2027-re vonatkozó Előcsatlakozási Támogatási Eszköz – az elfogadását követően – továbbra is támogatni fogja a reformokat és az uniós követelményekhez való igazodást regionális és nemzeti szinten. A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdasági és beruházási terv a régió konvergenciájának, növekedésének és versenyképességének növelése érdekében azonosítja a beruházás kiemelt területeit, nevezetesen a marginalizált csoportok és kisebbségek, többek között a roma közösségek támogatása céljából 67 . A romák integrációja érdekében további uniós források mozgósítására kerül sor a Covid19-et követő helyreállítással és egyéb, külső kapcsolatokat támogató intézkedésekkel kapcsolatban, mint például a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) 68 .

Az EU folytatni fogja a megkülönböztetésmentesség és az egyenlőség előmozdítását világszerte az uniós stratégiai keretrendszeren 69 és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terveken (2020–2024) 70 , valamint a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós cselekvési terveken 71 keresztül, és foglalkozni fog a romákat érintő kérdésekkel a külső tevékenységekkel kapcsolatos megkülönböztetésmentességről szóló, 2019. évi iránymutatások 72 végrehajtásakor. Az uniós fellépés kiegészíti a nemzeti kezdeményezéseket és támogatni fogja a civil társadalmat. A romák egyenlősége és társadalmi befogadása rendszeresen szerepelni fog a jelentős roma lakossággal rendelkező, nem uniós országokkal folytatott emberi jogi és egyéb politikai párbeszédek napirendi pontjai között. Az EU fenntartja a romák egyenlőségével kapcsolatos aktív kötelezettségvállalását a regionális és multilaterális fórumokon, különösen az Európa Tanácsban, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben és az ENSZ-ben.

VI.    Következtetés

A romák évszázadok óta hozzájárulnak Európa kulturális gazdagságához, sokszínűségéhez, gazdaságához és közös történelméhez. Az EU-nak kötelessége megvédeni roma kisebbségét a hátrányos megkülönböztetéssel, a cigányellenességgel és a társadalmi kirekesztéssel szemben. A romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének megvalósításához arra van szükség, hogy minden uniós intézmény, nemzeti kormány és uniós ügynökség, egyenlőséggel foglalkozó szerv és egyéb emberi jogi intézmény összefogjon, és a civil társadalommal és a nemzetközi szervezetekkel partnerségben, valamint maguknak a romáknak a teljes körű bevonásával lépjen fel. A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet arra, hogy támogassa ezt a stratégiai keretet, és felkéri a Tanácsot, hogy dolgozzon a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről szóló ajánlásjavaslat gyors elfogadásán, biztosítva ezáltal, hogy a tagállamok és a Bizottság egymással összhangban dolgozzanak. Együtt valós előrehaladást érhetünk el 2030-ig, hogy olyan Európát teremtsünk, amelyben a roma személyek és közösségek a maguk sokszínűségében egyenlő esélyeket élveznek az élet minden területén, megtapasztalják a társadalmi-gazdasági befogadást és egyenlő módon részt vesznek a társadalom életében.

(1)

     Egyenlőségközpontú Unió: az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020–2025-ös időszakra COM(2020) 565 final .

(2)

     A „romákra” való hivatkozás gyűjtőfogalomként a különböző roma származású emberek széles körét öleli fel, mint például: roma, szintó, kale, romnicsel, beás/rudari. Kiterjed továbbá olyan csoportokra is, mint az askáli, egyiptomi, jenis, dom, lom, rom és abdál népesség, valamint a nomád életmódot folytató etnikai csoportokra és a „Gens du voyage” közigazgatási megnevezés alá tartozókra, és minden olyan emberre, aki cigánynak vallja magát, anélkül, hogy a gyűjtőfogalom használata tagadná e csoportok sajátosságait.

(3)

      Az Európa Tanács 2012. évi becslései .

(4)

     A cigányellenesség (a romákkal szembeni rasszizmus egy fajtája) történelmi gyökerekkel rendelkező strukturális jelenség, amely intézményi, társadalmi és interperszonális szinteken jelenik meg. Abból ered, ahogyan a többség látja és kezeli azokat, akiket „cigánynak” tart. A „másként való megjelölés” folyamatában gyökerezik, amely negatív és ugyanakkor pozitív, egzotizáló sztereotípiákra is épül. Bár konszenzus van a cigányellenesség felfogása tekintetében azok között, akik a vele szembeni küzdelem megerősítésének szükségességét hirdetik, a fogalommal kapcsolatban mégis vita folyik. Az Európai Parlament ( 2015-ös , 2017-es és 2019-es , valamint 2020-as állásfoglalásában), a Bizottság (2015 és 2019 közötti éves közleményeiben és 2018-as következtetéseket tartalmazó dokumentumában ), a Tanács 2013-as ajánlásában és 2016-os következtetéseiben), továbbá az Európa Tanács a cigányellenességet a társadalmi befogadás akadályaként ismerte el, és ezzel elismerte a vele szembeni küzdelem fontosságát is. A Bizottság az Alliance against Antigypsyism (cigányellenesség elleni szövetség) meghatározását alkalmazza, elfogadja azonban, hogy a különböző nemzeti kontextusokban különböző kifejezések lehetnek megfelelőek.

(5)

      COM(2011) 173 végleges .

(6)

     A nemzeti romastratégia keretében a roma kapcsolattartó pontként való fellépésre kijelölt, a stratégia nemzeti szintű fejlesztésének és végrehajtásának koordinálására felhatalmazott nemzeti képviselők. Az uniós keret elfogadását követően valamennyi tagállamban kijelölték őket, Málta kivételével, ahol nem él roma közösség.

(7)

     A Tanács ajánlása (2013. december 9.) a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről ( HL C 378/1, 2013.12.24. ).

(8)

     Amint azt a keretrendszer értékelése kimutatta: COM(2018) 785 final , SWD(2018) 480 final .

(9)

     Jelentés a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének félidős értékeléséből levont tanulságokról, COM(2018) 785 final.

(10)

     A személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv (faji egyenlőségről szóló irányelv) értelmében a Bizottság három országgal szemben (CZ, HU és SK) kötelezettségszegési eljárást indított a roma gyermekek iskolai szegregációja miatt.

(11)

     Jelentés a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének félidős értékeléséből levont tanulságokról, COM(2018) 785 final.

(12)

     Lásd az SWD(2020) 530 final kísérő dokumentum 1. mellékletét.

(13)

      COM(2019) 406 , SWD(2019)320 , összes éves jelentés .

(14)

      A meta-evaluation of interventions for Roma inclusion  (A romák befogadását célzó beavatkozások metaértékelése).

(15)

     Lásd: Európai Parlament 2020   2019 , Tanács ,   civil társadalom .

(16)

      Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 10. cikke kimondja, hogy „Politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió küzd mindenfajta nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen”. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete az „interszekcionalitást” úgy határozza meg, mint „elemző eszközt annak tanulmányozására, megértésére és megválaszolására, hogy a biológiai és a társadalmi nem milyen interszekcióban áll más személyes jellemzőkkel/identitásokkal, és ezek az interszekciók hogyan járulnak hozzá a hátrányos megkülönböztetés egyedi tapasztalataihoz”. Ez a fogalommeghatározás a hátrányos megkülönböztetés bármely formájára egyaránt alkalmazandó.

(17)

     Az 1. (színvonalas és inkluzív oktatás), a 3. (esélyegyenlőség) és a 20. (alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés) elv különösen fontos a romák esetében, és mind a célzott, mind az általános intézkedések tekintetében meghatározza az uniós pénzeszközök felhasználását.

(18)

     A menetrend célja, hogy „senki ne maradjon ki”, és az európai romák helyzetén jelentős mértékben lehet még javítani. A romák helyzetének javításával az EU közelebb kerülhet a fenntartható fejlődési célok (SDG) eléréséhez. Az 1–2. (a szegénység és az éhezés csökkentése), a 3–4. (az egészség és jóllét, valamint a színvonalas oktatás támogatása mindenki számára), a 6–7. (a tiszta vízhez, a megfelelő higiéniás létesítményekhez, valamint a megfizethető és tiszta energiához való hozzáférés), a 10–11. (az országokon belüli és országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése, valamint befogadó és fenntartható városok és közösségek) és a 16. (befogadó társadalmak, igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés mindenki számára, valamint hatékony, elszámoltatható és befogadó intézmények) fenntartható fejlődési cél különösen fontos belépési pont.

(19)

     A Tanács 2016-os következtetéseiben azt kérte a Bizottságtól, hogy tegyen javaslatot egy 2020 utáni időszakra vonatkozó kezdeményezésre, amely tartalmazzon a 2013-as tanácsi ajánlás felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot is: A romaintegrációs folyamat felgyorsítása .

(20)

     Az Európai Parlament 2020. szeptember 17-i állásfoglalása a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásáról: a roma származású személyekkel szembeni negatív hozzáállás elleni küzdelem Európában ( P9_TA(2020)0229 ); Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. február 12.) a nemzeti romaintegrációs stratégiák 2020 utáni megerősített uniós stratégiai keretrendszerének, valamint a cigányellenességgel szembeni küzdelem fokozásának szükségességéről ( P8_TA(2019)0075 ); A jólléti gazdaságról szóló 2019. október 24-i EPSCO tanácsi következtetések ( 13432/19 ) felhívják a Bizottságot a romák befogadására vonatkozó kötelezettségvállalás megújítására. Ezenkívül a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszeréről 2019. március 4–5-én Bukarestben tartott magas szintű konferencián a résztvevők felkérték a Bizottságot, hogy javasoljon egy új, ambiciózus, a 2020 utáni időszakra vonatkozó keretrendszert, a tagállamokat és a bővítési országokat pedig a roma integrációval kapcsolatos kötelezettségvállalásaik megerősítésére szólították fel. Information from the Presidency (Az elnökség tájékoztatása) ( 7003/19 , 2019.3.14.).

(21)

     A 2020 utáni uniós keretrendszer cigányellenességgel és hátrányos megkülönböztetéssel szembeni küzdelemre irányuló erősebb fókuszának szükségességével kapcsolatban lásd a konferenciát követően kidolgozott, „How to address anti-Gypsyism in a post-2020 EU Roma Framework?” (Hogyan kezeljük a cigányellenességet a 2020 utáni időszakra vonatkozó uniós roma keretben?) c. szakértői ajánlásokat . (Bécs, 2018.11.27).

(22)

     Lásd: SWD(2020) 530 final kísérő dokumentum.

(23)

     A mutatócímkékre és az adatforrásokra vonatkozó további információkat lásd a 2. mellékletben és a romamutatókkal és beszámolással foglalkozó (az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) által koordinált, a nemzeti roma kapcsolattartó pontokat, a nemzeti statisztikai hivatalokat és a Bizottságot tömörítő) munkacsoport által kidolgozott „ Monitoring framework for a post-2020 EU initiative on Roma equality, inclusion and participation” (A romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó, 2020 utáni időszakra vonatkozó uniós kezdeményezésre vonatkozó monitoringkeret) c. dokumentumban.

(24)

     Az FRA által koordinált, romamutatókkal és beszámolással foglalkozó munkacsoport más mutatókat is vizsgál. Ezek többek között az anyagi és szociális nélkülözésre, az egészségügyi ellátáshoz és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és a lakhatási szegregációra vonatkoznak.

(25)

     Lásd az integrációs politikára vonatkozó közös uniós alapelveket . A 2. alapelv (kifejezett, de nem kizárólagos célba vétel) „A célcsoportot a romák jelentik, ugyanakkor nincs szó a hasonló társadalmi-gazdasági körülmények között élő más személyek kizárásáról”. A 4. alapelv (a romák teljes körű társadalmi integrációja) arra a célra utal, hogy „a romákat integrálni kell a többségi társadalomba (többségi oktatási intézmények, többségi munkahelyek és többségi lakhatás). Ahol még mindig részlegesen vagy teljesen szegregált oktatás vagy lakáskörülmények állnak fenn, a romák társadalmi befogadására irányuló politikák célja ezen örökség tűllépése kell, hogy legyen. A mesterséges és elkülönülő »roma« munkaerőpiacok kialakulását kerülni kell”.

(26)

     Az adatgyűjtés emberi jogi alapú megközelítésével kapcsolatban a nemzeti hatóságoknak célszerű megtekinteni az egyenlőségre vonatkozó adatokról szóló európai kézikönyvet (2016. évi felülvizsgált verzió),   az egyenlőségről szóló adatok gyűjtésének és használatának fejlesztéséről szóló iránymutatást (2018) , valamint az „Adatgyűjtés az etnikai hovatartozás terén” c. kiadványt (2017) . A tagállamoknak célszerű biztosítani az ilyen jellegű adatgyűjtéshez szükséges erőforrásokat, valamint kihasználni az ezzel kapcsolatos kapacitások megerősítése céljából a FRA által nyújtott támogatást.

(27)

     Lásd az SWD(2020) 530 final számú kísérő dokumentumot.

(28)

     A romák társadalmi befogadásának közös alapelvei biztosítják a romák társadalmi befogadását támogató intézkedések sikeres kialakításának és végrehajtásának keretét. A 2. és 4.  alapelv a célzott és általános intézkedések összehangolásával foglalkozik.

(29)

     Azoknak a tagállamoknak, amelyek az ESZA+ keretében a marginalizált közösségek – például romák – társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítására irányuló egyedi célkitűzés megvalósítására programoznak tevékenységeket, teljesíteniük kell a 2021–2027. évi közös rendelkezésekről szóló bizottsági rendeletjavaslat IV. mellékletében foglalt valamennyi követelményt a nemzeti romaintegrációs stratégiaiákról szóló, tematikus előfeltétellel kapcsolatban. Számos más uniós finanszírozási eszköz, például a kohéziós politika pénzeszközei felhasználhatók a romák egyenlősége és társadalmi befogadása érdekében.

(30)

     Ezek a platformok a kormányzatok és a civil társadalom érdekelt feleit fogják össze. A cél az együttműködés és a romák sikeres integrációjára vonatkozó tapasztalatok cseréjének ösztönzése.

(31)

     Már a 2011–2020 közötti időszakban létrejött a nemzeti romaintegrációs kapcsolattartó pontok hálózata, ami lehetővé tette a tagállamok közötti, uniós szintű információ- és tapasztalatcserét.

(32)

     Négy uniós tagállamban él nagy roma népesség (Bulgária: 9,94 %, Románia: 9,02 %, Szlovákia: 8,63 %, Magyarország: 7,49 %). Csehország kisebb roma lakossággal rendelkezik (1,90 %), ahogyan Görögország (1,63 %) és Spanyolország is (1,55 %). Lásd: Az Európa Tanács 2012. évi becslései .  

(33)

      Az integrációs politikára vonatkozó közös uniós alapelvek .

(34)

     Az 1. melléklet az uniós keret értékeléséből szerzett tapasztalatokat, a három szakértői jelentésből származó inputot, valamint a romákra vonatkozó, 2020-at követő szakpolitikákra vonatkozó gondolatokat megalapozó civil véleményeket és a bizottsági szolgálatok szakértelmét veszi alapul.

(35)

     Egy folyamatban lévő bizottsági projekt, amelynek véglegesítésére 2020 végéig kerül sor, a szegénység és kirekesztettség generációk közötti továbbélésének fő okait elemzi, és intézkedéseket javasol azok leküzdésére. A Bizottság és az Alapjogi Ügynökség egy másik folyamatban lévő projektje az arra vonatkozó adatokat fogja elemezni, hogy milyen kapcsolat van Európában a szubnacionális szintű hátrányos megkülönböztetés és sebezhetőség között; milyen súlya van a hátrányos megkülönböztetésnek a társadalmi-gazdasági kirekesztettség relatív kockázatában, és hogy a romákat jobban érintette-e a Covid19-világjárvány, és jobban ki voltak-e téve annak bizonyos térségekben. A megállapítások bizonyítékokkal támaszthatják alá a társadalmi-gazdasági hátrány és megkülönböztetés leküzdésére irányuló, átfogó fellépést.

(36)

     Különösen a Bizottság Közös Kutatóközpontjától a kiválasztott célzott vagy többségi, kiemelt beavatkozások randomizált hatásvizsgálataihoz, valamint az Alapjogi Ügynökségtől a tervezett intézkedések helytállóságának értékeléséhez.

(37)

     Románia például jelenleg technikai támogatást kap a strukturálisreform-támogató programon keresztül, hogy kialakítsa a romák integrációját célzó stratégia végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére irányuló rendszert.

(38)

     Az egyéni szintű adatgyűjtés esetén az önazonosítás elvének kialakítása érdekében, pl. népszámlálás, nagy méretű felmérések és adott esetben közigazgatási adatoktekintetében.

(39)

     2021-ben a felmérés kiegészül majd Szerbiával és Észak-Macedóniával.

(40)

     Lásd különösen az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkét, 3. cikkének (3) bekezdését ( EUSZ ), az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 8. cikkét, 10. cikkét, 19. cikkét és 67. cikkének (3) bekezdését ( EUMSZ ) és a Charta 20. és 21. cikkét.

(41)

      2000/43/EK

(42)

      2008/913/JHA

(43)

     A jelentés továbbá ki fog terjedni a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL L 303., 2000.12.2., 16. o.) alkalmazására is.

(44)

     Equinet, 2020. július 28.: „Roma and Traveller inclusion: towards a new EU framework learning from the work of equality bodies” (A romák és nomád életmódot folytatók társadalmi befogadása: az egyenlőséggel foglalkozó szervezetek munkájából tanuló új uniós keret) .

(45)

      C(2018)3850 final .

(46)

     FRA, 2017, Az európai kisebbségekkel és megkülönböztetéssel kapcsolatos második felmérés.

(47)

     az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020–2025-ös időszakra COM(2020) 565 final .

(48)

     Lásd a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódexre vonatkozó munkát, C(2018) 1177 final .

(49)

     2012/29/EU.

(50)

      COM(2020) 258 final .  

(51)

     A vonatkozó többségi uniós szakpolitikai kezdeményezésekkel és az uniós források felhasználásával kapcsolatos további információkért lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 3. mellékletét.

(52)

     2010-ben jött létre, és a DG JUST, EMPL, EAC, SANTE, NEAR, HOME, REGIO és AGRI képviselőiből áll.

(53)

     Lásd a BG-re, CZ-re, ES-re, HU-ra, RO-ra és SK-ra vonatkozó országspecifikus jelentéseket , és különösen azok D. mellékletét.

(54)

      COM(2018)375 final , COM(2018)382 final , COM(2018)392 final .

(55)

     2007-ben Spanyolország ESZA irányító hatósága által alapított hálózat .

(56)

     InvestEU program (2021–2027), lásd továbbá a bizottsági szolgálati munkadokumentum 3. mellékletét.

(57)

     A nemzeti romaintegrációs kapcsolattartó pontok hálózatának keretében.

(58)

      Előkészítő intézkedés (2020) – Roma civil társadalmi ellenőrzés – A romák és a romákat támogató civil társadalom kapacitásának és részvételének megerősítése a szakpolitikák nyomon követésében és felülvizsgálatában .

(59)

      https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/combatting-discrimination/roma-and-eu/european-platform-roma-inclusion_en  

(60)

     A nemzeti roma platformok részvételi és konzultációs folyamatok, amelyeket a Bizottság rendszeres finanszírozási támogatási pályázatokon keresztül megvalósuló támogatásával a nemzeti romaintegrációs kapcsolattartó pontok hívnak össze és irányítanak a párbeszéd, a kölcsönös tanulás, az együttműködés, valamint a nemzeti stratégiai keretek kialakításába, végrehajtásába és ellenőrzésébe való bevonás érdekében. A nemzeti roma platform folyamatainak hozzá kell járulniuk a szakpolitikák tervezéséhez, végrehajtásához, ellenőrzéséhez és felülvizsgálatához. A platformok fő küldetése három részből áll: a nemzeti romastratégiai keretek végrehajtásáról szóló szakpolitikai párbeszéd szélesítése, a nemzeti elszámoltathatósági struktúrák elmélyítése és a helyi és nemzeti szintek közötti kapcsolat megerősítése.

(61)

     Lásd Médiaszemináriumok – A romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés megállítása .

(62)

     pl. egy roma nő perspektívájából: Equal opportunities – let’s make it a reality for all (Esélyegyenlőség – tegyük valósággá mindenki számára) .

(63)

     A csatlakozási folyamat előmozdítása – Hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára – COM(2020) 57 final .

(64)

     EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó, 2020. május 5–6., tanácsi következtetések és COM(2020) 315 final . 

(65)

      Zágrábi Nyilatkozat .

(66)

     A romák foglalkoztatottságának növelése (16,5 %-ról 25 %-ra), a tankötelezettség teljesítése (51 %-ról 90 %-ra), az egészségbiztosítás nyújtása (legalább 95 %-ban), a lakhatás legalizációja, a hátrányos megkülönböztetés megelőzése, a teljes körű állampolgári nyilvántartás biztosítása. Poznani Nyilatkozat .

(67)

COM (2020) 641 final, elfogadva 2020. október 6-án.

(68)

     A Bizottság közleménye a Covid19 leküzdése és a világjárványt követő helyreállítás során a Nyugat-Balkánnak nyújtott támogatásról ( COM (2020) 315 final ).

(69)

     11855/12 II. melléklet, az Európai Unió Tanácsa, 2012. június 25.

(70)

     Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, 2012–2014 és 2015–2019 közötti uniós cselekvési tervek; Közös közlemény és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv (2020–2024) , amelyet a biztosi testület 2020. március 25-én fogadott el, és amelynek Tanács általi elfogadása 2020 utolsó negyedévében várható .

(71)

     A nemek közötti egyenlőség és a nők szerepének erősítése: az EU külkapcsolatainak hozzájárulása a nők és a lányok életének átalakulásához (2016–2020), SWD (2015) 182 , és a dokumentum tervezett következő verziója.

(72)

      Az EU emberi jogi iránymutatásai a megkülönböztetésmentesség elvének a külső tevékenysége keretében való érvényesítéséről .

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.10.7.

COM(2020) 620 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Egyenlőségközpontú Unió:

a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer

{SWD(2020) 530 final}

1. melléklet: Iránymutatások a nemzeti romastratégiai keretek tervezéséhez és végrehajtásához

A cigányellenességgel szembeni küzdelem Az Alliance against Antigypsism (cigányellenesség elleni szövetség), az Európai Parlament és az Európa Tanács 1 munkájának köszönhetően konszenzus alakul ki arról, hogy a cigányellenesség (a rasszizmus romák ellen irányuló sajátos formája) hozzájárul a romák tartós kirekesztéséhez. A cigányellenesség és a kirekesztés ördögi kört alkotnak, ezért egyidejűleg kell küzdeni ellenük. A hátrányos megkülönböztetéssel és a cigányellenességgel szembeni küzdelem hozzájárul a társadalmi befogadást célzó intézkedések sikeréhez, amely pedig a társadalom részéről megnyilvánuló nagyobb nyitottságot és elfogadást segíti elő. A cigányellenességgel szembeni küzdelem, valamint a sokféleség és a társadalmi befogadás előmozdítása a társadalom egészének részvételét kívánja meg, a roma és a nem roma közösségekét egyaránt. Idetartozik a romák társadalmi szerepvállalásának lehetővé tétele, valamint az általános (az intézményes szintre is kiterjedő) hozzáállás és magatartásformák megváltoztatása is. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek a nemzeti roma kapcsolattartó pontok (NRCP) kiemelt partnerei lehetnek a tekintetben, hogy kidolgozzák a stratégiák hátrányos megkülönböztetés elleni erőteljesebb fókuszának végrehajtására és támogatására irányuló normákat. A nemzeti romastratégiai kereteknek a következőkre kell irányulniuk: ·a cigányellenességgel szembeni küzdelemmel kapcsolatos önálló fókuszt tartalmaznak a következők érdekében: 1.    a cigányellenesség felismerése és a cigányellenességgel szembeni fellépés felelőssége; 2.    a cigányellenesség történelmi dimenzióinak, különösen a roma holokauszt elismerése; a roma történelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztése és a megbékélés előmozdítása; 3.    a sokszínűség és befogadás kölcsönös előnyeivel kapcsolatos figyelem felkeltése; pozitív narratívák kidolgozása; szerepmodellek előmozdítása; A közösségek közötti találkozások és az interkulturális tanulás támogatása a romákkal kapcsolatban az oktatás, a média, a művészetek, a kultúra és a történelem terén meglévő sztereotípiák és félretájékoztatás elleni küzdelem érdekében; 4.    a hátrányos megkülönböztetés mint a cigányellenesség megjelenési formája elleni küzdelem; 5.    a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet bűncselekmények mint a cigányellenesség megjelenési formái elleni küzdelem, valamint az előítélet által motivált bűncselekmények, zaklatás és erőszak jelentése; 6.    a cigányellenesség és hátrányos megkülönböztetés áldozatai igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének előmozdítása; 7.    jogaikkal kapcsolatos ismeretek terjesztése a romák között; valamint 8.    a romák által tapasztalt rendszerszintű / intézményes / strukturális hátrányos megkülönböztetés 2 felszámolása és megelőzése; ·a cigányellenesség megelőzése és leküzdése mint a valamennyi ágazati szakpolitikai területen meglévő, transzverzális/horizontális prioritás az alábbiak érdekében: 1.    az oktatás területén tapasztalt szegregáció, iskolai bántalmazás és zaklatás elleni küzdelem; az iskolai személyzet érzékenyítése; 2.    a foglalkoztatás (munkavállalás) terén meglévő hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem és a munkáltatók érzékenyítése; 3.    a színvonalas egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén meglévő hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; a párhuzamos, szegregált szolgáltatások felszámolása; az emberi jogok megsértésének megakadályozása (pl. kényszerű abortusz és kényszerű sterilizálás); az egészségügyi dolgozók érzékenyítése; 4.    a területi szegregáció elleni küzdelem; az elhelyezés nélküli erőszakos kilakoltatások megelőzése; a hatóságok érzékenyítése; valamint 5.    egyenlőségre vonatkozó adatok rendszeres gyűjtése (a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos tapasztalatokra vonatkozó adatok; az egyenlőséggel foglalkozó szervektől származó, a hátrányos megkülönböztetés eseteire vonatkozó adatok).

A többgenerációs szegénység elleni küzdelem  (a gyermekvédelemre összpontosítva és az uniós finanszírozás jobb felhasználásával) A többgenerációs szegénység és kirekesztés elleni küzdelem alapvetően fontos a marginalizált romák helyzetének javítása érdekében. Az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz való hozzáférés terén tapasztalható kirekesztés és hátrányos megkülönböztetés befolyásolja a gyermekek fejlődését, ezáltal befolyásolhatja jövőbeli szülői magatartásukat, és további hátrányokat okozhat saját gyermekeik számára. A kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés ördögi köre biztosan folytatódik, hacsak nem kerül sor jelentős beavatkozásra annak érdekében, hogy az alapvető dinamikákat átfogóan kezeljék és a jövő generáció számára jobb jövőt tervezzenek. Ez megköveteli, hogy a hangsúly a gyermekekre irányuljon, amelyet hosszabb távon is fenn kell tartani. A nemzeti romastratégiai kereteknek a következőkre kell irányulniuk: ·megfelelő szakértelem mozgósítása a kormányzás valamennyi szintjén a gyermekvédelmi intézkedések kidolgozása érdekében; megfelelő erőforrások allokálása a kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz, valamint az oktatáshoz (pl. ösztöndíjak, mentorálás, iskolai utáni támogatás), a táplálkozáshoz, a személyes fejlődéshez és a családokkal végzett munkához; ·a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel ösztönzése; ·a nők, gyermekek és fiatalok védelme a bűncselekmények, például az emberkereskedelem – ideértve adott esetben a kizsákmányolás összes formáját (szexuális kizsákmányolás, munkaerő-kizsákmányolás, koldulásra kényszerítés és a büntetendő cselekményeknek a kényszer- és kizsákmányoló érdekházasságok érdekében történő kihasználása) – elleni küzdelemre irányuló stratégiák révén, valamint a segítségnyújtáshoz, támogatáshoz és védelemhez való hozzáférésük lehetővé tétele; ·a közösségi – és családalapú – szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a fogyatékkal élő személyek és a szülői felügyelet nélkül maradt gyermekek részére; az otthonban törtnő elhelyezés megelőzését célzó intézkedések megerősítése a bizonytalan helyzetben lévő családok és a fogyatékkal elő személyek támogatása révén; ·a gyermekek és családjaik részére szóló intézkedések hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása a feltételeknek a jövő generáció számára történő biztosítása érdekében; ·a pénzügyi támogatás és befektetés tervezésének a marginalizáció alapvető okainak (társadalmi-gazdasági kirekesztés és hátrányos megkülönböztetés) alapos elemzésére való helyezése; részletes bizonyítékok gyűjtése a nemzeti, regionális és helyi beavatkozások működő (nem működő) típusainak, és ennek okainak, rendszeres értékelése és elemzése révén a befogadást akadályozó tényezők megértésének elmélyítése érdekében; Valamennyi érdekelt fél (helyi hatóságok, roma/nem roma érdekelt felek lehetségesen eltérő nézőpontokkal) bevonása az elemző munkába; ·az uniós pénzeszközök felhasználásának elemzése az irányító hatóságokkal együttműködve – ha az ellenőrzési jelentések megállapítják, hogy a pénzeszközöket nem használták fel hatékonyan a befogadással kapcsolatos célok elérésére, együttműködés a helyi/irányító hatóságokkal és az érdekelt felekkel az okok megértése és bármely azonosított akadály kezelése érdekében; valamint ·szoros kapcsolatok kiépítése a nemzeti roma kapcsolattartó pontokkal (NRCP) és az uniós pénzeszközök ellenőrzéséért felelős hatóságokkal; annak biztosítása, hogy az uniós pénzeszközök romák érdekében történő felhasználása valódi lehetőségeket teremt a részvételre és a kívánt mindennapi hatással van rájuk, nem pedig más érdekeket szolgál.

A romák részvételének előmozdítása A romák közügyek kialakításában való részvétele az egyenlőség és a befogadás előfeltétele és elősegítője, valamint előmozdítja a demokratikus és hatékony kormányzást. A romák részvétele és szerepvállalása hangot kölcsönöz az embereknek, és lehetővé teszi számukra, hogy újfajta, pozitív módon cselekedjenek. A befogadás megnyitja az utat a cselekvés előtt, és lehetőség nyújt az emberek számára a részvételre. A részvétel és a szerepvállalás az emberek életkörülményei és az életben elért sikereik javítására szolgáló elvek és folyamatok. A romák helyi, nemzeti és uniós szintű szakpolitikai döntéshozatalban való érdemi részvételének támogatása a kirekesztés leküzdésének előfeltétele. A romák vezette és pro-roma civil szervezetek különösen fontos szereplők. A nemzeti stratégiai keretek fejlesztésének összehangolásakor a nemzeti roma kapcsolattartó pontokat (NRCP) ösztönzik a részvételi modellek előmozdítására például a kulcsterületeken az igényfelméréseket, prioritásokat, célokat és fellépéseket kidolgozó a tematikus munkacsoportok elősegítése, a nemzeti, regionális és helyi civil szereplők egy asztalhoz ültetése és a romák részvételének biztosítása révén. E modelleket és struktúrákat később a végrehajtás nyomon követésére és értékelésére is lehet használni. A nemzeti romastratégiai keretek: ·meghatározzák – a hatékony együttműködés, a bizalom és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében – a romáknak a szakpolitikák kidolgozásában, végrehajtásában és nyomon követésében, valamint az uniós pénzeszközök programozásában való részvételének minimálisan kötelező szempontjait és csatornáit, ideértve a részvételre vonatkozó írásos jegyzőkönyveket is, amelyek meghatározzák a konzultációs és részvételi szervezetek megbízatását (a szerepvállalás hatókörét és jellegét), összetételét (a tagok kiválasztásának elveit), munkamódszereit és a várt eredményeket 3 ; ·lehetőségeket teremtenek a roma közösségek helyi szintű szerepvállalására, hogy lehetővé tegye a kifejezetten a társadalmi és gazdasági változás előidézésére irányuló közösségi felelősségvállalást és fellépést. A közösségek mozgósítását a roma embereket, helyi hatóságokat és szervezeteket bevonó, szándékosan inkluzív és részvételi folyamatnak kell tekinteni; ·biztosítják, hogy a romák teljes sokszínűségükben (ideértve az állampolgár és nem állampolgár, a marginalizált és integrált személyeket, a nőket, a gyermekeket és a fiatalokat is) képviselve legyenek a szakpolitikai és konzultációs eljárásokban; ·a helyi fellépés javítása több roma szakember felvétele révén, hogy közvetítőként tevékenykedjenek, és segítsenek a romák és a többségi társadalmak közötti tartós bizalomhiány leküzdésében; ·a romákra összpontosító és a hagyományos, különösen a gyermekek, fiatalok és nők jogaival foglalkozó szervezetek közötti civil társadalmi együttműködés előmozdítása; ·uniós és egyéb pénzeszközök rendszeres kapacitásépítő támogatás (egyenlőségi átvilágítás, részvétel stb. terén történő) nyújtására történő felhasználása; valamint ·a jelentős roma népességgel rendelkező országokban: oa pozitív intézkedések előmozdítása a romák nemzeti és helyi közigazgatásban az egyenlőség és befogadás, kutatás stb. terén történő részvételének növelése révén; valamint ofontolóra veszik roma ernyőszervezetek létrehozását a folyamatos konzultáció és a szakpolitikai vitákban való részvétel érdekében. Ezek a nemzeti kormányoktól vagy a civil szervezetek támogatására szolgáló alapokból központi intézményi támogatásban lehet részesíteni.

A sokszínűség megjelenítése A nemzeti stratégiai keretek tervezése során alapvetően fontos a roma emberek és közösségek közti sokféleség elismerése. Az uniós romastratégiai keret előmozdítja a roma nők, fiatalok és gyermekek (és a fogyatékkal élő romák, idős romák, LMBTIQ+ roma és mobil uniós polgárok) szerepvállalását a társadalmi-gazdasági szakadékok leküzdése, jogaik maradéktalan gyakorlása, lehetőségeik kiaknázása, valamint annak érdekében, hogy a változás aktív szereplői lehessenek. A nemzeti romastratégiai keretek: ·felmérik az összes roma (a nem állampolgár, nem uniós polgár és hontalan romákat is ideértve) igényeit és helyzetét; ·kezelik a többszörös hátrányos megkülönböztetést és interszekcionalitást, amelyek növelik a kirekesztés súlyosságát; ·befogadási és szegénységellenes intézkedésekkel célozzák meg a legmarginalizáltabb roma csoportokat (a hasonló helyzetben lévő egyéb csoportok kizárása nélkül), és valamennyi roma számára a részvételt előmozdító intézkedéseket, a romák és nem romák számára pedig a cigányellenesség és a hátrányos megkülönböztetés megelőzésére és az ellenük való küzdelemre irányuló intézkedéseket dolgoznak ki; ·egyedi célokat és célzott intézkedéseket dolgoznak ki a roma nők, gyermekek és fiatalok, valamint a fogyatékkal élő, az idős, a mobil uniós polgár, a hontalan és (adott esetben) a nem uniós országból származó romák részére, továbbá a mutatókat nem és életkor szerint lebontják; ·minden területen kezelik a nemi alapú megkülönböztetést, különösen az oktatás, a foglalkoztatás, a gyermektartás és a (többszörös) hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem terén, a (kapcsolati) erőszakot és kizsákmányolást is beleértve; előmozdítják a részvételt, és biztosítják, hogy az intézkedésekben érvényesüljenek a nemek közötti egyenlőség szempontjai; ·a roma nők igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének támogatása a kapcsolati erőszak és az egyéb emberijogsértések megelőzése/leküzdése érdekében; ·határokon átnyúló együttműködés indítása a romák határokon átnyúló mobilitásából eredő kihívások és lehetőségek hatékonyabb kezelése érdekében, az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, a lakhatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és egyéb szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása; valamint ·a romák közötti hontalanság felszámolása az egyetemes születési anyakönyvezés és a személyazonosító okmányokhoz való hozzáférés, a hivatalos hontalanság megállapítását célzó eljárások és a szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés biztosítása révén.

Az általános és célzott megközelítések kombinálása A romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés és kirekesztés indokolja a folyamatos célzott megközelítést, a célzás pedig a romáknak az élet minden területén megvalósuló hatékony befogadására és egyenlőségének az előmozdítására irányul. Ennek előfeltétele az általános szakpolitikák inkluzív reformja, amely a célzott és általános megközelítések intelligens kombinációját kívánja meg. A célzott szakpolitikáknak időszakosaknak kell lenniük, és a romákat érintő többlethátrányok és hátrányos megkülönböztetés mérséklésére kell irányulniuk. A célzásnak kifejezettnek (de nem feltétlenül az etnikai származáson alapulónak), de nem kizárólagosnak kell lennie, azaz nem zárhatja ki az ugyanolyan helyzetben lévő nem romákat. A nemzeti romastratégiai keretek: ·kibontják, hogyan kezelik az egyedi célzott intézkedések (biztosítékok) azokat az akadályokat, amelyek megakadályozzák, hogy a romák hozzáférjenek az általános szakpolitikákhoz, és élvezzék azok előnyeit, valamint azt, hogy hogyan alakítják a közpolitikákat a romák számára befogadóbbá; ·célzott kiegészítő támogatással, de állandó párhuzamos struktúrák nélkül előmozdítják a romák jogokhoz és általános szolgáltatásokhoz való hozzáférését; ·területek szerint célozzák a beavatkozást annak biztosítása érdekében, hogy az figyelembe veszi a helyi körülményeket; kombinálják a területi és a társadalmi csoport szerinti célzást a széles körű beavatkozások esetén (pl. a mélyszegénység kezelése), és biztosítják, hogy azok elérjék a roma népességet; ·a jelentős roma népességgel rendelkező országokban: oátvilágításnak/auditnak vetik alá a fő általános szakpolitikákat, hogy vizsgálják hatásukat a romák egyenlőségére és befogadására; omeghatározzák, hogyan kell felhasználni az uniós pénzeszközöket az általános szakpolitikák (pl. Az oktatási és lakhatási deszegregáció) inkluzív reformjára és a célzott fellépésre; valamint omegállapodásokat dolgoznak ki a romák egyenlőségének, befogadásának és részvételének regionális és helyi szintű általános érvényesítésére.

Az intézkedések kiszélesítése a válságok romákra gyakorolt aránytalan hatásának megelőzése/mérséklése érdekében Az unió előtt álló valamennyi jelenlegi kihívásnak (ideértve a Covid19-világjárványt, az éghajlatváltozást, valamint a zöld és a digitális átállást is) van a romák egyenlőségével és befogadásával kapcsolatos dimenziója. Különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a különösen a romák közötti hátrányosan megkülönböztetett és marginalizált csoportokra ne nehezedjen aránytalan teher a válságok és az átállások miatt, valamint a vészhelyzet elhárítására szolgáló intézkedések és a hosszabb távú növekedési stratégiák a befogadásukra irányuló további támogatást tartalmazzanak. Le kell vonni a tanulságokat a Covid19-világjárványból, amely aránytalanul érintette a marginalizált roma közösségeket, amelyek a legrosszabb rövid távú egészségügyi és közép/hosszú távú gazdasági hatásoknak lettek kitéve. A nemzeti romastratégiai kereteknek elő kell segíteniük a koronavírus-válság hatásainak mérséklését, és hatékonyabb eszközökkel kell ellátnia minket az ilyen esetek jövőbeli előfordulásának kezelése érdekében. A nemzeti romastratégiai keretek: ·megtervezik a hatékony adatgyűjtést és a társadalmi-gazdasági hatások nyomon követését (életkor, nem és orvosi ellátás iránti szükséglet szerint), hogy hatékony és adekvát, a jelenlegi/jövőbeli világjárványokat kezelni képes szakpolitikai intézkedéseket biztosítsanak; ·figyelembe veszik a rövid, közép és hosszú távú igényeket, és bevonják az intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában érdekelt feleket; ·támogatják a helyi hatóságok roma közösségek legsürgetőbb szükségleteinek (pl. menedékhelyhez – az élelmiszert és a vizet is ideértve – való hozzáférés, ingyenes egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a bizonytalan gazdasági helyzetben lévő roma családok pénzügyi támogatása) kezelésére irányuló törekvéseit; ·priorizálják a strukturális egyenlőtlenségek és a roma közösségek alapvető szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférése hiányának leküzdésére irányuló törekvéseket; ·biztosítsák, hogy az uniós és nemzeti finanszírozást felhasználó intézkedések és/vagy fellépések elérjék és kezeljék a legmarginalizáltabb és leghátrányosabb helyzetben lévő közösségeket; ·segítsék elő a romák biztonságos és tiszta ivóvízhez való hozzáférését 4 ; ·javítsák a megfelelő higiéniás létesítményekhez való hozzáférést, és világjárvány esetén biztosítsák az alapvető közüzemi szolgáltatások folyamatosságát; ·gyarapítsák a roma népesség egészségügyi ismereteit; ·ösztönözzék a pontos, egyértelmű és bizonyítékokon alapuló információk terjesztését és a tájékoztató kampányokat mint a hátrányos megkülönböztetés és az idegengyűlölet elleni hatékony eszközöket; ·gondoskodjanak a hátrányos helyzetű roma közösségeket különösen érintő környezeti körülmények és kockázatok rendszeres nyomon követéséről, és hozzanak intézkedéseket a veszélyes és nem higiénikus körülmények megszüntetésére; valamint ·előmozdítják a sürgősségi és a helyreállítási intézkedések közötti összhangot és az általános kezdeményezéseket, például a „zöld megállapodás”, a digitalizáció, a szociális jogok európai pillére, a fenntartható fejlődési célok (SDG), az európai szemeszter és az általános stratégiák, programok és reformok.

A digitális társadalmi befogadás biztosítása Mivel a koronavírus-járvány az iskolákat, kampuszokat és irodákat bezárásra kényszerítette, mentőövként mindenki az internet felé fordult. Az online oktatásra és telemedicinára stb. való tömeges átállás feltételezte, hogy mindenkinek van internet-hozzáférése. A válság azonban hatalmas globális szakadékra világított rá az online és a távoktatás terén. A romák gyakran vidéki térségekben élnek, olyan térségekben, amelyek a nagy sebességű szélessávú infrastruktúrához való hozzáférés tekintetében elmaradottak. Az informatikai berendezésekkel vagy digitális jártassággal kevéssé vagy nem rendelkező, marginalizált romák tekintetében hatásai mély strukturális egyenlőtlenségekre világítottak rá, amelyek a roma gyermekek esetében az iskolai munkájukban való alulteljesítésben és lemaradásban, a felnőttek esetében pedig a valós idejű információktól és az álláslehetőségektől való megfosztottságban nyilvánultak meg. A digitális korszakban az egyenlőtlenséghez, hátrányos megkülönböztetéshez és kirekesztéshez kapcsolódó mögöttes kihívásokat kezelni kell annak biztosítása érdekében, hogy senkit ne hagyjunk hátra. A digitális technológiák sikeres kiépítése, valamint Európa rezilienciája és társadalmi méltányossága a szükséges infrastruktúrával, berendezésekkel és digitális készségekkel rendelkező emberektől függ. A nemzeti romastratégiai keretek a következőkre irányulnak: ·a romák digitális kirekesztésének kezelése a digitális technológiákhoz való hozzáférés biztosításával, különösen az online és távoktatáshoz való hozzáféréssel és annak támogatásával, ha az oktatási vagy képzési intézmény bezár, mint a koronavírus-járvány alatt ·más szakpolitikai kezdeményezésekkel (különösen az online közszolgáltatásokkal, e-közigazgatási és kereskedelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos kezdeményezésekkel) való szinergiák elősegítése a közszolgáltatások használhatóságának előmozdítása és az inkluzív e-közigazgatás előmozdítása érdekében, egyedi intézkedésekkel a romák részére biztosított közszolgáltatások és a romák közszolgáltatásokba való bekapcsolására, különös tekintettel a vidéki térségekre; ·a digitális készségek és kompetenciák 5 növelése a romák körében a következők révén: 1.    a digitális berendezésekhez és hálózati csatlakozásokhoz való hozzáférés javítása (pl. nyilvános internet-hozzáférési pontok a hátrányos helyzetű térségekben); 2.    az alapvető digitális készségek és kompetenciák előmozdítása az egész életen át tartó tanulás szem előtt tartásával, és vonatkozó képzés nyújtása; 3.    a romák felhasználási színvonalának és az információs társadalomban való részvételének növelése; valamint 4.    a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a szolgáltatások használatának terén tapasztalt online hátrányos megkülönböztetési gyakorlatok bejelentésének előmozdítása; 5) a digitális jártassággal kapcsolatos kezdeményezések beágyazása a helyi társadalmi-gazdasági összefüggésekbe, a roma közösségek specifikus igényeire és feltételeire való adaptálása; 6) olyan digitális jártassággal kapcsolatos 6 kezdeményezések előmozdítása és támogatása, amelyek: -az internethasználattal kapcsolatos motivációk és tudatosság serkentése; -megfizethetőség és fenntarthatóság; -a romákra adaptált tartalmak és megvalósítási módszerek (új tanítási módszerek, informális tanulás stb.); valamint -elérhetőség és használhatóság; ·a digitális megoldások használatának ösztönzése az egészségügyi ellátásban mind a betegek, mind az egészségügyi szakemberek részéről az ellátás folyamatosságának és a kezelés biztonságos módjainak biztosítása érdekében; valamint ·a digitális befogadást célzó stratégiai keretek újragondolása a romák által tapasztalt akadályok kezelése érdekében.

A környezeti igazságosság biztosítása A számos roma közösség által tapasztalt környezeti hátrányos megkülönböztetésre 7 kezd ráirányulni a közfigyelem. E valóság, amelyről hosszú ideig nem vettek tudomást, aránytalan hatásai a koronavírus-járvány alatt mutatkoztak meg, melynek során a marginalizált közösségek még veszélyeztetettebbek lettek a fertőzés és más kapcsolódó egészségügyi kérdések tekintetében. Az egészségügyi kockázatok a nem megfelelő életkörülményekből és a szegregációból erednek, amelyek tovább fokozzák a romák társadalmi-gazdasági kirekesztését. A nemzeti romastratégiai keretek: ·felismerik és kezelik a hátrányos megkülönböztetést, különösen a tekintetben, ahogyan a szegregált térségekben élő, marginalizált roma közösségeket (a cigányellenesség megjelenési formájaként) érintik; elősegítik annak megértését, hogyan kényszeríti a környezeti hátrányos megkülönböztetés és a környezeti szolgáltatások hiánya a marginalizált romákat arra, hogy környezeti szempontból károsodott területeken éljenek; ·a vízhez, a megfelelő higiéniás létesítményekhez, a hulladékgyűjtéshez- és kezeléshez való hozzáférésre összpontosítanak, és küzdenek a tartós területi szegregáció mint a lakhatás és az alapvető szolgáltatások terén meglévő környezeti hátrányos megkülönböztetés ellen; ·kezelik a romák rekreációs értékkel rendelkező, zöld lakóterületekhez való hozzáférését; ·megelőzik a környezeti kockázatokat, és kezelik a szennyezésnek és a szennyezettségnek való kitettség egészségügyi hatásait; valamint ·biztosítják a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot a legkedvezőtlenebb környezeti körülmények között dolgozók számára.

A roma művészetek, történelem és kultúra (és azzal kapcsolatos tudatosság) előmozdítása A roma művészet, történelem és kultúra európai és nemzeti tájképünk szerves része. Ugyanakkor a roma kultúrát és identitást évszázadokon keresztül romantikus és sztereotip módon ábrázolták, ami súlyosbította a roma közösségek többségi társadalomtól való elidegenedését. A kulturális elismerést a roma narratíva alapján kell felépíteni. A nemzeti romastratégiai keretek a következőkre irányulnak: ·a roma művészet és kultúra nemzeti és európai örökséghez való hozzájárulásának elismerése, valamint az ezzel kapcsolatos tudatosság és a romák felelősségvállalásának növelése; ·platformok támogatása a romák és nem romák közötti helyi szintű kapcsolatok megkönnyítésének a modern roma művészetek, kézművesség és kultúra, valamint a roma történelemmel kapcsolatos ismeretek révén történő előmozdítása érdekében; ·tájékoztató tevékenységek előmozdítása a médiaüzemeltetőkkel együttműködve egy romák által felépített roma identitás és kulturális örökség támogatása érdekében; ·a romákkal szembeni előítéletek és sztereotípiák elleni küzdelem; ·augusztus 2-a kijelölése a Roma Holokauszt Európai Emléknapjának és az arról való megemlékezés a II. Világháború roma népirtásának áldozatairól való megemlékezés érdekében; ·a holokausztról való megemlékezés integrált megközelítésének előmozdítása a romák sorsáról való megemlékezéssel a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján (január 27-én, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadulásának napján); ·a roma közösségek integrálása a nemzeti kulturális narratívákba a roma művészetek és kultúra nemzeti archívumokba, múzeumokba és állandó művészeti kiállításokba való felvételével; megfelelő erőforrások allokálása a roma művészetek és kultúra többek között fesztiválok előmozdítása útján történő védelmére, megőrzésére és fejlesztésére; ·a romani nyelv és a roma történelem iskolai tantervekbe és tankönyvekbe való felvétele a roma és nem roma tanulók számára egyaránt; az iskolai multikulturális ismeretterjesztő tevékenységek és kampányok előmozdítása; valamint ·szerepvállalási lehetőségek biztosítása, valamint a roma vállalkozók és önfoglalkoztatók támogatása a roma hagyományokat és kultúrát előmozdító helyi vállalkozásokkal.

A szociális innováció és a szakpolitikai kísérletek előmozdítása A szociális innováció és a szakpolitikai kísérletek a társadalmi változás területéről származó új megközelítések, amelyek egy rendszer különböző szintjein megjelenő gondolatokat, gyakorlatokat és kezdeményezéseket fognak össze jelentős változás és hosszan tartó pozitív hatás előidézése érdekében. Ilyen minőségükben a romák egyenlőségének, befogadásának, részvételének és szerepvállalásának előmozdítását szolgáló, jelentős eszközök lehetnek. Az uniós szakpolitikák a „szociális innovációt” olyan tevékenységekként határozzák meg, amelyek célkitűzéseiket és eszközeiket tekintve egyaránt szociális jellegűek, elsősorban olyanok, amelyek olyan új elképzelések (termékek, szolgáltatások és modellek) kifejlesztésével és végrehajtásával kapcsolatosak, amelyek egyidejűleg elégítenek ki társadalmi igényeket és hoznak létre új társadalmi kapcsolatokat vagy együttműködéseket, és ezáltal előnyösek a társadalom számára, és fokozzák a társadalom cselekvési képességét 8 . A „szociálpolitikai kísérletek” olyan szakpolitikai beavatkozások, amelyek innovatív válaszokat nyújtanak társadalmi igényekre, és amelyeket kis körben, olyan feltételek mellett hajtanak végre, ahol biztosított a hatásuk értékelése, annak érdekében, hogy meggyőző eredmények esetén más helyzetben vagy szélesebb körben is meg lehessen ismételni az alkalmazásukat 9 . A nemzeti romastratégiai keretek: ·támogatják a tanulásra és a befogadással kapcsolatos innovációkra irányuló nemzeti szövetségek létrejöttét – egy asztalhoz ültetik az ökoszisztéma minden szeletét képviselő szereplőket (az érintett roma szakmai szervezetek a vállalkozásokkal/iparral, szociális inkubátorházakkal és a változás szereplőinek hálózataival, nagykövetségekkel és kutatóhelyekkel együtt); ·közös alkotási folyamatokat indítanak a nemzeti/regionális érdekelt felekkel, emberbaráti és szociális célú szervezetekkel a rendszeres közös fellépés (ideértve a rendelkezésre álló uniós tanácsadási támogatást is) iránti igények, rendelkezésre álló erőforrások és lehetőségek meghatározása érdekében; ·támogatják az alapvető szociális szolgáltatási területekkel (lakhatáshoz, közüzemi szolgáltatásokhoz, alapvető infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz stb. való hozzáférés) foglalkozó, eredményorientált projektek inkubálását; ·katalizálják és felhalmozzák a különböző témákkal/ágazatokkal kapcsolatos munkamódszerekre vonatkozó tudást, miközben mozgásba hozzák és alkalmassá teszik a különböző szektorokból (köz- magán- civil szektor) származó szereplőket a közös együttműködésre; ·szociálpolitikai kísérleteket végeznek (pl. alapjövedelemre vonatkozó garanciákat nyújtanak) modellek létrehozása érdekében, és vizsgálják a szociális ellátások alternatív megvalósítási mechanizmusait; ·kiaknázzák a magántőke mobilizálását és pl. az emberbaráti szervezetekkel való, lehetséges összeillő rendszerek útján történő forrásösszevonást a legsérülékenyebbek nem kezelt szükségleteinek kielégítése érdekében; ·új szolgáltatási vagy megvalósítási modelleket és az eredményorientált partnerségek útján történő kiterjesztett szolgáltatásnyújtást kutatnak fel; ·támogatják a célzott és rugalmas finanszírozások összevonását és integrációját; valamint ·támogatják (az ESZA+ határokon átnyúló tevékenységek útján támogatandó) társadalmi innovációs kompetenciaközpontok létrehozását, és felhatalmazást adnak a roma befogadási szükségletek támogatására.

(1)

    Antigypsyism — a reference paper (Cigányellenesség – referenciadokumentum), Berlin/Budapest, 2017; European Parliament Resolution of 15 April 2015 on the occasion of International Roma Day — Anti-gypsyism in Europe and EU recognition of the memorial day of the Roma genocide during World War II (Az Európai Parlament 2015. április 15-i állásfoglalása az európai roma nap alkalmából – cigányellenesség Európában és a második világháború alatti roma népirtás Unió általi elismerése); European Parliament report on fundamental rights aspects in Roma integration in the EU – fighting antigypsyism (2017/2038(INI)) (Az Európai Parlament jelentése a romák unióbeli integrációjának alapjogi szempontjairól és a cigányellenességgel szembeni küzdelemről (2017/2038(INI)); European Parliament Resolution of 12 February 2019 on the need for a strengthened post-2020 strategic EU framework for national Roma inclusion strategies and stepping up the fight against anti-gypsyism (Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. február 12.) a nemzeti romaintegrációs stratégiák 2020 utáni időszakra vonatkozó, megerősített uniós stratégiai keretrendszerének, valamint a cigányellenességgel szembeni küzdelem fokozásának szükségességéről); ECRI 2012 General Policy Recommendation No 13 on combating anti-gypsyism and discrimination against Roma ; Council of Europe, Declaration of the Committee of Ministers on the rise of anti-gypsyism and racist violence against Roma in Europe . (ECRI 2012 13. számú általános ajánlás a cigányellenesség és a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemről); (Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának nyilatkozata a cigányellenesség és a romák elleni rasszista erőszak Európán belüli növekedéséről).

(2)

   A rendszerszintű hátrányos megkülönböztetés a jogszabályokba, a szakpolitikákba és a gyakorlatba ágyazott egyenlőtlenségekből származik. Gyakran nem szándékosan ágyazzák be ezeket az egyenlőtlenségeket, hanem a jogszabályok, szakpolitikák és a gyakorlat kialakításával, végrehajtásával és felülvizsgálatával kapcsolatos intézményes elemek sorából következnek. Lásd: Roma and traveller inclusion: towards a new EU framework, learning from the work of equality bodies

(3)

   Violetta Zentai, Georgeta Munteanu és Simona Torotcoi, The quality of participation in a post-2020 EU initiative for Roma equality and inclusion (A részvétel színvonala a romák egyenlőségét és befogadását célzó, 2020 utáni időszakra vonatkozó uniós kezdeményezésben), expert reports building on forward-looking aspects of the evaluation of the EU framework for national Roma integration strategies (a nemezti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere értékelésének előremutató aspektusaira építő szakértői jelentések), 2020, 41, 59–60. o.

(4)

   Az ivóvíz-irányelv ((31) preambulumbekezdés; 16. cikk) előírja hogy a tagállamoknak figyelmet kell fordítaniuk a kisebbségi kultúrák sajátos helyzetére – például a roma és vándorló, akár letelepedett, akár állandó lakhellyel nem rendelkező csoportokra – az emberi fogyasztásra szánt vízhez való hozzáférésük javítását célzó szükséges intézkedések meghozatala révén.

(5)

   A Lakossági Digitális Kompetenciakeret a digitális kompetenciák öt összetevőjét határozza meg: információs és adatműveltség, kommunikáció és együttműködés, digitális tartalmak előállítása, biztonság és problémamegoldás.

(6)

   A Lakossági Digitális Kompetenciakeret meghatározása szerint az információs és adatműveltség az információs szükségletek megfogalmazására; a digitális adatok, információk és tartalmak lokalizálására és visszakeresésére; a forrás és tartalmai relevanciájának megítélésére; valamint az adatok, az információk és a tartalmak tárolására, kezelésére és szervezésére való képesség.

(7)

   A környezeti hátrányos megkülönböztetéstől a szegregált településeken, környezeti szempontból veszélyes körülmények között (hulladéklerakók, elhagyott ipari telephelyek vagy árvízveszélyes területek mellett) élő, az alapvető környezeti szolgáltatásokat – például a víz- vagy hulladékkezelést – nélkülöző romák szenvednek. Lásd: Pushed to the wastelands: environmental racism against Roma communities in central and Eastern Europe (A rozsdatemetőkbe szorulva: a roma közösségekkel szembeni környezeti rasszizmus Közép- és Kelet-Európában.) A fogalmi magyarázatokat és a forrásokat lásd az Energy Justice Network weboldalán

(8)

   vö: A Bizottság javaslata – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+) 2018/0206 COD ( COM(2018) 382 final ), 2018.5.30., 2. cikk (16) bekezdés.

(9)

   ibid, 2. cikk (17) bekezdés.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.10.7.

COM(2020) 620 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Egyenlőségközpontú Unió:
a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer

{SWD(2020) 530 final}

A közös mutatók portfóliója

A közös mutatók portfóliójának általános célkitűzése a haladásnak a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer célkitűzéseihez és célértékeihez viszonyított nyomon követése. Ezen általános célkitűzés elérése érdekében a tagállamoknak számos intézkedést kell végrehajtaniuk a prioritási területeken, melyek mindegyikéhez horizontális vagy ágazati egyedi célkitűzés társul.

Az említett célkitűzések elérése irányába tett haladás mérésére szolgáló közös mutatók portfólióját az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) által koordinált, a romák egyenlőségére, társadalmi befogadására és részvételére vonatkozó mutatókkal és beszámolással foglalkozó munkacsoport keretében dolgozták ki. A munkacsoport tagjait 20 tagállam nemzeti roma kapcsolattartó pontjai, valamint a statisztikai hivatalok és az Európai Bizottság képviselői alkotják. Ezenkívül a portfóliót a 2030-ig tartó időszakra szóló, vonatkozó uniós kezdeményezésekben és a fenntartható fejlődési célokban (SDG) kidolgozott mutatókhoz és célokhoz is hozzáigazították. A teljes jelentés a következő linken érhető el: https://fra.europa.eu/en/news/2020/roma-working-party-consultations-roma-inclusion-monitoring-framework .

A közös mutatók portfóliója az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala (OHCHR) által az emberi jogi normáknak való megfelelés értékeléséhez ajánlott struktúra-folyamat-eredménymutatók (S-P-O) modelljén alapul. Ez a modell az alábbiak értékelését teszi lehetővé:

a)a meglévő jogi és szakpolitikai keretrendszerek (strukturális mutatók);

b)a végrehajtásukra szolgáló egyedi beavatkozások (folyamatmutatók);

c)a jogosultak által tapasztalt eredmények (eredménymutatók).

Strukturális mutatók: Az EU Alapjogi Chartájának (a romák esetében a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszernek) való megfelelés érdekében bevezetett uniós és nemzeti jogi keretek és stratégiák.

Folyamatmutatók: A nemzeti romastratégiai keretek célkitűzéseinek és céljainak az említett jogi és szakpolitikai rendelkezések végrehajtása révén történő elérése érdekében bevezetett egyedi beavatkozások és fellépések (pl. programok, projektek, intézkedések).

Eredmények vagy eredménymutatók: A tényleges helyzet és a sajátos jellemzőkkel (ilyen például a romák esetében az etnikai származás) bíró személyek alapvető jogainak érvényesülésében bekövetkezett bármely változás. Ezek főleg szabványos, olyan adatokkal kitöltött mutatók, amelyeket az etnikai származás, a nem és az életkor különböző kategóriái alapján le lehet bontani. Azokban a tagállamokban, ahol ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, helyettük társadalmi-gazdasági adatokat lehet használni. A mutatóknak összhangban kell lenniük az Európa 2020 vagy bármely 2020 utáni időszakra vonatkozó, szegénységre és társadalmi kirekesztésre vonatkozó mutatóval, valamint a szociális jogok európai pillérének célkitűzéseit megvalósító ágazati szakpolitikai területekkel, például az oktatással, az egészségüggyel vagy a foglalkoztatással.

Célkitűzések, kiemelt mutatók, célok és intézkedések

A nyomonkövetési keretrendszert kifejezetten a szakpolitikai célok terén elért előrehaladás nyomon követése érdekében alakították ki. A célok megjelennek a (fő és másodlagos) eredménymutatókban, és a célkitűzések azt a kívánt állapotot jeleníthetik meg, amelyet a tagállamok a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének egyes területein szeretnének elérni 2030-ig. A keretrendszer a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásain 1 , a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszeren és a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó javaslaton alapul. 

A legtöbb eredménymutató felmérésen alapul, de hivatalos adatokkal – például az infrastruktúrára, a lakóhelyi szegregációra stb. vonatkozó adatokkal – kell őket kiegészíteni.

Fő mutatók: Felméréseken alapuló mutatók, amelyek valamennyi olyan tagállam számára kötelezőek, ahol ilyen adatok rendelkezésre állnak, vagy a jövőben gyűjthetők. Az (etnikai származás alapján lebontott vagy helyettesítő) mennyiségi adatokkal nem rendelkező országoknak mérlegelniük kell a minőségi adatok gyűjtésének és a folyamatmutatók meghatározására szolgáló célkitűzések (lásd alább) megfogalmazásának lehetőségét.

Másodlagos eredménymutatók: Környezetmutatók, amelyeket a célkitűzés kiemelt mutatói egészítenek ki. A tagállamok eldönthetik, hogy kitöltik-e azokat vagy sem.

Különbség van a mutatók kitöltési kötelezettsége és a mutatókhoz való adatgyűjtés között. Például az oktatási szegregáció, a vezetékes vízhez való hozzáférés vagy a születési anyakönyvi kivonatok kérdése egyes országokban relevánsabbak, mint másokban. Ennek megfelelően néhány másodlagos mutató – például az egészségbiztosítási lefedettség – fő mutatóvá válhat, ha egy adott országban különösen releváns.

Folyamatmutatók: Jogi és gazdasági tények, intézkedéstípusok, a végrehajtó szereplők kapacitása, a roma közösségek és a civil szervezetek (CSO) iránti elkötelezettség kombinációja. A tagállamok tetszésük szerint választhatják ki stratégiai keretrendszerükön belül a mutatókat és a szakpolitikai beavatkozásokat.

1. táblázat: Az EU kiemelt célkitűzéseinek és a romák egyenlőségét, társadalmi befogadását és részvételét mérő uniós mutatók áttekintése

	Horizontális célkitűzések		Kiemelt uniós mutatók	Vonatkozó fenntartható fejlődési cél
1.	A cigányellenesség és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem és megelőzés 2	1.	Azon személyek aránya, akik az elmúlt 12 hónapban úgy érezték, hogy a felméréssel lefedett bármely területen roma voltuk miatt hátrányosan megkülönböztették őket	SDG 10.3.1. SDG 16.b.1.
		2.	A teljes népesség azon aránya, amely kényelmetlenül érzi magát, ha roma szomszédai vannak
2.	A szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése	3.	A szegénység kockázatának való kitettség aránya (a szociális transzferek utáni ekvivalens mediánjövedelem 60 %-a alatt)	SDG 1.2.1.
		3.1.	Szegénység kockázatának kitett 18 évesnél fiatalabb gyermekek	SDG 1.2.2.
		4.	Súlyos anyagi nélkülözéstől szenvedő (9-ből 4 tételt, pl. élelmiszer, barátok meghívása stb. nem engedhet meg magának) háztartásban élő személyek aránya*	SDG 1.
		4.1.	Súlyos anyagi nélkülözésben* élő 18 évesnél fiatalabb gyermekek	SDG 1.
3.	A részvétel szerepvállalás, együttműködés és bizalom építése révén történő előmozdítása	4.	Azon személyek aránya, akik az elmúlt 12 hónapban úgy érezték, hogy roma voltuk miatt (bármely területen) hátrányosan megkülönböztették őket, és jelentették az utolsó hátrányos megkülönböztetési esetet
		5.	Az aktív polgárságra és a részvételre vonatkozó, KIDOLGOZANDÓ mutatók
	Ágazati célkitűzések		Kiemelt uniós mutatók	Vonatkozó fenntartható fejlődési cél
4.	A színvonalas, inkluzív többségi oktatáshoz való ténylegesen egyenlő hozzáférés javítása	6.	Azon gyermekek aránya 3 éves kortól a tanköteles korig, akik koragyermekkori nevelésben és gondozásban részesülnek	SDG 4.2.2.
		7.	20–24 év közötti, legalább felső középfokú végzettséggel rendelkező személyek aránya	SDG 4.3.
		8.	Azon 6–15 év közötti gyermekek aránya, akik olyan iskolába járnak, ahol a válaszadók szerint „szinte valamennyi osztálytárs roma” (csak a kiválasztott országok)
5.	A fizetett és fenntartható foglalkoztatáshoz való ténylegesen egyenlő hozzáférés növelése	9.	Azon személyek aránya, akik fő gazdasági aktivitása saját bevallásuk szerint „fizetett munka” (ideértve a teljes munkaidős, részmunkaidős, eseti munkákat, az önfoglalkoztatást és az alkalmi munkát vagy az elmúlt négy hétben végzett munkát is), 20–64 év közöttiek	SDG 8.5.
		10.	Azon 15–29 év közötti fiatalok aránya***, akik jelenlegi fő gazdasági aktivitása „nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő” (NEET)	SDG 8.6.1.
		11.	Nemek közötti foglalkoztatási különbség: a nők és férfiak közötti különbség a fizetett munka arányát tekintve, 20–64 év közöttiek	SDG 8.5.
6.	A romák egészségének javítása és a színvonalas egészségügyi ellátáshoz és szociális szolgáltatásokhoz való tényleges, egyenlő hozzáférés javítása	12.	Különbség a születéskor várható élettartam tekintetében (általános népesség/romák)
		13.	Azon személyek aránya, akik korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, KIDOLGOZANDÓ
7.	A megfelelő deszegregált lakhatáshoz és alapvető szolgáltatásokhoz való tényleges, egyenlő hozzáférés növelése 3	14.	A lakhatási deprivációban élő személyek aránya (túl sötét, beázó tetejű/nedves falú, padlójú, fürdőkád/zuhanyozó, belső WC nélküli lakásban élők)	SDG 11.1.
		15.	Olyan háztartásban élő személyek aránya, amelyek nem rendelkeznek az Eurostat túlzsúfoltságra vonatkozó meghatározásának megfelelő minimális szobaszámmal
		16.	A lakáson belüli vezetékes vízzel nem rendelkező háztartásban élő személyek aránya (csak a kiválasztott országok)	SDG 6.1.1.

A FRA mutatók kitöltésére szolgáló adati nem, életkor, urbanizáció foka (DEGURBA) szerint bonthatók

*A teljes népességre vonatkozó, fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos jelentéstétel során a jövőben ennek helyébe a szociális és anyagi nélkülözés (Eurostat [ilc_mdsd07]) valamint a gyerekekre vonatkozó megfelelő mutató fog lépni.

**Az FRA-felméréseken alapuló jelenlegi adatok csak a 16–29 éves korosztályt fedik le

Helyettesítő mutatók

Azokban az országokban, ahol az etnikai adatok gyűjtése nem lehetséges, például társadalmi-gazdasági adatokon alapuló helyettesítő adatokat lehet használni. Az adatgyűjtés szegregáltként azonosított vagy olyan települési és regionális egységekben végezhető, ahol magas a sérülékeny személyek aránya. Az alapul szolgáló feltételezés szerint az ilyen településeken magas a romák aránya, vagy romaként tekintenek rájuk, ezért sérülékenyek a társadalmi kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés szempontjából. Megjegyzendő, hogy az ilyen helyettesítő adatok az adatgyűjtést a leginkább marginalizált csoportokra korlátozhatják, és kizárhatják azokat, akik gazdasági szempontból ugyan nem nélkülöznek, de mindennapi életükben, vagy amikor felfedik identitásukat, a cigányellenesség következményeit szenvedik el. Ilyen esetekben fontos, hogy a helyettesítő adatokat kutatásokból és civil szervezetekkel, nemzeti emberjogi intézményekkel és helyi hatóságokkal folytatott konzultációkból származó minőségi és hivatalos adatokkal egészítsék ki. Ha nem állnak rendelkezésre mennyiségi adatok, arra ösztönözzük az országokat, hogy a folyamatmutatók szintjén gyűjtsenek minőségi adatokat.

A minőségi folyamatmutatókhoz használt adatok számos forrásból származhatnak. A tagállamok 2016 óta jelentenek a Bizottságnak a harmonizált online jelentéstételi sablonról szóló 2013-as tanácsi ajánlásban említett lényeges szakpolitikai területekre vonatkozó folyamatmutatókra vonatkozóan. Azonban ezek az adatok, még ha összehasonlíthatók is az egyes országok között az átfogó folyamatszintű nyomon követéshez szükséges, a folyamat szempontjából lényeges információknak csak egy kis részét képviselik. A folyamat szempontjából lényeges információk – pl. a romák társadalmi befogadása jelentette kihívások és az egyes tagállamokban a kezelésükre szolgáló intézkedések – gyűjtésének második szárnya ugyanolyan lényeges egy átfogó nemzeti nyomonkövetési rendszer kidolgozásához, és ezért kulcsfontosságú eleme a sikeres nemzeti romastratégiai keretnek. Ezenkívül ajánlott, hogy a roma civil társadalom a nyomonkövetési eljárás, valamint a nemzeti adatgyűjtési és nyomonkövetési rendszerek kidolgozásának részét képezze. Az egyenlőséggel kapcsolatos adatok gyűjtésének javítására vonatkozó iránymutatásokat a megkülönböztetés tilalmával, az egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű uniós munkacsoport készítette el 4 .

A tagállamok 2016-ban kezdtek el folyamatmutatókra vonatkozó jelentéseket küldeni a Bizottságnak a romák integrációját célzó hatékony intézkedésekről szóló 2013-as tanácsi ajánlásnak megfelelően. Ezt a munkát a FRA mutatókkal és jelentéstétellel foglalkozó munkacsoportjával összefüggésben folytatni kell.

Horizontális célkitűzések

1. célkitűzés: A cigányellenesség és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem és megelőzés

Fő mutatók:	Általános népesség
1)Azon személyek aránya, akik az elmúlt 12 hónapban úgy érezték, hogy a felméréssel lefedett bármely területen roma voltuk miatt hátrányosan megkülönböztették őket	Potenciálisan FRS 5 SDG 10.3.1. és 16.b.1.
2)A teljes népesség azon aránya, amely kényelmetlenül érzi magát, ha roma szomszédai vannak	FRS

1-a. célkitűzés: A romák hátrányos megkülönböztetése, zaklatása, az ellenük irányuló gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd elleni küzdelem

Eredménymutatók Másodlagos (fakultatív)
Mutató	Általános népesség
Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik a felmérést megelőző 12 hónapban legalább 5, gyűlölet motiválta zaklatást tapasztaltak roma voltuk miatt	n.a./potenciálisan FRS SDG 10.3.1. SDG 16.b.1.
Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya (az összes válaszadó közül), akik az elmúlt 12 hónapban fizikai támadás áldozatai voltak roma voltuk miatt	n.a./potenciálisan FRS SDG 16.1.3.
Az 1-a. célkitűzés folyamatmutatói: A romák hátrányos megkülönböztetése, zaklatása, az ellenük irányuló gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd elleni küzdelem
Mutató – A. dimenzió – Intézményi felépítés
·a romák egyenlőségét, társadalmi befogadását és részvételét célzó nemzeti stratégiai keretek vagy vonatkozó szakpolitikai dokumentumok kifejezetten tartalmaznak a cigányellenesség leküzdésére irányuló intézkedéseket; ·az érintett uniós tagállamok romákkal kapcsolatos nemzeti stratégiai keretrendszereinek végrehajtására irányuló nemzeti cselekvési tervek a cigányellenesség és a hátrányos megkülönböztetés kezelésére szolgáló egyedi intézkedéseket tartalmaznak; ·az egyenlőséggel foglalkozó szervek rendszeresen nyomon követik a nemzeti roma stratégiai keretrendszereknek a faji egyenlőségről szóló irányelvnek és a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló tanácsi kerethatározatnak való megfelelés tekintetében történő végrehajtását, és regisztrálják a romák hátrányos megkülönböztetésének eseteit; ·rendszeresen készülnek és kerülnek kiadásra a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló jelentések és felmérések; ·a cigányellenességet a tagállami jogi keretek, szakpolitikák, szakpolitikai dokumentumok és a szakpolitikák végrehajtását célzó intézkedések elismerik; ·a cigányellenesség a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos adatgyűjtés külön kategóriáját képezi; ·a cigányellenesség és a hátrányos megkülönböztetés kezelésére szolgáló egyedi intézkedésekhez finanszírozás társul; ·a jelentős roma népességgel rendelkező önkormányzatoknál van(nak) külön roma képviselői pozíció(k).
Mutató – B. dimenzió – Konkrét intézkedések és fellépések
·létezik nyilvánosan elérhető, a cigányellenességgel kapcsolatos bírósági ügyek és az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervekhez benyújtott panaszok nyomon követésére szolgáló rendszer; ·létezik és működik nyilvánosan elérhető, a romák hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatos esetek és cselekmények, az ellenük irányuló gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények nyomon követésére, valamint ezeknek az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervek vagy az ombudsmani hivatalok, ügyészségek vagy rendőrségek részére történő jelentésére szolgáló rendszer; ·létezik a rendőrtisztviselők megkülönböztetés tilalmával és az előítélet által motivált bűncselekmények felismerésével kapcsolatos, a romák hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó, specifikus modulokat tartalmazó képzési rendszer; ·a tagállamok a közmédiában műsoridőt biztosítanak a romáknak; ·a tagállamok tájékoztató kampányokat szerveznek; ·léteznek és könnyen elérhetők a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmény jelentésére szolgáló eszközök; ·kezdeményezéseket/képzéseket szerveznek informatikai vállalkozások (Google, Facebook, Twitter stb.) részvételével a közösségimédia-platformokon található cigányellenes tartalmak jobb azonosítására; ·a cigányellenesség és a gyűlöletbeszéd eseteinek kiszűrésével és kezelésével kapcsolatos kezdeményezéseket/képzéseket szerveznek a médiaüzemeltetők részére;
Mutató – C. dimenzió – A döntéshozatali eljárások minősége
·a roma civil szervezetek aktívan részt vesznek a cigányellenesség és a hátrányos megkülönböztetés kezelését célzó egyedi intézkedések kidolgozásában; ·a roma civil szervezetek részt vesznek az uniós pénzeszközök operatív programjainak monitoringbizottságaiban, amelyek keretében a cigányellenesség és hátrányos megkülönböztetés kezelését célzó egyedi intézkedéseket végrehajtják; ·a roma civil szervezetek részt vesznek a végrehajtott intézkedések eredményeinek nyomon követésében;

1-b. célkitűzés: A roma történelemmel, kultúrával, a romák elismerésével és a romákkal való megbékéléssel kapcsolatos tudatosság előmozdítása

Eredménymutatók: Másodlagos (fakultatív): Ezen a területen még nincsenek kidolgozott mutatók, az ilyen mutatók kidolgozására szolgáló néhány lehetséges tematikus terület az alábbiakat öleli fel: ·az általános népesség tudatossága arra vonatkozóan, hogy a romákat nemzeti kisebbségként ismerték el; ·az általános népesség roma történelemmel, irodalommal, művészetekkel, kultúrával, zenével és szakpolitikával kapcsolatos tudatossága; ·az általános népesség roma kulturális fesztiválokon és egyéb nyilvános eseményeken való részvétele; ·az általános népesség tudatossága arra vonatkozóan, hogy a romani nyelv az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája értelmében területhez nem köthető nyelvnek ismerték el; ·az általános népesség roma holokauszttal kapcsolatos tudatossága.

Az 1-b. célkitűzés folyamatmutatói: A roma történelemmel, kultúrával, a romák elismerésével és a romákkal való megbékéléssel kapcsolatos tudatosság előmozdítása

Mutató – A. dimenzió – Intézményi felépítés

·a nemzeti romastratégiai keretek vagy a kapcsolódó szakpolitikai dokumentumok kifejezetten tartalmaznak a roma történelemmel és kultúrával kapcsolatos tudatosság előmozdítását célzó, mutatókkal és célokkal rendelkező intézkedéseket; ·a roma holokauszt elismert, és a megemlékezésére szolgáló emléknap szerepel a hivatalos állami ünnepek között; ·léteznek a roma holokausztról megemlékező emlékművek vagy emlékmúzeumok; ·a roma személyiségeknek a tagállam történelméhez való hozzájárulása elismert, és szerepel a hivatalos állami ünnepek között; ·a roma történelem, kultúra és művészetek az iskolák, egyetemek hivatalos tanterveinek és a tanulmányok részét képezik; ·a roma kulturális kezdeményezések szerepelnek az érintett nemzeti magaskultúra eseménynaptárában; ·léteznek cigányellenességgel foglalkozó szakértői bizottságok (igazságtételi, elismerési és megbékélési bizottságok), amelyek a tagállamokon belüli akadályok és kirekesztési mechanizmusok mélyebb megértése érdekében működnek; ·léteznek az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának végrehajtásához szükséges struktúrák; ·a kijelölt kormányzati tanácsadó szervezeteken belül, politikai hatásgyakorlás céljából, rendszeres eszmecsere folyik a roma művészetekkel, kultúrával és történelemmel kapcsolatos témákról; ·a roma kultúrát előmozdító roma kulturális szervezetek támogatására elkülönített éves állami költségvetés áll rendelkezése; ·a helyi roma média (nyomtatott, online, TV, rádió) számára elkülönített éves állami költségvetés áll rendelkezésre; ·a helyi roma média, valamint a roma művészetek és kultúra számára elkülönített települési és helyi költségvetés áll rendelkezésre; ·az ifjúsági ügyekkel foglalkozó minisztériumok és állami ügynökségek rendelkeznek kifejezetten a roma fiatalok társadalmi befogadásával és a roma ifjúsági szervezeti kapacitások kiépítésével megbízott osztályokkal;

Mutató – B. dimenzió – Konkrét intézkedések és fellépések

·az iskolákban a roma történelemmel és kultúrával kapcsolatos oktatás folyik; ·az iskolákban ingyenesen oktatják a romani nyelvet; ·a tanárok és az iskolai személyzet az inkluzív oktatással és sokféleséggel kapcsolatos képzésben vett részt; ·a tanárok és az iskolai személyzet a romakultúrával és történelemmel – a roma holokausztot is ideértve – kapcsolatos képzésben vett részt; ·a közalkalmazottak, tanárok, rendőrtisztviselők stb. részére a roma művészetekkel, kultúrával é történelemmel kapcsolatos képzési lehetőségek biztosítottak; ·a közmédiában a roma művészetek és kultúra számára fenntartott műsoridő áll rendelkezésre; ·a közmédiában romani nyelvű hírek számára fenntartott műsoridő áll rendelkezésre; ·a fesztiválokon roma kultúra bemutatására fenntartott, állami pénzeszközökből támogatott fellépési idő vehető igénybe; ·a hagyományos médiában és a sajtóban növelik a romákkal kapcsolatos pozitív narratívákat a negatívakkal szemben.

Mutató – C. dimenzió – A döntéshozatali eljárások minősége

·a civil szervezetekkel konzultálnak arról, hogy szükséges-e tagállami költségvetést előirányozni a roma művészet és kultúra támogatására; ·a kormányzati tanácsadó szervek visszajelzést adnak arról, hogy a nemzeti romastratégiai keretek támogatására elkülönített költségvetési előirányzatok képesek-e előmozdítani a roma művészetekkel és kultúrával kapcsolatos projektekre vonatkozó javaslataikat; ·a roma művészetek, kultúra és megemlékezések előmozdítását célzó egyedi intézkedéseket a roma civil szervezetekkel és a roma holokauszt túlélőivel vagy leszármazottaikkal partnerségben dolgozzák ki; ·a roma civil szervezetek részt vesznek a roma művészetek és kultúra előmozdítását célzó egyedi intézkedésekkel és a hozzájuk finanszírozással kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban; ·a roma civil szervezetek részt vesznek az ezen operatív cél keretében végrehajtott intézkedések eredményeinek nyomon követésében.

2. célkitűzés: A szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése

Fő mutatók:	Általános népesség
3)A szegénység kockázatának való kitettség aránya (a szociális transzferek utáni ekvivalens mediánjövedelem 60 %-a alatt)	Eurostat [ilc_li02] SDG 1.2.1.
3.1.) Szegénység kockázatának kitett 18 évesnél fiatalabb gyermekek	Eurostat [ilc_li02] SDG 1.2.2.
4)Súlyos anyagi nélkülözéstől szenvedő 6 (9-ből 4 tételt, pl. élelmiszer, barátok meghívása stb. nem engedhet meg magának) háztartásban élő személyek aránya 4.1.) Súlyos anyagi nélkülözésben élő 18 évesnél fiatalabb gyermekek	Eurostat [ilc_mddd11] SDG 1. Eurostat [ilc_mddd11] SDG 1.
Eredménymutatók Másodlagos (fakultatív)
Mutató	Általános népesség
Olyan háztartásban élő személyek aránya, amelyek kétnaponta nem engedhetnek meg maguknak húst, csirkét, halat (vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus) ételt	Eurostat [ilc_mdes03]
Olyan háztartásban élő személyek aránya, amelyben az elmúlt hónapban legalább egy személy éhesen feküdt le elegendő pénz vagy élelem miatt	n.a./FRS
Olyan háztartásban élő, 0–17 év közötti gyermekek aránya, amelyben az elmúlt hónapban legalább egy személy éhesen feküdt le elegendő pénz vagy élelem miatt	n.a./FRS
Olyan háztartásban elő személyek aránya, amelyek csak (nagy) nehézségek árán tudják kihúzni a hónap végéig	Eurostat [ilc_mdes09]
Bankszámlával nem rendelkező személyek aránya	n.a./FRS

A 2b. horizontális célkitűzés folyamatmutatói: A szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése

Mutató – A. dimenzió – Intézményi felépítés  ·a nemzeti romastratégiai keretek vagy a kapcsolódó szakpolitikai dokumentumok kifejezetten tartalmaznak a romákat érintő szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentését célzó, mutatókat és célokat tartalmazó, kifejezetten a gyermekszegénységre összpontosító intézkedéseket; ·a szociális védelemre és ellátásra vonatkozó végrehajtási iránymutatások hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezéseket tartalmaznak a romák egyenlő hozzáférésének biztosítása érdekében; ·létezik olyan mechanizmus, amely biztosítja a bankszámlanyitás lehetőségét; ·rendelkezésre állnak az alacsony jövedelmű háztartások által felvehető mikrohitelekhez nyújtott bankgaranciák. Mutató – B. dimenzió – Konkrét intézkedések és fellépések ·léteznek iskolás gyermekeknek szóló élelmiszer- és táplálkozási programok; ·a hátrányos megkülönböztetés leküzdésével és a cigányellenességgel kapcsolatos, célzott képzéseket szerveznek a szociális szolgálatok személyzete számára; ·egyedi nemzeti intézkedéseket hajtottak végre a generációk közötti szegénység és a roma gyermekek és családjaik oktatás, lakhatás, egészségügyi ellátás és a szegénység csökkentése tekintetében történő támogatása szükségességének figyelembevétele érdekében; ·rendelkezésre állnak a pénzügyi tájékozottsággal és a pénzügyi kirekesztés felszámolásának támogatásával kapcsolatos képzések. Mutató – C. dimenzió – A döntéshozatali eljárások minősége  ·léteznek olyan intézkedések, amelyek biztosítják a romák részvételét a társadalmi befogadással/szegénységcsökkentéssel kapcsolatos szakpolitikai válaszok kidolgozásában; ·a szegénységcsökkentés és a társadalmi befogadás terén meglévő (különösen a marginalizálódás nagy kockázatának kitett romákra irányuló) egyedi intézkedéseket a roma civil szervezetekkel partnerségben dolgozzák ki; ·a szegénységcsökkentés és a társadalmi befogadás terén meglévő (különösen a marginalizálódás nagy kockázatának kitett romákra irányuló) beavatkozásokat a roma civil szervezetekkel partnerségben hajtják végre; ·a roma civil szervezetek részt vesznek az uniós pénzeszközök operatív programjainak monitoringbizottságaiban, amelyek keretében a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentését célzó (különösen a marginalizálódás nagy kockázatának kitett romákat célzó) egyedi intézkedéseket végrehajtják; ·a roma civil szervezetek részt vesznek a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentését célzó (különösen a marginalizálódás nagy kockázatának kitett romákra irányuló) egyedi intézkedések eredményeinek nyomon követésében; ·az állami intézmények és a (központi és helyi) közigazgatási szervek a társadalmi befogadással/szegénységcsökkentéssel kapcsolatos döntéshozatali eljárásaik során figyelembe veszik a roma civil szervezetektől, a vállalkozásoktól és az ipartól, a tudományos világtól és a kutatástól érkező inputokat.

3. célkitűzés: A részvétel előmozdítása a társadalmi szerepvállalás lehetővé tétele, valamint az együttműködés és a közintézményekbe vetett bizalom javítása révén

Kiemelt mutató:	Általános népesség
5)Azon személyek aránya, akik az elmúlt 12 hónapban úgy érezték, hogy roma voltuk miatt (bármely területen) hátrányosan megkülönböztették őket, és jelentették a legutóbbi hátrányos megkülönböztetési esetet	n.a./potenciálisan FRS
6)Az aktív polgári szerepvállalásra és a részvételre vonatkozó mutató – KIDOLGOZANDÓ	potenciálisan FRS
Eredménymutatók Másodlagos (fakultatív)
Mutató	Általános népesség
Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik NEM jelentették a roma voltuk miatt elszenvedett legutóbbi zaklatási cselekményt (a zaklatást tapasztaló összes személyhez képest)	n.a./potenciálisan FRS
Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik NEM jelentették a roma voltuk miatt elszenvedett legutóbbi fizikai támadást	n.a./potenciálisan FRS SDG 16.3.1.
Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik hallottak legalább egy egyenlőséggel foglalkozó szervről, nemzeti emberi jogi intézményről vagy ombudsmani hivatalról	Potenciálisan FRS
Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik bíznak a rendőrségben	Eurostat [Ilc_pw03]
Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik bíznak az igazságszolgáltatási rendszerben	Eurostat [Ilc_pw03]
A részvétellel kapcsolatos további, kidolgozandó mutatók: A közszolgálatban foglalkoztatott személyek aránya (O. NACE 7 -kategória) A szakemberként vagy menedzserként foglalkoztatott személyek aránya (ISCO 8 8+9) A (legutóbbi) nemzeti választásokon szavazó személyek aránya	Eurostat [lfsa_eisn2]

A 3. horizontális célkitűzés folyamatmutatói: A részvétel szerepvállalás, valamint az együttműködés és a bizalom építése révén történő előmozdítása

Mutató – A. dimenzió – Intézményi felépítés

·a nemzeti romastratégiai keretek vagy a kapcsolódó szakpolitikai dokumentumok kifejezetten tartalmaznak a részvétel szerepvállalás, valamint az együttműködés és a bizalom építése révén történő előmozdítását célzó, mutatókkal és célokkal rendelkező intézkedéseket;  ·a helyi és közösségi szintű civil szervezetek részt vesznek a stratégia végrehajtásának egész Unióra kiterjedő, összehangolt civil nyomon követésében; ·a roma civil szervezetek képviselőit rendszeresen meghívják, hogy rendes tagként vegyenek részt az uniós pénzeszközök operatív programjainak monitoringbizottságaiban; ·A jelentős roma lakosságaránnyal rendelkező önkormányzatokban a roma mediátori funkció hivatalos tisztség a helyi közigazgatásban; ·a jelentős roma lakosságaránnyal rendelkező önkormányzatok személyzetében van egy vagy több külön roma képviselő; ·a fő politikai pártok felajánlják, hogy az országgyűlési, valamint a regionális és helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek választásakor roma jelölteket is felvesznek a választási listák választható helyeire; ·a jelentős roma lakosságaránnyal rendelkező városok és települések intézményi felépítésük keretein belül roma tanácsadó testületeket vagy roma szakpolitikai koordinátorokat hoznak létre a romák társadalmi befogadását célzó szakpolitikák végrehajtására; ·létezik és ténylegesen működik a bizalom és a romák szerepvállalásának növelésével megbízott, szakosított intézmény; ·a nemzeti emberi jogi intézmények, az ombudsmani hivatal és az egyenlőséggel foglalkozó szervek rendszeresen konzultálnak a civil társadalommal a romák helyzetéről, és/vagy bevonják a roma civil társadalmat a rendszeres konzultációba; ·a cigányellenesség eseteinek kezelésére szolgáló jogi segítségnyújtási mechanizmusok rendelkeznek a hatékony működéshez szükséges pénzügyi erőforrásokkal; ·mechanizmusok állnak rendelkezésre a roma/pro-roma civil szervezeteknek a nemzeti romastratégiai keretek végrehajtásának összehangolt nyomon követésében, valamint az online gyűlöletbeszéd nyomon követésében és jelentésében való részvételének biztosítására és elősegítésére; ·költségvetést különítettek el a civil társadalomnak a romák szerepvállalásával, valamint az együttműködés és a közintézményekben való bizalom építésével kapcsolatos projektek tekintetében történő támogatására; ·költségvetést különítettek el a romákkal kapcsolatos sztereotípiák felszámolását célzó tájékoztató kampányokra.

Mutató – B. dimenzió – Konkrét intézkedések és fellépések

·a jogi esethez vezető jelentett esetek százalékos aránya; ·a felelős szervek cigányellenességgel é a hátrányos megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos képzése.

Mutató – C. dimenzió – A döntéshozatali eljárások minősége

·A nemzeti romastratégiai keretek kifejezetten meghatározzák a romáknak a szakpolitikák nemzeti szintű kialakításában, végrehajtásában és nyomon követésében való részvételét elősegítő mechanizmusokat; ·léteznek olyan mechanizmusok, amelyek elősegítik a romák részvételét a helyzetüket helyi szinten befolyásoló bármely szakpolitika kialakításában, végrehajtásában és nyomon követésében; ·a romák részt vesznek a médiatanácsokban; ·a roma civil szervezetek részt vesznek az e horizontális célkitűzés keretében végrehajtott intézkedések eredményeinek nyomon követésében; ·a romák vezetői vagy döntéshozói pozíciókban való részvétele a romák társadalmi befogadását célzó területen tevékenykedő szervezetekben; ·a nemzeti roma kapcsolattartó pontok (NRCP) és a romák társadalmi befogadásával kapcsolatos más szervezetek romákat foglalkoztatnak; ·a helyi hatóságok különösen a helyi szinten működő roma civil szervezetekkel együttműködve helyi terveket hoztak létre (a nemzeti roma stratégiai keretrendszerekkel összhangban) és hajtanak végre.

Ágazati célkitűzések

4. célkitűzés: A színvonalas, inkluzív többségi oktatáshoz való ténylegesen egyenlő hozzáférés javítása

Kiemelt mutató:	Általános népesség
7)Azon gyermekek aránya 3 éves kortól a tanköteles korig, akik koragyermekkori nevelésben és gondozásban részesülnek	Eurostat [sdg_04_30] SDG 4.2.2.
8)20–24 év közötti, legalább felső középfokú végzettséggel rendelkező személyek aránya	Eurostat [edat_lfs_9903] SDG 4.3.
9)Azon 6–15 év közötti gyermekek aránya, akik olyan iskolába járnak, ahol a válaszadók szerint „szinte valamennyi osztálytárs roma” (csak a kiválasztott országok)	Nem alkalmazandó
Eredménymutatók Másodlagos (fakultatív)
Mutató	Általános népesség
Oktatásban részt vevő, iskolaköteles korú (5–18) gyermekek aránya, háztartás tagjai (országtól függően)	n. a.
Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik az elmúlt 12 hónapban úgy érezték, hogy roma voltuk miatt hátrányosan megkülönböztették őket, amikor kapcsolatban kerültek (szülőként/gondviselőként vagy diákként) az iskolai hatóságokkal	n.a./potenciálisan FRS
Korai iskolaelhagyók, 18–24 év közöttiek	Eurostat [edat_lfse_14]
30–34 év közötti, legalább felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek aránya	Eurostat [t2020_41]
A gyermekeket (roma voltuk miatt) az elmúlt 12 hónapban érintő, gyűlölet motiválta iskolai bántalmazás/zaklatás előfordulási gyakorisága az iskoláskorú gyermeket nevelő összes szülő/gondviselő válaszadó között	n.a./FRS
További kidolgozásra vár: ·Olyan háztartásban élő, iskoláskorú gyermekek aránya, ahol nincs számítógép ·Olyan háztartásban élő, iskoláskorú gyermekek aránya, ahol nincs internet-hozzáférés ·Olyan háztartásban élő, 16–24 év közötti roma fiatalok aránya, ahol nincs számítógép ·Olyan háztartásban élő, 16–24 év közötti roma fiatalok aránya, ahol nincs internet-hozzáférés
A 4. célkitűzés folyamatmutatói: A romák minőségi, inkluzív általános oktatáshoz való tényleges hozzáférésének növelése
Mutató – A. dimenzió – Intézményi felépítés
·az általános oktatással kapcsolatos szakpolitikák inkluzivitásának nyomon követése szerepel a nemzeti romastratégiai keretrendszerekben; ·létezik nemzeti/regionális deszegregációs program; ·folyamatban van a roma tanulók sajátos nevelési igényű tanulók oktatásába történő irányítását eredményező téves diagnózisának megelőzését vagy felszámolását célzó nemzeti terv; ·léteznek pozitív diszkriminációs intézkedések, hogy roma tanárokat alkalmazzanak az általános oktatásban; ·a roma iskolai mediátori és oktatási asszisztensi funkciók az oktatási rendszer részei; ·az általános oktatással kapcsolatos szakpolitikák inkluzivitásának kifejezett garanciái és kritériumai megjelennek a nemzeti roma stratégiai keretrendszerekben; ·létezik olyan rendszer, amely – különös tekintettel a lányokra – helyet biztosít a roma fiataloknak a felső középfokú vagy szakoktatásban, és támogatja részvételüket; ·létezik olyan rendszer, amely – különös tekintettel a lányokra –, támogatja azokat a romákat, akik ösztöndíjak, mentorálás vagy tanácsadás révén keresik a felsőoktatásban való részvétel lehetőségét.
Mutató – B. dimenzió – Konkrét intézkedések és fellépések
·léteznek olyan intézkedések, amelyek azzal a hosszú távú céllal biztosítják a romák minőségi, inkluzív általános oktatáshoz való tényleges hozzáférését, hogy a tényleges hozzáférés tekintetében az általános népességgel azonos tényleges hozzáférést érjenek el; ·léteznek és működnek a roma gyermekek kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz való tényleges hozzáférését biztosító garanciák; ·a tanárok és az oktatási személyzet más tagjai részére a hátrányos megkülönböztetés és a cigányellenesség megelőzésével kapcsolatos képzéseket szerveznek; ·a tanárokat kiképzik az inkluzív oktatási megközelítés biztosítására/alkalmazására; ·az általános oktatás terén képzett személyzet egyéni pedagógiai támogatást nyújt a roma tanulók részére; ·rendelkezésre áll a roma kultúrát, történelmet és nyelvet bemutató tanterv és oktatási anyag; ·léteznek a roma gyermekek tanórán kívüli, kulturális és szabadidős tevékenységekhez való, multikulturális közegben történő hozzáférését elősegítő intézkedések; ·a támogatási programokat (például egyéni támogatás, ösztöndíjak, mentorálás, a digitális jártassággal kapcsolatosakat is ideértve) igénybe vevő romák; ·létezik az iskolai romaellenes rasszizmus elleni küzdelemre elkülönített költségvetés; ·léteznek az egyetemre felvett romák támogatására szolgáló ösztöndíjak; ·a romológia vagy a roma tanulmányok egyetemi szintű tantervek részét képezik; ·az iskolákban ingyenesen oktatják a romani nyelvet; ·léteznek az informális oktatás és a szakmai tapasztalat elismerésére szolgáló, célzott intézkedések;
Mutató – C. dimenzió – A döntéshozatali eljárások minősége
·léteznek olyan intézkedések, amelyek biztosítják a romák részvételét az oktatással kapcsolatos szakpolitikai válaszok kidolgozásában; ·Az iskolafelügyeletek részt vesznek az e cél keretében végrehajtott intézkedések eredményeinek nyomon követésében; ·a roma civil szervezetek részt vesznek az uniós pénzeszközök operatív programjainak monitoringbizottságaiban, amelyek keretében az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítását (különös tekintettel minden szinten a szegregáció elleni küzdelemre és az inkluzív oktatás előmozdítására) célzó egyedi intézkedéseket végrehajtják

5. célkitűzés: A színvonalas és fenntartható foglalkoztatáshoz való tényleges egyenlő hozzáférés növelése

Kiemelt mutató:	Általános népesség
10)Azon 20–64 év közötti személyek aránya, akik fő tevékenysége saját bevallásuk szerint „fizetett munka” (ideértve a teljes munkaidős, részmunkaidős, eseti munkákat, az önfoglalkoztatást és az alkalmi munkát vagy az elmúlt négy hétben végzett munkát is)	Eurostat [lfsa_ergan] SDG 8.5.
11)Azon 15–29 év közötti fiatalok aránya**, akik jelenlegi fő gazdasági aktivitása „nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő” (NEET)	Eurostat [edat_lfse_20] SDG 8.6.1.
12)Nemek közötti foglalkoztatási különbség: A 20–64 év közötti nők és férfiak közötti különbség a fizetett munka arányát tekintve	Eurostat [lfsa_ergan] SDG 8.5.
Eredménymutatók Másodlagos (fakultatív)
Mutató	Általános népesség
Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik az elmúlt 12 hónapban úgy érezték, hogy roma voltuk miatt a munkában hátrányosan megkülönböztették őket	n.a./potenciálisan FRS
Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik az elmúlt 12 hónapban úgy érezték, hogy roma voltuk miatt álláskereséskor hátrányosan megkülönböztették őket	n.a./potenciálisan FRS
A munka minőségével kapcsolatos további, kidolgozásra váró mutatók: határozatlan idejű szerződések, képesítést igénylő munkák, a közszolgálatban dolgozók aránya, dolgozói szegénység, továbbás szakoktatás és –képzés)
Az 5. célkitűzés folyamatmutatói: A romák fizetett, minőségi és fenntartható foglalkoztatáshoz való tényleges hozzáférésének növelése
Mutató – A. dimenzió – Intézményi felépítés
·létezik, és rendelkezik a szükséges erőforrásokkal a romák minőségi foglalkoztatásának támogatására szolgáló mechanizmus; ·a roma szervezetek megfigyelőként részt vesznek a szakszervezetekben és a háromoldalú bizottságokban; ·léteznek a roma szakemberek közigazgatásban való alkalmazásának támogatására szolgáló mentori és szakmai előmeneteli programok; ·léteznek a romák munkaügyi központok és egyéb közigazgatási ágak teljes munkaidős személyzetében történő foglalkoztatásnak támogatására szolgáló mechanizmusok; ·a jelentős roma lakosságaránnyal rendelkező önkormányzatok igazgatási struktúrájában léteznek roma „foglalkoztatási és ifjúsági közvetítő” pozíciók; ·léteznek a roma kisvállalkozásokat, induló vállalkozásokat és a vállalkozói kezdeményezéseket támogató rendszerek.
Mutató – B. dimenzió – Konkrét intézkedések és fellépések
·léteznek a roma vállalkozások és önfoglakoztatás támogatására szolgáló, célzott intézkedések, különösen a fiatalok körében; ·léteznek az informális foglalkoztatás formalizálásának támogatására szolgáló, célzott intézkedések; ·léteznek a romák közigazgatásban történő foglalkoztatására szolgáló, célzott intézkedések; ·a jelentős roma lakosságaránnyal rendelkező településeket célzó közmunkaprogramok kifejezett készségépítő és képesítési összetevőkkel rendelkező kimeneti stratégiákat tartalmaznak; ·léteznek és erőforrásokkal vannak ellátva a roma fiatalokat célzó, az első munkatapasztalat, a munkaközvetítés és a tanulószerződéses gyakorlati képzés, valamint a szakmai előmenetel támogatására szolgáló programok; ·a befogadó munkáltatók támogatására és a munkahelyi esélyegyenlőség előmozdítására szolgáló programokat hajtanak végre; ·a foglalkoztatási szolgálatok, szövetségek és munkaadók számára a munkaerőpiaci hátrányos megkülönböztetés és cigányellenesség leküzdését célzó ismeretterjesztő kampányokat és célzott képzéseket szerveznek; ·léteznek és teljes mértékben működnek a kifejezetten a roma közösségeket célzó kisvállalkozói mikrohitelek;
Mutató – C. dimenzió – A döntéshozatali eljárások minősége
·léteznek olyan intézkedések, amelyek biztosítják a romák részvételét a foglalkoztatással kapcsolatos szakpolitikai válaszok kidolgozásában; ·a roma civil szervezetek részt vesznek az uniós pénzeszközök operatív programjainak monitoringbizottságaiban, amelyek keretében a minőségi fizetett és fenntartható foglalkoztatásban való részvétel növelését célzó egyedi intézkedéseket végrehajtják; ·a roma civil szervezetek részt vesznek a végrehajtott intézkedések eredményeinek nyomon követésében; ·az állami intézmények és a (központi és helyi) közigazgatási szervek a foglalkoztatással kapcsolatos döntéshozatali eljárásaik során figyelembe veszik a roma civil szervezetektől, és különösen a roma vállalkozóktól és sikeres roma szakemberektől érkező inputokat

*Az FRA-felméréseken alapuló jelenlegi adatok csak a 16–29 éves korosztályt fedik le

6. célkitűzés: A romák egészségének javítása, valamint a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való ténylegesen egyenlő hozzáférés növelése

Kiemelt mutató:	Általános népesség
13)Különbség a születéskor várható élettartam tekintetében (általános népesség/romák)	Human Mortality Database / Eurostat [demo_mlexpec]
14)Azon személyek aránya, akik korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, KIDOLGOZANDÓ	n.a./potenciálisan FRS
Eredménymutatók Másodlagos (fakultatív)
Mutató	Általános népesség
Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik egészségi állapotukat általában „nagyon jónak” vagy „jónak” értékelik	Eurostat [hlth_silc_01]
Az egészségbiztosítással rendelkező 16 évesnél idősebb személyek aránya	OECD [ECHI 76]
Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik az elmúlt 12 hónapban úgy érezték, hogy roma voltuk miatt hátrányosan megkülönböztették őket, amikor kapcsolatban kerültek az egészségügyi szolgáltatásokkal	n.a./potenciálisan FRS
További kidolgozásra vár: Első gyermeküknek 20 éves koruk előtt életet adó roma nők aránya. Nem teljesült egészségügyi szükséglet	Eurostat [demo_fordager] SDG 3.7. Eurostat [SDG_03_60]
A 6. célkitűzés folyamatmutatói: A romák egészségének javítása, valamint a romák minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való tényleges hozzáférésének növelése
Mutató – A. dimenzió – Intézményi felépítés
·létezik intézményes, a vonatkozó egészségügyi irányítási struktúrákba integrált egészségügyi közvetítői rendszer; ·létezik az egészségügyi szakemberré válni kívánó egészségügyi közvetítők szakmai előmenetelének elősegítésére és támogatására szolgáló rendszer; ·létezik a gettókban és szegregált/távoli településeken élő romák részére megelőző egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó rendszer; ·a regionális egészségügyi felügyeletek rendelkeznek (pénzügyi és emberi) erőforrásokkal annak biztosítására, hogy a roma közösségekhez is elérjenek a gyermekek és idősek részére szóló, nemzeti szintű védőoltási és immunizációs programok, valamint az olyan preventív szolgáltatások, mint például a vérvétel vagy a rákszűrések
Mutató – B. dimenzió – Konkrét intézkedések és fellépések
·léteznek a romákat érintő sajátos egészségügyi kihívásokra szabott egészségügyi felvilágosító programok (ideértve az egészséges életmódot és a táplálkozást is); ·léteznek és működnek a kockázati csoportokat – ezen belül a romákat – elérő megelőző egészségügyi programok; ·a védőoltások szükségességének megértését előmozdító ismeretterjesztő kampányokat szerveznek; ·a gyermekek és az idősek (influenza) védőoltása megfizethető és azt elvégzik; ·rendszeresen és ingyenesen elvégzik a gyermekek preventív egészségügyi szűrését, a kockázati csoportokat nyomon követik; ·léteznek a hátrányos helyzetű nőkre irányuló terhesgondozási programok, és rendszeresen biztosítanak terhesgondozási szolgáltatásokat; ·léteznek a 0–3 éves korú gyermekekre irányuló, különösen a hátrányos helyzetű csoportokra összpontosító, anya-gyermek egészségügyi nyomonkövetési rendszerek; ·képzéseket szerveznek az egészségügyi személyzet részére a hátrányos megkülönböztetés és a cigányellenesség megelőzésével kapcsolatban; ·léteznek a roma közösségre irányuló, egészséggel kapcsolatos tájékoztató programok és kampányok.
Mutató – C. dimenzió – A döntéshozatali eljárások minősége
·bevezetésre kerültek olyan intézkedések, amelyek biztosítják a romák részvételét az egészséggel kapcsolatos szakpolitikai válaszok kidolgozásában; ·az egészségügy terén meglévő kihívások kezelését célzó egyedi intézkedéseket dolgoznak ki a roma civil szervezetekkel partnerségben; ·a roma civil szervezetek részt vesznek az uniós pénzeszközök operatív programjainak monitoringbizottságaiban, amelyek keretében az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását célzó egyedi intézkedéseket végrehajtják; ·a roma civil szervezetek részt vesznek az egészségügy terén végrehajtott intézkedések eredményeinek nyomon követésében; ·az állami intézmények és a (központi és helyi) közigazgatási szervek az egészségüggyel kapcsolatos döntéshozatali eljárásaik során figyelembe veszik a roma civil szervezetektől, különösen a roma egészségügyi közvetítők hálózatától érkező inputokat.

7. célkitűzés: A megfelelő deszegregált lakhatáshoz és alapvető szolgáltatásokhoz való tényleges, egyenlő hozzáférés növelése 9

Kiemelt mutató:	Általános népesség
15)A lakhatási deprivációban élő személyek aránya (túl sötét, beázó tetejű vagy nedves falú, padlójú, illetve fürdőkád/zuhanyozó, belső WC nélküli lakásban élők)	Eurostat [tessi 291]
16)Olyan háztartásban élő személyek aránya, amelyek nem rendelkeznek az Eurostat túlzsúfoltságra vonatkozó meghatározásának megfelelő minimális szobaszámmal	Eurostat [ilc_lvho05a / SDG_11_10] SDG 1., SDG 11.
17)A lakáson belüli vezetékes vízzel nem rendelkező háztartásban élő személyek aránya (csak a kiválasztott országok)	Eurostat [ilc_mdho05] SDG 6.1.1.
Eredménymutatók Másodlagos (fakultatív)
Mutató	Általános népesség
Lakáson belüli WC, zuhanyozó vagy fürdőszoba nélküli háztartásban élő személyek aránya	Eurostat [ilc_mdho05 / SDG_06_10] SDG 6.
Beázó tetejű, nedves falú, padlójú vagy alapú, penészes ablakkeretű vagy padlójú lakásban élő személyek aránya	Eurostat [SDG_01_60] SDG 1.
Azon személyek aránya, akik az elmúlt 12 hónapban bármikor is kénytelenek voltak elhagyni a szálláshelyet vagy a táborhelyet	n. a.
Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik az elmúlt 5 hónapban úgy érezték, hogy roma voltuk miatt lakáskereséskor hátrányosan megkülönböztették őket	n.a./potenciálisan FRS
További kidolgozásra vár: Lakóhelyi szegregáció. A romák helyzetének földrajzi szempontjait tükröző mutató(k). A területen található alapvető szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához (egészségügyi szolgáltatások, tömegközlekedés) való hozzáférés a távolság, a költségek, a nyitvatartási idők vagy a szolgáltatások hiánya miatt. Illegális vagy szabályozatlan lakásban élő személyek aránya.	n. a. n. a.

A 7. célkitűzés folyamatmutatói: A megfelelő, deszegregált, lakhatási és alapvető szolgáltatásokhoz való tényleges hozzáférés növelése

Mutató – A. dimenzió – Intézményi felépítés

·a nemzeti romastratégiai keretek vagy a kapcsolódó dokumentumok a lakhatási szegregáció leküzdését célzó, kifejezett intézkedéseket tartalmaznak; ·léteznek és ténylegesen végrehajtják a jogellenes kilakoltatások elleni védelemre vonatkozó egyértelmű iránymutatásokat; ·léteznek és ténylegesen végrehajtják a kilakoltatásokra vonatkozó egyértelmű iránymutatásokat a gyermeket nevelő háztartások védelme érdekében; ·megszüntették a lakhatási szabályozásban meglévő, a romák lakta környékeken található szabályozatlan lakásállomány felszámolását megakadályozó joghézagokat; ·a magas roma lakosságaránnyal rendelkező települések infrastruktúrájának fejlesztését célzó, uniós finanszírozású projektek támogathatósági és értékelési kritériumai különleges pontokat tartalmaznak a romákat foglakoztató vagy romák által működtetett társaságokra vonatkozóan; ·léteznek a lakhatás terén közösségi szintű helyi önsegélyező kezdeményezések ösztönzését és támogatását célzó szakpolitikák; ·rendszeresen felérik a táborhelyek és a karavántáborok iránti igényeket; ·léteznek a romák biztonságos vízhez és megfelelő higiéniás létesítményekhez való jogának tényleges gyakorlását biztosító mechanizmusok;

Mutató – B. dimenzió – Konkrét intézkedések és fellépések

·az általános lakhatási szolgáltatások és programok inkluzivitásának kifejezett garanciái és kritériumai megjelennek a nemzeti roma stratégiai keretrendszerekben; ·léteznek a szociálisan hátrányos helyzetben lévő területek szegregáció csökkentése érdekében történő támogatására irányuló, célzott intézkedések; ·léteznek biztosított pénzügyi erőforrásokkal ellátott, a hátrányos helyzetű települések közinfrastruktúrájának utak, víz, megfelelő higiéniás létesítmények, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés és csatornalétesítmények tekintetében történő javítására szolgáló, célzott intézkedések; ·létezik „lakhatás az első” program; ·A lakhatás terén történő hátrányos megkülönböztetés és cigányellenesség leküzdésével kapcsolatos, célzott képzéseket nyújtanak a lakhatással foglalkozó szolgálatok és az önkormányzati hivatalok személyzete számára; ·rendszeresen feltérképezik és nyomon követik a hátrányos helyzetű településeket és táborokat; ·rendszeresen nyomon követik a lakhatási szempontokat (értékelendő helyi lakásegységek száma).

Mutató – C. dimenzió – A döntéshozatali eljárások minősége

·léteznek olyan intézkedések, amelyek biztosítják a romák részvételét a lakhatással kapcsolatos szakpolitikai válaszok kidolgozásában; ·a lakhatás terén meglévő kihívások kezelését célzó egyedi intézkedéseket dolgoznak ki a roma civil szervezetekkel partnerségben; ·a romákra irányuló lakhatási (különösen deszegregációs) beavatkozásokat dolgoznak ki és hajtanak végre a roma közösségi szervezetek részvételével; ·a roma civil szervezetek részt vesznek az uniós pénzeszközök operatív programjainak monitoringbizottságaiban, amelyek keretében a lakhatási helyzet javítását, különösen a deszegregációt célzó egyedi intézkedéseket végrehajtják; ·a roma civil szervezetek részt vesznek a lakhatás, különösen a deszegregáció terén végrehajtott intézkedések eredményeinek nyomon követésében. ·az állami intézmények és a (központi és helyi) közigazgatási szervek a lakhatással kapcsolatos döntéshozatali eljárásaik során figyelembe veszik a roma civil szervezetektől, különösen a roma egészségügyi és oktatási közvetítőktől érkező inputokat.

7-a. célkitűzés: A környezeti depriváció leküzdése, a környezeti igazságosság előmozdítása

Eredménymutatók Másodlagos (fakultatív)
Mutató	Általános népesség
A lakásukban a következő problémákkal küzdő háztartásokban élő romák aránya: szennyezés, korom vagy a helyi környezetben tapasztalt egyéb problémák, például: füst, por, kellemetlen szagok vagy szennyezett víz	Eurostat [ilc_mddw02]
Eredménymutatók: Másodlagos (fakultatív): Ezen a területen még nincsenek kidolgozott mutatók, néhány lehetséges tematikus terület az alábbiakat öleli fel: veszélyes vagy egészségügyi kockázatokkal társuló környezeti életkörülményeknek való kitettség: ·természeti katasztrófákkal (katasztrófa alatt értendő a folyók kiöntése, árvizek, földcsuszamlások stb.) gyakran sújtott területeken élők; ·környezeti szempontból veszélyes területen (veszélyes terület alatt értendő a hulladéklerakók vagy a lerakóhelyek, az elhagyott ipari telephelyek, bányák stb.) élők; ·veszélyes tényezőknek (típus szerint – szennyezett, kezeletlen és szennyezett vízforrásokra támaszkodó területen élés, mérgező kibocsátásoknak való kitettség, elektromágneses sugárzás stb.) való kitettség; ·veszélyes munkahelyen – például szeméttelepeken, kukákkal stb. –, megfelelő védelem nélkül végzett munka; ·infrastruktúra, például biztonságos ivóvíz, szennyvízkezelés, burkolt utak, hulladékgyűjtés stb. nélküli területeken élők; ·a lakás fűtésére szilárd hulladékot égető háztartások aránya.

A 7-a. célkitűzés folyamatmutatói: A környezeti depriváció leküzdése, a környezeti igazságosság előmozdítása

Mutató – A. dimenzió – Intézményi felépítés

·a nemzeti romastratégiai keretek vagy a kapcsolódó dokumentumok a környezetei depriváció leküzdését és a környezeti igazságosság előmozdítását célzó, kifejezett intézkedéseket tartalmaznak; ·a végrehajtási iránymutatások elsőbbségi hozzáférést biztosítanak a környezeti szempontból veszélyes területen élő romák számára a lakhatáshoz; ·a lakhatási biztonságra és a veszélyes környezetben való élésre vonatkozó szabványokat szigorúan végrehajtják; ·környezeti értékelés készül az új építési területekről és szálláshelyekről; ·léteznek a munkajogi szabályozás környezetvédelemre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását biztosító, tényleges mechanizmusok.

Mutató – B. dimenzió – Konkrét intézkedések és fellépések

·Léteznek a környezeti szempontból veszélyes területen élő roma családok áttelepítésére irányuló, biztosított pénzügyi erőforrásokkal ellátott, célzott intézkedések; ·a romákkal kapcsolatos lakhatási szakpolitikákról és lakhatási rendelkezésekről a környezeti tényezők tekintetében hatásvizsgálat készül; ·a szakpolitikák és a környezeti kockázatok romákra gyakorolt környezeti hatását a nemzeti romastratégiai keretek keretében kezelik;

Mutató – C. dimenzió – A döntéshozatali eljárások minősége

·a romák lakta területek (különösen a szegregált roma közösségekben) környezeti kihívásainak kezelését célzó egyedi intézkedéseket dolgoznak ki a roma civil szervezetekkel és az érintett helységek roma lakosaival partnerségben; ·a romákra (különösen a szegregált roma közösségekben) irányuló, biztonságos és fenntartható környezeti beavatkozásokat dolgoznak ki és hajtanak végre a roma közösségi szervezetek részvételével; ·a roma civil szervezetek részt vesznek az uniós pénzeszközök operatív programjainak monitoringbizottságaiban, amelyek keretében a romák lakta területek (különösen a marginalizált roma közösségekben) környezeti helyzetének javítását célzó egyedi intézkedéseket végrehajtják; ·a roma civil szervezetek részt vesznek a romák lakta területek (különösen a szegregált roma közösségekben) környezeti helyzetének javítását célzó intézkedések eredményeinek nyomon követésében; ·az állami intézmények és a (központi és helyi) közigazgatási szervek az egészségüggyel kapcsolatos döntéshozatali eljárásaik során figyelembe veszik a roma egészségügyi közvetítők hálózatától érkező inputokat.

(1)

Európai Bizottság (2017): A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások . Bizottsági szolgálati munkadokumentum . Brüsszel, 2017. július 7.; SWD(2017) 350.

(2)

 E horizontális célkitűzés operatív céljai közé tartozik a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd elleni küzdelem; a roma történelemmel, kultúrával, a romák elismerésével és a romákkal való megbékéléssel kapcsolatos tudatosság előmozdítása.

(3)

Például vezetékes víz, megfelelő higiéniás létesítmények, hulladékgyűjtési és -kezelési szolgáltatások, elektromos áram, gáz, közlekedéshez, pénzügyi szolgáltatásokhoz és digitális kommunikációhoz való hozzáférés (a szociális jogok európai pillérének 20. elvével összhangban). Ezen ágazati célkitűzés egyik operatív célkitűzése a környezeti igazságosság előmozdítása és a környezeti depriváció elleni küzdelem.

(4)

  https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/final_guidelines_4-10-18_without_date_july.pdf .

(5)

 Az FRA alapjogi felmérése.

(6)

*A teljes népességre vonatkozó, fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos jelentéstétel során a jövőben ennek helyébe a szociális és anyagi nélkülözés (Eurostat [ilc_mdsd07]) valamint a gyerekekre vonatkozó megfelelő mutató fog lépni.

(7)

     A NACE az Európai Unión (EU) belül folyó gazdasági tevékenységek 1970 óta használt különböző statisztikai osztályozásainak jelölésére használt rövidítés;  
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/NACE háttér

(8)

     A foglalkozások egységes nemzetközi osztályozási rendszere (ISCO); http://www.ilo.org/public/english/bureau/stat/isco/  

(9)

Például vezetékes víz, megfelelő higiéniás létesítmények, hulladékgyűjtési és -kezelési szolgáltatások, elektromos áram, gáz, közlekedéshez, pénzügyi szolgáltatásokhoz és digitális kommunikációhoz való hozzáférés (a szociális jogok európai pillérének 20. elvével összhangban).