Vezetői összefoglaló

A fényforrások és különálló vezérlőegységek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapításáról, valamint a 244/2009/EK, a 245/2009/EK és az 1194/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet 1 és a fényforrások energiacímkézéséről és a 874/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet 2 hatásvizsgálata

A. A fellépés szükségessége

Miért van szükség fellépésre? Milyen problémát kell megoldani?

A világítástechnológiai termékek még mindig az egyik legnagyobb villamosenergia-fogyasztónak számítanak az Európai Unióban (a 28 uniós tagállam bruttó villamosenergia-termelésének kb. 12 %-át használják fel). A meglévő követelmények nyomán 2020-ra 110 TWh villamosenergia-megtakarítást irányoztak elő, a legutóbbi becslések alapján azonban ez az érték csak 70 TWh lesz. A hatásvizsgálat alapjául szolgáló értékelés eredményei szerint az előirányzott megtakarítások az alábbiak okán nem érhetők el:

1.elavult energiahatékonysági követelmények;

2.nehézkes végrehajtás és felügyelet, amelyek oka:

a) az összetett jogszabályok;

b) nem világos és félreérthető hatály és mentességek;

c) a piacfelügyeleti hatóságok által ellenőrizni szükséges paraméterek túl nagy száma és túl költséges/hosszadalmas ellenőrző vizsgálatok;

3.a „teljesen integrált lámpatestek” (amelyekből a fényforrás ellenőrzés céljából nem távolítható el) piacon való megjelenése a közelmúltban: nem világos, hogy ezek a világítástechnológiai termékek a meglévő jogszabály és megfelelés-ellenőrzési szabályok hatálya alá esnek-e. Fennáll a kockázata annak, hogy ezek a világítástechnológiai termékek csak korlátozott mértékű energia-megtakarítást eredményeznek.

Mi a kezdeményezés várható eredménye?

Az aktualizált energiahatékonysági követelményeknek és az aktualizált energiacímkének köszönhetően nő az uniós ipar versenyképessége, a fogyasztók jobb tájékoztatásban részesülnek a hatékony termékeket illetően, és további energiamegtakarítások érhetők el.

Az egyszerűbb jogszabályok, a módosított hatály, az egyértelműbb mentességi feltételek és az egyszerűbb vizsgálatok megszüntetik az esetleges jogi kiskapukat, ezáltal egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak az iparágon belül, valamint megkönnyítik a megfelelést és a végrehajtást.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés? 

A minimális energiahatékonysági szintek és az energiacímke uniós szintű előírása egyértelmű többletértéket teremt.

Az uniós szinten harmonizált követelmények hiánya arra késztetné a tagállamokat, hogy környezetvédelmi és energiapolitikájuk keretében nemzeti termékspecifikus energiahatékonysági minimumkövetelményeket határozzanak meg. Ez aláásná a termékek szabad mozgását. A környezettudatos tervezésre és energiacímkére vonatkozó hatályos intézkedések uniós szintű végrehajtása előtt ez sok termék esetében ténylegesen így is történt.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák merültek fel? Van-e előnyben részesített megoldás? Miért? 

Négy szakpolitikai lehetőséget mérlegeltek:

1.Alapforgatókönyv: a fellépés hiánya

2.Csak energiacímke (ELOnly): A 2. alternatíva új mérőszámokkal és osztályhatárokkal az energiacímkén, módosított hatállyal és mentességekkel, valamint energiaosztály szempontjából felülvizsgált, A-tól G-betűig terjedő skálával a címkén. Az alkalmazás 2021 szeptemberétől történne. A környezettudatos tervezésre vonatkozó jogszabály változatlan maradna.

3.Energiacímke és környezettudatos tervezés 2021-re (ECOEL2021): A 3. alternatíva kiegészítve a környezettudatos tervezésre vonatkozó jogszabály felülvizsgálatával, új energiahatékonysági és funkcionális követelmények meghatározásával, valamint a hatály és a mentességek módosításával. Ez az előnyben részesített alternatíva.

4.Energiacímke és környezettudatos tervezés 2021-23 között (ECOEL2tiers): A 4. alternatíva, azzal a különbséggel, hogy a lineáris T8 fénycsövekre vonatkozó követelmények alkalmazására csak 2023 szeptemberétől kerülne sor.

Ki melyik alternatívát támogatja? 

Valamennyi érdekelt fél támogatja mind a fényforrások energiacímkéjére, mind a környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények felülvizsgálatát. Önmagában a felülvizsgált energiacímke hatása a piac jelentős részét elkerülné; a hatásvizsgálat eredményei szerint elmaradnának bizonyos lehetséges megtakarítások, és a dömping következtében a versenyképesség is csökkenne.

Az érdekelt felek a jó minőségű LED fényforrások elterjedését, a jogszabály egyszerűsítését, a hatály módosítását és a mentességek egyértelműsítését is támogatják.

A T8 fénycsövek kivonásának időpontja a legproblémásabb kérdés, mivel egyes érdekelt felekben (az ipar egy része és a tagállamok) felmerül a kérdés, hogy 2021 szeptemberéig rendelkezésre fog-e állni helyettesítő LED fényforrás a T8 fénycsöveket használó minden alkalmazáshoz, emiatt a kivonás néhány évvel való kitolását támogatják. A tagállamok többsége támogatja a T8 fénycsövek korai kivonását, a problémás ágazatok esetében alkalmazott célzott mentességekkel. A nem kormányzati szervezetek és a fogyasztói szervezetek nem támogatják a T8 fénycsövek kései kivonását.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei? 

2030-ra az ECOEL2021 jelölésű 3. alternatíva az alábbi előnyökkel fog járni:

·További 41,9 TWh/év energia-megtakarítás és évente 14,3 Mt CO2-egyenértékkel kevesebb ÜHG-kibocsátás, azaz a Bizottság által 2030-ra kitűzött végső energia-megtakarítás 2,88 %-a és a Bizottság által az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozóan 2030-ra kitűzött érték 1,34 %-a;

·7,7 milliárd EUR többletmegtakarítás az éves végfelhasználói kiadások tekintetében, továbbá éves szinten 1,1 milliárd EUR többletbevétel a vállalkozások számára;

·Az uniós jogszabály hozzáigazítása a technológiai fejlődéshez és az egyéb gazdaságok globális energiahatékonysági minimumkövetelményeihez;

·Az uniós ipar versenyképességének és vezető szerepének biztosítása a jó minőségű termékeket gyártó vállalkozások által;

·Az európai kkv-k védelme.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb lehetőségek)? 

A becsült költségek:

·Fogyasztók: 2030-ra a beszerzési költségek által okozott 1,1 milliárd EUR többletkiadás (az energiafogyasztást is figyelembe vevő teljes kiadás azonban 7,7 milliárddal csökken);

·Szerelők: 2030-ra 0,2 milliárd EUR bevételcsökkenés (a vállalkozások teljes bevétele azonban nő);

·Szállítók: egyszeri 0,03 milliárd EUR a 2022-ben esedékes újracímkézés miatt;

·Kereskedők: egyszeri 0,004 milliárd EUR a 2022-ben esedékes újracímkézés miatt.

A kereskedőkre és a szállítókra háruló költségek az új energiacímkézési keretrendelet alkalmazásának következménye.

Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?

A vállalkozások teljes bevétele nőni fog, különösen az ipari szereplők, a nagykereskedők és kiskereskedők, valamint a karbantartási szolgáltatók esetében. A világítástechnológiai ágazatban az ázsiai gyártók nagy ütemben növelik a globális piaci részesedésüket, elsősorban az alkalmazott árra alapozva. Az energiacímkézésre és környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények alapvetőek az uniós ipar számára, mivel ezek segítségével lehetősége van arra, hogy a minőségre és innovációra alapozva kitűnjön.

A címkén szereplő új skála ösztönözni fogja a legmagasabb osztályokba sorolható LED fényforrások kifejlesztésére irányuló ipari innovációt.

A nagyrészt európai kkv-k körébe tartozó lámpatestgyártók számára előnyös lesz a lámpatestek esetében előírt energiacímke eltörlése, mivel ezzel csökken a rájuk háruló adminisztratív teher.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás? 

A fentiekben bemutatottakon kívül a tagállamok költségvetésére/közigazgatására nézve nem lesz további hatása.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások?

Igen, a várakozások szerint az előnyben részesített alternatíva pozitív hatással lesz az uniós versenyképességre és innovációra.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

A rendelet olyan rendelkezést fog tartalmazni, amely felülvizsgálatot ír elő az elfogadást követő 5 év elteltével.