Vezetői összefoglaló
|
A vállalkozásoknak és a vállalkozóknak nyújtott, biztosítékkal fedezett hitelekre vonatkozó, bíróságon kívüli gyorsított biztosítékérvényesítés (AECE) hatásvizsgálata
|
A. A fellépés szükségessége
|
Miért? Milyen problémát kell megoldani?
|
A nemteljesítő hitelek magas szintje befolyásolja a pénzügyi stabilitást, mivel károsan befolyásolja az érintett intézmények jövedelmezőségét és életképességét, és a banki hitelezés csökkenése révén hatással van a gazdasági növekedésre. Ennek eredményeként a nemteljesítő hitelek negatív hatással vannak a bankunió működésére és a tőkepiaci unió létrehozására. Az európai nemteljesítő hitelek jelentette kihívások további kezelése érdekében az Európai Tanács „Az európai nemteljesítő hitelek kezelésére vonatkozó cselekvési terv” című dokumentumában felszólít különböző intézményeket a megfelelő intézkedések meghozatalára. A nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos jövőbeli, újabb problémák kockázatának csökkentését célzó kulcsfontosságú szakpolitikai területek egyike annak lehetővé tétele, hogy a bankok hatékonyan és gyorsan hozzájussanak a biztosítéki értékhez a hitelfelvevők biztosítékkal fedezett hitelekkel kapcsolatos nemteljesítése esetén. Amikor a biztosítékok érvényesítésére vonatkozó eljárások hosszadalmasak és költségesek, a biztosítékok alkalmazásának mikroökonómiai előnyei csökkennek (ex ante a bankok általában kevésbé és/vagy magasabb hitelkamatlábak mellett nyújtanak hiteleket, ex post pedig könyveikben olyan rossz hitelállomány halmozódik fel, amelynek tekintetében nehezen valósítható meg a biztosítéki érték behajtása). Az uniós biztosítékérvényesítési eljárások általában bírósági jellegűek. Az igazságszolgáltatás hatékonysági problémái azonban kihívást jelentenek néhány tagállamban a nemteljesítő hitelek rendezése tekintetében, főként az eljárások elhúzódása miatt. Ez néhol részben a magas bírósági ügyhátraléknak tudható be, és a gyakorlatban azt jelenti, hogy a biztosítékkal rendelkező hitelezők nem jutnak hozzá a teljes hitelbiztosítéki értékhez. A biztosítékok érvényesítésére szolgáló bíróságon kívüli mechanizmusok a bírósági eljárások gyorsabb és olcsóbb alternatívái, de ezek nem minden tagállamban elérhetők. A tagállamokban alkalmazott bíróságon kívüli eljárások rendkívül heterogének. Ezek sokféle eltérő megközelítést tükröznek, hatályuk és hatékonyságuk is különböző, így negatívan befolyásolják a bankok és az üzleti hitelfelvevők versenyfeltételeinek egyenlőségét.
|
Mi a kezdeményezés várható eredménye?
|
Ez a kezdeményezés, amely a nemteljesítő hitelek problémájának kezelésére szolgáló szélesebb körű intézkedéscsomag részét képezi, a következő célokat szolgálja: i. annak biztosítása, hogy a bankok minden tagállamban igénybe vehessék a bíróságon kívüli biztosítékérvényesítési eljárásokat, és ii. a meglévő nemzeti mechanizmusok hatékonyságának fokozása, hatékony eszközt biztosítva a biztosítékkal rendelkező hitelezők számára ahhoz, hogy gyorsabban és nagyobb mértékben hozzájussanak a biztosítéki értékhez az üzleti hitelfelvevők fizetésképtelensége esetén. Ez előnyös a bankok számára, mivel megakadályozza, hogy a jövőben a nemteljesítő hitelek magas állománya halmozódjon fel a mérlegükben. Mivel lehetővé teszi a bankok számára, hogy gyorsan és egységes módon férjenek hozzá a biztosítéki értékhez, ez a kezdeményezés lehetővé teszi számukra, hogy több hitelt nyújtsanak a vállalkozásoknak, különösen a kkv-knak. A bíróságon kívüli eljárásokra vonatkozó közös minimumkövetelmények létrehozása valamennyi tagállamban egyenlő versenyfeltételeket biztosítana a bankok számára, és hozzájárulna a határokon átnyúló hitelnyújtás bővítéséhez is. Végül azáltal, hogy a szabályok harmadik fél befektetők számára is lehetővé tennék a bíróságon kívüli biztosítékérvényesítést a nemteljesítő hitelek portfoliójának elidegenítése során, pozitív hatást gyakorolnának a nemteljesítő hitelek másodlagos piacára. A javasolt szabályozás a páneurópai befektetők számára a hitelpiacokon megkönnyítené az árfeltárást, az ügyletkötést, és hozzájárulna a likviditás növeléséhez, így e befektetők a méretgazdaságossági előnyöket kihasználva, hasonló feltételek mellett működhetnek majd az EU-ban.
|
Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés?
|
Szakpolitikai beavatkozás nélkül nem nyernek orvoslást, és fennmaradhatnak a tagállami bankrendszerek a tekintetben meglévő különbségei, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés bővítése érdekében mennyire képesek kezelni a nemteljesítő hiteleket. Csak azok a bankok fognak a nemteljesítő hitelek jövőbeli felhalmozódásának enyhítésére alkalmas megfelelő eszközzel rendelkezni, amelyek a gyors és hatékony bíróságon kívüli biztosítékérvényesítési mechanizmusokat alkalmazó tagállamokban működnek. Ezért azokban a tagállamokban, ahol ezek a mechanizmusok nem léteznek vagy nem működnek megfelelően, fennáll annak a kockázata, hogy a vállalati hitelezés csökken vagy költségesebbé válik, ahogy azt a legutóbbi pénzügyi válság során néhány tagállamban láthattuk. A határokon átnyúló tevékenységet folytató bankok ez esetben továbbra is eltérő biztosítékérvényesítési keretrendszerekkel szembesülnek, és nem tekinthetnek el a különböző jogrendszerek sajátosságainak vizsgálatától, ami szükségtelen költségekhez vezet, és akadályt jelent a határokon átnyúló hitelezés számára az egységes piacon. Az uniós szintű fellépés hozzáadott értéke az egyenlőbb versenyfeltételek kialakítása a bankok és az üzleti hitelfelvevők számára egyaránt, valamint a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának a méretgazdaságossági hatások révén történő bővítése. Ez előnyös az EU egésze számára, mivel csökkenti a továbbgyűrűző hatásokat, amelyek következtében – tekintettel a pénzügyi rendszerek EU-n (és különösen az euróövezeten) belüli szoros összekapcsoltságára – bármely tagállam nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos problémái negatívan befolyásolják a hitelezési tevékenységet és a gazdaság működését más tagállamokban.
|
B. Megoldások
|
Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák merültek fel? Van-e előnyben részesített megoldás? Miért?
|
A hatásvizsgálat során a következő szakpolitikai lehetőségeket vizsgáltuk meg (az alapforgatókönyv, azaz az uniós fellépés elmaradása mellett):
·1. lehetőség – Nem szabályozási jellegű fellépés a bíróságon kívüli biztosítékérvényesítésre irányuló eljárások nemzetközi harmonizációs kezdeményezései alapján (eszköz: ajánlás)
·2. lehetőség – A bíróságon kívüli biztosítékérvényesítési eljárások minimális harmonizációja (eszköz: irányelv)
·3. lehetőség – Új uniós biztosítéki jog létrehozása egy teljes mértékben harmonizált bíróságon kívüli végrehajtási eljárással együtt (eszköz: rendelet)
A hatások értékelése és mérlegelése után a Bizottság a 2. lehetőséget találta a legmegfelelőbbnek, mivel ez a költség/haszon arány minimalizálása mellett valósítja meg az adott szakpolitikai célkitűzéseket. A 2. lehetőség emellett megfelelő egyensúlyt teremt az uniós szintű koherencia elérése és a tagállamok számára az új szabályok olyan módon történő végrehajtása terén biztosított kellő rugalmasság között, amely minimálisra csökkenti a nemzeti magánjogi (polgári, kereskedelmi), tulajdonjogi és közjogi szabályozásra gyakorolt hatást, tekintettel a kezdeményezésnek a tagállamok magán- és közjogi szabályozásával fennálló sokszoros összefüggéseire. Ennek eredményeként a 2. lehetőség tekinthető a három mérlegelt lehetőség közül a legarányosabbnak.
|
Ki melyik alternatívát támogatja?
|
A 3. lehetőséget az érdekelt felek csaknem teljes spektruma ellenezte, mivel az új uniós biztosítéki jog létrehozása túl bonyolult lenne, és túlságosan nagy beavatkozást jelentene a nemzeti jogrendszerekbe, nevezetesen a polgári jogba, a tulajdonjog átruházásának és a nyilvánosságra vonatkozó követelményeknek a szabályaiba, a fizetésképtelenségi jogba (ideértve a hitelezők rangsorolását), valamint a közjogba.
A 2. lehetőséget leginkább a banki ágazat, a harmadik fél befektetők és néhány olyan tagállam támogatta, amelynek előnyei származnának a bíróságon kívüli biztosítékérvényesítési eljárásokat szabályozó közös uniós követelmények kialakításából. Néhány érdekelt fél mindamellett fenntartásokat fogalmazott meg a javasolt mechanizmusnak a szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi eljárásokkal való összhangját illetően (például a mechanizmus felfüggesztése a szerkezetátalakítási/fizetésképtelenségi eljárások során), és hangsúlyozta, hogy ez hatással lehet a mechanizmus vonzerejére és hatékonyságára. A vállalkozói szövetségek ugyancsak részben támogatták ezt a lehetőséget, tekintettel arra, hogy ez különösen a kkv-k hitelfelvételi költségeit csökkentené. A vállalkozói szövetségek – akárcsak néhány tagállam – azzal érveltek, hogy egy új keret nagyobb hozzáadott értéket jelentene azokban a tagállamokban, amelyek nem rendelkeznek ilyen rendszerrel, vagy amelyekben ez a rendszer nem működik hatékonyan. Végül a szakértői csoport a 2. lehetőséget tekintette a legkevésbé beavatkozó jellegű olyan lehetőségnek, amely ugyanakkor az egész EU-ban jelentős szintű harmonizációt valósít meg.
Az 1. lehetőség ugyancsak kapott némi támogatást a vállalkozói szövetségektől és néhány tagállamtól, mint olyan megoldás, amely ösztönzést jelent a bíróságon kívüli biztosítékérvényesítési eljárásokkal nem rendelkező tagállamok számára ilyen eljárások létrehozására, ugyanakkor nem okoz zavarokat az ilyen rendszerekkel már rendelkező tagállamokban. Mindamellett kevés érdekelt jelezte azt, hogy ez a lehetőség járható út lehet.
|
C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai
|
Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei?
|
A biztosíték elsődleges funkciója az, hogy csökkentse a hitelnyújtónak a hitelszerződés teljesítése, azaz a kölcsön hitelfelvevő általi visszafizetése tekintetében fennálló veszteségkockázatát. Az, hogy a biztosítékkal fedezett tranzakcióra vonatkozó jog milyen mértékben képes megfelelni a kockázatcsökkentés feladatának, főként a nemzeti jog alapján nyújtott biztosítéki kötelezettség jogi hatékonyságától és a biztosíték érvényesítéskori értékétől függ. A 2. lehetőség várhatóan az egész Unióban és mindkét aspektuson keresztül javítja majd a bíróságon kívüli biztosítékérvényesítési mechanizmusok hatékonyságát, és ezáltal csökkenti a hitelező veszteségeinek kockázatát. Ez egyértelműen előnyös a hitelezők szempontjából: a 2. lehetőség szerinti visszafizetési ráták várhatóan átlagosan 78%-ra nőnek az EU-ban a jelenlegi 68%-os (a Világbank Doing Business projektjének keretében végzett vizsgálat szerinti) becsült értékről. Egy feltételezett jövőbeli recesszió esetén, 463 milliárd eurónyi új nemteljesítő hitellel számolva, ez 8 milliárd euróval növelné a visszafizetett összeget, ami 2,3%-os javulás az alapforgatókönyvhöz képest. Az Unión belüli bíróságon kívüli biztosítékérvényesítési mechanizmusok hatékonyságának javítása a hitelfelvevők számára is több gazdasági előnnyel járna; ezek közé tartozik mindenekelőtt a hitelkínálat bővülése és a hitelek árazási feltételeinek javulása. A vállalatok hitelfelvételi költségeinek csökkenése konzervatív becslés alapján 10 bázispont lehet a hitelkamatlábak tekintetében, azaz a hitelfelvevők 500 millió EUR-t meghaladó hosszú távú éves megtakarítást érhetnek el.
|
Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb lehetőségek)?
|
Mivel az előnyben részesített lehetőség bíróságon kívüli biztosítékérvényesítési eljárásokhoz biztosít keretet, az ilyen eljárásokhoz kapcsolódó költségeket főként a bankok/biztosítékkal fedezett hitelezők és a vállalkozások viselnék, nem pedig az adófizetők, mint a bírósági végrehajtásban történő biztosítékérvényesítés esetében. A magánfelek által viselendő költségek várhatóan nem lesznek jelentősek. Költségek merülnek majd fel azon illetékes hatóságok számára, amelyek a bankokat a bíróságon kívüli biztosítékérvényesítési eljárásban végrehajtott, biztosítékkal fedezett hitelek számára vonatkozóan a bankok által végzendő adatgyűjtés tekintetében felügyelik.
|
Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?
|
A kkv-k erősebben függenek a banki finanszírozástól, mint a nagyobb vállalkozások, mivel az utóbbiak kötvénykibocsátás vagy sajáttőke-bevonás révén könnyebben képesek finanszírozni magukat a nyilvános tőkepiacokon. Tekintettel arra, hogy a hatékony, gyorsított biztosítékérvényesítésnek köszönhetően a bankok hitelezési tevékenységük során alacsonyabb nemteljesítési valószínűséggel és alacsonyabb nemteljesítéskori veszteségrátával számolhatnak (mivel egyrészt csökken az adós morális kockázata, másrészt a biztosítéki értéket nem csökkentik majd elhúzódó bírósági eljárások), a hitelkamatlábakat várhatóan csökkenteni fogják. A számadatok szerint a visszafizetési ráták 10 százalékpontos javulása átlagosan 10–18 bázisponttal csökkenti a hitelezés költségeit (az árazási hatás a kis hitelfelvevők esetében ennél mintegy 40%-kal erősebb). Továbbá, tekintettel a kockázatok fent kifejtett csökkentésére (különösen a nemteljesítéskori veszteségráta csökkenésére), várhatóan több olyan projekt is bankhitelhez juthat, amely korábban nem férhetett hozzá banki finanszírozáshoz. Ennek eredményeként nagyobb mennyiségben állnak majd biztosítékkal fedezett hitelek és általában finanszírozási források azon kkv-k rendelkezésére, amelyek képesek biztosítéki eszközöket felkínálni.
|
Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás?
|
A fellépés várhatóan nem gyakorol jelentős hatást a tagállamok költségvetésére és közigazgatására. A bíróságon kívüli mechanizmusok alkalmazása inkább csökkenti az állami hatóságok adminisztratív költségeit, mivel bármely állami hatóság – például közjegyző vagy végrehajtó – részvétele a folyamatban a felek költségére történne. Emellett a bíróságon kívüli mechanizmusok fokozott alkalmazása (amennyiben nem támadják meg ezeket) csökkentené azon esetek számát, amelyek az igazságszolgáltatás beavatkozását igénylik, így kapacitást szabadítanak fel a bíróságoknál.
|
Lesznek-e egyéb jelentős hatások?
|
Tekintettel azon lehetséges negatív társadalmi hatásokra, amelyek az AECE túl széles körben történő alkalmazását kísérhetik, a biztosítéknyújtók egyes kategóriáinak – például a fogyasztóknak – védelme érdekében a fellépés hatályát az üzleti pénzügyi tranzakciókra (azaz a bankok és vállalkozások, illetve bankok és vállalkozók közötti hitelügyletekre) kell korlátozni. A fogyasztókat a vagyonukra gyakorolt esetleges negatív hatások miatt a javaslat kizárja a fellépés hatálya alól. A hitelfelvevő fő tartózkodási helyét képező ingatlan még az üzleti hitelfelvevők esetében sem tartozik a kezdeményezés hatályába.
Emellett a 2. lehetőség várhatóan összességében pozitív hatást gyakorol a foglalkoztatásra és a vállalkozói tevékenységre, mivel megkönnyíti a vállalkozások és vállalkozók finanszírozáshoz jutását. Bizonyos esetekben azonban (például amikor a biztosítékot a vállalkozás fő gyártóberendezése képezi), a bíróságon kívüli biztosítékérvényesítés lehetetlenné tenné a vállalkozás/vállalkozó számára, hogy folytassa tevékenységét, és ez azt eredményezheti, hogy a vállalkozás/vállalkozó munkavállalókat kényszerül elbocsátani. A társaság vagy vállalkozó azon lehetősége, hogy bármikor bíróság előtt kérheti szerkezetátalakítási eljárás megindítását, biztosítani fogja, hogy az érintett vállalkozás/vállalkozó alkalmazottai élvezhessék az ilyen eljárások keretében a munkavállalók számára biztosított minden jogot és védelmet. Az előnyben részesített lehetőség nem érinti a munkavállalók hatályos jogszabályok szerinti jogait.
|
D. További lépések
|
Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?
|
Az irányelv alkalmazásának kezdőnapját követő öt éven belül a Bizottság elvégzi e kezdeményezés értékelését. Az értékelés célja többek között annak felmérése, hogy milyen hatékonyan valósította meg az intézkedés az ebben a hatásvizsgálatban bemutatott célkitűzéseket, és annak mérlegelése, hogy szükség van-e új intézkedésekre vagy módosításokra.
|