EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.9.24.
COM(2020) 591 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiáról
1.Háttér
A pénzügyi szolgáltatások jövője digitális: a fogyasztók és a vállalkozások egyre inkább digitálisan veszik igénybe a pénzügyi szolgáltatásokat, innovatív piaci szereplők új technológiákat vezetnek be, a meglévő üzleti modellek pedig változóban vannak. A digitális pénzügyi szolgáltatások hozzájárultak ahhoz, hogy a lakosság és a vállalkozások kezelni tudják a Covid19-világjárvány miatt kialakult példátlan helyzetet. A személyazonosság online ellenőrzése tette lehetővé például a fogyasztók számára a számlanyitást és többféle pénzügyi szolgáltatás igénybevételét távolról. A bolti fizetések egyre nagyobb hányada válik digitálissá és érintésessé, és az online vásárlások (elektronikus kereskedelem) száma is jelentősen megnőtt. A pénzügyi technológiai megoldások segítségével szélesebb körben és gyorsabban lehet hozzáférni kölcsönökhöz, például a Covid19-válságra válaszként megjelent, állami támogatású kölcsönökhöz. A digitális infrastruktúrák biztonságos és megbízható működésének biztosítása is fontosabbá vált, mivel egyre több ember használja online a pénzügyi szolgáltatásokat, és a pénzügyi szektorban dolgozók maguk is távolról dolgoznak.
Ha eddig volt is kétség, mára egyértelművé vált: a digitális pénzügyi szolgáltatások sokféle megoldást tudnak nyújtani, és Európa lakossága és vállalkozásai készen állnak ezek használatára.
Európának ezt a helyreállítási stratégia részeként teljes mértékben ki kell aknáznia, hogy helyre tudja állítani a világjárvány által okozott társadalmi és gazdasági károkat. Az európai gazdaság, az egyes ágazatok újraindításában és modernizálásában a digitális technológiák kulcsszerepet fognak játszani. Ez megerősíti Európa globális digitális szereplőként betöltött szerepét. Ugyanakkor a pénzügyi szolgáltatások felhasználóit meg kell védeni azoktól a kockázatoktól, amelyek abból erednek, hogy egyre nagyobb mértékben támaszkodunk a digitális pénzügyi szolgáltatásokra.
Ahogy azt az év első felében, illetve a közelmúltban a helyreállítási tervvel kapcsolatban ismertette, a Bizottság egyik fő prioritása a digitális átállás támogatása az EU-ban. Az európai pénzügyi szektor számos innovatív tagállami projektre és saját vezető szerepére is építhet olyan területeken, mint a digitális fizetési technológiák. A digitális pénzügyi szolgáltatások terjedése hozzájárul gazdaságunk és társadalmunk digitális transzformációjához. Ez jelentős előnyökkel jár majd fogyasztók és vállalkozások számára egyaránt.
Ez a közlemény, tekintettel a digitális innováció fő trendjeire (2. szakasz), az európai digitális pénzügyi szolgáltatások számára stratégiai célt tűz ki (3. szakasz), illetve négy olyan prioritást és azokhoz kapcsolódó tervezett intézkedéseket fogalmaz meg, amelyek révén a fogyasztók és a vállalkozások a kockázat csökkenése mellett (4. szakasz) élvezhetik a digitális pénzügyi szolgáltatások előnyeit. A közlemény a 2018. évi pénzügyi technológiai cselekvési tervre és az európai felügyeleti hatóságok (EFH-k) munkájára épül. Felhasználja továbbá a 2020 első felében szervezett nyilvános konzultáció és a digitális pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztató rendezvények során kapott válaszokat, az Európai Parlament digitális pénzügyi szolgáltatásokról szóló jelentését, a pénzügyi innováció szabályozási akadályaival foglalkozó szakértői csoport (ROFIEG) által kiadott jelentést, a tőkepiaci unióval foglalkozó magas szintű fórum ajánlásait és a célzott kkv-stratégiát.
A pénzforgalmi szolgáltatások kulcsszerepet játszanak a digitális pénzügyi szolgáltatásokon belül, mivel az innováció úttörői, és a digitális gazdaság támogatásához elengedhetetlenek. A digitális pénzforgalmi megoldások lehetővé teszik a tranzakciók biztonságos és hatékony lebonyolítását a magánszemélyek és a vállalkozások számára. Nélkülözhetetlenek a fizetéshez az üzletekben és online, a számlák kiegyenlítéséhez, a kölcsönök és lakáshitelek törlesztéséhez, a pénzátutaláshoz, valamint a munkabérek és nyugdíjak kifizetéséhez. Ezért egyedi szakpolitikai intézkedéseket igényelnek, amelyek a jelen közleménnyel egy időben kiadott „Uniós lakossági pénzforgalmi stratégia” című közleményben szerepelnek.
2.Háttér: a digitális innováció trendjei
A gazdaság digitális transzformációja a pénzügyi szolgáltatások terén is megváltoztatta az innovációt és az üzleti modelleket.
Az innováció egyre inkább digitális formát ölt, ami könnyebbé teszi a vállalkozások számára a növekedést. Az innováció egyre nagyobb mértékben jelent digitális technológián alapuló új termékeket, folyamatokat és üzleti modelleket. Az információtechnológiai (IT) rendszerek a megfelelő szoftverekkel együtt egyszerű támogató szerepből számos vállalkozás esetében az üzleti tevékenység alappillérévé váltak. Ez annak köszönhető, hogy a digitalizáció hatalmas új lehetőségeket kínál, hiszen a digitális hálózatok és adatszolgáltatások általában segítik a méretgazdaságosságot, és lehetőséget adnak jobb minőségű szolgáltatások olcsóbb nyújtására.
Az innovációs ciklusok felgyorsulnak, nyitottabbá válnak, és jobban segítik az együttműködést. A digitális technológiák és alkalmazások egyre inkább moduláris formában készülnek, és alkalmazásprogramozási felületeken (API-kon) keresztül kommunikálnak egymással. Lehetővé teszik, hogy a szolgáltatásokat még inkább az ügyfél igényeire szabják. Több lehetőséget kínálnak a kísérletezésre és a különböző szereplők együttműködésére. Ennek számos következménye lehet a pénzügyi szolgáltatások nyújtásának módjára nézve.
Az adat az információtechnológiai infrastruktúra mellett az innováció egyik kulcsfontosságú eszközévé válik. Az adatok minden eddiginél fontosabbá váltak a pénzügyi szolgáltatások szempontjából. A digitális adatok rendelkezésre állása lehetővé teszi a jövőbeli események pontosabb előrejelzését, ezáltal lehetőséget ad személyre szabott szolgáltatások nyújtására. Egy összevont adathalmaz elemzése több információt nyújt, mint az egyes adathalmazok önálló elemzése. Egy meghatározott adathalmazból több gazdasági előny származik, ha egyidejűleg több félnek is hozzáférése van. Az adatok értékének maximalizálásához emellett kapcsolódó technológiák használata is szükséges. Az információtechnológiai infrastruktúra napjainkban egyre inkább a felhőben foglal helyet, ami nagy fokú működési rugalmasságot tesz lehetővé, és elősegíti a fejlett adatfeldolgozási technológiákhoz való hozzáférést. Ezek a fejlemények fontos új kérdéseket is felvetnek a fogyasztók védelmével és adataik felelősségteljes felhasználásával kapcsolatban.
Az innováció eközben a piacszerkezeteket is megváltoztatja. Európa számtalan induló pénzügyi technológiai vállalkozásnak ad otthont. A piacon lévő vállalkozások gyökeresen átalakítják üzleti modelljeiket, gyakran pénzügyi technológiai vállalatokkal együttműködve. A nagy („BigTech”) és kis méretű technológiai vállalatok egyaránt egyre aktívabbak a pénzügyi szolgáltatások terén. Ezek a fejlemények megváltoztatják a fogyasztókat, a felhasználókat és a pénzügyi stabilitást érintő kockázatok jellegét, és a pénzügyi szolgáltatások terén folyó versenyre is jelentős hatással lehetnek.
3.Stratégiai célkitűzésünk: a digitális pénzügyi szolgáltatások kihasználása a fogyasztók és a vállalkozások javát szolgálva
Európának és a pénzügyi szektornak ki kell használnia ezeket a trendeket és a digitális forradalom kínálta lehetőségeket.
Európának, a vezető európai piaci szereplőknek élen kell járniuk a digitális pénzügyi szolgáltatások terén.
A célunk, hogy a digitális pénzügyi szolgáltatások előnyeit elérhetővé tegyük az európai fogyasztók és vállalkozások számára.
Európának az európai értékekre és a kockázatok hatékony és eredményes szabályozására alapozva kell segítenie a digitális pénzügyi szolgáltatások terjedését.
Az érdekelt felekkel folytatott konzultációink azt mutatták, hogy e célkitűzés több okból is széles körű és erős támogatottságot élvez Európa-szerte:
·A digitális pénzügyi szolgáltatások kihasználása beindítaná az innovációt és lehetőségeket teremtene jobb pénzügyi termékek kifejlesztésére a fogyasztók számára, azok számára is, akik jelenleg nem férnek hozzá pénzügyi szolgáltatásokhoz. Az európai vállalkozások, különösen a kkv-k számára újfajta finanszírozási formák állhatnak rendelkezésre.
·A digitális pénzügyi szolgáltatások erősítése tehát támogatná Európa gazdasági helyreállítási stratégiáját és a szélesebb körű gazdasági átalakulást. Új csatornákat nyitna meg a zöld megállapodást és az új európai iparstratégiát támogató finanszírozás mozgósítására.
·Mivel a digitális pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúlóak, lehetőséget adnak a pénzügyi piacok integrációjának előmozdítására a bankunióban és a tőkepiaci unióban, ezáltal Európa gazdasági és monetáris uniójának megerősítésére is.
·Végezetül egy erős és dinamikus európai digitális pénzügyi szolgáltatási szektor megerősítené Európa azon képességét, hogy megőrizze és megerősítse nyitott stratégiai autonómiáját a pénzügyi szolgáltatások terén, és ezáltal a pénzügyi rendszer szabályozására és felügyeletére irányuló kapacitását, megvédve Európa pénzügyi stabilitását és az értékeinket.
E stratégiai célkitűzés eléréséhez a következő szakaszban négy olyan prioritást és ezekhez kapcsolódó intézkedéseket mutatunk be, amelyek a megbízatásunk hátralevő részében meghatározzák a cselekedeteinket.
4.Négy prioritás az EU pénzügyi szektorának digitális transzformációjához
Tekintettel a fent bemutatott trendekre és célkitűzésekre és a stratégia alapjául szolgáló nyilvános konzultációban részt vevő válaszadók jelentős többsége általi támogatásra, az EU digitális transzformáció elősegítésével kapcsolatos intézkedéseit négy prioritás fogja meghatározni 2024-ig.
Az első prioritás a pénzügyi szolgáltatások digitális egységes piaca széttagoltságának megszüntetése, hogy az európai fogyasztók hozzáférhessenek határokon átnyúló szolgáltatásokhoz, és az európai pénzügyi vállalkozások fejleszthessék digitális tevékenységeiket (4.1.). Számos vállalkozás megerősítette, hogy a határokon átnyúló tevékenység bővítése elengedhetetlen a számukra, mert az online szolgáltatások fejlesztése költséges, a sokszorosításuk azonban olcsó, és gyakran jelentős mértékű telepítést igényelnek. A határokon átnyúló nagyobb potenciális piac könnyebbé teszi az ilyen szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges finanszírozás megszerzését. A fogyasztók számára pedig valódi hozzáférést biztosít határokon átnyúló szolgáltatásokhoz. A méretgazdaságosságot elérő vállalkozások ráadásul ezeket a szolgáltatásokat alacsonyabb áron és jobb minőségben nyújthatják.
A második prioritás annak biztosítása, hogy az EU keretszabályozása a fogyasztók és a piaci hatékonyság érdekében megkönnyítse a digitális innovációt (4.2.). A megosztott főkönyvi technológiát (DLT) vagy mesterséges intelligenciát (MI) alkalmazó vagy ezeken alapuló innovációkban megvan a lehetőség a pénzügyi szolgáltatások fejlesztésére a fogyasztók és a vállalkozások számára. A pénzügyi szolgáltatások keretszabályozásának biztosítania kell, hogy azokat felelősségteljesen és az EU értékeivel összhangban használják. A gyorsabb, nyitottabb és több együttműködésre épülő innovációs ciklusok a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós jogszabályok és felügyeleti módszerek rendszeres felülvizsgálatát és módosítását igénylik, mert így biztosítható, hogy azok támogatják a digitális innovációt, és a piaci környezet fejlődésével is megfelelőek és relevánsak maradnak.
A harmadik prioritás egy, az európai adatstratégiára épülő európai pénzügyi adattér létrehozása az adatvezérelt innováció elősegítésére, amely magában foglalja az adatokhoz való fokozott hozzáférést és a fokozott adatmegosztást a pénzügyi szektoron belül (4.3.). Az EU gondoskodott arról, hogy a vállalatok, a pénzügyi vállalkozásokat is beleértve, átfogó pénzügyi és nem pénzügyi adatokat tegyenek közzé a tevékenységeikről és a termékeikről. A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv részeként úttörő volt a pénzforgalmi számlákkal kapcsolatos adatok megosztásának megnyitását illetően is. Az adatvédelmi és versenyjogi szabályoknak megfelelő, szektorokon átnyúló és szektorokon belüli, fokozott adatmegosztás és a nyitottság irányába tett további lépések lehetőséget adnak, hogy a pénzügyi szektor teljesen kihasználja az adatvezérelt innovációt. Ez ösztönözni fogja az innovatív termékek létrehozását a fogyasztók és a vállalkozások számára, és támogatni fogja a tágabb szakpolitikai célkitűzéseket, például az adatok egységes piacának létrehozását. Ezenkívül könnyebbé teszi majd az olyan adatokhoz való hozzáférést, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a források a fenntartható beruházások felé áramoljanak.
A negyedik prioritás a digitális transzformációhoz kapcsolódó új kihívások és kockázatok kezelése (4.4.). A pénzügyi szolgáltatások széttagolt ökoszisztémával rendelkező, részben a pénzügyi szabályozás és felügyelet hatáskörén kívül eső, összekapcsolt digitális szolgáltatókból álló digitális környezetbe kerülnek át. A digitális pénzügyi szolgáltatások esetében ezért nehezebb a meglévő szabályozási és felügyeleti keretek révén fenntartani a pénzügyi stabilitást, a fogyasztók védelmét, a piaci integritást, a tisztességes versenyt és a biztonságot. Ezeket a kockázatokat kezelni kell, hogy a digitális pénzügyi szolgáltatások jobb pénzügyi termékeket tegyenek elérhetővé a fogyasztók és a vállalkozások számára. A Bizottság ezért különös figyelmet fordít az „azonos tevékenység, azonos kockázat, azonos szabályok” elvre, nem utolsósorban azért, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a meglévő pénzügyi intézmények és az új piaci szereplők számára.
A Bizottság a négy prioritás mentén különös figyelmet fordít a digitális pénzügyi szolgáltatások által a fogyasztók számára kínált új lehetőségek elősegítésére és a fogyasztók védelmére ott, ahol ez szükséges. Ez természetesen az adatvédelmi szabályokkal, különösen az általános adatvédelmi rendelettel
(GDPR) összhangban történik.
A Bizottság továbbá elkötelezett marad a nemzetközi partnerekkel való szoros együttműködés iránt, mivel a digitális pénzügyi szolgáltatások előnyei úgy használhatók ki a legjobban, ha a bevezetésük nemzetközi alapelveken és szabványokon alapul.
4.1.A digitális egységes piac széttagoltságának megszüntetése
A digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia célja az egységes piac által kínált lehetőségek kihasználása, hogy a fogyasztók és a vállalkozások élvezhessék a digitális pénzügyi szolgáltatások előnyeit. A digitális pénzügyi szolgáltatások jól működő egységes piaca innovatívabb, változatosabb és inkluzív banki, befektetési és biztosítási szolgáltatásokon keresztül segíti az EU fogyasztóinak és lakossági befektetőinek hozzáférését a pénzügyi szolgáltatásokhoz.
·A digitális személyazonosság EU egészére kiterjedő interoperábilis használatának lehetővé tétele
2024-re az EU-nak az interoperábilis digitális személyazonosító megoldások használatát lehetővé tévő, hatékony és eredményes jogi keretet kell teremtenie, ami lehetőséget ad az új ügyfeleknek a pénzügyi szolgáltatások gyors és egyszerű elérésére („vevőfogadás”). Ennek a keretnek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni harmonizáltabb szabályokon kell alapulnia, és az elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló keret (eIDAS-rendelet) felülvizsgálatát igényli. Lehetőséget kell adnia az ügyféladatok újbóli felhasználására az ügyfél tájékoztatáson alapuló beleegyezése esetén, amelynek teljesen átláthatóan tartalmaznia kell az újbóli felhasználás következményeit.
A járványhelyzet alatti lezárás is megmutatta, hogy mennyire fontosak a jól működő digitális pénzügyi szolgáltatások a távolról tevékenykedő fogyasztók és vállalkozások számára. Azonban még sok a teendő ahhoz, hogy a pénzügyi szolgáltatások terén a távoli vevőfogadás hatékonyan és gördülékenyen működjön. Belföldi és határokon átnyúló viszonylatban is a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni követelményekkel teljes összhangban kell működnie, azzal a szándékkal, hogy megkönnyítse a vevőfogadással kapcsolatos más szabályozási előírásoknak való megfelelést, például annak felmérését, hogy az ügyfél alkalmas-e bizonyos befektetési termékek használatára. A Bizottság három lépésben segíti elő a pénzügyi szolgáltatók számára a biztonságos távoli vevőfogadást az egész EU-ban.
Első lépésként a Bizottság a mai napon felkéri az Európai Bankhatóságot (EBH) arra, hogy a többi európai felügyeleti hatósággal szorosan együttműködve 2021 3. negyedévéig dolgozzon ki iránymutatásokat. Ezek célja a nagyobb mértékű konvergencia biztosítása a vevőfogadási célokból szükséges személyazonosításhoz és ellenőrzéshez kapcsolódó elemeket és azt illetően, hogy a pénzügyi szolgáltatók hogyan és milyen mértékben támaszkodhatnak a harmadik felek által elvégzett ügyfél-átvilágítási folyamatokra. A Bizottság ezzel párhuzamosan megkeresi az Európai Adatvédelmi Testületet (EDPB), hogy tisztázzon minden adatvédelmi szempontot a „vevőfogadással” kapcsolatos információk más célokra való újrahasznosítását illetően (pl. „vevőfogadás” másik szolgáltatónál, hozzáférés más, nem banki szolgáltatásokhoz).
Másodszor, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni új kerettel kapcsolatos jövőbeli jogalkotási javaslatok részeként a Bizottság tovább részletezi és harmonizálja az ügyfél-átvilágítási előírásokat, hogy megkönnyítse az innovatív technológiák használatát, és lehetővé tegye a gördülékeny, határokon átnyúló működést anélkül, hogy különböző folyamatokat kellene alkalmazni vagy további követelményeknek kellene megfelelni az egyes tagállamokban. Ez egyszerűbbé teszi az ügyfelek személyazonosítását és a hitelesítő adataik ellenőrzését, és közben biztosítja a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat alapján történő megközelítésnek való teljes megfelelést. Ez például elérhető a személyazonosság igazolásához szükséges azonosító dokumentumok felsorolásával, illetve a személyazonosító távoli ellenőrzésére használható technológiák egyértelműsítésével. A Bizottság a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szabályok felülvizsgálatával a következőkre is javaslatot kíván tenni:
·az adatokhoz való hozzáférés javítása és egyértelműsítése, ami segíti a pénzügyi szolgáltatókat az ügyfelek személyazonosságának hitelesítésében;
·a vevőfogadási célokra szolgáló, részletes azonosítási és hitelesítési elemekhez kapcsolódó szempontok pontosítása technikai standardok révén; valamint
·technikai standardok révén azon szabályok részletesebb kidolgozása, amelyek mellett harmadik felekre lehet támaszkodni az ügyfél-átvilágítási követelményeknek való megfelelés érdekében, ideértve a felelősséggel, az átláthatósággal és az etikus használattal kapcsolatos kérdéseket.
Ezek a technikai standardok az EBH első pontban említett iránymutatásaira épülnének.
Végezetül, az eIDAS-rendelet tervezett felülvizsgálatának részeként a Bizottság fontolóra veszi a rendelet hatékonyságának javítását, alkalmazásának kiterjesztését a magánszektorra, valamint a megbízható digitális személyazonosítók bevezetését minden európai polgár számára. A rendelet felülvizsgálata időtálló szabályozási keretet biztosít, amely EU-szerte támogatja egy egyszerű, megbízható és biztonságos személyazonosság-kezelő rendszer bevezetését a digitális térben.
A Bizottság, ezekre az intézkedésekre építve, a nyílt pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban végzett munkája keretében (lásd a 4.3. szakaszt) további elemek integrációját is lehetővé szeretné tenni, hogy a digitális személyazonosság például egy másik pénzügyi intézménynél is használható legyen a „vevőfogadáshoz”. Ez például a befektetők alkalmasságához vagy az ügyfelek hiteltörténetéhez kötődő elemeket is tartalmazhat.
·A digitális pénzügyi szolgáltatások kapacitásbővítésének elősegítése az egységes piacon
2024-re a passzportálás és az egyablakos engedélykiadás elvének minden olyan területen működnie kell, ahol a digitális pénzügyi szolgáltatások nagy lehetőségekkel rendelkeznek. A vállalkozásokat az Innovációsegítők Európai Fórumához (EFIF) tartozó nemzeti felügyeleti innovációsegítők közötti szoros együttműködésnek és egy új európai digitális pénzügyi szolgáltatási platformnak kell segítenie.
Az egységes piacon régi elv, hogy a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak valóban hozzá kell férniük a másik tagállamban székhellyel rendelkező és felügyelt vállalkozások által nyújtott, határokon átnyúló szolgáltatásokhoz, közösen megállapított szabályokkal összhangban („passzportálás”). A digitális szolgáltatások esetében nem maradhat sok, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást akadályozó tényező. Mint azt a nyilvános konzultáció válaszadói közül sokan kiemelték, az EU pénzügyi technológiai vállalkozásai azonban gyakran csak a saját országukban nyújthatnak szolgáltatásokat, vagy a digitális platformjaikhoz való hozzáférést csak uniós joghatóságok egy bizonyos körében letelepedett ügyfelekre korlátozzák. Ennek fő oka, hogy a szabályozási keret országonként eltérő, ami a több országban aktív szolgáltatóknál aránytalanul magas jogszabályi megfelelési költséget von maga után.
A Bizottság a szabályozási keret módosításával bevezeti a passzportálás lehetőségét a digitális pénzügyi szolgáltatások szempontjából fontos területeken. A társjogalkotók által 2019 decemberében elfogadott, közösségi finanszírozásról szóló rendelet egységes szabályokat vezet be, és lehetőséget ad a passzportálásra különböző típusú közösségi finanszírozási szolgáltatások, például hitelközvetítés esetében, a Bizottság kriptoeszközökről szóló, mai napon tett javaslatai pedig a kriptoeszközök kibocsátóira és a szolgáltatókra vonatkozó közös szabályokat és passzportálást irányoznak majd elő. A Bizottság más területeken is fontolóra veszi a passzportálás jelentőségét, például a nem banki hitelezés prudenciális szabályozásának vizsgálatakor, szem előtt tartva a fogyasztóvédelmi szabályokat (lásd a 4.4. szakaszt). Meg fogja vizsgálni továbbá azokat a lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik az olyan műszaki megoldások tanúsítását, amelyek segítik a vállalkozásokat a szabályozási megfelelési kötelezettségeik teljesítésében („szabályozási technológia”), támogatják az egységes megközelítést az említett területen, ideértve az interoperabilitást. Ugyanakkor a passzportálás gyakorlati alkalmazásához szoros együttműködés szükséges a székhely szerinti és a fogadó tagállam felügyeletei között a közösen elfogadott szabályok betartatása és következetes alkalmazása érdekében. A Bizottság arra ösztönzi az európai felügyeleti hatóságokat (EFH-k), hogy folytassák, sőt fokozzák a felügyeletek közötti együttműködés és a felügyeleti konvergencia érdekében végzett munkájukat.
A lakossági pénzforgalmi stratégia ezenkívül meghatározza, hogy a Bizottság hogyan szándékozik kezelni egyes szabályozási problémákat a pénzforgalom terén, például a külföldi IBAN-számlaszámok visszautasításának jelenleg meglévő gyakorlatát („IBAN-számon alapuló megkülönböztetés”).
A konzultáció során kapott válaszok is azt mutatják, hogy az érdekelt felek továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítanak a felügyeleti innovációsegítők, például az innovációs központok és a pénzügyi innovációs tesztkörnyezetek munkájának, határokon átnyúló keretek között is. A Bizottság az EFH-kkal együttműködve dolgozik az Innovációsegítők Európai Fóruma (EFIF) által biztosított innovációs hálózat megerősítésén. A nemzeti innovációsegítők munkáját is segíteni fogja, például a strukturálisreform-támogató programon keresztül. A Bizottság együtt fog működni az EFIF-fel, hogy 2021 közepére a határokon átnyúló teszteléshez olyan eljárási keretet és egyéb mechanizmusokat tudjon biztosítani, amelyek megkönnyítik a vállalkozások és a különböző tagállamok felügyeletei közötti interakciót.
Az állami és a magánszféra érdekelt felei közötti együttműködés elősegítésére a Bizottság az EFIF-fel együttműködve új európai digitális pénzügyi szolgáltatási platformot hoz létre. Az új platform csatornaként szolgál majd a digitális pénzügyi szolgáltatások ezen új ökoszisztémájával való folyamatos online interakcióhoz, a digitális pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztató rendezvény után kapott pozitív visszajelzésekre építve. Ezenkívül felületet nyújt az EFIF-hez, a nemzeti innovációsegítőkhöz és a nemzeti elektronikus engedélyezési eljárásokhoz. Később az együttműködés szélesebb körű platformjává, illetve olyan adattérré fejleszthető, amelyet az ágazati szereplők és a felügyeleti hatóságok az innovációk tesztelésére használhatnak. A platformot úgy fogják kialakítani, hogy finanszírozáshoz juthasson a Digitális Európa program keretében, ami hozzájárul az általános digitális technológiákkal kapcsolatos együttműködési platformok bevezetéséhez.
A digitális pénzügyi szolgáltatások felügyelete fokozott együttműködést igényel a különböző hatóságok között. Ezért az EFIF-ben a pénzügyi szektoron túl helyet kap például az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB), a versenyszabályok érvényesítéséért felelős bizottsági szolgálatok és egyes nemzeti hatóságok képviselői is. Ők az EFIF ülésein megfigyelőként vesznek majd részt, hogy megvitassák a pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatásokat egyesítő, innovatív üzleti modellek által felvetett kérdéseket.
A digitális pénzügyi szolgáltatások felügyelete jelentős új készségeket igényel. A Bizottság továbbra is segíteni fogja a felügyeletek technikai készségeinek fejlesztését, többek között az EU pénzügyi technológiai laboratóriumán keresztül. A Bizottság arra is készen áll, hogy a nemzeti hatóságokkal közösen célzott segítségnyújtási programokat alakítson ki. Ez például a strukturálisreform-támogató programon keresztül vihető végbe.
A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni, szélesebb körű kezdeményezés részeként a Bizottság 2021-ben javasolni fogja a vevőfogadás szabályainak harmonizálását, és az eIDAS-rendelet közelgő felülvizsgálatára építve interoperábilis, határokon átnyúló keretet vezet be a digitális személyazonosságokhoz.
A Bizottság megvizsgálja, hogy szükséges-e további harmonizált engedélyezési és passzportálási rendszer bevezetése, együttműködik az EFH-kkal az EFIF megerősítésén, és létrehoz egy európai digitális pénzügyi szolgáltatási platformot az állami és a magánszféra érdekelt felei közötti együttműködés elősegítésére.
4.2. Az EU szabályozási keretének átalakítása a digitális innováció előmozdítására
A digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia célja biztosítani, hogy az EU pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozási kerete megfeleljen a digitális kor elvárásainak. Ez magában foglalja az innovatív technológiák használatának elősegítését és a keret összeférhetővé tételét a szoftvergyártás és -telepítés terén elterjedt, bevált gyakorlatokkal. A nyilvános konzultáció válaszadói közül sokan úgy gondolták, hogy az EU szabályainak technológiai szempontból semlegesebbeknek és innovációbarátabbaknak kellene lenniük, gyorsabban kellene alkalmazkodniuk az innovációkhoz, de közben továbbra is tiszteletben kellene tartaniuk azokat a szabályokat, amelyek gondoskodnak a biztonságos működésükről és a felhasználó védelméről.
·A kriptoeszközök és a tokenizált pénzügyi eszközök európai piacainak lehetővé tétele
2024-re az EU-nak olyan átfogó keretet kell kialakítania, amely lehetővé teszi a megosztott főkönyvi technológia (DLT) és a kriptoeszközök elterjedését a pénzügyi szektorban. Foglalkoznia kell az ezekhez a technológiákhoz kapcsolódó kockázatokkal is.
A kriptoeszközök és a hozzájuk kapcsolódó blokkláncok hatalmas lehetőségekkel kecsegtetnek a pénzügyek terén: potenciálisan olcsó és gyors pénzforgalmi szolgáltatások, különösen a határokon átnyúló és nemzetközi tranzakciók esetén, új finanszírozási lehetőségek a kkv-k számára és hatékonyabb tőkepiacok. Az ún. felhasználói tokenek (utility token) a decentralizált blokklánchálózatokhoz való hozzáférést teszik lehetővé, míg a stabil kriptopénzek (stablecoin) a gépek közötti fizetések alapjául szolgálhatnak a mobilitási ágazatban, illetve az energia- és feldolgozóiparban. Ezek azonban kockázatokat is hordoznak magukban, ezért megfelelően kell szabályozni és felügyelni őket.
A Bizottság a mai napon e stratégiára irányuló jogalkotási javaslatot tesz. A javaslat tisztázza a meglévő uniós szabályok kriptoeszközökre vonatkozó alkalmazását, kísérleti rendszert vezet be az e szabályok hatálya alá tartozó kriptoeszközöket illetően, és új uniós jogi keretet hoz létre az e szabályok hatálya alá nem tartozó kriptoeszközök számára a kriptoeszközök különböző típusainak fogalommeghatározásait tartalmazó taxonómia alapján. Az utóbbi magában foglalja a felhasználói tokeneket és a fizetési célokra használt, eszközökhöz kötött tokenekhez (vagyis a stabil kriptopénzekhez) kötődő pénzügyi stabilitási és monetáris szuverenitási kockázatok szabályozását szolgáló, célzott szabályokat. A meglévő szabályok alkalmazására vonatkozó, kiegészítő, értelmező iránymutatás segíti a szabályozók tisztánlátását, és lehetővé teszi, hogy a pénzügyi szektor a megosztott főkönyvi technológia (DLT) szélesebb körű használatán keresztül kihasználja a hatékonysághoz köthető előnyöket a tőkepiacokon, de továbbra is tiszteletben tartsa a biztonsággal kapcsolatos szabályokat, és biztosítsa a felhasználók védelmét.
Ugyanakkor, a Bázeli Bizottság által végzett munka fényében, a Bizottság a pénzügyi vállalkozások által tartott kriptoeszközök vonatkozásában fontolóra veszi a prudenciális szabályok módosítását. A Bizottság azt is megvizsgálja, hogyan használható a DLT a kkv-k tőkebevonási műveleteinek fejlesztésére.
A digitális technológiák a központi bankok számára is tartogatnak lehetőségeket, például központi banki digitális valuta kibocsátására a készpénz digitális alternatívájaként és a folyamatos pénzforgalmi szolgáltatási, pénzügyi és kereskedelmi innovációk katalizátoraként. A lakossági pénzforgalmi stratégiában leírtaknak megfelelően a Bizottság támogatja a központi bankok és különösen az EKB munkáját a nagyközönség számára elérhető központi banki lakossági digitális fizetőeszköz – az eurókészpénz mint törvényes fizetőeszköz védelme mellett történő – kibocsátásával kapcsolatban.
Végezetül, az alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes DLT és a dolgok internetének fejlesztése és az ezekbe való beruházás bátorítása érdekében a Bizottság célja, hogy a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformmal együttműködve ezeket a szektorokat 2021-re integrálja a fenntartható finanszírozás taxonómiájába.
·Az együttműködés és a felhőalapú számítástechnikai infrastruktúra használatának elősegítése
A felhőalapú számítástechnika sokkal egyszerűbbé teszi egy olyan moduláris információtechnológiai architektúra gyors és rugalmas kiépítését, illetve az arra való átállást, amely elősegíti az együttműködést és a legjobban illeszkedik a natív felhős digitális alkalmazásokhoz. Ennek előmozdításához, valamint annak biztosításához, hogy az uniós bankok és pénzügyi szolgáltatások kiaknázhassák a felhőszolgáltatások használatából adódó előnyöket, a Bizottság a mai napon javaslatot tesz egy, a pénzügyi ágazatban működő kulcsfontosságú harmadik fél IKT-szolgáltatókkal, például felhőszolgáltatókkal kapcsolatos felügyeleti keretre. Ami az erősen koncentrált piacot illeti, a Bizottság az uniós adatstratégia keretében egy európai felhőszolgáltatási platform létrehozását javasolta, amely 2022 végére egyesíteni fogja a felhőszolgáltatások teljes választékát. Ez a platform alternatív felhőszolgáltatókhoz biztosít majd hozzáférést, a pénzügyi szektort is beleértve.
A Bizottság az együttműködést a tevékenységalapú szabályozás felé történő további elmozdulás révén is támogatni fogja (lásd a 4.4. szakaszt). A felhőre vonatkozó többi szakpolitikai intézkedés célja a verseny és a piaci rugalmasság növelése a már most is rendelkezésre álló önszabályozó magatartási kódexek alapján, amelyeket az ágazat dolgozott ki a felhőszolgáltatók közötti váltással és az adatok másik szolgáltatóhoz történő átvitelével kapcsolatban; ezek az intézkedések várhatóan előmozdítják a felhőalapú megoldások elfogadását a pénzügyi ágazatban. A Bizottság felkérte az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséget (ENISA), hogy a kiberbiztonsági jogszabállyal összhangban dolgozzon ki egy kiberbiztonsági tanúsítási rendszert a felhőszolgáltatásokhoz, ami támogatni fogja mindenekelőtt a felhő pénzügyi szolgáltatások és szabályozók általi használatába vetett bizalmat. A további fellépés magában foglalhat a moduláris információtechnológiai architektúrára való átállás és a többi szereplővel való együttműködés módjára vonatkozó intézkedéseket. Ilyen kapcsolatok a meglévő szereplőket és az új piaci belépőket egyesítő európai digitális pénzügyi szolgáltatási platform (lásd a 4.1. szakaszt fent) részeként is létrejöhetnek.
·A szoftverekbe történő beruházás elősegítése az immateriális javakra vonatkozó prudenciális szabályok átalakításával
A digitális transzformáció jelentős szoftverberuházásokat igényel a pénzügyi szektor részéről. A szoftverberuházások prudenciális kezelése jelenleg országonként eltérő; az európai bankoknak szigorúbb tőkekövetelményekkel kell szembenézniük, mint más régiók bankjainak. A digitalizáltabb bankszektorra való átállás megkönnyítése érdekében a Bizottság rövidesen elfogadja az EBH jelenleg kidolgozás alatt álló szabályozástechnikai standardjait.
·A mesterséges intelligenciával kapcsolatos eszközök elterjedésének elősegítése
A Bizottság célja, hogy az EFH-kkal együttműködve 2024-re tisztázva legyenek a felügyeleti elvárások arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályi keretet hogyan kell alkalmazni a mesterségesintelligencia-alkalmazásokra (MI).
A legújabb MI-eszközök lényegében azt ígérik, hogy az előrejelzések könnyebbek lesznek. A vállalkozások ezzel költséget takaríthatnak meg. Ráadásul, ahogy az előrejelzési technológia idővel pontosabbá és megbízhatóbbá válik, hatékonyabb üzleti modellekhez és új versenyelőnyökhöz vezethet. A fogyasztói oldalon az MI-alkalmazások lehetőséget adhatnak a vállalkozásoknak, hogy jobb és személyre szabottabb szolgáltatásokat nyújthassanak olcsóbban. Egyes esetekben még olyan emberek számára is hozzáférhetővé tehetik a pénzügyi szolgáltatásokat, akiknek ez korábban nem adatott meg.
A mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvben leírtaknak megfelelően a Bizottság jelentős, uniós szintű beruházásokra tesz javaslatot, hogy elősegítse az MI használatát, és egy új, az európai értékeket tükröző, MI-vel kapcsolatos szabályozási keretet terjeszt elő.
A nyilvános konzultációban részt vevők túlnyomó többsége érezte úgy, hogy az EU pénzügyi szektorának uniós szintű iránymutatásra van szüksége az MI-alkalmazások pénzügyi területen történő használatával és annak szabályozói kezelésével kapcsolatban. A pénzügyi szektor az ezen a területen érvényes uniós szabályok hatásával kapcsolatban a jogi egyértelműség hiányára hivatkozott. Az ügyfelek azt említették, hogy nem érthető és nem átlátható, hogy hogyan alakul ki egy bizonyos eredmény, illetve az MI-alapú eredmények nehezen támadhatóak, ami részrehajlással és a profilalkotás kihasználhatóságával kapcsolatos aggályokat vet fel. A felügyeleti hatóságok a szakértelem és az egyértelműség hiányát említették az egyes uniós szabályok alkalmazásának módjával (pl. az MI-modellek megmagyarázhatóságával) kapcsolatban.
Ennek eredményeképpen a Bizottság felkéri az EFH-kat és az EKB-t, hogy vizsgálják meg az MI-alkalmazások pénzügyi területen való használatával kapcsolatos szabályozói és felügyeleti iránymutatás kidolgozásának lehetőségét. Az iránymutatásnak követnie kell a 2021-re tervezett, MI-vel kapcsolatos új szabályozási keretre irányuló jövőbeli javaslatot. Az európai felügyeleti hatóságok az ezen a területen nemrég megkezdett munkájukra is támaszkodhatnak, ideértve az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által felállított, digitális etikával foglalkozó szakértői csoport szakvéleményét. Az európai felügyeleti hatóságoknak törekedniük kell a felügyeleti elvárások egyértelműségének és a kockázatok csökkentésének biztosítására, hogy az MI-alapú megoldások biztonságos, eredményes és etikus módon legyenek alkalmazhatók az EU pénzügyi szektorában. Ami az MI-eszközök általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) összhangban történő használatával kapcsolatos, általánosabb jellegű kihívásokat, illetve az árkiigazító MI-eszközök révén történő összejátszás kockázatát illeti, a Bizottság ezekkel az MI-ről szóló fehér könyvét követő folyamat keretében fog foglalkozni.
·Időtálló jogszabályi keret folyamatos biztosítása
A Bizottság célja a jogszabályok rendszeres felülvizsgálatán és értelmező iránymutatásokon keresztül biztosítani, hogy az EU pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozási kerete ne írja elő, de ne is akadályozza bizonyos technológiák használatát, és közben gondoskodjon arról, hogy a szabályozási célkitűzések folyamatosan teljesüljenek.
A szabályozási bizonytalanság gátolja a pénzügyi innovációt, és a fogyasztókra és a befektetőkre nézve is káros lehet. A stratégiában felvetett kulcsfontosságú kérdések mellett a Bizottság minden olyan jövőbeli jogalkotási felülvizsgálat során figyelembe fogja venni a digitális pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szempontokat, ahol ez lényeges.
A digitális innováció fejlődésével valószínűleg új szabályozási kérdések is felmerülnek. A Bizottság ezentúl rendszeresen tart digitális pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztató rendezvényeket, hogy felismerje a felmerülő problémákat. Ezek alapján rendszeres értelmező közlemények útján ad majd iránymutatást az uniós szabályozási keret értelmezését illetően. Az első, 2021-ben közzétenni kívánt értelmező közlemény tovább egyértelműsíti majd a kriptoeszközök kezelését, kiegészítve a Bizottság vonatkozó jogalkotási javaslatait.
Fő intézkedések
A Bizottság a mai napon javaslatot tesz egy új, kriptoeszközökkel kapcsolatos uniós jogszabályi keretre, amely az eszközökhöz kötött tokeneket (más néven „stabil kriptopénzeket”) és a felhasználói tokeneket foglalja magában.
A Bizottság rendszeres felülvizsgálatok révén biztosítja, hogy az innováció előtt álló, a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokból eredő, lehetséges lényeges szabályozási akadályok megszűnjenek. Rendszeresen gondoskodik értelmező iránymutatásról azzal kapcsolatban, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó, meglévő jogszabályokat hogyan kell alkalmazni az új technológiákra.
4.3. Az adatvezérelt innováció elősegítése a pénzügyi szolgáltatások terén egy közös pénzügyi adattér létrehozásával
A Bizottság az új európai adatstratégiájában kiemelte az adatokhoz való jobb hozzáférés és az adatmegosztás szükségességét az EU-n belül, illetve a nyilvános és magánjellegű adatokhoz való, szélesebb körű, az emberek, vállalkozások és a szélesebb közérdek hasznát szolgáló hozzáférés iránti igényt. A Bizottság célja, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek a részeként, illetve más ágazatokban folytatott tevékenységekkel szoros kapcsolatban, közös pénzügyi adatteret hozzon létre számos, a jelen szakaszban megfogalmazott konkrétabb intézkedés révén. A Bizottság célkitűzése, hogy segítse az európai tőkepiacok integrációját, a beruházásokat fenntartható tevékenységek felé terelje, támogassa az innovációt, és hatékonyságot teremtsen a fogyasztók és a vállalkozások számára. A Bizottság az EFH-kkal szoros együttműködésben adatszakértői csoportot állít fel, amelynek feladata a közös pénzügyi adattér létrehozásának technikai vonatkozásaival kapcsolatos tanácsadás lesz.
·A szabályozott pénzügyi információkhoz történő, valós idejű digitális hozzáférés elősegítése
2024-re a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós jogszabályok értelmében nyilvánosságra hozandó információkat szabványosított és géppel olvasható formátumokban kell közzétenni. A Bizottság a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terve részeként kiépíti a tőkepiacokra vonatkozó, nyilvánosan elérhető tájékoztatásokhoz való hozzáférést elősegítő uniós infrastruktúrát.
A pénzügyi intézményeknek jelenleg rengeteg pénzügyi információt kell nyilvánosságra hozniuk. A Bizottság gondoskodni szeretne arról, hogy a digitális környezetben a szabályozott információ elektronikus, géppel olvasható formátumokban álljon rendelkezésre. Ami a nyilvános közzétételt illeti, a Bizottság biztosítani szeretné, hogy a vállalatok által a nemzeti nyilvántartásokon keresztül már nyilvánosan közzétett pénzügyi információk nagy értékű adatkészleteknek minősüljenek a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv keretein belül. Ezenkívül, a kriptoeszközökről szóló javaslattal kezdve, a Bizottság a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós jogszabályok módosítására fog javaslatot tenni, és elő fogja írni, hogy a nyilvánosan közzétett információk mindig géppel olvasható formátumokban legyenek közzétéve. A tőkepiaci uniót illetően a Bizottság támogatja a nyilvánosan elérhető tájékoztatásokhoz való hozzáférést elősegítő uniós infrastruktúra kialakítását, és lehetővé teszi az interoperabilitást. Ezt az infrastruktúrát úgy fogják kialakítani, hogy esetlegesen finanszírozáshoz juthasson az új Digitális Európa program keretében, ami hozzájárul az uniós digitális kapacitás fejlesztéséhez, hogy előmozdítsa az új technológiák elindítását és hozzáférhetőségét.
·Innovatív információtechnológiai eszközök előmozdítása az adatszolgáltatás és a felügyelet elősegítésére
Az EU célja, hogy 2024-re kialakítsa azokat a szükséges feltételeket, ideértve a szabályozási technológiai és a felügyeleti technológiai eszközöket is, amelyek lehetővé teszik az innovatív technológiák használatát a szabályozott jogalanyok felügyeleti adatszolgáltatásához és a hatósági felügyelethez. Elő kell segítenie továbbá az adatok megosztását a felügyeleti hatóságok között. A felügyeleti jelentési követelmények célravezetőségi vizsgálatának eredményeire építve a Bizottság az EFH-kkal közösen a felügyeleti adatokkal kapcsolatos stratégiát dolgoz ki 2021-ben, amely a következőket hivatott biztosítani: i. a felügyeleti adatszolgáltatási követelmények (ideértve a fogalommeghatározásokat, a formátumokat és a folyamatokat is) egyértelműek, összehangoltak, harmonizáltak és automatizált adatszolgáltatásra alkalmasak,ii. a rendelkezésre álló nemzetközi szabványok és azonosítók, ideértve a jogalany-azonosítót is, teljes mértékben kihasználásra kerülnek, és iii. a felügyeleti adatok beküldése géppel olvasható, elektronikus formátumokban történik, és könnyen összevonhatók és feldolgozhatók. Ez elő fogja segíteni a szabályozási technológiai eszközök adatszolgáltatási célú és a felügyeleti technológiai eszközök adatelemzési célú használatát a hatóságok által.
A Bizottság célja továbbá annak biztosítása is, hogy az uniós szabályozás kulcsfontosságú részei hozzáférhetőek legyenek a természetes nyelvi feldolgozás számára, géppel olvashatók és végrehajthatók legyenek, és szélesebb körben segítsék elő az adatszolgáltatási követelmények tervezését és megvalósítását. Emellett bátorítani fogja a modern információtechnológiai eszközök információmegosztási célú használatát a nemzeti és uniós hatóságok között. A géppel olvasható és végrehajtható adatszolgáltatás területén a Bizottság első lépésként kísérleti projektet indított el korlátozott számú adatszolgáltatási követelményt tartalmazó halmazon.
·A vállalkozások közötti adatmegosztás előmozdítása az EU pénzügyi szektorában és azon túl (nyílt pénzügyi szolgáltatások)
2024-re az EU-nak meg kell teremtenie az EU adatstratégiájával, a hamarosan elkészülő adatmegosztási jogszabállyal és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal összhangban lévő, nyílt pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos keretet. Ennek koordinálása a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata keretében történik majd.
A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv (PSD2) fontos lépést jelentett a bankok és a harmadik félnek minősülő szolgáltatók általi, az ügyfelek hozzájárulásával történő, új szolgáltatások létrehozását célzó adatmegosztás és -felhasználás terén („nyílt pénzügyi szolgáltatások”). A Bizottság 2021-ben kezdi meg a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatát, a hatályának értékelését is beleértve.
A nyílt pénzügyi szolgáltatások jobb pénzügyi termékekhez, célzottabb tanácsadáshoz, a fogyasztók számára jobb hozzáférhetőséghez, a vállalkozások közötti tranzakciók során pedig nagyobb hatékonysághoz vezetnek. A több ügyféladathoz való hozzáférés azt is lehetővé tenné, hogy a szolgáltatók személyre szabottabb, az ügyfelek egyedi igényeihez jobban igazodó szolgáltatásokat kínáljanak. A pénzügyi termékekkel kapcsolatos adatok megosztását segítő, kiegyensúlyozott szabályozási keret támogatni fogja a pénzügyi szektort az adatvezérelt pénzügyi szolgáltatások teljes körű kihasználásában és az érintettek hatékony védelmében, akiknek teljes befolyással kell rendelkezniük az adataik felett.
A Bizottság ezért 2022 közepére a nyílt pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó, szélesebb körű kerettel kapcsolatos jogszabályt javasol majd. Ehhez felhasználja az adathozzáférésre irányuló, közelgő kezdeményezést, amelynek része a hamarosan elkészülő adatmegosztási jogszabály és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály. A Bizottság a versenypolitikája felülvizsgálatával igyekszik biztosítani, hogy az megfeleljen a digitális kor elvárásainak. Ezzel összefüggésben megállapítja azt is, hogy szükségesek-e ágazatspecifikus intézkedések ahhoz, hogy minden pénzügyi szolgáltató rendelkezzen tisztességes hozzáféréssel a platformokhoz. A Bizottság, a lakossági pénzforgalmi stratégiában bejelentetteknek megfelelően, meg fogja vizsgálni azokat az EU-szintű kezdeményezéseket, amelyek célja azoknak a problémáknak a megoldása, amelyekkel a pénzforgalmi szolgáltatók jelenleg szembesülnek, amikor megpróbálnak hozzáférni a bizonyos mobilplatformokon (például telefonokon és táblagépeken) elérhető és a hatékony érintéses fizetéshez használt közeltéri kommunikációs (NFC) antennákhoz. A nyílt pénzügyi szolgáltatások keretrendszere a digitális személyazonossággal kapcsolatos, korábban említett kezdeményezések eredményeit is fel fogja használni.
Fő intézkedések
A Bizottság módosítani fogja az uniós szabályozást, hogy a nyilvánosságra hozott információk szabványosított és géppel olvasható formátumokban legyenek hozzáférhetők, és uniós finanszírozású infrastruktúrát fog létrehozni a nyilvános közzétételhez.
A Bizottság 2021-ben bemutatja a felügyeleti adatokkal kapcsolatos stratégiát.
A Bizottság 2022 közepéig jogalkotási javaslatot tesz a szélesebb körű adathozzáféréssel kapcsolatos kezdeményezésekre épülő és azokkal összehangolt, nyílt pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos új keretrendszerre.
4.4. A digitális transzformációhoz kapcsolódó kihívások és kockázatok kezelése
A pénzügyi szektor digitális transzformációja nem mentes a kihívásoktól és a kockázatoktól; ezek némelyike, magából a digitális környezetből adódóan, transzverzális természetű, míg a többi a korábbiakban szereplő, önálló szakpolitikai kezdeményezésekre jellemzőbb.
·A pénzügyi stabilitás, a befektetők és a fogyasztók védelme az „azonos tevékenység, azonos kockázat, azonos szabályok” elv alapján
2024-re az EU prudenciális és magatartással kapcsolatos szabályozását és felügyeletét úgy kell átalakítani, hogy jövőtálló legyen a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó, hagyományos szabályozott pénzügyi intézményeket és technológiaszolgáltatókat is magában foglaló, új pénzügyi ökoszisztémát illetően.
Egyre több kis és nagy technológiai vállalat lép be a pénzügyi szolgáltatások piacára közvetlenül vagy közvetett módon. Habár már számos technológiaszolgáltató kínál pénzforgalmi és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat is, a Bizottság nyilvános konzultációjának válaszadói arra számítanak, hogy a fogyasztók és a vállalkozások rendelkezésére álló egyéb pénzügyi szolgáltatások, mint a kölcsönök, biztosítás és vagyonkezelés online nyújtása tovább fejlődik. A nagy technológiai vállalatok gyakran közvetítői szerepet töltenek be azáltal, hogy különböző szolgáltatásokat és termékeket hozzájuk kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokkal, például pénzforgalmi szolgáltatásokkal, finanszírozással vagy biztosítással együtt kínálnak, és így a pénzügyi szolgáltatások platformjává válnak. A nagy felhasználói bázisuk segítségével képesek gyors ütemben terjeszkedni a pénzügyi szolgáltatások terén, ami radikálisan, néha a versenyt károsan befolyásolva változtatja meg a piacszerkezetet. Végezetül a nagy technológiai vállalatok számos, a pénzügyi szolgáltatások nyújtásához használt technológiai megoldást kínálnak a pénzügyi ágazat számára, így hardvereket, szoftvereket és felhőalapú megoldásokat.
Ezért a technológiai vállalatok valószínűleg szerves részét fogják képezni a pénzügyi ökoszisztémának, és a nyilvános konzultáció legtöbb válaszadója a kockázatok növekedését várja ennek következtében. Mindegyik említett kockázat kezelése fontos, nemcsak a fogyasztókat (biztosításikötvény-tulajdonosokat, befektetőket és betéteseket) érintő kockázatoké, hanem a szélesebb körű pénzügyi stabilitással és a pénzügyi szolgáltatások piacain a versennyel kapcsolatos problémáké is. Ezek a problémák jelentősek mind a pénzügyi szolgáltatások technológiai vállalatok által történő nyújtását, mind a fogyasztók és vállalkozások ezekhez való hozzáférését illetően, valamint a vegyes csoportok pénzügyi és nem pénzügyi részei közötti esetleges továbbgyűrűző hatásokat illetően. Ilyen körülmények között a szabályozásnak és a felügyeletnek arányosnak kell lennie, az „azonos tevékenység, azonos kockázat, azonos szabályok” elvén kell alapulnia, és különös tekintettel kell lennie a jelentős gazdasági szereplők kockázataira.
A technológia ezenkívül hozzájárul a korábban integrált értékláncok szétdarabolásához egy adott pénzügyi szolgáltatásnál. Bár a legtöbb pénzügyi szolgáltatást hagyományosan egyetlen szolgáltató kínálta, a digitális technológiák lehetővé tették a vállalkozások számára, hogy az értéklánc egyetlen szegmensére szakosodjanak. Ez növeli a versenyt és javíthatja a hatékonyságot. Ettől azonban az értékláncok összetettebbé is válnak, így a felügyeletek számára nehezebb az értékláncban rejlő kockázatok áttekintése, különösen akkor, ha az érintett szereplőkre különböző szabályozási és felügyeleti keretek érvényesek.
Ahol szükséges, a Bizottság módosítani fogja a meglévő magatartással kapcsolatos és prudenciális uniós jogi keretet, hogy továbbra is biztosítható legyen a pénzügyi stabilitás és a fogyasztók védelme az „azonos tevékenység, azonos kockázat, azonos szabályok” elvvel összhangban. A Bizottság a folyamat során szükség szerint együttműködik az EKB-val, a nemzeti központi bankokkal és az illetékes hatóságokkal.
A lakossági pénzforgalmi stratégiában foglaltaknak megfelelően a Bizottság először felülvizsgálja a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvet és az elektronikus pénzről szóló irányelvet.
Másodszor felméri, hogyan biztosítható a töredezettebb értékláncok és az új pénzügyi szolgáltatók átfogó felügyelete. A jelen stratégiával egyidejűleg előterjesztett, kriptoeszközökről szóló javaslatban szereplő egyik lehetőség egy felügyeleti kollégium létrehozása egy adott pénzügyi szolgáltatási értéklánc ökoszisztémája számára. Ez javítaná az együttműködést, és biztosítaná, hogy egyetlen kockázatot se hagyjanak figyelmen kívül.
Harmadszor a Bizottság megvizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyekkel biztosítható, hogy a prudenciális felügyelet látótere elég széles legyen azoknak a kockázatoknak az érzékeléséhez, amelyek abból adódnak, hogy a platformok és technológiai vállalkozások pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak, valamint technológiai-pénzügyi konglomerátumok és csoportok alakulnak ki. Ebből a célból felülvizsgálja, hogy a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós jogszabályok – mint a pénzügyi konglomerátumokról szóló irányelv (FICOD) – csoportfelügyelettel kapcsolatos rendelkezései elegendően széles és rugalmas intézményi hatállyal rendelkeznek-e ahhoz, hogy a vállalati szerkezettől és a csoport fő tevékenységétől függetlenül alkalmazkodni tudjanak a pénzügyi piacok folyamatosan változó szerkezetéhez. A csoportkockázatok FICOD-ból adódó kiegészítő felügyelete is egy lehetséges módja az egyes szektorok felügyeletei közötti együttműködés megerősítésének abból a célból, hogy átfogó kép alakuljon ki a különböző szolgáltatók által kínált, kapcsolt pénzügyi szolgáltatásokról.
Negyedszer a Bizottság megfontolja, hogy szükség van-e jogalkotási javaslatokra a bankszektoron kívüli vállalkozások esetleges nagyszabású hitelezési műveleteiből eredő, lehetséges mikro- és makroprudenciális kockázatok kezelésével kapcsolatosan.
Ezeknek a lépéseknek az előkészítéséhez a Bizottság szakvéleményt kér az európai felügyeleti hatóságoktól, hogy hogyan kezelje az „azonos tevékenység, azonos kockázat, azonos szabályok” elvvel kapcsolatos problémákat, a töredezettebb értékláncokat, a felügyeleti látóteret és a nem banki hitelezéshez kapcsolódó prudenciális kockázatokat, és 2022 közepéig dönt a szükséges jogszabály-módosításokról.
·A fogyasztók és a közérdek védelme
Az EU-nak a stratégia megvalósítása érdekében hozott minden intézkedésbe be kell építenie a fogyasztók szerepének folyamatos növelésével és védelmével kapcsolatos célkitűzést, hogy a fogyasztók szélesebb körben és biztonságos körülmények között férhessenek hozzá az innovatív termékekhez és szolgáltatásokhoz. Ezzel párhuzamosan kell haladnia a közérdek pénzmosás, terrorizmusfinanszírozás és az adócsalást is ideértve minden egyéb pénzügyi visszaélés kockázatával szembeni védelmét illetően.
Egy digitális világban a fogyasztók és a befektetők a pénzügyi szolgáltatások szélesebb választékához férhetnek hozzá, így olcsóbb és innovatívabb szolgáltatásokhoz is. Az interoperábilis digitális személyazonosságok egyszerűbbé teszik ezeknek a termékeknek az elérését távolról és határokon átnyúló módon. Ugyanakkor a nyilvános konzultációban részt vevők között széles körű egyetértés volt abban, hogy a technológiai vállalatok piaci részesedésének növekedésével a pénzügyi szolgáltatások terén a fogyasztók további kockázatokkal szembesülnek majd, ami a verseny esetleges csökkenésének nemkívánatos következményeit is magában foglalhatja.
A Bizottság a fogyasztók pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megkönnyítésével kapcsolatos célkitűzést, az azokból adódó kockázatok kezelése mellett, beépíti a jelen stratégia minden elemének megvalósításába. Ebben a tekintetben különösen fontos a biztonságos távoli személyazonosítás 4.1. szakaszban említett új keretrendszere, a nyilvánosan közzétett adatokhoz való könnyebb hozzáférés és a 4.3. szakaszban említett, nyílt pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos új keretrendszer.
A Bizottság megvizsgálja, hogy a pénzügyi szolgáltatások nyújtása új, digitális formáinak figyelembevétele érdekében javíthatók-e az uniós szabályozás számos elemének fogyasztóvédelemre és magatartásra vonatkozó részei, és ha igen, hogyan. A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ágazati keret számtalan fogyasztó- és személyesadat-védelmi szabályt tartalmaz, például üzletviteli, az információ közzétételével, a hitelképességgel vagy a tanácsadással kapcsolatos szabályokat. A pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló irányelv további követelményeket fogalmaz meg a pénzügyi szolgáltatások távértékesítésével kapcsolatosan. A jogszabályok jövőbeli felülvizsgálatának részeként a Bizottság szisztematikusan ellenőrizni fogja, hogy a fogyasztóvédelmi szabályok és a pénzmosás, terrorizmusfinanszírozás és az adócsalást is ideértve minden egyéb pénzügyi visszaélés elleni küzdelmet szolgáló szabályozási keret megfelel-e a digitális világ elvárásainak, és szükség esetén jogszabály-módosításokat javasol.
Végezetül, annak érdekében, hogy az európai fogyasztók értesüljenek ezekről a lehetőségekről, és hogy a digitális pénzügyi termékek és szolgáltatások be tudják tölteni a megfelelő szerepüket a pénzügyi kirekesztés elleni küzdelemben, a Bizottság kész a digitalizációra összpontosító, a tagállamok által megvalósítandó, pénzügyi műveltséggel kapcsolatos programokat finanszírozni, például a Strukturálisreform-támogató Szolgálaton keresztül. A Bizottság alaposan megvizsgálja a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervben a pénzügyi műveltséggel kapcsolatban javasolt intézkedések digitális vonatkozását.
·A digitális működési reziliencia megerősítése
A pénzügyi piaci szereplők digitális működési rezilienciájának megerősítése egy szükséges horizontális intézkedés. Ezt az is bizonyította, hogy a Covid19 következtében megnőtt a digitális és távoli technológiákra való támaszkodás. Az EU nem engedheti meg magának, hogy megkérdőjelezzék digitális pénzügyi infrastruktúrájának és szolgáltatásainak működési rezilienciáját és biztonságát. Fennáll továbbá az igény az ügyfelek pénzeszközeinek ellopásával vagy az adataik illetéktelen kézbe kerülésével kapcsolatos kockázatok csökkentésére. A jelen stratégia mellett a Bizottság a mai napon a pénzügyi szektor működési rezilienciájának megerősítését célzó javaslatát is bemutatja. Ez kiegészíti a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv folyamatban lévő felülvizsgálatát.
Fő intézkedések
A Bizottság 2022 közepére a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos, meglévő jogszabályi keret fogyasztóvédelmet és prudenciális szabályokat illetően szükséges módosításait tartalmazó javaslattal fog előállni, hogy védje a digitális pénzügyi szolgáltatások végfelhasználóit, a pénzügyi stabilitást, az EU pénzügyi szektorának integritását, és egyenlő versenyfeltételeket biztosítson.
A Bizottság a mai napon a digitális működési reziliencia megerősítését elősegítő, új uniós keretrendszerre vonatkozó javaslatot terjeszt elő.
5.Következtetés
Ez a stratégia az európai digitális pénzügyi szolgáltatások fő prioritásait és célkitűzéseit fogalmazza meg a következő négy évre az érdekelt felekkel való kiterjedt konzultációk eredményeire alapozva.
A célkitűzések eléréséhez a Bizottság számos fontos intézkedés mellett kötelezi el magát.
Emellett a magánszféra érdekelt feleinek, a nemzeti hatóságoknak és az EU-nak szorosan együtt kell működnie. A digitális pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztató rendezvények alapján a Bizottság arra ösztönzi a fogyasztókat, a vállalkozásokat, az ismert pénzügyi vállalkozásokat, az új pénzügyi technológiai vállalatokat és azok alkalmazottait, hogy aktívan vegyenek részt e stratégia megvalósításában. A Bizottság európai és nemzeti szinten is együtt fog működni a jogalkotókkal és a felügyeleti hatóságokkal. A tagállamoknak és a nemzeti felügyeleteknek folytatniuk és bővíteniük kell a számos innovatív kezdeményezést, és a nemzeti piacokon túlra is ki kell terjeszteniük azok hatását, hogy az uniós egységes piac egészén érvényesülhessenek.
Közös szerepvállalással Európa utat mutathat a digitális pénzügyi szolgáltatások terén, ami támogathatja a gazdaság helyreállítását, és az európai polgárok és vállalkozások előnyére válhat.