EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg,2018.6.12.

COM(2018) 471 final

2018/0248(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról

{SWD(2018) 347}
{SWD(2018) 348}
{SEC(2018) 315}

INDOKOLÁS

(1)A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A 2015–2016 közötti nagy migrációs áramlások idején az EU által a tagállamok számára biztosított pénzügyi és technikai támogatás hozzájárult a menekültügy, a migráció és a külső határok terén jelentkező kihívások jobb kezeléséhez. Az uniós költségvetés valóban kulcsfontosságú támogatást nyújt a menekültügyi és migrációs áramlás kezeléséhez, az Európába tartók életmentését célzó kutatási és mentési kapacitások fejlesztéséhez, valamint a hatékony visszatérések irányításához és más, az európai migrációs stratégia által koordinált reagálást igénylő intézkedésekhez.

Az uniós költségvetés alapvető fontosságú az Unió külső határainak hatékony ellenőrzésére és őrizetére irányuló közös intézkedések finanszírozásához is, a belső határellenőrzések megszüntetésének ellensúlyozása érdekében. Komoly előrelépés történt például az Unió külső határainak igazgatását illetően az uniós fogadóállomásokon alapuló megközelítés kialakításával és a jelentősen megerősített Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) létrehozásával. Ezeket a fejleményeket az uniós költségvetés teljes mértékben támogatja.

2017 októberében az Európai Tanács újólag megerősítette, hogy a migrációkezelés terén átfogó megközelítést kell követni, amelynek célja a külső határok ellenőrzésének helyreállítása, a szabálytalan érkezések és a tengeren bekövetkező halálesetek számának csökkentése, valamint az összes rendelkezésre álló uniós és tagállami eszköz rugalmas és összehangolt felhasználása.

Mindezek alapján a Bizottság a 2021–2027-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. május 2-i javaslatában javaslatot tett a migrációkezelésre és a külső határok igazgatására vonatkozó átfogó uniós költségvetés jelentős megerősítésére, több mint 2,6-szorosára növelve azt, ideértve az e területen működő decentralizált ügynökségekhez rendelt források emelését is. Ez a javaslat nem terjed ki az ügynökségeknek juttatott finanszírozásra, és csak a Menekültügyi és Migrációs Alapot szabályozza, amely 10 415 000 000 EUR pénzügyi keretösszegben (folyó árakon) támogatja a migráció tagállamok általi hatékony kezelését.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 80. cikke kifejezetten kimondja, hogy a menekültügyre és a migrációra, valamint a külső határokra vonatkozó közös politikákra a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elve az irányadó. Az uniós finanszírozás biztosítja a konkrét pénzügyi eszközöket ennek a kettős elvnek a gyakorlatba ültetéséhez.

Az alap hozzájárul a szilárd alapokon álló, reális és méltányos uniós migrációs politikához; egy olyan politikához, amely elismeri a befogadó társadalmak és az uniós polgárok igényeit, és világszerte szorosan együttműködik partnereivel. Az alap biztosítja, hogy az EU továbbra is eleget tegyen a nemzetközi védelemre szoruló személyek tekintetében fennálló kötelezettségeinek, megkönnyítse az itt maradásra nem jogosult személyek visszaküldését, és olyan megoldásokat támogat, amelyek a szabálytalan és ellenőrizetlen áramlásokat biztonságos és jól kezelt útvonalakkal helyettesítik. Szembe kell néznünk az irreguláris migrációt kiváltó, mélyen gyökerező kihívásokkal, amilyen például a fejletlenség, a demográfiai helyzet, az esélyek hiánya, az éghajlatváltozás és az egyenlőtlenség. Csakis a szolidaritás és az igazságos felelősségmegosztás elvére épülő, átfogó migrációkezeléstől várhatunk fenntartható eredményeket. Ez magában foglalja az uniós pénzügyi keretösszeg megfelelő elosztását annak biztosításához, hogy a leginkább érintett tagállamok elegendő kapacitással rendelkezzenek ahhoz, hogy kezelni tudják az őket érő kihívásokat, ami az egész EU érdeke. Ebben az összefüggésben a Bizottság javaslata figyelembe veszi a közös európai menekültügyi rendszer megreformálására irányuló folyamatos erőfeszítéseket, valamint a Dublini Rendeletre és az uniós áttelepítési keretre vonatkozó tárgyalások jelenlegi állását; az egyes elemek esetleg kiegészítésre szorulnak majd annak érdekében, az elfogadás utáni eredményeket tükrözzék.

Az uniós migrációkezelés sikere a hatékony integrációs politikákra is támaszkodik. E célból a kohéziós politikai alapok és az ESZA+ támogatni fogja különösen a harmadik országok állampolgárainak a befogadás kezdeti szakaszát követő közép- és hosszú távú integrációját, ideértve a munkaerőpiaci integrációt is. Ezen erőfeszítések kiegészítéseként az alap támogatni fogja a nemzeti kormányok, helyi és regionális hatóságok és civil társadalmi csoportok fellépéseit, amelyek a harmadik országok állampolgárainak a befogadó közösségekben való rövid távú integrációját és a kölcsönös bizalmat mozdítják elő. Ez a javaslat támogatja az EU-ban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok befogadását és korai integrációját célzó intézkedéseket, amelyeket az integráció korai szakaszában általában az EU területére való érkezést követő időszakban hajtanak végre. Támogatni fogja továbbá a tagállamokat olyan horizontális intézkedések kidolgozásában, mint például a kapacitásépítés, a befogadó társadalommal folytatott cserék, figyelemfelkeltő kampányok, valamint a tagállamok közötti együttműködés és kölcsönös tanulás az EU területén legálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok integrációja terén.

Az alap egy hatékony visszatérési politikához is pénzügyi hozzájárulást fog nyújtani, amely egy jól irányított uniós migrációs rendszer elengedhetetlen része. Emellett egy hiteles legális migrációs és menekültügyi politika kiegészítője és az illegális migráció elleni küzdelem fontos eszköze is.

Az alap támogatni és ösztönözni fogja a tagállamoknak a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1 hatékony végrehajtása érdekében tett erőfeszítéseit egy gyorsabb visszatérési rendszer révén, amely együtt jár azoknak az eljárásoknak és normáknak a tiszteletben tartásával, amelyek lehetővé teszik, hogy Európa humánus és méltóságteljes bánásmódot biztosítson a visszatérőknek és arányosan alkalmazzon kényszerítő intézkedéseket, összhangban az alapvető jogokkal és a visszaküldés tilalmának elvével. A fenntartható visszatérési politikák tekintetében az alap támogatni fogja a visszatérés igazgatásának integrált és összehangolt megközelítését és a harmadik országokkal való együttműködést annak érdekében, hogy azok teljesíteni tudják kötelezettségeiket, olyan eszközök révén, mint a visszatérések kezelése terén történő kapacitásépítés, tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányok, valamint a reintegrációs intézkedések támogatása.

Az alap kezelni fogja a menekültügy, az integráció és a visszatérés területén folyamatosan felmerülő igényeket, miközben módosítja annak alkalmazási körét az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) és az EU jövőbeli Menekültügyi Ügynöksége létrehozatalának, és mandátumának támogatása céljából. E célok megvalósításához elengedhetetlen az Unión kívüli államokkal és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés. Az alap képes lesz támogatni a külső dimenzióban olyan fellépéseket, amelyek kiegészítik a vonatkozó külső eszközök által támogatott fellépéseket.

A javaslattal kezelni szándékozott fő kihívást az képezi, hogy az Alap irányítása során nagyobb rugalmasságra van szükség a jelenlegi programozási időszakhoz képest, emellett pedig olyan eszközök kellenek, amelyek szavatolják a finanszírozásnak az uniós prioritások és az Unió számára jelentős hozzáadott értékkel bíró intézkedések felé irányítást. Ezért az új kihívások és prioritások kezeléséhez olyan új mechanizmusokra van szükség, amelyek biztosítják a pénzügyi keretösszeg megosztott, közvetlen és közvetett irányítás közötti felosztását.

A finanszírozás elosztásának kulcseleme a rugalmasság a megfelelő megvalósítási mód és azon témák meghatározása tekintetében, amelyekhez finanszírozást kell hozzárendelni, a strukturális és jelentős, többéves beruházások kritikus mennyiségű előfinanszírozásának fenntartása mellett, a migrációs rendszereik továbbfejlesztése iránti tagállami szükségleteknek megfelelően. A finanszírozás elosztása során teljes mértékben szem előtt kell majd tartani azt is, hogy a tagállamoknak maradéktalanul meg kell felelniük az uniós vívmányoknak és az uniós kulcsprioritásokra kell összpontosítaniuk a beruházásokat.

A tagállamok programjaira előirányzott pénzügyi keretösszeg egy 5 000 000 EUR-s rögzített összegből, valamint az Alap hatálya alá tarozó alábbi három kulcsfontosságú területen a tagállamok által érzékelt szükségeteket és nyomást tükröző elosztási kulcs alapján kiosztott összegből fog állni. Ezek: a menekültügy, a legális migráció és az integráció, valamint az irreguláris migráció elleni küzdelem, a visszaküldést is ideértve.

Az elosztási kulcs figyelembe veszi az egyes kategóriák különböző „állományait” és „folyamatait”, és tükrözi ezeket a tagállamok között eltérő sajátosságokat, amelyek közül egyesek a visszatérés terén vannak nagyobb nyomásnak kitéve, mások az integráció területén, és a harmadik országbeli állampolgárok fogadásának különböző szakaszaiban eltérően érintettek. A javaslat szerint 30%-os korrekciós együtthatót kell alkalmazni a menekültügy területén, 30%-ost a legális migráció és az integráció területén, és 40%-ost az irreguláris migráció elleni küzdelem területén, a visszaküldéseket is ideértve. Ebben az összefüggésben a javaslat szerint a menekültügyön belül 60 %-os korrekciós együtthatót kell alkalmazni az első alkalommal benyújtott menedékjog iránti kérelmek számára, 30 %-os korrekciós együtthatót az adott tagállamban a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára, és 10 %-os korrekciós együtthatót az áttelepített személyek számára. Az integráció területén 60 %-os korrekciós együtthatót kell alkalmazni az első tartózkodási engedélyek számára, és 40 %-ost a tagállamban egy adott évben tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok teljes számára. Ami az illegális migráció elleni, a visszaküldést is magában foglaló küzdelem területén alkalmazott kritériumokat illeti, a korrekciós együttható figyelembe veszi a területelhagyásra történő felszólításokat (50 %) és a tényleges visszatérések számát (50 %), figyelembe véve ezáltal az adott tagállam sajátos helyzetét.

A tagállami programok részesedése az Alap teljes pénzügyi keretösszegének 60 %-a. A javaslat szerint a programozási időszak kezdetén a keretösszeg 50 %-át biztosítják a tagállamoknak, ugyanakkor fenntartják a keretösszeg időszakos kiegészítésének lehetőségét. A tervek szerint a keretösszeg 10 %-os egyszeri rögzített kiegészítésére kerül sor (az elosztási kulcs pénzügyi teljesítménytől függő technikai kiigazítása, amely szerint a tagállamnak a kifizetési előirányzatok kezdeti összegének legalább 10 %-át lefedő kifizetési kérelmeket kellett benyújtania).

A fennmaradó 40 %-ot egy tematikus eszköz keretében kell kezelni, amely időszakos finanszírozást nyújt a Bizottság finanszírozási határozataiban meghatározott számos prioritáshoz. Ez az eszköz azáltal biztosítja az alap irányításának rugalmasságát, hogy lehetővé teszi a források kifizetését technikai segítségnyújtásra a Bizottság kezdeményezése alapján, valamint az alábbi elemekre nézve:

·egyedi intézkedések támogatása, kiegészítő finanszírozás nyújtása magas uniós hozzáadott értékkel rendelkező, célzott intézkedésekhez, a tagállamok programjai útján; ebben az összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a hatékony visszatérések előmozdítására;

·a közvetlen és közvetett irányítással kezelt uniós intézkedések támogatása,

·az áttelepítések valamint a tagállamok közötti szolidaritási és felelősségmegosztási erőfeszítések támogatása;

·szükséghelyzeti támogatás; valamint

·az Európai Migrációs Hálózat támogatása.

A Tematikus Eszköz keretében az intézkedéseket bizottsági végrehajtási határozattal elfogadott éves vagy többéves munkaprogramokkal programoznák. Az eszköz lehetővé teszi majd új prioritások kezelését vagy sürgősségi intézkedések meghozatalát a szakpolitikai cél elérésére legalkalmasabb megvalósítási mód segítségével.

Az alap igazgatásának további egyszerűsítésére van szükség, mindenekelőtt a más uniós alapok irányítására vonatkozó szabályokkal koherens megközelítést („egységes szabálykönyv”) biztosítása, az irányítási és kontrollrendszerekre és ellenőrzési követelményekre vonatkozó megfelelőbb iránymutatás nyújtása, továbbá annak biztosítása révén, hogy a megosztott irányítás szerinti támogathatósági szabályok maradéktalanul kihasználják az egyszerűsített költségelszámolási módszereket.

Fontos a migrációkezelés területén az uniós hozzáadott érték maximálisra növelése, és javított nyomonkövetési és értékelési keret megvalósítása a források teljesítményalapú kezelésének megerősítése érdekében. A migrációkezelés átfogó, a tagállamok és az uniós intézmények közötti szolidaritáson és felelősségen alapuló megközelítésének, valamint a menekültügyre és a bevándorlásra vonatkozó közös fenntartható uniós politika biztosítására irányuló erőfeszítések támogatása érdekében, a tagállamok megfelelő pénzügyi forrásokkal való ellátása céljából Menekültügyi és Migrációs Alapot kell létrehozni.

E javaslat az alkalmazás kezdőnapját 2021. január 1-jében rögzíti, és a javaslatot 27 tagállamból álló Unióra vonatkozóan terjesztik elő. Ez utóbbi összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján bejelentette az Európai Unióból és az Euratomból történő kilépésére irányuló szándékát, amely bejelentést az Európai Tanács 2017. március 29-én kapta meg.

•    Összhang a meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel

A Menekültügyi és Migrációs Alapot létrehozó jelen rendelet az alábbi jogelődeinek támogatásával megvalósított beruházásokra és eredményekre épül: az Európai Menekültügyi Alap 2 , a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap 3 , a 2007–2013 közötti időszakra létrehozott Európai Visszatérési Alap 4 , valamint az 516/2014/EU rendelettel 5 a 2014–2020-as időszakra létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap.

Az alap továbbra is támogatást fog nyújtani a migráció, az integráció és a visszatérés területére vonatkozó átfogó uniós szakpolitikák számára; idetartozik például a közös európai menekültügyi rendszer (ideértve annak külső dimenzióját is) megerősítésére és fejlesztésére irányuló támogatás, a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás támogatása, különösen a migráció és a menekültügy által leginkább érintett tagállamok javára, a tagállamokba irányuló legális migráció támogatása és a harmadik országbeli állampolgárok integrációs folyamatára tekintettel lévő proaktív bevándorlási stratégiák kidolgozása, a tagállamok kapacitásainak erősítése és a tisztességes és hatékony visszatérési stratégiák előmozdítása terén, valamint partnerségek és együttműködés kialakítása a nem uniós országokkal.

Egy intenzívebb uniós migrációs politikának azonban a rendelkezésére álló eszközök teljes spektrumát igénybe kell vennie. E tekintetben tagállamok alapok által támogatott munkája hatékonyabb lesz, ha azt kiegészítik és alátámasztják az uniós ügynökségek, különösen az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség vonatkozó tevékenységei, amelyek kulcsszerepet fognak játszani a sebezhetőségek feltárása terén és ezek kezeléséhez a tagállamok részére nyújtott támogatásában, többek között közös műveletek, képzés és szakértelem bevetése révén.

Az alap – teljes mértékben kiegészítve a tevékenységüket – együttműködik az említett ügynökségekkel, amelyek jelentős megerősítését javasoljuk a következő időszakra nézve. „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára” című közleményében 6 a Bizottság (folyó áron) 865 000 000 EUR összeg elkülönítését javasolja a migráció terén tevékenykedő ügynökségek részére. E rendelet hatálya nem terjed ki ezen ügynökségek finanszírozására. Az ügynökségek finanszírozásának meghatározása a rendes éves költségvetési eljárás keretében történik. A Bizottság továbbá 12 013 000 000 EUR összeg elkülönítését javasolja (folyó árakon) az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség nagymértékű bővítésére annak érdekében, hogy az egy 10 000 határőrből álló készenléti alakulattal 7 , valamint a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökséggel (eu-LISA) teljes mértékben működőképessé váljon.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az uniós migrációs politika, valamint ezáltal a Menekültügyi és Migrációs Alap a megfelelő uniós szakpolitikákkal – például a határigazgatással, a belső biztonsággal, a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi befogadásával és integrációjával, valamint a harmadik országokat támogató uniós külső politikákkal – való szinergiákra és koherenciára támaszkodik.

A migrációkezelés különböző elemei összehangolt megközelítést igényelnek számos uniós finanszírozási eszköz révén, amelyek támogatnák az uniós politika külső és belső vonatkozásainak végrehajtását. Az Unió külső eszközei kulcsszerepet játszanak a migráció kiváltó okainak kezelésében, a nemzetközi védelemhez való hozzáférés biztosításában, a határigazgatás javításában, a migránscsempészés és emberkereskedelem elleni küzdelem terén tett erőfeszítések terén, a visszatérési intézkedések végrehajtásának támogatásában, valamint az Unió legális migrációra irányuló politikájának irányításában. Ezért a migráció az uniós külpolitikai eszközökre irányuló uniós javaslatok középpontjában fog állni. Az alap révén támogatott harmadik országbeli vagy harmadik országokkal összefüggő intézkedéseket az egyéb – földrajzi és tematikus – uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli intézkedésekkel szinergiában és összhangban kell meghozni. Az ilyen intézkedések végrehajtása során mindenekelőtt teljes összhangra kell törekedni az Unió külső tevékenységeinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel, valamint a szóban forgó országgal vagy régióval kapcsolatos külpolitikával. A külső dimenzió tekintetében az alapnak a harmadik országokkal folytatott együttműködés fokozására, valamint a migrációkezelés kulcselemeinek megerősítésére kell irányítania a támogatást az uniós migrációs politika érdekeltségi területein.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap+ (ESZA+) másrészről fontos rendelkezéseket tartalmaznak a harmadik országok állampolgárainak hosszú távú integrációja érdekében, míg ez az Alap inkább a korai integrációs intézkedésekre összpontosít. Az olyan egyéb programok, mint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Erasmus+ is a migránsokkal és menekültekkel foglalkozó rendelkezéseket fogják erősíteni. Az általuk nyújtott támogatás hatásainak maximalizálása érdekében ezeknek eszközöknek egymással összhangban kell működniük.

Szinergiákat kell biztosítani a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap számára is, amely hozzájárul a migrációkezelés javításához, a befogadás előmozdításához és az emberkereskedelem elleni fellépéshez kapcsolódó prioritások és célkitűzések megvalósításához. Ezen túlmenően összhangra és szinergiákra kell törekedni a fent említett alapokon felül az Integrált Határigazgatási Alap részét képező határigazgatási és vízumeszközzel valamint a Belső Biztonsági Alappal.

(2)JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul”.

A javasolt uniós intézkedés jogalapja megtalálható az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77. cikkének (2) bekezdésébe, valamint 79. cikke (2) bekezdésének d) pontjába foglalt intézkedések jegyzékében, mint amilyen a vízumokra vonatkozó közös politika, a személyek ellenőrzése a külső határokon, a külső határok integrált határigazgatási rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedés, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelem.

Felhívjuk továbbá a figyelmet az EUMSZ 80. cikkére, amely az hangsúlyozza, hogy az EUMSZ harmadik része V. címének 2. fejezetébe foglalt uniós politikákra és azok végrehajtására a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elve az irányadó, ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is.

Ezenfelül a Bizottság 2018. május 29-én elfogadta a közös rendelkezésekről szóló rendeletre irányuló javaslatot 8 annak érdekében, hogy javítsa a megosztott irányítás szerinti támogatás koordinációját és összehangolja annak végrehajtását a szakpolitika megvalósításának egyszerűsítésére irányuló fő célkitűzéssel. Az MMA megosztott irányítási része e közös rendelkezések hatálya alá tartozik.

A megosztott irányítás szerint végrehajtott különböző alapok egymást kiegészítő célkitűzéseket és azonos irányítási módot követnek, ezért az (EU)…/… rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] meghatároz egy sor közös elvet, mint például a partnerség elvét. E rendelet emellett a stratégiai tervezésre és programozásra vonatkozó közös elemeket tartalmaz, beleértve az egyes tagállamokkal megkötendő partnerségi megállapodásokra vonatkozó rendelkezéseket is, valamint közös megközelítést határoz meg az Alapok teljesítményorientáltsága tekintetében. Ennek megfelelően kiterjed a támogató feltételekre, valamint a nyomon követés, a jelentéstétel és az értékelés szabályozására. Közös rendelkezések kerültek megállapításra továbbá a támogathatósági szabályok, a pénzgazdálkodás, és az irányítási és kontrollszabályok tekintetében.

Az alap nyitva áll harmadik országok társulása előtt az adott harmadik országoknak a Menekültügyi és Migrációs alapban való részvételére vonatkozó egyedi megállapodásokban megállapított feltételekkel összhangban, amely megállapodások meghatározzák a harmadik országok hozzájárulásait és juttatásait, valamint a részvételük feltételeit.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A migrációs áramlások kezelése egyre inkább transznacionális jellegű, olyan mértékű kihívásokat támaszt, amelyek nem kezelhetők kizárólag tagállami fellépések útján. Tekintettel arra, hogy a migráció kezelése jelentős erőforrásokat és kapacitásokat igényel a tagállamoktól, valamint a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és az uniós intézmények közötti kölcsönös bizalmon, szolidaritáson, felelősség-megosztáson, együttműködésen és koordináción alapuló átfogó megközelítés biztosítása érdekében e területen az uniós beavatkozás és az uniós költségvetés mobilizálása egyértelmű hozzáadott értékkel rendelkezik.

Ebben az összefüggésben a Menekültügyi és Migrációs Alap várható hozzáadott értéket teremt azáltal, hogy közös szabályok és eljárások kialakítása révén a közös európai menekültügyi rendszer megerősítésén keresztül biztosítja a közforrások hatékonyabb felhasználását, javítja a tagállamok kapacitásait a nemzetközi védelemre szoruló személyek befogadására, elősegíti a legális lehetőségek megnyitását a migránsok előtt az Európába érkezésre, biztosítja az Unió hosszú távú versenyképességét és szociális modelljének jövőjét, támogatja a legálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok integrációját, valamint fenntartható visszatérési és visszafogadási politika révén csökkenti az irreguláris migráció ösztönzőit.

A belügyek külső dimenziója tekintetében a harmadik országokkal folytatott partnerségek és együttműködés az uniós migrációs politika alapvető eleme, amely biztosítja a migrációs áramlások megfelelő kezelését és a migrációs nyomás alá eső harmadik országokkal való szolidaritást a letelepítési kezdeményezések révén. Egyértelmű, hogy az intézkedések elfogadása és az uniós szintű források összevonása jelentősen növelni fogja az EU meggyőzőképességét, hogy harmadik országokat rábírjon az EU és a tagállamok érdekeit jelentő, a migrációval kapcsolatos kérdésekben történő együttműködésre.

A javaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, mivel a finanszírozás nagy részét a tagállamok intézményi hatásköreit tiszteletben tartva, a megosztott irányítás elve alapján hajtják végre, miközben teljes mértékben elismeri, hogy a beavatkozásokat megfelelő szinten kell végrehajtani, és az Unió szerepe nem lépheti túl a szükséges mértéket.

•Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének, és az EUMSZ V. címében meghatározott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli fellépés hatálya alá tartozik. A célkitűzések és a megfelelő finanszírozási szintek arányosak az eszköz által elérni kívánt célokkal. Az e javaslatban tervezett intézkedések a menekültügy és a migráció európai dimenzióját kezelik.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról.

(3)AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A javaslat figyelembe veszi a korábbi finanszírozási eszközök értékeléseinek eredményeit. A javaslat az Európai Menekültügyi Alap, az Európai Integrációs Alap és az Európai Visszatérési Alap utólagos értékelésére 9 és az AMIF időközi értékelésére épül (2014–2020 programozási időszak). A különböző értékelési kritériumok tekintetében a megállapítások a következők voltak:

A hatékonyság tekintetében a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap fontos szerepet játszik a tagállamok menekültügyi rendszereinek fejlesztésében és befogadási kapacitásaik megerősítésében. A migrációs válság miatt számos ország kiemelten kezelte a menekültügy területét. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap jelentős előrelépést tett a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő személyek – köztük a kísérő nélküli kiskorúak –, valamint a menekültek és menedékkérők tekintetében olyan régiókban, mint Észak-Afrika és Afrika szarva térsége, ezáltal növelve az Alap külső dimenziójának láthatóságát. Ugyanakkor korlátozott bizonyíték áll rendelkezésre a menekültügyi rendszerek fejlesztésére, nyomon követésére és értékelésére vonatkozó kapacitás növelésére, és bár az uniós áttelepítési program haladást ért el, csak korlátozott mértékben járult hozzá a nemzeti áttelepítési programok kialakításához, fejlesztéséhez és végrehajtásához.

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap jó eredményeket ért el a harmadik országbeli állampolgárok integrációja terén, ennek keretében főként rövid távú integrációs intézkedések élveztek elsőbbséget a hosszú távú intézkedésekkel szemben, míg a legális migráció tekintetében korlátozott előrelépés történt, feltehetően a kontextuális tényezőkre visszavezethetően. Ezen intézkedések eredményei még nem láthatók, mivel az integráció hosszú távú folyamat.

Méltányos, fenntartható és hatékony visszatérési stratégiák kialakítása a legtöbb tagállamban egyre nagyobb jelentőséggel bír, és – annak ellenére, hogy az Alap támogatásával történő, mind az önkéntes, mind a kényszerű visszatérések száma folyamatosan nő – a vizsgálatok azt mutatják, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap korlátozott mértékben járult hozzá a visszatérési stratégiák hatékony végrehajtásához.

A tagállamok közötti szolidaritást és felelősségmegosztást elsősorban sürgősségi segítségnyújtás, áthelyezési mechanizmusok és uniós áttelepítési programok erősítik. A rendelkezésre álló megállapítások arra engednek következtetni, hogy a nemzeti programok az áthelyezési mechanizmushoz képest korlátozott mértékben járultak hozzá a menedékkérők átadásához és a nemzetközi védelemben részesülő személyek átadásához is.

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap jelentős hozzájárulást nyújtott a szükséghelyzetben lévő tagállamoknak, főként sürgősségi segély formájában, amely a szolidaritás megerősítésének alapvető eszköze. A Szükséghelyzeti Támogatási Eszközzel 10 összehangoltan és szinergiában elősegítette a gyors és célzott reagálást.

Ami az eredményességet illeti, a rendelkezésre álló korlátozott adatok keretei között az értékelés összességében véve azt jelzi, hogy az alap eredményeit az emberi és a pénzügyi erőforrások tekintetében egyaránt észszerű költséggel valósították meg. Bár a nemzeti programok végrehajtásának megkezdése késedelmet szenvedett, úgy tűnik, hogy az Alap átfogó végrehajtása jó úton halad a finanszírozási rés áthidalására és az azonnali szükségletek kielégítésére irányuló sürgősségi segítségnyújtásnak köszönhetően, amelyet az irányítása során alkalmazott rugalmas megközelítés segített elő. Az irányítási és ellenőrzési intézkedések szintén megfelelőek és hatékonyak voltak, az alap megfelelő végrehajtását biztosító szigorú mechanizmusokkal, valamint a csalás és a szabálytalanságok megakadályozásával.

Ebben a szakaszban kevés bizonyíték van az adminisztratív terhek jelentős csökkenésére, bár a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap a korábbiakhoz képest egyszerűsítéshez vezetett. Számos új adminisztratív és irányítási eljárást vezettek be, figyelembe véve az előző alapokból levont tanulságokat. Ezek közé tartozik a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások és eszközök elfogadása, valamint a teljesítmény megfelelőbb mérésének biztosítását szolgáló mutatók összegyűjtése.

Összességében az innovatív intézkedések többségét (például egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek, többéves programozás) a kedvezményezettek különösen hasznosnak tekintik, és úgy tűnik, hogy ezek valóban egyszerűsítést eredményeztek. Az egyszerűsítés ellenére úgy tűnik, hogy a nemzeti programok keretében alkalmazandó nemzeti szabályok és eljárások mérsékelt vagy magas adminisztratív terhet jelentenek, ami hatással van a hatékonyságra.

A kihívások ellenére a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap továbbra is rendkívül releváns, mivel kellően rugalmas, széles körű és mindenre kiterjedő választ adott a különböző igényekre, és a nemzeti programok összhangban vannak a tagállamok igényeivel. Ugyanakkor a tagállamok által a végrehajtási időszak során tapasztalt változó igények nagyobb rugalmasságot igényelnek a pénzügyi juttatások terén. A szükségletek tagállamonként és különböző területeken igen eltérőek (például menekültügy, integráció és visszatérés), ezek mennyisége és kiterjedése változó volt, de általában nőtt. A menekültügy területét számos országban kiemelten kezelik. A migrációs válság miatt a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap nagyságrendje az eredetileg tervezettől eltért, és az eredeti finanszírozási szint elégtelennek bizonyult.

Az Alap kialakítási, tervezési és programozási szakaszai során intézkedéseket hoztak annak biztosítása érdekében, hogy az összhangban legyen a többi uniós pénzügyi eszközzel és a vonatkozó kulcsfontosságú uniós szakpolitikai stratégiákkal, és azokat kiegészítse. A végrehajtási szakaszban a Bizottság gondoskodott arról, hogy a hasonló célokat szolgáló uniós forrásokat összehangolt módon használják fel. Nemzeti szinten a tagállamok túlnyomó többsége biztosította a koherenciát és a komplementaritást azáltal, hogy koordinációs mechanizmusokat hozott létre, elsősorban az alapok végrehajtásában részt vevő hatóságokat tömörítő monitoring bizottságok formájában.

Úgy tűnik azonban, hogy a Menekültügyi Migrációs és Integrációs Alap különböző végrehajtási mechanizmusai közötti belső koherencia tekintetében a kommunikációt javítani kell, mivel egyes kedvezményezettek nem voltak kellően tisztában a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében támogatott intézkedésekkel és projektekkel, különösen az uniós fellépésekkel és a sürgősségi segítségnyújtással. Mindazonáltal kevés bizonyíték áll rendelkezésre a következetlenség, az átfedések és a párhuzamos munkavégzés tekintetében, akár belső, akár külső szinten.

Összességében a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap jelentős uniós hozzáadott értéket teremtett, annak ellenére, hogy az ezen időszak alatt kialakult válság által okozott kihívásokkal összehasonlítva viszonylag kis méretű. A legfontosabb uniós szintű előnyök az egyes fellépések (az uniós fellépések és az Európai Migrációs Hálózat) transznacionális dimenziójából és a terhek uniós szintű elosztásból erednek, amit különösen a sürgősségi segély és a nemzeti programok szerinti áthelyezési mechanizmus támogatott, bizonyítva a szolidaritás elvének alkalmazását.

Az AMIF jelentős uniós hozzáadott értéket teremtett a következők tekintetében:

i.    az uniós szintű migrációs áramlások hatékony és eredményes kezelésének biztosítása (mennyiségi hatások);

ii.    a migrációkezeléssel kapcsolatos eljárások, valamint jobb know-how és nagyobb kapacitás (eljárási hatások);

iii.    a tagállamok több migránst, menedékkérőt, menekültet és harmadik országbeli állampolgárt tudnak elérni (hatály); valamint

iv.    a fellépések végrehajtása révén nemzeti és európai szinten megvalósuló innováció (szerepkör).

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap finanszírozásának hiánya hátrányosan befolyásolná a migrációs válságra adott uniós válasz minőségét, valamint a tagállamoknak az együttműködésre és megoldások megvalósítására való képességét. A támogatás megszakítása valószínűleg jelentős negatív következményekkel járna, és csökkentené a végrehajtott intézkedések hatókörét és minőségét, továbbá késleltetné, sőt felfüggesztené az intézkedések végrehajtását, többek között a szolidaritás, a tehermegosztás és a kölcsönös bizalom elvének alkalmazását.

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap nagy figyelmet fordított a fenntarthatóságra, a programozási és végrehajtási szakaszban a szükséghelyzeti támogatás terén különböző végrehajtási mechanizmusok bevezetése révén, bár kisebb mértékben (a fellépések jellegéből adódóan). Nagyobb figyelmet lehetne fordítani a fenntarthatósági kritériumokra a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében végzendő beavatkozások tervezésekor.

A fellépések hatásainak fenntarthatósága (az intervenció végetérte után is érvényesülő hatások) és a pénzügyi fenntarthatóság (a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap finanszírozásának befejeződése után is folytatódó fellépések) a végrehajtási mechanizmusok, a tagállamok és a konkrét célkitűzések szerint változik, és holisztikus megközelítés alkalmazásától függ. A célcsoportokra gyakorolt hatások fenntarthatósága valószínűleg eltérő lesz a kiemelt területektől függően – az integráció és a menekültügy eredményei valószínűleg tartósabbak lesznek, ha a hosszabb távú igényeket kezelik, miközben a visszatérések terén az eredmények fenntarthatóbbak akkor, ha önkéntes visszatérési rendszereken alapulnak, és azokat a visszailleszkedést célzó erőfeszítések támogatják.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A migráció és a biztonság terén meglévő uniós forrásokról szóló két célzott nyilvános konzultáció 2018. január 10-től 2018. március 9-ig tartott. Összességében véve a válaszadók hangsúlyozták, hogy egyszerűsíteni kell a belügyi finanszírozási eszközök végrehajtását, nagyobb rugalmasságot (különösen a migrációval és a biztonsággal kapcsolatos válságokra való reagálási képesség tekintetében), valamint fokozott finanszírozást és támogatást kell biztosítani a tagállamok és a belügyi ügynökségek közötti magas szintű felelősségmegosztással (a menekültügy és határigazgatás terén) és/vagy együttműködéssel jellemezhető területeken. A válaszadók azzal érveltek, hogy ezek az intézkedések javíthatják a finanszírozási eszközök eredményességét és hatékonyságát, valamint az uniós hozzáadott értéket. Az érdekeltek arra is rámutattak, hogy nagyobb belügyi multiplikátor hatást kell biztosítani a harmadik országokban.

Az illetékes tagállami hatóságokkal Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap bizottsága keretében konzultáltak. A tagállamok hozzászóltak a fő finanszírozási prioritásokhoz, a problémákhoz az alapok szerkezetéhez és a végrehajtási módokhoz. Szintén konzultációt folytattak a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap által nyújtott, közvetlen és a közvetett irányítás keretében történő finanszírozás más fontos érdekelt feleivel és kedvezményezettjeivel, így például nemzetközi szervezetekkel és társadalmi szervezetekkel, valamint a belügyi ügynökségekkel.

Az érdekeltek egyetértettek abban, hogy az uniós hozzáadott érték maximalizálása érdekében az uniós költésnek tükröznie kell az uniós szintű prioritásokat és szakpolitikai kötelezettségvállalásokat, valamint támogatnia kell az uniós belügyi vívmányok végrehajtását. Elegendő finanszírozás rendelkezésre bocsátását sürgették ahhoz, hogy szembenézhessenek a jelenlegi és az újonnan felmerülő kihívásokkal. A belügyi ügynökségek számára – fokozódó tevékenységüknek megfelelően – ugyancsak elegendő finanszírozást kell rendelkezésre bocsátani. Az érdekeltek egyetértettek abban, hogy több rugalmasságot kell beépíteni az alapok szerkezetébe. Megállapították, hogy a változó körülményekre történő reagálást lehetővé tévő rugalmasság megőrzéséhez fenn kell tartani a többéves programokat. A nem kormányzati szervezetek úgy vélték, hogy a közvetlen irányítást is folytatni kell.

Az egyeztetések megerősítették, hogy konszenzus alakult ki a legfontosabb érdekeltek között abban a tekintetben, hogy az uniós finanszírozásra irányuló fellépés tágabb hatókörére van szükség, annak külső dimenzióját is beleértve, fokozva ezzel a belügyi politikák hatását, valamint tovább kell egyszerűsíteni a megvalósítási mechanizmusokat, és nagyobb rugalmasságra van szükség különösen a szükséghelyzetekre való reagálás terén.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A jövőbeli belügyi pénzügyi eszközök előkészítésére irányuló munka 2016-ban kezdődött meg, és 2017-ben és 2018-ban folytatódott. E munka keretében a többéves pénzügyi keretről szóló tanulmány készült 2017-ben és 2018-ban, a 2017 szeptemberében indított hatásvizsgálat alátámasztására. E tanulmányok összefoglalták a meglévő pénzügyi eszközök értékeléséből és az érdekeltekkel folytatott konzultációkból származó, rendelkezésre álló eredményeket, valamint feltérképezték a problémákat, a célkitűzéseket és a szakpolitikai alternatívákat, beleértve azok valószínű hatását, a hatásvizsgálatban szereplő vizsgálatnak megfelelően.

•Hatásvizsgálat

A javaslatra nézve hatásvizsgálat került lefolytatásra, amely a következőkre terjedt ki: a Menekültügyi és Migrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap és az Integrált Határigazgatási Alap, amely a határigazgatási és vízumügyi eszközből, valamint a vámellenőrzési berendezési eszközből áll. A hatásvizsgálat összefoglalója és a Szabályozói Ellenőrzési Testület pozitív véleménye megtalálható az alábbi weboldalon: http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/?fuseaction=ia .

A hatásvizsgálatról készült jelentés különféle szakpolitikai alternatívákat elemzett abban a tekintetben, hogy miként valósítják meg a finanszírozást, hogyan kezelik az olyan kérdéseket, mint a más uniós finanszírozási eszközökkel való koherencia és kiegészítő jelleg, a migrációs és a biztonsági finanszírozás külső dimenziója, a rugalmasság stabil pénzügyi környezetben (beleértve a Tematikus Eszközt is), az irányítási módok (megosztott, közvetett és közvetlen irányítás), a szükséghelyzeti támogatás lehetősége és a félidős felülvizsgálati mechanizmus. Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség a korábbi alapok utólagos értékelésének (2007–2013-as programozási időszak) és a jelenlegi alapok időközi értékelésének (2014–2020-as programozási időszak) eredményeire és ajánlásaira építő opciók ötvözete.

A hatásvizsgálat foglalkozik a Szabályozói Ellenőrzési Testület által megfogalmazott ajánlásokkal. Az alábbi táblázat körvonalazza a Menekültügyi és Migrációs Alap, a határigazgatási és vízumügyi eszköz (az Integrált Határigazgatási Alap része), valamint a Belső Biztonsági Alap tekintetében kapott főbb észrevételeket és javító célú ajánlásokat, valamint azt, hogy ezek megjelenítése érdekében miként módosították a hatásvizsgálati jelentést.

•    Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A közös rendelkezésekről szóló rendelet (amely több megosztott irányítású szakpolitikai terület esetében közös) a programok végrehajtására vonatkozó közös szabályok, nyomon követés, ellenőrzés és könyvvizsgálat lehetőség szerinti alkalmazásával fogja biztosítani az eszköz egyszerűsítését, többek között az egyszerűsített költségelszámolási módszerek jobb használata révén. Egyszerűsíteni fogjuk az ellenőrzési megközelítést, hogy az még inkább a kockázatalapú ellenőrzési mintavételre összpontosítson és az adminisztratív teher csökkentése érdekében kövesse az „egységes ellenőrzés” elvét.

A közös bizottsági szintű IT-eszközök (elektronikus támogatás-kezelési rendszer) használata révén további egyszerűsítést fognak megvalósítani a közvetlen irányítás keretében.

•Alapjogok

Az uniós költségvetésből nyújtott pénzügyi támogatás elengedhetetlen a Menekültügyi és Migrációs Alap végrehajtásához, a tagállamok támogatásának érdekében a nemzetközi védelemre szoruló személyek befogadására vonatkozó közös szabályok és eljárások betartása terén, annak érdekében, hogy elősegítsék a migránsok számára a legális lehetőségeket, támogassák a nem uniós állampolgárok integrációját, valamint a fenntartható visszatérési és visszafogadási politika révén csökkentsék az illegális migrációt. E célkitűzéseket az Unió alapjogi kötelezettségvállalásaival teljes összhangban valósítják meg. A Bizottság szorosan nyomon követi ezt az alap végrehajtása folyamán.

(4)KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslat a 2021–2027-es időszakra vonatkozásában 10 415 000 000 EUR (folyó árakon) összeget tartalmaz a Belső Biztonsági Alap részére, és 865 000 000 EUR (folyó árakon) összeget a releváns decentralizált ügynökségek részére.

A végrehajtás megosztott vagy közvetlen/közvetett irányítás révén történik majd. A globális forrásokat a következőképpen fogják felosztani: 60 %-ot a megosztott irányítás szerint végrehajtott tagállami programokra; 40 %-ot pedig a Tematikus Eszközhöz allokálnak, és nemzeti vagy nemzetközi szintű egyedi intézkedések, uniós intézkedések és szükséghelyzeti támogatások, valamint az Európai Migrációs Hálózat céljaira fordítanak. A Tematikus Eszközt a Bizottság kezdeményezésére fel fogják használni technikai segítségnyújtásra is.

(5)EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A finanszírozás végrehajtása tagállami megosztott irányításon, valamint a Bizottság általi közvetlen/közvetett irányításon keresztül történik.

A Bizottság – többek között a beruházások minden érintett uniós alapra kiterjedő nyomonkövetésére vonatkozó jobb módszertan révén – javítani fogja a nyomonkövetési és értékelési keretet, hogy ösztönözze az időben történő teljesítést, és gondoskodjon arról, hogy az értékelések eredményesen hozzájárulhassanak a szakpolitikai beavatkozások jövőbeni felülvizsgálataihoz. Ezt megfelelőbb mutatók, az érintett partnerekkel folytatott szorosabb együttműködés és egy teljesítményösztönző mechanizmus révén fogja megvalósítani. A félidős értékelést és a visszamenőleges értékelést a Bizottság fogja elvégezni. Ezekre az értékelésekre a 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 11 (22) és (23) bekezdésének megfelelően kerül majd sor, amelyben a három intézmény megerősítette, hogy a hatályos joganyagra és szakpolitikákra vonatkozó értékeléseknek kell képezniük a további intézkedési lehetőségek hatásvizsgálatainak alapját. Az értékelések az alap gyakorlati hatásait fogják vizsgálni mutatók és célok, valamint annak részletes elemzése alapján, hogy az alap milyen mértékben tekinthető relevánsnak, eredményesnek és hatékonynak, biztosít-e elegendő uniós hozzáadott értéket és koherens-e más uniós politikákkal. Az értékelések a levont tanulságokat is bemutatják majd annak megállapítása céljából, hogy hol vannak hiányosságok/problémák, hol lehetne javítani az intézkedéseken vagy azok eredményein, illetve hogyan lehetne maximalizálni hatásukat.

A megosztott irányítás alá tartozó tagállamok várhatóan rendszeresen beszámolnak programjaik végrehajtásáról, és a programozási időszak végén végső teljesítményjelentést nyújtanak be.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

I. fejezet – A javasolt rendelet általános rendelkezései meghatározzák annak célját és hatályát, és a kulcsfontosságú fogalmakat. Előírja, hogy a rendelet alapján támogatott valamennyi intézkedés megfeleljen az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak. Tartalmazzák továbbá a rendelet célkitűzéseit. E cikkek javasolt alkalmazási köre nagyrészt a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapról szóló jelenlegi rendeleten alapul, miközben figyelembe veszi az új szakpolitikai fejleményeket, mint például az európai migrációs stratégiát, valamint annak szükségességét, hogy az EU-n belül és más országokkal együttműködve gyorsan reagáljanak a migrációs kihívásokra.

II. fejezet — A pénzügyi és végrehajtási keret tartalmazza a rendelet alapján nyújtott támogatás általános elveit, és kifejezésre juttatja a releváns uniós finanszírozási eszközökkel való összehangoltság és komplementaritások fontosságát. Meghatározza a rendelet alapján támogatott intézkedések megvalósítási módjait: megosztott, közvetlen és közvetett irányítás. A megvalósítási módok javasolt ötvözete azon alapul, hogy az aktuális finanszírozási eszköz végrehajtása során pozitív tapasztalatok születtek ezzel a kombinációval kapcsolatban.

A fejezet első szakasza a pénzügyi keretet állapítja meg. A javaslat megjelöli az alap általános keretösszegét, valamint annak különféle végrehajtási szabályok keretében történő felhasználását.

A második, harmadik és negyedik szakasz a végrehajtási módok szerint ismerteti az alap végrehajtási keretét, így például a Bizottság és a tagállamok programjait. Tartalmazza a tagállami programok félidős felülvizsgálatának, valamint az egyedi intézkedések, uniós intézkedések, szükséghelyzeti támogatás, technikai segítségnyújtás, pénzügyi eszközök, költségvetési garanciák és működési támogatás megvalósításának részletes szabályait.

Az utolsó szakasz foglalja magába a tagállamok teljesítményjelentéseire, a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó, szükséges rendelkezéseket.

III. fejezet – Átmeneti és záró rendelkezések tartalmazzák a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása céljából a Bizottságnak adott felhatalmazásra, valamint a bizottsági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket. Kiterjed továbbá a közös rendelkezésekről szóló rendeletnek a javasolt rendeletre való alkalmazhatóságára, javaslatot tesz a korábbi finanszírozási eszköz hatályon kívül helyezésére és számos átmeneti rendelkezést határoz meg. A javasolt rendelet hatálybalépésének időpontja – annak kimondásával, hogy a rendelet a Szerződésekkel összhangban valamennyi tagállamban teljes egészében és közvetlenül alkalmazandó lesz – 2021. január 1.

2018/0248 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésére, valamint 79. cikke (2) és (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 12 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 13 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Azon változó migrációs kihívások összefüggésében, amelyek a tagállamok erős befogadási, menekültügyi, integrációs és migrációs rendszerei támogatásának szükségességéből erednek, a tagállamok menekültügyi és integrációs rendszerei, valamint a szabálytalan és nem biztonságos érkezések felváltása a legális és biztonságos útvonalakkal, a hatékony és összehangolt migrációkezelés az Unióban kulcsfontosságú az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikk (2) bekezdés szerinti, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozására irányuló uniós célkitűzés megvalósításához.

(2)Az Unió és a tagállamok összehangolt megközelítésének fontosságát a 2015. májusi európai migrációs stratégia tükrözi, amely hangsúlyozta, hogy következetes és világos közös politikára van szükség, amely a szolidaritás és a felelősség igazságos megosztása elvének megfelelően a migráció kezelésére és a felelősség igazságos megosztására irányuló európai és nemzeti erőfeszítések hatékony európai és nemzeti szintű összefogására irányul, és amelyet a 2017. szeptemberi félidős felülvizsgálat valamint a 2018. májusi és márciusi eredményjelentés is megerősített.

(3)2017. október 19-i következtetéseiben az Európai Tanács újólag megerősítette, hogy a migrációkezelés terén átfogó, pragmatikus és határozott megközelítést kell követni, amelynek célja a külső határok ellenőrzésének helyreállítása, a szabálytalan érkezések és a tengeren bekövetkező halálesetek számának csökkentése, valamint az összes rendelkezésre álló uniós és tagállami eszköz rugalmas és összehangolt felhasználása. Az Európai Tanács továbbá felkérte a tagállamokat, hogy mind uniós, mind tagállami szinten jelentősen növeljék a visszatérések hatékonyságát, például a hatékony visszafogadási megállapodások és megállapodások révén.

(4)A tagállamok és az uniós intézmények közötti kölcsönös bizalmon, szolidaritáson és felelősségmegosztáson alapuló, a migráció kezelésére vonatkozó átfogó megközelítés biztosítására irányuló erőfeszítések támogatása érdekében a tagállamokat megfelelő pénzügyi forrásokkal kell segíteni a Menekültügyi és Migrációs Alap (a továbbiakban: az Alap) formájában.

(5)Az alapot az Európai Unió alapjogi Chartájában szereplő jogok és alapvető elvek, valamint az Unió alapvető jogokra irányuló nemzetközi kötelezettségei maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani.

(6)Helyénvaló, hogy az alap az alábbi jogelődei által elért eredményekre és eszközölt beruházásokra épüljön: az 573/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott Európai Menekültügyi Alap, a 2007/435/EK tanácsi határozat létrehozott, a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap, az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal a 2007–2013 közötti időszakra létrehozott Európai Visszatérési Alap, valamint az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel a 2014–2020-as időszakra létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap. Az alapnak ugyanakkor figyelembe kell vennie az összes vonatkozó új fejleményt.

(7)Az alapnak támogatnia kell a migrációs áramlások hatékony kezelését, többek között a menekültügy területén hozott közös intézkedések előmozdítása révén, ideértve a nemzetközi védelemre szoruló személyek tagállamok általi letelepítését és a nemzetközi védelmet kérelmező személyek tagállamok közötti áthelyezését, az integrációs stratégiák támogatásával és a legális migrációs politika hatékonyabbá tételével kapcsolatos erőfeszítéseit, az Unió hosszú távú versenyképességének és a szociális modell jövőjének biztosítása érdekében, valamint a fenntartható migrációs és visszafogadási politika révén az irreguláris migráció ösztönzőinek csökkentése érdekében. Az alapnak támogatnia kell a harmadik országokkal folytatott együttműködés megerősítését a menedékjogot vagy más nemzetközi védelmet kérelmező személyek áramlásának kezelése, a legális migrációra vonatkozó lehetőségek, valamint az irreguláris migráció elleni küzdelem megerősítése, illetve a harmadik országokba való visszatérések fenntarthatóságának és visszafogadások hatékonyságának biztosítása érdekében.

(8)A migrációs válság rávilágított arra, hogy szükség van a közös európai menekültügyi rendszer reformjára annak érdekében, hogy biztosítsák a hatékony menekültügyi eljárásokat a másodlagos migrációs mozgások megelőzése, a nemzetközi védelmet kérelmezők egységes és megfelelő befogadási feltételeinek biztosítása, a nemzetközi védelmet biztosító egységes előírások, valamint a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára biztosított megfelelő jogok és előnyök biztosítása érdekében. Ugyanakkor a reformra azért volt szükség, hogy méltányosabb és hatékonyabb rendszert hozzanak létre a tagállamok nemzetközi védelmet kérelmezők felelősségének meghatározására, valamint a tagállamok áttelepítési erőfeszítéseinek uniós keretrendszerére. Ezért helyénvaló az alapnak fokozott támogatást nyújtani a megreformált közös európai menekültügyi rendszer teljes körű és megfelelő végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítésekhez.

(9)Az alapnak ki kell egészítenie és meg kell erősítenie az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) által az (EU) .../... rendelettel létrehozott tevékenységeket. [EUAA rendelet] 14 a közös európai menekültügyi rendszer működésének megkönnyítése és javítása, a tagállamok közötti gyakorlati együttműködés és információcsere összehangolása és erősítése, az uniós jog és a menekültügyre vonatkozó operatív normák előmozdítása annak érdekében, hogy magas szintű védelmet biztosítson a nemzetközi védelem iránti kérelmek, befogadási feltételek és a védelmi igények értékelése terén az egész Unióban, lehetővé téve a nemzetközi védelem iránti kérelmek fenntartható és méltányos elosztását, lehetővé tegye a nemzetközi védelem iránti kérelmek fenntartható és méltányos elosztását, elősegítse a nemzetközi védelem iránti kérelmek fenntartható és méltányos elosztását, támogassa a nemzetközi védelem iránti kérelmek uniós szintű értékelését, támogassa a tagállamok áttelepítési erőfeszítéseit, és operatív és technikai segítséget nyújtson a tagállamoknak menekültügyi és befogadási rendszereik kezeléséhez, különösen azokat, amelyek rendszerei aránytalan nyomásnak vannak kitéve.

(10)Az alapnak támogatnia kell az Unió és a tagállamok azzal kapcsolatos erőfeszítéseit, hogy a fennálló uniós jog szerinti kötelezettségeikre figyelemmel javítsák a tagállamoknak a menekültügyi politikáik fejlesztésével, nyomonkövetésével és értékelésével kapcsolatos kapacitását.

(11)A menedékjogot vagy a nemzetközi védelem más formáját kérelmező személyek beáramlása hatékony kezelésének biztosítása érdekében harmadik országokkal folytatott partnerség és együttműködés az uniós menekültügyi politika lényeges összetevője. A nemzetközi védelemre szoruló harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek jogszerű és biztonságos érkezésével kapcsolatos nem biztonságos és szabálytalan érkezések helyettesítése céljából, szolidaritást fejezve ki azon országok között, ahol a nemzetközi védelemre szoruló személyek nagy száma az említett országokra nehezedő nyomás enyhítése révén lakóhelyüket elhagyni kényszerült, az Unió migrációs politikai célkitűzéseinek elérése érdekében, valamint a nemzetközi fórumokon és harmadik országokkal folytatott, egységes álláspontot képviselő globális áttelepítési kezdeményezésekhez való hozzájárulás révén, az alapnak pénzügyi ösztönzőket kell biztosítania az uniós áttelepítési [és humanitárius befogadási] keretrendszer végrehajtásához.

(12)Tekintettel az elmúlt években az Unióba irányuló migrációs áramlások magas szintjére és társadalmaink kohéziójának fontosságára, elengedhetetlen a legálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok korai integrációjára vonatkozó tagállami politikák támogatása, ideértve a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedésére vonatkozó, a Bizottság által 2016-ban elfogadott cselekvési tervben meghatározott kiemelt területeket is.

(13)Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a harmadik országok állampolgárai beilleszkedésének az Unió általi következetes kezelése, az alapból finanszírozott tevékenységeknek célirányosnak kell lenniük, és ki kell egészíteniük az Európai Szociális alap Plusz (ESZA+) és az Európai Regionális Fejlesztési alap (ERFA)által finanszírozott tevékenységeket. Az ezen alapból finanszírozott intézkedéseknek olyan intézkedéseket kell támogatniuk, amelyek a harmadik országok állampolgárainak az integráció korai szakaszában általában végrehajtott igényeihez igazodnak, és a tagállamok beilleszkedési kapacitásait támogató horizontális intézkedéseket, míg a harmadik országbeli állampolgárokra irányuló, hosszabb távú hatást gyakorló beavatkozásokat az ERFA és az ESZA+ keretében kell finanszírozni.

(14)Ebben az összefüggésben az alap végrehajtásáért felelős tagállami hatóságok kötelesek együttműködni és koordinációs mechanizmusokat létrehozni a tagállamok által az ESZA+ és az ERFA beavatkozásainak kezelése céljából meghatározott hatóságokkal, valamint szükség esetén az irányító hatóságokkal és a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához hozzájáruló egyéb uniós alapok irányító hatóságaival.

(15)Az alap e területen történő végrehajtásának összhangban kell lennie az integráció közös uniós alapelveivel, a közös integrációs programban meghatározottak szerint.

(16)Ezért helyénvaló engedélyezni az ilyen szándékkal élő tagállamok számára, hogy nemzeti programjukban előírhassák, hogy az integrációs intézkedések a harmadik országbeli állampolgárok közvetlen hozzátartozóira is kiterjedhetnek, amennyiben ez a szóban forgó tevékenységek hatékony végrehajtása érdekében szükségesnek bizonyul. A „közvetlen hozzátartozó” kifejezés alatt értendő a házastárs/élettárs, illetve bármely, az integrációs tevékenység által érintett harmadik országbeli állampolgárral felmenő vagy lemenő ágon közvetlen családi kapcsolatban álló személy, aki egyébként nem esne az Alap hatálya alá.

(17)Tekintettel arra, hogy a helyi és regionális hatóságok, valamint a civil társadalmi szervezetek kulcsszerepet játszanak az integráció terén, és e szervezetek uniós szintű finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése céljából az alapnak elő kell segítenie a helyi és regionális hatóságok vagy civil társadalmi szervezetek integrációra irányuló tevékenységének gyakorlását, többek között a tematikus eszköz használata és e fellépések magasabb társfinanszírozási aránya révén.

(18)Tekintettel az Unió előtt álló hosszú távú gazdasági és demográfiai kihívásokra, elengedhetetlen az Unióba vezető jól működő legális migrációs csatornák létrehozása annak érdekében, hogy az Unió továbbra is vonzó célpontként szolgáljon a migránsok számára, valamint, hogy biztosított legyen a jóléti rendszerek fenntarthatósága és az uniós gazdaság növekedése.

(19)Az alapnak továbbá támogatnia kell a tagállamokat a legális migráció szervezésére irányuló stratégiák kialakításában, és azon kapacitásuk továbbfejlesztésében, amely a harmadik országbeli állampolgárok legális tartózkodására vonatkozó bevándorlási és integrációs stratégiáik, politikáik és intézkedéseik – beleértve az uniós jogi eszközöket is – kidolgozására, végrehajtására, nyomon követésére és értékelésére irányul. Az alapnak emellett támogatnia kell az információcserét, a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a közigazgatás különböző területei közötti, illetve a más tagállamokkal folytatott együttműködést.

(20)A hatékony visszaküldési politika szerves része az Unió és tagállamai átfogó migrációs megközelítésének. Az alapnak támogatnia és ösztönöznie kell a tagállamok erőfeszítéseit a visszatérésre vonatkozó közös előírások hatékony végrehajtása és továbbfejlesztése érdekében, különösen a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 15 meghatározottak szerint, valamint a visszaküldések igazgatására irányuló integrált és összehangolt megközelítés végrehajtása és továbbfejlesztése érdekében. A fenntartható visszaküldési politikák esetében az alapnak a harmadik országokban is támogatnia kell a kapcsolódó intézkedéseket, például a visszatérők reintegrációját.

(21)A tagállamokat a ténylegesen önkéntes visszatérést kell előnyben részesíteniük. Az önkéntes visszatérés előmozdítása érdekében a tagállamoknak elő kell irányozni az ilyen visszatérők ösztönzését, például magasabb szintű visszatérési támogatás formájában biztosított kedvezőbb bánásmód megteremtésével. A önkéntes visszatérés ilyen formája a visszatérőknek, illetve a költséghatékonyságra tekintettel a hatóságoknak is kedvez.

(22)Az önkéntes és a kényszerű visszatérés mindazonáltal kölcsönösen erősítik egymást, ezért a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy erősítsék meg a két visszatérési forma egymást kiegészítő jellegét. A kitoloncolás lehetősége fontos eleme a menekültügyi és a legális migrációs rendszerek integritásának. Az alapnak tehát adott esetben támogatnia kell és végre kell hajtania az uniós jogban foglalt előírásoknak megfelelő kitoloncolás megkönnyítésére irányuló tagállami intézkedéseket, a visszatérők alapvető jogainak és méltóságának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett.

(23)A tagállamokban és a visszatérési országokban alkalmazott, a visszatérők érdekeit szolgáló különleges támogatási intézkedések javíthatják a visszatérés feltételeit, és felgyorsíthatják a visszailleszkedésüket.

(24)A visszafogadási egyezmények és egyéb visszafogadási megállapodások szerves részét képezik az Unió visszatérési politikájának, és központi eszközei a migrációs áramlások hatékony kezelésének, mivel megkönnyítik az illegális migránsok gyors visszatérését. Ezek az egyezmények és megállapodások az Európai Unió és az illegális migránsok származási vagy tranzitországait képező harmadik országok közötti párbeszéd és együttműködés egyik fontos elemét jelentik, és a visszatérésre vonatkozó hatékony nemzeti és uniós szakpolitikák érdekében támogatni kell ezen megállapodások végrehajtását a harmadik országokban.

(25)A személyek visszatérésének e rendelet szerinti támogatása mellett az alapnak az illegális bevándorlás elleni küzdelmet, az irreguláris migrációt ösztönző tényezők visszaszorítását, illetve a legális migrációra vonatkozó hatályos szabályok megkerülése elleni küzdelmet célzó egyéb intézkedéseket is támogatnia kell, ezáltal őrizve a tagállamok bevándorlási rendszerének integritását.

(26)Az illegális migránsok foglalkoztatása bevándorlásra ösztönző tényezőt jelent az illegális migráció számára, és aláássa a legális migrációs rendszerekre épülő munkavállalói mobilitási szakpolitika kialakítását. Az alapnak ezért közvetlenül vagy közvetve támogatnia kell a tagállamokat a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását tiltó 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16 végrehajtásában, és szankciókról kell rendelkeznie a tilalmat megsértő munkáltatókkal szemben.

(27)Az alapnak ezért közvetlenül vagy közvetve támogatnia kell a tagállamokat az emberkereskedelem áldozatai részére nyújtandó segítségre, támogatásra és védelemre vonatkozó rendelkezéseket megállapító 2011/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17 végrehajtásában.

(28)Az alapnak ki kell egészítenie és meg kell erősítenie az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 18 létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a visszatérés területén vállalt tevékenységeket, hozzájárulva ezáltal az említett rendelet 4. cikk meghatározott hatékony európai integrált határigazgatás megvalósításához.

(29)Törekedni kell a más uniós alapokkal való szinergiákra, következetességre és a hatékonyságra, valamint el kell kerülni az intézkedések közötti átfedéseket.

(30)Az alap révén támogatott harmadik országbeli vagy azzal összefüggő intézkedéseket az egyéb – földrajzi és tematikus – uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli intézkedésekkel összhangban kell meghozni. Az ilyen intézkedések végrehajtása során mindenekelőtt teljes összhangra kell törekedni az Unió külső tevékenységeinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel, valamint a szóban forgó országgal vagy régióval kapcsolatos külpolitikával. A külső dimenzió tekintetében az alapnak a harmadik országokkal folytatott együttműködés fokozására, valamint a migrációkezelés kulcselemeinek megerősítésére kell irányítania a támogatást az uniós migrációs politika érdekeltségi területein.

(31)Az Uniós költségvetésből származó finanszírozásnak olyan tevékenységekre kell koncentrálnia, amelyeknél az uniós fellépés hozzáadott értéket eredményez a tagállamok által egyedül tett intézkedéshez képest. Az e rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatásnak különösen a menekültügy és a migráció területére vonatkozó nemzeti és uniós kapacitásokhoz kell hozzájárulnia.

(32)Úgy tekinthető, hogy egy adott tagállam nem felel meg a vonatkozó uniós vívmányoknak, ideértve az ezen Alapból nyújtott működési támogatás felhasználását, ha nem teljesítette a Szerződések alapján a menekültügy és a visszaküldés területén fennálló kötelezettségeit, ha fennáll annak az egyértelmű kockázata, hogy a tagállam súlyosan megsérti az Unió értékeit a menekültügy és a visszaküldés terén alkalmazandó uniós vívmányok végrehajtása során, vagy ha a schengeni, vagy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által alkalmazott értékelési és monitoringmechanizmus keretében született értékelési jelentés hiányosságokat tárt fel az érintett területen.

(33)Az e rendeletben meghatározott szakpolitikai, és a konkrét célok teljesítése érdekében az alapnak figyelembe kell vennie a fokozott rugalmasságra és egyszerűsítésre mutatkozó igényt, ugyanakkor tiszteletben kell tartania a kiszámíthatóságra vonatkozó követelményeket és biztosítania kell a források tisztességes és átlátható elosztását.

(34)E rendelet megállapítja a tagállamok számára biztosított kezdeti összegeket, amelyek egy fix összegből és az I. mellékletben foglalt kritériumok alapján kiszámított összegből tevődnek össze, amelyek tükrözik a különböző tagállamok által a menekültügy, integráció és a visszaküldés területén tapasztalt szükségleteket és nyomást.

(35)Ennek a kezdeti összegnek a tagállamok hosszú távú befektetéseinek alapját kell képeznie. A migrációs áramlások változásainak figyelembevétele, valamint a menekültügyi és befogadási rendszerek igazgatása során felmerülő igények kezelése, valamint a jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok integrációja és a hatékony és fenntartható visszatérési politika révén az irreguláris migráció elleni fellépés érdekében a tagállamok részére középtávon további összeget kell allokálni, figyelembe véve az abszorpciós rátákat. Ennek az összegnek az I. mellékletben meghatározott legfrissebb statisztikai adatokon kell alapulnia, a tagállamok kiindulási helyzetében bekövetkezett változások tükrözése érdekében.

(36)Az Alap szakpolitikai célkitűzésének megvalósításához való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy programjaik tartalmazzanak a jelen rendeletben meghatározott egyedi célkitűzésekre irányuló intézkedéseket, és hogy a prioritásokat a II. mellékletbe foglalt végrehajtási intézkedéseknek megfelelően válasszák ki, valamint hogy a célkitűzések és intézkedések közötti forráselosztás biztosítsa az átfogó szakpolitikai célkitűzés megvalósulását.

(37)Mivel a migráció terén folyamatosan változnak a kihívások, a finanszírozás elosztását hozzá kell igazítani a migrációs áramlásokhoz. A Tematikus Eszközön keresztül a finanszírozás egy részét időszakonként egyedi intézkedésekre, uniós intézkedésekre és a szükséghelyzeti támogatásra, áttelepítésre fogják fordítani, hogy reagáljanak a sürgető igényekre, valamint a szakpolitika és az uniós prioritások változásaira, továbbá hogy az Unió számára magas szintű hozzáadott értéket képviselő intézkedések felé irányítsák a finanszírozást.

(38)Ösztönözni kell a tagállamokat, hogy programjaik forrásainak egy részét fordítsák a IV. mellékletben felsorolt, magasabb uniós hozzájárulással támogatott intézkedések finanszírozására.

(39)Az alap keretében rendelkezésre álló források egy részét a tagállami programok számára is el lehetne osztani, hogy azok kezdeti előirányzaton felül egyedi intézkedéseket hajtsanak végre. Az említett egyedi intézkedéseket uniós szinten kell meg meghatározni, és helyénvaló, hogy olyan intézkedésekre vonatkozzanak, amelyek együttműködési erőfeszítést igényelnek, vagy pedig olyanokra, amelyekre az Unión belüli olyan fejlemények kezeléséhez van szükség, amelyek pótlólagos finanszírozás rendelkezésre bocsátását teszik szükségessé egy vagy több tagállamban.

(40)Az alapnak hozzá kell járulnia a menekültüggyel és a visszaküldésekkel kapcsolatos működési költségek támogatásához, és lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy fenntartsák az Uniós egésze számára végzett szolgáltatáshoz létfontosságú kapacitásaikat. Az ilyen támogatás az alap hatálya alá tartozó célkitűzésekhez kapcsolódó egyedi költségek teljes körű visszatérítéséből áll, és a tagállami programok szerves részét kell képeznie.

(41)Az alapnak az uniós szintű intézkedésekhez is támogatást kell nyújtania, hogy kiegészítse ezen alap szakpolitikai célkitűzésének tagállami programok révén történő nemzeti szintű végrehajtását. Az ilyen intézkedések a szakpolitikai elemzéssel és innovációval, a transznacionális kölcsönös tanulással és partnerséggel, valamint az új kezdeményezések és intézkedések uniós szintű tesztelésével kapcsolatos, az alap beavatkozásainak hatókörén belüli átfogó stratégiai célokat szolgálnak.

(42)Az Unió azon képességének erősítése érdekében, hogy az előre nem látható vagy aránytalan hosszú távú migrációs nyomást azonnal kezelje egy vagy több olyan tagállamban, amelyet a harmadik országok állampolgárainak nagy vagy aránytalan beáramlása jellemez, és amely jelentős és sürgős igényeket támaszt befogadási és idegenrendészeti, menekültügyi és migrációkezelési rendszerei és eljárásai, a harmadik országokban a harmadik országokban tapasztalható súlyos migrációs nyomás miatt politikai fejlemények vagy konfliktusok miatt, lehetővé kell tenni sürgősségi segély nyújtását az e rendeletben meghatározott keretnek megfelelően.

(43)E rendeletnek pénzügyi támogatást kell biztosítania a 2008/381/EK tanácsi határozattal 19 létrehozott Európai Migrációs Hálózat tevékenységeihez, annak célkitűzéseivel és feladataival összhangban.

(44)Ezen alap szakpolitikai célkitűzését az InvestEU szakpolitikai kereteihez tartozó pénzügyi eszközökkel és költségvetési garanciákkal is támogatni kell. A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük.

(45)Ez a rendelet meghatározza a Menekültügyi és Migrációs Alap teljes pénzügyi keretösszegét, amely [a hivatkozást aktualizálni kell az új intézményközi megállapodásnak megfelelően: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 20 17. pontja értelmében] az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(46)Erre az Alapra az (EU) …/… rendelet [a költségvetési rendelet] alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(47)Az intézkedések megosztott irányítás alapján történő végrehajtása céljából, az alap az e rendeletből, a költségvetési rendeletből és az (EU) …/2021 rendeletből [a közös rendelkezésekről szóló rendelet ] álló koherens keret részét képezi.

(48)Az (EU) …/2021 rendelet [közös rendelkezésekről szóló új rendelet ] keretet biztosít az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap + (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap részét képező határigazgatási és vízumügyi eszköz (HAVE) intézkedései számára, továbbá megállapítja mindenekelőtt a megosztott irányítás szerint végrehajtott uniós alapok programozására, nyomon követésére és értékelésére, irányítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Ezért meg kell határozni a Menekültügyi és Migrációs Alap célkitűzéseit, és meg kell állapítani az ezen alapból finanszírozható tevékenységekre vonatkozó különös rendelkezéseket.

(49)Az e rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzések költségeit, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(50)A költségvetési rendelettel 21 , a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 22 , a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel 23 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 24 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 25 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más bűncselekmény, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 26 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(51)Az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(52)A 2013/755/EU tanácsi határozat 27 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az alap szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(53)Az EUMSZ 349. cikke értelmében, valamint a Tanács által a 2018. április 12-i következtetéseiben támogatott „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közleménynek 28 megfelelően, az érintett tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy nemzeti stratégiájuk és programjaik foglalkozzanak a migráció kezelése terén a legkülső régiókat érintő különleges kihívásokkal. Az alap ezeket a tagállamokat megfelelő forrásokkal támogatja annak érdekében, hogy segítse őket a migráció fenntartható kezelésében és az esetleges kritikus helyzetek kezelésében.

(54)A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése értelmében ezt az alapot az egyedi nyomonkövetési követelmények alkalmazásával gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők az alap tényleges hatásai. Az Alap valamennyi egyedi célkitűzésére vonatkozóan közös mutatókat kell kialakítani az alap eredményeinek mérése céljából. E közös mutatók és a pénzügyi beszámolók révén a Bizottság és a tagállamok figyelemmel kísérik az alap végrehajtását az (EU) …/2021 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] és e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.

(55)Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségekkel, ez az alap hozzá fog járulni az éghajlati intézkedések általános érvényesítéséhez az uniós szakpolitikákban és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. A releváns tevékenységek meghatározására az alap előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a releváns értékelések és felülvizsgálatok keretében kerül sor.

(56)Az e rendeletben szereplő rendelkezések kiegészítése és egyes, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot olyan hatáskörrel kell felruházni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadhasson el a IV. mellékletben felsorolt, magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések jegyzéke és a működési támogatás tekintetében, valamint a közös nyomonkövetési és értékelési keret továbbfejlesztése érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor.

(57)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 29 megfelelően kell gyakorolni. A tagállamok közös kötelezettségeit és különösen a Bizottság tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket meghatározó végrehajtási jogi aktusok esetében a vizsgálóbizottsági eljárást, a programozás és a jelentésétel keretében a Bizottság tájékoztatásának módozataira vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására pedig – tisztán technikai természetük miatt – a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni.

(58)Mivel e rendelet célját – nevezetesen a migrációs áramlások hatékony kezeléséhez, valamint a közös menekültügyi politika, a kiegészítő védelem, az átmeneti védelem és a közös migrációs politika végrehajtásához, megerősítéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulást a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(59)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország [nem vesz részt e rendelet elfogadásában, így az rá nem kötelező és nem alkalmazandó / bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában].

(60)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(61)Helyénvaló összhangba hozni e rendelet alkalmazási időszakát az (EU, Euratom) .../2021 tanácsi rendeletével [a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet].

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)E rendelet létrehozza a Menekültügyi és Migrációs Alapot (a továbbiakban: az Alap).

(2)E rendelet megállapítja az Alap célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

(a)„nemzetközi védelmet kérelmező személy”: az (EU).../... rendelet [a menekültügyi eljárásról szóló rendelet] 30 2. cikkének [x] pontjában meghatározott kérelmező;

(b)„nemzetközi védelemben részesülő személy”: az (EU).../... rendelet [a kvalifikációs rendelet] 31 [2.] cikkének 2) pontjában meghatározott személy;

(c)„vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal.

(d)„családtag”: minden olyan harmadik országbeli állampolgár, aki megfelel az Alap keretében támogatott tevékenységekkel kapcsolatos szakpolitikai területre vonatkozó releváns uniós jogszabályban szereplő fogalommeghatározásnak;

(e)„humanitárius befogadás”: az (EU).../... rendelet [az uniós áttelepítési és humanitárius befogadási keretről szóló rendelet] 32 [2.] cikke értelmében;

(f)„kitoloncolás”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 5) pontjában meghatározott „kitoloncolás”;

(g)„áttelepítés”: az (EU).../... rendelet [az uniós áttelepítési és humanitárius befogadási keretről szóló rendelet] [2.] cikkében meghatározott „áttelepítés”;

(h)„kiutasítás”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikk (3) pontjában meghatározott „kiutasítás”;

(i)„harmadik országbeli állampolgár”: bármely olyan személy, aki az EUMSZ 20. cikkének (1) bekezdése értelmében nem uniós polgár. A harmadik országbeli állampolgárokra való hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a hontalan személyeket és azon személyeket is, akik állampolgársága nem megállapítható;

(j)„sérülékeny személy”: bármely olyan harmadik országbeli állampolgár, aki az Alap keretében támogatott tevékenységekkel kapcsolatos szakpolitikai területre vonatkozó uniós jogszabályok értelmében megfelel a fogalommeghatározásnak;

3. cikk

Az alap célkitűzései

(1)Az alap szakpolitikai célkitűzése a migrációs áramlások hatékony kezeléséhez való hozzájárulás a vonatkozó uniós vívmányokkal összhangban és az Unió alapvető jogokra vonatkozó kötelezettségvállalásainak megfelelően.

(2)Az (1) bekezdésben meghatározott szakpolitikai célkitűzés keretei között, az alap elősegíti a következő egyedi célkitűzéseket:

(a)a közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját is;

(b)a tagállamokba irányuló legális migráció támogatása és a harmadik országbeli állampolgárok integrációs folyamatára;

(c)hozzájárulás az illegális migráció megakadályozásához és a harmadik országokba való tényleges visszaküldés és visszafogadás biztosításához.

(3)A (2) bekezdésbe foglalt egyedi célkitűzések keretei között, a II. mellékletben felsorolt intézkedések végrehajtása révén kell megvalósítani az alapot.

4. cikk

A támogatás köre

(1)A 3. cikkben említett célkitűzések keretei között, és a II. mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedéseknek megfelelően, az alap különösen a III. mellékletben felsorolt intézkedésekhez nyújt támogatást.

(2)E rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében az alap adott esetben harmadik országokban vagy azok tekintetében is támogathatja a III. mellékletben említett uniós prioritásoknak megfelelő intézkedéseket az 5. és 6. cikkel összhangban.

(3)E rendelet célkitűzései az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. és 79. cikkének hatálya alá tartozó egy vagy több célcsoportra összpontosító fellépéseket támogatnak.

5. cikk

A programhoz társult harmadik országok

Az alap nyitva áll harmadik országok előtt, a harmadik országnak a Menekültügyi és Migrációs alapban való részvételére vonatkozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a megállapodás:

–méltányos egyensúlyt biztosít az Alapban részt vevő harmadik ország hozzájárulása és a részvételből fakadó előnyei között;

–meghatározza az alapban való részvétel feltételeit, többek között az alaphoz nyújtott pénzügyi hozzájárulások és ezek adminisztratív költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek;

–nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört az Alapra vonatkozóan;

–garantálja az Unió jogát a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez.

6. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1)Az alábbi jogalanyok lehetnek jogosultak a részvételre:

(a)az alábbi országok bármelyikében letelepedett jogalanyok:

(1)tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

(2)az Alaphoz társult harmadik ország;

(3)a munkaprogramban felsorolt harmadik ország, az abban előírt feltételek szerint;

(b)bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany.

(2)Természetes személyek nem jogosultak részvételre.

(3)Harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen jogosultak a részvételre, amennyiben ez egy adott intézkedés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.

(4)Jogosultak a részvételre a legalább két olyan független szervezetből álló konzorcium tagját képező jogalanyok, amelyek különböző tagállamokban vagy azokhoz kapcsolódó tengerentúli országokban vagy területeken vagy harmadik országokban telepedtek le.

II. FEJEZET

A PÉNZÜGYI ÉS VÉGREHAJTÁSI KERET

1. szakasz
Közös rendelkezések

7. cikk

Általános elvek

(1)Az e rendelet szerint nyújtott támogatás kiegészíti a nemzeti, regionális és helyi beavatkozásokat, és arra összpontosít, hogy hozzáadott értéket nyújtson e rendelet célkitűzéseihez.

(2)A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet szerint és a tagállamok által nyújtott támogatás összhangban álljon az Unió vonatkozó tevékenységeivel, politikáival és prioritásaival, és kiegészítse az egyéb uniós eszközöket.

(3)Az alap végrehajtása a [költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a), b) és c)] pontja értelmében megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás útján történik.

8. cikk

Költségvetés

(1)Az alapnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 10 415 000 000 EUR.

(2)A pénzügyi erőforrások az alábbiak szerint kerülnek felhasználásra:

(a)6 249 000 000 EUR-t a megosztott irányítás útján végrehajtott programok számára kell elkülöníteni.

(b)4 166 000 000 EUR-t a Tematikus Eszköz számára kell elkülöníteni.

(3)A pénzügyi keretösszeg legfeljebb 0,42 %-át kell elkülöníteni a Bizottság kezdeményezésére az alap végrehajtása céljából történő technikai segítségnyújtásra, az EU ../.. rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 29. cikkének megfelelően.

9. cikk

A Tematikus Eszköz végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések

(1)A 8. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi keretösszeget a Tematikus Eszközön keresztül, rugalmasan kell felosztani, a munkaprogramokban foglaltak szerint megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás útján. A Tematikus Eszközből származó finanszírozást annak alábbi elemeire kell fordítani:

a)egyedi intézkedések;

b)uniós intézkedések;

c)szükséghelyzeti támogatás;

d)áttelepítés;

e)a szolidaritási és felelősségvállalási erőfeszítésekhez hozzájáruló tagállamoknak nyújtott támogatás; valamint

f)az Európai Migrációs Hálózat.

A Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás szintén támogatható a Tematikus Eszköz pénzügyi keretösszegéből.

(2)A Tematikus Eszközből származó finanszírozás az Unió számára nagy hozzáadott értékkel bíró prioritásokat kezeli vagy azt sürgős szükségletekre történő reagálására kell felhasználni a II. mellékletben körvonalazott, elfogadott uniós prioritásoknak megfelelően.

(3)Ha a Tematikus Eszközből származó finanszírozást közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtják a tagállamoknak, gondoskodni kell arról, hogy a Bizottság által, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemények ne érintsék a kiválasztott projekteket, ami veszélyeztetné a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a projektek teljesítését.

(4)Ha a Tematikus Eszközből származó finanszírozást megosztott irányítás keretében hajtják végre, a Bizottság az (EU) ../.. rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 18. cikke és 19. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedéseket nem érintik-e a Bizottság által, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegés tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemények, ami veszélyeztetné a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy a műveletek teljesítését.

(5)A Bizottság megállapítja az uniós költségvetés éves előirányzatai keretében a Tematikus Eszköz számára rendelkezésre bocsátott teljes összeget. A Bizottság a költségvetési rendelet [110.] cikkében említettek szerint elfogadja a finanszírozási határozatokat a Tematikus Eszköz vonatkozásában, ennek során azonosítja a támogatandó célkitűzéseket és intézkedéseket, valamint az (1) bekezdésben említett elemek mindegyike esetében megállapítja az összegeket. A finanszírozási határozatok adott esetben meghatározzák a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.

(6)A Tematikus Eszköz különösen a II. melléklet 2. cikkének b) pontjában említett végrehajtási intézkedés körébe tartozó, a helyi és regionális hatóságok vagy civil társadalmi szervezetek által végrehajtott intézkedéseket támogatja.

(7)Az (5) bekezdésben említett finanszírozási határozatok elfogadását követően a Bizottság megfelelően módosíthatja a megosztott irányítás szerint végrehajtott programokat.

(8)Ezek a finanszírozási határozatok egy vagy több évre, és a Tematikus Eszköz egy vagy több elemére terjedhetnek ki.

2. SZAKASZ

A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS SZERINTI TÁMOGATÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

10. cikk

Hatály

(1)Ez a szakasz a pénzügyi keretösszegnek a 8. cikk (2) bekezdése a) pontjában említett részére vonatkozik, valamint azokra a pótlólagos forrásokra, amelyeket a 9. cikkben említett, a Tematikus Eszközre vonatkozó bizottsági határozatnak megfelelően megosztott irányítás keretében kell felhasználni.

(2)Az e szakasz szerinti támogatást a költségvetési rendelet [63.] cikkével, és az (EU) ../.. rendelettel [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] összhangban megosztott irányítás keretében kell végrehajtani.

11. cikk

Költségvetési források

(1)A 8. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett forrásokat a tagállamok által megosztott irányítás keretében végrehajtott nemzeti programokhoz (a továbbiakban: programok) kell hozzárendelni, indikatív jelleggel az alábbiak szerint:

(a)5 207 500 000 EUR-t a tagállamok részére az I. mellékletnek megfelelően;

(b)1 041 500 000 EUR-t a tagállamok részére a 14. cikk (1) bekezdésében említett programok előirányzatainak kiigazítására.

(2)Ha az (1) bekezdés b) pontjában említett összeget nem osztották ki, a fennmaradó összeggel ki lehet egészíteni a 8. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett összeget.

12. cikk

Társfinanszírozási arányok

(1)Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás nem haladhatja meg a projekt összes támogatható kiadásának 75 %-át.

(2)Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a teljes elszámolható kiadás 90 %-ára növelhető az egyedi intézkedések keretében végrehajtott projektek esetében.

(3)Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a teljes elszámolható kiadás 90 %-ára növelhető a IV. mellékletben felsorolt intézkedések esetében.

(4)Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a működési támogatásra fordított teljes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető.

(5)Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás a szükséghelyzeti támogatásra fordított teljes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető.

(6)A programokat jóváhagyó bizottsági határozat meghatározza a társfinanszírozási arányt és az alapból nyújtható támogatás maximális összegét az (1)–(5) bekezdésben említett intézkedéstípusok esetében.

(7)A Bizottság határozata minden egyes egyedi célkitűzés esetében meghatározza, hogy az egyedi célkitűzésre vonatkozó társfinanszírozási arány melyikre vonatkozik az alábbiak közül:

(a)a teljes hozzájárulás, a közpénzből és a magánpénzből történő hozzájárulást is beleértve, vagy

(b)kizárólag a közpénzből történő hozzájárulás.

13. cikk

Programok

(1)Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a programjában kezelt prioritások összhangban állnak a migrációkezelés terén meglévő uniós prioritásokkal és kihívásokkal, és reagálnak azokra, valamint hogy teljes mértékben megfelelnek az uniós vívmányoknak és az elfogadott uniós prioritásoknak. Programjaik prioritásainak meghatározásakor a tagállamok gondoskodnak arról, hogy megfelelően foglalkoznak a II. mellékletben szereplő végrehajtási intézkedésekkel.

(2)A Bizottság biztosítja, hogy az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget saját működési területeiken bevonják a programok kialakításába ennek korai szakaszában. A Bizottság konzultál az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével a programtervezetekről annak érdekében, hogy biztosítsa az ügynökségek és a tagállamok intézkedéseinek összhangját és egymást kiegészítő jellegét.

(3)A Bizottság bevonhatja az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét az 5. szakaszban említett nyomonkövetési és értékelési feladataiba, mindenekelőtt annak biztosítása céljából, hogy az alap támogatásával végrehajtott intézkedések összhangban álljanak a releváns uniós vívmányokkal és az elfogadott uniós prioritásokkal

(4)Az (EU) [ ../..] rendelettel [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet] összhangban végzett nyomonkövetési eljárást, vagy az 1053/2013/EU rendelet szerinti, a jelen rendelet hatálya alá tartozó ajánlások elfogadását követően az érintett tagállam a Bizottsággal és adott esetben az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel együtt áttekinti a megállapításokra adandó lehetséges válaszintézkedéseket, ideértve a hiányosságok vagy a kapacitásbeli és felkészültségi problémák kezelését, és a programja keretében végrehajtja az ajánlásokat.

(5)Szükség esetén a kérdéses programot módosítani kell, hogy figyelembe vegye a (4) bekezdésben említett ajánlásokat. A kiigazítás hatásától függően, a Bizottság jóváhagyhatja a felülvizsgált programot.

(6)A (4) bekezdésben említett, pénzügyi vonatkozású ajánlások teljesítése céljából a tagállam a Bizottsággal, és adott esetben a megfelelő ügynökséggel folytatott együttműködés és konzultáció keretében átcsoportosítja a programja keretében előirányzott forrásokat.

(7)A tagállamok különösen a IV. mellékletben felsorolt uniós stratégiai prioritásokat követik. Előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. mellékletben felsorolt, a magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések jegyzékének módosítása céljából.

(8)Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy valamely harmadik országban vagy azzal együtt az alap támogatásával hajtanak végre projekteket, az érintett tagállam a projekt megkezdése előtt konzultációt folytat a Bizottsággal.

(9)Az (EU)  …/2021 rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 17. cikkének (5) bekezdésében említett programozásnak a VI. melléklet 1. táblázatába foglalt beavatkozási típusokon kell alapulnia.

14. cikk

Félidős felülvizsgálat

(1)2024-ben a Bizottság az I. melléklet (1) b) – (5) bekezdésében említett kritériumoknak megfelelően hozzárendeli az érintett tagállamok programjaihoz a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kiegészítő összeget. A finanszírozást a 2025-ös naptári évvel kezdődő időszakra kell biztosítani.

(2)Ha az (EU) …/2021 rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] [85.] cikkével összhangban benyújtott kifizetési kérelmek nem fedik le a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett program kezdeti előirányzatának legalább 10 %-át, az érintett tagállam nem jogosult arra, hogy kiegészítő előirányzatban részesüljön az (1) bekezdésben említett program tekintetében.

(3)A Tematikus Eszközből 2025-től juttatott forráselosztás adott esetben figyelembe veszi az (EU) …/2021 [közös rendelkezésekről szóló rendelet] [12.] cikkében említett teljesítménykeret mérföldköveinek megvalósítása terén elért eredményeket.

15. cikk

Egyedi intézkedések

(1)Az egyedi intézkedések e rendelet célkitűzéseinek megfelelő transznacionális vagy nemzeti projektek, amelyekre tekintettel egy, több vagy valamennyi tagállam a programját kiegészítő előirányzatban részesülhet.

(2)A tagállamok – a 11. cikk (1) bekezdése szerint kiszámított előirányzatuk mellett – egyedi intézkedésekre vonatkozó kiegészítő összegben részesülnek, feltéve, hogy az a programon belül következetesen ilyen címzett előirányzatként szerepel és arra fordítják, hogy elősegítse e rendelet célkitűzéseinek megvalósítását.

(3)A finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

16. cikk

Az uniós áttelepítési [és humanitárius befogadási] keret forrásai

(1)A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiszámított előirányzatuk mellett a célzott uniós áttelepítési programmal összhangban 10 000 EUR hozzájárulást kapnak minden egyes áttelepített személy után. Ez a hozzájárulás a költségvetési rendelet [125.] cikkével összhangban költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás formáját ölti.

(2)Az (1) bekezdésben említett összeg a tagállamok között a programjaik módosítása útján kerül elosztásra, feltéve, hogy azt a személyt, akire tekintettel a hozzájárulás odaítélésre kerül, az uniós áttelepítési [és humanitárius befogadási] kerettel összhangban ténylegesen áttelepítették.

(3)A finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

(4)A tagállamok megőrzik az áttelepített személyek megfelelő azonosításához, valamint az áttelepítés időpontjának meghatározásához szükséges információkat.

17. cikk

A ../.. rendelet [dublini rendelet] végrehajtásához szükséges erőforrások

(1)A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított előirányzatukon felül [10 000] EUR összegű hozzájárulást kapnak minden nemzetközi védelmet kérelmező személy után, akinek vonatkozásában az adott tagállam válik a felelős tagállammá, attól az időponttól kezdve, amikortól az adott tagállam a(z) .../.../EU rendeletben [dublini rendelet] meghatározott rendkívül nehéz helyzetben van.

(2)A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított előirányzatukon felül [10 000] EUR összegű hozzájárulást kaphatnak minden olyan, az adott tagállamhoz elosztott nemzetközi védelmet kérelmező személy után, aki a kedvezményezett tagállamra méltányosan eső részen felül van.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett tagállamok az integrációs intézkedések végrehajtása érdekében további [10 000] EUR összegű hozzájárulást kapnak minden olyan kérelmező után, aki nemzetközi védelemben részesült.

(4)Az (1) és (2) bekezdésben említett tagállamok további [10 000] EUR összegű hozzájárulást kapnak minden olyan személy után, akinek vonatkozásában a tagállam a(z) .../... rendelet [Eurodac-rendelet] 11. cikkének d) pontjában említett adathalmaz naprakésszé tétele alapján bizonyítani tudja, hogy az illető személy kiutasítási határozat vagy kitoloncolási végzés alapján, és annak megfelelően kitoloncolás útján vagy önként, elhagyta a tagállam területét.

(5)A tagállamok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított előirányzatukon felül [500] EUR összegű hozzájárulást kapnak minden olyan, nemzetközi védelmet kérelmező személy után, akit egyik tagállamból valamely másikba helyeztek át, minden, a(z) .../.../EU rendelet [dublini rendelet] 34i. cikke első bekezdésének c) pontja alapján áthelyezett személy után, valamint adott esetben a(z) .../.../EU rendelet [dublini rendelet] 34j. cikkének g) pontja alapján áthelyezett személy után.

(6)A jelen cikkben szereplő összegek a költségvetési rendelet [125.] cikkével összhangban költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás formáját öltik.

(7)Az (1)–(5) bekezdésben említett további összegek a tagállamok részére a programjaik keretében kerülnek kiosztásra, feltéve, hogy az a személy, akire tekintettel a hozzájárulás előirányozták, ténylegesen áthelyezésre került valamely tagállamba, visszaküldése ténylegesen megtörtént, vagy kérelmezőként ténylegesen nyilvántartásba vették a(z) .../.../EU rendelet [dublini rendelet] alapján felelős tagállamban.

(8)E finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

18. cikk

Működési támogatás

(1)A működési támogatás a tagállami előirányzatnak az a része, amelyet a tagállamok az Unió számára közszolgáltatást jelentő feladatok és szolgáltatások ellátásáért felelős hatóságok támogatására fordíthatnak;

(2)Az egyes tagállamok az alap keretében nemzeti programjaik számára elkülönített összeg 10 %-át használhatják fel a 3. cikk (2) bekezdése a) és c) pontja szerinti célok keretében történő ellátásáért felelős hatóságok számára nyújtott működési támogatás finanszírozására.

(3)A működési támogatást használó tagállamoknak meg kell felelniük a menekültügy és a visszatérés terén érvényben lévő uniós vívmányoknak.

(4)A tagállamoknak programjukban és a 30. cikkben említett éves teljesítményjelentésben meg kell indokolniuk, hogy miért használnak működési támogatást e rendelet célkitűzéseinek elérésére. A program jóváhagyását megelőzően a Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel a 13. cikknek megfelelően értékeli az alaphelyzetet azokban a tagállamokban, amelyek jelezték működési támogatás igénybevételére vonatkozó szándékukat. A Bizottság figyelembe veszi az említett tagállamok által szolgáltatott információkat és adott esetben az (EU) ../.. rendelet [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet] és az 1053/2013/EU rendelet szerinti, e rendelet hatálya alá tartozó nyomonkövetési eljárások fényében rendelkezésre álló információkat.

(5)A működési támogatást a VII. mellékletben megállapított konkrét feladatokra és szolgáltatásokra kell fordítani.

(6)Az előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. mellékletben szereplő konkrét feladatok és szolgáltatások listájának módosítása céljából.

3. SZAKASZ

A KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS SZERINTI TÁMOGATÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

19. cikk

Hatály

Az e szakasz szerinti támogatás végrehajtása közvetlenül a Bizottság által történik a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, vagy közvetve az említett cikk c) pontjának megfelelően.

20. cikk

Uniós intézkedések

(1)Az uniós intézkedések transznacionális projektek vagy az Unió számára különösen fontos projektek, e rendelet célkitűzéseinek megfelelően végrehajtva.

(2)A Bizottság kezdeményezésére az alap felhasználható e rendeletnek a 3. cikkben említett célkitűzéseire vonatkozó uniós intézkedések finanszírozására, a III. melléklettel összhangban.

(3)Az uniós intézkedések a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthatnak finanszírozást. Finanszírozást biztosíthatnak vegyesfinanszírozási műveletek keretében finanszírozási eszköz formájában is.

(4)A közvetlen irányítás szerint megvalósított vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet [VIII. címével] összhangban kerül sor.

(5)A javaslatokat vizsgáló értékelő bizottság állhat külső szakértőkből.

(6)A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. Az (EU) ../.. rendelet [a garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.

21. cikk

Az Európai Migrációs Hálózat

(1)Az alap támogatja az Európai Migrációs Hálózatot, és biztosítja a tevékenységéhez, valamint jövőbeli fejlesztéséhez szükséges pénzügyi támogatást.

(2)Az Európai Migrációs Hálózat részére az alap éves előirányzataiban elérhetővé tett összeget, valamint a tevékenységeinek prioritásait meghatározó munkaprogramot a Bizottság fogadja el azt követően, hogy azt az irányítóbizottság a módosított 2008/381/EK határozat 4. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban jóváhagyta. A költségvetési rendelet [110.] cikke értelmében a Bizottság határozata finanszírozási határozatnak minősül. Az erőforrások időben történő rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a Bizottság külön finanszírozási határozatban fogadhatja el az Európai Migrációs Hálózat munkaprogramját

(3)Az Európai Migrációs Hálózat tevékenységeihez biztosított pénzügyi támogatás a 2008/381/EK határozat 3. cikkében említett nemzeti kapcsolattartó pontoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatás és adott esetben közbeszerzési szerződések odaítélése formájában valósul meg, a költségvetési rendelettel összhangban.

22. cikk

Vegyesfinanszírozási műveletek

Ezen Alap keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEu rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.

23. cikk

Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

Az alap támogathatja Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedéseket. Ezeknek az intézkedések 100 %-os finanszírozási aránya engedélyezett.

24. cikk

Ellenőrzések

Az (EU) rendelet [az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet] 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik.

25. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és különösen az intézkedések és azok eredményeinek a népszerűsítésekor gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az alaphoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az alaphoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek e rendelet célkitűzéseihez kapcsolódnak.

4. szakasz

A megosztott, közvetlen és közvetett irányítás szerinti támogatás és végrehajtás

26. cikk

Szükséghelyzeti támogatás

(1)Az alap sürgős és egyedi szükségletek megoldására nyújt pénzügyi támogatást az alábbi körülmények valamelyike vagy mindegyike miatt keletkezett szükséghelyzet esetén:

(a)súlyos migrációs nyomás egy vagy több tagállamban, amelyet harmadik országbeli állampolgárok jelentős vagy aránytalan beáramlása jellemez, ami jelentős és sürgős igényeket támaszt a befogadásukat és az idegenrendészeti őrizetet szolgáló létesítmények, a menekültügyi és migrációkezelési rendszerek és eljárások tekintetében;

(b)a 2001/55/EK irányelv 33 értelmében vett átmeneti védelmi mechanizmus végrehajtása;

(c)súlyos migrációs nyomás harmadik országokban, többek között ahol – politikai fejlemények vagy konfliktusok miatt – védelemre szoruló személyek rekedhetnek, különösen, ha az hatással lehet ez EU felé irányuló irreguláris migrációs áramlatokra.

(2)A szükséghelyzeti támogatás közvetlenül a decentralizált ügynökségeknek nyújtott vissza nem térítendő támogatása formáját öltheti.

(3)A szükséghelyzeti támogatás a tagállami programok számára különíthető el, a tagállamok számára a 11. cikk (1) bekezdésének és az I. mellékletnek megfelelően kiszámított előirányzatuk mellett, feltéve, hogy az a programon belül ilyen címzett előirányzatként szerepel. E finanszírozás nem fordítható a program más intézkedéseire, kivéve megfelelően indokolt esetben és a Bizottságnak a program módosításával adott jóváhagyása esetén.

(4)A közvetlen irányítás szerint megvalósított vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet [VIII. címével] összhangban kerül sor.

27. cikk

Kumulatív, kiegészítő és kombinált finanszírozás

(1)Az alap keretében hozzájárulásban részesült intézkedés hozzájárulást kaphat bármely más uniós programból, így a megosztott irányítású alapokból is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeit, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatások arányosan számíthatók ki a támogatási feltételeket tartalmazó dokumentumoknak megfelelően.

(2)A kiválósági pecsétet elnyert intézkedések, illetve az alábbi, kumulatív, összehasonlítható feltételeknek megfelelő intézkedések:

(a)az eszköz keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján értékelték őket;

(b)megfelelnek az adott pályázati felhívás minőségre vonatkozó minimumkövetelményeinek;

(c)a költségvetési korlátok miatt nem támogathatók az adott pályázati felhívás keretében.

az (EU) ../.. rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] [67.] cikke (5) bekezdésének és az (EU) ../.. rendelet [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló rendelet] [8.] cikkének megfelelően támogatásban részesülhetnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alap+-ból vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, amennyiben a szóban forgó cselekvések összhangban állnak az érintett program célkitűzéseivel. A támogatást nyújtó alap szabályai irányadóak.

5. szakasz

Nyomon követés, jelentéstétel és értékelés

1. alszakasz Közös rendelkezések

28. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)A költségvetési rendelet [43. cikke (3) bekezdése h) pontjának i. és iii. alpontja] szerinti jelentéstételi követelményeknek megfelelően, a Bizottság az V. mellékletnek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a teljesítményre vonatkozó információkat.

(2)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet módosítására abból a célból, hogy elvégezze az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a teljesítményre vonatkozóan szolgáltatandó információk szükséges kiigazításait.

(3)Az e rendelet célkitűzéseinek megvalósítása terén az alap előrelépéseiről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a VIII. melléklet tartalmazza. A teljesítménymutatók esetében a kiindulási értéket nullában kell meghatározni. A 2024-re meghatározott részcélok és a 2029-re meghatározott célok kumulatívak.

(4)A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és – adott esetben – a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(5)Az alap által a célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében elért előrehaladás hatékony értékelése érdekében, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet módosítása céljából, hogy szükség esetén felülvizsgálja és kiegészítse a mutatókat, valamint hogy a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására, így a tagállamok által a projektekkel kapcsolatosan szolgáltatandó információkra vonatkozó rendelkezésekkel egészítse ki ezt a rendeletet.

29. cikk

Értékelés

(1)A Bizottság elvégzi e rendelet – így az Alap keretében végrehajtott intézkedések – félidős és visszamenőleges értékelését.

(2)A félidős és a visszamenőleges értékelést időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

2. alszakasz A megosztott irányításra vonatkozó szabályok

30. cikk

Éves teljesítményjelentés

(1)A tagállamok 2023. február 15-ig és azt követően 2031-ig bezárólag minden évben ugyaneddig az időpontig benyújtják a Bizottságnak az (EU) …/2021 rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 36. cikkének (6) bekezdésében említett éves teljesítményjelentést. A 2023-ban benyújtandó jelentés a program 2022. június 30-ig történő végrehajtását fedi le.

(2)Az éves teljesítményjelentés különösen az alábbiakra vonatkozó információkat tartalmaz:

(a)eredmények a program végrehajtása, valamint a mérföldkövek és a célok elérése terén, figyelembe véve az (EU) …/2021 rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] [37.] cikkében előírt legfrissebb adatokat;

(b)a program teljesítését érintő problémák, valamint az azok kezelése céljából hozott intézkedések;

(c)az alapból támogatott intézkedések és a más uniós alapokból – különösen a harmadik országokban meglévő vagy azokkal kapcsolatos alapokból – nyújtott támogatás közötti kiegészítő jelleg;

(d)a program hozzájárulása a vonatkozó uniós vívmányok és cselekvési tervek megvalósításához;

(e)a kommunikációs és láthatósági intézkedések végrehajtása;

(f)az előtámogató feltételek teljesítése és azok alkalmazása a programozási időszak folyamán;

(g)az alap segítségével áttelepített személyek száma a 16. cikk (1) bekezdése szerinti összegekkel összhangban;

(h)a nemzetközi védelmet kérelmezett vagy abban részesülő olyan személyek száma, akiket a 17. cikkel összhangban valamely tagállamból egy másikba szállítottak át.

(3)A Bizottság a teljesítményjelentés benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül megteszi az arra vonatkozó észrevételeit. Amennyiben a Bizottság e határidőn belül nem tesz észrevételt, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni.

(4)Az e cikk végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amely létrehozza az éves teljesítményjelentés sablonját. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

31. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)Az (EU) …/… [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] IV. címe szerinti nyomon követésnek és értékelésnek a VI. melléklet 1., 2. és 3. táblázatába foglalt beavatkozási típusokon kell alapulnia. Az előre nem látható vagy új körülmények kezelése, illetve a finanszírozás hatékony végrehajtása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a beavatkozási típusoknak a 32. cikkel összhangban történő módosítása céljából.

(2)E közös mutatókat az (EU) …/2021 [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 12. cikkének (1) bekezdése, 17. és 37. cikke szerint kell használni.

III. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 13., 18., 28. és 31. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13., 18., 28. és 31. bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 13., 18., 28. és 31. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus kizárólag akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

33. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot a Menekültügyi és Migrációs Alappal, a Belső Biztonsági Alappal, valamint a határigazgatási és vízumügyi eszközzel foglalkozó koordinációs bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)E bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet  4. cikkét kell alkalmazni.

(3)Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási aktus tervezetét. Ez nem vonatkozik a 30. cikk (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusra.

34. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)E rendelet nem érinti a vonatkozó intézkedések folytatását vagy módosítását az 516/2014/EU rendelettel létrehozott, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap alapján, amelyet továbbra is alkalmazni kell az említett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)Az alap pénzügyi keretösszegéből az alap és annak elődje, az 516/2014/EU rendelet alapján létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

35. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

☑ új intézkedés

◻ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 34

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

☑ határozott időtartam

☑    időtartam: 2021.1.1.–2027.12.31.

☑    Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2021-től a kifizetési előirányzatok esetében.

◻ határozatlan időtartam

Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig, azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 44

☑ Bizottság általi közvetlen irányítás

☑a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

◻végrehajtó ügynökségen keresztül

☑ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

☑ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

☑ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

☑ az EBB és az Európai Beruházási Alap

☑ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

☑ közjogi szervek

☑ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

☑ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási tétele/tételei

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

			2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
Operatív előirányzatok (a 3.1. pontban felsorolt költségvetési tételek szerint bontva)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	917,755	1 438,910	1 457,632	1 611,404	1 630,882	1 650,750	1 665,667	—	10 373,000
	Kifizetési előirányzatok	(2)	91 058	200 725	432 040	1.106,189	1.557,395	1.557,783	1.539,379	3.888,431	10 373,000
A programkeretből finanszírozott igazgatási előirányzatok 49	Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok	(3)	5.654	5.767	5.882	6.000	6.120	6.242	6.335	—	42.000
A programkeretre szóló előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+3	923,409	1 444,677	1 463,514	1 617,404	1 637,002	1 656,992	1 672,002	—	10 415,000
	Kifizetési előirányzatok	=2+3	96 712	206 492	437 922	1 112,189	1 563,515	1 564,025	1 545,714	3 888,431	10 415,000

A többéves pénzügyi keret fejezete

7

„Igazgatási kiadások”

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet a pénzügyi kimutatás mellékletébe kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE-ra.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
Humánerőforrás	10.329	11.473	13.046	13.046	13.046	13.046	13.046	87.032
Egyéb igazgatási kiadások	0.202	0.202	0.202	0.202	0.202	0.202	0.202	1.412
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege	10,531	11.675	13.248	13.248	13.248	13.248	13.248	88.444

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE 50 bele nem tartozó kiadások
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások	5,654	5.767	5.882	6.000	6.120	6.242	6.335	42.000
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások részösszege	5.654	5.767	5.882	6.000	6.120	6.242	6.335	42.000

ÖSSZESEN

16.185

17.442

19.130

19.248

19.368

19.490

19.583

130.444

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

[A program-végrehajtási feladatoknak a végrehajtó ügynökségekre való lehetséges átruházásával kapcsolatos iránymutatásért lásd a fenti 8/9 oldalt].

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

◻    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

☑    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

◻    a javaslat más bevételre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel költségvetési tételhez van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 573/2007/EK határozata ( 2007. május 23.) a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2008–2013-as időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról és a 2004/904/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 144., 2007.6.6., 1. o.).

(3)    A Tanács 2007/435/EK határozata (2007. június 25.) a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap létrehozásáról (HL L 168., 2007.6.28., 18. o.).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 575/2007/EK határozata (2007. május 23.) a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2008–2013-as időszakra az Európai Visszatérési Alap létrehozásáról (HL L 144., 2007.6.6., 45. o.).

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács 516/2014/EU, Euratom rendelete (2014. április 16.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 168. o.).    

(6)    COM(2018) 321 final.

(7)    „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára: A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret”, COM(2018) 321, 2018.5.2.

(8)    (EU) …/... rendelet

(9)    Ezek az AMIF 2007–2013-as programozási időszakát megelőző alapok.

(10)    Az Unión belül szükséghelyzeti támogatás nyújtásáról szóló, 2016. március 15-i (EU) 2016/369 TANÁCSI RENDELET

(11)    Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(12)    HL C […]., […]., […]. o.

(13)    HL C […]., […]., […]. o.

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) ../.. rendelete [dátum] [az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendelet] (HL L [...], [...], [...] o.).

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/52/EK irányelve (2009. június 18.) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról (HL L 168., 2009.6.30., 24. o.).

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

(19)    A Tanács 2008/381/EK határozata (2008. május 14.) az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról (HL L 131., 2008.5.21., 7. o.).

(20)    HL C 373., 2013.12.20., 1. o.;    
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1527150770376&uri=CELEX:32013Q1220(01)

(21)    HL C […]., […]., […]. o.

(22)    HL C […]., […]., […]. o.

(23)    A Tanács 2988/95/Euratom, EK rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(24)    HL C […]., […]., […]. o.

(25)    A Tanács (EU) 2017/1371 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(27)    A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(28)

   COM(2017) 623 final.

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(30)    HL C […]., […]., […]. o.    

(31)    HL C […]., […]., […]. o.    

(32)    HL C […]., […]., […]. o.    

(33)    A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.).

(34)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(35)    COM(2015) 240 final, 2015. május 13.

(36)    COM(2017) 558 final, 2017. szeptember 27. és COM(2018) 250 final, 2018. március 14.

(37)     http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2016/03/18/eu-turkey-statement/

(38)    COM(2016) 385 final, 2016. június 7.

(39)    COM(2016) 270 final, 2016. május 4.

(40)    COM(2016) 468 final, 2016. július 13.

(41)    COM(2016) 377 final, 2016. június 7.

(42)    COM(2017) 200 final, 2017. március 2.

(43)    COM(2016) 378 final, 2016. június 7.

(44)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(45)    A Bizottság (EU) 1042/2014 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. július 25.), I. melléklet; A Bizottság (EU) 2015/1973 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 8.)

(46)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(47)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(48)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(49)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(50)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(51)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(52)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a vonatkozó beszedési költségekkel csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg,2018.6.12.

COM(2018) 471 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról

{SWD(2018) 347}
{SWD(2018) 348}
{SEC(2018) 315}

I. MELLÉKLET
A megosztott irányítás szerinti programok pénzügyi keretösszegének felosztására vonatkozó kritériumok

1.A 11. cikkben említett, rendelkezésre álló források a tagállamok között az alábbi módon kerülnek bontásra:

a)Kizárólag a programozási időszak kezdetén, mindegyik tagállam 5 000 000 EUR átalányösszeget kap az alapból;

b)A 11. cikkben említett, fennmaradó forrásokat a következő kritériumok alapján kell elosztani:

–30 % a menekültügy számára;

–30 % a legális migráció és az integráció számára;

–40 % az irreguláris migráció elleni küzdelem számára, a visszaküldéseket is ideértve.

2.Az irreguláris migráció elleni küzdelem területén a következő kritériumokat érvényesülnek, és azokat a következőképpen kell súlyozni:

a)30 % azon személyek számának arányában, akik az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak:

–Bármely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki a genfi egyezményben meghatározott státuszt kapott;

–Bármely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki az átdolgozott 2011/95/EU irányelv 1 szerinti kiegészítő védelmet élvez;

–Bármely harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki a 2001/55/EK irányelv 2 értelmében átmeneti védelmet élvez.

b)60 % a nemzetközi védelmet kérelmező harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számának arányában.

c)10 % azon nemzetközi védelmet kérelmező harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számának arányában, akiket áttelepítettek vagy áttelepítenek valamely tagállamba.

3.A legális migráció területén a következő kritériumok érvényesülnek, és azokat a következőképpen kell súlyozni:

a)40 % a tagállamban legálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok teljes számának arányában.

b)60 % az első tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számának arányában.

c)A (3) bekezdés b) pontjában szereplő számítás során azonban az alábbi személyek kategóriái nem vehetők figyelembe:

–Harmadik országbeli állampolgárok, akik munkavállalásra tekintettel kaptak 12 hónapnál rövidebb ideig érvényes első tartózkodási engedélyt;

–Tanulmányok, diákcsere, fizetés nélküli gyakornoki állás vagy önkéntes szolgálat céljából befogadott harmadik országok állampolgárai a 2004/114/EK tanácsi irányelvvel 3 , vagy adott esetben az (EU) 2016/801 irányelvvel 4 összhangban;

–Tudományos kutatás céljából befogadott harmadik országok állampolgárai a 2005/71/EK tanácsi irányelvvel 5 , vagy adott esetben az (EU) 2016/801 irányelvvel összhangban;

4.Az illegális migráció elleni küzdelem területén – a visszaküldéseket is ideértve – a következő kritériumok érvényesülnek, és azokat a következőképpen kell súlyozni:

a)50 % azon harmadik országbeli állampolgárok számának arányában, akik nem vagy már nem teljesítik a tagállamba történő belépés és tartózkodás feltételeit, és akikre nemzeti és/vagy közösségi jog alapján, azaz igazgatási vagy bírósági határozat vagy törvény alapján olyan visszatérési határozat vonatkozik, amely megállapítja vagy kimondja a tartózkodás jogellenes voltát, és visszatérési kötelezettséget állapít meg;

b)50 % azon harmadik országbeli állampolgárok száma arányában, akik az elmúlt három évben közigazgatási vagy bírósági távozást elrendelő végzés alapján önkéntesen vagy kényszerített módon ténylegesen elhagyták a tagállam területét.

5.A kezdeti felosztás céljából a referenciaszámok a tagállamok által az e rendelet alkalmazhatóságának időpontjában az uniós jognak megfelelően szolgáltatott adatok alapján a Bizottság (Eurostat) által az előző három naptári évre vonatkozóan készített legfrissebb éves statisztikai adatok. A félidős értékeléshez a referenciaadatok a Bizottság (Eurostat) által az előző három naptári évre vonatkozóan a 2024. évi félidős felülvizsgálat idején rendelkezésre álló, a tagállamok által az uniós jognak megfelelően szolgáltatott adatok alapján készített legfrissebb éves statisztikai adatok. Amennyiben a tagállamok nem juttatták el a Bizottsághoz (Eurostat) az érintett statisztikát, úgy a lehető leghamarabb ideiglenes adatokkal kell szolgálniuk.

6.Mielőtt a Bizottság (Eurostat) ezeket az adatokat referenciaadatként elfogadná, a szokásos operatív eljárásoknak megfelelően értékeli a statisztikai információ minőségét, összehasonlíthatóságát és teljességét. A Bizottság (Eurostat) kérésére a tagállamok megküldik a Bizottságnak az ehhez szükséges valamennyi információt.

II. MELLÉKLET
Végrehajtási intézkedések

1.Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

a)Az uniós vívmányok és a közös európai menekültügyi rendszerhez kapcsolódó prioritások egységes alkalmazásának biztosítása;

b)szükség esetén a tagállamok menekültügyi rendszerei kapacitásának támogatása az infrastruktúrák és szolgáltatások tekintetében;

c)a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás támogatása, különösen a migrációs áramlások által leginkább érintett tagállamok javára, valamint a szolidaritási erőfeszítésekhez hozzájáruló tagállamok támogatása;

d)a migrációs áramlások által érintett harmadik országokkal való szolidaritás és együttműködés fokozása, többek között áttelepítés és az Unión belüli védelemhez jutás egyéb legális lehetőségei révén, valamint a migráció kezelése céljából harmadik országokkal folytatott partnerség és együttműködés.

2.Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

a)a legális migrációt előmozdító szakpolitikák kidolgozásának és végrehajtásának támogatása, valamint a legális migrációra vonatkozó uniós vívmányok végrehajtása;

b)a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi és gazdasági befogadását célzó korai integrációs intézkedések előmozdítása, aktív részvételük és a befogadó társadalom általi elfogadásuk előkészítése, különösen helyi vagy regionális hatóságok és társadalmi szervezetek bevonásával.

3.Az alap a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez azáltal járul hozzá, hogy a következő végrehajtási intézkedésekre összpontosít:

a)az infrastruktúrára, eljárásokra és szolgáltatásokra vonatkozó uniós vívmányok és szakpolitikai prioritások egységes alkalmazásának biztosítása;

b)összehangolt uniós illetve tagállami szintű megközelítés támogatása a visszaküldések igazgatása, a hatékony és fenntartható visszatérési kapacitás fejlesztése és az irreguláris migráció ösztönzőinek csökkentése terén;

c)a támogatott önkéntes visszatérés és reintegráció elősegítése;

d)a harmadik országokkal való együttműködés megerősítése, valamint a visszafogadási megállapodások és egyéb megállapodások végrehajtására irányuló kapacitásaik erősítése és a fenntartható visszatérés lehetővé tétele.

III. MELLÉKLET
A támogatás köre

1.A 3. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai célkitűzés keretei között az alap különösen az alábbiakat támogatja:

a)nemzeti stratégiák kidolgozása és fejlesztése a menekültügy, a legális migráció, az integráció, a visszatérés és az irreguláris migráció terén;

b)igazgatási struktúrák, rendszerek és eszközök, valamint a személyzet és a megfelelő hatóságok és más releváns érdekelt felek részére nyújtandó képzések kialakítása és fejlesztése;

c)szakpolitikák és eljárások kidolgozása, nyomon követése és értékelése, beleértve az információ- és adatcserét, valamint a közös statisztikai eszközök, módszerek és mutatók kidolgozását és alkalmazását az előrehaladás mérése és a szakpolitikai fejlemények értékelése céljából;

d)információcsere, bevált gyakorlatok és stratégiák, kölcsönös tanulás, tanulmányok és kutatás, közös fellépések és műveletek kidolgozása és végrehajtása, valamint transznacionális együttműködési hálózatok létrehozása;

e)az érintett személyek jogállásával és szükségleteivel összhangban lévő segítségnyújtási és támogatási szolgáltatások, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokra;

f)az érdekeltek és a nyilvánosság körében a menekültügy, az integráció, a legális migráció és a visszatérési politikák tudatosítására irányuló intézkedések;

2.A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között az alap különösen az alábbi intézkedéseket támogatja:

a)anyagi támogatás nyújtása, ideértve a határon történő segítségnyújtást;

b)menekültügyi eljárások lefolytatása;

c)a különleges eljárási vagy befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők azonosítása;

d)befogadási szálláshelyek kialakítása vagy javítása, beleértve az ilyen létesítmények több tagállam általi közös használatának lehetőségét;

e)a származási országgal kapcsolatos információk gyűjtésével, elemzésével és terjesztésével kapcsolatos tagállami kapacitások fejlesztése;

f)az uniós áttelepítési [és humanitárius befogadási] keretrendszer, vagy az uniós áttelepítési kerettel összeegyeztethető nemzeti áttelepítési programok végrehajtására irányuló eljárásokhoz kapcsolódó intézkedések;

g)nemzetközi védelemben részesülő személyek átszállítása;

h)a harmadik országok kapacitásainak növelése a védelemre szoruló személyek védelmének javítása érdekében;

i)az őrizet hatékony alternatíváinak létrehozása, fejlesztése és javítása, különösen a kísérő nélküli kiskorúakkal és családokkal kapcsolatban.

3.A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között az alap különösen az alábbiakat támogatja:

a)információs csomagok és kampányok, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet az Unióba irányuló legális migrációs csatornákra, és a legális migrációra vonatkozó uniós vívmányokra;

b)az Unióba irányuló olyan mobilitási programok kidolgozása, mint a körkörös vagy ideiglenes migrációs rendszerek, ideértve a foglalkoztathatóságot fokozó képzéseket is;

c)a harmadik országok munkaerő-toborzó ügynökségei valamint a tagállamok foglalkoztatási és bevándorlási szolgálatai közötti együttműködés;

d)a harmadik országban megszerzett készségek és képesítések, valamint azok átláthatóságának, és a tagállamokban megszerzett készségeknek és képesítéseknek való megfeleltethetősége értékelése;

e)a 2003/86/EK tanácsi irányelv 6 értelmében vett családegyesítési kérelmekkel kapcsolatos segítségnyújtás.

f)a valamely tagállamban már jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok jogállásának megváltozásával kapcsolatos segítségnyújtás, különösen az uniós szinten meghatározott jogszerű tartózkodás jogállás megszerzésével kapcsolatban;

g)korai integrációs intézkedések, például a harmadik országbeli állampolgárok igényeinek megfelelő testre szabott támogatás, valamint az oktatásra, nyelvtanfolyamokra és egyéb képzésre összpontosító integrációs programok, például állampolgári ismeretek oktatása és szakmai tanácsadás;

h)a harmadik országbeli állampolgárok számára az egyenlőséget és a köz- és magánszolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása terén egyenlőséget előmozdító intézkedések, ideértve azoknak a célcsoport igényeihez való igazítását;

i)a kormányzati és nem kormányzati szervek közötti integrált együttműködés, többek között összehangolt integrációs támogató központok, például egyablakos ügyintézés révén;

j)olyan intézkedések, amelyek révén a harmadik országok állampolgárait bevezetik a fogadó társadalomba, és amelyek lehetővé teszik számukra az aktív részvételt, valamint a fogadó társadalom általi elfogadást előmozdító intézkedések;

k)a harmadik országok állampolgárai, a fogadó társadalom és a hatóságok közötti cserék és párbeszéd előmozdítása, többek között a harmadik országbeli állampolgárokkal folytatott konzultáció, valamint a kultúrák és vallások közötti párbeszéd révén.

4.A 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzés keretei között az eszköz különösen az alábbiakat támogatja:

a)befogadással és az őrizettel kapcsolatos infrastruktúra kialakítása, beleértve az ilyen létesítmények több tagállam általi közös használatának lehetőségét;

b)az őrizet hatékony alternatíváinak bevezetése, fejlesztése és javítása, különösen a kísérő nélküli kiskorúakkal és családokkal kapcsolatban;

c)a 2008/115/EK irányelv 7 8. cikkének (6) bekezdésében meghatározott, kitoloncolást ellenőrző független és hatékony rendszerek bevezetése és végrehajtása;

d)az irreguláris migrációval kapcsolatos ösztönzők – többek között az irreguláris migránsok foglalkoztatása – elleni küzdelem hatékony és megfelelő ellenőrzések, kockázatértékelés, a személyzet képzése, és olyan mechanizmusok létrehozása és végrehajtása révén, amelyeken keresztül az illegális migránsok kifizetéseket igényelhetnek vissza és panaszt nyújthatnak be munkaadójuk ellen, illetve tájékoztatási és tudatosságnövelő kampányok révén a munkáltatók és az irreguláris migránsok tájékoztatása céljából a 2009/52/EK irányelv 8 szerinti jogaik és kötelezettségeik vonatkozásában;

e)a visszatérési műveletek előkészítése, többek között kiutasítási határozatok kibocsátásához vezető, harmadik országbeli állampolgárok azonosításával, úti okmányok kiállításával és családtagok felkutatásával kapcsolatos intézkedések;

f)együttműködés a harmadik országok konzuli hatóságaival és bevándorlási vagy egyéb érintett hatóságaival és szolgálataival úti okmányok beszerzése, a visszatérés megkönnyítése és a visszafogadás biztosítása céljából, többek között harmadik országok összekötő tisztviselőinek kiküldése révén;

g)visszatérési segítségnyújtás, különösen támogatott önkéntes visszatérés és a támogatott önkéntes visszatérési programokra vonatkozó információk;

h)a kitoloncolást célzó műveletek a kapcsolódó intézkedésekkel együtt, az uniós jogban meghatározott normáknak megfelelően, a kényszerítő eszközök kivételével;

i)a visszatérésre kötelezett személy tartós visszatérését és visszailleszkedését támogató intézkedések;

j)harmadik országokban található, az érkezéskor megfelelő átmeneti szállást és befogadást biztosító létesítmények és szolgáltatások, többek között a kísérő nélküli kiskorúak és más veszélyeztetett csoportok számára, a nemzetközi normákkal összhangban;

k)együttműködés harmadik országokkal az irreguláris migráció elleni küzdelem valamint a hatékony visszatérés és visszafogadás terén, többek között a visszafogadási megállapodások és egyéb megállapodások végrehajtása keretében;

l)olyan intézkedések, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet a bevándorlás jogszerű csatornáira és az illegális bevándorlás kockázataira;

m)harmadik országokban végzett, többek között az infrastruktúrát és felszerelést érintő intézkedések és egyéb intézkedések támogatása, amennyiben azok hozzájárulnak a harmadik országok és az Unió és tagállamai közötti hatékony együttműködés fokozásához a visszatérés és visszafogadás tekintetében.

IV. MELLÉKLET
A magasabb társfinanszírozásra jogosult intézkedések a 12. cikk (2) bekezdésével és a 13. cikk (7) bekezdésével összhangban

–A helyi és regionális hatóságok és a társadalmi szervezetek által végrehajtott integrációs intézkedések;

–Az őrizet hatékony alternatíváinak kidolgozására és végrehajtására irányuló intézkedések;

–Támogatott önkéntes visszatérési és reintegrációs programok és ezekhez kapcsolódó tevékenységek;

–A kiszolgáltatott személyeket és a különleges befogadási és/vagy eljárási igényekkel rendelkező, nemzetközi védelmet kérelmező személyeket célzó intézkedések, ideértve a migráns gyermekek hatékony védelmét biztosító intézkedéseket.

V. MELLÉKLET
A 28. cikk (1) bekezdésében említett alapvető teljesítménymutatók

1. egyedi célkitűzés: A közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját:

1.Az alap felhasználása révén áttelepített személyek száma.

2.A befogadási rendszerben lévő személyek száma a menedékkérők számához viszonyítva.

3.Az azonos országból származó, védelemben részesített menedékkérők arányának konvergenciája.

2. egyedi célkitűzés: A tagállamokba irányuló legális migráció támogatása, ideértve a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához való hozzájárulást:

1.Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott, kivándorlást előkészítő intézkedésekben.

2.Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben, és akik arról számoltak be, hogy az intézkedések kedvező hatást gyakoroltak a korai integrációjukra, az alap által támogatott integrációs intézkedésekben részt vevő személyek teljes számához viszonyítva;

3. egyedi célkitűzés: Hozzájárulás az illegális migráció megakadályozásához és a harmadik országokba való tényleges visszaküldés és visszafogadás biztosításához:

1.Az ország területének elhagyására felszólító határozatot követő visszatérések száma az ország területének elhagyására felszólított harmadik országbeli állampolgárok számához viszonyítva.

2.Az alapból társfinanszírozott, visszatérést megelőző vagy visszatérést követő visszailleszkedési támogatásban részesült visszatérő személyek száma az alap által támogatott visszatérések teljes számához viszonyítva.

VI. MELLÉKLET
A beavatkozás típusai

1. TÁBLÁZAT: A BEAVATKOZÁSI TERÜLET DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK

2. TÁBLÁZAT: KÓDOK AZ INTÉZKEDÉSTÍPUS DIMENZIÓJA ALAPJÁN

3. TÁBLÁZAT: KÓDOK A VÉGREHAJTÁSI MÓDOZATOK DIMENZIÓJA ALAPJÁN

VII. MELLÉKLET
Működési támogatásra jogosult intézkedések

A közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának – beleértve annak külső dimenzióját is – megerősítésére és fejlesztésére irányuló egyedi célkitűzésen belül, valamint az illegális migráció elleni küzdelemhez való hozzájárulásra, valamint a harmadik országokban a visszatérés és a visszafogadás hatékonyságának biztosítására irányuló célkitűzésen belül a működési támogatás a következőkre terjed ki:

–személyzeti költségek;

–szolgáltatási költségek, például a berendezések karbantartása vagy cseréje;

–szolgáltatási költségek, például az infrastruktúra karbantartása vagy cseréje.

VIII. MELLÉKLET
A 28. cikk (3) bekezdésében említett eredmény- és teljesítménymutatók

1. egyedi célkitűzés: A közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját:

1.Az alap támogatásával segítséget kapott célcsoportok száma:

a)Azon célcsoportba tartozó személyek száma, akik a menekültügyi eljárások során tájékoztatásban és segítségnyújtásban részesültek;

b)Azon célcsoportba tartozó személyek száma, akik jogi segítséget kaptak és jogi képviseletben részesültek;

c)Azon kiszolgáltatott személyek, emberkereskedelem áldozatául esett személyek és kísérő nélküli kiskorúak száma, akik speciális segítségnyújtásban részesültek;

2.Az alap által támogatott projektek keretében, az uniós vívmányok szerinti befogadási feltételek közös szabályainak megfelelően kialakított új befogadó állomások kapacitása, illetve az alap által támogatott projektek keretében, ugyanezen követelmények szerint korszerűsített, már meglévő befogadó állomások kapacitása (férőhelyek száma), valamint százalékos részarányuk a teljes befogadó kapacitáshoz képest;

3.Az alapból támogatott kísérő nélküli kiskorúak szükségleteihez igazított férőhelyek száma, a kísérő nélküli kiskorúak számára kialakított helyek teljes számához viszonyítva;

4.Azon személyek száma, akik az alap segítségével menekültügyi témákkal kapcsolatos képzésben részesültek, valamint az ilyen témákkal kapcsolatos képzésben részesült személyzet teljes létszámához viszonyított százalékos részarányuk;

5.A nemzetközi védelmet kérelmezett személyek száma, akiknek az egyik tagállamból egy másikba történő átszállítását az alapból finanszírozták;

6.Az alap felhasználása révén áttelepített személyek száma.

2. egyedi célkitűzés: A tagállamokba irányuló legális migráció támogatása, ideértve a harmadik országbeli állampolgárok integrációjához való hozzájárulást:

1.Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott, kivándorlást előkészítő intézkedésekben.

2.Azon helyi és regionális hatóságok száma, amelyek az alap támogatásával integrációs intézkedéseket hajtottak végre.

3.Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott, az alábbiakra összpontosító intézkedésekben:

a)oktatás és képzés;

b)munkaerőpiaci integráció;

c)alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés; valamint

d)aktív részvétel és társadalmi befogadás.

4.Azon személyek száma, akik részt vettek az alap által támogatott integrációs intézkedésekben, és akik arról számoltak be, hogy az intézkedések kedvező hatást gyakoroltak a korai integrációjukra, az alap által támogatott integrációs intézkedésekben részt vevő személyek teljes számához viszonyítva;

3. egyedi célkitűzés: Hozzájárulás az illegális migráció megakadályozásához és a harmadik országokba való tényleges visszaküldés és visszafogadás biztosításához:

1.Az alap támogatásával létrehozott/felújított idegenrendészeti fogdák férőhelyeinek száma, az idegenrendészeti fogdákban létrehozott/felújított férőhelyek teljes számához viszonyítva.

2.A visszatéréssel kapcsolatos kérdéseket illetően az alap segítségével képzésben részesült személyek száma.

3.Azon visszatérők száma, akiknek a visszatérését az alap társfinanszírozta, az ország területének elhagyására felszólító határozatot követő visszatérések teljes számához képest:

a)önkéntesen visszatért személyek;

b)kitoloncolt személyek.

4.Az alapból társfinanszírozott, visszatérést megelőző vagy visszatérést követő visszailleszkedési támogatásban részesült visszatérő személyek száma az alap által támogatott önkéntes visszatérések teljes számához viszonyítva.    

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).

(2)    Kizárólag a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.) aktiválása esetén figyelembe veendő adatok.

(3)    A Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről (HL L 375., 2004.12.23., 12. o.).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/801 irányelve (2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (HL L 132., 2016.5.21., 21. o.). 

(5)    A Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról (HL L 289., 2005.11.3., 15. o.).

(6)    A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról (HL L 251., 2003.10.3., 12. o.).

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/52/EK irányelve (2009. június 18.) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról (HL L 168., 2009.6.30., 24. o.).