EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.7.8.

COM(2019) 324 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a harmadik országoknak 2018-ban nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtásáról

{SWD(2019) 292 final}

TARTALOM

1    Bevezetés    

2    Makroszintű pénzügyi támogatási műveletek 2018-ban    

2.1    Áttekintés    

2.2    A kedvezményezett országokban 2018-ban végrehajtott egyedi MFA-műveletek    

2.2.1    Grúzia    

2.2.2    Jordánia    

2.2.3    Moldova    

2.2.4    Tunézia    

2.2.5    Ukrajna    

2.3    Az MFA-műveletek keretében támogatott reformok áttekintése    

3    Az MFA-források megfelelő felhasználásának biztosítása: működési értékelések, utólagos értékelések és ellenőrzések    

3.1    Működési értékelések    

3.2    Utólagos értékelések    

3.2.1    Ukrajna – MFA I és MFA II    

3.2.2    Jordánia – MFA I    

3.2.3    Kirgiz Köztársaság – MFA    

4    Az MFA-eszközhöz kapcsolódó általános fejlemények    

4.1    Az MFA-eszköz működése    

4.2    A jövőben várható fejlemények: Makroszintű pénzügyi támogatás a következő többéves pénzügyi keretben    

5    Új támogatás iránti kérelmek és a Bizottság készülő javaslatai– költségvetési helyzet    

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a harmadik országoknak 2018-ban nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtásáról

1Bevezetés

A makroszintű pénzügyi támogatás (a továbbiakban: MFA) olyan uniós pénzügyi eszköz 1 , amely az Unióhoz földrajzi, gazdasági és politikai szempontból közel álló országok rendkívüli külső finanszírozási szükségleteinek kezelésére szolgál. Az eszköz elsődleges célja a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, továbbá az Unió szomszédságpolitikai partnerországai makrogazdasági és pénzügyi stabilitásának helyreállítása a makrogazdasági kiigazítás és strukturális reformok előmozdítása mellett. A támogatás nyújtása történhet kölcsön formájában – amely esetben a Bizottság hitelt vesz fel a tőkepiacokon a szükséges források megszerzéséhez, majd azokat továbbkölcsönzi a kedvezményezett országnak –, vagy meghatározott körülmények esetén az uniós költségvetés útján finanszírozott vissza nem térítendő támogatás formájában.

Az MFA előfeltétele a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egyeztetett kiigazítási és reformprogram megléte, és annak kiegészítésére szolgál.A kedvezményezett ország részéről az igénybevétel további előfeltétele az emberi jogok tiszteletben tartása és a hatékony demokratikus mechanizmusok megléte. A támogatás rendelkezésre bocsátására több részletben kerül sor, amelyek szorosan függenek a kedvezményezett ország gazdaságának hosszú távon fenntartható pályára állítását célzó szigorú reformintézkedések sikeres végrehajtásától. A makroszintű pénzügyi támogatás ilyen módon kiegészíti az Unió által nyújtott szokásos együttműködési támogatást, valamint hozzájárul az Unió határain túli stabilitás megőrzésére és a jólét előmozdítására irányuló átfogó célkitűzéshez. Az EU szomszédságában folyamatosan fennálló makrogazdasági és politikai instabilitással összefüggésben az MFA széles körben elismert, hatékony válságkezelő eszköz, amely lehetővé teszi az EU számára a látható és rugalmas – jelentős szakpolitikai multiplikátorhatást eredményező – beavatkozást 2 .

Az MFA nem uniós országok rendelkezésére bocsátott volumene a 2000–2008 közötti időszak 1,2 milliárd EUR összegű volumenéhez képest a 2009–2018 közötti időszakban 6,3 milliárd EUR volt. 2012 óta az arab mediterrán partnerországokat ért politikai és gazdasági megrázkódtatások növelték az MFA iránti igényt, jelenleg Jordániában és Tunéziában van folyamatban műveletek végrehajtása. 2014-ben a kelet-ukrajnai konfliktus és az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének számottevő romlása példátlan mértékű MFA-támogatás megkezdését eredményezte. 2014–2018 között összesen 4,4 milliárd EUR összeget bocsátottak Ukrajna rendelkezésére négy MFA-művelet keretében; ez a legnagyobb összegű uniós makroszintű pénzügyi támogatás, amelyet valaha nem uniós országnak ilyen rövid idő alatt nyújtottak.

A régióban folyamatosan fennálló geopolitikai és gazdasági instabilitás kezelése érdekében az MFA-hitelek keretében nyújtható maximális összeg évi 0,5 milliárd EUR összegről 2 milliárd EUR összegre emelkedett a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi
keret hátralévő időszakára. A Bizottság javasolta az évi 2 milliárd EUR összegű hitelezési volumen fenntartását a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben.

Ez az éves jelentés az MFA-műveletekre vonatkozó különböző tanácsi, illetve európai parlamenti és tanácsi együttes határozatokban a Bizottságra vonatkozóan meghatározott tájékoztatási kötelezettséggel összhangban készült. A jelentéshez bizottsági szolgálati munkadokumentum kapcsolódik, amely részletesebb elemzést tartalmaz az egyes MFA-műveletek makrogazdasági hátteréről és végrehajtásáról.

2Makroszintű pénzügyi támogatási műveletek 2018-ban

2.1Áttekintés

2018-ban határozat született a Grúzia és Ukrajna részére nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról, amelynek első részletét a Bizottságnak mindkét program esetében az év végéig kellett folyósítania. Ezenkívül előrehaladás történt a folyamatban lévő, Jordánia és Tunézia vonatkozásában 2016-ban, Moldova vonatkozásában 2017-ben jóváhagyott MFA-programok végrehajtásában is. A felsorolt MFA-programok keretében teljesítendő kifizetések az Unió által nem befolyásolható okokból késedelmet szenvedtek.

Az MFA-programok végrehajtási állapota 2018 végén a következő volt:

-Tunézia MFA II.:2016. július 6-án az EU további makroszintű pénzügyi támogatást (MFA II) hagyott jóvá Tunéziának legfeljebb 500 millió EUR összegben, amely kölcsönök formájában, három részletben folyósítandó 3 .Az egyetértési megállapodás és a kölcsönmegállapodás 2017 augusztusában lépett hatályba. Az MFA II program 200 millió EUR összegű első részletét 2017. október 25-én, a második 150 milliós részletet 2019. június 24-én folyósították, a fennmaradó összeget pedig várhatóan 2019 végén bocsátják rendelkezésre, amennyiben a többi szakpolitikai feltétel teljesül, és az IMF-program a tervek szerint halad tovább.

-Jordánia – MFA II: 2016. december 14-én a társjogalkotók határozatot fogadtak el 4 a Jordániának kizárólag kölcsönök formájában nyújtandó, legfeljebb 200 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatásról (MFA II). Ez a művelet a 2015-ben lezárult, 180 millió EUR összegű műveletet követte. Az EU és Jordánia közötti egyetértési megállapodást 2017. szeptember 19-én írták alá. A támogatásr két 100 millió EUR összegű részletben folyósították 2017 októberében és 2019 júniusában. A második részletet várhatóan 2019 második negyedévében bocsátják rendelkezésre, amennyiben a többi szakpolitikai feltétel teljesül, és az IMF-program a tervek szerint halad tovább.

-Moldova – MFA: 2017. szeptember 13-án a társjogalkotók határozatot fogadtak el a Moldovának nyújtandó, legfeljebb 100 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatásról, amelyből legfeljebb 40 millió EUR vissza nem térítendő támogatás, legfeljebb 60 millió EUR pedig kölcsön formájában folyósítható. Az EU és Moldova közötti egyetértési megállapodás, kölcsönmegállapodás és vissza nem térítendő támogatásról szóló megállapodás 2018 januárjában lépett hatályba. A támogatás folyósítására három részletben kerül sor. Az első 30 millió EUR összegű részlet rendelkezésre bocsátását 2018-ban fel kellett függeszteni, mert a politikai előfeltételek nem teljesültek. Erre számos aggasztó fejleményt követően került sor; ezek egyike volt a Chișinăui polgármester-választás érvénytelenítése, amely Moldovában a demokrácia súlyos sérülését jelezte. A folyósításra a jelenlegi várakozások szerint 2019-ben és 2020-ban kerül sor a politikai előfeltételek és a többi szakpolitikai feltétel teljesülésétől függően, és ha az IMF-program a tervek szerint halad tovább.

-Grúzia – MFA III: 2018. április 18-án a társjogalkotók határozatot fogadtak el a Grúziának nyújtandó további, legfeljebb 45 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatásról (MFA III), amelyből 35 millió EUR kölcsön, 10 millió EUR pedig vissza nem térítendő támogatás formájában folyósítható. A makroszintű pénzügyi támogatás 2018 novemberében lépett hatályba, miután a grúz parlament ratifikálta a vonatkozó jogi iratokat. Az első, 20 millió EUR összegű részletet 2018 decemberében folyósították, a második, 25 millió EUR összegű (20 millió EUR kölcsönből és 5 millió EUR vissza nem térítendő támogatásból álló) részlet folyósítását pedig 2019 közepére tervezik, amennyiben a többi szakpolitikai feltétel teljesül, és az IMF-program a tervek szerint halad tovább.

-Ukrajna – MFA IV: A Bizottság 2018. március 9-én javaslatot terjesztett elő az Ukrajna részére 2018–2019-ben legfeljebb 1 milliárd EUR összegű, kölcsön formájában, két részletben folyósítandó makroszintű pénzügyi támogatásról. A társjogalkotók 2018. július 4-én fogadták el a vonatkozó határozatot, az MFA pedig azt követően lépett hatályba, hogy az ukrán parlament 2018 novemberében ratifikálta az egyetértési megállapodást és a kölcsönmegállapodást. Az első, 500 millió EUR összegű részletet 2018 decemberében folyósították, a második részletet pedig várhatóan 2019 első félévében bocsátják rendelkezésre, amennyiben a többi szakpolitikai feltétel teljesül, és az IMF-program a tervek szerint halad tovább.

2018-ban összesen 1 045 millió EUR összegű új MFA-műveletet hagytak jóvá, amelyből 520 millió EUR folyósítása történt meg. Az 1A. és 1B. melléklet részletesebben bemutatja a tényleges folyósítások 2018. december végi állapotát országonkénti és régiónkénti bontásban.

2.2A kedvezményezett országokban 2018-ban végrehajtott egyedi MFA-műveletek

2.2.1Grúzia

Grúziában a 2015–2016 közötti visszaesést követően erőteljes fellendülés figyelhető meg. Továbbra is fennállnak azonban külső sérülékenységek, különösen a folyó fizetési mérleg jelentős hiánya, valamint a nagy külső adósság. E sérülékenységeket regionális és globális tényezők, többek között a globális gazdasági visszaeséssel összefüggő kockázatok fokozzák.

2018-ban Grúzia becsült reál-GDP-növekedése a belföldi és a külső kereslet együttes hatásának köszönhetően 4,8 % volt. A gazdasági növekedés és a konszolidációs törekvések nyomán a GDP-arányos államháztartási hiány a 2017. évi 3,9 %-hoz képest a becslések szerint 2018-ban 3,3 %-ra csökkent. Ez lehetővé tette Grúzia számára azt is, hogy GDP-arányos államadósságát a 2017. évi 45 %-ról 2018-ra 43 %-ra csökkentse. Grúzia fizetési mérlege azonban továbbra is sérülékeny egyrészt a folyó fizetési mérleg csökkenő, de még mindig nagy hiánya (2018 első három negyedévében a GDP 6,7 %-a, 2017 azonos időszakában a GDP 7,5 %-a), másrészt a magas külső adósság (2018-ban a GDP 109 %-a, 2017-ben 113 %-a) miatt. Grúzia nemzetközi tartalékai ez elmúlt években nőttek, a teljes állomány 2018 végén 3,3 milliárd USD összeget tett ki (ez 3,4 havi importfedezetet jelent). Emelkedett ugyanakkor a tartalékszükséglet is, így a tartalék jelenleg elmarad az IMF szerint megfelelőnek tekinthető mértéktől.

Ezzel összefüggésben Grúzia és az IMF 2017 áprilisában hároméves (a 2017–2020-as időszakra szóló), 285 millió USD összegű kibővített finanszírozási eszközről állapodott meg. A kibővített finanszírozási program végrehajtása megfelelően halad. A program első három felülvizsgálata a terveknek megfelelően lezajlott 2017 decemberében, 2018 júniusában és 2018 decemberében. Grúzia a felülvizsgálatok valamennyi célját teljesítette. Az IMF és a grúz hatóságok 2019 májusában szakértői szintű megállapodásra jutottak a program negyedik felülvizsgálatát illetően. A felülvizsgálat sikeres lezárását követően mintegy 41,6 millió USD áll majd Grúzia rendelkezésére. 

2017 júniusában Grúzia kormánya további makroszintű pénzügyi támogatást kért az Uniótól 5 . A Bizottság 2017 szeptemberében a Grúziának nyújtandó további legfeljebb 45 millió EUR összegű, 10 millió EUR vissza nem térítendő támogatásból és 35 millió EUR kölcsönből álló makroszintű pénzügyi támogatásra irányuló javaslatot nyújtott be az uniós társjogalkotóknak. Az Európai Parlament és a Tanács 2018 áprilisában elfogadta az erre vonatkozó határozatot. A jelenlegi MFA-művelethez kapcsolódó egyetértési megállapodás, vissza nem térítendő támogatásról szóló megállapodás és kölcsönmegállapodás aláírására 2018 augusztusában levélváltás útján került sor.

Az egyetértési megállapodás és az ahhoz kapcsolódó megállapodások 2018. novemberi hatálybalépését követően Grúzia részére 2018 decemberében folyósították az első 20 milliós részletet, amely 5 millió EUR vissza nem térítendő támogatásból és 15 millió EUR kölcsönből állt. Az MFA-program végrehajtásának következő lépése a második – egyben az utolsó –, 25 millió EUR összegű (5 millió EUR vissza nem térítendő támogatásból és 20 millió EUR kölcsönből álló) részlet 2019 közepére tervezett folyósítása lesz. A politikai előfeltételek és az IMF-program megfelelő előrehaladása mellett a második részlet folyósítása ugyancsak függ majd a Grúzia és az Unió által az egyetértési megállapodásban rögzített szakpolitikai feltételektől. E szakpolitikai feltételek célja a grúz gazdaság erősítése az államháztartás-irányításban, a pénzügyi szektorban, valamint a szociális és munkaerőpiaci politikák és az üzleti környezet terén.

2.2.2Jordánia

A szíriai válság továbbra fékezi Jordánia gazdaságát, ugyanakkor rontja az ország külső és költségvetési pozícióját is. A reál-GDP 2018-ban szerény, 2,1 %-os növekedést mutatott, amelynek mértéke 2016 óta gyakorlatilag változatlan. A gazdasági növekedés továbbra sem elégséges a munkanélküliség megfékezéséhez, amely a 2016. évi 15,3 %, majd a 2017. 4. negyedévi 18,5 % után enyhe emelkedéssel 2018. 4. negyedévében 18,7 %-ot ért el. A GDP-arányos általános (a vissza nem térítendő támogatásokkal együtt számított) költségvetési hiány 2018-ban a GDP 2,4 %-ára mérséklődött azoknak a költségvetési intézkedéseknek köszönhetően, amelyeket a hatóságok az év elején hajtottak végre. Jordánia fiskális helyzete továbbra is külföldi támogatásoktól függ, amelyek 2018-ban a GDP 3 %-át tették ki. Jordánia GDP-arányos bruttó államadóssága a 2017 végi 94,3 %-ról kismértékben, 94 %-ra csökkent. Jordánia alacsony növekedésére és kedvezőtlen külső feltételeire tekintettel az országnak nagyobb támogatásra van szüksége a nemzetközi és regionális donorközösség részéről ahhoz, hogy csökkenő pályán tarthassa államadósságát. Ugyanígy az utóbbi évek kiigazításai ellenére a folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is rendkívül nagy, 2018 első kilenc hónapjában a külföldi támogatások nélkül a GDP 10,2 %-át tette ki.

2016. augusztus 24-én az IMF ügyvezető igazgatósága hároméves, 723 millió USD (a kvóta 150 %-ának megfelelő) összegű kibővített finanszírozási eszközt hagyott jóvá. Az IMF ügyvezető igazgatósága 2017 júniusában jóváhagyta az IMF-program első felülvizsgálatát. Az elfogadott adóreformok késedelmes végrehajtása miatt a program második felülvizsgálata a vártnál tovább tartott, és azt az IMF ügyvezető igazgatósága végül 2019. május 6-án hagyta jóvá.

2016. december 14-én az Európai Parlament és a Tanács határozatot fogadott el egy második, 200 millió EUR összegű kölcsön formájában megvalósítandó makroszintű pénzügyi támogatási programról (MFA II). Az MFA I keretében 2015-ben folyósított 180 millió EUR-t kiegészítő MFA II program abban nyújt segítséget Jordániának, hogy az kielégítse a részben a térség instabilitásával (ezen belül a Jordániában nagy számban megjelenő szíriai menekültekkel) összefüggésben megnövekedett külső és belső finanszírozási igényét.

Az MFA II programmal kapcsolatos egyetértési megállapodást és kölcsönmegállapodást 2017. szeptember 19-én írták alá. Az egyetértési megállapodás nagyszabású reformprogramot fogalmaz meg a makroszintű pénzügyi támogatás mindkét folyósítandó részletéhez kapcsolódóan. Ennek feltételei: i. az adórendszer átláthatóbbá tétele és az adók nagyobb mértékű beszedése; ii. az államháztartás-irányítás, a szociális védőháló és a munkaerőpiac megerősítése; iii. a befektetés és a kereskedelem megkönnyítése; valamint iv. a vízügyi ágazat teljesítményének javítása.

A Bizottság az első, 100 millió EUR összegű részletet 2017. október 25-én bocsátotta rendelkezésre. A második – egyben az utolsó –, 100 millió EUR összegű részlet folyósítására 2019 júniusában került sor.

2.2.3Moldova

Moldovában az elmúlt évek a viszonylagos stabilitás időszakát jelentették, amelynek során az ország folytatta a kilábalást a 2014–2015 közötti bankválságból. A beruházások fellendülésének, valamint a belföldi kereskedelem, ipar és építőipar erőteljes bővülésének köszönhetően a gazdasági növekedés 2018-ban 4,0 % volt (2017-ben 4,7 %). A gazdasági teljesítmény középtávon várhatóan stabil marad, amelyet egyenletes növekedés, mérsékelt infláció és kiegyensúlyozott költségvetési helyzet kísér.

2018-ban az infláció igen alacsony, 0,9 % (az 5 % ± 1,5 százalékpontos célsáv alatti) volt a szabályozott árak és a jelentősen erősödő fizetőeszköz együttes hatása miatt. Középtávon az infláció várhatóan a célsáv alsó szélét közelíti majd. Az elmúlt években a költségvetési helyzet jelentősen javult. A 2018. évi 0,9 %-os GDP-arányos költségvetési hiány lényegesen alacsonyabb volt a 2,9 %-os célnál a vártnál jobb bevételi teljesítménynek, valamint az elhalasztott kiadásoknak köszönhetően.

A folyó fizetési mérleg hiánya 2018-ban további bővüléssel elérte a GDP 10,5 %-át, ennek oka a fellendülő belföldi kereslet miatt növekedő nem energetikai import volt. Ugyancsak erőteljes növekedést mutat az export, különösen a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás (DCFTA) bevezetését követően az Unió irányában. Az elmúlt években nőtt a munkavállalói hazautalások volumene is, de továbbra sem éri el a 2014. évi szintet.

A 2014-es válság kapcsán Moldova támogatást kért az IMF-től, amelyet követően az IMF 2016 novemberében hagyta jóvá a 183 millió USD összegű, hároméves ECF/EFF keretet. A program harmadik felülvizsgálatának 2018. júliusi elvégzését követően az IMF megállapította, hogy a program végrehajtása nagyjából megfelelően halad. A fiskális politikai reformcsomag 2018. júliusi bevezetését követően azonban aggályok fogalmazódtak meg, különösen a tőke- és adóamnesztia kapcsán. Az IMF úgy ítéli meg, hogy további intézkedések szükségesek a törvény kapcsán felmerült irányítási és költségvetési aggályok eloszlatásához. A program negyedik felülvizsgálatát elhalasztották az új kormány megalakulásáig.

2017 szeptemberében az Európai Parlament és a Tanács határozatot fogadott el a Moldovának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról. A moldovai hatóságokkal 2017 novemberében Brüsszelben gazdaságpolitikai feltételeket rögzítő egyetértési megállapodás jött létre, amely 2018 januárjában lépett hatályba. Az egyetértési megállapodás 28 szakpolitikai feltételt tartalmaz a következő öt reformterületen: a közszektor irányítása, a pénzügyi szektor irányítása és felügyelete, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem, az energetikai ágazat reformjai és az üzleti környezet javítása, valamint a DCFTA végrehajtása.

2018 júniusában felfüggesztették a makroszintű pénzügyi támogatás három részletéből az első, 30 millió EUR összegű, 20 millió EUR kölcsönből és 10 millió EUR vissza nem térítendő támogatásból álló részlet rendelkezésre bocsátását. Enne oka az volt, hogy a politikai előfeltételek nem teljesültek számos aggasztó fejleményt követően, ezek egyike volt a Chișinăui polgármester-választás érvénytelenítése, amely Moldovában a demokrácia súlyos sérülését jelezte. Ugyanebből az okból kellett felfüggeszteni 2018-ban a Moldova részére a költségvetés-támogatási eszköz keretében teljesítendő kifizetéseket. Az Unió szorgalmazta, hogy a 2019. februári parlamenti választások lebonyolítása hiteles, inkluzív és átlátható módon történjen, továbbá alakuljon meg olyan kormány és az mutasson be olyan programot, amely összhangban áll a választási eredményekkel. A makroszintű pénzügyi támogatás első részletének folyósítása mindaddig felfüggesztett marad, amíg a politikai előfeltételek nem tekinthetők teljesítettnek. Az Unió elkötelezett az iránt, hogy együttműködjön azokkal, akik a Moldovai Köztársaságban támogatják a társulási megállapodást meghatározó reformfolyamatot, különösen a korrupció elleni küzdelem, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, valamint az állami intézmények politikamentessé tétele tekintetében.

2.2.4Tunézia

Tunézia az elmúlt nyolc évben tartós gazdasági visszaesést szenvedett el a 2011. évi forradalmat és rendszerváltást követően zajló összetett politikai és gazdasági átmenet miatt. Az országot érintik a régiót jellemző instabilitás és konfliktusok (különösen a líbiai helyzet) hatásai is. A 2015-ben elkövetett terrortámadások átmenetileg megbénították az ország idegenforgalmi ágazatát.

Tunézia gazdasága 2018-ban enyhe javulást mutatott: a 2018. évi összesített GDP-növekedés becsült mértéke 2,5 % volt 2017 1,9 %-os bővülését és 2015–2016 közel 0 %-os növekedését követően. A munkanélküliség 15,5 % körül stabilizálódott, az infláció pedig a 2018 júniusában mért 7,8 %-os évtizedes csúcs után 7,5 %-on zárta az évet. Az idegenforgalom helyreállását és a jó exportteljesítményt teljes egészében hatástalanította az olajárak emelkedése és a tunéziai dinár gyengülése, emiatt a folyó fizetési mérleg hiánya 2018 végén a GDP 11,2 %-át tette ki (szemben a 2017. végi 10,2 %-kal). Az összesített külső adósság a várakozások szerint 2018-ban mintegy 85 %-os volt. A nemzetközi tartalékok szeptemberben 69 napi importfedezetnél érték el a mélypontjukat, majd az év további részében kismértékben, 80 napi importfedezetre növekedtek nemzetközi kötvénykibocsátást, valamint nemzetközi pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek folyósítását követően. A költségvetési hiány becsült mértéke 2018-ban 5,3 % körül volt, amely meghaladta a hatóságok eredetileg kitűzött 4,9 %-os célját, míg a várakozások szerint az államadósság nagyjából 72 %-ot ért el.

Tunézia először 2013 júniusában kötött készenléti hitelmegállapodást az IMF-fel, 1,75 milliárd USD értékben. A megállapodás 2015 decemberében zárult le. 2016 májusában az IMF ügyvezető igazgatósága 48 hónapos, 2,9 milliárd USD (a kvóta 375 %-ának megfelelő) összegű kibővített finanszírozási eszközt hagyott jóvá Tunézia számára az ország gazdasági és pénzügyi reformprogramjának támogatása céljából. Eddig a program 2016. júniusi elfogadása óta mintegy 1,5 milliárd USD folyósítására került sor, ezenkívül lezajlott a program első négy felülvizsgálata is (2017 júniusában, valamint 2018 márciusában, júliusában és szeptemberében). Az IMF és a tunéziai hatóságok 2019 áprilisában szakértői szintű megállapodásra jutottak a program ötödik felülvizsgálatát illetően. Tunézia a hatodik, 247 millió USD összegű folyósításra az IMF ügyvezető igazgatóságának 2019. június 12-i jóváhagyását követően válik jogosulttá.

Az Unió az első, 300 millió EUR összegű, kölcsönökből álló MFA-műveletet (MFA I) 2014–2017 között hajtotta végre Tunézia javára. A tunéziai hatóságok 2015 augusztusában kérelmezték a második MFA-műveletet (MFA II), amelyet a társjogalkotók 2016 júliusában hagytak jóvá, végrehajtása pedig 2017 októberében kezdődött meg az összesen 500 millió EUR összegű, kölcsönökből álló eszköz első, 200 millió EUR összegű részletének folyósításával. A második és a harmadik, egyenként 150 millió EUR összegű részlet folyósításának feltétele számos gazdaság- és szociálpolitikai intézkedés végrehajtása, amelyek az adórendszer hatékonyságának és méltányosságának javítására, az ország társadalombiztosítási rendszerének megerősítésére, a foglalkoztatás elősegítésére, valamint a magánberuházások ösztönzésére irányulnak. Ezt követően a második részlet kifizetésére 2019 júniusában , az harmadikra pedig várhatóan 2019 végén kerül sor.

2.2.5Ukrajna

Ukrajna gazdasága a 2014–2015 közötti mély recessziót követően ismét növekedésnek indult. A reál-GDP-növekedés 2018. évi becsült mértéke 3,2-3,3 %. Az infláció üteme 2017 decembere és 2018 decembere között 13,7 %-ról 9,8 %-ra lassult, elsősorban a központi bank kontrakciós monetáris politikájának köszönhetően. Ukrajna fizetési mérlege 2018-ban a GDP 3,6 %-ára bővült az import és az osztalékfizetések gyors növekedésének hatására, amelyet a külföldön munkát vállaló ukránok növekvő mértékű hazautalásai részben ellensúlyoztak. Az elmúlt években az államháztartás stabilizálódott: az államháztartási hiány 2018-ban a GDP 2 %-át tette ki, az GDP-arányos államadósság pedig az év végére 61 %-ra mérséklődött. Ennek ellenére rövid távon továbbra is az államadósság törlesztése jelenti a fő kihívást az ukrán gazdaság számára.

2014–2017 között az Unió három egymást követő MFA-program keretében összesen 2,8 milliárd EUR összegben folyósított alacsony kamatú kölcsönöket Ukrajnának. A harmadik MFA-program utolsó részletének 2018. januári törlésére azért volt szükség, mert Ukrajna a program lejáratát megelőzően nem teljesítette maradéktalanul annak feltételeit. Az ukrán hatóságok új kérelmét követően a Bizottság negyedik, legfeljebb 1 milliárd EUR összegű MFA-programra tett javaslatot 2018 márciusában, mivel Ukrajna esetében teljesültek a javára végrehajtandó MFA-program gazdasági és politikai feltételei, ideértve a külső finanszírozási rés meglétét és az államadósság törlesztésének nehézségeit is. A Bizottság úgy ítélte meg továbbá, hogy az új makroszintű pénzügyi támogatás a reform lendületének fenntartására ösztönözné Ukrajnát, ha az a reformok végrehajtásának feltételével válna jogosulttá a kifizetésekre.

Az Európai Parlament és a Tanács 2018 júliusában elfogadta a javaslatot. A Bizottság és Ukrajna 2018 szeptemberében aláírta az MFA-program szakpolitikai feltételeit rögzítő egyetértési megállapodást, valamint a kölcsönmegállapodást. Az első, 500 millió EUR összegű folyósításra 2018 decemberében került sor, miután Ukrajna teljesítette a korrupció elleni küzdelemre, az államháztartás-irányításra, az állami tulajdonú vállalatok irányítására, valamint a kisvállalatok privatizációjára vonatkozóan előírt szakpolitikai feltételeket. A második, szintén 500 millió EUR összegű részlet folyósítására várhatóan 2019-ben kerül sor, ha a vonatkozó feltételek teljesülnek.

Az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás a nemzetközi pénzügyi csomag szerves részét képezi. Az új uniós MFA-programmal párhuzamosan az IMF új programról folytatott tárgyalásokat Ukrajnával, majd a felek 2018 második felében 14 hónapos, 3,9 milliárd USD összegű készenléti hitelmegállapodást írtak alá, amely több feltétel teljesülésétől függően vehető igénybe. Az első, 1,4 milliárd USD összegű folyósításra 2018 decemberében került sor. Ugyanakkor a Világbank szakpolitikai garanciát hagyott jóvá, amelynek révén Ukrajna legfeljebb 1 milliárd USD összegben hitelt vehet fel a nemzetközi piacokon. Ennek terhére Ukrajna 2018 decemberében 400 millió USD összegű forrást vont be.

2.3Az MFA-műveletek keretében támogatott reformok áttekintése

Az egyetértési megállapodásokban a strukturális reformokra vonatkozóan rögzített kritériumok meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyeket a kedvezményezett országoknak végre kell hajtaniuk annak érdekében, hogy megerősítsék makrogazdasági és pénzügyi stabilitásukat, továbbá fenntarthatóbbá tegyék fizetési mérlegüket.

A 2018-ban végrehajtott MFA-programoknál az elfogadott feltételrendszer a feltételek számát és típusát tekintve eltérő volt a keleti és déli szomszédság országai esetében. A keleti szomszédságban a leggyakoribb feltételek a közszektor irányításának javítását, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelmet, valamint az üzleti környezet javítását érintették. A déli szomszédság országai esetében az egyetértési megállapodások kevesebb feltételt rögzítettek, ezek kifejezetten a közszektor irányítására, a szociális védelemre és a szociális védőhálóra, valamint a munkaerőpiacra irányultak. A további részleteket az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat: Az MFA-műveletek keretében támogatott, folyamatban lévő reformok áttekintése [a feltételek számának feltüntetésével]

	A közszektor irányítása	A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem	Energetikai ágazat	Üzleti környezet	Pénzügyi szektor	Szociális védőháló és munkaerőpiac	Egyéb
Tunézia II.	5	0	0	2	1	6	1
Jordánia II.	6	0	0	0	0	4	1
Moldova	5	6	5	7	5	0	0
Grúzia III.	3	0	0	3	2	3	0
Ukrajna IV.	4	6	1	2	2	3	0
Déli szomszédság	11	0	0	2	1	10	2
Keleti szomszédság	12	12	6	12	9	6	0

3Az MFA-források megfelelő felhasználásának biztosítása: működési értékelések, utólagos értékelések és ellenőrzések

3.1Működési értékelések

Az uniós költségvetési rendelet követelményeinek megfelelően a Bizottság külső szakértők bevonásával működési értékeléseket végez annak érdekében, hogy kellő bizonyosságot szerezzen a kedvezményezett országban az igazgatási eljárások és a pénzügyi folyamatok működéséről.

A működési értékelések a közpénzgazdálkodási rendszerekre, mindenekelőtt a pénzügyminisztériumok és a központi bankok szervezeti felépítésére és az általuk végrehajtott folyamatokra, és konkrétan az uniós forrásokat fogadó számlák kezelésére összpontosítanak. Külön figyelmet szentelnek a külső ellenőrző intézmények működésének, függetlenségének, munkaprogramjainak és ellenőrzési tevékenységük hatékonyságának. Megvizsgálják továbbá a központi szintű közbeszerzési eljárásokat is.

A Bizottság 2018-ban működési értékelést végzett Ukrajna tekintetében az új MFA-művelet előkészítése keretében. A 2018 szeptemberében lezárult értékelés megállapította, hogy az Ukrajnában zajló folyamatok kellő garanciát biztosítanak a tervezett MFA-művelet folytatásához. A Grúziára vonatkozó új MFA-műveletet megelőző, 2017 szeptemberében elvégzett működési értékelés megállapította, hogy bár egyes hiányosságok továbbra is fennállnak, Grúzia igazgatási és pénzügyi folyamatai a jelenlegi állapotukban megfelelőek egy MFA-művelet irányításához.

3.2Utólagos értékelések

Az uniós költségvetési rendeletnek és a kapcsolódó MFA-határozatoknak megfelelően a Bizottság az MFA-programok lezárását követően utólagos értékeléseket végez 6 a makroszintű pénzügyi támogatások hatásának vizsgálata céljából. Az értékelések fő célkitűzései a következők:

I.a kedvezményezett ország gazdaságára, és különösen az érintett ország külső pozíciójának fenntarthatóságára gyakorolt hatás elemzése;

II.az uniós intézkedés hozzáadott értékének értékelése.

A Bizottság 2018 augusztusában készítette el és tette közzé az Ukrajnára vonatkozó MFA I és MFA II művelet, valamint a Jordániára vonatkozó MFA I művelet utólagos értékeléseiről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumokat. 2018-ban a Bizottság kezdeményezte továbbá a Kirgiz Köztársaság javára 2015–2016 között végrehajtott MFA-művelet utólagos értékelését. A külső szerződő felek által készített jelentés 2019 februárjában készült el, az ahhoz kapcsolódóan a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság által összegállított bizottsági szolgálati munkadokumentum 2019 közepére készül el és jelenik meg.

Végül 2018-ban a Bizottság kezdeményezte a Grúziára vonatkozó MFA II és a Tunéziára vonatkozó MFA I művelet utólagos értékelését is. Az utólagos értékelésekről külső szerződő felek által készített jelentések, valamint az azokhoz kapcsolódó szolgálati munkadokumentumok véglegesítése és közzététele 2019 folyamán várható.

3.2.1Ukrajna – MFA I és MFA II

Az Ukrajnára vonatkozó MFA I és II művelet utólagos értékelése 7 megállapította, hogy a két program fő hozzáadott értéke a jelentős mértékű pénzügyi támogatás mozgósítása volt, amelyre az országnak égető szüksége volt, és amelyet az egyes tagállamok ilyen gyorsasággal és nagyságrendben nem lettek volna képesek nyújtani.

A makroszintű pénzügyi támogatás kritikusnak bizonyult a még súlyosabb visszaesés megelőzésében, és végső soron megalapozta Ukrajna gazdasági stabilizációját, többek között azzal, hogy fontos strukturális reformokat mozdított elő az államháztartás-irányítás, a korrupció elleni küzdelem, az energiapolitika, a pénzügyi szektor szerkezetátalakítása, valamint a szociálpolitika terén. Emellett az MFA-programok hozzáadott értéket képviseltek azáltal, hogy jelzésértékkel bírtak a lakosság és a civil társadalom számára, valamint a magánszektorra gyakorolt bizalomjavító hatásuk révén is. A műveletek – a makroszintű pénzügyi támogatás hosszabb futamidejének és alacsonyabb kamatainak köszönhetően – közvetlenül és közvetetten is hozzájárultak Ukrajna államadósságának fenntarthatóbbá tételéhez. A műveletek további kétoldalú donortámogatásokat katalizáltak, emellett javították a befektetői hangulatot is. A makroszintű pénzügyi támogatás ezenkívül pozitív társadalmi hatást fejtett ki Ukrajnában azzal, hogy megerősítette a szociális védőhálót, általánosabban pedig hozzájárult a válság megfékezéséhez, ezáltal a munkanélküliség további növekedésének és a családi jövedelmek még nagyobb arányú elvesztésének megakadályozásához.

Általánosságban megállapítást nyert, hogy az MFA-művelet teljes összhangban áll az Unió Ukrajnával kapcsolatos külső tevékenységei során követett alapelvekkel, illetve meghozott intézkedésekkel. Az értékelés szerint javítható lenne az MFA-programokhoz kapcsolódó konkrét feltételek láthatósága és ismertsége a nyilvánosság számára.

3.2.2Jordánia – MFA I 

A utólagos értékelés 8 megállapította, hogy a program releváns Jordánia gazdasági kihívásai szempontjából, és összhangban áll az Unió prioritásaival. Segítette az országot halaszthatatlan külső és költségvetési finanszírozási szükségleteinek ellátásában, továbbá a strukturális hiányosságok felszámolásával hozzájárult a gazdasági stabilitás fenntartásához. Az értékelésből az is kiderült, hogy az MFA I eredményesen megvalósította a célkitűzéseit: a program lezárásakor lényegesen kisebb volt a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya, ezenkívül feltöltődtek a nemzetközi tartalékok is, ami hozzájárult Jordánia külső és költségvetési pozíciójának stabilizálásához. A fenti eredmények ellenére azonban 2016-ban az ország újabb IMF- és MFA-programok iránti igényét jelezte, ezenkívül más hitelezőktől is igényelt forrást külső finanszírozási szükségleteinek ellátásához, amelyek a szíriai és iraki válság 2016. évi súlyosbodását követően, valamint a tartós menekültválság miatt növekedtek meg.

Az MFA I művelet végrehajtása hatékonyan, a jordániai hatóságokkal, az IMF-fel és a Világbankkal szoros együttműködésben történt, így az Unió építhetett a partnerintézmények szakértelmére. Az értékelés ezenkívül megállapította, hogy a művelet összhangban áll más uniós politikákkal és eszközökkel is, így különösen a költségvetés-támogatási eszközzel. Hozzáadott értékkel bír az Unió számára, mivel egy egyre nagyobb geopolitikai jelentőségű szomszédságpolitikai partnerország számára lehetővé tette az olyan égető gazdasági és társadalmi problémák rendezett kezelését, mint a menekültek áramlása. Hosszabb futamidejénél és alacsonyabb kamatozásánál fogva az MFA I egyértelműen hozzájárult Jordánia államadósságának fenntarthatóvá tételéhez, emellett javította az ország gazdaságával szembeni bizalmat is.

Az értékelés rámutatott az MFA I program kedvező társadalmi hatására. A program elősegítette a makrogazdasági stabilitás megőrzését, támogatta a jordániai fizetőeszköz árfolyamát és annak az amerikai dollárhoz való rögzítését, ezzel pedig hozzájárult a jordániai lakosság életszínvonalának fenntartásához. Emellett erősítette a szociális védőhálót, és megóvta a leginkább sérülékenyeket az energiatámogatás eltörlésének hatásától.

Az értékelés ezenkívül rámutatott arra is, hogy szorosabb együttműködésre van szükség a hatóságokkal, az operatív kérdésekre vonatkozóan pedig további iránymutatásra a késedelem kockázatának kiküszöböléséhez. Ezzel összefüggésben – ha az ország erre igényt tart – kívánatosnak tűnik a technikai segítségnyújtás a reformok végrehajtásának megkönnyítése és hatékonyabb irányítása érdekében. Végül az uniós beavatkozás láthatóságán és nyilvános megítélésén javítani lehetne olyan előreható erőfeszítésekkel, amelyek arra irányulnak, hogy szélesebb közönség ismerje meg az MFA-program keretében támogatott konkrét reformok potenciális előnyeit.

3.2.3Kirgiz Köztársaság – MFA

A külső szerződő felek által az Unió a Kirgiz Köztársaságnak 2015–2016 között nyújtott kivételes makroszintű pénzügyi támogatásáról készített utólagos értékelés megállapította, hogy az uniós MFA összességében releváns, koherens és eredményes volt, végrehajtása pedig hatékonyan történt.

Az uniós hozzáadott érték leginkább a több területen végrehajtott strukturális reformok erőteljesebb előmozdításában nyilvánult meg. Az MFA feltételei általában a kulcsfontosságú nemzetközi donorok, köztük az IMF által már megkezdett számos intézkedést egészítették ki, ami még indokoltabbá tette egyes kiigazítási intézkedések végrehajtását, valamint a megcélzott ágazatokban a reformok gyors előmozdítását. Az értékelés ezenkívül megállapította, hogy az MFA-művelet összhangban áll a Kirgizisztánra irányuló egyéb uniós külső tevékenységekkel, így a költségvetés-támogatási programokkal is. A művelet emellett fontos politikai célkitűzéseket is szolgált kirgiz viszonylatban, a makroszintű pénzügyi támogatás tényleges folyósítása pedig valószínűleg jelentős kedvező hatással volt a kétoldalú politikai kapcsolatokra. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a támogatás mértéke és formája megfelelő volt. Az alternatív finanszírozási formákkal szemben az uniós makroszintű pénzügyi támogatás fontos jellemzőjét az igen kedvezményes feltelek, többek között a vissza nem térítendő támogatási elem, valamint a hosszú lejáratú és igen alacsony kamatozású kölcsönök adták. Végül a jelentés elismeri, hogy bár az MFA-műveletnek nem volt célja a társadalmi reformok közvetlen előmozdítása, az Unió számára (további) multiplikátorhatást jelentett több kifogásolt törvény, így különösen az LMBTI-személyek és a „külföldi ügynökök” elleni törvények hatálybalépésének megakadályozása.

Ugyanakkor a jelentés szerint az ezt az MFA-eszközt jellemző hosszadalmas tárgyalási folyamat 9 késleltette a folyósításokat, így valamelyest csökkentette az uniós hozzáadott értéket. A jelentés szerint a késedelmek hátrányosan befolyásolták a művelet ismertségét és láthatóságát. Ennek ellenére a folyósítások a 2015. június és 2016. április közötti időszakra időzítése relevánsnak tekinthető azon gazdasági nehézségek miatt, amelyekkel akkor a Kirgiz Köztársaság szembesült az orosz válságot követően.

4Az MFA-eszközhöz kapcsolódó általános fejlemények

4.1Az MFA-eszköz működése

Az Európai Parlament és a Tanács makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos 2013. évi közös nyilatkozata 10 kiemeli a támogatás makrogazdasági és pénzügyi jellegét, és egyértelműen kimondja, hogy a támogatás „[c]élja, hogy segítséget nyújtson külső finanszírozási nehézségekkel küzdő, ilyen támogatásra jogosult országok és területek számára a fenntartható külső egyenleg helyreállításához. A támogatás alátámasztja a fizetési mérleg javítását célzó, erőteljes kiigazítási intézkedéseket és strukturális reformokat tartalmazó szakpolitikai programok végrehajtását, elsősorban a programozási időszak alatt, továbbá megerősíti az Unióval kötött megállapodások és az Unióval közösen kialakított programok végrehajtását.”

A közös nyilatkozat 6. a) alapelve értelmében „[a] makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy az arra jogosult ország vagy terület tartsa tiszteletben a hatékonyan működő demokratikus mechanizmusokat, többek között a többpárti parlamentáris rendszert és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását.” Az MFA-művelet életciklusa során a Bizottság az Európai Külügyi Szolgálattal együttesen figyelemmel kíséri e politikai előfeltételek teljesülését, és az egyes folyósítások ettől függően hajthatók végre.

2018-ban a Grúzia MFA III és az Ukrajna MFA IV programokra irányuló új javaslatok jogalkotási folyamata részeként (valamint 2017-ben a Moldovára irányuló javaslat jóváhagyási eljárása során) az Európai Parlament Külügyi Bizottsága módosításokat javasolt a bizottsági javaslatban, amelyek miatt a határozathozatal Grúzia és Ukrajna esetében is elhúzódott. A 2013. évi közös nyilatkozat elfogadott mintájának módosítására irányuló javaslatok veszélybe sodorhatják a makroszintű pénzügyi támogatás azon fő célkitűzését, hogy fizetésimérleg-támogatást nyújtson olyan válsághelyzetben, amikor arra a legnagyobb szükség van (lásd az Európai Számvevőszék 2016. évi különjelentését a Tunéziának nyújtott uniós támogatásról).

Az Európai Számvevőszék megállapításai nyomán a Bizottság az eddigiekhez hasonlóan a társjogalkotókkal együttműködve törekedett a jelenlegi határozathozatali eljárás eredményesebbé és hatékonyabbá tételére.

A Bizottság fontosnak tartja, hogy az intézmények továbbra is betartsák az alapelveket, ezért az Európai Parlament és a Tanács makroszintű pénzügyi támogatásról szóló 2013. évi közös nyilatkozatán alapuló jogi szövegeket dolgozott ki.

A Bizottság 2018-ban is megőrizte maradéktalan elkötelezettségét az iránt, hogy teljes körűen érvényesítse a gyakorlatban az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal szembeni, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás 9. cikke szerinti egyenlő bánásmód elvét. Ennek érdekében a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság által 2017-ben kialakított információmegosztási megoldás keretében a makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos információkat adott át a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságnak.

4.2A jövőben várható fejlemények: Makroszintű pénzügyi támogatás a következő többéves pénzügyi keretben

Mivel az EU szomszédsága geopolitikai és gazdasági szempontból továbbra is instabil, az EU makroszintű pénzügyi támogatása iránti igény a következő években is jelentős marad. A Bizottság ezért a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret félidős értékelése részeként tett a makroszintű pénzügyi támogatás eszközének megerősítésére, és ennek megfelelően az MFA éves hitelezési kapacitásának a jelenlegi 500 millió EUR-ról 2 000 millió EUR-ra történő növelésére. Ezt a társjogalkotók jóváhagyták.

A Bizottság 2018. május 2-án a 2020 utáni többéves pénzügyi keretről szóló közleményt fogadott el. Az Unió külső tevékenységét illetően vannak a meglévő eszközök jelentős egyszerűsítésére vonatkozó tervek, amelyek célja az uniós tevékenység jobb kommunikációja, az átfedések elkerülése, a folyamatok kevésbé nehézkessé tétele, a hatékonyság és a komplementaritás javítása, valamint az uniós hozzáadott érték jobb alátámasztása. Javaslat született arra, hogy a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret több eszközét az új Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) részeként vonják össze. Az egyes MFA-műveletek aktiválása ugyanakkor továbbra is szükség szerint, külön ad-hoc határozatok alapján történik majd, mivel elismert igény, hogy az MFA-műveletekkel kapcsolatos határozathozatali folyamatnak elkülöníthetőnek kell maradnia. A makroszintű pénzügyi támogatásra tehát a továbbiakban is a rendes jogalkotási eljárás lesz az irányadó, amely szerint az egyes műveletekre vonatkozóan az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyása szükséges.

Ezzel egyidejűleg az MFA-hitelekkel kapcsolatos garancianyújtás fedezetét az NDICI keretében létrehozandó új, külső tevékenységre vonatkozó garancia biztosítja, amely magában foglalja majd a jelenlegi, külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot is.A Bizottság javaslatot tett arra, hogy a külső tevékenységre vonatkozó garancia legfeljebb 60 milliárd EUR összegű műveletre nyújtson fedezetet, amelyből 14 milliárd EUR összeget a jelenlegi 9 %-os kamatszinten nyújtott MFA-kölcsön céljára kell elkülöníteni. Ez megfelel a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret félidős értékelésében a makroszintű pénzügyi támogatások céljára jóváhagyott évi 2 milliárd EUR összegű hitelezési volumennek, egyúttal megerősíti a kiemelt uniós hozzáadott értéket, valamint az eszköz jelentős multiplikátorhatását. Ezenfelül a makroszintű pénzügyi támogatás keretében továbbra is vissza nem térítendő támogatásban részesülnek a jogosult, fokozottan sérülékeny országok.

5Új támogatás iránti kérelmek és a Bizottság készülő javaslatai– költségvetési helyzet

2019-ben a folyamatban lévő MFA-műveletek végrehajtása lesz meghatározó a fent ismertetetteknek megfelelően. Idetartozik az előírt feltételek teljesítésétől függően a Jordániára vonatkozó MFA II, a Tunéziára vonatkozó MFA II, a Grúziára vonatkozó MFA III és az Ukrajnára vonatkozó MFA IV művelet utolsó részletének folyósítása, valamint a Moldovára vonatkozó művelet folyósításának megkezdése.

Az MFA-hitelek teljes folyósított összege 2019-ben várhatóan 960 millió EUR lesz, szemben a 2018-ban folyósított 515 millió EUR összeggel. A 2. táblázat áttekintést nyújt a 2017., 2018. és 2019. évi (előzetes adatok) MFA vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokról és kifizetésekről. A 2019-re vonatkozó előrejelzés csupán tájékoztató adatokat tartalmaz és csak azokra az MFA-műveletekre terjed ki, amelyek esetében a társjogalkotók határozatot fogadtak el.

Végül, a korábbi kötelezettségvállalásokkal összhangban a Bizottság 2019-ben folytatja a jelenleg valamely IMF-program keretében kifizetésben részesülő, jogosult országok – mindenekelőtt Jordánia, Tunézia és Ukrajna – finanszírozási szükségleteinek vizsgálatát, és indokolt esetben további MFA-műveletekre tesz javaslatot ezen országok számára.

(1)

A fejlődő országok közé nem tartozó harmadik országoknak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatás jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 212. cikke.

(2)

Az MFA emellett kiegészíti az Unió szomszédságra irányuló egyéb külső tevékenységeit és eszközeit, ideértve a költségvetés-támogatást is. A 2018. évi költségvetés-támogatási jelentés megtalálható a következő címen: https://ec.europa.eu/europeaid/sites/devco/files/budget_support_-_trends_results_2018_final_1.pdf

(3)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1112 határozata (2016. július 6.) a Tunéziának nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 186., 2016.7.9., 1. o.).

(4)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2371 határozata (2016. december 14.) a Jordán Hásimita Királyságnak nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 352., 2016.12.23., 18. o.).

(5)

Az Unió az első és második grúziai MFA-műveletre a 2008 októberében Brüsszelben megrendezett nemzetközi donorkonferencián tett ígéretet. Az egyenként 46 millió EUR összegű műveleteket 2009–2010 között és 2015–2017 között hajtották végre.

(6)

Az utólagos értékelések a Bizottság weboldalán érhetők el: https://ec.europa.eu/info/evaluation-reports-economic-and-financial-affairs-policies-and-spending-activities_en

(7)

  https://ec.europa.eu/info/evaluation-reports-economic-and-financial-affairs-policies-and-spending-activities/ex-post-evaluation-mfa-operations-ukraine_en

(8)

  https://ec.europa.eu/info/evaluation-reports-economic-and-financial-affairs-policies-and-spending-activities/ex-post-evaluation-mfa-operations-jordan_en

(9)

A Bizottság 2011 decemberében elfogadta a javaslatot, a társjogalkotók jóváhagyása azonban 2013 októberéig késett. A művelet teljes folyósítására két részletben, az Unió által nagyrészt nem befolyásolható késedelmek miatt 2015-ben és 2016-ban került sor.

(10)

Az Európai Parlament és a Tanács által a Grúziának nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról szóló 2013. augusztus 12-i 778/2013/EU határozattal egy időben elfogadott közös nyilatkozat.Elérhető a következő címen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32013D0778&from=EN