8.5.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 159/1


3/2020. sz. VÉLEMÉNY

(az EUMSZ 287. cikkének (4) bekezdése és 322. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján)

az 1303/2013/EU és az 1301/2013/EU rendeletnek az európai strukturális és beruházási alapok COVID-19-járványra adott válaszlépésekre történő felhasználásához kivételes rugalmasságot biztosító egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló 2020/0054(COD) javaslatról

(2020/C 159/01)

TARTALOMJEGYZÉK

 

Bekezdés

Oldal

BEVEZETÉS

1–5

2

ÉRTÉKELÉSÜNK

6–13

3

A 100%-os társfinanszírozás lehetősége

7–8

3

Nagyobb rugalmasság a tagállamok számára az uniós támogatás felhasználása terén

9–10

3

A különleges intézkedések alkalmazásának nyomon követése

11

4

Az intézkedések időzítése

12

4

Az ellenőrök munkájára gyakorolt hatás

13

4

ZÁRÓ MEGJEGYZÉS

14

4

BEVEZETÉS

1.

A COVID-19 járvány minden uniós tagállamban példa nélküli hatást gyakorol a lakosság egészségére és a gazdaság rezilienciájára. A helyzetre tekintettel a Bizottság – „ideiglenes és kivételes intézkedésként, a rendes körülmények között alkalmazandó szabályok sérelme nélkül” (1) – javasolja az európai strukturális és beruházási alapokból (esb-alapok) származó finanszírozás mobilizálását e hatások enyhítése érdekében. A Bizottság elismeri (2), hogy a válaszintézkedéseket túlnyomórészt a tagállami költségvetésekből kell majd fedezni. A Bizottság javaslatait az alapok 2014 és 2020 közötti felhasználásáról szóló két rendelet – a több alapra vonatkozó szabályokat tartalmazó, ún. közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) (3), valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA) vonatkozó egyedi rendelet (4) – módosítása tartalmazza. A Bizottság az elmúlt hetekben már hozott további intézkedéseket (5). Ezek formálisan nem képezik e vélemény tárgyát, de adott esetben figyelembe vettük azokat.

2.

A Bizottság javaslatának jogalapját figyelembe véve ezekben az esetekben kötelező konzultációt folytatni az Európai Számvevőszékkel (6). A jogalkotók 2020. április 3-án (Európai Parlament), illetve 2020. április 8-án (Tanács) nyújtottak be hozzánk erre irányuló hivatalos kérelmet. Ez a vélemény teljesíti a konzultáció követelményét.

3.

A Számvevőszék feladata a Szerződés szerint az, hogy „megvizsgálja a bevételek és kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságát és eredményességét” (7). Alapelvként olyan szabályokon alapuló igazgatási keret kialakítására törekszünk, amely a vonatkozó szabályoknak való megfelelés révén kedvező eredményeket és hatásokat biztosít a polgároknak.

4.

Jelenleg azonban rendhagyó körülmények uralkodnak. Uniós intézményként tisztában vagyunk azzal, hogy az Uniónak rendkívüli intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a COVID-19 elleni küzdelemben és a járvány által az európai polgárok életére gyakorolt hatások enyhítésében. A jelenlegi helyzetben sürgősen mozgósítani kell az összes rendelkezésre álló pénzügyi eszközt az egészségügyre, a gazdaságra és a polgárokra kifejtett hatások kezelése érdekében: az uniós támogatást a lehető leghamarabb a tagállamok rendelkezésére kell bocsátani.

5.

A Bizottság és a jogalkotó hatóságok által a 2014 és 2020 közötti időszakra bevezetett eljárások lazítása kockázatokkal jár. A bizottsági javaslat kapcsán kihívást jelent, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt egyrészt az ahhoz szükséges rugalmasság biztosítása között, hogy a forrásokat késedelem nélkül a tagállamok rendelkezésére bocsássák, másrészt a szabályszerűséggel, illetve a gondos pénzgazdálkodással kapcsolatos kockázatok minimalizálása között. Úgy véljük, hogy e kibővített rugalmasság biztosítása alapvetően az uniós jogalkotó hatóságok, a Parlament és a Tanács politikai megítélésének kérdése.

ÉRTÉKELÉSÜNK

6.

Mindezek alapján e véleményünk célja, hogy megkönnyítse a jogalkotók számára a Bizottság javaslatának mérlegelését. A javasolt jogszabály-módosításokkal kapcsolatban nem tettünk részletes észrevételeket, csupán a legfontosabb kérdéseket emeljük ki, és rávilágítunk néhány kapcsolódó kockázatra.

A 100 %-os társfinanszírozás lehetősége

7.

A javaslat nem irányoz elő további uniós finanszírozást a tagállamok számára. Ugyanakkor lehetővé teszi az uniós finanszírozás gyorsabb átutalását azáltal, hogy lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy 100 %-os finanszírozási arányt kérjenek az Uniótól, és nem kötelezi őket arra, hogy saját társfinanszírozást nyújtsanak (8). Ez az intézkedés rövid távon növelné a tagállamok rendelkezésére álló forrásokat. Hatása tagállamonként eltérő lenne, számos tényezőtől függően, ideértve a jelenleg alkalmazott társfinanszírozási arányokat és a tagállamok által a programjaik végrehajtásában elért relatív előrehaladást. Általában véve azok a tagállamok profitálnának leginkább ebből az intézkedésből, amelyek jelenleg nagyobb összegű finanszírozásban részesülnek a számukra elérhető jelenlegi operatív programokból, tehát azok, amelyek a legnagyobb összegű kiadásokat fogják benyújtani a következő számviteli évben, és amelyek általában alacsonyabb társfinanszírozási rátával rendelkeznek.

8.

A program végrehajtásának ebből eredő felgyorsulása, valamint a befejezett műveletekre engedélyezett kiadások támogathatósága nyomást fog gyakorolni az uniós költségvetés rendelkezésére álló kifizetési előirányzatokra. Megjegyezzük, hogy tervei szerint a Bizottság „gondosan nyomon fogja követni a javasolt módosításnak a 2020. évi kifizetési előirányzatokra gyakorolt hatását, figyelembe véve mind a költségvetés végrehajtását, mind a felülvizsgált tagállami előrejelzéseket” (9).

Nagyobb rugalmasság a tagállamok számára az uniós támogatás felhasználása terén

9.

A javaslat értelmében a tagállamok – a COVID-19 járványra való rugalmasabb reagálás érdekében – az uniós forrásokat oda irányíthatnák át, ahol azokra a legnagyobb szükség van. A javaslat különösen mentesítené a tagállamokat azon követelmény alól, hogy az esb-alapok kiadásainak egy meghatározott hányadát egyes kulcsfontosságú témákra (pl. kutatás-fejlesztés, éghajlat és energia) fordítsák (10), és a tagállamokon belül megkönnyítené az alapok, programok és régiók közötti átcsoportosításokat (11). A javaslat értelmében a gyakorlatban a tagállam dönthetne arról, hova irányítja a finanszírozást. A javaslat által biztosított rugalmasság továbbá befolyásolhatja, hogy az Unió képes lesz-e elérni az operatív programokban eredetileg meghatározott célkitűzéseket, valamint hogy a Bizottság képes lesz-e megfelelően beszámolni a teljesítményről.

10.

Bár a javaslat megszüntetett néhány adminisztratív követelményt (például a partnerségi megállapodások módosításának szükségességét), számos új intézkedés esetében szükség lenne az operatív programok módosítására, majd azok Bizottság általi jóváhagyására. Ez jelentős adminisztratív terhet jelenthet, különösen a Bizottság számára, amelynek rövid időn belül nagyszámú módosítást kellene feldolgoznia. E kockázat csökkentése és az alapok hatásának maximalizálása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak korlátozniuk kellene az operatív programokon a forrásoknak a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos tevékenységek céljára való átcsoportosítása kapcsán végzendő módosításokat, hogy a források a lehető legkisebb késedelemmel juthassanak el a kedvezményezettekhez.

A különleges intézkedések alkalmazásának nyomon követése

11.

A javaslat lehetővé tenné „a válsághelyzetekre való reagálási képesség növelését célzó műveletek” visszamenőleges kiválasztását és finanszírozását (12). Megjegyezzük, hogy a javaslat nem részletezi, milyen műveletekről van szó, és azt sem, hogy a tagállamok és a Bizottság hogyan követhetik nyomon azokat. Nem határoz meg továbbá a beruházásokkal kapcsolatos monitoringkövetelményeket sem (pl. egy e célt szolgáló prioritási tengely meghatározása, beavatkozási kódcsoport létrehozása az ilyen tevékenységek céljára, vagy a COVID-19 reagálással kapcsolatos kiadások megjelölése a saját informatikai rendszereikben). Következésképpen az esb-alapokból a COVID-19 járványhelyzeti reagálásra fordított összegekről a Bizottság, illetve a jogalkotók nem rendelkeznének könnyen hozzáférhető, megbízható információkkal, ami befolyásolhatná az uniós polgárok felé az alapok felhasználásával kapcsolatos elszámoltathatóságot.

Az intézkedések időzítése

12.

Egyes intézkedések meghatározott időszakra szólnának (100 %-os társfinanszírozási arány, az éves végrehajtási jelentések határidejének meghosszabbítása, módosított ellenőrzési mintavétel, a nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak nyújtandó finanszírozás), míg mások 2023 végéig, a jelenlegi programidőszakhoz kapcsolódó kifizetések megszűnéséig hatályban maradnának (a tematikus koncentrációra vonatkozó követelményekkel és a partnerségi megállapodások módosításával kapcsolatos mentességek). Tekintettel arra, hogy a válság különböző aspektusainak időtartama bizonytalan, helyénvaló a rugalmas időzítés. Azon intézkedések esetében azonban, amelyeknél a jelenlegi záró időpont a programidőszak vége, fontos, hogy a Bizottság gondosan figyelemmel kísérje a kibontakozó helyzetet és gondoskodjon róla, hogy azok csak addig maradjanak érvényben, amíg az a fent említett „ideiglenes és kivételes” törekvés céljára szükséges.

Az ellenőrök munkájára gyakorolt hatás

13.

A javaslat egy számviteli éven át lehetővé tenné az ellenőrző hatóságok számára, hogy a COVID-19 járványra hivatkozzanak annak indoklásaként, hogy munkájuk során nem statisztikai mintavételi módszereket alkalmaznak (13). Ez az intézkedés csökkenthetné az e lehetőséggel élő ellenőrző hatóságok által elvégzendő munka mennyiségét (14). Ugyanakkor felveti annak kockázatát, hogy az érintett programok így kapott mintái nem lennének reprezentatívak, ami esetleg megbízhatatlan hibaarányokhoz és ellenőri véleményekhez vezethet az adott évre vonatkozóan. Ez gyengítheti az esb-alapok kiadásainak ellenőrzését egy olyan időszakban, amikor a kiadások valószínűleg jobban ki lesznek téve a hiba, illetve csalás kockázatának. Ez a javaslat ezért befolyásolhatja a Bizottság képességét arra, hogy bizonyosságot nyújtson a források jogszerű felhasználásáról, ami további következményekkel járhat az elszámoltathatósági folyamatra és a számvevőszéki ellenőrzésre nézve.

ZÁRÓ MEGJEGYZÉS

14.

A Bizottság olyan módosításokat javasol a CPR-rendelet és az ERFA-ra vonatkozó rendelet kapcsán, amelyek lazítanának bizonyos, az esb-alapok 2014–2020-as kiadásaira vonatkozó szabályokon. Ezekre a rövid távú válaszlépésekre azért van szükség, hogy támogassák a tagállamokat a COVID-19 válság hatásainak enyhítésében. Ez azonban nem vezethet lényeges kompromisszumokhoz a kiadások elszámoltathatósága tekintetében, mivel az hosszú távon káros hatással lenne az uniós polgároknak az intézményeikbe vetett bizalmára. A Bizottság politikai nyomás alatt és nagyon szoros határidők mellett dolgozott javaslatának előterjesztésén, ami növeli az ezen intézkedések kialakításával és végrehajtásával kapcsolatos, előre nem látható problémák kockázatát. A Bizottságnak ezért a helyzet alakulása során szorosan figyelemmel kell kísérnie ezeknek az intézkedéseknek az alkalmazását, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján szükség esetén változtatásokat lehessen eszközölni. A javasolt módosított szabályok ideiglenesek, azokat a kivételes helyzet indokolja. Fontos, hogy az Unió a lehető leghamarabb visszatérjen a rendes szabályokhoz.

A véleményt 2020. április 14-i luxembourgi ülésén fogadta el a Számvevőszék.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök


(1)  Az 1303/2013/EU és az 1301/2013/EU rendeletnek az európai strukturális és beruházási alapok COVID-19-járványra adott válaszlépésekre történő felhasználásához kivételes rugalmasságot biztosító egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló COM(2020) 138 final (2020/0054(COD) eljárás) bizottsági javaslatot kísérő indokolás.

(2)  A gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából tett állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretről szóló bizottsági közlemény (2020/C 91 I/01) 9. pontja.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1301/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 289. o.).

(5)  Különösen az Európai Parlament és a Tanács 2020. március 30-i (EU) 2020/460 rendelete az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU és az 508/2014/EU rendeletnek a COVID-19 járványra adott válaszként a tagállamok egészségügyi rendszereibe és gazdaságuk más ágazataiba történő beruházások mozgósítását célzó különös intézkedések tekintetében történő módosításáról (A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés) (HL L 99., 2020.3.31., 5. o.), valamint az Európai Parlament és a Tanács 2020. március 30-i (EU) 2020/461 rendelete a 2012/2002/EK tanácsi rendeletnek a jelentős közegészségügyi szükséghelyzet által súlyosan érintett tagállamoknak és az Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás nyújtása céljából történő módosításáról (HL L 99., 2020.3.31., 9. o.).

(6)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke (1) bekezdésének a) pontja.

(7)  Az EUMSZ 287. cikke.

(8)  Az 1303/2013/EU rendelet javasolt új 25a. cikkének (2) bekezdése, amely ugyanezen rendelet 60. cikkének (1) bekezdését és 120. cikkének (3) bekezdését módosítja. Az átcsoportosítások nem csökkenthetik az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre (IFK) és a leginkább rászorulók támogatására a rendelet 92. cikkének (5) és (7) bekezdése szerint elkülönítetti minimális forrásokat.

(9)  Az 1303/2013/EU és az 1301/2013/EU rendeletnek az európai strukturális és beruházási alapok COVID-19-járványra adott válaszlépésekre történő felhasználásához kivételes rugalmasságot biztosító egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló COM(2020) 138 final (2020/0054(COD) eljárás) bizottsági javaslatot kísérő indokolás.

(10)  Az 1303/2013/EU rendelet javasolt új 25a. cikkének (5) bekezdése, amely ugyanezen rendelet 18. cikkét módosítja.

(11)  Az 1303/2013/EU rendelet javasolt új 25a. cikkének (2) és (3) bekezdése, amelyek ugyanezen rendelet 92. cikkének (1) bekezdésének a)–d) pontját, 92. cikkének (4) bekezdését, valamint 93. cikkét módosítja.

(12)  Az 1303/2013/EU rendelet új 25a. cikkének (7) bekezdése, amely a 65. cikk (6) bekezdését módosítja a az (EU) 460/2020 rendelet 65. cikkének (10) bekezdésével bevezetett új, 2020. február 1-től támogatható műveletek tekintetében.

(13)  Az 1303/2013/EU rendelet új 25a. cikkének (12) bekezdése, amely ugyanezen rendelet 127. cikkének (1) bekezdését módosítja.

(14)  Ez az intézkedés a gyakorlatban a kevesebb mint 600 műveletből álló sokaságok esetében lenne hasznos.