Brüsszel, 2020.7.1.

COM(2020) 275 final

2020/0137(NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről

{SWD(2020) 123 final}


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

A fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát támogató szakképzésről szóló európai tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot 1 a Bizottság a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európáról szóló, 2020. január 14-i közleményében 2 jelentette be. A javaslat fontos részét képezi a szociális jogok európai pillére folyamatban lévő végrehajtásának, és azon belül az oktatással, képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatban megfogalmazott első alapelv megerősítésének.

A Római Szerződésben meghatározott „közös szakképzési politikát” a tagállamok, a szociális partnerek és a Bizottság részvételével zajló koppenhágai folyamat 2002-es elindítása előmozdította, és azt a szakképzési intézmények szövetségei is támogatják. Az Európai Unióban a felső középfokú végzettséggel rendelkezők mintegy fele vett részt szakképzésben. A szakképzés biztosítja a fiatalok felkészítését a munkaerőpiacra való sikeres belépésre, valamint megválaszolja a munkaképes korú népesség különböző célokat szolgáló továbbképzési és átképzési szükségleteit: segíti a foglalkoztatottakat készségeik továbbfejlesztésében, a változó munkakövetelményekhez való jobb alkalmazkodásukban vagy a munkahelyi érvényesülésben, a munkanélkülieket pedig a munkaerőpiacra való visszatéréshez szükséges készségek elsajátításában; általánosságban pedig minden tanulót hozzásegít a tanulmányi, szakmai és személyes előmenetelt előmozdító tudás, készségek és attitűd megszerzéséhez.

A Covid19-világjárvány Európa-szerte súlyosan megzavarta a tipikus oktatási és képzési tevékenységeket, többek között a szakképzést. Annak ellenére, hogy a tagállamok gyorsan elmozdultak a digitális tanulási megoldások felé, a kijárási korlátozás és az azt követő válság próbára tette a rendszer rezilienciáját. A szakképzés helyzetét tovább súlyosbította az a tény, hogy a – munkaalapú tanulás és a tanulószerződések keretében megvalósuló – gyakorlati képzéseket a legtöbb ágazatban felfüggesztették 3 .

A Covid19-válságot követő gazdasági fellendülés lehetőséget teremt a szakképzési reformok felgyorsítására és a szakképzés rezilienciájának megerősítésére, nevezetesen a tanulási kínálat és módszerek digitalizálása, valamint a változó munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodás révén. Ennek keretében figyelmet kell szentelni annak szükségességére, hogy valamennyi tanuló, tanár és oktató hozzá tudjon férni a digitális eszközökhöz és technológiákhoz, valamint hogy megfelelő iránymutatások álljanak rendelkezésre. Az olyan digitális eszközök, mint a szimulátorok vagy a virtuális és kibővített valóság növelni tudják a képzéshez való hozzáférést és a képzés hatékonyságát, különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzést kínáló kis- és középvállalkozások számára. A vállalatközi képzési központok és a szakképzési kiválósági központok szintén fontos szerepet játszhatnak ezen a területen.

A világjárvány várhatóan az EU történelmének legmélyebb recessziójához vezet, a munkaerőpiacra újonnan belépő fiatalok nehezebben fognak első állást találni 4 . A korábbi válságok megmutatták, hogy a fiatalok lesznek valószínűleg a legsúlyosabban érintettek. A szakképzési rendszerek további megerősítése ezért kulcsfontosságú a Covid19-válságból való kilábalás szempontjából, mivel a szakképzés az előző gazdasági és pénzügyi válságban a fiatalok foglalkoztatásának támogatására irányuló erőfeszítések lényeges részét képezte. Különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzések, a munkaalapú tanulás, valamint a munkanélkülieket célzó rövid távú szakképzési programok bizonyultak a foglalkoztathatóság javításához és a munkaerőpiacra való könnyebb belépéshez vagy visszatéréshez vezető útnak 5 . Ez a javaslat hozzá fog járulni a színvonalas, különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzések és az ifjúsági garancia keretében megvalósuló más szakképzési programok kínálatához azáltal, hogy biztosítja munkaerőpiaci relevanciájukat, valamint a szakképzés digitalizációját és környezeti fenntarthatóságát. A javaslat felszólít továbbá a tanulószerződéses gyakorlati képzés és A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségének fokozott támogatására, hogy megújítsa és ösztönözze a minőségi és hatékony tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségek melletti elkötelezettséget.

A szakképzési rendszerek modernizációját indokolja a munka világának és a készségeknek a változása. Az olyan folyamatban lévő fejlemények, mint a termelés és a szolgáltatások automatizálása és digitalizációja, továbbra is átformálják a munkaerőpiacokat. Emellett a digitálisabb és környezetbarátabb gazdaságra való szélesebb körű, kettős átállás szükségessé teszi a szakképzés alkalmazkodását annak érdekében, hogy a szakképzésben részt vevő tanulók elsajátítsák a zöld és digitális átmenethez szükséges készségeket, ugyanakkor megerősíti a szakképzésnek az egész életen át tartó tanulás folyamatában betöltött központi szerepét. E vonatkozásban különösen fontos a horizontális tanulás, azaz a formálisan elkülönített vagy párhuzamos tanulási területek – pl. az egészségügyi és a környezetvédelmi ágazat 6 – közötti szakadék áthidalása.

Az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés szakpolitikai kerete, valamint a szakképzésre vonatkozó konkrét prioritások 2020-ban lejárnak, és ez lehetőséget nyújt egy olyan új és ambiciózusabb uniós szakképzési politika meghatározására, amely megválaszolja a fentebb felvázolt kihívásokat. Átfogó célként az uniós szakképzési politika modernizálását kell kitűzni, hogy az kielégítse a nagyfokú továbbképzési és átképzési igényeket, és amelyet az a közös törekvés ösztönöz, hogy a szakképzés megfeleljen a 21. század kihívásainak, különös tekintettel arra, hogy támogassa a Covid19-világjárványból való kilábalást és hozzájáruljon egy fenntarthatóbb, méltányosabb és ellenállóbb Európai Unió építéséhez.

A javaslat szilárdan illeszkedik a Bizottság más jövőbeli szakpolitikai kezdeményezéseihez, nevezetesen a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát támogató európai készségfejlesztési programról szóló bizottsági közleményhez 7 , az „Ifjúsági foglalkoztatási támogatás: Út a munka világába a következő generáció számára” című közleményhez 8 , a digitális oktatási cselekvési tervhez, az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréhez (ET 2020), valamint az európai oktatási térséghez, amelyek lefedik az oktatás és képzés összes szintjét és típusát.

A javaslat hatálya

A fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslat célja az uniós szakképzési politika megújítása az alábbiak révén:

a)az uniós szakképzési politika korszerűsítése, a zöld és digitális gazdaságra való átállás elősegítése révén a demográfiai változások idején, valamint a nemzeti rendszerek felfelé irányuló konvergenciájának támogatása révén. Tekintettel a szakképzésnek és különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzésnek a foglalkoztathatóság javításában betöltött döntő szerepére, a javasolt modernizáció egyenlő mértékben fogja támogatni a fiatalok foglalkoztathatóságát és a felnőttek folyamatos át- és továbbképzési szükségleteit. Magában fogja foglalni továbbá a digitális eszközök fokozott használatát és a szakképzési rendszerek folyamatos digitalizációját, ami hozzá fog járulni rezilienciájuk növeléséhez;

b)a szakképzésnek az egész életen át tartó tanulás folyamatában betöltött központi szerepének és az összes többi oktatási és képzési ágazatokkal való szoros kapcsolatának a megerősítése, amely átjárhatóságot és átláthatóságot tesz szükségessé;

c)az európai szakképzési együttműködési folyamat egyszerűsítése a szakképzés minőségbiztosítási eszközének (EQAVET) és rugalmasságának, valamint célzott rendelkezések (ECVET) integrálása és kiigazítása révén;

d)a szakképzés uniós szintű irányításának (a jelenlegi ECVET- és az EQAVET-ajánlások jelen ajánlásba való integrálásához és az ebből fakadó hatályon kívül helyezésükhöz kapcsolódó) egyszerűsítése, valamint az uniós szintű munkamódszerek, támogatási tevékenységtípusok és az ezen ajánlás végrehajtása terén elért eredmények értékelésére szolgáló nyomonkövetési keret meghatározása, teljes összhangban az oktatás és képzés szélesebb körű irányítási keretével.

A nemzeti szinten meghozandó intézkedések tekintetében az új elemek konkrétan a következők:

·a szakképzési rendszerek a munkaerőpiacra belépő fiatalok szempontjából betöltött döntő szerepének hangsúlyozása és annak támogatása, hogy a szakképzési rendszereknek ugyanolyan fontos szerepük van a folyamatos át- és továbbképzést igénylő felnőttek számára;

·önállóság biztosítása a szakképzési intézmények számára annak érdekében, hogy gyorsan tudjanak reagálni a készségekkel kapcsolatos kihívásokra, gyors átképzési programokat tudjanak kínálni és szorosan együtt tudjanak működni a köz- és magánszféra munkáltatóival;

·a szakképzési programok modulárissá tétele, valamint magasabb szintű képesítésekre és mikrobizonyítványokra való kiterjesztése;

·a szakképzés összekapcsolása az előretekintő gazdasági stratégiákkal és innovációs rendszerekkel;

·az intelligens szakosodási stratégiákhoz kapcsolódó olyan szakképzési kiválósági központok 9 támogatása (főként az Ersmus+ révén), amelyek innovatív szolgáltatásai kiterjednek a klaszterekre 10 , üzleti inkubátorházakra, valamint az induló vállalkozások előmozdítására és a technológia terjesztésére, különösen a kis és középvállalkozások (kkv-k) számára, hogy a szakképzés reziliens legyen és megfeleljen a megnövekedett mértékű digitalizáció és a digitális felkészültség kívánalmainak, valamint a hanyatló ágazatokról az új, növekvő ágazatokra való átállás támogatása érdekében;

·a környezeti és társadalmi fenntarthatóság beépítése a szakképzési tantervekbe és a szervezeti irányításba, beleértve a környezeti szempontok más területekkel való összekapcsolását;

·az oktatási és képzési rendszerek közötti jobb átjárhatóság biztosítása;

·a Covid19-világjárvány fényében a szakképzési intézmények digitális felkészültségének növelése különösen a digitalizációhoz kapcsolódó új tanulási környezetek, eszközök és pedagógiai módszerek előmozdításával, a szakképzésre vonatkozó egyedi és transzverzális tantervek és tartalmak figyelembevételével, valamint a digitalizáció szempontjának az EQAVET-keretbe való beépítésével;

·a szakképzés vonzerejének növelése a tanulók és a vállalatok – köztük a mikro-, kis- és középvállalkozások – számára, például a nemzetközivé válás, valamint a tanulóknak és a személyzetnek az Erasmus+ program és más finanszírozási lehetőségek által kínált mobilitási lehetőségeinek bővítése révén;

·a nemi előítéletek és a nemi sztereotípiák kezelése, valamint a sokféleség és az inkluzivitás támogatása;

·olyan mutatók és célok meghatározása, amelyek lehetővé teszik a szakképzési rendszerek teljesítményének mennyiségi és minőségi nyomon követését.

Ezenkívül a háromoldalú Szakképzési Tanácsadó Bizottság szerepének megerősítése céljából a javaslat a következő uniós szintű új elemeket is tartalmazza:

·a szakképzési rendszerek különböző dimenzióira (például tanulószerződéses gyakorlati képzések, szakképzési kiválósági központok, szakmai továbbképzés, minőségbiztosítás) kiterjedő támogatási szolgáltatás nyújtása a különböző támogatási struktúrák – EQAVET- és ECVET-titkárságok, tanulószerződéses gyakorlati képzések támogatási szolgáltatásai, szakértői munkacsoportok – irányításának egyesítése révén;

·a szakképzési intézmények digitális felkészültségének támogatása a SELFIE eszköz fokozott alkalmazása és annak a munkaalapú tanulásra való fokozatos kiterjesztése révén 11 ;

·az európai szakképzésnek mint a készségfejlesztés globális referenciapontjának az előmozdítása, valamint a mobilitás továbbá a szakképzési képesítések és a külföldi tanulmányi időszakok eredményei elismerésének ösztönzése, beleértve az Europass-platform részeként az európai szakmai alapprofil koncepciójának kifejlesztését és lehetőség szerint annak a szakképzésre vonatkozó digitális tartalmakkal való kiegészítését; 

·a szakképzés minőségbiztosítására vonatkozó szakértői értékelési folyamat bevezetése a minőség, az átláthatóság és a kölcsönös bizalom felfelé irányuló konvergenciájának támogatása érdekében.

A politikai háttér

A Covid19-válságra reagálva a Bizottság egy bátor, átfogó tervet javasolt az európai gazdaság helyreállítása és a jövő kihívásaira való felkészítése érdekében. A terv egy menetrendet is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy miként lehet újraindítani az európai gazdaságot, védeni és létrehozni munkahelyeket, lendületet adni a zöld és a digitális átállásnak, és a gazdaságot hogyan lehet méltányosabbá, ellenállóbbá és fenntarthatóbbá tenni a jövő generációi számára. Hangsúlyozza, hogy a készségek, ismeretek és kompetenciák fejlesztése és kiigazítása most különös jelentőséget nyert.

A NextGenerationEU 12 eszköz a pénzügyi piacokról származó új finanszírozást fog biztosítani 2021 és 2024 között a közelmúltban javasolt Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 13 és a REACT-EU 14 számára. Mindkét program tartalmazni fog a zöld, digitális és reziliens helyreállítás alapjainak lefektetéséhez szükséges készségekbe, oktatásba és képzésbe való beruházást. A Bizottság a jövőbeli Európai Szociális Alap Pluszra vonatkozó javaslatait is kiigazította annak érdekében, hogy még erőteljesebben támogassa a fiatalok foglalkoztatását célzó intézkedéseket, valamint az oktatást és a készségfejlesztést.

A gazdaságélénkítési stratégia részeként a Bizottság javasolta továbbá, hogy jelentős, 30 milliárd EUR összegű kiegészítő finanszírozást biztosítsanak a Méltányos Átállást Támogató Alap számára, melynek teljes keretösszege így 40 milliárd EUR lesz. A finanszírozás célja a klímasemlegességre történő átállás társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítése a leginkább érintett régiókban, például a munkavállalók átképzésének támogatása, a kkv-k új gazdasági lehetőségek kialakításában való segítése, valamint a tiszta energiára való átállásba és a körforgásos gazdaságba való beruházás révén 15 .

Ez összefügg az európai zöld megállapodással, amely új növekedési stratégiaként az EU-t olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. A gazdaság körforgásos jellegének fokozásába 16 való beruházás révén csökkenthető az EU külső beszállítóktól való függése és növelhető rezilienciája a globális ellátás területén. Az előttünk álló épület-korszerűsítési hullám középpontjában az építőipari, felújítási és más, munkaerő-igényes ipari ágazatban megvalósuló munkahelyteremtés áll 17 . Az ezeken a területeken végbemenő átállás miatt egyre nagyobb szükség van az átképzésre és a továbbképzésre. A szakképzési programok kulcsszerepet játszhatnak e készségek elsajátításában, és valószínűleg fontos szerepük lehet az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó más kezdeményezések 18 megvalósításában is.

A Bizottság új európai ipari stratégiát 19 is elfogadott a kettős, zöld és digitális átállás kezelése érdekében. A stratégia határozott fellépést sürget annak érdekében, hogy az egész életen át tartó tanulás mindenki számára valósággá váljon, valamint hogy az oktatás és képzés lépést tartson a kettős átállással. Felszólítja továbbá a felsőoktatási és a szakképzési szereplőket, hogy biztosítsanak több tudóst, mérnököt és technikust a munkaerőpiac számára. Hasonlóképpen, a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” kiemeli, hogy egyre több kkv szembesül azzal a kihívással, hogy megtalálja a szükséges készségeket, és hogy az Európai Unióban működő kkv-k negyede számára továbbra is a képzett munkaerő vagy a tapasztalt vezetők rendelkezésre állása jelenti a legnagyobb problémát 20 . A szakképzés különösen fontos a kkv-k számára annak biztosításához, hogy munkavállalóik rendelkezzenek a munkaerőpiacon szükséges készségekkel.

A folyamatban lévő digitális transzformációban és Európa politikai válaszlépéseiben rejlő lehetőségeket és kihívásokat az „Európa digitális jövőjének megtervezése” elnevezésű stratégia vázolja fel, amely kiemeli, hogy valamennyi európai polgár számára be kell ruházni az oktatásba és képzésbe, valamint a digitális készségekbe, figyelembe véve a 2020 és 2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiát 21 .

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Az EUMSZ 166. cikkének (1) bekezdése értelmében az Unió olyan szakképzési politikát folytat, amely támogatja és kiegészíti a tagállamok ez irányú tevékenységét, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak a szakképzés tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét. Az EUMSZ 166. cikkének (2) bekezdése szerint az uniós fellépés célja:

az ipari változásokhoz való alkalmazkodás megkönnyítése, különösen szakképzés és átképzés útján,

a szakmai alapképzés és továbbképzés javítása az egész életen át tartó tanulás összefüggésében a munkaerőpiaci szakmai beilleszkedés és újrabeilleszkedés megkönnyítése érdekében,

a szakképzésbe történő bejutás megkönnyítése, továbbá az oktatók és a szakképzésben részt vevők, különösen a fiatalok mobilitásának ösztönzése,

az oktatási vagy szakképző intézmények és a vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése,

a tagállamok képzési rendszereit egyaránt érintő kérdésekre vonatkozó információ- és tapasztalatcsere fejlesztése.

Az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét. Az EUMSZ 165. cikke (2) bekezdésének második és negyedik franciabekezdése szerint az Unió fellépésének célja:

a diákok és a tanárok mobilitásának ösztönzése, többek között az oklevelek és résztanulmányok tanulmányi célú elismerésének ösztönzésével,

a tagállamok oktatási rendszereit egyaránt érintő kérdésekre vonatkozó információ- és tapasztalatcsere fejlesztése.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A színvonalas oktatás és képzés fejlesztésére, illetve a szakképzési politikák végrehajtására irányuló tevékenységének keretében az Európai Unió ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést, valamint szükség esetén támogatja és kiegészíti az általuk folytatott tevékenységet.

A szakképzési rendszerek minősége és konvergenciája alátámasztja a személyek, áruk és szolgáltatások szabad mozgását, az uniós munkaerő ellenálló képességét és végső soron a sikeres fenntartható belső piacot és ezért kizárólag európai szinten lehet vele foglalkozni.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 166. cikkének (1) bekezdése értelmében az Unió olyan szakképzési politikát folytat, amely támogatja és kiegészíti a tagállamok ez irányú tevékenységét, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak a szakképzés tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét.

Az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét.

A szubszidiaritás elvével összhangban a javaslat új uniós szakképzési politikát vázol fel, és e célból ajánlásokat fogalmaz meg.

Ez az ajánlás nem érinti a 2013/55/EK irányelvvel 22 módosított, a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelvet 23 és az abban foglalt képesítéselismerési rendszert.

Arányosság

Az ajánlásban javasolt intézkedések arányosak a kitűzött célokkal. A tanácsi ajánlásra irányuló javaslat támogatja az egyes országok által elindított reformfolyamatokat, és kiegészíti a tagállamok által a szakképzés terén tett erőfeszítéseket. A javasolt intézkedés tiszteletben tartja a tagállamok gyakorlatait és a rendszerek sokféleségét. Alkalmas a tagállamok eltérő gazdasági, pénzügyi és szociális helyzetét, valamint a különböző munkaerőpiaci feltételeket tükröző differenciált megközelítésre.

A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt eszköz a tanácsi ajánlás, amely tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elveit. A meglévő uniós joganyagra támaszkodik, és összhangban van az oktatás, képzés és foglalkoztatás területén az uniós intézkedésekhez rendelkezésre álló eszköztípusokkal. Jogi eszközként jelzi a tagállamoknak az ajánlásban megállapított intézkedések iránti elkötelezettségét, továbbá erős politikai alapot szolgáltat az uniós szintű együttműködéshez ezen a területen, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok hatáskörét az oktatás, a képzés, valamint a szociális és foglalkoztatási politikák területén.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Tárgytalan.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

2017 óta alapos és célzott konzultációra került sor azzal a céllal, hogy az újonnan megjelenő tendenciákkal és kihívásokkal (digitalizáció, automatizálás, robotika, mesterséges intelligencia, zöld és fenntartható gazdaság, éghajlatváltozás, globalizáció, új üzleti modellek, új munkaszervezési formák, demográfiai fejlemények, öregedés, migráció) összefüggésben meg lehessen határozni a jövőbeli igényeknek megfelelő szakképzés sarokköveit.

E konzultációkban valamennyi érdekelt fél részt vett:

·a tagállamok és a szociális partnerek a szakképzési főigazgatók és a háromoldalú Szakképzési Tanácsadó Bizottság csoportjába tömörültek, amely véleményt fogadott el a szakképzés 2020 utáni jövőjéről ;

·az európai szociális partnerek (a következő állásfoglalásaikkal: ESZSZ , SME United és BusinessEurope ), valamint egy 2020. januári célzott meghallgatás keretében;

·az európai szakképzési intézmények szövetségei .

A Bizottság által 2020 márciusa és májusa között elvégzett, a Covid19-világjárvány szakképzéssel összefüggő kihívásaival és hatásaival foglalkozó felmérés megállapításai a következők voltak:

·Több eszköz is rendelkezésre áll a távoktatáshoz szükséges anyagok összeállításához. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a szakképzésben használt online anyagok kevésbé kidolgozottak a képzések és munkaalapú tanulás gyakorlati részét illetően.

·A szakképzésben részt vevő tanulók hátrányos helyzetbe kerülhetnek a más oktatási pályákon részt vevő tanulókhoz képest, mivel több erőfeszítés irányul az általános tantárgyakra, és kevesebb a jellegzetes szakképzési tartalmakra.

·A tanulószerződéses gyakorlati képzések terén jelentős fennakadások mutatkoznak az „ellátási láncban”. A tanulószerződéses tanulók esetében nagyrészt abbamaradt a képzés vállalkozásokban töltendő része azokban az ágazatokban, amelyek tevékenysége leállt (például étkeztetés, jóllét, turizmus és feldolgozóipar). Egyes esetekben a pénzügyi kompenzáció felfüggesztése vagy megszüntetése adott esetben a lemorzsolódások arányának megnövekedéséhez vezetett.

·A munkáltatóknak az üzletmenet-folytonosság biztosításával kapcsolatos aggodalmak miatt kevés lehetőségük van arra, hogy a pályakezdők vagy munkavállalóik képzésére összpontosítsanak. Egyes munkáltatók és képzési szolgáltatók azonban a lehető legjobban kihasználták a kijárási korlátozások időszakát annak érdekében, hogy támogassák alkalmazottaik képzését, és felgyorsítsák a digitális tanulási rendszerek és tartalmak bevezetését.

·Bár a tanárok és oktatók, valamint a tanulók számára jelentős kihívást jelent, hogy gyorsan alkalmazkodjanak ehhez a drámai változáshoz, számos érdekelt fél (szakképzési szolgáltatók, helyi önkormányzatok, kiadók, nem kormányzati szervezetek, vállalatok stb.) mozgósította magát a segítségnyújtás érdekében.

·Határozottan szükség van egy olyan (biztonságos, minőségbiztosított, többnyelvű stb.) európai online platformra, amely lehetőséget kínálna a hálózatépítésre és a bevált gyakorlatok megosztására, valamint digitális megoldásokat kínálna a munkaalapú tanulás számára is.

A CEDEFOP által végzett hasonló elemzés szintén rámutat a szakképzési ágazat előtt álló egyes kihívásokra: a távoktatás nem egységes és alkalmazása nagymértékben függ az iskolák és a tanárok e-készségeitől és rendelkezésre állásától, valamint az érintett ágazatoktól. Használata a diákokkal való puszta kommunikációtól/kapcsolattartástól az erőforrásokhoz (videók stb.) való hozzáférésen át a tényleges oktatásig terjed. Az elemzés arra is fényt derített, hogy a tanulószerződéses tanulók folytatják képzésüket és munkájukat – különösen az olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknál, mint az egészségügy és az élelmiszer-ellátás – mindaddig, amíg az egészségügyi és biztonsági intézkedések betartása megvalósul. Ezzel szemben a képzés vállalkozásokban töltendő része megszakadt az olyan ágazatokban, amelyek tevékenységét jogszabály szüntette meg, mint például a legtöbb országban a vendéglátó, a jólléti és az idegenforgalmi ágazatban 24 . Ez vélhetően különösen a nőket érintette, mivel ezekben az ágazatokban túlnyomó többségben van a női munkaerő.

A jövőbeli szakképzési politika meghatározásához tágabb értelemben az alábbi bizonyítékok és fórumok szolgáltak alapul:

· A szakképzés jellegének és szerepének megváltoztatása Európában ” című Cedefop-projekt (2016–2018),

·a Felmérés a szakképzésről című Cedefop-vélemény (2017), amely a tagállamok összesen 35 646 polgárának válaszain alapul,

·a Bizottság tanulmánya az európai szakképzési mobilitásról (2019),

·eszmecserék a Szakmai Készségek Európai Hete keretében (2018, 2019),

·további bizonyítékok az OECD-től és az ILO-tól.

A két uniós szakképzési eszköz, az ECVET és az EQAVET elemeinek módosítására és integrálására irányuló javaslat – az eredeti eszközök hatályon kívül helyezése mellett – a következőkön alapul:

·célzott tanulmány az uniós szakképzési eszközökről (EQAVET és ECVET) (2019, figyelembe véve a korábbi értékelő tanulmányokat),

·a Szakképzési Tanácsadó Bizottság munkacsoportjának eredményei, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy megállapodjon az európai szakképzési eszközök jövőbeli fejlesztéséről (2019. 1. félév).

A javaslat hatása az Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszerről (ECVET), valamint a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakeretéről (EQAVET) szóló tanácsi ajánlásra, valamint a további teendők

2009 óta két konkrét szakképzési eszköz kidolgozására és végrehajtására került sor annak érdekében, hogy támogassák a tagállamokat egyrészt a szakképzés rugalmasabbá tételében (az európai szakképzési kreditrendszer – ECVET) másrészt pedig szakképzési rendszereik minőségének javításában (a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakerete – EQAVET). A közelmúltbeli értékelések eredményeivel összhangban mindkét eszközt korszerűsíteni és egyszerűsíteni kell.

Az ECVET-ajánlás 25 célja a tanulmányi eredmények elismerésének, összegyűjtésének és átvitelének javítása, a mobilitás és az egész életen át tartó tanulás támogatása, valamint egy uniós szakképzési kreditrendszer létrehozása volt. Ezt a kezdeményezést továbbfejlesztették a szakképzés terén folytatott európai együttműködés fokozásának jövőbeli prioritásairól szóló, 2002. évi koppenhágai nyilatkozatot 26 követően, amely kijelentette, hogy szükség van egy olyan rendszerre, amely biztosítja „az átláthatóság, az összehasonlíthatóság, az átvihetőség és a kompetenciák és/vagy képesítések különböző országok közötti, különböző szinteken történő elismerésének” támogatását.

Az EU szakképzési eszközeiről szóló, fent említett értékelések szerint az ECVET a tanulmányi egységek használata és dokumentálása révén nagymértékben hozzájárult a jobb mobilitási tapasztalat kialakításához, és a nemzetközi mobilitásban szinte valamennyi tagállam igénybe veszi az ECVET-et. Ugyanakkor az ECVET-pontok koncepcióját általában nem alkalmazták, és az ECVET nem vezetett európai kreditrendszer kialakulásához a szakképzés területén.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során kapott visszajelzések és az ECVET végrehajtása során az elmúlt 10 évben szerzett tapasztalatok alapján ez a javaslat magában foglalja és megerősíti a 2009. évi ECVET-ajánlás egyes elemeit, miközben elhagyja belőle azokat az elemeket, amelyek nem képviselnek hozzáadott értéket, vagy nem felelnek meg a szakképzési rendszerekben jelentkező valós igényeknek. Konkrétabban:

·A javaslat magában foglalja és megerősíti azt az elvet, hogy a képesítéseket tanulmányi eredmények egységei formájában kell megszerezni (moduláris képzés). Ez előfeltétele annak, hogy a szakképzési programok rugalmasabbak legyenek, és hogy könnyebbé váljon az érvényesítés, ami növelheti a továbbképzés és az átképzés iránti igényt. Ugyanakkor a szakképzésben részt vevő tanulók mobilitásának és az ilyen mobilitási időszakok során elért tanulmányi eredmények elismerésének megkönnyítésében is fontos szerepet játszik. Emellett támogathatja a szakképzési oklevelek automatikus kölcsönös elismerését és az ágazati szintű együttműködést is, többek között a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervein 27 keresztül megvalósuló támogatást. E célból meg kell vizsgálni az európai szakmai alapprofil koncepcióját, hogy meg lehessen határozni európai szinten a közös képzési tartalmak bizonyos százalékos arányát. A profilok jelentősen megkönnyíthetik a tanulók és a munkavállalók mobilitását, a szakképesítések és a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek automatikus elismerését, valamint a közös szakképzési képesítések és tantervek kidolgozását.

·A szakképzésben részt vevő tanulók földrajzi mobilitásának támogatásához kapcsolódó, a 2009. évi ajánlás keretében kidolgozott mobilitási eszközöket (például tanulmányi megállapodás és egyetértési nyilatkozat) más uniós eszközök – például az Erasmus+ program égisze alatt támogatott és az Europass továbbfejlesztéséhez kapcsolódó eszközök – keretében fogják továbbfejleszteni.

·A 2009. évi ajánlás által bevezetett kreditpontokat a nagyon alacsony igénybevétel és a hozzáadott értékre vonatkozó bizonyítékok hiánya miatt megszüntetik. A gyakorlatban az ECTS-t – a felsőoktatásban széles körben alkalmazott európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszert – a posztszekunder és a felsőfokú szakképzésben is alkalmazzák.

A 2009. évi ECVET-ajánlás hatályát veszti, az ECVET fenti rendelkezései és elvei pedig e javaslat alapján kerülnek felhasználásra és beépítésre más uniós szakpolitikai eszközökbe.

Az EQAVET-ajánlás 28 a szakképzés színvonalának javítása céljából került elfogadásra. A szakképzés jobb színvonalának fontosságát már a 2000. évi lisszaboni stratégia is tartalmazta, amely szerint a tudásalapú gazdaságra való átálláshoz modern és alakítható szakképzésre van szükség. a 2002. évi koppenhágai nyilatkozat ezt követően javaslatot tett a szakképzés minőségbiztosítása terén folytatott uniós együttműködésre a kölcsönös bizalom és a képesítések elismerésének támogatása céljából.

Az uniós szakképzési eszközökről szóló, fent említett értékelések kimutatták, hogy az EQAVET arra ösztönözte a tagállamokat, hogy vizsgálják felül és tökéletesítsék nemzeti minőségbiztosítási rendszereiket: tizenkét tagállam kifejezetten ezen ajánlásra válaszul végezte el a szükséges javításokat, míg a legtöbb más országban az EQAVET-et rendszereik felülvizsgálatára és kiigazítására használták. Ezenfelül több országban vannak olyan új minőségbiztosítási jogszabályok, amelyek kifejezetten hivatkoznak az EQAVET-re. Az ajánlás azonban nem járult hozzá jelentősen a minőségbiztosítási intézkedések országok közötti átláthatóságának javításához, és általában nem erősítette a kölcsönös bizalmat. Emellett egyes érdekelt felek úgy vélik, hogy az eszközt többnyire az iskolai szakmai alapképzésben alkalmazzák.

Az elmúlt tíz évben számos tevékenységet, például társaktól való tanulási tevékenységeket dolgoztak ki és célzott minőségbiztosítási kérdésekkel foglalkozó munkacsoportokat hoztak létre az uniós szintű EQAVET-hálózat keretében. E tevékenységek egyike, az EQAVET+ kezdeményezés, több olyan minőségbiztosítási kérdésre vonatkozó konkrét indikatív jellemzők kidolgozásából állt, amellyel a 2009. évi javaslat nem foglalkozott. A szóban forgó gyakorlatot az ajánlás 2013. évi külső értékelésére reagálva dolgozták ki, amely jelezte a javításra szoruló területeket.

Figyelembe véve a különböző értékelő tanulmányok fent vázolt eredményeit, ez a javaslat:

·Hatályon kívül helyezi a 2009. évi EQAVET-ajánlást, és beépíti ebbe az ajánlásba az uniós szakképzési minőségbiztosítással kapcsolatos munkát.

·Integrálja az EQAVET+ kezdeményezést a tanulmányi eredményekkel, a tanúsítással és értékeléssel, az érdekelt felekkel folytatott konzultációval, valamint a tanárok és oktatók szerepével kapcsolatos elemek hozzáadásával.

·Kiegészíti a szöveget egy, a szakképzési tanulási pályák rugalmasságára vonatkozó további indikatív jellemzővel, tekintettel arra, hogy egyre nagyobb szükség van a rugalmas szakképzési kínálat kialakítására, valamint a környezeti fenntarthatósághoz való hozzájárulásra.

·Kitér a szakképzési rendszerek és intézmények digitális felkészültségének szempontjára is.

·A minőségbiztosítás szakképzési rendszer szintjén végzett szakértői értékelésen keresztül új munkamódszert határoz meg a kölcsönös tanulás javítása, a szakképzés terén rendelkezésre álló minőségbiztosítási intézkedések átláthatóságának növelése és a tagállamok közötti kölcsönös bizalom megerősítése érdekében.

·Fenntartja az EQAVET nemzeti referenciapontjainak küldetését és funkcióit.

Hatásvizsgálat

A javaslat a tanulmányokban gyűjtött bizonyítékok és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációk alapján került kidolgozásra. Tekintettel a javasolt intézkedések és a tagállami kezdeményezések egymást kiegészítő jellegére, a javasolt tevékenységek önkéntes jellegére, valamint a várt hatások kiterjedésére, nincs szükség hatásvizsgálat elvégzésére.

Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Tárgytalan.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Nem lesz szükség további költségvetési vagy személyi erőforrásokra az uniós költségvetésből. Továbbá, e kezdeményezés nem érinti a következő többéves pénzügyi keretről és jövőbeni programokról szóló tárgyalásokat.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

E javaslat felkéri a tagállamokat, hogy nemzeti prioritásaikkal, valamint oktatási és képzési gyakorlatukkal összhangban nemzeti szinten korszerűsítsék szakképzési rendszerüket.

A Bizottság a Cedefop éves nyomon követésére építve és a Szakképzési Tanácsadó Bizottsággal szoros együttműködésben ötévente jelentést fog tenni a Tanácsnak az ajánlás végrehajtásáról.

Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetében)

Tárgytalan.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Ajánlások a tagállamok részére

A javaslat felkéri a tagállamokat, hogy törekedjenek az uniós szakképzési politika végrehajtására, amelyet a Szakképzési Tanácsadó Bizottság által kidolgozott, a szakképzés 2020 utáni jövőjéről szóló vélemény 29 ihletett.

A Covid19-válság rávilágított arra, hogy a reziliensebb és a jövőbeli kihívásoknak jobban megfelelő szakképzés elérése érdekében minél előbb meg kell valósítani a reformintézkedések fő elemeit. A válság hangsúlyozta, hogy a szakképzésnek rugalmasabban kell reagálnia a gyors változásokra, fel kell gyorsítani a szakképzés digitalizációját, valamint modern és innovatív tanulási megközelítésekre van szükség és fokozottabban kell befektetni a tanárok és oktatók készségeibe és kompetenciáiba.

A Szakképzési Tanácsadó Bizottság véleményének egyik fő üzenete az, hogy ösztönözni kell egy olyan európai szakképzési kultúra létrejöttét, amely eredményorientált, támogatja a tagállamokat a célok kitűzésében, és módszereket dolgoz ki azok elérésének értékelésére. A szakképzés területén a lehetséges referenciaértékekről folytatott korábbi konzultációkra a javaslat számos, 2025-ig elérendő célt is meghatároz az alábbiakban felsoroltak szerint 30 :

·legalább 82 % legyen a munkahellyel rendelkezők aránya a végzett fiatalok körében 31 ; 

·a szakképzésben frissen végzettek 60 %-a részesüljön a szakképzése során munkaalapú tanulásban 32 . Ez a célkitűzés a munkaalapú tanulás valamennyi formájára vonatkozik, és ezáltal hozzájárul az ifjúsági garancia által támogatható tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségek bővüléséhez;

·a szakképzésben részt vevő tanulók 8 %-a részesüljön külföldi tanulási célú mobilitásban 33 .

Az első és a harmadik cél az Oktatás és képzés 2020 keretrendszer meglévő, a szakképzésben való foglalkoztathatóságra és mobilitásra vonatkozó referenciaértékeire, a második pedig a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlásra épül. A bizottsági szolgálati munkadokumentum részletesen kifejti az e mutatókkal és célkitűzésekkel összefüggő indokokat és célokat.

A javaslat továbbá több, a fent említett uniós politika végrehajtása érdekében nemzeti szinten követendő elvet meghatároz. Ezen elvek a következő tematikus célkitűzések köré épülnek:

1.A szakképzés gyorsan igazodik a dinamikusan változó munkaerőpiachoz

A Covid19-világjárvány uniós gazdaságra gyakorolt hatása, a gyors technológiai fejlődés, a digitalizáció, az erőforrás-hatékony, körforgásos és klímasemleges gazdaságra való átállás, az új üzleti modellek és a munkaszervezés új formái felgyorsítják a munkaerőpiac által igényelt készségek változásait. A tagállamoknak megfelelő kereteket és intézkedéseket kell bevezetniük annak biztosítása érdekében, hogy a szakképzés reziliens legyen és gyorsan reagálhasson a változó munkaerőpiaci igényekre. Jobb készség-előrejelzési és pályakövetési mechanizmusokra van szükség ahhoz, hogy reagálni lehessen a gazdasági ágazatokban és foglalkozásokban bekövetkező változásokra, és ennek megfelelően ki lehessen igazítani a szakképzés tartalmát. Döntő tényező a kiigazítás üteme. Olyan szintű autonómiára és finanszírozásra van szükség, amely elősegíti, hogy a szakképzési intézmények gyorsan reagáljanak a változó készségigényekre. A szakképzés konkrét foglalkozásokra készíti fel az embereket. Ugyanakkor a fiataloknak és a felnőtteknek szóló tanulási tartalmaknak egyensúlyt kell teremteniük a kulcskompetenciák, köztük az életviteli készségek 34 és a foglalkozásspecifikus készségek között.

A munkaalapú tanulás és különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzés hatékony megközelítés a szakképzés munkaerőpiaci relevanciájának biztosításához. Gazdasági recesszió idején előfordulhat, hogy a kisvállalkozások nem tudnak tanulószerződéses gyakorlati helyeket biztosítani. Egy határozottabb megelőző megközelítés, a tanulószerződéses gyakorlati képzésre jobban fokuszáló ifjúsági garancia, valamint a többek között vállalatközi képzési központok formájában vagy a digitális képzési eszközök fokozott használata révén megvalósuló megfelelő támogatási intézkedések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzések kedvezőtlen gazdasági körülmények között is stabilan rendelkezésre álljanak.

2.A rugalmasság és a fejlődési lehetőségek a szakképzés központi elemét képezik.

A mind az oktatási és képzési ágazatokon belüli, mind az azok közötti rugalmasság és fejlődési lehetőségek a jövőbeli igényeknek megfelelő szakképzési rendszerek kulcsfontosságú elemei. A tanulók erős elkötelezettségének és a jobb foglalkoztathatóságot eredményező szakképzési pályák vonzerejének biztosítása szempontjából alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a szakképzési programok személyre szabottak és tanulóközpontúak legyenek.

A moduláris képzés bevezetése – a szakmai képesítéseknek a tanulmányi eredmények kisebb részeire való lebontása – a tartalom rugalmas frissítésének és az egyének igényeihez való igazításának módja. A nem formális és az informális tanulás során szerzett tanulmányi eredmények érvényesítése elősegíti a továbbképzést és az átképzést, ami nemcsak teljes képesítések, de mikrobizonyítványok vagy részleges képesítések megszerzéséhez is vezethet. Segít továbbá összekapcsolni a különböző területeket, ami szükséges a zöld és fenntartható gazdaság fejlődéséhez.

3.A szakképzés az innováció és a növekedés motorja, felkészít a digitális és zöld átállásra és a rendkívül keresett foglalkozásokra

A szakképzésnek a strukturális változásokra való reagálóképességét javíthatja egy proaktívabb megközelítés azáltal, hogy a szakképzést stratégiailag jobban összekapcsolja az előretekintő gazdasági stratégiákkal, valamint a vállalkozói és innovációs ökoszisztémákkal. Nem csupán a már folyamatban lévő változásokra való reagálásról van szó, hanem – különösen a gazdaság jelenlegi élénkülésével összefüggésben – a gazdasági és társadalmi átálláshoz való hozzájárulásról, a stratégiai ipari ökoszisztémákra (egészségügy, gyógyszeripar stb.) és az erőforrás-hatékony, körforgásos, klímasemleges és digitális gazdaságra tekintettel. Ez csökkentheti a szakképzési tantervek kiigazításához szükséges válaszidőt.

A tagállamoknak a szakképzés területén folytatniuk kell az olyan szakképzési kiválósági megközelítések alkalmazását, amelyek elősegítik a szakképzés integrálását a készség-ökoszisztémákba, az intelligens szakosodási stratégiákba, a nemzeti készségfejlesztési stratégiákba, az innovációs rendszerekbe, a körforgásos gazdasággal kapcsolatos stratégiákba, a korszerűsítési kezdeményezésekbe, illetve a nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekbe. A szakképzés magasabb képesítési szinteken történő fejlesztése, valamint a vállalkozói szellem és az induló vállalkozások támogatása a szükséges válaszintézkedések fontos elemei. Ehhez kiegészítő strukturális szakpolitikai intézkedéseknek kell társulniuk, amelyek hozzájárulhatnak az üzleti környezet vonzóbbá tételéhez, a beruházások ösztönzéséhez és az innováció terjesztéséhez. A transznacionális európai keretrendszeren keresztül összekapcsolt szakképzési kiválósági központok hatékony módon hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a készségfejlesztés elősegítse a hanyatló ágazatokról az új, növekvő ágazatokra való átállást, és (például az EU digitális kompetenciákra vonatkozó keretrendszerére és az IKT-szakembereket célzó Európai e-Kompetenciakeretre építve) beépítse a zöld és digitális készségeket a szakmai tartalmakba.

A szakképzési ágazat környezetbarátabbá tételéhez elsősorban környezetbarátabb szakképzési programokra, tantervekre és tartalmakra van szükség, de a szakképzési intézményeknek a környezeti lábnyom megfelelő figyelembevételével való irányítására is. Ehhez támogatni kell a szakképzési intézményeket abban, hogy kiigazítsák programjaikat és meggyőződjenek arról, hogy azok megfelelnek a környezeti célok teljesítésében élen járó vállalkozások igényeinek, továbbá biztosítsák, hogy az infrastruktúra és a technológia megfelel a fenntarthatósági követelményeknek és ezáltal hozzájárul a fenntartható fejlődési célok végrehajtásához is például azáltal, hogy biztosítja az épület-korszerűsítési hullámhoz, valamint a zöld és fenntartható átmenethez szükséges készségeket. Emellett – amint azt a Covid19-válság is szemlélteti – a szakképzési intézményeknek fel kell karolniuk a digitalizációt, és olyan egyértelmű digitális stratégiával kell rendelkezniük, amely több dimenzióval is foglalkozik: digitális tanulási tartalom biztosítása, pedagógiai megközelítések alkalmazása a digitális tanulásban, valamint az adatok jobb felhasználása a tanulók előrehaladásának nyomon követése, a testreszabott megközelítések és a készségigény-előrejelzések kidolgozása érdekében.

4.A szakképzés vonzó és a képzés/készségfejlesztés modern, digitalizált módon történik

A szakképzés nagyon jó foglalkoztatási lehetőségeket kínál a munkaerőpiacon rendkívül keresett szakmákban, ugyanakkor a legtöbb tagállamban továbbra is kihívást jelent, hogy korlátozott a vonzereje a tanulók és a vállalkozások körében. Ez azt jelenti, hogy – elsősorban az új tanulási környezetek, eszközök és pedagógiai módszerek vonatkozásában – több erőfeszítésre van szükség a szakképzés vonzerejének növelése érdekében a szakképzés megújítása és korszerűsítése terén, különös tekintettel a digitalizációra. Az IKT-alapú szimulátorok vagy a virtuális és kibővített valóság a költséges fizikai berendezésekhez képest jelentős mértékben hozzá tudnak járulni a szakképzés megújításához és korszerűsítéséhez, valamint növelni tudják a képzéshez való hozzáférést és annak hatékonyságát. Ez különösen előnyös lehet a kisvállalkozások számára és a kis- és középvállalkozásokban szervezett tanulószerződéses gyakorlati képzések esetében.

Az együttműködésen alapuló oktatás, valamint az interdiszciplináris és projektalapú tanulás révén új típusú készségeket lehet elsajátítani. A vonzerő egy másik aspektusa az átjárhatóság: az oktatási és képzési rendszereknek lehetővé kell tenniük a szakképzés, az általános és középiskolai oktatás, a felsőoktatás és a felnőttoktatás közötti vertikális és horizontális átjárhatóságot. A magasabb szintű szakképzési programokat tovább kell bővíteni a magasabb szintű szakmai készségek iránti megnövekedett igények kielégítésének támogatása érdekében. A magas színvonalú pályaorientációs szolgáltatások szintén növelhetik a szakképzés vonzerejét.

A nemzetköziesítés, a transznacionális mobilitás, a virtuális készségfejlesztési versenyek 35 , a más oktatási és képzési ágazatokkal való szoros kapcsolatok, a kutatás és a munkaerőpiaci szereplők kulcsfontosságúak a szakképzés megtervezésének és megvalósításának megújításához.

A szakképzés minőségének javítása csak jól képzett és motivált tanárok és oktatók segítségével lehetséges. A szakképzésben dolgozókat támogatni kell a készségek fejlesztésében, valamint az új technológiák elsajátításához, a multikulturális környezetben való munkavégzéshez és a változó munkaerőpiaci igények megértéséhez szükséges eszközök biztosításában. A szakképzésben részt vevő tanárok és oktatók motivációja, szakmai előmenetele és jólléte kulcsfontosságú szakmájuk vonzerejének növeléséhez. A szakoktatók, akik a munkaidejük egyik részében egy vállalnál dolgoznak, másik részében pedig szakképző iskolában tanítanak, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szakképző iskolák és a vállalkozások között erősödjön, valamint strukturáltabb és gyakoribbá váljon az együttműködés. A szakoktatók biztosíthatják az iskolai környezetben a szükséges innováció megteremtését és megoldást nyújthatnak a szakmai oktatók hiányának és idősödésének fokozódó problémájára. A koncepció érdekes karrierlehetőségeket kínál, és előnyös mind az iskolák, mind a vállalatok számára, többek között a bérköltségek megosztása révén.

5.A szakképzés előmozdítja az esélyegyenlőséget

A színvonalas szakképzés egyúttal a hátrányos helyzetű csoportok integrációjához is hozzájárul. Ez azt jelenti, hogy biztosítanunk kell a széles körű hozzáférést, és meg kell szüntetnünk a részvétel előtt még fennálló akadályokat, többek között a fogyatékossággal élők, az alacsony képzettségű felnőttek, az etnikai és faji kisebbségek, köztük a romák és a migráns háttérrel rendelkezők esetében. Ez segíthet a digitális tanulási eszközökhöz, az internetkapcsolathoz és a szükséges informatikai eszközökhöz való hozzáféréssel kapcsolatban a Covid19-válság során felmerült méltányossági aggályok kezelésében is. A célzott intézkedések és a rugalmas képzési formák megelőzhetik a lemorzsolódást a szakképzésből, és lehetőséget nyújthatnak a lemorzsolódóknak arra, hogy újra bekapcsolódjanak a szakképzésbe.

Foglalkozni kell a nemi előítéletekkel is a hagyományos „férfi” és „női” szakmák közötti egyensúly előmozdításával, többek között a nők hagyományosan „férfi” szakmákra felkészítő szakképzésben, illetve a férfiak hagyományosan „női” szakmákra felkészítő szakképzésben való részvételének ösztönzésével.

6.A szakképzés a minőségbiztosítás kultúrájára támaszkodik (lásd fent)

7.Nemzeti szintű végrehajtás

Az összes érdekelt fél közötti fenntartható partnerségek kulcsfontosságúak a szakképzés hatékony irányításának megvalósításához. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy a lehető legjobban használják ki a meglévő európai eszközöket, például az Europasst, az európai képesítési keretrendszert (EKKR), illetve az ESCO-t (a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozása) és maximalizálják a köztük lévő szinergiákat, többek között a szakképzési képesítések/oklevelek és a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzése érdekében. Az európai uniós alapok és eszközök továbbra is a készségekre összpontosítanak, és lehetőségeket biztosítanak a szakképzés reformjának finanszírozására. Az ajánlás hatékonyabb és eredményesebb végrehajtása érdekében javasoljuk, hogy az illetékes nemzeti hatóságok a vonatkozó meglévő nemzeti rendelkezésekre és a meglévő pénzügyi keretekre építve az ajánlás elfogadását követő egy éven belül határozzák meg az ajánlás nemzeti szintű végrehajtásához szükséges intézkedéseket és kövessék nyomon azon végrehajtását.

Uniós szintű támogatás

A javaslat célja, hogy megerősítse a háromoldalú Szakképzési Tanácsadó Bizottság kulcsszerepét a szakképzési politika uniós irányításában, ugyanakkor egy folytatólagos munkaprogram alapján strukturáltabb munkamódszert is szorgalmaz. Emellett szorosabb együttműködésre szólít fel más kulcsfontosságú érdekelt felekkel, például a tanulók képviselőivel és a szakképzési intézményekkel.

A javaslat nem változtat a készségfejlesztés, oktatás és képzés területén meglévő átfogó irányítási struktúrákon.

Az Európai Bizottság által ezen ajánlás végrehajtása céljából a tagállamoknak nyújtott támogatás fokozatosan kiterjeszthető a tanulószerződéses gyakorlati képzést érintő strukturális reform fokozott támogatásán keresztül a tanulószerződéses gyakorlati képzést támogató szolgáltatás révén 36 és A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségének az ifjúsági garanciával szinergiában történő ösztönzésével, valamint a szakképzési támogatási szolgáltatásoknak és a Cedefopnak a kiterjesztésével. A tevékenységek számos szolgáltatásra kiterjedhetnek, beleértve az egymástól való tanulást, a szakértői tanácsadást, a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulást, az elemző munkát és az ezen ajánlás végrehajtásához szükséges kapacitásépítést.

A szakképzési kiválósági központok platformjai a szakképzésben a kiválóság „felfelé irányuló konvergenciájának” előmozdítását célozzák, és két szinten működnek:

1.Nemzeti szinten: egy adott helyi kontextusban a szakmai kiválósági központok szorosan beépülnek a helyi vállalkozói és innovációs ökoszisztémákba és klaszterekbe, és technológiai terjesztési központként működnek a kkv-k számára, beleértve a digitális tanulási eszközöket (IKT-alapú szimulátorok, virtuális és bővített valóság), és európai szinten összekapcsolják őket.

2.Nemzetközi szinten 37 : a szakképzési kiválósági központok platformjai világszínvonalú referenciapontokat hoznak létre a szakképzés területén az egyes ágazatokban/szakmákban (például repüléstechnika, e-mobilitás, zöld és körforgásos technológiák, információs és kommunikációs technológiák, egészségügy stb.) vagy innovatív megközelítésekben (például digitális megoldások, mesterséges intelligencia stb.) közös érdekeltséggel bíró szakképzési kiválósági központok összefogása révén a társadalmi kihívások (köztük az éghajlatváltozás, az erőforrások kimerülése és hiánya, a szennyezés, a fenntartható fejlődési célok elérése, a migránsok integrációja, az alacsony képesítésű személyek továbbképzése stb.) kezelése érdekében.

A platformok nyitva állnak a fejlett szakképzési kiválósági rendszerekkel rendelkező országok, valamint a hasonló megközelítések kidolgozásának folyamatában lévő országok előtt, azzal a céllal, hogy feltárják a szakképzési intézményekben rejlő azon lehetőségeket, hogy proaktív szerepet játsszanak a növekedés, a versenyképesség és az innováció támogatásában. A szakképzési kiválósági központok platformjainak nem célja, hogy a nulláról új szakképzési intézményeket és infrastruktúrát építsenek ki. Ehelyett arra törekszenek, hogy olyan helyi/regionális partnereket fogjanak össze, mint az alap- és továbbképzést nyújtó szakképzési intézmények, felsőfokú oktatási intézmények, köztük az alkalmazott tudományokat oktató és műszaki egyetemek, kutatóintézetek, tudományos parkok, klaszterek, vállalkozások – különösen a mikro-, valamint kis- és középvállalkozások –, kamarák és vállalkozói szövetségek, szociális partnerek, ágazati készségtanácsok, szakmai/ágazati szövetségek, klaszterek, országos és regionális hatóságok és fejlesztési ügynökségek, állami foglalkoztatási szolgálatok stb.

Fontos szerepet játszhat a SELFIE önértékelési eszköz, amely támogatja az oktatási és képzési intézményeket abban, hogy a tanítás során és a tanuláshoz hatékonyan alkalmazzák a digitális technológiákat. Az eszközt tovább fogják fejleszteni és ki fogják bővíteni, hogy kiterjedjen a munkáltatókkal folytatott munkaalapú tanulási rendszereken belüli együttműködésre. Az EQAVET keretrendszer kiigazításra került, hogy az magában foglalja az oktatás és a tanulás digitalizálásához kapcsolódó minőségi kritériumokat/leírásokat, többek között a SELFIE eszköz használata révén. Az eszközt tovább fogják fejleszteni és ki fogják bővíteni, hogy kiterjedjen a munkáltatókkal folytatott munkaalapú tanulási rendszereken belüli együttműködésre. Az EQAVET keretrendszer kiigazításra került, hogy az magában foglalja az oktatás és a tanulás digitalizálásához kapcsolódó minőségi kritériumokat/leírásokat, többek között a SELFIE eszköz használata révén.

Az európai szakképzési rendszerek a készségfejlesztés globális referenciapontjává válhatnak. Számos európai szintű intézkedésre van szükség, amellyel előmozdítható Európa vezető szerepe a globális képzési piacon, ilyen például a szakképzési rendszerek nemzetköziesítésének támogatása, a készségfejlesztési versenyek előmozdítása vagy a szakképzés vonzerejét és arculatát hangsúlyozó kommunikációs kampányok szervezése.

A szakképzés kiválóságát és nemzetközivé válását támogató innovatív elem az európai szakmai alapprofilok koncepciója, amely meghatározná az európai szinten közös képzési tartalmak bizonyos arányát. Az Europass-platform részeként – és lehetőség szerint a szakképzésre vonatkozó digitális tartalmakkal kiegészítve – a profilok jelentősen megkönnyíthetik a tanulók és a munkavállalók mobilitását, a szakképesítések és a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek automatikus elismerését, valamint a közös szakképzési tantervek, képesítések és mikrobizonyítványok kidolgozását.

A fokozott átláthatóság és a bizalomépítés európai dimenziójának megerősítése érdekében a javaslat szorgalmazza a szakképzés terén rendelkezésre álló minőségbiztosítási intézkedések szakértői értékelésének bevezetését. Az európai dimenzióra való összpontosítás azon sikeres tevékenységek logikus kiterjesztése, amelyekre az EQAVET-ajánlás 2009-es elfogadása óta sor került, és amelyek az országok többségét segítették minőségbiztosítási rendszereik kialakításában, felülvizsgálatában és tökéletesítésében. E megerősített európai dimenzió –melynek célja az átláthatóság és a bizalomépítés szakértői értékelés révén történő megerősítése – formátumáról és munkamódszereiről további eszmecserét kell folytatni valamennyi érdekelt féllel.

A szakképzési intézmények és szövetségeik kulcsfontosságú szerepet játszanak a szakképzési reformok nemzeti szintű végrehajtásában, és közvetlen jelentőséggel bírnak az uniós szakpolitikák és kezdeményezések végrehajtása terén. Multiplikátorhatásuk van a szakképzési politikai menetrend és az uniós szinten kicserélt bevált gyakorlatok terjesztésében, emellett pedig a gyakorlati szakemberek helyi szintű szemszögéből visszajelzést és szakértelmet nyújtanak a Bizottság szakpolitikai javaslataihoz. Meg kell erősíteni a szakképzési intézményekkel folytatott strukturált párbeszédet az uniós szintű szakképzési együttműködésben betöltött képességük és szerepük megerősítése érdekében.

Az e javaslatban tett kötelezettségvállalások teljesítésének támogatása érdekében ösztönözni kell az uniós alapok és programok (például a Next Generation EU, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a REACT-EU, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az InvestEU, az Erasmus+, az Európai horizont, az Interreg, a Digitális Európa, a méltányos átállási mechanizmus, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) felhasználását.

Különösen a javasolt Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és REACT-EU képes enyhíteni az átállás és a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásait. Mindenekelőtt meg lehetne erősíteni a tanulószerződéses gyakorlati képzések támogatását, a szakképzési intézmények digitalizálását, valamint a válság által súlyosan érintett ágazatokban dolgozókat támogató minőségi átképzési programok zökkenőmentes bevezetését lehetővé tevő szakképzési reformok felgyorsítását.



2020/0137 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 165. és 166. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az Európai Unió Alapjogi Chartája 38 az oktatást, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételt jogként ismeri el, míg az Egyesült Nemzetek 2030-ig kitűzött fenntartható fejlődési céljai 39 valamennyi nő és férfi számára egyenlő hozzáférést irányoznak elő a megfizethető és minőségi műszaki, szakmai és felsőfokú oktatáshoz, beleértve az egyetemi oktatást is, és számottevően növelni kívánják azon fiatalok és felnőttek számát, akik a foglalkoztatás, a tisztességes munka és az üzleti vállalkozás szempontjából releváns készségekkel – többek között technikai és szakmai készségekkel – rendelkeznek.

(2)A 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillére 40 több kulcsfontosságú elvet határoz meg a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek támogatására, köztük a minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való jogról szóló 1. elvet, valamint a foglalkoztatás aktív támogatásáról szóló 4. elvet.

(3)A színvonalas és innovatív szakképzési rendszerek ellátják az embereket a foglalkoztatásukhoz szükséges azon készségekkel, amelyek segítségével alkalmazkodni tudnak és helyt tudnak állni a kettős – digitális és zöld – átállás során, kezelni tudják a szükséghelyezeteket és gazdasági sokkhatásokat, és egyben támogatni a gazdasági növekedést és a társadalmi kohéziót, Ily módon szert tesznek azokra a készségekre, amelyekkel a munkaerőpiacon keresett munkahelyeket betölthetik vagy ilyet teremthetnek.

(4)Az erős szakképzési politikák elengedhetetlenek a szakképzett, képzett és alkalmazkodásra képes munkaerő, valamint a gazdasági változásokra reagálni képes munkaerőpiacok fejlesztésére irányuló, az EUMSZ 145. cikkében meghatározott célkitűzés megvalósítása érdekében.

(5)A Bizottság európai zöld megállapodásról szóló közleménye 41 Európa új növekedési stratégiája, amelynek célja, hogy átalakítsa, és ezáltal fenntarthatóbb pályára állítsa az Unió gazdaságát és társadalmát. Az iskolák, a képzési intézmények és az egyetemek megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy tájékoztassák a diákokat, szülőket, vállalkozásokat és a szélesebb értelemben vett közösséget a sikeres átálláshoz szükséges változásokról. A zöld átállás előnyeinek kiaknázásához proaktív átképzésre és továbbképzésre van szükség.

(6)„A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa” című bizottsági közlemény 42 kiemeli a készségek, a foglalkoztathatóság és az emberi tőke középpontba helyezésének szükségességét, amit fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát szolgáló szakképzésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslattal 43 kiegészített, aktualizált európai készségfejlesztési program révén lehet megvalósítani. Bejelenti emellett az európai oktatási térséggel kapcsolatos további munkát, valamint az oktatás és a képzés terén folytatott tagállami együttműködés új keretrendszerét.

(7)A Bizottság „Új európai iparstratégia” című közleménye  44 határozott fellépést sürget annak érdekében, hogy az egész életen át tartó tanulás mindenki számára valósággá váljon, valamint hogy az oktatás és képzés lépést tartson a kettős átállással. Felszólítja továbbá a felsőoktatási és a szakképzési szereplőket, hogy biztosítsanak több tudóst, mérnököt és technikust a munkaerőpiac számára. A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv 45 és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig teljesítendő uniós stratégia 46 kiemeli a készségfejlesztés kulcsszerepét a zöld és tiszta gazdaságra való átállás során.

(8)A „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című bizottsági közlemény 47 kiemeli, hogy az uniós mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) negyedének a képzett munkaerő vagy a tapasztalt vezetők rendelkezésre állása vált a legnagyobb problémává 48 , és hogy a képzett munkaerő hiánya jelenti az új beruházások legfőbb akadályát szerte az EU-ban 49 . A szakképzés különösen fontos a kkv-k számára annak biztosítása érdekében, hogy munkavállalóik rendelkezzenek a szükséges készségekkel.

(9)„Az egyenlőség Uniója: a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia (2020–2025)” című bizottsági közlemény 50 hangsúlyozza, hogy a nők és férfiak számára egyaránt fontos a szakképzés annak biztosítása érdekében, hogy a hagyományosan többnyire férfiak, illetve nők által gyakorolt szakmákban megvalósuljon a nemek közötti egyensúly és kezelni lehessen a nemi sztereotípiákat. 

(10)Az „Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja” című európai bizottsági közlemény 51 egy bátor, átfogó tervet határoz meg az európai gazdaság helyreállítására. Ez a terv a szolidaritáson és a méltányosságon alapul, és mélyen az Unió közös elveiben és értékeiben gyökerezik. A terv meghatározza, hogy miként lehet újraindítani az európai gazdaságot, lendületet adni a zöld és a digitális átállásnak, valamint hogy miként lehet a gazdaságot méltányosabbá, ellenállóbbá és fenntarthatóbbá tenni a jövő generációi számára.

(11)Az ifjúsági garancia 52 2013 óta segíti a fiatalokat a munkaerőpiacra való belépésben azáltal, hogy a munkahelyük elvesztését vagy az iskola elhagyását követő négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot, továbbképzést, tanulószerződéses gyakorlati képzést vagy szakmai gyakorlatot kínál számukra. A szakképzés hatékonynak bizonyult a kirekesztés kockázatának kitett fiatalok munkaerőpiacra való belépésének megkönnyítésében. A jövőben a vonzó és munkaerőpiaci szempontból releváns szakképzés – különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzések – még nagyobb szerepet játszhat az ifjúsági garancia keretében a fiatalok munkanélkülivé válásának megelőzésében és a jövőbeli munkaerőpiaci lehetőségekre való felkészítésében, különösen a zöld és digitális átmenet részeként.

(12)Az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat célja biztosítani az oktatási és képzési rendszer munkaerőpiaci relevanciáját és a mindenki számára egyenlő hozzáférést az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez, nevezetesen a továbbképzési és átképzési pályák révén.

(13)Az „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat úgy rendelkezik, hogy meg kell őrizni a 2014‒2020-as program integrált jellegét, amely a tanulás valamennyi aspektusára kiterjed (formális, nem formális és informális, az összes életszakaszt átfogó tanulás), hogy ezzel ösztönözhetők legyenek a rugalmas tanulási pályák, melyek lehetővé teszik az egyén számára a 21. századi kihívásoknak való megfeleléshez szükséges képességek fejlesztését.

(14)Ez az ajánlás az oktatás és képzés, valamint a készségek területén európai szinten kidolgozott, az I. mellékletben összefoglalt számos kezdeményezésre épül, és hozzá fog járulni a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát támogató európai készségfejlesztési programhoz, az aktualizált digitális oktatási cselekvési tervhez, az európai oktatási térséghez, valamint az oktatás és a képzés terén folytatott együttműködés stratégiai keretrendszeréhez.

(15)Ez az ajánlás teljesíti az európai oktatási térség azon célkitűzését, hogy olyan valódi európai tanulási teret hozzon létre, amelyben a határok nem akadályozzák a magas színvonalú és inkluzív oktatást és képzést, és amelynek célja a közoktatási és felsőoktatási végzettségek és a külföldi tanulmányi időszakok elismerése előtt álló akadályok felszámolása, valamint a képzéseket és az egész életen át tartó tanulást igazoló oklevelek határokon átnyúló zavartalanabb érvényesítése.

(16)A szakképzés területén folytatott fokozott európai együttműködés (a koppenhágai folyamat) 2002. december 19-i tanácsi állásfoglalásban 53 elfogadott prioritásaira építve a magas színvonalú és rugalmas szakképzés, valamint a transznacionális mobilitás célkitűzései továbbra is a szakképzés korszerűsítésére vonatkozó, a felelős miniszterek által a bruges-i közleményben 54 2010-ben meghatározott átfogó elképzelés középpontjában álltak.

(17)A szakképzésért felelős miniszterek a 2015. június 22-i rigai következtetésekben 55 egy sor prioritást határoztak meg ezen elképzelés megvalósításának támogatására, amelyeket az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének (Oktatás és képzés 2020) 56 végrehajtásáról szóló 2015. évi tanácsi és bizottsági közös jelentés, valamint a 2016-ig tartó időszakra vonatkozó új európai készségfejlesztési program 57 tartalmaz, amely a vonzerő és a minőség hangsúlyozásával további erős lendületet adott az uniós szakképzési politikának.

(18)A szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról szóló, 2009. június 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás 58 referenciakeretet hozott létre, amely támogatja a tagállamokat szakképzési rendszereik minőségének javításában, és hozzájárul a szakképzés-politikai fejlemények tagállamok közötti fokozott átláthatóságához. Végrehajtásának tíz éve alatt az EQAVET ösztönözte a nemzeti minőségbiztosítási rendszerek reformját, de nem járult hozzá jelentősen a minőségbiztosítási intézkedések átláthatóságának javításához. Emellett az EQAVET-et elsősorban az iskolai alapú szakmai alapképzésben alkalmazták. Ezért ebbe az ajánlásba be kell építeni a 2009. évi EQAVET referenciakeretet, valamint azokat az elemeket, amelyek a végrehajtásának a tanulmányi eredmények minőségével, a tanúsítással és az értékeléssel, az érdekelt felekkel folytatott konzultációval, a tanárok és oktatók szerepével, a munkaalapú tanulással, továbbá a szakképzés rugalmasságával kapcsolatos hiányosságait hivatottak kiküszöbölni. A kölcsönös tanulás javítása, a szakképzés terén rendelkezésre álló minőségbiztosítási intézkedések átláthatóságának és következetességének fokozása, valamint az uniós tagállamok közötti kölcsönös bizalom megerősítése érdekében be kell vezetni a rendszerszintű minőségbiztosítás uniós szintű szakértői értékelését.

(19)Az Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) létrehozásáról szóló, 2009. június 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás 59 célul tűzte ki a tanulmányi eredmények elismerésének, összegyűjtésének és átvitelének javítását, a mobilitás és az egész életen át tartó tanulás támogatását, valamint egy uniós szakképzési kreditrendszer létrehozását. Végrehajtásának tíz éve alatt az ECVET a tanulmányi eredmények egységeinek használata és dokumentálása révén nagymértékben hozzájárult a minőségibb mobilitási tapasztalat kialakításához. Az ECVET-pontok koncepcióját azonban általában nem alkalmazták, és az ECVET nem vezetett európai kreditrendszer kialakulásához a szakképzés területén. Ezért ennek a tanácsi ajánlásnak tartalmaznia kell az ECVET rugalmassággal kapcsolatos elveit (például a tanulmányi eredmények egységei tekintetében). A szakképzésben részt vevő tanulók mobilitását támogató ECVET-eszközöket (például tanulmányi megállapodás és egyetértési nyilatkozat) más uniós eszközök, például az Erasmus+ program égisze alatt támogatott eszközök keretében tovább kell fejleszteni. A posztszekunder és a felsőfokú szakképesítések esetében alkalmazható a már jelenleg is használatos európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer.

(20)A színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló, 2018. március 15-i tanácsi ajánlásban 60 14 kulcsfontosságú kritériumot határoz meg, melyeket a tagállamoknak és az érdekelt feleknek alkalmazniuk kell a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzések kidolgozásához, egyaránt biztosítva a munkával kapcsolatos készségek fejlesztését és a tanulószerződéses tanulók személyes fejlődését.

(21)A 2015. június 22-i rigai következtetésekben elfogadott prioritások CEDEFOP általi nyomon követése számos olyan területet mutat be, ahol az országok haladást értek el a szakképzés modernizációs menetrendjében, különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzés és a munkaalapú tanulás, a minőségbiztosítás, a készségek előrejelzésére szolgáló mechanizmusok és a szociális partnereket bevonó tanácsadó testületek létrehozása, az átjárhatóság és a rugalmasság növelése, valamint a közelmúltban a digitális készségekre helyezett nagyobb hangsúly tekintetében. A zöld és a digitális átállás fényében azonban jelentősen bővíteni és javítani kell a szakmai továbbképzés kínálatát a fiatalok és a felnőttek számára egyaránt, ugyanakkor növelni kell a szakmai alapképzés vonzerejét és minőségét.

(22)Számos országban vannak a szakképzés területén a kiválóság előmozdítására, valamint a szakképzésnek az innovációs és készségfejlesztő ökoszisztémákkal való jobb összekapcsolására irányuló kezdeményezések. E példákra építve sikeresen folyik a szakképzési kiválósági központok koncepciójának tesztelése azzal a céllal, hogy világszínvonalú képzési referenciaponttá válhassanak mind az alapképzés, mind a folyamatos továbbképzés és átképzés konkrét területein.

(23)A szakképzés jövőjéről szóló, 2018 decemberében elfogadott véleményében 61 a Szakképzési Tanácsadó Bizottság egy olyan kiváló, inkluzív és egész életen át tartó szakképzést vázolt fel, amely megfelel a gazdasági, technológiai és társadalmi változások által kiváltott jövőbeli követelményeknek. Ebben a véleményben a Szakképzési Tanácsadó Bizottság felkérte a Bizottságot, hogy átfogó tanácsi ajánlás formájában dolgozzon ki egy javaslatot az uniós szakképzési szakpolitikai keret, az irányítás és a meglévő eszközök racionalizálására és megszilárdítására.

(24)Ezen ajánlás alkalmazásában a szakképzés olyan oktatás és képzés, amelynek célja, hogy felvértezze a fiatalokat és a felnőtteket az egyes foglalkozások végzéséhez vagy tágabb értelemben a munkaerőpiaci integrációhoz szükséges ismeretekkel, know-how-val, készségekkel és/vagy kompetenciákkal, és amely formális és nem formális keretek között is biztosítható az európai képesítési keretrendszer valamennyi szintjén, a felsőfokú szintet is beleértve.

(25)Tekintettel nem kötelező jellegére, ez az ajánlás tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét, végrehajtásának pedig az uniós és nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban kell történnie. Ez az ajánlás nem érinti a 2013/55/EK irányelvvel 62 módosított, a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelvet 63 és az abban foglalt képesítéselismerési rendszert,

A KÖVETKEZŐKET AJÁNLJA A TAGÁLLAMOKNAK:

a)olyan uniós szakképzési politika végrehajtásán munkálkodjanak, amely:

felvértezi a fiatalokat és a felnőtteket a változóban lévő munkaerőpiacon és társadalomban való boldoguláshoz szükséges készségekkel, és kezeli a gazdasági helyreállítást és a zöld és digitális gazdaságra való méltányos átállást a demográfiai változások idején és valamennyi gazdasági ciklus során,

biztosítja az inkluzivitást és az esélyegyenlőséget, és hozzájárul a reziliencia, a társadalmi méltányosság és a jólét megvalósításához, valamint

a készségfejlesztés globális referenciapontjaként szolgáló európai szakképzést alakít ki;

b)az alábbi 1–23. pontban meghatározott elvekkel összhangban hajtsanak végre intézkedéseket és beruházásokat e szakpolitika megvalósítása érdekében, valamint

c)törekedjenek a vonatkozó európai nyomonkövetési keretrendszerek részét képező alábbi célkitűzések 2025-ig történő elérésére, többek között az oktatás és képzés, valamint a foglalkoztatási és szociálpolitika területén:

·legalább 82 % legyen a munkahellyel rendelkezők aránya a végzett fiatalok körében 64 ; 

·a szakképzésben frissen végzettek 60 %-a részesüljön a szakképzése során munkaalapú tanulásban 65 . Ez a célkitűzés a munkaalapú tanulás valamennyi formájára vonatkozik, és ezáltal hozzájárul az ifjúsági garancia által támogatható tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségek bővüléséhez;

·a szakképzésben részt vevő tanulók 8 %-a részesüljön külföldi tanulási célú mobilitásban 66 .

A szakképzés gyorsan igazodik a dinamikusan változó munkaerőpiachoz

1.A szakképzési programok a szakmai és műszaki készségek kiegyensúlyozott kombinációját kínálják, amely megfelelően igazodik valamennyi gazdasági ciklushoz, a folyamatosan változó munkahelyekhez, munkamódszerekhez és kulcskompetenciákhoz 67 , beleértve a szilárd alapkészségeket, a digitális készségeket, a transzverzális, zöld és egyéb életvezetési készségeket, amelyek szilárd alapokat biztosítanak a rezilienciához, az egész életen át tartó foglalkoztathatósághoz, a társadalmi befogadáshoz, az aktív polgári szerepvállaláshoz és a személyes fejlődéshez;

2.A szakképzési tanterveket, képzési programokat és képesítéseket folyamatosan frissítik a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés alkalmazásával (azaz a végzettek pályakövetésére szolgáló rendszerekkel és a készségek előrejelzésére szolgáló mechanizmusokkal ágazati és regionális szinten is);

3.A szakképzési intézmények megfelelő szintű autonómiával, rugalmassággal, támogatással és finanszírozással rendelkeznek ahhoz, hogy képzési kínálatukat gyorsan hozzáigazítsák a változó készségigényekhez, a zöld és digitális átálláshoz és a gazdasági ciklusokhoz.

4.A szakképzési programok minden szinten tartalmaznak munkaalapú tanulási elemeket, amelyeket a szakmai továbbképzésben is tovább bővítenek. A tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek 68 továbbfejlesztésére kerül sor az ifjúsági garancia kínálatának 69 növelése érdekében, és azokat megfelelő támogatás 70 mellett a tanulószerződéses gyakorlati képzések kínálatának stabilizálására, valamint a kisvállalkozások sajátos kihívásainak kezelésére irányuló intézkedések is kiegészítik;

A rugalmasság és a fejlődési lehetőségek a szakképzés központi elemét képezik.

5.A szakképzési programok személyre szabottak és tanulóközpontúak, hozzáférést kínálnak a személyes és a digitális, illetve a vegyes tanulási formákhoz, rugalmas és moduláris utakat kínálnak, amelyek elismerik a nem formális és az informális tanulás eredményeit egyaránt, és megnyitják a szakmai és tanulási előmenetel lehetőségét; A szakmai továbbképzés kialakítása lehetővé teszi az ágazati, vállalati vagy egyéni tovább- és átképzési igényekhez való gyors alkalmazkodást;

6.A szakképzési programok a tanulmányi eredmények moduljain vagy egységein alapulnak, és olyan érvényesítési mechanizmusok vannak érvényben, amelyek lehetővé teszik az egyének tanulmányi eredményeinek átvitelét, elismerését és összegyűjtését azzal a céllal, hogy az érintettek az esettől függően képesítést, részleges képesítést vagy mikrobizonyítványt szerezzenek 71 .

A szakképzés az innováció és a növekedés motorja, felkészít az igazságos digitális és zöld átállásra és a rendkívül keresett foglalkozásokra

7.A szakképzést reziliensé teszi a gazdasági, ipari és innovációs stratégiákba való integrálása, többek között a gazdasági helyreállításhoz, valamint a zöld és a digitális átálláshoz kapcsolódóan. Következésképpen a továbbképzési és átképzési igények kielégítése érdekében jelentősen bővíteni kell a szakmai továbbképzési kínálatot a keresletnek megfelelő vállalkozói, digitális és zöld készségek elsajátításának előmozdításával.

8.A szakképzési kiválósági központok katalizátorként működnek a helyi üzleti beruházásokban, támogatják a fellendülést, a zöld és digitális átállást, az európai és regionális innovációt és az intelligens szakosodási stratégiákat, a magasabb szintű (EKKR 5–8. szintű) szakképzés fejlesztését, valamint innovatív szolgáltatásokat nyújtanak, például üzleti inkubátorházakat az induló vállalkozások számára és technológiai innovációt a kkv-k számára.

9.A szakképzési intézmények hozzáférnek a legkorszerűbb infrastruktúrához, rendelkeznek digitalizációs stratégiákkal 72  és programjaikba és szervezeti irányításukba beépítik a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot, hozzájárulva ezáltal az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához.

A szakképzés vonzó lehetőség, amelynek során a képzés/készségfejlesztés modern és digitalizált módon történik

10.Az EKKR 5–8. szintű felsőfokú szakképzési programjait továbbfejlesztik a magasabb szintű szakmai készségek iránti megnövekedett igények támogatása érdekében.

11.A szakképzés az egész életen át tartó tanulás része, emellett rugalmas és átjárható utak állnak rendelkezésre a szakmai alap- és továbbképzés , az általános oktatás és a felsőoktatás között.

12.A szakképzési programok a nyitott, digitális és részvételen alapuló tanulási környezetek – többek között a tanulást elősegítő munkahelyek – megfelelő kombinációjával valósulnak meg, és azokat a legkorszerűbb és hozzáférhető infrastruktúra, berendezések és technológia, valamint sokoldalú pedagógiai módszerek és eszközök támogatják, nevezetesen IKT-alapú szimulátorok vagy a virtuális és kibővített valóság, amelyek növelni tudják a képzéshez való hozzáférést és annak hatékonyságát többek között a kis- és középvállalkozások számára is 73 .

13.A szakképzésben dolgozó tanárok, oktatók és vezetők szakmai alap- és továbbképzésen vesznek részt annak érdekében, hogy színvonalas képzést nyújtsanak, elősegítsék a műszaki és digitális készségek, valamint a hatékony innovatív képzési módszerek elsajátítását, továbbá digitális tanulási eszközökkel, valamint különböző és multikulturális környezetben dolgozhassanak. Ezáltal pályafutásuk vonzóbbá válik a szélesebb körű munkaerő-felvételi megközelítések, a jobb karrierlehetőségek – szakoktatók/gyakorlati oktatók 74 – valamint a szakmai oktatók és a vállalatok közötti megerősített együttműködés révén.

14.A nemzetköziesítési stratégiák támogatják a szakképzés terén folytatott nemzetközi együttműködés stratégiai megközelítését, többek között az EU határ menti régióiban; ezek a stratégiák világszerte előmozdítják a sikeres nemzeti gyakorlatokat és a nemzetközi szakmai versenyeken való részvételt.

15.Rendelkezésre állnak a szakképzésben részt vevő tanulók és alkalmazottak tanulási célú mobilitásának lehetőségei – ideértve a virtuális és a hosszú távú mobilitást, valamint a harmadik országokba irányuló mobilitást is –, amelyeket a tanulmányi eredmények egységeinek és a vonatkozó európai eszközöknek a használata és elismerése segít elő 75 .

16.A magas színvonalú, egész életen át tartó pályaorientációs szolgáltatások egyértelmű és felhasználóbarát tájékoztatást biztosítanak az egész EU-ban rendelkezésre álló tanulási és karrierlehetőségekről, valamint érvényesítési lehetőségekről, teljes mértékben kihasználva a digitális szolgáltatásokat.

A szakképzés előmozdítja az esélyegyenlőséget

17.A szakképzési programok inkluzívak a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a fogyatékossággal élők, az alacsony végzettségű/alacsonyan képzett felnőttek, az etnikai és faji kisebbségek, köztük a romák, a migráns háttérrel rendelkezők és a földrajzi távolság miatt kevesebb lehetőséggel rendelkezők számára. Célzott intézkedések és rugalmas képzési formák szolgálják az oktatásból és a képzésből való korai lemorzsolódás megelőzését, valamint támogatják az iskola és a munkahely közötti átmenetet.

18.A szakképzés digitális tanulási platformokon keresztül, tanulási eszközök, informatikai eszközök és internetkapcsolat segítségével hozzáférhető különösen a hátrányos helyzetű csoportok és a vidéki, illetve távoli területeken élők számára is.

19.Célzott intézkedések mozdítják elő a nemek közötti egyensúlyt a hagyományosan férfi, illetve női szakmákban, valamint együttesen kezelik a nemi alapú és a más típusú sztereotípiákat.

A szakképzés a minőségbiztosítás kultúrájára támaszkodik

20.A nemzeti minőségbiztosítási rendszerekben a szakmai alap- és továbbképzés tekintetében egyaránt általánosan érvényesül a II. mellékletben leírt európai minőségbiztosítási referenciakeret (EQAVET-keretrendszer); ez kiterjed az állami és magánszolgáltatók által végzett szakképzésre valamennyi tanulási környezetben (például iskolai alapú szolgáltatásnyújtás és munkaalapú tanulás, beleértve a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszereket is) és valamennyi tanulási forma (digitális, személyes vagy vegyes) esetében, valamint a II. mellékletben felsorolt, a szakképzés minőségbiztosítására vonatkozó közös mutatókon alapul, amelyeket rendszer- és szolgáltatói szinten egyaránt alkalmaznak.

21.A szakképzés nemzeti minőségbiztosítási referenciapontja továbbra is összefogja az összes érdekelt felet nemzeti és regionális szinten annak érdekében, hogy:

konkrét kezdeményezéseket tegyen az EQAVET keretrendszer végrehajtására és továbbfejlesztésére,

tájékoztassa és mozgósítsa az érdekelt felek széles körét – ideértve a szakképzési kiválósági központokat is – az EQAVET keretrendszer végrehajtásához való hozzájárulás érdekében,

támogassa az önértékelést mint a minőségbiztosítás kiegészítő és hatékony eszközét, hogy ily módon mérhetővé tegye az elért eredményeket és rámutasson a hiányosságokra, többek között a szakképzési rendszerek és intézmények digitális felkészültsége tekintetében,

aktívan részt vegyen az európai szakképzési minőségbiztosítási hálózatban,

nyújtson naprakész leírást az EQAVET-keretrendszeren alapuló nemzeti minőségbiztosítási intézkedésekről,

a minőségbiztosítási intézkedések átláthatóságának és következetességének fokozása, valamint a tagállamok közötti bizalom erősítése érdekében vegyen részt a minőségbiztosítás uniós szintű szakértői értékelésében 76 .

Nemzeti szintű végrehajtás

Ajánlott, hogy a tagállamok a szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel közösen tegyenek lépéseket e szakpolitika nemzeti szintű megvalósítása érdekében. Ennek során:

22.Fenntartható partnerségeket kell biztosítaniuk a szakképzés irányítása terén. Be kell vonniuk a szociális partnereket és az összes érdekelt felet, ideértve a szakképzési intézményeket, az iparágakat és a legkülönbözőbb méretű vállalkozásokat, az állami és magán foglalkoztatási szolgálatokat, a közvetítő szerveket, például az iparkamarákat, a kereskedelmi és kézműves kamarákat, a szakmai és ágazati szervezeteket, az ifjúsági garancia, az ESZA és más uniós kezdeményezések nemzeti koordinátorait, az informatikai ágazatot, a szakképzési kiválósági központokat, a tanulók és szülők szervezeteit, valamint a helyi, regionális és nemzeti hatóságokat. Mind regionális, mind ágazati szinten elő kell mozdítaniuk az ilyen partnerségeket.

23.A lehető legjobban ki kell használniuk az európai átláthatósági eszközöket, például az európai képesítési keretrendszert, az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszert (ECTS), az Europasst és a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozását (ESCO), meg kell könnyíteniük a teljes vagy részleges képesítések, a mikrobizonyítványok és a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek automatikus kölcsönös elismerését 77 , lehetővé kell tenniük a tanulók számára az Europass különböző funkcióinak használatát (a tapasztalatok, készségek és képesítések online profilban való rögzítése pályaorientáció céljából, digitálisan aláírt tanúsítványok megszerzése, javaslatok, valamint keresések a tanulási- és munkalehetőségekre, képesítésekre, érvényesítésre, elismerésre stb. vonatkozóan).

24.A lehető legjobban ki kell használniuk a szakképzési reformokat és/vagy szakképzési beruházásokat többek között a digitalizáció és a környezeti fenntarthatóság területén támogató európai uniós alapokat és eszközöket, mint a Next Generation EU (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a REACT-EU), az Európai Szociális Alap Plusz, a SURE eszköz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az InvestEU, az Erasmus+, az Európai horizont, az Interreg, a Digitális Európa, a méltányos átállási mechanizmus, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a modernizációs alap; ösztönözniük kell a szakképzési beruházásokat a köz- és magánszféra részéről egyaránt.

25.Az elfogadását követő egy éven belül meg kell határozniuk az ezen ajánlás nemzeti szintű végrehajtásához szükséges intézkedéseket, és nyomon kell követniük azok végrehajtását, többek között megfelelő nemzeti forráselosztással és nagy hangsúlyt helyezve a digitalizáció és a környezeti fenntarthatóság beépítésére a teljes szakképzési ágazatban.

TÁMOGATJA A BIZOTTSÁG AZON SZÁNDÉKÁT, HOGY

hajtsa végre az Unió szakképzési politikáját, támogatva a tagállamok fellépéseit, többek között az alábbiak révén:

26.Az uniós szakképzési politika hatékony irányításának biztosítása a háromoldalú Szakképzési Tanácsadó Bizottságon keresztül, folytatólagos munkaprogram alapján, valamint a szakképzési főigazgatókkal 78 , a tanulók képviselőivel és a szakképzési intézményekkel együttműködésben.

27.Annak biztosítása, hogy a szakképzésre vonatkozó uniós politika teljes mértékben tükröződjön az uniós helyreállítási terv, az európai zöld megállapodás és az új európai ipari stratégia továbbvitelében, valamint része a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát támogató európai készségfejlesztési programnak, a digitális oktatási cselekvési tervnek, az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködésre vonatkozó átfogó keretnek és az európai oktatási térségnek.

28.A tanulószerződéses gyakorlati képzést érintő strukturális reform fokozott támogatása a tanulószerződéses gyakorlati képzést támogató szolgáltatás révén és A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségének a ifjúsági garanciával szinergiában történő ösztönzésével; a szakképzést támogató szolgáltatások hatókörének fokozatos kiterjesztése a CEDEFOP-pal együttműködve.

29.A szakképzési kiválósági központok 50 európai platformja fokozatos létrehozásának és fejlesztésének és az európai szakmai alapprofilok kidolgozásának az Europass-platform részeként és lehetőség szerint annak a szakképzésre vonatkozó digitális tartalmakkal kiegészítve történő feltérképezésének támogatása abból a célból, hogy könnyebbé váljon a tanulók és a munkavállalók mobilitása, a szakképesítések automatikus elismerése, valamint a közös szakképzési tantervek, képesítések és mikrobizonyítványok kidolgozása. 

30.A szakképzés minőségi és hatékony digitalizációjának támogatása az iskolai és a munkaalapú tanulás területén egyaránt az európai kompetencia-keretrendszerek és önértékelési eszközök, például a SELFIE 79 használatának ösztönzésével és a szakképző intézmények részére egy uniós szintű felmérés megvalósíthatóságának vizsgálatával.

31.Az európai szakképzésnek mint a készségfejlesztés globális referenciapontjának előmozdítása, többek között a szakképzési rendszerek nemzetköziesítésének az Európai Képzési Alapítvánnyal együttműködésben történő támogatása, készségfejlesztési versenyek és kommunikációs kampányok révén a szakképzés vonzerejének és arculatának hangsúlyozása érdekében, valamint az Europass funkcióira építve és azt továbbfejlesztve a szakképzésre és a kapcsolódó karrierlehetőségekre vonatkozó információkhoz való felhasználóbarát hozzáférés biztosítása révén.

32.A tagállamok ezen ajánlás végrehajtására irányuló erőfeszítéseinek támogatása, a szakképzési intézmények kapacitásának megerősítése, többek között azok digitalizációja és környezet fenntarthatósága, valamint a szakképzési kutatás nemzeti és uniós szintű előmozdítása a vonatkozó uniós alapokból és programokból (a Next Generation EU, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a REACT-EU, az Európai Szociális Alap+, a SURE eszköz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az InvestEU, az Erasmus+, az Európai horizont, az Interreg, a Digitális Európa, a méltányos átállási mechanizmus, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a modernizációs alap).

33.Minőségi és mennyiségi ellenőrzés biztosítása az ezen ajánlásban meghatározott közös célokkal összhangban, más releváns adatok – többek között a beruházásokra vonatkozó adatok – rendelkezésre bocsátása és felhasználása az európai szemeszter és a vonatkozó európai nyomonkövetési és jelentéstételi keretek égisze alatt, valamint a Cedefop éves nyomon követésére építve ötévenkénti jelentéstétel a Tanácsnak az ajánlás végrehajtásáról.

Ez az ajánlás a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének (EQAVET) létrehozásáról szóló, 2009. június 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás, valamint az Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) létrehozásáról szóló, 2009. június 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás helyébe lép.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1)    A szakképzés olyan oktatás és képzés, amelynek célja, hogy felvértezze a fiatalokat és a felnőtteket az egyes foglalkozások végzéséhez vagy tágabb értelemben a munkaerőpiaci integrációhoz szükséges ismeretekkel, know-how-val, készségekkel és/vagy kompetenciákkal, és amely formális és nem formális keretek között is biztosítható az európai képesítési keretrendszer valamennyi szintjén, a felsőfokú szintet is beleértve.
(2)    A Bizottság közleménye: A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa, COM(2020) 14 final.
(3)     https://www.cedefop.europa.eu/files/cedefop_community_apprenticeship_experts_synthesis_how_are_european_countries_managing_apprenticeships_to_respond_to_the_coronavirus_crisis.pdf
(4)    Európai gazdasági előrejelzés – 2020. tavasz 125. sz. intézményi dokumentum, 2020. május. Európai Bizottság.
(5)    A szakképzést végzettek foglalkoztatási rátája 2009 és 2018 között fokozatosan 73,7 %-ról 79,5 %-ra növekedett.
(6)    Például a környezetbe kerülő gyógyszerekkel kapcsolatos stratégiai megközelítésről szóló 2019. évi közleményben ajánlottak szerint. https://ec.europa.eu/environment/water/water-dangersub/pdf/strategic_approach_pharmaceuticals_env.PDF
(7)    COM(2020) 274 final
(8)    COM(2020) 276 final
(9)    A szakképzési kiválósági központok világszínvonalú referenciapontok hivatottak lenni a meghatározott területeken nyújtott képzésekhez a fiatalok alapképzése és a felnőttek folyamatos át- és továbbképzése tekintetében egyaránt, a vállalkozások készségszükségleteire reagáló rugalmas és időszerű képzési kínálatuk révén. E központok helyi szinten működnek, szorosan illeszkednek a helyi innovációs ökoszisztémákba és klaszterekbe, valamint összefogják a helyi partnerek széles körét, többek között a szakképzési intézményeket, a munkáltatókat, a kutatási központokat, a fejlesztési ügynökségeket és foglalkoztatási szolgálatokat, hogy megteremtsék a készségek olyan ökoszisztémáit, amelyek hozzájárulnak a regionális gazdasági és társadalmi fejlődéshez, az innovációhoz és az intelligens szakosodási stratégiákhoz.
(10)    Az ipari klaszterek egy adott helyszínen szorosan együttműködő szakosodott vállalkozásokból – gyakran kkv-kból – és más kapcsolódó támogató szereplőkből álló csoportok. Európában mintegy 3000 szakosodott klaszter működik, amelyek 54 millió munkahelyet biztosítanak. Az EU megújított iparpolitikai stratégiája elismeri, hogy a klaszterek hatékony gazdaságfejlesztési eszközt jelentenek az ipari innováció helyi szintű támogatásához.
(11)    A SELFIE (Self-reflection on Effective Learning by Fostering the use of Innovative Educational Technologies; az innovatív oktatási technológiák használatának előmozdítása révén végzett hatékony tanulást érintő önértékelés) egy ingyenes, egyszerűen használható, személyre szabható eszköz, amely segítséget nyújt abban, hogy az iskolák felmérjék, hol tartanak a digitális korban történő tanulás terén. Az eszközt a JRC fejlesztette ki azzal a céllal, hogy segítsen beépíteni az iskoláknak a digitális technológiákat a tanításba, a tanulásba és a diákok értékelésébe. Rávilágít arra, hogy mely területek működnek jól, illetve melyek szorulnak fejlesztésre, továbbá segít a prioritások meghatározásában. Az eszköz jelenleg az Európai Unió 24 hivatalos nyelvén elérhető, idővel azonban újabb nyelvekkel egészül majd ki. A SELFIE – névtelen formában – összegyűjti a diákok, a tanárok és az iskolavezetők meglátásait arra vonatkozóan, hogy hogyan használják a technológiát az iskolájukban. Ennek felmérése rövid állítások, kérdések és egy 1–5-ig terjedő egyetértési skála keretében valósul meg. Az állítások olyan területeket ölelnek fel, mint például az iskolavezetés, az infrastruktúra, a tanári képzések, valamint a diákok digitális kompetenciája. Az önértékelés eredményeit – a feltárt hiányosságokkal összhangban – rendszer- vagy intézményi szinten stratégiailag fel lehet használni a nyomonkövetési kapacitásbővítés és az infrastrukturális beruházások megvalósítására.
(12)    COM(2020) 456 final
(13)    COM(2020) 408 final
(14)    COM (2020) 451 final
(15)    COM (2020) 442 final
(16)    COM(2020) 98 final
(17)    COM(2020) 456 final
(18)    A biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig teljesítendő uniós stratégia (COM(2020) 380 final) például kiemeli, hogy a készségfejlesztés kulcsszerepet fog játszani a zöld gazdaságra való átállásban és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben, mivel középpontjában a munkaerő képzése és átképzése áll különféle ágazatokban. Ez hozzá fog járulni a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó jövőbeli szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv megvalósításához is, amelyhez az egyre inkább horizontális kihívások kezelése érdekében fontos összefogni a különböző – például a környezetvédelmi és az egészségügyi – területeken meglévő oktatási és készségfejlesztési erőforrásokat. A „Termelőtől a fogyasztóig” stratégia (COM(2020) 381 final), amely az élelmiszereink előállítási és szállítási módjának megváltoztatására irányul, szintén elismeri az átállást támogató tudás és iránymutatás kulcsszerepét.
(19)    COM(2020) 102 final
(20)    COM(2020) 103 final
(21)    A Bizottság Közleménye: „Az egyenlőség Uniója: a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia (2020-2025)” (2020-2025)” COM/2020/152 final
(22)    HL L 354., 2013.12.28.
(23)    HL L 255., 2005.9.30.
(24)     https://www.cedefop.europa.eu/fr/news-and-press/news/how-european-countries-manage-apprenticeships-respond-coronavirus-crisis  
(25)    HL C 155., 2009.7.8.
(26)    A Koppenhágában 2002. november 29–30-án megbeszélést tartó európai szakoktatási és szakképzési miniszterek és az Európai Bizottság nyilatkozata a szakoktatás és szakképzés terén megvalósuló megerősített európai együttműködésről.
(27)    A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve olyan új stratégiai megközelítés, amelynek célja, hogy keresletközpontú ágazati készségstratégiák kidolgozása érdekében mozgósítsa az érdekelt feleket. A terv biztos alapot biztosít a fokozott erőfeszítések elindításához. Eddig az additív gyártás, a gépjárműipar, az akkumulátorgyártás, a biogazdaság, az építőipar, a védelmi technológiák, az energetikai értéklánc digitalizációja és azenergiaigényes iparágak, az űripar, a tengerészeti technológiák, a tengeri szállítás, a mikroeletronika, az acélipar, a textil-, ruha-, bőr- és cipőipar, valamint a turizmus területén történt meg a tesztelése.
(28)    HL C 155., 2009.7.8.
(29)    https://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=20479&langId=en
(30)    A Covid19-világjárvány hatására az első években valószínűleg lelassul a célok megvalósulásának üteme, de a gazdasági fellendüléssel várhatóan felgyorsul az előrelépés.
(31)    Azon 20–34 éves fiatalok körében, akik középiskolai tanulmányaikat sikeresen befejezték, és 1–3 éve kerültek ki az oktatási rendszerből.
(32)    Azon 15–34 éves fiatalok körében, akik 1–3 éve kerültek ki az oktatási rendszerből. A mutató alapját a 2021-től az EU munkaerő-felmérés részeként összegyűjtött adatok fogják képezni.
(33)    Ez az adott naptári évben a mobilitásban részt vevő tanulóknak az ugyanabban az évben a szakképzésben végzettek csoportjához viszonyított arányaként mérhető. A mutató alapját az Erasmus+ programból származó mobilitási adatok és a szakképzésben végzettekre vonatkozó, UOE-ből származó adatok fogják képezni. Emellett adott esetben a nemzeti hatóságok mobilitási programjaiból származó adatokat is fel lehetne használni az Erasmus+ programból származó adatok kiegészítésére.
(34)    Az életvezetési készségek magukban foglalhatják a rezilienciát, a médiatudatosságot, a polgári kompetenciákat, a pénzügyi, környezeti és egészségügyi ismereteket. A nyitott, demokratikus társadalmak alapkövei az olyan aktív polgárok, akik képesek különbséget tenni a változatos forrásokból származó információk között, azonosítani a dezinformációt, megalapozott döntéseket hozni, reziliensek és felelősségteljesen cselekszenek.
(35)    A készségfejlesztési versenyek növelik a képzett emberek ismertségét és elismertségét, emellett pedig megmutatják, hogy a készségek mennyire fontosak a gazdasági növekedés és a személyes siker eléréséhez. A különböző szakmákban magas szintű normákat állapítanak meg a készségek kiválóságára vonatkozóan, és versenyhelyzeteken keresztül mérik e normák gyakorlatba való átültetését. Arra ösztönzik a fiatal versenyzőket, hogy új magasságokba jussanak, és segítik őket abban, hogy szenvedélyükből szakmát kovácsoljanak.
(36)    A színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlás egyik fő utánkövetési intézkedéseként a Bizottság 2018 novemberében elindította a tanulószerződéses gyakorlati képzések támogatási szolgáltatásait. A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségének tagjai ezáltal támogatást kapnak ahhoz, hogy egy tudásközpont és egy hálózatépítési központ segítségével több és jobb tanulószerződéses gyakorlati képzés legyen elérhető. Magában foglalja továbbá a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulást, egy a teljesítményértékelést és a társaktól való tanulást ötvöző módszertant, amely strukturált folyamatot biztosít a tagállamok közötti kölcsönös tanuláshoz a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszereik javítása terén.
(37)    Ez mind az európai, mind a nem európai dimenzióra vonatkozik. A szakképzési kiválósági központok nemzetközi platformjainak uniós országokat is magukban kell foglalniuk, és kiterjedhetnek más országokra is, amennyiben azok részvétele hozzáadott értékkel bír a platform számára.
(38)    HL C 326., 2012.10.26.
(39)     https://sustainabledevelopment.un.org/?menu=1300  
(40)    13129/17. sz. dokumentum.
(41)    COM(2019) 640 final
(42)    COM(2020) 14 final
(43)    COM(2020) 274 final
(44)    COM(2020) 102 final
(45)    COM(2020) 98 final
(46)    COM(2020) 380 final
(47)    COM(2020) 103 final
(48)    2019. évi SAFE felmérés, https://www.ecb.europa.eu/stats/ecb_surveys/safe/html/index.en.html
(49)    EBB 2018/2019-es beruházási jelentés, https://www.eib.org/en/publications/investment-report-2018
(50)    COM(2020) 152 final
(51)    COM(2020) 442 final
(52)    HL C 120., 2013.4.26., 1. o.
(53)    HL C 1.3, 2003.1.18.
(54)     https://www.cedefop.europa.eu/en/content/bruges-communique  
(55)     https://www.izm.gov.lv/images/RigaConclusions_2015.pdf  
(56)    HL C 417., 2015.12.15., 25. o.
(57)    COM(2016) 381 final
(58)    HL C 155., 2009.7.8.
(59)    HL C 155., 2009.7.8.OJ C 155, 8.7.2009
(60)    HL C 153., 2018.5.2.
(61)     https://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=20479&langId=en  
(62)    HL L 354., 2013.12.28.
(63)    HL L 255., 2005.9.30,
(64)    Azon 20–34 éves fiatalok körében, akik középiskolai tanulmányaikat sikeresen befejezték, és 1–3 éve kerültek ki az oktatási rendszerből.
(65)    Azon 15–34 éves fiatalok körében, akik 1–3 éve kerültek ki az oktatási rendszerből. A mutató alapját a 2021-től az EU munkaerő-felmérés részeként összegyűjtött adatok fogják képezni.
(66)    Ez az adott naptári évben a mobilitásban részt vevő tanulóknak az ugyanabban az évben a szakképzésben végzettek csoportjához viszonyított arányaként mérhető. A mutató alapját az Erasmus+ programból származó mobilitási adatok és a szakképzésben végzettekre vonatkozó, UOE-ből származó adatok fogják képezni. Emellett adott esetben a nemzeti hatóságok mobilitási programjaiból származó adatokat is fel lehetne használni az Erasmus+ programból származó adatok kiegészítésére.
(67)    Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlásban meghatározottak szerint.
(68)    A színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló, 2018. március 15-i tanácsi ajánlásban meghatározottak szerint.
(69)    Az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlásban meghatározottak szerint.
(70)    Ide tartozhatnak a vállalatközi képzési központok is.
(71)    A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlással összhangban.
(72)    A SELFIE önértékelési eszköz például támogatja a szakképzési intézményeket abban, hogy a tanítás során és a tanuláshoz hatékonyan alkalmazzák a digitális technológiákat, és fokozottabban működjenek együtt a munkáltatókkal a munkaalapú tanulási rendszereken belül.
(73)    Ezek továbbá kiterjedhetnek az együttműködésen alapuló oktatásra, az interdiszciplináris és projektalapú tanulásra, a képzési intézmények és vállalatok új szervezeti módszereire, valamint a mesterséges intelligenciára.
(74)    Akik a munkaidejük egyik részében egy vállalatnál dolgoznak, másik részében pedig szakképző iskolában vagy központban tanítanak. Ez a megközelítés hozzájárulhat a szakképző iskolák és a vállalatok közötti szorosabb, strukturáltabb és gyakoribb együttműködéshez. A szakoktatók biztosíthatják az iskolai környezetben a szükséges innováció megteremtését és megoldást nyújthatnak a szakmai oktatók hiányának és idősödésének fokozódó problémájára. A koncepció érdekes karrierlehetőségeket kínál, és előnyös mind az iskolák, mind a vállalatok számára, többek között a bérköltségek megosztása révén.
(75)    Például az egyetértési nyilatkozat és a tanulmányi megállapodás sablonjai.
(76)    A szakértői értékelés egyfajta kölcsönös tanulási tevékenység, amelynek célja a minőségbiztosítási intézkedések javításának és átláthatóságának rendszerszintű támogatása az európai szakképzési minőségbiztosítási hálózat által kidolgozandó konkrét módszertan alapján.
(77)    A felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről szóló, 2018. november 26-i tanácsi ajánlással összhangban.
(78)    A szakképzési főigazgatókat a tagállamok jelölik ki; a Bizottság a tagállamok által szolgáltatott információk alapján fenntartja a jegyzéket.
(79)    https://ec.europa.eu/education/schools-go-digital/about-selfie_en

Brüsszel, 2020.7.1.

COM(2020) 275 final

MELLÉKLETEK

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről









{SWD(2020) 123 final}


I. MELLÉKLET – A készségek, az oktatás és a képzés területére vonatkozó releváns jogi aktusok

1.A Tanács 63/266/EGK határozata (1963. április 2.) a közös szakképzési politika megvalósítása általános elveinek megállapításáról 1 .

2.A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlás 2 felszólítja a tagállamokat, hogy tegyék meg a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítése érdekében szükséges intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy olyan képesítéseket szerezzenek, amelyek megfelelnek azon elfogadott normáknak, amelyek megegyeznek vagy egyenértékűek a formális oktatási programokon keresztül szerzett képesítés normáival.

3.A Tanács és a Bizottság 2015. december 15-i közös jelentése az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról (Oktatás és képzés 2020) cselekvési prioritásként jelöli meg a felnőttoktatás területén többek között az írástudás, a számtantudás és digitális készségek, valamint olyan második esélyt kínáló lehetőségek nagyobb mértékű biztosítását, amelyek elismert EKKR-képesítéshez juttatják azokat, akik nem rendelkeznek 4. szintű képesítéssel 3 . A közös jelentés meghatározza továbbá a szakképzés középtávú céljait, melyek egyike az, hogy rugalmasabb és átjárhatóbb szakképzési rendszereken keresztül, különösen hatékony és integrált tanácsadási szolgáltatások felkínálásával és a nem formális és informális tanulási eredmények érvényesítésének lehetővé tételével mindenki számára bővüljön a képesítésekhez való hozzáférés.

4.„A kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára” című 2016. december 19-i tanácsi ajánlás 4 felhívja a tagállamokat, hogy három kulcsfontosságú lépésben – készségfelmérés, személyre szabott tanulási kínálat, valamint a megszerzett készségek érvényesítése és elismerése – fokozzák az alacsony szintű készségekkel rendelkező felnőtteknek kínált minőségi tanulási lehetőségekhez való hozzáférést és azok igénybevételét.

5.Az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszeréről (EKKR) szóló, 2017. május 22-i tanácsi ajánlás 5 biztosítja, hogy az EKKR valamely szintjének megfeleltethető képesítéseket közös minőségbiztosítási elvek támasszák alá (az EKKR-ajánlás IV. melléklete), és hogy amikor az EKKR valamely szintjének megfeleltethető képesítések krediteken alapulnak, a kreditrendszerekre vonatkozó közös elveket alkalmazzák (az EKKR-ajánlás V. melléklete).

6.A pályakövetésről szóló, 2017. november 20-i tanácsi ajánlás 6 felszólítja a tagállamokat, hogy 2020-ig javítsák a szakképzésben és a felsőoktatásban végzettek eredményeire vonatkozó adatok elérhetőségét és minőségét.

7.A készségekkel és képesítésekkel kapcsolatban nyújtott jobb szolgáltatások közös keretrendszeréről (Europass) szóló, 2018. április 18-i (EU) 2018/646 európai parlamenti és tanácsi határozat 7 olyan platformot hoz létre, amely támogatja a készségek és képesítések dokumentálását és leírását, valamint egy e-dosszié eszközt kínál a felhasználók (például álláskeresők, tanulók) számára a készségeikre és képesítéseikre vonatkozó információk tárolására, valamint önéletrajzok és álláspályázatok létrehozására. A platform emellett a képesítésekre és képesítési rendszerekre, az orientációra, az érvényesítésre, az elismerésre, valamint a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatos egyéb témákra vonatkozó információkat tartalmazó internetes portálként is szolgál majd. Az új Europass-szolgáltatás a hitelesítési szolgáltatások (például digitális aláírások/bizonyítványok) használatát is támogatni fogja.

8.Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlás 8 hangsúlyozza, hogy az egész életen át tartó tanulás perspektívájában kell foglalkozni a kulcskompetenciák fejlesztésével és támogatást biztosítani az oktatás, a képzés és a tanulás valamennyi szintjén, többek között a szakmai alap- és továbbképzés továbbfejlesztése révén.

9.A felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről szóló, 2018. november 26-i tanácsi ajánlás 9 felkéri a tagállamokat, hogy hajtsák végre az ahhoz szükséges lépéseket, hogy 2025-ig megvalósuljon a felsőfokú és a felső középfokú képesítések automatikus elismerése, valamint a tanulmányi időszakok eredményeinek elismerése az európai oktatási térség kialakítása érdekében. A szóban forgó ajánlás hangsúlyozza, hogy további minőségbiztosítási eszközök kialakítására van szükség a szakképzés területén a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakeretével és annak későbbi fejlesztéseivel összhangban az átláthatóság előmozdítása és az egymás középfokú oktatási és képzési rendszere iránti bizalom kiépítése érdekében. A mobilitás előmozdítása és a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek könnyebb elismerése érdekében az ajánlás a szakképzésben kidolgozott uniós eszközök – például az Europass online platformon hozzáférhetővé tett eszközök, valamint az európai szakképzési kreditrendszer részét képező egyetértési megállapodás és tanulmányi megállapodás – alkalmazásának kiterjesztésére is felszólít.

10.Az európai oktatási térség létrehozásának lépéseiről szóló tanácsi következtetések 10 hangsúlyozzák, „hogy az európai oktatási térség koncepciójában foglalt kezdeményezéseknek és az annak részeként javasolt és meghozott jövőbeli intézkedéseknek [...] az oktatás és képzés valamennyi szintjét és típusát magukban kell foglalniuk, ideértve a felnőttoktatást és a szakoktatást és -képzést is”.

11.Az európai oktatási térségnek a jövőorientált oktatási és képzési rendszerek támogatása érdekében történő továbbfejlesztéséről szóló tanácsi állásfoglalás 11 emlékeztet arra, hogy „a térség alapját az egész életen át tartó tanulás koncepciójának kell képeznie a kisgyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve az iskolai oktatáson, szakképzésen át a felsőoktatásig és a felnőttkori tanulásig”.

12.A „kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára” tárgyú tanácsi ajánlás végrehajtásáról szóló 2019. évi tanácsi következtetések 12 hangsúlyozzák, hogy az egész életen át tartó készségfejlesztés tágabb stratégiai megközelítésének részeként fenntartható, hosszú távú intézkedéseket kell bevezetni a felnőttek kompetenciafejlesztésére és átképzésére vonatkozóan.

13.A jólléti gazdaságáról szóló 2019. évi tanácsi következtetések arra is felkérik a tagállamokat, hogy segítsék elő az egész életen át tartó tanulást célzó, átfogó politikák alkalmazását, valamint a készségek és kompetenciák egész életen át való fejlesztését.

14.A „2020. évi éves fenntartható növekedési stratégia” című bizottsági közlemény 13 meghatározza azokat a prioritásokat, amelyek jegyében fenntarthatóvá kell tenni az Unió gazdaságát, elő kell mozdítani a kettős – digitális és zöld – átállást, szociális piacgazdaságunk átalakításával biztosítania kell, hogy Európa továbbra is a világ legfejlettebb jóléti rendszereinek adjon otthont, továbbá innovációtól és versenyképes vállalkozószellemtől pezsgő központ legyen. A közlemény emellett nagy hangsúlyt fektet a készségfejlesztésbe, valamint az oktatási és képzési rendszerek reformjába való beruházás szükségességére.

   

   

II. MELLÉKLET – Az EQAVET-keretrendszer

A. rész: Az EQAVET indikatív jellemzői

Az EQAVET indikatív jellemzői a tagállamokat és a szakképzési intézményeket hivatottak támogatni az EQAVET keretrendszer végrehajtásában. Ezek a minőségbiztosítási ciklus szakaszai szerint épülnek fel: Tervezés – Végrehajtás – Értékelés – Felülvizsgálat. Mind a szakmai alapképzésre, mind a szakmai továbbképzésre és minden tanulási környezetben alkalmazhatók: iskolai alapú szolgáltatásnyújtás és munkaalapú tanulás, beleértve a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszereket is.

Minőségi kritériumok

Indikatív jellemzők a szakképzési rendszer szintjén

Indikatív jellemzők a szakképzési intézmények szintjén

A tervezés az érdekelt felek közös stratégiai jövőképét tükrözi, és egyértelműen meghatározott célokat/célkitűzéseket, intézkedéseket és mutatókat tartalmaz.

A szakképzés céljai/célkitűzései közép- és hosszú távon kerülnek meghatározásra és kapcsolódnak az európai és fenntartható fejlődési célokhoz, figyelembe véve a környezeti fenntarthatóság szempontjait is.

A szociális partnerek és minden más érdekelt fél a különböző szinteken részt vesznek a szakképzés céljainak és célkitűzéseinek meghatározásában.

A célokat specifikus mutatók segítségével tűzik ki és kísérik figyelemmel (sikerkritériumok).

Mechanizmusokat és eljárásokat hoztak létre a munkaerőpiac és a társadalom képzési igényeinek meghatározására.

Tájékoztatási politikát alakítottak ki a nemzeti/regionális adatvédelmi követelményeknek megfelelő minőségi eredmények optimális nyilvánosságra hozatalának biztosítására.

Az egyéni kompetenciák elismerésére, érvényesítésére és hitelesítésére normák és iránymutatások vannak megállapítva.

A szakképzési képesítések leírása tanulási eredmények felhasználásával történik.

Mechanizmusokat hoztak létre a képesítések tervezésének, értékelésének és felülvizsgálatának minőségbiztosítására.

A szakképzési programokat úgy alakították ki, hogy rugalmas tanulási útvonalakat tegyenek lehetővé, és gyorsan reagáljanak a változó munkaerőpiaci igényekre.

A szakképzési intézmények által kitűzött helyi célok tükrözik az európai, országos és regionális szakképzési politikai célokat/célkitűzéseket.

Egyértelműen meghatározták a célokat/célkitűzéseket és figyelemmel kísérik őket, a programokat pedig úgy alakítják ki, hogy az említett célok/célkitűzések teljesüljenek.

Az egyes helyi/egyéni igények meghatározása érdekében folyamatos konzultáció folyik a szociális partnerekkel és minden más érdekelt féllel.

A minőségirányítási és minőségbiztosítási felelősségi körök kifejezett elosztása megtörtént.

A személyzetet már a korai szakasztól bevonják a tervezésbe, többek között a minőségfejlesztésbe.

Az intézmények együttműködési kezdeményezéseket terveznek az érdekelt felekkel.

Az érdekelt felek részt vesznek a helyi igények elemzésének folyamatában.

A szakképzési intézmények egyértelműen meghatározott és átlátható minőségi rendszerrel rendelkeznek.

Az intézkedések célja az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés biztosítása.

A végrehajtási terveket az érdekelt felekkel konzultálva állították össze, és egyértelműen meghatározott elveket tartalmaznak.

A végrehajtási terveket a különböző szinteken a szociális partnerekkel, a szakképzési intézményekkel és más érintett felekkel együttműködve állították össze.

A végrehajtási tervek figyelembe veszik a szükséges erőforrásokat, a felhasználók kapacitását és a támogatáshoz szükséges eszközöket és iránymutatásokat.

A különböző szinteken végrehajtási iránymutatásokat és normákat állítottak össze. Ezek az iránymutatások és normák magukban foglalják a képesítések értékelését, érvényesítését és tanúsítását.

A végrehajtási tervek konkrét támogatást tartalmaznak a tanárok és szakoktatók képzéséhez, többek között a digitális készségek és a környezeti fenntarthatóság tekintetében.

Egyértelműen meghatározott és átlátható a szakképzési intézmények felelőssége a végrehajtási folyamatban.

Egy országos és/vagy regionális minőségbiztosítási keretet állítottak össze, amely a folyamatos javulás és az önszabályozás elősegítésére szolgáltatói szinten iránymutatásokat és minőségi normákat tartalmaz.

A végrehajtási tervekben meghatározott célok elérése érdekében az erőforrások belső elosztása megfelelően megtörtént.

Az eltervezett intézkedések végrehajtása érdekében egyértelműen meghatározott módon támogatást élveznek a megfelelő és integratív partnerségek, ideértve a tanárok és oktatók közötti partnerségek is.

A személyzet kompetenciáinak fejlesztésére irányuló terv megállapítja a tanárok és szakoktatók képzési szükségleteit.

A személyzet rendszeresen képzésen vesz részt, és együttműködést alakít ki a megfelelő külső érdekelt felekkel a kapacitásépítés és a minőségjavítás támogatása, valamint a teljesítmény fokozása érdekében.

A szakképzési intézmények programjai lehetővé teszik a tanulók számára, hogy elérjék a várt tanulási eredményeket, és részt vegyenek a tanulási folyamatban.

A szakképzési intézmények olyan tanulóközpontú megközelítés alkalmazásával válaszolnak az egyének tanulási igényeire, amely lehetővé teszi a tanulók számára a várt tanulási eredmények elérését.

A szakképzési intézmények a digitális technológiák és az online tanulási eszközök használatának segítségével előmozdítják az innovációt a tanítási és tanulási módszerek terén, az iskolában és a munkahelyen.

A szakképzési intézmények érvényes, pontos és megbízható módszereket alkalmaznak az egyének tanulási eredményeinek értékeléséhez.

Az eredményeket és a folyamatokat rendszeresen ellenőrzik,

és ezt mérésekkel támasztják alá.

Értékelési módszertant állítottak össze, amely a belső és a külső értékelésre is kiterjed.

Elfogadott és egyértelműen le van írva az érdekelt felek részvétele a nyomonkövetési és értékelési folyamatban.

Az országos/regionális minőségjavítási és minőségbiztosítási normák és folyamatok relevánsak és az ágazat igényeivel arányosak.

A rendszereket szükség szerint önértékelésnek, valamint belső és külső felülvizsgálatnak vetik alá.

Korai figyelmeztető rendszerek működnek.

Teljesítménymutatókat alkalmaznak.

A siker mérése és a javítandó területek meghatározása érdekében releváns, rendszeres és koherens adatgyűjtésekre kerül sor. Megfelelő adatgyűjtési módszertanok vannak összeállítva (pl. kérdőívek vagy mutatók/mértékek).

A nemzeti és regionális szabályozás/keret szerint vagy a szakképzési intézmény kezdeményezésére időszakonként önértékelésre kerül sor, amely kiterjed a szakképzési intézmények digitális felkészültségére és környezeti fenntarthatóságára is.

Az értékelés és a felülvizsgálat kiterjed az oktatási és képzési folyamatokra és eredményekre, köztük a tanulók elégedettségének, valamint a személyzet teljesítményének és elégedettségének az értékelésére is.

Az értékelés és a felülvizsgálat magában foglalja az adatok gyűjtését és felhasználását, valamint megfelelő és hatékony mechanizmusokat tartalmaz a belső és külső érdekelt felek bevonására.

Korai figyelmeztető rendszerek működnek.

Felülvizsgálat

A felülvizsgálatok elvégzésére szolgáló eljárások, mechanizmusok és eszközök minden szinten meghatározásra és alkalmazásra kerülnek a szolgáltatás minőségének javítása érdekében.

A folyamatokat rendszeresen felülvizsgálják, a változtatásokhoz pedig cselekvési terveket állítanak össze. A rendszereket ennek megfelelően kiigazítják.

Nyilvánosan hozzáférhetők az értékelési eredményekről szóló információk.

A tanulási és tanítási környezetről és egyéni tanulási tapasztalatról szóló tanulói visszajelzéseket összegyűjtik. Ezeket a tanárok, az oktatók és minden más érdekelt fél visszajelzéseivel együtt a további intézkedésekhez való tájékozódáshoz használják fel.

Széles körben és nyilvánosan hozzáférhetők a felülvizsgálat eredményeiről szóló információk.

A visszajelzési és felülvizsgálati eljárások a szervezeten belüli stratégiai tanulási folyamat részét képezik, támogatják a magas színvonalú szolgáltatás kialakítását és javítják a tanulók lehetőségeit.

Az értékelési folyamat eredményeit megvitatják az érdekelt felekkel, és megfelelő cselekvési terveket állítanak össze.

B. rész: Az EQAVET mutatóinak referenciacsoportja

Ez a szakasz olyan referenciamutatókat határoz meg, amelyek az EQAVET keretrendszer végrehajtása során a nemzeti/regionális szakképzési rendszerek és/vagy szakképzési intézmények értékelésének és minőségjavításának támogatására használhatók.

Mutató

Mutatótípus

A szakpolitika célja

Átfogó minőségbiztosítási mutatók

1.

A minőségbiztosítási rendszerek relevanciája a szakképzési intézmények esetében:

a)    jogszabályban vagy saját kezdeményezésre meghatározott belső minőségbiztosítási rendszert használó szakoktatási és szakképzési intézmények aránya

b)    akkreditált szakképzési intézmények aránya

Környezeti / bemeneti mutató

A minőségjavítás kultúrájának előmozdítása a szakképzési intézmények szintjén

A képzésminőség átláthatóságának fokozása

A szakképzés iránti kölcsönös bizalom erősítése

2.

A tanárok és szakoktatók képzésébe történő befektetés:

a)    továbbképzésen részt vevő tanárok és szakoktatók aránya

b)    a befektetett összeg, ideértve a digitális készségekre fordított összegeket is

Bemeneti / folyamatmutató

Előmozdítani azt, hogy a tanárok és a szakoktatók a szakképzési minőségbiztosítás gazdáinak tekintsék magukat

Annak javítása, hogy a szakképzés érzékenyebben reagáljon a munkaerőpiaci igények alakulására

Az egyéni tanulási kapacitásépítés növelése

A tanulók eredményeinek javítása

A szakképzési politikák minőségi célkitűzéseit támogató mutatók

3.

A szakképzési programokban résztvevők aránya:

A szakképzési programok résztvevőinek száma 14 a program típusa és az egyéni kritériumok szerint 15

Bemeneti / folyamat- / kimeneti mutató

Alapvető információszerzés a szakképzés vonzerejéről rendszer- és intézményi szinten

Célirányos támogatás a szakképzéshez való hozzáférés javítására, többek között a hátrányos helyzetű csoportok számára

4.

A szakképzési programokat elvégzők aránya:

A szakképzési programokat sikeresen elvégző vagy elhagyó személyek száma a program típusa és az egyéni kritériumok szerint

Eljárás-/ kimeneti/ eredményességi mutató

Alapvető információszerzés az oktatási eredményekről és a szakképzési folyamatok minőségéről

A lemorzsolódók és a résztvevők egymáshoz viszonyított arányainak kiszámítása

A szakképzési minőség egyik fő célkitűzéseként a képzés sikeres elvégzésének támogatása

A megfelelően adaptált, többek között hátrányos helyzetű csoportoknak szóló képzés szolgáltatásának támogatása

5.

A szakképzési programok résztvevőinek elhelyezkedési aránya:

a)    a szakképzésben részt vett tanulók elhelyezkedése meghatározott időpontban a képzés elvégzése után, a program típusa és az egyéni kritériumok szerint 16

b)    a szakképzésben részt vett tanulók közül a foglalkoztatottak aránya meghatározott időpontban a képzés elvégzése után, a program típusa és az egyéni kritériumok szerint

Eredményességi mutató

A foglalkoztathatóság támogatása

Annak javítása, hogy a szakképzés érzékenyebben reagáljon a munkaerőpiaci igények alakulására

A megfelelően adaptált, többek között hátrányos helyzetű csoportoknak szóló képzés szolgáltatásának támogatása

6.

A megszerzett képességek hasznosítása a munkahelyen:

a)    az egyének által – a szakképzés befejezését követően – gyakorolt foglalkozás, a képzés típusa és az egyéni kritériumok szerint

b)    az egyének és a munkaadók elégedettségi aránya a megszerzett képességekkel / kompetenciákkal

Eredményességi mutató

(minőségi és mennyiségi adatok keveréke)

A foglalkoztathatóság növelése

Annak javítása, hogy a szakképzés érzékenyebben reagáljon a munkaerőpiaci igények alakulására

A megfelelően adaptált, többek között hátrányos helyzetű csoportoknak szóló képzés szolgáltatásának támogatása

Környezeti információk

7.

Munkanélküliségi ráta 17 , egyéni kritériumok szerint

Környezeti mutató

Háttér-információ a szakképzésre vonatkozó rendszerszintű politikai döntéshozatalhoz

8.

A veszélyeztetett társadalmi csoportok túlsúlya:

a)    a szakképzésben részt vevő, hátrányos helyzetű csoportba sorolt résztvevők százalékos aránya (egy meghatározott régióban vagy gyűjtőterületen) kor és nem szerint

b)    a hátrányos helyzetű csoportok sikerességi aránya kor és nem szerint

Környezeti mutató

Háttér-információ a szakképzésre vonatkozó rendszerszintű politikai döntéshozatalhoz

A szakképzéshez való hozzáférés támogatása a hátrányos helyzetű csoportok esetében

A megfelelően adaptált, hátrányos helyzetű csoportoknak szóló szakképzés támogatása

9.

A munkaerőpiaci szakképzési igények beazonosításának mechanizmusai:

a)    információk a különböző szinteken tapasztalható változó igények meghatározására szolgáló mechanizmusokról

b)    az ilyen mechanizmusok alkalmazására és eredményességére vonatkozó bizonyítékok

Környezeti / bemeneti mutató (minőségi információ)

Annak javítása, hogy a szakképzés érzékenyebben reagáljon a munkaerőpiaci igények alakulására

A foglalkoztathatóság támogatása

10.

A szakképzéshez való jobb hozzáférés előmozdítására és a szakképzésben (potenciálisan) részt vevő tanulóknak nyújtott tanácsadásra szolgáló programok:

a)    a különböző szinteken meglévő programokra vonatkozó információk

b)    bizonyítékok ezek eredményességére

Folyamatmutató (minőségi információ)

A szakképzéshez való hozzáférés előmozdítása, többek között a hátrányos helyzetű csoportok esetében

A szakképzésben (potenciálisan) részt vevő tanulóknak nyújtott tanácsadás

A megfelelően adaptált szakképzés támogatása

(1)    HL 63., 1963.4.20. 1338. o.
(2)    HL C 398., 2012.12.22.
(3)    Lásd az EKKR-ajánlás II. mellékletét: Az európai képesítési keretrendszer (EKKR) szintjeit leíró jellemzők.
(4)    HL C 484., 2016.12.24.
(5)    HL C 189., 2017.6.15.
(6)    HL C 423., 2017.12.9.
(7)    HL L 112., 2018.5.2.
(8)    HL C 189., 2018.6.4.
(9)    HL C 444., 2018.12.10.
(10)    HL C 195., 2018.6.7., 7. o.
(11)    HL C 389., 2019.11.18., 1. o.
(12)    HL C 189., 2019.6.5.
(13)    COM(2019) 650 final.
(14)    A szakmai alapképzés esetében: a tanuló résztvevőnek tekintéséhez hathetes képzési időszak szükséges. Az egész életen át tartó tanulás esetében: a lakosság hány százaléka vesz részt formális szakképzési programokban.
(15)    A nemre és a korra vonatkozó alapinformációkon túl más társadalmi kritériumok is alkalmazhatók, pl. korai iskolaelhagyók, legmagasabb oktatási eredmények, migránsok, fogyatékkal élők, munkanélküliség hossza stb.
(16)    A szakmai alapképzés esetében: többek között az iskolaelhagyó tanulók elhelyezkedésére vonatkozó információk.
(17)    Az ILO meghatározása: 15–74 év közötti aktív munkakereső, de munkával nem rendelkező egyének, akik készek munkába állni.