EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.8.5.
COM(2019) 363 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
A KÜLSŐ FELLÉPÉSEKRE VONATKOZÓ GARANCIAALAPRÓL ÉS ANNAK 2018. ÉVI KEZELÉSÉRŐL
{SWD(2019) 314 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.8.5.
COM(2019) 363 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
A KÜLSŐ FELLÉPÉSEKRE VONATKOZÓ GARANCIAALAPRÓL ÉS ANNAK 2018. ÉVI KEZELÉSÉRŐL
{SWD(2019) 314 final}
Tartalomjegyzék
1.Bevezetés
2.A pénzügyi helyzet és az alap jelentős tranzakciói
2.1.Az alap pénzügyi helyzete 2018. december 31-én
2.2.Az alap jelentős tranzakciói 2018-ban
2.3.A jelentéstételi időpontot követő események (2019. március végéig)
3.Az alap előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatásai
3.1.Az előzetesen konszolidált pénzügyi helyzet 2018. december 31-én
3.2.Előzetesen konszolidált eredménykimutatás
4.A garanciaalap pénzgazdálkodása
4.1.Befektetési politika
4.2. Az alap teljesítménye és a piaci fejlemények 2018-ban
5.Az alapból történt lehívások
6.Az EBB díjazása
1.Bevezetés
A 2009. május 25-i 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet 1 (kodifikált változat, a továbbiakban: rendelet) létrehozta a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot (a továbbiakban: alap), amelynek feladata, hogy az Unió hitelezőit kifizesse, amennyiben az Európai Unió által nyújtott vagy garantált hitelek kedvezményezettjei nem teljesítik fizetési kötelezettségeiket. A rendelet 7. cikkével összhangban a Bizottság az alap pénzügyi kezelésével az Európai Beruházási Bankot (EBB) bízta meg, az Európai Unió és az EBB között 1994. november 25-én kötött megállapodás 2 szerint (a továbbiakban: megállapodás), amelyet a későbbiekben 1996. szeptember 23-án, 2002. május 8-án, 2008. február 25-én, 2010. november 9-én és 2018. szeptember 28-án módosítottak.
A rendelet 8. cikke alapján a Bizottság minden pénzügyi évre vonatkozóan a következő év május 31-ig jelentést tesz az alap előző naptári év végi helyzetéről és az alap gazdálkodásáról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.
Ezek az információk e jelentésben és a hozzá kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentumban találhatók. Az információk a megállapodással összhangban az EBB-től kapott adatokon alapulnak.
2.A pénzügyi helyzet és az alap jelentős tranzakciói
2.1.Az alap pénzügyi helyzete 2018. december 31-én
Az alap összege 2018. december 31-én összesen 2 609 881 747,51 EUR (2017. december 31-én 2 560 761 844,63 EUR) volt (lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum mellékletét: a garanciaalap pénzügyi kimutatása az EBB adatai alapján).
Az alap könyv szerinti értéke 2018-ban megközelítőleg 49,1 millió EUR-val nőtt. Ez főként a következőkkel magyarázható:
Növelő tételek:
·Az uniós költségvetés 103,2 millió EUR összegű hozzájárulása (a feltöltés összege) az alapnak az összes fennálló kötelezettség 9 %-ának megfelelő előirányzott összegre való kiigazítása érdekében.
·A pénzügyi műveletek 12,0 millió EUR-t kitevő gazdasági eredménye.
Csökkentő tételek:
·Az alap igénybevétele a nemteljesítések fedezésére összesen 55,7 millió EUR összegben.
·A portfólióértékelés eredményeképpen 10,5 millió EUR-val csökkent az összeg a piaci értéken történő értékelésnek megfelelő kiigazítás miatt.
2.2.Az alap jelentős tranzakciói 2018-ban
2.2.1.Az alapból történt lehívások 2018-ban
Szíria
2018-ban Szíriának változatlanul hátralékai voltak az EBB felé a számára nyújtott hitelekkel kapcsolatban. Ennek következtében, valamint az EU és az EBB közötti garanciamegállapodásokkal összhangban az EBB 2018. december 31-ig további 9 alkalommal, összesen 55,73 millió EUR-t hívott le az uniós garanciaalapból (lásd az 5. pontot).
Az enfidhai repülőtér (Tunézia)
Az EBB 2018-ban 136 092,88 EUR összeget hajtott be az enfidhai repülőtér (Tunézia) finanszírozásához nyújtott hitelből, amelyet 2018. január 15-i értéknappal írtak jóvá a garanciaalap számláján (lásd az 5. pontot).
2.2.2.A garanciaalap 2018-as feltöltése
2018 februárjában a 2018. évi feltöltés összegének megfelelő 137,8 millió EUR-t utaltak át a költségvetésből az alapba.
2018 februárjában kiszámították az uniós költségvetésből 2019-ben az alapnak nyújtandó hozzájárulás összegét is, amely alapján 2019 februárjában 103,2 millió EUR-t kellett átutalni. Az összeget a rendelet 3. és 5. cikke alapján számították ki.
A rendelet 3. cikke értelmében az alap forrásainak el kell érniük egy előirányzott összeget, amely az egyes műveletekből eredő, összes fennálló, az esedékes felhalmozott kifizetetlen kamatokkal növelt tőkekötelezettség 9 %-a.
A rendelet 5. cikke értelmében a költségvetésből az alapba az n+1. évben befizetendő összeget az előirányzott összeg és az alap nettó eszközállományának az n–1. év év végi értéke közötti, az n. év elején számított különbség alapján kell kiszámítani.
Az alapnak a fennálló összes tőkekötelezettség 9 %-ához igazítása érdekében az alap feltöltésére – a 2017. december 31-én fennálló garantált műveletek alapján – 103,22 millió EUR összeg került be a 2019. évi uniós költségvetésbe. Az összeget a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyta, és az alap 2018. december 31-i mérlegében eszközként (követelésként) megjelenítették.
2.3.A jelentéstételi időpontot követő események (2019. március végéig)
2019 februárjában a fent említett feltöltés 103,2 millió EUR-s összegét az uniós költségvetésből átutalták az alapba.
2019 januárjában és márciusában összesen 10,6 millió EUR-t fizettek ki két lehívás során Szíria nemteljesítése miatt (3,2 millió EUR-t és 7,4 millió EUR-t, amely összegek magukban foglalják az EBB által kiszabott büntetéseket is).
3.Az alap előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatásai
Az alap előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatásai azon számviteli műveletek bemutatására szolgálnak, amelyek nem szerepelnek az alapról az EBB által készített pénzügyi kimutatásokban (lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentumot). Ezek az EU konszolidált pénzügyi kimutatásainak részét képezik.
3.1.Az előzetesen konszolidált pénzügyi helyzet 2018. december 31-én
Mérleg – Eszközök
|
2018. december 31. |
2017. december 31. |
|
|
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
2 275 342 664 |
2 077 970 486 |
|
Pénzügyi eszközök |
2 275 342 664 |
2 077 970 486 |
|
FORGÓESZKÖZÖK |
231 316 149 |
344 990 638 |
|
Pénzügyi eszközök |
189 758 096 |
120 771 792 |
|
Követelések |
– |
136 093 |
|
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek |
41 558 053 |
224 082 753 |
|
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN |
2 506 658 813 |
2 422 961 124 |
Mérleg – Források
|
2018. december 31. |
2017. december 31. |
|
|
A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐKTŐL SZÁRMAZÓ FORRÁSOK |
2 295 687 144 |
2 160 971 521 |
|
Az Európai Bizottság hozzájárulása |
1 846 972 362 |
1 709 171 640 |
|
Valósérték-tartalék |
12 227 192 |
22 700 055 |
|
Eredménytartalék |
436 487 590 |
429 099 826 |
|
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
159 153 609 |
208 033 976 |
|
Pénzügyi céltartalékok |
159 153 609 |
208 033 976 |
|
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
51 818 060 |
53 955 627 |
|
Pénzügyi céltartalékok |
50 777 871 |
50 408 230 |
|
Kötelezettségek |
1 040 189 |
3 547 397 |
|
A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐKTŐL SZÁRMAZÓ FORRÁSOK ÖSSZESEN + KÖTELEZETTSÉGEK |
2 506 658 813 |
2 422 961 124 |
Az alap előzetesen konszolidált mérlegfőösszege (2 506 658 813 EUR) és az alapnak az EBB által készített pénzügyi kimutatásaiban szereplő értéke (2 609 881 748 EUR) közötti 103,2 millió EUR különbség főként a következő elemekkel magyarázható:
·Az előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatások az EBB által a nemteljesítő hitelek részleteire lehívott garanciakifizetések nyomán az EU-ra átterhelt valamennyi összeget tartalmazzák (esedékes hátralékok és a felhalmozott késedelmi kamatok). Tekintettel azonban Szíria politikai helyzetére, az Európai Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének döntése alapján ezeket az összegeket a 2018-as pénzügyi kimutatásokban teljes mértékben leírták értékvesztésként.
·Az alap előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatásai nem tartalmazzák az uniós költségvetésből az alapnak 2019-ben átutalt 103,2 millió EUR-t, mivel az EU összevont pénzügyi beszámolójában szereplő kötelezettség kiegyenlítette ezt a követelést.
·A fennálló szíriai hitelek fennmaradó részének jövőbeli részleteihez kapcsolódóan 209,9 millió EUR összegű pénzügyi céltartalékot képeztek a 2018. évi előzetesen konszolidált mérlegben.
·A garanciaalap lehívásainak az EBB számára történő kifizetései (és adott esetben a lehívások és a késedelmi kamatok későbbi megtérülései) a nettó eszközök (EU-hozzájárulás) csökkenéseként (növekedéseként) jelennek meg az EBB által készített pénzügyi kimutatásokban. Az előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatásokban az EBB-lehívásokra kifizetett összegek nem kerülnek levonásra a nettó eszközökből, mivel ezek átterhelt összegekké válnak. A kapcsolódó összegeket vagy bevételként (felhalmozott késedelmi kamatok és büntetések, devizaárfolyam-nyereség) számolják el vagy ráfordításokként (az EBB felhalmozott beszedési díjai, értékvesztés, devizaárfolyam-veszteség). Ez állandó különbözetet eredményez az EBB által készített pénzügyi kimutatásokban megjelenített nettó eszközök tételei (EU-hozzájárulás és eredménytartalék) és a Bizottság által készített előzetesen konszolidált pénzügyi kimutatásokban megjelenített nettó eszközállomány között.
3.2.Előzetesen konszolidált eredménykimutatás
A mérleghez hasonlóan az előzetesen konszolidált eredménykimutatás is az eredménykimutatásnak az EU konszolidált pénzügyi kimutatásaiba való belefoglalása céljából készül.
|
2018 |
2017 |
|
|
A működési tevékenységek bevételei |
2 928 446 |
939 062 |
|
A működési tevékenységek ráfordításai |
(4 876 241) |
(3 834 219) |
|
A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK EREDMÉNYE |
(1 947 795) |
(2 895 157) |
|
Pénzügyi bevételek |
30 241 834 |
29 913 694 |
|
Pénzügyi költségek |
(20 906 275) |
(51 793 999) |
|
PÉNZÜGYI EREDMÉNY |
9 335 559 |
(21 880 305) |
|
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE |
7 387 764 |
(24 775 462) |
·A működési tevékenységekből származó bevételek magukban foglalják az árfolyamnyereségeket és az EBB 2017. évi elhatárolt beszedési díjainak – a 2018-ban aláírt új beszedési megállapodás rendelkezéseiből eredő – visszaírását. Az új megállapodás már nem irányoz elő díjfizetéseket az EBB belső beszedési költségeinek fedezésére.
·A működési tevékenységek ráfordításai elsősorban az EBB alapkezelési díjait (0,9 millió EUR), az EBB külső beszedési díjait (1,9 millió EUR), valamint a szíriai hitelek fennálló jövőbeli részleteire képzett pénzügyi tartalékok kiegészítését (1,9 millió EUR) foglalják magukban.
·A pénzügyi bevételek elsősorban a befektetési portfólióból származó kamatbevételeket (6,3 millió EUR), a pénzügyi eszközök eladásából realizált nyereséget (10,0 millió EUR), valamint az átterhelt összegekhez kapcsolódó felhalmozott késedelmi kamatot (13,9 millió EUR) foglalják magukban.
·A pénzügyi költségek elsősorban a 2018-ban az EU-ra átterhelt összegekkel kapcsolatos értékvesztés miatti veszteségeket (19,6 millió EUR) (lásd az 5. pontot), a pénzeszközökre és pénzeszköz-egyenértékesekre felszámított kamatráfordítást (0,9 millió EUR), valamint a pénzügyi eszközök eladásából származó veszteséget (0,5 millió EUR) tartalmazzák.
4.A garanciaalap pénzgazdálkodása
4.1.Befektetési politika
Az alap likvid eszközeit a módosított alapkezelési megállapodás 3 mellékletében meghatározott alapkezelési elvekkel összhangban fektetik be. Eszerint elegendő – az éves befektetési stratégiában meghatározott aránynak megfelelő értékű – eszközt kell elhelyezni monetáris eszközökben a rövid távú (egy évnél rövidebb) kiáramlások fedezésére. A fennmaradó eszközöket közép- és hosszú lejáratú instrumentumokba lehet fektetni, amelyek maximális futamideje a kifizetés időpontjától számított 10 év és 6 hónap (közép- és hosszú távú portfólió).
4.2.Az alap teljesítménye és a piaci fejlemények 2018-ban
A rögzített hozamú eszközök európai piacán az évet a hozamok ingadozása jellemezte, az első negyedévben az EKB mennyiségi lazítási politikájának leállításával kapcsolatos várakozások miatt a kamatok felfelé mozdultak el. Ezt követően a kamatok a gazdasági növekedés gyengülése következtében az év végére éves mélypontjukra kerültek. Az év során a hitelkockázati felárak emelkedni kezdtek, és a részvénypiacok esése, valamint a szigorúbb monetáris politikákkal kapcsolatos várakozások miatt az emelkedés decemberben felgyorsult.
2018-ban a pénzügyi piacokat a következő kockázati tényezők befolyásolták. A Trump elnök által bevezetett kereskedelmi vámok visszafogták a gazdasági növekedést, és az infláció az alacsony nyersanyagárak, valamint globalizációs tényezők miatt a jegybanki cél alatt maradt. A brexittel kapcsolatos tárgyalások kimenetelét övező bizonytalanság nyomásként nehezedett az egyesült királyságbeli pénzügyi intézményekre és a vállalatokra. A márciusi olaszországi választások következményeként májusban az olasz kamatfelárak több mint 250 bázisponttal elszakadtak a német kamatfeláraktól.
2018-ban szigorúbbá vált a meghatározó központi bankok monetáris politikája. Az Egyesült Államokban a FED folytatta a negyedéves 25 bázispontos kamatemelést, így az év végére a FED alapjainak célkamata 2,50–2,75 %-ra nőtt. Az EKB szeptemberben 30 milliárd EUR-ról 15 milliárd EUR-ra csökkentette a mennyiségi lazítási politikájának részét képező havi nettó eszközvásárlásokat, majd 2018 végén le is állította. Az EKB mérlegében levő, lejáró kötvények megújítása továbbra is támogatni fogja a piacokat. A közelmúltban azonban a növekvő bizonytalanság miatt a monetáris politika az Atlanti-óceán mindkét partján enyhült. A piac már nem számít a FED kamatainak további emelésére és az EKB első kamatnövelését 2020-ra halasztották. A gazdasági növekedés üteme várhatóan az USA esetében a 2018. évi 2,9 %-ról 2019-ben 2,5 %-ra, az euróövezet esetében pedig 1,9 %-ról 1,4 %-ra lassul.
A várakozások szerint 2019-ben is jellemző lesz a piaci volatilitás, mivel a brexit körüli bizonytalanság és a növekedés lassulása befolyásolni fogja a kamatlábakat, amelyek jelenleg történelmi mélypontjuk közelében vannak. Ugyanakkor a hitelkockázati felárak egyre szélesebb tartományban mozognak, miután az Egyesült Államokban érett szakaszába ér a konjunktúraciklus, és az EU-ban leállították a központi banki eszközvásárlásokat.
Az alap portfóliójának teljesítményét piaci árazás szerinti értéken (MTM) (valós értéken) követték nyomon. 2018 folyamán a portfólió MTM-alapon 0,1005 % éves hozamot ért el, ezzel a referenciamutatóját +13,5 bázisponttal felülteljesítette.
5.Az alapból történt lehívások
Szíria
2011 novembere óta Szíriának folyamatos hátralékai vannak az EBB felé a számára nyújtott hitelekkel kapcsolatban. Ennek következtében, valamint az EU és az EBB közötti garanciamegállapodásokkal összhangban az EBB 2018. december 31-ig 63 alkalommal, (az EBB által kiszabott büntetésekkel és a megtérülő összegekkel együtt) összesen 421,05 millió EUR-t hívott le az uniós garanciaalapból.
Az enfidhai repülőtér (Tunézia)
2018. januárban az EBB 136 092,88 EUR összeget hajtott be az enfidhai repülőtér (Tunézia) finanszírozásához nyújtott hitelből, amelyet jóváírtak a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap számláján.
6.Az EBB díjazása
Az EBB díjazása az alapkezelési díjakból és a beszedési díjakból áll. Az alapkezelési díjak az alap eszközkezelését fedezik. A beszedési díjak az EBB Unión kívüli finanszírozási műveleteihez nyújtott uniós garancia által fedezett nemteljesítések miatt az EBB-nél felmerülő külső beszedési költségeket fedezik.
A megállapodás második, 2002. május 8-i kiegészítése rögzíti, hogy a bank alapkezelési díjait az alap eszközeinek különböző részeire alkalmazott degresszív éves jutaléktételek alapján kell meghatározni. Ezt a díjazást az alap eszközeinek éves átlagértéke alapján számítják ki.
A Bank 2018-ra vonatkozó alapkezelési díjait 894 626 EUR-ban állapították meg és azt az eredménykimutatásba, valamint elhatárolt tételként (kötelezettségek) a mérlegbe bevezették.
A Bizottság és a Bank által 2018 decemberében aláírt beszedési megállapodás csak az EBB külső beszedési költségeit érintő kifizetéseket irányoz elő, belső költségekre vonatkozóakat nem.