Brüsszel, 2018.6.13.

COM(2018) 467 final

2018/0252(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a nukleáris létesítmények leszerelésére és a radioaktív hulladékok kezelésére irányuló célzott pénzügyi program létrehozásáról, valamint az 1368/2013/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SWD(2018) 343 final}


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

E javaslat az alkalmazás kezdőnapját 2021. január 1-jében rögzíti, és a javaslatot 27 tagállamból álló Unióra vonatkozóan terjesztik elő. Ez utóbbi összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján bejelentette az Európai Unióból és az Euratomból történő kilépésére irányuló szándékát, amely bejelentést az Európai Tanács 2017. március 29-én kapta meg.

Célok és indokok

A jelen rendeletre irányuló javaslatban bemutatott, a „Nukleáris létesítmények leszerelése és a radioaktív hulladék kezelése“ elnevezésű program (a „program“) pénzügyi támogatását szabályozó finanszírozási program közös eszközt biztosít a nukleáris létesítmények leszereléséhez, valamint az ennek során keletkező hulladék kezeléséhez, lehetővé téve ezáltal a szinergiák és a tudásmegosztás optimalizálását, és így lehetővé teszi a releváns kötelezettségek teljesítését. Ez a dedikált finanszírozási program további uniós hozzáadott értéket teremthet, hiszen viszonyítási alappá válhat az EU-n belül a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatos műszaki kérdések biztonságos kezelésében, valamint a releváns ismereteknek a tagállamok körében való terjesztésében. A pénzügyi támogatás az előzetes értékelésen alapul, amely azonosítja a speciális igényeket, és bemutatja, hogy hogyan lehet uniós hozzáadott értéket teremteni.

A program jelenleg az alábbi specifikusan azonosított igényekre összpontosít:

A Kozloduj atomerőmű 1–4. blokkja (Kozloduj, Bulgária) és a Bohunice V1 atomerőmű (Jaslovské Bohunice, Szlovákia) hat nyomottvizes reaktorból áll, amelyeket eredetileg a Szovjetunióban fejlesztettek ki (VVER 440). Ezeknek az erőműveknek a leszerelése nem csupán a régió, de az egész EU nukleáris biztonsága szempontjából előnyös.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) négy telephelyen rendelkezik atomkutatási létesítménnyel: JRC-Geel (Belgium), JRC-Karlsruhe (Németország), JRC-Ispra (Olaszország) és JRC-Petten (Hollandia). Ezek közül egyes létesítményeket még ma is használnak, másokat már leállítottak, bizonyos esetekben akár több mint 20 éve. A JRC a belga, német, holland és olasz törvények értelmében atomerőmű-üzemeltetőnek és/vagy -tulajdonosnak 1 számít, így felelős e létesítmények leszereléséért és a leszerelés során keletkező kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladék biztonságos kezeléséért, a kezdetektől a végleges elhelyezésig.

A fentieknek megfelelően a program az alábbi elemekre bontható:

i.    a Bulgáriának és Szlovákiának a Kozloduj atomerőmű 1–4. blokkjában és a Bohunice V1 atomerőműben található hat atomreaktor biztonságos leszereléséhez pénzügyi támogatást biztosító két intézkedés (ezek a „Kozloduj-program” és a Bohunice-program” néven ismeretesek);

ii.    a JRC intézkedései, amelyek az Európai Bizottság JRC-telephelyeken lévő saját nukleáris létesítményeinek biztonságos leszerelését és az ennek során keletkező radioaktív hulladékok kezelését célozzák (ez a „JRC leszerelési és hulladékkelezési program”, azaz a leszerelési és hulladékgazdálkodási program).

A Kozloduj- és a Bohunice-program elsődleges célja, hogy támogatást nyújtsanak Bulgáriának és Szlovákiának a Kozloduj atomerőmű 1–4. blokkja és a Bohunice V1 atomerőmű leszerelése során felmerülő sugárbiztonsági kihívások leküzdésében.

A JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programja az Európai Bizottság tulajdonában lévő, JRC-hez tartozó létesítmények leszerelését célozza, és felkutatja és kidolgozza azokat a lehetőségeket, amelyek módot adnak arra, hogy a JRC leszereléssel és hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatait a terveknek megfelelően átvegyék a JRC-nek otthont adó tagállamok.

A programban nagy lehetőségek rejlenek tudás létrehozására és megosztására, valamint arra, hogy e tudás révén támogatni lehessen a többi uniós tagállam leszerelési erőfeszítéseit.

A Kozloduj-, illetve a Bohunice-program már több pénzügyi időszak óta folyamatban van, és várhatóan 2030-ra, illetve 2025-re zárul le. Az aktuális többéves pénzügyi keretrendszer (2014–2020) által biztosított finanszírozás számos fontos mérföldkő elérését teszi lehetővé a programok számára, azonban továbbra is forrásokra van szükség a létesítmények leszereléséhez kapcsolódó további fontos sugárbiztonsági problémák megoldásához.

A Kozloduj- és a Bohunice-program létrejötte a Szlovákia és Bulgária Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalásokhoz kapcsolódik, amelyek során a két állam kötelezettséget vállalt arra, hogy egy közösen elfogadott határidőre bezárja és leszereli régi szovjet tervezésű atomreaktorait. A két tagállam leállításra vonatkozó kötelezettségvállalását és az Európai Unió pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó kötelezettségvállalását a vonatkozó csatlakozási szerződések 2 , 3 irányozták elő (Szlovákia 2004-ben, Bulgária 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz). A két tagállam és az EU teljesítette a csatlakozási szerződésben vállalat kötelezettségeit.

Az Euratom-szerződés 203. cikke 4 alapján, valamint a biztonságot célzó intézkedések folytatásának garantálása érdekében az EU a Bohunice V1 atomerőmű leszereléséhez nyújtott pénzügyi támogatást 5 , 6 kiterjesztette a Szlovákia által kötött csatlakozási szerződésben 7 lefektetett időtartamon túlra. Hasonlóképp a Bulgáriával kötött csatlakozási szerződésben 8 meghatározott időtartamot követően is biztosított a Kozloduj atomerőmű 1–4. blokkjának biztonságos leszereléséhez pénzügyi támogatást6, 9 .

A JRC-t az Euratom-szerződés 8. cikke 10 hozta létre. E cikk értelmében 1960 és 1962 között az Európai Atomenergia-közösség szerződést kötött a létrehozandó létesítményekről Németországgal, Belgiummal, Olaszországgal és Hollandiával. Az utóbbi két esetben már meglévő nemzeti atomkutatási létesítményeket adtak át a Közösségnek. Az azóta eltelt évtizedekben egyéb nukleáris kutatás-fejlesztési infrastruktúrát, köztük új létesítményeket adtak át a négy telephelyen. Egyes létesítményeket még ma is használnak, ezek fontos szerepet játszanak az Euratom jelenlegi és jövőbeni kutatási és képzési programjainak megvalósításában. Más, elavulttá vált létesítményeket leállítottak, néhányat már több mint 20 éve.

Az Euratom-szerződés alapján a JRC felelős a múltban létrejött nukleáris kötelezettségek kezeléséért, valamint a már leállított nukleáris létesítmények leszereléséért. Ennek érdekében, és az Európai Bizottság 1999-es közleménye 11 alapján létrejött a leszerelési és hulladékgazdálkodási program, az Európai Parlament és az Európai Tanács pedig elfogadta a végrehajtásához szükséges ad hoc költségvetési tételt 12 . Az Európai Bizottság azóta rendszeres jelentéseket küldött az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a leszerelési és hulladékgazdálkodási program előrehaladásáról, amelyek előrejelezik a költségvetési igényeket (2004, 2008 és 2013 13 ).

A leszerelési és hulladékgazdálkodási program kezdetben az úgynevezett „múltbeli kötelezettségekre“ összpontosított, főként az isprai nukleáris létesítményekre, amelyek már az elmúlt évtizedekben leálltak. E kategóriába tartozik a JRC létesítményeiben tárolt múltbeli hulladék is. Jelenleg a program hatóköre kiterjed a JRC négy telephelyén működő azon nukleáris létesítményekre is, amelyek a jövőben fognak elavulttá válni, és magában foglalja a nukleáris anyagok kezelését is.

Összhang a jelenlegi rendelkezésekkel

A Kozloduj- és a Bohunice-program célját az évek során többször megváltoztatták, hogy hatékonyabban elégítsék ki az igényeket, és garantálják a létesítmények biztonságos leszerelését: eredetileg az Európai Unió által tervezett támogatást abból a célból hozták létre, hogy mind az érintett reaktorok leállítása és leszerelése, mind az atomerőművek idő előtti bezárása következményeinek kezelése terén segítséget nyújtson Bulgáriának és Szlovákiának (ez a cél 2013-ig volt érvényben); később, 2014-ben a program hatókörét a leszerelési tevékenységekre, azaz a biztonsággal kapcsolatos intézkedésekre korlátozták; a következő szakaszra vonatkozóan pedig az a javaslat, hogy a programok a továbbiakban a sugárbiztonsági kihívásokkal járó leszerelési tevékenységekre fókuszáljanak.

A programok nem terjednek ki a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok mélységi geológiai tárolókban történő elhelyezésére, erről a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezeléséről szóló 2011/70/Euratom tanácsi irányelv értelmében Bulgáriának és Szlovákiának kell gondoskodnia.

Mivel a JRC Karlsruhe, Geel és Petten városában működő nukleáris létesítményei továbbra is fontos szerepet játszanak a JRC kutatási és képzési tevékenységeiben, a leszerelési és hulladékgazdálkodási program eddig leginkább az isprai telephelyre fókuszált, ahol a legtöbb nukleáris létesítmény már 1999 előtt bezárt. A jövőben (2020 és 2060 között) jelentős leszerelési intézkedésekre lesz szükség a JRC Karlsruhe, Geel és Petten városában működő telephelyein is. A leszerelési és hulladékgazdálkodási program hozzájárul a JRC létesítményeinek otthont adó tagállamok által a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezeléséről szóló 2011/70/Euratom tanácsi irányelv megvalósítása érdekében bevezetett nemzeti programok sikeréhez is.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A Római Nyilatkozattal 14 összhangban az uniós költségvetésnek lehetővé kell tennie, hogy Európa biztonságos legyen; ehhez a célhoz járultak hozzá és járulhatnak hozzá a jövőben is a nukleáris leszerelési programok. A nukleáris létesítmények leállítását követően elérendő legfőbb pozitív hatás az, hogy fokozatosan csökken az érintett tagállamokban és az Unióban élő munkavállalókra, emberekre és környezetre gyakorolt sugárzásveszély mértéke.

A program illeszkedik az EU nukleáris biztonságra vonatkozó szabályozási keretrendszerébe; különösen relevánsak a program szempontjából az alábbiak: (i) a Tanács 2011/70/Euratom irányelve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról; (ii) a Tanács 2009/71/Euratom irányelve és az azt módosító 2014/87/Euratom tanácsi irányelv a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról; (iii) A 2013/59/Euratom tanácsi irányelv, amely alapvető biztonsági előírásokat állapít meg a sugárzásnak való kitettségből származó veszélyekkel szembeni védelem tekintetében.

Amíg a JRC a létesítmények üzemeltetési engedélyének birtokosa, elsődleges felelősséggel rendelkezik (lásd a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv 7. cikkét) saját kiégett fűtőelemeinek és radioaktív hulladékainak biztonságos kezeléséért (a létesítményeknek otthont adó négy tagállamban), ezért a JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programja továbbra is rendkívül fontos szerepet játszik az Európai Bizottság által a létesítmények üzemeltetési engedélyének birtokosaként vállalat kötelezettségek teljesítésében. Az elavult atomkutató létesítmények sugárbiztonsági korlátozások nélküli mielőbbi megnyitása hozzájárul Európa biztonságához, és kiváló példát mutat az EU egésze számára a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek biztonságos és felelősségteljes kezelése terén. A folyamat időszerű lezárása azonban nagyban függ a létesítményeknek otthont adó tagállamoktól; ezért az Európai Bizottság szolgálatai széles körben együttműködnek a JRC-vel, hogy feltárják a program hatékonyabb megvalósítását lehetővé tévő jobb minőségű irányítás lehetőségeit.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

A program jogalapja az Euratom-szerződés, különösen annak 203. cikke.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A Kozloduj- és a Bohunice-program létrejötte Bulgária és Szlovákia csatlakozási szerződéséhez, és az Európai Unió által a két országgal szemben vállalt kötelezettségekhez köthető. A programok által az EU számára nyújtott hozzáadott értéket kezdetektől fogva a nukleáris biztonság jelentette. Az uniós társfinanszírozás elmaradása minden bizonnyal negatívan befolyásolná a leszerelési folyamatot, ami pedig közvetlen kihatással lenne a munkavállalók és a lakosság biztonságára. A programok által a sugárbiztonsági kihívások leküzdéséhez nyújtott hozzájárulás a leszerelési folyamat előrehaladásával természetes módon csökken 15 .

A JRC létesítményeinek leszerelése, valamint az ennek során keletkező hulladékok kezelése az üzemeltetési engedélyek birtokosaként fellépő Európai Bizottság (JRC) kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A program további hozzáadott értéket képviselhet az EU számára azáltal, hogy fokozottan összpontosít a tudásmegosztásra, amely fontos szerephez juthat a más tagállamok leszerelési terveinek megvalósítása során felmerülő hasonló kihívások kezelésében. Jelenleg több mint 90 véglegesen leállított atomreaktor található Európában, a teljes leszerelés azonban csak három esetében történt meg. Ezért az atomreaktorok leszerelése terén Európában (és az egész világon) korlátozott szintű tapasztalatok állnak rendelkezésre. A többi nukleáris létesítmény leszereléséhez további tapasztalatszerzésre van szükség. Ebből kifolyólag a program során szerzett releváns tapasztalat és szaktudás hasznosnak bizonyulhat más leszerelési projektek során, és egyben az EU biztonságát is növeli.

Arányosság

A program a következő többéves pénzügyi keretben a leszereléssel járó sugárbiztonsági kihívások megoldására fog összpontosítani, mivel itt lehet elérni a lehető legnagyobb uniós hozzáadott értéket (ami az érintett tagállamokban és az Unióban élő munkavállalókra, lakosságra és környezetre leselkedő sugárzásveszély fokozatos csökkentésével, valamint a Bohunice- és a Kozloduj-program lezárásával érhető el).

A jogi aktus típusának megválasztása

A nukleáris létesítmények leszerelését segítő bulgáriai, szlovákiai (és litvániai) támogatási program félidős értékelésének eredménye az volt, hogy a jelenlegi struktúra (vagyis célozott kiadási program alkalmazása) bizonyítottan garantálja a program hatékony és eredményes megvalósítását. A sikerhez főként a következő tényezők járulnak hozzá: a szerepkörök és feladatok egyértelmű meghatározása, valamint a megerősített nyomonkövetési keret. Tekintve, hogy mindhárom program a nagyléptékű ipari tevékenységnek minősülő leszerelést érinti, az a döntés született, hogy a három program összefogása jobb tudásmegosztást eredményezne, és a programok felhasználhatnák egymás tapasztalatait.

Az évek során a JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programjának független szakértők bevonásával elvégzett felülvizsgálata rámutatott arra, hogy a program irányítását a költségvetés és a személyzet rugalmasságával hatékonyabbá lehetne tenni. A program fontos ismereteket is előállít a kutatási létesítmények leszereléséről, és hozzájárul az e területhez kapcsolódó képzési programokhoz. Ennek alapján az Európai Bizottság szolgálatai által elvégzett belső eszmecsere megállapította, hogy a JRC leszerelési programja alkalmas arra, hogy egy ilyen jogi aktus részévé tegyék. Ez egyrészt megadja a JRC-nek a programja végrehajtásához szükséges erőforrásokat, kihasználva az eszköz által nyújtott rugalmasságot (például a költségvetés 7-éves időszakon keresztül történő kezelését, szemben a jelenlegi éves programozási ciklussal, ahol a költségvetést éves szinten kérésre adják meg).

Emellett pedig a JRC-program tekintetében több szinergiát és fokozottabb tudásmegosztást tenne lehetővé más, előrehaladottabb stádiumban lévő leszerelési programokkal. Az uniós tagállamok részesülnek a két program által létrehozott tudás előnyeiből, a programok pedig egymást segítik.

Az Európai Bizottság ezért azt javasolja, hogy egy jogi aktus hatálya alatt folytatódjon: (i) a Kozloduj- és a Bohunice-program megvalósítása közvetett irányítással egy pillérértékelésnek alávetett végrehajtó szerven keresztül (ez a szerv Bulgáriában az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), Szlovákiában pedig a Szlovák Innovációs és Energiaügynökség (SIEA); és (ii) a JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programjának megvalósítása közvetlen irányítással.

Ez a megoldás megkönnyítené a tárgyalások megindítását a JRC létesítményeinek otthont adó tagállamokkal az Európai Bizottság nukleáris kötelezettségeinek tervezett átadásáról. Az érintett tagállamok némelyikében a múltban már volt példa a kötelezettségek átadására. A pénzügyi megállapodások különböző formát ölthetnek, a leszerelési folyamat hosszúságát tekintve akár több egymást követő többéves pénzügyi keretidőszak alatt is kifizethetők.

Fontos megjegyezni, hogy jelenleg a különböző államokban eltérő a helyzet: Belgiumban, Németországban és Hollandiában meg vannak határozva a hulladékátvételi kritériumok, ezért a helyzet is átláthatóbb, míg Olaszországban a nemzeti program nem teszi egyértelművé a hulladékkezelési utakat. A JRC isprai leszerelési tervéhez elsődlegesen a hulladékátvételi kritériumok és a végleges elhelyezési létesítmény hiánya miatt nagyobb bizonytalanságok kapcsolódnak.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok visszamenőleges értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A Kozloduj-program (BG) és a Bohunice-program (SK)

A programok félidős értékelése azt állapította meg, hogy az aktuális programok összhangban vannak a legmagasabb szintű nukleáris biztonság garantálását célzó uniós szakpolitikákkal. Az uniós támogatás garantálja, hogy Bulgária és Szlovákia folyamatosan dolgozik azonnali leszerelési stratégiája megvalósításán, és megakadályozza, hogy ez indokolatlanul nagy terheket rójon a jövőbeni generációkra, ugyanakkor történelmi okokra hivatkozva részlegesen eltér a tagállamok azon alapvető felelősségétől, hogy megfelelő pénzügyi erőforrásokat biztosítsanak a nukleáris leszereléshez és a radioaktív hulladékok kezeléséhez.

Bulgária és Szlovákia hatékonyan és eredményesen, a 2014-ben elfogadott alaptervnek (vagyis a leszerelési terveknek) megfelelően halad a reaktorok leszerelésével. A program összetettsége miatt előfordultak kihívások és visszaesések, azonban az irányítási rendszer egyre inkább képessé vált e problémák leküzdésére. A Kozloduj- és a Bohunice-program már elérte a lakosságot fenyegető sugárzásveszély jelentős csökkentését, hiszen a radioaktív hulladékok legjelentősebb forrásainak kezelésére megoldás születik a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretidőszakban (pl. a reaktor elsődleges hűtőköreinek és magjainak sugármentesítése és szétszerelése, a hulladékkezelési utak végleges kialakítása).

A 2020 utáni többéves pénzügyi keretben a Kozloduj- és a Bohunice-program folytatására és lezárására vonatkozó költségvetési becslés kevesebb mint egynegyede a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretidőszak alatti ráfordításnak, és ez az összeg alkalmas a leszerelési folyamat közösen elfogadott végállapotának elérésére.

A félidős értékelés bebizonyította, hogy a nemzeti hozzájárulás növekvő mértéke magasabb fokú elszámoltathatóságot tesz lehetővé, és gazdaságorientált magatartásra sarkallja a kedvezményezetteket. Az elemzés megállapította továbbá, hogy a nemzeti hozzájárulás növelésére szükség van, de az önmagában nem nyújt elegendő ösztönzést a leszerelés időszerű és hatékony megvalósításához. Azonban az, hogy a jogalap a múltban nem határozta meg a társfinanszírozási arányt, olyan bizonytalanságokat eredményezett, amelyeket a következő többéves pénzügyi keret (2021–2027) jogalapjának tervezett szövege meg fog szüntetni.

Az irányítási struktúra garantálta a programok hatékony és eredményes megvalósítását, és sikeresen megoldotta a társfinanszírozással kapcsolatos, fent említett bizonytalanságok által okozott problémákat. A sikerhez főként a következő tényezők járultak hozzá: a szerepkörök és feladatok egyértelmű meghatározása, valamint a megerősített nyomonkövetési keret. Az elemzés olyan területeket is meghatározott, ahol további javulásra van szükség:

i.    az érintett tagállam (programkoordinátor és pénzügyi koordinátor) intenzívebb bevonása a felelősségvállalás erősítése, valamint a leszerelést végző vállalkozó (végső kedvezményezett) magasabb fokú elszámoltathatósága érdekében;

ii.    az eljárások egyszerűsítése az irányítási ciklus időszerűségének és eredményességének javítása érdekében;

iii.    magasabb fokú összehasonlíthatóság a többi leszerelési program teljesítményével.

Az Európai Unió által nyújtott pénzügyi támogatás kezelése a program kezdete óta közvetett irányítással 16 valósul meg. Az Európai Bizottság javasolja, hogy továbbra is egy pillérértékelésnek alávetett végrehajtó szerv (Bulgáriában az EBRD, Szlovákiában a SIEA) végezze a program költségvetésének kezelését (közvetett irányítás).

A JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programja

A JRC független külső tanácsadók (a programhoz tartozó szakértői csoport, külső tanácsadók) segítségével rendszeresen ellenőrzi a leszerelési és hulladékgazdálkodási program előrehaladását és teljesítményét.

A program indítása óta jelentős eredményeket ért el, hiszen előkészítette a terepet a hatékony leszerelési intézkedések számára, és csökkentette a létesítményekben jelen lévő nukleáris és radioaktív anyag mennyiségét.

A programot az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata is auditálja. A legutóbbi, a Belső Ellenőrzési Szolgálat által elvégzett audit 17 által tett, a költségbecslések javítására vonatkozó javaslatok alapján, valamint a különböző telephelyeken elvégzendő leszerelési munkálatok fokozódásának fényében a JRC a külső tanácsadók segítségével ismételten elvégezte a hulladékok számbavételét, és átalakította a leszerelés tervezését. A JRC egyes telephelyei esetében várható költségek meghatározása érdekében a JRC a közelmúltban a leszerelési költségek becslésére vonatkozóan kapott nemzetközi ajánlások alapján harmonizált megközelítést alkalmazott. Az új költségvetési előrejelzés (2017. december) előre nem látható kiadásokkal számol, amelyek mértékét a kérdéses tevékenységekhez kapcsolódó bizonytalanság szintje, valamint a különböző telephelyeken uralkodó külső feltételek határozzák meg. Az új stratégiát és költségvetési előrejelzést a leszerelési és hulladékgazdálkodási program szakértői csoportja is véleményezte, amely 2017-ben, a folyamat végén pozitív eredményre jutott. A különböző telephelyeken végzett műveletek időszerűségét és költségbecsléseit azonban jelentős bizonytalanság övezi, amely egyrészt a nukleáris leszerelés hosszú megvalósítási idejéből, másrészt a létesítményeknek otthont adó tagállamok által okozott késedelmekből fakad.

Konzultációk az érdekelt felekkel

Az Európai Bizottság 2018. január 10. és 2018. március 9. között nyilvános konzultációt tartott az uniós források biztonsági területen való felhasználásáról.

A Kozloduj- és a Bohunice-program félidős értékeléséhez az Európai Bizottság 2017 júniusában 14 héten át tartó nyilvános konzultációt indított. A konzultációt nem övezte komoly érdeklődés (20 válasz érkezett). A konzultáció mellett 2017 júliusában célzott e-felmérés is indult; erre az összesen megkeresett 90 érdekelt féltől további 17 válasz érkezett (1 Bulgáriából, 4 Litvániából és 12 Szlovákiából). A beérkezett visszajelzések általánosságban pozitívan értékelték a programot, de nem nyújtottak új információkat. Ezt a két konzultációt körülbelül 100 leszerelési vállalkozóval és más releváns érdekelt féllel készített célzott interjúk egészítették ki.

Külső szakvélemény

A program következő többéves pénzügyi kerethez való előkészítése során az alábbi dokumentumokra támaszkodtunk:

„Support to the mid-term evaluation of the Nuclear Decommissioning Assistance Programmes” („Az atomerőművek leszerelését segítő támogatási programok félidős értékelésének támogatása”), EY, Értékelés az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága számára, 2018

„Nuclear Decommissioning Assistance Programme (NDAP) – Assessment of the robustness of the financing plans considering the economic-financial-budgetary situation in each concerned Member State and of the relevance and feasibility of the detailed decommissioning plans” („Az atomerőművek leszerelését segítő támogatási program – A finanszírozási tervek megalapozottságának értékelése az érintett tagállamok gazdasági, pénzügyi és költségvetési helyzetének fényében, valamint a részletes leszerelési tervek célszerűségének és megvalósíthatóságának felmérése“), Deloitte, NucAdvisor, VVA Europe, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága számára készült tanulmány, 2016

Az Európai Számvevőszék 22/2016. sz. különjelentése: „A litvániai, bulgáriai és szlovákiai atomerőművek leszerelését támogató uniós programok: 2011 óta történt némi előrelépés, de még jelentős kihívások előtt állunk”

A leszerelési és hulladékgazdálkodási program irányításában a JRC-nek rendszeresen tanácsokat nyújt egy független európai leszerelési szakértőkből álló csoport (amely évente legalább kétszer, de szükség esetén ad hoc jelleggel többször is ülésezik). A szakértői csoport a leszerelési tevékenységek és a radioaktív hulladékok kezelésének stratégiájára, az elérhető technológiai megoldásokra, a szervezés technikai szempontjaira és a program más releváns aspektusaira vonatkozóan ad tanácsokat.

Hatásvizsgálat

A költségvetési rendelet és az Európai Bizottság jobb szabályozásra irányuló politikája értelmében a jelenlegi programot (szolgálati munkadokumentum formájában) előzetes vizsgálatnak vetették alá.

Egyszerűsítés

A Kozloduj- és a Bohunice-program működtetése jelenleg közvetett irányítás mellett, az érintett tagállamokban működő, pillérértékelésnek alávetett végrehajtó szerv által valósul meg (ez Bulgáriában és Szlovákiában az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), Szlovákiában pedig a Szlovák Innovációs és Energiaügynökség (SIEA). A program félidős értékelése megerősítette, hogy a jelenlegi struktúra garantálja a program hatékony és eredményes megvalósítását, ezért a következő többéves pénzügyi keret során is fenn fog maradni, ugyanakkor a félidős értékelésből levont tanulságok alapján bizonyos területeken egyszerűsítésekre kerül majd sor.

A program például előnyt tud kovácsolni a felülvizsgált költségvetési rendeletben előirányzott többéves programozásból. Így a többéves részletes leszerelési tervet a lehető legjobban fel lehet használni kiindulási alapként a programozáshoz és a nyomon követéshez, valamint javítható a programozási ciklus hatékonysága és időszerűsége is. Egy másik példa a társfinanszírozásra vonatkozó egyértelműbb szabályok bevezetése, amelyek eloszlatják a finanszírozás forrása körüli bizonytalanságot, szükségtelenné teszik a nemzeti hozzájárulás mértékének éves szinten történő megtárgyalását és elfogadását, valamint növelik a tagállam felelősségvállalását.

Ezenfelül Bulgáriában és Szlovákiában az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) és a Kohéziós Alap is támogathatná a kapcsolódó társadalmi és gazdasági átmenetet elősegítő intézkedéseket, többek között az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata terén, valamint más, a sugárbiztonsági folyamatokhoz nem kapcsolódó tevékenységeket. Ezzel ezek az alapok segíthetnek új tevékenységeket bevezetni az érintett régiókban, és a helyben elérhető szakértelmet felhasználva ösztönözhetnék a munkahelyteremtést, a fenntartható növekedést és az innovációt. Ugyanígy érdemes lesz szinergiákat kialakítani a kilencedik keretprogrammal (FP9) és/vagy az Euratom kutatási és képzési programjával is olyan területeken, mint a technológiafejlesztés és tesztelés, valamint a képzés és az oktatás.

Ezenfelül bevezetésre kerül az egységes szabálykönyv használata, és minél nagyobb mértékben igyekszünk kiaknázni a programok közötti további szinergiákat és komplementaritásokat.

A JRC a továbbiakban is közvetlen irányítással fogja megvalósítani a programot, teljes körűen hasznosítva nukleáris területen szerzett tapasztalatait, amíg le nem zárul a létesítmények és a kötelezettségek átadása a létesítményeknek otthont adó tagállamoknak. A JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programja az új jogi aktus hatálya alatt teljes körűen megvalósul majd. A JRC tovább javítja és egyszerűsíti meglévő programozási, nyomonkövetési és ellenőrzési rendszerét, és megtermeltérték-menedzsment eszköz bevezetésével, valamint az előrehaladás nyomon követését segítő kiindulási alap (végleges leszerelési terv) meghatározásával fejleszti projektirányítási megoldásait. Ehhez tartozik a többéves munkaprogram és pénzügyi döntés, egy időközi értékelés (négy év után) és egy 2027 után végzendő végső értékelés bevezetése is. A fenti intézkedések a program átláthatóságához is hozzájárulnak, ami az Európai Bizottság egyik általános célkitűzése.

Alapjogok

A programnak nincs az alapjogokra gyakorolt hatása.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A két költségvetés egyetlen finanszírozási programban való egyesítése lehetővé teszi, hogy a tevékenységek pénzügyi szempontból rugalmasabban működjenek, azaz eszközt kínál ahhoz, hogy a tevékenységek előrehaladásának megfelelően szükség esetén költségvetési forrásokat csoportosítsanak át.

1999 óta a JRC egy erre a célra szolgáló költségvetési tételből fedezte a leszerelési tevékenységek költségeit, amelyet kiszervezett szolgáltatásokra és munkálatokra lehet költeni. A költségvetési tétel a program megvalósításához (például irányításához és ellenőrzéséhez) szükséges házon belüli emberi erőforrásokra nem használható fel, ezért ezeket az Euratom kutatási és képzési keretprogramja finanszírozta.

A Kozloduj-program (BG) és a Bohunice-program (SK)

A javasolt pénzügyi program keretében társfinanszírozott intézkedések a 1368/2013/Euratom tanácsi rendelet által lefektetett vonatkozó leszerelési terven alapulnak. Ezek a tervek lefektették a program hatályát, a leszereléssel elérni kívánt végállapotot, valamint a leszerelés végső dátumait. tartalmazzák a leszereléshez szükséges tevékenységeket, ezek menetrendjét, költségeit, valamint a szükséges emberi erőforrásokat.

A 2021 és 2027 közötti költségvetési előirányzatok a leszerelési tervekben meghatározott éves kifizetési összegeken alapulnak, az uniós társfinanszírozásra vonatkozóan javasolt határértékek figyelembevételével. A Bohunice-program esetében a fennmaradó finanszírozást a többéves pénzügyi keret kezdeti időszakára kell összpontosítani, hogy a program 2025-re véget érhessen. A Kozloduj-program esetében a kiindulási alapként szolgáló dokumentum gyakorlatilag lineáris haladási ütemet határoz meg, így az éves tervezett kötelezettségvállalások és fizetési tervek is szinte állandók, ahogy az a pénzügyi kimutatásból is kiolvasható.

A program Európai Bizottság általi irányításához szükséges emberi és adminisztratív erőforrások köre sem változott a korábbi programhoz képest.

A JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programja

Az adott évekre vonatkozó kiadások szintjének változékonysága és kiszámíthatatlansága (amely jelenleg főként a nemzeti hatóságok által alkalmazott hosszú engedélyezési folyamatnak és az összetett közbeszerzési és szerződéskötési eljárásoknak tudható be) megnehezíti, hogy a programot a jelenlegi, az évenkéntiség elvén alapuló költségvetési és pénzügyi rendszerrel hatékonyan irányítsák, mivel nem mindig lehetséges előre jelezni, hogy az adott évben milyen kifizetéseket kell majd teljesíteni. Az elmúlt években például a vártnál alacsonyabb szintű kifizetések voltak tapasztalhatók.

A leszerelési és hulladékgazdálkodási programmal kapcsolatos előre nem látható tényezők azonban meg is növelhetik a kifizetések szintjét, ezért a költségvetés terén nagyobb rugalmasságra van szükség.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A meglévő programozási, nyomon követési és ellenőrzési rendszerek továbbfejlesztése és egyszerűsítése várható. Az értékelések során levont tanulságok felhasználása garantálja az egyszerűsítések és a folyamatos fejlesztések megvalósítását.

2014-ben az Európai Bizottság átalakította a program 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keret alatti irányítását, különösen a Kozloduj- és a Bohunice-programokra vonatkozóan: egyértelműbb szerepköröket és felelősségeket határozott meg, és magasabb fokú tervezési, nyomon követési és jelentéstételi követelményeket rótt a kedvezményezettekre. Az új irányítási megközelítésnek megfelelően az érintett tagállamok kineveztek egy, a programozásért, valamint a leszerelési program országos szintű koordinálásáért és ellenőrzéséért felelős programkoordinátort (aki egy miniszterhelyettes vagy államtitkár). Létrejött egy ellenőrzési és jelentési funkciókkal megbízott bizottság is, amelynek az Európai Bizottság képviselője és a programkoordinátor a társelnökei.

(i) a Kozloduj- és a Bohunice-programok esetében az Európai Bizottság továbbra is közvetett irányítással, egy pillérértékelésen átesett végrehajtó szerven keresztül (ez Bulgáriában az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), Szlovákiában pedig a Szlovák Innovációs és Energiaügynökség (SIEA)) tervezi a megvalósítást. Ezenfelül az Európai Bizottság szolgálatai továbbra is szorosan fogják felügyelni a projekt megvalósítását a félévente elvégzett dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzések segítségével, és kockázati felülvizsgálatok alapján megvalósított tematikus ellenőrzésekkel egészítik ki a szokásos programozási, nyomonkövetési és ellenőrzési ciklust.“

Ezekre az értékelésekre kerül majd sor a 2016. április13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdésének 18 megfelelően, amelyekben a három intézmény megerősíti, hogy a jövőbeni fellépésekre vonatkozó lehetőségeket elemző hatásvizsgálatok alapját a meglévő jogszabályok és szakpolitika értékelésének kell képeznie. Az értékelések a program gyakorlati hatásait egyfelől a programhoz kapcsolódó mutatók és célok alapján mérik fel, másfelől egy részletes elemzésre támaszkodva, amely azt vizsgálja, hogy a program milyen mértékben tekinthető relevánsnak, eredményesnek, hatékonynak, valamint hogy kielégítő uniós hozzáadott értéket képvisel-e, és összhangban van-e az egyéb uniós szakpolitikákkal. Az értékelések tanulságokat is megfogalmaznak annak érdekében, hogy azonosítsák az esetleges hiányosságokat/problémákat, illetve a fellépések továbbfejlesztésének vagy az eredmények javításának lehetőségeit, valamint hogy hozzájáruljanak azok kiaknázásának/hatásának maximalizálásához.

A JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási program jelenleg közvetlen irányítással működik, az irányításért a JRC felső vezetésének tagjaiból álló magas szintű irányítócsoport felel (amelynek elnöke a JRC főigazgatója) 19 . A magas szintű irányítócsoport évente háromszor ülésezik. Az ülések során meghozzák a stratégiai döntéseket, kitűzik a célokat, és nyomon követik a program előrehaladását. A stratégiai döntések közé tartozik többek között a JRC nukleáris létesítményeinek leállításának menetrendjének meghatározása, amelynél figyelembe veszik a JRC kutatási és képzési munkaprogramjának infrastrukturális igényeit is.

A magas szintű irányítócsoport munkáját az operatív irányítócsoport támogatja, amelyet a leszerelési és hulladékgazdálkodási program telephelyi képviselői, valamint a leszerelési és hulladékgazdálkodási program jogi, pénzügyi és közbeszerzési támogatásért felelős tisztviselői alkotnak. Ez a bizottság évente háromszor ül össze, célja a leszerelési és hulladékgazdálkodási program különböző telephelyeken zajló intézkedéseinek koordinálása és nyomon követése. Az irányítócsoport megvitatja a leszerelési és hulladékgazdálkodási program technikai, jogi, pénzügyi és közbeszerzési kérdéseit, és nyomon követi a technikai előrehaladást, valamint a költségvetés felhasználását.

Az Európai Parlament 1999-es állásfoglalásával 20 összhangban a JRC-nek a leszerelési és hulladékgazdálkodási program kezdetétől fogva tanácsot ad egy független európai leszerelési szakértőkből álló csoport, a leszerelési és hulladékgazdálkodási program szakértői csoportja (amely évente kétszer, szükség esetén többször ül össze). A szakértői csoport a leszerelési tevékenységek és a hulladékok kezelésének stratégiájára, az elérhető technológiai megoldásokra, a szervezés technikai szempontjaira és a program más releváns aspektusaira vonatkozóan ad tanácsokat. 2016-ig a szakértőket a JRC-től vagy annak igazgatótanácsától érkező javaslatok alapján az Európai Bizottság nevezte ki. E szakértők kiválasztása során az Európai Bizottság figyelmet fordít az érdekellentétek elkerülésére, a függetlenségre, valamint a nemi és földrajzi sokszínűségre. Az Európai Bizottság új, a bizottsági szakértői csoportok létrehozására vonatkozó határozatát 21 követően a JRC szakértők iránti igényre vonatkozó felhívást tett közzé, és létrehozta az új bizottsági szabályoknak teljesen megfelelő szakértői csoportot.

Az Európai Bizottság a leszerelési és hulladékgazdálkodási program kezdete óta rendszeres jelentéseket küld az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a program előrehaladásáról és állásáról, amelyek alapján előre lehet jelezni a költségvetési igényeket (2004, 2008 és 2013)13.

A JRC ezenfelül évente jelentést küld a félidős célokról és az elért eredményekről (JRC igazgatási terv, JRC tevékenységi jelentés) 22 .

A következő finanszírozási időszakban a javasolt új költségvetési rendelet előírásai szerint a leszerelési folyamat több évet átfogó jellegének megfelelően bevezetésre kerül egy többéves munkaprogram és finanszírozási döntés. Ez a Kozloduj-, a Bohunice- és a JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programra egyaránt vonatkozik. Ez a programozási folyamat az értékelési lépésekkel összhangban fog zajlani (az időközi értékelésre négy év elteltével, a végső értékelés pedig 2027, azaz a terepen végzendő feladatok befejezése után fog sor kerülni).

Megmarad az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak küldendő éves jelentések gyakorlata.

A javaslat rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javasolt alap-jogiaktus 3. cikke meghatározza a program 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keret során elérendő céljait. Ez a cikk jól tükrözi a program általános céljának kétoldalú természetét: egyrészt magasabb fokú nukleáris biztonság, másrészt az uniós tagállamok számára a nukleáris leszerelési folyamatot érintő szélesebb körű ismeretek beszerzése a cél az uniós hozzáadott értékkel.

A 3., 6. és 7. cikk együttesen meghatározza a keretrendszert, amely garantálja, hogy az uniós finanszírozás azokra az intézkedésekre irányuljon, amelyek alkalmasak a programok céljainak elérésének elősegítésére. Emellett egyértelművé teszi, hogy az EU és a kérdéses tagállam milyen arányban osztozik a Kozloduj atomerőmű 1–4. blokkja és a Bohunice V1 atomerőmű leszerelésének költségeiben. Ez a rendelkezés és az 1368/2013/Euratom tanácsi rendelet szerinti részletes leszerelési terv költségbecslései biztosítják a keretet a Kozloduj atomerőmű 1–4. blokkja és a Bohunice V1 atomerőmű leszereléséhez való uniós hozzájárulás számára.

A 8. cikk a leszerelési programok természetét jobban tükröző többéves munkaprogram használatával jelentős egyszerűsítést vezet be az aktuális programban. A programozás szintjén ugyan bevezetésre kerül a többéves megközelítés, az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak küldendő éves jelentések rendszere (amelyet a 9. cikk fektet le) azonban továbbra is változatlan marad.

A 10. cikk a program természete szerint arányos időtartamot határoz meg a többéves munkaprogram felülvizsgálatához, és megfelelő eszközöket biztosít az Európai Bizottság számára, hogy szükség esetén korrekciós intézkedéseket vezessen be.

2018/0252 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a nukleáris létesítmények leszerelésére és a radioaktív hulladékok kezelésére irányuló célzott pénzügyi program létrehozásáról, valamint az 1368/2013/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 203. cikkére;

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1)A Római Nyilatkozattal 23 összhangban az EU költségvetésének lehetővé kell tennie, hogy Európa biztonságos legyen; ehhez a célhoz járultak hozzá és járulhatnak hozzá a jövőben is a nukleáris leszerelési programok. A nukleáris létesítmények leállítását követően elérendő legfőbb pozitív hatás az, hogy fokozatosan csökken az érintett tagállamokban és az Unióban élő munkavállalókra, emberekre és környezetre gyakorolt sugárzásveszély mértéke.

(2)Egy dedikált finanszírozási (kiadási) program további uniós hozzáadott értéket teremthet, hiszen viszonyítási alappá válhat az EU-n belül a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatos műszaki kérdések biztonságos kezelésében, valamint a releváns ismeretek terjesztésében. A pénzügyi támogatást előzetes értékelésen alapján kell biztosítani, amely azonosítja a speciális igényeket, és bemutatja, hogy hogyan lehet uniós hozzáadott értéket teremteni, és olyan célokra kell fordítani, amelyek elősegítik a nukleáris létesítmények leszerelését, valamint a radioaktív hulladékok kezelését.

(3)E rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeknek meg kell felelniük az alkalmazandó uniós és tagállami jogszabályoknak. A pénzügyi támogatásnak kivételesnek kell lennie, és nem szabad sértenie a nukleáris biztonságra vonatkozó jogszabályokban lefektetett elveket és célkitűzéseket, nevezetesen a 2009/71/Euratom tanácsi irányelvet 24 és a 2011/70/Euratom tanácsi irányelvet 25 . A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelése iránti végső felelősség a tagállamoké.

(4)A Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének feltételeiről és részletes szabályairól szóló jegyzőkönyv 26 szerint Bulgária kötelezte magát arra, hogy 2002. december 31-ig, illetve 2006. december 31-ig leállítja a Kozloduj atomerőmű 1. és 2., illetve 3. és 4. blokkját, valamint ezt követően leszereli a blokkokat. Kötelezettségének megfelelően Bulgária a megfelelő határidőkön belül bezárta az érintett blokkokat.

(5)A 2003-as csatlakozási okmányához csatolt, a szlovákiai Bohunice V1 atomerőmű 1. és 2. blokkjáról szóló 9. számú jegyzőkönyv 27 szerint Szlovákia kötelezte magát arra, hogy 2006. december 31-ig, illetve 2008. december 31-ig leállítja a Bohunice V1 atomerőmű 1. és 2. blokkját, valamint ezt követően leszereli az említett blokkokat. Kötelezettségének megfelelően Szlovákia a megfelelő határidőkön belül bezárta az érintett blokkokat.

(6)A csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségeiknek megfelelően és uniós támogatással Bulgária és Szlovákia jelentős előrelépést tettek a Kozloduj és a Bohunice V1 atomerőművek leszerelése felé. A leszerelés végső állapotának biztonságos eléréséhez további munkálatok elvégzésére van szükség. Az aktuális leszerelési tervek alapján a leszerelési munkálatok a Kozloduj atomerőmű esetében 2030-ra, míg a Bohunice V1 atomerőmű esetében 2025-re fognak befejeződni.

(7)Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontját (JRC) az Euratom-szerződés 8. cikke hozta létre. E cikk értelmében 1960 és 1962 között az Európai Atomenergia-közösség szerződést kötött a létrehozandó létesítményekről Németországgal, Belgiummal, Olaszországgal és Hollandiával. Az utóbbi két esetben már meglévő nemzeti létesítményeket adtak át a Közösségnek. A négy telephelyen az atomkutatást célzó infrastruktúrát, valamint új építményeket hoztak létre. Ezek közül egyes létesítményeket még ma is használnak, másokat már leállítottak, egyes esetekben több mint 20 éve, és a létesítmények többsége elavult.

(8)Az Euratom-szerződés 8. cikke alapján, valamint a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv24 7. cikke értelmében a JRC felelős a múltban létrejött nukleáris kötelezettségek kezeléséért, valamint a már leállított nukleáris létesítmények leszereléséért. Ennek megfelelően 1999-ben az Európai Parlament és az Európai Tanács közleményével 28 elindult a JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programja, amelynek fejleményeiről az Európai Bizottság rendszeresen tájékoztatást 29 nyújtott.

(9)Az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv 5. cikke (1) bekezdésének f) pontjában, valamint 7. cikkében szereplő kötelezettségek (azaz hogy a JRC köteles megfelelő erőforrásokat biztosítani és fenntartani a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséhez) teljesítésének legjobb módja az, ha kettős stratégia keretében kombinálja a leszerelési és hulladékgazdálkodási tevékenységeket a létesítményeknek otthont adó tagállamokkal a leszerelésre, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó kötelezettségeinek tervezett átadásáról folytatott tárgyalásokat.

(10)Ez a rendelet a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretrendszerre vonatkozóan azonosított igényekre válaszul pénzügyi keretösszeget határoz meg a bulgáriai Kozloduj atomerőmű 1–4. blokkja és a szlovákiai Bohunice V1 atomerőmű leszerelését segítő támogatási programokhoz (a Kozloduj- és a Bohunice-program), valamint az Európai Bizottság saját nukleáris létesítményeiben keletkezett kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezeléséhez, továbbá e létesítmények leszereléséhez, amely keretösszeg elsődleges referenciaösszegként (az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács között 2013. december 2-án a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról kötött intézményközi megállapodás 30 17. pontjában meghatározott értelemben) szolgál az Európai Parlament és az Európai Tanács számára az éves költségvetési eljárás során.

(11)Az említett programra az (EU, Euratom) rendelet [az új költségvetési rendelet] 31 (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja a költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(12)A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 32 , a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel 33 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 34 és az (EU) 2017/1939 rendelettel 35 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 36 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(13)Ez a rendelet nem befolyásolja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatott, esetleges jövőbeli állami támogatásokkal kapcsolatos eljárások eredményét.

(14)A programnak odaítélt előirányzatok összegei, a programozási időszak, valamint a pénzeszközöknek az említett tevékenységek közötti elosztása a félidős értékelés és a záró értékelő jelentés eredményei alapján felülvizsgálat tárgyát képezheti. Tovább növelhető a költségvetés kezelésének rugalmassága a források különböző intézkedések közötti átcsoportosításával, amikor és amennyire erre az adott intézkedéshez szükség van.

(15)A program feladata ezenfelül a leszerelési folyamat során gyűjtött ismeretek terjesztése az Unióban, mivel így érhető el a lehető legnagyobb uniós hozzáadott érték és garantálható a dolgozók és a lakosság biztonságának növelése.

(16)Az e rendelet hatálya alá tartozó atomerőművek leszereléséhez - a lehető legnagyobb hatékonyság és biztonság garantálása érdekében - az elérhető legjobb műszaki szakértői hátteret kell igénybe venni, kellő figyelmet fordítva a leszerelés által érintett létesítmények természetére és technológiai jellemzőire, és így a legjobb nemzetközi gyakorlatokra is tekintettel.

(17)Annak érdekében, hogy az e rendeletben odaítélt uniós támogatás a legnagyobb hozzáadott értéket teremtse, a Bizottság, Bulgária és Szlovákia gondoskodni fog a leszerelési folyamat alakulásának hatékony nyomon követéséről és ellenőrzéséről, jóllehet a leszerelésért a felelősség végső soron az érintett két tagállamot terheli. Ez magában foglalja a teljesítmény hatékony mérését, valamint szükség esetén korrekciós intézkedések bevezetését.

(18)A jogalkotás minőségének javítására vonatkozó intézményközi megállapodás (2016. április 13.) 22. és 23. bekezdése értelmében a programot a konkrét nyomonkövetési követelmények segítségével gyűjtött információk alapján kell értékelni, és el kell kerülni a túlszabályozást és a (különösen a tagállamokat érintő) adminisztrációs terhek felesleges növelését. Ezek a követelmények szükség esetén mérhető mutatókat is tartalmazhatnak, amelyek alkalmasak lehetnek a program tényleges hatékonyságának kiértékelésére.

(19)A Kozloduj-program és Bohunice-program alatti tevékenységeknek az 1368/2013/Euratom tanácsi rendeletben Bulgária és Szlovákia által benyújtott leszerelési terv által meghatározott határokon belülre kell tartozniuk. Ezek a tervek meghatározták a programok hatókörét, a leszereléssel elérni kívánt végállapotot, valamint a leszerelés végső dátumait; tartalmazzák a leszereléshez szükséges tevékenységeket, ezek menetrendjét, költségeit, valamint a szükséges emberi erőforrásokat.

(20)A Kozloduj- és a Bohunice-programok intézkedéseit az EU és Bulgária, valamint Szlovákia közös finanszírozásával kell megvalósítani. Az Európai Unió által biztosított társfinanszírozás felső határértékét a korábbi programok során kialakított társfinanszírozási gyakorlatoknak megfelelően meg kell határozni.

(21)Az 1368/2013/Euratom tanácsi rendeletet 37 hatályon kívül kell helyezni.

(22)E rendelet kellően figyelembe veszi az atomerőművek leszereléséhez Bulgáriának, Litvániának és Szlovákiának nyújtott uniós pénzügyi támogatásról szóló 22/2016. sz. számvevőszéki különjelentést, az abban foglalt ajánlásokat, valamint a Bizottság válaszát.

(23)Annak érdekében, hogy ezen rendelet 3. cikkének végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, indokolt végrehajtási hatásköröket ruházni a Bizottságra. Az említett hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 38 megfelelően kell gyakorolni.

(24)E rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(25)Tekintettel arra, hogy milyen fontos az éghajlatváltozás elleni küzdelem, és ennek keretében az Európai Unió által a párizsi megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése, valamint az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése, a program hozzájárul az éghajlat-politikai célok érvényesítéséhez az EU szakpolitikájában, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés 25%-a éghajlat-politikai célok megvalósítására fordítsuk. A program előkészítése és megvalósítása során meg fog történni az e szempontokból releváns tevékenységek azonosítása, amelyekről a félidős értékelés során ismét értékelés készül.

(26)Az e rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Ennek részeként figyelembe kell venni az egyösszegű támogatások, az átalányalapú kifizetések és az egységárak alkalmazásának hasznosságát, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében szereplő költségekhez nem kapcsolódó finanszírozási intézkedéseket is,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a „nukleáris létesítmények leszerelését és a radioaktív hulladék kezelését“ célzó dedikált finanszírozási programot (a „program“), amely az aktuális állapot alapján meghatározott igényekre összpontosít. A program a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretrendszer időtartama alatt támogatást nyújt Bulgáriának és Szlovákiának első generációs atomreaktoraik leszereléséhez, valamint az Európai Bizottság saját tulajdonú, a Közös Kutatóközpont (JRC) alá tartozó nukleáris létesítményeire vonatkozó leszerelési folyamatok és a radioaktív hulladékok kezeléséhez.

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az Európai Atomenergia-közösség (a „közösség“) által biztosított finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„leszerelés”: azok az adminisztratív és technikai intézkedések, amelyek lehetővé teszik egy adott létesítmény szabályozói ellenőrzés alól való részleges vagy teljes kivonását, és céljuk a lakosság és a környezet hosszú távú védelme, ideértve az anyagokban és a létesítményekben található reziduális radionuklidok szintjének csökkentését is;

2.„leszerelési terv”: a tervezett leszerelésről részletes információkat tartalmazó dokumentum, amely lefedi a következőket: a választott leszerelési stratégiát; a leszerelési intézkedések ütemtervét, típusát és sorrendjét; az alkalmazni kívánt hulladékgazdálkodási stratégiát, ideértve a szabályozás alóli kivonást is; a javasolt végső állapotot; a leszerelés során keletkező hulladék tárolását és végleges elhelyezését; a leszerelés időkeretét; a leszerelés teljes megvalósításához szükséges költségbecsléseket; és a célkitűzéseket, a várt eredményeket, a mérföldköveket, ezek céldátumát, valamint a megfelelő fő teljesítménymutatókat, köztük a keletkezett értéken alapuló mutatókat. A tervet a nukleáris létesítmény engedélyének jogosultja készíti el, és megjelenik a többéves munkaprogramban is;

3.„Bohunice-program“: a program azon része, amely a Szlovákiában, Jaslovské Bohunice közelében található Bohunice V1 atomerőmű 1. és 2. reaktorblokkjának nukleáris leszerelését valósítja meg;

4.„Kozloduj-program“: a program azon része, amely a Bulgáriában, Kozloduj közelében található Kozloduj atomerőmű 1., 2., 3., és 4. reaktorblokkjának nukleáris leszerelését valósítja meg;

5.„JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programja”: a program azon része, amely az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontért (JRC) felelős főigazgatósága által üzemeltetett telephelyeinek nukleáris leszerelésével és a telephelyeken tárolt radioaktív hulladékok kezelésével foglalkozik.

3. cikk
A program célkitűzései

(1)A program általános célja, hogy az azonosított igényeknek megfelelően finanszírozást nyújtson a nukleáris létesítmények leszereléséhez és a radioaktív hulladékok kezeléséhez.

(2)A 2021–2027-es időszakra vonatkozó aktuális igények alapján a program célja különösen Bulgária és Szlovákia támogatása a kozloduji leszerelési program illetve a bohunicei leszerelési program végrehajtásában, különös tekintettel azok sugárbiztonsággal kapcsolatos kihívásainak leküzdésére, valamint a JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programjának támogatása, továbbá a nukleáris leszerelésről szerzett ismeretek széles körű elterjedésének biztosítása az összes tagállamban.

Az egyedi célkitűzések a következők:

a)a releváns leszerelési tervekkel összhangban a Kozloduj és a Bohunice atomerőművek reaktorainak leszerelése és sugármentesítése, valamint ezek szabályozói ellenőrzés alól való kivonása;

b)az Európai Bizottság nukleáris telephelyein található nukleáris létesítmények lebontását és sugármentesítését célzó leszerelési terv támogatása, valamint az azokhoz kapcsolódó nukleáris kötelezettségek átadása a JRC létesítményeinek otthont adó tagállamoknak;

c)kapcsolatok és információcsere kialakítása az uniós érdekelt felek között a nukleáris leszerelés területén potenciális uniós szinergiák létrehozása céljából.

(3)Az egyedi célkitűzések részletes leírását az I., II. és III. melléklet tartalmazza. A 10. cikkben említett értékelés eredményei alapján a 12. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően az Európai Bizottság végrehajtási aktusok révén módosíthatja az I. és a II. mellékletet.

4. cikk
Költségvetés

(1)A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 466 000 000 EUR.

(2)Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő:

a)63 000 000 EUR a Kozloduj-program keretében megvalósított intézkedésekre;

b)55 000 000 EUR a Bohunice-program keretében megvalósított intézkedésekre;

c)348 000 000 EUR a JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programjának keretében megvalósított intézkedésekre.

(3)Az (1) bekezdésben említett összeg fedezheti a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtást, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedéseket, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket.

(4)Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.

5. cikk
Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervekkel.

(2)A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában nyújthat finanszírozást.

6. cikk
Támogatható intézkedések

Kizárólag az 3. cikkben és az I., II. és III. mellékletben leírt célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók.

7. cikk
Társfinanszírozási arányok

A program az I. és a II. mellékletben meghatározott maximális arányban biztosíthat finanszírozást a tevékenységek támogatható költségeihez. A Kozloduj- és a Bohunice-programban a maximális uniós társfinanszírozási arány nem haladhatja meg az 50%-ot. A fennmaradó társfinanszírozási összeget Bulgáriának és Szlovákiának kell biztosítania.

8. cikk
Munkaprogramok

(1)A Kozloduj-programot és a Bohunice-programot a költségvetési rendelet 110. cikke szerinti többéves munkaprogramok által kell végrehajtani. Ezeknek a többéves munkaprogramoknak tükrözniük kell a leszerelési tervet, és ez szolgál kiindulási alapul a program nyomon követéséhez és értékeléséhez.

(2)A JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programját a Közös Kutatóközpont átszervezéséről szóló 96/282/Euratom bizottsági határozat 4. cikkében meghatározott eljárás szerinti többéves munkaprogramok által kell végrehajtani.

9. cikk
Nyomon követés és jelentéstétel

(1)A 3. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a IV. melléklet tartalmazza.

(2)A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és (adott esetben) a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(3)A Bizottság minden év végén elkészíti a munka végrehajtása terén az előző években elért eredményekről szóló jelentést, és benyújtja azt az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak.

10. cikk
Értékelés

(1)Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb az 1. cikkben meghatározott időszak kezdetét követő négy évvel kell elvégezni. Az időközi értékelésnek ki kell terjednie a 8. cikkben említett többéves munkaprogramra alkalmazható módosítások körére is.

(3)A program végrehajtásának végén, de legkésőbb e rendelet 1. cikkében meghatározott időszak végét követő öt évvel az Európai Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(4)Az Európai Bizottság az értékelések következtetéseit - saját észrevételeivel együtt - megküldi az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak.

11. cikk
Ellenőrzések

A költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós és nemzeti hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik.

12. cikk
Bizottság

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Amikor a bizottság szakvéleményét írásbeli eljárás keretében kell megkérni, az írásbeli eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a szakvélemény benyújtásához rendelkezésre álló határidőn belül a bizottság elnöke így dönt, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

13. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2) Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

14. cikk
Hatályon kívül helyezés

Az 1368/2013/Euratom rendelet hatályát veszti.

15. cikk
Átmeneti rendelkezések

(1)Ez a rendelet nem érinti az 1368/2013/Euratom rendelet szerinti tevékenységek folytatását vagy módosítását, és ez a rendelet továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak elődje, az 1368/2013/Euratom rendelet alapján a Kozloduj- és Bohunice-programok és az elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

16. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.E rendeletben hajóhossz alatt a hajó teljes hosszát kell érteni. II. FEJEZET

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Tanács rendelete a nukleáris létesítmények leszerelését és a radioaktív hulladékok kezelését célzó dedikált finanszírozási program létrehozásáról, valamint az 1368/2013/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

Nukleáris biztonság

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

 új intézkedés 

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 39  

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre 

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A program az Euratom-szerződés nukleáris biztonsági előírásainak betartását célozza.

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (különböző tényezőkből következhet, úgymint összehangolásból, jogbiztonságból, nagyobb hatékonyságból vagy kiegészítő jellegből származó előnyök). E pont értelmében „az uniós részvételből adódó többletérték” az az uniós részvételből adódó érték, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Európai uniós csatlakozásának feltételeként Bulgária és Szlovákia vállalta, hogy leállít, majd leszerel hat olyan szovjet tervezésű első generációs atomreaktort. Ezzel összefüggésben az EU az Euratom-szerződés 203. cikke keretében vállalta, hogy a leszereléshez pénzügyi támogatást nyújt. A leszerelés halad, de mind a mai napig tart, befejezése a szlovákiai Bohunicében 2025-re, a bulgáriai Kozlodujban 2030-ra várható. Az Uniónak érdeke, hogy továbbra is nyújtson pénzügyi támogatást a leszereléshez, és ezáltal segítse a műveletek lehető legnagyobb biztonság melletti megvalósítását. A program jelentős és hosszú időre szóló támogatást nyújt a munkavállalók és a népesség egészségének védelméhez, a környezetkárosodás megelőzéséhez, valamint a nukleáris biztonság és a nukleáris védettség szintjének tényleges javulásához.

Emellett az Európai Bizottság nukleáris létesítmények tulajdonosaként a JRC-n keresztül köteles leszerelni a JRC négy telephelyén található elavult és a jelenleg üzemben lévő, de jövőben elavuló nukleáris létesítményeket. Ennek a kötelezettségnek része a nukleáris anyagok kezelése is.

A JRC leszerelés folyamata az 1999-es „leszerelési és hulladékgazdálkodási programmal” vette kezdetét. A program folytatása nem csupán a nukleáris létesítmények tulajdonosára vonatkozó kötelezettség teljesítése, valamint a releváns nemzeti és uniós jogszabályok betartása miatt fontos, hanem azért is, mivel uniós szinten is jelentős ismeretek megszerzésére nyújt lehetőséget. A JRC a tulajdonában lévő számos különböző kísérleti nukleáris létesítmény (például kutatási reaktorok, forró kamrák, radiokémiai laboratóriumok) leszerelése során szerzett ismereteket megosztja a tagállamokkal. A program az „egzotikus“ nukleáris anyagok biztonságos kezelésére alkalmas innovatív technológiák alkalmazására, valamint a múltban felgyűlt hulladék kinyerésére és kezelésére is lehetőséget nyújt, így hozzájárul a szabványosításhoz és a bevált gyakorlatok lefektetéséhez. A JRC folytatja kutatási és oktatási programját, amelynek részét képezik a leszerelés alatt álló nukleáris létesítményekbe tett látogatások.

Megvan rá az esély, hogy a program az EU-n belüli viszonyítási alapként szolgáljon az irányítási és igazgatási kihívások és a nukleáris leszereléshez tartozó technológia problémák leküzdése terén.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A Kozloduj-program és a Bohunice-program

Az atomerőművek leszerelését segítő támogatási programok félidős értékelését elvégezték. A félidős értékelés számba vette és felmérte az eredményeket és a hatásokat, az erőforrások felhasználásának hatékonyságát, valamint a teremtett uniós hozzáadott értéket. Az Európai Bizottság a félidős értékeléshez a legfontosabb érdekelt felek (azaz a minisztériumok, végrehajtó szervezetek, leszerelési vállalkozók, az atomerőművek leszerelését segítő támogatási program bizottságának tagjai) széles körének bevonásával számos releváns információt és adatot gyűjtött össze.

Az atomerőművek leszerelését segítő támogatási programok félidős értékeléséből levont következtetések a következő módon foglalhatók össze:

Koherencia az uniós szakpolitikákkal. Az uniós támogatás garantálja, hogy Bulgária és Szlovákia folyamatosan dolgozhasson a leszerelési stratégia megvalósításán, és megakadályozza, hogy ez indokolatlanul nagy terheket rójon a jövőbeni generációkra, valamint történelmi okokra visszavezethetően a többi tagállam felelősségévé teszi, hogy megfelelő pénzügyi erőforrásokat biztosítsanak a nukleáris leszereléshez és a radioaktív hulladékok leszereléséhez. A Bulgáriára vonatkozó leszerelési stratégia 2013-ban az aktuális többéves pénzügyi keretre való felkészülés jegyében módosult: az új terv hét évvel, 2037-ről 2030-ra előrébb hozta a program befejezésének dátumát.

Előrehaladás. Bulgária és Szlovákia hatékonyan és eredményesen, az alapvető terveknek megfelelően halad a reaktorok leszerelésével.

Biztonság. Az aktuális többéves pénzügyi keret által biztosított uniós finanszírozás révén jelentősen magasabb biztonsági szint lesz elérhető a nukleáris telephelyeken.

Pénzügyi támogatás. A fennmaradó finanszírozási rés a 2020-ra vonatkozó időszakban mind Bulgária, mind Szlovákia esetében mintegy 80-90 millió EUR tagállamonként.

Nemzeti hozzájárulás. A nemzeti hozzájárulás elért mértéke megfelelőnek látszik az elvárt hatékonyság fenntartására; a jogalap azonban nem fekteti le egyértelműen a társfinanszírozás szabályait, az ebből fakadó bizonytalanságokat meg kell szüntetni. Ezenfelül az elemzés bemutatta, hogy a nemzeti hozzájárulás növelése szükséges, de ez önmagában nem nyújt elegendő ösztönzést a leszerelés időszerű és hatékony megvalósításához. Ezen a téren a kockázatok (költségtúllépések, késések) az érintett tagállamoknak való explicit átadása hatékonyabb lenne. A jelenlegi többéves pénzügyi keret az erre alkalmas területeken ezt már bizonyos mértékig meg is valósította.

Irányítás. Az irányítás megvalósítása garantálta a programok hatékony és eredményes megvalósítását, és sikeresen megoldotta a nemzeti hozzájárulással kapcsolatban említett bizonytalanságok által okozott problémákat.

Célok. A 2020 után nyújtott finanszírozásnak egyértelmű biztonsági célokhoz kell kötődnie, ezek megvalósulását pedig dedikált teljesítménymutatókkal kell ellenőrizni.

Megszerzett ismeretek. A Kozdoluj- és a Bohunice-program megvalósítása során szerzett tapasztalatok erős ismereti alapot biztosítanak az Európai Unió számára a VVER típusú reaktorokat (ilyenek találhatók Csehországban, Magyarországon, Németországban és Finnországban) érintő jövőbeni leszerelési programokhoz. Ezek az uniós társfinanszírozással megvalósított programok (köztük a litvániai Ignalina-program) kiváló referenciául szolgálhatnak az irányítással kapcsolatos kérdések és a szervezeti intézkedések (például a költségbecslési módszerek vagy a tervezés) lebonyolítása terén.

A JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programja

A JRC rendszeresen, független külső szakértői segítséggel (a programhoz tartozó szakértői csoport, külső tanácsadók) ellenőrzi az elért eredményeket és teljesítményt. A leszerelési és hulladékgazdálkodási program természetéből fakadó kockázatok (például a késésekkel és az erőforrásokkal kapcsolatos kockázatok) miatt a Belső Ellenőrzési Szolgálat az aktuális többéves pénzügyi keretidőszakban kétszer is ellenőrzést végzett a programon, ezek közül a másodikat a közelmúltban indították el.

Alább összefoglaljuk ezek főbb eredményeit és javaslatait, valamint a JRC által tett válaszintézkedéseket.

A leszerelési és hulladékgazdálkodási szakértői csoport folyamatos technikai tanácsadása

A leszerelési és hulladékgazdálkodási program irányításában a JRC-nek rendszeresen tanácsokat nyújt egy független európai leszerelési szakértőkből álló csoport (amely évente legalább kétszer, de szükség esetén ad hoc jelleggel többször is ülésezik). A szakértői csoport a leszerelési tevékenységek és a radioaktív hulladékok kezelésének stratégiájára, az elérhető technológiai megoldásokra, a szervezés technikai szempontjaira és a program más releváns aspektusaira vonatkozóan ad tanácsokat.

A külső ellenőrzések és a múltbéli auditok eredményei

A program előrehaladását és költségvetését független szakértők rendszeresen ellenőrzik. A szakértők hangsúlyozták, mennyire fontos a hulladék várható mennyiségének pontos felmérése, és arra biztatták a JRC-t, hogy térképezzen fel olyan igazgatási és technikai megoldásokat, amelyekkel korlátozható a hulladék mennyisége, és a lehető legjobban csökkenthetők a hulladék jövőbeni végleges elhelyezésének költségeivel kapcsolatos bizonytalanságok.

2014/2015-ben a Belső Ellenőrzési Szolgálat a leszerelési és hulladékgazdálkodási program pénzügyi aspektusait auditálta. Az ellenőrzés megállapította, hogy az aktuális operatív felépítés ésszerű rövid távú megbízhatóságot nyújt a JRC célkitűzéseinek megvalósítására. Ez a rövid távú biztosíték azonban nem elegendő egy ilyen hosszú távú és összetett program igényeinek lefedésére. Más javaslatok mellett a Belső Ellenőrzési Szolgálat megerősített a rendszeres és részletes ellenőrzések szükségességét, amelyeknek különösen a leszerelési költségvetésre, az állandó költségek felmérésére és az aktuális becslések pontosságának javítására kell összpontosítaniuk. A Belső Ellenőrzési Szolgálat emellett az emberi erőforrások területének középtávú tervezési igényeit is megvizsgálta.

2018-ban új ellenőrzés indult. Az előzetes eredmények alapján az egyik legnagyobb azonosított kockázat az volt, hogy a 2021 és 2060 között tervezett tevékenységek körében gyakori a váltakozás, ami valószínűleg nem kompatibilis az éves átalány típusú költségvetéssel. Az operatív leszerelési és hulladékgazdálkodási program keretében végzett, több JRC-telephelyet lefedő tevékenységek számának növekedése befolyással lesz az általános igazgatási stratégiára, valamint több belső erőforrást igényel majd a JRC-től. A kiadások gyakran változó, kiszámíthatatlan jellege megnehezíti a költségvetés kezelését.

A közelmúltban megvalósított fejlesztések

A költségbecslésekre vonatkozó javaslatok alapján, valamint a JRC-Karlsruhe és a JRC-Petten telephelyeken hamarosan induló leszerelési tevékenységek fényében a JRC-telephelyek külső tanácsadók bevonásával részletesebb felméréseket készített hulladékleltárukról, és átdolgozták a leszerelési terveiket. A különböző telephelyek esetében várható költségek meghatározása érdekében a JRC a közelmúltban a leszerelési költségek becslésére vonatkozóan kapott belső javaslatok alapján harmonizált megközelítést alkalmazott. Az új költségvetési előrejelzés (2017. december) előre nem látható kiadásokkal számol, amelyek mértékét a kérdéses tevékenységekhez kapcsolódó bizonytalanság szintje, valamint a különböző telephelyeken uralkodó külső feltételek határozzák meg. Az új stratégiát és költségvetési előrejelzést a folyamat végén (2017) a leszerelési és hulladékgazdálkodási program szakértői csoportja is véleményezte, és pozitív eredményre jutott.

A különböző telephelyeken végzett műveletek időszerűségét és költségbecsléseit azonban számos előre nem látható tényező befolyásolja. A folyamat időszerű lezárása nagyban függ a létesítményeknek otthont adó tagállamoktól; ezért az Európai Bizottság szolgálatai széles körben együttműködnek a JRC-vel, hogy azonosítsák a program megvalósításához tartozó irányítás és az igazgatás terén elérhető fejlődési lehetőségeket.

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Egyéb rendelkezésre álló uniós eszközöket, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), az Európai Szociális Alap Pluszt (ESZA+) és a Kohéziós Alapot is be lehet vetni a Kozloduj- és a Bohunice-régióban a két nukleáris leszerelési programmal való komplementaritás elérése érdekében. Ezek az alapok például támogathatnának a kapcsolódó társadalmi és gazdasági átmenetet elősegítő intézkedéseket, többek között az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata terén, valamint más, a sugárbiztonsági folyamatokhoz nem kapcsolódó tevékenységeket. Ezzel ezek az alapok új tevékenységeket vezethetnének be az érintett régiókban, és a helyben elérhető szakértelmet felhasználva ösztönözhetnék a munkahelyteremtést, a fenntartható növekedést és az innovációt. Ugyanígy érdemes lesz szinergiákat kialakítani a kilencedik keretprogrammal (FP9) és/vagy az Euratom kutatási és képzési programjával is olyan területeken, mint a technológiafejlesztés és tesztelés, valamint a képzés és az oktatás.

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

 határozott időtartam

   hatályban 2021 és 2027 között

   Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2021-tól 2033-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

 határozatlan időtartam

Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/től ÉÉÉÉ-ig,

azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 40  

 A Bizottság általi közvetlen irányítás

a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

   végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a Kozloduj- és a Bohunice-program esetében, a következők megbízása a költségvetés-végrehajtási feladatokkal:

harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

az EBB és az Európai Beruházási Alap

a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;

közjogi szervek

magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programot közvetlen irányítással valósítják meg.

A Kozloduj- és a Bohunice-program esetében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank a múltbéli végrehajtási szerv. A Kozloduj-program esetében továbbra is az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank marad a végrehajtás felelőse.

A 2014–2020-as többéves pénzügyi keret a Szlovák Innovációs és Energiaügynökséget (SIEA) teszi meg a Bohunice-program új pillérértékelésen átesett végrehajtási szervnek a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre nézve.

2.E rendeletben hajóhossz alatt a hajó teljes hosszát kell érteni. II. FEJEZET

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

A Kozloduj-program és a Bohunice-program

Az Európai Bizottság a programok megvalósítását a pillérértékelésen átesett végrehajtó szervekkel kötött hatáskör-átruházási megállapodásokon keresztül, valamint dokumentumalapú vizsgálatok segítségével követi nyomon. Az Európai Bizottság rendszeresen végez tematikus ellenőrzéseket is a kockázati felülvizsgálatok alapján.

A tényleges előrehaladás és teljesítmény értékelésére a megtermeltérték-menedzsment eszköz is rendelkezésre áll.

A nyomonkövetési tevékenységekben a tagállam is részt vesz a monitoringbizottságon keresztül, amelynek társelnökei az Európai Bizottság képviselője és a programkoordinátor (miniszterhelyettes vagy államtitkár). E bizottságok egyik legfontosabb feladata a félévente elkészítendő nyomonkövetési jelentések felülvizsgálata és jóváhagyása.

Az Európai Bizottság tisztviselői évente kétszer helyszíni szemlét végeznek, és ellenőrzik a tevékenységek fizikai előrehaladását.

Legkésőbb 2024-ig el kell végezni az időközi értékelést.

Legkésőbb 2032-ig el kell végezni a végső értékelést.

A JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programja

A leszerelési és hulladékgazdálkodási programot a Bizottságnak kell végrehajtania. A JRC egy magas szintű irányítócsoport segítségével felügyeli és irányítja a programot, amely a JRC felső vezetésének tagjaiból áll, és évente háromszor ülésezik. Az ülések során meghozzák a stratégiai döntéseket, kitűzik a célokat, és nyomon követik a program előrehaladását.

A magas szintű irányítócsoport munkáját az operatív irányítócsoport támogatja, amelyet a leszerelési és hulladékgazdálkodási program telephelyi szakmai képviselői, valamint a jogi és a pénzügyi igazgatóságok képviselői alkotnak. A csoport évente háromszor ülésezik. Feladata a technikai, jogi, pénzügyi és közbeszerzési feladatok zökkenőmentes megvalósítása. A csoport felügyeli a technikai előrehaladást és a költségvetést.

Az Európai Parlament 1999-es állásfoglalásával összhangban (COM(1999)–114–C5-0214/1999–1999/2169(COS)) a JRC-nek a leszerelési és hulladékgazdálkodási program kezdetétől fogva tanácsot ad egy független európai leszerelési szakértőkből álló csoport, a leszerelési és hulladékgazdálkodási program szakértői csoportja. A szakértői csoport a leszerelési tevékenységek és a hulladékok kezelésének stratégiájára, az elérhető technológiai megoldásokra, a szervezés technikai szempontjaira és a program más releváns aspektusaira vonatkozóan ad tanácsokat.

Az Európai Bizottság a leszerelési és hulladékgazdálkodási program kezdete óta rendszeres jelentéseket küld az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a program előrehaladásáról, amelyek alapján előre lehet jelezni a költségvetési igényeket (2004, 2008 és 2013).

A JRC ezenfelül évente jelentést küld a félidős célokról és az elért eredményekről (JRC igazgatási terv, JRC tevékenységi jelentés).

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Az irányítási mód(ok), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

A Kozloduj-program és a Bohunice-program

A nukleáris létesítmények leszerelését támogató program (NDAP) félidős értékelésének eredménye az volt, hogy a jelenlegi irányítási kialakítás bizonyítottan garantálja a program hatékony és eredményes megvalósítását. A sikerhez főként a következő tényezők járulnak hozzá: a szerepkörök és feladatok egyértelmű meghatározása, valamint a megerősített nyomonkövetési keret.

A JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programja

A külső ellenőrzések és auditok megállapították, hogy a program indítása óta a külső és belső korlátozások ellenére jelentős eredményeket ért el. Az Európai Bizottság szolgálatai által elvégzett belső eszmecsere megállapította, hogy hasznos lehet, ha a JRC leszerelési programját egy, a leszerelésre vonatkozó pénzügyi program alá rendelnék, amely egyben lefedi a Kozloduj- és a Bohunice-programokat is. Így a más leszerelési programokkal való szinergiákat is ki lehetne aknázni, és tudásmegosztásra is lenne lehetőség.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információ

A Kozloduj-program és a Bohunice-program

A programok megvalósításával kapcsolatos kockázatokat a dokumentumalapú ellenőrzések, a félévente elvégzett helyszíni nyomonkövetési vizsgálatok, külső ellenőrzések, valamint a késések és többletköltségek korai észlelésére alkalmas megtermeltérték-menedzsment segítségével veszik számba. Ezt követi a kockázatok kvantitatív megközelítésű eljárással végzett kiértékelése. A kockázatok nyilvántartását és az ahhoz kapcsolódó tevékenységeket legalább évente kétszer ellenőrizik és frissítik. A projektek megvalósításával kapcsolatos legkomolyabb kockázatokat a végrehajtó szervek és a kedvezményezettek meglévő kockázatkezelési rendszereivel párhuzamosan követik.

A kockázatok felülvizsgálata lehetővé teszi a kockázatokon alapuló nyomonkövetési és irányítási megközelítés kidolgozását, amelynek köszönhetően lehetővé válik a jelentési kötelezettségek folyamatos, a kockázatokkal érintett területeknek megfelelő alakítása, a nyomonkövetési kiküldetések prioritásainak meghatározása, valamint további tematikus ellenőrzések megvalósítása.

A JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programja

A JRC kockázati nyilvántartásában azonosított és rögzített legkomolyabb kockázatot a projektek megvalósításában tapasztalható késések jelentik.

Ezeket a kockázatokat az alábbi intézkedésekkel lehet csökkenteni vagy enyhíteni:

- a megtermeltérték-menedzsment használata, amely lehetővé teszi a késések korai észlelését, és így a szükséges lépések időszerű megtételét;

- A magas szintű és az operatív irányítóbizottságok évi háromszori ülésén megvalósított nyomon követés telephelyi kiszállásokkal kombinálva a program előrehaladásának szigorú ellenőrzése érdekében;

- a JRC kockázati nyilvántartásának kombinálása egy negyedéves kockázatelemzési folyamattal, amely szorosan nyomon követi a legkomolyabb kockázatokat, valamint szükség esetén lehetőséget ad tematikus ellenőrzések elvégzésére.

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

A Kozloduj-program és a Bohunice-program

Az Energiaügyi Főigazgatóság a legrelevánsabb kulcsfontosságú mutatók és az ellenőrzési eredmények vizsgálatával kiértékelte az ellenőrző rendszer költséghatékonyságát és eredményességét, és a 2017-es évre nézve pozitív eredményre jutott. A következő többéves pénzügyi keret hasonló feltételeket teremt majd a program számára.

A költséghatékonysági mutató kialakításánál figyelembe vettük az Európai Bizottság által a különböző szervezeteknél megvalósított felügyelet költségeit (a közvetlenül ezekhez a feladatokhoz kirendelt dolgozók munkaidejének, valamint a releváns felügyeleti feladatokhoz tartozó szerződések költségeit).

2017-re nézve a becsült összevont költséghatékonysági mutató (amely az összes megbízott szervezetet figyelembe veszi) stabil maradt.

A nukleáris leszerelést segítő szervek (EBRD, SIEA) ellenőrzési költségeiben tapasztalható variációk tükrözik a szlovák nemzeti megvalósítási csatornákra való folyamatos áttérést, és a program ebből eredő magasabb szintű ellenőrzését és nyomon követését.

A 2016-os és korábbi becslésekbe az atomerőművek leszerelését segítő támogatási programokkal megbízott szerveknek kifizetett díjakat is beleszámították. Ezek a díjak most az alábbiakban feltüntetett szervezeti szintű költségek között szerepelnek, de a konzisztencia érdekében az ellenőrzési költségek arányszámának számításánál is figyelembe vettük őket.

Szervezet

Ellenőrzési költségek az Európai Bizottság szintjén

Ellenőrzött összeg

EBRD

0,32 millió EUR
(+ 2,14 millió EUR értékben kifizetett díjak)

239,8 millió EUR

SIEA

0,13 millió EUR
(+ 0,84 millió EUR értékben kifizetett díjak)

26,72 millió EUR

A hibakockázat becsült mértéke 0,5%. 2017-ben az Energiaügyi Főigazgatóság tematikus ellenőrzést hajtott végre a végrehajtó szervek beszerzési eljárásaival kapcsolatban, amely pozitív eredménnyel zárult.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A Kozloduj-program és a Bohunice-program

Az Energiaügyi Főigazgatóság 2013 novembere óta saját fejlesztésű csalás elleni stratégiáját használja, amely az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) módszertanában szereplő útmutatásokon alapul. A stratégiát 2015 októberében (a 2016–2017-es időszakra vonatkozóan) és 2017 decemberében (a 2018–2019-es időszakra vonatkozóan) frissítették. A stratégia megfelel az átdolgozott belső ellenőrzési keretrendszernek (C(2017) 23730). Az Energiaügyi Főigazgatóság célja, hogy kétévente frissítse csalás elleni stratégiáját.

A jelenlegi stratégia lényege, hogy a sebezhetőségi elemzésekre építve meghatározza a kifejezetten az Energiaügyi Főigazgatóságra vonatkozó csalási kockázatokat, és szélesebb kontextusba helyezze azokat. Az értékelés megállapította, hogy az Energiaügyi Főigazgatóságot csupán alacsony-közepes csalási kockázatok fenyegetik, tehát nem tárt fel jelentős vagy kritikus kockázatokat.

A tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét garantálni hivatott ellenőrzéseket egy, a stratégiához csatolt cselekvési terv egészíti ki.

A cselekvési terv célja különösen az alábbiak biztosítása:

A csalás gyanújának bejelentését és kezelését meghatározó belső szabályok megléte;

A csalás elleni tevékenységekhez kapcsolódó felelősségi körök egyértelmű elosztása az egységek és a funkciók között;

A potenciális csalási kockázatok bevonása az irányítási terv keretében végzett éves kockázatfelmérési gyakorlatba.

·Rendszeres részvétel a Csalásmegelőzési és -felderítési Hálózat és a Csalások és Szabálytalanságok Bizottsága ülésein, valamint kapcsolattartás a többi főigazgatósággal és szolgálattal;

·A helyi csalásellenes kapcsolattartó funkció betöltése az adott kutatási család közös cselekvési tervének megfelelően;

·Jó együttműködés fenntartása az Európai Csalás Elleni Hivatallal.

Az előző, 2017-re vonatkozó csalás elleni cselekvési terv megvalósítása sikeres volt. Az Energiaügyi Főigazgatóság csalás elleni stratégiái felismerték a jelentőségét a személyzet felkészültségének és a végrehajtó szervekkel kialakított kapcsolatnak, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Bizottság, illetve az Energiaügyi Főigazgatóság és a kutatási családhoz tartozó többi főigazgatóság közötti együttműködési keret fejlesztésének. A stratégia megvalósítását nyomon követik, és évente legalább kétszer jelentést tesznek róla az Energiaügyi Főigazgatóság vezetésének.

A stratégia fenntartásával és frissítésével, a vezetés felé tett jelentések rendszerességével, valamint a személyzet felkészültségének növelésével kapcsolatos mutatók bizonyítják, hogy a stratégia hatékony eszközt nyújt a csalás megelőzéséhez és észleléséhez, ugyanakkor rámutatnak, hogy a továbbiakban állandósítani kell a személyzet felkészültségének növelése érdekében tett erőfeszítéseket. A 2016–2017-es időszakban kidolgoztunk egy kifejezetten az Energiaügyi Főigazgatóság főbb tevékenységeire és szakpolitikai céljaira szabott felkészültségnövelési programot. 2017-ben a kezdeményezések főként a célzott megbeszélésekre és sebezhetőségi értékeléssel foglalkozó munkaértekezletekre összpontosítottak. A csalások megelőzéséről a belső használatra készült, ellenőrzésről szóló hírlevélben is gyakran szó esett. Egy erre a célra létrehozott Intranet-oldalon elérhető volt egy információs csomag.

A JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programja

A költségvetési rendelet és az alkalmazási szabályzat értelmében a JRC az előzetes és az utólagos vizsgálatok elvégzéséhez létrehozott egy közbeszerzési tanácsadó csoportot, amely a főigazgató-helyettes alá tartozik. Ez a csoport végzi el a közbeszerzési eljárások jogi és szabályozási aspektusainak előzetes kontrollját, és a szerződés odaítélésére vonatkozó döntés előtt tanácsot ad azokról az átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek. A csoport által végzett ellenőrzések célja az Európai Bizottságra vonatkozó jogi és megítéléssel kapcsolatos kockázatok mérséklése. Ezek a kontrollok kiegészítik a pénzügyi és közbeszerezési egység és az erőforrás-kezelési egységek által végzett egyéb előzetes kontrollokat.

A JRC utólagos ellenőrzési stratégiája a telephelyek/szektorok szintjén megvalósított, reprezentatív, rétegzett mintavételi módszeren alapul. 2017-ben az utólagos ellenőrzés mintavétele alá 120 kifizetés és 59 kapcsolódó közbeszerzési iratcsomag esett, amelyek az adott év során vállalt jogi kötelezettségekre vonatkoztak. Az ellenőrzések javaslatait kiértékeljük, és megfelelő időtartamon belül megvalósítjuk.

A JRC csalás elleni stratégiáját az Európai Bizottság csalás elleni stratégiájának módosításának keretében 2017 decemberében frissítették, és ennek során figyelembe vették az Európai Csalás Elleni Hivatal legújabb módszereit.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret fejezete/fejezetei és a költségvetés javasolt új kiadási tétele/tételei

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás 
típusa

Hozzájárulás

1. szám
„Nukleáris létesítmények leszerelése és a radioaktív hulladékok kezelése“

diff./nem diff. 41

EFTA-országoktól 42

tagjelölt országoktól 43

harmadik országokból

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

5

Kozloduj-program [12.04.01]

Diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

5

Bohunice-program [12.04.02]

Diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

5

A JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programja [12.04.03]

Diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

5

A JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programja [12.01.02]

Nem diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése 44  

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

5

„Nukleáris létesítmények leszerelése és a radioaktív hulladékok kezelése“

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2027 után

ÖSSZESEN

Operatív előirányzatok

12.04.01 {Kozloduj-program}

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

9,000

9,000

9,000

9,000

9,000

9,000

9,000

-

63,000

Kifizetési előirányzatok

(2)

-

-

-

-

-

-

21,000

42,000

63,000

Operatív előirányzatok

12.04.02 {Bohunice-program}

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(3)

27,500

27,500

-

-

-

-

-

-

55,000

Kifizetési előirányzatok

(4)

-

-

27,500

27,500

-

-

-

-

55,000

Operatív előirányzatok

12.04.03 {A JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programja}

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(5)

44,545

45,436

46,345

47,272

48,217

49,181

50,167

-

331,163

Kifizetési előirányzatok

(6)

8,909

23,342

34,054

40,526

44,900

47,580

48,532

83,321

331,163

Operatív előirányzatok

ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(7) =
1+3+5

81,045

81,936

55,345

56,272

57,217

58,181

59,167

-

449,163

Kifizetési előirányzatok

(8) =
2+4+6

8,909

23,342

61,554

68,026

44,900

47,580

69,532

125,321

449,163

A programkeretből finanszírozott igazgatási előirányzatok 45  

12.01.02

Kötelezettségvállalási előirányzatok = kifizetési előirányzatok

(9)

2,265

2,310

2,356

2,404

2,451

2,500

2,551

16,837

A programkeretre szóló előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=7+9

83,310

84,246

57,701

58,676

59,668

60,681

61,718

466,000

Kifizetési előirányzatok

=8+9

11,174

25,652

63,910

70,430

47,351

50,080

72,083

125,321

466,000



A többéves pénzügyi keret
fejezete

7

„Igazgatási kiadások”

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályok V. mellékletébe) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE-ra.



millió EUR (három tizedesjegyig)

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2027 után

ÖSSZESEN

Humánerőforrás

1,001

1,001

1,001

1,573

2,574

3,289

4,004

14,443

Egyéb igazgatási kiadások

0,105

0,105

0,105

0,105

0,105

0,105

0,105

0,735

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

1,106

1,106

1,106

1,678

2,679

3,394

4,509

15,178

millió EUR (három tizedesjegyig)

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2027 után

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 
FEJEZETEIHEZ tartozó 
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

84,416

85,352

58,807

60,354

62,347

64,075

66,227

481,578

Kifizetési előirányzatok

12,280

26,758

65,016

72,108

50,030

53,474

76,592

125,321

481,578

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Évek

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 
7. FEJEZETE

Energiaügyi Főigazgatóság / JRC

Humánerőforrás

1,001

1,001

1,001

1,573

2,574

3,289

4,004

14,443

Egyéb igazgatási kiadások

0,105

0,105

0,105

0,105

0,105

0,105

0,105

0,735

A többéves pénzügyi keret 
7. FEJEZETÉNEK részösszege

1,106

1,106

1,106

1,678

2,679

3,394

4,109

15,178

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások 46  
 

JRC

Humánerőforrás

Egyéb igazgatási
kiadások

2,265

2,310

2,356

2,404

2,451

2,500

2,551

16,837

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások 
részösszege

2,265

2,310

2,356

2,404

2,451

2,500

2,551

16,837

ÖSSZESEN

3,371

3,416

3,462

4,082

5,130

5,894

7,060

32,015

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

A JRC esetében az igazgatási fejezetben a létszámtervben szereplő álláshelyeket ellensúlyozza a közvetlen kutatási cselekvések létszámtervének és a kapcsolódó költségvetési előirányzatnak azonos mértékű csökkentése.

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

   A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

Évek

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

•A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

A központban és a bizottsági képviseleteken

7

7

7

11

18

23

28

Küldöttségek

Kutatás

Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve: AC, AL, END, INT és JED  47

7 . fejezet:

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatokból finanszírozva 

- a központban

- a küldöttségeknél

A programkeretből finanszírozva  48

- a központban

- a küldöttségeknél

Kutatás

Egyéb (pontosítsa)

ÖSSZESEN

7

7

7

11

18

23

28

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

A JRC esetében az igazgatási fejezetben a létszámtervben szereplő álláshelyeket ellensúlyozza a közvetlen kutatási cselekvések létszámtervének és a kapcsolódó költségvetési előirányzatnak azonos mértékű csökkentése.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Kozloduj-program és Bohunice-program

A két program megvalósításának nyomon követése.

A JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programja

A program végrehajtásának nyomon követése

Külső munkatársak

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés:

   nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást

   előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Évek

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

ÖSSZESEN

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet 

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

   A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

-a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

-a javaslat más bevételre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel költségvetési tételhez van-e rendelve    

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:

A javaslat/kezdeményezés hatása 49

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

[…]

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

[…]

(1)    A petteni nukleáris létesítmény jelenlegi működtetési jogosultja az NRG nevű vállalat (amely orvosi célú radioaktív izotópok gyártásával foglalkozik), de a létesítmény tulajdonosaként az Európai Bizottság felelős a leszerelésért és a hulladékkezelésért.
(2)    HL L 236., 2003.9.23., 33. és 954. o.
(3)    HL L 157., 2005.6.21., 11. és 38. o.
(4)    „Ha a Közösség fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy a Közösség valamely célkitűzése megvalósuljon, és e szerződés nem biztosítja a szükséges hatáskört, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag meghozza a megfelelő rendelkezéseket.” (Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 203. cikke)
(5)    A Tanács 549/2007/Euratom rendelete (2007. május 14.) a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozásának feltételeiről szóló okmányhoz csatolt, a szlovákiai Bohunice V1 Atomerőmű 1. és 2. blokkjáról szóló 9. jegyzőkönyv végrehajtásáról (HL L 131., 2007.5.23., 1. o.)
(6)    A Tanács 1368/2013/Euratom rendelete (2013. december 13.) a bulgáriai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő támogatási programokhoz nyújtott uniós támogatásról (HL L 346., 2013.12.20., 1. o.)
(7)    2.1. cikk „A 2004–2006 közötti időszak folyamán a Közösség kiegészítő pénzügyi támogatást nyújt Szlovákiának a leszerelési erőfeszítések támogatására és a Bohunice V1 Atomerőmű 1. és 2. blokkjának leállításából és leszereléséből eredő következmények kezelésére.” (Csatlakozási okmány, 9. jegyzőkönyv – HL L 236., 2003.9.23., 954. o.)
(8)    30.2. cikk „A 2007–2009 közötti időszak folyamán a Közösség pénzügyi támogatást nyújt Bulgáriának a leszerelési erőfeszítések támogatására és a Kozloduj Atomerőmű 1–4. blokkjának leállításából és leszereléséből eredő következmények kezelésére.” (2005. évi csatlakozási okmány, A Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének feltételeiről és részletes szabályairól szóló jegyzőkönyv (HL L 157., 2005.6.21., 38. o.))
(9)    A Tanács 647/2010/Euratom rendelete (2010. július 13.) a bulgáriai Kozloduj atomerőmű 1-4-es blokkjának leszerelésével kapcsolatos uniós pénzügyi támogatásról (HL L 189., 2010.7.22., 9. o.)
(10)    „(1) A Bizottság a Tudományos és Műszaki Bizottsággal folytatott konzultációt követően létrehozza a Közös Nukleáris Kutatóközpontot. A kutatóközpont gondoskodik a kutatási programok és a Bizottság által kijelölt egyéb feladatok végrehajtásáról. Gondoskodik továbbá az atomenergia területén használatos egységes szakterminológia és az egységes mérési rendszer kialakításáról. A kutatóközpont létrehoz egy nukleáris mérésügyi hivatalt.    
(2) A kutatóközpont tevékenységei — földrajzi és funkcionális okokból — elkülönített létesítményekben végezhetők.” (Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 8. cikke)
(11)    A Közös Kutatóközpont által az Euratom-szerződés alapján végzett nukleáris tevékenységekből származó múltbeli kötelezettségekről – Elavult nukleáris létesítmények leszerelése és hulladékgazdálkodás, COM(1999)114 végleges
(12)    Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Bizottság által az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak intézett közleményről a Közös Kutatóközpont által az Euratom-szerződés alapján végzett nukleáris tevékenységekből származó múltbeli kötelezettségekről (COM(1999) 114 + C5-0214/1999 + 1999/2169(COS)) (HL C 67., 2001.3.1., 167. o.)
(13)    A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek Nukleáris létesítmények leszerelése és hulladékgazdálkodás Az Euratom-Szerződés keretében a Közös Kutatóközpont (JRC) tevékenységeiből származó nukleáris kötelezettségek, SEC(2004)621 végleges    
A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek - A nukleáris létesítmények leszereléséről és a radioaktív hulladék kezeléséről: A nukleáris létesítmények leszerelése és a radioaktív hulladék kezelése: a Közös Kutatóközpont (JRC) által az Euratom-Szerződés alapján végzett tevékenységből fakadó nukleáris kötelezettségek teljesítése, COM(2008) 903 végleges
   
A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek - A nukleáris létesítmények leszereléséről és a radioaktív hulladék kezeléséről: A nukleáris létesítmények leszerelése és a radioaktív hulladék kezelése: a Közös Kutatóközpont (JRC) által az Euratom-Szerződés alapján végzett tevékenységből fakadó nukleáris kötelezettségek teljesítése, COM(2013) 734 final
(14)    A 27 tagállam, az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetőinek nyilatkozata (2017. március 25.)http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2017/03/25/rome-declaration/pdf
(15)    A Bohunice-program a tervek szerint 2025-ben, a Kozloduj-programnak 2030-ban kell lezárulnia.
(16)    Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, 60. cikk
(17)    A JRC nukleáris leszerelési és hulladékgazdálkodási programjának ellenőrzése – pénzügyi vonatkozások, IA – 14 – 06 (224); Zárójelentés
(18)    Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.)
(19)    A leszerelési és hulladékgazdálkodási magas szintű irányítócsoport (HLSC) a JRC főigazgató-helyetteseiből és a JRC azon igazgatóságaiból tevődik össze, amelyek jelenleg érintettek a leszerelési és hulladékgazdálkodási programban (vagyis a nukleáris biztonsági és üzembiztonsági igazgatóság, amely a leszerelési és hulladékgazdálkodási program megvalósításáért felelős; a stratégiai és munkaprogram-koordinációs igazgatóság, valamint a munkabiztonságért felelős igazgatók, azaz a Karlsruhe, Geel, Petten és Ispra városában működő telephelyek igazgatói). A jogi támogatást a JRC jogi tanácsadói egysége biztosítja.
(20)    Az Európai Parlament COM(1999) – 114 – C5-0214/1999 – 1999/2169(COS) állásfoglalása: „...garantálni, hogy a JRC munkáját segítő tagállami szakértői bizottságok tagjai függetlenek legyenek és megfelelő képzettséggel rendelkezzenek“ (HL C 67., 2001.3.1., 167. o.)
(21)    A Bizottság határozata (2016.5.30.) a bizottsági szakértői csoportok létrehozásáról és működéséről szóló horizontális szabályok megállapításáról, C(2016) 3301 final
(22)    Legutóbbi kiadások: 2017-es igazgatási terv, Ares(2017)118361; 2016. évi tevékenységi jelentés, Ares(2017)1877780
(23)    A 27 tagállam, az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetőinek nyilatkozata (2017. március 25.)http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2017/03/25/rome-declaration/pdf
(24)    A Tanács 2009/71/Euratom irányelve (2009. június 25.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról (HL L 172., 2009.7.2., 18. o.)
(25)    A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48. o.)
(26)    HL L 157., 2005.6.21., 29. o.
(27)    HL L 236., 2003.9.23., 954. o.
(28)    A Közös Kutatóközpont által az Euratom-szerződés alapján végzett nukleáris tevékenységekből származó múltbeli kötelezettségekről – Elavult nukleáris létesítmények leszerelése és hulladékgazdálkodás, COM(1999)114 végleges
(29)    A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek Nukleáris létesítmények leszerelése és hulladékgazdálkodás Az Euratom-Szerződés keretében a Közös Kutatóközpont (JRC) tevékenységeiből származó nukleáris kötelezettségek, SEC(2004)621 végleges    
A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek - A nukleáris létesítmények leszereléséről és a radioaktív hulladék kezeléséről: A nukleáris létesítmények leszerelése és a radioaktív hulladék kezelése: a Közös Kutatóközpont (JRC) által az Euratom-Szerződés alapján végzett tevékenységből fakadó nukleáris kötelezettségek teljesítése, COM(2008) 903 végleges
   
A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek - A nukleáris létesítmények leszereléséről és a radioaktív hulladék kezeléséről: A nukleáris létesítmények leszerelése és a radioaktív hulladék kezelése: a Közös Kutatóközpont (JRC) által az Euratom-Szerződés alapján végzett tevékenységből fakadó nukleáris kötelezettségek teljesítése, COM(2013) 734 final
(30)    Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).
(31)    [teljes cím; HL-hivatkozás].
(32)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.)
(33)    A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.)
(34)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.)
(35)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.)
(36)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.)
(37)    A bulgáriai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő támogatási programokhoz nyújtott uniós támogatásról, valamint az 549/2007/Euratom és 647/2010/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 13-i 1368/2013/Euratom tanácsi rendelet (HL L 346., 2013.12.20., 1. o.)
(38)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.)
(39)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint
(40)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  
(41)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.
(42)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás
(43)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok
(44)    A végösszeg a kerekítés miatt nem egyezhet
(45)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás
(46)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás
(47)    AC=szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD=küldöttségi pályakezdő szakértő.
(48)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).
(49)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni

Brüsszel,2018.6.13.

COM(2018) 467 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS RENDELETE

a nukleáris létesítmények leszerelésére és a radioaktív hulladékok kezelésére irányuló célzott pénzügyi program létrehozásáról, valamint az 1368/2013/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SWD(2018) 343 final}


I. MELLÉKLET

1.A Kozloduj-program általános fő célja, hogy segítséget nyújtson Bulgáriának a Kozloduj atomerőmű 1–4. blokkjának leszerelése során fellépő sugárvédelmi biztonsági kihívások leküzdésében. A programnak az alábbi főbb biztonsági kihívásokra kell választ adnia:

a)A reaktor primer körének és nagy méretű alkotóelemeinek leszerelése és sugármentesítése a leszerelési tervvel összhangban; az előrehaladást az eltávolított anyagok mennyiségén és típusán, valamint a létrehozott értékeken keresztül kell felmérni;

b)A leszerelés és a múltból fennmaradt hulladékok biztonságos kezelése az ideiglenes tárolóba helyezésig vagy végleges elhelyezésig (a hulladék kategóriájától függően), ideértve a hulladékgazdálkodási infrastruktúra teljes kiépítését is, amennyiben ez szükséges. Ezt a célkitűzést a leszerelési terv előírásaival összhangban kell elvégezni; az előrehaladást a biztonságos tárolóba helyezett vagy véglegesen elhelyezett hulladékok mennyiségén és típusán, valamint a létrehozott értékeken keresztül kell felmérni;

c)A sugárzásveszélyek visszaminősítésének folytatása; e célkitűzés előrehaladását a tevékenységek és a létesítmények biztonsági felmérésével kell megállapítani, azonosítva a potenciális sugárterhelés elképzelhető módjait, és megbecsülve a potenciális sugárterhelés valószínűségét és mértékét. A Kozloduj-program keretében a létesítmények kivonása a szabályozói ellenőrzés alól a tervek szerint 2030-ig valósul meg.

2.A 2021 és 2027 közötti időszakban finanszírozott projektek és tevékenységek esetében az uniós társfinanszírozás maximális aránya nem haladhatja meg az 50%-ot.

3.A program általános fő célkitűzése mellett fontos hangsúlyt kap az is, hogy a program a leszerelési folyamat során szerzett, a leszerelésre vonatkozó ismeretek más uniós tagállamokban való terjesztésével hozzáadott értéket teremtsen az EU számára. A 2021-ben kezdődő finanszírozási időszakban a programnak az alábbiakat kell elérnie:

3.1.kapcsolatokat és információcserét kialakítani az uniós érdekelt felek (pl. a tagállamok, biztonságért felelős hatóságok, közművek és leszerelési vállalkozók) között;

3.2.dokumentálni a kézzelfogható ismereteket, továbbá a leszereléssel és a hulladékkezeléssel kapcsolatos igazgatási kérdéseket, az irányítás terén bevált gyakorlatokat, valamint a technológiai kihívásokat érintő többoldalú tudástranszfer keretében elérhetővé tenni azokat potenciális uniós szinergiák létrehozása céljából.

Ezeknél a tevékenységeknél akár 100%-os uniós finanszírozás is elérhető.

Az előrehaladást a létrehozott tudástermékek száma és elterjesztése alapján kell meghatározni.

4.A program nem terjed ki a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok mélységi geológiai tárolókban történő elhelyezésére, ezeket a feladatokat a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv értelmében Bulgáriának a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére létrehozott saját nemzeti programjában kell megoldania.

II. MELLÉKLET

1.A Bohunice-program általános fő célja, hogy segítséget nyújtson Szlovákiának a Bohunice V1 atomerőmű 1. és 2. blokkjának leszerelése során fellépő sugárvédelmi biztonsági kihívások leküzdésében. A programnak az alábbi főbb biztonsági kihívásokra kell választ adnia:

a)A reaktor primer körének és nagy méretű alkotóelemeinek leszerelése a leszerelési tervvel összhangban; az előrehaladást az eltávolított anyagok mennyiségén és típusán, valamint a létrehozott értékeken keresztül kell felmérni;

b)A leszerelés és a múltból fennmaradt hulladékok biztonságos kezelése az ideiglenes tárolóba helyezésig vagy végleges elhelyezésig (a hulladék kategóriájától függően), ideértve a hulladékgazdálkodási infrastruktúra teljes kiépítését is, amennyiben ez szükséges. Ezt a célkitűzést a leszerelési terv előírásaival összhangban kell elvégezni; az előrehaladást a biztonságos tárolóba helyezett vagy véglegesen elhelyezett hulladékok mennyiségén és típusán, valamint a létrehozott értékeken keresztül kell felmérni;

c)A sugárzásveszélyek visszaminősítésének folytatása; e célkitűzés előrehaladását a tevékenységek és a létesítmények biztonsági felmérésével kell megállapítani, azonosítva a potenciális sugárterhelés elképzelhető módjait, és megbecsülve a potenciális sugárterhelés valószínűségét és mértékét. A Bohunice-program keretében a létesítmények kivonása a szabályozói ellenőrzés alól a tervek szerint 2025-ig valósul meg.

2.A 2021 és 2027 közötti időszakban finanszírozott projektek és tevékenységek esetében az uniós társfinanszírozás maximális aránya nem haladhatja meg az 50%-ot.

3.A program fő általános célkitűzése mellett fontos hangsúlyt kap az is, hogy a program a leszerelési folyamat során szerzett, a leszerelésre vonatkozó ismeretek más uniós tagállamokban való terjesztésével hozzáadott értéket teremtsen az EU számára. A 2021-ben kezdődő finanszírozási időszakban a programnak az alábbiakat kell elérnie:

3.1.kapcsolatokat és információcserét kialakítani az uniós érdekelt felek (pl. a tagállamok, biztonságért felelős hatóságok, közművek és leszerelési vállalkozók) között;

3.2.dokumentálni a kézzelfogható ismereteket, továbbá a leszereléssel és a hulladékkezeléssel kapcsolatos igazgatási kérdéseket, az irányítás terén bevált gyakorlatokat, valamint a technológiai kihívásokat érintő többoldalú tudástranszfer keretében elérhetővé tenni azokat potenciális uniós szinergiák létrehozása céljából.

Ezeknél a tevékenységeknél akár 100%-os uniós finanszírozás is elérhető.

Az előrehaladást a létrehozott tudástermékek száma és elterjesztése alapján kell meghatározni.

4.A program nem terjed ki a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok mélységi geológiai tárolókban történő elhelyezésére, ezeket a feladatokat a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv értelmében Szlovákiának a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére létrehozott saját nemzeti programjában kell megoldania.

III. MELLÉKLET

1.A JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programjának általános fő célja, hogy megvalósítsa az Európai Bizottság négy telephelyen található JRC-létesítményeinek leszerelését: JRC-Geel (Belgium), JRC-Karlsruhe (Németország), JRC-Ispra (Olaszország) és JRC-Petten (Hollandia), valamint biztonságosan kezelje a kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat, amíg az azokhoz kapcsolódó felelősségeket át nem adják a létesítményeknek otthont adó tagállamoknak. A 2021 és 2027 között a program keretei között finanszírozott tevékenységeknek a következőket kell elérniük:

1.1.Az összes telephely esetében:

1.1.1.A leszerelési és hulladékgazdálkodási kötelezettségek a létesítményeknek otthont adó tagállamoknak való tervezett átadásához kapcsolódó lehetőségek feltérképezése és kidolgozása.

1.2.JRC-Ispra (amennyiben a biztonságért felelős olasz hatóságok megadják a szükséges engedélyeket):

1.2.1.A múltban felgyűlt hulladék kinyerése, kezelése és biztonságos tárolása a létesítménynek otthont adó tagállamnak való tulajdonátruházásig;

1.2.2.A nukleáris anyagok és a kiégett fűtőelemek kinyerése, kezelése és biztonságos tárolása a létesítménynek otthont adó tagállamnak való tulajdonátruházásig;

1.2.3.Az engedélyezett nukleáris létesítmények leszerelése;

1.2.4.A leszerelés során keletkezett radioaktív hulladékok és anyagok biztonságos kezelése.

1.3.JRC-Karlsruhe:

1.3.1.Az elavult berendezések leszerelése;

1.3.2.A leszerelés során keletkezett radioaktív hulladékok és anyagok biztonságos kezelése;

1.3.3.Az elavult nukleáris anyagok és a kiégett fűtőelemek készletének csökkentése;

1.3.4.A már leállított nukleáris létesítmények leszerelése;

1.3.5.Épületrészek leszerelésének előkészítési folyamata

1.4.JRC-Petten:

1.4.1.A leszerelés során és korábban keletkezett hulladékok és anyagok biztonságos kezelése;

1.4.2.Az elavult nukleáris anyagok és a kiégett fűtőelemek készletének csökkentése.

1.4.3.HFR leszerelésének előkészítési folyamata

1.5.JRC-Geel:

1.5.1.Az elavult berendezések leszerelése;

1.5.2.A leszerelés során keletkezett radioaktív hulladékok és anyagok biztonságos kezelése.

Az előrehaladást az adott helyzetnek megfelelően a biztonságos tárolóba helyezett vagy véglegesen elhelyezett hulladékok mennyiségén és típusán, a biztonságos tárolóba helyezett vagy véglegesen elhelyezett nukleáris anyagok és kiégett fűtőelemek mennyiségén és típusán, valamint az eltávolított anyagok mennyiségén és típusán kell felmérni. A program általános előrehaladását emellett a létrehozott érték alapján is mérni kell.

2.A program általános fő célkitűzése mellett fontos hangsúlyt kap az is, hogy a program a leszerelési folyamat során szerzett, a leszerelésre vonatkozó ismeretek más uniós tagállamokban való terjesztésével hozzáadott értéket teremtsen az EU számára. A 2021-ben kezdődő finanszírozási időszakban a programnak az alábbiakat kell elérnie:

2.1.kapcsolatokat és információcserét kialakítani az uniós érdekelt felek (pl. a tagállamok, biztonságért felelős hatóságok, közművek és leszerelési vállalkozók) között;

2.2.dokumentálni a kézzelfogható ismereteket, továbbá a leszereléssel és a hulladékkezeléssel kapcsolatos igazgatási kérdéseket, az irányítás terén bevált gyakorlatokat, valamint a technológiai kihívásokat érintő többoldalú tudástranszfer keretében elérhetővé tenni azokat potenciális uniós szinergiák létrehozása céljából.

Az előrehaladást a létrehozott tudástermékek száma és elterjesztése alapján kell meghatározni.

3.A vonatkozó 2011/70/Euratom tanácsi irányelv értelmében a program hatókörébe a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok mélységi geológiai tárolókban történő elhelyezése is beletartozik.

IV. MELLÉKLET

Indikátorok

(1)A radioaktív hulladékok kezelése:

a)a biztonságos tárolóba helyezett vagy véglegesen elhelyezett hulladékok mennyisége és típusa

(2)Leszerelés és sugármentesítés:

a)az eltávolított anyagok mennyisége és típusa

(3)A tudás terjesztése:

a)a létrehozott tudástermékek száma és elterjesztése.