EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.7.19.
COM(2019) 345 final
2018/0395(NLE)
Módosított javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodással létrehozott partnerségi tanácsban a partnerségi tanács, a partnerségi bizottság és a szakosodott albizottságok, illetve bármely más testület eljárási szabályzatáról szóló határozatok elfogadása tekintetében képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.
A JAVASLAT TÁRGYA
E javaslat tárgya az Unió által az EU és Örményország közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) által létrehozott partnerségi tanácsban a partnerségi tanács és a partnerségi bizottság eljárási szabályzatának elfogadásával, valamint albizottságok és más testületek létrehozásával kapcsolatban képviselendő álláspontról szóló határozat.
2.
A JAVASLAT HÁTTERE
2.1.
Az EU és Örményország közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodás
Az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás célja az EU és Örményország közötti átfogó politikai és gazdasági partnerség és együttműködés előmozdítása közös értékek és szoros kapcsolatok alapján, többek között az Örmény Köztársaság részvételének növelésével az uniós szakpolitikákban, programokban és ügynökségekben. Szilárd keretet teremt a kölcsönös érdeklődésre számot tartó valamennyi területen folytatott megerősített politikai párbeszéd számára, elősegítve a szoros politikai kapcsolatok kialakítását.
Az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás meghatározza az EU és Örményország közötti kapcsolatok általános elveit és célkitűzéseit, valamint intézményi struktúrát hoz létre a megállapodás végrehajtására.
A megállapodást 2018. június 1-jétől ideiglenesen alkalmazzák.
2.2.
A partnerségi tanács
A partnerségi tanácsot a megállapodás 362. cikke hozza létre. A partnerségi tanács felügyeli és rendszeresen felülvizsgálja e megállapodás végrehajtását.
A partnerségi tanács a Felek miniszteri szintű képviselőiből áll, és rendszeres időközönként – évente legalább egyszer, illetve amikor a körülmények ezt megkövetelik – ülésezik. A partnerségi tanács kölcsönös megállapodás alapján bármilyen formációban ülésezhet. Maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
A partnerségi tanács a megállapodás hatálya alá tartozó ügyekben határozatokat hoz. A határozatok kötelező érvényűek a Felekre nézve, akik megteszik az azok végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A partnerségi tanács továbbá ajánlásokat is tehet. A partnerségi tanács a Felek közötti megállapodás útján, a vonatkozó belső eljárások lezárását követően fogadja el határozatait és ajánlásait.
2.3.
A partnerségi bizottság
A partnerségi bizottságot a megállapodás 363. cikke hozza létre. Feladatai és funkciói ellátásában segíti a partnerségi tanácsot, és előkészíti a partnerségi tanács üléseit.
A partnerségi bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy határozatokat fogadjon el azokon a területeken, amelyeken a megállapodásban említett esetek tekintetében a partnerségi tanács hatásköröket ruházott rá. Ezek a határozatok kötelező érvényűek a Felekre nézve, és a Felek kötelesek megtenni a végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket. A partnerségi bizottság a Felek közötti megállapodás alapján hozza határozatait, feltéve, hogy a Felek vonatkozó belső eljárásai lezárultak.
A partnerségi bizottság a Felek rendszerint vezető tisztviselői szintű képviselőiből áll. Elnöki tisztét felváltva az EU és Örményország képviselője látja el. Általában évente legalább egyszer ülésezik. Eljárási szabályzatát a partnerségi tanács fogadja el.
2.4.
A partnerségi tanács tervezett jogi aktusa
A partnerségi tanács határozatot fogad el saját, valamint a partnerségi bizottság eljárási szabályzatáról, továbbá albizottságok és más testületek létrehozásáról.
A tervezett jogi aktus célja, hogy a megállapodás 362. cikke (4) bekezdésének és 363. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadja a partnerségi tanács és a partnerségi bizottság működését szabályozó eljárási szabályzatot, továbbá hogy albizottságokat és más testületeket hozzon létre, hogy lehetővé váljon a megállapodás végrehajtása.
3.
AZ UNIÓ ÁLTAL KÉPVISELENDŐ ÁLLÁSPONT
Az Unió által képviselendő álláspontnak lehetővé kell tennie a partnerségi tanács és a partnerségi bizottság eljárási szabályzatának elfogadását.
4.
JOGALAP
4.1.
Eljárási jogalap
4.1.1.
Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a szóban forgó szervre irányadó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok is. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által elfogadott szabályozás tartalmát”.
4.1.2.
A jelen esetre történő alkalmazás
A partnerségi tanácsot és a partnerségi bizottságot az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás hozta létre.
Az e határozat mellékletében szereplő jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok, mivel a megállapodás 362. cikkének (6) bekezdése felhatalmazza a partnerségi tanácsot arra, hogy a Felekre nézve kötelező határozatokat hozzon. A jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.
Anyagi jogalap
4.2.1. A módosított javaslat indokolása
2018. november 29-én a főképviselő és a Bizottság elfogadta az Európai Unió által az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodással létrehozott partnerségi tanácsban a partnerségi tanács, a partnerségi bizottság és a szakosodott albizottságok, illetve bármely más testület eljárási szabályzatáról szóló határozatok elfogadása tekintetében képviselendő álláspontról (a továbbiakban: a közös javaslat). A közös javaslat az EUSZ 37. cikkén, valamint az EUMSZ 91. cikkén, 100. cikkének (2) bekezdésén, 207. cikkén és 209. cikkén alapult, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével. A Bíróság C-244/17. sz., Bizottság kontra Tanács (Kazahsztán) ügyben hozott ítéletére tekintettel – amely a közelmúltban alkalmazta a nemzetközi megállapodásokra az uniós jogi aktusok jogalapjának meghatározására irányuló súlyponttesztet –, valamint az alább kifejtett okok miatt a javasolt határozat jogalapját módosítani kell, és annak magában kell foglalnia az EUMSZ 91. cikkét, 100. cikkének (2) bekezdését, 207. és 209. cikkét, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
4.2.2. Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
Valamely, egyidejűleg több cél elérésére irányuló vagy több elválaszthatatlan és egymáshoz viszonyítva nem járulékos jellegű összetevőt magában foglaló tervezett jogi aktus esetében az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapját kivételesen a különböző vonatkozó jogalapok fogják képezni.
Azt is meg kell jegyezni, hogy nem az eljárás határozza meg valamely intézkedés jogalapját, hanem az intézkedés jogalapja határozza meg az annak elfogadása során követendő eljárást.
4.2.3. A jelen esetre történő alkalmazás
A partnerségi tanács és a partnerségi bizottság eljárási szabályzata egy megállapodás alapján létrehozott szerv általános működésére vonatkozik. Ezért azt a területet, amelyhez a tervezett határozat tartozik, a megállapodás egészének figyelembevételével kell meghatározni.
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a fejlesztési együttműködésre (EUMSZ 209. cikk) és a kereskedelemre (az EUMSZ 207. cikk) vonatkozik. Továbbá, tekintettel arra, hogy az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás kereskedelemre vonatkozó részében az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó egyes rendelkezések nem tartoznak az EUMSZ 207. cikkének hatálya alá, az EUMSZ 91. cikkét és 100. cikkének (2) bekezdését szintén be kell illeszteni.
Tekintettel a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos rendelkezések korlátozott számára, azok nem alkotnak egy önálló célkitűzést vagy összetevőt. Ellenkezőleg, az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás elsődleges összetevőjéhez képest azok inkább járulékos jellegűek. Ezért nem tesznek szükségessé külön jogalapot. Ez annak ellenére így van, hogy a megállapodás aláírásáról szóló tanácsi határozat egyik jogalapja az EUSZ 37. cikke volt (lásd a 2017. november 20-i EU/2018/104 tanácsi határozatot). Az értékelés a C-244/17. sz., Bizottság kontra Tanács (Kazahsztán) ügyben hozott bírósági ítélet fényében megváltozott.
Meg kell jegyezni, hogy az átfogó és megerősített partnerségi megállapodásban szereplő KKBP-rendelkezések száma és jellege hasonló a Kazahsztánnal kötött megállapodásban, valamint egyéb olyan megállapodásokban szereplő rendelkezésekéhez, amelyekre irányulóan a Kazahsztán-ügyben hozott ítéletet követően kerültek elfogadásra nem KKBP-jogalapokon nyugvó határozatok.
5.
KÖVETKEZTETÉS
A javasolt határozat jogalapja ezért az EUSZ 37. cikke és az EUMSZ 91. cikke, 100. cikkének (2) bekezdése, 207. és 209. cikke, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével, és a javaslatot kizárólag a Bizottságnak kell előterjesztenie. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével konzultáció folyt, aki elfogadta ezt.
2018/0395 (NLE)
Módosított javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodással létrehozott partnerségi tanácsban a partnerségi tanács, a partnerségi bizottság és a szakosodott albizottságok, illetve bármely más testület eljárási szabályzatáról szóló határozatok elfogadása tekintetében képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 37. cikkére,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére, 100. cikkének (2) bekezdésére, 207. és 209. cikkére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője javaslatára,
mivel:
(1)Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) 2017. november 24-én Brüsszelben aláírták, és a megállapodás 2018. június 1-jétől ideiglenesen alkalmazandó.
(2)A megállapodás 362. és 363. cikke partnerségi tanácsot és partnerségi bizottságot hoz létre a megállapodás végrehajtásának elősegítése céljából.
(3)A megállapodás 362. cikkének (4) bekezdése értelmében a partnerségi tanács megállapítja saját eljárási szabályzatát, és a megállapodás 363. cikkének (4) bekezdése értelmében a partnerségi tanács eljárási szabályzatában meghatározza a partnerségi bizottság feladatait és működését.
(4)A megállapodás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében el kell fogadni a partnerségi tanács és a partnerségi bizottság eljárási szabályzatát.
(5)Az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás 364. cikkének (2) bekezdése értelmében a partnerségi tanács határozhat bármely albizottság és más testületek felállításáról különleges területeken, amelyek segíthetik feladatai ellátásában. Előírja továbbá, hogy a partnerségi tanács eljárási szabályzatában meghatározza ezen bizottságok és testületek összetételét, feladatait és működését.
(6)A partnerségi tanács [dátum]-i [...] ülésén/megbeszélésén elfogadja a partnerségi tanács, a partnerségi bizottság, a szakosodott albizottságok vagy bármely más testület eljárási szabályzatát.
(7)Helyénvaló meghatározni az Unió által a partnerségi tanácsban képviselendő álláspontot, mivel a partnerségi tanácsnak a partnerségi tanács, a partnerségi bizottság, a szakosodott albizottságok vagy bármely más testület eljárási szabályzatáról és az albizottságok létrehozásáról szóló határozatai kötelezőek az Unióra nézve.
(8)Az Unió által a partnerségi tanácsban képviselendő álláspontnak ezért a partnerségi tanács és a partnerségi bizottság eljárási szabályzatának a mellékletben foglalt szövegtervezetein kell alapulnia,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Unió által az EU–Örményország Partnerségi Tanácsban a partnerségi tanács, a partnerségi bizottság és a szakosodott albizottságok eljárási szabályzata, többek között a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság vagy bármely más testület eljárási szabályzata, valamint az albizottságok létrehozása tekintetében az Unió nevében képviselendő álláspont a partnerségi tanács jogi aktusainak az e határozathoz csatolt tervezetein alapul. A határozattervezetre vonatkozó kisebb módosításokat a Tanács további határozata nélkül el lehet fogadni.
2. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a címzettje.
3. cikk
Ez a határozat [...]-án/-én lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök