Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikke (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2019/C 304/07)

Ezen értesítés közzététele az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikkének (5) bekezdésével összhangban történt

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁGYASÁRÓL

„Bianco di Custoza”/„Custoza”

Hivatkozási szám: PDO-IT-A0468-AM02

Az értesítés dátuma: 2019.6.24.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. A termékleírás 1. cikke: Elnevezés és borok

Leírás és indokolás

Leírás:

A riserva kategória hozzáadása

Indokolás:

A termékleírásnak a „Custoza” borok riserva kategóriájával történő kiegészítése növeli az elnevezés értékét, jobban kifejezi az érleléssel összefüggő, erre a kategóriára jellemző sajátosságokat.

Ez a módosítás maga után vonja az egységes dokumentum 1.4. (A bor(ok) leírása) és 1.5. (Borkészítési eljárások – Maximális hozamok) pontjának módosítását is.

2. A termékleírás 2. Cikke: Szőlőfajták

Leírás és indokolás

Leírás:

A fontosabb szőlőfajták és százalékos arányok felülvizsgálata: A három meglévő kötelező szőlőfajtához – Garanega, Trebbiano Toscano és Trebbianello (a Tocai Friulano helyi biotípusa) – a Bianca Fernanda társul, amely kötelező fajtáknak most már a felhasznált szőlő legalább 70 %-át kell kitenniük, és önmagában egyikük sem haladja meg a 45 %-ot.

Indokolás:

A területen folytatott hagyományos eljárás figyelembevétele érdekében került sor a Bianca Fernanda mint kötelező szőlőfajta hozzáadására. Mivel az említett négy fontosabb szőlőfajta a felhasznált szőlő minimum 70 %-át teszi ki, és az egyes szőlőfajták aránya nem haladhatja meg a 45 %-ot, egyik fajta sem fog kitenni több mint 31,5 %-ot. Következésképpen az új javaslat alapján szükségszerű, hogy a „Bianco di Custoza”/„Custoza” DOC bort feltétlenül a négy fontosabb szőlőfajta közül legalább három felhasználásával készítsék. Jóllehet már a jelenlegi termékleírás szerint is ez a helyzet, ez a módosítás azzal az előnnyel jár, hogy a minőség alapján lehet használni a négy szőlőfajtát, figyelembe véve a szezon alakulását, a szüret idejét, a szőlőültetvény fekvését, illetve a termelés meghatározott aspektusait.

A Bianca Fernanda (a Cortese helyi változata) a „Custoza” termőterület szőlővel beültetett területének több mint 13 %-át teszi ki, és helyi viszonylatban ezt a szőlőfajtát a „Custoza” szinonimájának ismerik el. Azzal, hogy a Bianca Fernanda fajtát felvették a négy fontosabb szőlőfajta közé, javul az elnevezés minősége és hírneve.

Ez a módosítás maga után vonja az egységes dokumentum 1.4. (A bor(ok) leírása) és 1.7. (Fontosabb borszőlőfajták) pontjának módosítását is.

3. A termékleírás 4. cikke: A szőlőtermesztésre vonatkozó szabályok

Leírás és indokolás

Leírás:

a)	A superiore, riserva, spumante (pezsgő) és passito (mazsolabor) kategóriák használata

b)	Az azon lehetőségre való hivatkozás megszüntetése, hogy a „Custoza” szőlőparcellákat „Garda” DOC borok termeléséhez használják

c)	A hektáronkénti terméshozam 13 tonnára csökkentése a „Custoza” termőterület esetében

d)	A különböző kategóriákra vonatkozó maximális hozamot és alkoholtartalmat részletező táblázat hozzáadása

e)	A szőlőszemek passito borok készítéséhez való kiválasztásáról szóló bekezdés átfogalmazása a paraméterek értékeinek megváltoztatása nélkül

Négy bekezdés hozzáadása, amelyek kimondják, hogy a termelői egyesület kérésére és szakmai szövetségekkel való konzultációt követően a regionális hatóságok: döntést hozhatnak a szőlő különböző célú felhasználásaival és a hektáronként felhasználandó szőlő maximális határértékével kapcsolatban; csökkenthetik a szőlő és a bor engedélyezett terméshozamát; továbbá engedélyezhetik a terméshozam-többlet jövőbeni felhasználás céljából, a maximális hozamon felül legfeljebb 20 % erejéig történő felhalmozását

Indokolás:

a)	Az 1. cikkel kapcsolatos módosítások figyelembevétele érdekében

b)	Ezt a lehetőséget nemzeti jogszabály engedélyezi, és a továbbiakban nem szükséges, hogy a termékleírás is tartalmazza.

Az elnevezés által sugallt minőség javítása érdekében csökkenteni kell a hektáronkénti hozamot. Ez a változtatás csupán összehangolja a termelést a mostani tényleges szőlőtelepítési móddal, mivel a régi rendszert teljesen felváltotta a sorokba történő ültetés. Az elemzés azt mutatja, hogy az elmúlt öt évben palackozott bor mennyisége többé-kevésbé változatlan, és hogy a piac csak a termelt bor egy részét képes felvenni, és ennek is csupán csekély hányadát értékesítik olyan áron, amely valószínűleg nyereséget termel a borkészítők számára és hozzájárul ahhoz, hogy ezeknek a boroknak a minőségét nemzeti és nemzetközi piacokon is elismerjék. A borkészítők ezért határozottan úgy döntöttek, hogy csökkentik a termelés „Custoza” DOC borként forgalomba hozandó mennyiségét és a többit más borokhoz használják fel.

d)	A termékleírás könnyebb értelmezéséhez szükség van egy számadatokat tartalmazó táblázatra.

e)	A termékleírás könnyebb értelmezése érdekében kell átfogalmazni ezt a szövegrészt.

f)	A szöveg most már számos, bizonyos körülmények között alkalmazandó szőlőtermesztési szabályt tartalmaz.

Ez a módosítás maga után vonja az egységes dokumentum 1.5. (Borkészítési eljárások – Maximális hozamok) pontjának módosítását is.

4. A termékleírás 5. cikke: A borkészítésre vonatkozó szabályok

Leírás és indokolás

Leírás:

Azon lehetőség bevonása, hogy a különböző szőlőfajtákból külön-külön vagy együtt készüljön bor, meghatározva azt, hogy amikor a szőlőfajtákat külön-külön készítik el borként, a különböző borok házasítását a borkészítő telephelyén kell elvégezni, mindig a piaci forgalmazáshoz szükséges tanúsításra való jelentkezés előtt

A szőlő és bor terméshozamának 65 %-ról 70 %-ra történő növelése a „Custoza”, „Custoza”spumante, „Custoza”superiore és „Custoza”riserva esetében, és a hozamok táblázatba foglalása

15 %-os határérték bevezetése a különböző évjáratú borok házasítására vonatkozóan, az előző évi borokra korlátozva ezt a gyakorlatot és előírva azt, hogy a házasításra azon év december 31-ig kerüljön sor, amikor a szőlőt termesztették

A „Custoza” kereskedelmi forgalomba hozatalára vonatkozó dátum hozzáadása: azon év december 1., amikor a szőlőt termesztették

A riserva kategória hozzáadása, amikor a bort az előállítás évének november 1-jétől számítva legalább 12 hónapig érlelték

Három bekezdés hozzáadása, amelyek kimondják, hogy a termelői egyesület kérésére és szakmai szövetségekkel való konzultációt követően a regionális hatóságok a tanúsítható bor mennyisége tekintetében a termékleírásban megadottnál alacsonyabb felső határt állapíthatnak meg, így nagyobb mennyiséget tartva meg a fennmaradó szőlőből származó mustból és borból, amely a termelői egyesület kérésére tanúsítható.

Indokolás:

A szőlő és bor terméshozamának 70 %-ra növelése azért történt, hogy a szabályok ténylegesen tükrözzék a borkészítők által annak eredményeképpen elért hozamot, hogy az elmúlt 15 év során az egész termőterületen fejlődött a technológia.

A régebbi évjáratú, házasítható borokra vonatkozó határérték és az előző évi borokra vonatkozó korlátozás bevezetésére csupán a minőség érdekében került sor.

A borok kereskedelmi forgalomba hozatalára vonatkozó dátum bevezetésének célja a minőség javítása.

A riserva kategória hozzáadása a „Custoza” borokhoz növeli az elnevezés által sugallt minőséget. A legalább 12 hónapig érlelt, elismert minőségű „Custoza” borok évek óta jelen vannak a piacon. Alapvetően hosszú érlelési idejű borokról van szó, amelyeket az érettebb olasz és nemzetközi piacokra szánnak.

Az utolsó három bekezdés hozzáadására azért került sor, hogy a szöveget összehangolják a jogszabállyal.

Ez a módosítás maga után vonja az egységes dokumentum 1.5. (Borkészítési eljárások – Maximális hozamok) pontjának módosítását is.

5. A termékleírás 6. cikke: Fogyasztási jellemzők

Leírás és indokolás

Leírás:

a)	A „Custoza” borhoz tartozó színleírás hozzáadása

b)	A minimális cukormentes kivonat növelése 17 g/l-re

c)	Kémiai, fizikai és érzékszervi tulajdonságok hozzáadása az új riserva kategóriához

d)	A spumante (pezsgő) ízének új leírása a maradékcukor-tartalom dosage zéro és félszáraz (demi-sec) fokozatok közötti jelzésével

e)	Egy utolsó bekezdés hozzáadása, amely kimondja, hogy bármely kategóriába tartozó bor rendelkezhet fás jegyekkel is, ha fahordóban érlelték

Indokolás:

a)	Ez a kiegészítés biztosítja, hogy részletesen leírják ennek a bornak a színét.

b)	Ennek a változtatásnak az a célja, hogy a termékleírást átalakítsák annak megfelelően, hogy a forgalmazott „Custoza” borok e paraméter tekintetében már most magasabb értékekkel rendelkeznek.

c)	Az új riserva kategória tulajdonságainak hozzáadása, amely nem szerepelt az előző termékleírásban.

d)	Erre a módosításra a forgalombahozatali követelményeknek megfelelően került sor.

e)	Ez a megfogalmazás világosabb az előző változatnál és pontosabb leírást biztosít.

Ez a módosítás maga után vonja az egységes dokumentum 1.4. (A bor(ok) leírása) pontjának módosítását is.

6. A termékleírás 8. cikke: Csomagolás

Leírás és indokolás

Leírás:

a)	Azon szabály hozzáadása, miszerint a „Custoza”, „Custoza”superiore, „Custoza”riserva és „Custoza”passito csak legfeljebb 9 literes üvegpalackokban forgalmazható és nem hozható forgalomba dama és fiasco néven ismert tárolóedényekben.

b)	A spumante kategória esetében a legfeljebb 18 literes üveg tárolóedények használatának engedélyezése.

Egy olyan szabály hozzáadása, amely kimondja, hogy a „Custoza” bort (de a további kategóriákat nem) a 3. cikkben leírt termelőterületen belül tevékenységet végző borkészítők (és csakis ők) értékesíthetik közvetlenül a végső fogyasztóknak legfeljebb 60 literes tárolóedényekben, a hagyományos eljárást követve.

d)	Annak tisztázása, hogy a nem üveg tárolóedények (bag-in-a-box – kartondobozba csomagolt zsák és csap) engedélyezett használata nem vonatkozik a superiore és riserva kategóriákra.

e)	A törvény által megengedett záróelemek használatának engedélyezése.

Indokolás:

A termékleírás jelenleg csak azt tartalmazza, hogy a superiore, passito (mazsolabor) és spumante (pezsgő) kategória esetében kell üvegpalackos kiszerelést alkalmazni. A javasolt módosítás az összes „Custoza” borra kiterjeszti ezt a kötelezettséget. Ez nagyon fontos lépés ahhoz, hogy növekedjen ennek a történelmi elnevezésnek a hírneve, továbbá a borok piaci újrapozícionálásához és hírnevük további növeléséhez.

b)	Ez a módosítás engedélyezi a piacon leggyakrabban keresett formátumok használatát.

c)	Ezt azért engedélyezik, mert a végső fogyasztók a helyi hagyománynak megfelelően nagy kiszerelésben vásárolják a „Custoza” bort.

d)	A nagyobb egyértelműség érdekében.

e)	Ez a változtatás összehangolja a szöveget a jogszabállyal.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. A termék elnevezése

„Bianco di Custoza”

„Custoza”

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

Minőségi pezsgő

4. A bor(ok) leírása

„Bianco di Custoza”/„Custoza”, beleértve a riserva, superiore, spumante (pezsgő) és passito (mazsolabor) kategóriákat

A borok jellemző színe különböző intenzitású szalmasárga, néhol halványzöld jegyekkel a fiatalabb évjáratú boroknál, illetve bizonyos kiválasztott borok esetében aranysárga tónussal. Bukéjuk gyümölcsös és enyhén illatos, virágokra, olykor gyógynövényekre és fűszerekre emlékeztető felhangokkal. A borokat friss, zamatos és lágy íz jellemzi.

Ezek nagyon népszerű, étellel könnyen párosítható borfajták. Általában fiatal borként fogyasztandók, bár egyes, a szőlőültetvényeken készített változatok idővel is képesek megtartani jellemző tulajdonságaikat.

A minimális összes alkoholtartalom 11,0 % vol., a minimális cukormentes kivonat pedig 16,5 g/l.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális összes savtartalom:	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/l):
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

„Bianco di Custoza”/„Custoza”

Szín: szalmasárga, néhol halványzöld jegyekkel;

Buké: gyümölcsös, jellegzetes és enyhén illatos

Íz: zamatos, lágy, pont megfelelően testes

Minimális összes alkoholtartalom: 11 % vol.

Minimális cukormentes kivonat: 17 g/l

Maradékcukor-tartalom: maximum 7 g/l

Amennyiben az alábbi táblázatban nincs megadva érték, ott a boroknak a nemzeti és uniós jogszabályokban megállapított határértékeknek kell megfelelniük.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális összes savtartalom:	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/l):
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

„Bianco di Custoza”riserva/„Custoza”riserva

Szín: eltérő intenzitású, a szalmasárgától az aranysárgáig terjedő színárnyalat

Buké: intenzív, jellegzetes és enyhén illatos

Íz: kiegyensúlyozott, zamatos, pont megfelelően testes

Minimális összes alkoholtartalom: 12,5 % vol.

Minimális cukormentes kivonat: 20 g/l

Maradékcukor-tartalom: maximum 7 g/l

Amennyiben az alábbi táblázatban nincs megadva érték, ott a boroknak a nemzeti és uniós jogszabályokban megállapított határértékeknek kell megfelelniük.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális összes savtartalom:	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/l):
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

„Bianco di Custoza”superiore/„Custoza”superiore

Szín: az érlelésnek megfelelően a szalmasárgától az aranysárgáig terjedő színárnyalat

Buké: kellemes, jellegzetes és enyhén illatos

Íz: kiegyensúlyozott, testes

Minimális összes alkoholtartalom: 12,50 % vol.

Minimális cukormentes kivonat: 20 g/l

Maradékcukor-tartalom: 7 g/l

Amennyiben az alábbi táblázatban nincs megadva érték, ott a boroknak a nemzeti és uniós jogszabályokban megállapított határértékeknek kell megfelelniük.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális összes savtartalom:	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/l):
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

„Bianco di Custoza”spumante/„Custoza”spumante

Habzás: finom, hosszan tartó

Szín: eltérő intenzitású szalmasárga, esetleg aranyszínű csillogással

Buké: Charmat-módszer (tartályos erjesztés) esetén illatos, gyümölcsös és enyhén aromás; palackos erjesztés esetén finom, elegáns, és jellegzetes;

Íz: friss, zamatos, finom és kiegyensúlyozott; a maradékcukor-tartalom dosage zéro és félszáraz (demi-sec) fokozatok közötti jelzése

Minimális összes alkoholtartalom: 11,5 % vol.

Minimális cukormentes kivonat: 15 g/l

Amennyiben az alábbi táblázatban nincs megadva érték, ott a boroknak a nemzeti és uniós jogszabályokban megállapított határértékeknek kell megfelelniük.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális összes savtartalom:	5,0 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/l):
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

„Bianco di Custoza”passito/„Custoza”passito

Szín: aranysárga

Buké: Intenzív és gyümölcsös

Íz: a kellemes és édes között, kiegyensúlyozott, enyhén aromás testesség

Minimális összes alkoholtartalom: 15 % vol.

Minimális cukormentes kivonat: 22 g/l

Amennyiben az alábbi táblázatban nincs megadva érték, ott a boroknak a nemzeti és uniós jogszabályokban megállapított határértékeknek kell megfelelniük.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék):
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék):	12,00
Minimális összes savtartalom:	4,5 g/l, borkősavban kifejezve
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/l):
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l):

5. Borkészítési eljárások

a) Alapvető borászati eljárások

NINCSENEK

b) Maximális hozamok

„Bianco di Custoza”/„Custoza”

13 000 kg szőlő hektáronként

„Bianco di Custoza”superiore/„Custoza”superiore

12 000 kg szőlő hektáronként

„Bianco di Custoza”riserva/„Custoza”riserva

13 000 kg szőlő hektáronként

„Bianco di Custoza”spumante/„Custoza”spumante

13 000 kg szőlő hektáronként

„Bianco di Custoza”passito/„Custoza”passito

5 000 kg szőlő hektáronként

6. Körülhatárolt földrajzi terület

A „Bianco di Custoza”/„Custoza” borokat az alábbi települések egészére vagy egy részére kiterjedő területen termelik: Sommacampagna, Villafranca di Verona, Valeggio sul Mincio, Peschiera del Garda, Lazise, Castelnuovo del Garda, Pastrengo, Bussolengo és Sona. A terület az alábbi határok között helyezkedik el: a határvonal Sommacampagna településtől délre, Cesure körzetétől (89 m magasság) indul, és délnyugati irányban halad az Alto Agro Veronese elvezető csatorna és talajjavító határoló mentén található öntözőcsatorna mellett egészen Boscone településig, egy kis szakaszon a Villafranca felé vezető utat követi, majd a Pozzomoretto és Colombara településeken áthaladó önkormányzati út mentén halad tovább. A határvonal ezután a Cà Delia közelében található következő országúthoz csatlakozik, áthalad C. Nuova Pigno és Le Grattarole településeken egészen a Villafranca-Valeggio országút kereszteződésig, és az országút mentén halad tovább Valeggio sul Mincio településig. Ezután az országút mentén halad dél felé Pozzolo irányába C. Buse-ig, ott csatlakozik a Seriola Prevaldesca öntözőcsatornát keresztező úthoz, amit aztán követ észak felé a Ponte Lungo néven ismert hídig. A hídon áthaladva a határvonal ezután a Seriosa Serenelli öntözőcsatornát követi dél felé Mantova megye és Lombardia régió határáig (63 m magasság). A határvonal aztán megint észak irányában halad a régió határa mentén Pignolada, Staffalonero, Prandina, a Stazione di Salionze vasútállomás, Villa, Dolci és Pontata érintésével, majd letér a régió határvonaláról, és egy nagyon rövid ideig a Broglie-Madonna del Frassino utat követi északkelet irányába addig a pontig Pignolini közelében, ahol az út keresztezi a Serenissima autópályát. Ezután a Cà Gozzettótól keletre haladó utat követi Cà Serraglio érintésével, áthalad a 101 m magassági ponttól nyugatra, és Cà Berra Nuovánál (91 m magasság) végződik a Frassino-tó partján. A határvonal ezután egy rövid ideig a tópart mellett halad, majd csatlakozik a Bertolettán áthaladó úthoz, és megérkezik a 84 m magasságban található vasúti bódéhoz. Ezt követően a vasúti pályát követi kelet felé a 84 m magasságban lévő következő vasúti bódéig, majd rátér a Garda-tó partján Villa Montresor érintésével Cappucciniig tartó útra. Cappuccini után a határvonal a Garda-tó keleti partját követi, elfordul a szárazföld felé Pacengo kikötőjénél, követi az utat a 93 m és 107 m magassági pontoknál Pacengo alatt, elérve Cà Allegrit. Ezután a Pacengo országút mentén halad Fontanafreddáig, majd áttér egy másik útra, áthalad a 122 m magassági ponton, és eléri Le Tendét. Onnan a Pacengo és Colà közötti utat követi C. alle Crociig, majd leereszkedik délkeleti irányban a 118 és 113 méteres magassági pontokat és Sarnighét érintő úton Lazise és Castelnuovo települések határáig, ami a 112 m magassági pontnál található. A vonal ezután ismét emelkedik északi irányban a települési határ mentén, majd Mirandola közelében csatlakozik Lazise és Pastrengo települések határához. Követi a határvonalat a Verona és Lago közötti országúttal való, Osteria Vecchiától nyugatra található kereszteződésig, csatlakozik a Verona (kelet) irányába tartó úthoz, és eljut Bussolengo közelébe, ahol rátér a Cristo országútra 130 m magasságon. Ezután követi a Palazzolo országutat addig a pontig, ahol a Brenner autópálya keresztezi a Bussolengo és Sona közötti településhatárt. A vonal ezután a településhatár mentén halad dél felé Civelig, ahol rátér a Bussolengo és Sommacampagna közötti országútra, áthalad Sommacampagnán, rátér a Custoza felé haladó útra, és azon halad tovább a Cesure-nél található kiindulási pontig. Broglie-től nyugatra a területhez tartozik még az alábbi határvonalak által jelölt, Peschiera del Garda településhez tartozó, Monte Zecchino környékét magába foglaló kis földterület: a határvonal a Broglie-től délre (a régi általános iskola mellett) található úttól halad nyugat felé Cà Boschetti és Cà Rondinelli irányába, azután Cà Boffei, Soregone és Cà Nuova Bazzoli érintésével követi a tartomány és a régió határát. Ezután követi a Broglie irányába vezető közutat addig a pontig, amíg a közút a határvonal kezdeteként meghatározott utat keresztezi.

7. Fontosabb borszőlőfajták

Pinot bianco (F) [Pinot blanc]

Trebbiano toscano (F) - Trebbiano

Trebbiano toscano (F) - Biancame (F)

Trebbiano toscano (F) - Ugni blanc

Trebbiano toscano (F) - Procanico

Riesling italico (F) - Riesling [Italian Riesling]

Riesling renano (F) - Riesling [Weisser Riesling]

Tocai friulano (F)

Tocai friulano (F) - Tuchì

Garganega (F) - Grecanico dorato (F)

Pinot bianco (F) - Pinot blanc

Malvasia bianca (F) - Malvasia

Malvasia bianca (F) - Verdina

Malvasia bianca (F) - Iuvarella

Manzoni bianco (F) - Incrocio Manzoni 6.0.13 W [Manzoni hybrid]

Garganega (F) - Garganego

Chardonnay (F)

Cortese (F) - Bianca Fernanda

Pinot bianco (F) - Pinot

8. A kapcsolat(ok) leírása

„Bianco di Custoza”/„Custoza”

A földrajzi terület sajátos jellemzői

Természeti tényezők

A „Custoza” borokat viszonylag kis területen termelik, amely a Verona és a Garda-tó között meghúzódó morénás dombok déli részének nagy részén terül el.

A termőterületet délnyugaton a Mincio folyó határolja.

A terület magában foglalja a Garda-tónál lévő keleti moréna amfiteátrum mindkét részét és a szorosan kötődő, hasonló anyagból álló, de nem feltétlenül teljesen azonos eredetű gleccserolvadékból képződött síkságokat.

Részletesebben meghatározva, a „Custoza” DOC termőterületet jellemző moréna vidéket a koncentrikus formációt alkotó, elnyújtott formájú dombok sűrű alakzata alkotja. Ezek 50 és 100 méter közötti emelkedőkkel és lejtőkkel rendelkező, jellemzően nem meredek dombok. Mivel a dombok a közeli Garda-tavat is kialakító gleccserek hordalékából képződtek, a termőtalaj szerkezete rendkívül változatos, kiterjedt kavicsos síkságok ékelődnek a területbe.

Kis mérete és egységessége miatt a „Custoza” DOC termőterület egészére alapvetően ugyanazon éghajlati viszonyok jellemzőek. A területen forró, de nem fullasztó a nyár, és viszonylag hideg a tél, amit a Garda-tó közelsége enyhít, így olyan mikroklíma alakul ki, amely nemcsak a szőlő, de a környék jellegzetes növényei, az olajfák és ciprusok számára is kedvező.

Az év folyamán meglehetősen egyenletes a csapadék eloszlása.

A dombok elhelyezkedéséből adódóan a lejtők nappal melegek, éjjel pedig fel tud gyűlni a hűvös levegő, optimális körülményeket biztosítva ezzel a fehér szőlők aromás jellegének kifejlődéséhez.

Ennélfogva a „Custoza” DOC fehér borok termőterületén a környezet és a klíma tekintetében viszonylag csekély ingadozás mutatkozik.

Történelmi és emberi tényezők

A jelenleg „Custoza” DOC termőterületeként ismert régió szőlőtermesztéssel kapcsolatos első történelmi nyomainak a Pacengo és Peschiera régióban felfedezett, a cölöpház-telepek létrehozásának idejére datálható szőlőmagokat (Vitis sylvestris) tartják. A szőlőtermesztésre vonatkozó bizonyítékok a római korig nyúlnak vissza (a terület régészeti leletei között olyan tárgyak is találhatók, amelyek arra utalnak, hogy vallási rituálék kellékeként használtak borokat, és olyan tárgyak, amelyeket a bor tartósításához és szállításához használtak), és bőséggel állnak rendelkezésre a területen a 9. századtól kezdve a középkoron át – különösen Pastrengo és Sommacampagna között – végzett szőlőtermesztésre vonatkozó dokumentumok.

A 19. század második felében már kimondottan „Custoza” néven ismerték a helyi borokat, az olasz egyesítési háborúk két híres csatájáról ismert Sommacampagna körzetében található falu neve után. A Conegliano Szőlészeti és Borkísérleti Központ által 1939-ben készített tanulmány is a Verona tartomány nyugati részén található egyik legjobb szőlőtermesztési területeként jelölte meg a Sona–Custoza vidéket.

A „Bianco di Custoza” DOC hivatalosan egy 1971. február 8-i elnöki rendelet alapján jött létre, és ez volt az egyik első fehér bor Olaszországban, amelyet eredetmegjelölésként történő elismerésben részesült. A rövid „Custoza” nevet 2005-ben hagyták jóvá. A „Custoza” termelői egyesületet 1972-ben hozták létre.

Emberi tényezők

A történelem során a „Custoza” DOC termőterületen hosszú időn keresztül a karózási rendszer volt a leggyakrabban alkalmazott szőlőtermesztési rendszer. A régmúltban a szőlőt nem elkülönített szőlőültetvényeken termesztették, hanem egyéb növényekkel együtt, és a dombos táj még tovább korlátozta a termőképességet.

Az 1980-as években radikális változások kezdődtek a „Custoza” termőterületen, amelyek a szőlőtermesztési és mezőgazdasági módszerekre is kihatottak, lehetővé téve a borkészítők számára, hogy minél jobban kihasználják a helyi szőlőfajták, a Garganega, Trebbianello (a Tocai Friulano helyi biotípusa) és a Bianca Fernanda (a Cortese helyi változata) sajátos jellegzetességeit. A fokozatos technológiai fejlődésnek és az idők során szerzett tapasztalatoknak köszönhetően a bortermelők ma már képesek azonosítani és alkalmazni a kiváló minőségű szőlő termesztéséhez legmegfelelőbb eljárásokat, továbbá hajszálpontosan megállapítani a szüret ideális időpontját, és ezáltal ki tudják hozni a szőlő sajátos tulajdonságait, amelyek a változatosság, a dombvidéki termőföld és a mikroklíma kölcsönhatásából származnak.

A helyi termelők szakértelme azonban leginkább akkor játszik szerepet, amikor a szőlőből bor készül. Így hozza ki a több szőlőfajtából készített „Custoza” a Garganega lágy, virágos és gyümölcsös bukéját, a Trebbianello jellegzetes színét és a Bianca Fernanda enyhén aromás jegyeit, valamint a területen termesztett egyéb fehér szőlőfajták jellegzetességeit. Mindezen tényezők együttesen azt jelentik, hogy a „Custoza” borok jellemzője az erőteljes helyi jelleg, és frissességükről és fogyaszthatóságukról könnyen felismerhetők.

„Bianco di Custoza”/„Custoza”

A termék sajátos tulajdonságai

A „Custoza” borok legjellemzőbb tulajdonsága mind a mai napig a frissesség, az enyhén aromás jelleg, valamint az, hogy étellel könnyen párosítható kellemes borfajták. Ha azonban a szőlőültetvényeken gondos kiválasztást végeznek, ezek a borok érlelésre is kiválóan alkalmasak.

A Garganega, Trebbianello és Bianca Fernanda mellett a „Custoza” borokat a területen termesztett egyéb szőlőfajtákból készítik, aminek következtében jellegzetes ízük, aromagazdagságuk különbözteti meg őket az egyes szőlőfajtákból készült boroktól. Az érzékszervi jellemzők együttesében a gyümölcsös és virágra emlékeztető jegyek dominálnak, amelyekhez olykor gyógynövényekre és fűszerekre emlékeztető felhangok társulnak. Röviden összefoglalva, az alapvető szőlőfajták vegyítése adja a „Custoza” borok identitását, míg a további szőlőfajták használata jellegzetes bukéval gazdagítja azokat.

Az aranysárga színű, kellemes vagy édes ízű „Custoza”passito (mazsolabor) nagyon ritka, tradicionális termék, amelyet a hagyományosan ünnepi étkezések után felszolgált borok ihlettek.

c) A környezet és a termék közötti okozati összefüggés

Mivel a „Custoza” DOC termőterületen (amely nem különösebben nagy terület) nagyon csekély eltérések vannak az éghajlati viszonyok tekintetében, az ott termesztett különböző szőlőfajták egyformán érnek. Ez a tényező jelentősen hozzájárul e fehér borok identitásának kialakításához.

Ugyanilyen fontos tényező a talaj rendkívüli sokfélesége, ami a különböző gleccserképződési folyamatok után a területen maradt szabálytalan rétegek eredményeképpen alakult ki. Ez a „Custoza” friss, fiatalos és élénk jellegében nyilvánul meg.

Összetételénél fogva a morénás talaj különösen elősegíti az összes szőlőtőke szabályos csírázását. A talaj és a terület éghajlata közötti kölcsönhatás elősegíti a szőlőszemek és a hajtások megfelelő fejlődését és érését.

A forró, de nem fullasztó nyár hozzájárul a cukrok koncentrációjához, a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti megfelelő eltérés elősegíti, hogy kifejlődjenek a „Custoza” DOC borokban található gyümölcsös és virágra emlékeztető aromaanyagok.

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

NINCSENEK

A termékleíráshoz vezető link:

https://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/14117

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.