28.9.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 348/1


A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK

Az Európai Unió összevont éves beszámolója – 2017

(2018/C 348/01)

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ 2
EURÓPAI UNIÓS POLITIKAI KERET, IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG 4
AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS 9
A 2017-ES PÉNZÜGYI ÉV FŐBB ESEMÉNYEI 10
ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK 12
MÉRLEG 13
EREDMÉNYKIMUTATÁS 14
CASH FLOW-KIMUTATÁS 15
KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL 16
MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ 17
A PÉNZÜGYI KIMUTATÁS TÁRGYALÁSA ÉS ELEMZÉSE 92
A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK 109
FOGALOMTÁR 166
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 170

ELŐSZÓ

Megtiszteltetés számomra, hogy előterjeszthetem az Európai Unió 2017-es éves beszámolóját. A beszámoló teljes körű áttekintést nyújt az uniós pénzügyekről és az uniós költségvetés múlt évi végrehajtásáról, többek között információkat tartalmaz az Unió függő kötelezettségeiről, valamint az Unió által vállalt pénzügyi kötelezettségekről és egyéb kötelmekről. A beszámoló tükrözi az Unió tevékenységeinek többéves jellegét, és tartalmazza a fő pénzügyi adatoknak és azok alakulásának a magyarázatát. Az Európai Unió összevont éves beszámolója a Bizottság integrált pénzügyi beszámolási csomagjának része, és alapvető részét képezi kifinomult pénzügyi elszámoltathatósági rendszerünknek.

Míg 2016 az európai projekt szempontjából nehéz év volt, nem utolsósorban az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésre vonatkozó döntése miatt, 2017 megújult reményeket és perspektívát hozott magával.

A Római Szerződés 60. évfordulója jó alkalommal szolgált arra, hogy mélyen elgondolkodjunk Európa jövőjéről. Megragadtuk az alkalmat, hogy megerősítsük az Unió értékei melletti elkötelezettségünket, és meghatározzuk a 27 tagú Unió prioritásait.

2017-ben az Európai Unió a gazdasági fellendülés fenntarthatóvá tételére összpontosított. Az EU-ban és az euróövezetben a növekedés üteme felülmúlta a várakozásokat: 2,4 %-kal tízéves csúcsot ért el. Az EU-nak azonban szembe kellett néznie számos, a versenyképességgel, a migrációval vagy a biztonsággal kapcsolatos kihívással, és kezelnie kellett néhány jelentős természeti katasztrófát.

Az uniós költségvetés olyan egyedülálló eszköz az Unió számára, amelynek segítségével a célkitűzésekből kézzelfogható helyszíni eredmények lesznek. Kiegészíti a nemzeti költségvetéseket: uniós hozzáadott értéket nyújt olyan területeken, amelyeken az összehangolt válaszadás a leghatékonyabb és legeredményesebb módja prioritásaink megvalósításának.

2017 volt a hatályos többéves pénzügyi keret végrehajtásának negyedik éve; valamennyi pénzügyi program teljes mértékben működőképes. A sok váratlan kihívás miatt azonban újra beigazolódott, hogy mennyire fontos a költségvetés végrehajtásának rugalmas megközelítése. A többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata további eszközöket biztosított az előre nem látható körülmények kezelésére.

A 2017. évi elfogadott költségvetés középpontjában két fő európai szakpolitikai prioritás: az európai gazdaság további élénkülésének támogatása, valamint a migrációs és menekültügyi válság kezelése állt. A költségvetés egyrészt biztosította a folyamatban lévő programok végrehajtását, másrészt pénzügyi támogatást nyújtott az új kihívások kezeléséhez.

A pénzeszközök csaknem fele – 83,2 milliárd EUR kötelezettségvállalási előirányzatokban – a növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség serkentését célozta. Ez az összeg magában foglalta a „Horizont 2020” keretprogramon belül a kutatásra és innovációra, az Erasmus+ programon belül az oktatásra, a COSME programon belül a kis- és középvállalkozásokra, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) belül az infrastruktúrára irányuló finanszírozást. Emellett az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) révén előmozdítottuk az európai beruházási terv végrehajtását, az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) révén pedig a tagállamok és a régiók közötti konvergenciát.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap már több mint 287 milliárd EUR összegű új beruházást mozgósított, és 300 000-nél is több munkahely megteremtését segítette elő. Az Európai Parlament és a Tanács 2017 decemberében úgy határozott, hogy kibővíti és kiterjeszti az alapot, hogy az 2020-ig akár 500 milliárd EUR-t is mozgósítani tudjon. Az ESBA-garanciaalap, amelyet a Bizottság azért hozott létre, hogy likviditási tartalékot biztosítson az EBB csoport által a beruházásaira vonatkozóan tett garancialehívások fedezésére, 2017 végén elérte a 3,5 milliárd EUR-t.

54 milliárd EUR-t különítettünk el a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését célzó programokra, többek között az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Szociális Alapra. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, amelynek végrehajtása 2017-ben felgyorsult, a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére összpontosít Unió-szerte. 2017 végén a támogatásra kiválasztott műveletek teljes elszámolható költsége közel 7 milliárd EUR-t ért el. A tagállami jelentések szerint már 1,7 millió fiatal részesült a kezdeményezés által nyújtott támogatásban.

Az uniós költségvetés továbbá szolidaritási eszközként is szolgált, például amikor 1,2 milliárd EUR-t – az egyetlen részletben valaha nyújtott legmagasabb összeget – biztosított az Európai Unió Szolidaritási Alapjának keretében a 2016-ban és 2017-ben az olaszországi Abruzzo, Lazio, Marche és Umbria régiót ért földrengések miatt.

58,6 milliárd eurót fordítottunk a fenntartható növekedés előmozdítására és Európa természeti erőforrásainak megőrzésére. A programok magukban foglalták a közös agrárpolitika (KAP) piactámogatási intézkedésekkel és vidékfejlesztéssel kapcsolatos pilléreit, a halászatot, valamint a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) keretében az éghajlat-politika és környezetvédelem területén folytatott tevékenységeket.

Az uniós költségvetés továbbra is támogatta a migrációs válságra adott átfogó európai választ és Európa külső határainak igazgatását. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap előmozdította a migrációs áramlások hatékony kezelését, valamint a menekültügy és a migráció közös uniós megközelítésének kialakítását. A 2017-ben teljesített kifizetések összege elérte az 576,2 millió EUR-t, amely a 2016. évi összeg majdnem kétszerese. Az EU költségvetéséből finanszírozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség a kibővített megbízatásával jelentősen megerősítette jelenlétét az EU külső határain azzal a céllal, hogy támogassa a tagállamokat határigazgatási tevékenységeikben, és uniós szintű integrált határigazgatást valósítson meg a tagállamokkal közösen.

Az uniós költségvetés azt is lehetővé tette az Unió számára, hogy Európán túl is határozottan tudjon fellépni az Európa szomszédságában tapasztalt turbulens időszakban. Végül, de nem utolsósorban, hozzájárult a globális kihívásokra – például az éghajlatváltozásra – adott válaszhoz azáltal, hogy az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket valamennyi főbb uniós kiadási programba beépítette, így a becslések szerint 2017-ben az éghajlati szempontok érvényesítésére nyújtott teljes költségvetési hozzájárulás 20,3 %-ot tett ki.

Az uniós költségvetés optimális teljesítménye a Juncker-Bizottság számára az első naptól kiemelt szempont volt. Határozottan támogatjuk az Európai Parlament, a tagállamok és az Európai Számvevőszék ellenőrző szerepének erősítését nemcsak a programok irányításának módjára, hanem arra vonatkozóan is, hogy azok eredményeket hoznak-e az európai polgárok számára valóban fontos területeken.

A Bizottság – a költségvetési hatósággal együtt – továbbra is szerepet vállal az uniós költségvetésben rejlő, a növekedésbe való beruházást, a munkahelyteremtést és közös kihívásaink kezelését célzó potenciál kiaknázásában.

Günther H. Oettinger

a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős biztos, Európai Bizottság

EURÓPAI UNIÓS POLITIKAI KERET, IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

Az Európai Unió (EU) egy olyan unió, amelyre 28 (1) európai országa (a tagállamok) közös célkitűzéseik elérése érdekében hatásköröket ruháznak. Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

1.   POLITIKAI KERET

Uniós szerződések

Az Uniót és az európai intézményeket vezérlő átfogó célkitűzéseket és elveket a Szerződések határozzák meg. Az Unió és az uniós intézmények kizárólag a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül járhatnak el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében, és ennek során be kell tartaniuk a szubszidiaritás és az arányosság elvét (2). Célkitűzései megvalósítása és szakpolitikái végrehajtása érdekében az Unió gondoskodik a számára szükséges pénzügyi eszközökről. A Bizottság felelős azért, hogy a tagállamokkal együttműködésben és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban megvalósítsa a célkitűzéseket.

Az EU a Szerződésben foglalt célkitűzéseket számos eszközzel valósítja meg, ezek egyike az uniós költségvetés. További eszköz például a jogszabályok előterjesztése vagy a szakpolitikai stratégiák megvalósítása.

Az Európa 2020 stratégia

Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői által 2010-ben elfogadott Európa 2020 stratégia 10 évre szóló uniós szintű foglalkoztatási és növekedési stratégiát határoz meg az EU számára (3). A stratégia az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés három, egymást kölcsönösen erősítő prioritását terjesztette elő öt uniós kiemelt céllal. A stratégia sikere az Unió valamennyi szereplőjének együttes fellépésétől függ.

Az uniós költségvetés csupán az egyik olyan uniós ösztönző, amely hozzájárul az Európa 2020 céljainak megvalósításához. Az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos konkrét eredmények megvalósítása érdekében számtalan nemzeti, uniós és nemzetközi szintű intézkedés van folyamatban.

A Bizottság politikai prioritásai

A Bizottság politikai prioritásait a Bizottság elnöke által meghatározott politikai iránymutatás fekteti le, amely az EU hosszú távú növekedési stratégiájának számító Európa 2020 stratégiával teljes mértékben összhangban álló és kompatibilis ütemtervet nyújt a Bizottság fellépéséhez.

10 PRIORITÁS

Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak.

Észszerű és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodás az Egyesült Államokkal.

Az összekapcsolt digitális egységes piac.

A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége.

Ellenállóképes energiaunió és jövőbe mutató éghajlat-politika.

Elmozdulás egy új migrációs politika felé.

Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac.

Európa erősebb globális szerepvállalása.

Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió (GMU).

A demokratikus változás Uniója.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend (4)

A fenntartható fejlődés régóta az európai projekt középpontjában áll. A Szerződések elismerik gazdasági, társadalmi és környezeti aspektusait, amelyeket együttesen kell figyelembe venni. Az EU olyan fejlődés mellett kötelezte el magát, amely anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy megfosztaná a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Az uniós költségvetés lényeges szerepet játszik a fenntarthatósággal kapcsolatos számos kihívás tekintetében, az ifjúsági munkanélküliségtől és a népesség elöregedésétől kezdve az éghajlatváltozáson, a környezetszennyezésen és a fenntartható energiaforrásokra való átálláson át egészen a migrációig. A jelenlegi Bizottság a fenntartható fejlődést a kulcsfontosságú, több területre kiterjedő projektekben, valamint az ágazati politikákban és kezdeményezésekben is érvényesíti.

A többéves pénzügyi keret és a kiadási programok

Az uniós költségvetés által támogatott szakpolitikákat a többéves pénzügyi keretnek és a kiadási programokat meghatározó releváns ágazati jogszabályoknak megfelelően hajtják végre.

A többéves pénzügyi keret az EU politikai prioritásait fogalmazza meg pénzügyi értelemben elegendően hosszú időszakra ahhoz, hogy eredményesen meg lehessen azokat valósítani, és koherens hosszú távú jövőképet nyújtsanak az uniós források kedvezményezettjei és a társfinanszírozó nemzeti hatóságok számára. A többéves pénzügyi keret maximális éves összegeket (felső határokat) határoz meg az uniós kiadások egészére és a főbb kiadási kategóriákra (fejezetekre) vonatkozóan. Az összes fejezet felső határainak összege adja a kötelezettségvállalási előirányzatok teljes felső határát. A többéves pénzügyi keretet a tagállamok egyhangúlag, az Európai Parlament egyetértésével fogadják el, jelezve, hogy valamennyien egyetértenek a célkitűzésekkel és a kiadási szinttel (a költségvetési kötelezettségvállalások és kifizetések legmagasabb szintjével). A Parlament és a Tanács által elfogadott uniós költségvetés és programok irányításáért és végrehajtásáért a Bizottság felel. A tényleges végrehajtást és a kiadások nagy részét (hozzávetőleg 75 %-át) a nemzeti és helyi hatóságok teljesítik, de ennek felügyeletéért a Bizottság felel. A Bizottság a költségvetést az Európai Számvevőszék szigorú felügyelete mellett kezeli. Mindkét intézmény célja a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása.

Intézményközi megállapodás

A többéves pénzügyi keretet az intézményközi megállapodás (5) egészíti ki, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti politikai megállapodás. A 2013-ban az EUMSZ 295. cikkének megfelelően elfogadott megállapodás célja a költségvetési fegyelem betartatása, az éves költségvetési eljárás működésének és az intézmények közötti, költségvetési kérdésekben való együttműködésnek a javítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása.

Éves költségvetés

Az éves költségvetést a Bizottság készíti el, és az EUMSZ 314. cikke szerinti eljárás alapján rendszerint december közepén fogadja el az Európai Parlament és a Tanács. A költségvetési egyensúly elvének megfelelően egy adott pénzügyi évre vonatkozóan a teljes bevételnek egyensúlyban kell lennie a teljes kiadással (a kifizetési előirányzatokkal).

Az EU fő finanszírozási forrása a saját forrásokból származó bevétel, amelyet egyéb bevételek egészítenek ki. A saját forrásoknak három fajtája van: a tradicionális saját források (például vámok és cukorilleték), a hozzáadottérték-adón alapuló (héaalapú) saját forrás és a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrás. Az EU tevékenységeiből származó egyéb bevételek (például a versenyügyi bírságok) általában az összbevétel kevesebb mint 10 %-át teszik ki. A költségvetés finanszírozásához szükséges saját források teljes összege az összes kiadás és az egyéb bevételek különbözeteként kerül meghatározásra. A saját források teljes összege nem haladhatja meg a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme (GNI) összegének 1,20 %-át.

Az EU operatív kiadásai a többéves pénzügyi keret különböző fejezeteit fedezik, és a pénz kifizetésétől és kezelésétől függően különböző formát öltenek. Az uniós költségvetés végrehajtásának három irányítási módja van:

Megosztott irányítás: e módszer esetében a költségvetés végrehajtásának egyes feladatait tagállamokhoz delegálják. A kiadások mintegy 75 %-a ezen irányítási mód alá tartozik, és olyan területeket foglal magában, mint a mezőgazdasági kiadások és a strukturális intézkedések.

Közvetlen irányítás: a költségvetést közvetlenül a Bizottság szolgálatai hajtják végre.

Közvetett irányítás: ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor a Bizottság egyes költségvetés-végrehajtási feladatokat harmadik felekre, például uniós szabályozó ügynökségekre vagy nemzetközi szervezetekre ruház át.

Költségvetési rendelet

Az általános költségvetésre alkalmazandó költségvetési rendelet az EU pénzügyei szabályozási architektúrájának központi jogszabálya, amely megállapítja az uniós költségvetésre alkalmazandó uniós pénzügyi szabályokat.

2.   IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG AZ EU-BAN

2.1.   INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA

Az EU szervezeti irányítása magában foglalja az intézményeket, az ügynökségeket és egyéb uniós szerveket, amelyeket az összevont pénzügyi beszámolóhoz fűzött 9. megjegyzés sorol fel. Az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) nem tartozik a költségvetési rendelet hatálya alá. A szakpolitikák kidolgozásáért és a döntéshozatalért felelős fő intézmények a következők: az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács és a Bizottság.

A Bizottság az EU végrehajtó testülete, és előmozdítja annak általános érdekeit. Ezt a következő módon teljesíti: jogszabályokat javasol, megvalósítja az uniós szakpolitikákat, felügyeli a Szerződések és az uniós jog pontos végrehajtását, irányítja az uniós költségvetést, valamint Európán kívül képviseli az Uniót.

A Bizottság belső működése a jó irányítást alátámasztó fő elveken alapul: egyértelmű szerepek és felelősségi körök, határozott elkötelezettség a teljesítménymenedzsment, valamint a jogi keretnek való megfelelés mellett, világos elszámoltathatósági mechanizmusok, magas színvonalú és inkluzív szabályozási keret, nyitottság és átláthatóság, valamint szigorú etikai normák.

2.2.   A BIZOTTSÁG IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA

Az Európai Bizottság egyedi irányítási rendszerrel rendelkezik, amelyben egyértelműen szétválasztják a politikai és az igazgatási felügyeleti struktúrákat, valamint pontosan meghatározzák a felelősségi köröket és a pénzügyi elszámoltathatóságot (6). A rendszer a Szerződéseken alapul, és a struktúra úgy változott, hogy igazodjon a változó környezethez, valamint összhangban maradjon a vonatkozó nemzetközi normákban meghatározott bevált gyakorlattal (7).

A biztosi testület politikai felelősséget vállal testületileg a Bizottság munkájáért. A költségvetés operatív végrehajtását a főigazgatókra és a szolgálatvezetőkre ruházzák, akik a Bizottság igazgatási struktúrájának vezetői (8).

A biztosi testület a pénzügyi irányítási feladatokat a főigazgatókra vagy a szolgálatvezetőkre ruházza, akik így megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőkké válnak. Ezeket a feladatokat tovább lehet ruházni az igazgatókra, az egységvezetőkre és másokra, akik így közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőkké válnak. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége a teljes irányítási folyamatot magában foglalja, az intézmény által meghatározott szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében végzendő teendőktől a tevékenységek működési és költségvetési szempontokat egyaránt szem előtt tartó irányításáig.

A Bizottságon belül így egyértelműen meghatározzák és alkalmazzák a pénzügyi irányításban betöltött szerepeket és az abban viselt felelősségi köröket. Ez egy egyértelmű felelősségi körökkel rendelkező decentralizált megközelítés, amelynek célja olyan igazgatási kultúra kialakítása, amely arra ösztönzi a köztisztviselőket, hogy vállaljanak felelősséget az ellenőrzésük alá tartozó tevékenységekért, és hogy ellenőrzést adjon nekik azon tevékenységek fölött, amelyekért felelősek.

A Bizottság stratégiai tervezési és programozási ciklusán belül minden engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentést kell készítenie az éves tevékenységekről, szakpolitikai eredményekről és eredményekről. Ebben a jelentésben az engedélyezésre jogosult tisztviselő kijelenti, hogy a forrásokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban használták fel, továbbá hogy kialakította azokat a kontrolleljárásokat, amelyek megfelelőképpen biztosítják az alapul szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét. A Bizottság szintjén ezeket az eredményeket összesített formában, a költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentésben fogadják el és teszik közzé, amelyet megküldenek az Európai Parlament és a Tanács részére. A biztosi testület fő eszközként e jelentés útján vállal politikai felelősséget a költségvetés irányításáért.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője központilag felel a pénzgazdálkodásért, a beszedési eljárásokért, a nemzetközi költségvetési számviteli standardok és módszerek alapján a számviteli szabályok megállapításáért, a számviteli rendszerek validálásáért, valamint a Bizottság és az EU összevont éves beszámolójának elkészítéséért. A számvitelért felelős tisztviselő továbbá aláírásával látja el a beszámolót, kijelentve ezzel, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad a pénzügyi helyzetről, a műveletek eredményéről és a cash flow-król. Az éves beszámolót a biztosok testülete fogadja el. A számvitelért felelős tisztviselő független, és nagy felelősséget visel a Bizottságban a pénzügyi jelentéstétel tekintetében. A Bizottság belső ellenőre ehhez hasonlóan központosított és független szerepet tölt be, amelynek keretében független tanácsadást nyújt, illetve véleményeket és ajánlásokat ad ki a Bizottság, az uniós ügynökségek és más autonóm szervek belsőkontroll-rendszereinek minőségéről és működéséről.

Az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság nyomon követi az ellenőrzések végrehajtását, különösen a belső ellenőrzési szolgálat által végzettekét, de az Európai Számvevőszék ellenőrzései alapján is eljár, valamint értékeli a belső ellenőrzés színvonalát, hogy általánosabb képet kapjon a Bizottság kontrollrendszereiről.

A szervezetirányító tanács azáltal játszik szerepet a Bizottság szervezeti irányításában, hogy felügyeletet és stratégiai iránymutatást nyújt a fő szervezeti irányítási kérdésekre vonatkozóan, beleértve a pénzügyi és a humánerőforrások irányításával kapcsolatosakat is. A főtitkár által vezetett szervezetirányító tanács a költségvetésért, a humánerőforrásokért és az informatikáért felelős főigazgatók és kabinetek részvételével rendszeres üléseket tart annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság rendelkezzen az elnök politikai prioritásainak hatékony és eredményes megvalósításához szükséges szervezeti és technikai struktúrákkal.

2.3.   TELJESÍTMÉNYKERET

A szilárd teljesítménykeret kialakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a fő hangsúly az eredményeken, az uniós hozzáadott értéken és az uniós programok hatékony és eredményes pénzgazdálkodásán legyen. Az uniós költségvetés teljesítménykerete nagyon pontosan meghatározott, és a teljesítményalapú költségvetés-tervezés kereteinek standard indexében magasabb pontszámot kap, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) bármely tagja. Az uniós költségvetés teljesítménykerete különféle típusú és szintű stratégiai célokról és célkitűzésekről ad jelentést, többek között az Európa 2020 stratégiáról és más politikai prioritásokról. Figyelembe kell vennie továbbá a szakpolitikák és programok egymást kiegészítő jellegét és általános érvényesítését, valamint a tagállamoknak az uniós költségvetés végrehajtásában való kiemelt szerepét.

A célkitűzések, a mutatók és a célok kiemelt helyen szerepelnek a programok jogalapjában, és a Bizottság minden évben jelentést tesz azokról a költségvetési tervezethez csatolt programindokolások révén. A programindokolások minden olyan kulcsfontosságú információt tartalmaznak, amelyek az alapos programellenőrzéshez és a teljesítményméréshez szükségesek: ez magában foglalja a hétéves pénzügyi kötelezettségvállalásokat; a program teljesítményének alapforgatókönyveit (a szakpolitikai intézkedés kiindulópontjait); a végcélokat (amelyeket a többéves programozási időszak végéig kell elérni); és a közbenső mérföldköveket.

Annak biztosítása érdekében, hogy a prioritásokhoz forrásokat rendeljenek, és valamennyi fellépés számottevő eredményt érjen el, és hozzáadott értéket is teremtsen, a Bizottság végrehajtja az „Eredményközpontú uniós költségvetés” elnevezésű kezdeményezését. A kezdeményezés a 2014–2020-as időszakra vonatkozó teljesítménykeretre építve a megfelelés és a teljesítmény közötti jobb egyensúly megteremtését segíti elő.

Az uniós költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés átfogó áttekintést nyújt az uniós költségvetés teljesítményéről, irányításáról és védelméről. Felvilágosítással szolgál arról, hogy az uniós költségvetés hogyan támogatja az Európai Unió politikai prioritásait, továbbá az uniós költségvetéssel elért eredményekről, és arról is, hogy a Bizottság milyen szerepet játszik a költségvetési irányítás és a pénzgazdálkodás legmagasabb normáinak biztosításában és előmozdításában.

Az Európai Számvevőszék szisztematikus és alapos megközelítést alkalmaz a költségvetés-tervezés minőségi szempontjainak – többek között a teljesítménydimenziónak – az értékelésére, az éves jelentésének szokásos részeként és különjelentéseken keresztül.

Mindezek az elemek szilárd alapot biztosítanak a költségvetési hatóságnak ahhoz, hogy a következő éves költségvetés meghatározásakor jelentős tényezőként vegye figyelembe a teljesítményt.

2.4.   PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁS

Az EU pénzügyi beszámolásának fő eleme az EU integrált pénzügyi beszámolási csomagja, amely az EU összevont éves beszámolójából, a költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentésből és a mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésből áll. Az integrált pénzügyi beszámolási csomag minden évben átfogó képet nyújt a nyilvánosság számára az EU pénzügyi és működési helyzetéről.

Az EU összevont éves beszámolója tájékoztatást nyújt az EU intézményeinek, ügynökségeinek és egyéb szerveinek tevékenységéről eredményszemléletű elszámolási és költségvetési szempontból. E beszámoló nem tartalmazza a tagállamok éves beszámolóját.

Az EU összevont éves beszámolója két önálló, de egymással kapcsolatban lévő részből áll:

a)

az összevont pénzügyi beszámoló; és

b)

a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések, amelyek összesített képet adnak a költségvetés végrehajtásáról.

Az EU összevont éves beszámolóját ezenfelül a pénzügyi kimutatás tárgyalása és elemzése kíséri, amely összefoglalja a pénzügyi kimutatásokban szereplő jelentős változásokat és tendenciákat, valamint ismerteti azokat a jelentős kockázatokat és bizonytalanságokat, amelyekkel az EU szembesül és amelyeket a jövőben meg kell oldani.

Beszámolás és elszámoltathatóság a Bizottságnál:

Integrált pénzügyi beszámolási csomag

Az EU összevont éves beszámolója

Éves irányítási és teljesítményjelentés a költségvetésre vonatkozóan

Jelentés a mentesítés nyomon követéséről

Egyéb jelentések

Általános jelentés az Európai Unió tevékenységeiről

A főigazgatóságok éves tevékenységi jelentései

Jelentés a költségvetési és pénzgazdálkodásról

2.5.   KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉSI ELJÁRÁS

Külső ellenőrzés

Az uniós intézmények (és szervek) külső ellenőre az Európai Számvevőszék (a Számvevőszék). A Számvevőszék alapvető célja, hogy hozzájáruljon az Unió pénzügyi gazdálkodásának javításához, előmozdítsa az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot, és az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként tevékenykedjen. A Számvevőszék feladata az Unió független külső ellenőreként annak ellenőrzése, hogy az uniós pénzeszközökkel helyesen számoltak-e el, illetve a szabályoknak és jogi előírásoknak megfelelően, valamint az értékarányosságot szem előtt tartva szedték-e be és költötték-e el azokat.

Az Európai Unió éves beszámolóját és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodását a Számvevőszék ellenőrzi, amely tevékenysége részeként az Európai Parlament és a Tanács számára összeállítja a következőket:

1.

az általános költségvetésből finanszírozott tevékenységekről szóló éves jelentés, amely részletezi az éves beszámolóval és a beszámoló alapjául szolgáló műveletekkel kapcsolatos észrevételeit;

2.

ellenőrzésein alapuló és megbízhatósági nyilatkozat formájában az éves jelentésben szereplő vélemény i. a beszámoló megbízhatóságáról, valamint ii. a beszámoló alapjául szolgáló – a beszedett bevételeket és a végső kedvezményezetteknek teljesített kifizetéseket magukban foglaló – műveletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; és

3.

meghatározott területeket lefedő különjelentések.

Mentesítés

Egy költségvetési ciklus utolsó lépése a mentesítési eljárás az adott pénzügyi év vonatkozásában. A mentesítés a költségvetés-végrehajtás külső ellenőrzésének politikai vetülete, az a határozat, amellyel a mentesítésért felelős hatóság (azaz a Tanács ajánlására eljáró Európai Parlament) mentesíti a Bizottságot (és más uniós szerveket) egy adott költségvetés irányításának felelőssége alól. Ez a határozat a következők vizsgálatán alapul: az EU összevont éves beszámolója és a Bizottság jelentései (az éves irányítási és teljesítményjelentés, az előző évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentés és az elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóságnak címzett éves jelentés), valamint az Európai Számvevőszék éves jelentése, ellenőri véleménye (a megbízhatósági nyilatkozat) és különjelentései. Figyelembe veszi továbbá a Bizottság kérdésekre és további információkérésekre adott írásbeli válaszait, valamint a költségvetési biztos és a fő kiadási területekért felelős biztosok meghallgatását az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) előtt.

A mentesítési eljárás háromféle eredményre vezethet: a mentesítés megadása, halasztása vagy elutasítása. A mentesítésről szóló végső jelentések az Európai Parlament és a Tanács által a Bizottságnak címzett konkrét kéréseket is tartalmazzák. A kérések egy nyomonkövetési jelentés tárgyát képezik, amelyben a Bizottság ismerteti az általa már megtett vagy meghozni kívánt konkrét intézkedéseket.

AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS

Az Európai Unió 2017. évi összevont éves beszámolója az intézmények és szervek által az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 148. cikkének (2) bekezdése értelmében bemutatott adatok alapján került összeállításra. Kijelentem, hogy a beszámoló e költségvetési rendelet IX. címének, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben rögzített számviteli alapelveknek, szabályoknak és módszereknek megfelelően készült.

Ezen intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátottak – és igazolták azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Unió eszközeit és forrásait, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint az Európai Bizottság beszámolójának ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad az Európai Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-iról.

[aláírás]

Rosa ALDEA BUSQUETS

a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője

2018. június 22.

A 2017-ES PÉNZÜGYI ÉV FŐBB ESEMÉNYEI

A 2017. évi uniós költségvetés végrehajtása

A 2017. évi elfogadott költségvetés középpontjában két fő európai szakpolitikai prioritás: az európai gazdaság további élénkülésének támogatása és a szomszédságunkban jelentkező biztonsági és humanitárius kihívások kezelése áll. A megemelt finanszírozás az európai uniós növekedés, foglalkoztatás és versenyképesség növelésére irányuló beruházások előmozdítását, valamint az Unió külső határainak védelméhez szükséges erőforrások biztosítását célozták, hogy ezáltal fokozzák a biztonságot az Unión belül és kívül, elősegítsék a menekültek befogadását és integrációját, továbbá kezeljék a migráció kiváltó okait a származási és tranzitországokban.

Az uniós költségvetés 2017-es végrehajtása kötelezettségvállalási előirányzatokban összesen 171,1 milliárd EUR-t, kifizetési előirányzatokban pedig összesen 137,4 milliárd EUR-t tett ki.

A pénzeszközök csaknem fele – 83,3 milliárd EUR kötelezettségvállalási előirányzatokban – a növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség serkentését célozta. Ez az összeg magában foglalta a „Horizont 2020” keretprogramon belül a kutatásra és innovációra, az Erasmus+ programon belül az oktatásra, a COSME programon belül a kis- és középvállalkozásokra, továbbá az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre (CEF) és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) garanciaalapjára irányuló finanszírozást. Az ESBA az európai beruházási terv végrehajtását segítő eszköz, amelynek célja az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) révén a tagállamok és a régiók közötti konvergencia előmozdítása. Ezenfelül az uniós költségvetésből az európai mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás 44,7 milliárd EUR volt kifizetési előirányzatokban.

A költségvetés révén továbbá megerősítettük az Unió külső határait, valamint kezeltük a menekültügyi válságot és az irreguláris migrációt: finanszírozást nyújtottunk a migránscsempészés megelőzését és a migráció hosszú távú mozgatórugóinak a származási és tranzitországokkal együttműködésben történő kezelését célzó eszközök megerősítésére, a legális migrációval – többek között a védelemre szoruló személyek áttelepítésével – kapcsolatos szakpolitikák szigorítására és a menekültek EU-n belüli integrációja tekintetében a tagállamoknak nyújtott támogatásra.

Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból

Háttér-információk

2016. június 23-án az Egyesült Királyságban az európai uniós tagságról szóló népszavazáson részt vevő állampolgárok többsége az Unióból való kilépésre szavazott. Az Egyesült Királyság 2017. március 29-én hivatalosan bejelentette az Európai Tanácsnak azon szándékát, hogy kilép az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből (Euratom). Ezzel aktiválta az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkét, amely meghatározza, milyen eljárás révén léphet ki egy tagállam az Unióból.

A tárgyalás menete

2017. április 29-én az Európai Tanács rendkívüli ülésén a 27 másik tagállam vezetői politikai iránymutatásokat fogadtak el az Egyesült Királyság Európai Unióból való rendezett kilépéséről. Ezek meghatározták a tárgyalások keretét, valamint rögzítették az EU általános álláspontjait és elveit. Négy nappal később a Bizottság – a tárgyalási irányelvek tervezetének kíséretében – ajánlást küldött a Tanácsnak az Egyesült Királysággal az 50. cikk szerint folytatandó tárgyalások megnyitásáról.

Május 22-én a Tanács határozatot fogadott el az Egyesült Királysággal folytatandó tárgyalások megkezdésének engedélyezéséről és a Bizottság uniós tárgyalóként való hivatalos kijelöléséről. Emellett elfogadta a tárgyalási irányelvek első csoportját. Ezek egyértelmű struktúrát és egységes uniós megközelítést biztosítottak a tárgyalásokhoz.

Az EU-t Michel Barnier képviseli, akit az Európai Bizottság az uniós tárgyalóküldöttség vezetőjének nevezett ki. Az Európai Bizottságon belül Michel Barnier vezetésével egy munkacsoport hangolja össze a tárgyalásokhoz kapcsolódó stratégiai, operatív, jogi és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos munkát. A Bizottság a tárgyalások során mindvégig beszámol a Tanácsnak, valamint részletesen és rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet is.

A tárgyalások első szakasza

A tárgyalások első szakasza 2017. június 19-én vette kezdetét. Célja az volt, hogy a lehető legrészletesebb tájékoztatást és legnagyobb jogbiztonságot nyújtsa, és meghatározza az Egyesült Királyság EU-ból történő kiválásának módját.

2017 óta hat tárgyalási körre került sor. A tárgyalások a következő három kiemelt kérdésre összpontosítottak: a polgárok jogainak védelme; az Írország és Észak-Írország egyedülálló körülményeinek kezelésére szolgáló keret; valamint olyan pénzügyi elszámolás, amellyel biztosítható, hogy mind az Unió, mind az Egyesült Királyság teljesíti a kilépést megelőzően keletkezett pénzügyi kötelezettségeit. A tárgyalások a kilépéssel kapcsolatos egyéb kérdésekre is kitértek.

2017. december 8-án az Európai Bizottság annak megállapítására irányuló javaslatot terjesztett az Európai Tanács elé, hogy az Egyesült Királysággal az 50. cikk szerint folytatott tárgyalások első szakaszában kellő előrelépés történt. A Bizottság értékelése a Bizottság és az Egyesült Királyság kormánya tárgyalói által elfogadott együttes jelentésen alapult. E jelentésben az Egyesült Királyság vállalta, hogy a hatályos többéves pénzügyi keret és a korábbi pénzügyi tervek szerinti valamennyi kötelezettségét – ideértve az Unió kötelezettségeinek és függő kötelezettségeinek rá eső részét is – úgy teljesíti, mintha még mindig tagállam lenne.

December 15-én az Európai Tanács megerősítette, hogy kellő előrelépés valósult meg, és a vezetők iránymutatásokat fogadtak el a tárgyalások második szakaszába történő továbblépés érdekében, amelyek kiterjednek a lehetséges átmeneti rendelkezésekre, valamint az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatra.

A tárgyalások következő szakasza

2017. december 20-án az Európai Bizottság tárgyalásiirányelv-tervezetet is tartalmazó ajánlást küldött a Tanácsnak arra vonatkozóan, hogy kezdjék meg a tárgyalások következő szakaszáról szóló megbeszéléseket. Ezek a tárgyalási irányelvek kiegészítik a 2017 májusában kiadottakat, és további részleteket tartalmaznak a lehetséges átmeneti intézkedéseket illetően.

Az ajánlás emlékeztet arra is, hogy a tárgyalások első szakaszának a Bizottság közleményében és az együttes jelentésben körvonalazott eredményeit át kell ültetni jogi rendelkezésekbe. Az Európai Tanács december 15-i iránymutatásaival összhangban 2018. január 29-én elfogadták az átmeneti intézkedésekre vonatkozó kiegészítő tárgyalási irányelveket.

2018. március 19-én a Bizottság közzétette a kilépésről rendelkező megállapodás tervezetét, amely ismertette az Egyesült Királysággal 2018. március 16–19-én tartott tárgyalási fordulók során tett előrehaladást. A kilépésről rendelkező megállapodásnak a pénzügyi elszámolásról szóló részében az EU és az Egyesült Királyság jogi rendelkezésekbe ültette át a tárgyalások első szakaszában elért (és az együttes jelentésben bemutatott) eredményeket.

A kilépésről rendelkező megállapodás tervezetének közzétételét követően az Európai Tanács 2018. március 23-án további iránymutatást adott ki az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatára vonatkozó keret általános értelmezéséről szóló tárgyalások megkezdése céljából. A tárgyalásoknak 2018 őszéig kell lezárulniuk, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre ahhoz, hogy 2019. március 29-ig a Tanács az Európai Parlament jóváhagyásának megszerzését követően megkösse a kilépésről rendelkező megállapodást, majd a megállapodást az Egyesült Királyság saját eljárásai keretében jóvá tudja hagyni.

Pénzügyi elszámolás és a 2017. évi uniós éves beszámoló

Ami a pénzügyi elszámolást illeti, a kilépésről rendelkező megállapodás tervezetének március 19-i közzétételével megerősített együttes jelentés azt tartalmazta, hogy az Egyesült Királyság a hatályos többéves pénzügyi keret és a korábbi pénzügyi tervek szerinti valamennyi kötelezettségét úgy teljesíti, mintha még mindig tagállam lenne. Konkrétabban, a kilépésről rendelkező megállapodás tervezete kimondja, hogy az Egyesült Királyság különösen az alábbiak rá eső részéért felelős az Uniónak:

az uniós költségvetés és az uniós decentralizált ügynökségek költségvetéseinek 2020. december 31-én fennálló költségvetési kötelezettségvállalásai – lásd a kilépésről rendelkező megállapodás 133. cikkét,

az Unió 2020. december 31-ig felmerülő kötelezettségeinek finanszírozása, bizonyos kivételekkel – lásd a 135. cikket,

az Unió azon függő pénzügyi kötelezettségei, amelyek a kilépés időpontja előtt elhatározott/jóváhagyott pénzügyi műveletekből származnak – lásd a 136. cikket, és

az Unió függő kötelezettségeinek mentesítéséhez szükséges azon kifizetések, amelyek az Unió pénzügyi érdekeit érintő jogi ügyekhez kapcsolódóan válnak esedékessé (feltéve, hogy az említett ügyek tárgyát képező tények nem 2020. december 31-e után merültek fel) – lásd a 140. cikket.

E beszámoló elkészítésének időpontjában ezek a rendelkezésre álló legfrissebb információk. A jelenlegi helyzet alapján a kilépési folyamat 2017. december 31-ig nem volt hatással az EU összevont éves beszámolójára.

Megjegyzendő továbbá, hogy a Bizottság 2018. május 2-án előterjesztette a 2021-ben kezdődő következő többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatát, amelyet annak alapján készített el, hogy az Egyesült Királyság uniós tagsága megszűnik.

ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK (1)

TARTALOMJEGYZÉK

MÉRLEG 13
EREDMÉNYKIMUTATÁS 14
CASH FLOW-KIMUTATÁS 15
KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL 16
MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ 17

1.

LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK 17

2.

MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ 29

3.

MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ 58

4.

FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ESZKÖZÖK 66

5.

KÖLTSÉGVETÉSI ÉS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK 70

6.

PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS 74

7.

KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK 86

8.

A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK 88

9.

A KONSZOLIDÁLÁS ALKALMAZÁSI KÖRE 88

MÉRLEG

millió EUR

 

Megjegyzés

2017.12.31.

2016.12.31.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

 

 

 

Immateriális javak

2.1

405

381

Ingatlanok, gépek és berendezések

2.2

10 745

10 068

Tőkemódszerrel elszámolt befektetések

2.3

581

528

Pénzügyi eszközök

2.4

59 980

62 247

Előfinanszírozás

2.5

25 022

21 901

Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések

2.6

611

717

 

 

97 344

95 842

FORGÓESZKÖZÖK

 

 

 

Pénzügyi eszközök

2.4

8 655

3 673

Előfinanszírozás

2.5

24 005

23 569

Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések

2.6

11 755

10 905

Készletek

2.7

295

165

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

2.8

24 111

28 585

 

 

68 821

66 897

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

 

166 165

162 739

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

Nyugdíj és egyéb munkavállalói juttatások

2.9

(73 122 )

(67 231 )

Céltartalékok

2.10

(2 880 )

(1 936 )

Pénzügyi kötelezettségek

2.11

(50 063 )

(55 067 )

 

 

(126 065 )

(124 234 )

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

Céltartalékok

2.10

(659)

(675)

Pénzügyi kötelezettségek

2.11

(6 850 )

(2 284 )

Szállítói kötelezettségek

2.12

(39 048 )

(40 005 )

Passzív időbeli elhatárolások

2.13

(63 902 )

(67 580 )

 

 

(110 459 )

(110 544 )

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

 

(236 524 )

(234 778 )

NETTÓ ESZKÖZÖK

 

(70 359 )

(72 040 )

Tartalékok

2.14

4 876

4 841

Tagállamoktól lehívandó összegek  (2)

2.15

(75 234 )

(76 881 )

NETTÓ ESZKÖZÖK

 

(70 359 )

(72 040 )

EREDMÉNYKIMUTATÁS

millió EUR

 

Megjegyzés

2017

2016

BEVÉTELEK

 

 

 

Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel

 

 

 

GNI-alapú források

3.1

78 620

95 578

Tradicionális saját források

3.2

20 520

20 439

Héaalapú források

3.3

16 947

15 859

Pénzbírságok

3.4

4 664

3 858

Kiadások visszafizettetése

3.5

1 879

1 947

Egyéb

3.6

10 376

5 740

 

 

133 006

143 422

 

 

 

 

Visszterhes ügyletekből származó bevétel

 

 

 

Pénzügyi bevételek

3.7

1 845

1 769

Egyéb

3.8

1 332

998

 

 

3 177

2 767

Összes bevétel

 

136 183

146 189

KIADÁSOK

 

 

 

Tagállamok által végrehajtott

3.9

 

 

Európai Mezőgazdasági Garanciaalap

 

(44 289 )

(44 152 )

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és egyéb vidékfejlesztési eszközök

 

(11 359 )

(12 604 )

Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap

 

(17 650 )

(35 045 )

Európai Szociális Alap

 

(7 353 )

(9 366 )

Egyéb

 

(1 253 )

(1 606 )

A Bizottság, végrehajtó ügynökségek és vagyonkezelői alapok által végrehajtott

3.10

(15 738 )

(15 610 )

Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott

3.11

(2 667 )

(2 547 )

Harmadik országok és nemzetközi szervezetek által végrehajtott

3.11

(4 115 )

(3 258 )

Egyéb jogalanyok által végrehajtott

3.11

(1 478 )

(2 035 )

Személyzeti és nyugdíjköltségek

3.12

(10 002 )

(9 776 )

A munkavállalói juttatásokra vonatkozó aktuáriusi feltételezések változásai

3.13

(3 544 )

(1 068 )

Finanszírozási költségek

3.14

(1 896 )

(1 904 )

Egyéb kiadások

3.15

(6 756 )

(5 486 )

Összes kiadás

 

(128 101 )

(144 456 )

AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE

 

8 082

1 733

CASH FLOW-KIMUTATÁS

millió EUR

 

2017

2016

Az év gazdasági eredménye

8 082

1 733

Működési tevékenységek

 

 

Amortizáció

99

88

Értékcsökkenés

888

575

Hitelek (növekedése)/csökkenése

497

1 774

Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése

(3 557 )

(314)

Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése

(745)

(1 297 )

Készletek (növekedése)/csökkenése

(130)

(26)

A nyugdíjak és az egyéb munkavállalói juttatások növekedése/(csökkenése)

5 891

3 417

Céltartalékok növekedése/(csökkenése)

928

581

Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)

(438)

(2 351 )

Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése)

(957)

7 813

Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése)

(3 678 )

(821)

Nem készpénzes bevételként vett előző évi költségvetési többlet

(6 405 )

(1 349 )

Egyéb nem készpénzes mozgások

3

18

Beruházási tevékenységek

 

 

Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések (növekedése)/csökkenése

(1 687 )

(2 073 )

Tőkemódszerrel elszámolt befektetések (növekedése)/csökkenése

(53)

(31)

Értékesíthető pénzügyi eszközök (növekedése)/csökkenése

(3 190 )

(822)

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (növekedés)/csökkenése

(22)

(0)

NETTÓ CASH FLOW

(4 474 )

6 914

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)

(4 474 )

6 914

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya

28 585

21 671

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya

24 111

28 585

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

millió EUR

 

Tagállamoktól lehívandó összegek Felhalmozott többlet/(hiány)

Egyéb tartalékok

Valós értékelés értékelési tartaléka

Nettó eszközök

EGYENLEG 2015.12.31-ÉN

(77 124 )

4 390

292

(72 442 )

A garanciaalap-tartalék változása

(82)

82

Valósérték-változások

33

33

Egyéb

(59)

44

(15)

Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2015. évi költségvetési eredmény

(1 349 )

(1 349 )

Az év gazdasági eredménye

1 733

1 733

EGYENLEG 2016.12.31-ÉN

(76 881 )

4 516

325

(72 040 )

A garanciaalap-tartalék változása

(20)

20

Valósérték-változások

(2)

(2)

Egyéb

(11)

62

(46)

5

Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2016. évi költségvetési eredmény

(6 405 )

(6 405 )

Az év gazdasági eredménye

8 082

8 082

EGYENLEG 2017.12.31-ÉN

(75 234 )

4 598

278

(70 359 )

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

1.   LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

1.1.   JOGALAP ÉS SZÁMVITELI SZABÁLYOK

A beszámoló elkészítése az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet), valamint e költségvetési rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2002/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.) megfelelően történik.

A költségvetési rendelet 143. cikkének megfelelően az EU a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján készíti el pénzügyi kimutatásait. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott e számviteli szabályokat a konszolidációs körbe bevont valamennyi európai intézménynél és szervnél alkalmazni kell, hogy a pénzügyi kimutatások összeállítását és a konszolidáció menetének összehangolását illetően az elszámolásra, az értékelésre és a beszámoló bemutatására vonatkozóan egységes szabálykészlet kerüljön kidolgozásra.

Új és módosított uniós számviteli szabályok (EAR) alkalmazása

Az uniós számviteli szabályok azon módosításai, amelyek a 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra alkalmazandók

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a következő módosításokat fogadta el:

az EAR 1 „Pénzügyi kimutatások” szabály módosításai, és

az EAR 14 „Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák” szabály módosításai.

E módosítások az IPSAS 1 „A pénzügyi kimutatások prezentálása” standard és az IPSAS 3 „Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák” standard közelmúltbeli, az IPSAS standardok közötti következetesség biztosítására irányuló javításaiból erednek. Következésképpen a kapcsolódó uniós számviteli szabályokat aktualizálták, és a főbb változások a pénzügyi beszámolás minőségi jellemzőinek leírásához, valamint a számviteli politikák kiválasztása és alkalmazása során alkalmazandó források hierarchiájának aktualizálásaihoz kapcsolódnak.

E módosítások elfogadása nem gyakorolt hatást a 2017-es uniós éves beszámolóra.

2017. december 31-ig elfogadott, de még nem alkalmazandó új és módosított uniós számviteli szabályok

Az EU még nem alkalmazta az alábbi új és módosított uniós számviteli szabályokat, amelyeket a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője fogadott el, de amelyek még nem alkalmazandók:

Az EAR 12 „Munkavállalói juttatások” szabály módosítása (a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra alkalmazandó): Az EAR 12 az új IPSAS 39 standarddal „Munkavállalói juttatások” összhangban módosult. A fő változás az, hogy az aktuáriusi feltételezésekben bekövetkező változásokból eredő nyereséget vagy veszteséget közvetlenül a nettó eszközökben kell megjeleníteni, ellentétben azzal a hatályos követelménnyel, hogy ezeket az eredményben kell megjeleníteni.

Az EU jelenleg elemzi e felülvizsgált uniós számviteli szabály alkalmazásának hatását és gyakorlati következményeit. Nem várható azonban, hogy ez jelentős hatást gyakorolna az összevont pénzügyi beszámolóra, kivéve azt, hogy az aktuáriusi feltételezéseket az eredménykimutatás helyett a nettó eszközökben kell megjeleníteni.

Az új EAR 20 „Közszektorbeli kombinációk” szabály módosítása (a 2019. január 1-jén vagy az után kezdődő éves időszakokra alkalmazandó): Az IPSAS 40 „Közszektorbeli kombinációk” standardon alapuló új EAR 20 szabály két típusba sorolja a közszektorbeli kombinációkat attól függően, hogy az ügylet közös ellenőrzés alatt történik-e vagy sem: i. összeolvadás, amelyben az ügylet az EU-val kombinációt alkotó gazdálkodó egység könyv szerinti értékén alapul; és ii. felvásárlás, amelyben az ügylet az EU által felvásárolt gazdálkodó egységnek az akvizíció időpontjában érvényes valós értékén alapul. A két típusra különböző követelmények és különböző szintű közzétételi kötelezettségek alkalmazandók annak érdekében, hogy jobban meg lehessen érteni az EU pénzügyi kimutatásainak felhasználóira gyakorolt hatásait.

Az első alkalmazás évében az uniós pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatás attól függ majd, hogy ebben az időszakban az EU részt vesz-e közszektorbeli kombinációs ügyletben.

1.2.   SZÁMVITELI ALAPELVEK

A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow-iról a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak. A közszektorbeli szervezetek esetében, mint például az Európai Unió, a célkitűzés konkrétabban a döntéshozatalhoz hasznos információk nyújtása, valamint annak szemléltetése, hogy a gazdálkodó egység el tud számolni a rábízott forrásokkal. E dokumentum a fenti célok szellemében készült.

A pénzügyi kimutatások elkészítésekor követendő átfogó megfontolások (illetve számviteli alapelvek) az EAR 1 „Pénzügyi kimutatás” uniós számviteli szabályban kerültek meghatározásra és megegyeznek az IPSAS 1 standardban bemutatottakkal, amelyek a következők: valós bemutatás, eredményszemlélet, folyamatosság, a bemutatás következetessége, lényegesség, összesítés, beszámítás és összehasonlító információk. A pénzügyi beszámolás minőségi jellemzői a relevancia, a valósághű bemutatás (a megbízhatóság), az érthetőség, az időbeliség, az összehasonlíthatóság és az ellenőrizhetőség.

1.3.   KONSZOLIDÁLÁS

A konszolidálás alkalmazási köre

Az EU összevont pénzügyi beszámolója magában foglalja az összes jelentős ellenőrzött gazdálkodó egységet (vagyis az uniós intézményeket – többek között a Bizottságot – és az uniós ügynökségeket), társult és közös vállalkozást. A konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek teljes jegyzékét az uniós beszámoló 9. megjegyzése tartalmazza. Ez most 52 ellenőrzött gazdálkodó egységet és 1 társult vállalkozást foglal magában. Az olyan gazdálkodó egységeket, amelyek a konszolidálás alkalmazási körébe tartoznak, de amelyek az EU összevont pénzügyi beszámolójának egésze szempontjából nem lényegesek, nem kell bevonni a konszolidálásba, illetve nem kell tőkemódszerrel elszámolni, amennyiben az túlságosan idő- vagy költségigényes lenne az EU számára. Az említett gazdálkodó egységeket kisebb gazdálkodó egységként említjük, és külön felsorolásukat a 9. megjegyzés tartalmazza. 2017-ben 7 gazdálkodó egységet soroltak be kisebb gazdálkodó egységként.

Ellenőrzött gazdálkodó egységek

Valamely gazdálkodó egységnek a konszolidálásba történő bevonására irányuló döntés az ellenőrzési elven alapul. Az ellenőrzött gazdálkodó egység olyan gazdálkodó egység, amelynek tekintetében az EU a szerepvállalása révén változó hasznokhoz jut vagy ilyen hasznokhoz joga van, és az érintett gazdálkodó egység feletti hatásköre révén befolyásolni tudja e hasznok jellegét és összegét. E hatáskörnek a jelenben gyakorolhatónak kell lennie, és kapcsolódnia kell a gazdálkodó egység releváns tevékenységeihez. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek valamennyi tevékenységük tekintetében a konszolidációs körbe tartoznak. Az összevonás az ellenőrzés meglétének első napjától számítandó, és az ellenőrzés megszűnésének napján ér véget.

Az EU-n belül az ellenőrzésre utaló leggyakoribb jelek a következők: a gazdálkodó egység alapszerződések vagy másodlagos jogforrások alapján történő létrehozása, a gazdálkodó egység uniós költségvetésből való finanszírozása, szavazati jogok megléte az irányító testületekben, az Európai Számvevőszék általi pénzügyi ellenőrzés, valamint az Európai Parlament általi mentesítés. Minden egyes gazdálkodó egység tekintetében egyedileg értékelik, hogy a fent felsorolt kritériumok egyike vagy összessége elegendő-e az ellenőrzéshez.

E megközelítés alapján az uniós intézmények (az Európai Központi Bank kivételével) és ügynökségek (kivéve a korábbi 2. pillérbe tartozó ügynökségeket) az EU kizárólagos ellenőrzése alá tartozónak tekintendőek, ezért beletartoznak a konszolidációs körbe. Ezenkívül a felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) szintén ellenőrzött gazdálkodó egységnek tekintendő.

Az Európai Unió által ellenőrzött gazdálkodó egységek egymással szemben fennálló lényeges egyenlegei, valamint a közöttük létrejött lényeges tranzakciók kiszűrésre kerültek, ugyanakkor az ilyen jellegű tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért nem került kiszűrésre.

Közös megállapodások

A közös megállapodás olyan megállapodás, amely felett az EU és egy vagy több fél közös ellenőrzéssel rendelkezik. A közös ellenőrzés egy megállapodás felett gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása, amely kizárólag akkor áll fenn, ha a lényeges tevékenységekkel kapcsolatos döntésekhez az ellenőrzésben részt vevő felek egyhangú hozzájárulása szükséges. A közös megállapodások vagy közös műveletek, vagy közös vállalkozások lehetnek. Amennyiben a közös megállapodások egy külön jogalanyként jönnek létre, és a közös megállapodás felei jogokkal rendelkeznek a megállapodás nettó eszközei felett, az ilyen közös megállapodás közös vállalkozásnak minősül. A közös vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik (lásd az 1.5.4. megjegyzést). Amennyiben a felek a megállapodás eszközei tekintetében jogokkal, kötelezettségei tekintetében kötelmekkel rendelkeznek, úgy a közös megállapodás közös műveletnek minősül. A közös műveletekben való érdekeltségéhez kapcsolódóan az EU a következőket tünteti fel pénzügyi kimutatásaiban: eszközeit és kötelezettséget, bevételeit és kiadásait, valamint a közösen ellenőrzött vagy felmerült eszközökből, kötelezettségekből, bevételekből és kiadásokból való részesedését.

Társult vállalkozások

A társult vállalkozások felett az EU jelentős közvetett vagy közvetlen befolyással bír, ellenőrzéssel viszont nem rendelkezik. A jelentős befolyást általában akkor tekinthetjük létezőnek, ha az EU közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok több mint 20 %-át birtokolja. A társult vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik (lásd az 1.5.4. megjegyzést).

A konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egységek, amelyek vagyonát a Bizottság kezeli

Az EU személyzete közös betegségbiztosítási rendszerének alapjait, az Európai Fejlesztési Alapot, valamint a résztvevői garanciaalapot nevükben a Bizottság kezeli, de a pénzügyi kimutatásokba ezeket az egységeket nem vonják be, mivel nem állnak az EU ellenőrzése alatt.

1.4.   A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA

A pénzügyi kimutatásokat évente mutatják be. A számviteli év január 1-jén kezdődik és december 31-én ér véget.

1.4.1.    Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok

Funkcionális pénznem és a beszámolókészítés pénzneme

A pénzügyi kimutatások – eltérő rendelkezés hiányában – millió euróban készülnek, az euró az EU funkcionális és beszámolókészítési pénzneme.

Műveletek és egyenlegek

A devizaügyletek elszámolása az ügylet napján érvényes árfolyamok felhasználásával euróban történik. A devizaügyletek kiegyenlítéséből és a devizában denominált monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokra való átszámításából keletkező árfolyamnyereségeket vagy -veszteségeket az eredménykimutatás tartalmazza. Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt nem monetáris pénzügyi eszközök átszámítási különbözetei a valós értékelés értékelési tartalékában szerepelnek.

Eltérő átváltási módszerek vonatkoznak az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint az immateriális javak értékelésére, euróra való átváltásuk a beszerzés napján érvényes árfolyamon történik.

A más pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit az Európai Központi Bank (EKB) december 31-én érvényes árfolyamain számítják át euróra:

Euroátváltási árfolyamok

Pénznem

2017.12.31.

2016.12.31.

Pénznem

2017.12.31.

2016.12.31.

BGN

1,9558

1,9558

PLN

4,177

4,4103

CZK

25,5350

27,0210

RON

4,6585

4,5390

DKK

7,4449

7,4344

SEK

9,8438

9,5525

GBP

0,8872

0,8562

CHF

1,1702

1,0739

HRK

7,4400

7,5597

JPY

135,01

123,4000

HUF

310,3300

309,8300

USD

1,1993

1,0541

1.4.2.    Becslések alkalmazása

Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentős becsült összegek közé tartoznak például – a teljesség igénye nélkül – a következők: munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, céltartalékok, készletekkel és követelésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázat, elhatárolt bevételek és kiadások, függő követelések és kötelezettségek, az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések értékvesztésének mértéke, valamint a pénzügyi instrumentumokat érintő megjegyzésben kimutatott összegek. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkező változásokat abban az időszakban veszik figyelembe, amelyben ismertté válnak.

1.5.   MÉRLEG

1.5.1.    Immateriális javak

A vásárolt számítógépes szoftverlicenceket a halmozott amortizációval és az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett eredeti bekerülési értéken mutatják ki. Az eszközök amortizációja a becsült hasznos élettartam (3–11 év) alatt lineárisan történik. Az immateriális javak becsült hasznos élettartama saját gazdasági élettartamuktól vagy egy adott megállapodásban meghatározott jogi élettartamuktól függ. A saját előállítású immateriális javak aktiválására akkor kerül sor, amikor az uniós számviteli szabályok vonatkozó kritériumai teljesülnek, és a ráfordítások kizárólag a javak fejlesztési szakaszához kapcsolódnak. Az aktiválható költségek az eszköz fejlesztéséhez, elkészítéséhez és a vezetés igényeit figyelembe vevő üzembe helyezéséhez szükséges közvetlen költségeket foglalják magukban. A kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, a nem aktiválható fejlesztési költségeket és a karbantartási költségeket kiadásként számolják el felmerülésükkor.

1.5.2.    Ingatlanok, gépek és berendezések

Valamennyi ingatlan, gép és berendezés kimutatása a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken történik. A bekerülési érték az eszköz beszerzéséhez, befejezéséhez vagy átadásához közvetlenül hozzárendelhető kiadásokat foglalja magában.

A később felmerülő költségek az eszköz könyv szerinti értékében, vagy adott esetben külön eszközként kerülnek aktiválásra, de csak akkor, ha az eszközzel kapcsolatos jövőbeli gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált valószínűsíthetően az EU élvezi, és az eszköz költségét megbízhatóan lehet mérni. A javítási és karbantartási költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra abban a költségvetési időszakban, amelyben felmerültek.

A földterületekre és a műalkotásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel határozatlan élettartammal rendelkezőknek tekintendők. A befejezetlen beruházásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók. A többi eszköz értékcsökkenési leírása a becsült hasznos élettartam során lineáris módszerrel történik, a következők szerint:

Eszköztípus

Lineáris leírási kulcsok

Épületek

4 % – 10 %

Világűrbe telepített eszközök

8 % – 25 %

Gépek és berendezések

10 % – 25 %

Bútorok és járművek

10 % – 25 %

Számítástechnikai berendezések

25 % – 33 %

Egyéb

10 % – 33 %

Az eszközök elidegenítésének nyeresége, illetve vesztesége az értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett bevételnek és az elidegenített eszköz könyv szerinti értékének a különbözetéből adódik, és az eredménykimutatásban szerepel.

Lízingek

Pénzügyi lízingként kerülnek besorolásra azok a tárgyieszköz-lízingek, amelyeknél a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt alapvetően az EU viseli. A pénzügyi lízingek aktiválása a lízing kezdőidőpontjában a lízingbe vett eszköz valós értéke és a minimális lízingfizetések jelenértéke közül az alacsonyabbik értéken történik. A pénzügyi lízing díjának kamattartalmát a lízingidőszak alatt a ráfordítások között számolják el, a fennálló egyenlegre alkalmazott azonos időszaki kamatlábbal. A bérleti kötelezettségek – a finanszírozási költségek nélkül – a (hosszú és rövid lejáratú) pénzügyi kötelezettségek között szerepelnek. A finanszírozási költség kamattartalmát a lízingidőszak alatt az eredménykimutatásban számolják el oly módon, hogy a kötelezettség fennálló egyenlegére minden időszakban azonos időszaki kamatláb jusson. A pénzügyi lízing keretében tartott eszközök értékcsökkenési leírását az eszköz hasznos élettartama és a lízing időtartama közül a rövidebbik időszak során számolják el.

Operatív lízingnek minősülnek azok a lízingek, amelyeknél a tulajdonjogban rejlő kockázatok és előnyök jelentős hányada a lízingbeadónál marad. Az operatív lízing díjait a lízing időtartama alatt lineáris módszerrel ráfordításként számolják el az eredménykimutatásban.

1.5.3.    Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

A határozatlan hasznos élettartammal rendelkező eszközökre nem számolnak el amortizációt/értékcsökkenést, az értékvesztés szükségességét pedig évente vizsgálják meg. Az amortizáció/értékcsökkenés tárgyát képező eszközöknél minden esetben sor kerül az értékvesztés szükségességének vizsgálatára, amikor bizonyos események vagy a körülmények változásai azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg már nem térül meg. Az értékvesztés miatti veszteség az az összeg, amennyivel az eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint annak megtérülő értéke. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabbik.

Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések maradványértékét és hasznos élettartamát évente legalább egyszer felülvizsgálják és szükség esetén módosítják. Az eszköz könyv szerinti értékét azonnal a megtérülő értékére írják le, ha az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak becsült megtérülő értékét. Amennyiben a korábbi években elszámolt értékvesztés okai már nem állnak fenn, az értékvesztés miatti veszteségeket ennek megfelelően visszaírják.

1.5.4.    Tőkemódszerrel elszámolt befektetések

Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban való részesedés

A befektetéseket a tőkemódszerrel veszik figyelembe a konszolidálás során, kezdeti elszámolásuk bekerülési értéken történik. Az EU-nak e befektetésekben való érdekeltségét az eredménykimutatás tartalmazza, míg a tartalékok változásaiból való részesedése a valós értékelés értékelési tartalékában a nettó eszközökben kerül kimutatásra. A pénzügyi kimutatásokban a befektetés mérlegfordulónapkori könyv szerinti értékét a kezdeti bekerülési érték és valamennyi változás (további hozzájárulások, részesedés a gazdasági eredményekből és a tartalék változásaiból, értékvesztés, valamint osztalékok) összege adja. A befektetésből kapott osztalék csökkenti az eszköz könyv szerinti értékét.

Ha a tőkemódszerrel elszámolt befektetés veszteségéből az EU-ra jutó rész eléri vagy meghaladja az EU-nak a befektetésben lévő érdekeltségét, az EU a további veszteségekben való részesedésének megjelenítését abbahagyja (meg nem jelenített veszteségek). Ha az EU érdekeltsége nullára lecsökkent, további veszteséget és kötelezettséget csak akkor jelenítenek meg, ha az EU-nak jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn, vagy kifizetést teljesített a gazdálkodó egység nevében.

Amennyiben értékvesztés jelei mutatkoznak, azt le kell írni az alacsonyabb megtérülő értékre. A megtérülő érték fogalmának magyarázatát az 1.5.3. megjegyzés tartalmazza. Amennyiben az értékvesztés oka egy későbbi időpontban már nem áll fenn, az értékvesztés miatti veszteséget arra a könyv szerinti értékre írják vissza, amelyet akkor határoztak volna meg, ha semmilyen értékvesztés miatti veszteséget nem tüntettek volna fel.

Az EU nem törekszik jelentős befolyás gyakorlására olyan esetekben, amikor legalább 20 %-os részesedéssel rendelkezik egy befektetési alapban. Az ilyen alapokat emiatt pénzügyi instrumentumként kezelik és értékesíthető pénzügyi eszközként sorolják be.

A kisebb gazdálkodó egységként besorolt társult vállalkozások és közös vállalkozások elszámolása nem a tőkemódszer használatával történik. Az említett gazdálkodó egységhez való uniós hozzájárulásokat költségként számolják el az időszakra.

1.5.5.    Pénzügyi eszközök

Besorolás

Az EU a következő kategóriákba sorolja be pénzügyi eszközeit: az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, hitelek és követelések, lejáratig tartandó befektetések; és értékesíthető pénzügyi eszközök. A pénzügyi instrumentumok besorolását a kezdeti megjelenítés időpontjában határozzák meg, és minden egyes mérlegfordulónapkor felülvizsgálják.

(i)   Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Ebbe a kategóriába kerül a pénzügyi eszköz, ha alapvetően rövid távú értékesítési céllal szerezték be. A származtatott termékeket szintén ebbe a kategóriába sorolják be. Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket.

(ii)   Hitelek és követelések

A hitelek és követelések aktív piacon nem jegyzett nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeknél a fizetési összegek rögzítettek vagy meghatározhatók. Akkor merülnek fel, amikor az EU az adósnak közvetlenül pénzeszközt, árut vagy szolgáltatást biztosít anélkül, hogy szándékában állna a követeléssel kereskedni, vagy abban az esetben, ha egy garanciaszerződés keretében az EU által teljesített kifizetést követően az EU-ra engedményezik az eredeti hitelező jogait. A mérlegfordulónapot követő 12 hónapon belül esedékes kifizetéseket forgóeszközként sorolják be. A mérlegfordulónapot követő 12 hónapon túl esedékes kifizetéseket befektetett eszközként sorolják be. A hitelek és követelések közé tartoznak a három hónapnál hosszabb eredeti futamidejű lekötött betétek is.

(iii)   Lejáratig tartandó befektetések

A lejáratig tartandó befektetések rögzített vagy meghatározható fizetési összegű és rögzített lejáratú nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket az EU határozottan a lejáratig kíván és képes is megtartani. E pénzügyi évben az EU nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel.

(iv)   Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származtatott eszközök, amelyeket ebbe a kategóriába tartozóként jelöltek meg, vagy amelyeket a többi kategória egyikébe sem soroltak be. Befektetett eszközként vagy forgóeszközként sorolják be őket, attól függően, hogy az EU várhatóan milyen időtartamig tartja ezeket. Szintén az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz sorolják a nem konszolidált gazdálkodó egységekben történő részesedésszerzéseket, illetve a tőkemódszertől eltérő módszerrel értékelt befektetéseket (például a kockázatitőke-műveleteket), valamint az egyéb tőketípusú befektetéseket.

Kezdeti megjelenítés és értékelés

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, a lejáratig tartandó és az értékesíthető eszközök beszerzésének és értékesítésének megjelenítése az üzletkötés időpontjában történik, tehát azon a napon, amikor az EU kötelezettséget vállal az adott eszköz megvásárlására vagy értékesítésére. A pénzeszköz-egyenértékeseket és hiteleket abban az időpontban veszik számviteli nyilvántartásba, amikor a hitelvevőnek pénzátutalást teljesítenek. A pénzügyi instrumentumokat kezdetben valós értéken jelenítik meg. A nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése az ügyleti költségekkel növelt valós értéken történik. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként nyilvántartott pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése valós értéken történik, az ügyleti költségeket pedig az eredménykimutatásban számolják el.

A pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke rendszerint az ügyleti ár (azaz a kapott ellenérték valós értéke), hacsak az adott instrumentum valós értékét nem lehet más, ugyanazon instrumentumra kötött, megfigyelhető aktuális piaci tranzakciókkal való összehasonlítás útján megállapítani, vagy pedig olyan értékelési technika útján, amelynek a változói csak megfigyelhető piacokról származó adatokat tartalmaznak (például néhány származtatott ügylet esetében). Amikor azonban a hosszú lejáratú hitel után nem számítanak fel kamatot, vagy a kamat a piaci feltételeknél kedvezőbb, a pénzügyi eszköz valós értéke megbecsülhető az összes jövőbeli pénzbevétel jelenértékeként, ahol az alkalmazott diszkont-kamatláb egy hasonló hitelminősítésű kibocsátó hasonló instrumentumára vonatkozó piaci kamatláb.

A nyújtott hiteleket nominális összegükön értékelik, amelyet a hitel valós értékének tekintenek. Ennek oka a következő:

Az EU hitelezési tevékenységének „piaci környezete” nagyon egyedi és különbözik a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények kibocsátására használt tőkepiactól. Mivel ezen a piacon a hitelnyújtóknak lehetőségük nyílik alternatív befektetéseket választani, az alternatív lehetőség beépül a piaci árba. Ez az alternatív befektetésekre vonatkozó lehetőség azonban az EU esetében nem áll fenn, mert az EU nem fektethet be a tőkepiacokon; hitelt csak ugyanolyan kamatlábbal történő hitelnyújtás céljából vesz fel. Ez azt jelenti, hogy a hitelbe nyújtott összegek esetében az EU számára nem áll rendelkezésre alternatív hitelnyújtási vagy befektetési opció. Így tehát nincs alternatív költség és ezért nincs alapja a piaci kamatlábbal való összehasonlításnak. A piacot tulajdonképpen az EU hitelezési tevékenysége önmagában képviseli. Lényegében, mivel az alternatívköltség-opció nem alkalmazható, a piaci ár nem tükrözi hűen az EU hitelezési műveleteinek lényegét. Ezért nem helyénvaló, ha az EU hitelezési tevékenységének valós értékét a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények alapján határozzuk meg.

Továbbá, mivel nincs olyan aktív piac vagy hasonló műveletek, amivel össze lehetne hasonlítani, az EU által az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, a fizetésimérleg-támogatás és más ilyen jellegű hitelek alapján történő hitelezési tevékenységének valós értékelésére alkalmazott kamatlábnak a felszámított kamatlábnak kell lennie.

Ezenfelül e hitelek vonatkozásában, viszonossági jellegükből adódóan kompenzációs hatások érvényesülnek a nyújtott és a felvett hitelök között. A nyújtott hitel tényleges kamata így megegyezik a kapcsolódó felvett hitel effektív kamatlábával. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a hitel kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

A pénzügyi instrumentumok kivezetésre kerülnek, ha a befektetések cash flow-ihoz való jogok lejártak vagy azokat átadták, és az EU a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt lényegileg átadta egy másik félnek.

Későbbi értékelés

a)

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken mutatják ki. „Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” kategória valós értékének változásaiból eredő nyereségek és veszteségek az eredménykimutatásban szerepelnek abban az időszakban, amelyben felmerültek.

b)

A hitelek és követelések kimutatása amortizált bekerülési értéken történik az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával. A felvett hitelekre nyújtott hitelek esetén ugyanaz az effektív kamatláb alkalmazandó a nyújtott és a felvett hitelekre is, mivel ezek jellemzőiket tekintve back-to-back műveletek, a feltételeik és összegeik közötti különbségek nem lényegesek. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a hitel kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

c)

A lejáratig tartott eszközök kimutatása amortizált bekerülési értéken történik az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával. Az EU jelenleg nem rendelkezik lejáratig tartott befektetéssel.

d)

Az értékesíthető pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken tartják nyilván. Az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének változásaiból származó nyereséget és veszteséget a valós értékelés értékelési tartalékában mutatják ki, kivéve a nem monetáris pénzügyi eszközök átszámítási különbözeteit, amelyeket az eredménykimutatásban tüntetnek fel. Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt eszközök kivezetésekor vagy értékvesztésekor a korábban a valós értékelés értékelési tartalékában megjelenített valósérték-kiigazítások kumulált összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető pénzügyi eszközök effektívkamatláb-módszerrel számított kamatát az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető tőkeinstrumentumok utáni osztalék megjelenítésére akkor kerül sor, amikor megállapítják az EU osztalékhoz való jogát.

Az aktív piacokon jegyzett befektetések valós értékei az aktuális vételi áron alapulnak. Az EU a nem aktív piacú pénzügyi eszközök (valamint a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok és a tőzsdén kívüli derivatívák) esetében értékelési technika alkalmazásával állapítja meg a valós értéket. Ilyen technika a szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított legutóbbi ügyletek felhasználása, a lényegében megegyező egyéb instrumentumok alapul vétele, a diszkontált cash flow-elemzés, az opciós árazási modellek és a piaci résztvevők által általában alkalmazott egyéb értékelési technikák.

Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt, a kockázatitőke-alapokban lévő, aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező befektetések értékelése az elszámolható nettó eszközértéken történik, amelyet valós értékükkel egyenlőnek tekintenek.

Azokban az esetekben, amikor az aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező tőkeinstrumentumokban lévő befektetések valós értékét nem lehet megbízhatóan mérni, akkor e befektetéseket az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékelik.

Pénzügyi eszközök értékvesztése

Az EU minden egyes mérlegfordulónapkor megvizsgálja, hogy egy adott pénzügyi eszköz értékvesztését indokolják-e objektív tények. A pénzügyi eszközre nézve akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el értékvesztési veszteség, ha objektív bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti megjelenítését követően bekövetkezett egy vagy több esemény által eredményezett értékvesztésnek, és a veszteséggel járó esemény(ek) megbízhatóan becsülhető hatással van(nak) a pénzügyi eszköz becsült jövőbeli cash flow-ira.

(a)   Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök

Ha a hitelek és követelések vagy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott lejáratig tartandó befektetések értékvesztésének bekövetkeztére nézve objektív bizonyítékok vannak, a veszteség összege az eszköz könyv szerinti értéke és a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával diszkontált (jövőbeli hitelveszteségeket nem tartalmazó) becsült jövőbeli cash flow-k jelenértéke közötti különbségnek felel meg. Az eszköz könyv szerinti értékét csökkentik, a veszteség összegét pedig az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ha a hitel vagy a lejáratig tartandó befektetés változó kamatlábú, az esetleges értékvesztések értékelésének diszkont kamatlába a szerződés szerint meghatározott folyó effektív kamatlábnak felel meg. Egy biztosítékkal fedezett pénzügyi eszközből származó jövőbeli cash flow-k becsült jelenértékének kiszámítása figyelembe veszi a biztosíték érvényesítéséből származó cash flow-kat, levonva a biztosíték megszerzésének és értékesítésének a költségeit, akár valószínű a biztosíték érvényesítése, akár nem. Ha az értékvesztés összege egy későbbi időszakban csökken, és a csökkenést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, a korábban elszámolt értékvesztést az eredménykimutatásban visszaírják.

(b)   Valós értéken nyilvántartott eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt részesedésszerzések esetén az értékvesztés megállapításakor azt vizsgálják, hogy az értékpapír valós értéke jelentős mértékben, illetve tartósan a bekerülési értéke alá csökkent-e. Ha az értékesíthető pénzügyi eszközöknél bizonyíték van ez utóbbira nézve, a halmozott veszteséget – amely az akvizíciós költség és az eredménykimutatásban az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztéssel csökkentett aktuális valós érték különbségének felel meg – kivezetik a tartalékokból és az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az eredménykimutatásban a tőkeinstrumentumokkal kapcsolatban megjelenített értékvesztések sztornírozása nem az eredménykimutatáson keresztül történik. Ha egy későbbi időszakban az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt adósságinstrumentum valós értéke emelkedik, és a növekedést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, az értékvesztést az eredménykimutatáson keresztül sztornírozzák.

1.5.6.    Készletek

A készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon mutatják ki. A bekerülési érték meghatározása a FIFO módszerrel történik. A késztermékek, valamint a befejezetlen termelés és félkész termékek bekerülési értéke a nyersanyag-ráfordítást, a közvetlen munkaerőköltségeket, az egyéb közvetlenül hozzárendelhető költségeket és a termeléshez kapcsolódó (a szokásos működési kapacitáson alapuló) általános költségeket foglalja magában. A nettó realizálható érték a befejezéssel és értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett becsült értékesítési ár (szokásos üzletmenet során). Amennyiben a készleteket azzal a céllal tartják, hogy azokhoz a nagyközönség díjmentesen vagy jelképes díj ellenében juthasson, értékelésük a bekerülési érték és a folyóáras pótlási érték közül a kisebbiken történik. A folyóáras pótlási érték az a költség, amely az EU számára merülne fel az eszköz beszámolókészítési időpontban való beszerzésekor.

1.5.7.    Előfinanszírozási összegek

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi szerződésben, határozatban, megállapodásban vagy alap-jogiaktusban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Amennyiben a kedvezményezettnél nem merülnek fel elszámolható kiadások, köteles az előfinanszírozási előleget visszafizetni az EU-nak. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkenthetik az elfogadott (kiadásként lekönyvelt) elszámolható költségek.

A későbbi mérlegfordulónapokon az előfinanszírozás értéke megfelel a mérlegben kezdetben megjelenített összeg(ek)nek, csökkentve az időszak során felmerült elszámolható költségekkel (adott esetben ideértve a becsült összegeket is).

Az előfinanszírozás utáni kamat megjelenítése a megfelelő megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a kamat realizálásakor történik. Év végén a legmegbízhatóbb információra alapozva becslést készítenek az elhatárolt kamatbevételről és azt szerepeltetik a mérlegen.

A tagállamok részére fizetett egyéb olyan előlegeket, amelyek a tagállamok által a kedvezményezettjeik részére teljesített előlegek EU általi visszatérítéséből származnak (beleértve a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközöket), eszközként jelenítik meg az előfinanszírozási megnevezés alatt. A tagállamok részére fizetett egyéb előlegeket ezt követően a mérlegben eredetileg megjelenített összegen értékelik, amelyet csökkentenek a végső kedvezményezetteknél felmerült elszámolható kiadások észszerű és támogatható feltételezések alapján kiszámolt legjobb becslésével.

Az Európai Fejlesztési Alap vagy egyéb, a konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egység vagyonkezelői alapjainak nyújtott uniós hozzájárulásokat szintén előfinanszírozásként sorolják be, mivel céljuk, hogy pénztárkészletet biztosítsanak a vagyonkezelői alap részére, hogy az a vagyonkezelői alap célkitűzései értelmében meghatározott egyedi tevékenységeket tudjon finanszírozni. A vagyonkezelői alapoknak nyújtott uniós hozzájárulásokat az uniós hozzájárulás eredeti összegén értékelik, amelyet csökkentenek a vagyonkezelői alapnál a beszámolási időszak során felmerült és az alapul szolgáló megállapodásnak megfelelően az uniós hozzájáruláshoz allokált elszámolható kiadásokkal, beleértve adott esetben becsült összegeket is.

1.5.8.    Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések

Mivel az uniós számviteli szabályok a visszterhes ügyletek és a nem visszterhes ügyletek elkülönített bemutatását írják elő, a beszámoló elkészítéséhez a követeléseket visszterhes ügyletből származóként, a behajtható követeléseket pedig nem szerződésből eredő nem visszterhes ügyletből származóként határozzuk meg (amikor az EU értéket kap egy másik gazdálkodó egységtől anélkül, hogy cserébe közvetlenül hozzávetőleg ugyanolyan értéket nyújtana – például tagállamoktól származó, saját forrásokhoz kapcsolódó behajtható követelések).

A visszterhes ügyletekből származó követelések megfelelnek a pénzügyi eszközök fogalommeghatározásának, így a hitelek és követelések alá vannak besorolva és ennek megfelelően értékelik azokat (lásd az 1.5.5. megjegyzést). A pénzügyi eszközöket érintő megjegyzésekben a visszterhes ügyletekből származó követelésekre vonatkozó közzétételek tartalmazzák a visszterhes ügyletekből származó aktív időbeli elhatárolásokat, mivel azok nem lényegesek.

A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett (kamatokkal és büntetésekkel kiigazított) eredeti összegen tartják nyilván. A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az EU nem fogja tudni beszedni a nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések eredeti feltételei szerint esedékes valamennyi összeget. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a megtérülő érték közötti különbözetnek felel meg. A leírás összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. A kinnlévő, de egyedi leírással még nem érintett beszedési megbízások esetében általános leírás megjelenítésére kerül sor a korábbi tapasztalatok alapján. Lásd az 1.5.14. megjegyzést, amely az év végén elszámolt elhatárolt bevételek kezelésére vonatkozik. A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelésként feltüntetett és kimutatott összegek nem pénzügyi eszközök, mivel nem olyan szerződésből származnak, amely pénzügyi kötelezettséget vagy tőkeinstrumentumot keletkeztetne. A pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben azonban a nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket adott esetben a visszterhes ügyletekből származó követelésekkel együtt mutatják ki.

1.5.9.    Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek pénzügyi eszközök, és magukban foglalják a következőket: a készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló vagy felmondásos betétek, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetések.

1.5.10.    Nyugdíj és egyéb munkavállalói juttatások

Nyugdíjkötelezettségek

Az EU meghatározott nyugdíjjuttatási programokat működtet. A munkavállalók fizetéséből levont hozzájárulás e juttatások becsült költségeinek egyharmadát teszi ki – a kötelezettséget azonban nem finanszírozzák. A meghatározott nyugdíjjuttatási programokkal kapcsolatos kötelezettség mérlegben kimutatott értéke a meghatározott juttatási kötelem mérlegfordulónapi – a programeszközök valós értékével csökkentett – jelenértékével egyenlő. A meghatározott juttatási kötelem értékét biztosításmatematikusok számítják ki a „kivetített jóváírási egység” módszer alkalmazásával. A meghatározott juttatási kötelem jelenértékét a becsült jövőbeli pénzeszköz-kiáramlások diszkontálásával határozzák meg, ahol a diszkonttényező azon pénznemben meghatározott államkötvények kamatlábainak felel meg, amelyben a juttatásokat fogják kifizetni és amelyek lejárati feltételei közelítik a szóban forgó nyugdíjkötelezettség feltételeit.

A tapasztalati módosításokból és az aktuáriusi feltételezések változásaiból adódó aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg. A múltbeli szolgálat költségeit közvetlenül az eredménykimutatásban mutatják ki, kivéve, ha a nyugdíjprogram változtatásait ahhoz kötik, hogy az alkalmazottak egy meghatározott ideig szolgálatban maradjanak (megszolgálási időszak). Ebben az esetben a múltbeli szolgálat költségeinek amortizációja a megszolgálási időszakban lineárisan történik.

Munkaviszony megszűnése utáni betegbiztosítási juttatások

Az EU az egészségügyi kiadások visszatérítése révén nyújt egészségügyi juttatásokat munkavállalói számára. A napi igazgatás ellátására különálló alapot hoztak létre. A rendszer által nyújtott szolgáltatások igénybevételére a jelenlegi és a már nyugdíjazott munkavállalók, az özvegyek, valamint azok hozzátartozói jogosultak. Az „inaktív” személyeknek (nyugdíjasok, árvák stb.) nyújtott juttatásokat a „Munkaviszony megszűnése utáni munkavállalói juttatások” közé sorolják. Tekintve e juttatások jellegét, aktuáriusi számításokra van szükség. A mérlegben szereplő kötelezettség meghatározásának alapja a nyugdíjfizetési kötelezettség számításához használthoz hasonló (lásd fentebb).

1.5.11.    Céltartalékok

Céltartalékok kimutatására akkor kerül sor, ha múltbeli események eredményeként az EU-nak meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik felekkel szemben, és nagy a valószínűsége, hogy a kötelem kiegyenlítéséhez forráskiáramlásra lesz szükség, amelynek összegét megbízhatóan becsülni lehet. Jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege az adott kötelem rendezéséhez szükséges kiadások beszámolókészítéskor megbecsült összege. Ha a céltartalék nagyszámú tételt érint, akkor a kötelem becslése az összes lehetséges kimenetelnek a kapcsolódó valószínűségekkel történő súlyozásával történik („várható érték” módszer).

1.5.12.    Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként, vagy amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségként (felvett hitelek), vagy pénzügyigarancia-kötelezettségként tartják nyilván.

A felvett hitelek a hitelintézetektől felvett hitelekből és okiratba foglalt adósságokból állnak. A felvett hitelek kezdeti megjelenítése valós értéken történik, amely a felmerült ügyleti költségekkel csökkentett kibocsátásból származó bevételnek (a kapott ellenérték valós értéke) felel meg, a későbbi nyilvántartás pedig amortizált bekerülési értéken az effektívkamatláb-módszer használatával történik; az ügyleti költségekkel csökkentett bevételek és a visszafizetési érték közötti esetleges különbözeteket a felvett hitelek futamideje alatt az eredménykimutatásban jelenítik meg az effektívkamatláb-módszer használatával. Lényegességi megfontolások alapján a felvett hitelekből nyújtott hitelek esetén előfordulhat, hogy az effektívkamatláb-módszert nem lehet a hitelekre és felvett hitelekre alkalmazni. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a hitel kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek közé tartozónak számítanak a negatív valós értékű származtatott eszközök. Számviteli elszámolásuk ugyanúgy történik, mint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök elszámolása, lásd az 1.5.5. megjegyzést.

A pénzügyigarancia-kötelezettség kezdeti megjelenítése valós értéken történik, amely a kapott díjnak felel meg. A későbbiekben a pénzügyigarancia-kötelezettséget a pénzügyigarancia-kötelezettség rendezéséhez várhatóan szükséges költségek legjobb becslése, illetve az eredetileg kimutatott – és adott esetben a halmozott amortizációval csökkentett – összeg közül a magasabbikon értékelik. Az EU akkor jeleníti meg a pénzügyigarancia-kötelezettséget, amikor ellenértéket kap a garancia nyújtásáért, vagyis piaci feltételek mellett, vagy amikor a garancia valós értéke megbízhatóan értékelhető. Amennyiben a közvetlenül megfeleltethető garanciaszerződéseknek nincs aktív piaca, az EU a nyújtott garanciát függő kötelezettségként jeleníti meg (lásd az 1.7.2. megjegyzést) vagy – amikor valószínűbb, hogy a kötelezettség rendezéséhez erőforrás-kiáramlásra lesz szükség – az EU céltartalékot jelenít meg (lásd az 1.5.11. megjegyzést).

A pénzügyi kötelezettségek a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepelnek.

A Bizottság működési tevékenységének részeként figyelembe vett uniós vagyonkezelői alapok a Bizottság beszámolójában és konszolidált formában az uniós éves beszámolóban szerepelnek. Az egyéb donorok által az uniós vagyonkezelői alapokhoz nyújtott hozzájárulások ezért teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevételre vonatkozó kritériumokat, és pénzügyi kötelezettségként vannak feltüntetve, amíg nem teljesülnek az átadott hozzájárulásokhoz kapcsolódó feltételek, vagyis amíg elszámolható költségek nem merülnek fel a vagyonkezelői alapnál. A vagyonkezelői alapnak meghatározott projekteket kell finanszíroznia, és a megszüntetésekor vissza kell térítenie a fennmaradó pénzeszközöket. A mérlegfordulónapon a fennálló hozzájárulási kötelezettségeket a kapott hozzájárulások összegén értékelik, amelyet csökkentenek a vagyonkezelői alapnál felmerült kiadásokkal, beleértve adott esetben becsült összegeket is. Beszámolási célokból a nettó kiadásokat az egyéb donorok hozzájárulásaihoz allokálják a december 31-ig befizetett nettó hozzájárulások arányában. A hozzájárulások ezen allokációja csupán indikatív. A vagyonkezelői alap felszámolásakor a fennmaradó források tényleges felosztását a vagyonkezelői alap igazgatótanácsa határozza meg.

1.5.13.    Szállítói kötelezettségek

Az EU szállítói kötelezettségeinek jelentős összege a vissza nem térítendő támogatások, illetve egyéb uniós finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos (nem visszterhes ügyletek). A költségtérítési igény beérkezésekor az igényelt összeget szállítói kötelezettségként számolják el. A szállítói kötelezettségeket az elszámolható költségek ellenőrzése és elfogadása után az elfogadott és elszámolható összegen értékelik.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező szállítói kötelezettségek megjelenítése az eredeti összegről szóló számla beérkezésekor történik, a megfelelő kiadásokat a készletek vagy szolgáltatások leszállításakor és EU általi átvételekor könyvelik rá a számlákra.

1.5.14.    Időbeli elhatárolások

A gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve az EU már leszállította a készleteket, vagy érvényben van egy (például szerződés szerinti) szerződéses megállapodás, elhatárolt bevételként jelenik meg a pénzügyi kimutatásokban. Az év végén továbbá ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elhatárolják és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

A kiadásokat szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a Bizottság által kiadott részletes működési és gyakorlati iránymutatásnak megfelelően végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós képet nyújtanak az általuk bemutatni kívánt gazdasági és egyéb jelenségekről. Ehhez hasonlóan, amennyiben olyan szolgáltatásokra vagy árukra vonatkozóan teljesítettek kifizetést, amelyeket még nem szállítottak le, a kiadást elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

1.6.   EREDMÉNYKIMUTATÁS

1.6.1.    Bevételek

NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

Az uniós bevételek legnagyobb része nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódik:

Héa- és GNI-alapú források

A bevételeket abban az időszakban jelenítik meg, amikor a Bizottság felszólítja a tagállamokat hozzájárulásuk megtételére. Értékelésük „lehívott összegen” történik. Mivel a héa- és a GNI-alapú források az érintett költségvetési év adatainak becslésén alapulnak, e források korrekciók tárgyát képezhetik, ugyanis a végső adatok tagállamok általi közzétételéig változásokra kerülhet sor. A változás becslésben okozott hatását azon időszak nettó többletének/hiányának megállapításakor veszik figyelembe, amelyben a változásra sor került.

Tradicionális saját források

A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor a megfelelő havi „A” kimutatások (ideértve a beszedett vámokat, valamint a garantált és nem vitatott esedékes összegeket is) megérkeznek a tagállamoktól. A beszámolókészítés időpontjában az időszak vonatkozásában a tagállamok által beszedett, de a Bizottságnak még meg nem fizetett bevételeket megbecsülik és elhatárolt jövedelemként mutatják ki. A tagállamoktól kapott negyedéves „B” kimutatásokat (ideértve a be nem szedett és biztosítékkal nem fedezett vámokat, valamint az adós által vitatott garantált összegeket is) azon beszedési költségekkel csökkentett bevételekként jelenítik meg, amelyekre a tagállamok jogosultak. A becsült be nem szedett összegre nézve emellett értékcsökkenést is elszámolnak.

Pénzbírságok

A pénzbírságokból származó bevételek kimutatása akkor történik, amikor meghozták a pénzbírságot előíró uniós határozatot és arról hivatalosan értesítették a címzettet. Amennyiben a vállalkozás fizetőképességét illetően kételyek merülnek fel, a jogosultság után értékvesztést számolnak el. A pénzbírságot előíró határozatot követően az adósnak az értesítés napjától számítva két hónapja van az alábbiak egyikére:

a)

elfogadja a határozatot, ebben az esetben az előírt határidőn belül ki kell fizetnie a pénzbírságot, és az összeget az Unió véglegesen beszedi;

b)

vagy nem fogadja el a határozatot, amely esetben az uniós jognak megfelelően fellebbezést nyújt be.

Mindazonáltal a pénzbírságot az előírt három hónapos határidőn belül meg kell fizetnie, mivel a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya (az Európai Unióról szóló szerződés 278. cikke), vagy az összegről bizonyos feltételek mellett és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének hozzájárulásával az adós bankgaranciát is bemutathat.

Ha a vállalkozás megfellebbezi a határozatot és előzetesen már kifizette a pénzbírságot, az összeg függő kötelezettségként jelenik meg. Mivel azonban a címzett uniós határozattal szembeni fellebbezése nem halasztó hatályú, a beérkezett pénzeszközt a behajtható követeléssel szemben számolják el. Amennyiben fizetés helyett garanciát adnak, úgy a pénzbírságot továbbra is behajtható követelésként tartják nyilván. Amennyiben valószínűnek látszik, hogy a Törvényszék nem az Unió javára dönt, e kockázat fedezésére céltartalékot számolnak el. Ha átmeneti fizetés helyett garanciát adtak, a fennálló behajtható követelés a szükséges mértékben leírásra kerül. A beérkezett fizetések elhelyezésére szolgáló bankszámlák után a Bizottság kamatot kap: ezt az elhatárolt kamatot bevételként számolják el és az esetleges függő kötelezettség értékét ennek megfelelően növelik.

2010-től kezdődően az összes előzetesen beszedett pénzbírságot a Bizottság kezeli egy külön erre a célra létrehozott alapban (BUFI), és pénzügyi instrumentumokba fektetik be.

VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

Az áru- és szolgáltatásértékesítésekből származó bevételek megjelenítésére akkor kerül sor, amikor az áruk tulajdonjogával járó lényeges kockázatok és hasznok átszállnak a vásárlóra. A szolgáltatásnyújtást tartalmazó ügyletek bevételeit az ügyletnek a beszámoló fordulónapján érvényes teljesítési foka függvényében jelenítik meg.

Kamatbevételek és kamatráfordítások

A kamatbevételeket és kamatráfordításokat az effektívkamatláb-módszer használatával az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ezzel a módszerrel számítják ki a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét, valamint ezzel a módszerrel osztják fel a kamatbevételeket, illetve kamatráfordításokat a megfelelő időszakban. Az effektív kamatláb számításakor az EU megbecsüli a cash flow-kat, aminek során figyelembe veszi a pénzügyi instrumentum valamennyi szerződéses feltételét (például az előtörlesztési opciókat), de nem veszi figyelembe a jövőbeli várható hitelveszteségeket. A számítás figyelembe veszi a szerződéses felek közötti, az effektív kamatláb szerves részét képező valamennyi fizetett, illetve kapott díjat és kamatot, az ügyleti költségeket, valamint minden egyéb kedvezményt és felárat.

Amint megtörtént a pénzügyi eszköz vagy a hasonló pénzügyi eszközök csoportjának értékvesztés miatti leírása, a kamatbevételek megjelenítése az értékvesztés mérése céljából a jövőbeli cash flow-k diszkontálására használt kamatláb alkalmazásával történik.

Osztalékbevételek

Az osztalékból és hasonló felosztásokból származó bevétel elszámolása akkor történik, amikor a kifizetéshez való jog keletkezik.

1.6.2.    Kiadások

Az EU kiadásainak többsége nem visszterhes ügyletekből származó kiadás. Ezek a kedvezményezetteknek nyújtott transzferekkel kapcsolatosak és három típusba sorolhatók: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok.

A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben a transzfer természetét rendelet engedélyezi (költségvetési rendelet, személyzeti szabályzat vagy egyéb rendelet), vagy a transzfer engedélyezéséről megállapodást írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre észszerű becslés adható.

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségtérítési igény érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező visszterhes ügyletekhez kötött kiadások kimutatására a készletek leszállításakor és az Európai Unió általi átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik. Az időszakban igénybe vett, de még leszámlázatlan – vagy el nem fogadott számlával rendelkező – szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordításokat a mérlegfordulónapon az eredménykimutatásban becsülik meg és számolják el.

1.7.   FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

1.7.1.    Függő követelések

A függő követelés olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges követelés, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EU ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.

1.7.2.    Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az Európai Unió ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem jelenítik meg, mert nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni.

1.8.   CASH FLOW-KIMUTATÁS

Az EU pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek teremtésére irányuló képessége, valamint e cash flow-k felhasználása iránti igénye értékelésének alapjául a cash flow-adatok szolgálnak.

A cash flow-kimutatás az indirekt módszer alkalmazásával készül. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi év gazdasági eredményét módosítják a nem készpénzjellegű tranzakciók hatásaival, a múltbeli vagy jövőbeli működési pénzbevételek vagy -kifizetések aktív vagy passzív időbeli elhatárolásaival, és a cash flow-k befektetésével kapcsolatos bevételi vagy kiadási tételekkel.

Az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított tranzakciókból származó cash flow-kat az EU beszámolási pénznemében (euró) kell elszámolni, az eurótól eltérő pénznemben lévő összegre az eurónak és az eurótól eltérő pénznemnek a cash flow időpontjában érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva.

A cash flow-kimutatás az adott időszak cash flow-it mutatja be működési és beruházási tevékenységek szerint csoportosítva (az Uniónak nincs finanszírozási tevékenysége).

A működési tevékenységek az Unió beruházási tevékenységektől különböző tevékenységei. A végrehajtott tevékenységek többsége ide tartozik. A kedvezményezetteknek nyújtott hitelek (és adott esetben az ahhoz kapcsolódó hitelfelvételek) nem minősülnek beruházási (vagy finanszírozási) tevékenységnek, mivel az Unió általános célkitűzéseinek és így napi műveleteinek részét képezik.

Beruházási tevékenység az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint a pénzeszköz-egyenértékesek között nem szereplő egyéb beruházások vásárlása és értékesítése. A beruházási tevékenységek nem foglalják magukban a kedvezményezetteknek nyújtott hiteleket. A cél az Unió által végrehajtott tényleges beruházások bemutatása.

2.   MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

ESZKÖZÖK

2.1.   IMMATERIÁLIS JAVAK

millió EUR

Bruttó érték 2016.12.31-én

820

Növekedés

105

Elidegenítés

(1)

Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás

4

Egyéb változások

12

Bruttó érték 2017.12.31-én

940

Halmozott amortizáció 2016.12.31-én

(439)

Éves értékcsökkenési leírás

(96)

Visszaírt amortizáció

(3)

Elidegenítés

4

Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás

(2)

Egyéb változások

0

Halmozott amortizáció 2017.12.31-én

(535)

Könyv szerinti érték 2017.12.31-én

405

Könyv szerinti érték 2016.12.31-én

381

A fenti összegek elsősorban számítógépes szoftverekhez kapcsolódnak.

2.2.   INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

A „Világűrbe telepített eszközök” kategória a két uniós űrprogramhoz: a globális navigációs műholdrendszerhez (GNSS-rendszer), azaz a Galileóhoz és az EGNOS-hoz, valamint a Kopernikusz uniós Föld-megfigyelési programhoz kapcsolódó működő tárgyi eszközöket fedi le, míg az űrrendszerek még nem működő eszközeit a „Befejezetlen beruházások” megnevezés tartalmazza.

A Galileo esetében 2017-ben négy új műholddal egészítették ki a működő konstellációt, így az már 18 műholdból áll. A Galileo működő tárgyi eszközei 2017. december 31-én nettó 2 276 millió EUR-t tettek ki (2016: 2 146 millió EUR). Az összesen 1 026 millió EUR (2016: 756 millió EUR) összegű fennmaradó befejezetlen beruházások magukban foglalják a 2017 decemberében fellőtt négy műholdat, amelyeknél azonban a mérlegfordulónapig még nem fejezték be a Föld körüli pályán végzett tesztelést. A Galileo rendszer fejlesztése a teljes működési kapacitás eléréséig folytatódik. A rendszer elkészültekor a Galileo konstelláció 24 működő műholdból és 6 tartalékműholdból fog állni.

A Kopernikuszt illetően 2017-ben egy új műhold (Sentinel 2B) kezdte meg működését a többi négy működő Kopernikusz-műholdon felül, így a Kopernikusz működő befektetett eszközeinek összértéke 1 140 millió EUR-ra emelkedett (2016: 1 073 millió EUR), amely nem tartalmaz halmozott amortizációt. A Kopernikusz-műholdakhoz kapcsolódóan további 1 443 millió EUR-t jelenítettek meg befejezetlen beruházásként (2016: 1 133 millió EUR).

Az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) földi infrastruktúrájához kapcsolódóan 67 millió EUR (2016: 83 millió EUR) összegű tárgyi eszköz ugyancsak a „Világűrbe telepített eszközök” megnevezés alatt van feltüntetve. Ezenfelül az EGNOS befejezetlen beruházásai 52 millió EUR-t tesznek ki (2016: 21 millió EUR).

Az EU űrprogramjaihoz kapcsolódó eszközök kiépítése az Európai Űrügynökség támogatásával folyik.

Ingatlanok, gépek és berendezések

millió EUR

 

Telek és épületek

Világűrbe telepített eszközök

Gépek és berendezések

Bútorok és járművek

Számítástechnikai berendezések

Egyéb

Pénzügyi lízingek

Befejezetlen beruházások

Összesen

Bruttó érték 2016.12.31-én

5 297

3 603

583

269

658

298

2 783

2 292

15 783

Növekedés

84

0

27

14

62

17

9

1 417

1 630

Elidegenítés

(24)

(1)

(17)

(19)

(49)

(8)

(0)

(119)

Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás

98

641

2

1

1

1

(5)

(743)

(5)

Egyéb változások

1

21

1

1

3

2

(44)

(14)

Bruttó érték 2017.12.31-én

5 456

4 264

597

266

675

309

2 787

2 920

17 273

Halmozott értékcsökkenés 2016.12.31-én

(2 865 )

(301)

(474)

(186)

(535)

(203)

(1 150 )

 

(5 715 )

Éves értékcsökkenési leírás

(182)

(480)

(44)

(20)

(64)

(30)

(97)

 

(917)

Visszaírt értékcsökkenés

9

2

18

1

 

29

Elidegenítés

13

1

8

16

32

7

 

78

Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás

0

0

(0)

(0)

(1)

(0)

3

 

2

Egyéb változások

(1)

(1)

(1)

(1)

(2)

(0)

 

(6)

Halmozott értékcsökkenés 2017.12.31-én

(3 035 )

(780)

(502)

(188)

(553)

(226)

(1 244 )

 

(6 528 )

KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK 2017.12.31-én

2 422

3 484

95

78

122

83

1 543

2 920

10 745

KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK 2016.12.31-én

2 432

3 302

109

83

122

95

1 633

2 292

10 068

2.3.   TŐKEMÓDSZERREL ELSZÁMOLT BEFEKTETÉSEK

A Bizottság által képviselt EU-nak az Európai Beruházási Alapban (EBA) való részesedését számvitelileg társult vállalkozásként kezelik a tőkemódszer alkalmazásával. Az EBA az EU kockázati tőkére, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részére nyújtott garanciákra specializálódott pénzügyi intézménye. Az EBA székhelye Luxembourgban található. Az EBA olyan köz-magán társulásként működik, amelynek tagjai az Európai Beruházási Bank (EBB), az EU és pénzügyi intézmények egy csoportja. 2017. december 31-én az EU 29,7 %-os tulajdonosi érdekeltséggel (2016: 28,1 %) és a szavazati jogok 29,7 %-ával (2016: 28,1 %) rendelkezett az EBA-ban. Alapszabályával összhangban az EBA köteles éves nettó eredményének legalább 20 %-át kötelező tartalékba allokálni mindaddig, amíg az összesített tartalék el nem éri a jegyzett tőke 10 %-át. Ez a tartalék nem osztható szét.

millió EUR

 

Európai Beruházási Alap

Részesedés 2016.12.31-én

528

Hozzájárulások

44

Kapott osztalékok

(7)

Részesedés a nettó eredményből

21

Részesedés a nettó eszközökben

(6)

Részesedés 2017.12.31-én

581

Az EU-hoz részesedési százaléka alapján a következő könyv szerinti értékek rendelhetők hozzá:

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

 

EBA összesen

EBA összesen

Eszközök

2 488

2 301

Kötelezettségek

(532)

(423)

Bevételek

263

240

Kiadások

(153)

(118)

Többlet/(hiány)

110

122

A fentiekben összefoglalt pénzügyi információk összeegyeztetése az EBA-ban való érdekeltség könyv szerinti értékével az alábbi:

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

A társult vállalkozás nettó eszközei

1 956

1 878

A Bizottság tulajdonosi érdekeltsége az EBA-ban

29.7 %

28.1 %

Könyv szerinti érték

581

528

A Bizottság által képviselt EU 2017. december 31-ig az EBA jegyzett tőkéjében való jegyzett részvényeinek 20 %-át fizette be, a még le nem hívott összegek az alábbiak:

millió EUR

 

Teljes EBA-tőke

Uniós jegyzés

Teljes jegyzett tőke

4 500

1 337

Befizetett

(900)

(267)

Még le nem hívott

3 600

1 070

2.4.   PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

millió EUR

 

Megjegyzés

2017.12.31.

2016.12.31.

Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök

 

 

 

Értékesíthető pénzügyi eszközök

2.4.1

11 758

9 131

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

2.4.2

16

Hitelek

2.4.3

48 205

53 116

 

 

59 980

62 247

Rövid lejáratú pénzügyi eszközök

 

 

 

Értékesíthető pénzügyi eszközök

2.4.1

1 873

1 311

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

2.4.2

6

0

Hitelek

2.4.3

6 776

2 361

 

 

8 655

3 673

Összesen

 

68 635

65 920

2.4.1.    Értékesíthető pénzügyi eszközök

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

BUFI-befektetések

2 158

2 013

Felszámolás alatt álló ESZAK

1 658

1 685

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

188

188

 

4 004

3 886

Költségvetési garanciákra vonatkozó garanciaalapok:

 

 

ESBA-garanciaalap

3 414

948

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

2 199

2 069

 

5 613

3 017

A költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök:

 

 

Horizont 2020

1 730

1 213

Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus

665

719

ETF Startup eszköz

483

476

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

482

483

Délkelet-Európáért Európai Alap

119

118

Kockázatitőke-műveletek

113

132

Egyéb

422

398

 

4 014

3 539

Összesen

13 632

10 442

Hosszú lejáratú

11 758

9 131

Rövid lejáratú

1 873

1 311

Az összesen 13 632 millió EUR-ból az EU 12 048 millió EUR összegű értékesíthető pénzügyi eszközt tart hitelpapír (például kötvények) formájában, valamint 1 333 millió EUR összegű tőkeinstrumentumot és 251 millió EUR-t az EBB egységesített alapjában (pénzpiaci alapjában) eszközölt befektetésekben. A hitelpapírokat és az EBB egységesített alapjában lévő befektetési jegyeket elsősorban arra használják, hogy ideiglenesen befektessék az uniós garancia- és kockázatmegosztási eszközökhöz allokált összegeket, amíg azokat a garancia lehívásakor fel nem használják.

BUFI-befektetések

A versenyjogi ügyekhez kapcsolódó előzetesen beszedett pénzbírságokat egy külön erre a célra létrehozott alapba („Budget Fines Fund” – BUFI, költségvetési pénzbírságok alapja) allokálják, és a Bizottság értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt adósságinstrumentumokba fekteti be.

Felszámolás alatt álló ESZAK

A felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) összegei esetében minden értékesíthető pénzügyi eszköz euróban denominált és aktív piacokon jegyzett hitelpapírt.

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

Az EU pénzügyi befektetést tart az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tőkéjében, amelyben 2017. december 31-én a tartott részvények száma 90 044 volt (2016: 90 044 részvény), vagyis a teljes jegyzett tőke 3 %-a. Az EU összesen 900 millió EUR összegű jegyzett tőkét jegyzett, amelyből 713 millió EUR jelenleg még le nem hívott. Az EBRD-t létrehozó megállapodás szerint a részvényesekre bizonyos szerződéses korlátozások vonatkoznak, mint például az, hogy a részvények nem átruházhatók, és azokat legfeljebb az eredeti bekerülési értéken lehet visszaváltani.

Az EU az EBRD-ben való befektetését valós értéken értékeli. Az eredeti bekerülési érték a valós érték legjobb becslésének tekinthető, különösen a fent említett szerződéses korlátozások miatt. Bár az EBRD részvényeit nem jegyzik tőzsdén, a saját tőkéjét érintő közelmúltbeli ügyletek (a tőke névértéken történő kibocsátása) jelzi, hogy ebben a helyzetben a valós érték legjobb becslése a bekerülési érték.

KÖLTSÉGVETÉSI GARANCIÁKRA VONATKOZÓ GARANCIAALAPOK

ESBA-garanciaalap

Az ESBA-rendelet szerint az ESBA-garanciaalapot azzal a céllal hozták létre, hogy likviditási puffert biztosítson az EBB-nél a finanszírozásaival, valamint az ESBA-megállapodás értelmében az ESBA uniós garanciájára jogosult beruházási műveletekkel kapcsolatban felmerülő potenciális veszteségekkel szemben – lásd a 4.1.1. megjegyzést. Az ESBA-garanciaalapot az uniós költségvetésből származó hozzájárulásokból finanszírozzák. A garanciaalap további forrásai a garanciaalap befektetett forrásainak hozama, az ESBA-megállapodás értelmében a garanciáért az EU által ellentételezésként kapott bevételek, valamint a nemteljesítő adósoktól a garancia korábbi lehívásai tekintetében az EBB által behajtott összegek. Az alapot a Bizottság kezeli, amely az ESBA-garanciaalap eszközeit befektetheti a pénzügyi piacokon a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és a megfelelő prudenciális szabályokkal összhangban. Az ESBA-garanciaalap 2016 áprilisában kezdte meg működését. A 2017 decemberében (az (EU) 2017/2396 rendelettel) módosított ESBA-rendeletnek megfelelően feltöltése fokozatosan történik, és végül 9,1 milliárd EUR-t ér majd el, vagyis az ESBA-val kapcsolatos teljes uniós garanciakötelezettség 35 %-át.

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap magában foglalja az uniós költségvetés által garantált hiteleket, különösen az EBB saját forrásaiból finanszírozott, EU-n kívüli hitelezési műveleteit, a makroszintű pénzügyi támogatások (MFA) keretében nyújtott hiteleket, valamint az EU-n kívüli Euratom-hiteleket – lásd a 4.1.1. megjegyzést. Az EBB által kezelt e hosszú lejáratú eszköz (befektetett rész: 2 078 millió EUR) finanszírozza az Unió által garantált nemteljesítő hiteleket. Az alapot az uniós költségvetéséből nyújtott kifizetésekből, az alap eszközeivel végrehajtott befektetéseken realizált kamatokból, valamint azon nemteljesítő adósoktól behajtott összegekből finanszírozzák, akik miatt az alap garanciáit lehívták. Az alap összegét az év végén kintlévő garantált hitelek 9 %-ának megfelelő célösszegen kell tartani. A célösszeg és az alap eszközeinek év végi értéke közötti negatív különbséget az n+2. évi uniós költségvetésből kell fedezni, míg a többletet vissza kell fizetni az uniós költségvetésbe.

A KÖLTSÉGVETÉSBŐL TÁMOGATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

A költségvetésből támogatott valamennyi pénzügyi eszköz áttekintését a Pénzügyi kimutatás tárgyalása és elemzése című rész tartalmazza.

Horizont 2020

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló uniós rendelet értelmében új pénzügyi eszközöket hoztak létre, hogy javítsák a kutatással és innovációval foglalkozó jogalanyok finanszírozáshoz való hozzáférését. Ezek a következők: az InnovFin kutatási és innovációs célú hitel és garancia, amelynek keretében a Bizottság osztozik az EBB által indított új finanszírozási műveletek portfóliójához kapcsolódó pénzügyi kockázatban; a kkv-kezdeményezés felső határ nélküli garanciaeszközét (SIUGI) magában foglaló InnovFin kkv-garanciaeszköz, amelyet az EBA kezel, és amely garanciát és viszontgaranciát nyújt a pénzügyi közvetítőknek az új hitelportfóliókhoz (a SIUGI keretében a Bizottság osztozik a tagállamokkal, az EBA-val és az EBB-vel a nyújtott garanciához kapcsolódó pénzügyi kockázatban); valamint az InnovFin kutatási és innovációs célú tőkefinanszírozási eszköz, amely beruházást nyújt kockázatitőke-alapokba, és amelyet az EBA kezel.

Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus

A kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmust az EBB irányítja, a Bizottság befektetési portfólióját az EBB által a támogatható kutatási projektekre nyújtott hitelek és garanciák pénzügyi kockázatának fedezésére használják. A 2007–2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alatt összesen legfeljebb 1 milliárd EUR összegű uniós költségvetést allokáltak a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmusra. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alatt nincs új költségvetési hozzájárulás előirányozva a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmusra. Az EU átfogó kockázata a mechanizmushoz nyújtott hozzájárulásának összegére korlátozódik.

ETF Startup eszköz

Ezek olyan tőkeinstrumentumok, amelyeket a vállalkozási tevékenység megkezdésének megkönnyítését szolgáló program (Growth & Employment), a MAP-program, a CIP-program, valamint a technológia-transzfer kísérleti projekt finanszírozott, az EBA vagyonkezelésében, és amelyek a kkv-k létrehozásának és finanszírozásának kezdeti szakaszát támogatják, a megfelelő specializált kockázatitőke-társaságokba való befektetés révén.

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

Az 1316/2013/EU rendelet alapján az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszközét azzal a céllal hozták létre, hogy megkönnyítse az infrastrukturális projektek finanszírozáshoz való hozzáférését a közlekedés, a távközlés és az energiaügy ágazatában. Az eszközt az EU-val kötött megállapodás értelmében az EBB kezeli. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze a TEN-T projektek hitelgarancia-eszközének és a projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszának folytatása. A TEN-T projektek hitelgarancia-eszközét és a projektkötvény-kezdeményezés portfólióját 2016. január 1-jei hatállyal egyesítették az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi eszközében. Az eszköz elsőhelyi és alárendelt kölcsönök vagy garanciák formájában kockázatmegosztással segíti a hitelfinanszírozást, valamint projektkötvényekhez nyújt támogatást.

2.4.2.    Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

millió EUR

A származtatott pénzügyi eszköz típusa

2017.12.31.

2016.12.31.

Névleges összeg

Valós érték

Névleges összeg

Valós érték

Tőzsdén kívüli határidős devizaügylet

634

6

50

0

ESBA-garancia a tőkeportfólióra vonatkozóan

258

16

Összesen

892

23

50

0

Hosszú lejáratú

258

16

Rövid lejáratú

634

6

50

0

Az EU tőzsdén kívüli határidős devizaügyleteket köt az ESBA-garanciaalapban tartott, USD-ban denominált hitelpapírokhoz kapcsolódó devizakockázat fedezése érdekében. A tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek értelmében az EU devizában teljesíti a szerződésben rögzített névleges összeget („fizetési oldal”) – amint azt a fenti táblázat is tartalmazza – és lejáratkor euróban kapja meg a névleges összeget („bevételi oldal”). E származtatott ügyleteket valós értéken értékelik a mérlegfordulónapon, és vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként sorolják be attól függően, hogy valós értékük pozitív vagy negatív. 2017. december 31-én csak egy tőzsdén kívüli határidős devizaügylet volt aktív, amely 6 millió EUR pozitív valós értéket eredményezett (a valósérték-hierarchia 2. szintje), így az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök között került kimutatásra.

Az EBB csoport részére a részesedésszerzési portfóliókkal kapcsolatban nyújtott uniós ESBA-garancia származtatott pénzügyi eszközként került besorolásra, és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként vagy pénzügyi kötelezettségként van elszámolva (a valósérték-hierarchia 3. szintje) – lásd a 4.1.1. megjegyzést. 2017. december 31-én az EBB és az EBA által folyósított, mögöttes részesedésszerzés összege 258 millió EUR volt, és az ESBA sajáttőke-portfólióira vonatkozó uniós ESBA-garancia valós értéke összesen 16 millió EUR-t tett ki.

Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valósérték-hierarchiája

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

1. szint: Jegyzett aktív piaci árak

11 983

8 910

2. szint: A jegyzett árakon kívüli megfigyelhető inputok

510

231

3. szint: Értékelési technikák nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokkal

1 161

1 302

Összesen

13 654

10 442

Az időszak alatt nem voltak transzferek az 1. és a 2. szint között.

Nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokat alkalmazó értékelési technikákkal értékelt pénzügyi eszközök összeegyeztetése (3. szint)

millió EUR

Nyitó egyenleg 2016.12.31-én

1 302

Beszerzés és értékesítés

39

Időszaki nyereség vagy veszteség a pénzügyi bevételben vagy a finanszírozási költségekben

(21)

Nyereség vagy veszteség a nettó eszközökben

30

Transzfer a 3. szintre

Transzfer a 3. szintről

(188)

Egyéb

Záró egyenleg 2017.12.31-én

1 161

2.4.3.    Hitelek

millió EUR

 

Megjegyzés

2017.12.31.

2016.12.31.

Pénzügyi támogatások keretében nyújtott hitelek

2.4.3.1

54 844

55 134

Egyéb hitelek

2.4.3.2

137

343

Összesen

 

54 981

55 477

Hosszú lejáratú

 

48 205

53 116

Rövid lejáratú

 

6 776

2 361

2.4.3.1.   Pénzügyi támogatások keretében nyújtott hitelek

millió EUR

 

Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)

Fizetésimérleg-eszköz (BOP)

Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)

Euratom

Felszámolás alatt álló ESZAK

Összesen

Összesen 2016.12.31-én

47 456

4 272

2 964

252

191

55 134

Új hitelek

1 013

50

1 063

Visszafizetések

(1 150 )

(58)

(51)

(76)

(1 335 )

Árfolyam-különbözet

(1)

(7)

(8)

Könyv szerinti érték változásai

0

(8)

5

0

(8)

(11)

Értékvesztés

Összesen 2017.12.31-én

47 456

3 114

3 924

250

100

54 844

Hosszú lejáratú

42 300

1 700

3 846

203

96

48 144

Rövid lejáratú

5 156

1 414

78

47

5

6 700

A pénzügyi támogatások keretében nyújtott hitelek – a felszámolás alatt álló ESZAK hiteleit is beleértve – névértéke 2017. december 31-én összesen 54 093 millió EUR volt (2016: 54 373 millió EUR). A könyv szerinti érték változása megfelel az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak.

Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus lehetővé teszi, hogy egy tagállam számára pénzügyi támogatást nyújtsanak, ha általa nem befolyásolható rendkívüli körülmények folytán nehézségekkel küzd, vagy súlyos nehézségek komoly veszélye áll fenn. A segítségnyújtás hitel vagy hitelkeret formáját öltheti. Az ECOFIN Tanács 2010. május 9-i következtetéseiben a mechanizmus általános felső határát 60 milliárd EUR-ban rögzítették, de a jogszabályi korlát a kinnlevő összeg felső határát a saját források felső határán belül rendelkezésre álló mozgástérre korlátozza. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében nem tervezik sem új finanszírozási programok elindítását, sem új hitelkeret-megállapodások megkötését.

A fizetésimérleg-eszköz szakpolitikai alapú pénzügyi instrumentum, amely középtávú pénzügyi segítséget nyújt az Európai Unió azon tagállamainak, amelyeknek nem az euró a hivatalos pénzneme. A folyó fizetéseikkel vagy tőkemozgásaikkal kapcsolatban nehézségeket tapasztaló vagy komoly nehézségekkel fenyegetett tagállamok részére biztosít hitelfelvételi lehetőséget. Az eszköz keretében nyújtható hitelek maximális összege 50 milliárd EUR. E fizetésimérleg-hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja.

Az MFA szakpolitikai alapú pénzügyi instrumentum, amelynek keretében feltétel nélküli és célhoz nem rendelt fizetésimérleg- és/vagy költségvetés-támogatást nyújtanak jelenleg IMF-programban részt vevő, partneri viszonyban lévő harmadik országoknak. A támogatás közép- vagy hosszú lejáratú hitelek vagy támogatások, illetve ezek megfelelő kombinációjának formáját ölti, és általában valamely IMF által támogatott kiigazítási és reformprogram keretében nyújtott finanszírozást egészít ki. Ezeket a hiteleket a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap garantálja. 2017-ben az MFA támogatás keretében nyújtott új hitelfolyósítások összesen 1 013 millió EUR-t tettek ki, amelyből Ukrajnának 600 millió EUR-t, Tunéziának 300 millió EUR-t, Jordániának 100 millió EUR-t és Grúziának 13 millió EUR-t biztosítottak. A 2017. december 31-i állapot szerint az MFA támogatás keretében biztosított hitelkeret-megállapodáshoz kapcsolódóan további 460 millió EUR-t nyújtottak Tunézia (300 millió EUR), Jordánia (100 millió EUR) és Moldávia (60 millió EUR) számára, ám az összegeket még nem folyósították – lásd a 4.1.2. megjegyzést. Az MFA hitelkeret-megállapodás keretében Ukrajna rendelkezésére álló 600 millió EUR fennmaradó összeget Ukrajna a 2018. januárban lezárult rendelkezésre állási időszakon belül nem igényelte.

A (Bizottság által képviselt) Európai Atomenergia-közösség (Euratom) hitelt nyújt a tagállamoknak és nem tagállamoknak, valamint ezek jogalanyainak energetikai létesítményekkel kapcsolatos projektek finanszírozásához. A 2017. december 31-i állapot szerint 250 millió EUR összegű hitelt nyújtottak ukrajnai projektek számára, ám az összeget még nem folyósították – lásd a 4.1.2. megjegyzést. Az Euratom-hitelek fedezésére harmadik felektől 250 millió EUR összegben érkeztek garanciák (2016: 252 millió EUR).

A felszámolás alatt álló ESZAK hitelei nem pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek, hanem saját váltók a cash flow-k és a hitelfelvételek párhuzamos ütemezése érdekében. Az ESZAK-Szerződés projektfinanszírozásra vonatkozó 54. és 56. cikkének megfelelően azonban ezeket – a pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelekhez hasonlóan – felvett hitelekből nyújtották.

Hitelek effektív kamatlábai (kamatláb-intervallumok)

 

2017.12.31.

2016.12.31.

Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)

0 % — 4,54  %

0 % — 4,54  %

Euratom

0,08  % — 5,76  %

0 % — 5,76  %

Fizetésimérleg-eszköz (BOP)

2,88  % — 3,38  %

2,37  % — 3,37  %

Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)

0,62  % — 3,75  %

0,62  % — 3,75  %

Felszámolás alatt álló ESZAK

5,23  % — 5,81  %

5,23  % — 5,81  %

2.4.3.2.   Egyéb hitelek

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

Különleges feltételek mellett nyújtott hitelek

78

93

A felszámolás alatt álló ESZAK lakáscélú hitelei

4

5

3–12 hónapos lekötött betétek

55

245

Összesen

137

343

Hosszú lejáratú

61

77

Rövid lejáratú

76

266

Az egyéb hitelek névértéke 2017. december 31-én 561 millió EUR-t tett ki (2016: 673 millió EUR).

A különleges feltételekkel nyújtott hiteleket a nem tagállamokkal való együttműködés részeként nyújtják kedvezményes kamatozással.

Egyéb hitelekre vonatkozó értékvesztés

millió EUR

 

2016.12.31.

Növekedés

Visszaírás

Leírás

Egyéb

2017.12.31.

Különleges feltételek mellett nyújtott hitelek

7

0

8

Engedményezett hitelek

332

100

(0)

432

Összesen

339

101

(0)

440

Az engedményezett hitelek olyan nemteljesítő hitelek, amelyeket az EBB nyújtott és az uniós költségvetés garantált, és amelyekre vonatkozóan a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapból teljesített kifizetést követően minden jogot az EU-ra engedményeztek. Ezek a hitelek 432 millió EUR (2016: 332 millió EUR) összegben teljes mértékben értékvesztettek. A 2017-ben történt garancialehívásokat részben a korábbi években létrehozott pénzügyi céltartalékok fedezték. Az EU és az EBB közötti megállapodás alapján az EBB az EU nevében beszedési eljárást hajt végre, amelynek célja az esedékes összegek behajtása.

2.5.   ELŐFINANSZÍROZÁS

millió EUR

 

Megjegyzés

2017.12.31.

2016.12.31.

Hosszú lejáratú előfinanszírozás

 

 

 

Előfinanszírozás

2.5.1

21 939

20 219

Egyéb előlegek a tagállamok részére

2.5.2

3 018

1 651

Vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulások

 

64

31

 

 

25 022

21 901

Rövid lejáratú előfinanszírozás

 

 

 

Előfinanszírozás

2.5.1

22 361

21 386

Egyéb előlegek a tagállamok részére

2.5.2

1 645

2 183

 

 

24 005

23 569

Összesen

 

49 027

45 470

A különböző programokban elegendő előfinanszírozást kell biztosítani ahhoz, hogy a kedvezményezettnek rendelkezésére álljon a projekt elindításához szükséges forrás, ugyanakkor meg kell védeni az EU pénzügyi érdekeit és figyelembe kell venni a jogi, működési és költséghatékonysági korlátokat. Az előfinanszírozás megfelelőbb nyomon követése érdekében a Bizottság kellően megfontolta ezeket a tényezőket.

2.5.1.    Előfinanszírozás

millió EUR

 

Bruttó összeg

Elhatárolással elszámolt

Nettó összeg 2017.12.31-én

Bruttó összeg

Elhatárolással elszámolt

Nettó összeg 2016.12.31-én

Megosztott irányítás

 

 

 

 

 

 

EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök

3 735

3 735

3 955

3 955

ERFA és Kohéziós Alap

20 561

(5 678 )

14 883

19 858

(4 727 )

15 131

ESZA

6 792

(1 182 )

5 610

6 477

(617)

5 860

Egyéb

5 037

(2 267 )

2 770

4 219

(2 393 )

1 826

 

36 125

(9 127 )

26 998

34 509

(7 737 )

26 772

Közvetlen irányítás

 

 

 

 

 

 

Végrehajtja:

 

 

 

 

 

 

Bizottság

12 165

(8 331 )

3 834

12 424

(8 843 )

3 581

Uniós végrehajtó ügynökségek

13 843

(8 749 )

5 094

13 136

(8 348 )

4 788

Vagyonkezelői alapok

440

(212)

228

142

(82)

60

 

26 447

(17 292 )

9 155

25 701

(17 273 )

8 429

Közvetett irányítás

 

 

 

 

 

 

Végrehajtja:

 

 

 

 

 

 

Egyéb uniós ügynökségek és szervek

723

(148)

575

616

(157)

459

Harmadik országok

1 586

(956)

630

1 861

(1 135 )

726

Nemzetközi szervezetek

9 000

(5 879 )

3 121

7 230

(4 432 )

2 797

Egyéb jogalanyok

7 753

(3 933 )

3 820

6 498

(4 077 )

2 422

 

19 062

(10 916 )

8 146

16 206

(9 801 )

6 404

Összesen

81 635

(37 335 )

44 300

76 416

(34 811 )

41 605

Hosszú lejáratú

21 939

21 939

20 219

20 219

Rövid lejáratú

59 696

(37 335 )

22 361

56 197

(34 811 )

21 386

Az előfinanszírozás pénz kifizetését és így kifizetési előirányzatok végrehajtását jelenti. Az 1.5.7. megjegyzésben kifejtettek szerint ezek előlegek, vagyis még nem kerültek elszámolásra. Így míg az előfinanszírozás csökkenti a fennálló kötelezettségvállalásokat (lásd az 5.1. megjegyzést), olyan kiadásokat jelent, amelyeket még jelenítettek meg az eredménykimutatásban.

A mérlegben szereplő összegeket erősen befolyásolta a 2007–2013 közötti programozási időszak lezárása és a 2014–2020 közötti időszak programjainak fokozatos elindulása: a korábbi programokhoz kapcsolódó előfinanszírozás a költségek elfogadása miatt a programok lezárásával párhuzamosan csökkenőben van, míg az új programozási időszakot illetően további előfinanszírozást fizettek ki.

A megosztott irányítás vonatkozásában a programozási időszakok közötti átmenet magyarázza a rövid és a hosszú lejáratú egyenlegek közötti változást is. A 2014–2020 közötti programozási időszakot érintően a kezdeti előfinanszírozást hosszú lejáratúként, míg az éves előfinanszírozást rövid lejáratúként könyvelik le.

Az egyéb megosztott irányítás alá tartozó 0,9 milliárd EUR összegű emelkedés az Európai Unió Szolidaritási Alapját (EUSZA) érinti, elsősorban az olaszországi Abruzzo, Lazio, Marche és Umbria régiót ért földrengést követő újjáépítési munkálatok támogatásával összefüggésben.

A közvetlen irányítás vonatkozásában az előfinanszírozási összegek főként a Horizont 2020-hoz és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz kapcsolódnak.

A közvetett irányítás alá tartozó előfinanszírozás elsősorban olyan belső szakpolitikai programokra terjed ki, mint az Erasmus, a Galileo és az EGNOS, de a külkapcsolatokra vonatkozó eszközöket is magában foglalja, például az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközt (ENI), a fejlesztési együttműködési eszközt és a humanitárius segítségnyújtást.

Előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák

Ezek az Európai Bizottság által bizonyos esetben az előlegek kifizetésekor (előfinanszírozáskor) elvárt garanciák olyan kedvezményezettektől, amelyek nem tagállamok. Az ilyen garanciának kétféle értéke lehet: névérték és tényleges érték. A névérték a garancia nyújtásakor meghatározott névleges érték. A tényleges érték esetében a garanciát kiváltó esemény az előfinanszírozási kifizetés és/vagy az azt követő elszámolások. 2017. december 31-én az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák névértéke 620 millió EUR volt, szemben a 462 millió EUR tényleges értékkel (2016: 683 millió EUR és 496 millió EUR).

A 7. kutatási keretprogram (FP7) és a Horizont 2020 keretében kutatásra és technológiafejlesztésre kifizetett bizonyos előfinanszírozási összegeket hatékonyan fedezi a résztvevői garanciaalap. E kölcsönös előnyökkel járó eszköz célja, hogy fedezze a 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram és a Horizont 2020 közvetett tevékenységeinek végrehajtása során a kedvezményezettek által ki nem fizetett összegek kapcsán felmerült kockázatokat. A közvetett tevékenységek azon résztvevői, akik uniós vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, a teljes kapott összeg 5 %-ának megfelelő hozzájárulást nyújtanak a résztvevői garanciaalap tőkéjéhez.

2017. december 31-én a résztvevői garanciaalap által fedezett előfinanszírozási összegek összesen 1,9 milliárd EUR-t tettek ki (2016: 1,8 milliárd EUR). A résztvevői garanciaalap tulajdonosai a résztvevők, a (Bizottság által képviselt) Unió pedig azok végrehajtó ügynöke.

Év végén a résztvevői garanciaalap eszközei összesen 1 997 millió EUR-t tettek ki (2016: 1 951 millió EUR). A résztvevői garanciaalap eszközei a Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága által kezelt pénzügyi eszközöket is magukban foglalnak. Mivel a résztvevő garancialap különálló jogalany, az alap eszközeit nem konszolidálják az uniós éves beszámolóban.

2.5.2.    Egyéb előlegek a tagállamok részére

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

Tagállamok részére nyújtott előlegek megosztott irányítású pénzügyi eszközökre vonatkozóan

2 768

2 534

Támogatási programok

1 895

1 300

Összesen

4 663

3 834

Hosszú lejáratú

3 018

1 651

Rövid lejáratú

1 645

2 183

Tagállamok részére nyújtott előlegek megosztott irányítású pénzügyi eszközökre vonatkozóan

Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) programjai keretében is lehetőség van arra, hogy az uniós költségvetésből előlegfizetést teljesítenek a tagállamok számára, hogy azok hozzá tudjanak járulni a pénzügyi eszközökhöz (amelyek ölthetik hitel, részesedésszerzés vagy garancia formáját). E pénzügyi eszközöket nem a Bizottság, hanem a tagállamok felelősségére hozták létre és kezelik. Mindenesetre az ezen eszközök keretében az év végéig fel nem használt összegek az EU tulajdonát képezik (mint ahogyan valamennyi előfinanszírozás esetében is), következésképpen eszközként szerepelnek az uniós mérlegben.

2014–2020 közötti időszak:

A kohéziós politika keretében a tagállamok 3 714 millió EUR összegű hozzájárulást nyújtottak, amelyből a becslések szerint 2017. december 31-ig még 2 760 millió EUR-t nem hajtottak végre. Ez magában foglalja a tagállamok által a kkv-kezdeményezéshez nyújtott hozzájárulást. A kkv-kezdeményezés célja, hogy a banki szektort további hitelek nyújtására ösztönözze a kkv-k részére (966 millió EUR-t fizettek ki, ebből a becslések szerint még 315 millió EUR-t nem hajtottak végre).

A vidékfejlesztés vonatkozásában év végéig 8 millió EUR nem került még felhasználásra.

2007–2013 közötti időszak:

A kohéziós politikához kapcsolódó valamennyi összeget vagy végrehajtottnak tekintik, vagy más intézkedésekhez csoportosították át, ezért a 2017. december 31-i mérlegben semmilyen eszköz nem marad. Megjegyzendő, hogy a különböző eszközök tényleges végrehajtását a programok lezárási folyamatának részeként felül fogják vizsgálni.

Támogatási programok

A fentiekhez hasonlóan a tagállamok által a különböző támogatási programokra (állami támogatásra, az EMGA piaci intézkedéseire vagy az EMVA beruházási intézkedéseire) vonatkozóan kifizetett és év végéig fel nem használt előlegeket eszközként jelenítik meg az EU mérlegében. A Bizottság a tagállamoktól kapott információk alapján becsléssel állapította meg ezen előlegek értékét; az eredményül kapott összegeket a fenti Támogatási programok almegnevezés alatt tüntette fel.

2014–2020 közötti időszak:

Az év végéig fel nem használt összegeket a kohéziós politika esetében 680 millió EUR-ra, a mezőgazdasági politika esetében pedig 904 millió EUR-ra becsülték.

2007–2013 közötti időszak:

A becslések szerint 2017 végén 311 millió EUR (2016: 461 millió EUR) maradt felhasználatlanul a mezőgazdasági politikával összefüggésben kifizetett előlegekből.

2.6.   VISSZTERHES KÖVETELÉSEK ÉS NEM VISSZTERHES BEHAJTHATÓ KÖVETELÉSEK

millió EUR

 

Megjegyzés

2017.12.31.

2016.12.31.

Hosszú lejáratú

 

 

 

Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések

2.6.1

594

700

Visszterhes ügyletekből származó követelések

2.6.2

17

16

 

 

611

717

Rövid lejáratú

 

 

 

Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések

2.6.1

11 065

10 347

Visszterhes ügyletekből származó követelések

2.6.2

689

558

 

 

11 755

10 905

Összesen

 

12 366

11 621

2.6.1.    Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések

millió EUR

 

Megjegyzés

2017.12.31.

2016.12.31.

Hosszú lejáratú

 

 

 

Tagállamok

2.6.1.1

594

700

 

 

594

700

Rövid lejáratú

 

 

 

Tagállamok

2.6.1.1

6 190

8 162

Versenyügyi pénzbírságok

2.6.1.2

4 225

1 808

Aktív időbeli elhatárolások

2.6.1.3

570

329

Egyéb behajtható követelések

 

81

47

 

 

11 065

10 347

Összesen

 

11 659

11 047

2.6.1.1.   Tagállamokkal szembeni behajtható követelések

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

Az A-számlán megállapított tradicionális saját források (TOR)

3 113

3 261

A külön számlán megállapított TOR

1 617

1 437

Befizetendő saját források

46

1 764

Értékvesztés

(997)

(753)

Egyéb

56

36

Behajtható követelések saját forrásokból

3 836

5 745

Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)

2 280

2 606

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

955

924

Átmeneti Vidékfejlesztési Eszköz (TRDI)

16

30

Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program (SAPARD)

136

167

Értékvesztés

(804)

(999)

EMGA és vidékfejlesztési behajtható követelések

2 583

2 729

Várt előfinanszírozási visszafizettetés

182

293

Befizetett és beszedhető héa

64

41

Egyéb behajtható követelések a tagállamokkal szemben

120

55

Összesen

6 784

8 863

Hosszú lejáratú

594

700

Rövid lejáratú

6 190

8 162

A tagállamoktól származó hosszú lejáratú összegek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) vonatkozó végre nem hajtott szabályszerűségi záróelszámolási határozatokhoz kapcsolódnak, amelyeket éves részletekben és/vagy elhatárolással kell végrehajtani. Az egyéb behajtható követelések alá tartozó összegek közé tartoznak az uniós jog megsértése miatt a tagállamokra kirótt bírságok összegei (24 millió EUR).

Behajtható követelések saját forrásokból

A vámokból és cukorilletékekből álló tradicionális saját forrásokat (TOR) a Bizottság nevében a tagállamok szedik be. A tagállamok megállapítják a TOR-t, és a megállapított jogosultságok összegeit a havi „A-számla” jelentésben közlik a Bizottsággal. Azokat a megállapított jogosultságokat, amelyeket azért nem tüntettek fel az A-számlán, mert a tagállamok még nem szedték be és nem nyújtottak biztosítékot (vagy nyújtottak biztosítékot, de azt vitatták), a „külön számlán” tüntetik fel. Ezekre a jogosultságokra a tagállamok által évente szolgáltatott információk alapján értékvesztés vonatkozik.

A 2016. december 31-i állapot szerint a tagállamok 2014, 2015 és 2016 vonatkozásában már ratifikálták a 2014. évi sajátforrás-határozat által bevezetett új rendelkezésekhez kapcsolódó sajátforrás-korrekciókat, amelyek 2017. január 1-jén váltak esedékessé. A fennmaradó összegek a 2017. november 30-én elfogadott 6/2017. sz. költségvetés-módosításhoz kapcsolódnak. Az összegek 2018. január első munkanapján váltak esedékessé.

2018. március 8-án az Európai Bizottság felszólító levelet (2018/2008. sz. jogsértési ügy) küldött az Egyesült Királyságnak, mivel az nem hajlandó az uniós költségvetés rendelkezésére bocsátani a vámbevételeket az uniós jogszabályokban előírtak szerint. Az OLAF egy 2017. évi jelentése megállapította, hogy számos egyesült királyságbeli importőr úgy kerülte meg jelentős vámösszegek megfizetését, hogy a behozatalkor fiktív és hamis számlákat, illetve valótlan vámérték-nyilatkozatokat nyújtott be. A Bizottság számításai szerint az uniós jogszabályok Egyesült Királyság általi megsértése a 2011. november és 2017. december közötti időszakban 2,2 milliárd EUR összegű veszteséget okozott az uniós költségvetésnek (nettó, vagyis az Egyesült Királyság által a 2,7 milliárd EUR bruttó összegből visszatartott beszedési költségek levonása után). Ezt az összeget késedelmi kamat is terheli majd. A szóban forgó összegek nem szerepelnek a 2017. évi beszámolóban, mivel azok csak akkor kerülnek megjelenítésre, ha a bevételek megjelenítésére vonatkozó kritériumok teljesülnek, az uniós számviteli szabályoknak megfelelően.

EMGA és vidékfejlesztési behajtható követelések

Ide főként a tagállamokkal szembeni, a tagállamok által 2017. október 15-ig bejelentett és igazolt, 2017. december 31-én fennálló követelések tartoznak. Az említett bejelentés időpontját követően 2017. december 31-ig még felmerült behajtható követelésekről becslést készítenek. A Bizottság megbecsüli továbbá a kedvezményezettekkel szemben felmerült olyan követelések leírását, amelyek visszafizettetése nem valószínű. E kiigazítások nem jelentik azt, hogy a Bizottság lemondana ezen összegek jövőbeli behajtásáról. E kiigazítás továbbá 20 %-os levonást is tartalmaz, amely a tagállamok által az igazgatási költségek fedezésére megtartható összegnek felel meg.

2.6.1.2.   Versenyügyi pénzbírságokból származó behajtható követelések

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

A pénzbírságok bruttó összegéből származó behajtható követelések

7 679

6 510

Mínusz beszedett összegek

(3 282 )

(4 524 )

Mínusz leírt összegek

(172)

(178)

Összesen

4 225

1 808

Hosszú lejáratú

Rövid lejáratú

4 225

1 808

A behajtható követelések 4 225 millió EUR-s összege az év végén még nem beszedett versenyügyi pénzbírságokhoz kapcsolódik (4 397 millió EUR), amelyet csökkentenek a leírt összegek (172 millió EUR). A beszedett pénzbírságok azonban főként olyan vállalkozásoktól származnak, amelyek a pénzbírságokra vonatkozó határozatokkal szemben fellebbezést nyújtottak be az uniós bíróságokon, vagy erre még lehetőségük van. Az érintett összegek esetleges visszafizetése miatt függő kötelezettséget kell megjeleníteni (lásd a 4.1.4. megjegyzést).

Azoknak a pénzbírsággal sújtott vállalkozásoknak, amelyek fellebbezést nyújtottak be vagy fellebbezést terveznek benyújtani, lehetőségük van arra, hogy vagy ideiglenes kifizetést teljesítsenek, vagy bankgaranciát nyújtsanak a Bizottságnak.

Meg kell jegyezni, hogy az év végéig be nem szedett pénzbírságok összegéből 942 millió EUR 2017. december 31. után volt esedékes. Az év végéig be nem szedett pénzbírságok egy része tekintetében a Bizottság összesen 3 124 millió EUR (2016: 1 012 millió EUR) összegű garanciát fogadott el. 2017. december 31. után a Bizottság további 880 millió EUR összegű garanciát fogadott el.

A leírt összegeket a Bizottság a be nem szedett és garanciával sem fedezett, valószínűleg behajthatatlan pénzbírságok eseti értékelésével határozta meg.

A versenyügyi pénzbírságok behajtható követeléseinek emelkedése elsősorban egy jelentős pénzbírságra vezethető vissza (2 424 millió EUR), amelynek esetében az érintett vállalkozások a pénzbírságot a Bizottság által elfogadott bankgaranciával fedezték, azaz a pénzbírság a jogerős perbeli egyezségig nem kerülne beszedésre.

2.6.1.3.   Aktív időbeli elhatárolások

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

Pénzügyi korrekciók

1

9

Egyéb elhatárolt bevételek

327

64

Nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódó halasztott kiadások

241

256

Összesen

570

329

Hosszú lejáratú

Rövid lejáratú

570

329

Az egyéb elhatárolt bevételek közé tartozik egy 271 millió EUR-s összeg, amelyet a Bizottság a kohézió területén várhatóan vissza fog fizettetni a tagállamokkal. A visszafizettetésre a tagállamok által 2018. február 15-én benyújtott éves elszámolások vizsgálatának és elfogadásának eredményeként kerül majd sor. A tagállamok éves beszámolóinak elfogadására vonatkozó eljárást először a kohézió területén a 2014–2020 közötti programozási időszak tekintetében vezették be.

2.6.2.    Visszterhes ügyletekből származó követelések

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

Hosszú lejáratú

 

 

Egyéb követelések

17

16

 

17

16

Rövid lejáratú

 

 

Ügyfelek

241

246

Ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztési leírása

(141)

(128)

Visszterhes ügyletekhez kapcsolódó halasztott kiadások

259

250

Egyéb

331

191

 

689

558

Összesen

707

574

A fentiekben kimutatott, ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztési leírása magában foglal 68 millió EUR, egyedi alapon megállapított értékvesztési leírást.

2.7.   KÉSZLETEK

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

Tudományos anyagok

45

54

Egyéb

250

111

Összesen

295

165

2.8.   PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK

millió EUR

 

Megjegyzés

2017.12.31.

2016.12.31.

Kincstáraknál és központi bankoknál vezetett számlák

 

20 078

24 566

Folyószámlák

 

152

127

Előlegszámlák

 

5

5

Átutalások (úton lévő pénzeszköz)

 

0

A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó bankszámlák

2.8.1

20 236

24 698

Pénzügyi eszközökhöz tartozó pénzeszközök

2.8.2

1 608

1 390

Pénzbírságokhoz kapcsolódó pénzeszközök

2.8.3

1 234

1 325

Egyéb intézményekhez, ügynökségekhez és szervekhez kapcsolódó pénzeszközök

 

999

1 006

Vagyonkezelői alapokhoz kapcsolódó pénzeszközök

 

34

167

Összesen

 

24 111

28 585

2.8.1.    A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó bankszámlák és egyéb lekötött betétek

Ez a megnevezés magában foglalja a Bizottság tagállamok és EFTA-országok (államkincstárai és központi bankjai) által vezetett bankszámláin, valamint a kereskedelmi bankoknál vezetett folyószámlákon, előlegszámlákon és készpénz formájában meglévő pénzeszközeit. A 2017. év végi kincstári egyenleg okai a következők:

A saját források tekintetében az év végi kincstári egyenleg magában foglal egy összesen 8,9 milliárd EUR-s nettó összeget, amelyet egy 2017 végén elfogadott költségvetés-módosításnak köszönhetően 2018 elején vissza kellett téríteni a tagállamok részére.

2017 végén véglegesen beszedtek további 0,5 milliárd EUR összegű, a Bizottság által a versenyszabályok megsértése miatt kirótt pénzbírságot, amely év végén ugyancsak a kincstári egyenleg részét képezte.

A kincstári egyenleg tartalmaz továbbá 8,4 milliárd EUR összegű címzett bevételt és kifizetési előirányzatot.

2.8.2.    Pénzügyi eszközökhöz tartozó pénzeszközök

Az e megnevezés alatt feltüntetett összegek elsősorban olyan pénzeszköz-egyenértékesekhez kapcsolódnak, amelyeket a Bizottság nevében letéteményesek kezelnek az uniós költségvetésből finanszírozott egyes pénzügyieszköz-programok végrehajtása céljából (lásd a 2.4.1. megjegyzést). A pénzügyi eszközökhöz tartozó pénzeszközök csak az érintett program keretében használhatóak fel.

2.8.3.    Pénzbírságokhoz kapcsolódó pénzeszközök

E pénzeszközök a Bizottság által – még le nem zárt ügyekben – kirótt büntetésekkel kapcsolatban kapott összegek. Ezeket az összegeket más célra nem használt, elkülönített letéti számlán tartják. Amennyiben a másik fél fellebbezést nyújtott be, vagy nem ismert, hogy nyújt-e be fellebbezést, a mögöttes összeget függő kötelezettségként tüntettük fel a 4.1.4. megjegyzésben.

A Bizottság 2010 óta valamennyi új előzetesen beszedett pénzbírságot a BUFI-alapban kezeli és értékesíthetőként besorolt pénzügyi eszközökbe fekteti be (lásd a 2.4.1. megjegyzést).

KÖTELEZETTSÉGEK

2.9.   NYUGDÍJ ÉS EGYÉB MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK

A munkavállalói juttatásokra vonatkozó rendszer nettó kötelezettségei

millió EUR

 

Európai tisztviselők nyugdíjrendszere

Egyéb nyugdíjrendszerek

Közös betegségbiztosítási rendszer

Összesen 2017.12.31-én

Összesen 2016.12.31-én

Meghatározott juttatási kötelmek

63 951

1 854

7 756

73 560

67 664

Programeszközök

n.a.

(137)

(301)

(438)

(432)

Nettó kötelezettség

63 951

1 717

7 455

73 122

67 231

A munkavállalói juttatásokkal kapcsolatos összes kötelezettség emelkedése elsősorban az európai tisztviselők nyugdíjrendszere nettó kötelezettségei emelkedésének köszönhető, valamint a következőknek: a rendszer tagjai által szerzett további jogok meghaladták a rendszer által nyújtott szociális ellátást, az aktuáriusi feltételezéseket aktualizálták, továbbá adatminőségi felülvizsgálatot végeztek, amit részben ellentételezett a diszkontráta emelkedése.

2.9.1.    Európai tisztviselők nyugdíjrendszere

Ez a meghatározott juttatási kötelem a munkavállalók tárgyidőszaki és megelőző időszaki szolgálatából származó nyugdíjkötelem teljesítéséhez szükséges várható jövőbeli uniós kifizetéseknek a jelenértéke. A rendszer folyamatos, és így a rendszerből éves alapon teljesítendő kifizetéseket minden évben tartalmazza az uniós költségvetés.

A nyugdíjrendszer keretében fizetendő ellátások – a személyzeti szabályzat 83. cikkével összhangban – kiadásnak minősülnek az uniós költségvetésben. E rendszer finanszírozására nem képeznek külön alapot, hanem a tagállamok együttesen garantálják e juttatások kifizetését. Az aktív tagok alapilletményéből kötelező nyugdíjjárulékot vonnak le, amely jelenleg 9,8 %. E hozzájárulások, amelyeket a tárgyév költségvetési bevételeként kezelnek, általánosságban hozzájárulnak az uniós kiadások finanszírozásához – lásd a 3.6. megjegyzést.

A nyugdíjrendszer kötelezettségeit a 2017. december 31-i aktív állományi létszám és nyugdíjaslétszám, valamint a személyzeti szabályzat ezen időpontban hatályos szabályai alapján értékelték. Az értékelés az IPSAS 25 standardban meghatározott módszertannak (és ezért az EAR 12 uniós számviteli szabálynak) megfelelően került végrehajtásra. Amint az már a 2016-os éves beszámolóban is szerepelt, az érintett bizottsági szolgálatok 2017-ben is folytatták az adatgyűjtési módszerek és így a mögöttes adatok minőségének javítását. Ennek sikerét a munkavállalói juttatásokkal kapcsolatos összes kötelezettségre vonatkozó teljes összeg is tükrözi. E munka folytatódik.

2018-ban alkalmazandóvá válik az IPSAS 39-en alapuló aktualizált EAR 12 uniós számviteli szabály. A változások hatása ezért a 2018. évi beszámolóban fog megjelenni.

2.9.2.    Egyéb nyugdíjrendszerek

Ez a megnevezés a Bizottság, valamint a Bíróság (és a Törvényszék), a Számvevőszék, a Tanács Főtitkársága tagjaival és korábbi tagjaival, az ombudsmannal, az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének tagjaival és korábbi tagjaival szembeni nyugdíjkötelezettséggel kapcsolatos kötelezettségeket foglalja magában. E megnevezés az Európai Parlament tagjainak nyugdíjához kapcsolódó kötelezettséget is tartalmazza.

2.9.3.    Közös betegségbiztosítási rendszer

A fenti nyugdíjrendszerek mellett értékelés készült az Unió azon egészségügyi ellátási költségekkel kapcsolatban viselt becsült kötelezettségeire vonatkozóan is, amelyeket a munkavállalók foglalkoztatást követő időszaka alatt kell kifizetnie (a hozzájárulások levonását követően). E kötelezettség kiszámítása – az EAR 12 uniós számviteli szabály alapján – a teljes aktív szolgálati időszakot figyelembe veszi. Az EAR 12 szabály 2018-tól hatályos aktualizálása tükrözni fogja az IPSAS 39 standardot, és módosíthatja e módszert.

A munkavállalói juttatások meghatározott juttatási kötelme jelenértékének változása

A meghatározott juttatási kötelem jelenértéke a munkavállalók tárgyidőszaki és megelőző időszaki szolgálatából származó kötelem teljesítéséhez szükséges várható jövőbeli kifizetéseknek – a program eszközeinek levonása nélküli – diszkontált értéke.

Az alábbiakban látható a meghatározott juttatási kötelem tárgyévi változásának elemzése:

millió EUR

 

Európai tisztviselők nyugdíjrendszere

Egyéb nyugdíjrendszerek

Közös betegségbiztosítási rendszer

Összesen

Jelenérték 2016.12.31-én

58 746

1 882

7 036

67 664

Tárgyidőszaki szolgálat költsége

2 637

87

266

2 990

Kamatköltség

1 148

29

134

1 311

Nettó aktuáriusi (nyereségek) és veszteségek

3 616

(86)

394

3 924

Hozzájárulás a tagoktól

21

21

Kifizetett juttatások

(1 417 )

(61)

(94)

(1 572 )

Kötelezettség emelkedése/(csökkenése) a nyugdíjakra kivetett adók miatt

(778)

1

(777)

Jelenérték 2017.12.31-én

63 951

1 854

7 756

73 560

A tárgyidőszaki szolgálat költsége a tárgyidőszakban a jelenlegi tagok szolgálatából származó meghatározott juttatási kötelem jelenértékének emelkedése.

A kamatköltség egy meghatározott juttatási kötelem jelenértékének az időszak során történt növekedése, amely abból adódik, hogy a juttatás egy időszakkal közelebb került a kifizetéshez.

Az aktuáriusi nyereségek és veszteségek tartalmazzák:

a tapasztalati módosításokat (a 2017-re vonatkozó korábbi aktuáriusi feltételezések és a 2017-ben ténylegesen bekövetkezett események közötti különbözet hatásait), és

az aktuáriusi feltételezések – akár pénzügyi feltételezések (mint például a tervezett illetményemelkedések), akár demográfiai feltételezések (mint például halandóság) – változásainak hatásait. Ezeket a feltételezéseket rendszeresen aktualizálják a mögöttes feltételek változásainak figyelembevétele érdekében.

A juttatásokat (például a nyugdíjakat vagy az orvosi költségek visszatérítését) az év folyamán a rendszer szabályai szerint fizetik ki. Ezek a kifizetett juttatások a meghatározott juttatási kötelem csökkenését eredményezik, mivel a jövőben ezeket már nem kell kifizetni.

Aktuáriusi feltételezések – munkavállalói juttatások

Az alábbiakban láthatók a két főbb munkavállalói juttatási rendszer értékelése során alkalmazott aktuáriusi feltételezések:

 

Európai tisztviselők nyugdíjrendszere

Közös betegségbiztosítási rendszer

2017

 

 

Nominális diszkontráta

1,9  %

2,0  %

Várható inflációs ráta

1,5  %

1,6  %

Reáldiszkontráta

0,4  %

0,4  %

Várható illetményemelkedési ráta

1,8  %

1,7  %

Egészségügyi költségek trendjeinek rátája

n.a.

3,0  %

Nyugdíjkorhatár

63/64/66

63/64/66

2016

 

 

Nominális diszkontráta

1,7  %

1,9  %

Várható inflációs ráta

1,4  %

1,5  %

Reáldiszkontráta

0,3  %

0,4  %

Várható illetményemelkedési ráta

1,2  %

1,1  %

Egészségügyi költségek trendjeinek rátája

n.a.

3,0  %

Nyugdíjkorhatár

63/64/66

63/64/66

A halandóság az uniós tisztviselők élettartamtábláján (EULT 2018) alapul (2016: a nemzetközi köztisztviselők élettartamtáblája – ICSLT 2013).

A nominális diszkontrátát a kamatmentes eurókötvények hozamának értékeként határozzák meg (2017 decemberétől kezdve, az európai tisztviselők nyugdíjrendszerére vonatkozóan 20 éves lejárattal, a közös betegségbiztosítási rendszerre vonatkozóan pedig 25 éves lejárattal). Az inflációs ráta a megegyező időszak alatt várható inflációs ráta. Ezt empirikusan kell meghatározni, ehhez az európai pénzügyi piacok indexált kötvényei által kifejezett jövőbeli értékeket vették alapul. A reáldiszkontrátát a nominális diszkontrátából és a várható hosszú távú inflációs rátából számítják ki.

A programeszközök jelenértékének változása

millió EUR

 

Egyéb nyugdíjrendszerek

Közös betegségbiztosítási rendszer

Összesen

Jelenérték 2016.12.31-én

139

293

432

Programeszközök nettó változása

(2)

8

6

Jelenérték 2017.12.31-én

137

301

438

Ötéves trend

millió EUR

 

2013

2014

2015

2016

2017

Munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettség

46 818

58 616

63 814

67 231

73 122

A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettség jelentős emelkedése az öt év alatt alapvetően azzal magyarázható, hogy csökkent a jövőbeni cash flow diszkontálásához alkalmazott reáldiszkontráta. Ez a csökkenés a mögöttes gazdasági körülményekhez, különösen a kamatlábak eséséhez kapcsolódik. Az európai tisztviselők fő nyugdíjrendszere vonatkozásában például a reáldiszkontráta a 2013. végi 1,8 %-ról 2017 végén 0,4 %-ra esett.

Az eredménykimutatásban elszámolt összegek

millió EUR

 

Európai tisztviselők nyugdíjrendszere

Egyéb nyugdíjrendszerek

Közös betegségbiztosítási rendszer

Összesen

2017

 

 

 

 

Tárgyidőszaki szolgálat költsége

2 360

89

266

2 715

Kamatköltség

1 027

29

134

1 190

Múltbeli szolgálat költsége

A programeszközök változása

(15)

(81)

(96)

Személyzeti és nyugdíjköltségek

3 387

103

318

3 808

Aktuáriusi nyereségek és veszteségek

3 236

(86)

394

3 544

Összes megjelenített

6 623

17

712

7 353

Közös betegségbiztosítási rendszer szenzitivitása

Az orvosi költségek feltételezett trendrátájának egyszázalékpontos változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR

 

Egyszázalékpontos növekedés

Egyszázalékpontos csökkenés

A munkaviszony megszűnése utáni nettó periodikus egészségügyi költségek tárgyidőszaki szolgálatiköltség- és kamatköltség-komponenseinek összevont értéke

166

(141)

Az egészségügyi költségekre vonatkozó, munkaviszony megszűnése utáni halmozott juttatási kötelem

2 538

(1 867 )

2.10.   CÉLTARTALÉKOK

millió EUR

 

2016.12.31-i összeg

Pótlólagos céltartalékok

Fel nem használt, visszaírt összegek

Felhasznált összegek

Kategóriák közötti átcsoportosítás

A becslés változása

2017.12.31-i összeg

Jogi ügyek:

 

 

 

 

 

 

 

Mezőgazdaság

149

49

(26)

(122)

49

Kohézió

217

2

(198)

20

Egyéb

102

21

(3)

(2)

3

120

Nukleáris létesítmények leszerelése

1 113

(32)

853

1 934

Pénzügyi

880

378

(46)

(94)

(3)

1 115

Pénzbírságok

23

7

(4)

27

Egyéb

127

191

(39)

(8)

1

272

Összesen

2 611

648

(118)

(456)

853

3 538

Hosszú lejáratú

1 936

440

(30)

(128)

(194)

856

2 880

Rövid lejáratú

675

208

(88)

(328)

194

(3)

659

A céltartalékok olyan, múltbeli eseményekből származó összegek, amelyeket valószínűleg az uniós költségvetésből kell majd kifizetni a jövőben.

Jogi ügyek

Ez a tétel a folyamatban lévő jogi ügyekkel kapcsolatban valószínűleg az év végét követően fizetendő összegek becslése.

Nukleáris létesítmények leszerelése

A JRC 2017. évi, a leszerelésre és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó aktualizált programstratégiája alapján 2017-ben naprakésszé tették a céltartalék alapját. A stratégia, valamint a költségvetési és személyzeti igények felülvizsgálatát a leszereléssel és hulladékgazdálkodással foglalkozó független szakértői csoporttal együtt folytatták le. Ez azon észrevételek nyomon követését jelenti, amelyeket külső szakértők a JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programjának felülvizsgálatát követően tettek 2012-ben, valamint a JRC 2015. évi, a leszereléssel kapcsolatos belső ellenőrzés során tett ajánlásokét. Ez a JRC Isprában, Geelben, Karlsruhéban és Pettenben található helyszíneinek leszereléséhez szükséges költségvetés és személyzet rendelkezésre álló legjobb becslését jelenti.

Az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezt a céltartalékot az inflációval indexálták, majd (az euró-swap görbét használva) nettó jelenértékre diszkontálták. 2017. december 31-én ez 1 934 millió EUR összegű céltartalékot eredményezett, amely megoszlik a 2018-ban, illetve azt követően várhatóan kifizetendő összegek között (30 millió EUR, illetve 1 904 millió EUR). A 2016. december 31-hez képest bekövetkezett 821 millió EUR összegű emelkedés főként a meghosszabbított időkeretnek tudható be (jelenleg körülbelül 40 év, korábban körülbelül 20 év).

Megjegyzendő, hogy a nukleáris leszerelés hosszú távú tervezésével járó jelentős bizonytalanságok hatással lehetnek erre a becslésre, amely a jövőben jelentősen növekedhet. A bizonytalanság fő okai a következők: a leszerelt helyszín végállapota, a nukleáris anyagokkal, a hulladékgazdálkodással és -ártalmatlanítással kapcsolatos szempontok, a nemzeti szabályozási keretek nem teljes vagy hiányzó meghatározása, bonyolult és időigényes engedélyezési folyamat, valamint a leszerelési ágazat jövőbeli fejlődése.

Pénzügyi céltartalékok

Ezek elsősorban olyan céltartalékok, amelyek a különböző pénzügyi eszközök keretében nyújtott olyan garanciákkal kapcsolatban felmerülő becsült veszteségeket fedezik, amelyeket a megbízott szervezetek saját nevükben, de az EU megbízásából és kockázatára bocsátanak ki. Az EU garanciákhoz kapcsolódó pénzügyi kockázata korlátozott, és a pénzügyi eszközöket fokozatosan töltik fel a jövőbeli garancialehívások fedezésére. Ez a megnevezés tartalmazza az EBB által a külső hitelezési megbízatása keretében Szíriának nyújtott fennálló hitelekre vonatkozó céltartalékokat is, amelyeket így az EU a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap révén garantál. A hosszú lejáratú pénzügyi céltartalékokat nettó jelenértékükre diszkontálják.

A pénzügyi céltartalékok növekedése a Horizont 2020 és a COSME pénzügyi eszközeihez tartozó garantált műveletek volumenének növekedéséhez kapcsolódik.

2.11.   PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR

 

Megjegyzés

2017.12.31.

2016.12.31.

Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

2.11.1

50 061

55 067

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

2.11.2

2

 

 

50 063

55 067

Rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

2.11.1

6 850

2 283

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

2.11.2

1

 

 

6 850

2 284

Összesen

 

56 913

57 351

2.11.1.    Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

millió EUR

 

Megjegyzés

2017.12.31.

2016.12.31.

Hitelfelvétel pénzügyi támogatásra

2.11.1.1

54 841

55 128

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

2.11.1.2

2 070

2 222

Összesen

 

56 911

57 350

Hosszú lejáratú

 

50 061

55 067

Rövid lejáratú

 

6 850

2 283

2.11.1.1.   Hitelfelvétel pénzügyi támogatásra

millió EUR

 

Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)

Fizetésimérleg-eszköz (BOP)

Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)

Euratom

Felszámolás alatt álló ESZAK

Összesen

Összesen 2016.12.31-én

47 456

4 272

2 964

252

184

55 128

Új hitelfelvételek

1 013

50

1 063

Visszafizetések

(1 150 )

(58)

(52)

(76)

(1 336 )

Árfolyam-különbözet

(1)

(7)

(8)

Könyv szerinti érték változásai

0

(8)

5

(4)

(7)

Összesen 2017.12.31-én

47 456

3 114

3 924

250

97

54 841

Hosszú lejáratú

42 300

1 700

3 846

203

93

48 141

Rövid lejáratú

5 156

1 414

78

47

5

6 700

A hitelfelvételek magukban foglalják az okiratba foglalt adósságokat is, amelyek 54 674 millió EUR-t tesznek ki (2016: 54 951 millió EUR). A könyv szerinti érték változásai megfelelnek az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak.

A felszámolás alatt álló ESZAK-tól eltekintve a fenti hitelfelvételek visszafizetését végső soron az uniós költségvetés garantálja (lásd a 4.1.2. megjegyzést) és ebből következően minden egyes tagállam.

Hitelfelvételek effektív kamatlábai (kamatláb-intervallumok)

 

2017.12.31.

2016.12.31.

Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)

0 % — 4,54  %

0 % — 4,54  %

Euratom

0 % — 5,68  %

0 % — 5,68  %

Fizetésimérleg-eszköz (BOP)

2,88  % — 3,38  %

2,37  % — 3,37  %

Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)

0,62  % — 3,75  %

0,62  % — 3,75  %

Felszámolás alatt álló ESZAK

6,91  % — 8,97  %

6,92  % — 9,78  %

2.11.1.2.   Egyéb pénzügyi kötelezettségek

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

Hosszú lejáratú

 

 

Pénzügyilízing-kötelezettségek

1 456

1 545

Részletekben kifizetett épületek

305

329

Egyéb

159

160

 

1 920

2 034

Rövid lejáratú

 

 

Pénzügyilízing-kötelezettségek

89

84

Részletekben kifizetett épületek

24

22

Visszatérítendő pénzbírságok

13

25

Egyéb

24

58

 

150

189

Összesen

2 070

2 222

Pénzügyilízing-kötelezettségek

millió EUR

Megnevezés

Jövőben fizetendő összegek

1 éven belül

1–5 év

5 éven túl

Összes kötelezettség

Telek és épületek

85

424

1 023

1 532

Egyéb tárgyi eszközök

4

9

13

Összesen 2017.12.31-én

89

433

1 023

1 545

Kamattartalom

69

249

247

565

Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen 2017.12.31-én

158

682

1 271

2 111

Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen 2016.12.31-én

156

678

1 439

2 274

A lízinghez és épületekhez kapcsolódó fenti összegeket jövőbeli költségvetésekből kell majd finanszírozni.

2.11.2.    Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

millió EUR

A származtatott pénzügyi eszköz típusa

2017.12.31.

2016.12.31.

Névleges összeg

Valós érték

Névleges összeg

Valós érték

Tőzsdén kívüli határidős devizaügylet

101

1

Devizaopció (put spread)

9

2

Összesen

9

2

101

1

Hosszú lejáratú

9

2

Rövid lejáratú

101

1

2017. december 31-én az EU egy olyan származtatott pénzügyi eszközt birtokolt (devizaopció – put spread típusú opció), amelyben lefedi a devizának (UHA) a pénzügyi vállalkozások által ukrajnai kkv-k részére nyújtott hitelekkel kapcsolatos leértékelését, hogy fokozza a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést, valamint a hitelfeltételek vonzerejét Ukrajnában. A szerződés feltételei értelmében az EU az UHA/EUR árfolyam leértékelése esetén vételi opciót nyújt partnereinek, minden egyes támogatható hitel esetében, legfeljebb 30 %-nyi uniós hozzájárulás erejéig.

2017. december 31-én valamennyi, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettséget a valósérték-hierarchia 2. szintjére soroltak be (az értékelés a jegyzett árakon kívüli megfigyelhető inputokon alapul).

2.11.3.    Pénzügyigarancia-kötelezettségek

Az ESBA innovációs és infrastrukturális keretében folyósított EBB-hitelekre vonatkozó ESBA-garancia pénzügyigarancia-kötelezettségként kerül besorolásra. 2017. december 31-én az ESBA-val kapcsolatos pénzügyigarancia-kötelezettség összesen nulla EUR-t tett ki, mivel a garancia keretében várható bevételek meghaladják a várható veszteségeket (lásd a 4.1.1. megjegyzést).

2.12.   SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR

 

Bruttó összeg

Kiigazí- tások

Nettó összeg 2017.12.31-én

Bruttó összeg

Kiigazí- tások

Nettó összeg 2016.12.31-én

Költségtérítési igények és számlák:

 

 

 

 

 

 

Tagállamoktól:

 

 

 

 

 

 

EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök

481

481

500

(34)

467

ERFA és Kohéziós Alap

12 602

(883)

11 719

10 663

(793)

9 871

ESZA

4 183

(264)

3 919

4 145

(95)

4 050

Egyéb

746

(280)

466

793

(47)

747

Magánjogi és közjogi intézményektől

1 563

(144)

1 419

1 677

(169)

1 507

Költségtérítési igények és beérkezett számlák összesen

19 574

(1 571 )

18 004

17 779

(1 138 )

16 641

EMGA

11 534

n.a.

11 534

12 193

n.a.

12 193

Saját forrásokkal kapcsolatos szállítói kötelezettségek

8 836

n.a.

8 836

10 441

n.a.

10 441

Egyéb szállítói kötelezettségek

341

n.a.

341

364

n.a.

364

Egyéb

333

n.a.

333

364

n.a.

364

Összesen

40 618

(1 571 )

39 048

41 142

(1 138 )

40 005

A szállítói kötelezettségek közé tartoznak a beérkezett, de az év végéig még ki nem fizetett számlák és költségtérítési igények. Ezeket kezdetben a a beérkező számlákon/költségtérítési igényekben feltüntetett összegeken jelenítik meg. A szállítói kötelezettségeket ezt követően kiigazítják, hogy csak a költségek felülvizsgálatát követően elfogadott összegeket, valamint az elhatárolási eljárás után elszámolhatónak becsült összegeket tükrözzék. A nem elszámolhatónak becsült összegek a „Kiigazítások” oszlopban szerepelnek; a legnagyobb összegek a strukturális intézkedéseket érintik.

A 2014–2020-as programozási időszakban a strukturális alapokra (ERFA és ESZA), a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) alkalmazandó közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) előírja, hogy az uniós költségvetést a teljesített időközi kifizetések 10 %-ának szisztematikus visszatartásával kell megvédeni. A CPR számviteli éve (július 1. – június 30.) végét követő februárig az ellenőrzési ciklus lezárult: az irányító hatóságok elvégezték az irányítási ellenőrzéseket, az ellenőrző hatóságok pedig az ellenőrzéseket. A Bizottság megvizsgálja a tagállamokban az illetékes hatóságok által benyújtott megbízhatósági dokumentumokat és a beszámolókat. A végső egyenleg kifizetésére/beszedésére csak ezen értékelés lezárultát és a beszámoló elfogadását követően kerül sor. A 2017 végén e rendelkezés értelmében visszatartott összeg összesen 3,1 milliárd EUR-t tett ki. Ennek az összegnek egy része (0,6 milliárd EUR) a tagállamok által az elszámolásaikban benyújtott információk alapján nem elszámolható és szintén a „Kiigazítások” oszlopban szerepel.

A szállítói kötelezettségek kiigazításainak utolsó elemét a tagállamoknak nyújtott egyéb előlegeknek megfelelő azon összegek képezik (lásd a 2.5.2. megjegyzést), amelyeket még az év végéig ki kell fizetni (0,3 milliárd EUR).

A kohéziós politikát illetően (ERFA, Kohéziós Alap, ESZA) a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó igények továbbra is jelentősek: 10 milliárd EUR-t tesznek ki, mivel a Bizottság most ellenőrzi a tagállamok által benyújtott végső költségtérítési igényeket. Ezzel párhuzamosan a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó igények a programok végrehajtása terén elért előrehaladást követően 5 milliárd EUR-ra emelkedtek.

Előfinanszírozási kérelmek

A fenti összegeken túl 0,5 milliárd EUR összegben érkeztek be előfinanszírozási kérelmek, amelyeket év végéig még nem fizettek ki. Az uniós számviteli szabályok szerint ezeket az összegeket nem szállítói kötelezettségként könyvelik le.

Saját forrásokkal kapcsolatos szállítói kötelezettségek

A saját forrásokkal kapcsolatos szállítói kötelezettségek a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulását jelentik, amelyeket a 6/2017. sz. költségvetés-módosítást követően év végén vissza kell téríteni. A költségvetés-módosításokat a 609/2014/EU, Euratom rendelet 10. cikkének (3) bekezdése szerint hajtják végre. A 2017. december 31-én fennálló jelentős összeg a 6/2017 sz. költségvetés-módosítás 2017. november 30-i elfogadásának tudható be. Az említett jogi rendelkezés szerint az így kapott összegeket 2018. január első munkanapján visszajuttatták a tagállamokhoz.

2.13.   PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

Elhatárolt költségek

63 588

66 800

Halasztott bevételek

111

638

Egyéb

203

143

Összesen

63 902

67 580

Az elhatárolt költségek megoszlása a következő:

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

EMGA

33 303

33 033

EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök

17 464

17 024

ERFA és Kohéziós Alap

4 249

7 157

ESZA

2 870

3 473

Egyéb

5 702

6 112

Összesen

63 588

66 800

A legnagyobb változás a kohéziós politikát érinti: az ERFA és a Kohéziós Alap esetében 2,9 milliárd EUR összegű, az ESZA esetében pedig 0,6 milliárd EUR összegű csökkenés következett be. Ennek oka a 2007–2013 közötti korábbi programozási időszak elhatárolásainak csökkenése, mivel a programok a lezárási szakaszba léptek.

NETTÓ ESZKÖZÖK

2.14.   TARTALÉKOK

millió EUR

 

Megjegyzés

2017.12.31.

2016.12.31.

Valós értékelés értékelési tartaléka

2.14.1

278

325

Garanciaalap-tartalék

2.14.2

2 663

2 643

Egyéb tartalékok

2.14.3

1 935

1 873

Összesen

 

4 876

4 841

2.14.1.    Valós értékelés értékelési tartaléka

Az uniós számviteli szabályoknak megfelelően az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékre történő kiigazítása a valós értékelés értékelési tartalékán keresztül történik.

A valós értékelés értékelési tartalékának változásai az időszak során:

millió EUR

 

2017

2016

A valós értékelés értékelési tartalékában feltüntetve

(8)

34

Az eredménykimutatásban feltüntetve

6

Összesen

(2)

34

2.14.2.    Garanciaalap-tartalék

Ez a tartalék az EBB külső hitelezési megbízatása keretében az uniós költségvetés által garantált kintlévő összegek 9 %-os célösszegét tükrözi, amelyet az előírások szerint eszközként kell tartani a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapban (lásd a 2.4.1. megjegyzést).

2.14.3.    Egyéb tartalékok

Az összeg elsősorban a felszámolás alatt álló ESZAK tartalékához (1 515 millió EUR) kapcsolódik a Szén- és Acélipari Kutatási Alap eszközei vonatkozásában, amelyeket az ESZAK felszámolásával összefüggésben hozták létre.

2.15.   TAGÁLLAMOKTÓL LEHÍVANDÓ ÖSSZEGEK

millió EUR

Tagállamoktól lehívandó összegek 2016.12.31-én

76 881

A 2016. évi költségvetési többlet visszafizetése a tagállamoknak

6 405

A garanciaalap-tartalék változása

20

Egyéb tartalékok változása

11

Az év gazdasági eredménye

(8 082 )

Tagállamoktól lehívandó összegek összesen 2017.12.31-én

75 234

Ez az összeg a kiadások azon részét tartalmazza, amely december 31-ig már felmerült az EU-nál, és amelyet jövőbeli költségvetésekből kell finanszírozni. Az eredményszemléletű elszámolás szabályai értelmében igen sok kiadást az N. évben számolnak el, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak az N+1. évben (vagy később) és ezért az N+1. (vagy későbbi) év költségvetéséből kerül sor. E kötelezettségeknek a beszámolóban való megjelenítése és az, hogy a megfelelő összegek a jövőbeli költségvetésekből kerülnek finanszírozásra, együttesen azt eredményezik, hogy év végén a kötelezettségek jelentősen meghaladják az eszközöket. A legjelentősebb összegek az EMGA tevékenységeihez és a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekhez kapcsolódnak.

Azt is meg kell jegyezni, hogy a fentiek nincsenek hatással a költségvetési eredményre – a költségvetés bevételei minden esetben megegyeznek a költségvetési kiadásokkal, vagy meghaladják azokat, és minden többletbevételt vissza kell juttatni a tagállamokhoz.

3.   MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

BEVÉTELEK

NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK: SAJÁT FORRÁSOK

3.1.   GNI-ALAPÚ FORRÁSOK

Az Európai Unió működési bevételeinek fő elemét a saját forrásokból származó bevétel képezi. A saját források három kategóriája közül a legjelentősebb a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú saját forrás, amelyből 2017-ben 78 620 millió EUR bevétel származott (2016: 95 578 millió EUR). A GNI-re valamennyi tagállam esetében azonos kulcsot vetnek ki. A GNI-ből származó bevétel kiegyensúlyozza a bevételeket és a kiadásokat, azaz a költségvetés azon részét finanszírozza, amelyet más jövedelemforrások nem fedeznek. A GNI-ből származó bevétel csökkenésének fő oka a kifizetési előirányzatok lényeges csökkentése és az előző pénzügyi év viszonylag magas költségvetési többlete (6 405 millió EUR). Mindkét elem csökkentette a kért tagállami GNI-hozzájárulást 2017-ben, mivel ez a hozzájárulás egyenlegező tétel.

3.2.   TRADICIONÁLIS SAJÁT FORRÁSOK

millió EUR

 

2017

2016

Vámok

20 475

20 301

Cukorilleték

45

138

Összesen

20 520

20 439

A tradicionális saját források vámokból és cukorilletékből állnak. A tagállamok beszedési költségként a tradicionális saját források 20 %-át tartják vissza, a fenti összegek ezt a csökkentést már tartalmazzák.

3.3.   HÉAALAPÚ FORRÁSOK

A héaalapú saját forrást a tagállamok e célból az uniós szabályozásnak megfelelően számított, elméleti alapon harmonizált héaalapjára kell vetíteni. A héa-hozzájárulást egy 0,3 %-os egységes kulcsnak az egyes tagállamok héaalapjára való alkalmazásával számítják ki. A 2014–2020-as időszakra a 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat csökkentett kulcsot (0,15 %) ír elő Németországra, Hollandiára és Svédországra vonatkozóan.

NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK: ÁTRUHÁZÁSOK

3.4.   PÉNZBÍRSÁGOK

E 4 664 millió EUR (2016: 3 858 millió EUR) összegű bevételek egyrészt olyan pénzbírságokhoz kapcsolódnak, amelyeket a Bizottság az uniós versenypolitikai szabályok megsértése miatt szabott ki vállalkozásokra, másrészt olyan pénzbírságokhoz, amelyeket a Bizottság az uniós jog megsértése miatt szabott ki tagállamokra. A Bizottság akkor jeleníti meg a pénzbírságokból származó bevételt, amikor elfogadja a pénzbírság kiszabásáról szóló határozatot, és arról hivatalosan értesíti a címzettet. A 2017. évi pénzbírságok összegei elsősorban versenyügyi pénzbírságok (4 568 millió EUR). A legnagyobb ügyek az uniós antitrösztszabályok megsértésével kapcsolatosak, és a következőkre kiszabott pénzbírságokat jelentik: az Alphabet Inc.-re és a Google Inc.-re a keresőmotorok piacán birtokolt erőfölénnyel való visszaélésért (2 424 millió EUR), a Scaniara a tehergépkocsi-ágazati kartellben való részvételért (881 millió EUR), valamint 11 légi árufuvarozóra árrögzítő kartellben való részvételért (776 millió EUR).

3.5.   KIADÁSOK VISSZAFIZETTETÉSE

millió EUR

 

2017

2016

Megosztott irányítás

1 775

1 876

Közvetlen irányítás

81

56

Közvetett irányítás

23

15

Összesen

1 879

1 947

Ez a megnevezés elsősorban a Bizottság által kibocsátott és beszedett (vagy a Bizottság számviteli rendszerében könyvelt későbbi kifizetésekkel szemben beszámított – vagyis levont) visszafizetési felszólításokat fedi le, melyek az általános költségvetésből korábban kifizetett kiadások visszafizettetését szolgálják. A visszafizettetések ellenőrzéseken, auditokon vagy támogathatósági elemzéseken alapulnak, ezért e műveletekre nagy figyelmet kell szentelni az uniós költségvetés végrehajtásakor. E műveletek megvédik az uniós költségvetést a jogsértéssel teljesített kiadásokkal szemben, és különösen fontosak, mivel az Európai Számvevőszék által végzett ellenőrzések lényeges hibaszintet tártak fel az uniós költségvetésből teljesített kifizetésekben – lásd a Számvevőszék éves jelentését, amely magában foglalja az alapul szolgáló műveletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatot.

E megnevezés emellett tartalmazza a tagállamok által az EMGA-kedvezményezettekkel szemben kibocsátott visszafizetési felszólításokat, valamint az elhatárolt jövedelmek előző és a jelenlegi év végi becslései közötti eltérést.

A fenti táblázatban szereplő összegek a visszafizetési felszólítások kibocsátása révén keletkezett bevételeket mutatják. Ezért az adatok nem tartalmazhatják és nem is tartalmazzák teljeskörűen az uniós költségvetés védelme érdekében hozott intézkedéseket, különösképpen nem a kohéziós politika területén, ahol olyan egyedi mechanizmusok biztosítják a nem elszámolható kiadások visszafizettetését, melyek többsége nem igényli visszafizetési felszólítás kibocsátását. Az adatok nem tartalmazzák a kiadások ellentételezése révén visszafizettetett összegeket, a visszavonások révén visszafizettetett összegeket és az előfinanszírozási összegek visszafizettetését.

A teljes összeg legnagyobb részét a megosztott irányítás alá tartozó visszafizettetések teszik ki:

Mezőgazdaság: EMGA és vidékfejlesztés

Az EMGA és az EMVA keretében e megnevezés alatt éves bevételként rögzített összegek a következőkhöz kapcsolódnak: az év során meghozott pénzügyi korrekciók, a tagállamok által bevallott és az év folyamán visszafizettetett visszafizettetések, valamint a csalásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos, a tagállamok által bevallott és az év végén kinnlévő visszafizetendő összegek nettó emelkedése.

Kohéziós politika

A kohéziós politikához kapcsolódó főbb összegek az előző években kifizetett jogosulatlan kiadások visszafizettetését célzó, a Bizottság által kibocsátott visszafizetési felszólításokat, valamint a kiadásokból való – az elhatárolt bevételek év végi csökkenésével korrigált – levonásokat tartalmazzák.

3.6.   NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ EGYÉB BEVÉTELEK

millió EUR

 

2017

2016

Költségvetési kiigazítások

5 806

1 956

Harmadik országok hozzájárulásai

1 269

953

Személyzeti adók és hozzájárulások

1 218

1 189

Tagállami hozzájárulások a külső segélyekhez

988

732

Eszközátruházás

208

147

Céltartalékok kiigazítása

29

14

Mezőgazdasági lefölözések

4

5

Egyéb

854

744

Összesen

10 376

5 740

A költségvetési kiigazítások magukban foglalják a 2016. évi költségvetési többletet (6 405 millió EUR). Az előző év költségvetési többletét átviszik a következő évre, és az 2017-re bevételt jelent.

A harmadik országok hozzájárulásai az EFTA-országoktól és a csatlakozásra váró országoktól származó hozzájárulások.

A személyzeti adókból és hozzájárulásokból származó bevételek elsősorban a személyzet fizetéséből történt levonásokból keletkeznek, és alapvetően két csoportra oszthatók: személyzeti nyugdíjjárulékra és jövedelemadóra.

A külső segélyekhez való tagállami hozzájárulások elsősorban a törökországi menekülteket támogató eszköz létrehozásához nyújtott összegeket jelentik.

Az eszközátruházásból származó bevétel elsősorban a Kopernikusz program (a korábbi GMES program) alá tartozó műholdaknak az Európai Űrügynökségtől a Bizottságra való átruházásához kapcsolódik (lásd a 2.2. megjegyzést). Ez az átruházás az uniós számviteli szabályok értelmében nem visszterhes ügylet, és a jelenleg még nem aktivált többi Kopernikusz műholdra vonatkozóan későbbi időszakokban is elő fog fordulni.

A mezőgazdasági lefölözések elsősorban tejilletékek: olyan piacirányítási eszközök, amelyeknek célja a referenciamennyiségüket túllépő tejtermelők megbüntetése. Mivel nem kapcsolódik a Bizottság előzetes kifizetéseihez, valójában meghatározott rendeltetésű bevételnek tekinthető.

A nem visszterhes ügyletekből származó egyéb bevételek 2017. évi összege magában foglalja az EFA-ból lehívott 300 millió EUR-t, amely az EFA-nak az EFFA-garanciaalaphoz való hozzájárulását képviseli. Ezt a garanciaalapot az (EU) 2017/1601 rendelet alapján 2018-ban hozzák létre.

VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

3.7.   PÉNZÜGYI BEVÉTELEK

millió EUR

 

2017

2016

Kamat:

 

 

Hitelekből

1 379

1 446

Késedelmes kifizetésekből

217

108

Egyebekből

41

38

A pénzügyigarancia-kötelezettség (ESBA) díja

61

16

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy kötelezettségekből származó pénzügyi bevétel

57

0

Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség

38

35

Osztalék

23

13

Egyéb

28

112

Összesen

1 845

1 769

A hitelekből származó kamatbevétel elsősorban pénzügyi támogatásra nyújtott hitelekhez kapcsolódik (lásd a 2.4.3. megjegyzést).

A késedelmes kifizetésekből származó kamatbevétel forrásai elsősorban a pénzbírságok, valamint az esedékes, de időben nem kifizetett sajátforrás-hozzájárulások.

3.8.   VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ EGYÉB BEVÉTELEK

millió EUR

 

2017

2016

Szolgáltatási díjak (ügynökségek)

557

267

Devizaárfolyam-nyereség

281

331

Pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó díjbevételek

51

48

Ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó bevételek

43

17

Áruk értékesítése

42

46

Részesedés az EBA nettó eredményéből

21

2

Egyéb

338

288

Összesen

1 332

998

A szolgáltatási díjak főként az Európai Gyógyszerügynökség által felszámított forgalombahozatali engedélyezési díjakat és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által beszedett védjegydíjakat foglalják magukban.

KIADÁSOK

3.9.   MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS

millió EUR

Tagállamok által végrehajtott

2017

2016

Európai Mezőgazdasági Garanciaalap

44 289

44 152

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és egyéb vidékfejlesztési eszközök

11 359

12 604

Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap

17 650

35 045

Európai Szociális Alap

7 353

9 366

Egyéb

1 253

1 606

Összesen

81 905

102 772

A kohézió területén a kiadások 17,4 milliárd EUR összegű csökkenését a 2007–2013-as programozási időszakról a 2014–2020-as jelenlegi programozás időszakra való átmenet magyarázza: a 2007–2013-as időszakra bejelentett költségek jelentősen csökkentek (28,6 milliárd EUR), mivel a végrehajtás befejeződött, és a programok a lezárási szakaszba léptek. Ezzel párhuzamosan a 2014–2020-as időszakra bejelentett költségek emelkedtek – de csak 11,2 milliárd EUR-val –, ahogy a programok végrehajtása folyamatosan halad előre.

Az egyéb kiadások elsősorban a következőket foglalják magukban: menekültügy és migráció (485 millió EUR), a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (378 millió EUR) és belső biztonság (226 millió EUR).

3.10.   KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁS

millió EUR

 

2017

2016

Bizottság által végrehajtott

8 831

9 254

Uniós végrehajtó ügynökségek által végrehajtott

6 699

6 259

Vagyonkezelői alapok által végrehajtott

208

97

Összesen

15 738

15 610

Ezen összegek elsősorban a kutatási politika végrehajtását (7,2 milliárd EUR), a hálózatok programjait (1,3 milliárd EUR), a fejlesztési együttműködési eszközöket (1,2 milliárd EUR), az európai szomszédságpolitikát (1,3 milliárd EUR) és a humanitárius segítségnyújtást (0,7 milliárd EUR) érintik.

3.11.   KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS

millió EUR

 

2017

2016

Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott

2 667

2 547

Harmadik országok által végrehajtott

1 101

876

Nemzetközi szervezetek által végrehajtott

3 014

2 382

Egyéb jogalanyok által végrehajtott

1 478

2 035

Összesen

8 260

7 840

A közvetett irányítású kiadásokból 4,2 milliárd EUR külső fellépésekhez kapcsolódik (elsősorban az előcsatlakozás, a humanitárius segítségnyújtás, a nemzetközi együttműködés és a szomszédság terén). További 3,6 milliárd EUR kapcsolódik Európa versenyképességének növeléséhez (olyan területeken, mint a kutatás, a műholdas navigációs rendszerek és az oktatás).

3.12.   SZEMÉLYZETI ÉS NYUGDÍJKÖLTSÉGEK

millió EUR

 

2017

2016

Személyzeti költségek

6 193

6 074

Nyugdíjköltségek

3 808

3 702

Összesen

10 002

9 776

A nyugdíjköltségek azokat a változásokat is tartalmazzák, amelyek a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségeknek az aktuáriusi feltételezésektől különböző tényezőkön alapuló aktuáriusi értékelése nyomán merültek fel. Ezért nem azonosak a tényleges éves nyugdíjkifizetésekkel, amelyek lényegesen alacsonyabbak.

3.13.   A MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ AKTUÁRIUSI FELTÉTELEZÉSEK VÁLTOZÁSAI

Az e megnevezésben feltüntetett nettó 3 544 millió EUR összegű aktuáriusi veszteség a mérlegben megjelenített munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekhez kapcsolódik (lásd a 2.9. megjegyzést).

3.14.   FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK

millió EUR

 

2017

2016

Kamatráfordítások:

 

 

Hitelfelvételek

1 373

1 440

Egyéb

22

57

Hitelekből és követelésekből származó értékvesztés miatti veszteségek

324

184

Pénzügyi lízingek

81

67

Értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztés miatti vesztesége

39

40

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy kötelezettségekből származó veszteség

12

1

Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált veszteség

2

0

Egyéb

42

116

Összesen

1 896

1 904

A hitelfelvételeken keletkezett kamatráfordítás összege elsősorban a pénzügyi támogatások keretében nyújtott hiteleken keletkezett kamatbevétel összegének felel meg (back-to-back tranzakciók).

A hitelekből és követelésekből származó értékvesztés miatti veszteségek magukban foglalnak 243 millió EUR-t a tradicionális saját forrásokhoz kapcsolódóan (lásd a 2.6.1.1. megjegyzést).

3.15.   EGYÉB KIADÁSOK

millió EUR

 

2017

2016

Igazgatási és informatikai kiadások

2 521

2 455

Ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások

1 423

1 021

Céltartalékok kiigazítása

1 377

685

Devizaárfolyam-veszteség

446

505

Működésilízing-kiadások

414

383

Pénzbírságok Bíróság általi csökkentése

67

18

Egyéb

509

419

Összesen

6 756

5 486

A kiadások céltartalékokhoz kapcsolódó növekedése elsősorban a nukleáris telephelyek leszerelésével kapcsolatos céltartalék becslése változásának tudható be (lásd a 2.10. megjegyzést).

Az igazgatási és informatikai kiadások alatt kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó költségek is szerepelnek a következők szerint:

millió EUR

 

2017

2016

Kutatási költségek

376

344

Nem aktivált fejlesztési költségek

81

88

Összesen

456

431

3.16.   SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR

 

Intelligens és inkluzív növekedés

Fenntartható növekedés

Biztonság és uniós polgárság

Globális Európa

Igazgatás

A többéves pénzügyi keret fejezeteihez nem hozzárendelt (9)

Összesen

GNI-alapú források

78 620

78 620

Tradicionális saját források

20 520

20 520

Héa

16 947

16 947

Pénzbírságok

4 664

4 664

Kiadások visszafizettetése

357

1 488

5

28

0

0

1 879

Egyéb

1 172

244

43

414

4 827

3 676

10 376

Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel

1 529

1 732

48

443

4 827

124 428

133 006

Pénzügyi bevételek

147

(4)

0

17

1

1 684

1 845

Egyéb

196

(12)

(6)

10

338

805

1 332

Visszterhes ügyletekből származó bevétel

343

(15)

(6)

27

338

2 489

3 177

Összes bevétel

1 873

1 716

42

470

5 166

126 917

136 183

Tagállamok által végrehajtott kiadások:

 

 

 

 

 

 

 

EMGA

(44 289 )

(44 289 )

EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök

(11 359 )

(11 359 )

ERFA és Kohéziós Alap

(17 650 )

(17 650 )

ESZA

(7 353 )

(7 353 )

Egyéb

(439)

74

(897)

9

0

(1 253 )

A Bizottság, végrehajtó ügynökségek és vagyonkezelői alapok által végrehajtott

(9 809 )

(525)

(1 080 )

(4 337 )

(12)

25

(15 738 )

Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott

(2 530 )

(121)

(754)

(24)

762

(2 667 )

Harmadik országok és nemzetközi szervezetek által végrehajtott

(434)

0

(177)

(3 504 )

(4 115 )

Egyéb jogalanyok által végrehajtott

(819)

15

1

(675)

(0)

(1 478 )

Személyzeti és nyugdíjköltségek

(1 638 )

(360)

(426)

(615)

(5 977 )

(986)

(10 002 )

A munkavállalói juttatásokra vonatkozó aktuáriusi feltételezések változásai

(3 544 )

(3 544 )

Finanszírozási költségek

(88)

(16)

(0)

(18)

(106)

(1 668 )

(1 896 )

Egyéb kiadások

(2 453 )

(88)

(196)

(113)

(3 386 )

(521)

(6 756 )

Összes kiadás

(43 213 )

(56 669 )

(3 528 )

(9 277 )

(13 025 )

(2 389 )

(128 101 )

Az év gazdasági eredménye

(41 341 )

(54 953 )

(3 486 )

(8 807 )

(7 859 )

124 528

8 082

A bevételeknek és kiadásoknak a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti bontása becslésen alapul, mivel nem minden kötelezettségvállalás kapcsolódik a többéves pénzügyi keret valamelyik fejezetéhez.

4.   FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ESZKÖZÖK

4.1.   FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

A függő kötelezettségek az EU olyan lehetséges jövőbeli kifizetési kötelezettségei, amelyek múltbeli események vagy jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalások miatt merülhetnek fel, és amelyek nem teljes mértékben az EU ellenőrzése alatt álló jövőbeli eseményektől függenek. Elsősorban (hitelekre és pénzügyi támogatási programokra vonatkozóan) nyújtott pénzügyi garanciákhoz és jogi kockázatokhoz kapcsolódnak. A pénzbírságokhoz és a pénzeszközök által fedezett garanciákhoz (lásd a 2.4.1. megjegyzést) kapcsolódók kivételével valamennyi függő kötelezettséget – esedékessé válásakor – az uniós költségvetésből (és így az uniós tagállamok által) finanszíroznak az elkövetkező években.

4.1.1.    Költségvetési garanciák

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

Felső határ

Aláírt

Folyósított

Felső határ

Aláírt

Folyósított

Az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó garanciák

37 479

28 950

19 972

40 645

30 161

21 145

ESBA-garanciák

16 000

13 473

10 128

16 000

11 245

4 392

Összesen

53 479

42 423

30 100

56 645

41 406

25 537

A fenti táblázat azt mutatja, hogy az uniós költségvetés milyen mértékben van kitéve az EBB csoport által nyújtott garanciákhoz kapcsolódó lehetséges jövőbeli kifizetéseknek. A folyósított összegek a végső kedvezményezettek részére már nyújtott összegeket jelentik, míg az aláírt összegek a folyósított összegeken felül magukban foglalják a kedvezményezettekkel már aláírt megállapodások szerinti, még nem folyósított összegeket is. A felső határ azt a teljes garanciát jelenti, amelynek fedezését az uniós költségvetés és így a tagállamok vállalták.

Az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó garanciák

Az uniós költségvetés garanciát vállal az EBB által saját forrásaiból harmadik országoknak nyújtott és aláírt hitelekre. 2017. december 31-én az uniós garancia által fedezett kinnlévő összeg 19 972 millió EUR-t tett ki (2016: 21 145 millió EUR). Az uniós költségvetés garantál:

18 583 millió EUR-t (2016: 19 481 millió EUR) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapon keresztül (lásd a 2.4.1. megjegyzést), valamint

1 389 millió EUR-t (2016: 1 664 millió EUR) közvetlenül a tagállamok részére a csatlakozás előtt nyújtott hitelek tekintetében.

A fentiekben folyósítottként kimutatott 19 972 millió EUR-n felül az EU 258 millió EUR összegű garanciát biztosít a Szíria részére nyújtott kintlévő hitelekre, amelyekre vonatkozóan céltartalékokat hoztak létre.

Az EBB által nyújtott hitelekhez kapcsolódó uniós külső hitelezési megbízatási garanciák a 2007 után aláírt megállapodások (2007–2013 és 2014–2020 közötti megbízatások) fennálló egyenlegeinek 65 %-ára korlátozódnak. A 2007 előtti megállapodások vonatkozásában az uniós garancia a hitel engedélyezett összege felső határának bizonyos százalékára (a legtöbb esetben 65 %-ára, de 70, 75 vagy 100 %-ára is) korlátozódik. Ha a hitelösszeg a felső határt nem éri el, az uniós garancia a teljes összeget fedezi.

Az EU 2017. december 31-i maximális kitettségének kimutatása érdekében azonban az engedélyezett aláírandó, de még nem aláírt hiteleket (8 529 millió EUR) és az aláírt, de még nem folyósított hiteleket (8 978 millió EUR) is fel kell tüntetni.

2018 márciusában az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az (EU) 2018/412 határozatot, amely lehetővé teszi az EBB uniós garanciával fedezett finanszírozási műveleteire vonatkozó felső összeghatárok megemelését. Ez tükröződni fog az EBB-vel kötött aktualizált garanciamegállapodásban, amelynek módosítását követően az EU maximális kitettsége 3,4 milliárd EUR-val emelkedik majd.

Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) garancia

Az ESBA az EBB csoport kockázatviselési kapacitásának növelésére irányuló kezdeményezés, amelynek révén az EBB növelheti befektetéseit az EU-ban. Az ESBA célja az EU-n belüli további beruházások, valamint a kisvállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének támogatása. Az ESBA nem különálló jogi személy, illetve nem szigorúan vett befektetési alap. Az ESBA kockázati tartaléka védelmet nyújt az EBB számára az alapul szolgáló műveletek potenciális veszteségeivel szemben. A kockázati tartalék az EBB saját tőkéjéből nyújtott 5 milliárd EUR összegű allokációból és az uniós költségvetésből biztosított, legfeljebb 16 milliárd EUR összegű garanciából áll (a továbbiakban: az ESBA uniós garanciája). Az ESBA uniós garanciáját az EU és az EBB közötti megállapodás (a továbbiakban: az ESBA-megállapodás) értelmében nyújtják az EBB-nek.

Az ESBA függő kötelezettségeihez kapcsolódó, e megjegyzésben kimutatott összegek – beleértve a garancia felső összeghatárát is – a 2017. december 31-én hatályos ESBA-megállapodáson alapulnak. Megjegyzendő azonban, hogy a 2017 decemberében elfogadottak szerint módosított ESBA-rendelet ((EU) 2017/2396 rendelet) lehetővé tette az ESBA uniós garanciájának legfeljebb 26 milliárd EUR-ra történő emelését. Az ESBA-megállapodást ennek megfelelően 2018 márciusában módosították.

Az ESBA műveleteit két keretben hajtják végre: az egyik az EBB által végrehajtott infrastruktúra és innováció keret (13 milliárd EUR összegű ESBA uniós garancia), a másik pedig az EBA által végrehajtott kkv-keret (3 milliárd EUR összegű ESBA uniós garancia); mindkettő rendelkezik adósságportfólióval és tőkeportfólióval. Az EBA az EBB-vel kötött megállapodás értelmében egy EBB-garancia alapján jár el, amelyre az ESBA-megállapodás értelmében az ESBA uniós garanciája vállal viszontgaranciát.

Az ESBA uniós garanciájának felhasználásával összefüggésben az ESBA végrehajtását egy konszenzussal eljáró négy tagú irányítóbizottság felügyeli, amelynek három tagját a Bizottság, egy tagját pedig az EBB jelöli ki. A módosított ESBA-rendelet értelmében az ESBA irányítóbizottsága öt tagból áll, amelyből egy szavazati joggal nem rendelkező tagot az Európai Parlament jelöl, míg a határozatokat konszenzussal, illetve – amennyiben a konszenzus nem érhető el – a szavazati joggal rendelkező tagok egyhangú szavazatával hozzák meg. Az ESBA irányítóbizottsága nem hoz beruházási döntéseket.

Az EU és a EBB eltérő szerepet tölt be az ESBA-n belül. Az ESBA-t az EBB-n belül hozták létre, amely a műveleteket (adósság- és tőkebefektetések) finanszírozza, ehhez pedig a tőkepiacokon hitelt vesz fel. Az infrastruktúra és innováció keretet illetően az EBB függetlenül hozza meg a beruházási döntéseket, a műveleteket pedig saját szabályainak és eljárásainak megfelelően irányítja. Ugyanez vonatkozik az EBA által irányított kkv-keret műveleteire is.

Annak biztosítása érdekében, hogy az ESBA keretében végzett beruházások célja továbbra is a beruházásokat akadályozó piaci hiányosságok kezelése legyen, és így jogosultak legyenek az uniós garancia nyújtotta védelemre, külön ezt a célt szolgáló irányítási struktúrát hoztak létre. A független szakértőkből álló beruházási bizottság megvizsgál minden egyes, az EBB által az infrastruktúra és innováció kereten belül javasolt projektet, hogy azok jogosultak-e az uniós garanciafedezetre. Azt követően, hogy megerősítik egy művelet jogosultságát az ESBA által garantált műveletként, a projekt folytatására vonatkozó döntésre és a projektirányításra az EBB szokásos projektciklusa és irányítási folyamatai alkalmazandók. A kkv-keretet illetően a beruházási bizottság szerepe a kkv-keret termékeinek leírásával kapcsolatos konzultációra korlátozódik, amely termékeket az ESBA irányítóbizottsága és az ESBA ügyvezető igazgatója hagyja jóvá.

Az EU szerepe az EBB adósság- és tőkeinstrumentum-befektetéseiből származó potenciális veszteségekkel kapcsolatos uniós költségvetési garancia nyújtására korlátozódik. Következésképpen az EU nem vesz részt az ESBA-műveletek kiválasztásában és irányításában, nem fektet be pénzt az ESBA-műveletekbe, és nem közvetlen szerződő fél az alapul szolgáló instrumentumokban. Mivel az uniós (és az IPSAS) számviteli szabályok konszolidációra vonatkozó ellenőrzési kritériumai és számviteli követelményei nem teljesülnek, az érintett garantált eszközök nem tartoznak bele az EU összevont éves beszámolójába.

Az ESBA keretében az EBB csoport számára nyújtott uniós garancia az EU számviteli szabályaival összhangban az infrastruktúra és innováció keret adósságportfóliója tekintetében pénzügyigarancia-kötelezettségként, a kkv-keret adósságportfóliója tekintetében pénzügyi céltartalékként, valamint mindkét tőkeportfólió esetében származtatott pénzügyi eszközként (az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként vagy kötelezettségként) kerül elszámolásra. Ezenfelül ez a megjegyzés tartalmazza a nyújtott ESBA-garanciához kapcsolódó függő kötelezettséget.

Az ESBA infrastruktúra és innováció keretének adósságportfóliója keretében az uniós garancia az EBB által végzett, elsősorban standard hiteleket és garanciákat jelentő finanszírozási műveletek portfóliójának első veszteségrészét fedezi. Az uniós garanciát akkor hívják le, amikor az adós elmulasztja a fizetés teljesítését annak esedékességekor, illetve adósságátalakítási veszteségek esetén. Az uniós garancia díját az EU által vállalt kockázat arányában fizetik ki, az EBB garantált műveletekből származó, kockázattal kapcsolatos bevételeinek az EBB és az EU közötti megosztásával. Az uniós bevételekből először a garantált műveleteken keletkezett veszteségeket kell fedezni. Az uniós garanciát ezért pénzügyigarancia-kötelezettségként tüntetik fel, és a kezdeti megjelenítéskor valós értéken értékelik, amely a kapott díjak (az uniós bevételek) nettó jelenértéke. A későbbi mérlegfordulónapokon a pénzügyigarancia-kötelezettséget a várható veszteségek, illetve az eredetileg kimutatott – és adott esetben a bevétel halmozott amortizációjával csökkentett – összeg közül a magasabbikon értékelik. A pénzügyigarancia-kötelezettséget a még beérkezendő uniós bevételektől mentesen mutatják be, amelyek összege 2017. december 31-én nulla volt – lásd a 2.11.3. megjegyzést.

Az ESBA infrastruktúra és innováció keretének tőkeportfólióján belül – amely közvetlen tőkerészesedésekből vagy kvázi tőkerészesedésekből, illetve alárendelt kölcsönökből áll – az EBB egyenlő feltételek mellett ruház be saját kockázatára és az EU kockázatára is. Következésképpen az uniós garancia a tőkebefektetések EU által garantált részét, az egyes mérlegfordulónapokon elszámolt negatív értékmódosításokat (nem realizált veszteségeket), valamint a tőkekivonáskor realizált veszteségeket és az EBB finanszírozási költségeit fedezi. Amennyiben egy olyan befektetés értéke, amelyen korábban negatív értékmódosítást hajtottak végre, a későbbi beszámolók fordulónapján emelkedik, az EBB az értékmódosítás összegét az eredeti bekerülési érték erejéig visszatéríti az EU-nak. A tőkekivonás idején az EU a befektetésen keletkezett, az eredeti bekerülési értéket meghaladó nyereségekre is jogosult. Az uniós garancia díját az EBB garantált műveletekből származó bevételeiből fizetik ki, beleértve a kamatokat, osztalékokat és realizált nyereségeket. Az EU és az EBB közötti elszámolás évente, a veszteségek és a bevételek beszámításával történik.

Az ESBA kkv-keretének tőkeportfólióján belül az EU kockázatitőke- és magántőkealapokban történő részesedésszerzést garantál, amelyet az EBB finanszíroz és az EBA kezdeményez és kezel. Az uniós garanciát portfólióalapon két portfólióra: az 1. alkeretre és a 2. alkeretre vonatkozóan nyújtják. Az ESBA-garanciát a garanciával fedezett befektetésekből származó értékvesztés és realizált veszteségek fedezésére, valamint az EBB finanszírozási költségeinek fedezésére hívják le. Az EU a vállalt kockázat tekintetében a garanciával fedezett tőkeműveletekből származó osztalékok és realizált nyereségek formájában díjazásra jogosult. A 2. alkereten belül az EU „Horizont 2020” keretprogramja részben ugyanebbe a tőkeportfólióba fektet be (az EU által finanszírozott Horizont 2020 beruházást az uniós beszámolóban értékesíthető pénzügyi eszközként számolják el), és a beruházások első veszteségeit viseli, míg a további veszteségeket az uniós garancia és az EBA fedezi.

Az ESBA tőkeportfóliójára vonatkozó ESBA-garancia származtatott pénzügyi eszközként kerül besorolásra, és az eredménnyel szemben valós értékelt pénzügyi eszközként vagy pénzügyi kötelezettségként számolják el. 2017. december 31-én az ESBA tőkeportfóliójára vonatkozó ESBA uniós garancia valós értéke 16 millió EUR-t tett ki – lásd a 2.4.2. megjegyzést.

A fenti függő kötelezettség magában foglalja a COSME, a Horizont 2020, a Kreatív Európa és az EaSI program azon műveleteinek részét, amelyet az ESBA uniós garanciája fedez a kkv-keret adósságportfóliója keretében.

Az uniós garancia kifizetéseit az ESBA-garanciaalapból teljesítenék – lásd a 2.4.1. megjegyzést. 2017 végén a garanciaalap eszközei összesen 3,5 milliárd EUR-t (2016: 1 milliárd EUR), kifizetetlen kötelezettségvállalásai pedig 2,4 milliárd EUR-t (2016: 2,4 milliárd EUR) tettek ki. Ezt az utóbbi összeget az 5.1. megjegyzésben fennálló kötelezettségvállalásként kimutatott összeg tartalmazza.

4.1.2.    Pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó garanciák (forrásbevonási és hitelezési tevékenység)

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

Lehívott

Nem lehívott

Összesen

Lehívott

Nem lehívott

Összesen

Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)

47 456

47 456

47 456

47 456

Fizetésimérleg-eszköz (BOP)

3 114

3 114

4 272

4 272

Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)

3 924

460

4 384

2 964

1 313

4 277

Euratom

250

250

500

252

300

552

Összesen

54 744

710

55 454

54 944

1 613

56 557

Az uniós költségvetés garantálja a tagállamok és nem tagállamok részére nyújtott hitel finanszírozásához a Bizottság back-to-back ügyleteiben felvett hiteleket. Ezek a hitelfelvételek már meg vannak jelenítve kötelezettségként az uniós mérlegben – lásd a 2.11.1. megjegyzést. Amennyiben azonban az e hitelfelvételekre adott back-to-back hitelek nemteljesítővé válnának, úgy a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 14. cikke értelmében az uniós költségvetésnek kellene viselnie a meg nem fizetett összeg teljes költségét:

az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt kizárólag az uniós költségvetés garantálja,

a fizetésimérleg-eszköz keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt kizárólag az uniós költségvetés garantálja,

az MFA-hiteleket először a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap fedezi (lásd a 2.4.1. megjegyzést), ezt követően az uniós költségvetés, és

a kintlévő Euratom-hitelek teljes összegét először a harmadik felektől származó garanciák fedezik. A külső hitelezési összegeket a garanciaalap fedezné, amennyiben a harmadik felek garanciája nem rendezné azokat.

A felszámolás alatt álló ESZAK által hitelfelvételből nyújtott hiteleket semmilyen uniós költségvetési garancia nem fedezi. Ehelyett az ilyen hiteleket a felszámolás alatt álló ESZAK pénzügyi eszközei fedezik – lásd a 2.4.1. megjegyzést.

4.1.3.    Uniós pénzügyi eszközökre nyújtott garanciák

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

Horizont 2020

1 297

921

Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus

654

711

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

490

465

Egyéb

32

3

Összesen

2 473

2 101

A költségvetési rendelet 140. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó költségvetési kiadás és az EU pénzügyi felelősségvállalása semmiképpen sem haladhatja meg az adott eszközzel kapcsolatban tett költségvetési kötelezettségvállalást, ami által elkerülhetők a költségvetést terhelő függő kötelezettségek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy e kötelezettségeknek vagy ellenpárja van a mérleg eszközoldalán, vagy a még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások fedezik azokat. A fenti függő kötelezettségek nem tartalmazzák az ezen eszközökre képzett nettó pénzügyi céltartalékokat – lásd a 2.10. megjegyzést.

4.1.4.    Jogi ügyek

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

Pénzbírságok

3 242

1 834

Mezőgazdaság

1 737

1 711

Kohézió

3

3

Egyéb

481

600

Összesen

5 463

4 148

Pénzbírságok

Ezek az összegek elsősorban a versenypolitikai szabályok megsértése miatt a Bizottság által kiszabott olyan pénzbírságok, amelyek összegét a megbírságolt vállalkozások előzetesen megfizették és amelyek vonatkozásában vagy fellebbezést nyújtottak be, vagy nem ismert, hogy nyújtanak-e be fellebbezést. A függő kötelezettséget az ügyre vonatkozó bírósági határozat jogerőre emelkedéséig vagy a fellebbezési időszak lejártáig fenntartják. Az előzetesen beszedett pénzbírságokon realizált kamatok az adott év gazdasági eredményében jelennek meg, továbbá kimutatásra kerülnek a függő kötelezettségek között, hogy érzékeltessék a Bizottság ezen összegekre való jogosultságának bizonytalanságát.

Amennyiben az EU elvesztené a kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódó ezen ügyek bármelyikét, az uniós költségvetésre semmit nem terhelnének, mivel ezeket a pénzbírságokat előzetesen fizették meg, és összegüket vagy meghatározott bankszámlákon (lásd a 2.8. megjegyzést), vagy az erre a célra létrehozott BUFI alapban tartják (lásd a 2.4.1. megjegyzést.) A pénzbírságok összegét csak azok jogerőre emelkedésekor jelenítik meg költségvetési bevételként (a költségvetési rendelet 83. cikke).

Mezőgazdaság

Ide a tagállamokkal szembeni, az EMGA szabályszerűségi határozataihoz, valamint a vidékfejlesztés és az előcsatlakozás terén hozott pénzügyi korrekciókhoz kapcsolódó olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyekre vonatkozóan a Bíróság még nem hozott ítéletet. A kötelezettség végső összegének, valamint annak meghatározása, hogy sikeres fellebbezés esetén melyik év költségvetését terheli majd, az Európai Bíróság előtt még függőben lévő eljárás hosszától függ.

Kohézió

Ide a tagállamokkal szembeni, kohéziós politikai intézkedésekkel kapcsolatos olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyeknél még nem tűzték ki a szóbeli meghallgatás időpontját vagy a Bíróság még nem hozott ítéletet.

Egyéb jogi ügyek

E megnevezés az Unióval szembeni jelenlegi kártérítési követelésekhez, egyéb jogvitákhoz és a becsült jogi költségekhez kapcsolódik. Meg kell említeni, hogy az EK-Szerződés 288. cikkének megfelelő kártérítési követelés esetében a panaszosnak kell bizonyítania a következőket: a szóban forgó intézmény kellően súlyosan megsértett valamely, az egyéneknek bizonyos jogokat biztosító jogszabályt, a panaszos által elszenvedett tényleges kárt, valamint a jogszerűtlen cselekvés és a kár közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot.

4.2.   FÜGGŐ KÖVETELÉSEK

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

Kapott garanciák:

 

 

Teljesítési biztosítékok

352

369

Egyéb garanciák

22

28

Egyéb függő követelések

34

34

Összesen

409

431

Teljesítési biztosítékok előírására annak biztosítása érdekében van szükség, hogy az uniós források kedvezményezettjei teljesítsék az Unióval kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket.

5.   KÖLTSÉGVETÉSI ÉS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

Ez a megjegyzés a költségvetési eljárásról és a jövőbeli finanszírozási igényekről, nem pedig a 2017. december 31-én meglévő kötelezettségekről nyújt tájékoztatást.

A tagállamok által elfogadott többéves pénzügyi keret meghatározza a programokat, valamint megállapítja a fejezetek kötelezettségvállalási előirányzataira vonatkozó felső határokat és a kifizetési előirányzatok összegét, amelyeken belül a tagállamok költségvetési és jogi kötelezettségvállalásokat tehetnek, és végső soron kifizetéseket hajthatnak végre egy hétéves időszak alatt – lásd az 1.1. táblázatot a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések megjegyzéseiben.

A többéves pénzügyi keret felső határait a Tanács fogadta el (vagyis a tagállamok), az Európai Parlament hozzájárulásával, és a KAP finanszírozásáról szóló 1306/2013/EU rendelet 16. cikke közvetlen kapcsolatot teremt az EMGA-kiadások éves felső határa és a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet között. Az Európai Parlament és a Tanács elfogadta továbbá az EMGA-kiadásokra vonatkozó jogalapokat, amelyek a 2014–2020-as időszak egészére meghatározzák a tagállamonkénti kiadásokat.

A jogi kötelezettségvállalások aláírt programoknak, projekteknek, megállapodásoknak vagy szerződéseknek felelnek meg, így az EU-ra nézve jogilag kötelező érvényűek. A jogi kötelezettségvállalás az az aktus, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő olyan (EU-s) kötelezettségeket vállal vagy állapít meg, amelyek költséget eredményeznek (a költségvetési rendelet 85. cikke).

A költségvetési kötelezettségvállalás elvben megelőzi a jogi kötelezettségvállalást, néhány többéves programnál/projektnél azonban fordítva történik: a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalást több éves részletben teszik meg több év alatt, amennyiben az alap-jogiaktus így rendelkezik. A kohézió területén például a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR, 1303/2013/EU rendelet) 76. cikke úgy rendelkezik, hogy a programot jóváhagyó bizottsági határozat képezi a költségvetési rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást, de az Unió a költségvetési kötelezettségeket az egyes programok vonatkozásában a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben vállalja. Más jogalapok hasonló rendelkezéseket tartalmazhatnak. Ezért előfordulhatnak olyan összegek, amelyek kifizetésére az EU jogi kötelezettséget vállalt, ám a költségvetési kötelezettségvállalást még nem tette meg – lásd az 5.2. és 5.3. megjegyzést.

Amennyiben a költségvetési kötelezettségvállalást megtették, de a későbbi kifizetéseket még nem teljesítették, a fennálló kötelezettségvállalások összegét „Reste à Liquider”-nek (RAL) hívják. Ez olyan – gyakran többéves – programok vagy projektek esetében fordulhat elő, amelyeket aláírtak, de még nem hajtottak végre (teljes mértékben), vagyis amelyek jövőbeli évekre vonatkozó kifizetési kötelezettséget jelentenek. Mivel a pénzügyi kimutatások eredményszemléletűek, a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések pedig pénzforgalmi szemléletűek, a kifizetetlen teljes összeg (RAL) egy részét már érvényesítették, és az a mérlegben kötelezettségként van megjelenítve (lásd a 2.12. és 2.13. megjegyzést). E kiadásokat vagy a kapott költségtérítési igények/számlák, vagy – amennyiben az EU-t még nem értesítették az igényekről – a programok vagy projektek becsült végrehajtása alapján számítják ki – lásd az 5.1. megjegyzést. Amint a RAL-hoz kapcsolódó kifizetéseket 2017. december 31-e után teljesítik, a kötelezettséget többé nem jelenítik meg a mérlegben. A RAL még nem érvényesített részét nem a kötelezettségek között, hanem helyette az alábbiakban tüntetjük fel.

Az alábbi közzétételek ezért olyan 2017. december 31-i összegeket jelentenek, amelyek kifizetésére az EU szerződéses megállapodások teljesítése alapján kötelezettséget vállalt és amelyeket következésképpen jövőbeli uniós költségvetésekből szándékozik finanszírozni.

millió EUR

 

Megjegyzés

2017.12.31.

2016.12.31.

Még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások

5.1

221 391

189 881

A hatályos többéves pénzügyi keret szerinti, megosztott irányítás alá tartozó jogi kötelezettségvállalások, amelyek végrehajtása folyamatban van

5.2

211 688

276 351

Jelentős jogi kötelezettségvállalások egyéb területeken

5.3

20 030

22 275

Összesen

 

453 109

488 507

5.1.   MÉG NEM ÉRVÉNYESÍTETT, FENNÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

Még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások

221 391

189 881

A fent kimutatott összeg a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások (RAL, „Reste à Liquider”) 267 258 millió EUR-s összegének (lásd a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés megjegyzéseiben lévő 4.4. táblázatot) és azoknak a kapcsolódó összegeknek a különbsége, amelyeket a mérlegben kötelezettségként, az eredménykimutatásban pedig kiadásként tüntettek fel. A költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai azok az összegek, amelyeket még nem fizettek ki és/vagy amelyek esetében a kötelezettségvállalást nem vonták vissza. Amint az már kifejtettük, ez a többéves programok létezésének rendes következménye.

Megjegyzendő, hogy a 2017. december 31-én kintlévő előfinanszírozási előlegek 49 milliárd EUR-t tettek ki (lásd a 2.5. megjegyzést). Ez olyan költségvetési kötelezettségvállalásokat jelent, amelyeket – a RAL-t csökkentve – már kifizettek, de amelyeknél az összegeket mindaddig az EU tulajdonának és nem a kedvezményezetthez tartozónak tekintik, amíg a szerződéses kötelezettségvállalások nem teljesülnek. Ezért ezek a fent közzétett RAL-hoz hasonlóan még nincsenek érvényesítve.

5.2.   A HATÁLYOS TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET SZERINTI, MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS ALÁ TARTOZÓ JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, AMELYEK VÉGREHAJTÁSA FOLYAMATBAN VAN

millió EUR

Alap

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi keret (A)

Aláírt jogi kötelezettségvállalások (B)

Költségvetési kötelezettségvállalások (C)

Kötelezettségvállalás visszavonása (D)

A többéves pénzügyi keret szerint rendelkezésre álló költségvetés (=A–C)

Költségvetési kötelezettségvállalásokkal csökkentett jogi kötelezettségvállalások (=B–C+D)

Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap

262 058

262 058

140 302

121 756

121 756

Európai Szociális Alap

91 991

91 991

51 813

40 178

40 178

A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap

3 814

3 814

2 114

1 699

1 699

1B. ALFEJEZET: KOHÉZIÓS POLITIKAI ALAPOK

357 862

357 862

194 229

163 633

163 633

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

99 343

99 343

56 401

42 942

42 942

Európai Tengerügyi és Halászati Alap

5 749

5 749

3 210

2 539

2 539

2. FEJEZET: TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK

105 093

105 093

59 611

45 482

45 482

Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap

5 391

4 233

2 794

2 597

1 439

Belső Biztonsági Alap

2 812

2 635

1 500

1 311

1 134

3. FEJEZET: BIZTONSÁG ÉS UNIÓS POLGÁRSÁG

8 202

6 868

4 294

3 908

2 573

Összesen

471 157

469 822

258 134

213 023

211 688

Ezek olyan jogi kötelmek, amelyek kifizetésére az EU a megosztott irányításhoz kapcsolódó operatív programok elfogadásakor kötelezettséget vállalt. A Bizottság operatív programot jóváhagyó határozata képezi a költségvetési rendelet 84. cikke szerinti finanszírozási határozatot, és – az érintett tagállam értesítése után – az említett rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást.

Az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet 76. cikke kimondja:

„Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait az egyes programok vonatkozásában a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben teljesítik. A teljesítménytartalékhoz kötődő költségvetési kötelezettségvállalásokat minden programban a program maradék pénzügyi keretétől elkülönítve kell megtenni.”

A fenti táblázat a teljes többéves pénzügyi kerettel indul (A oszlop) és a költségvetési kötelezettségvállalással még nem fedezett jogi kötelezettségvállalásokat, valamint tájékoztatásképpen a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben (1B. alfejezet, 2. és 3. fejezet) előirányzott felső határokból még megtehető kötelezettségvállalások maximális összegét mutatja. E jogi kötelezettségvállalások tehát azokat a fennálló összegeket jelentik, amelyekre az EU költségvetési kötelezettséget fog vállalni, majd amelyeket 2017. december 31-ét követően ki fog fizetni. A B oszlop a Bizottság által év végéig tett jogi kötelezettségvállalásokat, a C oszlop pedig az e jogi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan év végén tett költségvetési kötelezettségvállalásokat mutatja. 2017. december 31-én semmilyen kötelezettségvállalást nem vontak vissza (D oszlop).

5.3.   JELENTŐS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK EGYÉB TERÜLETEKEN

millió EUR

 

2017.12.31.

2016.12.31.

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

12 676

13 799

Kopernikusz

1 841

2 393

ITER

1 496

1 891

Galileo

253

523

Halászati megállapodások

133

247

Működésilízing-kötelezettségvállalások

2 577

2 419

Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások

1 054

1 003

Összesen

20 030

22 275

Ezek az összegek azokat a hosszú távú jogi kötelezettségvállalásokat jelentik, amelyeket az év végéig még nem fedeztek kötelezettségvállalási előirányzatokkal a költségvetésben. Ezeket a kötelező érvényű kötelmeket a jövőben viszik majd be a költségvetésbe és fizetik ki éves részletekben.

A költségvetési rendelet 85. cikkének (4) bekezdése szerint egyes fontos programok (lásd alább) végrehajthatók éves részletekben. Ez lehetővé teszi az EU számára, hogy az egy adott évben rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatokat meghaladóan tegyen jogi kötelezettségvállalásokat (támogatási megállapodásokat, hatáskör-átruházási megállapodásokat és közbeszerzési szerződéseket írjon alá). A hatályos többéves pénzügyi keret teljes allokációjának jelentős összegét ezért már leköthették. Ez különösen az alábbiakban ismertetett programokra vonatkozik:

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi támogatást nyújt a transzeurópai hálózatokhoz annak érdekében, hogy támogassa a közös érdekű projekteket a közlekedési, a távközlési és az energetikai infrastruktúra ágazatában. A CEF program jogi kötelezettségvállalásai a CEF-Közlekedés tekintetében a 2014-től 2020-ig, a CEF-Energetika tekintetében pedig a 2014-től 2021-ig tartó időszakot fedik le. E kötelezettségvállalások jogalapja az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) szóló, 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 348., 2013.12.20.), amelynek 19. cikke rendelkezik az éves részletek alkalmazásáról.

Kopernikusz

A Kopernikusz az Unió Föld-megfigyelési programja – lásd a 2.2. megjegyzést is. E kötelezettségvállalásokat a 2020-ig tartó időszakra tették. A Bizottság a 2014. április 3-i 377/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 122., 2014.4.24., 44. o.) alapján hatáskör-átruházási megállapodást írt alá az Európai Űrügynökséggel (ESA), az EUMETSAT-tal és a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjával. A 377/2014/EU rendelet 8. cikke engedélyezi az éves részletek alkalmazását.

ITER – Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor

E kötelezettségvállalások az ITER-létesítmények jövőbeli finanszírozási igényeinek 2021-ig tartó fedezésére szolgálnak. Az EU (Euratom) ITER International javára nyújtott hozzájárulását – a tagállamoktól és Svájctól érkező hozzájárulásokat is beleértve – a „Fusion for Energy” ügynökségen keresztül biztosítja. E kötelezettségvállalások alapja a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló 2007/198/Euratom határozat módosításáról szóló, 2013. december 13-i 2013/791/Euratom tanácsi határozat, amely engedélyezi az éves részletek alkalmazását. Az ITER-t a következők érdekében hozták létre: az ITER létesítményeinek igazgatása és azok kiaknázásának ösztönzése; annak elősegítése, hogy a közvélemény megértse és elfogadja a fúziós energiát; valamint egyéb, célja eléréséhez szükséges tevékenységek végzése. Az ITER az EU-t, Kínát, Indiát, Oroszországot, Dél-Koreát, Japánt és az Amerikai Egyesült Államokat foglalja magában.

Galileo

Ezeket az összegeket az európai navigációs műholdrendszer kiépítését célzó Galileo programra kötötték le – lásd a 2.2. megjegyzést is. E kötelezettségvállalásokat a 2020-ig tartó időszakra tették. A Bizottság a 2013. december 11-i 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 1. o.) alapján hatáskör-átruházási megállapodást írt alá az ESA-val. Az 1285/2013/EU rendelet 9. cikke engedélyezi az éves részletek alkalmazását.

Halászati megállapodások

E kötelezettségvállalások a harmadik országokkal 2020-ig a nemzetközi halászati megállapodások keretében végrehajtott műveletekre szólnak. E kötelezettségvállalások alapja az egyes harmadik országokra vonatkozó tanácsi határozatok (így például az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, az Európai Közösség és a Zöld-foki Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló, 2015. október 5-i (EU) 2015/1984 tanácsi határozat [HL L 277., 2015. október 22.]). Ezek olyan egyedi nemzetközi szerződések, amelyek többéves jogokat és kötelezettségeket jelentenek.

Működésilízing-kötelezettségvállalások

Az e lízingszerződések hátralévő futamideje alatt az alapul szolgáló szerződések alapján kifizetendő kötelezettségvállalások minimális összegei a következők:

millió EUR

 

Minimális lízingfizetések

 

1 éven belül

1–5 év között

5 éven túl

Összesen

Épületek

374

1 106

1 078

2 558

IT-anyagok és egyéb felszerelések

7

13

0

21

Összesen

380

1 120

1 078

2 577

Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások

Az e megnevezésben feltüntetett összegek a szerződések időszaka alatt kifizetendő kötelezettségvállalások összegének felelnek meg. Az itt feltüntetett legjelentősebb összeg az Európai Parlament ingatlanszerződéseihez kapcsolódik (175 millió EUR).

6.   PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

Az EU pénzügyi kockázatkezelésére vonatkozó alábbi megállapítások a következőkhöz kapcsolódnak:

az Európai Bizottság által pénzügyi támogatásra vonatkozóan végzett forrásbevonási és hitelezési tevékenységek a következőkön keresztül: európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, fizetésimérleg-eszköz, makroszintű pénzügyi támogatás és a felszámolás alatt álló ESZAK által felvett hitelekből nyújtott hitelek,

a Bizottság által az uniós költségvetés végrehajtása érdekében lefolytatott pénztárkezelési műveletek, ideértve a pénzbírságok kézhezvételét is,

költségvetési garanciákra vonatkozó alapokban tartott eszközök: a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap és az ESBA-garanciaalap, és

a költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök.

6.1.   A KOCKÁZATOK TÍPUSAI

A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeli cash flow-i ingadozni fognak. A piaci kockázat nem csak a veszteségi potenciált, hanem a nyereségi potenciált is megtestesíti. Magában foglalja a devizakockázatot, a kamatlábkockázatot és egyéb árkockázatot (az EU-nak nincs egyéb jelentős árkockázata).

A devizakockázat annak a kockázata, hogy az Unió műveleteit vagy befektetéseinek értékét az árfolyamváltozások befolyásolni fogják. Ez a kockázat az egyik deviza árának egy másikhoz képest történő változásából ered.

A kamatlábkockázat az értékpapírok – különösen a kötvények – értékcsökkenésének lehetősége, amely a kamatláb-emelkedésből ered. Általában a magasabb kamatlábak miatt a fix kamatozású kötvények ára csökken, és fordítva.

A hitelkockázat annak a veszteségnek a kockázata, hogy valamely adós/hitelfelvevő nem fizeti a hitelt vagy más hitelkeretet (akár a főösszeget, akár a kamatot, vagy egyiket sem), illetve elmulasztja valamely szerződéses kötelezettsége teljesítését. A nemteljesítésnek minősülő események magukban foglalják a visszafizetések késedelmét, a hitelfelvételi visszafizetések átalakítását, valamint a csődöt.

A likviditási kockázat valamely eszköz értékesítésének nehézségéből eredő kockázat, például az a kockázat, hogy veszteség elkerülése vagy kötelezettség teljesítése érdekében egy adott értékpapírt vagy eszközt nem lehet elég gyorsan értékesíteni.

6.2.   KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK

Az uniós költségvetés végrehajtása során egyre inkább az operatív programok pénzügyi eszközeinek alkalmazására támaszkodnak. A hagyományos költségvetés-végrehajtási módhoz képest – amely vissza nem térítendő és más támogatások nyújtására terjed ki – az e megközelítés mögött álló alapvető koncepció az, hogy a költségvetésből pénzügyi eszközök révén felhasznált minden egyes euróból a tőkeáttételi hatásnak köszönhetően a végső kedvezményezett több mint 1 eurót kap pénzügyi támogatásként. Az uniós költségvetés e felhasználása maximalizálja a rendelkezésre álló források hatását. Az érintett összegekkel kapcsolatos további információk a 2.4.1. megjegyzésben szerepelnek.

A legtöbb pénzügyi eszköz közös jellemzője, hogy a végrehajtást vagy az EBB csoporthoz (azon belül is az EBA-hoz), vagy a Bizottság és a pénzügyi intézmény közötti megállapodás alapján más pénzügyi intézményhez delegálják. Az e pénzügyi intézményekkel aláírt megállapodások szigorú feltételeket és kötelezettségeket tartalmaznak a közvetítőkre nézve annak biztosítása érdekében, hogy az uniós pénzösszegeket megfelelően kezelik és szabályszerűen tesznek róluk jelentést. Azt követően, hogy az eszközök egyikére pénzügyi hozzájárulást vállalnak, a pénzeszközöket átutalják a pénzügyi intézmény speciálisan e célra létrehozott bankszámlájára (vagyis vagyonkezelői számlára). A szóban forgó eszköztől függően a pénzügyi intézmény a vagyonkezelői számlán lévő pénzeszközöket felhasználhatja hitelek nyújtására, adósságinstrumentumok kibocsátására, tőkeinstrumentumokba való befektetésre vagy a garancia-lehívások fedezésére. Általános szabályként a pénzügyi eszközökből származó bevételeket vissza kell fizetni az uniós költségvetésbe.

Az e pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kockázat az alapul szolgáló megállapodásokban jelzett felső határra korlátozódik, amely az eszközre vonatkozóan a költségvetésbe bevitt összeg. Mivel a Bizottság e kockázatok kapcsán gyakran viseli az „első veszteségviselő rész”-t, és ezen eszközök célja a kockázatosabb kedvezményezettek (akik nehezen tudnak csak forráshoz jutni kereskedelmi hitelezőktől) finanszírozása, ezért valószínű, hogy valamilyen veszteség elő fog fordulni az uniós költségvetésre nézve.

Pénzügyi eszközök értékelése

A pénzügyi eszközök és kötelezettségek alábbi csoportjait nem valós értéken értékelik: pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek, hitelek, visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések, hitelfelvételek és amortizált bekerülési értéken értékelt egyéb pénzügyi kötelezettségek. Az említett pénzügyi eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét valós értékük észszerű közelítésének tekintik.

Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek

A forrásbevonási és hitelezési műveleteket, valamint a kapcsolódó pénztárkezelést az Unió a vonatkozó tanácsi és európai parlamenti rendeletekkel, tanácsi határozatokkal és adott esetben a belső iránymutatásokkal összhangban hajtja végre. Az érintett operatív egységek kidolgozták és használják a hitelfelvétellel, hitelekkel, pénztárkezeléssel és hasonló speciális területekkel kapcsolatos írott eljárási szabályzatokat. Általános szabályként nem folyik kamatláb- vagy devizaárfolyam-változás kompenzálására irányuló tevékenység (fedezeti tevékenység), mivel a hitelezési műveletek finanszírozása általában viszonossági fizetési megállapodás alapján (back-to-back) történik, amely így nem eredményez nyitott kamatláb- vagy devizapozíciókat. A „back-to-back” alkalmazását rendszeresen ellenőrzik.

Pénztárkezelés

A bizottsági pénztárkezelési műveletek irányításának szabályait és alapelveit az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet, valamint a költségvetési rendelet és annak alkalmazási szabályai rögzítik.

A fenti rendeletek eredményeképpen a következő főbb alapelvek alkalmazandók:

A saját forrásokat a tagállamok a Bizottság nevében a kincstárnál vagy a nemzeti központi banknál e célra nyitott számlára fizetik be. A Bizottság a fenti számlákat kizárólag készpénzigényei fedezésére használhatja.

A tagállamok a saját forrásokat saját nemzeti valutájukban fizetik be, míg a Bizottság általában euróban teljesíti kifizetéseit.

A Bizottság nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése. Ez a korlátozás nem vonatkozik a Bizottság sajátforrás-számlájára az uniós tanácsi rendeletek és határozatok szerint nyújtott vagy garantált hitelek nemteljesítése esetén, valamint bizonyos feltételek mellett, amennyiben a készpénzigények meghaladják a számlaköveteléseket.

Az eurótól eltérő pénznemben vezetett bankszámlákon tartott pénzeszközöket vagy az ugyanabban a pénznemben teljesítendő kifizetésekre használják, vagy időközönként átváltják euróra.

A saját források számlái mellett a Bizottság a kifizetések végrehajtása és a tagállami költségvetési hozzájárulástól különböző összegek fogadása céljából egyéb bankszámlákat is nyit központi és kereskedelmi bankoknál.

A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak.

A Bizottság pénztárkezelési és kifizetési műveleteinek irányítását írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le (például: kifizetések végrehajtása és készpénzkezelés, cash flow előrejelzés, üzletmenet-folytonosság stb.), az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik. Ezenfelül a Költségvetési Főigazgatóság és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság információkat cserél a kockázatkezelésről és a bevált módszerekről.

Pénzbírságok

Előzetesen beszedett pénzbírságok: betétek

A 2010 előtt beérkezett összegek a kifejezetten az előzetesen beszedett pénzbírságok letétbe helyezésére kiválasztott kereskedelmi bankoknál vezetett bankszámlákon maradnak. A bankok kiválasztása a költségvetési rendeletben meghatározott közbeszerzési eljárásoknak megfelelően történik. A pénzeszközök adott bankoknál való elhelyezését a hitelminősítési követelményeket, valamint a partner tőkéjével arányosan elhelyezhető pénzeszközök összegét meghatározó belső kockázatkezelési politika szabja meg. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

Előzetesen beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió

A 2010-től kezdődően kiszabott és előzetesen beszedett pénzbírságokat egy külön erre a célra létrehozott portfólióba (BUFI) fektetik be. A portfólió fő célja a pénzügyi piacokkal összefüggő kockázatok csökkentése, valamint – egységes módon számított garantált hozamai révén – a megbírságolt jogalanyok egyenlő bánásmódjának biztosítása. Az előzetesen beszedett pénzbírságok alapjának vagyonkezelését a Bizottság végzi a vagyonkezelésre vonatkozó belső iránymutatásnak megfelelően. Az érintett operatív egységek kidolgozták és használják a meghatározott területekkel, például a pénztárkezeléssel kapcsolatos eljárási szabályzatokat. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

A vagyonkezelési tevékenységek célkitűzései közé tartozik, hogy a Bizottság javára előzetesen befizetett pénzbírságokat a következőképpen fektessék be:

szükség esetén biztosítsák a pénzeszközökhöz való könnyű hozzáférést, ugyanakkor

arra törekedjenek, hogy a szokásos feltételek mellett olyan nyereséget érjenek el, amely átlagosan a BUFI referenciahozama mínusz a felmerült költségek összegének felel meg, miközben megőrzik a pénzbírságok nominális összegét.

A befektetések alapjában véve az alábbi kategóriákra korlátozódnak: a tagállamok központi bankjainál, államadósság-ügynökségeknél, teljes mértékben állami tulajdonú vagy államilag garantált bankoknál vagy szupranacionális intézményeknél lekötött betétek; valamint szuverén vagy szupranacionális intézmények által kibocsátott kötvények, kincstárjegyek és letéti jegyek.

Pénzügyi garanciák

A Bizottság jelentős összegű, pénzügyi intézmények által kibocsátott garanciákkal is rendelkezik. Ezek a garanciák az uniós versenyszabályokat megsértő vállalkozásokra kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódnak (lásd a 2.6.1.2. megjegyzést). A garanciákat a megbírságolt vállalkozások nyújtják a pénzbírságok előzetes megfizetésének alternatívájaként. A garanciákat a belső kockázatkezelési politikának megfelelően kezelik. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

A garanciaalap vagyonkezelésének szabályait és alapelveit a Bizottság és az EBB közötti, 1994. november 25-én kelt egyezmény, valamint annak 1996. szeptember 17–23-i, 2002. május 8-i, 2008. február 25-i és 2010. november 9-i módosítása rögzíti. Ez a garanciaalap kizárólag euróban működik. A devizakockázatok elkerülése érdekében kizárólag e pénznemben hajt végre befektetéseket. A vagyonkezelés a pénzügyi tevékenységekre vonatkozó hagyományos óvatossági elven alapul. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kockázatcsökkentésre, valamint annak biztosítására, hogy a vagyonkezelés alá tartozó eszközök likviditási és átruházhatósági foka optimális legyen, figyelembe véve a lefedett kötelezettségvállalásokat.

ESBA-garanciaalap

Az ESBA-garanciaalapot a (2017. december 13-i (EU) 2017/2396 rendelettel módosított) 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet hozta létre. Az alap eszközkezelésére vonatkozó szabályokat és elveket a 2016. január 21-i C(2016)165 bizottsági határozat tartalmazza. A kezelt eszközöknek elegendő likviditást kell biztosítaniuk a garancia esetleges lehívása esetére, ugyanakkor nagy fokú biztonság és stabilitás fenntartása mellett optimális hozam- és kockázati szint kialakítását célozzák.

6.3.   DEVIZAKOCKÁZAT

Az EU pénzügyi instrumentumokból eredő devizakockázati kitettsége év végén – nettó helyzet

millió EUR

 

2017.12.31.

USD

GBP

DKK

SEK

EUR

Egyéb

Összesen

Pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

Értékesíthető pénzügyi eszközök

680

57

17

56

12 806

16

13 632

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

(632)

655

23

Hitelek  (10)

6

0

123

7

137

Követelések és behajtható követelések

15

549

63

86

11 591

62

12 366

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

49

3 180

27

693

18 468

1 694

24 111

 

118

3 787

107

835

43 642

1 779

50 268

Pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

(2)

(2)

Szállítói kötelezettségek

(4)

(2)

(0)

(1)

(39 029 )

(12)

(39 048 )

 

(4)

(2)

(0)

(1)

(39 029 )

(14)

(39 050 )

Összesen

114

3 785

107

834

4 613

1 765

11 218


millió EUR

 

2016.12.31.

USD

GBP

DKK

SEK

EUR

Egyéb

Összesen

Pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

Értékesíthető pénzügyi eszközök

228

58

14

42

10 080

21

10 442

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

(49)

50

0

Hitelek  (10)

4

0

329

10

343

Követelések és behajtható követelések

1

593

51

81

10 888

8

11 622

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

39

2 394

428

1 220

22 387

2 117

28 585

 

222

3 045

493

1 342

43 734

2 156

50 993

Pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

(100)

100

(1)

Szállítói kötelezettségek

(1)

(5)

(0)

(0)

(39 983 )

(16)

(40 005 )

 

(101)

(5)

(0)

(0)

(39 883 )

(16)

(40 005 )

Összesen

121

3 040

493

1 342

3 851

2 140

10 987

Amennyiben az EUR 10 %-kal erősödött volna a többi devizával szemben, az a következő hatást eredményezte volna:

millió EUR

 

Gazdasági eredmény

USD

GBP

DKK

SEK

2017

(5)

(339)

(8)

(71)

2016

(4)

(272)

(43)

(118)


millió EUR

 

Nettó eszközök

USD

GBP

DKK

SEK

2017.12.31.

(5)

(5)

(2)

(5)

2016.12.31.

(7)

(5)

(1)

(4)

Amennyiben az EUR 10 %-kal gyengült volna e devizákkal szemben, az a következő hatást eredményezte volna:

millió EUR

 

Gazdasági eredmény

USD

GBP

DKK

SEK

2017

6

414

10

87

2016

5

332

53

145


millió EUR

 

Nettó eszközök

USD

GBP

DKK

SEK

2017.12.31.

7

6

2

6

2016.12.31.

9

6

2

5

Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek

A legtöbb pénzügyi eszközt és kötelezettséget euróban tartják, így esetükben az Uniónak nincs devizakockázata. Az Unió azonban az Euratom pénzügyi eszköz révén USD-ban is nyújt hiteleket, amelyeket ugyanilyen összegű USD-hitelek felvételével finanszíroznak (back-to-back műveletek). Az Euratom tekintetében az EU-nak a mérlegfordulónapon nincs devizakockázata.

Pénztárkezelés

Az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendeletnek megfelelően a tagállamok által az eurótól különböző pénznemben befizetett saját forrásokat a saját források számláin tartják nyilván. Ezeket a saját forrásokat átváltják euróra, amennyiben kifizetések teljesítésének fedezése érdekében szükségesek. Az e források kezelésére alkalmazandó eljárásokat a fent említett rendelet írja elő. Néhány korlátozott esetben ezeket a forrásokat közvetlenül az ugyanabban a devizában teljesítendő kifizetésekre használják fel.

A Bizottság kereskedelmi bankoknál vezet néhány, az uniós tagállamok eurótól különböző pénznemeiben, valamint USD-ban vagy CHF-ban tartott számlát az ugyanazon pénznemben meghatározott kifizetések végrehajtásának céljából. E számlákat a végrehajtandó kifizetések összegétől függően töltik fel, következésképpen egyenlegük nem jelent devizakockázatnak való kitettséget.

Amennyiben a saját forrásoktól különböző bevételek eurótól eltérő pénznemben érkeznek, ezeket a kifizetések végrehajtása érdekében az ugyanabban a pénznemben vezetett bizottsági számlákra továbbítják, vagy átváltják euróra és euróban vezetett számlákra továbbítják. Az eurótól különböző pénznemben vezetett előlegszámlákat az ugyanabban a pénznemben teljesítendő rövid távú helyi kifizetési igények becslésétől függően töltik fel. E számlák egyenlegét a rájuk vonatkozó felső korlátoknak megfelelő szinten tartják.

Pénzbírságok

Előzetesen beszedett pénzbírságok (betétek és BUFI portfólió) és bankgaranciák

Mivel valamennyi pénzbírságot euróban róják ki és fizetik be, devizakockázatuk nincs.

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

E garanciaalap pénzügyi eszközeit euróban tartják, így nincs devizakockázat. Egy hitel kedvezményezettjének nemteljesítését követően a garanciaalapból történő lehívások eredményeképpen az EU-ra engedményezett hiteleket eredeti pénznemükben teljesítik, és ezért az EU-t devizakockázatnak teszik ki. A hitel-visszafizetés ütemezéséhez kapcsolódó bizonytalanság miatt nem folyik devizaárfolyam-változás kompenzálására irányuló tevékenység (fedezeti tevékenység).

ESBA-garanciaalap

Az ESBA-garanciaalap jelenleg EUR-ban és USD-ban működik. 2016 decemberében végrehajtották az első, USD-ban meghatározott fix kamatozású hitelpapírokban (Egyesült Államok Kincstára) történő befektetést azzal a céllal, hogy javítsák a hozamokat és diverzifikálják az amerikai piacnak való kitettség révén fennálló piaci kockázatot. A devizakockázatot az USD-befektetések portfóliójának piaci értékét fedező származtatott ügyletek (tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek) kötése révén kezelik. A maximális nem fedezett devizakitettség korlátját a referenciaértéken és az éves stratégiai allokáción belüli teljes portfólióérték 1 %-ában rögzítették. Így az USD-befektetések piaci értékének az 1 %-os korlátot meghaladó vagy az alatti, felfelé vagy lefelé irányuló változásai az egyensúly helyreállítását váltanák ki (ugyanabba vagy ellenkező irányba tartó új tőzsdén kívüli határidős ügylet), amely ennek megfelelően kiigazítaná vagy visszafordítaná a fedezett pozíciót. A fedezet újrakiigazítását az EUR/USD átváltási árfolyam változásai is kiválthatják.

6.4.   KAMATLÁBKOCKÁZAT

A következő táblázat az értékesíthető pénzügyi eszközök kamatláb-érzékenységét szemlélteti a kamatlábak +/–100 bázispontos (1 %-os) lehetséges változását feltételezve.

millió EUR

 

Növekedés (+) / csökkenés (–) bázispontokban

Nettó eszközökre gyakorolt hatás

2017.12.31.: Értékesíthető pénzügyi eszközök

+100

(359)

-100

382

2016.12.31.: Értékesíthető pénzügyi eszközök

+100

(291)

-100

313

Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek

A forrásbevonási és hitelezési tevékenységek jellegéből adódóan az Unió számottevő kamatozó eszközzel és kötelezettséggel rendelkezik. A hitelfelvételekből eredő kamatlábkockázatot azonban ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott hitelek (viszonossági vagy back-to-back műveletek).

Pénztárkezelés

A Bizottság pénztára nem kölcsönöz pénzt, következésképpen nincs kitéve kamatlábkockázatnak. A különböző bankszámlákon tartott egyenlegei után azonban kamatot számítanak fel. A Bizottság ezért intézkedéseket vezetett be annak biztosítására, hogy a bankszámláin realizált kamat kövesse a piaci kamatlábakat, valamint ezek lehetséges ingadozását.

A tagállamok államkincstáránál nyitott sajátforrás-számlák nem kamatozók, kezelésük pedig díjmentes. A nemzeti központi bankoknál vezetett számlák esetében a díjazás az egyes intézmények által alkalmazott hivatalos kamatlábakon történhet. Mivel az e számlákra alkalmazott díjazás némelyike jelenleg esetlegesen negatív, készpénzkezelési eljárásokat léptettek életbe az e számlákon tartott egyenlegek minimalizálása érdekében.

Ezenfelül a sajátforrás-számlákat az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelettel összhangban védik a negatív kamatok bármilyen hatásától.

A kereskedelmi bankoknál vezetett számlákon tartott napi egyenlegeken naponta realizálnak kamatot. Ez változó piaci kamatlábakon alapul, amelyekre szerződésben lefektetett (pozitív vagy negatív) kamatláb-különbözetet alkalmaznak. A kereskedelmi bankok által alkalmazott kamatlábakat szerződés szerint általában nullában rögzítik. Ennek eredményeképpen nincs olyan kockázat, hogy a Bizottság a piaci kamatlábaknál alacsonyabb kamatlábon realizáljon kamatot.

Pénzbírságok

Előzetesen beszedett pénzbírságok (betétek és BUFI portfólió) és bankgaranciák

Az előzetesen beszedett pénzbírságokat pénzpiaci eszközök és hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 2,6 év.

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapban tartalékba helyezett költségvetést pénzpiaci eszközök és hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 2,93 év.

ESBA-garanciaalap

Az ESBA-garanciaalapban tartalékba helyezett költségvetést pénzpiaci eszközök és hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 3,5 év.

6.5.   HITELKOCKÁZAT

Azok az összegek, amelyek az Unió hitelkockázatnak való kitettségét mutatják a jelentéstételi időszak végén, a 2. megjegyzésben kimutatott pénzügyi instrumentumok könyv szerinti értékei.

A nem értékvesztett pénzügyi eszközök kor szerinti elemzése

millió EUR

 

Összesen

Nem késedelmes, nem értékvesztett

Késedelmes, de nem értékvesztett

1 éven belül

1–5 év

5 éven túl

Hitelek

54 981

54 980

0

Követelések és behajtható követelések

12 366

8 905

2 894

359

208

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

23

23

Összesen 2017.12.31-én

67 369

63 908

2 894

359

208

Hitelek

55 477

55 476

1

Követelések és behajtható követelések

11 622

10 310

130

909

273

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

0

0

Összesen 2016.12.31-én

67 099

65 786

131

909

273

Az 1–5 év közötti követelések és behajtható követelések 278 millió EUR (2016: 870 millió EUR) összegben versenyjogi pénzbírságokhoz kapcsolódó behajtható követeléseket is magukban foglalnak, amelyeket nagymértékben bankgarancia fedez, így a Bizottság hitelkockázatnak való kitettsége alacsony. A garanciákat a megbírságolt vállalkozások nyújtják a pénzbírságok előzetes megfizetésének alternatívájaként.

Nem késedelmes vagy nem értékvesztett pénzügyi eszközök hitelminősége

millió EUR

 

2017.12.31.

AFS (11)

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (12)

Hitelek és követelések (13)

Pénzeszközök

Összesen

Külső hitelminősítéssel rendelkező partnerek

 

 

 

 

 

Kiváló és magas fokozatú

8 068

16

3 132

19 261

30 477

Felső középfokozatú

1 794

23 879

3 977

29 650

Alsó középfokozatú

2 186

28 041

463

30 691

Befektetésre nem ajánlott

4 087

389

4 476

 

12 048

16

59 139

24 090

95 293

Külső hitelminősítéssel nem rendelkező partnerek

 

 

 

 

 

1. csoport

6

4 745

21

4 772

2. csoport

1

1

 

6

4 746

21

4 773

Összesen

12 048

23

63 885

24 111

100 067


millió EUR

 

2016.12.31.

 

AFS (11)