Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Digitalizáció, mesterséges intelligencia és méltányosság – Hogyan erősítsük meg az EU-t a jövőbeli készségek és az oktatás terén folyó globális versenyben a társadalmi befogadás biztosítása mellett?

(feltáró vélemény a finn elnökség felkérésére)

(2020/C 14/06)

Előadó: Tellervo KYLÄ-HARAKKA-RUONALA

Társelőadó: Giulia BARBUCCI

A Tanács finn elnökségének felkérése:	2019.2.7 -i levél
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2019.9.10.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2019.9.25.
Plenáris ülés száma:	546.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	118/0/0

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

A készségek és a kompetenciák kulcsszerepet játszanak abban, hogy biztosítsuk az EU sikerét a digitalizáció és a mesterséges intelligencia terén folyó globális versenyben. A kimagasló tehetségek biztosítása mellett a társadalom egészét fel kell vértezni a „mesterséges intelligencia korszakának” megértéséhez szükséges ismeretekkel és készségekkel, hogy teljes mértékben ki tudjuk használni a lehetőségeket, és mindenki lépést tudjon tartani ezzel a folyamattal.

1.2.

Az EGSZB arra kéri az EU-t, hogy átfogó módon közelítse meg az oktatási és képzési politikát, figyelembe véve annak az olyan más területekhez fűződő kétirányú kapcsolatait is, mint amilyen az adatpolitika, a kutatási, innovációs és iparpolitika, valamint a gazdaság- és szociálpolitika. Mivel ehhez megfelelő köz- és magánberuházásokra is szükség van, az EGSZB ismét ajánlja, hogy indítsanak olyan reformokat, melyek kedvező környezet hoznak létre a magánszektor beruházásai számára, és érvényesítsék az „aranyszabályt”, ami lehetővé teszi azoknak a társadalmilag és gazdaságilag produktív beruházásoknak a tagállami költségvetésből történő finanszírozását, amelyek nem veszélyeztetik a jövőbeli költségvetési fenntarthatóságot (1).

1.3.

Az EGSZB a tagállamok közötti intenzív együttműködést döntő fontosságúnak tartja ahhoz, hogy sikert érjünk el a globális versenyben. A mesterséges intelligenciához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése érdekében bátorítani kell az európai egyetemek közötti hálózatépítést. Meg kell erősíteni a szakképzés terén folyó együttműködést is. Az EGSZB kéri, hogy juttassanak jelentősebb uniós forrásokat az oktatás és képzés területén szükséges reformok – többek között a munkavállalóknak a digitális átálláshoz szükséges átképzése –, a határokon átnyúló cserekapcsolatok és az együttműködés támogatására.

1.4.

A szociális jogok európai pillérének megállapításaival összhangban az EGSZB hangsúlyozza, hogy a folyamatos és egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférést személyhez fűződő jogként kell biztosítani annak érdekében, hogy mindenki alkalmazni tudja a digitális és mesterséges intelligenciával kapcsolatos új fejlesztéseket, és képes legyen maga is befolyásolni az ezzel kapcsolatos fejlődés irányát, megtartva ebben az ember vezető szerepét (2).

1.5.

Az EGSZB azt javasolja, hogy dolgozzanak ki uniós stratégiát a folyamatos, tanulóközpontú tanulás fejlesztésére, és a stratégia középpontjában a digitalizáció, valamint a megbízható mesterséges intelligencia alkalmazása álljon. A stratégiának fel kell vázolnia az 1.4. pontban meghatározott célkitűzés megvalósításához szükséges intézkedéseket, figyelembe véve a nemzeti rendszerek közötti különbségeket.

1.6.

Az EGSZB szerint a mesterséges intelligencia korszaka szilárd alapokat követel meg az olyan átfogó készségek terén, mint a logikus érvelés, a kritikus gondolkodás, a kreativitás és az együttműködési készségek. Emellett megalapozott kompetenciákat igényel a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM), valamint a bölcsészet- és társadalomtudományok terén is. Az etikus gondolkodás és a vállalkozói szemlélet szintén központi elemét képezi a mesterséges intelligencia korszakában szükséges készségeknek és kompetenciáknak.

1.7.

A befogadás megköveteli, hogy nemtől, életkortól vagy társadalmi-gazdasági háttértől függetlenül mindenki hozzáférjen a digitális és mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiákhoz. Ebben alapvető fontosságú a közoktatás szerepe. A nem formális oktatás is jelentős szerepet játszik az inkluzivitás és az aktív polgárság erősítésében. Különös figyelmet kell fordítani a nők és lányok, valamint az idősek készségeire.

1.8.

A versenyképességhez szükség van a kiemelkedő tehetségekre, de a tanult és képzett emberek széles rétegeire is. A szakképesítéseket folyamatosan hozzá kell igazítani az új fejleményekhez és a szükséges kompetenciákhoz. Az EGSZB úgy véli, hogy az új világszínvonalú tehetségeket a legjobban a kutatási projekteken keresztül lehet támogatni. Az iparral közösen végzett együttműködési projektek az egyik módját jelentik annak, hogy az EU-ban tartsuk a tehetségeket, és idevonzzuk a külföldi tehetségeket.

1.9.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a digitalizáció és a mesterséges intelligencia, valamint az ehhez kapcsolódó oktatás és készségfejlesztés terén elengedhetetlen a politikai döntéshozók, az oktatási szolgáltatók, a szociális partnerek és más civil társadalmi szervezetek közötti szoros együttműködés. Mivel a szociális partnerek a munkával kapcsolatos kérdésekben különleges, a Szerződésben meghatározott szerepet töltenek be, a vonatkozó nemzeti szabályozásokkal összhangban be kell vonni őket a beruházásokkal, technológiával és munkaszervezéssel kapcsolatos döntéshozatalba.

2.   Bevezetés

2.1.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia terén végbemenő gyors fejlődés próbatétel elé állítja az EU-t: megfelelően fel kell készülnie, hogy sikeresen helyt tudjon állni a globális versenyben. A készségek és kompetenciák javítása kulcsszerepet játszik ezen a téren, és megköveteli az oktatás és képzés aktív fejlesztését, amelynek azt is elő kell segítenie, hogy az emberek megfeleljenek a változó követelményeknek, és maguk is képesek legyenek befolyásolni az ezzel kapcsolatos fejlődés irányát, annak különböző formáit és következményeit.

2.2.

Ez a feltáró vélemény az EU finn elnökségének azzal a kérdéssel kapcsolatos megkeresésére készül, hogy a digitalizáció és a mesterséges intelligencia összefüggésében „hogyan erősítsük meg az EU-t a jövőbeli készségek és az oktatás terén folyó globális versenyben a társadalmi befogadás biztosítása mellett”. E jövőbe tekintő szemlélet megvilágítása érdekében a „mesterséges intelligencia korszaka” fogalmat használjuk.

2.3.

Az EGSZB korábban számos véleményt készített, amelyek a digitalizációnak és a mesterséges intelligenciának a jövőbeli munkát, a készségigényt és a befektetési szükségleteket érintő következményeivel, valamint a mesterséges intelligencia etikai szempontjaival foglalkoznak (3). Ez a vélemény a digitális és mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek, a versenyképesség és a befogadás közötti kölcsönös kapcsolatokra összpontosít (figyelmen kívül hagyva más jövőbeli készségeket, amelyekre pl. az éghajlatváltozás kezeléséhez lesz szükség).

2.4.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia többféle módon kapcsolódik össze az oktatással és a készségfejlesztéssel; új készségeket és kompetenciákat követel meg, valamint a tanulás és a tanítás új módjait teszi lehetővé. A digitális és mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiák felhasználhatók a munkában, a mindennapi életben és – ebből adódóan – az oktatási és képzési igények terén bekövetkező változásokra való felkészülésre is. Ráadásul az oktatás és képzés arra is képessé teszi az embereket, hogy formálják a digitális fejlődést.

2.5.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia sokféle módon összekapcsolódik a befogadással is. Például ezek a technológiák segítenek a fogyatékossággal élő embereknek a munkában és az életvitelük javításában. Segíthetnek az emberek elszigeteltségének csökkentésében is. Másrészről a befogadó jelleg megköveteli, hogy nemtől, életkortól vagy társadalmi-gazdasági háttértől függetlenül mindenki hozzáférjen ezekhez a technológiákhoz és a szükséges készségekhez.

2.6.

Az oktatás általában tagállami hatáskörbe tartozik. Vannak azonban különböző együttműködési formák is, például a bevált gyakorlatok cseréje. Az Erasmus+ program és más uniós finanszírozási eszközök keretében folyik a munka az európai oktatási térség megteremtésén is. Az együttműködés egy másik kulcsfontosságú formája a szakképesítések elismerése.

2.7.

Annak érdekében, hogy mind a globális versenyben elérendő siker, mind a társadalmi befogadás szempontjából választ adjon a digitális és mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek és oktatás kérdéseire, az EGSZB a következő három kérdést vizsgálja meg: — Melyek azok a készségek és kompetenciák, amelyek a legfontosabbak a mesterséges intelligencia korszakában? — Hogyan lehet a legjobban elsajátítani és fejleszteni ezeket a készségeket és kompetenciákat? — Milyen nemzeti és uniós szintű politikákra van szükség e fejlődés előmozdítása érdekében?

3.   Melyek azok a készségek és kompetenciák, amelyek a legfontosabbak a mesterséges intelligencia korszakában?

3.1.

Mivel a digitalizáció és különösen a mesterséges intelligencia jelentősen érinti az emberek mindennapi életét, valamint a vállalkozások, a munkahelyek és a jövő munkájának fejlődését, számos kognitív szinten fejlesztésre és fejlődésre van szükség. Egyrészről a tudatosságról, az ismeretekről és megértésről, másrészről pedig a kompetenciákról és készségekről van szó. A globális versenyben elérendő sikerhez magas szintű kompetenciákra és kiemelkedő tehetségekre van szükség, de a siker megköveteli a tanult és képzett emberek széles rétegeinek rendelkezésre állását is.

3.2.

Nyilvánvaló, hogy az emberek többnyire nem ismerik azokat a digitalizáció, mesterséges intelligencia és robotika nyújtotta lehetőségeket, amelyek segítik őket, miközben a munkahelyekkel, a biztonsággal és a magánélet védelmével kapcsolatos aggodalmak vitathatatlanul jelen vannak. Éppen ezért jobban kell tájékoztatni az egész társadalmat a digitalizáció és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekről.

3.3.

A mesterséges intelligencia jellegének és működésének alaposabb ismerete ahhoz is szükséges, hogy az emberek megértsék azt, illetve kritikusan gondolkodjanak arról, hogy hol és hogyan lehet a mesterséges intelligenciát alkalmazni. A jobb megértés egyaránt vonatkozik a munkáltatókra és vállalkozásokra, a munkavállalókra, a fogyasztókra és a politikai döntéshozókra.

3.4.

Ráadásul a mesterséges intelligencia korszakában képesnek kell lennünk az etikus gondolkodásra is, hogy a digitális megoldások és a mesterséges intelligencia fejlesztését és használatát olyan irányba tereljük, hogy az tekintettel legyen az emberi jogokra is. Az emberi tényezők mellett meg kell értenünk a digitalizációval és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos környezeti és éghajlati szempontokat – az ilyen technológiák által kínált lehetőségeket csakúgy mint az ezekkel járó kockázatokat. Ezeket az etikai és egyéb szempontokat participatív kormányzás révén kell érvényesíteni, ami a civil társadalom és a szociális partnerek bevonását jelenti a különböző területekre és folyamatokba.

3.5.

A kompetenciák és készségek fejlesztése terén a legsürgősebb feladatok a készséghiány csökkentéséhez és a strukturális munkaerőhiány korrekciójához kapcsolódnak.

3.6.

Mivel egyre nehezebb hosszú távon felkészülni bizonyos szakmákra, a szakképesítéseket folyamatosan hozzá kell igazítani az új fejleményekhez, és a készségek és kompetenciák olyan készletére kell alapozni azokat, amelyekre a konkrét fejleményektől függetlenül szükség van.

3.7.

Fontos feltenni a kérdést, hogy melyek azok a készségek, amelyek hozzáadott értéket képviselnek a gépekkel és robotokkal szemben, és mely készségeket szeretnénk mindenképpen megtartani. Ez rávilágít arra, hogy szilárd alapokra van szükség az olyan átfogó készségek terén, mint a logikus érvelés, a kritikus gondolkodás, a kreativitás, valamint a társas és együttműködési készségek.

3.8.

Emellett rövid és hosszú távon is szükség van arra, hogy a társadalom egésze rendelkezzen legalább alapvető digitális készségekkel. A digitális és mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságon túl az általános készségeknek magukban kell foglalniuk azt a képességet, hogy az emberek a mesterséges intelligencia alkalmazásával innovatív megoldásokat hozzanak létre és használjanak mindennapi életükben és munkájukban. Ez életkortól és háttértől függetlenül igaz minden emberre, így a fogyatékossággal élő emberekre is, figyelembe véve a mesterséges intelligencia által a számukra kínált lehetőségeket.

3.9.

A mesterséges intelligencia korszaka előtérbe helyezi a természettudományokat, a technológiát, a műszaki tudományokat és a matematikát (TTMM), de a bölcsészet- és társadalomtudományokat is. Rávilágít a multidiszciplináris és interdiszciplináris kompetenciák szükségességére is, hogy megértsük azokat a rendszerszintű jelenségeket és többdimenziós problémákat, amelyek a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazásával megoldhatók.

3.10.

A munka megváltozása miatt előtérbe kerül a vállalkozói készségek fontossága. Ezekre a készségekre nemcsak a mindenkori vállalkozóknak van szükségük, hanem mindnyájunknak, hogy kézben tudjuk tartani saját munkánkat és életünket. Ezek a gyors változások a munkahelyen és általában véve a társadalomban is alkalmazkodóképességet és ellenálló képességet követelnek meg. A vállalatoknak meg kell találniuk a módját, miként garantálhatnak képzést a munkavállalók számára annak érdekében, hogy megkönnyítsék az ilyen átmeneteket a munka világában.

3.11.

A mesterséges intelligencia korszakában sokféle együttműködési, kommunikációs és oktatási készségre is szükség van: mind a munkahelyen, mind pedig a mindennapi életben egyre általánosabbá válik az emberek és az intelligens rendszerek, például a mesterséges intelligencia és a robotika közötti együttműködés és kommunikáció. Ráadásul egyre gyakoribb, hogy a mesterséges intelligenciát és robotokat tanítják, nem csupán programozzák.

3.12.

Amellett, hogy a társadalom egészében bővíteni kell a tudást, a kompetenciákat és a készségeket, kiemelkedő tehetségekre is szükség van ahhoz, hogy az EU sikeres legyen a globális versenyben, és a digitalizáció és a mesterséges intelligencia terén folyó innováció és befektetések éllovasává váljon. A mesterséges intelligencia fejlesztői mellett több tehetséges egyénre és szakemberre van szükség ahhoz is, hogy alkalmazzák a mesterséges intelligenciát különböző ágazatokban, a gyártástól kezdve a szolgáltatásokig. Mindez fejlett tudományos, matematikai és műszaki kompetenciákat követel meg.

3.13.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia által kínált üzleti lehetőségek kihasználásához megbízható üzleti készségekre is szükség van, például egy vállalkozás felfuttatása érdekében. Mivel a megbízható mesterséges intelligencia versenyelőnyt jelenthet az EU számára, az etikai szempontok megkerülhetetlenek, ha a mesterséges intelligencia fejlesztőinek és felhasználóinak kompetenciáiról van szó.

3.14.

Ahhoz, hogy sikert érjünk el a készségek terén folyó versenyben, fontos, hogy kiaknázzuk a társadalom teljes potenciálját. Különös figyelmet kell fordítani a nők és lányok digitális készségeire és a TTMM iránti érdeklődésükre, hogy nagyobb mértékben bevonjuk őket a digitalizáció és a mesterséges intelligencia fejlődésébe. Ez több ágazatban, valamint a gazdaság és a társadalom egészében is javítaná a feltételeket, és segítene felszámolni az adatokkal és a technológiákkal kapcsolatos nemi alapú előítéleteket.

4.   Hogyan lehet a legjobban elsajátítani és fejleszteni a mesterséges intelligencia korszakában szükséges készségeket és kompetenciákat?

4.1.

Nyilvánvaló, hogy a mesterséges intelligencia korszakában a készségek és kompetenciák fejlesztéséhez elengedhetetlen a jelenlegi oktatási és képzési rendszerek reformja, valamint az ahhoz szükséges finanszírozás. Másrészről a digitalizáció és a mesterséges intelligencia óriási változásokkal jár együtt, és emiatt teljesen újra kell gondolnunk a tanulásról és a tanításról eddig alkotott elképzeléseinket. Ezért alapvető fontosságú a tanárok és az oktatók felkészítése az új gondolkodásmódra és kultúrára.

4.2.

Mindenkinek jogot kell biztosítani a folyamatos tanuláshoz, hogy az esélyegyenlőség és a „senki ne maradjon ki” elvével összhangban meg tudjunk birkózni a gazdaság és a társadalom jelenlegi és jövőbeli fejleményeivel, és képesek legyünk befolyásolni az ezzel kapcsolatos fejlődés irányát. A folyamatos tanulás a munka érdekében folytatott tanulást jelenti, de hozzájárul a személyes és szakmai kiteljesedéshez, a társadalmi befogadáshoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz is.

4.3.

Az alapfokú oktatásnak alapvető digitális készségekkel kell felruháznia a tanulókat, de mindenekelőtt le kell fektetnie a folyamatos tanulás alapjait. Így mindenkit fel kell vérteznie azokkal a kompetenciákkal és készségekkel, amelyekkel megtanul tanulni, és fejleszteni tudja a mesterséges intelligencia korszakában szükséges mélyebb készségeket, ideértve a társadalmi és etikai szempontoknak, valamint annak megértését is, hogy hogyan lehet megtartani az emberi vezérlést.

4.4.

Ahelyett, hogy a tanulást a különböző oktatási erőfeszítések láncolatának tekintenénk, az egyének „tanulástervezésére” kellene törekednünk. A mesterséges intelligencia korszakának tanulástervezése azt igényli, hogy megfelelő módszerekkel értékeljük az egyéni tanulási szükségleteket, és ehhez igazítsuk a tanulási lehetőségek kínálatát, fenntartva ugyanakkor a közoktatás sajátos szerepét. Emellett újfajta tevékenységet követel meg az emberektől, hogy saját maguknak tűzzenek ki célokat.

4.5.

Maga a mesterséges intelligencia lehetőséget kínál a tanulóközpontúbb tanulásra is. A mesterséges intelligencia által támogatott tanulástervezés segíthet a készségek és kompetenciák iránti igények felmérésében, az önértékelésben, egyéni tanulási pályák kialakításában, valamint a formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek ötvözésében. A mesterséges intelligencia segítségével tartalmakat is lehet készíteni a tanulóközpontú oktatás és képzés számára.

4.6.

A személyre szabottabb tanulási utak lehetővé tétele, valamint az interdiszciplináris és több intézményben folytatott tanulmányok lehetőségének javítása érdekében az oktatási intézményeknek rugalmasan kombinálható moduláris tanulási elemeket kell biztosítaniuk.

4.7.

Az alapfokú oktatás és a szakképzés mellett egyértelmű szükség van a továbbképzésre és az átképzésre is. Erre a fajta tanulásra egyre inkább a munkával összefüggésben kerül sor. Az oktatási intézmények és a munkáltatók közötti együttműködés – nagyvállalatokat és kkv-kat is magukban foglaló hálózatok létrehozása révén – alapvető fontosságú a munkahelyeken szükséges képzés fejlesztéséhez.

4.8.

Mivel idővel egyre nő a folyamatos tanulásban részt vevő emberek száma, könnyen skálázható módszerekre van szükség. A virtuális szabadegyetemek (MOOC) ígéretes lehetőséget kínálnak e téren. Felhasználhatók például a mesterséges intelligenciával kapcsolatos általános tudás bővítésére (mint amilyen „A mesterséges intelligencia elemei” címmel Finnországban létrehozott tanfolyam) vagy a mesterséges intelligencia alkalmazásához szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésére, alkalmazva például a virtuális vagy kiterjesztett valóság technikáit.

4.9.

A nem formális oktatás kulcsfontosságú az inkluzív oktatási rendszerek fejlesztéséhez, valamint az egész életen át tartó és az egész életet átfogó tanuláshoz. Ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nem formális oktatás és az informális tanulás eredményeinek minél inkább összehasonlítható értékelésére és hitelesítésére, valamint az összes érdekelt fél támogatására e tekintetben, ahogyan azt az EGSZB egy korábbi véleményében (4) is javasolta.

4.10.

Az ifjúsági szervezeteknek fontos szerepet kell betölteniük a fiatalok mint munkavállalók és polgárok szerepvállalásának elősegítésében. Ezek a szervezetek olyan oktatást biztosítanak, amely megfelel az egyéni igényeknek, és így képesek arra, hogy olyan fiatalokat érjenek el, akiket a formális oktatási szolgáltatók nem érnek el, valamint kiegészítsék a formális oktatást azáltal, hogy másfajta készségeket és kompetenciákat biztosítanak.

4.11.

A munkáltatók által igényelt humán készségek, valamint az ifjúsági szervezetek körében kifejlesztett készségek között sok az egyezés. A nem formális oktatás jelentős szerepet játszik az átképzés és továbbképzés, valamint az idősek digitális készségeinek fejlesztése terén is.

4.12.

A tehetségekért folyó globális versenyben a kutatás és az oktatás terén egyaránt szükség lesz együttműködésre. A kutatási projektek a felsőoktatás hatékony formáját jelentik, és jó megoldást jelentenek az új világszínvonalú tehetségek támogatására. A kompetenciák megosztásának fontos eszközeit jelentik az összekapcsolt kutatási kiválósági központok és innovációs központok hálózatai. Ha egy kutatási projekt az egyetemek és az ipar közötti együttműködésen alapul, a tehetségek gyakran átmennek a vállalkozásokhoz dolgozni. A magas szintű kutatási projektek így abban is segíthetnek, hogy az EU-ban tartsuk a tehetségeket, és idevonzzuk a külföldi tehetségeket.

5.   Milyen politikákra van szükség a mesterséges intelligencia korszakában fontos készségek és kompetenciák fejlesztéséhez?

5.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy az oktatásba és képzésbe történő beruházásoknak a digitalizációval és mesterséges intelligenciával kapcsolatos stratégiák központi elemét kell képezniük, valamint hogy a digitalizációnak és mesterséges intelligenciának a jövőorientált oktatáspolitika és oktatási rendszerek alapvető dimenzióját kell alkotnia. Az EU-nak arra kell törekednie, hogy globális szinten úttörővé váljon ezen a területen.

5.2.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia új szintre emelte a folyamatos tanulás fontosságát, amely az egyik legfontosabb útja annak, hogy a társadalmi befogadás biztosítása mellett megerősítsük az EU-t a készségek és az oktatás terén folyó globális versenyben. Az EGSZB egy olyan uniós stratégia kidolgozását javasolja, amely körvonalazza a folyamatos, tanulóközpontú tanulás fejlesztéséhez szükséges intézkedéseket, és amelynek középpontjában a digitalizáció és a megbízható mesterséges intelligencia alkalmazása áll, továbbá amely figyelembe veszi a nemzeti rendszerek közötti különbségeket. Ennek megfelelően még inkább törekedni kell az uniós oktatási térség létrehozására: nem elégséges, hogy az emberek egynegyede vesz részt a folyamatos tanulásban; ehhez mindenkinek joga kell hogy legyen.

5.3.

Az EGSZB szoros együttműködést szorgalmaz a tagállamok között az oktatás és képzés területén. Teljes mértékben ki kell használni a közös oktatási és képzési programokat, beleértve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos mester- és doktorképzési programokat is. Az EGSZB az európai egyetemek hálózatára irányuló kezdeményezést jó eszköznek tekinti a mesterséges intelligenciával kapcsolatos magas szintű kompetenciák fejlesztéséhez. Nemzetközi együttműködésre van szükség a vezető kutatási és oktatási szervezetekkel a megbízható mesterséges intelligencia terén, és ösztönözni kell a szakképzés terén folyó együttműködést is. Emellett még inkább elő kell mozdítani a képesítések elismerését, hogy lehetővé váljon a tagállamok közötti rugalmas munkavállalói mobilitás.

5.4.

Az EGSZB kéri, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos oktatás és képzés területén indított kezdeményezésekhez rendeljenek jelentősebb uniós forrásokat. Még jobban fel kell tárni azt, hogy az Erasmus+ program és más finanszírozási eszközök milyen lehetőségeket kínálnak a határokon átnyúló cserekapcsolatok és együttműködés erősítésére. A kiemelkedő tehetségek kineveléséhez és idevonzásához az is elengedhetetlen, hogy megnöveljük a kutatási programok – például a Horizont 2020 program által finanszírozott, a mesterséges intelligenciával foglalkozó kiválósági központok európai hálózatára irányuló kezdeményezés – finanszírozását.

5.5.

Az Európai Szociális Alapot és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot is fel kell használni a digitális és mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek inkluzív fejlesztésének támogatására, beleértve egy jól kommunikált programot, amelynek célja a munkavállalók támogatása a digitális átállás kezeléséhez szükséges új készségek megszerzésében.

5.6.

Az adat- és digitális infrastruktúra kulcsszerepet tölt be abban, hogy lehetővé váljon a digitális eszközök és a mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban és a tanulásban. Ezért a mesterséges intelligencia korszakában az oktatás és a tanulás előfeltétele az adatok elérhetősége, minősége, megbízhatósága, hozzáférhetősége, interoperabilitása és szabad áramlása. Az adatvédelmi szempontok és a személyes adatok védelme mellett ezt is figyelembe kell venni az adatpolitikában. Az oktatás és tanulás előtt álló digitális lehetőségek javítása és a digitális szakadék elkerülése érdekében az is létfontosságú, hogy minden területen befektessünk a digitális infrastruktúrába.

5.7.

A mesterséges intelligenciába történő innovációs beruházás egy másik olyan terület, amely szorosan összekapcsolódik az oktatással. Mind az állami, mind pedig a magánszektornak több forrást kell rendelnie az innovációhoz. Az EU-nak kellő figyelmet kell fordítania az iparstratégiára, kedvező környezetet kell teremtenie az európai iparágak számára, és támogatnia kell a küldetésorientált innovációt és befektetéseket, hogy választ adjon a legnagyobb gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokra.

5.8.

Összességében az EU-nak ki kell alakítania az oktatási és képzési politikák átfogó megközelítését, figyelembe véve annak stratégiai szerepét és a többi politikához, így a gazdaság- és a szociálpolitikához fűződő kétirányú kapcsolatait. Ezt megfelelő köz- és magánberuházásokkal kell támogatni, illetve meg kell könnyíteni egyfelől olyan reformok révén, melyek kedvező környezet hoznak létre a magánszektor beruházásai számára, másfelől pedig egy megfelelő uniós költségvetés, illetve az „aranyszabály” melletti elkötelezettség révén, lehetővé téve azoknak a társadalmilag és gazdaságilag produktív beruházásoknak a tagállami költségvetésből történő finanszírozását, amelyek nem veszélyeztetik a jövőbeli költségvetési fenntarthatóságot (5). Ennek megfelelően az oktatásnak és a készségeknek jelentős szerepet kell kapniuk az európai szemeszterben. Az Unió finn elnöksége alatt az uniós oktatási és pénzügyminiszterek első ilyen találkozója megfelelő ösztönzőt kínál ehhez.

5.9.

Végezetül az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a civil társadalmat szorosan bevonják az oktatási és képzési, illetve az ehhez kapcsolódó többi szakpolitika kidolgozásába, valamint az új oktatási és képzési programok megtervezésébe és végrehajtásába, beleértve az etikai szempontokat is. Együttműködésre van szükség a kormányok, az oktatási intézmények, a szociális partnerek, a fogyasztói szervezetek és más érintett civil társadalmi szervezetek között.

5.10.

A szociális partnerek specifikus, a Szerződésben meghatározott szerepet töltenek be. Mivel a munkával kapcsolatos kérdésekben különleges funkcióval rendelkeznek, a vonatkozó nemzeti szabályozásokkal összhangban be kell vonni őket a beruházásokkal, technológiával és munkaszervezéssel kapcsolatos döntéshozatalba. Az EGSZB megjegyzi, hogy a digitalizáció egyike az európai szociális párbeszéd 2019–2021-es időszakra szóló munkaprogramjában megnevezett hat prioritásnak.

---

(1)  HL C 190., 2019.6.5., 24. o.

(2)  European Pillar of Social Rights principle 1. Oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás: Mindenkinek joga van minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy megszerezze, szinten tartsa és fejlessze azokat a készségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vegyen a társadalom életében, és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz.

(3)  HL C 240., 2019.7.16., 51. o., HL C 228., 2019.7.5., 16. o., HL C 62., 2019.2.15., 292. o., HL C 440., 2018.12.6., 1. o., HL C 110., 2019.3.22., 41. o., HL C 367., 2018.10.10., 15. o., HL C 434., 2017.12.15., 36. o., HL C 288., 2017.8.31., 43. o.

(4)  HL C 13., 2016.1.15., 49. o.

(5)  HL C 190., 2019.6.5., 24. o.