INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A transzeurópai közlekedési hálózattal (TEN-T) kapcsolatos politika felismeri az egész Európára kiterjedő közlekedési infrastruktúra-hálózat kialakításának stratégiai fontosságát az Unió társadalma és gazdasága szempontjából. Az uniós jogban rögzítésre kerültek a törzshálózat és az átfogó hálózat kiépítésére vonatkozó határidők (2030, illetve 2050).

Az 1316/2013/EU rendelet (a továbbiakban: az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelet vagy CEF-rendelet) 1 I. mellékletében meghatározott törzshálózati folyosók rendszere a törzshálózat végrehajtásának összehangolását elősegítő eszköz. A folyosók a modális integrációra, az interoperabilitásra és az összehangolt infrastruktúra-fejlesztésre összpontosítanak, különösen a határokon átnyúló szakaszok és szűk keresztmetszetek tekintetében. A tagállamok az 1315/2013/EU rendelet 2 44. cikke (1) bekezdésének megfelelően részt vesznek a törzshálózati folyosókban.

Az Egyesült Királyság az „Északi-tengeri–mediterrán” törzshálózati folyosó részét alkotja. Az „Északi-tengeri–mediterrán” törzshálózati folyosó magában foglalja az Ír-szigeten a Belfast, Dublin és Cork közötti összeköttetéseket, valamint a Brit-szigeten a Glasgow, illetve Edinburgh és Folkestone, illetve Dover közötti észak-déli összeköttetéseket. Ezeken túlmenően az „Északi-tengeri–mediterrán” törzshálózati folyosó egyesült királyságbeli szakaszait és csomópontjait az előre meghatározott szakaszokat és kapcsolódó projekteket felsoroló táblázat tartalmazza.

2017. március 29-én az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének megfelelően bejelentette az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát. Ez azt jelenti, hogy az elsődleges és másodlagos uniós jogszabályok 2019. március 30-ától (a továbbiakban: a kilépés időpontja) kezdődően nem alkalmazandók többé az Egyesült Királyságra, kivéve, ha a megerősített, kilépésről rendelkező megállapodás 3 eltérő időpontot határoz meg 4 . Az Egyesült Királyság ezt követően harmadik országgá válik, azaz nem lesz többé uniós tagállam.

Ha a kilépésről rendelkező megállapodás nem határoz meg átmeneti rendelkezéseket, az Egyesült Királyság 2019. március 30-ától már nem lesz tagja az „Északi-tengeri–mediterrán” folyosónak. Hatóságai és érdekelt felei többé nem vesznek részt a folyosóval kapcsolatos üléseken és tevékenységekben.

Tekintettel az ír és az egyesült királyságbeli gazdaságok közötti integráció fokára, valamint Írország földrajzi elhelyezkedésére az Unió peremén, Írországot jelentős mértékben érinteni fogja az Egyesült Királyság Unióból való kilépése. Az Egyesült Királyság létfontosságú közlekedési kapcsolatot alkot Írország és a kontinens között. Ezért felül kell vizsgálni az „Északi-tengeri–mediterrán” folyosó nyomvonalát annak megakadályozása érdekében, hogy a folyosó két különálló részre szakadjon, ami azzal járna, hogy Írország nem kapcsolódik a kontinentális EU-hoz.

A kontinentális Európával folytatott kereskedelemben Írország javarészt kis távolságokon végzett konténerszolgáltatásokat és kompszolgáltatásokat vesz igénybe. A kis távolságokon, a kontinentális Európában található csomópontokon keresztül végzett konténerszolgáltatások a harmadik országokkal való kereskedelem fontos eszközei, míg a kompszolgáltatásokat az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelemben alkalmazzák.

Az Egyesült Királyság Unióból való kilépéséből eredő kihívások kezelése érdekében egyfelől javítani kell az Ír-szigeten lévő közlekedési összeköttetéseket, másfelől a megnövekedett kereskedelmi igényeket az ír kikötőkön keresztül kell kiszolgálni.

A folyosó számos régiójától eltérően Írország nem vesz igénybe közvetlenül mélytengeri konténerszolgáltatásokat, hanem ellátóhajókkal (feeder) oldja meg kikötőinek a globális konténerszolgáltatási hálózathoz való csatlakozását, ezért a törzskikötők belvízi és tengeri úton való elérésének javítása (beleértve a „tengeri gyorsforgalmi utakat” is) fontos lépés a folyosón belüli kohézió növelése felé.

A javasolt rendelet úgy módosítaná az „Északi-tengeri–mediterrán” folyosó nyomvonalát, hogy új tengeri kapcsolatokat építene ki az ír törzskikötők (Dublin és Cork), valamint a szóban forgó folyosó belga (Zeebrugge, Antwerpen) és holland (Rotterdam) kikötői között. A rendelet azon a napon lépne hatályba, amelyen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelet már nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra, s így az Egyesült Királyság már nem alkotja az „Északi-tengeri–mediterrán” folyosó részét.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

E javaslat teljes mértékben összhangban van a fennálló jogszabályokkal. Az új CEF-rendeletre 5 irányuló javaslat kapcsán figyelembe kell venni az „Északi-tengeri–mediterrán” folyosó nyomvonalának e javaslatban előirányzott módosítását is.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

E javaslat teljes mértékben összhangban van a Tanács által az Egyesült Királysággal az Unióból való kilépéséről folytatott tárgyalásokra vonatkozóan adott felhatalmazással.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 172. cikke.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Mivel a javasolt jogi aktus módosítaná a meglévő uniós jogi aktus tartalmát, ez csak uniós szintű fellépéssel volna elérhető.

•Arányosság

A javaslat arányosnak tekinthető, mivel a szükséges jogszabály-módosításról rendelkezik, ezzel egyidejűleg pedig nem haladja meg az azon célok eléréséhez mértéket, amelyre szükség van ahhoz, hogy biztosítva legyen Írország összekapcsolása a kontinentális Európával azt követően, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Unióból.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Mivel a jogi aktus módosítja az Európai Parlament és a Tanács rendeletét, a javasolt módosítás az egyetlen megfelelő forma.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Tárgytalan.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az Egyesült Királyság Unióból való kilépéséből fakadó, a „Északi-tengeri–mediterrán” folyosón zajló forgalmat érintő kihívások megvitatásra kerültek azon a törzshálózati folyosóról szóló megbeszélésen, amelyet a tagállamok és az érdekelt felek részvételével 2018. április 25-én tartottak a TEN-T napok keretében.

Az érdekelt feleknek lehetőségük volt a kezdeményezéssel kapcsolatos visszajelzésre az Európai Bizottság minőségi jogalkotással foglalkozó honlapján („Ön mit gondol? Mondja el!”).

A 2018. június 28. és 2018. július 12. közötti visszajelzési időszakban számos érdekelt fél, köztük vállalatok, üzleti szövetségek és hatóságok érkeztek küldték el észrevételeiket. A válaszadók kivétel nélkül nagyra értékelték az „Északi-tengeri–mediterrán” folyosó nyomvonalának felülvizsgálatára irányuló szándékot. Az észrevételek elsősorban a kontinensen lévő kikötők kiválasztására vonatkoztak, amelyeken át az Írországgal való összeköttetés megvalósul. A visszajelzés figyelembevételre került a javaslatterv készítése során.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Tárgytalan.

•Hatásvizsgálat

A javasolt intézkedés jellegéből adódóan – a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatással összhangban – nem terveznek hatásvizsgálatot. Nincs más lényegesen eltérő szakpolitikai alternatíva. Az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének fényében a tervezett intézkedés az egyetlen életképes szakpolitikai alternatíva az „Északi-tengeri–mediterrán” folyosó részeinek megszakítás nélküli összekapcsolására.

Az intézkedés ki fogja elégíteni a szóban forgó közlekedési folyosó integritásának fenntartására, valamint az Írország és a kontinentális Európa közötti valóban hatékony és fenntartható közlekedési kapcsolatok létrehozására vonatkozó változatlan Az intézkedés a tengeri összeköttetés fontosságát hangsúlyozza az Egyesült Királyság kilépéséből eredő kihívások kezelése terén, amelyek a tervezés és az infrastrukturális beruházások tekintetében hátrányosan érintenék az „Északi-tengeri–mediterrán” folyosóban részt vevő többi országot is.

•Alapjogok

E javaslat nem érinti az alapjogok védelmét.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Tárgytalan.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Tárgytalan.

2018/0299 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az 1316/2013/EU rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 6 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 7 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)2017. március 29-én az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének megfelelően bejelentette az Európai Tanácsnak az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát. Következésképpen az uniós jog 2019. március 30-ától kezdődően nem alkalmazandó többé az Egyesült Királyságra, kivéve, ha a kilépésről rendelkező megállapodás eltérő időpontot határoz meg, vagy ha az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértve egyhangúlag eltérő időpontot határoz meg. Az Egyesült Királyság ezt követően harmadik országgá válik.

(2)Az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8 létrehozott egy uniós finanszírozási eszközt, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz célja lehetővé tenni a közlekedési, a távközlési és az energetikai ágazatban a közös érdekű projekteknek a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos szakpolitika keretében történő előkészítését és megvalósítását.

(3)Az 1316/2013/EU rendelet I. mellékletének I. része kilenc törzshálózati folyosót sorol fel. Ezek a törzshálózati folyosók a törzshálózat összehangolt megvalósítását elősegítő eszközök. Céljuk, hogy hozzájáruljanak a törzshálózat kohéziójához a területi együttműködés javítása, a tágabb közlekedéspolitikai célkitűzések kezelése, valamint az interoperabilitás, a modális integráció és a multimodális műveletek megkönnyítése révén.

(4)Az Egyesült Királyság az „Északi-tengeri–mediterrán” törzshálózati folyosó részét alkotja, amely magában foglalja az Ír-szigeten a Belfast, Dublin és Cork közötti összeköttetéseket, valamint a Brit-szigeten a Glasgow, illetve Edinburgh és Folkestone, illetve Dover közötti észak-déli összeköttetéseket. Az egyesült királyságbeli szakaszokat és csomópontokat az 1316/2013/EU rendelet I. mellékletének I. részében szereplő, a törzshálózati folyosók előre meghatározott szakaszait és kapcsolódó projektjeit felsoroló táblázat tartalmazza.

(5)Tekintettel az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésére, az „Északi-tengeri–mediterrán” törzshálózati folyosó nyomvonalának az Egyesült Királyságot érintő részei, valamint az „Előre meghatározott szakaszok és kapcsolódó projektek” táblázatban szereplő egyesült királyságbeli szakaszok és csomópontok attól a naptól, amelyen az 1316/2013/EU rendelet az Egyesült Királyságra már nem alkalmazandó, elavulttá válnak és többé nem váltanak ki joghatást.

(6)Annak érdekében, hogy az „Északi-tengeri–mediterrán” törzshálózati folyosó ne szakadjon szét két külön, össze nem kötött szakaszra, és Írország továbbra is össze legyen kapcsolva a kontinentális Európával, indokolt, hogy az „Északi-tengeri–mediterrán” törzshálózati folyosó kiegészüljön az egyfelől az ír törzskikötők, másfelől a belga és holland törzskikötők közötti tengeri összeköttetésekkel.

(7)Az Írország és a többi tagállam közötti összeköttetés biztosítása az „Északi-tengeri–mediterrán” törzshálózati folyosón kulcsfontosságú a folyamatban lévő és jövőbeli infrastrukturális beruházások szempontjából, valamint az infrastruktúra-tervezéssel kapcsolatos jogi egyértelműség és jogbiztonság tekintetében.

(8)Ezt a rendeletet attól a naptól kell alkalmazni, amelyen az 1316/2013/EU rendelet az Egyesült Királyságra már nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1316/2013/EU rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet attól a naptól kell alkalmazni, amelyen az 1316/2013/EU rendelet az Egyesült Királyságra már nem alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről.

(3) Az Egyesült Királysággal folyamatban vannak a kilépésről rendelkező megállapodásra irányuló tárgyalások.

(4) Ezenkívül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 50. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben egyhangúlag dönthet arról, hogy a Szerződések hatálya az Egyesült Királyságra nézve egy későbbi időpontban szűnik meg.

(5) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról,valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (COM/2018/438 final).

(6) HL C , , . o.

(7) HL C , , . o.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).