EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.1.14.
COM(2020) 14 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
A MÉLTÁNYOS ÁTÁLLÁST SZOLGÁLÓ ERŐS SZOCIÁLIS EURÓPA
1. A szociális Európa megerősítése
„Az emberek számára fontos gyermekeink és társadalmunk jövője, valamint a méltányosság és az egyenlőség, a szó minden értelmében.”
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Európa egyike a világ legmagasabb életszínvonalat, legjobb munkakörülményeket és leghatékonyabb szociális védelmet biztosító térségeinek. Európainak lenni ma azt jelenti, hogy megvan a lehetőségünk a boldogulásra, és jogunk van a tisztességes megélhetéshez. A társadalmi igazságosság képezi az európai szociális piacgazdaság alapját, és Uniónk egésze szempontjából központi jelentőséggel bír. Erre épül az az elképzelés, hogy az ellenállóképes, világszinten is kiemelkedő életszínvonalat biztosító társadalom kiépítésének két sarokköve a társadalmi méltányosság és a jólét. Ez az elképzelés az Unió arra irányuló törekvésében is kifejezésre jut, hogy előrelépést érjen el az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak teljes körű megvalósítása terén. Európa ma egy olyan egyedülálló hely, ahol a jólét, a méltányosság és a fenntartható jövő egyaránt fontos cél.
A jelen és a jövő digitális gazdaságának az emberekre kell összpontosítania. A várakozások szerint pusztán a mesterséges intelligencia és a robotika területén csaknem 60 millió munkahely létesül világszerte a következő öt évben, míg sok más munkahely átalakul vagy akár meg is szűnik. Az új technológiák új munkalehetőségeket és rugalmasabb munkafeltételeket fognak teremteni, de gondoskodnunk kell arról, hogy az új munkahelyek minőségi munkahelyek legyenek, az emberek pedig rendelkezzenek az ezek betöltéséhez szükséges készségekkel. A digitális gazdaság nem épülhet a 20. századi jogi és szociális szabályozásokra; eljött az ideje annak, hogy megfelelő kiigazításokat hajtsunk végre és garantáljuk a szociális védelmet a munka új világában, valamint oly módon alakítsuk át az adószabályokat, hogy azok biztosítsák, hogy mindenki méltányos mértékben vegye ki a részét a terhek viseléséből.
Minden európai polgár számára azonos lehetőségeket kell biztosítani a boldoguláshoz, és ezzel összefüggésben meg kell őriznünk, át kell alakítanunk és tovább kell fejlesztenünk mindazt, amit szüleink és nagyszüleink építettek. Az EU-ban ma 241 millió embernek van munkája, ami rekordszintű foglalkoztatást jelent. Ez a számadat azonban a helyzetet csak egy szemszögből világítja meg. A mögötte álló valóság az, hogy továbbra is léteznek egyenlőtlenségek, és nem mindenki részesül a pozitív fejlemények előnyeiből. Még mindig túl sokan vannak azok, akik megélhetési nehézségekkel küzdenek vagy egyenlőtlenségekből eredő akadályokba ütköznek. Számos gyermek és fiatal – akiknek sajnálatosan nagy része hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezik – nem fér hozzá minőségi oktatáshoz vagy egészségügyi ellátáshoz. Továbbra is nagy azoknak az idős embereknek a száma, akik számára nem érhetők el gondozási szolgáltatások. Az egyenlőtlenség gátolja a növekedést és veszélyezteti a társadalmi kohéziót. Most kell cselekednünk annak érdekében, hogy gyermekeink és unokáink egyaránt élvezhessék a méltányos, zöld és virágzó jövő előnyeit, és hogy biztosítsuk a nemzedékek közötti méltányosságot.
A szociális jogok európai pillére Európa válasza ezekre az alapvető törekvésekre. Szociális stratégiánk annak biztosítására irányul, hogy a klímasemlegességgel, a digitalizációval és a demográfiai változással kapcsolatos átalakulások társadalmilag méltányos és igazságos módon menjenek végbe.
A szociális jogok európai pillérének célja, hogy minden egyes polgár számára méltányos körülményeket teremtsen a mindennapi életben, függetlenül attól, hogy az adott személy tanul, dolgozik, munkát keres vagy nyugdíjas, városban él vagy vidéken, továbbá tekintet nélkül az illető nemére, faji vagy etnikai származására, vallására vagy meggyőződésére, fogyatékosságára, korára vagy szexuális irányultságára. Az uniós intézmények által 2017-ben közösen kihirdetett pillér 20 alapelvének céljai a következők: az esélyegyenlőség javítása, munkalehetőség teremtése mindenkinek, méltányos munkakörülmények és szociális védelem biztosítása, valamint a társadalmi befogadás előmozdítása. Ezen elvek megvalósítása megerősíti azt a legmagasabb szinten tett kötelezettségvállalást, amelynek értelmében a változásoktól függetlenül az emberekre kell összpontosítani, és gondoskodni kell róla, hogy senki ne maradjon le.
2. Esélyegyenlőség és munkahelyek mindenkinek
Az emberek felelősségvállalásának fokozása a minőségi oktatás, képzés és készségek révén
A készségek meghatározóak a jövő szempontjából. Tekintettel az egyre gyakoribbá váló munkahelyváltásokra és a rugalmas munkaszervezési módokra, az embereknek folyamatosan tanulniuk kell és tovább kell képezniük magukat ahhoz, hogy boldoguljanak. A készségek lehetővé teszik a gyorsan változó munkahelyben rejlő előnyök kiaknázását. A jelenlegi munkaerő felének a következő öt év során naprakésszé kell tennie készségeit. Ugyanakkor még napjainkban is túl sok olyan fiatal van, aki sem az alapkészségekkel, sem digitális készségekkel nem rendelkezik, és túl kevés azoknak a száma, akiknek esélyük van arra, hogy az iskolai tanulmányok elvégzése után pótolják e hiányosságokat. 10 felnőttből mindössze egy vesz részt valamilyen képzésben egy adott hónapban, miközben az információs és kommunikációs technológiák területén egymillió álláshely betöltetlen, ami visszafogja a digitális transzformáció megvalósítására irányuló beruházásokat. Azon vállalatok közül, amelyek 2018-ban IKT-szakembert vettek fel vagy kerestek, több mint 50 % számolt be nehézségekről az üres álláshelyek betöltése kapcsán.
Az oktatás és a képzés alapvető fontosságú a készségek elsajátítása szempontjából. A tagállamoknak Európa-szerte ki kell igazítaniuk nemzeti oktatási és képzési rendszereiket annak érdekében, hogy kisgyermekkortól inkluzív, magas színvonalú oktatást és képzést biztosítsanak polgáraiknak, és támogassák őket abban, hogy szakmai pályafutásuk egésze során felelősséget vállaljanak önmaguk folyamatos továbbképzéséért. További erőfeszítéseket kell tenni a nem iskolarendszerű oktatás és képzés keretében megszerzett készségek és kompetenciák validálása terén. A munkahelyen, önkéntes tevékenység révén vagy bármely egyéb informális keretben szerzett készségek és tapasztalatok – amennyiben azokat elismerik és megbecsülik – fontos értéket jelenthetnek az új állást keresők számára.
Annak megállapítása céljából, hogy milyen készségekre van szükségünk, a nemzeti és a regionális kormányoknak együtt kell működniük azokkal, akiknek erre a legjobb rálátásuk van: a munkaadókkal, a munkavállalókkal, a tanárokkal és az oktatókkal. A munkaerőpiac ingadozó és folyton változó természetére tekintettel alapvető fontosságú, hogy minden ember széles körű kulcskompetenciákkal rendelkezzen, amelyek megfelelő alapot biztosítanak számára ahhoz, hogy képes legyen alkalmazkodni a változásokhoz. Ezenkívül az új tehetségeket kereső, valamint az e tehetségeket oktató és képző szervezetek, illetve intézmények közötti partnerségek korszerű előrejelzési technikákkal és pályakövetéssel kombinálva útmutatást adhatnak a tekintetben, hogy mit érdemes tanulni és milyen formában. Erre különösen nagy szükség van azokban a régiókban, amelyek népessége csökken, és ahol a munkaadók már nem találnak szakképzett munkavállalókat. A gazdaságunk gerincét alkotó kis- és középvállalkozások (kkv-k) szempontjából is elengedhetetlen e kérdés kezelése. Az európai kkv-k negyede jelentős nehézségekről számolt be a tapasztalt alkalmazottak és vezetők megtalálásával kapcsolatban. Általánosságban elmondható továbbá, hogy a fent említett törekvés megvalósítása szükséges minden olyan területen, ahol a digitális átállás és a zöld gazdaságra való áttérés új készségek meglétét kívánja meg. A szakoktatás és a szakképzés, valamint a tanulószerződéses gyakorlati képzés mind a fiatalok, mind a felnőttek esetében javíthatja a foglalkoztathatóságot, és hozzájárulhat a vállalkozások változó igényeinek kielégítéséhez. Ezek a továbbképzésre, illetve átképzésre irányuló beruházások költségekkel járnak, amelyeket a közszektornak, a munkavállalóknak és az érintett személyeknek közösen kell viselniük. A készségek, a foglalkoztathatóság és az emberi tőke középpontba helyezése érdekében a Bizottság 2020 első negyedévében aktualizálni fogja az európai készségfejlesztési programot, és ennek keretében javaslatot terjeszt elő egy, az európai szakoktatással és szakképzéssel foglalkozó ajánlás tárgyában. Folyamatban van olyan innovatív megoldások tanulmányozása is, amelyek lehetővé teszik az embereknek, hogy maguk irányítsák saját tanulmányaikat és szakmai pályájukat; ilyen megoldás lehet például a munkaképes korú személyek számára létesítendő egyéni tanulmányi számla.
A minőségi oktatás és képzés esélyegyenlőséget teremt, és megszakíthatja az alacsony teljesítmény ördögi körét. A 2025-re megvalósítandó európai oktatási térség megkönnyíti majd a tanulók számára, hogy Európa más országaiban tanuljanak, és javítani fogja a minőségi és inkluzív oktatáshoz és képzéshez való hozzáférést. 2020 harmadik negyedévében a Bizottság részletesebben is kidolgozza az európai oktatási térség célkitűzéseit, továbbá új oktatási és képzési együttműködési keretet hoz létre a tagállamokkal, amelyen belül kiemelt figyelmet kap annak biztosítása, hogy a fiatalok legalább a felső középfokú tanulmányaikat befejezzék, és kielégítő szinten elsajátítsák az alapkészségeket. Az Erasmus+ a 2021–2027-es időszak tekintetében jelentősen megnövelt költségvetéséből továbbra is támogatást biztosít majd az uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sporttevékenységek számára. A jövőre nézve a cél az, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok könnyebben hozzáférhessenek e programhoz, és ezáltal az inkluzívabbá váljon. Minél több tanár, oktató és tudományos dolgozó vesz részt benne, annál alkalmasabbá válik rendszereink közelítésére, lehetővé téve a bevált gyakorlatok megosztásából fakadó előnyök kiaknázását. A Digitális Európa program elő fogja segíteni a korszerű digitális készségek fejlesztését annak érdekében, hogy lehetővé tegye a szóban forgó technológiák bevezetését a gazdaság egészében, valamint hogy megerősítse az oktatási szolgáltatók digitális képességeit. A tagállami intézkedések támogatása céljából a Bizottság 2020 második negyedévében aktualizálni fogja továbbá a digitális oktatási cselekvési tervet, hogy ily módon is gyarapítsa mind a fiatalok, mind a felnőttek digitális készségeit, és gondoskodjon róla, hogy minden oktatási intézmény megfeleljen a digitális kor követelményeinek.
Fiataljaink jelentik Európa jövőjét, és fényes jövőt érdemelnek. A szülők természetesen azt szeretnék, hogy gyermekeiknek jó állásuk és szakmai előmeneteli lehetőségeik legyenek. Még mindig túl nagy azonban azoknak a fiataloknak a száma, akik csupán alacsony bérezésű, ideiglenes és atipikus foglalkoztatási formájú munkahelyen tudnak elhelyezkedni, ahol nem tudják kibontakoztatni tehetségüket és megtervezni a jövőjüket. A fogyatékossággal élő, a migráns háttérrel rendelkező fiatalok és a fiatal szülők esetében különösen nagy a leszakadás veszélye. Az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem fokozása érdekében a Bizottság 2020 második negyedévében javaslatokat terjeszt elő az ifjúsági garancia megerősítésére; a szóban forgó kezdeményezés már jelenleg is évente 3,5 millió fiatalnak nyújt segítséget abban, hogy képzésben vagy oktatásban részesüljön, illetve munkába álljon. Az új ifjúsági garancia oly módon kívánja felkarolni a fiatalokat, hogy támogatja őket készségeik fejlesztésében és munkatapasztalat szerzésében, különös tekintettel a zöld gazdaságra való áttérés és a digitális átállás szempontjából releváns készségekre és tapasztalatokra.
A szakmai mobilitás és a gazdasági átállás támogatása
Biztosítani kell, hogy Európában mindenki – legyen akár fiatal, akár idős – megfelelő időben rendelkezésre álló és személyre szabott támogatásban részesülhessen, beleértve a képzést is, hogy ezáltal nagyobb eséllyel találjon minőségi munkahelyet vagy indítson vállalkozást. Szinte minden felnőtt volt már munkakereső élete valamely szakaszában. Egyeseknek rögtön iskolai tanulmányaik befejezése után sikerül elhelyezkedniük, és később is könnyen váltanak munkahelyet egy jól kiépített hálózatnak és igazolt tapasztalatuknak köszönhetően. Másoknak mindez sokkal nehezebb. Ennek oka lehet például az, hogy nem rendelkeznek információkkal az álláslehetőségekről, vagy nem találnak olyan állást, amely megfelel a készségeiknek és tapasztalatuknak, vagy személyes, illetve családi helyzetüket érintő nehézségekkel küzdenek. Az állami és a magán foglalkoztatási szolgálatoknak nemcsak a munkanélkülieket kellene segíteniük, hanem egyre inkább azokat is, akiket készségeik elavulása miatt munkahelyük elvesztésének veszélye fenyeget.
A ma előterjesztett Fenntartható Európa beruházási terv – az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv – hozzá fog járulni az Európa előtt álló átállás finanszírozásához. A zöldebb gazdaságra való áttérés egyes régiókban és ágazatokban valószínűleg nagyobb hatást gyakorol majd, mint másokban. A tervnek szerves részét képezi egy méltányos átállási mechanizmus és azon belül az e mechanizmus céljainak szentelt Méltányos Átállást Támogató Alap, amely támogatást nyújt azoknak a régióknak, amelyeket várhatóan nagyobb mértékben fog érinteni az átállás, és ily módon hozzájárul annak biztosításához, hogy senki ne maradjon le. Ez tanúbizonyságát adja annak, hogy az EU elkötelezett a környezeti és a társadalmi fenntarthatóság egyidejű megvalósítása iránt. A beruházások új gazdasági tevékenységeket indítanak útjukra és új munkahelyeket teremtenek, csökkentik a szénlábnyomunkat, biztosítják a megfizethető energiaellátást, és előmozdítják új készségek elsajátítását. Ezenkívül a modernizációs alap megteremti a méltányos átállás feltételeit a szénfüggő régiókban azáltal, hogy támogatást nyújt a munkavállalók átirányításához, átképzéséhez és továbbképzéséhez, valamint az oktatás, az álláskeresők és az induló vállalkozások számára. Végezetül az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybe vehető az elbocsátott munkavállalók és az önfoglalkoztatók iránti szolidaritás kifejezésre juttatásának és e személyek támogatásának céljára.
Több munkahely teremtése
Az európai gazdaság növekedése hetedik éve töretlen. A borús növekedési kilátások ellenére a gazdaság 2020-ban és 2021-ben várhatóan tovább bővül. A munkaerőpiacok erősek maradnak, és a munkanélküliségi ráta is folytatja a csökkenést, noha mérsékeltebb ütemben.
Európának erre az erős alapra kell támaszkodnia annak biztosítása érdekében, hogy szociális piacgazdasága az elkövetkező években is mindig több és jobb munkahelyet teremtsen mindenkinek. Ezen átalakulás középpontjában a 2020 első negyedévében előterjesztendő, az egységes piacban gyökerező iparpolitikai stratégia áll majd, amely lehetővé teszi vállalkozásaink számára az innovációt és az új technológiák kifejlesztését, miközben fokozza a gazdaság körforgásos jellegét és új piacokat hoz létre. A stratégiának szerves részét képezi a szociális és foglalkoztatási szempontok kezelése, ami lehetővé teszi valamennyi polgár, vállalkozás, régió és város számára, hogy részesüljön az ipari átalakulás előnyeiből. A Bizottság 2020 első negyedévében egy, kifejezetten a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára kidolgozott stratégiát is elő fog terjeszteni. A kkv-khoz kötődik az elmúlt öt évben létrehozott új munkahelyek 85 %-a. Az olyan, a kkv-k érdekét szolgáló intézkedések, mint az innováció előmozdítása, a finanszírozás biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése, létfontosságúak a munkahelyteremtés szempontjából Európában.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz és a Kohéziós Alap a jövőben is kulcsfontosságú szerepet fog játszani tagállamaink, régióink és vidéki térségeink társadalmi és területi kohéziójának támogatásában, és elősegíti, hogy az egyes területi egységek lépést tartsanak világunk digitális és zöld átalakulásával. A Bizottság a következő többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatában folyó árakon összesen 373 milliárd EUR-t irányzott elő a kohéziós politikára a 2021–2027-es időszak tekintetében. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap szintén hozzá fog járulni a területi kohézióhoz. A Bizottság javaslatai között szerepel az InvestEU program létrehozása is, amely a várakozások szerint 650 milliárd EUR-t fog mozgósítani beruházási célokra, és ezen belül 50 milliárd EUR-t szociális infrastruktúrával kapcsolatos projektekre, továbbá az oktatás és a készségek, a szociális vállalkozások, valamint a mikrofinanszírozás terén megvalósuló szociális beruházásokra. Az InvestEU emellett úttörő szerepet fog játszani olyan új partnerségi modellek, valamint üzleti és finanszírozási modellek bevezetésében, amelyekkel jobb társadalmi eredmények érhetőek el, és felszabadítható a befektetői és a karitatív tőkében rejlő potenciál.
A munkahelyek számának növelése nem csupán a növekedésről szól. Ez fokozottan igaz a szociális gazdaságra, amely szociális szükségleteket hivatott kielégíteni. Európában mintegy 13,6 millió ember dolgozik a szociális gazdaságban. A szociális vállalkozások és szervezetek szerepvállalásra, kezdeményezések elindítására ösztönözhetik a helyi közösségeket és bevételeket keletkeztethetnek e közösségek javára, miközben mindenki számára elérhetőbbé teszik a munkaerőpiacot. A szociális gazdaság innovatív megoldásokat kínál az oktatás, az egészségügyi ellátás, az energetikai átalakulás, a lakhatás és a szociális szolgáltatások nyújtása terén. Emellett vezető szerepet játszhat a helyi zöld megállapodásokban is azáltal, hogy szövetségeket hoz létre adott területeken, amelyek lehetővé teszik a polgárok és a vállalkozások számára, hogy részeseivé váljanak az éghajlatpolitikai átállásnak. A Bizottság 2021-ben megkezdi a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtását annak érdekében, hogy előmozdítsa a szociális beruházásokat és a szociális innovációt, valamint hogy fokozza a szociális vállalkozások arra való képességét, hogy munkahelyeket teremtsenek, többek között a munkaerőpiactól legtávolabbra került emberek számára. A társadalmi szempontból felelős közbeszerzés révén ugyancsak biztosítható, hogy a meglévő forrásokat a társadalmi befogadást elősegítő módon használják fel, például oly módon, hogy munkalehetőségeket biztosítanak fogyatékossággal élő vagy a szegénység kockázatának kitett személyeknek.
Az egyenlőség előmozdítása
Uniónk ereje és egysége sokszínűségéből, népeinek, kultúráinak és hagyományainak sokféleségéből fakad. De Európa csak akkor tud előrelépni, ha kiaknázza az összes eszközét, tehetségét és potenciálját. Ez egy olyan, méltányosabb társadalom létrehozását jelenti, amelyben az azonos ambíciókkal rendelkező személyek egyenlő esélyekkel valósíthatják meg ezen ambíciókat. Míg a világ legegyenlőbb társadalmai közül többnek is az Unió ad otthont, még sok teendő van. Európának meg kell erősítenie elkötelezettségét a társadalmi befogadás és az egyenlőség iránt, a szó minden értelmében, nemtől, faji vagy etnikai származástól, vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, kortól vagy szexuális irányultságtól függetlenül. Az egyenlőség kiemelt helyet foglal el a Bizottság politikai menetrendjében, amit az immár önálló egységként működő esélyegyenlőségi portfólió és a szóban forgó célnak szentelt új munkacsoport felállítása is jól mutat.
A nők helyzete különös figyelmet érdemel. Az alacsony foglalkoztatási szintek a gazdaságra és magukra a nőkre nézve is kedvezőtlenek. Általában véve magasabb iskolai végzettségük ellenére a nők karrierje rövidebb és fragmentáltabb, mint a férfiaké, aminek hátterében gyakran gondozói feladatok ellátása áll. A nők szakmai előmenetele lassabb, jövedelmük és nyugdíjuk pedig alacsonyabb, miközben tovább élnek. Egyes ágazatokban a nők alulreprezentáltak. Ez a helyzet például a digitális szakmák esetében: az IKT-szakemberek kevesebb mint egyötöde nő. A nők nyugdíjba vonulásukat követően a férfiak nyugdíjának átlagosan csupán kétharmadát kapják, ami még nagyobb különbséget jelent, mint ami a bérek esetében megfigyelhető. A sztereotípiák elleni küzdelem alapvető fontosságú a munka világában annak biztosításához, hogy a nők előrehaladhassanak szakmai pályájukon és méltányos javadalmazásban részesülhessenek. A megfelelőbb gyermekgondozási és tartós ápolási-gondozási szolgáltatások hozzájárulnak annak biztosításához, hogy a gondozási feladatok nők és férfiak közötti megoszlása kiegyenlítettebb legyen. 2020 első negyedévében a Bizottság javaslatot terjeszt elő egy, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó új stratégia tárgyában, mely stratégia célja az lesz, hogy – többek között a fizetések átláthatóságára vonatkozó, kötelező erejű intézkedések révén – előrehaladást érjen el a nemek közötti bérkülönbség felszámolásában és a nyugdíjak terén fennálló egyenlőtlenség megszüntetésében, előmozdítsa a nők munkapiachoz való hozzáférését, továbbá növelje a különféle vállalatoknál és szervezetekben vezető beosztásban dolgozó nők számát.
Az emberközpontú gazdaság a fogyatékossággal élő személyek szolgálatában álló gazdaság. Az európai akadálymentesítési irányelv lehetőségeket teremt majd akadálymentesen hozzáférhető termékek és szolgáltatások fejlesztésére. A technológia a szükségletekhez igazított munkával és munkahelyekkel együtt lehetőségeket nyithat meg a fogyatékossággal élő személyek, valamint az ilyen személyek igényeit kielégítő személyek és vállalkozások előtt. A fogyatékossággal élő személyek azonban továbbra is nehézségekkel szembesülnek az oktatáshoz és képzéshez, a foglalkoztatáshoz, a szociális védelmi rendszerekhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén. Sokszor nehezen tudnak aktívan részt venni közösségeik politikai, illetve kulturális életében is. A Bizottság a továbbiakban is folytatja a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtását. A Bizottság 2021-ben előterjeszti a fogyatékosságra vonatkozó megerősített stratégiát, amely a 2010–2020-as időszakra szóló európai fogyatékosságügyi stratégia jelenleg zajló értékelésének eredményein fog alapulni.
A harmadik országbeli állampolgároknak biztosított gyorsabb és hatékonyabb integrációs lehetőségek nemcsak számukra, hanem a munkaerőpiac és a társadalom egésze számára is közvetlen előnyökkel járhatnak. Számos tagállam jobban is kihasználhatná e harmadik országbeli állampolgárok készségeit és képesítéseit, és elősegíthetné az inkluzív és minőségi oktatáshoz és képzéshez való hozzáférésüket. A Bizottság az integrációra vonatkozó 2016. évi cselekvési tervre támaszkodva fokozni fogja a tagállamok és más fontosabb érdekelt felek – például helyi és regionális hatóságok, civil társadalmi szervezetek és szociális partnerek – integrációs intézkedéseinek támogatását.
3. Méltányos munkafeltételek
Az európai munkavállalóknak a méltó megélhetést lehetővé tevő, tisztességes minimálbérrel kell rendelkezniük. Ez nem azt jelenti, hogy az EU-ban minden munkavállaló számára ugyanazt a minimálbért kellene bevezetni. A minimálbéreket a nemzeti hagyományok szerint, kollektív megállapodások vagy jogi rendelkezések útján kell megállapítani. A megfelelő és méltányos minimálbérek meghatározásának hatékony módja a munkaadók és a szakszervezetek közötti jól működő kollektív tárgyalás, mivel a munkavállalók és a munkáltatók ismerik a legjobban saját ágazatukat és régiójukat. A Bizottság a mai napon elindítja a szociális partnerekkel folytatott konzultáció első szakaszát arról, hogy miként lehet tisztességes minimálbért biztosítani az uniós munkavállalók számára.
A munkán több múlik, mint csupán a megélhetés. A munka emberi kapcsolatokat és társadalmi pozíciót biztosít, valamint lehetőségeket kínál a személyes és szakmai fejlődésre. Ez azonban csak méltányos és tisztességes munkafeltételek esetén igaz. Napjainkban, főként a digitális technológiának köszönhetően, gyorsan terjednek a munkavégzés új formái. Hozzájárulnak a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, az innovatív szolgáltatások motorjaiként működnek, valamint rugalmasságot és lehetőségeket biztosítanak a munkavállalók, az önálló vállalkozók, a fogyasztók és a vállalkozások számára. Ugyanakkor új, bizonytalan foglalkoztatási formákhoz is vezethetnek. A digitális átalakulásba vetett bizalom kiépítése és az abban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében az új üzleti modellekre vonatkozóan egyértelműbb szabályokra van szükség, amelyek megakadályozzák a visszaéléseket, magas szintű egészségügyi és biztonsági normákat tartanak fenn, és jobb szociális védelmet biztosítanak. A technológiai innovációnak együtt kell járnia a társadalmi innovációval. Az európai út humánus és etikus, és a jövőben is ezen az úton kell haladnunk.
A platformgazdaság fenntartható növekedését is csak a platform-munkavállalók munkafeltételeinek javítása biztosíthatja. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, amely előterjesztésére 2020 második felében fog sor kerülni, javítani fogja a digitális platformokra, szolgáltatásokra és termékekre vonatkozó felelősségi és biztonsági szabályainkat, kiteljesítve digitális egységes piacunkat. Ezzel egyidejűleg a Bizottság a platformalapú munkavégzésről szóló csúcstalálkozót is szervez a kiemelt kérdések és a lehetséges megoldások megvitatására, ideértve például a platform-munkavállalók foglalkoztatási státuszát, munkafeltételeit és a szociális védelemhez való hozzáférésüket, a kollektív képviselethez és a tárgyalásokhoz való hozzáférést, valamint a platformalapú munkavégzés határokon átnyúló vonatkozásait.
A digitalizáció és az új technológiák szintén megváltoztatják a munkahelyeket. Az EU-ban a dolgozókat magas szintű egészségügyi és biztonsági előírások védik. A robotok és a digitális eszközök átvehetik az emberektől a veszélyes és monoton feladatokat. A változás azonban új aggályokat is felvethet. A munkavégzés új módjai – az állandó összekapcsoltság, a megnövekedett online és mobil munka, ember-gép interfészek, a munkavállalók algoritmusok révén történő nyomon követése, toborzása és irányítása, hogy csak néhányat említsünk – növelhetik a termelékenységet, ami elengedhetetlen az életszínvonal általános javulásához, de kifejlődésük során el kell kerülni a megkülönböztetés vagy a kirekesztés új mintáinak, illetve a munkavállalók fizikai és mentális egészségét érintő új kockázatoknak a kialakulását. A normák magas színvonalának fenntartása érdekében a Bizottság felül fogja vizsgálni a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos stratégiát, hogy a hagyományosabb kockázatok mellett – mint például a veszélyes anyagoknak való kitettség és a munkahelyi balesetek kockázata – ezekkel az új kockázatokkal is foglalkozzon.
A méltányos munkafeltételek kérdése az erős szociális párbeszéd kérdése is egyben: a munkavállalók és a munkáltatók rátalálhatnak az igényeiknek leginkább megfelelő közös megoldásokra. Az erős, reprezentatív szervezetek és időben történő bevonásuk mind nemzeti, mind európai szinten rendkívül fontos. A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy miként lehetne előmozdítani a szociális párbeszédet és a kollektív tárgyalásokat, valamint uniós és nemzeti szinten növelni a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek kapacitását. A hatékony vállalati szintű párbeszéd szintén döntő fontosságú, különösen akkor, ha a vállalatok szerkezetátalakításon vagy jelentős változásokon mennek keresztül. Mivel a vállalatok tevékenysége egyre inkább kiterjed az országhatárokon túlra, a munkavállalók tájékoztatásának és a velük folytatott konzultációnak az előmozdítása érdekében teljes mértékben ki kell használnunk a munkavállalói részvételre vonatkozó meglévő eszközöket, például az Európai Üzemi Tanácsokat.
A jelenleg egy másik uniós országban élő vagy dolgozó uniós polgárok számára a méltányos munkafeltételek méltányos mobilitást is jelentenek. Jelenleg kétszer annyi polgár él vagy dolgozik egy másik uniós országban mint tíz évvel ezelőtt. Vállalkozások, különösen kkv-k milliói folytatnak határokon átnyúló tevékenységet. Élvezik az egységes piac előnyeit, amely a növekedés és a munkahelyteremtés létfontosságú motorja. Az uniós szabályoknak célszerűen garantálniuk kell, hogy mindez tisztességes és átlátható módon történjen, továbbá biztosítaniuk kell a vállalkozások közötti tisztességes versenyt, védeniük kell a munkavállalók jogait, valamint el kell kerülniük a kettős adózást és a szociális dömpinget. Az újonnan létrehozott Európai Munkaügyi Hatóság kulcsfontosságú eszköz lesz az e területre vonatkozó uniós szabályok alkalmazásának és végrehajtásának megkönnyítéséhez, az egységes piac működésének javításához. A magánszemélyek és a munkáltatók számára elő fogja segíteni a más uniós országban való munkavállalással vagy működéssel kapcsolatos információkhoz való hozzáférést, valamint támogatni fogja a nemzeti hatóságok közötti együttműködést, többek között az ellenőrzések megerősítése, a be nem jelentett munkavégzés kezelése és a csalás elleni küzdelem terén.
4. Szociális védelem és társadalmi befogadás
Magas szintű szociális védelem biztosítása
A reziliencia érdekében a társadalmi szerződésnek az erős szolidaritáson kell alapulnia. Többet kell tennünk azok támogatása érdekében, akik a gazdaságunkat érintő külső események miatt veszítik el munkahelyüket, így elő kell mozdítanunk átképzésüket és a munkaerőpiacra való visszatérésüket. A Bizottság javaslatot fog tenni egy európai munkanélküli-járadék viszontbiztosítási rendszerre, hogy megvédje polgárainkat és csökkentse a külső sokkhatások eredményeképpen az államháztartásra nehezedő nyomást.
Szociális védelmi normáinkat hozzá kell igazítani a munka világának új realitásaihoz, az új veszélyekhez és a polgárok új elvárásaihoz. Egyes önfoglalkoztatók és az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozók több tagállamban nem férnek hozzá a megfelelő szociális védelemhez. A szociális védelemhez való hozzáférésről szóló ajánlás végrehajtása biztosítani fogja, hogy munkanélküliség vagy betegség időszakában, az időskorban, rokkantság vagy munkahelyi baleset esetén mindenki védelemben részesüljön, foglalkoztatási státusztól függetlenül.
Az, hogy senkiről nem feledkezünk meg, a megfizethető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosításával is jár. A szegényebbek általában hat évvel rövidebb ideig élnek, mint a gazdagabbak. Az egészséges életmód népszerűsítésével, a jobb megelőző intézkedésekkel és a betegközpontú egészségüggyel mindenki számára biztosíthatóvá válhat a megfizethető, jó minőségű egészségügyi ellátás. Az uniós értékeken és az egyetemesség, a szolidaritás és a méltányosság elvein alapuló szociális védelmi rendszerek csak új és integrált egészségügyi és szociális ellátási modellek kidolgozása révén alakíthatók ki. Ilyen rendszerek kidolgozása azt is lehetővé teszi majd, hogy a tényleges közegészségügyi igényeket kielégítő költséghatékony újítások legjavát alkalmazzuk. A betegközpontú megközelítés elősegítené a jobb eredmények elérését, például azt, hogy ne kelljen túl sok időt várni a kezelésre, és könnyen hozzá lehessen férni az ellátáshoz. Ezen a területen fontos törekvés annak biztosítása, hogy az Unió küzdjön a rák ellen, amely mint évszázadunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívása több millió európai életét veszélyezteti. Az Unió elkötelezett amellett, hogy vezető szerepet vállaljon a rák elleni küzdelemben. 2020 februárjában a Bizottság egész Európára kiterjedő vitát fog indítani, hogy az év negyedik negyedévére nagyratörő európai rákellenes tervet terjeszthessen elő a betegség okozta szenvedés csökkentése érdekében.
A társadalom elöregedése megkérdőjelezi szociális védelmi rendszereink megfelelőségét. Az uniós polgárok többsége számára a nyugdíj válhat a fő jövedelemforrássá. Az élettartam hosszabbodásával lehetővé kell tenni, hogy az emberek hosszabb ideig dolgozhassanak. Ehhez az szükséges, hogy javuljon az idősebb munkavállalók egészségi állapota és nagyobb figyelmet fordítsunk munkahelyi szükségleteikre. Mindez hozzájárulna a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának biztosításához, valamint a foglalkoztatói nyugdíjak és a harmadik pillérhez tartozó nyugdíjak megerősítéséhez is. Mindazonáltal az időskort megérők közül egyeseknek különleges gondozásra lesz szükségük. A megfizethető és minőségi hosszú távú gondozáshoz való hozzáférés biztosításával nemcsak a méltóságteljes időskor megéléséhez nyújthatunk alapvető támogatást, hanem a gondozási ágazat munkahelyteremtési lehetőségeit is kihasználhatjuk.
Az idősödés nem az egyetlen demográfiai kihívás. Az új háztartási minták, mint például az egyszemélyes háztartások számának növekedése, a városokba irányuló, a vidéki területek elnéptelenedéséhez vezető mobilitás, az agyelszívás vagy akár a migrációs áramlások mind hozzájárulnak az EU átalakuló demográfiai képéhez. A jelenlegi helyzet feltérképezése érdekében a Bizottság 2020 első negyedévében jelentést fog készíteni a demográfiai változások hatásáról. A jelentést azután, 2020 negyedik negyedévében az idősödésről szóló zöld könyv követi, megindítva a vitát arról, hogy milyen hosszú távú hatásokkal jár az idősödés, különösen a gondozásra és a nyugdíjakra, valamint arról, hogy miként lehet elősegíteni a tevékeny időskort. Mivel a zöld, digitális és demográfiai változások különbözőképpen érintik a különböző embereket, a demográfiai jelentést 2021-ben a vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőkép is követni fogja. E hosszú távú jövőkép célja az lesz, hogy támogassa a vidéki térségeket saját egyedi problémáik kezelésében, az idősödéstől és az elnéptelenedéstől az összekapcsoltságig, a szegénység kockázatától és a szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáféréstől a szociális védelemig és az egészségügyig.
A szegénység és a kirekesztés elleni küzdelem
Ahhoz, hogy a változás korában senki ne maradjon le, küzdenünk kell a szegénység ellen. Az elmúlt évtizedben emberek milliói emelkedtek ki a szegénységből szerte az EU-ban, de azon közös uniós cél ellenére, hogy 2020-ig 20 millió embert emeljünk ki belőle, még mindig több mint minden ötödik európait fenyegeti a szegénység. A méltóságteljes élethez hozzártatozik a munkakereséshez szükséges támogatás, a megfizethető és minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a tisztességes oktatási és képzési lehetőségek, a megfizethető lakhatás, valamint az alapvető árukhoz és szolgáltatásokhoz – többek között a vízhez, az energiához, a közlekedéshez és a digitális kommunikációhoz – való megfizethető hozzáférés. A munkaerőpiacról kiszorultak számára – a támogató szolgáltatásokkal együtt – a minimáljövedelem-rendszerek jelentik azt a végső eszközt, amelynek biztosítania kell a méltóságteljes életet. Az ingatlanárak Unió-szerte emelkedtek, így a lakás és a lakhatási költségek az emberek többsége számára kevésbé megfizethetők. A lakhatási költségek növekedésének legsúlyosabb hatásaként a legtöbb tagállamban növekszik a hajléktalanság. Az energiaszegénység, valamint a modern költségtakarékos megoldásokba történő beruházás nehézsége rámutat arra, hogy figyelnünk kell a szén-dioxid-semleges gazdaságra való átállás támasztotta új elosztási kihívásokra
. Mindezek miatt alaposan meg kell vizsgálnunk a szegénység számos, és egymással összefüggő okát, át kell gondolnunk a különféle szakpolitikai eszközök hatását, és meg kell fontolnunk a további lépéseket.
A szegénység a család minden tagját érinti, a szülőket és a gyermekeket egyaránt. A szegény családba született gyermekek méltatlan hátránnyal indulnak az életben. Életük későbbi szakaszában várhatóan több egészségügyi problémával fognak küzdeni és rosszabb iskolai eredményeket érnek majd el, ami végül visszaveti őket a szegénységbe. A minőségi és inkluzív koragyermekkori nevelésbe és gondozásba, valamint az iskolákba való beruházás, a megfelelő táplálkozás, az egészségügyi ellátáshoz és a tisztességes lakhatáshoz való hozzáférés biztosítása megtörheti ezt a negatív ciklust. 2021-ben a Bizottság gyermekgaranciát fog előterjeszteni annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekek igénybe vehessék a számukra szükséges szolgáltatásokat, és támogatást kapjanak mindaddig, amíg el nem érik a felnőttkort.
Az Európai Unióban sok roma az előítéletek, a társadalmi kirekesztés áldozata, annak ellenére, hogy az uniós országok tiltják a hátrányos megkülönböztetést. A romák kirekesztése elleni küzdelem minden szinten hosszú távú elköteleződést követel meg. A nemzeti romaintegrációs stratégiák 2020-ig tartó uniós keretrendszere pozitív eredményeket hozott. 2020 negyedik negyedévére a keretrendszer értékelésének eredményeire építve a Bizottság újabb kezdeményezést fog kidolgozni a romák egyenlőségére és társadalmi befogadására vonatkozóan.
5. Az európai értékek előmozdítása a világban
Európának politikai és gazdasági befolyását felhasználva a világ többi részében is elő kell mozdítania a társadalmi méltányosságot. Nemzetközi együttműködésünk, fejlesztés- és kereskedelempolitikánk növekedést, munkahelyeket és jólétet teremtenek mind Európában, mind partnereink körében. A kereskedelem nem csupán az áruk és szolgáltatások cseréje, hanem stratégiai eszköz is Európa számára. Lehetővé teszi, hogy partnerségeket építsünk ki, megvédjük piacunkat a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben, és gondoskodjunk a nemzetközileg elfogadott normák tiszteletben tartásáról. A Bizottság tenni fog az erős, nyitott és méltányos kereskedelemért. A kereskedelmi partnereinkkel való megfelelő, egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében minden új, átfogó kétoldalú megállapodás tartalmazni fog egy fejezetet a fenntartható fejlődésről, valamint a legmagasabb szintű éghajlat-, környezet- és munkavédelmi normákat fogja előírni – zéró toleranciával a gyermekmunkára vonatkozóan. A Bizottság továbbá megerősíti a Nyugat-Balkánnal folytatott párbeszédet annak érdekében, hogy a régióban elősegítse a szociális jogok európai pillérének végrehajtását.
Európának a meglévő megállapodások és kereskedelmi megállapodások végrehajtását illetően is határozott álláspontot kell képviselnie a munkavállalói jogok nemzetközileg elfogadott normáinak előmozdítása és védelme érdekében. A Bizottság kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselőt fog kinevezni kereskedelmi megállapodásaink nyomon követésére és megfelelőbbé tételére, valamint együtt fog működni kereskedelmi partnereivel a kötelezettségvállalások hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében. Az Unió szigorúan nyomon fogja követni a kereskedelmi megállapodásainkban foglalt éghajlati, környezetvédelmi és a munkavállalói jogok védelmére irányuló intézkedések végrehajtását, zéró toleranciát tanúsítva a gyermekmunkával szemben.
6. Közös munka
Ez a közlemény széles körű vitára invitálja valamennyi uniós országot és régiót, valamint valamennyi partnerünket. Egyúttal meghatároz számos, az elkövetkező hónapokban uniós szinten megvalósítandó kezdeményezést, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához.
Az uniós szintű fellépés azonban önmagában nem elegendő. Ahogy az új technológiák hatásai egyértelműbbé válnak, az éghajlat-politika eredményei kihatnak mindennapi életünkre, és növekszik a demográfiai nyomás, folyamatosan alkalmazkodnunk kell, és minden szinten meg kell erősítenünk válaszlépéseinket. A siker kulcsa gyakran a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint a szociális partnerek és minden érdekelt fél kezében van, akik az uniós szinttel együttműködnek a célokért.
A Bizottság ezért felkéri az összes uniós, nemzeti, regionális és helyi hatóságot és partnert, hogy 2020 novemberéig fejtsék ki véleményüket a további szükséges intézkedésekről, és tegyenek konkrét kötelezettségvállalásokat a pillér végrehajtása érdekében. 2020-ban a Bizottság aktív szerepvállalást és részvételt remél valamennyi partneréről: az Európai Parlamenttől, a Tanácstól, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságtól, a Régiók Bizottságától, a szociális partnerektől és a civil társadalmi szervezetektől. A véleményeket és kötelezettségvállalásokat a „yoursay-socialeurope”
weboldalon lehet benyújtani.
A cél egy olyan cselekvési terv közös kidolgozása, amely reflektál valamennyi véleményre, és amelyet a Bizottság a legmagasabb politikai szinten terjeszt majd elő jóváhagyásra.