Brüsszel, 2019.1.30.

COM(2019) 22 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Vitaanyag

Fenntartható Európa 2030-ra



I. MELLÉKLET A Juncker elnök vezette Bizottság hozzájárulása a fenntartható fejlődési célok megvalósításához

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend , amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete 2015. szeptember 25-én fogadott el, globális keretet határoz meg a fenntartható fejlődés 2030-ig történő megvalósítása érdekében. A menetrend 17 ambiciózus fenntartható fejlődési célt és 169 kapcsolódó célt tartalmaz, amelyek eléréséhez az országok és az érdekelt felek közreműködésére van szükség.

Az EU fontos szerepet játszott az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének kialakításában, és – a tagállamokkal együtt – elkötelezte magát amellett, hogy a megvalósítás terén is élen jár, mind az EU-n belüli intézkedések tekintetében, mind pedig más országok – különösen a leginkább rászorulók – végrehajtási erőfeszítéseinek az Unió külső politikáin keresztüli támogatása révén.

A fenntartható fejlődési célok fő aspektusai a Juncker elnök vezette Bizottság mind a 10 prioritásában megjelennek: munkahelyteremtés, növekedés és beruházások (1. prioritás); digitális egységes piac (2. prioritás); az energiaellátás biztonságának, megfizethetőségének és fenntarthatóságának javítása (3. prioritás); mélyebb és méltányosabb belső piac (4. prioritás); mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió (5. prioritás); nyitott és méltányos kereskedelem (6. prioritás); jogérvényesülés és alapvető jogok (7. prioritás); migráció (8. prioritás); erőteljesebb globális szerepvállalás (9. prioritás); a demokratikus változás uniója (10. prioritás).

A Juncker elnök vezette Bizottság a megbízatásának 2014. novemberi kezdetétől fogva általánosan érvényesíti a fenntartható fejlődés célját a kulcsfontosságú horizontális ütemtervekben, valamint az ágazati politikákban és kezdeményezésekben, felhasználva ehhez a jogalkotás minőségének javítására szolgáló eszközeit. A jogalkotási javaslatokat megelőző bizottsági hatásvizsgálatok mindegyike kiterjed a társadalmi, környezeti és gazdasági hatások elemzésére annak érdekében, hogy a döntéshozók megfelelően mérlegeljék és számításba vegyék a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szempontokat. Emellett az utóbbi időkben létrejött összes uniós kereskedelmi megállapodás tartalmaz egy olyan fejezetet, amely a fenntartható fejlődésre vonatkozik, és célja a fenntartható növekedés és fejlődés, valamint a mindenki számára hozzáférhető tisztességes munka előmozdítása.

A Juncker elnök vezette Bizottság számos igen fontos kezdeményezést indított útjára, amelyek a fenntartható európai jövőt szolgáló programok új generációjának kiindulópontját képezik. E kezdeményezések közé tartozik többek között a szociális jogok európai pillére, a fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzus, a kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégia, a mindenki számára előnyös kereskedelem értékalapú stratégiája, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiai kötelezettségvállalás, az európai oktatási térség, a körforgásos gazdaságról szóló csomag, a mobilitási csomag, a tiszta energiáról szóló csomag, a kék növekedés stratégiája, az európai beruházási terv, a fenntarthatósági finanszírozásra vonatkozó cselekvési terv, a városfejlesztési menetrend, a természetvédelmi cselekvési terv és még sorolhatnánk. A Bizottság továbbá javasolta az uniós finanszírozás és a jogállamiság közötti kapcsolat megerősítését, az összes uniós társfinanszírozású kutatási és innovációs tevékenység környezeti és társadalmi hatásainak értékelését, valamint ambiciózusabb célkitűzés elfogadását a jövőbeli uniós költségvetés éghajlatváltozási kiadásai tekintetében. Nemrég pedig a Bizottság előterjesztette a 2050-ig megvalósítandó virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság hosszú távú uniós stratégiai jövőképét, amely előkészíti az európai gazdaság szerkezetátalakulását, és a klímasemlegesség elérésével egyidejűleg ösztönözi a növekedést és a foglalkoztatást. Ehhez a kutatás és az innováció terén áttörést jelentő megoldásokra és beruházásokra van szükség.

E dokumentum áttekinti, hogyan járul hozzá a Juncker elnök vezette Bizottság az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének megvalósításához. Először felvázolja a legfontosabb kiemelt szakpolitikai szempontokat, majd felsorolja az egyes fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatban tett különböző intézkedéseket.

Bár e melléklet a Juncker elnök vezette Bizottság kezdeményezéseire összpontosít, magától érthetően e Bizottság hivatalba lépését megelőzően is már számos olyan uniós szakpolitika volt hatályban, amely elősegíti a fenntartható fejlődési célok megvalósítását. Az Európai Unió Alapjogi Chartája, a 2020-ig érvényes uniós biodiverzitási stratégia, a tiszta levegőre vonatkozó csomag, a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó stratégia folyamatos végrehajtása, az európai egészségbiztosítási kártya, a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó szabályok és a dohánytermékekre vonatkozó uniós szabályok – mindez csak néhány példa a sok közül.



Kiemelt szakpolitikai szempontok

A szociális jogok európai pillére

A szociális jogok európai pillére (2017. november) 20 olyan alapelvet rögzít, amely közvetlenül arra irányul, hogy előmozdítsa Európában a jobb munka- és életkörülmények felé tartó konvergenciát. Elősegíti a szegénység annak valamennyi dimenziójára kiterjedő kezelését és a méltányos, megfelelő és fenntartható szociális védőháló fenntartását. Támogatja az esélyegyenlőséget és a munkaerőpiacra való belépést, ezen belül a nemek közötti egyenlőséget és a tisztességes munkakörülményeket, valamint ösztönzi a társadalmi befogadást és védelmet. A pillér nyomon követését – más eszközökkel együtt – a pillért kísérő szociális eredménytábla segíti.  

A szociális jogok európai pillérében rögzített elvek és jogok végrehajtása alapvető módon hozzájárul a fenntartható Európa kialakításához is azáltal, hogy aktívan támogatja a foglalkoztatás biztonságát és a tisztességes életszínvonalat lehetővé tevő méltányos béreket, valamint elősegíti, hogy az emberek elsajátítsák a 21. században szükséges készségeket, amelyek révén elérhetővé válnak számukra a minőségi munkahelyek, és így ellensúlyozható a népesség elöregedésének a munkaerőpiacra és a szociális védelmi rendszerekre gyakorolt hatása. A szociális jogok európai pillére az innováció és a versenyképesség támogatásával párhuzamosan mozdítja elő a társadalmi méltányosságot, az esélyegyenlőséget, a társadalmi párbeszédet és a jó minőségű ápolási-gondozási szolgáltatásokhoz – ezen belül a mindenki számára elérhető, megfizethető és jó minőségű egészségügyi ellátáshoz, a gyermekgondozáshoz, a tartós ápoláshoz, a lakhatási támogatáshoz és más alapvető szolgáltatásokhoz – való hozzáférést.

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós fellépés

A Bizottság 2015-ben elfogadta a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című dokumentumot. A Bizottság e keret alapján folytatja a nemek közötti egyenlőségre és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésére irányuló munkáját. A  szociális jogok európai pillére megerősítette azon uniós elkötelezettséget, hogy minden területen elő kell mozdítani az egyenlő bánásmódot és esélyegyenlőséget a férfiak és a nők között. 2017-ben a Bizottság a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célzó átfogó csomagot terjesztett elő, amely a nők jelentősebb munkaerőpiaci részvételét ösztönző jogalkotási és szakpolitikai intézkedéseket foglalt magában.

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós cselekvési terv (2016–2020) biztosítja az uniós keretet ahhoz, hogy a harmadik országokhoz fűződő külkapcsolatainkban, továbbá a nemzetközi fórumokon és programokban is elősegítsük a nemek közötti egyenlőséget, valamint a nők és a lányok önrendelkezését. Az EU a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervét a felülvizsgált európai szomszédságpolitika és az uniós fejlesztéspolitika révén valósítja meg a gyakorlatban.

Az EU ifjúsági stratégiája

2018 májusában a Bizottság „A fiatalok bevonása, összekapcsolása és felelősségvállalásának ösztönzése” című közleményében bemutatta az EU új ifjúsági stratégiájára irányuló elképzeléseit, és e stratégiát a Tanács 2018 novemberében jóváhagyta. A fiatalokkal kapcsolatos együttműködés 2019–2027-es időszakra vonatkozó új kerete arra irányul, hogy közelebb hozza az EU-t a fiatalokhoz, és elősegítse a számukra fontos kérdések kezelését. Az EU új ifjúsági stratégiájának célja, hogy ösztönözze a fiatalok polgári és demokratikus életben való részvételét (bevonás); kapcsolatokat hozzon létre a fiatalok között az Unión belül és azon kívül is az önkéntes tevékenység, a külföldi tanulási lehetőségek, a szolidaritás és kultúrák közötti megértés elősegítése érdekében (összekapcsolás); továbbá támogassa a fiatalok felelősségvállalását azáltal, hogy ösztönzi az ifjúsági munkára irányuló innovációt, valamint az ifjúsági munka minőségét és elismerését (a felelősségvállalás ösztönzése). A stratégia céljainak megvalósítása érdekében javasolt eszközök közé tartozik a megújított ifjúsági párbeszéd, a nemzeti tevékenységek tervezőinek alkalmazása, valamint a Tanács 2019–2020-ra vonatkozó ifjúsági munkaterve.

A Bizottság az ifjúsági foglalkoztatás fellendítéséhez is segítséget nyújt az európai tagállamoknak. Évente több mint 3,5 millió olyan fiatal kap állásra, további oktatásra, szakmai gyakorlatra vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésre vonatkozó ajánlatot, akit az ifjúsági garancia keretében nyilvántartásba vettek.

Az uniós finanszírozás és a jogállamiság tiszteletben tartása közötti kapcsolat

A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, következő többéves európai költségvetésre irányuló bizottsági javaslat olyan költségvetésre irányul, amelyet a jólét, a fenntarthatóság, a szolidaritás és a biztonság elvei vezérelnek.

A javaslat tartalmaz egy olyan új mechanizmust is, amelynek célja az uniós finanszírozás és a jogállamiság közötti kapcsolat megerősítése. Amennyiben egy tagállamban a jogállamiság tekintetében általános jellegű hiányosságok jelentkeznek, az súlyos következményekkel járhat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra, valamint az uniós finanszírozás hatékonyságára nézve. Nem szankcionálási mechanizmusról van szó, hanem olyan költségvetési eszközről, amely – a jogállamiság ösztönzése mellett – lehetővé teszi az uniós költségvetés védelmét, továbbá biztosítja a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást.

Az európai beruházási terv / a Juncker-terv

A globális gazdasági és pénzügyi válságot követően az EU-ban alacsony volt a beruházások szintje. Az európai beruházási terv – más néven a Juncker-terv – célja az, hogy felszámolja a beruházások útjában álló akadályokat, nagyobb láthatóságot biztosítson a beruházási projekteknek, és technikai segítséget nyújtson a megvalósításukhoz, valamint gondoskodjon a pénzügyi források átgondoltabb felhasználásáról.

2018 júliusában a Juncker-terv alapján létrejött Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) elérte eredeti, 315 milliárd EUR összegű beruházási célját, 2015-től 2018 decemberéig pedig összesen 371 milliárd EUR értékben mozgósított további beruházásokat az EU egész területén. Eddig több mint 750 000 munkahely létrejöttét támogatta, és a létrejött munkahelyek száma 2020-ra várhatóan eléri az 1,4 milliót. Több mint 850 000 kis- és középvállalkozás (kkv) részesül a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés előnyeiből. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap infrastrukturális és innovációs támogatási keretéből nyújtott finanszírozás legalább 40 %-a olyan projektelemeket támogat, amelyek az éghajlat-politikai fellépésről szóló Párizsi Megállapodással összhangban hozzájárulnak az éghajlat-politikához.

Horizont 2020 – az EU kutatási és innovációs programja

A Horizont 2020 az EU-n belüli és azon kívüli tudományos, technológiai és innovációs együttműködés legnagyobb szabású programja a világon.

A Horizont 2020 nevet viselő jelenlegi kutatási és innovációs keretprogram keretében hét év folyamán (2014–2020) összesen közel 77 milliárd EUR összegű finanszírozás áll rendelkezésre, ami további beruházásokat fog magával vonni a magán- és az állami szektorból egyaránt. E költségvetés több mint 60 %-a a fenntartható fejlődésre irányuló beruházásokat céloz. Európai horizont elnevezésű utódprogramja tekintetében a Bizottság még ennél is jelentősebb költségvetést javasolt.

A Horizont 2020 célja az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés megvalósítása. Azt kívánja biztosítani, hogy az EU olyan világszínvonalú tudományos és technológiai eredményeket érjen el, amelyek a gazdaság, a társadalom és a környezet számára egyaránt előnyösek, továbbá felszámolja az innovációt gátló akadályokat, valamint megkönnyítse, hogy az állami és magánszektor együttműködjön és megoldást találjon a társadalmunk előtt álló nagy kihívásokra.

A fenntartható növekedés finanszírozása

Mivel bolygónk egyre inkább szembesül az éghajlatváltozásból és az erőforrások kimerüléséből adódó kiszámíthatatlan következményekkel, sürgős intézkedéseket kell tenni a fenntarthatóbb modellhez való alkalmazkodás érdekében. A becslések szerint évente mintegy 180 milliárd EUR értékű további beruházás szükséges ahhoz, hogy megvalósítsuk az EU Párizsban vállalt, 2030-ra szóló célkitűzéseit, többek között az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 40 %-os csökkentését.

Ezért 2018 márciusában a Bizottság elfogadta a fenntarthatósági finanszírozásra vonatkozó cselekvési tervet annak érdekében, hogy megerősítse a finanszírozás szerepét a jól teljesítő, környezeti és társadalmi célokat is megvalósító gazdaság kialakításában. Ezáltal az EU lehetővé teszi, hogy a pénzügyi szektor teljes súlyával a fenntartható fejlődési célok megvalósítása mögé álljon.

SustainableFinanceEU

A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv

A körforgásos gazdaságban a termékek, anyagok és erőforrások értéke a lehető leghosszabb ideig fennmarad a gazdaságban, és minimálisra csökken a keletkező hulladék (például az élelmiszer-, műanyag és tengeri hulladék) mennyisége. A körforgásos gazdaság szélesebb körű előnyei közé tartozik az új versenyelőnyök kialakítása, valamint a szűkös erőforrásokra való rászorultság, az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátási szintek csökkentése.

A Bizottság által a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 2015-ös elfogadása óta megvalósított intézkedések az értéklánc minden egyes állomásán támogatják a körforgásos gazdaságot. A körforgásos gazdaságról szóló csomaggal az EU egyértelműen jelzi a gazdasági szereplők és a társadalom számára a követendő irányt. Az uniós szintű intézkedésekkel ösztönözhetők a beruházások, egyenlő versenyfeltételek hozhatók létre, és felszámolhatók az egységes piacon meglévő akadályok.

Tiszta bolygót mindenkinek – a 2050-ig megvalósítandó virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság hosszú távú uniós stratégiai jövőképe

A 2050-ig megvalósítandó virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság hosszú távú uniós stratégiai jövőképe, amelyet a Bizottság 2018 novemberében fogadott el, megmutatja, hogyan tölthet be Európa vezető szerepet a klímasemlegesség megvalósításában az energiarendszer korszerűsítésével, a megvalósítható technológiai megoldásokba való befektetéssel, a polgárok szerepvállalásának elősegítésével, a kulcsfontosságú területeket – az iparpolitikát, a pénzügyeket, a körforgásos gazdaságot és a kutatást – érintő intézkedések összehangolásával, valamint az igazságos átmenet érdekében a társadalmi méltányosság és támogatás biztosításával. A jövőkép – a fenntartható fejlődési célokkal teljes mértékben összhangban – a klímasemleges Unió felé való átmenet stratégiai alapelemeire is kitér.

A hosszú távú jövőkép célja, hogy kijelölje az uniós éghajlat-politika irányvonalát, és mélyreható vitát indítson arról, hogy hogyan készüljön fel az EU a 2050-ig tartó időszakra, annak érdekében, hogy 2020-ig ambiciózus hosszú távú uniós stratégiát nyújthasson be az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye számára.

Az éghajlat-politikai fellépésről szóló Párizsi Megállapodás – a „Tiszta energiát mindenkinek” csomag

Európa fontos szerepet játszott abban, hogy Párizsban létrejött az első egyetemes, jogilag kötelező éghajlat-politikai egyezmény, amely globális cselekvési tervet határoz meg az éghajlatváltozás kezelése érdekében. Az EU vállalta, hogy az 1990-es szinthez képest 2030-ig legalább 40 %-kal csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

Ez vezetett a „Tiszta energiát minden európainak” elnevezésű csomaghoz, amely a párizsi célkitűzések megvalósítása érdekében ösztönzi a tiszta energiára való átállást és az energiarendszer korszerűsítését.

A tiszta energiára való átállás és az éghajlatváltozás elleni küzdelem jelentős mértékben megváltoztatja majd az energiatermelést és -fogyasztást. Eltérő módon fog hatni a különböző ágazatokra és régiókra. A nagy szén-dioxid-kibocsátással járó üzleti modellek – mint például a szénbányászat – várhatóan kevésbé gazdaságossá válnak, és végül fokozatosan megszűnnek.

A Bizottság ezért a széntermelő régiókban élő polgárok előtt álló társadalmi és gazdasági kihívások kezelése érdekében célzott kezdeményezéseket indított. Ezek támogatást nyújtanak az átmeneti stratégiák kidolgozásához, a strukturális diverzifikációra irányuló konkrét projektekhez és a technológiai átálláshoz. A 12 tagállamban összesen 41 szénbányászati tevékenységet folytató régióra irányuló támogatási intézkedések célja, hogy lehetőségeket kovácsoljanak az átállásból, és ösztönözzék az innovációt, a beruházásokat és új készségeket.

Európa mozgásban

Az alacsony kibocsátású mobilitás stratégiáját követően a Bizottság 2017-ben és 2018-ban összesen három „Európa mozgásban” mobilitási csomagot fogadott el. Az „Európa mozgásban” olyan kezdeményezések széles körét foglalja magában, amelyek biztonságosabbá teszik a közlekedést; ösztönzik az útdíjak intelligens megállapítását; csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, a légszennyezést és a forgalmi torlódásokat; csökkentik a vállalkozások adminisztratív terheit; küzdenek az illegális foglalkoztatás ellen, valamint megfelelő feltételeket és pihenőidőt biztosítanak a munkavállalók számára. Ezen intézkedések hosszú távú előnyei messze túlmutatnak majd a közlekedési ágazaton, mivel előmozdítják a növekedést és a munkahelyteremtést, erősítik a társadalmi méltányosságot, szélesítik a fogyasztók választási lehetőségeit, és Európát egyértelműen a kibocsátásmentesség felé vezető pályára állítják.

A legutóbbi „Európa mozgásban” csomag előremutató programot határozott meg, és célja, hogy minden európai polgár számára elérhetővé tegye a biztonságosabb közlekedés, a kevésbé szennyező járművek és a fejlettebb technológiai megoldások előnyeit, miközben támogatja az uniós ipar versenyképességét. E célból a kezdeményezések a következőket foglalták magukban: a közúti közlekedésbiztonság jövőjére vonatkozó, a járművek és az infrastruktúra biztonságával kapcsolatos intézkedéseket tartalmazó integrált szakpolitika; a nehézgépjárművekre vonatkozó legelső CO2-szabványok; az európai akkumulátorfejlesztésre és -gyártásra vonatkozó stratégiai cselekvési terv; valamint az összekapcsolt és automatizált mobilitásra vonatkozó előretekintő stratégia.

A műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégia

Az egészséges óceánok létezésünk elengedhetetlen feltételét képezik. A világ népességének mintegy 40 %-a számára alapvető élelmiszer- és jövedelemforrást jelentenek. Az éghajlatot, a vizet és az oxigént végső soron mind a tenger biztosítja és szabályozza.

Az EU nemzetközi óceánpolitikai irányítási menetrendje átfogó keretet hozott létre a nemzetközi óceánpolitikai irányítás megerősítésére a biztonságos, védett, tiszta, jogszerűen és fenntarthatóan kezelt óceánok biztosítása érdekében. Az óceánpolitikai irányítási menetrend egyik intézkedése a tengeri hulladék elleni küzdelem volt.

2018 májusában a Bizottság új uniós szintű szabályokat javasolt az Európa tengerpartjain és tengerein leggyakrabban előforduló 10 egyszer használatos műanyagtermékre, valamint az elveszített és hátrahagyott halászeszközökre vonatkozóan. Ezek a termékek együtt az összes tengeri hulladék 70 %-át teszik ki.

A műanyagokkal kapcsolatos egyéb kezdeményezések közé olyan intézkedések tartoznak, amelyek a szemetelés megelőzésére, a műanyagok körforgásos gazdaságának kialakítására, a tengeri hulladékok tengeri forrásainak kezelésére, valamint a tengeri hulladék jobb megismerésére és nyomon követésére irányulnak.

Uniós cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért

A madárvédelmi és az élőhelyvédelmi jogszabályok az EU kiemelt környezetvédelmi kezdeményezései. Ezek a jogszabályok létrehozták a világ legnagyobb összehangolt hálózatát olyan nagy biodiverzitású védett területekből (ez a Natura 2000 hálózat), amelyek a víztisztítás, a szén-dioxid-tárolás, a beporzás vagy a turizmus (azaz az ökoszisztéma-szolgáltatások) révén az uniós GDP 1,7–2,5%-ának megfelelő mértékben járulnak hozzá az EU gazdaságához.

2017 áprilisában a Bizottság elfogadta a „Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért” című közleményt, amelynek célja, hogy biztosítsa a jogszabályok teljes körű helyszíni végrehajtását, és az uniós polgárok és a gazdaság javát szolgálva fejlessze a természet védelmét.

A cselekvési terv szerint 2019-ig 15 fő intézkedést kell végrehajtani négy fő prioritás mentén: hatékonyabb iránymutatás és az ismeretek bővítése a társadalmi-gazdasági tevékenységekkel való jobb összhang biztosítása érdekében; a hálózat teljes körű kiépítése és hatékony irányításának biztosítása; a „Natura 2000” hálózatba történő beruházások fokozása és a finanszírozás növelése; a polgárok, az érdekelt felek és a helyi közösségek bevonása.

Uniós városfejlesztési menetrend

Napjaink számos gazdasági, környezeti és társadalmi kihívásának középpontjában az európai városok állnak. Az EU polgárainak több mint 70 %-a városi területen él, és az EU GDP-jének 85 %-át a városok termelik ki.

A 2016 májusában elindított uniós városfejlesztési menetrend döntő fontosságú annak biztosításában, hogy a városi területek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, ellenálló társadalomra való átállást elősegítő innovatív, fenntartható megoldások katalizátoraiként működjenek. A városfejlesztési menetrend a Bizottság, a tagállamok és az európai városok közös erőfeszítése annak érdekében, hogy megfelelőbben figyelembe vegyék a szakpolitikák városi területekre gyakorolt hatását. Célja továbbá, hogy a katasztrófák és az éghajlattal kapcsolatos kockázatok megelőzése révén erősítse a városi környezet ellenálló képességét.

A városfejlesztési menetrendet olyan bizottsági kezdeményezések erősítik, amelyek helyi szinten mozdítják elő a hosszú távú energia- és éghajlat-politikai fellépéseket. Ezek közé tartozik például a Polgármesterek Szövetsége. A Polgármesterek Globális Klíma- és Energiaügyi Szövetségét 2016-ban hozták létre az említett uniós kezdeményezés alapján, amely a világ népességének 10,28 %-át kapcsolja össze egy olyan szövetségben, amely támogatja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és az alacsony kibocsátású társadalomra való átállást.

Európai készségfejlesztési program

Az új európai készségfejlesztési program révén Európa beruház az emberekbe, hogy azok magabiztosan nézhessenek szembe a jövő kihívásaival. A készségfejlesztési program 10 intézkedésének megvalósításával a Bizottság elősegíti, hogy az emberek megfelelő készségekkel rendelkezzenek ahhoz, hogy lépést tartsanak a társadalmi és munkaerőpiaci változásokkal. Az Unió emellett láthatóbbá és összehasonlíthatóbbá teszi a készségeket, továbbá összegyűjti az európai szakmákban és ágazatokban jelentkező készségigényekre vonatkozó információkat. A Bizottság emellett támogatta az európai országokat abban, hogy fokozzák az alapvető készségek terén hiányosságokkal küzdő felnőtteknek nyújtott támogatást. Kezdeményezések indultak annak érdekében, hogy felkészítsék az embereket a digitális forradalomra és a munka jövőjére. Végezetül a Bizottság létrehozta a Szakmai Készségek Európai Hetét, hogy felhívja a figyelmet a szakoktatás és -képzés által kínált számos lehetőségre. E sikeres éves kampányoknak köszönhetően 2016 óta fiatalok és felnőttek milliói felfedezhették fel, hogy a szakoktatás és -képzés az elsődleges vagy egyenértékű választási lehetőség.

Fenntartható uniós biogazdaság a gazdaság, a társadalom és a környezet közötti kapcsolat megerősítése érdekében

A korlátozott erőforrások világában élünk. A globális kihívások – az éghajlatváltozás, a talajromlás és az ökoszisztéma pusztulása, valamint a népesség növekedése – miatt olyan új módszereket kell keresnünk a biológiai erőforrások előállítására és fogyasztására, amelyek tiszteletben tartják bolygónk ökológiai tűrőképességének határait. 2,3 billió EUR értékű forgalmával és az uniós munkaerő 8,2 %-ának foglalkoztatásával a biogazdaság az uniós gazdaság kulcsfontosságú eleme.

Az aktualizált biogazdasági stratégia 14 olyan intézkedést fog indítani, amely elősegíti egy innovatívabb, erőforrás-hatékonyabb és versenyképesebb társadalom megvalósítását, összeegyeztetve az élelmezésbiztonságot a biológiai megújuló energiaforrások fenntartható használatával, és biztosítva a környezet védelmét. Megerősíti a bioalapú ágazatokat, és új technológiákat fejleszt ki annak érdekében, hogy értéket lehessen előállítani a biohulladékból, előnyökben részesüljenek a vidéki közösségek, és a biogazdaság az ökológiai tűrőképesség határain belül működjön.

Az EU kohéziós politikája

Az EU kohéziós politikája az EU elsődleges beruházási politikája, amelynek fő feladata a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elérése a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek csökkentése révén. Ez az egyik leginkább átfogó és ágazatközi politika, amely hozzájárul a 17 fenntartható fejlődési cél túlnyomó részének vagy akár mindegyikének megvalósításához.

Emellett e politika végrehajtásának valamennyi szakaszában általánosan érvényesülnek az olyan kulcsfontosságú, horizontális alapelvek és célkitűzések, mint a fenntartható fejlődés, az egyenlőtlenségek felszámolása, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása, a nemi dimenzió integrálása, valamint a megkülönböztetés elleni küzdelem. A partnerség elvének prioritásként kezelése biztosítja, hogy a nemzeti és szubnacionális szereplők részt vegyenek és felelősséget vállaljanak az uniós prioritások társfinanszírozott projektek révén történő megvalósításában.

Európai oktatási térség

Az EU arra törekszik, hogy 2025-ig létrehozza az európai oktatási térséget, amelyben „semmilyen határ nem szab gátat a tanulásnak és a kutatásnak. Olyan kontinensről van szó, ahol általánosan elterjedt gyakorlat, hogy tanulás vagy munkavállalás céljából bárki másik tagállamba költözik, és az anyanyelven túl mindenki két másik nyelvet ismer. Olyan földrészről, ahol az emberek erős európai identitástudattal rendelkeznek, és tisztában vannak Európa kulturális örökségével és sokféleségével.”

A szociális jogok európai pillérének első elvével összhangban a cél az, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen az innovatív, inkluzív és egész életen át tartó tanulás. Az első konkrét intézkedések közé tartoznak a következők: az európai egyetemek fejlesztése; a felsőfokú vagy felső középfokú oktatásban szerzett képesítések és a külföldi tanulmányi időszakok valamennyi tagállamban való automatikus elismerése; a nyelvtanulás javítása; a magas színvonalú koragyermekkori nevelés és gondozás előmozdítása; a kulcskompetenciák elsajátításának támogatása; valamint a digitális tanulás megerősítése.

Az élelmiszer-pazarlással és élelmiszer-veszteséggel foglalkozó uniós platform

Az EU-ban a becslések szerint az összes előállított élelmiszer 20 %-a vész el vagy válik hulladékká, miközben 43 millió ember minden második napon nem engedhet meg magának minőségi étkezést. Az EU teljes élelmiszer-hulladékának több mint fele a háztartásokban képződik, és 70 %-a a háztartásokból, az étkeztetési és a kiskereskedelmi ágazatból származik.

Nem határozható meg egyetlen ok és egyetlen ezt kezelő megoldás, mivel az élelmiszerlánc összetett és dinamikus rendszer. Az élelmiszer-pazarlás kezeléséhez a köz- és a magánszektor valamennyi kulcsszereplőjével együtt kell működni annak érdekében, hogy jobban meg lehessen határozni, mérni és értelmezni az élelmiszer-pazarlást, és megtalálni a megfelelő megoldásokat a kezelésére.

Az élelmiszer-pazarlással és élelmiszer-veszteséggel foglalkozó, 2016-ban létrehozott uniós platform a nemzetközi szervezeteket, a tagállamokat és az érdekelt feleket tömöríti a helyes gyakorlatok meghatározása és az élelmiszer-pazarlás megelőzése terén elért haladás előmozdítása érdekében. A platform támogatásával a Bizottság uniós iránymutatást fogadott el az élelmiszer-adományozás megkönnyítésére (2017), és a helyi szintű végrehajtás előmozdítása érdekében 3 éves uniós kísérleti projektet indított. 2018-ban uniós iránymutatást fogadtak el az olyan élelmiszerek állati takarmányozásra való hasznosítása céljából, amelyek biztonságosak, de már nem forgalmazhatók emberi fogyasztásra. A Bizottság aktívan vizsgálja azt is, hogy milyen módszerekkel javítható az ellátási láncban és a fogyasztók körében a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő alkalmazása és értelmezése annak érdekében, hogy csökkenjen az ezzel kapcsolatos élelmiszer-pazarlás.

Európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról

2017-ben az EU és tagállamai elfogadták a fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzust. Ez határozza meg a fejlesztéspolitika közös jövőképét. A konszenzus megfelel a külső tevékenységek új keretének, és a fejlesztéspolitika jövőképét az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjének és a fenntartható fejlődési céloknak megfelelően korszerűsíti. Előmozdítja továbbá az éghajlat-politikai fellépésről szóló Párizsi Megállapodásnak és a tisztes munka programjának összehangolt végrehajtását.

A fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzus az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjét meghatározó öt kulcsfogalom („öt P) – emberek, bolygó, prosperitás, béke és partnerség („people, planet, prosperity, peace, partnership”) – köré épül. Elsődleges célkitűzés marad a szegénység felszámolása. A konszenzus integrálja a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióit. A konszenzus megerősíti a külső politikák – így a humanitárius, fejlesztés- és kereskedelempolitika – és a béke és a biztonság fenntartására, valamint a migráció, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás kezelésére irányuló politikák közötti alapvető kapcsolatot.

Egy új „Afrika–Európa szövetség” felé

Az EU Afrika első számú partnere a kereskedelem, a beruházások és a fejlesztés terén. 2017-ben Afrika árukereskedelmének 36 %-át az EU tette ki, az EU 2016-ban 291 milliárd EUR értékű afrikai beruházási állománya a közvetlen külföldi befektetések 40 %-át képviselte Afrikában, és az Uniótól és annak tagállamaitól származott az Afrikának 2016-ban juttatott hivatalos fejlesztési támogatás 55 %-a, amelynek összege csak ebben az évben 23 milliárd EUR-t tett ki.

E partnerség magasabb szintre emelése érdekében a Bizottság 2018 szeptemberében elindította a fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányuló új Afrika–Európa szövetséget .

A szövetség kulcsfontosságú cselekvési területeket határoz meg az EU és afrikai partnerei számára a magánbefektetők vonzása, az üzleti környezet javítása, az oktatás és a készségek támogatása, valamint a kereskedelem fellendítése érdekében.

A szövetség kiegészíti a régóta fennálló politikai partnerséget, és olyan paradigmaváltást javasol, amely a donor-kedvezményezett kapcsolaton túllépve az egyenlők közötti szövetség felé mozdul el. A szövetség a 2017-ben rendezett 5. Afrikai Unió – Európai Unió csúcstalálkozón tett közös kötelezettségvállalásra épül, amely a beruházások, a munkahelyteremtés és a kereskedelem fellendítésére irányul.

Afrikának kiegyensúlyozott partneri viszonyra, valódi partnerségre van szüksége. És nekünk, európaiaknak éppígy szükségünk van az afrikai szomszédjainkkal való partnerségre.

Jean-Claude Juncker,
az Európai Bizottság elnöke
az Unió helyzetét értékelő 2018. évi beszéd

Az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája

A kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégia meghatározza az EU globális szerepvállalásának jövőképét. A fenntartható fejlődési célok a stratégia végrehajtására irányuló erőfeszítések összességének horizontális dimenzióját képezik.

Az EU támogatja a békés és inkluzív társadalmak kiépítését. A civil és demokratikus tér jelenlegi szűkülésével összefüggésben az EU újból megerősítette, hogy világszerte feltétel nélkül támogatja a demokráciát, az emberi jogokat és a jó kormányzást.

Ez a kötelezettségvállalás többféle formában testesül meg – idetartozik a politikai és szakpolitikai párbeszéd, valamint a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül nyújtott pénzügyi támogatás. Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv (2015–2019) keretet biztosít a harmadik országokkal folytatott politikákhoz. Az évek során az Unió egyre több harmadik országgal alakít ki emberi jogi párbeszédet, hogy továbbfejlessze az emberi jogokkal kapcsolatos együttműködést és javítsa a harmadik országok emberi jogi helyzetét, ideértve az igazságszolgáltatáshoz való jog érvényesítését is.

Ezen túlmenően az EU támogatást nyújt olyan programokhoz, amelyek célja az átlátható és elszámoltatható intézmények – parlamentek, bírói karok és bűnüldöző szervek –, valamint a nemzeti emberi jogi intézmények megerősítése. Az EU arra is törekszik, hogy megerősítse a partnerországokban az instabil helyzetek kezelésére szolgáló ellenálló képességet, és támogatja a konfliktusmegelőzési és békeépítési kezdeményezéseket, többek között azáltal, hogy javítja a partnerországokban a biztonsági ágazat irányítását a válságok megelőzése és az emberi biztonság előmozdítása érdekében.

A mindenki számára előnyös kereskedelem: a felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé

A jelenlegi gazdasági rendszer – amely lényege szerint globális és digitális – nemzetközi értékláncokra épül, amelyekben az áruk és szolgáltatások kereskedelme egyre inkább határokon átnyúló módon zajlik.

A Bizottság elismeri, hogy az EU kereskedelem- és beruházáspolitikájának meg kell felelnie korunk kihívásainak, és elő kell segítenie az elképzelések, a készségek és az innováció cseréjét. A Bizottság azt is elismeri, hogy a hatékony kereskedelempolitikának összhangban kell lennie a fenntartható fejlődéssel és a tágabb külső politikákkal, valamint az uniós belső politikák külső célkitűzéseivel, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a kereskedelemnek egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania, ugyanakkor elő kell mozdítania olyan alapvető elvek érvényesülését, mint amilyenek világ egészét nézve az emberi jogok, a tisztességes munka és a fenntartható fejlődés, vagy hazai viszonylatban a magas színvonalú szabályozás és közszolgáltatások.

„A mindenki számára előnyös kereskedelem: a felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című közleményben meghatározott, értékeken alapuló stratégiában a Bizottság rámutat arra, hogy az uniós kereskedelempolitikának mindenki számára előnyösnek kell lennie: a kereskedelempolitikának növekedést, munkahelyeket és innovációt kell teremtenie, ugyanakkor az európai modell elveivel is összhangban kell állnia. Röviden: felelősséget kell vállalnia. 

A következő többéves uniós költségvetés – a fenntarthatóság integrálásának eszköze

A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, következő többéves európai költségvetésre irányuló bizottsági javaslat olyan költségvetést foglal magában, amelyet a jólét, a fenntarthatóság, a szolidaritás és a biztonság elvei vezérelnek. A fenntartható fejlődés a javaslatok középpontjában áll – átfogó prioritás, nem csupán egyetlen fejezet vagy program. A fenntarthatóságot számos program és kiadási eszköz mozdítja elő és érvényesíti. Néhány példa a következő többéves európai költségvetésre irányuló bizottsági javaslatokból:

·Az EU külső fellépési eszközeinek jelentős átalakítása az eszközök közötti nagyobb koherencia biztosítása, a méretgazdaságosság és a programok közötti szinergiák kiaknázása, valamint a folyamatok egyszerűsítése érdekében. Ennek köszönhetően az EU-nak jobb eszközök állnak majd rendelkezésére ahhoz, hogy megvalósítsa céljait és globális szinten érvényesítse érdekeit, politikáit és értékeit. A javasolt új Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz közel 90 milliárd EUR költségvetéssel rendelkezik, és összhangban áll az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjével és annak fenntartható fejlődési céljaival. Az EU az új, 10,5 milliárd EUR értékű Európai Békekeret révén arra is törekszik, hogy fokozza a konfliktusok megelőzésére, a béketeremtésre és a nemzetközi biztonság megerősítésére irányuló képességét.

·A fenntartható fejlődésre való átállást támogató, áttörést jelentő megoldások soha nem látott mértékű beruházást igényelnek a kutatás és az innováció terén az Európai horizont program, az eddigi legnagyobb uniós kutatási és innovációs program révén, amelynek javasolt költségvetése 100 milliárd EUR.

·Ambiciózusabb cél meghatározása az éghajlati szempontok minden uniós programra kiterjedő érvényesítése tekintetében, az uniós kiadások 25 %-ában állapítva meg az éghajlat-politikai – ezen belül a tiszta energiára való átállással kapcsolatos – célok elérésére fordítandó forrásokat. Ez a célkitűzés a javasolt Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram teljes költségvetése esetében 35 %-ra emelkedik, mely programot a fenntartható fejlődési célokkal összhangban hoztak létre és alakítottak ki.

·A több mint 370 milliárd EUR összegű, azaz a 2021–2027 közötti időszakra szóló uniós szakpolitikák és kezdeményezések közül a legmagasabb költségvetéssel rendelkező megreformált kohéziós politika, amely jelentős további nemzeti és magánberuházásokat mozgósít majd. A javaslat középpontjában a fenntartható növekedés, a karbonszegény és körforgásos gazdaságra való átállás, a környezet- és erőforrás-hatékonyság, valamint a társadalmi befogadás áll. A megreformált kohéziós politika lehetővé teszi az EU számára, hogy teljesítse az éghajlat-politikai fellépésről szóló Párizsi Megállapodás célkitűzéseit, és segíteni fog a fenntartható fejlődési célok lokalizálásában, mivel e politika végrehajtása a régiókkal és a helyi hatóságokkal szoros együttműködésben történik. Az emberekbe való befektetés kulcsfontosságú prioritás lesz a jövőbeli Európai Szociális Alap (ESZA+) számára, amely 101 milliárd eurós javasolt költségvetéssel segíti a szociális jogok európai pillérének végrehajtását.

·Arra irányuló javaslat, hogy egy új, teljes mértékben integrált beruházási alap, az InvestEU segítse elő a kulcsfontosságú stratégiai beruházásokat, amelyek Európa jövőbeli jólétének, valamint a globális fenntartható fejlődési célok elérésében betöltött vezető szerepének zálogai. Az uniós költségvetésből származó 15,2 milliárd EUR hozzájárulással az InvestEU várhatóan több mint 650 milliárd EUR további beruházást mozgósít egész Európában.

·Egyszerűsített, korszerűsített közös agrárpolitika összesen 365 milliárd EUR költségvetéssel annak érdekében, hogy az Unióban élő 500 millió fogyasztó számára biztosított legyen a biztonságos, jó minőségű, megfizethető, tápláló és változatos élelmiszerekhez való hozzáférés. Az új közös agrárpolitika nagyobb hangsúlyt helyez a környezetre és az éghajlatra. A terület- és állatállomány-alapú támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők mindegyikének meg kell majd felelnie az éghajlatváltozással, a vízzel, a talajjal, a biológiai sokféleséggel és a tájjal kapcsolatos követelményeknek, a közegészségügyi, a növényegészségügyi, valamint az állategészségügyi és állatjóléti előírások mellett.

·Megerősített LIFE környezetvédelmi program 5,5 milliárd EUR költségvetéssel a környezetvédelmet és az éghajlat-politikai fellépést támogató projektek számára, ezen belül új keret kifejezetten a tiszta energiára való átállás támogatására.

·Javaslat a jövőbeli Erasmus program költségvetésének 30 milliárd EUR összegre történő megkétszerezésére, hogy több európai polgár számára váljon lehetségessé, hogy külföldön tanuljon, képzésben vagy önkéntes tevékenységben vegyen részt, illetve szakmai tapasztalatot szerezzen.

·A 2021–2027 közötti időszakra szóló Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz program célja intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos és védett infrastruktúra kialakítása a közlekedési, energetikai és digitális ágazatban, 42,3 milliárd EUR összegű javasolt költségvetéssel. A program keretében ösztönzik majd a három ágazat közötti szinergiákat, a beruházásokat pedig egyszerűsítik a következetes támogathatósági kritériumok meghatározásával és láthatóságának növelésével. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz programból származó finanszírozás legalább 60 %-a hozzájárul majd az éghajlat-politikai fellépéshez.

·A digitális transzformáció fontos szerepet játszik a karbonszegény körforgásos gazdaság és társadalom felé való átmenetben, amelyre szükség van a fenntartható fejlődési célok megvalósításához. Ezt segíti majd a javaslat szerint 9,2 milliárd EUR költségvetéssel rendelkező Digitális Európa program, például a nagy teljesítményű számítástechnika és a mesterséges intelligencia terén nyújtott nagyszabású kapacitások támogatása révén, amelyek új lehetőségeket kínálnak a fenntartható fejlődésre, többek között a CO2-kibocsátás csökkentésére. 

·Az egyszerűsített és célirányosabbá tett Európai Tengerügyi és Halászati Alap, amely összesen 6,14 milliárd EUR költségvetéssel támogatja a közös halászati politikát, az EU tengerpolitikáját és az óceánpolitikai irányítás területén vállalt nemzetközi kötelezettségeit, különösen az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjével összefüggésben.



A Juncker elnök vezette Bizottság fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos fő kezdeményezései

1. fenntartható fejlődési cél: A szegénység felszámolása

·A szociális jogok európai pillére, szociális eredménytábla

·A gazdaság- és szociálpolitikai koordináció megerősített európai szemesztere

·Ajánlás a tartós munkanélküliségről

·Ajánlás a mindenkit megillető szociális védelemhez való hozzáférés biztosításáról

·A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere

· Európai akadálymentesítési irányelv

·Cselekvési terv a nemek közötti bérszakadék kezeléséről

·Az ellenállóképesség stratégiai megközelítése az EU külső tevékenységeiben

·Európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról

·Cselekvési terv a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretről

·Felülvizsgált európai szomszédságpolitika és uniós bővítési stratégia, nyugat-balkáni stratégia

·„A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia

·A kereskedelemösztönző támogatásra vonatkozó aktualizált stratégia

2. fenntartható fejlődési cél: Az éhezés megszüntetése

·Közös agrárpolitika

·Közös halászati politika

·A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv

·Az élelmiszer-pazarlással és élelmiszer-veszteséggel foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő platform

·Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó szabályok

·A fenntartható élelmiszer- és táplálkozási rendszerekre irányuló koherens kutatási és innovációs menetrend kidolgozását célzó „FOOD 2030” kezdeményezés

·Fenntartható biogazdaság Európa számára: a gazdaság, a társadalom és a környezet közötti kapcsolat megerősítése

·Európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról

·Felülvizsgált európai szomszédságpolitika és uniós bővítési stratégia, nyugat-balkáni stratégia

·Az Afrika vidéki területeivel foglalkozó munkacsoport

·„A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia

3. fenntartható fejlődési cél: Egészség és jóllét

·A szociális jogok európai pillére, szociális eredménytábla

·Az egészségügy helyzetének vizsgálata az uniós jelentéstételi ciklusban

·Az egészségügy és az ellátás digitális átalakítása: jobb egészségügyi ellátás és gondozás megfelelőbb és hatékonyabb módon történő biztosítása a polgárok szélesebb körének

·Egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia leküzdése érdekében

·A rákkeltő anyagokra és mutagénekre vonatkozó szabályok aktualizálása

·A védőoltással megelőzhető betegségekkel kapcsolatos uniós együttműködés

·Az egészségfejlesztéssel, a betegségmegelőzéssel és a nem fertőző betegségek kezelésével foglalkozó irányítócsoport

·Az orvostechnikai eszközökről szóló új szabályozás

·A légszennyezésre vonatkozó uniós normák és intézkedések érvényesítése annak érdekében, hogy a nemzeti, regionális és helyi szereplők segítséget kapjanak a légszennyezés elleni küzdelemhez

·Tiszta bolygót mindenkinek – a 2050-ig megvalósítandó virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság hosszú távú uniós stratégiai jövőképe

·A közúti közlekedésbiztonságról szóló stratégiai cselekvési terv

·Európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról

·Kutatási partnerség Afrikával a HIV/AIDS, a tuberkulózis és más fertőző betegségek ellen

·Felülvizsgált európai szomszédságpolitika és uniós bővítési stratégia, nyugat-balkáni stratégia

·„A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia

4. fenntartható fejlődési cél: Minőségi oktatás

·A szociális jogok európai pillére, szociális eredménytábla

·Az európai oktatási térség 2025-ig történő létrehozása

·Az EU megújított felsőoktatási programja

·Új európai készségfejlesztési program

·Ifjúsági stratégia(2019–2027)

·Digitális oktatási cselekvési terv

·Ajánlások a magas színvonalú koragyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerekről; az oklevelek és a külföldi tanulmányi időszakok automatikus kölcsönös elismeréséről, a nyelvoktatás és -tanulás javításáról, a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról, valamint a kompetenciafejlesztési pályákról, a felnőttek számára kínált új lehetőségekről.

·A gazdaság- és szociálpolitikai koordináció megerősített európai szemesztere

·Uniós fellépés a szükséghelyzetben és elhúzódó válságokban megvalósítandó oktatásról

·Európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról

·Felülvizsgált európai szomszédságpolitika és uniós bővítési stratégia, nyugat-balkáni stratégia

·Új „Afrika–Európa szövetség”

5. fenntartható fejlődési cél: Nemek közötti egyenlőség

· Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)

·A munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó csomag

·Cselekvési terv a nemek közötti bérszakadék kezeléséről

·A szociális jogok európai pillére, szociális eredménytábla

·A gazdaság- és szociálpolitikai koordináció megerősített európai szemesztere

·„A nők és a közlekedés”

·Cselekvési terv a nemek közötti egyenlőségről és a nők szerepvállalásának erősítéséről a külkapcsolatokban

·Európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról

·Globális szövetség: az EU és az ENSZ közös Reflektorfény kezdeményezése a nők és lányok elleni erőszak felszámolására

·Felülvizsgált európai szomszédságpolitika és uniós bővítési stratégia, nyugat-balkáni stratégia

·„A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia

6. fenntartható fejlődési cél: Tiszta víz és szanitáció

·Javaslat az ivóvízre vonatkozó felülvizsgált szabályokról

·Javaslat a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről

·Európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról

·Felülvizsgált európai szomszédságpolitika és uniós bővítési stratégia, nyugat-balkáni stratégia

·Az EU kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia

7. fenntartható fejlődési cél: Megfizethető és tiszta energia

·Az energiaunió stratégiája

·Az „Európa mozgásban” elnevezésű csomagok

·„Tiszta energia minden európainak” csomag

·Tiszta bolygót mindenkinek – a 2050-ig megvalósítandó virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság hosszú távú uniós stratégiai jövőképe

·A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret

·„Horizont 2020” – nagyszabású kezdeményezés az energetikai ágazat digitális átalakításáról a dolgok internetének felhasználásával

·Stratégiai energiatechnológiai terv

·Európai akkumulátoripari összefogás

·Innovációs küldetés

·A széntermelő régiók átmenetének támogatása

·Energiaszegénységi Megfigyelőközpont

·„Tiszta energia az EU szigeteinek” kezdeményezés

·Kohéziós politika

·A fenntarthatósági finanszírozásra vonatkozó cselekvési terv

·Kibocsátáscsökkentési stratégia

·Európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról

·„Afrika energetizálása” stratégia

·A Polgármesterek Európai és Globális Klíma- és Energiaügyi Szövetsége

·Felülvizsgált európai szomszédságpolitika és uniós bővítési stratégia, nyugat-balkáni stratégia

·Az EU kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia

8. fenntartható fejlődési cél: Tisztességes munka és gazdasági növekedés

·Európai beruházási terv / „Juncker-terv”

·A szociális jogok európai pillére, szociális eredménytábla

·A gazdaság- és szociálpolitikai koordináció megerősített európai szemesztere

·Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája

·Megújított kutatási és innovációs programterv és a „Horizont 2020” program

·Kohéziós politika

·Az átlátható és kiszámítható munkafeltételekre vonatkozó szabályok

·A munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok aktualizálása

·Az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról szóló javaslat

·A rákkeltő anyagokra és mutagénekre vonatkozó szabályok aktualizálása

·Ajánlás a mindenkit megillető szociális védelemhez való hozzáférés biztosításáról

·Ajánlás a tartós munkanélküliségről

·Tiszta bolygót mindenkinek – a 2050-ig megvalósítandó virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság hosszú távú uniós stratégiai jövőképe

·A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv

·Külső beruházási terv, ezen belül az Európai Fenntartható Fejlődési Alap

·Európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról

·Felülvizsgált európai szomszédságpolitika és uniós bővítési stratégia, nyugat-balkáni stratégia

·„A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia

·A kereskedelemösztönző támogatásra vonatkozó aktualizált stratégia

·Az EU kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia

·Új „Afrika–Európa szövetség”

9. fenntartható fejlődési cél: Ipar, innováció és infrastruktúra

·Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája és a kritikus fontosságú nyersanyagok listája

·„Industry 2030” (Iparunk 2030-ban) magas szintű kerekasztal

·A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv

·Tiszta bolygót mindenkinek – a 2050-ig megvalósítandó virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság hosszú távú uniós stratégiai jövőképe

·Megújított kutatási és innovációs programterv és a „Horizont 2020” program, ezen belül jelentős hangsúly helyezése az európai ipar digitalizálás területére

·Kohéziós politika

·Digitális egységes piaci stratégia

·A fenntarthatósági finanszírozásra vonatkozó cselekvési terv

·„Tiszta energia minden európainak” csomag

·Energiaszegénységi Megfigyelőközpont

·A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó stratégia végrehajtása

·Az „Európa mozgásban” elnevezésű csomagok

· „A nők és a közlekedés”

·Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

·„Európai processzor” kezdeményezés

·Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégia

·Külső beruházási terv

·Európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról

·Felülvizsgált európai szomszédságpolitika és uniós bővítési stratégia, nyugat-balkáni stratégia

·„A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia

·Új „Afrika–Európa szövetség”

10. fenntartható fejlődési cél: Az egyenlőtlenségek csökkentése

·A szociális jogok európai pillére, szociális eredménytábla

·A gazdaság- és szociálpolitikai koordináció megerősített európai szemesztere

·Európai akadálymentesítési irányelv

·Ajánlás a mindenkit megillető szociális védelemhez való hozzáférés biztosításáról

·A munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó csomag

·Az átlátható és kiszámítható munkafeltételekre vonatkozó szabályok

·Kohéziós politika

·A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere

·Európai migrációs stratégia

·Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv (2015–2019)

·Európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról

·Felülvizsgált európai szomszédságpolitika és uniós bővítési stratégia, nyugat-balkáni stratégia

·„A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia

·Az EU kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia

11. fenntartható fejlődési cél: Fenntartható városok és közösségek

·Uniós városfejlesztési menetrend

·Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégia

·A szociális jogok európai pillére, szociális eredménytábla

·Megújított kutatási és innovációs programterv és a „Horizont 2020” program, ezen belül nagyszabású kezdeményezés a digitális átalakulásról az Intelligens városok és közösségek területén

·Közös közlemény a rezilienciáról

·Kohéziós politika

·Tiszta bolygót mindenkinek – a 2050-ig megvalósítandó virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság hosszú távú uniós stratégiai jövőképe

·A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv

·A Polgármesterek Európai és Globális Klíma- és Energiaügyi Szövetsége

·Megerősített uniós katasztrófavédelem (rescEU) és felülvizsgált uniós polgári védelmi mechanizmus

·Cselekvési terv a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretről

·Európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról

·Felülvizsgált európai szomszédságpolitika és uniós bővítési stratégia, nyugat-balkáni stratégia

· „Uniós városok a tisztességes és etikus kereskedelemért” díj

12. fenntartható fejlődési cél: Fenntartható fogyasztás és termelés

·A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv, beleértve a nyomonkövetési keretrendszert és a körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformját is

·Tiszta bolygót mindenkinek – a 2050-ig megvalósítandó virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság hosszú távú uniós stratégiai jövőképe

·Az élelmiszer-pazarlással és élelmiszer-veszteséggel foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő platform

·A hulladékra vonatkozó új uniós szabályok, beleértve az élelmiszer-veszteséggel és az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos intézkedéseket is

·A műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégia

·A Horizont 2020 nagyszabású kezdeményezései az agrár-élelmiszeripari ágazat digitális és fenntartható átalakulásáról

·Fenntartható biogazdaság Európa számára: a gazdaság, a társadalom és a környezet közötti kapcsolat megerősítése

·A környezettudatos tervezésre és az energiahatékonysági címkézésre vonatkozó munkaterv

·A megosztásalapú gazdaságra vonatkozó európai menetrend

·A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó stratégia végrehajtása

·A konfliktusövezetből származó ásványokra vonatkozó szabályok

·Európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról

·Felülvizsgált európai szomszédságpolitika és uniós bővítési stratégia, nyugat-balkáni stratégia

·„A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia

13. fenntartható fejlődési cél: Éghajlat-politikai fellépés

·Az éghajlat-politikai fellépésről szóló Párizsi Megállapodás hatálybalépése

·Tiszta bolygót mindenkinek – a 2050-ig megvalósítandó virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság hosszú távú uniós stratégiai jövőképe

·A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret

·Az EU megújított kibocsátáskereskedelmi rendszere

·„Tiszta energia minden európainak” csomag

·Az „Európa mozgásban” elnevezésű csomagok

·Az alacsony kibocsátású mobilitás stratégiája

·A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv

·Az óceánpolitikai irányítás menetrendje

·A kritikus fontosságú nyersanyagok listája

·A Polgármesterek Európai és Globális Klíma- és Energiaügyi Szövetsége

·Megerősített uniós katasztrófavédelem (rescEU) és felülvizsgált uniós polgári védelmi mechanizmus

· Cselekvési terv a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretről  

·Európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról

·Felülvizsgált európai szomszédságpolitika és uniós bővítési stratégia, nyugat-balkáni stratégia

·„A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia

·Az EU kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia

14. fenntartható fejlődési cél: Víz alatti élet

·A műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégia

·A nemzetközi óceánpolitikai irányítás menetrendje

·A kék növekedésre vonatkozó uniós stratégia

·A külső vizeken halászó flották fenntartható kezelésére vonatkozó új szabályok

·Az uniós halászati ellenőrzési rendszer felülvizsgálatára vonatkozó javaslat

·A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem

·Tiszta bolygót mindenkinek – a 2050-ig megvalósítandó virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság hosszú távú uniós stratégiai jövőképe

·Európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról

·Felülvizsgált európai szomszédságpolitika és uniós bővítési stratégia, nyugat-balkáni stratégia

·„A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia

·Az EU kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia

15. fenntartható fejlődési cél: Szárazföldi élet

·Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért

·A beporzókról szóló uniós kezdeményezés

·Az idegenhonos inváziós fajokra vonatkozó új szabályok

·Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó új szabályok

·Uniós cselekvési terv a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme ellen

·Tiszta bolygót mindenkinek – a 2050-ig megvalósítandó virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság hosszú távú uniós stratégiai jövőképe

·Európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról

·Felülvizsgált európai szomszédságpolitika és uniós bővítési stratégia, nyugat-balkáni stratégia

·„A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia

16. fenntartható fejlődési cél: Béke, jogérvényesülés és erős intézmények

·Az EU kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia

·Európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról

·„A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia

·Felülvizsgált európai szomszédságpolitika és uniós bővítési stratégia, nyugat-balkáni stratégia

·Új „Afrika–Európa szövetség”

·Európai biztonsági stratégia

·Cselekvési terv a nyilvános terek védelméről

·Az illegális online tartalmak kezelésére irányuló intézkedések

·Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv

·A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó stratégia végrehajtása

·Európai Ügyészség

·A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályok

·Az adózási átláthatóságra vonatkozó szabályok és az adókikerülés elleni intézkedések

·A gyanúsítottak és a vádlottak eljárási jogaira vonatkozó megerősített szabályok

·A tűzfegyverekre vonatkozó felülvizsgált szabályok

·A szabad és tisztességes európai választások biztosítására irányuló intézkedések

·A félretájékoztatással szembeni cselekvési terv

·A gazdaság- és szociálpolitikai koordináció megerősített európai szemesztere

·Tiszta bolygót mindenkinek – a 2050-ig megvalósítandó virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság hosszú távú uniós stratégiai jövőképe

17. fenntartható fejlődési cél: Partnerség a célok megvalósítása érdekében

·Uniós minőségi jogalkotási program

·A fenntartható fejlődési célok uniós végrehajtásával foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő platform

·„A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” elnevezésű kezdeményezés

·Éves nyomonkövetési jelentés az EU által a fenntartható fejlődési célok elérése irányába tett lépésekről

·A szociális jogok európai pillére

·Európai uniós egészségpolitikai platform

·Európai Szolidaritási Testület

·A szociális párbeszéd új kezdete

·„Nagyobb adóbevételek, észszerűbb közkiadások” kezdeményezés

·A fenntarthatósági finanszírozásra vonatkozó cselekvési terv

·Európai külső beruházási terv, ezen belül az Európai Fenntartható Fejlődési Alap

·A kritikus fontosságú nyersanyagok listája

·Tiszta bolygót mindenkinek – a 2050-ig megvalósítandó virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság hosszú távú uniós stratégiai jövőképe

·Nemzetközi városi együttműködés

·Az „Intelligens finanszírozás – intelligens épületek” kezdeményezés

·A gazdaság- és szociálpolitikai koordináció megerősített európai szemesztere

·Európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról

·Felülvizsgált európai szomszédságpolitika és uniós bővítési stratégia, nyugat-balkáni stratégia

·„A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia

·A kereskedelemösztönző támogatásra vonatkozó aktualizált stratégia

·Az EU kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia

II. MELLÉKLET Az Unió teljesítménye a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén

Európa a világ legélhetőbb helyei közé tartozik, és az EU tagállamai már most is élen járnak a fenntartható fejlődési célok megvalósításában. Ugyanakkor a világ egyetlen országa sem valósította még meg az összes elfogadott célkitűzést, és a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos uniós teljesítmény alaposabb értékelése azt mutatja, hogy az EU-ban is minden területen további erőfeszítésekre van szükség.

Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjében foglalt 17 fenntartható fejlődési cél szorosan kapcsolódik egymáshoz és nem kezelhető elkülönülten, ebből eredően sikeres gyakorlati megvalósításukhoz az összes szereplőnek általánosan érvényesítenie kell ezeket intézkedéseiben. Fontos a szakpolitikák közötti jobb szinergia és koherencia megteremtése, valamint a megvalósításukat lehetővé tevő szabályozási, pénzügyi és magatartási környezet kialakítása.

Prioritásnak kell tekinteni a termelési, elosztási és fogyasztási minták fenntartható pályára állítását, az éghajlatváltozás kezelését, valamint az óceánok, az ökoszisztémák és a biodiverzitás védelmére irányuló fellépéseink megerősítését, hiszen egyre inkább a határait feszegetjük bolygónk azon természetes rendszereinek, amelyek lehetővé teszik az életet a Földön. Fokozni kell a szegénység, a társadalmi kirekesztés, az egyenlőtlenség és a nemek közötti szakadék elleni küzdelmet annak érdekében, hogy mindenki számára garantálni lehessen a gyarapodást és a jóllétet, biztosítani lehessen a társadalmi és politikai stabilitást, és fenn lehessen tartani az európai projekt támogatását. Folytatni kell a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok, akárcsak az erőteljes szabályokon alapuló multilateralizmus és a kereskedelem előmozdítását és erősítését.

Ez a dokumentum betekintést nyújt az EU fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén elért teljesítményébe. Minden cél esetében áttekintést adunk az EU jelenlegi helyzetéről, a fejlődési irányokról, valamint arról, hogy globális szinten összehasonlítva hogy áll az EU. Pillanatfelvételt nyújtunk arról, hogy az EU 2030-ig várhatóan hogyan halad előre, és mi mozdítja elő, illetve mi hátráltatja a fenntartható Európa felé való átmenetet. A fenntartható fejlődésre olyan közös erőfeszítésnek kell irányulnia, amelyhez a társadalom valamennyi tagja csatlakozik. Ezt szem előtt tartva a valós életből vett példákkal is bemutatjuk a különböző szintek különböző szereplőinek bevált gyakorlatait.

Világviszonylatban nézve az EU-27 tagállamai közül hét szerepel az első tíz között a fenntartható fejlődési célokra vonatkozó globális index rangsorában, és az EU-27 összes tagállama a 156 értékelt ország közül az 50 legjobb eredményt elérő közé tartozik. 1 Az elmúlt öt évben az EU egésze szinte valamennyi fenntartható fejlődési cél tekintetében haladást ért el. A legtöbb előrelépés a 3. fenntartható fejlődési cél (Az egészséges élet biztosítása és a jóllét előmozdítása minden korosztály valamennyi tagjának) és a 4. fenntartható fejlődési cél (Az inkluzív, méltányos és minőségi oktatás biztosítása, valamint az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek elősegítése mindenki számára) tekintetében történt, amelyek a globális rangsorban is azon három cél közé tartoznak, amelyek terén az EU-27 tagállamai a legjobb besorolást érték el. A globális rangsorban az EU-27 tagállamai átlagosan nézve a legmagasabb pontszámot az 1. fenntartható fejlődési cél (A szegénység minden formájának felszámolása a világon) tekintetében érték el. A 10. fenntartható fejlődési céltól (Az egyenlőtlenségek csökkentése az országok között és azokon belül) azonban az EU eltávolodott, és jelentősek az eltérések a tagállamok között. Fontos megjegyezni, hogy az előrelépés nem feltétlenül jelenti azt, hogy az érintett cél tekintetében már kielégítő a jelenlegi helyzet az EU számára. Például jelentős előrelépés történt a 12. fenntartható fejlődési cél tekintetében (Fenntartható fogyasztási és termelési minták kialakítása), miközben ez az a fenntartható fejlődési cél, amelynek tekintetében a globális rangsorban az EU-27 tagállamai a második legalacsonyabb átlagértéket érték el, és még mindig sok a tennivaló. Az átlagot nézve az EU-27 tagországai a globális rangsorban a leggyengébb értéket a 14. fenntartható fejlődési cél (Az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások fenntartható fejlődés érdekében történő megőrzése és használata) tekintetében érték el.

Az EU-n belül a fenntartható fejlődési célok felé tett előrehaladás áttekintése 2