5.2.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 39/78


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Intelligens városok: új kihívások a klímasemlegességre való méltányos átállás kapcsán – hogyan lehet megvalósítani a fenntartható fejlődési célokat a gyakorlatban?

(2020/C 39/17)

Főelőadó

:

Andries GRYFFROY (BE/EA), a Flamand Parlament tagja

Referenciaszöveg

:

A finn elnökség felkérőlevele

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

1.

megállapítja, hogy az intelligens város olyan hely, ahol a város lakóinak és vállalkozásainak érdekében a hagyományos hálózatokat és szolgáltatásokat digitális és távközlési technológiák felhasználása segítségével teszik hatékonyabbá. Az intelligens város amellett, hogy az erőforrások jobb felhasználása és a kevesebb kibocsátás érdekében információs és kommunikációs technológiákat (IKT-k) alkalmaz, a város lakosságát hatékonyabban kiszolgáló interaktívabb és reagálni kész városirányítással is rendelkezik, intelligensebb városi közlekedési hálózatok, korszerűsített vízellátási és szennyvíz-elvezető létesítmények, valamint hatékonyabb épületvilágítási és -fűtési módszerek segítségével, amelyek révén senki sem maradhat ki; az intelligens városban emellett hangsúlyt helyeznek inkluzív és hozzáférhető oktatási és képzési struktúrák kialakítására, hogy fejlesszék a lakosság kapacitásait és képességeit, és ezzel biztosítsák, hogy képesek legyenek hozzájárulni közösségük fejlődéséhez. Éppen ezért üdvözli, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljai nagyobb figyelmet kapnak, és nagyobb hangsúly helyeződik arra, hogy a fenntarthatóság az összes kapcsolódó aspektus holisztikus figyelembevételét teszi szükségessé;

2.

amint azt „Többszintű kormányzás és ágazatközi együttműködés az energiaszegénység elleni küzdelem érdekében” című véleményében is kifejtette (előadó: Tüttő Kata (HU/PES)) (1), hangsúlyozza, hogy a különböző politikák meghatározásakor fontos figyelembe venni az energiaszegénységet, és úgy véli, hogy az elmúlt évek egyik legfontosabb politikai eredménye annak egyértelmű elismerése, hogy az energia- és éghajlat-politikák jelenlegi és jövőbeli meghatározásakor figyelembe kell venni azok társadalmi hatását is;

3.

az Ilmar Reepalu (SE/PES) által készített, „Intelligens városok és közösségek – európai innovációs partnerség” című véleményben foglaltaknak megfelelően megerősíti, hogy el kell ismerni a városi jellegű – akár városnak, akár nem városnak tekinthető – településekre jellemző, számottevő sokféleséget, valamint a környező vidéki területekkel fennálló kapcsolatuk és kiegészítő jellegük fontosságát; az Enda Stenson (IE/EA) által készített, „Vidéki térségek rehabilitációja az „intelligens falvak” segítségével” című véleményben foglaltak szerint megerősíti, hogy „az »intelligens város” modellhez hasonlóan az intelligens vidéki térségekre irányuló kezdeményezésnek is széles körű megközelítést kell alkalmaznia a fejlesztés és innováció terén, magában foglalva az alábbi hat dimenziót:

intelligens, innovatív, a vállalkozói szellemet támogató és termelékeny gazdaság,

javított mobilitás, ideértve az akadálymentesített, korszerű és fenntartható közlekedési hálózatokat,

jövőkép a környezetre és a fenntartható energiára vonatkozóan,

képzett és aktív szerepet vállaló polgárok,

életminőség a kultúra, egészség, biztonság és oktatás vonatkozásában,

hatékony, átlátható és ambiciózus közigazgatás;”

hangsúlyozza azonban, hogy az „intelligens” kezdeményezés előmozdításának lényeges kiegészítő eleme kell, hogy legyen a polgárok bevonása és olyan feltételek teremtése, amelyek lehetővé teszik a bennük rejlő lehetőségek kiaknázását az oktatás, valamint a kutatás, az innováció és a társadalmi kohézió támogatása révén. Ehhez az adatvédelem és az adatfelhasználás hatékony, átlátható és megbízható szabályozására is szükség van;

4.

hangsúlyozza a régiók, a nagyvárosok, a városok és a kis közösségek között az emberi és pénzügyi erőforrások, a készségek és a digitalizáció szempontjából fennálló szakadékot. E tekintetben emlékeztet arra, hogy az intelligens fejlesztési stratégiákat a közösségek méretéhez kell igazítani, az egyes közösségek sajátos helyzete alapján finomhangolt megközelítést alkalmazva; oly módon, hogy rendelkezésre bocsátjuk az ahhoz szükséges infrastruktúrát és támogatást, hogy valamennyi csoport megfelelő hozzáférést élvezhessen az információs és digitális szolgáltatásokhoz;

5.

rámutat arra, hogy az Európai Bizottság a különböző uniós országok által előterjesztett, a 2021–2030-as időszakra vonatkozó integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek értékelését követően kiadott ajánlásaiban ambiciózusabb célokat tűzött ki annak biztosítására, hogy – a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság fokozott használata, valamint a gazdaság korszerűsítése révén – elérhetőek legyenek a Párizsi Megállapodásban meghatározott éghajlat-politikai célok, valamint az éghajlati szempontból semleges gazdaságra való átállás 2050-ig;

6.

elismeri, hogy a kihívás mérete és az éghajlatváltozás átfogó jellege miatt integrált, problémaalapú megoldásokra van szükség, amelyek egyszerre több, egymással interakcióban álló és akár egymással ellentétes dinamikát és célt is tudnak kezelni;

7.

kiemeli, hogy a fenntartható fejlődési célokat szorosan össze kell kapcsolni a 2021–2027 közötti időszakra szóló kohéziós politika célkitűzéseivel, különösen a 2. szakpolitikai célkitűzéssel – „zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával”–, ami megkönnyítheti a fenntartható fejlődési célok elérését a rendeletjavaslatban meghatározott konkrét célkitűzések révén;

8.

elismeri, hogy a klímasemleges jövő felé történő átmenet az éghajlatváltozás hatásaihoz való szükséges alkalmazkodás mellett – az energetikai, az építőipari és a mobilitási szektor szén-dioxid-mentesítésén túl – magában foglalja a körforgásos gazdaságra történő átállást, a mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszerek fenntartható átalakítását, valamint az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség védelmét is, e célból pedig támogatja egy európai klímasemlegességi megfigyelőközpont esetleges létrehozását;

9.

elismeri a Polgármesterek Szövetsége és a „Tiszta energia az EU szigeteinek” kezdeményezés arra irányuló erőfeszítéseit, hogy mozgósítsák a helyi önkormányzatokat, a helyi vállalkozásokat, a helyi tudományos és oktatási intézményeket, valamint a helyi közösségi szervezeteket a szén-dioxid-mentesítési stratégiák kidolgozása során, és arra kéri az európai helyi és regionális önkormányzatokat, hogy csatlakozzanak a Polgármesterek Szövetségéhez és a „Tiszta energia az EU szigeteinek” kezdeményezéshez, és hajtsák végre és kövessék nyomon azok intézkedéseit;

10.

arra kéri a tagállamokat, hogy nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben szerepeltessék az intelligens közösségek témáját, elismerve, hogy ezek a költséghatékonyság, az energiahatékonyság és a kibocsátáscsökkentés szempontjából jelentős szerepet tölthetnek be;

Az intelligens közösségek intelligens kormányzásáról

11.

hangsúlyozza, hogy az intelligens városok és közösségek kiváló lehetőséget kínálnak az intelligens kormányzási mechanizmusok végrehajtására, ennek során pedig javítják a helyi önkormányzatok döntéshozatali képességét egy egyre bonyolultabb környezetben;

12.

hangsúlyozza, hogy az intelligens kormányzási modellre való átállást helyi és regionális szinten is fel kell gyorsítani az elektronikus szolgáltatások kifejlesztése és megvalósítása révén, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára, hogy egyetlen felhasználói fiókkal szélesebb körű e-kormányzati szolgáltatásokat vehessenek igénybe;

13.

kéri, hogy az európai szemesztert tekintsék egyrészt az uniós gazdaságpolitikák összehangolása eszközének, másrészt olyan keretnek, amelyen belül a fenntartható fejlődési célok támogathatóak, valamint lehetőség nyílik uniós szinten végrehajtásuk megtervezésére, ellenőrzésére és értékelésére;

14.

megerősíti, hogy a többszintű kormányzás kritikus szerepet játszik annak biztosításában, hogy a helyi önkormányzatok hatékonyan tudják kezelni az éghajlatváltozást, és végrehajthassák a fenntartható fejlődési célokat, az intelligens városokat pedig nélkülözhetetlen tényezőnek tekinti ebben az összefüggésben;

15.

elismeri az adózás és a közbeszerzés mint az innovatív és fenntartható technológiák piaci bevezetésének felgyorsítását szolgáló eszközök használatának fontosságát. Ennek során biztosítani kell, hogy az alkalmazást a kereslet vezérelje, és lehetőség legyen arra, hogy a problémákra decentralizált, helyi megoldásokat találjanak;

16.

úgy ítéli meg, hogy a szabványos formátumú nyílt adatok kulcsfontosságú szerepet töltenek be az intelligens városok létrehozásának és fejlesztésének támogatásában, és hangsúlyozza, hogy a „nyílt forráskódú elemek” (pl. a nyílt API) rendelkezésre bocsátása ezekkel együtt jelentős alkotóeleme lesz az intelligens városokkal kapcsolatos megoldások gyorsabban és rugalmasabban történő kialakításának és elterjesztésének;

17.

elismeri a valós idejű felhasználói felületek – például a polgárok mobilkészülékei vagy intelligens fogyasztásmérők – által létrehozott adatokban rejlő lehetőségeket, és olyan átfogó keretek kialakítására szólít fel, amelyek integrálják és felhasználják a felhasználók által az intelligens kormányzás céljaira létrehozott adatokat, ugyanakkor garantálják az adatok tulajdonosainak szükséges védelmét;

18.

emlékeztet arra, hogy támogatni kell az éghajlattal kapcsolatos regionális, illetve városi szintű, akár közvetlenül előírt, akár a magasabb szintű éghajlati célkitűzésekből levezethető célkitűzéseket, továbbá megbízható helyi technikai és tudományos menetrendekkel kell rendelkezni a meghatározott célkitűzések megvalósításához;

19.

hangsúlyozza, hogy az intelligens fenntartható városi kormányzás magában foglalja a rövid távú, nem holisztikus szakpolitikákról a hosszú távú, rendszerszintű és tanulásalapú megközelítésekre történő áttérést. Ez stratégiai és folyamatos változásmenedzselést tesz szükségessé azon meglévő városi kormányzási struktúrák esetében, amelyek rövid távú és elszigetelt döntéshozatalt eredményezhetnek;

20.

hangsúlyozza, hogy amellett, hogy fontos a célkitűzések meghatározása, a szükséges konkrét intézkedéseket, valamint a szóban forgó intézkedések kísérő nyomon követését is ki kell dolgozni, hogy szükség esetén kiigazításokra kerülhessen sor. A tanulási hálózatok másokkal és a tudásközpontokkal közösen történő létrehozása javítja majd a célkitűzések mellett az intézkedésekre is koncentráló „tanulási folyamatot”;

Intelligens nagyvárosok, városok és falvak, valamint a fenntartható fejlődési célok végrehajtása

21.

emlékeztet arra, hogy az RB az utóbbi években intenzív munkát folytatott a fenntartható fejlődési célok keretét illetően, továbbá hogy a Régiók Bizottságának álláspontját az Arnoldas Abramavičius (LT/EPP) által készített, „Fenntartható fejlődési célok: a fenntartható Európa 2030-ra történő megvalósítását célzó hosszú távú uniós stratégia alapja” (2), valamint a Sirpa Hertell (FI/EPP) által készített, „Fenntartható Európa 2030-ra: Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, az ökológiai átállás és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás nyomon követése” (3) című, nemrég közzétett vélemények összegzik;

22.

megerősíti, hogy „a gazdasági, ökológiai, társadalmi és kulturális fenntarthatósági célok elérése érdekében alapvetően fontosak a közösen elfogadott konkrét köztes célok és mutatók, valamint az éghajlatváltozással és a települések, városok és régiók fenntartható fejlődési céljaival kapcsolatos adatok valós idejű mérése”, ahogy azt a Sirpa Hertell (FI/EPP) által készített, „Fenntartható Európa 2030-ra: Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, az ökológiai átállás és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás nyomon követése” című vélemény (4) megállapítja. E tekintetben hangsúlyozza, hogy az intelligens városok és közösségek úttörő szerepet tölthetnek be az általuk megvalósított intelligens technológiáknak és adatgyűjtési folyamatoknak köszönhetően;

23.

megismétli, hogy „a helyi szintű éghajlat-politikai intézkedések megismertetéséhez megbízható szubnacionális éghajlati adatokra van szükség, és fontos az új technológiák, például a mesterséges intelligencia használata is. Ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy a lehető legjobban ki kell használni a Polgármesterek Szövetsége adatbázisát, és arra a lehetőségre, hogy a helyi szinten meghatározott hozzájárulások beiktatása révén hidat hozzunk létre a helyi adatok és a nemzetileg meghatározott hozzájárulások között” (5). Ezzel összefüggésben ismét emlékeztet arra, hogy kulcsfontosságú, hogy az intelligens városok és közösségek olyan eszközökhöz jussanak, amelyek célja adatgyűjtési és -elemzési képességük fejlesztése, továbbá hogy ezeket a döntéshozatali folyamatok javítására használják;

24.

úgy ítéli meg, hogy az intelligens megközelítés kulcsfontosságú eszköz a fenntartható városokra és közösségekre vonatkozó, 11. fenntartható fejlődési célhoz, valamint az éghajlatvédelmi fellépésre vonatkozó 13. célhoz kötődő részcélok eléréséhez;

25.

elismeri, hogy az intelligens városoknak be kell vonniuk polgáraikat, hogy azok aktívan részt vehessenek helyi környezetük alakításában; az IKT által támogatott, illetve kiegészített, a polgárok igényeihez illeszkedő helyi szolgáltatások biztosításának fontosságát is figyelembe vevő emberi kezdeményezésekkel azonosíthatók és megvalósíthatók olyan intelligens megoldások és kollektív elképzelések, amelyek fejlesztik a városokat és fokozzák fenntarthatóságukat, ezáltal társadalmi tőkét és ellenálló közösségeket építenek, szem előtt tartva ugyanakkor az energiaszegénység kezelését is; e tekintetben hangsúlyozza, hogy át kell hidalni a digitális szakadékot, a polgárok készségeit pedig fejleszteni kell, hogy az intelligens közösségekben ne szigetelődjenek el a kiszolgáltatott helyzetben lévő polgárok és elejét vegyük mindenféle társadalmi kirekesztésnek; fontosnak tartja továbbá, hogy az energiaszegénység leküzdése érdekében az állami szociális lakhatás területén is előmozdítsák az energiahatékonyságot és az innovatív technológiákat;

Intelligens nagyvárosok, városok és falvak, valamint az erőforrás-hatékony, klímasemleges és biológiailag sokféle Európa felé történő átmenet

26.

az intelligens átmenet lehetővé tétele érdekében stratégiai fontosságot tulajdonít olyan egyedi programok kidolgozásának, amelyek révén javítható a lakosság digitális jártassága, figyelmet fordítva a különböző korcsoportokra és szakterületekre, az intelligens városok projekthez hasonló tapasztalatok és bevált gyakorlatok megszerzése révén;

27.

üdvözli az olyan intelligens közösségek úttörő tapasztalatait, amelyek már megkezdték a körforgásos gazdaság megoldásaira való áttérést az épületek, a mobilitás, a termékek, a hulladékgazdálkodás, valamint a területtervezés és -kezelés terén, és arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy valamennyi intelligens közösség tekintetében népszerűsítse jobban ezt a szempontot. Ezek a tevékenységek fontos szerepet töltenek majd be a fenntartható fejlődési célok megvalósításában;

28.

megállapítja, hogy az intelligens technológiák kulcsfontosságúak a tiszta energiával kapcsolatos csomag végrehajtásában, valamint a tiszta energiára való áttérés sikeres megvalósításában. E tekintetben rámutat arra, hogy az intelligens városok és közösségek hathatós eszközei annak, hogy ezeket az intelligens technológiákat következetesen és összehangoltan hajtsák végre, a meglévő lehetséges szinergiákból pedig a lehető legtöbbet hozzák ki;

29.

úgy ítéli meg, hogy a helyi energiaközösségek komoly erőforrást jelentenek a tiszta energiára való méltányos áttérésben, és támogatja a polgárok intelligens városokban és közösségekben való szerepvállalását, és emlékeztet az e témában készült véleményében ezzel kapcsolatban tett javaslataira (6);

30.

emlékeztet arra, hogy a természet fontos szerepet kapott a szegénységgel, éhezéssel, egészséggel, jóléttel és fenntartható városokkal kapcsolatos fenntartható fejlődési célokban. Hangsúlyozza, hogy az intelligens városoknak és közösségeknek a természetre alapuló megoldásokat és a zöld infrastruktúrát elengedhetetlen kiegészítő szakpolitikának kell tekinteniük az ökoszisztéma-szolgáltatások és a biológiai sokféleség megóvása, valamint ezek fenntartható használatának népszerűsítése és a földek mesterséges átalakításának korlátozása érdekében;

31.

emlékeztet arra, hogy a 2050-ig tartó időszakra szóló hosszú távú európai klímasemlegességi stratégia elismeri, hogy az intelligens technológiák és városok központi szerepet töltenek be a klímasemlegesség megvalósításában;

32.

emlékeztet arra, hogy az éghajlati szempontok költségvetésben való jobb érvényesítése mellett többször kérte, hogy hozzanak hatékony intézkedéseket a fosszilis tüzelőanyagok támogatásainak fokozatos megszüntetése érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek a megújuló energiaforrások számára, ösztönözzék a viselkedésbeli változásokat, és megteremtsék a méltányos átmenet támogatásához szükséges forrásokat;

33.

megállapítja, hogy a klímasemlegességre való átállásnak köszönhetően minőségi munkahelyek jöhetnek létre a körforgásos gazdaságban, a tiszta energia területén, az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban, és kéri az EU-t, hogy a kohéziós politika, az Európai Szociális Alap (ESZA+) és az InvestEU révén növelje az éghajlati célkitűzések koherenciáját;

34.

rámutat arra, hogy az „intelligens vízzel” kapcsolatos megoldások egyre fontosabbak az éghajlati szempontból fenntartható megoldásokat célzó, intelligens városokkal kapcsolatos teljeskörű szakpolitikák alkotóelemeként;

35.

emlékeztet arra, hogy fontos az intelligens infrastruktúrák megvalósítása, és úgy ítéli meg, hogy az intelligens városok és közösségek e területen természetszerűen úttörő szerepet játszanak;

36.

emlékeztet arra, hogy az épületek energiahatékonysága fontos kérdés a klímasemlegességre történő sikeres áttérés szempontjából, valamint hogy az intelligens megoldások elvileg döntő szereppel bírhatnak; e tekintetben emlékeztet arra, hogy az intelligens megoldásoktól csak akkor várhatók eredmények, ha azok az intelligens városok és közösségek keretének részét képezik, valamint ha nem elszigetelt megoldásként hajtják végre őket; ezzel összefüggésben emlékeztet továbbá arra, hogy az „Intelligens finanszírozás – intelligens épületek” kezdeményezésnek fontos szerepe van abban, hogy e célra finanszírozási mechanizmusokat biztosítsanak;

37.

felhívja a figyelmet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok központi szerepet játszanak a fenntartható lakhatási politika végrehajtásában, és lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy át lehessen ültetni a gyakorlatba az EU szakpolitikai céljait;

38.

kéri az új épületek és a korszerűsítések során a maximális energiahatékonyságra irányuló ösztönzők biztosítását a passzív házakra vonatkozó követelményeknek megfelelő szabványok alapján, csakúgy mint – amennyiben ez kivitelezhető – az intelligens technológia épületek esetében történő alkalmazását;

39.

emlékeztet arra, hogy az RB támogatja a multimodalitásra és az alacsony vagy zéró kibocsátású városi/regionális közlekedés és logisztika összehangolt alkalmazására alapuló, fenntartható városi mobilitási terveket, hangsúlyozva a kibocsátások csökkentésében a vasút és a vízi közlekedés által játszott alapvető szerepet;

40.

emlékeztet arra, hogy a városi közlekedési ágazat jelenleg paradigmaváltást valósít meg és él át, és szembesül azzal, hogy az energiahasználat (villamosítás, alternatív üzemanyagok), a technológiák (ITS) és a magatartásváltozás (a megosztásalapú gazdaság, az aktív utazásra való összpontosítás) terén az átmenet egybeesik. Ezek a változások mind az utas- mind a teherszállítást, mind az üzleti, mind a szabadidős utakat érintik. Ez a paradigmaváltás olyan intelligens városi célkitűzések megvalósítására irányulhat, mint a helyi innovációs piac ösztönzése, az elérhető legjobb technológiák általános érvényesítése és a tudásalapú döntéshozatal;

41.

úgy ítéli meg továbbá, hogy az intelligens mobilitással kapcsolatos technológiák segíthetnek abban, hogy az alacsony népsűrűségű területeken, a vidéki térségekben és a peremrégióban fenntartható mobilitási megoldásokat lehessen találni, továbbá a polgárok egészségét javítani képes aktív mobilitási mintákat népszerűsítsenek;

Több lehetőség teremtése az intelligens közösségek számára innovatív megoldások finanszírozására és mielőbbi bevezetésére

42.

emlékeztet arra, hogy a legkülső és más szigeti régiók kitűnő helyszínek az alternatív technológiák, energiák és folyamatok teszteléséhez, így „élő laboratóriumoknak” minősülnek. Az elszigeteltség, az Európa központjától való távolság, a jelentős biológiai sokféleség, a tenger közelsége és elérhetősége, a szélsőséges (légköri és geológiai) környezeti jelenségek és a geotermikus energia rendelkezésre állása – a fenntartható fejlődési célok végrehajtására irányuló megoldások kidolgozása kontextusában – nem annyira korlátokat jelentenek, mint inkább földrajzilag előnyös lehetőségeket biztosítanak a prototípusok felügyelt körülmények, de maximális nehézségek melletti teszteléséhez;

43.

hangsúlyozza azoknak a helyi övezeteknek a potenciálját, amelyekben rugalmas és innovatív szabályozási eszközök vagy a szabályozásra kínált alternatívák valós városi környezetben tesztelhetők, ez ugyanis lehetővé teheti innovatív megoldások feltárását, ezt követően pedig lehetséges bevezetését (pl. a lakhatás területén); a város mint „tanuló gép” előmozdítja a társadalmi tanulást, és lehetővé teszi a társadalmi kockázatokat csökkenteni képes együttműködést;

44.

hangsúlyozza, hogy adóügyekben decentralizációra van szükség, a regionális és (nagy)városi klímaorientált adóintézkedések hatékonyabb helyi érvényesítésének elősegítése érdekében;

45.

hangsúlyozza, hogy a helyi közösségek számára olyan eszközöket és kapacitásépítő tevékenységeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik intelligens közösséggé válásukat, áthidalják a digitális szakadékot, és gondoskodnak arról, hogy egyetlen polgár és egyetlen terület se maradjon ki;

46.

emlékeztet arra, hogy a köz-magán társulások kulcsszerepet töltenek be az intelligens városok és közösségek megvalósításában, és kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen további erőfeszítéseket azon feltételek megteremtése érdekében, amelyekkel a nagy és a kicsi helyi önkormányzatok alkalmazni tudják ezt az eszközt;

47.

ismét hangsúlyozza, hogy az intelligens közösségek az intelligens és inkluzív energetikai átállás mozgatórugói, és kéri az Európai Bizottságot, hogy külön e célra szánt, hozzáférhető finanszírozási eszközök segítségével támogassa továbbra is az intelligens városokat és közösségeket tevékenységeik során;

48.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az új Európai horizont keretprogramban a klímasemleges és intelligens városokra irányuló küldetést határoz meg;

49.

kéri, hogy az uniós éghajlat-politika legyen holisztikus és alapuljon rendszerszintű és integrált megközelítésre, megjegyezve, hogy az uniós és tagállami szakpolitikák az eddigiekben gyakran különféle ágazatok és kategóriák, illetve városi és vidéki térségek mentén fragmentálódtak.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 9-én.

a Régiók Európai Bizottsága

elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ


(1)  COR-2018-05877-00-01-AC-TRA (EN)(HL C 404., 2019.11.29., 53. o.).

(2)  COR-2019-00239-00-00-AC-TRA (HU)(HL C 404., 2019.11.29., 16. o.).

(3)  COR-2019-00965-00-01-PAC-TRA (HU)(lásd e Hivatalos Lap 27. oldalát).

(4)  COR-2019-00965-00-01-PAC-TRA (HU)

(5)  COR-2019-00965-00-01-PAC-TRA (HU)

(6)  HL C 86., 2019.3.7., 36. o.