EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.6.1.

COM(2018) 393 final

2018/0217(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SWD(2018) 301 final}
{SEC(2018) 305 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (TPK) 1 szóló bizottsági javaslat meghatározza a közös agrárpolitika (KAP) költségvetési keretét és fő irányvonalait. Ennek alapján a Bizottság a KAP jogi keretét a 2021–2027-es időszakra vonatkozóan kijelölő rendeleteket, valamint az e politika alakulásával kapcsolatos lehetséges forgatókönyveket bemutató hatásvizsgálatot terjeszt elő. E javaslatok az alkalmazás kezdőnapját 2021. január 1-jében rögzítik, és a javaslatokat 27 tagállamból álló Unióra vonatkozóan terjesztik elő. Ez utóbbi összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján bejelentette az Európai Unióból és az Euratomból történő kilépésére irányuló szándékát, amely bejelentést az Európai Tanács 2017. március 29-én kapta meg.

A KAP legutóbbi reformja, amelyről 2013-ban született döntés, 2015-ben valósult meg. Azóta az a háttér, amelyben a reform kidolgozására sor került, jelentősen megváltozott. A változások különösen a következőket érintik:

Jelentős csökkenés következett be a mezőgazdasági árakban – az árcsökkenést makrogazdasági tényezők, geopolitikai feszültségek és egyéb kényszerítő erők okozták.

A kereskedelmi tárgyalásokat illetően érzékelhető hangsúlyeltolódás ment végbe: a többoldalú megállapodások helyett a kétoldalú megállapodások kerültek előtérbe, és az EU nyitott a globális piacok felé.

Az EU új nemzetközi kötelezettségeket vállalt – például az éghajlatváltozás mérséklése terén (a COP 21 révén) és a nemzetközi fejlesztés széles körű szempontjait illetően (az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai révén) –, továbbá törekedik arra, hogy megfelelőbb választ adjon egyéb geopolitikai fejleményekre, többek között a migrációra is.

Ezek a változások nyilvános vitát váltottak ki arról, hogy a 2013. évi reform kellően mélyreható-e ahhoz, hogy a KAP megfelelően tudja kezelni a mezőgazdasági szektor gazdasági állapotához, a környezetvédelemhez, az éghajlatváltozással összefüggő intézkedésekhez, az EU vidéki térségeinek erős gazdasági és társadalmi szövetéhez kapcsolódó, folyamatos kihívások széles körét – különösen a kereskedelem, a biogazdaság, a megújuló energia, a körkörös gazdaság és a digitális gazdaság területén végrehajtható fellépések kapcsán jelentkező lehetőségek vonatkozásában.

A KAP korszerűsítésre szorul ahhoz, hogy minimális adminisztratív teherrel, eredményesen tudjon szembenézni e kihívásokkal; nagyobb összhangot kell teremteni a KAP és más uniós szakpolitikák között annak érdekében, hogy a KAP a lehető legnagyobb mértékben tudjon hozzájárulni a tíz bizottsági prioritás és a fenntartható fejlődési célok megvalósulásához. Amint a Bizottság a többéves pénzügyi keretről szóló, közelmúltban kiadott közleményében hangsúlyozta, a korszerűsített közös agrárpolitikának elő kell segítenie a mezőgazdasági ágazat teljes mértékben fenntarthatóvá válását és dinamikus vidéki térségek kifejlődését, és ezzel egyidejűleg stabilan rendelkezésre álló, biztonságos és kiváló minőségű élelmiszereket kell biztosítania több mint 500 millió fogyasztó számára. Európának intelligens, reziliens, fenntartható és versenyképes mezőgazdasági ágazatra van szüksége annak érdekében, hogy biztosítani tudja polgárai számára a biztonságos, kiváló minőségű, megfizethető, tápláló és változatos élelmiszerek termelését, valamint lehetővé tegye erős társadalmi-gazdasági szerkezet kiépítését a vidéki térségekben. A korszerűsített közös agrárpolitikának ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések felvállalásán, valamint a polgárok egészséggel, környezetvédelemmel és éghajlat-politikával kapcsolatos várakozásainak való megfelelésen keresztül növelnie kell uniós hozzáadott értékét.

A Bizottság a 2017. évi munkaprogramjában előirányzottaknak megfelelően széles körű egyeztetést folytatott a KAP egyszerűsítéséről és korszerűsítéséről annak érdekében, hogy a szakpolitika a lehető legnagyobb mértékben tudjon hozzájárulni a tíz bizottsági prioritás és a fenntartható fejlődési célok megvalósulásához. Az egyeztetés – a következő TPK-ban a KAP-ra jutó pénzügyi előirányzatok sérelme nélkül – a jövőre vonatkozó konkrét szakpolitikai prioritásokra összpontosított. A folyamatnak részét képezte egy nagyszabású konzultáció, valamint a KAP teljesítményére vonatkozó, rendelkezésre álló bizonyítékok, köztük a megfelelő REFIT-platformon kifejezett vélemények elemzése.

Az eredményeket a 2017. november 29-én elfogadott, „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című közlemény ismerteti. A közlemény segítségével strukturált vita folytatható a KAP jövőjéről az EU intézményeiben és az érdekeltekkel. Ez a szakpolitikai dokumentum azokat a kihívásokat, célkitűzéseket és lehetséges irányvonalakat vázolta fel, amelyek egy, az idő próbáját kiállni képes KAP tekintetében felmerülhetnek; ahhoz, hogy a KAP időtálló legyen, egyszerűbbé és korszerűbbé kell válnia, és elő kell mozdítania a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételét.

A Bizottság a 2020 utáni időszak közös agrárpolitikájának főbb prioritásaiként ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések felvállalását, a támogatások célirányosabbá tételét, valamint a kutatás, az innováció és a tanácsadás területei közötti eredményes összeköttetések megteremtését jelölte meg. A KAP teljesítményének javítása érdekében javaslat született egy új teljesítési modellről, amely a szakpolitikai hangsúlyt a megfelelőségről a teljesítményre helyezi át, és az EU és a tagállamok feladatai között új egyensúlyt teremt, a szubszidiaritás fokozottabb alkalmazásával. Az új modell célja az EU célkitűzéseinek hatékonyabb megvalósítása stratégiai tervezés, széles körű beavatkozások és közös teljesítménymutatók alapján, ami egyben a jövőbeli KAP-on belüli és az EU más céljaival való szakpolitikai összhang javításához is hozzájárul.

•Összhang a szakpolitikai területen már meglévő rendelkezésekkel

Az EUMSZ 39. cikke fogalmazza meg a KAP céljait:

·a mezőgazdasági termelékenység növelése a műszaki fejlődés előmozdításával, valamint a mezőgazdasági termelés észszerű fejlesztésének és a termelési tényezők, így különösen a munkaerő lehető legjobb hasznosításának biztosításával;

·ily módon a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével;

·a piacok stabilizálása;

·az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása;

·a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása.

E javaslat teljes összhangban áll a KAP-nak a Szerződésben megfogalmazott céljaival. Korszerűsíti és egyszerűsíti a Szerződés rendelkezéseinek végrehajtását.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az EUMSZ 42. cikke és 43. cikkének (2) bekezdése a KAP-stratégiai tervről szóló rendeletet illetően.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés a mezőgazdaságot az Unió és a tagállamok megosztott hatáskörébe utalja, és rendelkezik a közös célokat szolgáló, közösen végrehajtandó közös agrárpolitika létrehozásáról. A KAP jelenlegi teljesítési rendszere a részletes uniós szintű követelményeken alapul és szoros felügyelet, bírságok és pénzügyi ellenőrzési intézkedések jellemzik. E szabályok gyakran a mezőgazdasági üzem szintjéig részletesen előíró jellegűek. Az Unió jelentősen eltérő mezőgazdasági és éghajlati körülményei között azonban sem a felülről szervezett, sem az egységesen alkalmazandó megközelítések nem alkalmasak arra, hogy a kívánt eredményeket elérjék és az uniós hozzáadott értéket megteremtsék.

E javaslat teljesítési modellje szerint az Unió az alapvető politikai paramétereket határozza meg (a KAP céljait, a beavatkozás általános típusait, az alapkövetelményeket), a tagállamok pedig nagyobb felelősséget viselnek és elszámoltathatóbbak a tekintetben, hogy hogyan valósítják meg a célkitűzéseket és a közösen meghatározott célokat.

A nagyobb fokú szubszidiaritás lehetővé teszi, hogy hatékonyabban lehessen figyelembe venni a helyi körülményeket és szükségleteket e célok megvalósítása során. A KAP-beavatkozások végrehajtásának módját a tagállamok fogják meghatározni úgy, hogy maximalizálják azok hozzájárulását az uniós célok eléréséhez. Amellett, hogy fenntartják a jelenlegi irányítási rendszereket, amelyeknek továbbra is biztosítaniuk kell valamennyi szakpolitikai cél hatékony nyomon követését és elérését, a tagállamoknak nagyobb beleszólásuk lesz a kedvezményezettekre vonatkozó megfelelőségi és kontroll-keretszabályozás tekintetében (ideértve az ellenőrzést és a szankciókat is).

•Arányosság

A gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi kihívások, amelyekkel az EU mezőgazdasági ágazata és vidéki területei szembesülnek, érdemi választ igényelnek, amely megfelel e kihívások uniós dimenziójának. Ha a tagállamok – egy eredményorientáltabb modellben – nagyobb jogot kapnak a KAP-on belül rendelkezésre álló szakpolitikai eszközök kiválasztásához és sajátosságaikhoz igazításához a célok megvalósítása érdekében, akkor még kisebb a valószínűsége annak, hogy a KAP túllépi a fellépés arányos szintjét.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A KAP az Európai Unió (EU) létrehozásában és fejlődésében gyökerezik. A hatvanas években hozták létre a Szerződésben rögzített céloknak megfelelően. Azóta számos reformon esett át a mezőgazdasági ágazat versenyképességének javítása, a vidékfejlesztés előmozdítása, az új kihívások kezelése és a társadalmi igényeknek való nagyobb mértékű megfelelés érdekében. Az utolsó jelentősebb reformra 2013-ban került sor. A 2013. évi reformban a KAP általános célkitűzéseit racionalizálták és három blokkba rendezték:

i.    Fenntartható élelmiszer-termelés

ii.    A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és éghajlat-politikai fellépés

iii.    Kiegyensúlyozott területfejlesztés

Az e célok megvalósítása terén elért haladás értékelése és a jövő kihívásainak azonosítása érdekében széles körű, strukturált konzultációra került sor valamennyi érdekelttel, ideértve a nem a mezőgazdaságban tevékenykedő szereplőket is. Ezenkívül a KAP-ról rendelkezésre álló jelentős mennyiségű információból (a források rövid összefoglalása az alábbi, 1. sz. keretes írásban található) további bizonyítékok kigyűjtésére került sor a KAP teljesítményére vonatkozóan, amelyek háttérként szolgáltak a KAP korábbi években elért eredményeinek és tapasztalt hiányosságainak értékeléséhez, különös tekintettel a legújabb reformra. Mindenekelőtt az alábbiak tartoznak ide:

·a KAP teljesítményét mérő közös monitoring- és értékelési keret segítségével összegyűjtött bizonyítékok 2 ;

·A jelenleg hatályos (a 2014–2020-as időszakra vonatkozó) többéves pénzügyi keretről készült értékelő tanulmányok, amelyek a jelenleg hatályos KAP céljait értékelik. Az első megállapítások közzétételére 2017/18-ban kerül sor 3 .

A célok elérésében megtett előrehaladásra vonatkozó eredményeket és a megfelelő pénzügyi kereteket a vidékfejlesztésről szóló éves végrehajtási jelentések tartalmazzák.

·A hatásvizsgálat szempontjából releváns további háttérdokumentumok, adatok, tények, számok megtalálhatók a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság honlapján 4 .

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Nyilvános konzultációra került sor, amelynek keretében több mint 322 000 hozzászólás érkezett. Ezenkívül strukturált párbeszéd folyt az érdekeltekkel, öt szakértői munkaértekezletet tartottak, és a Bizottság figyelembe vette a REFIT-platform véleményeit, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és nemzeti parlamentek hozzájárulásait is. A javaslat kidolgozása során a Bizottság figyelembe vette továbbá a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport 5 és a Corkban megrendezett vidékfejlesztési konferencia (2016) ajánlásait is 6 .

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Munkaértekezletek megrendezésére került sor 2017. március és 2018. február között annak érdekében, hogy szakértői véleményeket gyűjtsenek össze a KAP-pal összefüggő kérdésekről. E munkaértekezletek alkalmat adtak arra, hogy a szakértők és a Bizottság tisztségviselői véleményt cseréljenek, továbbá hogy előrelépést lehessen elérni a korszerűsítés és az egyszerűsítés során figyelembe veendő főbb következtetések/kérdések megfogalmazásában.

A munkaértekezleteken megvitatott öt témakör kiválasztása során a cél az volt, hogy a megbeszélések kiterjedjenek azokra a legfontosabb területekre, ahol korábban az ismeretek hiányosságára és a szakpolitikai megközelítésekkel kapcsolatos nézeteltérésekre derült fény. A munkaértekezleteket hasonló módszertan szerint tervezték, a következők alapján:

(1)a rendelkezésre álló legújabb bizonyítékok összegyűjtése szakértőktől, tudósoktól, gyakorló szakemberektől és nemzetközi intézményektől;

(2)a gyakorlati tapasztalatra helyezett hangsúly;

(3)az új technológiákban/módszerekben rejlő lehetőségek vizsgálata a tárgyalt konkrét terület jövőbeli szakpolitikáinak jobb tervezése érdekében.

A munkaértekezletek és a prezentációk összefoglalója itt érhető el:

https://ec.europa.eu/agriculture/events/cap-have-your-say/workshops_en

1. munkaértekezlet: A környezet- és éghajlatvédelmi szükségletek kezelésének bevált gyakorlatai  (2017. március 23–24.)

A kétnapos munkaértekezleten nagyszámú, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai kihívásokkal foglalkozó szakértő vett részt. A résztvevők megvizsgálták:

·a környezetvédelmi szükségletek felméréséhez rendelkezésre álló eszközöket;

·az intézkedések kihasználtságának javítására alkalmazható módszereket (hangsúlyozva a magatartásra vonatkozó megközelítések szerepét).

2. munkaértekezlet: Kockázatkezelés (2017. május 18–19.)

A kétnapos munkaértekezlet folytatta az azon eszközökről folyó vitához kapcsolódó bizonyítékok összegyűjtését, amelyek révén támogatás nyújtható a mezőgazdasági termelői közösség számára a termeléssel, az árakkal és a jövedelmekkel kapcsolatos kockázatok megfelelőbb kezeléséhez. A résztvevők megvizsgálták:

·az EU piaci védőhálója előtt álló kihívásokat és az Egyesült Államokban érvényben lévő kockázatkezelési rendszer közelmúltbeli változásait;

·a jövőbeli uniós piacok ügyét, az EU mezőgazdasági biztosítási és viszontbiztosítási ágazatát, a köz- és magánszféra közötti partnerség és egy terménybiztosítási rendszer létrehozásának lehetőségét;

·a kockázatkezelés magatartással összefüggő szempontjait.

3. munkaértekezlet: Élelmiszerek és kapcsolódó kérdések (2017. május 31.)

Az élelmiszerekről és a kapcsolódó kérdésekről tartott munkaértekezlet a KAP és az egészségügyi szakpolitika közötti harmonizációt, továbbá azt vizsgálta meg, mennyire tud segíteni a KAP a mezőgazdasági termelőknek a fogyasztási mintákban bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodásban. Különösen az antimikrobiális rezisztencia miatt van szükség fokozott figyelemre.

4. munkaértekezlet: Társadalmi-gazdasági kérdések (2017. június 9.)

A társadalmi-gazdasági kérdésekről tartott munkaértekezlet az EU agrár-élelmiszeripari ágazatában megvalósuló növekedés és munkahelyteremtés dinamikáját elemezte. Esettanulmányokra támaszkodva, elméleti és gyakorlati szempontból is megvizsgálta a globális mezőgazdaság és az EU élelmiszeripari értékláncai közötti kapcsolatokat.

5. munkaértekezlet: A KAP környezetvédelmi és éghajlat-politikai teljesítményének mérése (2018. február 26.)

A munkaértekezlet az EU szintjén meghatározható alapvető szakpolitikai célokat vizsgálta, továbbá azt, hogy ezeket a célokat hogyan lehet tagállami szinten megvalósítani, nyomon követni, ellenőrizni és értékelni.

•Hatásvizsgálat

1.a környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések különböző szintjei, a teljesítés kötelező és önkéntes rendszereinek lehetséges hatásaira összpontosítva;

2.a mezőgazdasági jövedelem támogatásának különféle módjai és különösen annak a mezőgazdasági termelők közötti eloszlása, a kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemekre gyakorolt lehetséges hatásokra összpontosítva.

3.szélesebb körű társadalmi-gazdasági beavatkozások, különösen a vidékfejlesztési politika keretében, valamint átfogó megközelítések a korszerűsítés tekintetében.

Az első opció az önkéntes ökorendszereknek a környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések erősítésére való alkalmasságát vizsgálja. Ezenkívül megvizsgálja a kockázatkezelés eszközeinek lehetséges szerepét olyan helyzetben, amikor a mezőgazdasági termelők jövedelmének támogatásához alacsonyabb összegű közvetlen kifizetések állnak rendelkezésre. Az opción belül felvázolt két részlehetőség a tagállamok közvetlen kifizetésekre vonatkozó eltérő törekvéseit és megközelítéseit tükrözi az új teljesítési modell összefüggésében.

Egy másik lehetőség szerint a közvetlen kifizetések célirányosabbá, a feltételesség végrehajtására irányuló törekvések pedig ambiciózusabbá válnak annak érdekben, hogy javuljon a KAP közös gazdasági és környezetvédelmi teljesítménye, továbbá hogy kezelni lehessen az éghajlati kihívásokat. Részopciók is kidolgozásra kerültek a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekre vonatkozó tagállami törekvések közötti lehetséges különbségek érzékeltetése céljából.

Az utolsó opció erőteljes hangsúlyt fektet a környezet megóvására és a foglalkoztatásra; ezen opció szerint a fókusz a vidéki munkalehetőségek megőrzésének zálogát jelentő kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemekre helyeződik át. A tagállamok az éghajlat-politikai fellépéseknek és a természeti erőforrások fenntartható kezelésének a további előmozdítása érdekében kötelesek az I. pillér keretében teljesítendő kifizetések 30 %-át négy, a mezőgazdasági termelők által önkéntes alapon alkalmazható rendszer céljaira biztosított kiegészítő kifizetésekre fordítani; e rendszerek nevezetesen a következők: az ökológiai gazdálkodásra, az állandó gyepterületekre, a hátrányos természeti adottságú területekre és a lineáris tájképi elemekre vonatkozó támogatási rendszerek.

A hatásvizsgálat rámutat, hogy, amikor egy ennyire sok különböző célkitűzést megvalósító szakpolitika alapvető paraméterei jelentős mértékben megváltoznak, az óhatatlanul nehéz kompromisszumokkal jár.

Az alapvető paraméterek közül az egyik legfontosabb a KAP keretében nyújtott támogatás szintje. A Bizottság által a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2018. májusi közleményben javasolt 5 %-os csökkentés a hatásvizsgálatban figyelembe vett tartományon belül van.

Ami a mezőgazdasági üzemek jövedelmét illeti, a támogatás szintje és elosztása egyaránt fontos. A megfelelő szintű támogatásnak – és ezáltal a mezőgazdasági üzemek megfelelő szintű jövedelmének – garantálása lényeges elem marad a jövőben is, hogy biztosítható legyen az élelmezésbiztonság, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására való törekvés és a vidéki területek életképessége. A kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemeknek és a hátrányos természeti adottságú területeknek nyújtott támogatás célirányosabbá tétele segíthet több mezőgazdasági munkahely és mezőgazdasági tevékenység megőrzésében az egész területen, és ezáltal hozzájárulhat a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítéséhez. A támogatások felső határának megállapítása és a támogatási szintek egymáshoz való közelítése révén javítható a közvetlen kifizetések elosztása. Egyértelmű, hogy az a megoldás, amely a közvetlen kifizetések jelentős hányadának alacsony termelékenységű mezőgazdasági üzemek és régiók javára történő újraelosztására irányul, rövid távon az EU versenyképességének csökkenéséhez vezet, ugyanakkor a környezet hatékonyabb védelmét is eredményezi. Az azonban már kevésbé egyértelmű, hogy miként kellene összeállítani azt a megfelelő intézkedéskombinációt, amely alkalmas lenne a jövedelemre gyakorolt kedvezőtlen hatások mérséklésére, és ezzel egyidejűleg eredményesebben kezelné a mezőgazdaságot is érintő kihívásokat, például a környezetvédelmi, éghajlat-politikai vagy társadalmi elvárásokat. Ehhez ösztönzést kell biztosítani olyan kiigazítások végrehajtásához, amelyek javítják az ágazat társadalmi, gazdasági és környezeti teljesítményét.

Az érintettekkel folytatott konzultáció és az elemzések azt bizonyítják, hogy mindez megvalósítható, ha a nagyobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai ambíciókat megjelenítő szükséges kísérő intézkedések hozzájárulnak a tudást, az innovációt és a legújabb releváns technológiát magukban foglaló bevált gyakorlatok bevezetéséhez (a gazdálkodás hagyományos és egyéb formáiban egyaránt).

Az elemzés feltételezései és választásai alapján úgy tűnik, lehetséges kompromisszumos megoldásokat találni a KAP gazdasági, környezeti és társadalmi céljainak megvalósításában és áhított korszerűsítésében és egyszerűsítésében. Összegezve: az újraelosztás kezelhető hatásokat eredményezhet a jövedelmek tekintetében, és segítséget nyújthat a kívánt ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések és egyéb KAP-szinergiák megvalósításához. Ehhez azonban az kell, hogy az ágazat és a szakpolitika megragadja az innováció és a technológiák által kínált lehetőségeket, amelyek segítségével már jelenleg is lehetséges a korszerűsítés és az egyszerűsítés.

Más feltételezések és választások bizonyára változtatnának a részletes eredményeken, de nem az alapul szolgáló üzeneten, nevezetesen azon, hogy a jövőbeli KAP megteremtésére vonatkozóan előnyben részesített megoldásnak ötvöznie kell a különféle opciók legeredményesebb elemeit, de el kell kerülnie az opciók gyengeségeit oly módon, hogy bevezeti az uniós szintű egyenlő feltételek megteremtéséhez szükséges garanciákat. Ez magában foglalja a jövedelemtámogatás szintjére és elosztására (például a felső határ megállapítására és/vagy a fokozatos csökkentésre), a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai törekvésekre, a feltételességre, a korszerűsítésre való ösztönzésre és a megfelelő mértékű szubszidiaritásra/egyszerűsítésre vonatkozó egyértelmű kritériumok szükségességét.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A jelenlegi szakpolitika végrehajtásának összetettsége nagyrészt az EU szintjén rögzített részletes szabályoknak való megfelelés hangsúlyozásához kapcsolódik. A javasolt új teljesítési modell megszünteti az uniós szintű támogathatósági kritériumokat, amivel lehetővé teszi, hogy a tagállamok maguk határozzák meg a sajátos körülményeiknek leginkább megfelelő támogathatósági feltételeket. Ez várhatóan jelentős egyszerűsítéshez vezet.

Történeti távlatban nézve a KAP egymást követő reformok során fejlődött különféle eszközök együttesévé. Időnként az eszközök koordinációja nehéznek bizonyult. A jelenlegi javaslat a KAP különféle támogatási elemeit egyetlen egységes keretbe foglalja, amely csökkenteni fogja a KAP megvalósításának adminisztratív terheit.

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági javaslat (COM(2018) 322 final) értelmében az uniós költségvetésből továbbra is jelentős rész szolgál a mezőgazdaság, e stratégiai jelentőségű közös politika finanszírozására. A javaslat szerint ezért a KAP-nak fő tevékenységeire kell összpontosítania, és ennek érdekében a többéves pénzügyi keret folyó árakon 286,2 milliárd EUR-t irányoz elő az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és 78,7 milliárd EUR-t az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) számára.

E mezőgazdasági alapok forrásait további, a Horizont Európa program keretében rendelkezésre bocsátandó összegek egészítik ki, ugyanis e program javasolt költségvetése magában foglal egy, az élelmiszerek, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a biogazdaság terén megvalósuló kutatás és innováció támogatására szánt, 10 milliárd EUR-s előirányzatot. Új mezőgazdasági tartalék jön létre az EMGA keretében a mezőgazdasági ágazatnak nyújtott további támogatások finanszírozására. A tartalék adott évben fel nem használt összegét átviszik a következő évre.

Ami a közvetlen kifizetések tagállamok közötti megoszlását illeti, javasolt, hogy minden olyan tagállam esetében, ahol a közvetlen kifizetések mértéke nem éri el az uniós átlag 90 %-át, folytatódjon a 2014–2020-as időszakban elkezdett folyamat, és 50 %-kal csökkenjen a jelenlegi kifizetési szint és az uniós átlag 90 %-a közötti különbség. Ennek a közvetlen kifizetések szintjei tekintetében megvalósítandó külső konvergenciának a finanszírozásához valamennyi tagállam hozzá fog járulni. Ennek alapján történik a KAP-stratégiai tervről szóló rendeletben a közvetlen kifizetések tekintetében meghatározott tagállami juttatások kiszámítása.

A vidékfejlesztést illetően a Bizottság javasolja a finanszírozás kiegyensúlyozottabbá tételét az uniós és a tagállami költségvetések viszonylatában. Az európai strukturális és beruházási alapok tekintetében javasolt intézkedéssel összhangban emelkednének a tagállami társfinanszírozási arányok, aminek köszönhetően az európai vidéki térségek számára biztosított köztámogatás terén a helyzet nagyrészt változatlan maradna. Az EMVA-támogatások elosztása a szakpolitikai célkitűzésekhez kötődő objektív kritériumok alapján, a jelenlegi elosztás figyelembevételével történik. Indokolt, hogy a kevésbé fejlett régiók – a jelenlegi helyzethez hasonlóan – a jövőben is magasabb arányú társfinanszírozásban részesüljenek; e magasabb arányok bizonyos egyéb intézkedések – például a LEADER vagy az igazgatási kötelezettségvállalások kapcsán teljesített kifizetések – esetében is alkalmazandók lesznek.

A tagállamok bizonyos rugalmasságot élveznek majd a keretösszegek közötti átcsoportosítások tekintetében. A közvetlen kifizetések maximum 15 %-a átcsoportosítható lesz az EMVA-kerethez és fordítva. A közvetlen kifizetéseknek a fent említettnél nagyobb hányada is átcsoportosítható az EMVA keretéhez a környezeti és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására irányuló intervenciók és a fiatal mezőgazdasági termelők mezőgazdasági tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatások esetében.

A KAP-ra vonatkozó javaslat pénzügyi hatását részletesen a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás ismerteti.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A teljesítményközpontúbb szakpolitika irányába történő elmozduláshoz stabil teljesítménykeretet kell létrehozni, amely közös mutatókon alapul, és amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy értékelje és nyomon kövesse a szakpolitika teljesítményét. A jelenlegi közös monitoring- és értékelési keret, valamint a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés jelenlegi monitoringrendszere lenne az alapja a szakpolitikai teljesítmény nyomon követésének és értékelésének, azonban ezeket is egyszerűsíteni kell és tovább kell fejleszteni (többek között a két pillér közötti összhang vonatkozásában). További befektetés szükséges a megfelelő mutatók kidolgozásához és a megfelelő adatáramlás biztosításához.

Az új teljesítmény-, monitoring- és értékelési keret a jövőbeli KAP valamennyi eszközét tartalmazza: a KAP-stratégiai tervet, továbbá a KAP azon elemeit, amelyekre a KAP-stratégiai terv nem terjed ki (a közös piacszervezési rendszer bizonyos részeit, egyedi rendszereket). A teljesítmény mérése a szakpolitika konkrét célkitűzéseihez kapcsolódóan történik, közös mutatók alkalmazásával.

Az új modell a következő elvekre épül:

·A kontextusmutatók relevánsak maradnak, mivel a gazdaságban, a környezetben és a társadalomban lejátszódó általános folyamatok releváns aspektusait tükrözik és valószínűleg befolyásolják a teljesítményt.

·Korlátozottabb számú, de célzottabb mutatókat kell kiválasztani; elsősorban olyanokat, amelyek – a kiindulási alaphoz viszonyítva és egyértelmű definíciók alkalmazásával – a lehető legjobban tükrözik, hogy a támogatott beavatkozás hozzájárul-e a célok megvalósításához.

·Az általános szakpolitikai teljesítmény értékelése többéves időközönként, hatásmutatószámok alapján történik. A szakpolitikai teljesítmény évenkénti utánkövetése az eredménymutatók teljes jegyzékére épül.

·A kimeneti mutatók évente kapcsolják össze a ráfordításokat a szakpolitika megvalósításának teljesítményével. Az utóbbi évenkénti eljárás, amely a nagyrészt már rendelkezésre álló kimeneti mutatók jegyzékére épít.

·A vonatkozó teljesítménymutatók megbízhatóságát erősíthetik a statisztikai és az adminisztratív adatok közötti szinergiák, azonban egy minőség-ellenőrzési rendszerre is szükség van.

A javaslat alapvetően a feladatoknak és a lehetőségeknek egy közös, egyértelműen meghatározott és érvényesített keretbe történő átcsoportosítását irányozza elő annak érdekében, hogy egyszerre egynél több kiemelt célkitűzés – nevezetesen az egyszerűsítés, (a megfelelőség helyett) az eredményorientáltság és a szakpolitikai hatékonyság és eredményesség célja – is megvalósítható legyen.

Az éves teljesítmény-felülvizsgálat a folyamatos nyomon követés és irányítás kulcseleme a szakpolitika végrehajtását illetően. Az éves teljesítmény-felülvizsgálat akkor lesz hasznos, ha elegendő kimeneti mutató és eredménymutató szerepel az Éves teljesítményjelentés elnevezésű, a KAP-stratégia terv megvalósításáról készített éves jelentésben. A tagállamok évente jelentést készítenek a megvalósult kimenetekről és kiadásokról, továbbá a teljes időszakra kitűzött, eredménymutató-értékekben kifejezett céloktól való távolságról.

Értékelésekre kerül majd sor a 2016. április13-i intézményközi megállapodás 7 (22) és (23) bekezdésének megfelelően, amelyekben a három intézmény megerősítette, hogy a jövőbeni fellépésekre vonatkozó lehetőségeket elemző hatásvizsgálatok alapját a meglévő jogszabályok és szakpolitika értékelésének kell képeznie. Az értékelések a program gyakorlati hatásait egyfelől a programhoz kapcsolódó mutatók és célok alapján mérik fel, másfelől egy részletes elemzésre támaszkodva, amely azt vizsgálja, hogy a program milyen mértékben tekinthető relevánsnak, eredményesnek, hatékonynak, valamint hogy kielégítő uniós hozzáadott értéket képvisel-e, és összhangban van-e az egyéb uniós szakpolitikákkal. Az értékelések tanulságokat is megfogalmaznak annak érdekében, hogy azonosítsák az esetleges hiányosságokat/problémákat, illetve a fellépések továbbfejlesztésének vagy az eredmények javításának lehetőségeit, valamint hogy hozzájáruljanak azok kiaknázásának/hatásának maximalizálásához.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

·Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet)

·Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: a KAP-ra vonatkozó horizontális rendelet)

·Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet, az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet és az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról szóló 229/2013/EU rendelet módosításáról (a továbbiakban: a módosító rendelet)

A KAP általános célkitűzései a mezőgazdasági üzemek gazdasági életképességére, rezilienciájára és jövedelmére, a jobb környezeti és éghajlat-politikai teljesítményre, valamint a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítésére összpontosulnak abból a célból, hogy további előrelépéseket lehessen elérni a gazdálkodás, az élelmiszer-termelés és a vidéki térségek fenntartható fejlődése terén. Ezenkívül a KAP átfogó célkitűzései közé tartozik az ismeretek gyarapításának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben történő előmozdítása is.

a)a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és az üzemek rezilienciájának támogatása EU-szerte az élelmezésbiztonság fokozása céljából;

b)a piacorientáltság fokozása és a versenyképesség növelése, többek között oly módon, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kutatás, a technológia és a digitalizáció;

c)a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban;

d)hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia hasznosításának terjesztéséhez;

e)a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása;

f)hozzájárulás a biológiai sokféleség védelméhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése;

g)a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára, valamint a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő előmozdítása;

h)a foglalkoztatás, a növekedés, a társadalmi befogadás és a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben, ideértve a biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást is;

i)az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, többek között a biztonságos, tápláló élelmiszerek fenntartható termelése és az állatjólét terén.

E célkitűzések teljesítése érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell a KAP keretében nyújtott támogatások egyszerűbbé és eredményesebbé tételéről. Ehhez a rendeletben említett beavatkozástípusok alapján a saját körülményeiknek megfelelő beavatkozásokat fognak kidolgozni. A tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a környezet- és éghajlat-specifikus célokra, a generációs megújulásra és a szakpolitika végrehajtásának korszerűsítésére, törekedve a tudás, a tanácsadás és az új (digitális) technológiák hatékonyabb felhasználására.

A tagállamok a KAP-stratégiai tervben mutatják be a konkrét uniós célkitűzések teljesítéséhez javasolt beavatkozásokat. A jogszabályok szabályokat állapítanak meg a KAP-stratégiai terv tartalmáról, a Bizottságnak pedig ellenőriznie kell majd a terveket és jóvá kell hagynia azokat. A KAP-stratégiai terv egyesíteni fogja a KAP-hoz tartozó, az EMGA (ideértve a piacok közös szervezéséről szóló rendelet értelmében eddig létrehozott ágazati programokat) és az EMVA keretében finanszírozott támogatási eszközök zömét. Így tagállamonként egyetlen egységes beavatkozási stratégia készül. A KAP-stratégiai tervben a tagállamok a közösen meghatározott eredménymutatók felhasználásával megállapítják a programozási időszakban elérni kívánt célokat.

A KAP-stratégiai tervek kidolgozását követően a tagállamok a közös mutatók rendszerére támaszkodva évente jelentést készítenek a végrehajtásban elért előrehaladásról. A tagállamok és a Bizottság nyomon követik az előrehaladást és értékelik a beavatkozások eredményességét.

A KAP-stratégiai tervről szóló rendelet

A KAP-ra vonatkozó horizontális rendelet

A módosító rendelet

Harmadszor, az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjéről szóló közlemény szorgalmazza a földrajzi árujelzők vonzóbbá tételét a mezőgazdasági termelők és fogyasztók számára, és indítványozza egy könnyebben kezelhető rendszer kialakítását. Javasolt tehát a földrajzi árujelzőkre vonatkozó, négy különböző alap-jogiaktus részét képező jelenlegi szabályok módosítása, aminek célja a földrajzi árujelzők rendszerének egyszerűsítése, a földrajzi árujelzők gyorsabb nyilvántartásba vétele és a termékleírások módosításainak hatékonyabb jóváhagyása. E változtatások a földrajzi árujelzők olyan, egyszerűsített rendszerének létrehozására irányulnak, amelyet a fogyasztók könnyebben megértenek, amely könnyebben népszerűsíthető és amelynek igazgatása kevesebb adminisztratív költséggel jár.

Ami a borok földrajzi árujelzőire vonatkozó szabályokat illeti, a kérelmek uniós szintű vizsgálatának a nyilvánvaló hibák kiszűrésére korlátozása, a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályoknak a termékleírásban rögzített egyéb követelményektől való elkülönítése és a tagállamok uniós szintű hatást nem gyakorló módosítások elfogadására történő felhatalmazása egyszerűsítené a jóváhagyást, lerövidítené a határidőket és észszerűsítené a forrásokkal való gazdálkodást – a szubszidiaritás és az arányosság kettős elvének megfelelően. Ugyanebben a szellemben javasolt bizonyos speciális eljárások – például a felszólalási eljárások – egyszerűsítése, ami szintén hozzá fog járulni a jóváhagyási folyamat hatékonyabbá válásához.

A borok esetében, az oltalom alatt álló eredetmegjelölés fogalommeghatározásának pontosítása lehetővé teszi, hogy a termelői csoportok új fajtákat alkalmazzanak, amire az éghajlatváltozás miatt is szükség van; továbbá elősegíti a kérelmek megfelelő megindokolását – összhangban a szőlészet és borászat realitásaival. Javasolt a földrajzi árujelzők fokozott védelme a földrajzi árujelzők internetes értékesítésen keresztül, illetve tranzitárukon elkövetett hamisítása ellen.

A borok földrajzi árujelzőire vonatkozó javasolt egyszerűsítést egyéb mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre is alkalmazni kell annak érdekében, hogy észszerű szintű összhangot lehessen biztosítani a rendszerek között, és hogy a fenti előnyöket ebben a szektorban is élvezhessék a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelői. Az ízesített borok földrajzi árujelzőinek rendszere, amely a 3350 földrajzi árujelzőből 5-re terjed ki, nem lehet működőképes, ezért egy másik rendszerbe szükséges integrálni – a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek rendszere megfelelő e célra, mivel az már az egyéb alkoholtartalmú italokra is vonatkozik.

2018/0217 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 8 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 9 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, 2017. november 29-i bizottsági közlemény azt a következtetést vonja le, hogy a közös agrárpolitikának (a továbbiakban: KAP) továbbra is fokozottan törekednie kell arra, hogy a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházások fellendítése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a kutatásoknak és az innovációnak a laboratóriumokból a mezőgazdasági gyakorlatokba és a piacokra történő átültetése révén választ találjon a jövőbeli kihívásokra és lehetőségekre. A KAP-nak foglalkoznia kell továbbá az állampolgároknak a fenntartható mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban megfogalmazott aggályaival.

(2)[A vonatkozó tanácsi és európai parlamenti állásfoglalások helye]

(3)A KAP megfelelésen alapuló teljesítési modelljét ki kell igazítani, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak az eredmények és a teljesítmény. Ennek megfelelően az Uniónak kell meghatároznia az alapvető politikai paramétereket, a beavatkozástípusokat és az alapvető uniós követelményeket, a tagállamoknak pedig nagyobb felelősséget kell viselniük és felelősségre vonhatóknak kell lenniük a célkitűzések teljesüléséért. Következésképpen a helyi körülmények és szükségletek fokozott figyelembevétele érdekében nagyobb teret kell kapnia a szubszidiaritásnak. Az új teljesítési modell értelmében ezért a tagállamok az alapvető uniós követelményeknek megfelelően maguk szabják személyre a KAP-beavatkozásokat, hogy ily módon maximalizálják azok hozzájárulását az uniós KAP-célokhoz, valamint létrehozzák és kialakítsák a kedvezményezettekre vonatkozó megfelelőségi és kontroll-keretszabályozást.

(4)A KAP különböző beavatkozásokat és intézkedéseket foglal magában, amelyek közül számos az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. cikkében említett, KAP-stratégiai tervek hatálya alá tartozik. Mások még a hagyományos megfelelési logikát követik. A KAP célkitűzéseinek teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében biztosítani kell valamennyi beavatkozás és intézkedés finanszírozását. Mivel ezeknek az intézkedéseknek vannak közös elemeik, a finanszírozásukkal ugyanazon rendelkezések keretében kell foglalkozni. Ugyanakkor amennyiben szükséges, e rendelkezéseknek lehetővé kell tenniük az eltérő elbánást. Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11 két európai mezőgazdasági alapot szabályoz: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot (a továbbiakban: EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (a továbbiakban: EMVA) (a továbbiakban: az alapok). A szóban forgó alapokat fenn kell tartani ebben a rendeletben. A reform hatókörére tekintettel helyénvaló az 1306/2013/EU rendeletet hatályon kívül helyezni.

(5)Az e rendeletben meghatározott beavatkozásokra és intézkedésekre az (EU, Euratom) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet [új költségvetési rendelet] 12 és különösen annak a tagállamokkal folytatott megosztott irányításról, az akkreditált szervek működéséről, valamint a költségvetési elvekről szóló rendelkezései alkalmazandók.

(6)A vis maiorra vonatkozó rendelkezés alkalmazását érintő tagállami gyakorlatok összehangolása érdekében ebben a rendeletben meg kell határozni az adott esetben a KAP-szabályok alól vis maior és rendkívüli körülmények fennállásának esetén adható mentességeket, és meg kell állapítani a vis maior és a rendkívüli körülmények azon lehetséges eseteinek nem kimerítő jegyzékét, amelyeket az illetékes nemzeti hatóságoknak el kell ismerniük. Az illetékes nemzeti hatóságoknak eseti alapon, megfelelő bizonyítékok alapján kell meghozniuk a vis maiorra vagy a rendkívüli körülményekre vonatkozó döntéseket.

(7)A KAP kiadásainak, többek között az (EU) .../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címe szerinti, a KAP-stratégiai tervvel kapcsolatos kiadásoknak a finanszírozása – vagy közvetlenül az alapok igénybevételével vagy a tagállamokkal folytatott megosztott irányítás keretében – az Unió általános költségvetéséből (uniós költségvetés) történik. Meg kell határozni az alapok felhasználásával finanszírozható kiadástípusokat.

(8)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban a „Szerződés”) 39. cikkében meghatározott KAP-célkitűzéseknek a megvalósítása, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet 59. cikkében meghatározott megosztott irányítás elvének való megfelelés érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell a szükséges irányítási rendszerek meglétéről. Ezért rendelkezni kell az illetékes hatóság, a kifizető ügynökség, a koordináló szerv és a tanúsító szerv kijelöléséről.

(9)Rendelkezni kell a kifizető ügynökségek és koordináló szervek tagállamok általi akkreditációjáról, a vezetői nyilatkozatok és éves teljesítményjelentések megszerzésére szolgáló eljárások megállapításáról, az irányítási és kontrollrendszerek és a jelentéstételi rendszerek tanúsításáról, továbbá az éves elszámolások független szervek általi tanúsításáról. Ezenkívül a tagállami szintű ellenőrzési rendszer átláthatóságának biztosítása érdekében, különös tekintettel az engedélyezési, az érvényesítési és a kifizetési eljárásokra, a Bizottság és a minden egyes kifizető ügynökséget akkreditálni köteles tagállamok adminisztratív és auditterheinek csökkentése céljából korlátozni kell az ilyen feladatok ellátására felhatalmazott hatóságok és szervek számát az egyes tagállamok alkotmányos előírásainak betartásával.

(10)Amennyiben a tagállam egynél több kifizető ügynökséget akkreditál, ki kell jelölnie egy koordináló közjogi szervet, amely biztosítja az alapokkal való következetes gazdálkodást, kapcsolatot tart a Bizottság és a különböző akkreditált kifizető ügynökségek között, valamint biztosítja, hogy a Bizottság gyorsan megkapja a különböző kifizető ügynökségek tevékenységével kapcsolatban kért információkat. A koordináló szervnek továbbá intézkedéseket kell tennie és azokat koordinálnia kell a tagállami szinten észlelt általános jellegű hiányosságok megszüntetése céljából, valamint a Bizottságot folyamatos tájékoztatnia kell az azokkal kapcsolatos bármilyen utókövetési intézkedésről.

(11)A tagállamok által akkreditált kifizető ügynökségek részvétele alapvető fontosságú az új teljesítési modell esetében ahhoz, hogy észszerű bizonyosságot lehessen szerezni arról, hogy a vonatkozó KAP-stratégiai tervekben meghatározott célkitűzések az uniós költségvetésből finanszírozott beavatkozások révén meg fognak valósulni. Ezért e rendeletben kifejezetten elő kell írni, hogy kizárólag az akkreditált kifizető ügynökségeknél felmerült kiadások téríthetők vissza az uniós költségvetésből. Ezenkívül a KAP-stratégiai tervről szóló rendeletben említett beavatkozások esetében az Unió által finanszírozott kiadásoknak teljesítéshez kell kapcsolódniuk és összhangban kell lenniük az alapvető uniós követelményekkel és az irányítási rendszerekkel.

(12)A költségvetési fegyelem betartásának összefüggésében meg kell határozni az EMGA-ból finanszírozott kiadások éves felső határát, figyelembe véve az (EU, Euratom) .../... tanácsi rendeletben [COM(2018)322 final – a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet] 13 megállapított többéves pénzügyi keretben az említett alap tekintetében meghatározott maximális összegeket.

(13)A költségvetési fegyelem azt is megköveteli, hogy az EMGA által finanszírozott kiadások éves felső értékhatára minden körülmények között és a költségvetési eljárásnak, valamint a költségvetés végrehajtásának valamennyi szakaszában betartásra kerüljön. Következésképpen az (EU) .../... rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] tagállamonként meghatározott közvetlen kifizetések nemzeti felső értékhatárát az érintett tagállam számára nyújtott e közvetlen kifizetések pénzügyi felső értékhatárának kell tekinteni és e kifizetések visszatérítései nem léphetik túl ezt a pénzügyi felső értékhatárt.

(14)Annak érdekében, hogy a KAP finanszírozására szánt összegek összhangban legyenek az éves felső összeghatárokkal, a közvetlen kifizetések szintjének kiigazítására szolgáló pénzügyi fegyelmi mechanizmust fenn kell tartani. Ugyanakkor a 2000 EUR összegű küszöbértéket el kell törölni. Fenn kell tartani egy mezőgazdasági tartalékot, hogy a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő piaci fejlemények vagy súlyos válságok esetén támogatást lehessen nyújtani a mezőgazdasági ágazat számára. Az (EU, Euratom) .../... rendelet [új költségvetési rendelet] 12. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében a le nem kötött előirányzatok csak a következő pénzügyi évre vihetők át. Annak érdekében, hogy a végrehajtás jelentősen könnyebbé váljon a kedvezményezettek és a tagállami közigazgatási szervek számára, megújítási mechanizmust kell alkalmazni, amelynek keretében felhasználásra kerül a 2020-ban létrehozandó mezőgazdasági válságokra képzett tartalék fel nem használt összege. Ebből a célból el kell térni a 12. cikk (2) bekezdésének d) pontjától és lehetővé kell tenni, hogy a mezőgazdasági tartalék le nem kötött előirányzatai időbeli korlátozás nélkül átvihetők legyenek a következő pénzügyi év(ek) mezőgazdasági tartalékának finanszírozására. Ezenkívül a 2020-as pénzügyi év tekintetében egy további eltérésre is szükség van, mivel a tartalék 2020 végén fennálló, fel nem használt teljes összegét át kell vinni a 2021-es évre az új mezőgazdasági tartalék megfelelő sorába, anélkül, hogy az összeg visszakerülne a KAP-stratégiai terv szerinti, közvetlen kifizetésekhez tartozó beavatkozásokat lefedő költségvetési sorokba.

(15)A tagállami közigazgatási szervek és a mezőgazdasági termelők túlzott adminisztratív terheinek elkerülése céljából elő kell írni, hogy a pénzügyi fegyelem alkalmazása nyomán az előző pénzügyi évről áthozott összegek nem téríthetők vissza abban az esetben, ha a pénzügyi fegyelem alkalmazására két egymást követő év során már másodszor kerül sor (N+1 év), vagy ha a le nem kötött előirányzatok összege nem éri el az EMGA-kiadások éves felső összeghatárának 0,2 %-át.

(16)Tekintettel a Horvátország esetében az összes közvetlen kifizetésre vonatkozó fokozatos bevezetési mechanizmus alkalmazásának keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések szintjére, a pénzügyi fegyelem eszközét Horvátország esetében csak 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

(17)Az alapokból származó pénzügyi hozzájárulás mértékének meghatározása céljából hozott, a pénzügyi felső értékhatárok kiszámítására vonatkozó intézkedések nem érintik az EUMSZ-ben meghatározott költségvetési hatóság hatáskörét. A szóban forgó intézkedéseknek ezért a […] intézményközi megállapodásnak [COM(2018) 322 final – a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet] megfelelően rögzített pénzügyi keretösszegeken kell alapulniuk. 

(18)A pénzügyi fegyelem megköveteli a középtávú költségvetési helyzet folyamatos vizsgálatát is. A Bizottságnak – adott esetben – megfelelő intézkedéseket kell javasolnia a jogalkotó számára annak biztosításához, hogy a tagállamok betartsák az (EU, Euratom) európai parlamenti és tanácsi rendeletben [COM(2018) 322 final – a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet] meghatározott felső összeghatárokat. Ezenfelül a Bizottságnak mindenkor teljes mértékben élnie kell irányítási hatáskörével annak érdekében, hogy biztosított legyen az éves felső határ betartása, és – szükség esetén – megfelelő intézkedéseket kell javasolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, illetőleg a Tanácsnak a költségvetési helyzet orvoslására vonatkozóan. Amennyiben egy költségvetési év végén a tagállamok által igényelt visszatérítések az éves felső határ túllépését eredményezik, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek lehetővé teszik egyrészt a rendelkezésre álló költségvetés ideiglenes elosztását a tagállamok között a még ki nem fizetett visszatérítési kérelmeik arányában, másrészt pedig az érintett évre megállapított felső határ betartását. Az említett évre vonatkozó kifizetéseket a soron következő költségvetési évre kell terhelni, és véglegesen meg kell határozni a tagállamonkénti uniós finanszírozás teljes összegét, valamint a meghatározott összeg betartásának biztosítása végett a tagállamok közötti kompenzáció megosztásának mikéntjét.

(19)A költségvetés végrehajtásakor a Bizottságnak a mezőgazdasági kiadásokra vonatkozóan havi korai előrejelző és monitoringrendszert kell működtetnie azért, hogy ha felmerül az éves felső határ túllépésének kockázata, akkor irányítási hatáskörén belül a lehető leghamarabb megfelelő intézkedéseket tudjon hozni, illetve egyéb intézkedéseket javasoljon, amennyiben ezek az intézkedések elégtelennek bizonyulnak. A Bizottságnak időszakos jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben össze kell hasonlítania a felmerült kiadásoknak a meghatározott keretekhez viszonyított alakulását és fel kell becsülnie a költségvetési év hátralévő részében várható végrehajtást.

(20)Az EMGA tekintetében az akkreditált kifizető ügynökségeknél felmerült kiadások fedezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat a Bizottságnak visszatérítés formájában kell a tagállamok rendelkezésére bocsátania az ezen ügynökségeknél felmerült kiadások könyvelése alapján. Rendelkezni kell arról is, hogy a szóban forgó visszatérítés – havi kifizetések formájában történő – teljesítéséig a pénzügyi forrásokat a tagállamoknak kell mozgósítaniuk az akkreditált kifizető ügynökségeik szükségleteinek megfelelően. E rendeletben kifejezetten elő kell írni, hogy a tagállamoknak és a KAP végrehajtásában érintett kedvezményezetteknek maguknak kell viselniük adminisztratív és személyzeti költségeiket.

(21)Annak érdekében, hogy a Bizottság rendelkezzen különösen a mezőgazdasági piacok irányításához, a mezőgazdasági kiadások nyomon követésének megkönnyítéséhez, valamint a mezőgazdasági erőforrások közép- és hosszú távon történő nyomon követéséhez szükséges eszközökkel, rendelkezni kell az agrometeorológiai rendszer használatáról, valamint a műholdas felvételek beszerzéséről és tökéletesítéséről.

(22)Az EMVA pénzügyi irányítását illetően rendelkezni kell a költségvetési kötelezettségvállalásról, a kifizetési határidőkről, valamint a kötelezettségvállalás visszavonásáról és megszakításáról. A vidékfejlesztési beavatkozások finanszírozása az uniós költségvetésből éves részletekben fizetett kötelezettségvállalások alapján történik. A tagállamoknak a KAP-stratégiai tervek jóváhagyását követően igénybe kell tudniuk venni az előirányzott uniós pénzeszközöket. Következésképpen megfelelő módon korlátozott előfinanszírozási rendszerre van szükség, amely biztosítja a pénzeszközök rendszeres folyósítását azért, hogy a programok kedvezményezettjei kellő időben megkapják a kifizetéseket.

(23)Az előfinanszírozáson túl különbséget kell tenni az időközi kifizetések és a Bizottság által az akkreditált kifizető ügynökségek részére teljesített egyenlegkifizetés között. Meg kell határozni a szóban forgó kifizetésekre vonatkozó szabályokat is. A kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozó szabálynak segítenie kell a beavatkozások megvalósításának felgyorsítását, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást. A regionális beavatkozásokat alkalmazó tagállamok nemzeti keretszabályozására vonatkozó, az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendeletben 14 [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] meghatározott szabályok is eszközt nyújtanak a tagállamok számára a végrehajtáshoz, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz.

(24)A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az uniós támogatás kellő időben kifizetésre kerüljön a kedvezményezetteknek, hogy azt hatékonyan fel tudják használni. Amennyiben a tagállamok nem tartják be az uniós jogszabályokban meghatározott kifizetési határidőket, úgy azzal komoly nehézségeket okozhatnak a kedvezményezetteknek, és veszélyeztethetik az Unió éves költségvetés-tervezését. Ezért az uniós finanszírozásból ki kell zárni azokat a kiadásokat, amelyek esetében nem tartják be a kifizetési határidőket. Az arányosság elvének megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy mindkét alapra vonatkozóan mentességről rendelkezzen az említett általános elv alól.

(25)Az új KAP teljesítési modelljének struktúrájával és fő jellemzőivel összhangban a tagállamok által teljesített kifizetések uniós finanszírozásra való jogosultsága ezentúl nem az egyes kedvezményezetteknek nyújtott kifizetések jogszerűségétől és szabályszerűségétől kell, hogy függjön. Az (EU) .../... rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] említett beavatkozás-típusok tekintetében a tagállami kifizetések jogosultságát attól kell függővé tenni, hogy megfelelő teljesítések kapcsolódnak-e hozzájuk az alkalmazandó alapvető uniós követelményekkel összhangban.

(26)Az 1306/2013/EU rendelet a jogszerűség és szabályszerűség ellenőrzésének elősegítése céljából rendelkezett a havi és időközi kifizetések csökkentéséről és felfüggesztéséről. Az új teljesítési modellben ezeket az eszközöket a teljesítményalapú teljesítés támogatására kell használni. Egyértelművé kell továbbá tenni a csökkentések és a felfüggesztések közötti különbséget.

(27)Az uniós jogban meghatározott, az EMVA-kifizetéseknek a pénzügyi felső összeghatárok be nem tartása miatti csökkentésére vonatkozó eljárást észszerűsíteni kell és össze kell hangolni az ebben az összefüggésben az EMVA-kifizetésekre alkalmazott eljárással.

(28)A tagállamoknak az N+1. év február 15-ig éves elszámolásokat és a KAP-stratégiai terv megvalósításáról készített éves teljesítményjelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak. Amennyiben ezek a dokumentumok nem kerülnek megküldésre, és emiatt a Bizottság az érintett kifizető ügynökség esetében nem tudja elvégezni a számlák elszámolását, illetve nem tudja ellenőrizni a kiadások támogathatóságát a bejelentett teljesítések függvényében, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felfüggessze a havi kifizetéseket és megszakítsa a negyedéves visszatérítéseket mindaddig, amíg nem kapja meg a hiányzó dokumentumokat.

(29)Be kell vezetni a kifizetések felfüggesztésének új formáját arra az esetre, amikor kirívóan alacsony a teljesítések szintje. Abban az esetben, amikor a bejelentett teljesítések szintje a bejelentett kiadásokhoz képest kirívóan alacsony, és a tagállamok nem tudják ezt a helyzetet megfelelő és érthető okokkal megindokolni, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az N–1. pénzügyi évre vonatkozó kiadások csökkentésén túl jövőbeli kiadások visszatérítését is felfüggessze azokkal a beavatkozásokkal összefüggésben, amelyek esetében kirívóan alacsony volt a teljesítések szintje. A szóban forgó felfüggesztést az éves teljesítményalapú záróelszámolási határozatnak meg kell erősítenie.

(30)A többéves teljesítménymonitoring tekintetében is fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy felfüggessze a kifizetéseket. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a nemzeti KAP-stratégiai tervekben meghatározott célok megvalósítása tekintetében elért késedelmes vagy nem elégséges előrelépés esetében végrehajtási jogi aktusok útján felszólítsa az érintett tagállamot a szükséges korrekciós intézkedések meghozatalára a Bizottsággal folytatott konzultáció során kidolgozott és egyértelmű előrehaladási mutatókat tartalmazó cselekvési tervnek megfelelően. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy amennyiben a tagállam nem nyújt be vagy nem hajtja végre a cselekvési tervet vagy a cselekvési terv nyilvánvalóan alkalmatlan a helyzet orvoslására, végrehajtási jogi aktusok útján felfüggessze a havi vagy az időközi kifizetéseket.

(31)Ahogy az 1306/2013/EU rendelet esetében is, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az irányítási rendszer súlyos hiányosságai – többek között az alapvető uniós követelményeknek való megfelelés hiánya és a jelentéstétel megbízhatatlansága – esetében felfüggessze a kifizetéseket. A mechanizmus hatékonyabbá tétele érdekében azonban felül kell vizsgálni a kifizetések felfüggesztésére vonatkozó feltételeket. A szóban forgó felfüggesztések pénzügyi következményeiről ad-hoc megfelelőségi eljárás keretében kell határozni.

(32)Az uniós jogban meghatározott KAP-kifizetések kedvezményezettek részére történő teljesítése teljes egészében az illetékes nemzeti hatóságok feladata.

(33)A KAP-hoz kapcsolódó bevétel egyes típusainak a KAP céljaira történő újrafelhasználásának lehetővé tétele érdekében ezeknek címzett bevételnek kell minősülniük. Az 1306/2013/EU rendelet 43. cikkében felsorolt összegeket módosítani kell és a vonatkozó rendelkezéseket összhangba kell hozni és össze kell vonni a címzett bevételre vonatkozó hatályos rendelkezésekkel.

(34) Az 1306/2013/EU rendelet felsorolja a KAP-hoz, valamint annak célkitűzéseihez kapcsolódó tájékoztatási intézkedéseket, valamint meghatározza az azok finanszírozására és a megfelelő projektek végrehajtására vonatkozó szabályokat. A tájékoztatási intézkedések célkitűzéseire és típusaira vonatkozó konkrét rendelkezéseket bele kell foglalni ebbe a rendeletbe.

(35)A KAP keretében az intézkedések és beavatkozások finanszírozása túlnyomórészt a megosztott irányítás elve szerint történik. Az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása érdekében a Bizottságnak ellenőrzéseket kell végeznie a kifizetésért felelős tagállami hatóságoknál az alapok kezelésére vonatkozóan. Helyénvaló meghatározni a Bizottság által elvégzendő ellenőrzések jellegét és a Bizottság uniós költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatait, továbbá tisztázni a tagállamokat terhelő együttműködési kötelezettségeket.

(36)Azért, hogy a Bizottság eleget tudjon tenni az uniós kiadások tagállami irányítási és ellenőrzési rendszereinek meglétére és megfelelő működésére vonatkozó ellenőrzési kötelezettségének, rendelkezni kell a Bizottság részéről a nevében történő eljárásra felhatalmazott személyek által végzett – a tagállamok által végrehajtott ellenőrzésektől független – ellenőrzésekről, továbbá annak lehetőségéről, hogy e személyek a tagállamok segítségét kérhessék munkájuk elvégzéséhez.

(37)A Bizottság számára megküldendő információk összeállításához a lehető legnagyobb mértékben alkalmazni kell az információtechnológiát. Az ellenőrzéskor fontos, hogy a Bizottság teljes mértékben és késedelem nélkül – nyomtatott és elektronikus formában egyaránt – hozzáférhessen a kiadásokra vonatkozó adatokhoz. 

(38)Az [új] költségvetési rendeletben szereplő, a könyvvizsgálati eredmények átvételével kapcsolatos követelmények alkalmazása, valamint a különböző intézmények által végzett auditok közötti átfedés kockázatának csökkentése érdekében szabályokat kell meghatározni az egységes ellenőrzési megközelítésre vonatkozóan, valamint biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a Bizottság megbízható tanúsító szervek munkájából bizonyosságot nyerjen.

(39)Az akkreditált kifizető ügynökségek és az uniós költségvetés közötti pénzügyi kapcsolat kialakítása érdekében a Bizottságnak minden évben, az éves pénzügyi záróelszámolás keretében el kell végeznie a kifizető ügynökségek számláinak elszámolását. A záróelszámolási határozatnak az elszámolás teljességére, pontosságára és valódiságára kell korlátozódnia és nem terjedhet ki a kiadások uniós jogszabályoknak való megfelelőségére.

(40)Az új teljesítési modellnek megfelelően éves teljesítményalapú záróelszámolást kell készíteni annak ellenőrzése céljából, hogy a kiadások a bejelentett eredmények függvényében támogathatók-e. Az olyan helyzetek kezelése érdekében, amikor a bejelentett kiadásokhoz nem társulnak megfelelő bejelentett eredmények és a tagállam nem tudja megindokolni az eltérést, kifizetéscsökkentési mechanizmust kell bevezetni.

(41)A Bizottság a Szerződés 317. cikkének megfelelően felel az Európai Unió költségvetésének a tagállamokkal együttműködésben történő végrehajtásáért. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni, hogy végrehajtási jogi aktusok útján határozzon arról, hogy a tagállamoknál felmerült költségek megfelelnek-e az uniós jogszabályoknak. A tagállamok részére jogot kell biztosítani arra, hogy megindokolják a kifizetésekkel kapcsolatos döntéseiket, valamint arra, hogy a közöttük és a Bizottság között fennálló véleménykülönbség esetén egyeztetéshez folyamodjanak. Annak érdekében, hogy a tagállamok a múltban felmerült kiadások tekintetében jogi és pénzügyi biztosítékokat kapjanak, meg kell határozni azt az elévülési időt, amelyen belül a Bizottságnak el kell döntenie, hogy milyen pénzügyi következményekkel jár a megfelelés hiánya.

(42)Az uniós költségvetés pénzügyi érdekeinek védelme céljából a tagállamoknak megfelelő rendszereket kell bevezetniük annak érdekében, hogy meggyőződhessenek arról, hogy az alapokból finanszírozott műveletek ténylegesen megvalósulnak, és végrehajtásuk megfelelő módon történik, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás jelenlegi stabil keretének fenntartása mellett. A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 15 , a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel 16 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 17 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 18 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 19 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokat és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. A tagállamoknak gondoskodniuk kell azon rendszerek meglétéről, amelyek révén a feltárt szabálytalanságokról és a KAP-stratégiai tervben a tagállamok által meghatározott feltételek be nem tartásáról, ezen belül a csalásokról, valamint azok utánkövetéséről és az OLAF vizsgálatainak nyomon követéséről jelentést tudnak tenni a Bizottságnak abból a célból, hogy az OLAF gyakorolhassa hatáskörét és hatékonyan tudja elemezni a szabálytalanságokat. Az alapokkal kapcsolatos panaszok hatékony kivizsgálása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a szükséges szabályozás meglétét.

(43) A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(44)Helyénvaló biztosítani, hogy a kifizetéseknek a közbeszerzési szabályoknak való meg nem felelés miatti megtagadása vagy visszafizettetése tükrözze az ilyen meg nem felelés súlyosságát és feleljen meg az arányosság elvének, amint az többek között az Unió által a megosztott irányítás keretében finanszírozott kiadásokra az e szabályoknak való meg nem felelés miatt alkalmazandó pénzügyi korrekciókról szóló releváns bizottsági iránymutatásokban is szerepel. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy az ilyen meg nem felelés csak a támogatás nem kifizetendő részének vagy visszavonandó részének szintjéig érinti az ügylet jogszerűségét és szabályszerűségét.

(45)Az ágazati mezőgazdasági jogszabályok számos rendelkezése előírja egy adott összegre szóló biztosíték nyújtását, amelynek kifizetése egy adott kötelezettség nem teljesítése esetén válik esedékessé. A biztosítékok keretszabályozásának megerősítése érdekében az összes ilyen rendelkezésre egyetlen horizontális szabálynak kell vonatkoznia.

(46)A tagállamoknak integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert (a továbbiakban: integrált rendszer) kell létrehozniuk és működtetniük az (EU) .../... rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] meghatározott egyes beavatkozások, valamint a 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 IV. fejezetében, illetve a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. fejezetében 21 említett intézkedések tekintetében. Az uniós támogatás eredményességének és nyomon követésének javítása céljából a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy az említett integrált rendszert más uniós támogatási rendszerekhez kapcsolódóan is igénybe vehessék.

(47)Az integrált rendszer meglévő elemeit, különösen a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerre, a földrajzi térinformatikai és az állatállomány-alapú pályázati rendszerre, a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszerre, a kedvezményezettek személyazonosságának nyilvántartására szolgáló rendszerre, valamint az ellenőrzési és szankciórendszerre vonatkozó rendelkezéseket meg kell tartani. A tagállamoknak az információtechnológiákon (például Galileo és EGNOS) túlmenően továbbra is használniuk kell a Kopernikusz program által biztosított adatokat vagy információkat annak érdekében, hogy Unió-szerte átfogó és összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi politikák nyomon követéséhez, valamint a Kopernikusz Sentinel műholdak és szolgáltatások által szerzett, teljes, ingyenes és nyílt hozzáférésű adatok és információk alkalmazásának ösztönzéséhez. Ebből a célból az integrált rendszernek tartalmaznia kell egy területmegfigyelő rendszert is.

(48)A KAP végrehajtása céljából bevezetendő irányítási rendszerek részét képező integrált rendszernek biztosítania kell, hogy az éves teljesítményjelentésekben szolgáltatott összesített adatok megbízhatók és ellenőrizhetők legyenek. Tekintettel a megfelelően működő integrált rendszer fontosságára, minőségi követelményeket kell meghatározni. A tagállamoknak évente minőségértékelésnek kell alávetniük a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszert, a földrajzi térinformatikai pályázati rendszert, valamint a területmegfigyelő rendszert. A tagállamoknak kezelniük kell a hiányosságokat és a Bizottság kérésére cselekvési tervet kell kidolgozniuk.

(49)„Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közlemény szerint a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések ösztönzése, valamint a környezetvédelmi és éghajlatváltozásra vonatkozó uniós célkitűzések eléréséhez való hozzájárulás képezi a jövőbeli KAP stratégiai céljait. Ezért szükségessé vált a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer adatainak és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer egyéb adatainak környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célból történő, nemzeti és uniós szintű megosztása. Ezért rendelkezni kell az integrált rendszeren keresztül összegyűjtött, környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célból lényeges adatoknak a tagállami közigazgatási szervek közötti, valamint az uniós intézményekkel és szervekkel történő megosztásáról. Az európai statisztikák elkészítéséhez a különböző közigazgatási szervek rendelkezésére álló adatok hatékonyabb felhasználása érdekében rendelkezni kell arról is, hogy az integrált rendszerből származó adatokat statisztikai célból az európai statisztikai rendszer részét képező szervek rendelkezésére kell bocsátani.

(50)A kifizetésben részesülő, illetve kifizetéseket teljesítő vállalkozások kereskedelmi dokumentumainak vizsgálata az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek felügyeletének rendkívül hatékony eszköze lehet. Ez a vizsgálat kiegészíti a tagállamok által már egyébként elvégzett egyéb ellenőrzéseket. A vizsgálatra vonatkozó nemzeti rendelkezések továbbá szélesebb körűek lehetnek az uniós jogszabályokban foglaltaknál.

(51)A szóban forgó vizsgálat alapjául szolgáló dokumentumokat úgy kell kiválasztani, hogy teljes körű vizsgálatot lehessen végrehajtani. A vizsgálatnak alávetendő vállalkozásokat a felelősségi körükben végrehajtott ügyletek jellege alapján kell kiválasztani, és a kifizetésekben részesülő, illetve kifizetéseket teljesítő vállalkozásokat ágazatonként kell kiválasztani az EMGA finanszírozási rendszerén belüli pénzügyi jelentőségük alapján.

(52)A vizsgálat lefolytatásáért felelős tisztviselőket fel kell hatalmazni, a vállalkozások számára pedig elő kell írni, hogy kereskedelmi dokumentumaikat meghatározott ideig a szóban forgó tisztviselők rendelkezésére kell bocsátaniuk, valamint meg kell adniuk a tisztviselők által kért valamennyi információt. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a kereskedelmi dokumentumok bizonyos esetekben lefoglalhatók legyenek.

(53)A mezőgazdasági kereskedelem nemzetközi szerkezetére tekintettel és a belső piac működése érdekében szükség van a tagállamok közötti együttműködés megszervezésére. Emellett szükség van a harmadik országban székhellyel rendelkező, kifizetésekben részesülő vagy kifizetéseket teljesítő vállalkozások uniós szintű központosított dokumentációs rendszerének létrehozására.

(54)Jóllehet a vizsgálati programok elfogadása a tagállamok felelőssége, szükség van arra, hogy e programokról a Bizottság is értesüljön annak érdekében, hogy elláthassa felügyeleti és koordináló szerepét, és biztosítsa a programok megfelelő kritériumok alapján történő elfogadását, valamint azt, hogy a vizsgálatok olyan ágazatokra és vállalkozásokra összpontosítsanak, amelyek esetében magas a csalás veszélye. Alapvető fontosságú, hogy minden tagállamban legyen egy külön szervezeti egység, amely felel a kereskedelmi dokumentumok e rendeletben előírt vizsgálatainak monitoringjáért és koordinálásáért. E kijelölt szervezeti egységeknek szervezetileg függetlennek kell lenniük a kifizetés előtti vizsgálatot végző szervezeti egységektől. Az e vizsgálatok során szerzett információkra a szakmai titoktartásnak kell vonatkoznia. 

(55)A feltételesség a KAP fontos eleme, különös tekintettel annak környezetvédelmi és éghajlat-politikai vonatkozására, valamint a közegészségüggyel és az állatokkal kapcsolatos kérdésekre. Ebből kifolyólag ellenőrzéseket kell végezni és adott esetben szankciókat kell alkalmazni a feltételességi rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében. Ahhoz, hogy a különböző tagállamok kedvezményezettjei számára egyenlő versenyfeltételeket lehessen teremteni, uniós szinten be kell vezetni bizonyos általános szabályokat a feltételesség ellenőrzése és a szankciók vonatkozásában.

(56)A feltételesség tagállamok általi egységes végrehajtása érdekében meg kell állapítani egy uniós szintű minimális ellenőrzési arányt, az illetékes ellenőrző szervek és az ellenőrzések megszervezésének ugyanakkor a tagállamok mérlegelési jogkörébe kell tartoznia.

(57)A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy részletesen meghatározzák a szankciókat, ugyanakkor ezeknek a szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, valamint nem sérthetik az uniós vagy nemzeti jog egyéb rendelkezéseiben megállapított más szankciókat. Annak biztosítására, hogy a tagállamok hatékony és koherens megközelítést alkalmazzanak, rendelkezni kell egy uniós szintű minimális szankciómértékről a hanyagság miatt első alkalommal történő nem teljesítés esetére; újabb előfordulás esetén magasabb mértékű szankciót kell alkalmazni, a szándékosság pedig a támogatásból való teljes kizárást vonhatja maga után. A szankciók arányosságának biztosítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a csekély mértékű, első alkalommal előforduló meg nem felelések esetére korai előrejelző rendszert vezessenek be. 

(58)A tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek és a feltételességgel összefüggő szankciórendszer eredményességének és visszatartó erejének a biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó szankciók alkalmazására és kiszámítására vonatkozóan.

(59)Annak érdekében, hogy a Bizottság és a tagállamok között a KAP-kiadások finanszírozása terén biztosított legyen a harmonikus együttműködés, és különösképpen azért, hogy a Bizottság nyomon tudja követni a tagállamok pénzgazdálkodását és elszámolhassa az akkreditált kifizető ügynökségek számláit, a tagállamoknak gondoskodniuk kell bizonyos információknak a Bizottság számára történő továbbításáról, illetve arról, hogy azok folyamatosan a Bizottság rendelkezésére álljanak.

(60)A Bizottság részére megküldendő adatok összeállítása céljából, valamint azért, hogy a Bizottság a kiadásokkal összefüggő számadatokhoz teljes egészében és azonnal, nyomtatott és elektronikus formában egyaránt hozzáférjen, meg kell határozni az adatok bemutatására és továbbítására, többek között a határidőkre vonatkozó, megfelelő szabályokat.

(61)Mivel a tagállami ellenőrzési rendszerek és a megfelelőségi vizsgálat alkalmazása személyes adatokat és üzleti titkokat érinthet, a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell az ilyen alapon megszerzett információk bizalmas kezelését.

(62)Az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának, valamint a pártatlan bánásmód mind a tagállamok, mind a kedvezményezettek szintjén történő betartásának érdekében szabályokat kell megállapítani az euro használatával kapcsolatban.

(63)Az euro és a nemzeti valuta közötti átváltási árfolyam változhat egy adott művelet végrehajtásának ideje alatt. Ezért az érintett összegekre alkalmazandó árfolyamot azon tény figyelembevételével kell meghatározni, amely által a művelet gazdasági célkitűzése megvalósul. Az alkalmazott átváltási árfolyamnak a szóban forgó tény bekövetkeztének napján érvényes árfolyamnak kell lennie. Meg kell határozni ezt az ügyleti tényt, valamint rendelkezni kell az alkalmazásától való elállásról, bizonyos kritériumok, különösen az árfolyamváltozások gyorsaságának figyelembevételével. Egyedi szabályokat kell megállapítani az Unión belül vagy a világpiacon kialakuló olyan rendkívüli pénzügyi helyzetek kezelésére, amelyek a KAP keretében kialakított intézkedések hatékony működésének biztosítása érdekében azonnali cselekvést igényelnek.

(64)Az euroövezeten kívüli tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a KAP-pal összefüggő jogszabályokból eredő kiadásokhoz kapcsolódó kifizetéseket ne nemzeti valutában, hanem inkább euróban teljesítsék. Konkrét szabályokra van szükség ahhoz, hogy ez a lehetőség ne járhasson indokolatlan előnnyel sem a kifizetést teljesítő, sem a kifizetésben részesülő fél számára.

(65)A személyes adatoknak az e rendelet szerinti irányítási, kontroll-, audit-, valamint monitoring- és értékelési kötelezettségeik teljesítése céljából a tagállamok és a Bizottság általi gyűjtésére az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a személyes adatok feldolgozásával járó interoperabilitási megoldásokról szóló uniós jogszabályok, és különösen a 45/2001/EK 22 és az (EU) 2016/679 23 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandók.

(66)Az alapok kedvezményezettjei nevének nyilvánosságra hozatala hozzájárul az alapok felhasználásának nyilvánosság általi ellenőrzéséhez, és szükséges az Unió pénzügyi érdekei megfelelő szintű védelmének biztosításához. Ez annak révén valósul meg, hogy a nyilvánosságra hozatal megelőző hatással és visszatartó erővel bír, egyes kedvezményezetteket visszatart a szabályok megszegésétől, továbbá a kapott közpénzek felhasználása tekintetében erősíti a mezőgazdasági termelők személyes felelősségérzetét. Az érintett információk közzététele összhangban van az Európai Unió Bíróságának közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatával, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott megközelítéssel is.

(67)Ezzel összefüggésben megfelelően el kell ismerni a civil társadalom – ezen belül a média és a nem kormányzati szervezetek – által betöltött szerepet, valamint annak hozzájárulását a közigazgatási szervek csalás és közpénzekkel való visszaélés elleni ellenőrzési keretének megerősítéséhez.

(68)Az (EU) .../... rendelet [ a közös rendelkezésekről szóló rendelet 24 ] szabályokat határoz meg az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtása, valamint az alapokból finanszírozott programokkal kapcsolatos kommunikáció során biztosítandó átláthatóságra vonatkozóan. A koherencia biztosítása érdekében elő kell írni, hogy a szóban forgó szabályok adott esetben az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott beavatkozásokra is alkalmazandók.

(69)Az alapokból származó pénzeszközök felhasználásának nyilvános vizsgálatára vonatkozó célkitűzés elérése érdekében a kedvezményezetteket érintő információk bizonyos körét kötelező a nyilvánosság tudomására hozni. A szóban forgó információk között kell szerepelniük a kedvezményezett azonosító adatainak, az odaítélt összegnek és annak, hogy az összeg melyik alapból származik, valamint az érintett intézkedés céljának és jellegének. Az információkat úgy kell közzétenni, hogy az a lehető legkisebb mértékben ütközzön a kedvezményezetteknek a magánélet tiszteletben tartásához és különösen a személyes adatok védelméhez fűződő – az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében elismert – jogával.

(70)Azáltal, hogy a mezőgazdasági termelőt támogatásra jogosító intézkedésre, illetve beavatkozásra, valamint a támogatás jellegére és céljára vonatkozó információk részletei nyilvánossá válnak, a közvélemény konkrét információkhoz juthat a támogatásban részesített tevékenységről és a támogatás céljáról. Az, hogy a közvélemény betekintést nyer a fenti információkba, megelőző hatással és visszatartó erővel járna és segítene az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében.

(71)Az ezeknek az információknak az e rendeletben meghatározott általános információkkal együtt történő közzététele átláthatóbbá teszi az uniós finanszírozásoknak a KAP keretében való felhasználását, és ezáltal hozzájárul a közös agrárpolitika láthatóságához és jobb megértéséhez. Ezáltal közvetlenebbé válik a polgárok részvétele a döntéshozatali eljárásban, továbbá biztosítja a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb mértékű legitimitását, hatékonyságát és elszámoltathatóságát. A közzététel emellett felhívja a polgárok figyelmét a mezőgazdaság által biztosított „közjavakra” vonatkozó konkrét példákra, és ezáltal alátámasztja a mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami támogatások létjogosultságát.

(72)Ebből az következik, hogy a lényeges információk általános közzététele nem lépi túl a demokratikus társadalomban az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, továbbá az alapokból származó pénzeszközök felhasználásának nyilvános vizsgálatára vonatkozó célkitűzés kiemelkedő fontossága szempontjából szükséges mértéket.

(73)Az adatvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében az alapok kedvezményezettjeit a közzétételt megelőzően értesíteni kell adataik közzétételéről. Értesíteni kell őket továbbá arról, hogy az adatokat uniós és tagállami audit- és vizsgálati szervek az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából feldolgozhatják. Ezen túlmenően a kedvezményezetteket tájékoztatni kell az (EU) 2016/679 rendelet alapján őket megillető jogokról, valamint az ezen jogok gyakorlására alkalmazandó eljárásokról. 

(74)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése, illetve módosítása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(75)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése érdekében. A felhatalmazásnak tiszteletben kell tartania a kifizető ügynökségek és koordináló szervek akkreditációját, a kifizető ügynökségek állami intervencióval kapcsolatos kötelezettségeit, a kifizető ügynökségek irányítási és kontrollfeladatainak tartalmára vonatkozó szabályokat, a tagállamok által a termelőkre alkalmazott pénzügyi fegyelem kiszámítására vonatkozó szabályokat, az állami intervenció keretében az uniós költségvetésből finanszírozott intézkedések típusait és a visszatérítés feltételeit; a jogosultság feltételeit, valamint a kiszámítás módját a kifizető ügynökségek által tényleges megvizsgált információk, a Bizottság által meghatározott átalányösszegek, vagy az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban előírt átalányösszegek vagy nem átalányjellegű összegek alapján; az állami intervencióval kapcsolatos műveletek értékelését, az állami intervenció alá vont termékek megsemmisülése vagy károsodása esetén, valamint a finanszírozandó összegek megállapítására vonatkozó szabályokat. A felhatalmazásnak ki kell terjednie továbbá a kifizető ügynökségek által a kedvezményezettek számára a kifizetés legkorábbi lehetséges időpontja előtt vagy legkésőbbi lehetséges időpontja után teljesített kifizetéseknek az uniós finanszírozásra való jogosulatlansága alóli eltérésekre. Ezenkívül a felhatalmazásnak ki kell terjednie az éves számlaelszámolással összefüggő kifizetés-felfüggesztés mértékére, a kifizetés-felfüggesztés mértékére és időtartamára, valamint a szóban forgó mennyiségeknek a többéves teljesítménymonitoringra figyelemmel történő visszatérítésének vagy csökkentésének feltételeire. A felhatalmazásnak ki kell terjednie továbbá azokra a beavatkozásokra és intézkedésekre, amelyek tekintetében a tagállamok előleget folyósíthatnak, valamint azokra a feltételekre, amelyek fennállása mellett az alapok bizonyos kiadásai és bevételei kompenzálandók. Ezen túlmenően a felhatalmazásnak ki kell terjednie a kötelezettségvállalásokra és az összegek kifizetésére abban az esetben alkalmazandó módszerekre, ha az uniós költségvetés elfogadása nem történik meg a pénzügyi év kezdetéig, vagy a beütemezett kötelezettségvállalások teljes összege meghaladja a költségvetési rendelet 170. cikkének (3) bekezdésében rögzített felső értékhatárt.

A felhatalmazásnak továbbá ki kell terjednie az ellenőrzések, valamint a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférés tekintetében a tagállamok által teljesítendő egyedi kötelezettségekre, a tagállamok által adott indoklásra vonatkozó kritériumokra, az éves teljesítményalapú zárójelentéssel összefüggő csökkentések alkalmazására vonatkozó módszertanra és kritériumokra, valamint a szabályszerűségi záróelszámolással összefüggő pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumokra és módszertanra.

Ezen túlmenően a felhatalmazásnak ki kell terjednie – amennyiben a rendszer megfelelő irányítása ezt szükségessé teszi – a vámeljárásokra vonatkozó kiegészítő követelményeket bevezető szabályokra, különösen a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 25 foglaltakra; a biztosítékokra vonatkozó szabályokra, és ezen belül a megkülönböztetéstől mentes bánásmód biztosítására, egy kötelezettség nem teljesülése esetén a felelős fél meghatározására, , olyan konkrét helyzetek meghatározására, amikor az illetékes hatóság eltekinthet a biztosíték követelményétől, a nyújtandó biztosítékra és a biztosítékot nyújtóra vonatkozó feltételekre, a biztosíték nyújtására és felszabadítására vonatkozó feltételekre, az előlegfizetés keretében nyújtott biztosítékhoz kapcsolódó különös feltételekre, valamint az olyan kötelezettségek nem teljesítésének következményeire, amelyekért biztosítékot nyújtottak.

Ezenkívül az integrált rendszert illetően a felhatalmazásnak ki kell terjednie a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a földrajzi térinformatikai pályázati rendszer, valamint a területmegfigyelő rendszer minőségértékelésre vonatkozó szabályokra, valamint a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerrel, a kedvezményezettek azonosítására szolgáló rendszerrel, valamint a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszerrekapcsolatos meghatározásokra, alapvető jellemzőkre és szabályokra.

A felhatalmazásnak továbbá ki kell terjednie az ügyletek vizsgálatának köréből kizárt intézkedésekre vonatkozó szabályokra, az euróövezeten kívüli tagállamok által alkalmazandó meghatározó ügyleti tényre és átváltási árfolyamra vonatkozó szabályokra, a kiadásigazoló nyilatkozatok elkészítésekor, illetőleg a közraktározási műveleteknek a kifizető ügynökség elszámolásaiban való nyilvántartásakor alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó szabályokra, valamint – amennyiben a nemzeti valutával kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlatok valószínűsíthetően veszélyeztetik az uniós jogszabályok alkalmazását – az uniós jogszabályok alkalmazásának védelmét szolgáló intézkedésekre.

E rendelet bizonyos nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése vagy módosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el arra a küszöbértékre vonatkozóan, amely alatt a vállalkozásokat csak konkrét indokok miatt kell vizsgálatnak alávetni.

(76)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 26 megfelelően kell gyakorolni. A hatásköröknek a következőkkel kapcsolatos szabályokra kell vonatkozniuk: a kifizető ügynökségek és a koordináló szervek akkreditációjának megadására, visszavonására és felülvizsgálatára, valamint a kifizető ügynökségek akkreditációjának felügyeletére vonatkozó eljárások; a kifizető ügynökségek vezetőségi nyilatkozatának alapjául szolgáló munka és ellenőrzések; a koordináló szerv működése és az információknak a koordináló szerv által a Bizottság részére történő megküldése, a tanúsító szervek feladatai, többek között az elvégzendő ellenőrzések, az ellenőrzés alá vetendő szervek, valamint az e szervek által kiállítandó igazolások és elkészítendő jelentések, illetve az azokat kísérő dokumentumok.

(77)A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük továbbá: az audit azon elveire, amelyekre a tanúsító szerv a véleményét alapozza, beleértve a kockázatok értékelését, a belső ellenőrzéseket, valamint az audithoz szükséges bizonyítékok kellő szintjét; és a tanúsító szervek által a véleménynyilvánítás során – a nemzetközi auditszabványok figyelembevételével – alkalmazandó auditálási módszerekre.

(78)A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük továbbá: az állami intervenciós intézkedések finanszírozására vonatkozó összegek megállapítására, a területmegfigyelő rendszerhez szükséges műholdas adatok Bizottság általi beszerzésének finanszírozásával kapcsolatos szabályokra és a Bizottság által a területmegfigyelő rendszerhez kapcsolódóan használt távérzékelési alkalmazások révén végrehajtott intézkedésekre, a szóban forgó műholdas adatok és területmegfigyelő rendszer Bizottság általi beszerzését szolgáló eljárásra, a műholdas adatok és a meteorológiai adatok beszerzését, tökéletesítését és hasznosítását szabályozó keretre, valamint az alkalmazandó határidőkre.

(79)A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük továbbá: a pénzügyi fegyelmi eljárással összefüggésben a közvetlen kifizetéssel járó beavatkozások kiigazítási arányának meghatározására és módosítására, valamint a közvetlen kifizetéssel járó beavatkozások finanszírozása céljából az (EU, Euratom) .../... rendelet [új költségvetési rendelet] 12. cikke (2) bekezdésének d) pontjának megfelelően átvitt előirányzatokra vonatkozó feltételekre; a költségvetési eljárási renddel összefüggésben a kifizetések összegének ideiglenes meghatározására és a rendelkezésre álló költségvetés tagállamok közötti ideiglenes elosztására, valamint a havi kifizetéseknek a Bizottság általi, kiadásigazoló nyilatkozatok alapján történő meghatározására.

(80)Ezenfelül a Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük: annak az időtartamnak a meghatározására, amelyen belül a kifizető ügynökségeknek el kell készíteniük és el kell juttatniuk a Bizottsághoz a vidékfejlesztési beavatkozásokhoz kapcsolódó időközi kiadásigazoló nyilatkozatokat, valamint a kifizetési határidőkkel kapcsolatos mechanizmus megfelelő működésével kapcsolatos eljárásra és egyéb gyakorlati rendelkezésekre vonatkozó szabályokra; a tagállamok felé esedékes havi vagy időközi kifizetések csökkentésére vagy felfüggesztésére, valamint a cselekvési terv elemeire vonatkozó szabályokra és az azok meghatározására szolgáló eljárásra. A végrehajtási hatásköröknek ki kell terjedniük továbbá a szükséghelyzet esetén szükséges és indokolható, a fizetési időszakokkal és az előlegek kifizetésével kapcsolatos egyedi problémák megoldására szolgáló szabályokra, a kifizető ügynökségek külön elszámolás vezetésére vonatkozó kötelezettségével kapcsolatos részletes szabályokra; a kifizető ügynökségek könyvelésébe bevezetendő információkra alkalmazandó egyedi feltételekre; a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések, valamint az alapok által finanszírozott egyéb kiadások finanszírozására és elszámolására vonatkozó szabályokra, valamint a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozó eljárás végrehajtásának feltételeire.

(81)A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük továbbá: a Bizottság által végrehajtott ellenőrzések és az információkhoz való hozzáférés tekintetében a tagállamok által teljesítendő együttműködési kötelezettségekkel kapcsolatos eljárásokra; a kifizetéseket igazoló dokumentumok megőrzésével kapcsolatos feltételekre, az éves pénzügyi záróelszámolásra, beleértve a szóban forgó végrehajtási jogi aktusok elfogadásával és alkalmazásával összefüggésben hozandó intézkedéseket, az éves teljesítményalapú záróelszámolásra, beleértve a szóban forgó végrehajtási jogi aktusok elfogadásával és alkalmazásával összefüggésben hozandó intézkedéseket, a Bizottság és a tagállamok közötti információcserét, az eljárásokat és a betartandó határidőket, a szabályszerűségi záróelszámolásra, beleértve a szóban forgó végrehajtási jogi aktusok elfogadásával és alkalmazásával összefüggésben hozandó intézkedéseket, a Bizottság és a tagállamok közötti információcserét, a betartandó határidőket és az egyeztető eljárásra vonatkozó szabályokat, az uniós költségvetést terhelő összegek uniós finanszírozásból való kizárását, valamint a tagállamok által a meg nem felelés miatt alkalmazandó visszafizettetéssel összefüggésben a Bizottságnak teendő bejelentések és közlések formájára.

(82)A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük továbbá: az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos tagállami kötelezettségek egységes alkalmazásához szükséges szabályokra, valamint az ellenőrzések Unión belüli egységes alkalmazásához szükséges szabályokra.  

(83)Ezenfelül a Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük: a letétbe helyezendő biztosítékok formájára, a biztosítékok letétbe helyezésére és elfogadására, valamint az eredeti biztosítékok felváltására vonatkozó eljárásra; a biztosítékok felszabadítására és a tagállamok vagy a Bizottság által a biztosítékokkal kapcsolatban küldendő értesítésre vonatkozó eljárásra.

(84)A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük továbbá: a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a földrajzi térinformatikai pályázati rendszer, valamint a területmegfigyelő rendszer minőségére vonatkozó értékelő jelentések formájára, tartalmára és a Bizottság részére történő továbbításának, illetve rendelkezésre bocsátásának feltételeire vonatkozó szabályokra, valamint az említett rendszerekben feltárt hiányosságokra tekintettel a tagállamok által alkalmazandó korrekciós intézkedésekre; valamint a földrajzi térinformatikai pályázati rendszerre és a területmegfigyelő rendszerre vonatkozó alapvető jellemzőkre és szabályokra.

(85)A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük továbbá a kereskedelmi dokumentumok vizsgálatára vonatkozó szabályok egységes alkalmazását biztosító szabályokra. Le kell fedniük továbbá az információknak a tagállamok által a Bizottság részére történő benyújtására vonatkozó szabályokat, valamint – amennyiben a nemzeti valutával kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlatok valószínűsíthetően veszélyeztetik az uniós jogszabályok alkalmazását – az uniós jogszabályok alkalmazásának védelmét szolgáló intézkedéseket.

(86)Ezenfelül a Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük az alapokból származó támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó adatok közzétételének formájára és ütemezésére vonatkozó szabályokra, a kedvezményezettek arról történő tájékoztatására irányuló kötelezettség egységes alkalmazására, hogy adataik közzétételre kerülnek; valamint a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködésre az alapokból származó támogatások kedvezményezettjeinek közzététele során.

(87)Egyes végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni. A különböző összegek Bizottság általi kiszámítását érintő végrehajtási jogi aktusok esetében a tanácsadó bizottsági eljárás lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy teljes körű felelősséget vállaljon a költségvetés irányításáért, és a határidők és a költségvetési eljárások tiszteletben tartása melletti fokozott hatékonyságra, kiszámíthatóságra és gyorsaságra irányul. A tagállamok részére teljesített kifizetések, valamint a számlaelszámolási eljárás és az éves teljesítményalapú záróelszámolás működésének körébe tartozó végrehajtási jogi aktusok esetében a tanácsadó bizottsági eljárás lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy teljes körű felelősséget vállaljon a költségvetés irányításáért és a tagállami kifizető ügynökségek éves elszámolásainak ellenőrzéséért, aminek célja az elszámolások elfogadása, vagy amennyiben a kiadások teljesítése nem az uniós szabályok betartásával történt, a kapcsolódó kiadások uniós finanszírozásból való kizárása. A többi végrehajtási jogi aktus elfogadására a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

(88)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleg megállapítását illetően, valamint a tagállamok kiadásigazoló nyilatkozatai alapján teljesítendő havi kifizetések meghatározására és a havi kifizetésekre vonatkozó eljárás keretében további kifizetések vagy csökkentések végrehajtására vonatkozóan.

(89)Az 1306/2013/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(90)Az 1306/2013/EU rendeletben és az e rendeletben meghatározott szabályok közötti zökkenőmentes átállás lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy átmeneti rendelkezések megállapítása céljából a Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

(91)Konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki véleményt nyilvánított 27 .

(92)Mivel a rendelet céljait – a rendelet és a KAP más eszközei között fennálló kapcsolatok, valamint a tagállamok rendelkezésére álló pénzügyi források korlátozott volta miatt – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az uniós finanszírozás többéves garanciája, továbbá a kiemelt célokra való összpontosítás miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. A hivatkozott cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. cím
Hatály és fogalommeghatározások

1. cikk
Hatály

Ez a rendelet szabályokat állapít meg különösen az alábbiak vonatkozásában:

a)a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében felmerülő kiadások finanszírozása, beleértve a vidékfejlesztésre vonatkozó kiadásokat is;

b)a tagállamok által létrehozandó irányítási és kontrollrendszerek;

c)elszámolási és szabályszerűségi záróelszámolási eljárások.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)„szabálytalanság”: a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti szabálytalanság;

b)„irányítási rendszerek”: az e rendelet II. címének II. fejezetében említett irányítási szervek és az e rendeletben, illetve az (EU) …/… rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] meghatározott alapvető uniós követelmények, ideértve az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 121. cikkében említett éves teljesítményjelentés céljából létrehozott jelentési rendszert is;

c)„alapvető uniós követelmények”: az (EU) …/… rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] és az e rendeletben meghatározott követelmények.

3. cikk
Eltérések vis maior és rendkívüli körülmények fennállása esetén

A KAP finanszírozásának, irányításának és monitoringjának alkalmazásában különösen az alábbi körülmények ismerhetők el „vis maiornak” és „rendkívüli körülményeknek”:

a)a mezőgazdasági üzemet jelentős mértékben sújtó, súlyos természeti katasztrófa;

b)a mezőgazdasági üzem részét képező, állattartásra szolgáló építmények véletlen megsemmisülése;

c)a kedvezményezett állat-, illetve növényállományának egy részét vagy egészét érintő járványos állatbetegség, illetve növénybetegség;

d)a mezőgazdasági üzem egészének vagy jelentős részének kisajátítása, amennyiben ez a kisajátítás a kérelem benyújtásának napján nem volt előrelátható.

II. cím
A mezőgazdasági alapokra vonatkozó általános rendelkezések

I. FEJEZET
Mezőgazdasági alapok

4. cikk
A mezőgazdasági kiadásokat finanszírozó alapok

A KAP keretébe tartozó különböző beavatkozásoknak és intézkedéseknek az Unió általános költségvetéséből (az uniós költségvetésből) való finanszírozása a következők révén történik:

a)Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA);

b)Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA).

5. cikk
EMGA-kiadások

(1)Az EMGA végrehajtása vagy a tagállamok és az Unió közötti megosztott irányítás keretében, vagy közvetlen irányítás keretében történik, a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2)Az EMGA az alábbi kiadásokat finanszírozza a megosztott irányítás keretében:

a)az agrárpiacokat szabályozó vagy támogató intézkedések, az 1308/2013/EU rendeletben 28 meghatározottak szerint;

b)az (EU)…/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címének 3. fejezetében említett ágazati beavatkozások;

c)a KAP-stratégiai terv keretében a mezőgazdasági termelők részére teljesített, az (EU)…/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 14. cikkében említett közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos beavatkozások;

d)a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan az Unió belső piacán és harmadik országokban folytatott olyan tájékoztatási és promóciós tevékenységekhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás, amelyeket a Bizottság választ ki és a tagállamok hajtanak végre;

e)a 228/2013/EU rendelet szerinti, az Unió legkülső régióiban megvalósított egyedi mezőgazdasági intézkedésekhez és a 229/2013/EU rendelet szerinti, a kisebb égei-tengeri szigetek javára végrehajtott egyedi mezőgazdasági intézkedésekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatás.

(3)Az EMGA az alábbi kiadásokat finanszírozza a közvetlen irányítás keretében:

a)mezőgazdasági termékek promóciója, közvetlenül a Bizottság által vagy nemzetközi szervezetek bevonásával;

b)az uniós jogszabályoknak megfelelően hozott, a mezőgazdaságban a genetikai erőforrások megőrzésére, jellemzésére, összegyűjtésére és hasznosítására irányuló intézkedések;

c)mezőgazdasági számviteli információs rendszerek kialakítása és működtetése;

d)mezőgazdasági felmérési rendszerek, beleértve a gazdaságszerkezeti felméréseket.

6. cikk
EMVA-kiadások

Az EMVA végrehajtása a tagállamok és az Unió között fennálló megosztott irányítás keretében történik. Az EMVA az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címének 4. fejezetében említett, a KAP-stratégiai terv szerinti vidékfejlesztési beavatkozásokhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást finanszírozza.

7. cikk
Egyéb kiadások, beleértve a technikai segítségnyújtást

Az alapokból – a Bizottság kezdeményezésére vagy annak nevében – közvetlen módon finanszírozhatók a KAP végrehajtásához szükséges előkészítési, monitoring, adminisztratív és technikai segítségnyújtási intézkedések, valamint értékelés, audit és ellenőrzés. Különösen az alábbiak tartoznak ide:

a)a KAP elemzéséhez, irányításához, monitoringjához, végrehajtásához és az azzal kapcsolatos információcseréhez és a kontrollrendszerek megvalósításához, valamint a technikai és adminisztratív segítségnyújtáshoz szükséges intézkedések;

b)a területmegfigyelő rendszerhez szükséges műholdas adatok Bizottság általi beszerzése a 22. cikkel összhangban;

c)a Bizottság által távérzékelési alkalmazások révén végrehajtott intézkedések a mezőgazdasági erőforrásoknak a 23. cikkel összhangban történő monitoringja céljából;

d)a KAP finanszírozására szolgáló alapokkal való pénzügyi gazdálkodással kapcsolatos információs, rendszer-összekapcsolási, monitoring- és kontrollmódszerek és technikai eszközök fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges intézkedések;

e)a KAP-pal kapcsolatos tájékoztatás a 44. cikkel összhangban;

f)a KAP-ról szóló tanulmányok, valamint az alapok által finanszírozott intézkedések értékelése, beleértve az értékelési módszerek tökéletesítését és a KAP-pal összefüggő gyakorlatokra vonatkozó információk cseréjét, továbbá az Európai Beruházási Bankkal (EBB) közösen készített tanulmányok,

g)adott esetben a KAP-pal összefüggésben eljáró, az 58/2003/EK tanácsi rendeletnek 29 megfelelően létrehozott végrehajtó ügynökségek részére nyújtott hozzájárulás;

h)a vidékfejlesztési beavatkozásokhoz kapcsolódó, uniós szintű információterjesztésre, figyelemfelkeltésre, együttműködés és tapasztalatcsere ösztönzésére irányuló intézkedésekhez való hozzájárulás, beleértve az érintett feleket összekapcsoló hálózat létrehozatalát;

i)elsősorban információfeldolgozást és -cserét végző informatikai hálózatok, ideértve a KAP irányításához szükséges vállalati információtechnológiai rendszereket;

j)az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 30 44. cikkének (2) bekezdése szerinti, az uniós minőségpolitikák keretében logók kidolgozásához, bejegyzéséhez és védelméhez szükséges intézkedések, valamint a kapcsolódó szellemitulajdon-jogok védelmével, illetve a szükséges információs technológiai (IT) fejlesztésekkel összefüggő intézkedések.

II. FEJEZET
Irányítási szervek

8. cikk
Kifizető ügynökségek és koordináló szervek

(1)A kifizető ügynökségek a tagállamok olyan szervezeti egységei vagy szervei, amelyek felelnek az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadásokkal való gazdálkodásért és azok kontrolljáért.

A kifizetések teljesítésének kivételével e feladatok végrehajtása átruházható.

(2)A tagállamok olyan szervezeti egységeket vagy szerveket akkreditálnak kifizető ügynökségként, amelyek olyan igazgatási szervezettel és belső ellenőrzési rendszerrel rendelkeznek, amely kellő garanciát nyújt arra, hogy a kifizetések jogszerűek és szabályosak legyenek, és elszámolásuk is a szabályoknak megfelelően történjen. Ennek érdekében a kifizető ügynökségeknek teljesíteniük kell az akkreditálásnak a belső környezetre, a kontrolltevékenységekre, a tájékoztatásra és kommunikációra, valamint a monitoringra vonatkozó azon minimumfeltételeit, amelyeket a Bizottság a 10. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően állapít meg.

Minden tagállam az alábbiak szerint korlátozza akkreditált kifizető ügynökségei számát:

a)nemzeti szinten vagy adott esetben régiónként egyetlen ügynökségre; valamint

b)egyetlen, az EMGA és az EMVA irányításáért egyaránt felelős ügynökségre.

Ha azonban a kifizető ügynökségek létrehozása regionális szinten történik, a tagállamok emellett vagy nemzeti szinten is akkreditálnak egy kifizető ügynökséget a jellegüknél fogva nemzeti szinten irányítandó támogatási rendszerek számára, vagy pedig e rendszerek irányításával a regionális kifizető ügynökségeiket bízzák meg.

Azon kifizető ügynökségek akkreditációját, amelyek legalább három éven keresztül nem foglalkoznak EMGA- vagy EMVA-kiadásokkal, vissza kell vonni.

E rendelet hatálybalépésének időpontját követően a tagállamok nem nevezhetnek ki további új kifizető ügynökségeket.

(3)Az (EU, Euratom) …/2018 európai parlamenti és tanácsi rendelet [az új költségvetési rendelet] („költségvetési rendelet”) 63. cikkének (5) és (6) cikke alkalmazásában az akkreditált kifizető ügynökség vezetője az érintett pénzügyi évet követő év február 15-éig összeállítja és a Bizottsághoz eljuttatja a következőket:

a)az akkreditált kifizető ügynökségre bízott feladatok végrehajtása során felmerült kiadásokra vonatkozó éves elszámolások, a költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének a) pontja szerint, továbbá az 51. cikk értelmében történő elszámoláshoz szükséges információk;

b)az 52. cikk (1) bekezdésében említett éves teljesítményjelentés, amely tanúsítja, hogy a kiadások összhangban vannak a 35. cikkel;

c)a költségvetési rendelet 63. cikkének (6) bekezdése szerinti vezetői nyilatkozat a következőkre vonatkozóan:

i.annak ténye, hogy az információ a költségvetési rendelet 63. cikke (6) bekezdésének a) pontjában említettek szerint teljes körű, pontos és benyújtása megfelelő,

ii.azon irányítási rendszerek megfelelő működése, amelyek kellő mértékű garanciát nyújtanak az éves teljesítményjelentésben jelentett eredmények tekintetében, a költségvetési rendelet 63. cikke (6) bekezdésének b) és c) pontjában említettek szerint,

iii.a rendszerekben auditok és kontrollok révén azonosított hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzése, valamint a meghozandó vagy tervbe vett korrekciós intézkedések, a költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említettek szerint.

A Bizottság az érintett tagállam kérésére az első albekezdésben említett február 15-i határidőt a költségvetési rendelet 63. cikke (7) bekezdésének második albekezdésében foglaltak szerint kivételes esetben március 1-jéig meghosszabbíthatja.

(4)Amennyiben a tagállam egynél több kifizető ügynökséget akkreditál, kijelöl egy közjogi koordináló szervet, amely a következő feladatok elvégzéséért felelős:

a)a Bizottság rendelkezésére bocsátandó információk összegyűjtése és a Bizottság részére történő megküldése;

b)az 52. cikk (1) bekezdésében említett éves teljesítményjelentés eljuttatása;

c)intézkedések megtétele vagy koordinálása bármilyen általános jellegű hiányosság megszüntetése céljából, valamint a Bizottság folyamatos tájékoztatása az azokkal kapcsolatos bármilyen utókövetési intézkedésről;

d)az uniós szabályok összehangolt alkalmazásának ösztönzése és biztosítása.

Az első albekezdés a) pontjában említett pénzügyi információk feldolgozása tekintetében a tagállamok a koordináló szervet egyedi akkreditálásnak vetik alá.

A koordináló szerv által eljuttatott éves teljesítményjelentés beletartozik a 11. cikk (1) bekezdésében említett vélemény hatókörébe, és elküldésekor ahhoz a jelentés egészére vonatkozó vezetői nyilatkozatot kell csatolni.

(5)Amennyiben egy akkreditált kifizető ügynökség esetében nem teljesül vagy a továbbiakban nem teljesül egy vagy több, a (2) bekezdésben említett akkreditációs feltétel, a tagállam – saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére eljárva – visszavonja az akkreditációt, hacsak a kifizető ügynökség az illetékes hatóság által a probléma súlyossága függvényében megállapított határidőn belül meg nem teszi a szükséges változtatásokat.

(6)A kifizető ügynökségek irányítják a felelősségi körükbe tartozó állami intervencióhoz kapcsolódó műveleteket és biztosítják azok kontrollját, továbbá vállalják az általános felelősséget e téren.

Az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi szervezet által végrehajtott pénzügyi eszközök révén nyújtott támogatások esetében, amelyekben a tagállamok valamelyike részvényesi tagsággal rendelkezik, a kifizető ügynökség a kifizetési kérelmeket alátámasztó, az EBB vagy más nemzetközi pénzügyi szervezet által benyújtott kontrolljelentésre támaszkodik.

9. cikk
Illetékes hatóság

(1)A tagállamok kijelölnek egy miniszteri szintű hatóságot, amelynek hatáskörébe tartozik:

a)a 8. cikk (2) bekezdésében említett kifizető ügynökségek akkreditációjának megadása, felülvizsgálata és visszavonása;

b)a 8. cikk (4) bekezdésében említett koordináló szerv akkreditálása;

c)a 11. cikkben említett tanúsító szerv kinevezése;

d)az e fejezet címén az illetékes hatóságra ruházott tevékenységek elvégzése.

(2)Az illetékes hatóság a Bizottság által a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban elfogadandó akkreditációs kritériumok teljesítésének vizsgálata alapján közokiratban dönt a kifizető ügynökség és a koordináló szerv akkreditációjának megadásáról, illetve – felülvizsgálatot követő – visszavonásáról. Az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot az akkreditációk megadásáról, illetve visszavonásáról.

10. cikk
Bizottsági hatáskörök

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 100. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az alábbiakra vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából:

a)a 8. cikk (2) bekezdésében említett kifizető ügynökségek, illetve a 8. cikk (4) bekezdésében említett koordináló szervek akkreditációjára vonatkozó minimumfeltételek;

b)a kifizető ügynökségek állami intervencióval kapcsolatos kötelezettségei, valamint az irányítási és kontrollfeladataik tartalmára vonatkozó szabályok.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat határoz meg a következők vonatkozásában:

a)a kifizető ügynökségek és a koordináló szervek akkreditációjának megadására, visszavonására és felülvizsgálatára vonatkozó eljárások, valamint a kifizető ügynökségek akkreditációjának felügyeletére vonatkozó eljárások;

b)a kifizető ügynökségek 8. cikk (3) bekezdése c) pontjában említett vezetői nyilatkozatának alapjául szolgáló munka és ellenőrzések;

c)a koordináló szerv működése és az információk Bizottság részére történő bejelentése a 8. cikk (4) bekezdésében említettek szerint.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

11. cikk
Tanúsító szervek

(1)A tanúsító szerv a tagállam által a nemzeti jogszabályok sérelme nélkül legalább hároméves időszakra kijelölt köz- vagy magánjogi auditáló szerv. Amennyiben a tanúsító szerv magánjogi auditáló szerv, és az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog azt előírja, úgy a tagállam a szervet közbeszerzési eljárással választja ki.

A költségvetési rendelet 63. cikke (7) bekezdése első albekezdésének alkalmazásában a tanúsító szerv nemzetközileg elfogadott auditszabványoknak megfelelően elkészített véleményt ad, amelyben a következőkről nyilatkozik:

a)arról, hogy az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak-e,

b)arról, hogy a tagállamok irányítási rendszerei megfelelően működnek-e,

c)arról, hogy az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 52. cikkében említett éves teljesítményalapú záróelszámolás céljából létrehozott, a kimeneti mutatókra vonatkozó teljesítményjelentés, valamint a rendelet 115. cikkében említett többéves teljesítménymonitoringhoz kapcsolódó eredménymutatókra vonatkozó teljesítményjelentés, amelyek bizonyítják, hogy e rendelet 35. cikke teljesült, helyesek-e,

d)arról, hogy az 1308/2013/EU rendeletben meghatározott intézkedések azon kiadásai, amelyek tekintetében a Bizottságtól visszatérítést igényeltek, jogszerűek és szabályosak-e.

A vélemény tartalmazza azt is, hogy a vizsgálat megkérdőjelezi-e a 8. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett vezetői nyilatkozatban szereplő megállapításokat.

Az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi szervezet által végrehajtott pénzügyi eszközök révén nyújtott támogatások esetében, amelyekben a tagállamok valamelyike részvényesi tagsággal rendelkezik, a tanúsító szerv az adott szervezet külső auditorai által elkészített éves auditjelentésre támaszkodik.

(2)A tanúsító szervnek rendelkeznie kell a szükséges technikai szakértelemmel. Működését tekintve függetlennek kell lennie az érintett kifizető ügynökségtől és koordináló szervtől, az ügynökséget akkreditáló hatóságtól, valamint a KAP végrehajtásáért és monitoringjáért felelős szervtől.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg a tanúsító szervek feladatai, többek között az elvégzendő ellenőrzések, az ellenőrzés alá vetendő szervek, valamint az e szervek által kiállítandó igazolások és elkészítendő jelentések, illetve az azokat kísérő dokumentumok vonatkozásában.

A végrehajtási jogi aktusoknak a következőket is tartalmazniuk kell:

a)az audit azon elvei, amelyekre a tanúsító szervek a véleményüket alapozzák, beleértve a kockázatok értékelését, a belső ellenőrzéseket, valamint az auditbizonyítékok szükséges szintjét;

b)a tanúsító szervek által a véleménynyilvánítás során – a nemzetközi auditszabványok figyelembevételével – alkalmazandó auditálási módszerek.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

III. CÍM
Az alapok pénzügyi irányítása

I. FEJEZET
EMGA

1. szakasz
Költségvetési fegyelem

12. cikk
Költségvetési felső összeghatár

(1)Az EMGA-kiadások éves felső összeghatárát az (EU, Euratom) .../... rendeletben [COM(2018) 322 final] e célra megállapított maximális összegek képezik.

(2)Abban az esetben, ha az uniós jogszabályok az (1) bekezdésben említett összegek csökkentéséről vagy növeléséről rendelkeznek, a Bizottság az uniós jogszabályokban említett adatok alapján, a 101. cikkben említett eljárás alkalmazása nélkül, végrehajtási jogi aktustok útján megállapítja az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleget.

13. cikk
A felső összeghatár betartása

(1)Amennyiben az uniós jogszabályok a mezőgazdasági kiadások pénzügyi felső összeghatárát euróban állapítják meg egy tagállam tekintetében, úgy e kiadások az ennek az euróban meghatározott felső határnak a mértékéig kerülnek visszatérítésre, a 37–40. cikk alkalmazása esetén a szükséges kiigazításokkal.

(2)Az (EU) …/... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 81. cikkében említett közvetlen kifizetési beavatkozásokra vonatkozó tagállami előirányzatokat – az e rendelet 15. cikkében megállapított kiigazításokkal korrigálva – euróban megadott pénzügyi felső összeghatároknak kell tekinteni.

14. cikk
Mezőgazdasági tartalék

(1)Az EMGA keretében minden év elején létre kell hozni egy olyan tartalékot, amelynek célja további támogatást nyújtani a mezőgazdasági ágazat számára piacirányítási és -stabilizációs intézkedésekhez, illetve a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő súlyos válságok kezeléséhez („mezőgazdasági tartalék”).

A mezőgazdasági tartalékra vonatkozó előirányzatokat közvetlenül az uniós költségvetésbe kell beállítani.

A mezőgazdasági tartalékból származó forrásokat az 1308/2013/EU rendelet 8–21., 219., 220. és 221. cikke szerinti intézkedések céljára kell rendelkezésre bocsátani azon év vagy évek vonatkozásában, amelyekre a további támogatást igénylik.

(2)A mezőgazdasági tartalék összege a 2021–2027-es időszak minden egyes évének elején folyó árakon legalább 400 millió EUR. A Bizottság a mezőgazdasági tartalék összegét – az EMGA szerint rendelkezésre álló előirányzatok figyelembevételével – az év folyamán kiigazíthatja, amennyiben ez a piaci fejlemények vagy a folyó évet, illetve az elkövetkező évet érintő kilátások tükrében szükségesnek tűnik.

A költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének d) pontjától eltérve a mezőgazdasági tartalék le nem kötött előirányzatai időbeli korlátozás nélkül átvihetők a következő pénzügyi évek mezőgazdasági tartalékának finanszírozására.

Továbbá a költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének d) pontjától eltérve a mezőgazdasági tartalék 2020 végén fennálló, teljes fel nem használt összege átvitelre kerül a 2021-es évre, vagyis az nem kerül vissza az 5. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett fellépéseket fedező költségvetési sorokba, hanem abból a mezőgazdasági tartalék kerül finanszírozásra.

15. cikk
Pénzügyi fegyelem

(1)A Bizottság az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett közvetlen kifizetési beavatkozásokra, illetve az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett egyedi intézkedésekhez nyújtott, a 228/2013/EU rendelet IV. fejezete és a 229/2013/EU rendelet IV. fejezete szerinti uniós pénzügyi támogatásra vonatkozóan kiigazítási arányt („kiigazítási arány”) határoz meg, amennyiben az adott közbenső összeghatár alá tartozó beavatkozások és intézkedések finanszírozására vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy egy adott pénzügyi évben az alkalmazandó felső összeghatárok túllépése várható.

A Bizottság a kiigazítási arány alkalmazásának naptári évében június 30-ig végrehajtási jogi aktus útján meghatározza a kiigazítási arányt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)A Bizottság a kiigazítási arány alkalmazásának naptári évében december 1-jéig a rendelkezésére álló új információk alapján végrehajtási jogi aktus útján módosíthatja az (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott kiigazítási arányt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)Amennyiben a pénzügyi fegyelmi mechanizmus került alkalmazásra, a költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban átvitt előirányzatokat a pénzügyi fegyelmi mechanizmus ismételt alkalmazásának elkerüléséhez szükséges mértékben kell az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti kiadások finanszírozására felhasználni.

Amennyiben az első albekezdésben említett átvihető előirányzatok továbbra is rendelkezésre állnak, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben tagállamonként meghatározza a végső kedvezményezetteknek visszatérítendő, le nem kötött előirányzatok összegét, kivéve, ha a visszatérítés tárgyát képező, le nem kötött előirányzatok összege nem éri el az EMGA-kiadások éves felső összeghatárának 0,2 %-át.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)A Bizottság által a (3) bekezdés második albekezdésével összhangban meghatározott összegeket a tagállamoknak objektív és megkülönböztetés-mentes kritériumok alapján kell a végső kedvezményezettek részére visszatéríteniük. A tagállamok a végső kedvezményezettenként visszatéríthető összeg tekintetében minimális összeghatárt alkalmazhatnak.

Az első albekezdésben említett visszatérítés csak azon tagállamok végső kedvezményezettjeire alkalmazandó, ahol az előző pénzügyi évben a pénzügyi fegyelmi mechanizmust kellett alkalmazni.

(5)Az (EU) .../... rendelet 140. cikkének (2) bekezdésében [a KAP-stratégiai terv fokozatos bevezetése] előírt közvetlen kifizetési beavatkozások fokozatos bevezetése nyomán 2022. január 1-jétől kezdve a pénzügyi fegyelem Horvátországra is alkalmazandó.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 100. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a tagállamok által a termelőkre alkalmazott pénzügyi fegyelem kiszámítására vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítésére vonatkozóan.

16. cikk
Költségvetési eljárási rend

(1)Amennyiben az N pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezet kidolgozásakor fennáll annak a kockázata, hogy az N pénzügyi évre vonatkozó, a 12. cikkben említett összeget túllépik, a Bizottság javaslatot tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, vagy a Tanácsnak az említett összeg betartása érdekében szükséges intézkedésekre.

(2)Ha a Bizottság bármikor úgy ítéli meg, hogy fennáll a 12. cikkben említett összeg túllépésének kockázata, és hogy hatáskörén belül nincs lehetősége olyan intézkedések megtételére, amelyek ennek orvoslására alkalmasak, akkor további, az említett összeg betartásának biztosítására irányuló egyéb intézkedésekre tesz javaslatot. Ezeket az intézkedéseket a Tanács fogadja el, ha azok jogalapja a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése, illetve az Európai Parlament és a Tanács, ha az intézkedések jogalapja a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdése.

(3)Amennyiben az N pénzügyi év végén a tagállamok visszatérítési igényei meghaladják vagy vélhetően meg fogják haladni a 12. cikkben említett összeget, a Bizottság:

a)ezeket az igényeket a tagállamok által benyújtott igények arányában és a rendelkezésre álló költségvetés függvényében veszi figyelembe, és végrehajtási jogi aktusok útján ideiglenesen meghatározza az érintett hónapra vonatkozó kifizetések összegét;

b)legkésőbb az N+1. pénzügyi év február 28-án minden tagállamra vonatkozóan meghatározza az N pénzügyi évre szóló uniós finanszírozás tekintetében fennálló helyzetet;

c)végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az uniós finanszírozás teljes összegét tagállamonkénti bontásban, egységes uniós finanszírozási arány alapulvételével, a havi kifizetések céljára rendelkezésre álló költségvetési keret függvényében;

d)legkésőbb az N+1. év márciusára vonatkozó havi kifizetések teljesítése alkalmával gondoskodik a tagállamoknak nyújtandó esetleges kompenzációkról.

Az első albekezdés a) és c) pontjában meghatározott végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

17. cikk
Korai előrejelző és monitoringrendszer

A 12. cikkben említett költségvetési felső összeghatár betartásának biztosítása érdekében a Bizottság az EMGA-kiadások tekintetében havi korai előrejelző és monitoringrendszert működtet.

Ennek révén a Bizottság minden pénzügyi év kezdetén meghatározza a havi kiadások kereteit, amelyek adott esetben a három megelőző év átlagos havi kiadásain alapulnak.

A Bizottság rendszeres időközönként jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben megvizsgálja a felmerült kiadásoknak a meghatározott keretekhez viszonyított alakulását és felbecsüli a folyó pénzügyi év során várható végrehajtást.

2. szakasz
A kiadások finanszírozása

18. cikk
Havi kifizetések

(1)A Bizottság az 5. cikk (2) bekezdésében említett kiadások finanszírozásához szükséges előirányzatokat havi kifizetések formájában bocsátja a tagállamok rendelkezésére, a referencia-időszakban az akkreditált kifizető ügynökségeknél felmerült kiadások alapján.

(2)Amíg a Bizottság a havi kifizetéseket át nem utalja, a kiadások fedezéséhez szükséges forrásokat a tagállamok mozgósítják az akkreditált kifizető ügynökségeik szükségleteinek megfelelően.

19. cikk
A havi kifizetésekre vonatkozó eljárás

(1)Az 51., 52. és 53. cikk alkalmazásának sérelme nélkül a havi kifizetéseket a Bizottság az akkreditált kifizető ügynökségeknél a referencia-hónapban felmerült kiadások tekintetében teljesíti.

(2)A havi kifizetéseket a tagállamok részére legkésőbb a kiadások felmerülése szerinti hónapot követő második hónap harmadik munkanapján kell teljesíteni, figyelembe véve a 37–40. cikk szerinti csökkentéseket vagy felfüggesztéseket, illetve bármilyen egyéb korrekciót. A tagállamoknál október 1. és 15. között felmerült kiadásokat októberben felmerült kiadásokként kell kezelni. Az október 16. és 31. között felmerült kiadásokat novemberben felmerült kiadásoknak kell tekinteni.

(3)A Bizottság a tagállamoktól származó kiadásigazoló nyilatkozatok és a 88. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtott információk alapján az említett végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a havi kifizetéseket.

(4)A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat a pénzügyi felső összeghatárok esetleges túllépéséről.

(5)A Bizottság – a 101. cikkben említett eljárás alkalmazása nélkül – végrehajtási jogi aktustok útján megállapítja a (3) bekezdés szerinti havi kifizetéseket.

(6)A Bizottság – a 101. cikkben említett eljárás alkalmazása nélkül – végrehajtási jogi aktusok útján dönthet a (3) bekezdés szerinti havi kifizetéseket érintő további kifizetésekről vagy csökkentésekről.

20. cikk
Adminisztratív és személyzeti költségek

A tagállamoknál és az EMGA-ból nyújtott támogatás kedvezményezettjeinél felmerült adminisztratív és személyzeti költségeket az alap nem téríti meg.

21. cikk
Az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások

(1)Amennyiben a közös piacszervezés keretében nincs egységekre lebontott összeg megállapítva egy állami intervenció vonatkozásában, az EMGA az érintett intézkedést egységes átalányösszegek alapján finanszírozza, különösen a tagállamok termékek felvásárlására fordított forrásai, a raktározásból eredő árukezelési műveletek és adott esetben – az 1308/2013/EU rendelet 11. cikkében említettek szerint – az intervencióra jogosult termékek feldolgozása tekintetében.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 100. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az alábbiakra vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából:

a)az uniós finanszírozásra jogosult intézkedések típusa és a visszatérítés feltételei;

b)a jogosultság feltételei, valamint a kiszámítás módja a kifizető ügynökségek által ténylegesen megvizsgált információk, a Bizottság által meghatározott átalányösszegek, vagy az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban előírt átalányösszegek vagy nem átalányjellegű összegek alapján.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 100. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítse az állami intervencióval kapcsolatos műveletek értékelésére vonatkozó szabályok, az állami intervenció alá vont termékek megsemmisülése vagy károsodása esetén hozandó intézkedések, valamint a finanszírozandó összegek megállapítása tekintetében.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az (1) bekezdésben említett összegeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

22. cikk
Műholdas adatok beszerzése

A Bizottság és a tagállamok – az egyes tagállamok által készített előírásokkal összhangban – megállapodnak a 64. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett területmegfigyelő rendszerhez szükséges műholdas adatok jegyzékéről.

A 7. cikk b) pontjával összhangban a Bizottság a műholdas adatokat ingyenesen a területmegfigyelő rendszer működtetéséért felelős hatóságok vagy az e hatóságok által a képviseletükre felhatalmazott szolgáltatók rendelkezésére bocsátja.

A Bizottság marad a műholdas adatok tulajdonosa, és azok a munka befejezése után visszakerülnek a Bizottsághoz.

A Bizottság a 64. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett területmegfigyelő rendszerrel kapcsolatos, a műszaki szempontokat vagy munkamódszereket érintő feladatokkal megbízhat az adott feladatra specializálódott szervezeteket.

23. cikk
A mezőgazdasági erőforrások monitoringja

A 7. cikk c) pontja alapján finanszírozott intézkedések célja, hogy lehetővé tegyék a Bizottság számára a következőket:

a)az uniós mezőgazdasági piacok globális összefüggésben történő irányítása,

b)a mezőgazdasági földterületek – köztük az agrár-erdészeti területek – használatának és a használat megváltozásának agroökonómiai, illetve agrár-környezetvédelmi és éghajlati szempontú megfigyelése, valamint a termés állapotának megfigyelése, és ezáltal – különösen a terméshozamra, a mezőgazdasági termelésre és a rendkívüli körülményekhez kapcsolódó mezőgazdasági hatásokra vonatkozó – becslések készítése;

c)ezeknek a becsléseknek a megosztása nemzetközi fórumokon, például az ENSZ szervezetei által koordinált kezdeményezések – például az ÜHG-kibocsátási jegyzékeknek az UNFCCC égisze alatti létrehozása – keretében vagy más nemzetközi ügynökségek által koordinált kezdeményezések keretében;

d)a világpiacok átláthatóságához való hozzájárulás;

e)az agrometeorológiai rendszer technológiai nyomon követésének a biztosítása.

A 7. cikk c) pontja alapján a Bizottság finanszírozást nyújt a KAP végrehajtásához és monitoringjához szükséges adatok – köztük a műholdas, a földrajzi térinformatikai és a meteorológiai adatok – gyűjtésével vagy beszerzésével, téradat-infrastruktúra és honlap létrehozásával, az időjárási viszonyokhoz kapcsolódó speciális tanulmányok készítésével, a talajegészség és a földhasználat-megváltoztatás megfigyelésének elősegítésére szolgáló távérzékeléssel, valamint az agrometeorológiai és az ökonometriai modellek aktualizálásával kapcsolatos intézkedésekhez. Szükség esetén ezeket az intézkedéseket az EEA, a JRC, a tagállami laboratóriumok és szervek közreműködésével, vagy a magánszektor bevonásával kell megvalósítani.

24. cikk
Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja:

a)a 7. cikk b) és c) pontja értelmében történő finanszírozáshoz kapcsolódó szabályokat;

b)a 22. és a 23. cikkben említett intézkedéseknek a kijelölt célkitűzések érdekében történő végrehajtására vonatkozó eljárást;

c)a műholdas adatok és a meteorológiai adatok beszerzését, tökéletesítését és hasznosítását szabályozó keretet, valamint az alkalmazandó határidőket.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

II. fejezet
EMVA

1. szakasz
Az EMVA-ra vonatkozó általános rendelkezések

25. cikk
Az összes kifizetésre vonatkozó rendelkezések

(1)A 6. cikkben említett EMVA-hozzájárulás Bizottság általi kifizetései nem haladhatják meg a költségvetési kötelezettségvállalásokat.

A 32. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül ezeket a kifizetéseket a legkorábban megnyílt költségvetési kötelezettségvállaláshoz kell rendelni.

(2)A költségvetési rendelet 110. cikkét alkalmazni kell.

2. szakasz
EMVA-finanszírozás a KAP-stratégiai terv keretében

26. cikk
Az EMVA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás

Minden egyes KAP-stratégiai terv vonatkozásában meg kell határozni az EMVA-ból a KAP-stratégiai tervek szerinti kiadásokhoz nyújtott támogatást, méghozzá az EMVA-ból a KAP-stratégiai tervek keretében felmerült kiadásokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásról szóló uniós jogszabályokban megállapított felső összeghatárokon belül.

27. cikk
Költségvetési kötelezettségvállalások

(1)A KAP-stratégiai terv elfogadásáról szóló bizottsági határozat a költségvetési rendelet 110. cikke (1) bekezdése szerinti finanszírozási határozatnak minősül, és – az érintett tagállam értesítése után – az említett rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást képez. A határozatban rögzítésre kerül a hozzájárulás évenkénti összege.

(2)Az uniós költségvetési kötelezettségvállalást minden egyes KAP-stratégiai terv tekintetében 2021. január 1. és 2027. december 31. között éves részletekben kell meghatározni.

Minden egyes KAP-stratégiai terv tekintetében az első részletre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás a KAP-stratégiai terv Bizottság általi elfogadását követően kerül meghatározásra.

A következő részletekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat a Bizottság minden év május 1-je előtt teljesíti az e cikk első bekezdésében említett határozat alapján, kivéve azokat az eseteket, amelyekre a költségvetési rendelet 16. cikke vonatkozik.

3. szakasz
A vidékfejlesztési beavatkozásokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulás

28. cikk
A vidékfejlesztési beavatkozásokhoz nyújtott kifizetésekre vonatkozó rendelkezések

(1)A 6. cikkben említett kiadások finanszírozásához szükséges előirányzatokat a Bizottság előfinanszírozás, időközi kifizetések és egyenlegkifizetés formájában, az ebben a szakaszban leírtak szerint bocsátja a tagállamok rendelkezésére.

(2)Az előfinanszírozás és az időközi kifizetések együttes teljes összege nem haladhatja meg az adott KAP-stratégiai tervhez nyújtott EMVA-hozzájárulás 95 %-át.

A 95 %-os felső értékhatár elérését követően a tagállamok továbbra is benyújtják a kifizetési kérelmeiket a Bizottság részére.

29. cikk
Az előfinanszírozás szabályai

(1)A Bizottság a KAP-stratégiai terv jóváhagyására vonatkozó határozatának elfogadását követően egy kezdeti előfinanszírozási összeget folyósít a tagállamnak a KAP-stratégiai terv teljes időtartamára vonatkozóan. A kezdeti előfinanszírozási összeg részletekben fizetendő, a következők szerint:

a)2021-ben: a KAP-stratégiai terv teljes időtartamára az EMVA-ból nyújtott hozzájárulás összegének 1 %-a;

b)2022-ben: a KAP-stratégiai terv teljes időtartamára az EMVA-ból nyújtott hozzájárulás összegének 1 %-a;

c)2023-ben: a KAP-stratégiai terv teljes időtartamára az EMVA-ból nyújtott hozzájárulás összegének 1 %-a.

Ha a KAP-stratégiai tervet 2022-ben vagy később fogadják el, a korábbi részletek folyósítására az elfogadást követően haladéktalanul sor kerül.

(2)Az előfinanszírozás címén folyósított teljes összeget vissza kell téríteni a Bizottság részére, ha nem merülnek fel kiadások, illetőleg egyetlen kiadásigazoló nyilatkozat sem kerül megküldésre a KAP-stratégiai tervhez kapcsolódóan az előfinanszírozás első részletének Bizottság általi kifizetését követő huszonnégy hónapon belül. Az előfinanszírozás a KAP-stratégiai terv tekintetében bejelentett legkorábbi kiadással szemben kerül elszámolásra.

(3)További előfinanszírozás nem folyósítható, illetve nem fizettethető vissza, amennyiben az (EU) …/... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 90. cikkével összhangban átcsoportosítás történt az EMVA-ból vagy az EMVA-ba.

(4)Az előfinanszírozás kamatait az adott KAP-stratégiai tervre kell fordítani, valamint azokat le kell vonni a végső kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő közkiadások összegéből.

(5)Az előfinanszírozás teljes összegét a KAP-stratégiai terv zárása előtt az 51. cikkben említett eljárásnak megfelelően el kell számolni.

30. cikk
Időközi kifizetések

(1)Az egyes KAP-stratégiai tervekhez kapcsolódóan időközi kifizetéseket kell teljesíteni. Ezek kiszámítása az egyes intézkedések hozzájárulási mértékének az adott intézkedés címén felmerült közkiadásokra való alkalmazásával történik, az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 85. cikkében foglaltak szerint.

(2)A Bizottság a források rendelkezésre állásától függően, a 37–40. cikk szerinti csökkentések vagy felfüggesztések figyelembevételével, időközi kifizetéseket teljesít az akkreditált kifizető ügynökségeknél a KAP-stratégiai tervek végrehajtásával összefüggésben felmerült kiadások visszatérítésére.

(3)Ha a pénzügyi eszközök végrehajtása az (EU) …/… rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 52. cikkével összhangban történik, akkor a kiadásigazoló nyilatkozatokban fel kell tüntetni az irányító hatóság által a végső kedvezményezettek részére kifizetett teljes összeget, garanciák esetében pedig a garanciaszerződésekben meghatározottak szerint elkülönített összegeket, az (EU) …/… rendelet [KAP-stratégiai terv – a finanszírozási eszközökre vonatkozó támogathatósági szabályok] 74. cikke (5) bekezdésének a), b) és c) pontjában említettek szerint.

(4)Ha a finanszírozási eszközök végrehajtása az (EU) …/… rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 52. cikkével összhangban történik, akkor a finanszírozási eszközökre vonatkozó kiadásokat tartalmazó kiadásigazoló nyilatkozatokat az alábbi feltételekkel összhangban kell benyújtani:

a)az első kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő összeget már korábban ki kell fizetni a finanszírozási eszköz részére, és az az adott finanszírozási megállapodás szerint a finanszírozási eszközhöz rendelt, a KAP-stratégiai terv szerinti támogatás teljes összegének 25 %-áig terjedhet;

b)az (EU) .../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 80. cikkének (3) bekezdésében meghatározott jogosultsági időszak során benyújtott további kiadásigazoló nyilatkozatokban szereplő összegnek tartalmaznia kell a [finanszírozási eszközökre vonatkozó támogathatósági szabályok 74. cikke (5) bekezdésében] említett támogatható kiadást.

(5)Az első kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő, a (4) bekezdés a) pontjában említett összeget legkésőbb az adott KAP-stratégiai terv végrehajtásának utolsó évére vonatkozó éves elszámoláskor ki kell vezetni a Bizottság számláiból.

(6)Az egyes időközi kifizetések Bizottság általi teljesítése az alábbi követelményeknek való megfeleléstől függ:

a)az akkreditált kifizető ügynökség által aláírt kiadásigazoló nyilatkozat továbbítása a Bizottság felé a 88. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően;

b)az érintett KAP-stratégiai terv teljes időszakára vonatkozóan az egyes beavatkozástípusok számára biztosított teljes EMVA-hozzájárulás felső határainak betartása;

c)a 8. cikk (3) bekezdésében és a 11. cikk (1) bekezdésében említett dokumentumok Bizottsághoz való eljuttatása;

d)az éves elszámolás eljuttatása.

(7)Amennyiben a (6) bekezdésben megállapított követelmények valamelyike nem teljesül, a Bizottság arról haladéktalanul tájékoztatja az akkreditált kifizető ügynökséget vagy – ha ilyet kijelöltek – a koordináló szervet. Amennyiben a (6) bekezdés a), c) vagy d) pontjában meghatározott követelmények valamelyike nem teljesül, a kiadásigazoló nyilatkozatot nem lehet elfogadni.

(8)Az 51., 52. és 53. cikk sérelme nélkül a Bizottság az e cikk (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő kiadásigazoló nyilatkozat iktatásától számított 45 napon belül teljesíti az időközi kifizetést.

(9)Az akkreditált kifizető ügynökségek – a Bizottság által megállapítandó időszakonként – időközi kiadásigazoló nyilatkozatokat állítanak ki a KAP-stratégiai tervhez kapcsolódóan, és azokat közvetlenül vagy – ha ilyet kijelöltek – a koordináló szerv közvetítésével továbbítják a Bizottság részére.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja az időközi kiadásigazoló nyilatkozatok elkészítésére és továbbítására vonatkozóan az akkreditált kifizető ügynökségek rendelkezésére álló időszakokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A kiadásigazoló nyilatkozatok azokra a kiadásokra vonatkoznak, amelyek a kifizető ügynökségeknél az egyes érintett időszakokon belül merültek fel. Amennyiben az (EU) .../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 107. cikkének (8) bekezdésében említett kiadásokat a KAP-stratégiai terv bizottsági jóváhagyásra váró módosítása miatt nem lehet az érintett időszakban bejelenteni a Bizottságnak, azok bejelentése megtörténhet az azt követő időszakokban.

Az október 16-a után felmerült kiadásokra vonatkozó időközi kiadásigazoló nyilatkozatok könyvelésére a következő év költségvetésének terhére kerül sor.

(10)Amennyiben a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő további ellenőrzéseket ír elő a valamely referencia-időszak kiadásigazoló nyilatkozataihoz kapcsolódóan szolgáltatott adatok hiányossága vagy nem egyértelmű volta, illetve különösen az (EU) .../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] és az ahhoz kapcsolódóan elfogadott bizottsági jogi aktusok értelmében kért információk közlésének hiányából eredő véleménykülönbségek, értelmezési különbségek vagy inkoherencia miatt, az érintett tagállam az átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő kérésére a probléma súlyosságának megfelelően megállapított határidőn belül köteles kiegészítő tájékoztatást adni.

Az időközi kifizetések 8. cikkben meghatározott határidejét a kifizetési kérelem tárgyát képező összeg egésze vagy egy része tekintetében legfeljebb hat hónapra meg lehet szakítani, az információkérés elküldésének időpontjától kezdődően a kielégítőnek ítélt információk beérkezésének időpontjáig. A tagállam hozzájárulhat a megszakítási időszak további három hónappal történő meghosszabbításához.

Amennyiben az érintett tagállam a meghatározott határidőn belül nem tesz eleget a Bizottság kiegészítő tájékoztatás iránti kérésének, vagy válasza elégtelennek minősül, illetőleg azt mutatja, hogy a vonatkozó szabályok nem érvényesültek vagy az uniós alapok felhasználása nem volt megfelelő, a Bizottság e rendelet 37–40. cikke értelmében felfüggesztheti vagy csökkentheti a kifizetéseket.

31. cikk
Egyenlegkifizetés és a vidékfejlesztési beavatkozások lezárása a KAP-stratégiai tervben

(1)A KAP-stratégiai terv végrehajtásában elért eredményekről szóló utolsó éves teljesítményjelentés átvételét követően a Bizottság az EMVA beavatkozástípusok szintjén hatályos pénzügyi terv, az adott KAP-stratégiai terv végrehajtásának utolsó évére vonatkozó éves elszámolás és a számlaelszámolásról hozott kapcsolódó határozatok alapján – a rendelkezésére álló források függvényében – kifizeti az egyenleget. Az elszámolást az (EU) .../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 80. cikkének (3) bekezdésében a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidő letelte után legkésőbb hat hónappal kell a Bizottságnak benyújtani, és annak a kifizető ügynökségnél a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidőig felmerült kiadásokra kell vonatkoznia.

(2)Az egyenleg kifizetésére legkésőbb azt az időpontot követő hat hónapon belül kerül sor, hogy az (1) bekezdésben említett információkat és dokumentumokat a Bizottság elfogadhatónak ítélte, és megtörtént az utolsó év elszámolása. A 32. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül az egyenleg kifizetését követően még fennálló kötelezettségvállalásokat a Bizottság hat hónapon belül visszavonja.

(3)Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott határidőig nem kapja kézhez az elért eredményekről szóló utolsó éves teljesítményjelentést, valamint a tervvégrehajtás utolsó évéhez kapcsolódó elszámoláshoz szükséges dokumentumokat, a Bizottság a 32. cikknek megfelelően automatikusan visszavonja az egyenlegre vonatkozó kötelezettségvállalást.

32. cikk
Kötelezettségvállalás automatikus visszavonása a KAP-stratégiai tervek esetében

(1)A Bizottság egy adott KAP-stratégiai terv vidékfejlesztési beavatkozásaira vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan részét automatikusan visszavonja, amely előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként nem került felhasználásra, vagy amelyre a költségvetési kötelezettségvállalást követő második év december 31-ig felmerült kiadás címén egyetlen olyan kiadásigazoló nyilatkozat sem érkezik a Bizottsághoz, amely megfelel a 30. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(2)Automatikusan vissza kell vonni a költségvetési kötelezettségvállalások azon részét, amely az (EU) .../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 80. cikkének (3) bekezdésében a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidőt követően még felhasználatlan, vagy amelyre vonatkozóan az említett határidőt követő hat hónapon belül nem állítottak ki kiadásigazoló nyilatkozatot.

(3)Felfüggesztő hatályú jogi eljárások vagy közigazgatási jogorvoslati eljárások esetén – az eljárások idejére és az érintett műveletekkel kapcsolatos összeg tekintetében – megszakad a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben említett időszak, feltéve, hogy a tagállam az N+3. év január 31-ig kellően megindokolt értesítést juttat el a Bizottsághoz.

(4)A kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kiszámításakor az alábbiakat figyelmen kívül kell hagyni:

a)a költségvetési kötelezettségvállalás azon része, amelyről kiadásigazoló nyilatkozat került kiállításra, azonban visszatérítését a Bizottság az N+2. év december 31-én csökkentette vagy felfüggesztette;

b)a költségvetési kötelezettségvállalás azon része, amelyet a kifizető ügynökség a KAP-stratégiai terv végrehajtását komolyan érintő vis maior következtében nem tudott visszatéríteni. A vis maiorra hivatkozó tagállami hatóságoknak bizonyítaniuk kell annak a KAP-stratégiai terv egészére vagy egy részére gyakorolt közvetlen következményeit.

A megelőző év végéig bejelentett összegre vonatkozóan a tagállam január 31-ig megküldi a Bizottságnak az első albekezdésben említett kivételekkel kapcsolatos információkat.

(5)A Bizottság kellő időben tájékoztatja a tagállamot arról, ha fennáll a kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kockázata. Tájékoztatja továbbá a birtokában lévő információk alapján megállapított összegről is. A tagállamnak ezen információk beérkezésétől számítva két hónap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy a szóban forgó összeggel kapcsolatban egyetértését adja vagy észrevételeit megtegye. A Bizottság az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazásából eredő utolsó határidőt követő kilenc hónapon belül végrehajtja a kötelezettségvállalás automatikus visszavonását.

(6)A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása esetén az érintett KAP-stratégiai tervhez nyújtott EMVA-hozzájárulás az adott évre vonatkozóan a kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának tárgyát képező összeggel csökken. A tagállam a Bizottság által jóváhagyandó, átdolgozott pénzügyi tervet készít, amelyben a beavatkozástípusok között elosztja a támogatáscsökkentést. Ennek hiányában a Bizottság arányosan csökkenti az egyes beavatkozástípusokhoz rendelt összegeket.

III. FEJEZET
Közös rendelkezések

33. cikk
Mezőgazdasági pénzügyi év

A Bizottság által a 45. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja értelmében a kiadásigazoló nyilatkozatokra és az állami intervencióhoz kapcsolódó bevételre vonatkozóan megállapított különös rendelkezések sérelme nélkül, a mezőgazdasági pénzügyi év a kifizető ügynökségeknél az N–1. év október 16-án kezdődő és az N év október 15-én véget érő N pénzügyi év tekintetében felmerülő, és a hozzájuk befolyt és az alapok költségvetésébe beállított kiadásokat és bevételeket foglalja magában.

34. cikk
A kettős finanszírozás tilalma

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az EMGA és az EMVA keretében finanszírozott kiadások az uniós költségvetésből semmilyen más finanszírozásban ne részesüljenek.

Az EMVA keretébe tartozó műveletek abban az esetben részesülhetnek egyéb támogatásban a KAP-stratégiai tervből, az európai strukturális és beruházási alapokból vagy más uniós eszközökből, ha a különböző támogatási formákból származó támogatás teljes halmozott összege nem haladja meg az adott beavatkozás tekintetében az (EU) .../... rendelet (a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet) III. címében említett legmagasabb támogatási intenzitást vagy támogatási összeget. Ilyen esetben a tagállamnak az alábbiakra vonatkozó kiadásokat nem kell bejelentenie a Bizottságnak:

a) az európai strukturális és beruházási alapokból vagy más uniós eszközökből származó támogatás; vagy

b) az ugyanazon KAP stratégiai tervből származó támogatás.

A kiadásigazoló nyilatkozatokban feltüntetendő kiadás összegét arányosan kell kiszámítani, a támogatási feltételeket meghatározó dokumentummal összhangban.

35. cikk
A kifizető ügynökségeknél felmerült kiadások támogathatósága

Az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadásokat az Unió csak abban az esetben finanszírozza, ha:

a)azok akkreditált kifizető ügynökségeknél merültek fel,

b)azok megfeleltek az uniós jogszabályoknak,

c)az (EU)…/… rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] említett beavatkozástípusok esetében:

i.bejelentett eredmények kapcsolódnak hozzájuk, és

ii.az alkalmazandó irányítási rendszerekkel összhangban merültek fel, az egyéni kedvezményezettekre vonatkozóan a nemzeti KAP-stratégiai tervekben meghatározott támogathatósági feltételeket nem számítva.

Az első bekezdés c) pontjának i. alpontja nem alkalmazandó az (EU)…/… rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] említett beavatkozástípusok kedvezményezettjei részére fizetett előlegekre.

36. cikk
A kifizetési határidők betartása

Amennyiben a kifizetési határidőket uniós jogszabály állapítja meg, a kifizető ügynökségek által a kedvezményezettek számára a kifizetés lehetséges legkorábbi időpontja előtt, illetőleg a kifizetés lehetséges legkésőbbi időpontja után teljesített minden kifizetés elesik az uniós finanszírozásra való jogosultságtól.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 100. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítse az azon körülményekre és feltételekre vonatkozó szabályokkal, amelyek mellett az e cikk első bekezdésében említett kifizetések – az arányosság elvének szem előtt tartásával – finanszírozásra jogosultnak tekinthetők.

37. cikk
A havi és időközi kifizetések csökkentése

(1)Amennyiben a kiadásigazoló nyilatkozatok vagy a 88. cikkben említett információk alapján a Bizottság megállapítja, hogy az uniós jogszabályokban meghatározott pénzügyi felső összeghatárokat nem tartották be, akkor a 19. cikk (3) bekezdésében említett, havi kifizetésekről szóló végrehajtási jogi aktus vagy a 30. cikkben említett időközi kifizetések keretében csökkenti az érintett tagállam számára nyújtandó havi vagy időközi kifizetéseket.

(2)Amennyiben a Bizottság a kiadásigazoló nyilatkozatok vagy a 88. cikkben említett információk alapján megállapítja, hogy a 36. cikkben említett fizetési határidőket nem tartották be, az érintett tagállam számára lehetőséget biztosít arra, hogy harminc napnál nem rövidebb határidőn belül megtegye észrevételeit. Amennyiben a tagállam a meghatározott határidőn belül nem tesz észrevételeket, vagy válaszát a Bizottság elégtelennek minősíti, akkor a Bizottság csökkentheti vagy felfüggesztheti az érintett tagállam számára nyújtandó havi vagy időközi kifizetéseket a 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetésekre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok révén, vagy a 30. cikkben említett időközi kifizetések keretében.

(3)Az e cikk értelmében végrehajtott csökkentéseket az 51. cikk sérelme nélkül kell alkalmazni.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján további szabályokat határozhat meg a 36. cikkben említett mechanizmus megfelelő működésének biztosításához kapcsolódó eljárások és egyéb gyakorlati rendelkezések tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

38. cikk
Kifizetések felfüggesztése az éves elszámolással összefüggésben

(1)Amennyiben egy tagállam a 8. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint nem nyújtja be határidőre a 8. cikk (3) bekezdésében és a 11. cikk (1) bekezdésében említett dokumentumokat, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezhet a 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések teljes összegének felfüggesztéséről. A Bizottság visszatéríti a felfüggesztett összegeket, amint az érintett tagállam benyújtja a hiányzó dokumentumokat, feltéve hogy azokat a Bizottság a határidő lejártát követő hat hónapon belül kézhez kapja.

A 30. cikkben említett időközi kifizetések esetében a kiadásigazoló nyilatkozatok ugyanezen cikk (6) bekezdésével összhangban minősíthetők elfogadhatatlannak.

(2)Amennyiben az 52. cikkben említett éves teljesítményalapú záróelszámolás keretében a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett kiadás és az ahhoz kapcsolódóan bejelentett megfelelő eredmény összege közötti különbség meghaladja az 50 %-ot, és a tagállam nem tud kielégítő indokkal szolgálni, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezhet a 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 30. cikkben említett időközi kifizetések összegének felfüggesztéséről.

A felfüggesztést azon beavatkozások tekintetében kell alkalmazni az érintett kiadásra, amelyek az 52. cikk (2) bekezdésében említett csökkentés tárgyát képezték, és a felfüggesztendő összeg nem haladhatja meg az 52. cikk (2) bekezdése szerinti csökkentésnek megfelelő százalékot. A felfüggesztett összegeket a Bizottság visszatéríti a tagállamoknak vagy azok az 52. cikkben említett végrehajtási jogi aktusok révén véglegesen lecsökkentésre kerülnek.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 100. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a kifizetések felfüggesztésének mértékére vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából.

(3)Az e bekezdésben meghatározott végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

E végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja szándékáról az érintett tagállamot, és lehetőséget biztosít számára arra, hogy egy harminc napnál nem rövidebb időszakon belül megtegye észrevételeit.

A 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetésekről vagy a 30. cikkben említett időközi kifizetésekről szóló végrehajtási jogi aktusok figyelembe veszik az e bekezdés értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokat.

39. cikk
Kifizetések felfüggesztése a többéves teljesítménymonitoringgal összefüggésben

(1)Amennyiben a nemzeti KAP-stratégiai tervekben meghatározott és az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 115. és 116. cikkével összhangban nyomon követett célok felé tett haladás késedelmes vagy nem elégséges, akkor a Bizottság felkérheti az érintett tagállamot, hogy egyértelmű eredménymutatókat tartalmazó, a Bizottsággal konzultálva kidolgozandó cselekvési tervnek megfelelően hajtsa végre a helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján további szabályokat határozhat meg a cselekvési tervek elemeivel és a cselekvési tervek kidolgozásának eljárásával kapcsolatban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)Amennyiben a tagállamok nem nyújtják be vagy nem hajtják végre az (1) bekezdésben említett cselekvési tervet, vagy ha egyértelmű, hogy a cselekvési terv nem alkalmas a helyzet orvoslására, akkor a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezhet a 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 30. cikkben említett időközi kifizetések felfüggesztéséről.

A felfüggesztést az arányosság elvével összhangban kell alkalmazni az adott cselekvési terv keretébe tartozó beavatkozásokhoz kapcsolódó érintett kiadásra. Amennyiben a Bizottság az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 121. cikkében említett teljesítmény-felülvizsgálat alapján azt állapítja meg, hogy a célok teljesülése tekintetében kielégítő előrehaladás történt, visszafizeti a felfüggesztett összegeket. Amennyiben a helyzet a nemzeti KAP-stratégiai terv lezárásáig nem kerül orvoslásra, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el az érintett tagállam tekintetében felfüggesztett összeg végleges csökkentése céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 100. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a kifizetések felfüggesztésének mértékére és időtartamára, valamint az összegeknek a többéves teljesítményalapú záróelszámolás tekintetében történő visszafizetésére vagy csökkentésére vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

E végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja szándékáról az érintett tagállamot, és felkéri arra, hogy egy harminc napnál nem rövidebb időszakon belül tegye meg észrevételeit.

40. cikk
Kifizetések felfüggesztése az irányítási rendszerekben felfedezett hiányosságokkal összefüggésben

(1)Az irányítási rendszerek működésében feltárt súlyos hiányosságok esetén a Bizottság felkérheti az érintett tagállamot, hogy egyértelmű eredménymutatókat tartalmazó, a Bizottsággal konzultálva kidolgozandó cselekvési tervnek megfelelően hajtsa végre a helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján további szabályokat határozhat meg a cselekvési tervek elemeivel és a cselekvési tervek kidolgozásának eljárásával kapcsolatban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)Amennyiben a tagállamok nem nyújtják be vagy nem hajtják végre az (1) bekezdésben említett cselekvési tervet, vagy ha egyértelmű, hogy a cselekvési terv nem alkalmas a helyzet orvoslására, akkor a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezhet a 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 30. cikkben említett időközi kifizetések összegének felfüggesztéséről.

A felfüggesztést az arányosság elvével összhangban kell alkalmazni a hiányosságok által érintett, tagállamok általi kifizetésekre az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó, tizenkét hónapot meg nem haladó időszakra. Amennyiben a felfüggesztés feltételei továbbra is fennállnak, a Bizottság az említett időszakot végrehajtási jogi aktusok útján további, tizenkét hónapot meg nem haladó időszakokkal meghosszabbíthatja. Az 53. cikkben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor figyelembe kel venni a felfüggesztett összegeket.

(3)Az e bekezdésben meghatározott végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja szándékáról az érintett tagállamot, és felkéri arra, hogy egy harminc napnál nem rövidebb időszakon belül reagáljon.

A 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetésekről vagy a 30. cikkben említett időközi kifizetésekről szóló végrehajtási jogi aktusok figyelembe veszik az e bekezdés első albekezdése értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokat.

41. cikk
Külön elszámolás vezetése

Minden kifizető ügynökség külön elszámolást vezet az alapokhoz kapcsolódóan az uniós költségvetésbe beállított előirányzatokról.

42. cikk
A kedvezményezettek számára teljesített kifizetések

(1)Uniós jogszabályok eltérő, kifejezett rendelkezése hiányában a tagállamok gondoskodnak az e rendelet alapján nyújtott finanszírozáshoz kapcsolódó kifizetéseknek a kedvezményezettek számára való maradéktalan teljesítéséről.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a 63. cikk (2) bekezdésében említett beavatkozások és intézkedések keretébe tartozó kifizetésekre a december 1-je és a következő naptári év június 30-a közötti időszakban kerüljön sor.

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy:

a)december 1-je előtt, de legkorábban október 16-án, a közvetlen kifizetések legfeljebb 50 %-ának megfelelő összegű előleget fizessenek;

b)december 1-je előtt a 63. cikk (2) bekezdésében említett vidékfejlesztési támogatások legfeljebb 75 %-ának megfelelő előleget fizessenek.

(3)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (EU) .../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 68. és 71. cikkében említett beavatkozások esetében legfeljebb 50 %-nak megfelelő összegű előleget fizetnek.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 100. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az azon beavatkozásokra vagy intézkedésekre vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából, amelyek esetében a tagállamok előleget fizethetnek.

(5)Szükséghelyzet esetén a Bizottság az e cikk alkalmazásával kapcsolatos egyedi problémák megoldása érdekében végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. E végrehajtási jogi aktusok eltérhetnek a (2) bekezdéstől, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges időtartamra.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

43. cikk
A bevételek felhasználása

(1)A költségvetési rendelet 21. cikke értelmében „címzett bevételeknek” tekintendők:

a)mind az EMGA, mind az EMVA keretébe tartozó kiadások esetében az e rendelet 36., 52. és 53. cikke és az 1306/2013/EU rendelet 54. cikke szerinti, az e rendelet 102. cikkével összhangban esedékes összegek, az EMGA keretébe tartozó kiadások esetében pedig az e rendelet 51. és 54. cikke szerinti, az uniós költségvetésbe befizetendő összegek és azok kamatai;

b)az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 11. cikkében említett feltételességre vonatkozó szabályokkal összhangban kiszabandó szankcióknak megfelelő összegek, az EMGA szerinti kiadások tekintetében;

c)minden, a vidékfejlesztési beavatkozások kivételével a KAP keretében elfogadott uniós jogszabályok értelmében lehívott, majd elveszített biztosíték, letét és garancia. A tagállamok birtokában maradnak azonban azok a lehívott biztosítékok, amelyek nyújtása kiviteli és behozatali engedélyek kibocsátásával összefüggésben vagy pályázati eljárás során kizárólag annak biztosítása érdekében történt, hogy a pályázók valós pályázatot adjanak be.

d)a 39. cikk (2) bekezdésének megfelelően véglegesen lecsökkentett összegek. 

(2)Az (1) bekezdésben említett összegeket be kell fizetni az Unió költségvetésébe, és újrafelhasználás esetén azokat kizárólag EMGA- vagy EMVA-kiadások finanszírozására lehet felhasználni.

(3)Ezt a rendeletet értelemszerűen kell alkalmazni az (1) bekezdésben említett címzett bevételekre.

(4)Az EMGA tekintetében a költségvetési rendelet 113. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni az ebben a rendeletben említett címzett bevételek könyvelésére.

44. cikk
Tájékoztatási intézkedések

(1)A 7. cikk e) pontjának értelmében finanszírozott tájékoztatás célja a KAP megismertetésének, végrehajtásának és továbbfejlesztésének elősegítése, a szóban forgó szakpolitika tartalmának és célkitűzéseinek a közvéleményben való tudatosítása, a fogyasztók válságot követően megcsappant bizalmának helyreállítása tájékoztatási kampányok révén, a mezőgazdasági termelők és a vidéki térségekben tevékenykedő további érintett felek tájékoztatása, valamint az európai mezőgazdasági modell támogatása, továbbá annak elősegítése, hogy a polgárok megértsék azt.

Ezen intézkedések révén következetes, tárgyilagos és széles körű tájékoztatást kell nyújtani az Unión belül és kívül.

(2)Az (1) bekezdésben említett intézkedések az alábbiakból állhatnak:

a)harmadik felek által előterjesztett éves munkaprogramok vagy más egyedi intézkedések;

b)a Bizottság kezdeményezése alapján végrehajtott tevékenységek.

Nem tartoznak ebbe a körbe a jogszabályban előírt intézkedések és a más uniós cselekvések keretében már támogatásban részesülő intézkedések.

Az első albekezdés b) pontjában említett tevékenységek végrehajtása érdekében a Bizottság külső szakértők segítségét veheti igénybe.

Az első albekezdésben említett intézkedéseknek emellett hozzá kell járulniuk az Unió szakpolitikai prioritásainak szervezeti kommunikációjához, amennyiben ezek a prioritások kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez.

(3)A Bizottság a költségvetési rendeletben megállapított feltételek figyelembevétele mellett minden évben egyszer pályázati felhívást tesz közzé.

(4)A 101. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot tájékoztatni kell az e cikk értelmében tervezett és tett intézkedésekről.

(5)A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács részére kétévente jelentést készít e cikk végrehajtásáról.

45. cikk
Bizottsági hatáskörök

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 100. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek azon feltételekkel való kiegészítése céljából, amelyek fennállása mellett az alapok bizonyos kiadásai és bevételei kompenzálandók.

Amennyiben az uniós költségvetés elfogadása a pénzügyi év kezdetéig nem történik meg, vagy a beütemezett kötelezettségvállalások teljes összege meghaladja a költségvetési rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében rögzített felső korlátot, akkor a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 100. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek azokkal a szabályokkal való kiegészítése céljából, amelyek meghatározzák a kötelezettségvállalások és az összegek kifizetésére alkalmazandó módszert.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján további részleteket határozhat meg a 41. cikkben megállapított kötelezettségre, valamint a kifizető ügynökségek könyvelésébe bevezetendő információkra alkalmazandó egyedi feltételekre vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkkel kapcsolatban:

a)a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések finanszírozása és elszámolása, valamint az alapok által finanszírozott egyéb kiadások;

b)az automatikus kötelezettségvállalás-visszavonási eljárások lebonyolításának részletes szabályai.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

IV. fejezet
Számlaelszámolás

1. szakasz
Általános rendelkezések

46. cikk
Az egységes ellenőrzési megközelítés

A költségvetési rendelet 127. cikkének alkalmazásában a Bizottság az e rendelet 11. cikkében említett tanúsító szervek munkájából szerez bizonyosságot, kivéve, ha tájékoztatta a tagállamot arról, hogy egy adott pénzügyi év tekintetében nem tud a tanúsító szerv munkájára támaszkodni, és ezt figyelembe veszi az érintett tagállam tekintetében szükséges bizottsági auditokra vonatkozó kockázatértékelés során. 

47. cikk
A Bizottság által végzett ellenőrzések

(1)A nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek vagy a Szerződés 287. cikkének megfelelően végrehajtott tagállami ellenőrzések, továbbá a Szerződés 322. cikke vagy a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet alapján végzett bármely vizsgálat sérelme nélkül a Bizottság ellenőrzéseket tarthat a tagállamokban különösen az alábbiak ellenőrzése érdekében:

a)az igazgatási gyakorlat uniós szabályoknak való megfelelése;

b)annak ellenőrzése, hogy az (EU)…/… rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] említett beavatkozásokhoz kapcsolódó, az 5. cikk (2) bekezdésének és a 6. cikknek a hatálya alá tartozó kiadásokhoz kapcsolódóan az éves teljesítményalapú záróelszámolásban fel vannak-e tüntetve megfelelő eredmények;

c)annak ellenőrzése, hogy a tanúsító szerv a 11. cikkel összhangban és e fejezet 2. szakaszának alkalmazásában végezte-e munkáját;

d)annak megállapítása, hogy a kifizető ügynökség teljesíti-e a 8. cikk (2) bekezdésében megállapított akkreditációs kritériumokat, és hogy a tagállam megfelelően alkalmazza-e a 8. cikk (5) bekezdését.

A Bizottság által az ellenőrzéseknek a nevében történő elvégzésére felhatalmazott személyeknek, illetve a Bizottság tisztviselőinek a részükre biztosított hatáskör keretében eljárva hozzáférési joguk van a könyvelésekhez és minden más, az EMGA vagy az EMVA által finanszírozott kiadásokra vonatkozó dokumentumhoz, beleértve az elektronikus adathordozókon készített, kapott vagy tárolt dokumentumokat és azok metaadatait.

Az ellenőrzések végzésére vonatkozó jogkörök nem érintik azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek fenntartanak bizonyos hatásköröket a nemzeti jogszabályokban kifejezetten megjelölt személyek számára. A 883/2013/EU, Euratom rendelet és a 2185/96/Euratom, EK rendelet egyedi rendelkezéseinek sérelme nélkül a Bizottság által a nevében történő eljárásra felhatalmazott személyek nem vehetnek részt többek között az érintett tagállam joga alapján a személyek otthonában végzett házkutatásokban, valamint a személyek hivatalos kihallgatásában. Az ezek nyomán szerzett információkhoz azonban hozzáférhetnek.

(2)A Bizottság az ellenőrzésekről kellő időben, előzetesen értesíti az érintett tagállamot vagy azt a tagállamot, amelynek területén az ellenőrzésre sor kerül, figyelembe véve a kifizető ügynökségeknél az ellenőrzések megszervezése során jelentkező adminisztratív következményeket. Az érintett tagállam tisztviselői részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.

A Bizottság kérésére és a tagállam egyetértésével az adott tagállam illetékes hatóságai az ebben a rendeletben említett műveletekre vonatkozóan kiegészítő ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat végeznek. A Bizottság tisztviselői vagy az általa a nevében történő eljárásra felhatalmazott személyek részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.

Az ellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében a Bizottság – az érintett tagállamok egyetértésével – egyes ellenőrzések és vizsgálatok elvégzéséhez kérheti a szóban forgó tagállamok hatóságainak segítségét.

48. cikk
Hozzáférés az információkhoz

(1)A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az alapok zavartalan működéséhez szükséges valamennyi információt, és megtesznek minden olyan megfelelő intézkedést, amely megkönnyíti a Bizottság által az uniós finanszírozás irányítása keretében szükségesnek ítélt ellenőrzés elvégzését.

(2)A Bizottság kérésére a tagállamok közlik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyeket a KAP-ra vonatkozó uniós jogi aktusok végrehajtása érdekében elfogadtak, amennyiben ezek a jogi aktusok az EMGA és az EMVA szempontjából pénzügyi következményekkel járnak.

(3)A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 2988/95/EK, Euratom rendelet értelmében vett szabálytalanságokra, a KAP-stratégiai tervben meghatározott feltételek egyéb be nem tartására, és a feltételezett csalási ügyekre vonatkozó információkat, valamint a szóban forgó szabálytalanságokkal és csalási ügyekkel összefüggésben teljesített jogosulatlan kifizetéseknek az e fejezet 3. szakasza értelmében történő visszafizettetése érdekében megtett lépésekre vonatkozó információkat.

49. cikk
Hozzáférés a dokumentumokhoz

Az akkreditált kifizető ügynökségeknek meg kell őrizniük a kifizetéseket igazoló, valamint az uniós jogszabályok által előírt ellenőrzések végrehajtására vonatkozó dokumentumokat, és ezeket a dokumentumokat és információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

Az említett igazoló dokumentumok tárolhatók elektronikus formában a Bizottság által az 50. cikk (2) bekezdése alapján megállapított feltételek szerint.

Ha ezek a dokumentumok egy kifizető ügynökség által a nevében történő eljárásra felhatalmazott, a kiadások engedélyezéséért felelős hatóság birtokában vannak, úgy ennek a hatóságnak jelentésben tájékoztatnia kell az akkreditált kifizető ügynökséget az elvégzett ellenőrzések számáról, tartalmáról és az eredmények függvényében megtett intézkedésekről.

Ez a cikk értelemszerűen alkalmazandó a tanúsító szervekre.

50. cikk
Bizottsági hatáskörök

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 100. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítse a tagállamok által e fejezet értelmében teljesítendő egyedi kötelezettségekkel, valamint a bejelentendő, a 2988/95/EU, Euratom rendelet értelmében vett szabálytalanságok és a tagállamok által a KAP-stratégiai tervben meghatározott feltételeknek való egyéb meg nem felelések megállapítására szolgáló kritériumokra, továbbá a benyújtandó adatokra vonatkozó szabályokkal.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkkel kapcsolatban:

a)a 47. és a 48. cikk végrehajtása érdekében a tagállamok által teljesítendő együttműködési kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások;

b)a 49. cikkben említett igazoló dokumentumok tárolására vonatkozó feltételek, beleértve a tárolás módját és időtartamát.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. szakasz
Elszámolás

51. cikk
Éves pénzügyi záróelszámolás

(1)A Bizottság a 8. cikk (3) bekezdése a) és c) pontjának megfelelően átadott információk alapján az adott költségvetési évet követő év május 31-ig végrehajtási jogi aktusok útján határoz az akkreditált kifizető ügynökségek számláinak elszámolásáról az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadások tekintetében.

Ezek a végrehajtási jogi aktusok kiterjednek a benyújtott éves számlák teljességére, pontosságára és valódiságára, és azokat az 52. és 53. cikk értelmében később elfogadásra kerülő végrehajtási jogi aktusok tartalmának sérelme nélkül kell elfogadni.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg az (1) bekezdésben meghatározott záróelszámolásról, az (1) bekezdés második albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása kapcsán hozandó intézkedések, és többek között a Bizottság és a tagállamok közötti információcsere és a betartandó határidők vonatkozásában.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

52. cikk
Éves teljesítményalapú záróelszámolás

(1)Ha az (EU)…/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címében említett beavatkozásokhoz kapcsolódó, az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadások tekintetében az éves teljesítményalapú záróelszámolásban nincs feltüntetve megfelelő eredmény, akkor a Bizottság az adott költségvetési évet követő év október 15-ig végrehajtási jogi aktusok útján határoz az uniós finanszírozásból levonandó összegekről. Ezek a végrehajtási jogi aktusok nem sérthetik az e rendelet 53. cikke értelmében később elfogadásra kerülő végrehajtási jogi aktusok tartalmát.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)A Bizottság a levonandó összegeket az egyes beavatkozások céljából bejelentett éves kiadás és az ahhoz kapcsolódóan a nemzeti KAP-stratégiai tervvel összhangban bejelentett eredménynek megfelelő összeg közötti különbség alapján állapítja meg, figyelembe véve a tagállam által benyújtott indokokat.

(3)Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság lehetőséget biztosít a tagállam számára észrevételei megtételére és a különbségek megindoklására.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 100. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az érintett tagállamok által benyújtott indokokra vonatkozó kritériumokkal, valamint a csökkentések alkalmazásának módszerével és kritériumaival kapcsolatos szabályokkal történő kiegészítése céljából.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadása és végrehajtása kapcsán hozandó intézkedések, többek között a Bizottság és a tagállamok közötti információcsere és a betartandó határidők vonatkozásában.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

53. cikk
Szabályszerűségi záróelszámolási eljárás

(1)Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadások nem felelnek meg az uniós jogszabályoknak, végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az uniós finanszírozásból kizárandó összegeket.

Az (EU)…/… rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] említett beavatkozástípusok esetében azonban az első albekezdés szerinti uniós finanszírozásból való kizárást csak a tagállamok irányítási rendszereinek működésében feltárt súlyos hiányosságok esetén lehet alkalmazni.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az egyéni kedvezményezettek tekintetében a nemzeti KAP-stratégiai tervekben és a nemzeti szabályokban meghatározott jogosultsági kritériumoknak való meg nem felelés eseteire.

Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással kell elfogadni.

(2)A Bizottság a feltárt hiányosságok súlyossága alapján állapítja meg a kizárásra kerülő összegeket.

(3)Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság megállapításairól és a tagállam válaszairól írásbeli értesítést kell küldeni, és ezt követően a két félnek kísérletet kell tennie arra, hogy megállapodjon a végrehajtandó intézkedésekről. Ezt követően a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani annak bizonyítására, hogy a meg nem felelés tényleges mértéke kisebb a Bizottság értékelésében szereplőnél.

Amennyiben nem születik megállapodás, a felek álláspontjának négy hónapon belüli egymáshoz közelítése céljából a tagállam egyeztetési eljárás indítását kérheti. A Bizottságot jelentésben tájékoztatni kell az eljárás eredményéről. A Bizottságnak a jelentés ajánlásait figyelembe kell vennie, mielőtt a finanszírozás elutasítása mellett döntene, és meg kell indokolnia, ha úgy dönt, hogy nem követi a jelentés ajánlásait.

(4)A finanszírozás elutasítása nem vonatkozhat a következőkre:

a)az 5. cikk (2) bekezdésében említett olyan kiadások, amelyek több mint huszonnégy hónappal azelőtt merültek fel, hogy a Bizottság a vizsgálatok alapján tett megállapításait írásban közölte a tagállammal;

b)az 5. cikk (2) bekezdésének hatálya alá vagy a 6. cikkben említett vidékfejlesztési beavatkozások körébe tartozó többéves beavatkozásokhoz kapcsolódó olyan kiadások, amelyek esetében a kedvezményezett utolsó kötelezettsége több mint huszonnégy hónappal azelőtt merült fel, hogy a Bizottság a vizsgálatok alapján tett megállapításait írásban közölte a tagállammal;

c)a 6. cikkben említett vidékfejlesztési beavatkozásokhoz kapcsolódó, az e bekezdés b) pontjában említettektől eltérő olyan kiadások, amelyek esetében a kifizető ügynökség a kifizetést vagy adott esetben a záró kifizetést több mint huszonnégy hónappal azelőtt teljesítette, hogy a Bizottság a vizsgálatok alapján tett megállapításait írásban közölte a tagállammal.

(5)A (4) bekezdés nem alkalmazandó a következő esetekben:

a)azok a tagállami támogatások, amelyekre vonatkozóan a Bizottság megindította a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárást, vagy azok a jogsértések, amelyekre vonatkozóan a Bizottság a Szerződés 258. cikkének megfelelően indokolással ellátott véleményt küldött az érintett tagállam számára;

b)a tagállamok e rendelet IV. címének III. fejezete értelmében fennálló kötelezettségeihez kapcsolódó jogsértések, feltéve, hogy a Bizottság az érintett kiadásokra vonatkozó ellenőrzési eredményekről szóló tagállami jelentés kézhezvételét követő tizenkét hónapon belül írásban értesíti a tagállamot a megállapításairól.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 100. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a pénzügyi korrekciók alkalmazását érintő kritériumokra és módszerekre vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából.

(7)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadása és végrehajtása kapcsán hozandó intézkedések, többek között a Bizottság és a tagállamok közötti információcsere és a betartandó határidők, valamint a (3) bekezdésben meghatározott egyeztetési eljárás, és ahhoz kapcsolódóan az egyeztetőbizottság létrehozása, feladatai, összetétele és munkamódszere vonatkozásában.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

3. szakasz
Meg nem felelés miatti visszafizettetés

54. cikk
Az EMGA-ra vonatkozó különös rendelkezések

A kedvezményezettek által a KAP-stratégiai tervben említett beavatkozások feltételei tekintetében elkövetett szabálytalanság vagy egyéb meg nem felelés miatt a tagállamok által visszafizettetett összegeket, valamint azok kamatait a kifizető ügynökségek javára kell teljesíteni, amelyek azokat EMGA-hoz rendelt bevételként könyvelik el az összegek tényleges beérkezésének hónapja szerint.

Amikor az összegek az első bekezdésben említett módon jóváírásra kerülnek az uniós költségvetés számára, a tagállam a megfelelő összegek 20 %-át a visszafizettetés költségeinek átalányban történő visszatérítése címén megtarthatja, kivéve akkor, ha a meg nem felelés a tagállam közigazgatási hatóságainak vagy más hivatalos szerveinek tulajdonítható.

55. cikk
Az EMVA-ra vonatkozó különös rendelkezések

(1)Ha a KAP-stratégiai tervben említett vidékfejlesztési beavatkozások feltételei tekintetében a kedvezményezettek által elkövetett szabálytalanságra vagy egyéb meg nem felelésre derül fény, a tagállamok az érintett uniós finanszírozás teljes vagy részleges törlése révén pénzügyi kiigazításokat végeznek. A tagállamok figyelembe veszik a feltárt meg nem felelés természetét és súlyosságát, továbbá az EMVA-t ért pénzügyi veszteség szintjét.

Az EMVA keretében nyújtott uniós finanszírozáshoz kapcsolódóan törölt vagy visszafizettetett összegeket, továbbá az azokhoz kapcsolódó kamatokat a KAP-stratégiai tervben említett egyéb vidékfejlesztési beavatkozásokhoz kell hozzárendelni. A törölt vagy visszafizettetett uniós pénzösszegeket azonban a tagállamok csak a nemzeti KAP-stratégiai tervben szereplő vidékfejlesztési beavatkozásokhoz használhatják újra fel, feltéve, hogy ezeket a pénzösszegeket nem pénzügyi kiigazítás tárgyát képező vidékfejlesztési műveletekhez csoportosították át.

(2)Az (EU) …/… rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 52. cikke szerinti finanszírozási eszközökből támogatásban részesülő vidékfejlesztési beavatkozások esetében egy egyéni meg nem felelés miatt az e cikk (1) bekezdésével összhangban törölt támogatás ugyanazon finanszírozási eszköz keretében az alábbiak szerint használható fel újra:

a)amennyiben a törléshez vezető meg nem felelést az (EU) …/… rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 2. cikkének (17) bekezdésében említettek szerint a végső kedvezményezett szintjén tárták fel, akkor ugyanazon finanszírozási eszköz keretében kizárólag más végső kedvezményezett részére adható át;

b)amennyiben a törléshez vezető meg nem felelést az (EU) …/… rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 2. cikkének (21) bekezdésében említettek szerint az adott alap szintjén tárták fel, az (EU) ..../... rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 2. cikkének (20) bekezdésében említettek szerinti alapok összességén belül, akkor ugyanazon finanszírozási eszköz keretében kizárólag más alap részére adható át.

56. cikk
Végrehajtási hatáskörök 

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg az e szakaszban meghatározott kötelezettségekkel kapcsolatban a tagállamok által a Bizottságnak küldött értesítések és tájékoztatások formája tekintetében.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

IV. CÍM
Kontrollrendszerek és szankciók

I. fejezet
Általános szabályok

57. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)A tagállamok a KAP keretében meghoznak minden olyan törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést és egyéb intézkedést, amely az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelméhez szükséges. A szóban forgó rendelkezések és intézkedések különösen az alábbiakra vonatkoznak:

a)az alapokból finanszírozott műveletek jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzése;

b)a csalások hatékony és visszatartó erejű megelőzésének biztosítása, különösen a nagyobb kockázatot jelentő területeken, a költség és haszon, valamint az intézkedések arányosságának figyelembevétele mellett;

c)a szabálytalanságok és a csalások megelőzése, felderítése és orvoslása;

d)hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciók kivetése, amelyek összhangban vannak az uniós jogszabályokkal, vagy ennek hiányában a nemzeti joggal, és szükség esetén megfelelő bírósági eljárások kezdeményezése;

e)a jogosulatlan kifizetések kamatokkal együtt történő visszafizettetése és szükség esetén megfelelő bírósági eljárások kezdeményezése.

(2)A tagállamok hatékony irányítási és kontrollrendszereket hoznak létre az uniós beavatkozásokra irányadó uniós jogszabályok betartásának biztosítása érdekében.

(3)A tagállamok megfelelő óvintézkedéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdés d) pontjában említett szankciók arányosak, és a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, fennállásának időtartamától, illetve ismétlődő jellegétől függő mértékűek legyenek.

A tagállamok által hozott intézkedéseknek biztosítaniuk kell különösen, hogy ne kerüljön sor szankciók kiszabására, ha:

a)a meg nem felelés oka vis maior;

b)a meg nem felelés oka az illetékes hatóság vagy más hatóság hibája, és az igazgatási szankció által érintett személytől nem volt észszerűen elvárható, hogy a hibát észrevegye;

c)az érintett személy igazolni tudja az illetékes hatóság számára, hogy nem hibáztatható az (1) bekezdésben említett kötelezettségeknek való meg nem felelésért, illetve ha az illetékes hatóság más módon meggyőződött arról, hogy az érintett személy nem hibáztatható.

Ha a támogatásnyújtási feltételeknek való meg nem felelés oka vis maior, a kedvezményezett megtartja a támogatáshoz való jogát.

(4)A tagállamok intézkedéseket vezetnek be az alapokkal kapcsolatos panaszok hatékony kivizsgálása céljából, és a Bizottság kérésére megvizsgálják a Bizottsághoz beérkezett, a KAP-stratégiai tervük hatálya alá tartozó panaszokat. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot e vizsgálatok eredményeiről.

(5)A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) és a (2) bekezdés szerint elfogadott rendelkezésekről és megtett intézkedésekről.

Minden olyan feltételnek, amelyet a tagállamok az EMGA-ból vagy az EMVA-ból finanszírozott támogatásra vonatkozó uniós szabályok kiegészítéseként állapítanak meg, ellenőrizhetőnek kell lennie.

(6)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján az e cikk egységes alkalmazásához szükséges szabályokat fogadhat el a következőkre vonatkozóan:

a)az (1) és a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások, határidők és információcsere;

b)a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségekkel kapcsolatban a Bizottság tagállamok általi értesítése és tájékoztatása.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

58. cikk
Az elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozó szabályok

(1)A tagállamok által az 57. cikk (2) bekezdésének megfelelően létrehozott rendszernek olyan módszeres ellenőrzéseket kell tartalmaznia, amelyek azokra a területekre is irányulnak, ahol a legmagasabb a hibakockázat.

A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrzések szintje elérje a hatékony kockázatkezeléshez szükséges szintet.

(2)Az (EU) …/… rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 52. cikkében említett finanszírozási eszközökből támogatásban részesülő műveletekre irányuló ellenőrzéseket csak a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervek szintjén kell elvégezni.

Az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi szervezet szintjén, amelyben a tagállamok valamelyike részvényesi tagsággal rendelkezik, nem kell ellenőrzést végezni.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 100. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a vámeljárásokra – és különösen a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt eljárásokra – vonatkozó kiegészítő követelményekre irányadó szabályokkal való kiegészítése céljából, amennyiben a rendszer megfelelő irányítása ezt szükségessé teszi.

(4)Az (EU) .../... rendeleten [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] kívüli egyéb ágazati mezőgazdasági jogszabályokban említett intézkedések tekintetében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e cikk egységes alkalmazásához szükséges szabályokat, és különösen a következőket:

a)az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 4. cikkének c) pontjában említett kender tekintetében a különleges ellenőrzési intézkedésekkel és a tetrahidrokannabinol-szintek meghatározásának módszereivel kapcsolatos részletes szabályok;

b)az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címe, 2. fejezete, 2. szakaszának 2. alszakaszában említett, a gyapot tekintetében az elismert szakmaközi szervezetek ellenőrzési rendszere;

c)az 1308/2013/EU rendeletben említett bor tekintetében a földterületek mérésére és az ellenőrzésekre vonatkozó szabályok, továbbá az ellenőrzések tökéletesítését szolgáló meghatározott pénzügyi eljárásokra irányadó szabályok;

d)a termékek állami intervencióra és magántárolásra való jogosultságának megállapítását szolgáló vizsgálatok és módszerek, valamint a pályáztatás alkalmazása az állami intervenció és a magántárolás kapcsán;

e)a tagállamok által a 228/2013/EU rendelet IV. fejezetében és a 229/2013/EU rendelet IV. fejezetében említett intézkedések tekintetében elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozó egyéb szabályok.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

59. cikk
A közbeszerzési szabályok be nem tartása

Amennyiben a meg nem felelés nemzeti vagy uniós közbeszerzési szabályokat érint, úgy a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a támogatás nem kifizetendő vagy visszavonandó része a meg nem felelés súlyossága alapján és az arányosság elvének megfelelően kerüljön meghatározásra.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ügylet jogszerűségének és szabályszerűségének vizsgálata csak a támogatás ki nem fizetett részének vagy visszavonandó részének szintjéig terjedjen.

60. cikk
A szabályok kijátszására vonatkozó rendelkezés 

A különös rendelkezések sérelme nélkül, a tagállamok hatékony és arányos intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az uniós jogszabályokat senki ne játszhassa ki, és az ágazati mezőgazdasági jogszabályok által biztosított előnyökben ne részesüljenek olyan természetes vagy jogi személyek, akikről vagy amelyekről megállapítást nyert, hogy – az említett jogszabályok célkitűzéseivel ellentétesen – mesterségesen teremtették meg a szóban forgó előnyök megszerzéséhez szükséges feltételeket.

61. cikk
A borágazati beavatkozások ellenőrzési célú kompatibilitása

Az (EU)…/… rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] említett borágazati beavatkozások alkalmazása során a tagállamok biztosítják, hogy az e beavatkozásokra alkalmazott igazgatási és ellenőrzési eljárások kompatibilisek legyenek az e cím II. fejezetében említett integrált rendszerrel a következő elemek tekintetében:

a)a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerek;

b)az ellenőrzések.

62. cikk
Biztosítékok

(1)A tagállamok – amennyiben az ágazati mezőgazdasági jogszabályok úgy rendelkeznek – biztosítékot kérhetnek, amely szavatolja, hogy az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén a mulasztó fél megfizet egy pénzösszeget, vagy azt valamely illetékes hatóság behajtja.

(2)A vis maior esetét kivéve, a biztosíték teljes egészében vagy részben lehívásra kerül, ha egy adott kötelezettség nem, vagy csak részben teljesül.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 100. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az alábbiakra vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából:

a)a biztosítéknyújtás során érvényesülő megkülönböztetésmentes kezelés, egyenlőség és arányosság biztosítása;

b)valamely kötelezettség nem teljesülése esetén a felelős fél meghatározása;

c)olyan konkrét helyzetek, amikor az illetékes hatóság eltekinthet a biztosíték követelményétől;

d)a nyújtandó biztosítékra és a biztosítékot nyújtóra vonatkozó feltételek, valamint a biztosíték nyújtására és felszabadítására vonatkozó feltételek;

e)az előlegfizetés keretében nyújtott biztosítékhoz kapcsolódó különös feltételek;

f)az olyan kötelezettségek nem teljesítéséből eredő következmények meghatározása, amelyekre vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározottak szerint biztosítékot nyújtottak, ideértve a biztosítékok lehívását, a visszatérítésekhez, engedélyekhez, ajánlatokhoz, pályázatokhoz vagy egyedi kérelmekhez kapcsolódó biztosítékok felszabadítására, és az arra az esetre alkalmazandó csökkentési mértéket, ha valamely olyan követelmény, amelynek teljesülése feltétele a szóban forgó biztosíték felszabadításának, részben vagy egyáltalán nem teljesül, figyelembe véve a kötelezettség jellegét, azt a mennyiséget, amely tekintetében a kötelezettség nem teljesült, a kötelezettség teljesítésére megszabott határidő túllépésének mértékét, valamint azt is, hogy mennyi idő elteltével szolgáltattak bizonyítékot a kötelezettség teljesítésére vonatkozóan.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkkel kapcsolatban:

a)a nyújtandó biztosíték formája, a biztosíték nyújtásának és elfogadásának, valamint az eredeti biztosíték felváltásának eljárása;

b)a biztosíték felszabadításának eljárása;

c)a tagállamok és a Bizottság által teendő értesítések.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

II. fejezet
Integrált igazgatási és kontrollrendszer

63. cikk
Hatály és fogalommeghatározások

(1)Minden tagállam létrehoz egy integrált igazgatási és kontrollrendszert (a továbbiakban: integrált rendszer), és gondoskodik annak működtetéséről.

(2)Az integrált rendszer alkalmazandó az (EU)…/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címének II. és IV. fejezetében felsorolt terület- és állatállomány-alapú beavatkozásokra, valamint a 228/2013/EU rendelet 31 IV. fejezetében és a 229/2013/EU rendelet 32 IV. fejezetében említett intézkedésekre.

(3)A szükséges mértékig az integrált rendszer alkalmazandó a feltételesség és az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címében foglaltak szerint a borágazatban megvalósítandó intézkedések irányítására és ellenőrzésére.

(4)E fejezet alkalmazásában:

a)„földrajzi térinformatikai kérelem”: olyan elektronikus kérelemminta, amelynek részét képezi egy földrajzi információs rendszeren alapuló informatikai alkalmazás, amely lehetővé teszi a kedvezményezettek számára, hogy bejelentsék azon mezőgazdasági parcellák és nem mezőgazdasági területet magában foglaló földterületek pontos helyét, amelyekre kifizetést igényeltek;

b)„területmegfigyelő rendszer”: a mezőgazdasági tevékenységek és a mezőgazdasági területeken folytatott gyakorlatok rendszeres és módszeres megfigyelése, nyomon követése és értékelése a Kopernikusz Sentinel műholdak adatai vagy azokkal legalább egyenértékű adatok alapján;

c)„az állatok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer”: az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 33 meghatározott, az állatok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer vagy a 21/2004/EK tanácsi rendeletben meghatározott, a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszere 34 ;

d)„mezőgazdasági parcella”: az (EU)…/… rendelet [a KAP startégiai tervről szóló rendelet] 4. cikke szerinti, mezőgazdasági területnek megfelelő területegység;

e)„földrajzi információs rendszer”: földrajzi hivatkozásokkal ellátott információk rögzítésére, tárolására, elemzésére és kijelzésére alkalmas számítógépes rendszer;

f)„kérelemmentes rendszer”: terület- és állatállomány-alapú beavatkozások esetében használatos olyan igénylési rendszer, amelyben legalább a támogatásra bejelentett egyedi területekre vagy állatokra vonatkozóan szükséges adatok elérhetők a tagállamok által működtetett hivatalos számítógépes adatbázisokban.

64. cikk
Az integrált rendszer elemei

(1)Az integrált rendszer a következő elemekből áll:

a)mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer;

b)földrajzi térinformatikai és állatállomány-alapú kérelmezési rendszer;

c)területmegfigyelő rendszer;

d)a 63. cikk (2) bekezdésében említett beavatkozások és intézkedések kedvezményezettjeinek azonosítására szolgáló rendszer;

e)ellenőrzési és szankcionálási rendszer;

f)adott esetben a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer;

g)adott esetben az állatok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer.

(2)Az integrált rendszernek elektronikus adatbázisok és földrajzi információs rendszerek alapján kell működnie, és lehetővé kell tennie az adatoknak az elektronikus adatbázisok és földrajzi információs rendszerek közötti cseréjét.

(3)Az integrált rendszer megvalósításával és alkalmazásával kapcsolatos tagállami felelősségek sérelme nélkül a Bizottság szakosított szervek vagy szakemberek segítségét kérheti az integrált rendszer létrehozásának, monitoringjának és működtetésének elősegítésére, különösen azzal a céllal, hogy megfelelő szakmai tanácsokkal lássák el a tagállamok illetékes hatóságait.

(4)A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést az integrált rendszer megfelelő kialakítása és működtetése érdekében, valamint kölcsönösen segítik egymást e fejezet végrehajtása céljából.

65. cikk
Adatmegőrzés és -megosztás

(1)A tagállamok rögzítik és megőrzik az 52. cikkben említett éves teljesítményalapú záróelszámolás keretében bejelentett éves eredményekkel, valamint a KAP-stratégiai tervben meghatározott és az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 115. cikkével összhangban nyomon követett célok felé tett bejelentett haladással kapcsolatos valamennyi adatot és dokumentumot.

Az érintett tagállam illetékes hatóságának digitális adatbázisán keresztül lehetővé kell tenni az első albekezdésben említett, az aktuális naptári vagy gazdasági évre, valamint az azt megelőző tíz ilyen évre vonatkozó adatokba és dokumentumokba való betekintést.

A második albekezdéstől eltérve, az Európai Unióhoz 2013-ban vagy azt követően csatlakozott tagállamoknak csak a csatlakozásuk évétől kezdődően kell az adatokba való betekintést biztosítaniuk.

A második albekezdéstől eltérve, a tagállamoknak a 64. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett területmegfigyelő rendszerrel kapcsolatos adatokba és dokumentumokba való betekintést csak a területmegfigyelő rendszer bevezetésének időpontjától kezdődően kell biztosítaniuk.

(2)A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az (1) bekezdésben meghatározott követelményeket regionális szinten alkalmazzák, feltéve, hogy az adatrögzítésre és -hozzáférésre vonatkozó követelmények és igazgatási eljárások a tagállam egész területén egységesen kerültek kialakításra és lehetővé teszik az adatok nemzeti szintű összesítését.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az integrált rendszer keretében összegyűjtött azon adathalmazok, amelyek a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 35 alkalmazásában vagy egyes uniós szakpolitikák nyomon követése céljából relevánsak, hatóságaik számára ingyenesen hozzáférhetők, és a nyilvánosság számára is nemzeti szinten elérhetők legyenek. A tagállamok az Unió intézményei és szervei számára is elérhető teszik ezeket az adathalmazokat.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy az integrált rendszer keretében összegyűjtött azon adathalmazok, amelyek a 223/2009/EK rendeletben 36 említett európai statisztikák szempontjából relevánsak, a közösségi statisztikai hivatal, a nemzeti statisztikai intézetek és – szükség esetén – az európai statisztikák készítéséért felelős más nemzeti hatóságok számára ingyenesen hozzáférhetők legyenek.

(5)A tagállamok korlátozzák a (3) és (4) bekezdésben említett adathalmazokhoz való nyilvános hozzáférést, ha a hozzáférés az (EU) 2016/679 rendelet szerint sérti a személyes adatok titkosságát.

66. cikk
Mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer

(1)A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer a tagállamok által létrehozott, és légi vagy műholdas ortofotók alapján rendszeresen aktualizált földrajzi információs rendszer, amely legalább 1:5000 léptékű térképészeti pontosságot biztosító egységes szabványra épül.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerben:

a)egyenként azonosítható legyen minden olyan mezőgazdasági parcella és nem mezőgazdasági területet magában foglaló földterület, amely a tagállamok megítélése szerint jogosult az (EU)…/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] rendelet III. címében említett beavatkozások után járó támogatásra;

b)naprakész adatok szerepeljenek azokról a területekről, amelyek a tagállamok megítélése szerint jogosultak a 63. cikke (2) bekezdésben említett beavatkozások után járó támogatásra;

c)lehetőség legyen azon mezőgazdasági parcellák és nem mezőgazdasági területet magában foglaló földterületek helyének pontos meghatározására, amelyekre kifizetést igényeltek;

d)releváns információk szerepeljenek az (EU)…/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 7. cikkében említett mutatókra vonatkozó jelentéstétel szempontjából;

(3)A tagállamok uniós szinten meghatározott módszer alapján évente értékelik a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer minőségét.

Ha az értékelés a rendszert érintő hiányosságokat tár fel, akkor az adott tagállam megfelelő korrekciós intézkedéseket hoz, vagy felkérést kap, hogy a 40. cikkel összhangban dolgozzon ki cselekvési tervet.

Az értékelésről szóló jelentést, valamint – adott esetben – a korrekciós intézkedéseket és végrehajtásuk menetrendjét a kérdéses naptári évet követő év február 15-ig kell elküldeni a Bizottságnak.

67. cikk
Földrajzi térinformatikai és állatállomány-alapú kérelmezési rendszer

(1)A 63. cikk (2) bekezdésben említett, és a nemzeti KAP-stratégiai terv keretében végrehajtott területalapú beavatkozásokhoz igényelt támogatások esetében a tagállamok előírják, hogy a kérelmet az illetékes hatóság által a kérelem benyújtásához rendelkezésre bocsájtott földrajzi térinformatikai kérelem segítségével kell benyújtani.

(2)A 63. cikk (2) bekezdésében említett, és a nemzeti KAP-stratégiai terv keretében végrehajtott állatállomány-alapú beavatkozásokhoz igényelt támogatások esetében a tagállamok kérelem benyújtását írják elő.

(3)A tagállamok az (1) és (2) bekezdésében említett kérelmeket előre kitöltik a 64. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett rendszerekből, a 66., 68., 69. és 71. cikkben említett rendszerekből, valamint más releváns nyilvános adatbázisból származó adatokkal.

(4)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy egy adott kérelemmentes rendszer az (1) és (2) bekezdésben említett kérelmek közül egyre vagy többre is kiterjedhet.

(5)A tagállamok uniós szinten meghatározott módszer alapján évente értékelik a földrajzi térinformatikai kérelmek rendszerének minőségét.

Ha az értékelés a rendszert érintő hiányosságokat tár fel, akkor az adott tagállam megfelelő korrekciós intézkedéseket hoz, vagy a Bizottságtól felkérést kap, hogy a 40. cikkel összhangban dolgozzon ki cselekvési tervet.

Az értékelésről szóló jelentést, valamint – adott esetben – a korrekciós intézkedéseket és végrehajtásuk menetrendjét a kérdéses naptári évet követő év február 15-ig kell elküldeni a Bizottságnak.

68. cikk
Területmegfigyelő rendszer

(1)A tagállamok területmegfigyelő rendszert hoznak létre és működtetnek.

(2)A tagállamok uniós szinten meghatározott módszer alapján évente értékelik a területmegfigyelő rendszer minőségét.

Ha az értékelés a rendszert érintő hiányosságokat tár fel, akkor az adott tagállam megfelelő korrekciós intézkedéseket hoz, vagy felkérést kap, hogy a 40. cikkel összhangban dolgozzon ki cselekvési tervet.

Az értékelésről szóló jelentést, valamint – adott esetben – a korrekciós intézkedéseket és végrehajtásuk menetrendjét a kérdéses naptári évet követő év február 15-ig kell elküldeni a Bizottságnak.

69. cikk
A kedvezményezettek azonosítására szolgáló rendszer

A 63. cikk (2) bekezdésében említett beavatkozások és támogatások kedvezményezettjeinek azonosító adatait nyilvántartó rendszernek biztosítania kell, hogy az ugyanazon kedvezményezett által benyújtott valamennyi kérelem, mint olyan, azonosítható legyen.

70. cikk
Ellenőrzési és szankcionálási rendszer

A tagállamok a támogatásokra vonatkozó ellenőrzési és szankcionálási rendszert hoznak létre a 63. cikkben foglaltak szerint.

Az 57. cikk (1)–(5) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.

71. cikk
A támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer

A támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszernek lehetővé kell tennie a jogosultságoknak a kérelmek, valamint a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer alapján való ellenőrzését.

72. cikk
Felhatalmazáson alapuló hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 100. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az alábbiak tekintetében kiegészítse e rendeletet:

a)a 66., 67. és 68. cikkben említett minőségértékelésre vonatkozó további szabályok;

b)további fogalommeghatározások, alapvető jellemzők és szabályok a 66., 69. és 71. cikkben említett mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a kedvezményezettek azonosítására szolgáló rendszer és a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer vonatkozásában.

73. cikk
Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkkel kapcsolatban:

a)a Bizottság részére történő továbbítás, illetve rendelkezésre bocsátás módja, tartalma és részletes szabályai az alábbiak esetében:

i.a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a földrajzi térinformatikai kérelmek rendszere és a területmegfigyelő rendszer minőségére vonatkozó értékelési jelentések,

ii.a 66., 67. és 68. cikkben említett, a tagállamok által végrehajtandó korrekciós intézkedések,

b)a 67. és 68. cikkben említett földrajzi térinformatikai kérelmek rendszerének és a területmegfigyelő rendszernek az alapvető jellemzői és szabályai.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

III. fejezet
Az ügyletek vizsgálata

74. cikk
Hatály és fogalommeghatározások

(1)Ez a fejezet – annak megállapítása végett, hogy az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e – szabályokat állapít meg az EMGA finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjai vagy azok képviselői (a továbbiakban: a vállalkozások) kereskedelmi dokumentumainak vizsgálatára.

(2)Ez a fejezet nem vonatkozik az e cím II. fejezetében és az (EU)…/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címének III. fejezetében említett integrált rendszer hatálya alá tartozó beavatkozásokra. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 100. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a célból, hogy a rendeletet kiegészítse azon intézkedések listájával, amelyek – kialakításuk és kontrollkövetelményeik miatt – alkalmatlanok a kereskedelmi dokumentumok vizsgálata révén elvégzendő további utólagos kontrollra, és ezért nem tartoznak az e fejezet szerinti ellenőrzés hatálya alá.

(3)E fejezet alkalmazásában:

a)„kereskedelmi dokumentum”: a vállalkozás üzleti tevékenységével összefüggő minden könyv, nyilvántartás, elismervény és igazoló dokumentum, számla, termelés- és minőség-nyilvántartás, levelezés, valamint mindenfajta kereskedelmi adat, beleértve az elektronikusan tárolt adatokat, amennyiben ezek a dokumentumok vagy adatok közvetlenül vagy közvetve az (1) bekezdésben említett ügyletekhez kapcsolódnak;

b)„harmadik fél”: minden természetes, illetve jogi személy, aki, illetőleg amely az EMGA finanszírozási rendszerében végrehajtott ügyletekkel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba hozható.

75. cikk
Tagállamok által elvégzett vizsgálatok

(1)A tagállamok a vizsgálandó ügyletek jellegét figyelembe véve módszeresen elvégzik a vállalkozások kereskedelmi dokumentumainak vizsgálatát. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vizsgálatnak alávetendő vállalkozások úgy kerüljenek kiválasztásra, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítva legyen a szabálytalanságok megelőzésére és feltárására irányuló intézkedések hatékonysága. A kiválasztás során többek között figyelembe kell venni a vállalkozásoknak az említett rendszeren belüli pénzügyi jelentőségét, valamint egyéb kockázati tényezőket.

(2)Az (1) bekezdésben előírt vizsgálatot adott esetben ki kell terjeszteni azokra a természetes és jogi személyekre, akikkel, illetve amelyekkel a vállalkozások társultak, valamint minden más olyan természetes, illetve jogi személyre, aki, illetve amely tekintetében ez a 76. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében fontos lehet.

(3)Az e fejezet alapján végzett vizsgálat nem sérti a 47. és a 48. cikk alapján végzett ellenőrzéseket.

76. cikk
Keresztellenőrzések 

(1)A vizsgálat tárgyát képező elsődleges adatok pontosságáról a felmerülő kockázat mértékéhez igazodó számú – szükség esetén harmadik felek kereskedelmi dokumentumaira is kiterjedő – keresztellenőrzéssel kell meggyőződni, amely a következőkből áll:

a)a szállítók, ügyfelek, fuvarozók és egyéb harmadik felek kereskedelmi dokumentumaival történő összehasonlítások;

b)szükség esetén a készletek mennyiségének és jellegének fizikai ellenőrzése;

c)az EMGA finanszírozási rendszerén belül végrehajtott ügyletekhez vezető vagy azok következtében keletkező pénzmozgások nyilvántartásával történő összehasonlítások;

d)a könyvvitellel, illetve a pénzügyi mozgások nyilvántartásával kapcsolatban a vizsgálat idején végzett olyan ellenőrzések, amelyek bizonyítják, hogy a kifizető ügynökség birtokában levő, a kedvezményezett támogatásának kifizetését igazoló okmányok pontosak.

(2)Amennyiben a vállalkozások – uniós vagy nemzeti rendelkezéseknek megfelelően – a készletről külön nyilvántartást kötelesek vezetni, az ilyen nyilvántartás vizsgálatának adott esetben ki kell terjednie a kereskedelmi dokumentumokkal és szükség szerint a tényleges készletmennyiségekkel történő összehasonlításra.

(3)Az ellenőrizendő ügyletek kiválasztása során maradéktalanul figyelembe kell venni a felmerülő kockázat mértékét.

77. cikk
Hozzáférés a kereskedelmi dokumentumokhoz

(1)A vállalkozásért felelős személyeknek vagy egy harmadik félnek gondoskodnia kell arról, hogy minden kereskedelmi dokumentumot és kiegészítő információt a vizsgálatért felelős tisztviselők, illetve a nevükben a vizsgálat elvégzésére felhatalmazott személyek rendelkezésére bocsássanak. Az elektronikusan tárolt adatokat megfelelő adathordozó eszközön kell rendelkezésre bocsátani.

(2)A vizsgálatért felelős tisztviselő vagy a nevében a vizsgálat elvégzésére felhatalmazott személy kérheti, hogy az (1) bekezdésben említett dokumentumok kivonatát vagy másolatát a rendelkezésére bocsássák.

(3)Amennyiben az e fejezet szerint végzett vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a vállalkozás által vezetett kereskedelmi dokumentumok nem felelnek meg a vizsgálat céljára, a vállalkozást utasítani kell arra, hogy a jövőben a vizsgálatért felelős tagállam által előírt módon készítse el ezeket a dokumentumokat, az érintett ágazatra vonatkozóan más rendeletekben megállapított kötelezettségek sérelme nélkül.

A tagállamok meghatározzák, hogy mely időponttól kell a dokumentumokat ilyen módon elkészíteni.

Amennyiben az e fejezet alapján vizsgálandó kereskedelmi dokumentumok mindegyike vagy azok egy része olyan – akár az Unió területén belül, akár azon kívül elhelyezkedő – vállalkozásnál található, amely ugyanabba a kereskedelmi csoportba, társaságba vagy egységes alapon irányított vállalkozások társulásába tartozik, mint a vizsgált vállalkozás, az említett kereskedelmi dokumentumokat a vállalkozásnak a vizsgálat végrehajtásáért felelős tagállamok által meghatározott helyen és időpontban a vizsgálatért felelős tisztviselők rendelkezésére kell bocsátania.

(4)A tagállamok biztosítják a vizsgálatért felelős tisztviselők jogát a kereskedelmi dokumentumok lefoglalására, illetve lefoglaltatására. Ezt a jogot a vonatkozó nemzeti rendelkezések kellő figyelembevételével kell gyakorolni, az iratok lefoglalására vonatkozó büntetőeljárási szabályok alkalmazásának sérelme nélkül.

78. cikk
Kölcsönös segítségnyújtás  

(1)A tagállamok az e fejezet szerinti vizsgálat végrehajtásában segítséget nyújtanak egymásnak a következő esetekben:

a)ha a vállalkozás vagy a harmadik fél más tagállamban rendelkezik székhellyel, mint ahol a szóban forgó összeg kifizetése vagy átvétele történt, illetve történnie kellett volna;

b)ha a vállalkozás vagy a harmadik fél más tagállamban rendelkezik székhellyel, mint ahol a vizsgálathoz szükséges dokumentumok és adatok találhatók.

A Bizottság összehangolhatja a két vagy több tagállam közötti kölcsönös segítségnyújtást magukban foglaló közös intézkedéseket.

(2)A tagállamok megküldenek a Bizottság részére egy jegyzéket, amelyben feltüntetik azokat a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozásokat, amelyek esetében a szóban forgó összeg kifizetése vagy átvétele az adott tagállamban történt, illetve kellett volna történnie.

(3)Amennyiben egy vállalkozással kapcsolatban a 75. cikkel összhangban végzett vizsgálat során egy másik tagállam további tájékoztatást igényel, különös tekintettel a 76. cikk szerinti keresztellenőrzésekre, egyedi vizsgálati kérelmek nyújthatók be az indok megjelölésével.

A vizsgálati kérelmeket a kézhezvételüket követően legkésőbb hat hónapon belül teljesíteni kell; a vizsgálat eredményéről haladéktalanul tájékoztatni kell a kérelmező tagállamot.

79. cikk
Programozás

(1)A tagállamok vizsgálati programokat dolgoznak ki a soron következő vizsgálati időszakban a 75. cikknek megfelelően végrehajtandó vizsgálatokhoz.

(2)A tagállamok minden évben április 15-e előtt megküldik a Bizottságnak az (1) bekezdésben említett programjukat, és meghatározzák a következőket:

a)a vizsgálatnak alávetendő vállalkozások száma és azok ágazatonkénti lebontása a hozzájuk kapcsolódó összegek alapján;

b)a program kidolgozására elfogadott kritériumok.

(3)Ha a Bizottság nyolc héten belül nem tette meg észrevételeit, a tagállamok végrehajtják az általuk kidolgozott és a Bizottságnak továbbított programokat.

(4)A (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a program tagállamok általi módosításaira.

(5)A Bizottság bármikor kérheti, hogy a tagállam egy adott vállalkozási kategóriával egészítse ki programját.

(6)Azokat a vállalkozásokat, amelyek bevételeinek, illetve kifizetéseinek összege 40 000 EUR-nál kisebb, az e fejezetben előírt vizsgálatnak csak akkor kell alávetni, ha annak konkrét indokai vannak, amelyeket vagy a tagállamoknak kell az (1) bekezdésben említett éves programjukban feltüntetni, vagy a Bizottságnak az említett program esetleges javasolt módosításában.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 101. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az első albekezdésben meghatározott összeghatár módosítása céljából.

80. cikk
Külön szervezeti egységek

(1)Minden tagállamban külön szervezeti egységet kell kijelölni, amely e fejezet alkalmazásának monitoringjáért felel. Ezek a szervezeti egységek felelősek mindenekelőtt a következőkért:

a)az e fejezetben előírt vizsgálatnak a szóban forgó külön szervezeti egység által közvetlenül alkalmazott tisztviselők közreműködésével történő végrehajtása; vagy

b)az egyéb szervezeti egységekhez tartozó tisztviselők által végzett vizsgálatok összehangolása és általános felügyelete.

A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy az e fejezet szerint végrehajtandó vizsgálatok elvégzése a külön szervezeti egységek és más nemzeti szervezeti egységek között megosztva történjen, feltéve, hogy azok összehangolásáért az előbbi felelős.

(2)Az e fejezet alkalmazásáért felelős szervezeti egységet vagy szervezeti egységeket oly módon kell megszervezni, hogy azok a kifizetésekért és a kifizetések előtt végrehajtott vizsgálatért felelős szervezeti egységtől vagy szervezeti egység részlegétől függetlenek legyenek.

(3)Az (1) bekezdésben említett külön szervezeti egységnek meg kell tennie minden szükséges intézkedést, és a szervezeti egységet az érintett tagállamnak az e fejezetben említett összes feladat ellátásához szükséges hatáskörrel fel kell ruháznia.

(4)A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak azon természetes, illetve jogi személyek szankcionálására, akik/amelyek elmulasztják az e fejezetből fakadó kötelezettségeik teljesítését.

81. cikk
Jelentések 

(1)A tagállamok a vizsgálati időszakot követő január 1-je előtt részletes jelentést küldenek a Bizottságnak e fejezet alkalmazásáról.

Az első albekezdésben említett jelentésnek tartalmaznia kell egy áttekintést a 78. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati kérelmekről és a kérelmek nyomán elvégzett vizsgálatok eredményéről.

(2)A tagállamok és a Bizottság rendszeres véleménycserét folytatnak e fejezet alkalmazásáról.

82. cikk
Információhoz való hozzáférés és a Bizottság által végzett vizsgálatok

(1)A Bizottság tisztviselői a vonatkozó nemzeti jognak megfelelően jogosultak hozzáférni minden, akár az e fejezet alapján szervezett vizsgálat céljából, akár azt követően kiállított dokumentumhoz és a tárolt adatokhoz, ideértve az adatfeldolgozó rendszerekben tárolt adatokat is. Kérésre ezeket az adatokat megfelelő adathordozó eszközön rendelkezésre kell bocsátani.

(2)A 75. cikkben említett vizsgálatokat a tagállamok tisztviselői hajtják végre. A Bizottság tisztviselői részt vehetnek az említett vizsgálatokban. Ők maguk nem gyakorolhatják a nemzeti tisztviselőkre ruházott vizsgálati hatásköröket; azonban a tagállamok tisztviselőivel azonos jog illeti meg őket az adott helyiségekbe való bejutás és az érintett iratokhoz való hozzáférés tekintetében.

(3)A 78. cikk alapján végzett vizsgálatok esetében a megkereső tagállam tisztviselői a megkeresett tagállam hozzájárulásával jelen lehetnek a megkeresett tagállamban folyó vizsgálatnál, és az említett tagállam tisztviselőivel azonos jog illeti meg őket az adott helyiségekbe való bejutás és az érintett dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében.

A megkereső tagállamnak a megkeresett tagállamban folyó vizsgálatok elvégzésekor jelen lévő tisztviselőinek bármikor tudniuk kell igazolni hivatalos minőségüket. A vizsgálatokat minden esetben a megkeresett tagállam tisztviselői hajtják végre.

(4)A 883/2013/EU, Euratom, a 2988/95/EK, Euratom, a 2185/96/EK, Euratom és az (EU) 2017/1939 rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül, abban az esetben, ha a büntetőeljárásra vonatkozó nemzeti rendelkezések bizonyos eljárásokat a nemzeti jog által külön kijelölt tisztviselők számára tartanak fenn, ezekben az eljárásokban sem a Bizottság tisztviselői, sem a tagállam (3) bekezdésben említett tisztviselői nem vehetnek részt. Semmilyen körülmények között nem vehetnek részt különösen a személyek otthonában a tagállam büntetőjoga szerint végzett házkutatásokban, és a személyeknek az érintett tagállam büntetőjoga szerint történő hivatalos kihallgatásában. Az ezek nyomán szerzett információkhoz azonban hozzáférhetnek.

83. cikk
Végrehajtási hatáskörök 

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e fejezet egységes alkalmazására irányuló rendelkezéseket, különösen a következőkkel kapcsolatban:

a)a 75. cikkben említett vizsgálat végrehajtása, ami a vállalkozások kiválasztását, a vizsgálat mértékét és ütemtervét illeti;

b)a kereskedelmi dokumentumok megőrzése, a megőrzendő dokumentumok vagy a nyilvántartandó adatok típusai;

c)a 78. cikk (1) bekezdésében említett közös intézkedések végrehajtása és koordinálása;

d)az e fejezet szerinti kérelmek tartalmára, formájára és benyújtásának módjára, az értesítések tartalmára, formájára és módjára, valamint az e fejezet szerinti információk tartalmára, formájára, bejelentésére, benyújtására és cseréjére vonatkozó részletes információk és előírások;

e)az e rendelet szerint információk közzétételének feltételei és módja vagy azok Bizottság általi terjesztésére vagy a tagállamok illetékes hatóságainak rendelkezésre bocsátására vonatkozó konkrét szabályok és feltételek;

f)a 80. cikkben említett külön szervezeti egység hatáskörei;

g)a 81. cikkben említett jelentések és az e fejezet szerinti egyéb értesítések tartalma.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

IV. fejezet
A feltételességgel összefüggő ellenőrzési rendszerek és szankciók

84. cikk
A feltételességre vonatkozó ellenőrzési rendszer

(1)A tagállamok olyan ellenőrzési rendszert hoznak létre, amely biztosítja, hogy az (EU)…/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 11. cikkében, a 228/2013/EU rendelet IV. fejezetében és a 229/2013/EU rendelet IV. fejezetében említett intézkedések kedvezményezettjei teljesítsék az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címe, 1. fejezete, 2. szakaszában említett kötelezettségeket.

A feltételesség szabályainak való megfelelés biztosítása céljából a tagállamok igénybe vehetik meglévő ellenőrzési rendszereiket és igazgatási szerveiket.

E rendszereknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az e bekezdés első albekezdésében említett ellenőrzési rendszerrel.

A tagállamok az elért eredmények alapján évente felülvizsgálják az első albekezdésben említett ellenőrzési rendszert.

(2)E fejezet alkalmazásában:

a)„követelmény” : az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 11. cikkében említett uniós jogszabályokban foglalt, egy adott jogi aktuson belüli minden egyes kötelező gazdálkodási követelmény, amely lényegében tér el ugyanazon jogi aktus egyéb követelményeitől;

b)„jogi aktus”: az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 11. cikkében említett minden egyes irányelv és rendelet;

(3)    Az (1) bekezdésben említett ellenőrzési rendszereikben a tagállamok:

a)helyszíni ellenőrzéseket irányoznak elő annak ellenőrzése céljából, hogy a kedvezményezettek teljesítik-e az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címe, 1. fejezetének 2. szakaszában említett kötelezettségeket;

b)a szóban forgó követelményektől, előírásoktól, jogi aktusoktól és a feltételrendszer területeitől függően dönthetnek úgy, hogy az adott követelményre, előírásra, jogi aktusra vagy a feltételrendszer adott területére alkalmazandó ellenőrzési rendszerek keretében elvégzett ellenőrzéseket használják, feltéve, hogy ezen ellenőrzések az a) pontban említett helyszíni ellenőrzésekkel legalább egyenértékűek;

c)az a) pontban említett helyszíni ellenőrzésekhez adott esetben távérzékelési alkalmazásokat vagy területmegfigyelő rendszert vehetnek igénybe;

d)az a) pontban említett, évente elvégzendő ellenőrzések tekintetében kockázatelemzés alapján kontrollmintát állapítanak meg, abba véletlenszerű komponenst is belefoglalnak, és a kontrollmintát úgy alakítják ki, hogy az az (EU)…/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címe, 1. fejezetének 2. szakaszában említett támogatások kedvezményezettjeinek legalább 1 %-át magában foglalja.

85. cikk
A feltételrendszerre vonatkozó igazgatási szankciók rendszere

(1)A tagállamok létrehoznak egy olyan rendszert, amelynek keretében a feltételrendszerre vonatkozóan igazgatási szankciók szabhatók ki az (EU)…/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 11. cikkében említett kedvezményezettekre, amennyiben azok az adott naptári év során bármikor nem tartják be a feltételrendszerre vonatkozóan a szóban forgó rendelet III. címe, 1. fejezetének 2. szakaszában meghatározott szabályokat („szankcionálási rendszer”).

A rendszer keretében az első albekezdésben említett igazgatási szankciók csak akkor alkalmazandók, ha a meg nem felelés az érintett kedvezményezettnek közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás eredménye, és ha a következő további feltételek közül egy vagy mindkettő teljesül:

a)a meg nem felelés a kedvezményezett mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódik;

b)az érintett terület a kedvezményezett mezőgazdasági üzeméhez tartozik.

Az erdőterületek tekintetében azonban az első albekezdésben említett igazgatási szankciók abban az esetben nem alkalmazandók, ha az érintett területre nem igényeltek az (EU)…/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 65. és 66. cikkével összhangban támogatást.

(2)Az (1) bekezdésben említett szankcionálási rendszereikben a tagállamok:

a)szabályokat irányoznak elő az igazgatási szankciók azon esetekben történő alkalmazására vonatkozóan, amikor az érintett naptári évben vagy években a föld átruházásra kerül. Ezeknek a szabályoknak a meg nem felelések miatti felelősség átruházók és átvevők közötti méltányos és igazságos elosztásán kell alapulniuk.

E pont alkalmazásában az „átruházás” olyan ügylet, amelynek révén a mezőgazdasági földterület többé nem áll az átruházó rendelkezésére.

b)az (1) bekezdés ellenére dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak igazgatási szankciót, amennyiben annak összege kedvezményezettenként és naptári évenként legfeljebb 100 EUR lenne. A ténymegállapításról és az előírások megsértését orvosoló intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségről értesíteni kell a kedvezményezettet;

c)rendelkeznek arról, hogy ne kerüljön sor igazgatási szankció kiszabására akkor, ha a meg nem felelés mis majornak tudható be.

(3)Az igazgatási szankció alkalmazása nem befolyásolja azon kifizetések jogszerűségét és szabályszerűségét, amelyekre az vonatkozik.

86. cikk
A szankció kiszámítása

(1)Az (EU)…/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címe 1. fejezetének 2. szakaszában meghatározott igazgatási szankciók alkalmazása az érintett kedvezményezettnek a ténymegállapítás szerinti naptári évben benyújtott vagy benyújtandó támogatási kérelmei tekintetében nyújtott vagy nyújtandó, a rendelet említett szakaszában felsorolt kifizetések teljes összegének csökkentése vagy a támogatásból való kizárása révén történik.

A támogatáscsökkentésre, illetve a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó számítások során figyelembe kell venni a feltárt meg nem felelés súlyosságát, mértékét, továbbá tartós, illetve ismétlődő jellegét, valamint szándékos voltát. A kiszabott szankcióknak visszatartó erejűnek és arányosnak kell lenniük, és összhangban kell lenniük az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott kritériumokkal.    

(2)Az előírások gondatlanságból eredő megsértése esetén a támogatáscsökkentés mértéke általános szabályként az e cikk (1) bekezdésében említett kifizetések 3 %-a.

A tagállamok korai előrejelző rendszert hozhatnak létre a meg nem felelés olyan eseteire vonatkozóan, amelyek első alkalommal fordulnak elő, és kisebb súlyosságuk, kisebb mértékük vagy rövidebb időtartamuk miatt nem eredményeznek támogatáscsökkentést, illetve a támogatás köréből való kizárást. Amennyiben az elkövetkező három naptári évben végzett ellenőrzés során azt állapítják meg, hogy a meg nem felelés nem került orvoslásra, visszamenőleges hatállyal alkalmazni kell az első albekezdés szerinti csökkentést.

A meg nem felelés azon esetei azonban, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek a köz- vagy állategészségügy szempontjából, mindig támogatáscsökkentést, illetve a támogatás köréből való kizárást kell, hogy maguk után vonjanak.

A tagállamok az (EU)…/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címe 1. fejezetének 3. szakaszában meghatározott mezőgazdasági tanácsadó rendszer keretében kötelező képzést biztosíthatnak a korai előrejelző rendszerben figyelmeztetést kapott kedvezményezettek részére.

(3)A meg nem felelés újbóli előfordulása esetén a támogatáscsökkentés mértéke nagyobb kell, hogy legyen, mint a gondatlanságból bekövetkezett, első alkalommal szankcionált meg nem felelésre alkalmazott mérték.

(4)Szándékos meg nem felelés esetén a támogatáscsökkentés mértéke nagyobb kell, hogy legyen, mint a (3) bekezdéssel összhangban az újbóli előforduláskor alkalmazott mérték, illetve akár az érintett mezőgazdasági termelő kifizetésekből való teljes kizárását is jelentheti, és egy vagy több naptári évig is alkalmazható.

(5)A tagállamok közötti egyenlő feltételek biztosítása érdekében, valamint azért, hogy a szankcionálási rendszer hatékony és visszatartó erejű legyen, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 100. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet a szankciók kiszámítására és alkalmazására vonatkozó további szabályokkal egészítse ki.

87. cikk
A feltételrendszer kapcsán kiszabott igazgatási szankciókból eredő összegek

A tagállamok a 86. cikkben említett támogatáscsökkentések, illetve a támogatás köréből való kizárások alkalmazásából származó összegekből 20 %-ot tarthatnak vissza.

V. cím
Közös rendelkezések

I. FEJEZET
Információk továbbítása

88. cikk
Információközlés

(1)Az (EU) .../... rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendeletben] megállapított rendelkezésekben előírtakon túl a tagállamok megküldik a Bizottságnak az alábbi információkat, nyilatkozatokat és dokumentumokat:

a)az akkreditált kifizető ügynökségekre és az akkreditált koordináló szervekre vonatkozóan:

i.az akkreditációs okirat;

ii.megbízatásuk (akkreditált kifizető ügynökség vagy akkreditált koordináló szerv);

iii.adott esetben az akkreditáció visszavonása;

b)a tanúsító szervekre vonatkozóan:

i.nevük;

ii.címük;

c)az alapok által finanszírozott műveletekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozóan:

i.az akkreditált kifizető ügynökség vagy az akkreditált koordináló szerv által aláírt kiadásigazoló nyilatkozatok – amelyek egyúttal kifizetési kérelmek is –, kiegészítve a szükséges információkkal;

ii.az EMGA-t illetően a pénzügyi igények becslése, az EMVA-t illetően pedig az év folyamán benyújtandó kiadásigazoló nyilatkozatok becsléseinek frissítése, valamint a következő pénzügyi évre vonatkozó becsült kiadásokat tartalmazó igazoló nyilatkozatok;

iii.a vezetőségi nyilatkozat és az akkreditált kifizető ügynökségek éves elszámolásai;

Az akkreditált kifizető ügynökségek EMVA-kiadásokról készített éves elszámolásait az egyes KAP-stratégiai tervek szintjén kell benyújtani.

(2)A tagállamok rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot a IV. cím II. fejezetében említett integrált rendszer alkalmazásáról. A Bizottság e témakörben eszmecseréket szervez a tagállamokkal.

89. cikk
Az információk bizalmas kezelése

(1)A tagállamok és a Bizottság minden szükséges intézkedést megtesznek a rendelet végrehajtása során végzett ellenőrzések, illetve a számlaelszámolás keretében közölt vagy kapott információk bizalmas kezelésének biztosítása érdekében.

Az említett információkra a 2185/96/Euratom, EK rendelet 8. cikkében meghatározott szabályok alkalmazandók.

(2)A jogi eljárásokra vonatkozó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül, a IV. cím III. fejezetében előírt vizsgálat során szerzett információk szakmai titoktartás tárgyát képezik. Az ilyen információk kizárólag azokkal a személyekkel közölhetők, akiknek – a tagállamokban vagy az Unió intézményeiben teljesítendő feladataikból kifolyólag – e feladataik ellátásához az adott információra szükségük van.

90. cikk
Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkkel kapcsolatban:

a)a Bizottság részére történő továbbítás, illetve rendelkezésre bocsátás módja, tartalma, gyakorisága, határideje és részletes szabályai az alábbiak esetében:

i.a kiadásigazoló nyilatkozatok, a becsült kiadások és azok frissítései, beleértve a címzett bevételeket is,

ii.a vezetőségi nyilatkozat és a kifizető ügynökségek éves elszámolásai,

iii.az elszámolások igazolása,

iv.az akkreditált kifizető ügynökségek, az akkreditált koordináló szervek és a tanúsító szervek neve és adatai,

v.az alapokból finanszírozott kiadások elszámolásának és kifizetésének részletes szabályai,

vi.a tagállamok által a vidékfejlesztési műveletek és programok keretében végrehajtott pénzügyi kiigazításokról szóló értesítések,

vii.az 57. cikknek megfelelően hozott intézkedésekkel kapcsolatos információk;

b)a Bizottság és a tagállamok közötti információ- és dokumentumcsere részletes szabályai és az információs rendszerek megvalósítása, beleértve az e rendszerek által feldolgozandó adatok jellegét, formátumát és tartalmát, valamint a megfelelő adattárolási szabályokat is;

c)a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatandó információk, dokumentumok, statisztikák és jelentések, valamint ezen értesítések határideje és módja.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

II. fejezet
Az euro használata

91. cikk
Általános elvek

(1)A KAP-stratégiai tervek elfogadásáról szóló bizottsági határozatokban szereplő pénzösszegeket, a Bizottság lekötött és kifizetett pénzösszegeit, továbbá az igazolt vagy tanúsított kiadások, valamint a tagállamok kiadásigazoló nyilatkozatainak pénzösszegeit euróban kell kifejezni és folyósítani.

(2)Az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott árakat és összegeket euróban kell kifejezni.

Az említett összegeket az euroövezeti tagállamok esetében euróban, az euroövezeten kívüli tagállamok esetében pedig az adott tagállam nemzeti valutájában kell kifizetni vagy beszedni.

92. cikk
Árfolyam és meghatározó ügyleti tény

(1)A 91. cikk (2) bekezdésében említett árakat és összegeket az euroövezeten kívüli tagállamok esetében átváltási árfolyam használatával kell átváltani nemzeti valutára.

(2)Az árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tény:

a)a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben beszedett vagy kifizetett összegek esetében a behozatali vagy kiviteli vámeljárás befejezése;

b)az összes többi esetben az a tény, amely által a művelet gazdasági célja megvalósul.

(3)Amennyiben egy, az (EU) .../... rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendeletben] előírt közvetlen kifizetést az eurótól eltérő pénznemben folyósítanak a kedvezményezett részére, a tagállamok a támogatás euróban kifejezett összegét az Európai Központi Bank által azon év október 1-jét megelőzően megállapított utolsó árfolyamon váltják át nemzeti valutára, amely évre a támogatást megítélték.

Az első albekezdéstől eltérve, a tagállamok kellően indokolt esetben határozhatnak úgy, hogy az átváltást az Európai Központi Bank által azon év október 1-jét megelőzően megállapított utolsó havi átlagárfolyam alapján hajtják végre, amely évre a támogatást megítélték. Az e megoldást választó tagállamok az adott év december 1-jét megelőzően megállapítják és közzéteszik az említett átlagárfolyamot.

(4)Az EMGA-t illetően az euroövezeten kívüli tagállamok a kiadásigazoló nyilatkozatok elkészítésekor ugyanazt az átváltási árfolyamot alkalmazzák, amelyet e fejezet rendelkezéseivel összhangban a kedvezményezetteknek történő kifizetések folyósításakor vagy bevételek beszedésekor alkalmaztak.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 100. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az ügyleti tényekre és az alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából. A konkrét ügyleti tényt az alábbi kritériumok figyelembevételével kell meghatározni:

a)az átváltási árfolyam kiigazításainak mihamarabbi tényleges alkalmazhatósága;

b)a piacszervezés keretében végzett hasonló tevékenységeket meghatározó ügyleti tények hasonlósága;

c)a piacszervezéssel kapcsolatos árakra és összegekre vonatkozó meghatározó ügyleti tények koherenciája;

d)a megfelelő átváltási árfolyamok alkalmazására vonatkozó ellenőrzések megvalósíthatósága és hatékonysága.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 100. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a kiadásigazoló nyilatkozatok elkészítésekor, illetőleg a közraktározási műveleteknek a kifizető ügynökség elszámolásaiban való nyilvántartásakor alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó szabályokkal való kiegészítése céljából.

93. cikk
Védintézkedések és eltérések

(1)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén intézkedéseket fogadhat el az uniós jogszabályok alkalmazásának védelme érdekében, ha a nemzeti valutával kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlat veszélyeztetheti azt. Ezek a végrehajtási jogi aktusok szükség esetén – és kizárólag a szigorúan szükséges időtartamra – eltérhetnek a hatályos rendelkezésektől.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a tagállamokat haladéktalanul értesíteni kell az első albekezdésben említett intézkedésekről.

(2)Abban az esetben, ha valamely nemzeti valutával kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlat veszélyeztetheti az uniós jogszabályok alkalmazását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az alábbi esetekben a 100. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az e fejezettől való eltérésekkel történő kiegészítése céljából:

a)ha valamely ország a megszokottól eltérő átváltási módszereket, például több eltérő átváltási árfolyamot alkalmaz, vagy bartermegállapodásokat működtet;

b)ha egyes országok pénznemeit a hivatalos devizapiacokon nem jegyzik, vagy ha az ilyen valuták árfolyammozgásainak torzító hatásuk lehet a kereskedelemre.

94. cikk
Az euro használata az euroövezeten kívüli tagállamokban

(1)Abban az esetben, ha valamely euroövezeten kívüli tagállam olyan döntést hoz, amelynek értelmében az ágazati mezőgazdasági jogszabályokból eredő kiadásokat nem saját nemzeti valutájában, hanem euróban fizeti ki, a tagállam intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az euro használata ne jelentsen rendszeres előnyt a nemzeti pénznem használatához képest.

(2)A tagállam a tervezett intézkedésekről azok hatálybalépését megelőzően értesíti a Bizottságot. Az intézkedések nem léptethetők hatályba mindaddig, amíg a Bizottság azokat el nem fogadta.

III. fejezet
Jelentéstétel

95. cikk
Éves pénzügyi jelentés

A költségvetési évet követő minden év szeptember végéig a Bizottság pénzügyi jelentést készít az alapok előző pénzügyi év folyamán történt irányításáról, és azt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

IV. fejezet
Átláthatóság

96. cikk
A kedvezményezettekre vonatkozó információk közzététele

(1)A [közös rendelkezésekről szóló (EU) …/… rendelet 44. cikkének (3)–(5) bekezdésével] és e cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban a tagállamok biztosítják, hogy az alapokból származó támogatások kedvezményezettjeinek adatai évente utólag közzétételre kerüljenek.

(2)A [közös rendelkezésekről szóló (EU) …/… rendelet 44. cikkének (3)–(5) bekezdése] adott esetben az EMVA és az EMGA kedvezményezettjeire is alkalmazandó, azonban a tagállami hozzájárulás összege és a társfinanszírozási arány – amelyeket a szóban forgó rendelet 44. cikke (3) bekezdésének h) és i) pontja határoz meg – az EMGA tekintetében nem alkalmazandó.

(3)E cikk alkalmazásában:

–„művelet”: intézkedések vagy beavatkozások;

–„helyszín”: „a kedvezményezett lakóhelye vagy bejegyzési helye szerinti település, és – adott esetben – a postai irányítószám, illetve annak a települést azonosító része”.

(4)A szóban forgó rendelet 44. cikkének (3)–(5) bekezdésében említett információkat tagállamonként egyetlen weboldalon kell közzétenni. Az információknak az eredeti közzététel időpontjától számítva két évig kell elérhetőknek lenniük.

Az (EU) …/… rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 44. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett információkat a tagállamoknak nem kell közzétenniük, amennyiben az egy kedvezményezett által egy év alatt kapott támogatás összege legfeljebb 1250 EUR.

97. cikk
A kedvezményezetteknek a rájuk vonatkozó információkról való tájékoztatása

A tagállamok tájékoztatják a kedvezményezetteket arról, hogy adataik a 96. cikknek megfelelően közzétételre kerülnek, és hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából uniós és tagállami pénzügyi auditáló és vizsgálati szervek feldolgozhatják azokat.

Az (EU) 2016/679 rendelet követelményeinek megfelelően minden olyan esetben, amikor személyes adatokról van szó, a tagállamok tájékoztatják a kedvezményezetteket az adatvédelmi szabályok alapján őket megillető jogokról és a szóban forgó jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról.

98. cikk
Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat határoz meg a következők vonatkozásában:

a)a 96. és a 97. cikkben meghatározott közzététel formája és ezen belül az intézkedések vagy intervenciók egyenként történő bemutatásának módja, továbbá a közzététel ütemezése;

b)a 97. cikk egységes alkalmazása;

c)a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

V. fejezet
A személyes adatok védelme

99. cikk
A személyes adatok feldolgozása és védelme

(1)A 96–98. cikk sérelme nélkül a tagállamok és a Bizottság kizárólag az e rendelet szerinti – és ezen belül is a II. cím II. fejezetében, a III. cím III. és IV. fejezetében, a IV. címben és az V. cím III. fejezetében megállapított – irányítási, kontroll-, audit-, valamint monitoring- és értékelési kötelezettségeik teljesítésének céljából, illetve statisztikai célból gyűjthetnek személyes adatokat, és azokat csak az e célokkal összeegyeztethető módon dolgozhatják fel.

(2)Amennyiben az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] szerinti monitoring és értékelés céljából, illetve statisztikai célból dolgoznak fel személyes adatokat, azokat anonimizálni kell, és csak összesített formában szabad feldolgozni.

(3)A személyes adatokat a 45/2001/EK és az (EU) 2016/679 rendeletnek megfelelően kell feldolgozni. A személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatgyűjtés vagy a további adatfeldolgozás céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé, figyelembe véve az alkalmazandó nemzeti és uniós jogban megállapított minimális adatmegőrzési időtartamokat.

(4)A tagállamok tájékoztatják az érintetteket, hogy nemzeti és uniós szervek az (1) bekezdésnek megfelelően feldolgozhatják személyes adataikat, és arról is, hogy e tekintetben megilletik őket a 45/2001/EK és az (EU) 2016/679 rendeletben megállapított adatvédelmi jogok.

VI. cím
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok

100. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottság az e rendelet hatálybalépését követő hétéves időtartamra szóló felhatalmazást kap a 10., a 15., a 21., a 36., a 38., a 39., a 42., a 45., az 50., az 52., az 53., az 58., a 62., a 72., a 74., a 79., a 86., a 92., a 93. és a 103. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb az adott időszak vége előtt három hónappal nem emel kifogást a meghosszabbítás ellen.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10., 15., 21., 36. 38., 39., 42., 45., 50., 52., 53., 58., 62., 72., 74., 79., 86., 92., 93. és 103. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 10., 15., 21., 36. 38., 39., 42., 45., 50., 52., 53., 58., 62., 72., 74., 79., 86., 92., 93. és 103. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok csak akkor lépnek hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellenük kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.

101. cikk
Bizottsági eljárás 

(1)A Bizottságot a Mezőgazdasági Alapok Bizottsága elnevezésű bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

A 10., 11., 15., 16., 19., 21., 24., 30., 37., 38., 39., 40., 42., 45., 50., 51., 52., 53., 56., 57., 58., 62., 73., 83., 90., 93. és 98. cikk alkalmazásában, a közvetlen kifizetési és vidékfejlesztési beavatkozásokkal, valamint és a közös piacszervezéssel kapcsolatos kérdések tekintetében a Bizottságot – az egyes esetektől függően – a Mezőgazdasági Alapok Bizottsága, az (EU) …/... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] által létrehozott, a KAP-stratégiai tervvel foglalkozó bizottság és az 1308/2013/EU rendelet által létrehozott, a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság segíti.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VII. cím
Záró rendelkezések

102. cikk
Hatályon kívül helyezés

(1)Az 1306/2013/EU rendelet hatályát veszti.

Azonban:

a)Az 1306/2013/EU rendelet 5. cikkét, 7. cikkének (3) bekezdését, 9. cikkét, 34. cikkét, 35. cikkének (4) bekezdését, valamint 36., 37., 38., 43., 51., 52., 54., 110. és 111. cikkét, továbbá a vonatkozó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló szabályokat továbbra is alkalmazni kell az EMGA esetében a 2020-as és az azt megelőző mezőgazdasági pénzügyi év során felmerült kiadásokra, illetve teljesített kifizetésekre, az EMVA esetében pedig a Bizottság által az 1305/2013/EU rendelet alapján jóváhagyott vidékfejlesztési programok kapcsán felmerült kiadásokra, illetve teljesített kifizetésekre.

b)Az 1306/2013/EU rendelet 69. cikkét továbbra is alkalmazni kell az 1307/2013/EU rendelet alapján végrehajtott olyan műveletek, a Bizottság által az 1305/2013/EU rendelet alapján jóváhagyott olyan vidékfejlesztési programok, valamint az 1306/2013/EU rendelet II. címének I. fejezetében meghatározott olyan egyéb KAP-intézkedések tekintetében felmerült kiadásokra, illetve teljesített kifizetésekre, amelyek e rendelet, az (EU) .../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] és az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel 37 módosított 1308/2013/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt kerültek végrehajtásra.

(2)A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

103. cikk
Átmeneti intézkedések

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – szükség esetén – a 101. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a benne előírt szabályokat illető eltérések vagy kiegészítések tekintetében való kiegészítéséről. 

104. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2)A 7., a 10., a 18., a 19., a 35., a 36., a 37., a 38., a 39., a 40., a 43., az 51., az 52., az 53. és az 54. cikket azonban alkalmazni kell az EMGA esetében a 2020. október 16-tól felmerült kiadásokra, az EMVA esetében pedig az (EU) .../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] alapján felmerült kiadásokra.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 38  

☒ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre 

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

☒ határozott időtartam

–☒    időtartam: 2021.01.01. – 2027.12.31.

–☒    Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatokra, 2021-től 2027 utánig a kifizetési előirányzatokra

☒ határozatlan időtartam a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet, az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet és az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról szóló 229/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat esetében.

–Végrehajtás 2021-től (költségvetési év).

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 39  

☒ Bizottság általi közvetlen irányítás

–☒ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–☒    végrehajtó ügynökségen keresztül

☒ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási tétele/tételeinek előzetes listája 40  

A fenti táblázatban felsorolt költségvetési tételek jegyzéke előzetes jellegű, és nem befolyásolja az éves költségvetési eljárás keretében a Bizottság által előterjesztett konkrét költségvetési nómenklatúrát.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A végösszegek a kerekítés miatt nem egyeznek.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

A végösszegek a kerekítés miatt nem egyeznek.

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
Humánerőforrás	125,678	125,678	125,678	125,678	125,678	125,678	125,678	879,746
Egyéb igazgatási kiadások	6,008	6,008	6,008	6,008	6,008	6,008	6,008	42,056
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege	131,686	131,686	131,686	131,686	131,686	131,686	131,686	921,802

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások 49
Humánerőforrás	1,850	1,850	1,850	1,850	1,850	1,850	1,850	12,950
Egyéb igazgatási kiadások	17,150	17,150	17,150	17,150	17,150	17,150	17,150	120,050
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások részösszege	19,000	19,000	19,000	19,000	19,000	19,000	19,000	133,000

A végösszegek a kerekítés miatt nem egyeznek.

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

–☒    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–☒    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–☒    a javaslat más bevételre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel költségvetési tételhez van-e rendelve ☒    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    [COM(2018) 322 final – TPK-rendelet].  

(2)    Létrehozásáról a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról  szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 110. cikke és a közös agrárpolitika közös monitoring- és értékelési keretének alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2014. július 22-i 834/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet rendelkezik.

(3)    Európai Bizottság (2017) Értékelési és tanulmányterv 2017–2021, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság .

(4)    Lásd: https://ec.europa.eu/agriculture/statistics/facts-and-figures_en https://ec.europa.eu/agriculture/sites/agriculture/files/consultations/cap-modernising/eco_background_final_en.pdf https://ec.europa.eu/agriculture/sites/agriculture/files/consultations/cap-modernising/env_background_final_en.pdf https://ec.europa.eu/agriculture/sites/agriculture/files/consultations/cap-modernising/soc_background_final_en.pdf

(5)    A mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport jelentése (2016): Improving market outcomes enhancing the position of farmers in the supply chain (A piaci eredmények javítása: a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az ellátási láncban) .

(6)    Európai Bizottság (2016) Cork 2.0: European Conference on Rural Development (Európai Vidékfejlesztési Konferencia), weboldal .

(7)    Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13.; HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.

(8)    HL C ., ., . o.

(9)    HL C ., ., . o.

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […] rendelete [...] [...] (HL L [...], [...], [...] o.)

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, a 1290/2005/EK és a 485/2008/EK rendeletek hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(12)    Az (EU, Euratom) …/… rendelet [az új költségvetési rendelet].

(13)    Az (EU, Euratom) …/… rendelet [az új költségvetési rendelet]

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […] rendelete [...] [...] (HL L [...], [...], [...] o.)

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(16)    A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(17)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(18)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács 229/2013/EU rendelete (2013. március 13.) egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(24)    (EU) .../... rendelet

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(27)    HL C ., ., […]. o. .

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(29)    A Tanács 58/2003/EK rendelete (2002. december 19.) a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról (HL L 11., 2003.1.16., 1. o.).

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács 229/2013/EU rendelete (2013. március 13.) egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.)

(34)    A Tanács 21/2004/EK rendelete (2003. december 17.) a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(37)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […] rendelete [...] [...] (HL L [...], [...], [...] o.).

(38)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(39)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(40)    A költségvetés számos kiadási tétele megmarad és számozásuk igazodik az új költségvetési nómenklatúrához (pl. a jelenlegi 05 07 és 05 08 fejezet). A KAP-ra vonatkozó javaslat alakulásának függvényében a nómenklatúra kiigazításra kerülhet.

(41)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(42)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(43)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(44)    Az ágazati beavatkozástípusok növekménye a KAP-terv keretében a méhészeti ágazatnak nyújtott, 60 millió EUR összegű javasolt támogatási allokációnak, illetve a kiadások gyümölcs- és zöldségágazatban való alakulásának köszönhető, mely utóbbit a korábban megfigyelt végrehajtási szintek tükrében nem korlátozza uniós szintű költségvetési keret.

(45)    Magába foglalja a jelenleg a 05 07 alcím (Mezőgazdasági kiadások pénzügyi ellenőrzése) és a 05 08 alcím (Politikai stratégia és koordináció a „Mezőgazdaság és vidékfejlesztés” szakpolitikai területen) alatt finanszírozott összegeket is.

(46)    Az EMGA technikai segítségnyújtási előirányzatai az egyszerűség kedvéért nem differenciáltnak minősülnek. A fennálló kötelezettségvállalások (RAL) összege az e pénzügyi kimutatás által érintett teljes összeghez viszonyítva általában jelentéktelen.

(47)    Magába foglalja a jelenleg a 05 01 04 01 jogcím – Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalappal (EMGA) összefüggésben felmerülő támogatási kiadások – Nem operatív technikai segítségnyújtás – és a 05 01 06 01 jogcím – Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség – Hozzájárulás a mezőgazdasági promóciós programból – alatt finanszírozott összegeket is.

(48)    Az EMVA technikai segítségnyújtási előirányzatai az egyszerűség kedvéért nem differenciáltnak minősülnek. A fennálló kötelezettségvállalások (RAL) összege az e pénzügyi kimutatás által érintett teljes összeghez viszonyítva általában jelentéktelen.

(49)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(50)    AC= szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD= küldöttségi pályakezdő szakértő.

(51)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.6.1.

COM(2018) 393 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SWD(2018) 301 final}

MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

1306/2013/EU rendelet	Ez a rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk	2. és 3. cikk
3. cikk	4. cikk
4. cikk	5. cikk
5. cikk	6. cikk
6. cikk	7. cikk
7. cikk	8. cikk
8. cikk	10. cikk
9. cikk	11. cikk
10. cikk	35. cikk, a) pont
11. cikk	42. cikk, (1) bekezdés
16. cikk	12. cikk
17. cikk	18. cikk
18. cikk	19. cikk
19. cikk	20. cikk
20. cikk	21. cikk
21. cikk	22. cikk
22. cikk	23. cikk
23. cikk	24. cikk
24. cikk	13. cikk
25. cikk	14. cikk
26. cikk	15. cikk
27. cikk	16. cikk
28. cikk	17. cikk
29. cikk	-
30. cikk	34. cikk
31. cikk	25. cikk
32. cikk	26. cikk
33. cikk	27. cikk
34. cikk	28. cikk
35. cikk	29. cikk
36. cikk	30. cikk
37. cikk	31. cikk
38. cikk	32. cikk
39. cikk	33. cikk
40. cikk	36. cikk
41. cikk	37. cikk
42. cikk	-
43. cikk	43. cikk
44. cikk	41. cikk
45. cikk	44. cikk
46. cikk	45. cikk
47. cikk	47. cikk
48. cikk	48. cikk
49. cikk	49. cikk
50. cikk	50. cikk
51. cikk	51. cikk
52. cikk	53. cikk
53. cikk	-
54. cikk	-
55. cikk	54. cikk
56. cikk	55. cikk
57. cikk	56. cikk
58. cikk	57. cikk
59. cikk	-
60. cikk	60. cikk
61. cikk	61. cikk
62. cikk	58. cikk
63. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés; (2)–(5) bekezdés	-
63. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés	59. cikk
64. cikk	-
65. cikk	-
66. cikk	62. cikk
67. cikk	63. cikk
68. cikk	64. cikk
69. cikk	-
70. cikk	66. cikk
71. cikk	71. cikk
72. cikk	67. cikk
73. cikk	69. cikk
74. cikk	70. cikk
75. cikk	42. cikk, (2), (3) és (5) bekezdés
76. cikk	72. cikk
77. cikk	-
78. cikk	73. cikk
79. cikk	74. cikk
80. cikk	75. cikk
81. cikk	76. cikk
82. cikk	77. cikk
83. cikk	78. cikk
84. cikk	79. cikk
85. cikk	80. cikk
86. cikk	81. cikk
87. cikk	82. cikk
88. cikk	83. cikk
96. cikk	84. cikk
97. cikk	85. cikk
98. cikk	-
99. cikk	86. cikk
100. cikk	87. cikk
101. cikk	86. cikk, (5) bekezdés
102. cikk	88. cikk
103. cikk	89. cikk
104. cikk	90. cikk
105. cikk	91. cikk
106. cikk	92. cikk
107. cikk	93. cikk
108. cikk	94. cikk
109. cikk	95. cikk
111. cikk	96. cikk, (1)–(3) bekezdés
112. cikk	96. cikk, (4) bekezdés
113. cikk	97. cikk
114. cikk	98. cikk
115. cikk	100. cikk
116. cikk	101. cikk
117. cikk	99. cikk
118. cikk	-
119. cikk	102. cikk
120. cikk	103. cikk
121. cikk	104. cikk