EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.12.7.
COM(2018) 797 final
2018/0409(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és a Szerb Köztársaság közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Szerb Köztársaság területén végzett fellépések kapcsán jogállási kérdéseket szabályozó megállapodás megkötéséről
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 54. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség koordinálhatja a tagállamok és a harmadik országok közötti operatív együttműködést a külső határok igazgatása tekintetében. Ebben a vonatkozásban az Ügynökségnek lehetősége van arra, hogy egy vagy több tagállammal és legalább az egyik ilyen tagállammal szomszédos harmadik országgal – az adott szomszédos harmadik ország egyetértésével, a harmadik ország területén is – intézkedéseket hajtson végre a külső határokon.
Az (EU) 2016/1624 rendelet 54. cikkének (4) bekezdése értelmében az Uniónak jogállásról szóló megállapodást kell kötnie az érintett harmadik országgal, amennyiben olyan fellépésekben várható európai határ- és partvédelmi csapatok bevetése harmadik országban, amelyek során a csapat tagjai végrehajtási hatáskörökkel rendelkeznek majd, illetve amennyiben harmadik országbeli egyéb fellépések ezt megkívánják. Ez a jogállásról szóló megállapodás a fellépések végrehajtásához szükséges valamennyi szempontot szabályozza. A megállapodás így különösen meghatározza a művelet hatókörét, valamint a csapatok tagjainak polgári jogi és büntetőjogi felelősségét, feladatait és hatásköreit. A jogállásról szóló megállapodásnak biztosítania kell az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartását e műveletek során.
A Tanács által elfogadott tárgyalási irányelvek alapján az Európai Bizottság az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Szerb Köztársaság területén végzett fellépéseket szabályozó megállapodásra (a továbbiakban: a jogállásról szóló megállapodás) vonatkozó tárgyalásokat folytatott a Szerb Köztársasággal olyan jogi keret kialakítása céljával, amely műveleti tervek létrehozásra révén azonnali fellépést tesz lehetővé, amikor gyors reagálásra van szükség. Jóllehet a régióban sokkal kisebbek a migrációs áramlások, mint 2015–2016-ban, a szervezett bűnözői hálózatok gyorsan az új körülményekhez igazítják irreguláris migráns-kereskedelmi útvonalaikat és módszereiket. A jogállásról szóló megállapodás létrejöttével a Szerb Köztársaság illetékes hatóságai és az uniós tagállamok az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség koordinációja révén sokkal alkalmasabbá válnak arra, hogy gyorsan reagáljanak az esetleges ilyen fejleményekre.
A csatolt tanácsi határozatra irányuló javaslat az Európai Unió és a Szerb Köztársaság közötti jogállásról szóló megállapodás megkötésére vonatkozó jogi eszköznek minősül.
A Bizottság 2017. február 21-én megkapta a Tanács felhatalmazását az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Szerb Köztársaság területén végzett fellépések kapcsán jogállási kérdéseket szabályozó megállapodásra vonatkozó tárgyalások megkezdésére a Szerb Köztársasággal.
A jogállásról szóló megállapodásra vonatkozó tárgyalások 2017. április 7-én kezdődtek, a második fordulóra pedig 2017. május 11-én került sor. Végül 2018. augusztus 3-án megszületett a megállapodás. A jogállásról szóló megállapodást D. Avramopoulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos, és N. Stefanović, a Szerb Köztársaság belügyminisztere parafálta 2018. szeptember 20-án Belgrádban.
A Bizottság úgy véli, hogy a Tanács tárgyalási irányelveiben rögzített célkitűzések megvalósultak, és a jogállásról szóló megállapodás tervezete elfogadható az Unió számára.
A tagállamokat tájékoztatták, és a kapcsolódó tanácsi munkacsoporton belül konzultáltak velük.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Jelenleg tizenhat tagállamnak van kétoldalú megállapodása a Szerb Köztársasággal. Ezek a megállapodások különféle együttes fellépésekre, többek között határforgalom-ellenőrzésekre, határőrizetre, járőrözésre, visszaküldésre stb. terjednek ki. A Szerb Köztársaság belügyminisztériuma és az Európai Határ- és Parti Őrség között már munkamegállapodás is létrejött, amely különösen arról rendelkezik, hogy a szerb határőrség képviselői megfigyelőként rendszeresen részt vesznek az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek a tagállamok területén folytatott összehangolt közös műveleteiben, amennyiben a fogadó tagállam ebbe beleegyezik.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Az európai migrációs stratégia 2 négy pillérre épül. Ezek egyike a határigazgatás: ez kiterjed az EU külső határának jobb igazgatására, különösen a tagállamok külső határain elhelyezkedő tagállamokkal vállalt szolidaritás, valamint a határátlépés hatékonyságának javítása révén. A Szerb Köztársaság határainak megerősített ellenőrzése pozitív hatást fog gyakorolni az EU külső határaira, különösen Bulgária, Horvátország, Magyarország és Románia külső határaira, valamint a Szerb Köztársaság határaira. A külső határok biztonságának további erősítése megfelel továbbá az európai biztonsági stratégiának 3 .
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
E tanácsi határozati javaslat jogalapja az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontja, valamint 79. cikke (2) bekezdésének c) pontja, összefüggésben az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával.
Az (EU) 2016/1624 rendelet 54. cikkének (4) bekezdése, amely kifejezetten előírja jogállásról szóló megállapodásnak az Európai Unió általi megkötését, kimondja, hogy az Uniónak jogállásról szóló megállapodást kell kötnie az érintett harmadik országgal, amennyiben olyan fellépésekben fognak európai határ- és partvédelmi csapatokat bevetni harmadik országban, amelyek során a csapat tagjai végrehajtási hatáskörökkel rendelkeznek majd, illetve amennyiben harmadik országbeli egyéb fellépések ezt megkívánják.
Az EUMSZ 3. cikke (2) bekezdésének értelmében az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő. Az (EU) 2016/1624 rendelet 54. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az Európai Unió kössön jogállásról szóló megállapodást az érintett harmadik országgal. Ennek megfelelően a Szerb Köztársasággal megkötendő, csatolt megállapodás az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontja szerint e megállapodás megkötéséhez az Európai Parlament egyetértése szükséges.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Tárgytalan.
•Arányosság
Tekintettel arra, hogy a szervezett bűnözői hálózatok gyorsan változtatják az irreguláris migránsok kereskedelmére használt útvonalaikat és módszereiket, az EU bevonása szükséges a Szerb Köztársaság határain végzett ellenőrzések javításához. A jogállásról szóló megállapodás megkötésével a Szerb Köztársaság illetékes hatóságai és az uniós tagállamok számára lehetővé válik az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség koordinációja révén, hogy gyorsan reagáljanak az esetleges ilyen fejleményekre. A jogállásról szóló megállapodás lehetővé teszi, hogy az irreguláris migránsok hirtelen beáramlása esetén az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség európai határ- és partvédelmi csapatokat telepítsen a Szerb Köztársaságba.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Ez a javaslat összhangban van az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával, amely szerint a nemzetközi megállapodásokról szóló határozatokat a Tanács fogadja el az Európai Parlament egyetértését követően. Nincs más jogi eszköz, amely alkalmazható lenne a javaslatban megjelölt célkitűzés elérésére.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Tárgytalan.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Tárgytalan.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Tárgytalan.
•Hatásvizsgálat
A jogállásról szóló megállapodásra vonatkozó tárgyaláshoz nem volt szükség hatásvizsgálatra.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Mivel ez új megállapodás, nem lehetett meglévő eszközökre vonatkozó értékelést vagy célravezetőségi vizsgálatot végezni.
•Alapjogok
A jogállásról szóló megállapodás olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek szavatolják az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által összehangolt fellépésben részt vevő csapat tagjainak intézkedései által érintett személyek alapvető jogainak védelmét.
Az alapvető jogokról szóló rendelkezéseket az „Egyéb elemek” című 5. pontban fejtjük ki bővebben.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A jogállásról szóló megállapodásnak önmagában véve nincsenek pénzügyi vonzatai. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség csapatainak tényleges telepítése ugyanis műveleti terv és a vonatkozó támogatási megállapodás alapján történik, amelynek költségeit az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség költségvetése viseli. A jogállásról szóló megállapodás keretében végzendő jövőbeni műveleteket az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség saját forrásaiból fogják finanszírozni.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A Bizottság gondoskodik a jogállásról szóló megállapodás végrehajtásának megfelelő nyomon követéséről.
A Szerb Köztársaság és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közösen értékel minden közös műveletet és gyorsreagálási határvédelmi műveletet.
Mindenekelőtt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Szerb Köztársaság és a konkrét fellépésben részt vevő tagállamok minden fellépés végén jelentést készítenek a megállapodás rendelkezéseinek alkalmazásáról, ideértve a személyes adatok kezelését is.
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
Tárgytalan.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A megállapodás hatálya
E megállapodás értelmében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség végrehajtási hatáskörrel rendelkező európai határ- és partvédelmi csapatokat telepíthet a Szerb Köztársaság területére közös műveletek és gyorsreagálási határvédelmi műveletek végrehajtása céljából. E megállapodás nem terjeszti ki az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: az EK–Szerb Köztársaság visszafogadási megállapodás) 4 hatályát, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség csapatai ugyanakkor arra is jogosultak, hogy egy konkrét visszaküldési művelet folyamán segítséget nyújtsanak a Szerb Köztársaságnak azon személyek azonosításához, akiket a Szerb Köztársaságnak az EK–Szerb Köztársaság visszafogadási megállapodásnak megfelelően vissza kell fogadnia.
Európai határ- és partvédelmi csapatok a Szerb Köztársaság területén kizárólag az EU külső határai mentén található térségekbe telepíthetők, a csapattagok pedig a műveleti tervben meghatározott végrehajtási hatáskörrel rendelkeznek a Szerb Köztársaság e térségeiben.
Fellépés indítása
Fellépés indítását az Ügynökség kezdeményezheti. A Szerb Köztársaság illetékes hatóságai kérhetik, hogy az Ügynökség mérlegelje a fellépés indításának lehetőségét. Fellépés végrehajtásához szükség van a Szerb Köztársaság illetékes hatóságainak és az Ügynökségnek a beleegyezésére.
Műveleti terv
Az Ügynökségnek és a Szerb Köztársaságnak minden közös műveletet és gyorsreagálási határvédelmi műveletet megelőzően operatív tervet kell elfogadnia. A műveleti tervhez a műveleti területtel határos tagállam vagy tagállamok egyetértése szükséges.
A tervnek részletesen meg kell határoznia a közös művelet vagy gyorsreagálási határvédelmi művelet szervezési és eljárási vonatkozásait, beleértve különösen a helyzet leírását és értékelését, a műveleti célt és célkitűzéseket, a bevetendő műszaki felszerelés típusát, a végrehajtási tervet, a más harmadik országokkal, más uniós ügynökségekkel és szervekkel vagy nemzetközi szervezetekkel folytatandó együttműködést, az alapjogokkal, köztük a személyes adatok védelmével kapcsolatos rendelkezéseket, a koordinációs, parancsnoklási, ellenőrzési, kommunikációs és beszámolási struktúrát, a szervezeti intézkedéseket és a logisztikát, a közös művelet vagy gyorsreagálási határvédelmi művelet értékelését és pénzügyi vonatkozásait.
A csapat tagjainak feladatai és hatásköre
Főszabály szerint a csapatok jogosultak ellátni mindazokat a feladatokat és gyakorolni mindazokat a végrehajtási hatásköröket, amelyek szükségesek a határellenőrzéshez és a visszaküldési műveletekhez. A csapatok tiszteletben tartják a Szerb Köztársaság nemzeti jogszabályait.
A csapatok a Szerb Köztársaság területén csak a Szerb Köztársaság határőreinek vagy más rendőrtisztjeinek utasítására és csak azok jelenlétében hajthatnak végre feladatokat.
A csapat tagjai adott esetben saját egyenruhájukat, az egyenruhán jól látható személyazonosítót, valamint az Európai Unió és az Ügynökség jelével ellátott kék karszalagot viselnek. A csapatok tagjai akkreditációs igazolványt is magukkal hordanak a Szerb Köztársaság nemzeti hatóságai általi egyértelmű azonosítás érdekében.
A csapat tagjai a saját tagállamuk nemzeti joga és a Szerb Köztársaság joga által engedélyezetteknek megfelelően szolgálati fegyvert, lőszert és felszerelést viselhetnek, illetve tarthatnak maguknál. A Szerb Köztársaság hatóságai előzetesen tájékoztatják az Ügynökséget az engedélyezhető szolgálati fegyverekről, lőszerekről és felszerelésről, valamint a releváns jogi keretről és használatuk feltételeiről.
A csapat tagjai saját államuk és a Szerb Köztársaság hatóságai beleegyezésével, a Szerb Köztársaság határőreinek vagy más rendőrtiszteinek jelenlétében és a Szerb Köztársaság nemzeti jogával összhangban alkalmazhatnak erőszakot, a szolgálati fegyverek, lőszerek és felszerelés használatát is ideértve. A Szerb Köztársaság hatóságai engedélyezhetik a csapat tagjai számára, hogy határőreik távollétében alkalmazzanak erőszakot. A csapat tagjai csak akkor használhatnak fegyvereket, ha erre önvédelem céljából feltétlenül szükség van, saját maguk vagy más személy elleni azonnali, életveszélyes támadás elhárítása érdekében, a szerb nemzeti jogszabályokkal összhangban.
A Szerb Köztársaság illetékes hatóságai kérelemre tájékoztatják a csapat tagjait a nemzeti adatbázisokban tárolt releváns információról, amennyiben arra feladataik ellátásához szükség van. Az Ügynökség is tájékoztatást nyújthat a szerb illetékes hatóságok számára a műveleti célok megvalósításához szükséges információról.
A fellépés felfüggesztése és megszüntetése
Az Ügynökség és a Szerb Köztársaság hatóságai egyaránt felfüggeszthetik vagy megszüntethetik a fellépést, ha úgy ítélik meg, hogy a másik fél nem tartja tiszteletben e megállapodás vagy a műveleti terv rendelkezéseit.
A csapat tagjainak kiváltságai és mentességei
A csapat tagjai mentességet élveznek a Szerb Köztársaság büntető joghatósága alól a hivatalos feladataik ellátása keretében („szolgálatban”) elkövetett összes cselekmény tekintetében, ugyanakkor nem élveznek ilyen mentességet a „szolgálaton kívül” elkövetett cselekmények vonatkozásában.
Az operatív terv pontosan meghatározza a Szerb Köztársaság büntető joghatósága alól mentes tevékenységeket.
Abban az esetben, ha a csapat valamely tagját bűncselekmény elkövetésével vádolják, az eljárás bíróság előtti megindítását megelőzően az Ügynökség ügyvezető igazgatója igazolja a Szerb Köztársaság illetékes igazságügyi hatóságai számára, hogy az érintett csapattag a kérdéses cselekményt hivatalos feladatának ellátása keretében hajtotta-e végre vagy sem. Az Ügynökség ügyvezető igazgatója azt követően hozza meg döntését, hogy gondosan mérlegelte az érintett határőrt vagy más releváns alkalmazottat telepítő tagállam illetékes hatóságainak, valamint a Szerb Köztársaság illetékes hatóságainak az előterjesztéseit.
A csapat tagjainak biztosított kiváltságok és a Szerb Köztársaság büntető joghatósága alóli mentesség nem jelent mentességet a küldő tagállam joghatósága alól.
Hasonló szabályozás vonatkozik a csapat tagjainak polgári és közigazgatási jogi felelősségére.
Az érintett határőrt vagy egyéb releváns személyzetet telepítő tagállam felfüggesztheti a csapatok tagjait megillető, a Szerb Köztársaság büntető-, polgári és közigazgatási jogi joghatósága alóli mentességet. A felfüggesztésnek minden esetben egyértelműnek kell lennie.
A megállapodás kártérítésre irányuló mechanizmust ír elő. A kártérítési mechanizmus az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló (EU) 2016/1624 rendelet 42. cikkén alapul. Egy csapat „szolgálatban” lévő tagja által okozott kárért a Szerb Köztársaság felel. Ha a kárt egy részt vevő tagállamból származó csapat „szolgálatban” lévő tagjának súlyos gondatlansága vagy szándékos kötelességszegése okozta, vagy ha a cselekményt „szolgálaton kívül” követték el, a Szerb Köztársaság az Ügynökség ügyvezető igazgatója útján kártérítés megfizetését igényelheti az érintett részt vevő tagállamtól. Ha az Ügynökség alkalmazottja okoz kárt, a Szerb Köztársaság kártérítés megfizetését igényelheti az Ügynökségtől.
A csapat tagjaival szemben nem foganatosítható végrehajtási intézkedés, kivéve abban az esetben, ha hivatalos feladataikkal össze nem függő büntető- vagy polgári eljárás indul ellenük.
A csapat tagjainak azon vagyontárgyai, amelyek hivatalos feladataik ellátásához szükségesek, nem foglalhatók le. Polgári eljárásban a csapat tagjainak személyes szabadsága nem korlátozható, és velük szemben egyéb kényszerintézkedés nem alkalmazható.
A csapat tagjai az Ügynökség számára nyújtott szolgáltatások tekintetében mentességet élveznek a Szerb Köztársaság hatályos társadalombiztosítási rendelkezései alól. Ugyancsak mentességet élveznek az Ügynökség vagy saját tagállamaik által részükre fizetett illetmények és javadalmazások, valamint a Szerb Köztársaságon kívülről származó bármilyen jövedelem tekintetében a Szerb Köztársaságban fizetendő adók alól.
A Szerb Köztársaság hatóságai lehetővé teszik a csapat tagjainak a személyes használatukra szolgáló árucikkek behozatalát és kivitelét, és (a tárolás, a fuvarozás és a hasonló szolgáltatások díjainak kivételével) biztosítják azok mentességét a vámok, az adók és a kapcsolódó díjak alól.
A csapatok tagjainak személyes poggyásza kizárólag annak alapos gyanúja esetén ellenőrizhető, hogy olyan árucikkeket tartalmaz, amelyek nem a csapat tagjainak személyes használatára szolgálnak, amelyek behozatalát vagy kivitelét a Szerb Köztársaság jogszabályai tiltják, vagy amelyek a Szerb Köztársaság karantén szabályainak hatálya alá tartoznak. Az ilyen személyes poggyász vizsgálata kizárólag a csapat érintett tagjának/tagjainak vagy az Ügynökség felhatalmazott képviselőjének jelenlétében végezhető.
A csapat tagjainak iratai, levelezése és vagyona – a végrehajtási intézkedések kivételével – sérthetetlenek. A csapat tagjai nem kötelezhetők tanúvallomás tételére.
Akkreditációs igazolvány
Az Ügynökség a Szerb Köztársaság hatóságai előtti azonosítás céljából a Szerb Köztársasággal együttműködésben igazolványt állít ki a csapat tagjai részére, amely bizonyítja birtokosának az e megállapodás és a műveleti terv alapján rájuk ruházott feladatok ellátására és hatáskörök gyakorlására való jogosultságát. Az akkreditációs igazolvány egy érvényes úti okmánnyal együtt feljogosítja a csapat tagját arra, hogy vízum vagy előzetes engedély nélkül a Szerb Köztársaság területére belépjen; az igazolványt a fellépés végeztével vissza kell szolgáltatni az Ügynökségnek. Az Ügynökség e megállapodás alkalmazásának kezdete előtt, és minden alkalommal, amikor annak sablonja módosításra kerül, megadja az illetékes szerb hatóságoknak az akkreditációs igazolvány mintapéldányát.
Alapjogok
Feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során a csapat tagjai – különösen a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáféréssel, az emberi méltósággal, valamint a kínzás és az embertelen vagy lealacsonyító bánásmód tilalmával, a szabadsághoz való joggal, a visszaküldés tilalmának elvével és a kollektív kiutasítás tilalmával, a gyermekek jogaival, valamint a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához fűződő joggal kapcsolatban – kötelesek maradéktalanul tiszteletben tartani az alapjogokat és az alapvető szabadságokat. A csapatok tagjai senkivel szemben semmilyen alapon – és különösen neme, faji vagy etnikai származása, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága miatt – nem alkalmazhatnak önkényes megkülönböztetést. Valamennyi olyan intézkedésnek, amely kihat az említett alapjogokra és az alapvető szabadságokra, arányosnak kell lennie az általa elérni kívánt céllal, és tiszteletben kell tartania ezen alapjogok és alapvető szabadságok lényegi tartalmát.
Mindegyik Fél köteles gondoskodni olyan panaszkezelési mechanizmusról, amely kezeli az alapjogok sérelmére a fél személyzete által elkövetett cselekményekkel kapcsolatos állításokat. Az Ügynökség létrehozta az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló (EU) 2016/1624 rendelet 72. cikkében említett panaszkezelési mechanizmust, és ezáltal eleget tesz ennek a kötelezettségnek. A Szerb Köztársaság ombudsmanja foglalkozhatna az ilyen állításokkal, kivéve ha a Szerb Köztársaság hatóságai úgy döntenek, hogy kifejezetten az e megállapodás alapján benyújtott panaszok kezelésével megbízott mechanizmust hoznak létre.
A személyes adatok kezelése
A csapat tagjai szükség esetén személyes adatokat kezelnek az Ügynökségre és az uniós tagállamokra vonatkozó szabályoknak megfelelően. A személyes adatoknak a Szerb Köztársaság hatóságai általi kezelésére a Szerb Köztársaság nemzeti joga irányadó.
Az Ügynökség, a részt vevő tagállamok és a Szerb Köztársaság hatóságai minden egyes fellépés után közös jelentést állítanak össze a személyes adatoknak a csapat tagjai általi kezeléséről. Ezt a jelentést meg kell küldeni az Ügynökség alapjogi tisztviselőjének és adatvédelmi tisztviselőjének, valamint a Szerb Köztársaság személyes adatok védelmére hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságának. Az ügynökség alapjogi tisztviselője és adatvédelmi tisztviselője beszámol az Ügynökség ügyvezető igazgatójának.
Vitarendezés és értelmezés
Az e megállapodás alkalmazásával összefüggésben felmerülő kérdéseket a Szerb Köztársaság illetékes hatóságai és az Ügynökség képviselői együttesen vizsgálják meg, és ennek keretében az Ügynökség konzultációt folytat a Szerb Köztársasággal szomszédos tagállammal vagy tagállamokkal.
Ha az előzetes rendezés nem vezet eredményre, az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos jogvitákat a Szerb Köztársaság és az Európai Bizottság rendezi kizárólag tárgyalásos úton, és ennek keretében az Európai Bizottság konzultációt folytat a Szerb Köztársasággal szomszédos bármely tagállammal.
A megállapodás végrehajtására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságok
A Szerb Köztársaság esetében az e megállapodás végrehajtására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság a belügyminisztérium. Az Európai Unió esetében ez a hatóság az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség.
Együttes nyilatkozatok
Mindkét fél tudomásul veszi, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség a Szerb Köztársaságot az Európai Unió tagjának nem minősülő bármely országgal fennálló határának hatékony ellenőrzése terén végrehajtó jogkörrel rendelkező európai határ- és partvédelmi csapatok bevetésétől eltérő módszerekkel támogatja.
Mindkét Fél egyetért abban, hogy sem e megállapodás, sem a felek által vagy a nevükben a megállapodás végrehajtása céljából megvalósított semmilyen aktus – ideértve a műveleti tervek létrehozását vagy a határon átnyúló műveletekben való részvételt – nem érinti a Szerb Köztársaság és az Európai Unió tagállamai területeinek a nemzetközi jog szerinti jogállását és elhatárolását.
Norvégiának, Izlandnak, Svájcnak és Liechtensteinnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló szoros társulása is hasonlóképp megjelenik egy, a megállapodáshoz csatolt együttes nyilatkozatban.
2018/0409 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió és a Szerb Köztársaság közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Szerb Köztársaság területén végzett fellépések kapcsán jogállási kérdéseket szabályozó megállapodás megkötéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdése b) és d) pontjára és 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, összefüggésben a 218. cikk (6) bekezdésének a) pontjával,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére 5 ,
mivel:
(1)A Tanács […]-i 2018/XXX határozatával összhangban, a […] […..]-án/-én aláírta az Európai Unió és a Szerb Köztársaság közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Szerb Köztársaság területén végzett fellépések kapcsán jogállási kérdéseket szabályozó megállapodást (a továbbiakban: a jogállásról szóló megállapodás), figyelemmel annak megkötésére.
(2)Az (EU) 2016/1624 rendelet 6 54. cikkének (4) bekezdése értelmében az Uniónak jogállásról szóló megállapodást kell kötnie az érintett harmadik országgal, amennyiben olyan fellépésekben várható európai határ- és partvédelmi csapatok bevetése harmadik országban, amely során a csapat tagjai végrehajtási hatáskörökkel rendelkeznek majd, illetve amennyiben harmadik országbeli egyéb fellépések ezt megkívánják. Ez a jogállásról szóló megállapodás a fellépések végrehajtásához szükséges valamennyi szempontot szabályozza.
(3)Ennek a jogállásról szóló megállapodásnak köszönhetően az európai határ- és partvédelmi csapatok a műveleti terv szerint gyorsan a Szerb Köztársaság területére telepíthetők, ott reagálhatnak a migrációs áramlásoknak a partvidéki útvonalra való aktuális átterelődésére, és segítséget nyújthatnak a külső határ igazgatása és az irreguláris migránscsempészés elleni küzdelem során.
(4)Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal 7 összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt e határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
(5)Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal 8 összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
(6)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
(7)A jogállásról szóló megállapodást ezért az Európai Unió nevében jóvá kell hagyni,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács az Unió nevében jóváhagyja az Európai Unió és a Szerb Köztársaság közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Szerb Köztársaság területén végzett fellépések kapcsán jogállási kérdéseket szabályozó megállapodást.
A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
A Tanács elnöke kijelöli a megállapodás 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott értesítést az Európai Unió nevében elvégezni jogosult személyt, annak kifejezésére, hogy az Európai Unió a megállapodást magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri el.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.12.7.
COM(2018) 797 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat - A Tanács határozata
az Európai Unió és a Szerb Köztársaság közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Szerb Köztársaság területén végzett fellépések kapcsán jogállási kérdéseket szabályozó megállapodás megkötéséről
MELLÉKLET
MEGÁLLAPODÁS
az Európai Unió és a Szerb Köztársaság között, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Szerb Köztársaság területén végzett fellépések kapcsán
AZ EURÓPAI UNIÓ,
ÉS A SZERB KÖZTÁRSASÁG,
a továbbiakban együtt: Felek,
MIVEL kialakulhatnak olyan helyzetek, amelyekben az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség műveleti együttműködést koordinálhat az EU tagállamai és a Szerb Köztársaság között, és ez kiterjedhet a Szerb Köztársaság területére is,
MIVEL jogállásról szóló megállapodás létrehozásával gondoskodni kell azoknak a helyzeteknek a jogi keretszabályozásáról, amelyekben az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség csapatainak tagjai végrehajtási hatáskörökkel rendelkezhetnek a Szerb Köztársaság területén,
MIVEL a Felek megfelelően figyelembe veszik az ehhez a jogállásról szóló megállapodáshoz csatolt nyilatkozatokat,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy valamennyi, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Szerb Köztársaság területén végrehajtott fellépésnek maradéktalanul tiszteletben kell tartania az alapjogokat,
A KÖVETKEZŐ MEGÁLLAPODÁS MEGKÖTÉSÉRŐL HATÁROZTAK:
1. cikk
A megállapodás hatálya
(1)Ez a megállapodás a Szerb Köztársaság és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közötti együttműködés minden olyan szempontjára kiterjed, amely az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség mindazon, potenciálisan a Szerb Köztársaság területén zajló fellépéseinek végrehajtásához szükséges, amelyekben az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség csapatainak tagjai végrehajtási hatáskörökkel rendelkezhetnek.
(2)E megállapodás nem terjeszti ki az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: az EU–Szerb Köztársaság visszafogadási megállapodás) hatályát. A 2. cikk d) pontjában meghatározott visszaküldési műveleteket illetően ez a megállapodás kizárólag az EU–Szerb Köztársaság visszafogadási megállapodás szerint végrehajtott visszaküldési műveletekhez nyújtandó műveleti támogatást érinti.
(3)Ez a megállapodás a Szerb Köztársaságra terjed ki. Ez a megállapodás nem terjed ki Koszovóra 1 *.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E megállapodás alkalmazásában:
a) „Fellépés”: a közös művelet, a gyorsreagálási határvédelmi művelet és a visszaküldési művelet;
b) „Közös művelet”: az irreguláris bevándorlás vagy a határokon átnyúló bűnözés kezelésére vagy a Szerb Köztársasággal szomszédos valamely tagállam külső határaira és a Szerb Köztársaság területére telepített fokozott technikai és műveleti segítségnyújtásra irányuló fellépés;
c) „Gyorsreagálási határvédelmi művelet”: a Szerb Köztársaság valamely tagállammal szomszédos határain jelentkező konkrét és aránytalan kihívásokból fakadó helyzetre való gyors reagálás céljából a Szerb Köztársaság területén határozott ideig végrehajtott fellépés;
d) „Visszatérési művelet”: az Ügynökség által szervezett vagy koordinált olyan művelet, amely egy vagy több tagállam által felajánlott technikai és műveleti megerősítést foglal magában, és amelynek keretében olyan személyek, akiknek visszatéréséről jogerős határozat született, kitoloncolásra kerülnek vagy önkéntesen távoznak egy vagy több tagállamból a Szerb Köztársaságba az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás alapján;
e) „Határellenőrzés”: személyek, úti okmányok, szállítóeszközök és tárgyak az államhatár átlépésekor történő ellenőrzése, amely magában foglalja mind a határátkelőhelyeken végzett határforgalom-ellenőrzést, mind pedig a határátkelőhelyek között végzett határőrizetet;
f) „Csapat tagja”: az Ügynökség személyi állományának tagja vagy a részt vevő tagállamokból származó határőrökből és más releváns szakemberekből – ideértve a tagállamok által az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséghez kirendelt határőröket és más releváns szakembereket is – álló, fellépés keretében való bevetésre szánt csapat tagja;
g) „Tagállam”: az Európai Unió valamely tagállama;
h) „Küldő tagállam” az a tagállam, amelynek a csapat tagja határőre vagy más releváns alkalmazottja;
i) „Személyes adatok”: az azonosított vagy azonosítható természetes személlyel kapcsolatos összes adat; „azonosítható” az a személy, akit – különösen bármilyen azonosító adat, például név, azonosító szám (vagyis a polgár egyedi azonosító száma), tartózkodási információ, online azonosító jel vagy az adott természetes személy fizikai, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására jellemző egy vagy több tényező alapján – közvetlenül vagy közvetetten azonosítani lehet;
j) „Részt vevő tagállam”: a Szerb Köztársaságban végrehajtott fellépésben a csapat részeként bevetett technikai felszerelés, határőrök és más releváns szakemberek rendelkezésére bocsátásával részt vevő tagállam;
k) „Ügynökség”: az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló (EU) 2016/1624 rendelettel létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség.
3. cikk
Fellépés indítása és operatív terv
(1)Fellépés indítását az Ügynökség kezdeményezheti a Szerb Köztársaság illetékes hatóságainál. A Szerb Köztársaság illetékes hatóságai kérhetik, hogy az Ügynökség mérlegelje a fellépés indításának lehetőségét.
(2)Fellépés végrehajtásához egyaránt szükség van a Szerb Köztársaság illetékes hatóságainak és az Ügynökségnek a beleegyezésére.
(3)Az Ügynökségnek és a Szerb Köztársaságnak minden közös művelet vagy gyorsreagálási határvédelmi művelet tekintetében közös műveleti tervet kell elfogadnia. Az Európai Bizottság biztosítja, hogy az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 54. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket tiszteletben tartják.
A tervnek részletesen meg kell határoznia a közös művelet vagy gyorsreagálási határvédelmi művelet szervezési és eljárási vonatkozásait, beleértve különösen a helyzet leírását és értékelését, a műveleti célt és célkitűzéseket, a bevetendő műszaki felszerelés típusát, a végrehajtási tervet, a más harmadik országokkal, más uniós ügynökségekkel és szervekkel vagy nemzetközi szervezetekkel folytatandó együttműködést, az alapjogokkal, köztük a személyes adatok védelmével kapcsolatos rendelkezéseket, a koordinációs, parancsnoklási, ellenőrzési, kommunikációs és beszámolási struktúrát, a szervezeti intézkedéseket és a logisztikát, a közös művelet vagy gyorsreagálási határvédelmi művelet értékelését és pénzügyi vonatkozásait. A közös művelet vagy gyorsreagálási határvédelmi művelet értékelését a Szerb Köztársaság illetékes hatósága és az Ügynökség közösen végzi el.
4. cikk
A csapat tagjainak feladatai és hatásköre
(1)A csapat tagjai jogosultak ellátni mindazokat a feladatokat és gyakorolni mindazokat a végrehajtási hatásköröket, amelyek szükségesek a határellenőrzéshez és a visszaküldési műveletekhez.
(2)A csapatok tiszteletben tartják a Szerb Köztársaság törvényi és rendeleti rendelkezéseit.
(3)A csapat tagjai a Szerb Köztársaság területén csak a Szerb Köztársaság határőreinek vagy más rendőrtiszteinek utasításai alapján és csak azok jelenlétében hajthatnak végre feladatokat és gyakorolhatják hatásköreiket. A Szerb Köztársaság illetékes hatósága adott esetben a műveleti tervvel összhangban utasításokat ad a csapat számára. A Szerb Köztársaság illetékes hatósága engedélyezheti a csapatok tagjai számára, hogy a nevében eljárjanak mindaddig, amíg az általános felelősség, valamint a vezetési és irányítási feladatokat továbbra is a Szerb Köztársaság mindig jelenlévő határőreinél vagy egyéb rendőrtisztjei látják el.
Az Ügynökség a koordinációs tisztviselője útján közölheti a Szerb Köztársaság illetékes hatóságával a csapatnak adott utasításokról alkotott véleményét. Ilyen esetben a Szerb Köztársaság illetékes hatósága figyelembe veszi ezt a véleményt és a lehetőségekhez képest ezzel összhangban cselekszik.
Ha a csapatnak adott utasítások nincsenek összhangban a műveleti tervvel, a koordinációs tisztviselő azonnal jelentést tesz az Ügynökség ügyvezető igazgatójának. Az ügyvezető igazgató meghozhatja a megfelelő intézkedéseket, köztük felfüggesztheti vagy megszüntetheti a fellépést.
(4)A csapat tagjai feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása közben kötelesek saját egyenruhájukat viselni. A csapat tagjai kötelesek jól láthatóan legalább személyazonosítót, valamint az Európai Unió és az Ügynökség jelével ellátott kék karszalagot viselni. A csapat tagjai a Szerb Köztársaság illetékes hatóságaival szembeni azonosítás céljából mindig kötelesek maguknál tartani a 7. cikk szerinti akkreditációs igazolványt.
(5)A csapat tagjai feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során a küldő tagállam nemzeti joga által engedélyezetteknek megfelelően szolgálati fegyvert, lőszert és felszerelést viselhetnek, illetve tarthatnak maguknál. A Szerb Köztársaság a csapat tagjainak bevetése előtt köteles értesíteni az Ügynökséget az engedélyezhető szolgálati fegyverekről, lőszerekről és felszerelésről, valamint azok használatának feltételeiről és a releváns jogi keretről. Az Ügynökség köteles előzetesen benyújtani a Szerb Köztársaság illetékes hatóságának a csapat tagjai szolgálati fegyvereinek jegyzékét, amely a fegyverek típusát és sorozatszámát, valamint a lőszerek típusára és mennyiségére vonatkozó információkat tartalmazza.
(6)A csapat tagjai a feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során a küldő tagállam és a Szerb Köztársaság beleegyezésével, a Szerb Köztársaság határőreinek vagy más rendőrtisztjeinek jelenlétében, a Szerb Köztársaság nemzeti jogával összhangban alkalmazhatnak erőszakot, a szolgálati fegyverek, lőszerek és felszerelés használatát is ideértve. A Szerb Köztársaság engedélyezheti a csapat tagjai számára, hogy a Szerb Köztársaság határőreinek vagy más rendőrtisztjeinek távollétében alkalmazzanak erőszakot. A csapat tagjai csak akkor használhatnak fegyvereket, ha erre önvédelem céljából feltétlenül szükség van, saját maguk vagy más személy elleni azonnali, életveszélyes támadás elhárítása érdekében, a Szerb Köztársaság nemzeti jogszabályaival összhangban.
(7)A Szerb Köztársaság illetékes hatósága kérelemre tájékoztathatja a csapat tagjait a nemzeti adatbázisaiban tárolt releváns információról, amennyiben arra a műveleti tervben meghatározott műveleti célok és a végrehajtási intézkedések megvalósításához szükség van. A csapat tagjaival csak a feladataik ellátásához és hatásköreik gyakorlásához szükséges releváns tényekkel kapcsolatos információkat közölhetik. Az Ügynökség a Szerb Köztársaság illetékes hatóságai számára tájékoztatást nyújthat releváns információról, amennyiben arra a műveleti tervben meghatározott műveleti célok megvalósításához és az együttes fellépések végrehajtásához szükség van.
(8)A műveleti tervben meghatározott feladatok ellátásának és a végrehajtási intézkedések elvégzésének céljából a Szerb Köztársaság illetékes hatósága, valamint a csapat tagjai más információkat és megállapításokat is cserélhetnek.
(9)A csapat (1) és (3)–(6) bekezdésben említett tagjai nem foglalják magukban az Ügynökség személyzetét.
5. cikk
A fellépés felfüggesztése és megszüntetése
(1)Az Ügynökség ügyvezető igazgatója – a Szerb Köztársaság illetékes hatóságának írásbeli értesítése után – felfüggesztheti vagy megszüntetheti a fellépést, ha a Szerb Köztársaság nem hajtja végre megfelelően e megállapodás vagy a műveleti terv rendelkezéseit. Az ügyvezető igazgató köteles értesíteni a Szerb Köztársaság illetékes hatóságát ennek okairól.
(2)A Szerb Köztársaság – az Ügynökség írásbeli értesítése után – felfüggesztheti vagy megszüntetheti a fellépést, ha az Ügynökség vagy valamely részt vevő tagállam nem hajtja végre megfelelően e megállapodás vagy a műveleti terv rendelkezéseit. A Szerb Köztársaság illetékes hatósága köteles értesíteni az Ügynökséget ennek okairól.
(3)Az Ügynökség ügyvezető igazgatója vagy a Szerb Köztársaság felfüggesztheti vagy megszüntetheti a fellépést különösen az alapjogok, a visszaküldés tilalmának elve vagy az adatvédelmi szabályok megsértése esetén.
(4)A fellépés megszüntetése nem érinti a megszüntetést megelőzően keletkezett, e megállapodás vagy a műveleti terv alkalmazásából fakadó jogokat és kötelezettségeket.
6. cikk
A csapat tagjainak kiváltságai és mentességei
(1)A csapat tagjainak iratai, levelezése és vagyona – a (6) bekezdés értelmében megengedett végrehajtási intézkedések kivételével – sérthetetlenek.
(2)A csapat tagjai mentességet élveznek a Szerb Köztársaság büntető joghatósága alól hivatalos feladataik ellátása során és azok ellátása céljából a műveleti tervnek megfelelően végzett cselekmények vonatkozásában.
Abban az esetben, ha a csapat valamely tagját bűncselekmény elkövetésével vádolják, erről az e megállapodás 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott illetékes hatóság haladéktalanul értesíti az Ügynökség ügyvezető igazgatóját és a küldő tagállam illetékes hatóságát.
Az Ügynökség ügyvezető igazgatójának – a küldő tagállam és a Szerb Köztársaság által tett előterjesztések gondos mérlegelését követően és a két Fél által szolgáltatott információk alapján – igazolnia kell, hogy a kérdéses cselekményt a csapat tagja a hivatalos feladatai ellátása során, a műveleti tervnek megfelelően végzett cselekmények folyamán hajtotta-e végre.
Amennyiben az Ügynökség ügyvezető igazgatója igazolja, hogy a kérdéses cselekményt a csapat tagja a hivatalos feladatai ellátása során, a műveleti tervnek megfelelően végzett cselekmények folyamán hajtotta végre, a csapat tagja mentességet élvez a Szerb Köztársaság büntető joghatósága alól hivatalos feladatai ellátása során és azok ellátása céljából a műveleti tervnek megfelelően végzett cselekmények vonatkozásában.
(3)A csapat tagjai mentességet élveznek a Szerb Köztársaság polgári és közigazgatási jogi joghatósága alól hivatalos feladataik ellátása során a műveleti tervnek megfelelően végzett valamennyi cselekmény vonatkozásában.
Amennyiben a csapat tagjaival szemben bármely bíróság előtt polgári eljárás indul, az e megállapodás 12. cikkének (1) bekezdésében említett illetékes hatóságnak erről haladéktalanul értesítenie kell az Ügynökség ügyvezető igazgatóját és a küldő tagállam illetékes hatóságát.
Az Ügynökség ügyvezető igazgatójának – a küldő tagállam és a Szerb Köztársaság által tett előterjesztések gondos mérlegelését követően és a két Fél által szolgáltatott információk alapján – igazolnia kell, hogy a kérdéses cselekményt a csapat tagja a hivatalos feladatai ellátása során, a műveleti tervnek megfelelően végzett cselekmények folyamán hajtotta-e végre.
Amennyiben az Ügynökség ügyvezető igazgatója igazolja, hogy a kérdéses cselekményt a csapat tagja a hivatalos feladatai ellátása során, a műveleti tervnek megfelelően végzett cselekmények folyamán hajtotta végre, a csapat tagja mentességet élvez a Szerb Köztársaság polgári és közigazgatási jogi joghatósága alól a hivatalos feladatai ellátása során és azok ellátása céljából a műveleti tervnek megfelelően végzett cselekmények vonatkozásában.
(4)A csapat tagjainak a (2) és (3) bekezdése szerint a Szerb Köztársaság büntető, polgári és közigazgatási jogi joghatósága alól biztosított mentességet a küldő tagállam eseti alapon felfüggesztheti. A felfüggesztésnek minden esetben egyértelműnek kell lennie.
(5)A csapat tagjai nem kötelezhetők tanúvallomás tételére.
(6)Abban az esetben, ha a csapat tagjai a hivatalos feladataik ellátása során, a műveleti tervnek megfelelően végzett cselekmények folyamán okoztak kárt, a Szerb Köztársaság felel a károkért.
Ha a kárt súlyos gondatlansággal vagy szándékos kötelességszegéssel okozták vagy ha a cselekményt a részt vevő tagállamból származó csapat tagja nem hivatali feladatainak ellátása során követte el, a Szerb Köztársaság az ügyvezető igazgató útján kártérítés megfizetését igényelheti az érintett részt vevő tagállamtól.
Ha a kárt súlyos gondatlansággal vagy szándékos kötelességszegéssel okozták vagy ha a cselekményt a részt vevő tagállamból származó csapat azon tagja, aki az Ügynökség személyzetéhez tartozik nem hivatali feladatainak ellátása során követte el, a Szerb Köztársaság kártérítés megfizetését igényelheti az Ügynökségtől.
A Szerb Köztársaságban vis maior következtében bekövetkezett kárért sem a Szerb Köztársaság, sem a részt vevő tagállam, illetve az Ügynökség nem visel felelősséget.
(7)A csapat tagjaival szemben nem foganatosítható végrehajtási intézkedés, kivéve abban az esetben, ha hivatalos feladataikkal össze nem függő büntető- vagy polgári eljárás indul ellenük. A csapat tagjainak azon vagyontárgyai, amelyek az Ügynökség ügyvezető igazgatójának igazolása szerint hivatalos feladataik ellátásához szükségesek, ítélet, határozat vagy végzés végrehajtása céljából nem foglalhatók le. Polgári eljárásban a csapat tagjainak személyes szabadsága nem korlátozható, és velük szemben egyéb kényszerintézkedés nem alkalmazható.
(8)A csapat tagjainak a Szerb Köztársaság joghatósága alóli mentessége nem jelent mentességet a küldő tagállamok joghatósága alól.
(9)A csapat tagjai az Ügynökség számára nyújtott szolgáltatások tekintetében mentességet élveznek a Szerb Köztársaság hatályos társadalombiztosítási rendelkezései alól.
(10)A csapat tagjai mentességet élveznek az Ügynökség vagy a küldő tagállamok által részükre fizetett illetmények és javadalmazások, valamint a Szerb Köztársaságon kívülről származó bármilyen jövedelem tekintetében a Szerb Köztársaságban fizetendő adók alól.
(11)A Szerb Köztársaság – az általa elfogadott törvényekkel és rendeletekkel összhangban – lehetővé teszi a csapat tagjainak a személyes használatukra szolgáló árucikkek behozatalát, és a tárolás, a fuvarozás és a hasonló szolgáltatások díjainak kivételével biztosítja azok mentességét a vámok, az adók és a kapcsolódó díjak alól. A Szerb Köztársaság továbbá lehetővé teszi az ilyen árucikkek kivitelét is.
(12)A csapatok tagjainak személyes poggyásza kizárólag akkor ellenőrizhető, ha alapos okkal feltételezhető, hogy olyan árucikkeket tartalmaz, amelyek nem a csapat tagjainak személyes használatára szolgálnak, vagy amelyek behozatalát vagy kivitelét a Szerb Köztársaság jogszabályai tiltják, vagy amelyek a Szerb Köztársaság karantén szabályainak hatálya alá tartoznak. Az ilyen személyes poggyász vizsgálata kizárólag a csapat érintett tagjának/tagjainak vagy az Ügynökség felhatalmazott képviselőjének jelenlétében végezhető.
7. cikk
Akkreditációs igazolvány
(1)Az Ügynökség a Szerb Köztársaság nemzeti hatóságai előtti azonosítás céljából a Szerb Köztársasággal együttműködésben, a Szerb Köztársaság hivatalos nyelvén/nyelvein és az Európai Unió intézményeinek valamely hivatalos nyelvén igazolványt állít ki a csapat tagjai részére, amely bizonyítja birtokosának az e megállapodás 4. cikkében és a műveleti tervben meghatározott feladatok ellátására és hatáskörök gyakorlására való jogosultságát. Az igazolvány a tag következő adatait tartalmazza: név és állampolgárság; rendfokozat vagy beosztás; nemrégiben készült digitális fénykép, valamint azok a feladatok, amelyek ellátására az adott személy a bevetés során jogosult. Az igazolványon szerepelnie kell annak is, hogy ezen okmány birtokosa a fellépés időtartama alatt tartózkodási joggal rendelkezik a Szerb Köztársaság területén, további eljárások nélkül.
(2)Az akkreditációs igazolvány egy érvényes úti okmánnyal együtt feljogosítja a csapat tagját arra, hogy vízum vagy előzetes engedély nélkül a Szerb Köztársaság területére belépjen.
(3)Az igazolványt a fellépés végeztével vissza kell szolgáltatni az Ügynökségnek.
(4)Az Ügynökség e megállapodás alkalmazásának kezdete előtt, és minden alkalommal, amikor annak sablonja módosításra kerül, megadja a Szerb Köztársaság illetékes hatóságának az (1) bekezdésben említett akkreditációs igazolvány mintapéldányát.
8. cikk
Alapvető jogok
(1)A csapatok tagjai feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során – különösen a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáféréssel, az emberi méltósággal és a kínzás, az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmával, a szabadsághoz való joggal, a visszaküldés és a kollektív kiutasítás tilalmának elvével, a gyermekek jogaival, valamint a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához fűződő joggal kapcsolatban – kötelesek maradéktalanul tiszteletben tartani az alapjogokat és az alapvető szabadságokat. Feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során senkivel szemben nem alkalmazhatnak megkülönböztetést semmilyen indokkal, többek között neme, faji vagy etnikai származása, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága miatt. A feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során hozott valamennyi olyan intézkedésnek, amely kihat az alapjogokra és az alapvető szabadságokra, arányosnak kell lennie az általuk elérni kívánt céllal, és tiszteletben kell tartania ezen alapjogok és alapvető szabadságok lényegi elemeit.
(2)Mindegyik Fél köteles olyan panaszkezelési mechanizmust alkalmazni, amely kezeli a személyi állománya által hivatalos feladatainak ellátása keretében, e megállapodás hatálya alá tartozó közös művelet, gyorsreagálási határvédelmi művelet vagy visszaküldési művelet közben az alapjogok sérelmére elkövetett cselekményekkel kapcsolatos állításokat.
9. cikk
A személyes adatok kezelése
(1)Személyes adatok kezelésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a Szerb Köztársaság, az Ügynökség vagy a részt vevő tagállamok számára e megállapodás végrehajtása érdekében szükséges.
(2)A személyes adatoknak a Szerb Köztársaság illetékes hatósága általi kezelésére a Szerb Köztársaság nemzeti joga irányadó.
(3)A személyes adatoknak az Ügynökség és a részt vevő tagállam(ok) általi adminisztratív célú kezelésére – ideértve a személyes adatoknak a Szerb Köztársaság részére történő továbbítását is – a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat, valamint az Ügynökség által az (EU) 2016/1624 rendelet 45. cikkének (2) bekezdése alapján a 45/2001/EK rendelet alkalmazása céljából elfogadott intézkedések irányadók.
(4)Amennyiben az adatkezelés személyes adatok továbbításával jár, a tagállamok és az Ügynökség a személyes adatoknak a Szerb Köztársaság illetékes hatósága részére történő továbbításának pillanatában jelzik, hogy az érintett adatokkal kapcsolatban – többek között azok továbbítása, törlése vagy megsemmisítése vonatkozásában – milyen általános vagy egyedi hozzáférési vagy felhasználási korlátozások vannak érvényben. Ha az ilyen korlátozás szükségessége a személyes adatok továbbítását követően válik nyilvánvalóvá, erről megfelelő módon tájékoztatják a Szerb Köztársaság illetékes hatóságát.
(5)A fellépés során igazgatási célból gyűjtött és később kezelt személyes adatokat az Ügynökség, a részt vevő tagállamok és a Szerb Köztársaság illetékes hatósága az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokkal összhangban jogosult kezelni.
E megállapodás végrehajtása céljából a Szerb Köztársaság illetékes hatósága nyilvántartást vezet az e cikk szerint gyűjtött és tovább kezelt személyes adatokról. E nyilvántartásban a következő adatoknak kell szerepelniük: vezetéknév, keresztnév, születési idő, születési hely, származási ország, személyi vagy egyéb okmányok száma és típusa, az adatkezelés helye és ideje, valamint az adatgyűjtés és -kezelés oka.
Az e nyilvántartásban szereplő adatokat a gyűjtés időpontjától számított három évig kell megőrizni.
(6)Az Ügynökség, a részt vevő tagállamok és a Szerb Köztársaság minden egyes fellépés után közös jelentést állítanak össze az (1)–(5) bekezdésének alkalmazásáról. Ezt a jelentést meg kell küldeni a Szerb Köztársaság illetékes hatóságainak, az Ügynökség alapjogi tisztviselőjének és adatvédelmi tisztviselőjének. E tisztviselők beszámolnak az Ügynökség ügyvezető igazgatójának.
10. cikk
Vitarendezés és értelmezés
(1)Az e megállapodás alkalmazásával összefüggésben felmerülő kérdéseket a Szerb Köztársaság illetékes hatóságai és az Ügynökség képviselői együttesen vizsgálják meg.
(2)Ha az előzetes rendezés nem vezet eredményre, az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos jogvitákat a Szerb Köztársaság illetékes hatósága és az Európai Bizottság rendezi kizárólag tárgyalásos úton.
(3)Az (1) és (2) bekezdés céljából az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Európai Bizottság állandó kapcsolatban áll majd az operatív területtel határos tagállammal vagy tagállamokkal.
11. cikk
Egyéb nemzetközi kötelezettségekhez való viszony
Ez a megállapodás nem érinti a nemzetközi szerződések és megállapodások alapján a Szerb Köztársaság vagy az Európai Unió által a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel összhangban vállalt kötelezettségeket, és nem érinti azok alkalmazását.
12. cikk
A megállapodás végrehajtására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságok
(1)Az e megállapodásnak a Szerb Köztársaságban történő végrehajtására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság a belügyminisztérium.
(2)Az Európai Uniónak e megállapodás végrehajtására hatáskörrel rendelkező illetékes hatósága az Ügynökség.
13. cikk
A megállapodás hatálybalépése, időbeli hatálya, felfüggesztése és megszűnése
(1)E megállapodást a Felek saját belső jogi eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá.
(2)E megállapodás az attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítették egymást arról, hogy az (1) bekezdésben említett belső jogi eljárásokat lefolytatták.
(3)E megállapodást a Felek közös megegyezéssel írásos megállapodás útján, vagy bármely Fél egyoldalúan megszüntetheti vagy függesztheti. Ez utóbbi esetben a megállapodást megszüntetni vagy felfüggeszteni kívánó Fél ilyen irányú szándékáról diplomáciai csatornákon keresztül, írásban értesíti a másik Felet.
A felfüggesztés az értesítés kézhezvételét követő tíz (10) munkanappal lép hatályba.
A megszűnés az értesítés hónapját követő második hónap első napjától hatályos.
(4)Az e cikken alapuló értesítéseket az Európai Unió esetében az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, a Szerb Köztársaság esetében a Szerb Köztársaság külügyminisztériumának kell küldeni.
Kelt ….-ban/-ben …..-án/-én
két-két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és szerb nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
A 2. CIKK b) PONTJÁRA VONATKOZÓ EGYÜTTES NYILATKOZAT
A Szerződő Felek tudomásul veszik, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség a Szerb Köztársaságot az Európai Unió tagjának nem minősülő bármely országgal fennálló határának hatékony ellenőrzése terén végrehajtó jogkörrel rendelkező európai határ- és partvédelmi csapatok bevetésétől eltérő módszerekkel támogatja.
A területek jogállására és elhatárolására vonatkozó közös nyilatkozat
Sem e megállapodás, sem a felek által vagy a nevükben a megállapodás végrehajtása céljából megvalósított semmilyen aktus – ideértve a műveleti tervek felállítását vagy a határon átnyúló műveletekben való részvételt – nem érinti a Szerb Köztársaság területének és azon területeknek a nemzetközi jog szerinti jogállását és elhatárolását, ahol az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó.
EGYÜTTES NYILATKOZAT IZLANDRA, NORVÉGIÁRA, SVÁJCRA ÉS LIECHTENSTEINRE VONATKOZÓAN
A Szerződő Felek tudomásul veszik az Európai Unió, valamint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein között fennálló szoros kapcsolatot, különös tekintettel az említett országoknak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez történő társulásáról szóló, 1999. május 18-i és 2004. október 26-i megállapodásra.
Ilyen körülmények között kívánatos, hogy egyfelől Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein, másfelől a Szerb Köztársaság hatóságai a jelen megállapodás feltételeihez hasonló feltételekkel haladéktalanul kétoldalú megállapodásokat kössenek az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Szerb Köztársaság területén végzett fellépésekről.