(1)

„Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2017. november 29-i bizottsági közlemény meghatározza a 2020 utáni közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) kihívásait, célkitűzéseit és irányvonalait. E célkitűzések között szerepel egyebek mellett, hogy a KAP-nak eredményorientáltabbá kell válnia, nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a korszerűsítésre és a fenntarthatóságra, ezen belül a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vidéki területek gazdasági, társadalmi, környezeti és éghajlati fenntarthatóságára, valamint elő kell segítenie az uniós jogszabályokból adódóan a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentését.

(1)

„Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2017. november 29-i bizottsági közlemény meghatározza a 2020 utáni közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) kihívásait, célkitűzéseit és irányvonalait. E célkitűzések között szerepel egyebek mellett, hogy a KAP-nak eredményorientáltabbá és piacorientáltabbá kell válnia, nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a korszerűsítésre és a fenntarthatóságra, ezen belül a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vidéki területek gazdasági, társadalmi, demográfiai, környezeti és éghajlati fenntarthatóságára, valamint elő kell segítenie az uniós jogszabályokból adódóan a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentését. Az új politikának egyszerűsítést is kell jelentenie a kedvezményezettek számára, akiknek méltányos jövedelemhez kell jutniuk. Annak érdekében, hogy a KAP elérje ezeket a célkitűzéseket, rendkívül fontos, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a finanszírozás szintje a 2014–2020-as időszakkal azonos szinten maradjon.

(1a)

A KAP továbbra is kulcsszerepet játszik az Unió vidéki térségeinek fejlődésében. Éppen ezért egy erős, megfelelően finanszírozott KAP segítségével meg kell próbálni lassítani a mezőgazdasági tevékenység fokozatos csökkenését a vidék elnéptelenedésének mérséklése, valamint a fogyasztók környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági és állatjóléti jellegű igényeinek folyamatos kielégítése céljából. Az uniós termelők által az új szabályozási követelményeknek való megfelelés során tapasztalt kihívások és a magasabb szintű környezetvédelmi törekvések fényében, valamint az árvolatilitás és a harmadik országokból származó behozatal szempontjából nyitottabb uniós határok miatt a KAP költségvetését legalább a 2014–2020 közötti időszak szintjén kell tartani.

(1b)

A KAP globális dimenziójának és következményeinek kezelése érdekében a Bizottságnak biztosítania kell az Unió egyéb – különösen a fejlesztési együttműködéssel és a kereskedelemmel kapcsolatos – külső politikáival és eszközeivel való koherenciát és folytatólagosságot. A fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia melletti uniós elkötelezettség megkívánja a fejlesztési céloknak és elveknek a politikák kidolgozásakor történő figyelembevételét.

(2)

Tekintettel arra, hogy a KAP-nak konkrétabb válaszokat kell adnia az uniós, nemzetközi, nemzeti, regionális, helyi és mezőgazdasági üzemi szinten felmerülő kihívásokra és lehetőségekre, korszerűsíteni kell az irányítását, javítani kell az uniós célkitűzések terén felmutatott eredményeit, és jelentősen csökkenteni kell a vele járó adminisztratív terheket. A teljesítményalapú jövőbeli KAP (az ún. „teljesítési modell”) értelmében az Unió határozza meg az olyan alapvető politikai paramétereket, mint a KAP célkitűzései és alapkövetelményei, míg a tagállamok nagyobb felelősséget viselnek a tekintetben, hogy hogyan valósítják meg e célkitűzéseket és konkrét célokat. A nagyobb fokú szubszidiaritás révén hatékonyabban figyelembe vehetők a helyi körülmények és szükségletek, és a támogatások úgy alakíthatók, hogy maximálisan hozzájáruljanak az uniós célkitűzésekhez.

(2)

Tekintettel arra, hogy a KAP-nak konkrétabb válaszokat kell adnia az uniós, nemzetközi, nemzeti, regionális, helyi és mezőgazdasági üzemi szinten felmerülő kihívásokra és lehetőségekre, korszerűsíteni kell az irányítását, javítani kell az uniós célkitűzések terén felmutatott eredményeit, és jelentősen csökkenteni kell a vele járó , különösen a végső kedvezményezettekre háruló adminisztratív terheket. A teljesítményalapú jövőbeli KAP (az ún. „teljesítési modell”) értelmében az Unió határozza meg az olyan alapvető politikai paramétereket, mint a KAP célkitűzései és alapkövetelményei, míg a tagállamok nagyobb felelősséget viselnek a tekintetben, hogy hogyan valósítják meg e célkitűzéseket és konkrét célokat , miközben garantálják a politika megbízhatóságát és az ágazat pénzügyi biztonságát . A nagyobb fokú szubszidiaritás révén hatékonyabban figyelembe vehetők a helyi körülmények és szükségletek, és a támogatások úgy alakíthatók, hogy maximálisan hozzájáruljanak az uniós célkitűzésekhez. Ugyanakkor annak elkerülése érdekében, hogy a szubszidiaritás miatt a KAP nemzeti hatáskörbe kerüljön vissza, e rendeletnek olyan szilárd uniós rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek megakadályozzák a verseny torzulását és biztosítják az uniós mezőgazdasági termelők megkülönböztetésmentes kezelését az Unió egész területén.

(3)

A teljes egészükben uniós szinten megfogalmazott közös meghatározások alkalmazása bizonyos nehézségeket okozott a tagállamoknak sajátosságaik nemzeti, regionális és helyi szintű érvényesítésében. Ezért indokolt rugalmasságot biztosítani a tagállamoknak , lehetővé téve számukra, hogy bizonyos fogalmakat maguk határozzanak meg a KAP-stratégiai tervükben. Az egyenlő feltételek biztosítása érdekében azonban uniós szinten meg kell alkotni egy, a szóban forgó meghatározásokba belefoglalandó szükséges alapvető elemekből álló keretet („keretmeghatározások”).

(3)

A tagállamoknak rugalmasságot kell biztosítani, lehetővé téve számukra, hogy bizonyos fogalmakat maguk határozzanak meg a KAP-stratégiai tervükben. Az egyenlő feltételek biztosítása érdekében azonban uniós szinten meg kell alkotni egy, a szóban forgó meghatározásokba belefoglalandó szükséges közös elemekből álló keretet („keretmeghatározások”).

(4)

Annak érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásában rögzített, a belső támogatásra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit, és különösen, hogy a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás és a kapcsolódó beavatkozástípusok továbbra is bejelenthetők legyenek „zöld dobozos” támogatásként – azaz olyan támogatásként, amelynek nincsenek a kereskedelmet torzító vagy a termelést befolyásoló hatásai , vagy az ilyen hatásai csak minimálisak  –, a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmának olyan keretmeghatározására van szükség, amely a mezőgazdasági termékek előállítását és a mezőgazdasági terület fenntartását egyaránt magában foglalja. A tagállamoknak a helyi körülményekhez való igazodás célját szem előtt tartva rögzíteniük kell a mezőgazdasági tevékenység tényleges meghatározását a KAP-stratégiai tervükben.

(4)

Annak érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásában rögzített, a belső támogatásra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit, és különösen, hogy a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás és a kapcsolódó beavatkozástípusok továbbra is bejelenthetők legyenek „zöld dobozos” támogatásként – azaz olyan támogatásként, amelynek nincsenek vagy legfeljebb minimálisak a kereskedelmet torzító vagy a termelést befolyásoló hatásai –, a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmának olyan keretmeghatározására van szükség, amely a mezőgazdasági termékek előállítását és a mezőgazdasági terület fenntartását egyaránt magában foglalja. A tagállamoknak a helyi körülményekhez való igazodás célját szem előtt tartva , az uniós keretmeghatározás elemeinek tiszteletben tartásával, rögzíteniük kell a mezőgazdasági tevékenység meghatározását a KAP-stratégiai tervükben.

(5)

A tagállami döntések összemérhetőségét biztosító alapvető uniós elemek megőrzése érdekében, ugyanakkor a tagállamok azon lehetőségének korlátozása nélkül, hogy uniós célkitűzéseket teljesítsenek, meg kell adni a „mezőgazdasági terület” fogalmának keretmeghatározását. A  „szántóföld” , az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmának kapcsolódó keretmeghatározását tágabban kell megadni annak érdekében, hogy a tagállamok helyi körülményeiknek megfelelően pontosíthassák a meghatározásokat. A  „szántóföld” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok e fogalmat a termelés különféle formáira – például az agrárerdészeti rendszerekre, valamint a cserjékkel és fákkal tarkított szántóföldekre is – alkalmazhassák, továbbá hogy a meghatározás az ugaroltatott területekre is kiterjedjen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a beavatkozások termeléstől független jellege. Az „állandó kultúrák” keretmeghatározásának a tagállamok által meghatározandó, ténylegesen termelésre használt és termelésre nem használt területeket, valamint faiskolákat és rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is magában kell foglalnia. Az „állandó gyepterület” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok további kritériumokat határozhassanak meg, és e fogalom alá vonhassák a gyeptől vagy más egynyári takarmánynövénytől eltérő, legeltetésre vagy takarmány előállítására használható növényfajokkal borított területeket is, függetlenül attól, hogy azokat tényleges termelésre használják-e.

(5)

A tagállami döntések összemérhetőségét biztosító alapvető közös uniós elemek megőrzése és az uniós mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében, ugyanakkor a tagállamok azon lehetőségének korlátozása nélkül, hogy uniós célkitűzéseket teljesítsenek, meg kell adni a „mezőgazdasági terület” fogalmának keretmeghatározását. A  „szántóterület” , az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmának kapcsolódó keretmeghatározását tágabban kell megadni annak érdekében, hogy a tagállamok helyi körülményeiknek és tradicionális gyakorlataiknak megfelelően pontosíthassák a meghatározásokat. A  „szántóterület” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok e fogalmat a termelés különféle formáira – például az agrárerdészeti rendszerekre, valamint a cserjékkel és fákkal tarkított szántóföldekre is – alkalmazhassák, továbbá hogy a meghatározás az ugaroltatott területekre is kiterjedjen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a beavatkozások termeléstől független jellege. Az „állandó kultúrák” keretmeghatározásának a tagállamok által meghatározandó, ténylegesen termelésre használt és termelésre nem használt területeket, valamint faiskolákat és rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is magában kell foglalnia. Az „állandó gyepterület” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok további kritériumokat határozhassanak meg, és e fogalom alá vonhassák a gyeptől vagy más egynyári takarmánynövénytől eltérő, kizárólagos vagy nem kizárólagos jelleggel legeltetésre vagy takarmány előállítására használható növényfajokkal borított területeket is, függetlenül attól, hogy azokat tényleges termelésre használják-e.

(5a)

A jövőben a mezőgazdaságnak a magas minőségű élelmiszerek termelésére kell összpontosítania, mivel ebben rejlik az Unió versenyelőnye. Az uniós szabványokat – amennyiben megvalósítható – fenn kell tartani és meg kell erősíteni, és intézkedésekről kell gondoskodni az élelmiszer-termelési ágazat hosszú távú termelékenységének és versenyképességének további növelésére, valamint új technológiák bevezetésére és az erőforrások hatékonyabb felhasználására, ezáltal erősítve az Unió globális vezető szerepét.

(8)

A kender termelésére használt területeket illetően, a közegészség megóvása és a jogszabályi összhang biztosítása érdekében, azon kendermagfajták használatának, amelyek tetrahidrokannabinol-tartalma nem éri el a 0,2  %-ot, részét kell képeznie a támogatható hektár meghatározásának.

(8)

A kender termelésére használt területeket illetően, a közegészség megóvása és a jogszabályi összhang biztosítása érdekében, azon kendermagfajták használatának, amelyek tetrahidrokannabinol-tartalma nem éri el a 0,3  %-ot, részét kell képeznie a támogatható hektár meghatározásának.

(9)

A KAP teljesítményének további javítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy csak valódi mezőgazdasági termelők részesülhessenek jövedelemtámogatásban. Annak érdekében, hogy uniós szinten biztosított legyen a támogatás e célcsoportra történő korlátozására vonatkozó egységes megközelítés alkalmazása, meg kell adni a „valódi mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve annak alapvető elemeit. E keret, továbbá olyan szempontok, mint például a jövedelemteszt, a mezőgazdasági üzem munkaerő-ráfordításai, a vállalat céljai és nyilvántartásban való szereplése alapján a tagállamoknak KAP-stratégiai tervükben meg kell határozniuk, hogy kik azok a mezőgazdasági termelők, akik nem tekinthetők valódi mezőgazdasági termelőknek. E meghatározás ugyanakkor nem akadályozhatja meg azoknak a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőknek a támogatását, akik aktívan gazdálkodnak, de mezőgazdasági üzemükön kívül nem mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak, mivel változatos tevékenységük gyakran erősíti a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetét.

(9)

A KAP teljesítményének további javítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy csak aktív mezőgazdasági termelők részesülhessenek jövedelemtámogatásban. Annak érdekében, hogy uniós szinten biztosított legyen a támogatás e célcsoportra történő korlátozására vonatkozó egységes megközelítés alkalmazása, meg kell adni az „aktív mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve annak közös elemeit. Nem szabad kizárni azoknak a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőknek a támogatását, akik aktívan gazdálkodnak, de mezőgazdasági üzemükön kívül nem mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak, mivel változatos tevékenységük gyakran erősíti a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetét. A keretmeghatározásnak minden esetben elő kell segítenie az Unióban jelen lévő családi alapú gazdálkodási modell megőrzését.

(9a)

A nemek közötti egyenlőség az Unió egyik alapelve, és a nemek közötti egyenlőség érvényesítése ezen elv KAP-ba való beépítésének fontos eszköze. Ezért különös hangsúlyt kell fektetni a nők részvételének előmozdítására a vidéki térségek társadalmi-gazdasági fejlődésében. A nők által működtetett gazdaságok mérete jellemzően kisebb, és a nőknek a gazdálkodók feleségeként végzett munkáját nem mindig ismerik el, illetve az nem mindig látható, ami hatással van gazdasági függetlenségükre. E rendeletnek elő kell segítenie annak biztosítását, hogy a nők által végzett munka láthatóbbá váljon és azt jobban értékeljék, valamint figyelembe vegyék a tagállamok által a stratégiai terveikben javaslandó konkrét célkitűzések között. A nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvének a KAP-beavatkozások előkészítésének, végrehajtásának és értékelésének szerves részét kell képeznie. A tagállamoknak a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és a nemek szerint bontott adatok gyűjtése terén is meg kell erősíteniük képességeiket.

(10)

A közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos beavatkozástípusok és a vidékfejlesztési beavatkozástípusok közötti összhangnak a generációs megújulás célkitűzésével összefüggésben történő biztosítása érdekében uniós szinten meg kell adni a „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve az alapvető elemeket.

(10)

A közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos beavatkozástípusok és a vidékfejlesztési beavatkozástípusok közötti összhangnak a generációs megújulás célkitűzésével összefüggésben történő biztosítása érdekében uniós szinten meg kell adni a „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve a közös elemeket.

(10a)

A közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos beavatkozástípusok és a vidékfejlesztési beavatkozástípusok közötti összhangnak a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő elősegítésének célkitűzésével összefüggésben történő biztosítása érdekében uniós szinten meg kell adni az „új mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve a közös elemeket.

(11)

Annak érdekében, hogy mélyebb tartalmat lehessen adni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 39. cikkével létrehozott közös agrárpolitika céljainak és biztosítható legyen , hogy az Unió megfelelően reagáljon a legutóbbi kihívásokra, indokolt rendelkezni „Az élelmiszer-ágazat és mezőgazdaság jövője” című közleményben kijelölt irányvonalakat tükröző általános célkitűzésekről. Emellett egy sor konkrét célkitűzést is meg kell határozni uniós szinten, a tagállamoknak pedig bele kell építeniük ezeket a KAP-stratégiai tervükbe . E konkrét célkitűzéseknek – amellett, hogy a hatásvizsgálattal összhangban egyensúlyt kell teremteniük a fenntartható fejlődés különféle dimenziói között – a KAP általános célkitűzéseit konkrétabb prioritásokká kell átalakítaniuk, és figyelembe kell venniük a vonatkozó uniós jogszabályokat , különös tekintettel az éghajlat-politikai, az energiaügyi és a környezetvédelmi rendelkezésekre .

(11)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 39. cikkével létrehozott közös agrárpolitika céljainak megvalósítása, valamint annak érdekében , hogy az Unió megfelelően reagálhasson a legutóbbi kihívásokra, indokolt rendelkezni „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című közleményben kijelölt irányvonalakat tükröző általános célkitűzésekről. Emellett egy sor konkrét célkitűzést is meg kell határozni uniós szinten, amelyeket a tagállamoknak követniük kell a KAP-stratégiai tervük kidolgozása során . E konkrét célkitűzéseknek – amellett, hogy a hatásvizsgálattal összhangban egyensúlyt kell teremteniük a fenntartható fejlődés különféle dimenziói között – a KAP általános célkitűzéseit konkrétabb gazdasági , környezetvédelmi és szociális prioritásokká kell átalakítaniuk .

(13)

Míg a KAP teljesítési modellje alapján az uniós célkitűzések, a beavatkozástípusok és a tagállamokra vonatkozó uniós követelmények meghatározásáért az Unió felelős, az uniós keretszabályozást a tagállamoknak kell átültetniük a gyakorlatba a kedvezményezettekre alkalmazandó konkrét támogatási intézkedések útján. Ennek kapcsán a tagállamoknak az Alapjogi Chartával és az uniós jog általános elveivel összhangban kell eljárniuk, és gondoskodniuk kell róla, hogy az uniós támogatás kedvezményezetteknek történő odaítélésére alkalmazandó jogi keret a KAP-stratégiai tervükön alapuljon és összhangban legyen az e rendelet és a(z) [horizontális rendelet] alapján meghatározott elvekkel és követelményekkel.

(13)

Míg a KAP teljesítési modellje alapján az uniós célkitűzések, a beavatkozástípusok és a tagállamokra vonatkozó közös uniós követelmények meghatározásáért az Unió felelős, az uniós keretszabályozást a tagállamoknak kell átültetniük a gyakorlatba a kedvezményezettekre alkalmazandó konkrét támogatási intézkedések útján. Ennek kapcsán a tagállamoknak az Alapjogi Chartával és az uniós jog általános elveivel összhangban kell eljárniuk, és gondoskodniuk kell róla, hogy az uniós támogatás kedvezményezetteknek történő odaítélésére alkalmazandó jogi keret a KAP-stratégiai tervükön alapuljon és összhangban legyen az e rendelet és a(z) [horizontális rendelet] alapján meghatározott elvekkel és követelményekkel.

(13a)

A KAP-stratégiai tervek végrehajtása során be kell tartani az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében meghatározott átfogó elveket, beleértve az EUSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét is. A tagállamoknak és a Bizottságnak meg kell felelniük a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerinti kötelezettségeknek is, és az egyezmény 9. cikkével és a termékekkel és szolgáltatásokkal szembeni akadálymentesítési követelményeket harmonizáló uniós joggal összhangban biztosítaniuk kell az akadálymentességet. A tagállamoknak és a Bizottságnak arra kell törekedniük, hogy kiküszöböljék az egyenlőtlenségeket, előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget és a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, valamint küzdjenek a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) nem támogathat olyan intézkedéseket, amelyek az elkülönítés, a megkülönböztetés vagy a kirekesztés bármely formájához járulnak hozzá. Ezen alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés szempontjából kell megvalósítani, összhangban az Aarhusi Egyezményen alapuló, a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozóan az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapított, az Unió által előmozdított célkitűzéssel, a „szennyező fizet” elvet alkalmazva.

(13b)

A teljesítési modell nem vezethet olyan helyzethez, hogy 27 különböző nemzeti mezőgazdasági politika jöjjön létre, ami veszélyeztetné a KAP közös szellemiségét és torzulásokat idézne elő. Egy erős közös szabályozási kereten belül kell bizonyos fokú rugalmasságot hagyni a tagállamok számára.

(15)

A KAP piacorientáltságának fokozásával összefüggésben – „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közleményben rögzítetteknek megfelelően – a piaci kitettség, az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események ehhez kapcsolódó gyakorisága és súlyossága, továbbá az egészségügyi és növényegészségügyi válságok az áringadozásoknak és a jövedelmekre nehezedő nyomás fokozódásának a kockázatát vonhatják maguk után. Ezért, bár végső soron a mezőgazdasági termelő feladata gazdasága stratégiájának megtervezése, megfelelő kockázatkezelést garantáló, szilárd keretet kell kialakítani. Ennek érdekében a tagállamok és a mezőgazdasági termelők a kapacitásépítéshez uniós szintű kockázatkezelési platformra támaszkodhatnak annak érdekében, hogy a beruházásokhoz szükséges, megfelelő finanszírozási eszköz, továbbá működő tőke, képzés, tudástranszfer és szakmai tanácsadás álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére.

(15)

A KAP piacorientáltságának fokozásával összefüggésben – „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közleményben vázoltaknak megfelelően – a piaci kitettség , a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokban a viszonossági klauzulák hiánya, az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események ehhez kapcsolódó gyakorisága és súlyossága, továbbá az egészségügyi és növényegészségügyi válságok az áringadozásoknak és a jövedelmekre nehezedő nyomás fokozódásának kockázatát vonhatják maguk után. Az élelmiszerláncon belüli egyenlőtlenségek – amelyek kárát elsősorban a lánc leggyengébb pontját alkotó primer szektor látja – szintén negatív hatással vannak a termelők jövedelmére.  Ezért, bár végső soron a mezőgazdasági termelő feladata gazdasága stratégiájának megtervezése és mezőgazdasági üzeme rezilienciájának javítása , szilárd keretet kell kialakítani a megfelelő kockázatkezelés biztosítására . Ennek érdekében a tagállamok és a mezőgazdasági termelők a kapacitásépítéshez uniós szintű kockázatkezelési platformra támaszkodhatnak annak érdekében, hogy a beruházásokhoz szükséges, megfelelő finanszírozási eszköz, továbbá működő tőke, képzés, tudástranszfer és szakmai tanácsadás álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére.

(16)

A környezet megóvásának és az éghajlat-politikai fellépésnek az előmozdítása , valamint az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez való hozzájárulás nagyon magas prioritást képez az uniós mezőgazdaság és erdészet jövőjében. A KAP szerkezetének éppen ezért erőteljesebb törekvéseket kell tükröznie e célkitűzésekkel kapcsolatban. A  teljesíti modell alapján a környezet pusztulásával és az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelését célzó fellépésnek eredményorientáltnak kell lennie, és az EUMSZ 11. cikkét e célból eredménykötelemnek kell tekinteni.

(16)

A környezetvédelem, a mezőgazdasági rendszeren belüli biológiai sokféleség és genetikai sokféleség, továbbá az éghajlat-politikai fellépés támogatása és javítása , valamint az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez való hozzájárulás nagyon magas prioritást képez az uniós mezőgazdaság , kertészet és erdészet jövőjében. A KAP szerkezetének éppen ezért erőteljesebb törekvéseket kell tükröznie e célkitűzésekkel kapcsolatban , miközben megfelelően figyelembe kell vennie a termelőkre háruló nagyobb terhet és követelményeket . A  teljesítési modell alapján a környezet pusztulásával és az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelését célzó fellépésnek eredményorientáltnak kell lennie, és az EUMSZ 11. cikkét e célból eredménykötelemnek kell tekinteni.

(16a)

A vidéki térségek társadalmi-gazdasági fenntarthatósága érdekében a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a tagállamok biztosítják-e KAP-stratégiai terveikben a 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv  (1a) alkalmazása és a vidékfejlesztési alapok felhasználására vonatkozó hosszú távú megközelítés közötti koherenciát.

(16b)

A mezőgazdaság fontos motorja lehet a növekedés előmozdításának és a szegénység csökkentésének, az ágazat azonban számos országban alulteljesít, részben azért, mivel a vidéki gazdasághoz nagymértékben hozzájáruló nők akadályokba ütköznek. A tagállamoknak hatékony intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy támogassák a nők kulcsfontosságú szerepét a vidéki területek fejlesztésében és megőrzésében.

(17)

A KAP-nak a jövőben is garantálnia kell az élelmezésbiztonságot, ami alatt a megfelelő mennyiségű, biztonságos és tápláló élelmiszerekhez való folyamatos hozzáférés értendő. Ezenkívül elő kell segítenie, hogy az uniós mezőgazdaság megfelelőbben reagáljon az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos új társadalmi igényekre, ideértve a fenntartható mezőgazdasági termeléssel, az egészségesebb táplálkozással, az élelmiszer-pazarlás mérséklésével és az állatjóléttel összefüggő elvárásokat is. A KAP-nak továbbra is támogatnia kell az egyedi, értékes tulajdonságokkal rendelkező termelést, ezzel egyidejűleg pedig segítenie kell a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy proaktívan hozzáigazítsák termelésüket a piac jelzéseihez és a fogyasztók elvárásaihoz.

(17)

A KAP-nak a jövőben is garantálnia kell az élelmezésbiztonságot, ami alatt a megfelelő mennyiségű, biztonságos , egészséges és tápláló élelmiszerekhez való folyamatos hozzáférés értendő. Ezenkívül elő kell segítenie, hogy az uniós mezőgazdaság megfelelőbben reagáljon az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos új társadalmi igényekre, ideértve a fenntartható mezőgazdasági termeléssel, az egészségesebb táplálkozással, a jó minőségű termeléssel és minőségi diverzifikálással, az élelmiszer-pazarlás mérséklésével és az állatjóléttel összefüggő elvárásokat is. A KAP-nak továbbra is támogatnia kell az egyedi, értékes tulajdonságokkal rendelkező fenntartható termelést , például a nagy természeti értéket képviselő gazdálkodási rendszereket , ezzel egyidejűleg pedig segítenie kell a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy proaktívan hozzáigazítsák termelésüket a piac jelzéseihez és a fogyasztók elvárásaihoz.

(17a)

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrenddel és a Párizsi Megállapodással kapcsolatos elkötelezettségükkel, valamint a fejlesztési célú mezőgazdasági ismeretekről, tudományról és technológiáról szóló nemzetközi felmérés és az Egyesült Nemzetek Szervezetének az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges előadója következtetéseivel összhangban az Uniónak és a tagállamainak át kell térnie egy fenntartható európai élelmezési és mezőgazdasági rendszerre. Ezen áttérés pályájának a diverzifikált, fenntartható és reziliens mezőgazdasági gyakorlatokra kell összpontosítania, amelyek hozzájárulnak a természeti erőforrások védelméhez és javításához, az ökoszisztémák megerősítéséhez és az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, mégpedig az ökoszisztéma eltartóképességéhez igazított állattenyésztés, a nem fenntartható források – beleértve a fosszilis energiaforrások – függőségének minimálisra csökkentése, valamint a biodiverzitás és a talajminőség fokozatos javítása által.

(17b)

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdésére irányuló egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az oltást költséghatékony közegészségügyi beavatkozásnak tekinti az AMR ellen, azonban a diagnózisnak, az antimikrobiális alternatíváknak és az oltásnak a hagyományos antibiotikumokhoz képest viszonylag magas költsége akadályozza az állatok átoltottságának növelését.

(17c)

Annak érdekében, hogy a KAP környezetvédelmi célkitűzései, de a nagyobb élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos társadalmi követelmények is teljesüljenek, a nagyon alacsony nehézfémtartalmú termésnövelő anyagok használatát kell támogatni.

(19a)

A mezőgazdasági termelők és családjaik jólétének biztosítása érdekében, és szem előtt tartva, hogy a mezőgazdasági balesetek egyik fő oka a stressz, a tagállamok biztosítják a politika társadalmi fenntarthatóságát azáltal, hogy minimális szinten tartják a szabályozási és adminisztratív terheket, lehetővé teszik a mezőgazdasági termelők számára a munka és a magánélet közötti egészséges egyensúlyt, és biztosítják a mezőgazdasági termelés életképességét az Unióban;

(21)

A kölcsönös megfeleltetés 2020-ig végrehajtandó korábbi rendszerére építve az új feltételesség rendszere a KAP-támogatás teljes összegének folyósítását a környezettel, az éghajlatváltozással, a közegészséggel, az állategészségüggyel és a növényegészségüggyel, valamint az állatjóléttel kapcsolatos alapvető előírások kedvezményezettek általi betartásához köti. Az alapvető előírások racionalizált formában egyesítik a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) és a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások jegyzékét. Ezen alapvető előírások keretében nagyobb figyelmet kell fordítani a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos kihívásokra, valamint a KAP új környezetvédelmi struktúrájára annak érdekében, hogy megvalósíthatók legyenek a Bizottság által „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című közleményében és a többéves pénzügyi keretre (TPK) vonatkozó javaslatban bejelentett ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések. A feltételesség célja a  fenntartható mezőgazdaság megteremtése, méghozzá annak elérése révén , hogy a  kedvezményezettek nagyobb mértékben legyenek tudatában annak, hogy az említett alapvető előírásokat be kell tartani. Emellett további célja, hogy a  környezetre, a közegészségügyre, az állategészségügyre , a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó célkitűzésekkel való nagyobb fokú összhang kialakítása révén a KAP jobban megfeleljen a társadalmi elvárásoknak.  A  feltételességnek mint az ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai kötelezettségvállalások viszonyítási alapjának szerves részét kell képeznie a  KAP környezetvédelmi struktúrájának , és az Unió egész területén teljeskörűen kell alkalmazni.  A  tagállamoknak gondoskodniuk kell róla , hogy azokat a  mezőgazdasági termelőket, akik nem felelnek meg a  szóban forgó követelményeknek, arányos , eredményes és visszatartó erejű szankciók sújtsák [a horizontális rendeletnek] megfelelően .

(21)

A kölcsönös megfeleltetés 2020-ig végrehajtandó korábbi rendszerére építve az új feltételesség rendszere a KAP-támogatás teljes összegének folyósítását a környezettel, az éghajlatváltozással, a közegészséggel, az alkalmazandó munka- és foglalkoztatási feltételekkel, az állategészségüggyel és a növényegészségüggyel, valamint az állatjóléttel kapcsolatos alapvető előírások kedvezményezettek általi betartásához köti. Az alapvető előírások racionalizált formában egyesítik a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) és a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások jegyzékét. Ezen alapvető előírások keretében nagyobb figyelmet kell fordítani a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos kihívásokra, valamint a KAP új környezetvédelmi struktúrájára annak érdekében, hogy megvalósíthatók legyenek a Bizottság által „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című közleményében és a többéves pénzügyi keretre (TPK) vonatkozó javaslatban bejelentett ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések. Ezen túlmenően különösen fontos, hogy a tagállamok megfelelő intézkedéseket hozzanak annak biztosítása érdekében, hogy a munkáltatók közvetlen kifizetésekhez való hozzáférése az alkalmazandó munka- és foglalkoztatási feltételeknek és/vagy azoknak a munkáltatói kötelezettségeknek való megfeleléstől függjön, amelyek nemzeti és uniós szinten valamennyi vonatkozó kollektív szerződésből, valamint szociális és munkajogból erednek, többek között az alábbiak vonatkozásában: foglalkoztatási feltételek, a javadalmazás, a munkaidő, az egészség és biztonság, a lakhatás, a nemek közötti egyenlőség, a munkavállalók szabad mozgása, az egyenlő bánásmód, a munkavállalók kiküldetése, a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási feltételei, a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés, a szociális védelem és szociális biztonság területén a tagállamok közötti összehangolás.

(22)

A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások keretének célja az, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a hozzá való alkalmazkodáshoz, a vízzel kapcsolatos kihívások kezeléséhez, a talaj és a biológiai sokféleség védelméhez és minőségéhez. A keretet ki kell tágítani annak érdekében, hogy az kiterjedjen többek között a közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele kapcsán 2020-ig meghatározott gyakorlatokra, az éghajlatváltozás mérséklésére, valamint a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságának javítása iránti igényre és különösen a tápanyag-gazdálkodásra . Elfogadott tény, hogy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások mindegyike több célkitűzés megvalósításához is hozzájárul. A keret végrehajtása céljából a tagállamoknak nemzeti előírásokat kell meghatározniuk minden egyes, uniós szinten meghatározott előírásra vonatkozóan, figyelembe véve az érintett terület egyedi sajátosságait, köztük a talaj- és éghajlati körülményeket, az aktuálisan fennálló gazdálkodási körülményeket, a  földhasználatot, a vetésforgót, a művelési gyakorlatokat és a mezőgazdasági üzemek szerkezetét. Ezenkívül a tagállamok egyéb nemzeti előírásokat is meghatározhatnak a III. mellékletben megállapított főbb célkitűzésekhez kapcsolódóan a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások által alkotott keret környezet- és éghajlatvédelmi teljesítményének javítása érdekében. A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások által alkotott keret részeként, a mezőgazdasági üzemek mezőgazdasági és környezeti teljesítményének javítása érdekében tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni a tagállamok által az egyéni mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsátott, a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő, speciálisan erre a célra kidolgozott elektronikus eszköz segítségével. Az eszköz a várakozások szerint segítséget nyújt majd a mezőgazdasági üzemeken belüli döntéshozatalhoz, egészen a tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos minimumfunciók szintjétől kezdve. Ezenkívül a széles körű átjárhatóság és a modulrendszerű felépítés révén várhatóan lehetőség nyílik majd arra, hogy az eszköz további, a mezőgazdasági üzemekben alkalmazható elektronikus és e-kormányzási alkalmazásokkal egészüljön ki. Annak érdekében, hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a mezőgazdasági termelők között és az EU-n belül, a Bizottság segítséget nyújthat a tagállamoknak az eszköz megtervezéséhez, valamint a szükséges adattárolási és -feldolgozási szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosításához.

(22)

A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások keretének célja az, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a hozzá való alkalmazkodáshoz, a vízzel kapcsolatos kihívások kezeléséhez, a talaj és a biológiai sokféleség védelméhez és minőségéhez. A keretet ki kell tágítani annak érdekében, hogy az kiterjedjen többek között a közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele kapcsán 2020-ig meghatározott gyakorlatokra, az éghajlatváltozás mérséklésére, valamint a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságának javítása iránti igényre. Elfogadott tény, hogy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások mindegyike több célkitűzés megvalósításához is hozzájárul. A keret végrehajtása céljából a tagállamoknak nemzeti előírásokat kell meghatározniuk minden egyes, uniós szinten meghatározott előírásra vonatkozóan, figyelembe véve az érintett terület egyedi sajátosságait, köztük a talaj- és éghajlati körülményeket, az aktuálisan fennálló gazdálkodási körülményeket, a  különböző termelési módok mezőgazdasági sajátosságait, az egynyári növények , az állandó kultúrák és egyéb meghatározott termelés megkülönböztetését, a  földhasználatot , a  vetésforgót , a  helyi és hagyományos gazdálkodási gyakorlatokat és a mezőgazdasági üzemek szerkezetét . Ezenkívül a tagállamok olyan egyenértékű gyakorlatokat vagy tanúsítási rendszereket is meghatározhatnak, amelyek olyan kedvező hatást gyakorolnak az éghajlatra és a környezetre, amely hasonló vagy jobb, mint egy vagy több jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó gyakorlat hatása.

(22a)

A biológiai sokféleség uniószerte tapasztalható csökkenésének kezelése érdekében minden tagállamban biztosítani kell a nem termelési célt szolgáló területek és jellemzők minimális szintjét a feltételesség és az ökorendszerek keretében. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak stratégiai terveikben arra kell törekedniük, hogy a terület legalább 10 %-át a biológiai sokféleség szempontjából előnyös tájképi elemek tegyék ki. Ilyenek többek között a védősávok, a vetésforgóban vagy nem vetésforgóban parlagon hagyott területek, a sövények, a nem termelési célú fák, a teraszfalak és a tavak, amelyek mindegyike hozzájárul a szén-dioxid-megkötés fokozásához, a talajerózió és a talaj kimerülésének megelőzéséhez, a levegő és a víz szűréséhez, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítéséhez.

(23)

A tagállamoknak teljeskörűen végre kell hajtaniuk a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, hogy azok a gazdaságok szintjén működőképesek legyenek, valamint hogy biztosított legyen a mezőgazdasági termelőkkel szembeni egyenlő bánásmód. A szakpolitika fenntarthatóságát erősítő feltételességi szabályok összhangja érdekében a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek ki kell terjedniük a környezetvédelemre, a közegészségügyre, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó főbb uniós jogszabályokra, amelyek nemzeti szintű végrehajtása pontosan meghatározott kötelezettségeket ró az egyéni mezőgazdasági termelőkre, ideértve a 92/43/EGK tanácsi irányelv (11) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12), illetve a 91/676/EGK tanácsi irányelv (13) alapján fennálló kötelezettségeket is. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez (14) mellékelt együttes nyilatkozatában foglaltak nyomon követése érdekében a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) és a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) vonatkozó rendelkezései – jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekként – a feltételesség hatálya alá kerülnek, és a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások jegyzéke ennek megfelelően módosul.

(23)

A tagállamoknak teljeskörűen végre kell hajtaniuk a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, hogy azok a gazdaságok szintjén működőképesek legyenek, valamint hogy biztosított legyen a mezőgazdasági termelőkkel szembeni egyenlő bánásmód. A szakpolitika fenntarthatóságát erősítő feltételességi szabályok összhangja érdekében a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek ki kell terjedniük a környezetvédelemre, a közegészségügyre, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó főbb uniós jogszabályokra, amelyek nemzeti szintű végrehajtása pontosan meghatározott kötelezettségeket ró az egyéni mezőgazdasági termelőkre, ideértve a 92/43/EGK tanácsi irányelv (11) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12), illetve a 91/676/EGK tanácsi irányelv (13) alapján fennálló kötelezettségeket is. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez (14) mellékelt együttes nyilatkozatában foglaltak nyomon követése érdekében a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) (a víz-keretirányelv) és a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) vonatkozó rendelkezései – jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekként – a feltételesség hatálya alá kerülnek, és a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások jegyzéke ennek megfelelően módosul.

(24)

A tagállamoknak gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókkal egyaránt rendelkező mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat kell létrehozniuk a mezőgazdasági üzemek és a vidéki üzleti vállalkozások fenntartható gazdálkodásának és általános teljesítményének javítása céljából, továbbá annak megállapítása érdekében, hogy hol szorulnak kiigazításra a KAP-stratégiai tervekben előírt, a mezőgazdasági üzemek szintjén megvalósítandó intézkedések. A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások más kedvezményezettjei pontosabb képet alkothassanak a mezőgazdasági üzem irányítása és a földgazdálkodás közötti kapcsolatról, és bizonyos – például környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos – előírások, követelmények és információk vonatkozásában gyarapíthassák ismereteiket. Az utóbbiak közé tartoznak a mezőgazdasági termelőkre és a KAP-támogatások más kedvezményezettjeire vonatkozó vagy a számukra szükséges, a KAP-stratégiai tervben rögzített előírások, továbbá a vízre és a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések, továbbá az antimikrobiális rezisztencia legyőzésével és a kockázatkezeléssel kapcsolatos kezdeményezések. A szaktanácsok minőségének és eredményességének javítása céljából a tagállamoknak a tanácsadókat a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerébe („AKIS”) kell tömöríteniük annak érdekében, hogy kutatás és innováció útján nyert, naprakész technológiai és tudományos információkkal szolgálhassanak.

(24)

A tagállamoknak gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókkal egyaránt rendelkező , jó minőségű mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat kell nyújtaniuk a mezőgazdasági üzemek és a vidéki üzleti vállalkozások fenntartható gazdálkodásának és általános teljesítményének javítása céljából, továbbá annak megállapítása érdekében, hogy hol szorulnak kiigazításra a KAP-stratégiai tervekben előírt, a mezőgazdasági üzemek szintjén megvalósítandó intézkedések. A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások más kedvezményezettjei pontosabb képet alkothassanak a mezőgazdasági üzem irányítása és a földgazdálkodás közötti kapcsolatról, és bizonyos – például környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos – előírások, követelmények és információk vonatkozásában gyarapíthassák ismereteiket. Az utóbbiak közé tartoznak a mezőgazdasági termelőkre és a KAP-támogatások más kedvezményezettjeire vonatkozó vagy a számukra szükséges, a KAP-stratégiai tervben rögzített előírások, továbbá a vízre és a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések, továbbá az antimikrobiális rezisztencia legyőzésével és a kockázatkezeléssel kapcsolatos kezdeményezések. A szaktanácsok minőségének és eredményességének javítása céljából a tagállamoknak a tanácsadókat a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerébe („AKIS”) kell tömöríteniük annak érdekében, hogy kutatás és innováció útján nyert, naprakész technológiai és tudományos információkkal szolgálhassanak. A tanácsadási szolgáltatásokkal és innovációs rendszerekkel kapcsolatos uniós kezdeményezéseknek lehetőség szerint a tagállami szinten már meglévő szolgáltatásokra és rendszerekre kell épülniük.

(26)

Az uniós jogszabályokban elő kell írni, hogy a tagállamok a KAP-stratégiai tervükben állapítsanak meg követelményeket azon minimális területnagyságra vonatkozóan, amely után termeléstől független kifizetés folyósítható. E követelmények megállapításakor szem előtt kell tartani annak szükségességét, hogy elkerülhető legyen a nagy számú kis összegű kifizetés kezeléséből eredő túlzott adminisztratív teher, továbbá, hogy a támogatások eredményesen járuljanak hozzá azon KAP-célkitűzések teljesítéséhez, amelyek tekintetében a  támogatástól független közvetlen kifizetések folyósítására sor kerül. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági jövedelemtámogatás minimális szintje valamennyi valódi mezőgazdasági termelő számára garantálható legyen, és teljesüljön a Szerződés azon célkitűzése, amely szerint megfelelő életszínvonalat kell biztosítani a mezőgazdasági népesség számára, éves, területalapú, termeléstől független kifizetést kell előirányozni „a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás” elnevezésű beavatkozástípus keretében. A szóban forgó támogatás még célirányosabbá tétele érdekében a kifizetés összegei területcsoportonként, társadalmi-gazdasági és/vagy agronómiai feltételek alapján differenciálhatók. A mezőgazdasági termelők jövedelmét hátrányosan befolyásoló hatások elkerülése érdekében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatást támogatási jogosultságok alapján nyújtják. Ebben az esetben a támogatási jogosultságok bármilyen további közelítés előtti értékének arányosnak kell lennie az 1307/2013/EU rendelet szerinti alaptámogatási rendszerek keretében meghatározott értékkel, figyelembe véve az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatásokat is. A tagállamoknak emellett törekedniük kell vonatkozó értékeik további közelítésére abból a célból, hogy folytatódjon a múltbeli értékektől való fokozatos eltávolodás .

(26)

Az uniós jogszabályokban elő kell írni, hogy a tagállamok a KAP-stratégiai tervükben állapítsanak meg követelményeket azon minimális területnagyságra vonatkozóan, amely után termeléstől független kifizetés folyósítható. E követelmények megállapításakor szem előtt kell tartani annak szükségességét, hogy elkerülhető legyen a nagy számú kis összegű kifizetés kezeléséből eredő túlzott adminisztratív teher, továbbá, hogy a támogatások eredményesen járuljanak hozzá azon KAP-célkitűzések teljesítéséhez, amelyek tekintetében a  termeléstől független közvetlen kifizetések folyósítására sor kerül. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági jövedelemtámogatás minimális szintje valamennyi aktív mezőgazdasági termelő számára garantálható legyen, és teljesüljön a Szerződés azon célkitűzése, amely szerint megfelelő életszínvonalat kell biztosítani a mezőgazdasági népesség számára, éves, területalapú, termeléstől független kifizetést kell előirányozni „a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás” elnevezésű beavatkozástípus keretében. A szóban forgó támogatás még célirányosabbá tétele érdekében a kifizetés összegei területcsoportonként, társadalmi-gazdasági , környezeti és/vagy agronómiai feltételek alapján differenciálhatók. A mezőgazdasági termelők jövedelmét hátrányosan befolyásoló hatások elkerülése érdekében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatást támogatási jogosultságok alapján nyújtják. Ebben az esetben a támogatási jogosultságok bármilyen további közelítés előtti értékének arányosnak kell lennie az 1307/2013/EU rendelet szerinti alaptámogatási rendszerek keretében meghatározott értékkel, figyelembe véve az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatásokat is. A tagállamoknak emellett törekedniük kell vonatkozó értékeik közelítésére abból a célból, hogy 2026-ig teljes konvergencia valósuljon meg .

(26a)

A KAP keretében nyújtott jövedelemtámogatás Európa-szerte jelentősen hozzájárul számos kisméretű és családi gazdaság stabilitásához és fenntarthatóságához, és a mezőgazdasági termelőkkel szembeni elvárások ugyan nőttek, a pénzbeli juttatások azonban nem. A KAP uniós költségvetésből való általános részesedése csökken, az ágazatban végbement piaci válságok és az aktív mezőgazdasági termelők csökkenő száma pedig továbbra is veszélyeztetik az ágazat túlélését. A családi gazdaságok modelljét a KAP általános célkitűzéseként és a tagállami stratégiai tervek révén védeni kell, és megfelelő hely biztosításával el kell ismerni e modell létfontosságú szerepét, amely hozzájárul a vidéki élet társadalmi szövetéhez, és sok vidéki lakos számára megélhetést biztosít. A családi gazdaságok hozzájárulnak a fenntartható élelmiszer-termeléshez, a természeti erőforrások megőrzéséhez, a diverzifikációs szükségletekhez és az élelmezésbiztonság biztosításához. A kis családi gazdaságok modelljét követő mezőgazdasági termelők lesznek azok, akik elsőként megérzik majd a globalizáció rendkívüli mértékű nyomását. Ha ilyen helyzet merülne fel, az a KAP célkitűzéseinek egyértelmű kudarca lenne, és aláásná a KAP jövőbeli támogatása mellett szóló érveket. A KAP-stratégiai terveknek ezért konkrét célkitűzéseik révén e gazdálkodási modell védelmének fenntartására kell törekedniük.

(28)

A mezőgazdasági kisüzemek az uniós mezőgazdaság sarokkövei maradnak, mivel lényeges szerepet játszanak a vidéki foglalkoztatás támogatásában és hozzájárulnak a területfejlesztéshez. A támogatások elosztásának kiegyensúlyozottabbá tétele és a kis összegű támogatások kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy felkínálják a mezőgazdasági kistermelőknek azt a lehetőséget, hogy az egyéb közvetlen kifizetések helyett kerekítettátalány-kifizetésben részesüljenek.

(28)

A mezőgazdasági kisüzemek az uniós mezőgazdaság sarokkövei maradnak, mivel lényeges szerepet játszanak a vidéki foglalkoztatás támogatásában és hozzájárulnak a területfejlesztéshez. A támogatások elosztásának kiegyensúlyozottabbá tétele és a kis összegű támogatások kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy felkínálják a mezőgazdasági kistermelőknek azt a lehetőséget, hogy a közvetlen kifizetések helyett kerekítettátalány-kifizetésben részesüljenek. Az adminisztratív terhek további csökkentése érdekében azonban fel kell hatalmazni a tagállamokat, hogy bizonyos mezőgazdasági termelőket elsőre automatikusan az egyszerűsített rendszerbe vegyenek fel, biztosítva nekik a lehetőséget arra, hogy egy adott időszak elteltével ebből kilépjenek. Az arányosság elvének betartása érdekében a tagállamoknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy az egyszerűsített rendszerben részt vevő mezőgazdasági kistermelők esetében csökkentett feltételességi ellenőrzést vezessenek be.

(30a)

Az ökológiai gazdálkodás számos tagállamban fejlődik, és bizonyítottan közjavakat szolgáltat, ökoszisztéma-szolgáltatásokat és természeti erőforrásokat őriz meg, csökkenti az inputfelhasználást, vonzó a fiatal mezőgazdasági termelők és különösen a nők számára, munkahelyeket teremt, új üzleti modellekkel kísérletezik, társadalmi igényeket elégít ki és új élettel tölti meg a vidéki területeket. A biotermékek iránti kereslet növekedése azonban továbbra is meghaladja a termelés bővülésének ütemét. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy KAP-stratégiai terveik tartalmazzanak az ökológiai gazdálkodás alatt álló mezőgazdasági terület arányának növelésére vonatkozó célkitűzéseket annak érdekében, hogy ki lehessen elégíteni a biotermékek iránti növekvő keresletet, és hogy a teljes ökológiai ellátási lánc fejlődjön. A tagállamok az ökológiai gazdálkodásra történő átállást és annak fenntartását vagy vidékfejlesztési intézkedésekkel, vagy ökorendszerekkel, vagy e kettő kombinációjával támogathatják, és gondoskodniuk kell arról, hogy a kiutalt költségvetések arányban legyenek az ökológiai termelés elvárt növekedésével.

(31)

A KAP-nak biztosítania kell, hogy a tagállamok a helyi szükségleteknek és a mezőgazdasági termelők tényleges körülményeinek figyelembevételével javítsák környezeti teljesítményüket. A tagállamoknak a KAP-stratégiai tervükben szereplő közvetlen kifizetések keretében önkéntes ökorendszereket kell létrehozniuk a mezőgazdasági termelők számára; e rendszereket teljes mértékben össze kell hangolni az egyéb releváns beavatkozásokkal. A tagállamoknak az ökorendszereket olyan támogatások formájában kell meghatározniuk, amelyek a közjavaknak a környezet és az éghajlat szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásával történő előállítására való ösztönzés és az ilyen javak előállításának ellentételezése céljából, illetve az említett gyakorlatok bevezetésére ítélhetők oda. Mindkét esetben a KAP környezeti és éghajlati teljesítményének javítására kell törekedniük , következésképpen túl kell mutatniuk a feltételesség rendszerében már előírt követelményeken. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ökorendszereket hoznak létre olyan mezőgazdasági gyakorlatok vonatkozásában , mint az állandó legelőkkel és a tájképi jellegzetességekkel való hatékonyabb gazdálkodás, valamint az ökológiai gazdálkodás . E rendszerek magukban foglalhatnak kezdő szintű programokat is, ami előfeltétele lehet az ambiciózusabb vidékfejlesztési kötelezettségvállalásoknak.

(31)

A KAP-nak biztosítania kell, hogy a tagállamok a helyi szükségleteknek és a mezőgazdasági termelők tényleges körülményeinek figyelembevételével javítsák környezeti teljesítményüket. A tagállamoknak a KAP-stratégiai tervükben szereplő közvetlen kifizetések keretében – az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok Bizottság által megállapított listája alapján  – önkéntes ökorendszereket kell létrehozniuk a mezőgazdasági termelők számára; e rendszereket teljes mértékben össze kell hangolni az egyéb releváns beavatkozásokkal. A tagállamoknak az ökorendszereket olyan támogatások formájában kell meghatározniuk, amelyek célja a közjavaknak a környezet és az éghajlat szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásával történő biztosítására való ösztönzés és annak ellentételezése ; e támogatásoknak a KAP környezeti és éghajlati teljesítményének javítását kell célozniuk , következésképpen túl kell mutatniuk a feltételesség rendszerében már előírt követelményeken. A  tagállamoknak a közvetlen kifizetésekre rendelkezésre álló forrásaik bizonyos százalékát el kell különíteniük az ökorendszerek számára. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy olyan ökorendszereket hoznak létre , amelyek támogatják a környezetvédelmi szempontból előnyös termelési modelleket – például a külterjes állattartást –, illetve előmozdítanak mindenfajta olyan mezőgazdasági gyakorlatot , mint például az állandó legelőkkel és tájképi jellegzetességekkel való hatékonyabb gazdálkodás, valamint környezetvédelmi tanúsítási rendszereket hoznak létre, mint például az ökológiai gazdálkodás, az integrált termelés és a talajvédő művelés . E rendszerek magukban foglalhatnak a vidékfejlesztési célú környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásoktól eltérő típusú intézkedéseket vagy hasonló jellegű, „kezdő szintű programnak” minősülő intézkedéseket is, ami előfeltétele lehet az ambiciózusabb vidékfejlesztési kötelezettségvállalásoknak.

(33)

Gondoskodni kell róla, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás összhangban álljon az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Ide tartoznak különösen az Európai Gazdasági Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a GATT keretében létrejött, az olajos magvakról szóló egyetértési megállapodás  (17) követelményei az olajos magvakra vonatkozó külön uniós bázisterületnek az EU összetételének megváltozása miatti módosításai nyomán alkalmazandó változatukban. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából.

(35)

Szükség van olyan ágazati beavatkozástípusokra, amelyek hozzájárulnak a KAP célkitűzéseinek megvalósításához és a KAP más eszközeivel kialakított szinergiák megerősítéséhez. A teljesítési modellel összhangban az ilyen ágazati beavatkozástípusok tartalmára és célkitűzéseire vonatkozóan minimális követelményeket kell kidolgozni uniós szinten annak érdekében, hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a belső piacon, és elkerülhető legyen az egyenlőtlen és tisztességtelen versenyfeltételek kialakulása. A tagállamoknak meg kell indokolniuk az egyes beavatkozástípusoknak a KAP-stratégiai tervükben való szerepeltetését, és biztosítaniuk kell az egyéb ágazati szintű beavatkozásokkal való összhangot. Célszerű úgy rendelkezni, hogy az uniós szinten megállapítandó átfogó beavatkozástípusok alkalmazása kiterjedjen a zöldség- és gyümölcságazatra, a borágazatra, a méhészetre, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatra, a komlóágazatra és az egyéb olyan, a  későbbiekben meghatározandó termékekre, amelyek esetében az ágazati programok létrehozása várhatóan kedvező hatást gyakorol a KAP e rendeletben megjelölt általános és konkrét célkitűzéseinek vagy azok egy részének teljesítésére.

(35)

Szükség van olyan ágazati beavatkozástípusokra, amelyek hozzájárulnak a KAP célkitűzéseinek megvalósításához és a KAP más eszközeivel kialakított szinergiák megerősítéséhez. A teljesítési modellel összhangban az ilyen ágazati beavatkozástípusok tartalmára és célkitűzéseire vonatkozóan minimális követelményeket kell kidolgozni uniós szinten annak érdekében, hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a belső piacon, és elkerülhető legyen az egyenlőtlen és tisztességtelen versenyfeltételek kialakulása. A tagállamoknak meg kell indokolniuk az egyes beavatkozástípusoknak a KAP-stratégiai tervükben való szerepeltetését, és biztosítaniuk kell az egyéb ágazati szintű beavatkozásokkal való összhangot. Célszerű úgy rendelkezni, hogy az uniós szinten megállapítandó átfogó beavatkozástípusok alkalmazása kiterjedjen a zöldség- és gyümölcságazatra, a borágazatra, a méhészetre, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatra, a komlóágazatra és az egyéb olyan, a  39. cikkben meghatározott termékekre, amelyek esetében az ágazati programok létrehozása várhatóan kedvező hatást gyakorol a KAP e rendeletben megjelölt általános és konkrét célkitűzéseinek vagy azok egy részének teljesítésére.

(35a)

A biológiai sokféleség megőrzésében és az élelmiszer-termelésben játszott fontos szerepének elismeréseként a méhészeti ágazatnak szánt juttatások előreláthatóan növekedni fognak; ennek fényében indokolt az uniós társfinanszírozás felső határának növelése, illetve az ágazat fejlődését elősegítő, új támogatható tevékenységek bevezetése is.

(37)

A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások alapelveinek meghatározása uniós szinten történik, különös tekintettel a kiválasztási kritériumok tagállamok általi alkalmazására vonatkozó alapkövetelményekre. Ugyanakkor a tagállamoknak tág mérlegelési jogkört kell kapniuk a szükségleteiknek megfelelő egyedi feltételek meghatározásához. A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusai magukban foglalják az azon környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetéseket, amelyeket a tagállamoknak – egyedi nemzeti, regionális vagy helyi szükségleteikkel összhangban – a területük egészén támogatniuk kell. Indokolt, hogy a  tagállamok támogatást nyújtsanak azoknak a mezőgazdasági termelőknek és egyéb gazdálkodóknak, akik önkéntes alapon olyan gazdálkodási kötelezettségeket vállalnak, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez és az azokhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a környezet védelméhez és állapotának javításához, ideértve a víz minőségével és mennyiségével, a levegő minőségével, a talajjal, a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal – köztük a Natura 2000 területekkel és a genetikai sokféleséggel – kapcsolatos önkéntes kötelezettségvállalásokat is. A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetések keretében nyújtott támogatás helyi irányítású, integrált vagy együttműködésen alapuló megközelítések és eredményalapú beavatkozások formáját is öltheti.

(37)

A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások alapelveinek meghatározása uniós szinten történik, különös tekintettel a kiválasztási kritériumok tagállamok általi alkalmazására vonatkozó alapkövetelményekre. Ugyanakkor a tagállamoknak tág mérlegelési jogkört kell kapniuk a szükségleteiknek megfelelő egyedi feltételek meghatározásához. A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusai magukban foglalják az azon környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetéseket, amelyeket a tagállamoknak – egyedi nemzeti, regionális vagy helyi szükségleteikkel összhangban – a területük egészén támogatniuk kell. A  tagállamoknak támogatást kell nyújtaniuk azoknak a mezőgazdasági termelőknek , termelők csoportjainak és egyéb gazdálkodóknak, akik önkéntes alapon olyan gazdálkodási kötelezettségeket vállalnak, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez és az azokhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a környezet védelméhez és állapotának javításához, ideértve a víz minőségével és mennyiségével, a levegő minőségével, a talajjal, a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal – köztük a Natura 2000 területekkel , nagy természeti értéket képviselő területekkel és a genetikai sokféleséggel – kapcsolatos önkéntes kötelezettségvállalásokat is. A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetések keretében nyújtott támogatás helyi irányítású, integrált , kollektív vagy együttműködésen alapuló megközelítések és eredményalapú beavatkozások formáját is öltheti.

(37a)

Az uniós ökoszisztémák ellenálló képességének biztosítása és a biológiai sokféleség előmozdítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy támogatást nyújtsanak a fenntartható agrár-környezetvédelmi gyakorlatokhoz, az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a genetikai erőforrások védelméhez és javításához, különösen a hagyományos nemesítési módszerek révén.

(38)

A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó támogatások a következőket foglalhatják magukban: az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott, a földterületek ökológiai gazdálkodásba való bevonását és az ökológiai gazdálkodásba bevont területek fenntartását szolgáló támogatások; egyéb, környezetbarát termelési rendszereket – például az agroökológiát, a talajvédő művelést és az integrált termelést – támogató beavatkozástípusok keretében teljesített kifizetések; erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem; erdősítéshez és agrárerdészeti rendszerek létesítéséhez nyújtott támogatások; állatjólét; a genetikai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és fejlesztése. A tagállamok szükségleteiknek megfelelően egyéb programokat is kidolgoztatnak e beavatkozástípus keretében. Ez a kifizetéstípus kizárólag az uniós és a tagállami jogban meghatározott kötelező előírásokon és követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokkal, valamint a KAP-stratégiai tervben megállapított feltételességgel összefüggésben felmerülő többletköltségek és elmaradt jövedelmek fedezésére szolgálhat. A beavatkozások e típusához kapcsolódó kötelezettségvállalások előzetesen meghatározott, éves vagy többéves időszakokra vonatkozhatnak, és időtartamuk kellően indokolt esetben meghaladhatja a hét évet.

(38)

A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó támogatásoknak magukban kell foglalniuk az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott, a földterületek ökológiai gazdálkodásba való bevonását szolgáló támogatásokat és magukban foglalhatnak az ökológiai gazdálkodásba bevont területekfenntartását szolgáló támogatásokat is; egyéb, környezetbarát termelési rendszereket – például a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodást, az agroökológiát és az integrált termelést – támogató beavatkozástípusok keretében teljesített kifizetések; erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem; erdősítéshez és agrárerdészeti rendszerek létesítéséhez nyújtott támogatások; a hagyományos mezőgazdasági tájak védelme, állatjólét és állategészségügy ; a genetikai erőforrások és a biodiverzitás megőrzése, fenntartható használata és fejlesztése. A tagállamok szükségleteiknek megfelelően egyéb programokat is kidolgozhatnak e beavatkozástípus keretében , és megerősíthetik a kifejezetten a méhészeti ágazatra irányuló agrár-környezetvédelmi intézkedéseket, amelyek az Unió egyes régióiban már léteznek, valamint további intézkedéseket dolgozhatnak ki . Ez a kifizetéstípus kizárólag az uniós és a tagállami jogban meghatározott kötelező előírásokon és követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokkal, valamint a KAP-stratégiai tervben megállapított feltételességgel összefüggésben felmerülő többletköltségek , pénzügyi ösztönzők és elmaradt jövedelmek fedezésére szolgálhat . A tagállamoknak pénzügyi ösztönzőket is kell nyújtaniuk a kedvezményezetteknek . A beavatkozások e típusához kapcsolódó kötelezettségvállalások előzetesen meghatározott, éves vagy többéves időszakokra vonatkozhatnak, és időtartamuk kellően indokolt esetben meghaladhatja a hét évet.

(39)

Az erdőgazdálkodással kapcsolatos intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az uniós erdőgazdálkodási stratégia végrehajtásához, és a tagállamok nemzeti vagy szubnacionális erdőprogramjain vagy azokkal egyenértékű eszközökön kell alapulniuk, amelyeknek viszont a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről szóló rendeletből [LULUCF-rendelet] eredő és az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencián tett kötelezettségvállalásokra kell épülniük. A beavatkozásoknak az erdőgazdálkodási tervekre vagy azokkal egyenértékű eszközökre kell alapulniuk, és a következőket foglalhatják magukban: az erdőterületek fejlesztése és a fenntartható erdőgazdálkodás, beleértve a földterületek erdősítését és az agrárerdészeti rendszerek létrehozását és megújítását is; az erdészeti erőforrások védelme, helyreállítása és minőségének javítása, figyelembe véve az alkalmazkodási igényeket is; az erdők védelmének és rezilienciájának biztosítását és fokozását szolgáló beruházások, valamint az erdei ökoszisztémákkal és az éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása; továbbá a megújuló energiák használatának és a biogazdaságnak a támogatására irányuló intézkedések és beruházások.

(39)

Az erdőgazdálkodással kapcsolatos intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az agrárerdészeti rendszerek használatának kiszélesítéséhez és az uniós erdőgazdálkodási stratégia végrehajtásához, és a tagállamok nemzeti vagy szubnacionális erdőprogramjain vagy azokkal egyenértékű eszközökön kell alapulniuk, amelyeknek viszont az (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendeletből (1a) származó, illetve az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencián tett kötelezettségvállalásokra kell épülniük. A beavatkozásoknak fenntartható erdőgazdálkodási tervekre vagy azokkal egyenértékű eszközökre kell alapulniuk, amelyek megvalósítják a légköri szén-dioxid hatékony megkötését és egyúttal növelik a biológiai sokféleséget, és amelyek a következőket foglalhatják magukban: az erdőterületek fejlesztése és a fenntartható erdőgazdálkodás, beleértve a földterületek erdősítését , a tüzek megelőzését és az agrárerdészeti rendszerek létrehozását és megújítását is; az erdészeti erőforrások védelme, helyreállítása és minőségének javítása, figyelembe véve az alkalmazkodási igényeket is; az erdők védelmének és rezilienciájának biztosítását és fokozását szolgáló beruházások, valamint az erdei ökoszisztémákkal és az éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása; továbbá a megújuló energiák használatának és a biogazdaságnak a támogatására irányuló intézkedések és beruházások.

(40)

Annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítható legyen a méltányos jövedelem és a reziliens mezőgazdasági ágazat, a tagállamok támogatást nyújthatnak a hátrányos természeti adottságú területeken és az egyéb területspecifikus nehézségekkel küzdő területeken tevékenységet végző mezőgazdasági termelőknek. A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó kifizetéseket illetően továbbra is a 2014–2020-as időszakra szóló vidékfejlesztési szakpolitika szerinti területmegjelölést kell alkalmazni. Ahhoz, hogy a KAP hozzájáruljon az ambiciózusabb uniós környezetvédelmi törekvések megvalósításához, valamint a természethez és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó beruházások finanszírozása terén létrejött szinergiák megerősödéséhez, szükség van egy olyan különálló intézkedés megtartására, amelynek célja az, hogy ellentételezést biztosítson a kedvezményezettek számára a  Natura 2000 irányelv és a víz-keretirányelv végrehajtásából eredő hátrányok tekintetében. Ezért továbbra is támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelők és az erdőgazdálkodók részére ahhoz, hogy megbirkózzanak a 2009/147/EK irányelv és a 92/43/EGK irányelv végrehajtásából eredő különös hátrányokkal, és hozzájáruljanak a Natura 2000 területek hatékony kezeléséhez. Támogatást kell biztosítani továbbá a mezőgazdasági termelőknek a víz-keretirányelv végrehajtása nyomán a vízgyűjtő területeken jelentkező hátrányok leküzdéséhez. A támogatást olyan, a KAP-stratégiai tervben ismertetett konkrét követelményekhez kell kapcsolni, amelyek túlmutatnak a vonatkozó kötelező előírásokon és követelményeken. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy ne fordulhasson elő kettős finanszírozás a mezőgazdasági termelőknek az ökorendszerek keretében nyújtott támogatásokkal párhuzamosan folyósított kifizetések miatt. Ezenkívül a tagállamoknak a KAP-stratégiai tervek általános kialakításában figyelembe kell venniük a Natura 2000 területek sajátos szükségleteit.

(40)

Annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítható legyen a méltányos jövedelem és a reziliens mezőgazdasági ágazat, a tagállamok támogatást nyújthatnak a hátrányos természeti adottságú területeken és az egyéb területspecifikus nehézségekkel küzdő területeken , köztük a hegyvidéki területeken és szigeti régiókban tevékenységet végző mezőgazdasági termelőknek. A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó kifizetéseket illetően továbbra is a 2014–2020-as időszakra szóló vidékfejlesztési szakpolitika szerinti területmegjelölést kell alkalmazni. Ahhoz, hogy a KAP hozzájáruljon az ambiciózusabb uniós környezetvédelmi törekvések megvalósításához, valamint a természethez és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó beruházások finanszírozása terén létrejött szinergiák megerősödéséhez, szükség van egy olyan különálló intézkedés megtartására, amelynek célja az, hogy ellentételezést biztosítson a kedvezményezettek számára a  92/43/EGK tanácsi irányelv (1a) által létrehozott Natura 2000 és a víz-keretirányelv végrehajtásából eredő hátrányok tekintetében. Ezért továbbra is támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelők és az erdőgazdálkodók részére ahhoz, hogy megbirkózzanak a 2009/147/EK irányelv és a 92/43/EGK irányelv végrehajtásából eredő különös hátrányokkal, és hozzájáruljanak a Natura 2000 területek hatékony kezeléséhez. Támogatást kell biztosítani továbbá a mezőgazdasági termelőknek a víz-keretirányelv végrehajtása nyomán a vízgyűjtő területeken jelentkező hátrányok leküzdéséhez. A támogatást olyan, a KAP-stratégiai tervben ismertetett konkrét követelményekhez kell kapcsolni, amelyek túlmutatnak a vonatkozó kötelező előírásokon és követelményeken. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy ne fordulhasson elő kettős finanszírozás a mezőgazdasági termelőknek az ökorendszerek keretében nyújtott támogatásokkal párhuzamosan folyósított kifizetések miatt , ugyanakkor elegendő rugalmasságot kell lehetővé tenniük a stratégiai tervekben a különböző beavatkozások közötti kiegészítő jelleg hatékonyabb megteremtése érdekében . Ezenkívül a tagállamoknak a KAP-stratégiai terveik általános kialakításában figyelembe kell venniük a Natura 2000 területek sajátos szükségleteit.

(41)

A KAP célkitűzéseinek megvalósítására termelő és nem termelő , mezőgazdasági üzemeken belüli és kívüli beruházásokhoz nyújtott támogatások révén egyaránt törekedni kell . Ezek a beruházások irányulhatnak egyebek mellett a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához – többek között a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáféréshez, a birtokrendezéshez és a  termőföld minőségének javításához , az agrárerdészeti gyakorlatokhoz, valamint az energia- és vízellátáshoz és az energia- és víztakarékossághoz – kapcsolódó infrastruktúrákra. A KAP-stratégiai tervek és az uniós célkitűzések közötti nagyobb összhang és a tagállamok közötti egyenlő feltételek biztosítása érdekében e rendelet megállapítja a beruházási témák negatív listáját.

(41)

A KAP célkitűzéseinek megvalósítására termelő és nem termelő beruházások támogatása révén egyaránt törekedni kell, amelyek célja a mezőgazdasági üzemek rezilienciájának erősítése . Ezek a beruházások irányulhatnak egyebek mellett a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához – többek között a mezőgazdasági és erdőterületekhez való hozzáféréshez, a birtokrendezéshez és a  meliorációhoz , az agrárerdészeti gyakorlatokhoz, valamint az energia- és vízellátáshoz és az energia- és víztakarékossághoz – kapcsolódó infrastruktúrákra. A KAP-stratégiai tervek és az uniós célkitűzések közötti nagyobb összhang és a tagállamok közötti egyenlő feltételek biztosítása érdekében e rendelet megállapítja a beruházási témák negatív listáját.

(42)

Tekintettel arra, hogy meg kell szüntetni az uniós mezőgazdaság beruházási hiányát, és javítani kell a kiemelt fontosságú csoportok, nevezetesen a magasabb kockázati profilú fiatal mezőgazdasági termelők és új belépők finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését, elő kell mozdítani az InvestEU Alap garanciáinak és a támogatások és a finanszírozási eszközök kombinációjának igénybevételét . Mivel a finanszírozási eszközök alkalmazásában jelentős eltérések figyelhetők meg a tagállamokban a finanszírozáshoz való hozzáférés, a bankszektor fejlettsége, a kockázati tőke jelenléte, a közigazgatás működésének ismerete és a kedvezményezettek lehetséges köre tekintetében fennálló különbségek miatt, a tagállamoknak KAP-stratégiai tervükben meg kell határozniuk a megfelelő célokat, a kedvezményezetteket, a preferenciális feltételeket és a támogathatósággal kapcsolatos egyéb lehetséges szabályokat.

(42)

Tekintettel arra, hogy meg kell szüntetni az uniós mezőgazdaság beruházási hiányát és javítani kell a kiemelt fontosságú csoportok, nevezetesen a magasabb kockázati profilú fiatal mezőgazdasági termelők és új belépők finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését, ösztönözni kell a támogatások finanszírozási eszközökkel való ötvözését . Mivel a finanszírozási eszközök alkalmazásában jelentős eltérések figyelhetők meg a tagállamokban a finanszírozáshoz való hozzáférés, a bankszektor fejlettsége, a kockázati tőke jelenléte, a közigazgatás működésének ismerete és a kedvezményezettek lehetséges köre tekintetében fennálló különbségek miatt, a tagállamoknak KAP-stratégiai tervükben meg kell határozniuk a megfelelő célokat, a kedvezményezetteket, a preferenciális feltételeket és a támogathatósággal kapcsolatos egyéb lehetséges szabályokat.

(43)

A fiatal mezőgazdasági termelők és az új belépők továbbra is komoly akadályokkal szembesülnek a földterületekhez való hozzáférés, a magas árak és a hitelhez való hozzáférés kapcsán. Vállalkozásaikat nagyobb mértékben veszélyezteti az árak ingadozása (az inputok és a termények esetében is), és nagy szükségük van a vállalkozói és kockázatkezelési készségek tárgyában tartott képzésekre. Ezért alapvetően fontos, hogy folytatódjék az új vállalkozások és mezőgazdasági üzemek létesítésének támogatása. A tagállamoknak stratégiai megközelítést, valamint egyértelmű és koherens beavatkozásokat kell kidolgozniuk a generációs megújulás érdekében az e kérdéshez rendelt konkrét célkitűzéseknek megfelelően. E cél megvalósítása érdekében a tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy KAP-stratégiai terveikben preferenciális feltételeket állapítsanak meg a fiatal mezőgazdasági termelők és az új belépők által igénybe vehető finanszírozási eszközök tekintetében, és a szóban forgó stratégiai tervekben rendelkezniük kell a közvetlen kifizetések keretösszegének legalább 2 %-át kitevő összeg elkülönítéséről. A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez és a vidéki induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás maximális összegét, amely finanszírozási eszközökön keresztül vagy azokkal kombinálva is elérhető, indokolt felemelni 100 000  EUR-ra.

(43)

A fiatal mezőgazdasági termelők és az új mezőgazdasági termelők továbbra is komoly akadályokkal szembesülnek a földterületekhez való hozzáférés, a magas árak és a hitelhez való hozzáférés kapcsán. Vállalkozásaikat nagyobb mértékben veszélyezteti az árak ingadozása (az inputok és a termények esetében is), és nagy szükségük van a vállalkozói , kockázatmegelőzési és vezetői készségek tárgyában tartott képzésekre. Ezért alapvetően fontos, hogy folytatódjék az új vállalkozások és mezőgazdasági üzemek létesítésének támogatása. A tagállamoknak stratégiai megközelítést, valamint egyértelmű és koherens beavatkozásokat kell kidolgozniuk a generációs megújulás érdekében az e kérdéshez rendelt konkrét célkitűzésnek megfelelően. E cél megvalósítása érdekében a tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy KAP-stratégiai terveikben preferenciális feltételeket állapítsanak meg a fiatal mezőgazdasági termelők és az új belépők által igénybe vehető finanszírozási eszközök tekintetében, és a szóban forgó stratégiai tervekben rendelkezniük kell az első pillérben a közvetlen kifizetések éves keretösszegének legalább 2 %-át kitevő összeg elkülönítéséről. A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez és a vidéki induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás maximális összegét, amely finanszírozási eszközökön keresztül vagy azokkal kombinálva is elérhető, indokolt felemelni 100 000  EUR-ra.

(44)

Tekintve, hogy szükség van megfelelő kockázatkezelési eszközök biztosítására, indokolt fenntartani a biztosítási díjakhoz nyújtott támogatást és a kölcsönös kockázatkezelési alapokat, amelyeket az EMVA-ból kell finanszírozni. A kölcsönös kockázatkezelési alapok kategóriája magában foglalja mind a termelési veszteségekhez kapcsolódó kölcsönös kockázatkezelési alapokat, mind a jövedelemkieséshez kapcsolódó ágazatspecifikus jövedelemstabilizáló eszközöket.

(44)

Tekintve, hogy szükség van megfelelő kockázatkezelési eszközök biztosítására, indokolt fenntartani a biztosítási díjakhoz nyújtott támogatást és a kölcsönös kockázatkezelési alapokat, amelyeket az EMVA-ból kell finanszírozni. A kölcsönös kockázatkezelési alapok kategóriája magában foglalja mind a termelési veszteségekhez kapcsolódó kölcsönös kockázatkezelési alapokat, mind a jövedelemkieséshez kapcsolódó ágazatspecifikus jövedelemstabilizáló eszközöket. A kockázatkezelési eszközöknek a mezőgazdasági termelők előtt álló kihívásokhoz – köztük az éghajlatváltozáshoz – való hozzáigazítása érdekében a KAP eszköztárának magában kell foglalnia a mezőgazdasági termelőknél az állat- és növénybetegségek leküzdése érdekében hozott intézkedések kapcsán felmerülő költségek és veszteségek, valamint a biogazdálkodással foglalkozó mezőgazdasági termelőknél a felelősségükön kívül eső külső szennyezés miatt felmerülő veszteségek kompenzálását. Az EMVA által finanszírozott beavatkozások nemzeti kockázatkezelési rendszerekkel való összeegyeztethetőségét azonban biztosítani kell.

(45)

A támogatásnak lehetővé kell tennie, hogy legalább két jogalany együttműködést alakítson ki és folytasson a KAP célkitűzéseinek teljesítése céljából. A támogatás az ilyen együttműködés valamennyi szempontjához kapcsolódhat, például a következőkhöz: minőségrendszerek létrehozása; kollektív környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések; a rövid ellátási láncok és a helyi piacok támogatása; kísérleti projektek; a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség operatív csoportjainak projektjei, helyi fejlesztési projektek, intelligens falvak, vásárlói klubbok és közös géphasználat céljából létrejövő termelői körök; mezőgazdasági társulások; erdőgazdálkodási tervek; hálózatok és klaszterek; szociális mezőgazdaság; közösségi támogatású mezőgazdaság; a LEADER hatálya alá tartozó fellépések; továbbá termelői csoportok és termelői szervezetek létrehozása, valamint az együttműködés egyéb olyan formáinak kialakítása, amelyek a KAP konkrét célkitűzéseinek eléréséhez szükségesnek bizonyulnak.

(45)

A támogatásnak lehetővé kell tennie, hogy legalább két jogalany együttműködést alakítson ki és folytasson a KAP célkitűzéseinek teljesítése céljából. A támogatás az ilyen együttműködés valamennyi szempontjához kapcsolódhat, például a következőkhöz: minőségrendszerek létrehozása , tanúsítási költségei, népszerűsítése és fenntartása ; kollektív környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések; a rövid ellátási láncok és a helyi piacok támogatása; kísérleti projektek; a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség operatív csoportjainak projektjei, helyi fejlesztési projektek, intelligens falvak, vásárlói klubok és közös géphasználat céljából létrejövő termelői körök; mezőgazdasági társulások; erdőgazdálkodási tervek, ideértve az agrárerdészetet ; hálózatok és klaszterek; szociális mezőgazdaság; közösségi támogatású mezőgazdaság; a LEADER hatálya alá tartozó fellépések; továbbá termelői csoportok és termelői szervezetek – többek között az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet  (1a) alapján elismert termelői csoportok – létrehozása, valamint az együttműködés egyéb olyan formáinak kialakítása, amelyek a KAP konkrét célkitűzéseinek eléréséhez szükségesnek bizonyulnak. A generációs megújulás előmozdításának egyik módjaként mérlegelni kell külön támogatás nyújtását azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik a törvényben előírt nyugdíjkorhatár elérése előtt abba kívánják hagyni a gazdálkodást, és egy együttműködő fiatalabb mezőgazdasági termelőnek kívánják átadni gazdaságukat.

(47)

Az EMGA-nak továbbra is a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló és az ágazati beavatkozástípusokat kell finanszíroznia, míg a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások költségeit ezentúl is az EMVA-ból kell fedezni, az e rendeletben foglaltak szerint. A KAP pénzgazdálkodásának szabályait a két alapra és az általuk támogatott tevékenységekre vonatkozóan külön-külön kell rögzíteni, figyelembe véve, hogy az új teljesítési modell nagyobb mértékű rugalmasságot és szubszidiaritást biztosít a tagállamoknak célkitűzéseik teljesítéséhez. Az e rendeletben előírt beavatkozástípusokat a  2021 . január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra kell alkalmazni.

(47)

Az EMGA-nak továbbra is a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló és az ágazati beavatkozástípusokat kell finanszíroznia, míg a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások költségeit ezentúl is az EMVA-ból kell fedezni, az e rendeletben foglaltak szerint. A KAP pénzgazdálkodásának szabályait a két alapra és az általuk támogatott tevékenységekre vonatkozóan külön-külön kell rögzíteni, figyelembe véve, hogy az új teljesítési modell nagyobb mértékű rugalmasságot és szubszidiaritást biztosít a tagállamoknak célkitűzéseik teljesítéséhez. Az e rendeletben előírt beavatkozástípusokat a  2022 . január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra kell alkalmazni.

(48)

A közvetlen kifizetésekhez a  KAP-stratégia terv alapján nyújtott támogatások az e rendeletben rögzítendő nemzeti előirányzatokon belül ítélhetők oda. E nemzeti előirányzatoknak tükrözniük kell azt a folyamatos változást, amelynek eredményeként azon tagállamok esetében, amelyek hektáronkénti támogatási szintje a legalacsonyabb, az előirányzatokat fokozatosan növelni kell annak érdekében, hogy a jelenlegi kifizetési szint és az uniós átlag 90 %-a közötti különbség 50 %-kal csökkenjen. A kifizetéscsökkentési mechanizmus és az annak eredményeként elérhetővé váló összeg figyelembevétele érdekében indokolt lehetővé tenni, hogy a tagállamok KAP-stratégiai tervében szereplő indikatív pénzügyi előirányzatok teljes éves összege meghaladja a nemzeti előirányzatot.

(48)

Az EMGA nem támogathat olyan tevékenységeket, amelyek káros hatással vannak a környezetre, vagy nem egyeztethetők össze az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekkel a fenntartható mezőgazdálkodási elvekkel összhangban. A közvetlen kifizetésekhez a  KAP-stratégiai tervek alapján nyújtott támogatások az e rendeletben rögzítendő nemzeti előirányzatokon belül ítélhetők oda. E nemzeti előirányzatoknak tükrözniük kell azt a folyamatos változást, amelynek eredményeként azon tagállamok esetében, amelyek hektáronkénti támogatási szintje a legalacsonyabb, az előirányzatokat fokozatosan növelni kell annak érdekében, hogy a jelenlegi kifizetési szint és az uniós átlag 90 %-a közötti különbség 50 %-kal csökkenjen. A kifizetéscsökkentési mechanizmus és az annak eredményeként felszabaduló összeg tagállami felhasználásának figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok KAP-stratégiai tervében szereplő indikatív pénzügyi előirányzatok teljes éves összege meghaladja a nemzeti előirányzatot.

(49)

Az EMVA-pénzeszközök kezelésének megkönnyítése érdekében egységes , a tagállami közkiadásokhoz viszonyított hozzájárulási arányt kell megállapítani az EMVA-ból nyújtott támogatásokra vonatkozóan. Sajátos jelentőségük vagy jellegük figyelembevétele érdekében egyes művelettípusok tekintetében egyedi hozzájárulási arányokat kell megállapítani. A fejlettségi szintből, a távoli fekvésből és az elszigeteltségből fakadó sajátos hátrányok enyhítése érdekében indokolt az EMVA-ból biztosított hozzájárulás arányát megfelelő szinten megállapítani a kevésbé fejlett régiók, az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek esetében.

(49)

Az EMVA-pénzeszközök kezelésének megkönnyítése érdekében meg kell állapítani egy , a tagállami közkiadásokhoz viszonyított általános hozzájárulási arányt az EMVA-ból nyújtott támogatásokra vonatkozóan. Sajátos jelentőségük vagy jellegük figyelembevétele érdekében egyes művelettípusok tekintetében egyedi hozzájárulási arányokat kell megállapítani. Az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók és a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet  (1a) 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigetek fejlettségi szintjéből, távoli fekvéséből és elszigeteltségéből fakadó sajátos hátrányok enyhítése érdekében magasabb EMVA-hozzájárulást kell megállapítani ezen régiók esetében.

(49a)

A régiók és térségek uniós szintű kategorizálásához objektív kritériumokat kell meghatározni az EMVA-ból nyújtott támogatások tekintetében. Ebből a célból indokolt, hogy a régiók és térségek uniós szinten történő meghatározása a régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon, amelyet az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet  (1a) állapított meg. A megfelelő – különösen a lemaradó régiók felzárkóztatására és a tagállamokon belüli régióközi egyenlőtlenségek kezelésére irányuló – támogatás biztosítása érdekében a legfrissebb osztályozásokat és adatokat kell felhasználni.

(50)

Elő kell írni, hogy ne lehessen támogatást nyújtani az EMVA-ból olyan beruházásokhoz , amelyek károsak lennének a környezetre nézve. Ezért e rendeletnek tartalmaznia kell egy sor kizárási szabályt, valamint biztosítania kell annak lehetőségét, hogy további, a szóban forgó célt szolgáló garanciák kerüljenek meghatározásra felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján. Gondoskodni kell különösen arról, hogy az EMVA-ból ne lehessen finanszírozni olyan öntözési beruházásokat, amelyek nem járulnak hozzá az érintett víztest vagy víztestek jó állapotának eléréséhez vagy megőrzéséhez, sem olyan erdőtelepítési beruházásokat, amelyek nincsenek összhangban a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek megfelelően meghatározott éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekkel .

(50)

Az EMVA-nak kiemelt támogatást kell nyújtania a gazdasági és környezeti hasznokat egyaránt termelő beruházásoknak, ugyanakkor nem szabad támogatnia az olyan beruházásokat , amelyek károsak lennének a környezetre nézve , vagy amelyek nincsenek összhangban az éghajlati, környezetvédelmi, állatjóléti és a biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzésekkel. Azokat a beruházásokat kell hangsúlyozni, amelyek gazdasági és környezeti előnyökkel is járnak . Ezért e rendeletnek tartalmaznia kell egy sor pontosabban meghatározott kizárási szabályt, valamint biztosítania kell annak lehetőségét, hogy további, a szóban forgó célt szolgáló garanciák kerüljenek meghatározásra felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján. Gondoskodni kell különösen arról, hogy az EMVA-ból ne lehessen finanszírozni olyan erdőtelepítési beruházásokat, amelyek nincsenek összhangban a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek megfelelően meghatározott éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekkel. Az EMVA továbbá nem fedezhet olyan öntözési beruházásokat, amelyek nem járulnak hozzá az érintett víztest vagy víztestek jó állapotának eléréséhez vagy megőrzéséhez. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a hatóságok minden erdőtelepítési és újraerdősítési tevékenység során aktívan fellépjenek az ökológiai szempontokat és az erdőtüzek kezelését illetően, és erősítsék meg a puha megelőző intézkedések és a földhasználat szerepét.

(51a)

Annak érdekében, hogy az Unió függetlenné válhasson a fehérjenövény-behozataltól, a KAP arra törekszik, hogy a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel  (1a) (megújulóenergia-irányelv) összhangban ösztönözze a fehérjenövények olajos melléktermékeiből származó bio-tüzelőanyagok felhasználását.

(51b)

Az EMGA és az EMVA keretében nem nyújtható támogatás azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek tevékenysége bikaviadalokra szánt bikák tenyésztését is magában foglalja. Az ilyen jellegű finanszírozás egyértelműen sérti a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló európai egyezményt.

(52)

E program – kifejezésre juttatva annak fontosságát, hogy a Párizsi Megállapodás végrehajtására és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására vonatkozó uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban fellépjen az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben – továbbra is hozzá fog járulni az éghajlat-politikai szempontoknak az uniós szakpolitikákban való érvényesítéséhez és annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az EU költségvetési kiadásainak 25  %-a éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését szolgálja. A KAP keretében végrehajtandó fellépések a tervek szerint a KAP pénzügyi keretének 40 %-ával járulnak hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítéséhez. A releváns fellépések meghatározására a program kidolgozása és végrehajtása folyamán kerül sor, majd e fellépéseket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újra kell értékelni.

(52)

E program – kifejezésre juttatva annak fontosságát, hogy a Párizsi Megállapodás végrehajtására és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására vonatkozó uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban fellépjen az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben – továbbra is hozzá fog járulni az éghajlat-politikai szempontoknak az uniós szakpolitikákban való érvényesítéséhez és a környezeti szempontból káros támogatások fokozatos kivezetéséhez, valamint annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az EU költségvetési kiadásainak legalább 30  %-a éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését szolgálja. A KAP keretében végrehajtandó fellépéseknek a KAP pénzügyi keretének legalább 40 %-ával kell hozzájárulniuk az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítéséhez. A releváns fellépések meghatározására a program kidolgozása és végrehajtása folyamán kerül sor, majd e fellépéseket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újra kell értékelni.

(54)

Az uniós hozzáadott érték növelése, a működő mezőgazdasági belső piac megőrzése és a fenti általános és konkrét célkitűzések megvalósítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok ne egymástól elszigetelten hozzák meg az e rendelet szerinti döntéseket, hanem a KAP-stratégiai tervben rögzítendő strukturált folyamat keretében. A KAP Unió-szerte megvalósítandó konkrét célkitűzéseit, a beavatkozások fő típusait, a teljesítménykeretet és az irányítási struktúrát uniós szintű, felülről építkező szabályozásban kell megállapítani. A feladatok ily módon történő felosztásának célja az, hogy teljes mértékben megfeleljenek egymásnak a befektetett pénzügyi források és az elért eredmények.

(54)

Az uniós hozzáadott érték növelése, a működő mezőgazdasági belső piac megőrzése és a fenti általános és konkrét célkitűzések megvalósítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok ne egymástól elszigetelten hozzák meg az e rendelet szerinti döntéseket, hanem a KAP-stratégiai tervben rögzítendő strukturált folyamat keretében. A KAP Unió-szerte megvalósítandó konkrét célkitűzéseit, a beavatkozások fő típusait, a teljesítménykeretet és az irányítási struktúrát uniós szintű, felülről építkező szabályozásban kell megállapítani. A feladatok ily módon történő felosztásának célja az, hogy teljes mértékben megfeleljenek egymásnak a befektetett pénzügyi források és az elért eredmények.

(55)

A KAP-stratégiai tervek egyértelműen stratégiai jellegének biztosítása, valamint az egyéb uniós szakpolitikákkal és különösen az uniós jogszabályokból vagy nemzetközi megállapodásokból eredő, egyebek mellett az éghajlatváltozáshoz, az erdőkhöz, a biológiai sokféleséghez és a vízhez kapcsolódó, rögzített hosszú távú nemzeti célokkal való összekapcsolás előmozdítása érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy tagállamonként egyetlen ilyen stratégiai terv kerüljön kidolgozásra.

(55)

A KAP-stratégiai tervek egyértelműen stratégiai jellegének biztosítása, valamint az egyéb uniós szakpolitikákkal és különösen az uniós jogszabályokból vagy nemzetközi megállapodásokból eredő, egyebek mellett az éghajlatváltozáshoz, az erdőkhöz, a biológiai sokféleséghez és a vízhez kapcsolódó, rögzített hosszú távú nemzeti célokkal való összekapcsolás előmozdítása érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy tagállamonként egyetlen ilyen stratégiai terv kerüljön kidolgozásra. A tagállamok közigazgatási szerkezetének megfelelő figyelembevételével a stratégiai tervnek – adott esetben – regionális vidékfejlesztési intézkedéseket is tartalmaznia kell.

(55a)

Elengedhetetlen, hogy a KAP-stratégiai tervek egyértelmű, egyszerű és félreérthetetlen kerettel rendelkezzenek a szakpolitikák nemzeti, regionális vagy helyi szintű túlszabályozásának elkerülése érdekében.

(55b)

Az új teljesítési modell nem kérdőjelezheti meg a belső piac integritását vagy a KAP hagyományosan európai jellegét, amelynek olyan valódi közösségi szakpolitikának kell maradnia, amely uniós megközelítést és egyenlő versenyfeltételeket biztosít.

(55c)

Az EUMSZ 208. cikkével összhangban az Unió és a tagállamok biztosítják, hogy a fejlesztési együttműködési célkitűzéseket valamennyi KAP-beavatkozásban figyelembe vegyék, és azok tiszteletben tartsák az élelemhez való jogot és a fejlődéshez való jogot. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a KAP stratégiai tervek a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljanak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendben és a Párizsi Megállapodásban meghatározott célok, valamint az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek, az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai kötelezettségvállalásainak és az Európai Parlament és a Tanács által „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia alapján elfogadott alkalmazandó jogszabályoknak az időben történő teljesítéséhez.

(56)

KAP-stratégiai tervük kidolgozása során a tagállamoknak elemezniük kell sajátos helyzetüket és szükségleteiket, a KAP célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódó célokat kell meghatározniuk, és meg kell tervezniük azokat a beavatkozásokat, amelyek lehetővé teszik e célok elérését, és amelyek egyben igazodnak a nemzeti és egyedi regionális kontextushoz is, beleértve az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiók körülményeit is. Ennek a folyamatnak lehetővé kell tennie nagyobb mértékű szubszidiaritás alkalmazását a közös uniós kereten belül, ugyanakkor biztosítania kell az uniós jog általános elveinek és a KAP célkitűzéseinek való megfelelést is. Ezért helyénvaló szabályokat megállapítani a KAP-stratégiai tervek felépítése és tartalma tekintetében.

(56)

KAP-stratégiai tervük kidolgozása során a tagállamoknak elemezniük kell sajátos helyzetüket és szükségleteiket, a KAP célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódó reális célokat kell meghatározniuk, és meg kell tervezniük azokat a beavatkozásokat, amelyek lehetővé teszik e célok elérését, ugyanakkor biztonságot nyújtanak a végső kedvezményezettek számára, és egyben igazodnak a nemzeti és egyedi regionális kontextushoz is, beleértve az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiók körülményeit is. Ennek a folyamatnak lehetővé kell tennie nagyobb mértékű szubszidiaritás alkalmazását a közös uniós kereten belül, ugyanakkor biztosítania kell az uniós jog általános elveinek és a KAP célkitűzéseinek való megfelelést is. Ezért helyénvaló szabályokat megállapítani a KAP-stratégiai tervek felépítése és tartalma tekintetében. Annak érdekében, hogy a célok tagállamok általi meghatározása és a beavatkozások megtervezése megfelelő legyen és maximalizálja a KAP célkitűzéseihez való hozzájárulást, biztosítva ugyanakkor a politika közös jellegét is, a KAP-stratégiai tervek stratégiáját a helyi körülmények előzetes elemzésére és a szükségleteknek a KAP célkitűzéseivel összefüggésben történő felmérésére kell alapozni. A KAP-stratégiai tervekkel kapcsolatos eljárások során biztosítani kell a mezőgazdasági termelők és azok szervezeteinek minden szakaszba történő bevonását.

(57)

Annak érdekében, hogy a célok tagállamok általi meghatározása és a beavatkozások megtervezése megfelelő legyen és maximalizálja a KAP célkitűzéseihez való hozzájárulást, a KAP-stratégiai tervek stratégiáját a helyi körülmények előzetes elemzésére és a szükségleteknek a KAP célkitűzéseivel összefüggésben történő felmérésére kell alapozni.

(57)

Azt is fontos biztosítani továbbá, hogy a KAP-stratégiai tervek megfelelően tudják tükrözni a tagállamok feltételeinek, (mind belső, mind külső) struktúráinak és piaci helyzetének változásait, valamint hogy idővel igazíthatók legyenek ezekhez.

(58)

A KAP-stratégiai terveknek – tekintve, hogy közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások, ágazati beavatkozások és vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusait egyaránt magukban kell foglalniuk – fokozniuk kell a KAP különféle eszközei közötti összhangot. Ezenkívül biztosítaniuk és igazolniuk kell, hogy a tagállamok által kiválasztott beavatkozások összhangban vannak az uniós prioritásokkal és célkitűzésekkel, és megfelelnek azoknak. Ezért helyénvaló előírni, hogy a tervek tartalmazzanak egy, a KAP konkrét célkitűzései köré szerveződő, eredményorientált beavatkozási stratégiát, beleértve az említett célkitűzésekhez kapcsolódó, számszerűsített célokat is. Az éves alapon történő nyomon követés lehetővé tétele érdekében helyénvaló előírni, hogy e céloknak eredménymutatókon kell alapulniuk.

(58)

A KAP-stratégiai terveknek – tekintve, hogy közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások, ágazati beavatkozások és vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusait egyaránt magukban kell foglalniuk – fokozniuk kell a KAP különféle eszközei közötti összhangot. Ezenkívül biztosítaniuk és igazolniuk kell, hogy a tagállamok által kiválasztott beavatkozások összhangban vannak az uniós prioritásokkal és célkitűzésekkel, és megfelelnek azoknak. Ezért helyénvaló előírni, hogy a tervek tartalmazzanak egy, a KAP konkrét célkitűzései köré szerveződő, eredményorientált beavatkozási stratégiát, beleértve az említett célkitűzésekhez kapcsolódó, számszerűsített célokat is. A nyomon követés lehetővé tétele érdekében helyénvaló előírni, hogy e céloknak eredménymutatókon kell alapulniuk.

(58a)

Az elérhető információk mennyisége és minősége tekintetében jelentős eltérések vannak az e rendelet 6. cikkében meghatározott konkrét célkitűzések nyomon követésére szolgáló jelenlegi tudásalap terén. Néhány konkrét célkitűzés, különösen a biológiai sokféleség nyomon követése tekintetében a jelenlegi tudásalap gyenge, vagy nem alkalmazkodik megfelelően ahhoz a célhoz, hogy megbízható hatásmutatókat kell kialakítani, például a beporzókra és a növényfajták biológiai sokféleségére. A 6. cikkben, illetve az I. mellékletben az Unió egészére meghatározott konkrét célkitűzéseknek és mutatóknak közös vagy összehasonlítható tudásalapon és módszertanon kell alapulniuk valamennyi tagállamban. A Bizottságnak azonosítania kell azokat a területeket, ahol tudásbeli hiányosságok vannak, illetve ahol a tudásalapot nem igazították hozzá megfelelően a KAP hatásának nyomon követéséhez. A Bizottságnak fel kell használnia az uniós költségvetést arra, hogy közös választ adjon a tudással és a nyomon követéssel kapcsolatos akadályokra a 6. cikkben említett összes konkrét célkitűzés és mutató tekintetében. Jelentést kell készítenie erről a kérdésről, megállapításait pedig nyilvánosságra kell hoznia.

(59)

A stratégiának ki kell emelnie továbbá a KAP eszközeinek egymást és az egyéb uniós szakpolitikákat kiegészítő jellegét. A KAP-stratégiai terveknek adott esetben figyelembe kell venniük különösen a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai jogszabályokat, és az e jogszabályok nyomán született nemzeti terveket a jelenlegi helyzet elemzésének (GYELV elemzés) keretében ismertetni kell. Célszerű felsorolni azokat a jogalkotási eszközöket, amelyekre a KAP-stratégiai tervben kifejezetten hivatkozni kell.

(59)

A stratégiának ki kell emelnie továbbá a KAP eszközeinek egymást és az egyéb uniós szakpolitikákat , köztük a kohéziós politikát kiegészítő jellegét. A KAP-stratégiai terveknek figyelembe kell venniük különösen a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai jogszabályokat , az Uniónak a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciára vonatkozó kötelezettségvállalásait , és az e jogszabályok nyomán született nemzeti terveket a jelenlegi helyzet elemzésének (GYELV elemzés) keretében ismertetni kell. Célszerű felsorolni azokat a jogalkotási eszközöket, amelyekre a KAP-stratégiai tervben kifejezetten hivatkozni kell.

(59a)

Mivel a jövedelemtámogatási rendszer fontos szerepet játszik a mezőgazdasági üzemek gazdasági életképességének garantálásában, célszerű figyelembe venni azokat a társadalmi hatásokat, amelyeket a KAP a vidéki térségekben való munkahelyteremtésre gyakorol. A tagállamoknak ezért a stratégiai tervük kidolgozása során figyelembe kell venniük a foglalkoztatási hatást is, amelyet egy létesítmény kifejt egy bizonyos területen. A vonatkozó szakpolitikai eszközök tervezése és végrehajtása során kiemelten kell kezelni azokat az intézkedéseket és tevékenységeket, amelyek több munkahelyet teremtenek.

(60)

Tekintve, hogy a tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani annak eldöntésében, hogy a KAP-stratégiai terv végrehajtásának egy részét nemzeti keretszabályozás alapján regionális szintre delegálják-e, a nemzeti szintű kihívások kezelése céljából a régiók között folytatandó koordináció megkönnyítése érdekében helyénvaló előírni, hogy a KAP-stratégiai tervek mutassák be a nemzeti és a regionális beavatkozások egymáshoz való viszonyát.

(60)

Tekintve, hogy a tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani annak eldöntésében, hogy a KAP-stratégiai terv kidolgozásának és végrehajtásának egy részét a nemzeti keretszabályozásnak megfelelően, vidékfejlesztési beavatkozási programok révén regionális szintre delegálják-e, a nemzeti szintű kihívások kezelése során a régiók között folytatandó koordináció megkönnyítése érdekében helyénvaló előírni, hogy a KAP-stratégiai tervek mutassák be a nemzeti és a regionális beavatkozások egymáshoz való viszonyát.

(68a)

A víz elengedhetetlen termelési tényező a mezőgazdaság számára. A vízgazdálkodás ezért alapvető kérdés, és jobb vízgazdálkodási formákra van szükség. Emellett az éghajlatváltozás jelentős hatást gyakorol a vízforrásokra, és gyakoribb és intenzívebb aszályos időszakokkal, valamint heves esőzésekkel jár együtt. Az egyik kézenfekvő megoldás a víz eltárolása az őszi és téli időszakokban. Emellett a víztestek hozzájárulnak a gazdag biodiverzitásnak kedvező környezet megteremtéséhez. Lehetővé teszik az élő talajok megőrzését és a folyókban az elégséges vízáramlást, ösztönözve ezzel a vízi élővilágot.

(69)

Minden egyes KAP-stratégiai terv esetében ki kell jelölni egy irányító hatóságot, amely felelős a terv irányításáért és végrehajtásáért. A  hatóság feladatait meg kell határozni e rendeletben. Lehetővé kell tenni, hogy az irányító hatóság  – az irányítás hatékonyságáért és megfelelőségéért való felelősségének fenntartása mellett – átruházza feladatai egy részét. A tagállamoknak gondoskodniuk kell róla, hogy a KAP-stratégiai tervek irányítása és végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei az [(EU, Euratom) X] európai parlamenti rendeletnek [az új költségvetési rendelet] és az (EU) X európai parlamenti és tanácsi rendeletnek [az új horizontális rendelet] megfelelően védelemben részesüljenek.

(69)

Minden egyes KAP-stratégiai terv esetében ki kell jelölni egy irányító hatóságot, amely felelős a terv irányításáért és végrehajtásáért. Ugyanakkor a  vidékfejlesztési politikához kapcsolódó elemek regionális kezelése esetén a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy regionális irányító hatóságokat hozzanak létre. Ezek feladatait meg kell határozni e rendeletben. Lehetővé kell tenni, hogy az irányító hatóságok  – az irányítás hatékonyságáért és megfelelőségéért való felelősségük fenntartása mellett – átruházzák feladataik egy részét. A tagállamoknak gondoskodniuk kell róla, hogy a KAP-stratégiai tervek irányítása és végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei az [(EU, Euratom) X] európai parlamenti rendeletnek [az új költségvetési rendelet] és az (EU) X európai parlamenti és tanácsi rendeletnek [az új horizontális rendelet] megfelelően védelemben részesüljenek.

(70)

A megosztott irányítás elvével összhangban a Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló bizottságok segítik a KAP végrehajtásában. A rendszer és a tagállamok helyzetének egyszerűsítése érdekében e rendelet végrehajtásához csak egy monitoringbizottság létrehozására kerül sor a 2014–2020-as programozási időszakban felállított Vidékfejlesztési Bizottság és az ugyanabban az időszakban létrehozott, közvetlen kifizetésekkel foglalkozó bizottság összevonásával. Az irányító hatóság és a monitoringbizottság közös feladata, hogy támogassák a tagállamokat a KAP-stratégiai terv végrehajtásában. A Bizottság munkáját segítenie kell a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottságnak is az ebben a rendeletben megállapított rendelkezéseknek megfelelően.

(70)

A megosztott irányítás elvével összhangban a Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló bizottságok segítik a KAP végrehajtásában. A rendszer és a tagállamok helyzetének egyszerűsítése érdekében e rendelet végrehajtásához csak egy monitoringbizottság létrehozására kerül sor a 2014–2020-as programozási időszakban felállított Vidékfejlesztési Bizottság és az ugyanabban az időszakban létrehozott, közvetlen kifizetésekkel foglalkozó bizottság összevonásával. Az irányító hatóság és a monitoringbizottság közös feladata, hogy támogassák a tagállamokat a KAP-stratégiai terv végrehajtásában. Ugyanakkor a vidékfejlesztési politikához kapcsolódó elemek regionális kezelése esetén a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy regionális monitoringbizottságokat hozzanak létre.  A Bizottság munkáját segítenie kell a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottságnak is az ebben a rendeletben megállapított rendelkezéseknek megfelelően.

(71)

Az EMVA-nak a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtás révén támogatnia kell [a horizontális rendelet 7. cikkében] említett feladatok ellátásával kapcsolatos fellépéseket. Ezenkívül a tagállamok kezdeményezésére technikai segítség nyújtható a KAP-stratégiai tervvel összefüggő támogatások eredményes igazgatásához és végrehajtásához szükséges feladatok ellátásához. A technikai segítségnyújtás mértékének tagállami kezdeményezésre történő emelésére csak Málta esetében van lehetőség.

(71)

Az EMVA-nak a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtás révén támogatnia kell [a horizontális rendelet 7. cikkében] említett feladatok ellátásával kapcsolatos fellépéseket. Ezenkívül a tagállamok kezdeményezésére technikai segítség nyújtható a KAP-stratégiai tervvel összefüggő támogatások eredményes igazgatásához és végrehajtásához szükséges feladatok ellátásához. A technikai segítségnyújtás mértékének tagállami kezdeményezésre történő emelésére csak Luxemburg és Málta esetében van lehetőség.

(74)

A teljesítési modellből fakadó eredményorientáltsághoz szilárd teljesítménykeretre van szükség, különösen mivel a KAP-stratégiai tervnek egyéb megosztott irányítású szakpolitikák általános célkitűzéseihez is hozzá kell járulnia. A teljesítményalapú szakpolitika megvalósításának részeként éves és többéves értékeléseket kell végrehajtani a teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretben meghatározott, kiválasztott kimeneti, eredmény- és hatásmutatók alapján. E célból – korlátozott számban – célirányos mutatókat kell kiválasztani, oly módon, hogy a lehető legpontosabb képet lehessen alkotni arról, hogy a támogatott beavatkozás hozzájárul-e a kitűzött célok eléréséhez. Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó eredmény- és kimeneti mutatók uniós jogszabályokra visszavezethető nemzeti környezetvédelmi és éghajlat-politikai tervezési eszközökben meghatározott beavatkozásokat foglalhatnak magukban.

(74)

A teljesítési modellből fakadó eredményorientáltsághoz szilárd teljesítménykeretre van szükség, különösen mivel a KAP-stratégiai tervnek egyéb megosztott irányítású szakpolitikák általános célkitűzéseihez is hozzá kell járulnia. A teljesítményalapú szakpolitika megvalósításának részeként értékeléseket kell végrehajtani a teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretben meghatározott, kiválasztott kimeneti, eredmény- és hatásmutatók alapján. E célból – korlátozott számban – célirányos mutatókat kell kiválasztani, oly módon, hogy a lehető legpontosabb képet lehessen alkotni arról, hogy a támogatott beavatkozás hozzájárul-e a kitűzött célok eléréséhez. Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos célkitűzésekre , például a vízminőségre és a víz mennyiségére vonatkozó eredmény- és kimeneti mutatóknak uniós jogszabályokra visszavezethető nemzeti környezetvédelmi és éghajlat-politikai tervezési eszközökben meghatározott beavatkozásokat kell magukban foglalniuk .

(75)

A teljesítmény-, monitoring- és értékelési kerethez kapcsolódó feladatok részeként a tagállamoknak nyomon kell követniük az elért haladást, és arról évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak . A tagállamok által szolgáltatott információkra támaszkodva a Bizottságnak jelentést kell tennie a konkrét célkitűzések teljesítése terén elért előrehaladásról a teljes programozási időszakra vonatkozóan, és e célra bázismutatókat kell használnia.

(75)

A teljesítmény-, monitoring- és értékelési kerethez kapcsolódó feladatok részeként a tagállamoknak nyomon kell követniük az elért haladást, és arról jelentést kell tenniük. A tagállamok által szolgáltatott információkra támaszkodva a Bizottságnak jelentést kell tennie a konkrét célkitűzések teljesítése terén elért előrehaladásról a teljes programozási időszakra vonatkozóan, és e célra bázismutatókat kell használnia.

(76)

Megfelelő mechanizmusokat kell bevezetni annak érdekében, hogy amennyiben a KAP-stratégiai terv végrehajtásának eredményei jelentős mértékben eltérnek a kitűzött céloktól, fel lehessen lépni az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében. Indokolt úgy rendelkezni, hogy a Bizottság cselekvési terv benyújtására szólíthassa fel a tagállamokat jelentős és indokolatlan alulteljesítés esetén . Ez az uniós finanszírozás felfüggesztéséhez, végeredményben pedig – amennyiben a tervezett eredmények nem valósulnak meg – csökkentéséhez vezethet. Ezenkívül az ösztönző mechanizmus részeként általános teljesítménybónusz kerül bevezetésre, amely a jó környezetvédelmi és éghajlati teljesítmény nyújtására való ösztönzés céljából ítélhető oda.

(76)

Megfelelő mechanizmusokat kell bevezetni annak érdekében, hogy amennyiben a KAP-stratégiai terv végrehajtásának eredményei jelentős mértékben eltérnek a kitűzött céloktól, fel lehessen lépni az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében. A tagállamokat ezért jelentős és indokolatlan alulteljesítés esetén cselekvési terv benyújtására szólíthatják fel. Ez az uniós finanszírozás felfüggesztéséhez, végeredményben pedig – amennyiben a tervezett eredmények nem valósulnak meg – csökkentéséhez vezethet.

(78a)

A 106. cikkben leírt értékelést „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia számszerűsített célkitűzései alapján kell elvégezni.

(80a)

A harmadik országokkal aláírt, a mezőgazdasági ágazathoz kapcsolódó kereskedelmi megállapodásoknak olyan mechanizmusokat és védzáradékokat kell tartalmazniuk, amelyek egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak az uniós és nem uniós mezőgazdasági termelők között, valamint védik a fogyasztókat.

(81)

Az e rendelet bármely rendelkezésének alkalmazása céljából gyűjtött személyes adatokat a szóban forgó célnak megfelelően kell feldolgozni. Ezenkívül anonimizálni és – nyomon követés vagy értékelés céljára történő feldolgozás esetén – összesíteni kell őket, továbbá gondoskodni kell a védelmükről az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében történő védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó uniós jogszabályoknak, különösen a 45 / 2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (19) és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (20) megfelelően. Az érintetteket tájékoztatni kell a személyes adataik feldolgozásáról és az adatvédelemmel kapcsolatos jogaikról.

(81)

Az e rendelet bármely rendelkezésének alkalmazása céljából gyűjtött személyes adatokat a szóban forgó célnak megfelelően kell feldolgozni. Ezenkívül anonimizálni és – nyomon követés vagy értékelés céljára történő feldolgozás esetén – összesíteni kell őket, továbbá gondoskodni kell a védelmükről az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében történő védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó uniós jogszabályoknak, különösen az (EU) 2018 / 1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (19) és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (20) megfelelően. Az érintetteket tájékoztatni kell a személyes adataik feldolgozásáról és az adatvédelemmel kapcsolatos jogaikról.

(83)

A jogbiztonság garantálása, a mezőgazdasági termelők jogainak védelme és a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok zökkenőmentes, egységes és hatékony működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő, valamint a kenderfajták megállapítására és azok tetrahidrokannabinol-tartalmának ellenőrzésére szolgáló eljárásra vonatkozó szabályok; a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra és egyes kapcsolódó elemekre a támogathatósági feltételekkel összefüggésben alkalmazandó szabályok; a támogatási jogosultságok bejelentésének tartalmára vonatkozó szabályok és a támogatási jogosultságok aktiválásával kapcsolatos követelmények; az ökorendszerekre vonatkozó további szabályok; intézkedések annak elkerülésére, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás kedvezményezettjeit az adott ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiány hátrányosan érintse, ideértve az arra vonatkozó döntést, hogy az ilyen támogatás kifizetése 2027-ig azon termelési egységek alapján folytatódhasson, amelyekre vonatkozóan a támogatást egy korábbi referencia-időszakban nyújtották; a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában a földterület és a fajták engedélyezésére vonatkozó szabályok és feltételek, valamint a szóban forgó támogatás nyújtására vonatkozó feltételeket megállapító szabályok.

(83)

A jogbiztonság garantálása, a mezőgazdasági termelők jogainak védelme és a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok zökkenőmentes, egységes és hatékony működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő, valamint a kenderfajták megállapítására és azok tetrahidrokannabinol-tartalmának ellenőrzésére szolgáló eljárásra vonatkozó szabályok; a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra és egyes kapcsolódó elemekre a támogathatósági feltételekkel összefüggésben alkalmazandó szabályok; az egyenértékű intézkedések meghatározására szolgáló kritériumok, valamint a  nemzeti vagy regionális tanúsítási rendszerekre alkalmazandó megfelelő követelmények megállapítása ; az éghajlat, a környezet és az állatjólét szempontjából kedvező hatású mezőgazdasági gyakorlatok példáit tartalmazó jegyzék összeállítása; intézkedések annak elkerülésére, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás kedvezményezettjeit az adott ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiány hátrányosan érintse, ideértve az arra vonatkozó döntést, hogy az ilyen támogatás kifizetése 2027-ig azon termelési egységek alapján folytatódhasson, amelyekre vonatkozóan a támogatást egy korábbi referencia-időszakban nyújtották; a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában a földterület és a fajták engedélyezésére vonatkozó szabályok és feltételek, valamint a szóban forgó támogatás nyújtására vonatkozó feltételeket megállapító szabályok.

(84)

Annak érdekében, hogy az ágazati beavatkozástípusok hozzájáruljanak a KAP célkitűzéseinek teljesítéséhez és megerősítsék a KAP egyéb eszközeivel létrejött szinergiákat, valamint hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a belső piacon, és elkerülhető legyen az egyenlőtlen vagy tisztességtelen verseny, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az ágazatközi szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumok és az azokra a helyzetekre vonatkozó szabályok, amikor az elismert ágazatközi szervezet nem tesz eleget a szóban forgó, termelőkre vonatkozó kritériumoknak és kötelezettségeknek; az ágazati beavatkozástípusok megfelelő működésére, az uniós pénzügyi támogatás kiszámításának alapjára – ezen belül a referencia-időszakokra és a forgalmazott termékek értékének kiszámítására –, valamint a forgalomból történő kivonáshoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás maximális szintjére vonatkozó szabályok; a szőlőültetvények újratelepítéséhez kapcsolódó kiadásokra vonatkozó felső határ megállapításának szabályai; és a termelőket a borászati melléktermékek piacról történő kivonására kötelező szabályok, valamint az e kötelezettség alól annak érdekében biztosítható mentességek szabályai, hogy elkerülhetők legyenek a  további adminisztratív terhek , továbbá a  lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok . Az uniós forrásoknak a méhészeti ágazatban végrehajtott beavatkozások céljára történő eredményes és hatékony felhasználása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a bejelentési kötelezettségre vonatkozó további követelmények és a szóban forgó beavatkozástípusok végrehajtásának költségeihez biztosítandó minimális uniós hozzájárulás tekintetében.

(84)

Annak érdekében, hogy az ágazati beavatkozástípusok hozzájáruljanak a KAP célkitűzéseinek teljesítéséhez és megerősítsék a KAP egyéb eszközeivel létrejött szinergiákat, valamint hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a belső piacon, és elkerülhető legyen az egyenlőtlen vagy tisztességtelen verseny, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az ágazatközi szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumok és az azokra a helyzetekre vonatkozó szabályok, amikor az elismert ágazatközi szervezet nem tesz eleget a szóban forgó, termelőkre vonatkozó kritériumoknak és kötelezettségeknek; az ágazati beavatkozástípusok megfelelő működésére, az uniós pénzügyi támogatás kiszámításának alapjára – ezen belül a referencia-időszakokra és a forgalmazott termékek értékének kiszámítására –, valamint a forgalomból történő kivonáshoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás maximális szintjére vonatkozó szabályok; a szőlőültetvények újratelepítéséhez kapcsolódó kiadásokra vonatkozó felső határ megállapításának szabályai; a termelőket a borászati melléktermékek piacról történő kivonására kötelező szabályok, az e kötelezettség alól a járulékos adminisztratív terhek elkerülése érdekében biztosítható mentességek szabályai , a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok, valamint a teljesítmény-, monitoring- és értékelési kerethez kapcsolódó szabályok. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a feltételességi szabályoktól való ideiglenes eltérésre vonatkozóan olyan, rendkívül kedvezőtlen körülmények esetén, mint például a katasztrófaesemények vagy járványok. A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy a mezőgazdasági és környezetvédelmi gyakorlatok, valamint a nemzeti vagy regionális környezetvédelmi tanúsítási rendszerek tekintetében egyenértékű gyakorlatokat határozzon meg . Az uniós forrásoknak a méhészeti ágazatban végrehajtott beavatkozások céljára történő eredményes és hatékony felhasználása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a bejelentési kötelezettségre vonatkozó további követelmények és a szóban forgó beavatkozástípusok végrehajtásának költségeihez biztosítandó minimális uniós hozzájárulás tekintetében. A KAP-stratégiai tervek kidolgozása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el egy, a tagállamok és az illetékes regionális és helyi hatóságok, valamint más partnerek közötti partnerség megszervezésére vonatkozó magatartási kódex meghatározása céljából.

(85)

Annak érdekében, hogy garantálni lehessen a jogbiztonságot és azt, hogy a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások elérjék céljukat, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos aktusokat fogadjon el a gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz, a beruházásokhoz és az együttműködéshez nyújtott támogatások tekintetében .

(85)

Annak érdekében, hogy garantálni lehessen a jogbiztonságot és azt, hogy a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások elérjék céljukat, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az egyes beavatkozástípusok minimális és maximális támogatási összegeinek kiegészítése tekintetében .

(86)

E rendelet egyes, nem alapvető rendelkezéseinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz rendelt tagállami előirányzatok és a KAP-stratégiai terv tartalma tekintetében.

(86)

E rendelet egyes, nem alapvető rendelkezéseinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz rendelt tagállami előirányzatok tekintetében.

(87)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása, valamint a tisztességtelen verseny és a mezőgazdasági termelők közötti megkülönböztetés elkerülése érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: az olajos magvakra vonatkozó támogatáshoz kapcsolódó referenciaterületek meghatározása, a földterületeknek és a fajtáknak a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában történő engedélyezésére vonatkozó szabályok és a kapcsolódó értesítések, a csökkentés kiszámításának módja arra az esetre, ha a gyapottal bevetett támogatható terület meghaladja a bázisterületet, a borkészítés melléktermékeinek lepárlásához nyújtott uniós pénzügyi támogatás, a vidékfejlesztési célokat szolgáló beavatkozások különböző típusaira nyújtott uniós támogatások teljes összegének tagállamok szerinti éves bontása, a KAP-stratégiai tervbe belefoglalandó elemek bemutatására vonatkozó szabályok , a KAP-stratégiai tervek jóváhagyásának eljárásai és időkeretei, valamint a KAP-stratégiai tervek módosítása iránti kérelmek jóváhagyásával kapcsolatos szabályok, a KAP-stratégiai tervek által kínált lehetőségekhez kapcsolódó tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali követelmények alkalmazására vonatkozó egységes feltételek, a teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretre vonatkozó szabályok, az éves teljesítményjelentés tartalmának bemutatására vonatkozó szabályok , a Bizottság által elvégzendő teljesítményértékeléshez benyújtandó tagállami információkra vonatkozó szabályok, az adatigényekre és a potenciális adatforrások közötti szinergiákra vonatkozó szabályok, valamint a teljesítménybónuszok tagállamok számára történő kiosztását meghatározó következetes megközelítés biztosítására irányuló rendelkezések . Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (22) megfelelően kell gyakorolni.

(87)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása, valamint a tisztességtelen verseny és a mezőgazdasági termelők közötti megkülönböztetés elkerülése érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: az olajos magvakra vonatkozó támogatáshoz kapcsolódó referenciaterületek meghatározása, a földterületeknek és a fajtáknak a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában történő engedélyezésére vonatkozó szabályok és a kapcsolódó értesítések, a csökkentés kiszámításának módja arra az esetre, ha a gyapottal bevetett támogatható terület meghaladja a bázisterületet, a borkészítés melléktermékeinek lepárlásához nyújtott uniós pénzügyi támogatás, a vidékfejlesztési célokat szolgáló beavatkozások különböző típusaira nyújtott uniós támogatások teljes összegének tagállamok szerinti éves bontása, a KAP-stratégiai tervek szabványos formája , a KAP-stratégiai tervek jóváhagyásának eljárásai és időkeretei, valamint a KAP-stratégiai tervek módosítása iránti kérelmek benyújtásával és jóváhagyásával kapcsolatos szabályok, a KAP-stratégiai tervek által kínált lehetőségekhez kapcsolódó tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali követelmények alkalmazására vonatkozó egységes feltételek, az éves teljesítményjelentés tartalmának bemutatására vonatkozó szabályok. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (22) megfelelően kell gyakorolni.

(92a)

Az Unió szigeti régiói sajátos nehézségekkel küzdenek a mezőgazdasági tevékenységek és a vidékfejlesztés területén. Ezekben a régiókban el kell végezni a KAP hatásvizsgálatát, és fel kell térképezni annak lehetőségét, hogy a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott intézkedéseket az Unió valamennyi szigeti régióra kiterjesszék.

(93)

A jogbiztonság és a folytonosság biztosítása érdekében a Horvátországra vonatkozó, a közvetlen kifizetések és a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések fokozatos bevezetésére irányuló mechanizmussal kapcsolatos egyedi rendelkezéseket 2021 . január 1 -jéig továbbra is alkalmazni kell,

(93)

A jogbiztonság és a folytonosság biztosítása érdekében a Horvátországra vonatkozó, a közvetlen kifizetések és a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések fokozatos bevezetésére irányuló mechanizmussal kapcsolatos egyedi rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell . Horvátország 2022-ben a csatlakozási szerződés szerint meghatározott összegre jogosult, beleértve a horvátországi aknamentesített földterületekre elkülönített nemzeti tartalékhoz nyújtott kiegészítő keretösszeget is, és ezt a jogot a 2022-re szóló nemzeti keret kiszámításában is szerepeltetni kell.

b)

azon beavatkozástípusok és a tagállamok által teljesítendő azon követelmények, amelyek e célkitűzések megvalósítását szolgálják, valamint a kapcsolódó pénzügyi intézkedések;

b)

azon beavatkozástípusok és a tagállamok által teljesítendő azon követelmények, amelyek e célkitűzések megvalósítását szolgálják az egyenlő feltételek biztosítása révén , valamint a kapcsolódó pénzügyi intézkedések;

c)

a tagállamok által elkészítendő KAP-stratégiai tervek, amelyek a konkrét célkitűzésekkel és az azonosított szükségletekkel összhangban célokat jelölnek ki, beavatkozásokat határoznak meg és rendelkeznek a pénzügyi források elosztásáról

c)

a tagállamok által – és adott esetben a régióikkal együttműködve – elkészítendő KAP-stratégiai tervek, amelyek a konkrét célkitűzésekkel és az azonosított szükségletekkel , illetve a belső piaccal összhangban célokat jelölnek ki, beavatkozásokat határoznak meg és rendelkeznek a pénzügyi források elosztásáról;

a)

„mezőgazdasági termelő”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoportnak vagy tagjainak a nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek a mezőgazdasági üzeme az Európai Unióról szóló szerződésnek (EUSZ) az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. és 355. cikkével együtt értelmezett 52. cikkében meghatározottak szerint a Szerződések területi hatálya alá tartozik, és aki, illetve amely a vonatkozó tagállami fogalommeghatározás értelmében vett mezőgazdasági tevékenységet folytat;

a)

„mezőgazdasági termelő”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoportnak vagy tagjainak a nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek a mezőgazdasági üzeme az Európai Unióról szóló szerződésnek (EUSZ) az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. és 355. cikkével együtt értelmezett 52. cikkében meghatározottak szerint a Szerződések területi hatálya alá tartozik, és aki, illetve amely a vonatkozó tagállami fogalommeghatározás értelmében vett , a helyes mezőgazdasági gyakorlattal összhangban lévő mezőgazdasági tevékenységet folytat;

ba)

„közjavak”: olyan, a piacon meg nem fizetett áruk vagy szolgáltatások, amelyek környezetvédelmi és társadalmi eredményei meghaladják a környezetvédelmi, éghajlatügyi és állatjóléti jogszabályok által előírt kötelező szintet.

bb)

„európai közjavak”: olyan közjavak vagy -szolgáltatások, amelyek hatékonyan csak uniós szinten biztosíthatók olyan beavatkozások révén, amelyek célja a tagállamok közötti koordináció, valamint az uniós mezőgazdasági piacon az egyenlő feltételek biztosítása. Az európai közjavak közé tartozik különösen a vízvédelem, a biológiai sokféleség védelme, a talajtermékenység védelme, a beporzók védelme és az állatjólét;

e)

„kölcsönös kockázatkezelési alap”: olyan, a  tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők biztosítása céljából a tagállam által a nemzeti joggal összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében kompenzációs kifizetésben részesülnek azok a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők , akik gazdasági veszteségeket szenvedtek el;

e)

„kölcsönös kockázatkezelési alap”: olyan, a tagállam által a nemzeti joggal összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők kockázatokkal szembeni védelemben, gazdasági veszteség vagy jövedelemcsökkenés esetén pedig kompenzációs kifizetésben részesülnek;

i.

az érintett programok keretében kiválasztott projekt, szerződés, fellépés vagy projektcsoport;

i.

az érintett stratégiai terv keretében kiválasztott projekt, szerződés, fellépés vagy projektcsoport;

ii.

a finanszírozási eszközök összefüggésében egy program pénzügyi hozzájárulása valamely finanszírozási eszközhöz és az e finanszírozási eszköz által később a végső kedvezményezetteknek nyújtott pénzügyi támogatás;

ii.

a finanszírozási eszközök összefüggésében egy stratégiai terv hozzájárulása valamely finanszírozási eszközhöz és az e finanszírozási eszköz által később a végső kedvezményezetteknek nyújtott pénzügyi támogatás;

i.

olyan köz- vagy magánjogi szervezet, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező szervezet vagy természetes személy, amely vagy aki műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért egyaránt felelős;

i.

olyan köz- vagy magánjogi szervezet, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező szervezet vagy természetes személy, illetve természetes vagy jogi személyek egy csoportja, amely vagy aki műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért egyaránt felelős;

ii.

az állami támogatási rendszerek összefüggésében az a  szervezet , amelyik a támogatást kapja;

ii.

az állami támogatási rendszerek összefüggésében az a  jogalany , amely a támogatást kapja;

i)

„cél”: a valamely konkrét célkitűzés keretében megállapított eredménymutatókra vonatkozóan előzetesen elfogadott, az időszak végére elérendő érték;

i)

„cél”: a valamely konkrét célkitűzés keretében megállapított eredménymutatók tekintetében előzetesen elfogadott, a KAP-stratégiai terv időszakának végére elérendő érték;

j)

„mérföldkő”: a valamely konkrét célkitűzés keretében megállapított mutatók tekintetében a KAP-stratégiai terv végrehajtásának időszaka alatt egy meghatározott időpontban elérendő közbenső cél.

j)

„mérföldkő”: a valamely konkrét célkitűzés keretében megállapított eredménymutatók tekintetében a KAP-stratégiai terv időszaka alatt egy meghatározott időpontig a tagállamok által – az időarányos előrehaladás biztosítása érdekében – elérendő közbenső cél.

a)

a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek – a gyapotot és a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is ideértve – előállítását, valamint a mezőgazdasági terület olyan állapotban tartását, hogy az a szokásos mezőgazdasági módszerek és gépek alkalmazásán túlmutató előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy növénytermesztésre;

a)

a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek – a gyapotot és a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket , valamint a vizenyős területek művelését is ideértve – előállítását, valamint a mezőgazdasági terület olyan állapotban tartását, hogy az a szokásos mezőgazdasági módszerek és gépek alkalmazásán túlmutató előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy növénytermesztésre , többek között az agrárerdészetben ;

b)

a „mezőgazdasági terület” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a szántóterületeket, az állandó kultúrákat és az állandó gyepterületeket. A „szántóterület”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmát a tagállamok tovább pontosítják a következő kereteken belül:

b)

a „mezőgazdasági terület” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a szántóterületeket, az állandó kultúrákat és az állandó gyepterületeket , valamint az agrárerdészeti rendszereket. A tájjellegnek a mezőgazdasági terület elemeihez kell tartoznia . A „szántóterület”, az „állandó kultúrák”, az „állandó gyepterület” és az „agrárerdészeti rendszerek” fogalmát a tagállamok tovább pontosítják a következő kereteken belül:

i.

„szántóterület”: növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott földterület, beleértve az 1257/1999/EK tanácsi rendelet (28) 22., 23. és 24. cikkének, az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (29) 39. cikkének, az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének vagy az e rendelet 65. cikkének megfelelően pihentetés alatt álló területet ;

i.

„szántóterület”: növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott földterület, akár termények és fák és/vagy cserjék együttese révén erdő-szántó agrárerdészeti rendszert képező formában is, továbbá beleértve az 1257/1999/EK tanácsi rendelet (28) 22., 23. és 24. cikkének, az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (29) 39. cikkének, az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének vagy az e rendelet 65. cikkének megfelelően pihentetés alatt álló területet

ii.

„állandó kultúrák”: az állandó gyepterülettől és állandó legelőtől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek legalább öt évig elfoglalják a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat és a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényt is;

ii.

„állandó kultúrák”: az állandó gyepterülettől és állandó legelőtől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek legalább öt évig elfoglalják a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat – beleértve a műanyaggal bélelt ültetőkben levőket is (ha a tagállam erről rendelkezik) – és a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényt is;

iii.

„állandó gyepterület és állandó legelő” (együttesen: „állandó gyepterület”): a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt évig nem szereplő, gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt földterület. Ide tartozhatnak az egyéb, legeltetésre vagy takarmány előállítására használható fajoknak, például cserjéknek és/vagy fáknak otthont adó területek is;

iii.

„állandó gyepterület és állandó legelő” ( a továbbiakban együttesen: „állandó gyepterület”): gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt évig nem szereplő földterület , illetve, amennyiben a tagállamok úgy határoznak, olyan földterület, amelyet legalább öt éve nem szántottak fel; e földterület otthont adhat egyéb legeltetés céljára alkalmas fajoknak is, például cserjéknek és/vagy fáknak, továbbá, amennyiben a tagállamok úgy határoznak, egyéb, takarmányként szolgáló fajoknak, például cserjéknek és/vagy fáknak, feltéve hogy a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyban maradnak. Ha a tagállamok úgy döntenek, a zöldtakarmány fajának megváltoztatása is vetésforgó, amennyiben az új vetés az előző vetéstől eltérő fajkeverékből áll. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy állandó gyepterületnek tekintik:

iiia.

„agrárerdészeti rendszerek”: olyan földhasználati rendszerek, amelyekben a gyakorlati mezőgazdasági termelés helyszínéül szolgáló földterületen fákat is nevelnek;

iiib.

„időszakos gyepterület”: szántóterületen (azaz vetésforgóban) legfeljebb öt éven, vagy szántás és újravetés esetében több mint öt éven át növesztett gyepek vagy egynyári fajok.

c)

a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beruházások típusainak alkalmazásában a „támogatható hektár” fogalmát úgy kell meghatározni, hogy az magában foglalja a mezőgazdasági üzem bármely olyan mezőgazdasági területét,

c)

a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok alkalmazásában a „támogatható hektár” fogalmát úgy kell meghatározni, hogy az magában foglalja a mezőgazdasági üzem bármely olyan mezőgazdasági területét, ideértve a mobil vagy helyhez kötött ideiglenes technikai létesítményeket, különösen a belső mezőgazdasági utakat és vízelvezető csatornákat, valamint a silóbálákat és az elárasztással helyreállított, megművelt területeket:

i.

amelyet abban az évben, amelyre a támogatás iránti kérelem vonatkozik, mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak, vagy – amennyiben a területet nem mezőgazdasági tevékenység folytatására is használják – elsősorban mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak, és amely a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll. Ha környezetvédelmi okokból az kellően indokolt, a támogatható hektárok magukban foglalhatnak bizonyos olyan területeket is, amelyeket csak minden második évben használnak mezőgazdasági tevékenység folytatására.

i.

amelyet abban az évben, amelyre a támogatás iránti kérelem vonatkozik, mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak, vagy – amennyiben a területet nem mezőgazdasági tevékenység folytatására is használják – elsősorban mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak, és amely a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll. Ha környezetvédelmi , biológiai sokféleséggel vagy éghajlattal összefüggő okokból az kellően indokolt, a támogatható hektárok magukban foglalhatnak bizonyos olyan területeket is, amelyeket csak minden harmadik évben használnak mezőgazdasági tevékenység folytatására;

ia.

amely, amennyiben a tagállamok úgy határoznak, otthont adhat tájképi jellegzetességeknek és elemeknek, többek között biotópoknak, például fáknak, cserjéknek, bozótfoltoknak és vizenyős területeknek is, feltéve, hogy azok az (EU)…/… rendelet [horizontális rendelet] 63. cikkének (4) bekezdésében meghatározott egyes mezőgazdasági parcellák területének legfeljebb 1/3-át fedik le;

ii.

amely támogatásra jogosít e rendelet III. címe II. fejezete 2. szakaszának 2. alszakasza alapján, illetve az 1307/2013/EU rendelet III. címe szerinti alaptámogatási rendszer vagy az ugyanott meghatározott egységes területalapú támogatási rendszer keretében, és amely:

ii.

a mezőgazdasági üzem bármely olyan területét, amely támogatásra jogosít e rendelet III. címe II. fejezete 2. szakaszának 2. alszakasza alapján, illetve az 1307/2013/EU rendelet III. címe szerinti alaptámogatási rendszer vagy az ugyanott meghatározott egységes területalapú támogatási rendszer keretében, és amely:

d)

a „valódi mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni , amely biztosítja, hogy ne részesülhessenek támogatásban azok , akik esetében a mezőgazdasági tevékenység csupán elenyésző részét képezi gazdasági tevékenységük egészének, illetve akiknek elsődleges üzleti tevékenysége nem mezőgazdasági, ugyanakkor nem zárja ki a támogatásból a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőket. A  fogalommeghatározás alapján  – egyebek mellett a jövedelemteszttel , a mezőgazdasági üzem munkaerő-ráfordításaival, a vállalat céljaival és/vagy nyilvántartásokban való szereplésével kapcsolatos szempontok figyelembevételével – megállapíthatónak kell lennie annak, hogy mely mezőgazdasági termelők nem minősülnek valódi mezőgazdasági termelőnek;

d)

az „aktív mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni , amely biztosítja, hogy csak olyan természetes vagy jogi személyek, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportjai részesülhessenek támogatásban, akik a KAP-stratégiai terv célkitűzéseivel összhangban legalább minimális szintű r mezőgazdasági tevékenységet folytatnak és közjavakat nyújtanak , t ugyanakkor nem zárja ki a támogatásból a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőket , különösen a részmunkaidős és a félig önellátó mezőgazdasági termelőket, valamint a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodást. A fogalommeghatározásnak mindenképpen meg kell őriznie az egyénileg vagy társulásban működtetett családi mezőgazdasági üzemekre épülő uniós modellt – tekintet nélkül ezek méretére –, és szükség esetén figyelembe veheti az EUMSZ 349. cikkében meghatározott regionális sajátosságokat. A tagállamok e fogalommeghatározásból kizárhatják – a mezőgazdasági termelők csoportjainak kivételével – a mezőgazdasági termékek nagy volumenű feldolgozását végző egyéneket vagy vállalkozásokat.

e)

a „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a következőket:

e)

a „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az 40 éves felső korhatárt tartalmazzon, és magában foglalja a következőket:

i.

a felső korhatár, amely nem haladhatja meg a 40 évet;

iii.

a megfelelő képzés és/vagy a szükséges készségek .

iii.

a megfelelő képzés és/vagy készségek.

ea)

az „új mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a következőket:

a)

az élelmezésbiztonságot garantáló intelligens , reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítása;

a)

a hosszú távú élelmezésbiztonságot garantáló modern, versenyképes, r eziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítása a családi gazdaságokon alapuló modell megőrzésével;

b)

a környezetvédelem és az éghajlat-politikai fellépések előmozdítása , valamint hozzájárulás az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez ;

b)

a környezetvédelmi, a biológiai sokféleségre irányuló és az éghajlat-politikai fellépések támogatása és fejlesztése , valamint az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítése ;

c)

a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése.

c)

a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése a munkahelyek létrehozásához és fenntartásához való hozzájárulás érdekében a fennmaradást biztosító jövedelem mezőgazdasági termelők számára történő garantálása, a teljes mezőgazdasági népesség tisztességes életszínvonalának biztosítása és a vidék elnéptelenedésének leküzdése révén, különös hangsúlyt helyezve a ritkábban lakott és kevésbé fejlett régiókra és a kiegyensúlyozott területi fejlődésre .

a)

a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és az üzemek rezilienciájának támogatása Unió-szerte az élelmezésbiztonság fokozása céljából;

a)

a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és a mezőgazdasági ágazat rezilienciájának biztosítása Unió-szerte a hosszú távú élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági sokszínűség fokozása céljából , biztonságos és jó minőségű élelmiszerek méltányos áron történő biztosítása mellett, a mezőgazdasági termelők számbeli csökkenésének visszafordítása és az Unióban zajló mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatóságának biztosítása érdekében ;

b)

a piacorientáltság fokozása és a  versenyképesség növelése , többek között oly módon , hogy nagyobb hangsúlyt kap a  kutatás , a  technológia és a  digitalizáció ;

b)

a piacorientáltság fokozása a helyi, nemzeti, uniós és nemzetközi piacokon, valamint a  piac stabilizálása, a kockázat- és válságkezelés , továbbá a gazdaságok hosszú távú versenyképességének , illetve a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának növelése, nagyobb hangsúlyt fektetve a  minőségbeli megkülönböztetésre , a  kutatásra, az innovációra, a technológiára, a tudástranszferre, az ismeretátadásra és a  digitalizációra, továbbá elősegítve a mezőgazdasági termelők hozzáférését a körforgásos gazdasági dinamikához ;

c)

a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban ;

c)

a mezőgazdasági termelők alkupozíciójának javítása az értékláncokban a társulási formák, termelői szervezetek és kollektív tárgyalások ösztönzése, valamint a rövid értékláncok támogatása és a piaci átláthatóság növelése révén ;

d)

hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia hasznosításának terjesztéséhez ;

d)

hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével, többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazaton belül a szén-dioxid-elnyelők növelésével és a szénmegkötés- és tárolás fokozásával , valamint a fenntartható energia bevonásával, ugyanakkor a Párizsi Megállapodással összhangban biztosítva az élelmezésbiztonságot, a fenntartható erdőgazdálkodást és az erdők védelmét ;

e)

a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása;

e)

a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása a vegyszerfüggőség csökkentésével annak érdekében, hogy a vonatkozó jogalkotási eszközökben előírt célok elérhetők legyenek, valamint azon gazdálkodási gyakorlatok és rendszerek jutalmazása érdekében, amelyek több környezetvédelmi előnyt nyújtanak, beleértve az elsivatagosodás megállítását ;

f)

hozzájárulás a biológiai sokféleség védelméhez , az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása , valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése;

f)

az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása és hozzájárulás a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához , többek között a hasznos növény- és állatfajok és a beporzó fajok védelme, a mezőgazdasági biodiverzitás, a természetvédelem és az agrárerdészet támogatása , valamint a nagyobb természetes ellenálló képesség eléréséhez való hozzájárulás, a talaj, a vizek, az élőhelyek és a tájak helyreállítása és megőrzése , továbbá a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási rendszerek támogatása révén ;

g)

a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára, valamint a  vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő előmozdítása;

g)

a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal és új mezőgazdasági termelők számára és az ilyen termelők támogatása , valamint a  nők mezőgazdasági ágazatban való részvételének előmozdítása , különösen a legalacsonyabb népességű, valamint a hátrányos természeti adottságú területeken; a képzések és a tapasztalatszerzés előmozdítása Unió-szerte, fenntartható vállalkozásfejlesztés és munkahelyteremtés a vidéki területeken ;

h)

a foglalkoztatás , a növekedés, a társadalmi befogadás és a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben , ideértve a biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást is ;

h)

a társadalmi és területi kohézió előmozdítása a vidéki területeken, többek között a munkahelyteremtés , a növekedés és a beruházás , a társadalmi befogadás , a vidéki szegénység elleni küzdelem és a helyi fejlesztés előmozdítása révén, ideértve a vidéki közösségeknek biztosított kiváló minőségű helyi szolgáltatásokat, különös tekintettel a hátrányos természeti adottságú területekre; megfelelő élet-, munka- és gazdasági körülmények támogatása; a tevékenységek és jövedelmek diverzifikálása, ideértve az agroturizmust, a fenntartható biogazdaságot, a körforgásos gazdaságot, az erdők védelmét és a fenntartható erdőgazdálkodást, a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartása mellett; az esélyegyenlőség vidéki területeken történő előmozdítása konkrét támogatási intézkedések révén, valamint a nők mezőgazdaságban, kézművességben, turizmusban és helyi szolgáltatásokban végzett munkájának elismerése

i.

az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, többek között a biztonságos, tápláló élelmiszerek fenntartható termelése, az élelmiszer-pazarlás mérséklése és az állatjólét terén.

i.

az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel – köztük a biztonságos, tápláló, kiváló minőségű és fenntartható élelmiszerekkel, az alacsony erőforrás-igényű mezőgazdasági termeléssel, a biogazdálkodással, az élelmiszer-pazarlás csökkentésével, az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemmel és az állatok egészségének jólétének javításával – kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, valamint a mezőgazdaság és a vidéki területek fontosságával kapcsolatos társadalmi tudatosság növelése, hozzájárulva ugyanakkor a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtásához

b)

az érintett konkrét célkitűzésekhez kapcsolódó, a KAP-stratégiai tervben megfogalmazott ugyanazon konkrét célkitűzések tekintetében számszerűsített mérföldkövek és célok megállapításához használt és a célok megvalósítása tekintetében elért haladást értékelő eredménymutatók. Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó mutatók a XI. mellékletben felsorolt uniós jogszabályokra visszavezethető nemzeti környezetvédelmi és éghajlat-politikai tervezési eszközökben meghatározott beavatkozásokra alkalmazhatók;

b)

az érintett konkrét célkitűzésekhez kapcsolódó, a KAP-stratégiai tervben megfogalmazott ugyanazon konkrét célkitűzések tekintetében számszerűsített mérföldkövek és célok megállapításához használt és a célok megvalósítása tekintetében elért haladást értékelő eredménymutatók. A környezettel és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó mutatók a XI. mellékletben felsorolt uniós jogszabályokra visszavezethető kötelezettségvállalásokhoz hozzájáruló beavatkozásokra alkalmazhatók;

c)

az 5. cikkben és a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódó, a KAP-stratégiai terv és a KAP összefüggésében alkalmazott hatásmutatók .

c)

az 5. cikkben és a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódó, a KAP-stratégiai tervek összefüggésében alkalmazott hatásmutatók, a KAP hatókörén kívül eső tényezők figyelembevételével .

i.

hozzá kell járulniuk a sokszínű és fenntartható mezőgazdaság és az ellenállóképes agro-ökológiai gyakorlatok kifejlesztéséhez az Unióban és a partnerországokban egyaránt;

ii.

hozzá kell járulniuk a vetőmagok, a termesztett növények és a tenyésztett és a háziasított állatok, valamint a kapcsolódó vad fajok genetikai sokféleségének fenntartásához az Unióban és a partnerországokban egyaránt;

iii.

teljes mértékben integrálniuk kell az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedéseket;

a)

az éghajlat és a környezet;

a)

az éghajlat és a környezet , beleértve a vizet, a levegőt, a talajt, a biológiai sokféleséget és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat is ;

a)

a mezőgazdasági termelőkre és az egyéb kedvezményezettekre alkalmazandó, a KAP-stratégiai tervben meghatározott valamennyi követelmény, feltétel és gazdálkodási kötelezettség, ideértve a feltételesség szerinti követelményeket és előírásokat, a támogatási rendszerek feltételeit, továbbá a KAP-stratégiai terv alapján létrehozott finanszírozási eszközökre és üzleti tervekre vonatkozó információkat is;

a)

a mezőgazdasági termelőkre és az egyéb kedvezményezettekre alkalmazandó, a KAP-stratégiai tervben meghatározott valamennyi követelmény, feltétel és gazdálkodási kötelezettség, ideértve a feltételesség szerinti követelményeket és előírásokat, az ökorendszereket, a környezeti, éghajlati és a 65. cikk szerinti egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokat, a támogatási rendszerek feltételeit, továbbá a KAP-stratégiai terv alapján létrehozott finanszírozási eszközökre és üzleti tervekre vonatkozó információkat is;

b)

a tagállamok által a 2000/60/EK irányelv, a 92/43/EGK irányelv, a 2009/147/EK irányelv, a 2008/50/EK irányelv, az (EU) 2016/2284 irányelv, az (EU) 2016/2031 rendelet, az (EU) 2016/429 rendelet, az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (30) 55. cikke és a 2009/128/EK irányelv végrehajtására vonatkozóan meghatározott követelmények;

b)

a tagállamok által a 2000/60/EK irányelv, a 92/43/EGK irányelv, a 2009/147/EK irányelv, a 2008/50/EK irányelv, az (EU) 2016/2284 irányelv, az (EU) 2016/2031 rendelet, az (EU) 2016/429 rendelet, az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (30) 55. cikke és a 2009/128/EK irányelv végrehajtására vonatkozóan meghatározott követelmények;

c)

„Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében” című közleményben (31) meghatározott, az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának megelőzését célzó gazdálkodási gyakorlatok;

c)

„Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében” című közleményben (31) meghatározott, az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának megelőzését célzó gazdálkodási gyakorlatok;

d)

a 70. cikk szerinti kockázatkezelés;

d)

kockázatmegelőzés és -kezelés;

e)

innovációs támogatás többek között a 114. cikkben említett, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség keretében működő operatív csoportok projektjeinek elkészítéséhez és végrehajtásához;

e)

innovációs támogatás többek között a 114. cikkben említett, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség keretében működő operatív csoportok projektjeinek elkészítéséhez és végrehajtásához;

f)

a digitális technológiák fejlesztése a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben a 102. cikk b) pontjában foglaltak szerint.

f)

a digitális technológiák fejlesztése a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben a 102. cikk b) pontjában foglaltak szerint;

fa)

a termelési rendszerek gazdasági teljesítményének, a versenyképesség növelésének, a piaci irányultság, a rövid ellátási láncok és a vállalkozói szellem ösztönzésének optimalizálását szolgáló technikák;

fb)

szaktanácsadás olyan mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba;

fc)

biztonsági előírások és pszichoszociális ellátás a gazdálkodó közösségekben;

fd)

a tápanyagokkal való fenntartható gazdálkodás, beleértve a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszköz használatát;

fe)

az agroökológiai és agrárerdészeti gyakorlatok és technikák fejlesztése mind a mezőgazdasági, mind az erdőterületeken;

ff)

összpontosítás a termelői szervezetekre és más mezőgazdasági termelői csoportokra;

fg)

a szükséges új készségekkel és berendezésekkel kapcsolatos tanácsok révén történő segítségnyújtás azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik meg kívánják változtatni a termelést, különösen a fogyasztói kereslet változásai miatt;

fh)

termőföld-mobilitási és utánpótlás-tervezési szolgáltatások;