Strasbourg, 2018.5.29.

COM(2018) 375 final

2018/0196(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

2018. május 2-án a Bizottság javaslatot fogadott el a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre 1 . Az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló vitaanyag, az utólagos értékelés és a nyilvános konzultáció fő célkitűzésként az adminisztráció egyszerűsítését nevezte meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabályok túl bonyolultak és fragmentált módon vannak jelen az alapok és finanszírozási formák között, aminek következtében szükségtelen teher nehezedik a programvezetőkre és a végső kedvezményezettekre.

Ez, a közös rendelkezésekről szóló rendeletre (CPR) vonatkozó javaslat közös rendelkezéseket állapít meg hét, megosztott irányítás alatt álló alapra vonatkozóan. Ez a javaslat nem váltja fel a meglévő 1303/2013/EU rendeletet, amely továbbra is szabályozza a 2014–2020 közötti időszakban elfogadott programokat. A javaslat révén csökken a szabályok széttöredezettsége azáltal, hogy közös alapszabályokat határoz meg hét alap vonatkozásában:

·KA:        Kohéziós Alap

·ETHA:        Európai Tengerügyi és Halászati Alap

·ERFA:        Európai Regionális Fejlesztési Alap

·ESZA+:    Európai Szociális Alap Plusz 2

·MMA:        Menekültügyi és Migrációs Alap 3

·HAVE:    Határigazgatási és Vízumeszköz 4

·BBA:        Belső Biztonsági Alap

E javaslatok az alkalmazás kezdőnapját 2021. január 1-jében rögzítik, és a javaslatokat 27 tagállamból álló Unióra vonatkozóan terjesztik elő. Ez utóbbi összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján bejelentette az Európai Unióból és az Euratomból történő kilépésére irányuló szándékát, amely bejelentést az Európai Tanács 2017. március 29-én kapta meg.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 317. cikke úgy rendelkezik, hogy a Bizottság a költségvetést a tagállamokkal együttműködve és az EUMSZ 322. cikke értelmében elfogadott rendeletek rendelkezéseinek megfelelően hajtja végre. Az EUMSZ 322. cikke (1) bekezdésének a) pontja jelenti a jogalapját azon rendeletek elfogadásának, amelyek megállapítják azokat a pénzügyi szabályokat, amelyek meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és végrehajtására, valamint az elszámolások végzésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárást. A szubszidiaritás elve nem terjed ki azokra a pénzügyi szabályokra, amelyek esetében egyértelmű, hogy kizárólag uniós szintű fellépésre van mód, vagy arra van szükség.

Az európai strukturális és beruházási alappal kapcsolatos uniós intézkedést az EUMSZ 174. cikkében említett célkitűzések indokolják. A fellépési jog alapját az EUMSZ-nek a Kohéziós Alap szerepét meghatározó 177. cikkével összefüggésben értelmezett 175. cikke képezi, amely kifejezetten előírja az Unió számára, hogy hajtsa végre ezt a politikát a strukturális alapok révén. Az ESZA, az ERFA és a Kohéziós Alap céljait az EUMSZ 162., 176., illetve 177. cikke határozza meg. A halászattal kapcsolatos fellépéseket az EUMSZ 39. cikke indokolja.

Az EUMSZ 174. cikke kimondja, hogy kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat. Ez utóbbi közé sorolandók a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók.

Az EUMSZ 349. cikke kimondja, hogy egyedi intézkedéseket kell elfogadni figyelembe véve a legkülső régiók gazdasági és társadalmi strukturális helyzetét, amelyet a fejlődésüket súlyosan hátráltató bizonyos egyedi jellemzők tovább súlyosbítanak.

A Menekültügyi és Migrációs Alapot létrehozó rendelet az EUMSZ 78. cikkének (2) bekezdésén és 79. cikkének (2) és (4) bekezdésén alapul. A rendelet, amely az Integrált Határigazgatási Alap részeként létrehozza a határigazgatás és a vízum támogatásának pénzügyi támogatására szolgáló eszközt, az EUMSZ 77. cikkének (2) bekezdésén alapul. A Belső Biztonsági Alapot létrehozó rendelet az EUMSZ 82. cikkének (1) bekezdésén, 84. cikkén és 87. cikkének (2) bekezdésén alapul. Az EUMSZ 317. cikke képezi a költségvetésnek a tagállamokkal együttműködve történő végrehajtása tekintetében megállapított közös szabályrendszer jogalapját. Az EUMSZ 322. cikke határozza meg ezen szabályok hatáskörét és a megállapításukra vonatkozó eljárását.

A fent említett különálló alapok szubszidiaritásának és arányosságának elvét az egyes alapokhoz fűzött indokolás tartalmazza. Ugyanakkor a CPR további kiegészítéseket tesz:

·A szubszidiaritáshoz a megosztott irányítás támogatásával: amennyiben a programokat nem közvetlenül az Európai Bizottság irányítja, hanem a tagállamokkal való együttműködés során valósítják meg.

·Az arányossághoz a szabályok egységesítésével és konszolidálásával (és ezáltal az érdekelt felek terhének csökkentésével).

Az EUMSZ 11. cikke megállapítja, hogy a környezetvédelmi követelményeket — különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel — be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, amely követelményt e rendelet is figyelembe veszi.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A különböző alapokhoz a maguk külön értékelései kapcsolódnak, és számos megállapítás leginkább az őket szabályozó egyedi rendeletekre érvényes. Az alábbiak a CPR-re vonatkozó fő megállapítások.

1. Egyszerűsítés: az adminisztratív terhek csökkentésének szükségessége. Valamennyi alap értékelésekor ez volt a legfontosabb és visszatérő megállapítás:

·Az ERFA és a Kohéziós Alap utólagos értékelése azt állapította meg, hogy az irányítási, kontroll- és ellenőrzési rendszerek túl bonyolultak. Ez az adminisztratív bizonytalanság és a késedelmes végrehajtás egyik forrásaként jelentkezett. A bonyolultság külön problémát jelentett az EU-15 országaiban, ahol a finanszírozás viszonylag korlátozott volt, ami felvetette az arányosság szükségességét.

·Az ESZA-értékelés megállapította, hogy mind a finanszírozási rendszer (azaz az eszközök köre és összetétele), mind a végrehajtási folyamat egyszerűsítést igényel.

·Az ETHA-értékelés szintén megállapította, hogy az adminisztratív teher túl nagy. A pályázati szakaszban ez visszatartó erőként hatott a támogatás igénylésében. Ráadásul úgy tűnik, hogy bizonyos projektek összetettsége visszatartotta a potenciális kedvezményezetteket, különösen olyan esetekben, ahol partnerek széles hálózata volt érintett.

·Az MMA, a HAVE és a BBA releváns komponenseinek időközi értékelése szintén az egyszerűsítés szükségességét állapította meg. Az egyszerűsített költségelszámolási módszerek használata kiemelt ajánlásként fogalmazódott meg.

Ezzel a ponttal a CPR annak teljes egészében foglalkozik. Jól példázza ezt az V. cím (pl. egyszerűsített költségelszámolási módszerek, feltételeken alapuló kifizetések, az egyedi szabályok elhagyása a jelentős projektekre és bevételt termelő beruházásokra) és a VI. cím (egyszerűsített és arányosabb kontroll és ellenőrzés).

2. A rugalmasság szükségessége a felmerülő igények kielégítéséhez:

·Az ERFA és a Kohéziós Alap utólagos értékelése megállapította, hogy a programok kiigazítása a gazdasági válság idején a 2007–2013 közötti időszak egyik sikertörténete volt, és erre kell építkezni.

·Az ESZA utólagos értékelése a fejlesztés egyik leglényegibb pontjaként nevezte meg a rugalmasságot.

·Az MMA, a HAVE és a BBA elődeinek időközi értékelései azt mutatták, hogy ezen alapok megfelelően reagáltak a migrációs és biztonsági válsághelyzetekre. Ugyanakkor rugalmasabbá kell tenni a támogatások odaítélésére vonatkozó mechanizmusokat.

Ezzel a ponttal foglalkozik a III. cím (amely lehetővé tesz relatív kisebb átcsoportosításokat anélkül, hogy módosítani kellene a programot) és a II. cím (a programokra elkülönített összegeket az első 5 évre állapítják meg, az utolsó 2 évben pedig felülvizsgálat alapján történik azok odaítélése), míg az MMA, a HAVE és a BBA tekintetében a kiegészítő szabályokat az alapspecifikus rendeletek határozzák meg. Ezenfelül az InvestEU garanciaeszköz alkalmazásának lehetősége további rugalmasságot biztosít a tagállamok számára.

3. A finanszírozási eszközökben rejlő lehetőség:

·Az ERFA és a Kohéziós Alap utólagos értékelése megállapította, hogy egyes szakpolitikai területeken a pénzügyi eszközök hatékonyabb eszközei lehetnek a beruházások finanszírozásának, ugyanakkor a végrehajtás terén késedelmek tapasztalhatók, használatuk elterjesztése pedig kihívást jelent.

·Az EaSI félidős értékelése azt állapította meg, hogy az eltérő szabályok megnehezítették az alapok egymást kiegészítő jellegének kihasználását. Az értékelés a pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályok észszerűsítését és összehangolását javasolta.

Ezzel a ponttal foglalkozik az V. cím, amely egyszerűsíti a pénzügyi eszközök végrehajtását, amennyiben számos rendelkezést összhangba hoz a támogatásokra vonatkozó rendelkezésekkel.

Nyilvános konzultációk

A Bizottság az alábbi tárgyú nyilvános konzultációkat folytatta le:

·Uniós alapok a kohéziós politika területén (2018. január 10. és 2018. március 9. között)

·Érdekelt felekkel folytatott konzultáció az ETHA utólagos értékelésével összefüggésben (2016. február-május).

·Uniós alapok a migráció területén (2018. január 10. és 2018. március 9. között)

·Uniós alapok a biztonság területén (2018. január 10. és 2018. március 9. között)

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció hasonló hangnemben foglalkozott az utólagos értékelésekkel; a CPR szempontjából releváns főbb következtetésük az egyszerűsítés (különösen az ellenőrzési és kontrolleljárások tekintetében), amelyet a rugalmasság követ:

·A kohéziós politikára vonatkozó konzultáció során az érdekelt felek megállapították, hogy messzemenőkig az összetett eljárások jelentik a siker legnagyobb akadályát, amit a szigorú ellenőrzési és kontrollelőírások, a rugalmasság hiánya, a pénzügyi fenntarthatóság biztosításának nehézsége és a fizetési késedelmek követnek.

·Az ETHA tekintetében az összetett adminisztrációval járó megvalósításban látják a rendszer legnagyobb hiányosságát, és több érdekelt fél is felhívta a figyelmet a radikális egyszerűsítés és a rugalmasság szükségére. A beavatkozási logikát túlságosan merevnek tartják, ami nem engedi meg, hogy a tagállamok foglalkozni tudjanak saját jellegzetességeikkel.

·A migráció és biztonság terén folytatott konzultációkból kiviláglott, hogy a válaszadók erősen támogatják az egyszerűbb megvalósítást és a nagyobb rugalmasságot (különösen a migrációval és biztonsággal kapcsolatos válsághelyzetekkel szembeni válaszadási képesség tekintetében).

Az érdekelt felek által felvetett aggodalmakkal a különböző egyszerűsítési intézkedésekben a CPR annak teljes egészében foglalkozik (lásd alábbiakban).

Szakértelem és adminisztratív költségek

Ami a szakértelmet illeti, felállításra került egy magas szintű munkacsoportot, hogy megvitassa a kohéziós politika egyszerűsítésének kérdését. A csoport az alábbi következtetéseket fogalmazta meg 5 :

·A különböző uniós alapokra vonatkozó szabályok összehangolása. A megfogalmazott kérdésekkel részlegesen a jelen rendelet is foglalkozik.

·Kevesebb, egyértelműbb és rövidebb szabályok. Mint azt a fentiekben megállapítottuk, a jelenlegi rendelet számos egyszerűsítést tartalmaz.

·Valódi szubszidiaritás és arányosság: a nemzeti irányítási és kontrollrendszerek és eljárások sokkal nagyobb mértékű érvényesülése. Ezzel foglalkozik a VI. cím (lásd alábbiakban).

·Stabil, mégis rugalmas keret: nincs szükség intézmények újbóli kijelölésére a következő programozási időszakra. A programok módosítása lehetőségének is egyszerűsödnie kell. Ezzel foglalkozik a VI., illetve a III. cím.

·Az egységes ellenőrzés elve: az egységes ellenőrzés elvének kiterjesztése. Ezzel foglalkozik a VI. cím.

Bizonyíthatóan jelentősek az ERFA-val és a Kohéziós Alappal kapcsolatos adminisztratív költségek; egy nemrég végzett tanulmány 6 becslése szerint ezen költségek az ERFA esetében az átlagos programköltségek 3 %-át, a Kohéziós Alap esetében pedig annak 2,2 %-át teszik ki. A kedvezményezettek (többek között a kkv-k) adminisztratív terhe nagyobb.

A CPR-ben szereplő egyszerűsítések közül számosat nehéz pénzügyi szempontból előre minősíteni, de a tanulmány a következő becsléseket tartalmazza:

·Az egyszerűsített költségelszámolási módszereknek (vagy feltételekhez kötött kifizetések) az ERFA és a Kohéziós Alap esetében történő fokozottabb alkalmazása jelentősen, akár 20-25 %-kal is, csökkentheti a teljes adminisztratív költséget, ha ezeket a módszereket kiterjedt körben alkalmazzák.

·A kontrollok és az ellenőrzések arányosabb megközelítése az ellenőrzések számának és az „alacsony kockázatú” programok ellenőrzési terhének jelentős csökkenésével járna, ami egyúttal 2-3 %-kal csökkentené az ERFA és a Kohéziós Alap teljes adminisztratív költségét, az érintett programok költségét pedig még ennél is lényegesen nagyobb mértékben.

Hatásvizsgálat

A CPR önmagában nem képezi hatásvizsgálat tárgyát, mivel más szakpolitikai területek számára állapít meg közös szabályokat és megvalósítási mechanizmust. Az egyes érintett alapokhoz saját hatásvizsgálatok tartoznak.

E-kohézió és adatcsere

A 2014–2020 közötti időszak programjai esetében – az MMA, a HAVE és a BBA kivételével – egy elektronikus adatcsererendszer szükségeltetett a kedvezményezettek és az irányító hatóságok, valamint az irányítási és kontrollrendszer különböző hatóságai között. Ez a rendelet erre épül, és továbbfejleszt bizonyos szempontokat az adatgyűjtés tekintetében. A végrehajtás előrehaladásának ellenőrzéséhez szükséges valamennyi adatot – ideértve a programok eredményeit és teljesítményét is – most már elektronikusan, két havonta továbbítják, ami azt jelenti, hogy a nyílt adatplatformot majdnem valós időben frissítik.

A kedvezményezettekre és a műveletekre vonatkozó adatok hasonlóképpen, elektronikus formában lesznek nyilvánosak egy erre kijelölt, az irányító hatóság által kezelt weboldalon. Ez áttekinthetőbbé teszi az elért eredményeket, és megkönnyíti a kommunikációt.

Alapjogok

Egy, az Európai Unió Alapjogi Chartájának figyelembevételét biztosító előfeltétel bevezetése révén a rendelet kedvező hatást fog gyakorolni arra, hogy a hét alap irányításában érvényesüljön az alapvető jogok tiszteletben tartása és védelme.

A jogállamiság tiszteletben tartására egy, az EUMSZ 322. cikkén alapuló önálló rendelet vonatkozik.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A Bizottság többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata 330 milliárd EUR-t állapít meg gazdasági, társadalmi és területi kohéziós célokra a 2021-2027-as időszakra.

Az ERFA, a KA és az ESZA+ finanszírozási keretösszegei a 2021–27-es időszakra (millióban)

Kohéziós politika – összesen

330 624 

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)

200 629

·Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe

190 752

·Európai területi együttműködés

8 430

·Legkülső régiók és ritkán lakott térségek

1 447

Kohéziós Alap (KA)

41 349

·ebből hozzájárulás a CEF közlekedési ága számára

10 000

Európai Szociális Alap+ (1)

88 646

(1) Ez az összeg nem foglalja magában az egészségügyre, a foglalkoztatásra és a szociális innovációra megállapított összeget ( 1 042 millió EUR).

Ezek a CPR hatályába tartozó legfontosabb pénzügyi fejezetek. Az ETHA, az MMA, a HAVE és a BBA finanszírozására vonatkozó bizottsági javaslatokat az egyes alapokat szabályozó rendeletek fogják tartalmazni.

5.A RENDELET TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

A javasolt CPR architektúrájának és rendelkezéseinek fő célkitűzései az alábbiak:

1.A kedvezményezettek és az irányító szervek szükségtelen adminisztratív terheinek lényeges csökkentése a jogszerűség és szabályosság magas szintű biztosítása mellett. Ez a reform fő vezérelve, amely számos egyszerűsítést tartalmaz és fokozott összhangot épít ki a rendeletek között, különösen az alábbiak tekintetében:

i.A meglévő irányítási és kontrollrendszerek (valamint a programindítást megkönnyítő egyéb intézkedések) megújításának lehetősége. Az arányos intézkedések kiterjedtebb alkalmazása, melynek hatására az alacsonyabb kockázatú programok nagyobb mértékben támaszkodhatnak a nemzeti rendszerekre.

ii.Az egyszerűsített költségelszámolási módszerek és a feltételekhez kötött kifizetések alkalmazása.

iii.Finanszírozási eszközök.

2.Rugalmasság növelése a program célkitűzéseknek és erőforrásoknak módosításában a változó körülményeknek megfelelően, valamint az uniós szinten közvetlenül irányított eszközökhöz való önkéntes hozzájárulások figyelembevételével.

3.A programok szorosabb összehangolása az uniós prioritásokkal és hatékonyságuk növelése. Ez a következőket foglalja magában:

i.A beavatkozási logika és a jelentéstétel összehangolása a többéves pénzügyi keret fejezeteivel, valamint a koncentrációra vonatkozó követelmények szigorítása a kulcsfontosságú területeken.

ii.Szorosabb kapcsolat kialakítása az európai szemeszter folyamatával.

iii.Észszerűbb előfeltételek megállapítása, amelyeket a végrehajtási időszak egésze alatt fenn kell tartani.

I. cím: Célkitűzések és a támogatás általános szabályai

A CPR hét, megosztott irányítás alatt álló európai alapot kezel egy egységként. A cél egy közös, egyszerűsített és konszolidált szabályrendszer kialakítása, valamint a programhatóságok és kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentése.

Lefekteti annak alapjait, hogy erős hangsúlyt kapjon a megosztott irányítás és partnerség, amely elv minden rendeleten végigvonul. Az 5. cikk fekteti le a megosztott irányítás alapját, míg a 6. cikk alapján alakítják ki a partnerséget a társadalmi integrációt, alapvető jogokat, a nemek közötti egyenlőségét, a megkülönböztetésmentességet és a fogyatékossággal élő személyek jogait támogató regionális, helyi, városi hatóságokkal és közigazgatási szervekkel, gazdasági és szociális partnerekkel, civil társadalommal és szervekkel.

A Bizottság 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló javaslata az éghajlat-politikai szempontok erőteljesebb érvényesítését javasolja az összes uniós programban, annak érdekében, hogy az uniós kiadások összességükben 25 %-ban hozzájáruljanak az éghajlat-politikai célok eléréséhez. E programnak ezen általános célértékhez való hozzájárulása egy megfelelő bontású uniós éghajlati markerrendszeren keresztül, valamint adott esetben pontosabb módszertanok révén követik nyomon. A Bizottság továbbra is éves tájékoztatást nyújt a kötelezettségvállalási előirányzatokról az éves költségvetési tervezet keretében.

A program éghajlat-politikai célokhoz való hozzájárulásának teljes mértékű kiaknázása érdekében a Bizottság igyekszik meghatározni releváns intézkedéseket a program teljes előkészítésének, végrehajtásának, felülvizsgálatának és értékelésének folyamata alatt.

II. cím: Stratégiai megközelítés

A 2014–2020-as időszakban használt 11 tematikus célkitűzést a rendelet öt egyértelmű szakpolitikai célkitűzéssé egyszerűsítette, melyek a következők:

1.Intelligensebb Európa – innovatív és intelligens gazdasági átalakulás.

2.Zöldebb, karbonszegény Európa.

3.Jobban összekapcsolt Európa – mobilitás és regionális IKT-összekapcsoltság.

4.Szociálisabb Európa – a szociális jogok európai pillérének végrehajtása.

5.A polgárokhoz közelebb álló Európa – a városi, vidéki és part menti térségek fenntartható és integrált fejlesztése helyi kezdeményezések révén.

Ezenfelül az MMA, a HAVE és a BBA szakpolitikai célkitűzései az alapspecifikus rendeletekben szerepelnek.

Ez az egyszerűsítés szinergiákat és rugalmasságot biztosít egy adott célkitűzésen belül a sokféle terület között, eltávolítva az azonos célt szolgáló különböző szakpolitikák közötti mesterséges megkülönböztetéseket. Egyúttal alapjául szolgál az ERFA és az ESZA tematikus koncentrációjának.

A 2014–2020-as időszakban alkalmazott „előzetes feltételrendszert” „előfeltételek” váltják fel. Kevesebb van belőlük, jobban összpontosítanak az érintett alap céljaira, és – a 2014–2020 közötti időszakkal szemben – az adott időszak alatt mindvégig figyelemmel követik és alkalmazzák őket. Az alapelv megerősítésre kerül: a tagállamok mindaddig nem tudnak költségeket elszámolni az egyedi célkitűzésekhez kapcsolódóan, ameddig az előfeltételek nem teljesülnek. Ez biztosítja, hogy valamennyi társfinanszírozott művelet összhangban áll az Unió szakpolitikai keretével.

A teljesítményorientáció bevált gyakorlatára építve a javaslat szerint a teljesítmény-keretrendszert egy észszerű és egyértelmű formában kell tartani. Az európai szemeszterhez kapcsolódó feltételrendszert szintúgy fenntartják, de egyszerűsített formában. Az országspecifikus ajánlásokat külön is figyelembe veszik a programozás során, legalább két alakalommal: a programozás elején és a félidős felülvizsgálat során.

Szilárd gazdasági irányítást támogató intézkedéseket kell fenntartani. Ugyanakkor a felfüggesztések kizárólag a kötelezettségvállalásokhoz fognak kapcsolódni, nem pedig a kifizetésekhez, ezáltal elkerülve a gazdasági válságok súlyosbodását.

A CPR rugalmasságot teremt az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap számára. Kezdetben csak az első 5 év programozására kerül sor. Az utolsó 2 évre vonatkozóan a források egy alapos és részletes félidős felülvizsgálat alapján kerülnek kiosztásra, ami 2025-ben egy ennek megfelelő újraprogramozást fog eredményezni. A felülvizsgálat a programok kezdeti prioritásaira és célkitűzéseire irányul, a következők figyelembevételével: a célkitűzések elérésében 2024 közepéig tett előrehaladás; a társadalmi-gazdasági helyzet változásai; az országspecifikus ajánlásokban azonosított új kihívások. Mindez a teljesítmény-keretrendszer és a teljesítménytartalék elveire épít, és az újraprogramozással együtt tovább erősíti a szakpolitika teljesítmény-aspektusát. A teljesítménytartalék alkalmazása ugyanakkor nem folytatódik.

A különböző uniós eszközök közötti szinergiákat ösztönözni fogja a stratégiai tervezési folyamat fogja megerősíteni, amely megállapítja a különböző programokkal közös célokat és közös tevékenységi területeket, többek között az alábbiak kapcsán: közös agrárpolitika (KAP), Horizont Európa; Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF); Digitális Európa program; Erasmus+ program; InvestEU Alap; LIFE; Erasmus+ és a külső eszközök.

III. cím: Programozás

A programok tartalma észszerűbb és stratégiaibb jellegű lesz. Annak érdekében, hogy a programozási folyamat és a végrehajtás összehangolt és gyors legyen az időszak elején, e rendelet melléklete egy közös programmintát állapít meg az ERFA, a Kohéziós Alap, az ESZA+ és az ETHA programjaira, valamint egy másikat az MMA, a HAVE és a BBA tekintetében. A programozás rugalmasabbá tétele érdekében prioritási szinten egy 5 %-os küszöb kerül megállapításra, amely alatt formális programmódosítás szükségessége nélkül lehet a felosztott forrásokat változtatni a programon belül.

A szubregionális és helyi szinten jelentkező egyedi kihívások leküzdése céljából a CPR a közösségvezérelt helyi fejlesztés egyszerűsített koncepcióját vezeti be (beleértve a vezető alap megnevezésének és a kedvezményezettek adminisztratív terhei csökkentésének lehetőségét). Emellett a CPR harmonizálja az egyéb területi eszközök, így a meglevő integrált területi beruházások koncepcióját is.

A CPR olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az erőforrások önkéntes alapú átcsoportosítását az InvestEU eszközök öt politikai ablaka felé, ennek révén profitálva egy uniós szintű költségvetési garanciamechanizmusból. Ezenfelül a tagállamok egy programra bármely alapból nyújtott pénzügyi támogatás legfeljebb 5 %-a erejéig kérhetik az összegnek – megosztott irányítás alatt álló programok esetében – egy másik alaphoz, vagy – közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló programok esetében – bármely másik eszközhöz történő átcsoportosítását. Ez segíthet azon célok elérésében, amelyek a programok végrehajtása alatt kerültek meghatározásra.

A tagállamok számára nyújtott technikai segítségnyújtás koncepciója egyszerűsödött. Bevezetésre került egy átalánymechanizmus, amely lehetővé teszi az egyes közbenső kifizetések – egyes alapoktól függően – 2,5–6 %-os feltöltését, és ezáltal a technikai segítségnyújtás uniós kifizetését a végrehajtás előrehaladásával kapcsolja össze. Emellett az adminisztratív kapacitásépítési műveletek feltételekhez kötött kifizetések formájában folytatódhatnak.

IV. cím: Nyomon követés, értékelés, tájékoztatás és kommunikáció

Az elektronikus adatok lehetővé teszik az egyszerűsítés és az átláthatóság kombinálását. A 2014–2020 közötti időszakban – az MMA, a HAVE és a BBA kivételével – létre kellett hozni egy elektronikus adatcsererendszert a kedvezményezettek és az irányító hatóságok között, úgymint az irányítási és kontrollrendszer különböző hatóságai között is. A jelen rendelet erre épül, és továbbfejleszt bizonyos szempontokat az adatgyűjtés tekintetében. A végrehajtás előrehaladásának ellenőrzéséhez szükséges valamennyi adatot – ideértve a programok eredményeit és teljesítményét is – most már elektronikusan, két havonta továbbítják, ami azt jelenti, hogy a nyílt adatplatformot majdnem valós időben frissítik.

Ajánlatos kiemeltebb szerepet adni a monitoringbizottságoknak a programteljesítés és az azt befolyásoló valamennyi tényező felügyeletében. Az átláthatóság érdekében a monitoringbizottságokhoz benyújtott dokumentumokat nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

Az éves teljesítmény-felülvizsgálat valamennyi alap tekintetében alkalmat biztosít a programvégrehajtás és -teljesítés alapvető kérdéseinek szakpolitikai megvitatására. A gyakori adatátvitel lehetővé teszi, hogy egyszerűsödjön a teljesítmény felülvizsgálatának folyamata. A kohéziós politikai alapok tekintetében mindezek révén nem lesz szükség az éves jelentéstételi dokumentumra – az éves felülvizsgálati megbeszélés alapjául pedig a legfrissebb eredmények és a benyújtott, korlátozott számú minőségi információk fognak szolgálni.

A programok láthatóságával és a kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatosan mind a programhatóságok, mind a kedvezményezettek felelősségi köre megerősítésre kerül. Közös kommunikációs, átláthatósági és láthatósági követelmények révén egy egységesebb, hatékonyabb és eredményesebb kommunikáció fog megvalósulni.

Az értékelések alapjául a 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 7 (22) és (23) bekezdése szolgál, amelyben a három intézmény megerősítette, hogy a hatályos joganyag és szakpolitikák értékelésének kell a további intézkedési lehetőségek hatásvizsgálatainak alapját képeznie. Az értékelések a program hatásait mérik fel, melyhez a programmutatókat és a célértékeket fogják áttekinteni, valamint egy részletes elemzés nyomán azt, hogy a program milyen mértékben releváns, hatékony és eredményes, milyen hozzáadott uniós értéke van és összhangban van-e más uniós szakpolitikákkal. Az értékelések ki fognak térni a korábbi tapasztalatok tanulságaira, a problémákra és az intézkedések továbbfejlesztésének lehetőségeire és azok hatásaira.

V. cím: Pénzügyi támogatás

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a CPR rendszerezi és növeli az egyszerűsített költségelszámolási módszerek, úgymint az átalány-visszatérítések, átalányalapú egységköltségek vagy egyösszegű átalányok használatát. A fenti lehetőségek egyszerűbb alkalmazása érdekében a CPR egyszerűsíti a szabályokat és a számítási módszereket, és a Bizottság Omnibus javaslatán 8 alapulva több kész lehetőséget kínál.

A feltételekhez kötött kifizetések lehetősége szintén hozzá fog járulni a teljesítményorientációhoz, lehetővé téve, hogy a kifizetések az elért és igazolt teljesítményen alapuljanak.

A finanszírozási eszközök a 2021–2027-es beruházások egyik fő megvalósítási mechanizmusa lesznek, melyek bevételt vagy költségmegtakarításokat fognak eredményezni; a felhasználásukra vonatkozó rendelkezéseket észszerűsítették és naprakésszé tették, ezzel biztosítva a jobb és könnyebb végrehajtásukat és a gyorsabb létrehozásukat:

·a finanszírozási eszközök a kezdetektől fogva jobban integrálva lesznek a programozás és a végrehajtás folyamatába, és az előzetes vizsgálat ennek megfelelően észszerűsödik;

·az irányítóhatóságok ugyanazokkal az alapvető rugalmas végrehajtási lehetőségekkel fognak rendelkezni – az irányító hatóság felelősségi körében történő irányítás vagy az irányító hatóság általi közvetlen irányítás –, de egyszerűsödnek a kapcsolódó feltételek;

·lehetőség lesz az uniós források kombinálására egy és ugyanazon szabályrendszer keretében; hasonló helyzetekre nem több különböző szabály fog vonatkozni;

·a rugalmasság elvének alkalmazása javasolt a támogatások és a finanszírozási eszközök kombinációjára;

·a támogathatósági szabályok egyértelműsödnek, egyszerűsödnek az irányítási költségekre és díjakra vonatkozó szabályok, miközben továbbra is teljesítményen alapulnak, ami a hatékony igazgatást ösztönzi;

·A fizetésekre vonatkozó szabályok jelentősen leegyszerűsödtek, miközben minden fontos kapcsolat megmaradt a finanszírozási eszközökbe való befizetések és a végső címzetteknek történő megfelelő kifizetések között;

·A visszaáramlások és az alapok újrafelhasználása egyszerű formában lett kodifikálva az egyes szakaszok közötti könnyebb átmenet biztosítása érdekében;

·nem lesznek további külön jelentéstételek a finanszírozási eszközökről, mivel ezek is ugyanazon jelentéstétel alá tartoznak, mint minden más finanszírozási forma.

További egyszerűsítések:

·A különböző alapok – valamint finanszírozási eszközök és támogatások – kombinálása egyszerű szabályokban került kodifikálásra;

·a későbbiekben már nem egyedi szabályok fognak vonatkozni a bevételt termelő beruházásokra;

·A nagyprojektekre nem lesz külön folyamat (helyette stratégiai projekteket fognak követni a monitoringbizottságok).

·Egyszerűsödik a finanszírozás, például a „kiválósági pecsét” megközelítés révén.

A támogatásokért folyó pazarló versengés elkerülése érdekében szigorodtak a vállalkozások áthelyezésére vonatkozó rendelkezések.

VI. cím: Irányítás és kontroll

A különböző szervek irányítási és kontrollrendszerben betöltött feladatai és felelősségi köre érthetőbben lesz meghatározva. Nem kötelező követelmény a kijelölési folyamat vállalása; a rendelkezések támogatják a meglévő rendszerek ismételt használatát és az új szervek meghatározására vonatkozó szabályok egyszerűsödését.

A támogathatósági követelmények elősegítik annak elérését, hogy csak olyan minőségi műveleteket fogadják be támogatás céljára, amelyek a lehető legjobb költség-haszon aránnyal, a lehető legnagyobb mértékben járulnak hozzá az elfogadott célkitűzésekhez. Emellett javasolt következetesen ellenőrizni, hogy a művelet pénzügyileg fenntartható-e, és hogy annak környezeti hatásvizsgálatát a legújabb követelmények alapján végezték-e el.

A kontrollok és ellenőrzések száma jelentősen csökkenni fog. Ez mérsékelni fogja a programhatóságok és a kedvezményezettek adminisztratív terheit. Az előző címek ellenőrzési terhet csökkentő rendelkezésein kívül ez a cím tovább csökkenti a terheket a következők révén:

·az egységes ellenőrzés elvének kiterjesztése;

·kevesebb kontroll;

·az alacsony hibaaránnyal működő programok esetében egy jól működő nemzeti rendszeren alapuló, fokozottan arányos megközelítés egy biztonsági célú minimális ellenőrzés mellett.

Azoknak a projektjavaslatoknak, amelyek megkapták a kiválósági pecsétet a Horizont Európa keretében, nem kell egy újabb kiválasztási folyamaton átmenniük, amennyiben megfelelnek a program intelligens szakosodási stratégiájának. Ez csökkenti mind az irányítók, mind a kedvezményezettek terheit. Hasonlóképpen ez a megközelítés kiterjeszthető lenne más uniós eszközökre is, mint például a LIFE+-ra vagy az Erasmus+-ra.

VII. cím: Pénzügyi irányítás, az elszámolások benyújtása és megvizsgálása, valamint pénzügyi korrekciók

Az éves elszámolások rendszere továbbra is fennmarad, beleértve az időközi kifizetésekben bejelentett összegek 10 %-ának visszatartását. A kifizetésekre vonatkozó kérelmek benyújtása egy meghatározott ütemtervet fog követni, és évente négyszer kerül rá sor. A nulla összegű elszámolások esetében nincs szükség vonatkozó eljárásra.

Ez a szakasz tartalmaz a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályokat is. Mivel az egyszerűsítés meg fogja könnyíteni a programok számára, hogy csökkentsék a késedelmeket, továbbá a szilárd pénzügyi irányítás támogatása és az időszerű végrehajtás érdekében a CPR az „n+2” szabály alkalmazását írja elő. Ugyanazen oknál fogva az előfinanszírozás mértéke az alpokból származó össztámogatás évi 0,5 %-ára csökkent. Ebben az összefüggésben ahhoz, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre, az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA tekintetében 2014–2020-ra vonatkozóan megállapított éves előfinanszírozási rendelkezéseinek felülvizsgálatára lehet szükség.

VIII. cím: Pénzügyi keret

Ez a cím meghatározza a pénzügyi allokációkat és az egyes régiókategóriákon alapuló társfinanszírozást, és az ERFA-ra, az ESZA+-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozik.

A CPR emellett ezen három alap esetében a pénzügyi válság előtti szintekre állítja vissza a társfinanszírozási arányokat. A 2007 és 2013 közötti időszakban e három alap esetében nőttek az uniós társfinanszírozási arányok. Ez a pénzügyi válságra adott válaszul történt, hogy fenn lehessen tartani az alapvetően fontos beruházásokat a szűkre szabott állami költségvetések idején. Immáron nincs szükség a magas uniós társfinanszírozási arányokra, az alacsonyabb arányok pedig támogatják a felelősségvállalást. Az alacsonyabb uniós társfinanszírozási arányok ezenfelül növelik a kohéziós politika összköltségvetését, amennyiben figyelembe veszik a nemzeti hozzájárulásokat. Ez növeli a tagállamok pénzügyi rugalmasságát, mivel a társfinanszírozási arányok rugalmasan állapíthatók meg program- és prioritásszinten.

IX. cím: Felhatalmazás, végrehajtási, átmeneti és záró rendelkezések

Annak érdekében, hogy a következő időszakban minél előbb elkezdődhessen a végrehajtás, az összes szükséges jogszabályi rendelkezés szerepelni fog a jogalkotási csomagban (a CPR-ben vagy az alapspecifikus rendeletekben).

Jelentősen csökkenni fog a felhatalmazások száma, és a minimális szinten lesz tartva. Ezzel a másodlagos jogszabályok kidolgozását és elfogadását érintő esetleges késedelmek elkerülése a cél. Emellett biztosítja a jogszabályi rendelkezések belső koherenciáját, valamint a kiszámíthatóságot az érdekelt felek számára, mivel így az összes vonatkozó uniós szabály egy helyen megtalálható.

Meghatározásra kerülnek a szakaszokban végrehajtásra kerülő műveletekre vonatkozó feltételek, így biztosítandó az egyértelműséget és a jogbiztonságot azon körülményekre vonatkozóan, amelyek mellett lehetőség van a szakaszokban való megvalósításra.

2018/0196 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 177. cikkére, 322. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 349. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 9 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 10 ,

tekintettel a Számvevőszék véleményére 11 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikke úgy rendelkezik, hogy az Unió törekedjen a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók vagy szigetek lemaradásának csökkentésére, és hogy kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat. Az EUMSZ 175. cikke előírja, hogy az Unió e célkitűzések elérését az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Részlege, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Beruházási Bank és az egyéb eszközök révén megvalósított fellépésével támogatja. Az EUMSZ 322. cikke alapján kerülnek elfogadásra azok a pénzügyi szabályok, amelyek meghatározzák a költségvetés elkészítésére és végrehajtására, valamint az elszámolások végzésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárást, valamint a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzések is.

(2)A megosztott irányítással végrehajtott uniós alapok, nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA) és az Integrált Határigazgatási Alap megosztott irányítása keretében finanszírozott intézkedések koordinált és összehangolt végrehajtásának továbbfejlesztése érdekében pénzügyi szabályokat kell megállapítani az EUMSZ 322. cikke alapján az említett alapokra (a továbbiakban: alapok), egyértelműen meghatározva a vonatkozó rendelkezések alkalmazási körét. Ezenfelül az EUMSZ 177. cikkén alapuló közös rendelkezéseket kell megállapítani konkrét szakpolitikai szabályok meghatározása érdekében az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA vonatkozásában.

(3)Az egyes alapok sajátosságai miatt valamennyi alapra és az ERFA keretében megvalósítandó „európai területi együttműködés” célkitűzésre (Interreg) külön rendeletekben (alapspecifikus rendeletek) egyedi szabályokat kell meghatározni az e rendeletben foglalt előírások kiegészítéseként.

(4)A legkülső régiókat és az északi, ritkán lakott régiókat egyedi intézkedésekkel és kiegészítő finanszírozással kell támogatni az EUMSZ 349. cikkével és az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkével összhangban.

(5)Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében megállapított horizontális elveket, köztük az EUMSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elveit figyelembe kell venni az alapok végrehajtásakor, csakúgy, mint az Európai Unió Alapjogi Chartáját is. A tagállamoknak eleget kell tenniük a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény követelményeinek is, és biztosítaniuk kell a hozzáférést annak 9. cikke értelmében, valamint a termékekhez és szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést harmonizáló uniós jogszabályokkal összhangban. A tagállamoknak és a Bizottságnak törekedniük kell az egyenlőtlenségek megszüntetésére, a férfiak és nők közötti egyenlőség támogatására, a nemek közötti esélyegyenlőség szempontjainak integrálására, valamint fel kell lépniük a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az alapok nem támogathatnak olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció bármely formájához. Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében kell megvalósítani, valamint a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására vonatkozóan az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapított célkitűzés Unió általi előmozdítása révén, valamint a „szennyező fizet” elv figyelembevételével. A belső piac integritásának védelme érdekében a vállalkozások számára hasznot jelentő műveleteknek összhangban kell állniuk az EUMSZ 107. és 108. cikkében az állami támogatásokra vonatkozóan lefektetett uniós szabályokkal.

(6)Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott pénzügyi szabályok vonatkoznak. Ezek a szabályok a költségvetési rendeletben kerülnek meghatározásra, és különösen a költségvetés – támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő – elkészítésére és végrehajtására vonatkozó eljárást határozzák meg, valamint előírják a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzését. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik az Unió költségvetésének a jogállamisággal összefüggő általános tagállami hiányosságok esetén történő védelmét is, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(7)Amennyiben a Bizottságnak meghatározott határidőn belül kell egy tagállam vonatkozásában intézkedést hoznia, a Bizottságnak valamennyi szükséges információt és dokumentumot kellő időben és hatékony módon kell figyelembe vennie. Ha a tagállamok beadványai hiányosak vagy nem felelnek meg az ebben a rendeletben és az alapspecifikus rendeletekben foglalt követelményeknek, és ezáltal a Bizottság nem tud teljes körű információ birtokában intézkedést hozni, a kijelölt határidőt fel kell függeszteni mindaddig, amíg a tagállamok eleget tesznek a jogszabályban előírtaknak.

(8)Annak érdekében, hogy hozzájárulhassanak az Unió prioritásaihoz, az alapoknak korlátozott számú szakpolitikai célkitűzésre kell összpontosítaniuk a támogatásukat a Szerződésen alapuló célkitűzéseknek megfelelő alapspecifikus küldetéseikkel összhangban. Az MMA, a BBA és a HAVE szakpolitikai célkitűzéseit az adott alapspecifikus rendeletekben kell megállapítani.

(9)Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Uniónak a Párizsi Megállapodásnak és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalása is tükröz, az alapok hozzá fognak járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi szakpolitikára kiterjedő érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés a kiadásainak összességben véve 25 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését.

(10)Az uniós költségvetésnek az alapokra elkülönített részét a Bizottság és a tagállamok megosztott irányítással hajtják végre az (EU) [az új költségvetési rendelet száma] (Euratom) európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 12 (a továbbiakban: költségvetési rendelet) megfelelően. Ebből kifolyólag az alapok megosztott irányítás keretében történő végrehajtása során a Bizottságnak és a tagállamoknak be kell tartaniuk a költségvetési rendeletben hivatkozott olyan elveket, mint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség.

(11)A partnerség elve az alapok végrehajtásának egy kulcsfontosságú szempontja, amely a többszintű irányítási megközelítésre épül, és biztosítja a civil társadalom és a szociális partnerek részvételét. A partnerségek szervezésének folytonossága érdekében a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13 továbbra is érvényes. 

(12)Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. Céljuk továbbá elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az alapokból, az európai beruházásstabilizáló funkcióból és az InvestEU-ból biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét.

(13)A tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy miként kell figyelembe venni az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadott vonatkozó országspecifikus ajánlásokat és az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdése szerint elfogadott vonatkozó tanácsi ajánlásokat a programozási dokumentumok elkészítésekor. A 2021–2027 közötti programozási időszak (a továbbiakban: programozási időszak) alatt a tagállamoknak rendszeresen be kell mutatniuk a monitoringbizottság és a Bizottság számára az országspecifikus ajánlások támogatására indított programok végrehajtásának alakulását. A félidős felülvizsgálat során a tagállamoknak többek között mérlegelniük kell, hogy a programozási időszak kezdetét követően elfogadott vagy módosított vonatkozó országspecifikus ajánlások érvényesítése érdekében szükség van-e a programok módosítására.

(14)A tagállamoknak a programjaiknál, valamint a karbonszegény beruházásokra allokált pénzügyi igényeknél figyelembe kell venniük az energiaunió irányításáról szóló rendelet 14 alapján elkészítendő nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervük tervezetében foglaltakat, valamint annak a folyamatnak az eredményét, amelynek végén megszületnek az e tervre vonatkozó uniós ajánlások.

(15)Az egyes tagállamok által készített partnerségi megállapodásnak egy olyan stratégiai dokumentumnak kell lennie, amely irányt mutat a programok tervezése kapcsán a Bizottság és az adott tagállamok között folytatott tárgyalásokhoz. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében célszerű lenne, ha a partnerségi megállapodásokat nem kellene módosítani a programozási időszak alatt. A programozás elősegítése céljából és a dokumentumok közti tartalmi átfedések elkerülése érdekében a partnerségi megállapodások egy program részét képezhetik.

(16)Minden egyes tagállamnak rugalmas lehetőséget kell biztosítani arra, hogy hozzájárulhasson az InvestEU-hoz az adott tagállamban megvalósítandó beruházásokhoz nyújtandó költségvetési garanciák biztosítása céljából.

(17)Az alapok által biztosított uniós támogatások hatékony és eredményes felhasználásához szükséges előfeltételek teljesülése céljából létre kell hozni az előfeltételek korlátozott listáját, valamint értékelésükre egy egyértelmű és kimerítő objektív kritériumrendszert kell megállapítani. Az egyes előfeltételeket hozzá kell egy egyedi célkitűzéshez, és automatikusan kell alkalmazni őket, amikor az adott célkitűzés támogatás céljából kiválasztásra kerül. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, az egyedi célkitűzések keretében megvalósítandó műveletekhez kapcsolódó kiadásokat nem szabad feltünteni a kifizetési kérelmekben. A kedvező beruházási keret fenntartása érdekében az előfeltételek folyamatos teljesülését rendszeresen ellenőrizni kell. Fontos biztosítani továbbá, hogy a támogatásra kiválasztott műveleteket azokkal a stratégiákkal és tervezési dokumentumokkal összhangban hajtsák végre, amelyeken a teljesített előfeltételek alapulnak, ezáltal biztosítva, hogy valamennyi társfinanszírozott művelet megfeleljen az uniós szakpolitikai keretnek.

(18)A tagállamoknak egy, az összes mutatót, részcélt és célértéket lefedő eredményességi keretet kell létrehozniuk a program teljesítésének figyelemmel kíséréséhez, értékeléséhez és az azzal kapcsolatos jelentéskészítéshez.

(19)A tagállamnak félidős felülvizsgálatot kell végezniük az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap által támogatott összes program vonatkozásában. Ez a felülvizsgálat biztosítaná a programoknak a program teljesítésére épülő teljes értékű módosítását, miközben lehetőséget adna az új kihívások, illetve a 2024-ben kiadott vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételére is. Ezzel párhuzamosan a Bizottságnak 2024-ben – a 2025-ös évre vonatkozó technikai kiigazítással együtt – a vonatkozó alap-jogiaktusban rögzített allokációs módszert alkalmazva felül kell vizsgálnia az egyes tagállamok számára a kohéziós politika „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzésére a 2025-ös, 2026-os és 2027-es évekre elkülönített összes előirányzatot. Ez a felülvizsgálat a félidős felülvizsgálat eredményével együtt programmódosításokat fog szükségessé tenni a 2025-ös, 2026-os és 2027-es évekre megállapított pénzügyi előirányzatokra nézve.

(20)Az uniós finanszírozási politikák és az Unió gazdasági kormányzása közötti kapcsolatot biztosító mechanizmusokat tovább kell finomítani, és lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy javaslatot tegyen a Tanácsnak egy adott tagállam egy vagy több programjára vonatkozó kötelezettségvállalások teljes vagy részbeni felfüggesztésére, ha a tagállam nem hoz hatékony intézkedést a gazdasági kormányzási folyamattal összefüggésben. Az egységes végrehajtás biztosítása érdekében, valamint a meghozandó intézkedések pénzügyi hatásának jelentőségére tekintettel a végrehajtási jogköröket a Tanács hatáskörébe kell utalni, amelynek bizottsági javaslat alapján kell eljárnia. A gazdasági kormányzás folyamatának keretében meghozandó hatékony intézkedések biztosításához szükséges határozatok elfogadásának megkönnyítése érdekében be kell vezetni a fordított minősített többségi szavazás eljárását.

(21)A programok tartalmával kapcsolatban közös követelményeket szükséges megállapítani, figyelembe véve az egyes alapok egyedi jellegét. Ezek a követelmények kiegészíthetők alapspecifikus szabályokkal. Az (EU) [XXX] európai parlamenti és tanácsi rendelet 15 (a továbbiakban: ETE rendelet) céljaként egyedi rendelkezéseket állapít meg az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretébe tartozó programok tartalmára vonatkozóan.

(22)A programvégrehajtás rugalmasságának biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében korlátozott mértékben lehetővé kell tenni pénzügyi átcsoportosításokat ugyanazon program prioritásai között anélkül, hogy a programot módosító bizottsági határozatra lenne szükség. A felülvizsgált pénzügyi táblázatokat be kell nyújtani a Bizottsághoz, ezzel biztosítandó, hogy az egyes prioritásokhoz tartozó pénzügyi allokációkra vonatkozó információk naprakészek legyenek.

(23)Az integrált területi fejlesztési koncepció megerősítése céljából az olyan területi eszközök – mint például az integrált területi beruházások, közösségvezérelt helyi fejlesztés vagy „a polgárokhoz közelebb álló Európa” szakpolitikai célkitűzés szerinti bármely olyan egyéb területi eszköz, amely a tagállam által az ERFA céljára programozott beruházásokhoz tervezett kezdeményezéseket támogat – formájában végzett beruházásokat területi és helyi fejlesztési stratégiákra kell alapozni. Az integrált területi beruházások és a tagállamok által tervezett területi eszközök céljára minimumkövetelményeket kell meghatározni a területi stratégiák tartalmára vonatkozóan. Ezeket a területi stratégiákat az érintett hatóságok vagy szervek felelősségi körében kell kidolgozni és jóváhagyni. Annak biztosítására, hogy az érintett hatóságok vagy szervek részt vegyenek a területi stratégiák végrehajtásában, e hatóságok vagy szervek felelősségi körébe kell utalni a támogatni kívánt műveletek kiválasztását, vagy be kell vonni őket a kiválasztásba.

(24)A helyi szintű lehetőségek jobb mozgósítása érdekében meg kell erősíteni és le kell egyszerűsíteni a közösségvezérelt helyi fejlesztést. Ennek figyelembe kell vennie a helyi igényeket és lehetőségeket, valamint az adott társadalmi-kulturális jellemzőket, és elő kell mozdítania a strukturális változásokat, a közösségi kapacitás építését és az innováció ösztönzését. Meg kell erősíteni az alapok közötti szoros együttműködést és azok integrált felhasználását a helyi fejlesztési stratégiák támogatásában. Lényeges alapelvként a közösség érdekeit képviselő helyi akciócsoportokra kell ruházni a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák kidolgozását és végrehajtását illető felelősséget. Meg kell könnyíteni a „vezető alap” koncepciójának alkalmazását, hogy a különböző alapokból könnyebben lehessen összehangolt módon támogatni a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat, és egyszerűsödjön azok végrehajtása.

(25)Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállam kezdeményezésére a technikai segítségnyújtást egy, a program végrehajtásának előrehaladásán alapuló átalányfinanszírozás alkalmazásával kell biztosítani. Ez a technikai segítségnyújtás kiegészíthető olyan célzott adminisztratív kapacitásépítő intézkedésekkel, amelyek költségfüggetlen visszatérítési módszereket alkalmaznak. Az intézkedésekről és teljesítésekről, valamint a hozzájuk kapcsolódó uniós kifizetésekről történt megegyezéseket egy ütemtervben lehet rögzíteni, melyek lehetővé teszik az eredményalapú helyi kifizetéseket.

(26)Egyértelműsíteni kell, hogy amennyiben egy tagállam azt javasolja a Bizottságnak, hogy egy programnak vagy annak egy részének prioritását egy költségfüggetlen finanszírozási rendszeren keresztül valósítsák meg, akkor a megegyezés tárgyát képező intézkedések, teljesítések és feltételek nem kapcsolódhatnak olyan konkrét beruházásokhoz, amelyeket az adott tagállamban vagy régióban megosztott irányítás alatt álló programok keretében végeznek.

(27)A programok teljesítésének vizsgálata céljából a tagállamnak monitoringbizottságokat kell felállítania. Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében az éves végrehajtási jelentéseket a programvégrehajtásra vonatkozóan a tagállam által elérhetővé tett legfrissebb információkon és adatokon alapuló éves strukturált szakpolitikai párbeszéddel kell felváltani.

(28)A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 16 (22) és (23) bekezdése értelmében az Alapok értékelését egyedi nyomonkövetési követelmények útján gyűjtött információ alapján kell végezni, kerülve a túlszabályozást és az adminisztratív terhet, főként a tagállamokra nehezedőt. Ezek a követelmények adott esetben az alapok hatásainak helyszíni értékeléséhez alapul szolgáló mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak.

(29)A programvégrehajtásra vonatkozó átfogó, naprakész információk rendelkezésre állásának biztosítása érdekében egy gyakoribb elektronikus jelentéskészítést kell előírni a mennyiségi adatok vonatkozásában.

(30)A következő programozási időszak kapcsolódó programjai és tevékenységei előkészítésének támogatása céljából a Bizottságnak félidős értékelést kell végeznie az alapokról. A programozási időszak végén a Bizottságnak visszamenőleges értékeléseket kell végeznie az alapokról, amelyeknek az alapok által kifejtett hatásra kell koncentrálniuk.

(31)A tagállamokban a programhatóságoknak, a kedvezményezetteknek és az érdekelt feleknek fel kell hívniuk a figyelmet az uniós finanszírozás eredményeire, és ennek megfelelően tájékoztatniuk kell a közvéleményt. Az átláthatósági, kommunikációs és láthatósági tevékenységek alapvetően fontosak az uniós tevékenységek helyi láthatóvá tételében, és e tevékenységeknek valós, pontos és naprakész információkon kell alapulniuk. Ahhoz, hogy ezek a követelmények végrehajthatók legyenek, a programhatóságoknak és a Bizottságnak rendelkezésére kell állniuk korrekciós intézkedések arra az esetre, ha ezeket nem tartják be.

(32)Az irányító hatóságoknak strukturált információkat kell közzétenniük a kiválasztott műveletekről és kedvezményezettekről az adott műveletet támogató program weboldalán, aminek során figyelembe kell venni az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 17 személyes adatokra vonatkozó adatvédelmi követelményeit.

(33)Az alapok használatának egyszerűsítése és a hibák kockázatának csökkentése céljából célszerű meghatározni a tagállamoknak szánt uniós hozzájárulások formáit, úgymint a tagállamok által a kedvezményezetteknek nyújtott támogatási formákat.

(34)Ami a kedvezményezetteknek nyújtott támogatásokat illeti, a tagállamoknak egyre nagyobb mértékben kell alkalmazniuk az egyszerűsített költségelszámolási módszereket. Az egyszerűsített költségelszámolási módszerek kötelező használatához kapcsolódó küszöbértéknek a művelet teljes költségétől kell függenie, hogy ezáltal a küszöbérték alatti valamennyi művelet azonos kezelés alá essen, függetlenül attól, hogy a támogatás állami vagy magánjellegű-e.

(35)Az átalányfinanszírozások azonnali végrehajtásának lehetővé tétele érdekében a tagállamok által a 2014–2020 közötti időszakban tisztességes, méltányos és igazolható számítási módszerrel megállapított valamennyi százalékos átalány továbbra is alkalmazható a jelen rendelet alapján támogatott hasonló műveletekhez, anélkül, hogy új számítási módszerre lenne szükség.

(36)A társfinanszírozott környezetvédelmi beruházások hozamának optimalizálása érdekében szinergiákat kell biztosítani a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai programmal, különösen a LIFE stratégiai integrált projektek és stratégiai természetvédelmi projektek révén.

(37)A jogi egyértelműség érdekében célszerű meghatározni a támogathatósági időszakot a jelen rendelet alapján az alapokból támogatott műveletekhez kapcsolódó kiadások és költségek tekintetében, illetve korlátozni a befejezett műveletek támogatását. Emellett pontosítani kell, hogy mely dátumtól lesznek támogathatók a kiadások az alapokból új programok elfogadása vagy a programok módosítása esetében, belefoglalva azt a kivételes lehetőséget is, hogy a támogathatósági időszak kitolható valamely természeti katasztrófa kezdete napjára, amennyiben az adott katasztrófa kezelése érdekében sürgős erőforrás-mobilizálásra van szükség.

(38)Az alapok eredményességének, igazságosságának és fenntartható hatásának biztosítására olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek biztosítják az infrastruktúrába történő beruházások vagy a termelő beruházások hosszú élettartamát, és megakadályozzák, hogy az alapokat tisztességtelen előny megszerzésére használják fel. Az irányító hatóságoknak külön figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy ne támogassák az áthelyezést a műveletek kiválasztásakor, valamint hogy szabálytalanságként kezeljék a tartósság követelményének meg nem felelő műveletekre jogosulatlanul kifizetett összegeket.

(39)Az egymást kiegészítő jelleg erősítése és a végrehajtás egyszerűsítése céljából lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Kohéziós Alapból és az ERFA-ból nyújtott támogatások a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében végrehajtott közös programok esetében az ESZA+-ból nyújtott támogatásokkal együttesen kerüljenek felhasználásra.

(40)A teljes egészében vagy részben az Unió költségvetéséből finanszírozott beruházások hozzáadott értékének optimalizálása érdekében szinergiákat kell keresni, elsősorban az alapok és a közvetlenül irányított eszközök, mint például a reformok végrehajtását elősegítő eszköz között. Ezeket a szinergiákat alapvetően azáltal kell megvalósítani, hogy egyrészt hasonló művelet esetében elismerhetővé kell tenni a Horizont Europe keretében elszámolható költségek átalányfinanszírozását, másrészt lehetővé kell tenni egy adott műveleten belül a különböző uniós eszközökből nyújtott finanszírozás ötvözését, amennyiben elkerülhető a kettős finanszírozás. Ezért ennek a rendeletnek szabályoznia kell az alapokból történő kiegészítő finanszírozást.

(41)A finanszírozási eszközöket nem lehet tevékenységek újrafinanszírozására használni, például a beruházási döntés napján fizikailag már befejeződött vagy teljes körűen megvalósított beruházások hatályos kölcsönmegállapodásainak más formában történő finanszírozásának leváltására, hanem azokat olyan, tetszőleges típusú új beruházások támogatására kell fordítani, amelyek összhangban állnak a mögöttes szakpolitikai célokkal.

(42)A támogatási intézkedések finanszírozási eszközök révén történő finanszírozására vonatkozó döntést előzetes értékelés alapján kell meghozni. Ebben a rendeletben meg kell határozni az előzetes értékelések minimálisan kötelező elemeit, és – az adminisztratív terhek és a finanszírozási eszközök késedelmes felállításának elkerülése érdekében –lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a 2014–2020 közötti időszakra elvégzett előzetes értékelést használják, adott esetben annak aktualizált formájában.

(43)A járulékos finanszírozási támogatást célzó finanszírozási eszközök bizonyos típusainak könnyebb alkalmazása érdekében lehetőség van arra, hogy a finanszírozási eszközökre vonatkozó szabályokat erre a kombinációra alkalmazzák, egyetlen finanszírozási eszköz műveletei keretében. Az ilyen esetekre egyedi feltételeket kell megállapítani a kettős finanszírozás elkerülése érdekében.

(44)Lehetővé kell tenni, hogy az irányító hatóságok – az állami támogatásokra és a közbeszerzésekre vonatkozóan a 2014–2020-as programozási időszakban már egyértelműen lefektetett szabályok maradéktalan figyelembevételével – eldönthessék, hogy a célrégiók egyedi szükségleteinek kielégítése szempontjából mi a finanszírozási eszközök végrehajtásának legmegfelelőbb módja.

(45)A megosztott irányítás elvével és az arra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamok és a Bizottság közösen felelnek a programok irányításáért és kontrolljáért, és nekik kell biztosítaniuk az alapok jogszerű és szabályos felhasználását. Mivel az említett irányítás és kontroll elsősorban a tagállamok felelősségébe tartozik, és nekik kell biztosítaniuk, hogy az alapok által támogatott műveletek megfeleljenek az alkalmazandó jognak, erre vonatkozó kötelezettségeiket egyértelműen meg kell határozni. A Bizottság ezzel kapcsolatos jogosultságait és felelősségi körét szintén meg kell állapítani.

(46)A programvégrehajtás gyors beindításának megkönnyítése céljából meg kell könnyíteni a végrehajtási intézkedések előző programozási időszakból történő átvételét. Amennyiben nincs szükség új technológiára, az előző programozási időszakra felállított számítógépesített rendszereket – az esetlegesen szükséges módosítások mellett – célszerű fenntartani.

(47)A programirányítási feladatok észszerűsítése érdekében az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében biztosítani kell, hogy a számviteli feladatok össze legyenek vonva az irányító hatóságok számviteli feladataival, más alapok esetében pedig lehetőséget kell biztosítani erre.

(48)Mivel elsődlegesen az irányító hatóság felel az alapok hatékony és eredményes végrehajtásáért, és ezért számos feladatot ellát, a programok kiválasztásával, programirányítással és a monitoringbizottság támogatásával kapcsolatos feladatait részletesen meg kell határozni. A kiválasztott műveleteknek összhangban kell lenniük a horizontális elvekkel.

(49)Az alapok és a közvetlenül irányított eszközök közötti szinergiák optimalizálása érdekében meg kell könnyíteni azoknak a műveleteknek a támogatását, amelyek már megkapták a „kiválósági pecsét” tanúsítványt.

(50) Az alapok hatékony és eredményes végrehajtása és az igazgatási költségek és terhek közötti kellő egyensúly megteremtése érdekében az irányítási ellenőrzések gyakoriságát, hatályát és alkalmazási körét kockázatértékelés alapján kell megállapítani, amelynél figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint a végrehajtott műveletek típusa, a kedvezményezettek, valamint az előző irányítási ellenőrzések és auditok során azonosított kockázati szint.

(51)Az ellenőrző hatóságnak ellenőrzéseket kell végeznie, és gondoskodnia kell arról, hogy a Bizottság részére adott ellenőri vélemény megbízható legyen. Ennek az ellenőri véleménynek három területen kell biztosítékot szolgáltatnia a Bizottság számára, nevezetesen a bejelentett kiadások jogszerűsége és szabályossága, az irányítási és kontrollrendszerek működése, valamint az elszámolások teljessége, pontossága és valódisága tekintetében.

(52)Az ellenőrzések csökkenthetők, amennyiben bizonyítható, hogy a program legutóbbi két egymást követő évben mindvégig hatékonyan működött, mivel azt mutatja, hogy az alapokat hosszabb időn keresztül hatékonyan és eredményes használta fel.

(53)A kedvezményezettek adminisztratív terheinek és az adminisztratív költségek csökkentése érdekében meg kell határozni az alapokra vonatkozóan az egységes ellenőrzés elvének konkrét alkalmazását.

(54)Egy egyszerűsített előfinanszírozási rendszert kell létrehozni a pénzügyi irányítás egyszerűsítése céljából. Az előfinanszírozási rendszer azt hivatott biztosítani, hogy a tagállam a program végrehajtásának kezdetétől rendelkezzen a kedvezményezettek támogatásához szükséges eszközökkel.

(55)A tagállamok és a Bizottság adminisztratív terheinek csökkentése érdekében egy kötelező ütemtervet kell felállítani a negyedéves kifizetési kérelmekre. A bizottsági kifizetésekre továbbra is alkalmazni kell a 10 %-os visszatartást az éves számlaegyenleg kifizetéséig, amikor a Bizottság meg tudja állapítani, hogy az elszámolások teljesek, pontosak és valósak-e.

(56)Az adminisztratív terhek csökkentése céljából az elszámolások éves elfogadásának rendszerét egyszerűsíteni kell oly módon, hogy az egyszerűbb módszereket biztosítson a kifizetésekre és visszatérítésekre, amennyiben nincs véleményeltérés a Bizottság és a tagállam között.

(57)Az Unió pénzügyi érdekeinek és költségvetésének védelme érdekében arányos intézkedéseket kell megállapítani és végrehajtani a tagállamok és a Bizottság szintjén. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy megszakítsa a kifizetési határidőket, felfüggessze az időközi kifizetéseket, és pénzügyi korrekciókat alkalmazzon, amennyiben a vonatkozó feltételek teljesülnek. A Bizottságnak tiszteletben kell tartania az arányosság elvét oly módon, hogy figyelembe veszi a szabálytalanságok jellegét, súlyosságát és gyakoriságát, valamint azoknak az uniós költségvetést érintő pénzügyi következményeit.

(58)A tagállamoknak továbbá meg kell előzniük, fel kell tárniuk és hatékonyan kezelniük kell minden szabálytalanságot, ideértve a kedvezményezettek által elkövetett szabálytalanságokat. Emellett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel 18 , a 2988/95/Euratom,EK rendelettel 19 és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 20 összhangban közigazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendeletnek 21 megfelelően kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló (EU) 2017/1371 irányelv 22 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosításához, hogy bármely, uniós alapokban részesülő személy vagy entitás teljes mértékben együttműködjön az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, és megadja a Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára szükséges jogokat es hozzáférést, továbbá szavatolja, hogy az uniós alapok felhasználásában részt vevő bármely harmadik fél ezzel egyenértékű jogokat biztosít. A tagállamoknak jelentést kell tenniük a Bizottság számára a feltárt szabálytalanságokról, ideértve a csalást, az ezzel kapcsolatos nyomon követő intézkedésekről, valamint az OLAF vizsgálatainak nyomon követéséről.

(59)A pénzügyi fegyelem ösztönzése érdekében célszerű a program szintjén meghatározni a költségvetési kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó intézkedéseket.

(60)Az EUMSZ gazdasági, társadalmi és területi kohéziós célkitűzéseinek előmozdítása érdekében a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében az összes régiót támogatni kell. A célra fordított forrásokat az ERFA és az ESZA+ alapokból kell biztosítani a gazdasági és társadalmi fejlődés kiegyensúlyozott és fokozatos támogatása, illetve szintjének tükrözése érdekében olyan hozzájárulási kulcs alapján, amely elsősorban az egy főre jutó GDP-n alapul. Azoknak a tagállamoknak, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alacsonyabb, mint az uniós átlag 90 %-a, a Kohéziós Alapból a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében kell részesülniük támogatásban.

(61)Az alapokból támogatásra jogosult régiók és területek kijelöléséhez objektív kritériumokat kell meghatározni. Ebből a célból indokolt, hogy a régiók és térségek uniós szinten történő meghatározása a régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon, amelyet a 868/2014/EU bizottsági rendelettel 23 módosított 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24 állapított meg.

(62)Annak érdekében, hogy megfelelő pénzügyi keret jöjjön létre az ERFA, az ESZA + és a Kohéziós Alap számára, a Bizottságnak éves lebontást kell készítenie a tagállamonként elérhető juttatásokról a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján a támogatásra jogosult régiók felsorolásával, valamint az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) előirányzataival együtt. Figyelembe véve azt, hogy a tagállamok számára biztosítandó nemzeti juttatásokat a 2018-ban rendelkezésre álló statisztikai adatok és előrejelzések alapján kell megállapítani, és tekintve az előrejelzési bizonytalanságokat, a Bizottságnak 2024-ben valamennyi tagállam összes juttatását felül kell vizsgálnia az akkor elérhető legfrissebb statisztikai adatok alapján, és ahol a halmozott eltérés +/- 5 %-nál nagyobb, ezeket a juttatásokat a 2025–2027-es évekhez kell igazítani annak érdekében, hogy a félidős értékelés és a technikai kiigazítás eredményei tükröződjenek a program módosításaiban.

(63)A transzeurópai közlekedési hálózatok projektjeinek finanszírozása a(z) (EU) rendelet [új CEF-rendelet]-nek 25 megfelelően továbbra is a Kohéziós Alapból történik megosztott irányítás és közvetlen végrehajtás szerint, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében. A 2014–2020 közötti programidőszak sikeres megközelítésére építve a célból a Kohéziós Alapból 10 000 000 000 EUR-t az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz számára kell átcsoportosítani.

(64)Az ERFA és az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból származó források bizonyos összegeit az Európai Városfejlesztési Kezdeményezésre kell fordítani, amit a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt kell majd végrehajtani.

(65)Abból a célból, hogy a régiók különböző kategóriái megfelelő juttatásban részesüljenek, az elv az, hogy a kevesébe fejlett, az átmeneti és fejlettebb régiók tekintetében a tagállamoknak előirányzott összesített juttatást nem szabad átcsoportosítani a kategóriák között. Mindemellett a tagállamoknak az adott kihívások leküzdésére vonatkozó szükségletei figyelembevétele érdekében a tagállamok kérhetik a juttatások átcsoportosítását a fejlettebb vagy átmeneti régiókból a kevésbé fejlett régiókba, és indokolniuk kell döntésüket. Ahhoz, hogy a kevésbé fejlett régiók elegendő pénzügyi forrásokban részesüljenek, meg kell állapítani azt a felső határt, amit a juttatásaikból át lehet csoportosítani a fejlettebb vagy az átmeneti régiókba. A források célok közötti átcsoportosítása nem lehetséges.

(66)Az Ír-sziget egyedi és specifikus helyzetének összefüggésében és az Észak-Írországi és Írország közötti, a nagypénteki megállapodás égisze alatt megvalósuló együttműködés támogatása érdekében új, „PEACE PLUS” elnevezésű határokon átnyúló program folytatódik Észak-Írország és Írország határ menti megyéiben, építve az előző programok, a Peace és az Interreg keretében végzett munkára. Figyelembe véve ennek gyakorlati jelentőségét, e programot egyedi allokációval kell támogatni a békét és megbékélést célzó programok támogatásának folytatása érdekében, továbbá az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében rendelkezésre álló ír allokáció megfelelő részét is a programhoz kell allokálni.

(67)A kohéziós politika területén a társfinanszírozási elvnek a megfelelő szintű, állami vagy magánjellegű nemzeti támogatás révén való tiszteletben tartásához szükség van a társfinanszírozás maximális arányának régiókategóriánkénti megállapítására. Ezeknek az arányoknak tükrözniük kell a tagállamok gazdasági fejlettségét az egy főre jutó GDP tekintetében az EU-27 átlaghoz viszonyítva.

(68)E rendelet egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése és módosítása érdekében az EUMSZ 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására felhatalmazást kell adni a Bizottság részére az e rendelet egyes mellékleteiben található elemek módosítása, vagyis a következők tekintetében: a beavatkozás típusaira vonatkozó dimenziók és kódok, a partnerségi megállapodások és programok mintája, az adattovábbítás mintája, az Európai Unió emblémájának használata, a finanszírozási megállapodások és stratégiai dokumentumok elemei, az ellenőrzési nyomvonal, az elektronikus adatcsererendszerek, az irányítási és kontrollrendszerek leírásának mintája, a vezetői nyilatkozat mintája, az ellenőri vélemény mintája, az éves kontrolljelentés mintája, az auditstratégia mintája, a kifizetési kérelmek mintája, a számlák mintája és a pénzügyi korrekció szintjének meghatározása.

(69)Emellett az EUMSZ 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására felhatalmazást kell adni a Bizottság részére a következők tekintetében: a jelentendő szabálytalanságok meghatározását szolgáló kritériumok megállapítása, az átalányalapú egységköltségek, egyösszegű kifizetések, százalékos átalányok és a valamennyi tagállamra vonatkozó költségfüggetlen finanszírozás meghatározása, valamint a szabványosított, azonnal használható mintavételi módszerek megállapítása.

(70)Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(71)A partnerségi megállapodások elfogadására, a programok elfogadására vagy módosítására, valamint a pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. A szabálytalanságok jelentésére használt formátummal, a rögzítendő és tárolandó elektronikus adatokkal és a végső teljesítményjelentés mintájával összefüggő végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 26 megfelelően kell gyakorolni. Jóllehet e jogi aktusok általános jellegűek, a tanácsadó-bizottsági eljárás alkalmazása indokolt, mivel csak a technikai szempontokat, a formátumokat és mintákat határozzák meg. Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap tekintetében a pénzügyi juttatások allokációjának meghatározásával kapcsolatos végrehajtási hatásköröket bizottsági eljárások nélkül szükséges elfogadni, mivel kizárólag előre meghatározott számítási módszertan alkalmazását tükrözik.

(72)Mivel az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 27 , illetve a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó jogi aktusok továbbra is alkalmazandók az alapok által a 2014–2020 közötti programozási időszakban támogatott programokra és műveletekre. Mivel az 1303/2013/EU rendelet végrehajtási időszaka várhatóan kiterjed az e rendelet hatálya alá tartozó programozási időszakra, valamint az említett rendelet alapján jóváhagyott bizonyos műveletek végrehajtásának folyamatossága érdekében szakaszolt megvalósításra vonatkozó rendelkezéseket kell megállapítani. A szakaszokra osztott műveletek minden egyes szakaszát, amely ugyanazon átfogó célt szolgálja, az adott programozási időszak szabályaival összhangban kell végrehajtani, azaz azon programozási időszakra vonatkozóan, amelyben támogatást kap.

(73)E rendelet célját, nevezetesen a gazdasági, a társadalmi és a területi kohézió megerősítését, valamint az uniós költségvetés megosztott irányítás keretében végrehajtott részére vonatkozó közös pénzügyi szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani egyrészt a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának mértéke, valamint a tagállamok és a régiók korlátozott pénzügyi forrásai miatt, másrészt annak következtében, hogy szükség van a számos, megosztott irányítás alá tartozó uniós alapra vonatkozó egységes végrehajtási keretre. Mivel e célkitűzések az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. A hivatkozott cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(74)Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat, és figyelembe veszi az ott elismert elveket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM
Célkitűzések és támogatás általános szabályai

I. FEJEZET
Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk
Tárgy és hatály

(1)Ez a rendelet az alábbiakat határozza meg:

a)az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA) és a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) (a továbbiakban: az alapok) esetében alkalmazandó pénzügyi szabályok;

b)az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap+-ra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések.

(2)Ez a rendelet nem vonatkozik az ESZA+ foglalkoztatási és szociális innovációs, valamint egészségügyi területeire, illetve az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE közvetlen vagy közvetett irányítású komponenseire, a Bizottság kezdeményezésére adott technikai segítségnyújtás kivételével.

(3)A 4. és a 10. cikk, a II. cím III. fejezete, a III. cím II. fejezete és a VIII. cím nem vonatkozik a Menekültügyi és Migrációs Alapra (MMA), a Belső Biztonsági Alapra (BBA) és a Határigazgatási és Vízumeszközre (HAVE).

(4)A VIII. cím nem alkalmazandó a Európai Tengerügyi és Halászati Alapra.

(5)A II. cím II. fejezetének 11. cikke és III. fejezetének 15. cikke, a III. cím I. fejezete, a IV. cím I. fejezetének 33–36. cikke és 38. cikkének (1)–(4) bekezdése, valamint a IV. cím II. fejezetének 39. cikke, III. fejezetének 45. cikke és a VI. cím II. fejezetének 67., 71., 73. és 74. cikke, valamint III. fejezete nem alkalmazandó az Interreg programokra.

(6)Az alábbiakban felsorolt alapspecifikus rendeletek kiegészítő szabályokat állapíthatnak meg ehhez a rendelethez, amelyek nem lehetnek ellentétes értelműek e rendelettel. Amennyiben kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy e rendelet vagy az alapspecifikus rendelet-e az alkalmazandó, e rendeletet kell előnyben részesíteni.

a)a(z) (EU) […] rendelet (a továbbiakban: az ERFA- és KA-rendelet) 28  ;

b)a(z) (EU) […] rendelet (a továbbiakban: az ESZA+-rendelet) 29  ;

c)a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: az ETE-rendelet) 30  ;

d)a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: az ETHA-rendelet) 31  ;

e)a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: az MMA-rendelet) 32  ;

f)a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: a BBA-rendelet) 33  ;

g)a(z) […]/EU rendelet (a továbbiakban: a HAVE-rendelet) 34  ;

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„releváns országspecifikus ajánlások”: az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdésének és az EUMSZ 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott tanácsi ajánlások, amelyek olyan strukturális kihívásokhoz kapcsolódnak, amelyeket helyénvaló a közvetlenül az alapok hatálya alá tartozó többéves beruházások révén kezelni, az alapspecifikus rendeletekban foglaltak szerint, valamint az (EU) [az energiaunió irányításáról szóló új rendelet száma] európai parlamenti és tanácsi rendelet [XX]. cikkének megfelelően elfogadott releváns ajánlások; 

2.„alkalmazandó jog”: az uniós jog és az alkalmazásáról szóló nemzeti törvény;

3.„művelet”:

a)az érintett programok alapján kiválasztott projekt, szerződés, intézkedés vagy projektcsoport;

b)a finanszírozási eszközök összefüggésében a finanszírozási eszközhöz való program-hozzájárulás és az adott finanszírozási eszköz által a végső címzetteknek ezt követően nyújtott pénzügyi támogatás;

4.„stratégiai fontosságú művelet”: olyan művelet, amely kulcsfontosságú mértékben járul hozzá a program célkitűzéseinek eléréséhez, és amely tekintetében külön nyomonkövetési és kommunikációs intézkedések szükségesek;

5.„prioritás”: az MMA, a BBA és a HAVE tekintetében egy egyedi célkitűzés; az ETHA tekintetében azt a támogatási területtípust jelenti, amelyre az ETHA-rendelet III. mellékletében megállapított nomenklatúra hivatkozik;

6.„egyedi célkitűzés”: az ETHA összefüggésében az ETHA-rendelet III. mellékletében említett „támogatási területek”;

7.„közreműködő szervezet”: bármely közjogi vagy magánjogi szervezet, amely irányító hatóság felelőssége alatt működik, vagy ilyen hatóság nevében lát el funkciókat vagy hajt végre feladatokat;

8.„kedvezményezett”:

a)közjogi vagy magánjogi szervezet, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező egység vagy természetes személy, amely a műveletek kezdeményezéséért, vagy mind a kezdeményezéséért, mind a végrehajtásáért felelős;

b)a köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP) tekintetében a műveletet kezdeményező közjogi szervezet vagy a végrehajtáshoz kiválasztott magánjogi partner;

c)az állami támogatási rendszerek tekintetében a támogatásban részesülő vállalkozás;

d)a finanszírozási eszközök tekintetében a holdingalapot végrehajtó szervezet, vagy ahol nincs holdingalap-szerkezet, ott az a szervezet, amely az adott alapot végrehajtja, vagy ahol az irányító hatóság irányítja a finanszírozási eszközt, ott az irányító hatóság;

9.„kisprojekt-alap”: valamely Interreg-program körébe tartozó művelet, amely korlátozott pénzügyi volumenű projektek kiválasztására és végrehajtására irányul;

10.„célérték”: előre elfogadott érték, amelyet a programozási időszak végére kell elérni egy egyedi célkitűzésben szereplő mutatóval kapcsolatban;

11.„részcél”: közbenső cél, amelyet a programozási időszak alatt egy adott időpontban kell elérni az egyedi célkitűzésben szereplő mutatóval kapcsolatban;

12.„teljesítménymutató”: olyan mutató, amellyel a beavatkozás adott eredményeit lehet mérni;

13.„eredménymutató”: olyan mutató, amivel a támogatott beavatkozások rövidtávú hatásait lehet mérni, különös hivatkozással a közvetlen címzettekre, a célzott népességre és az infrastruktúrafelhasználókra;

14.„PPP-művelet”: olyan műveletet jelent, amit közjogi szervezetek és a magánszektor közötti partnerség alapján hajtanak végre PPP-megállapodásnak megfelelően, és amelynek az a célja, hogy kockázatmegosztás, a magánszektor szakértelmének összevonása vagy további tőkeforrások útján nyújtson közszolgáltatásokat;

15.„pénzügyi eszköz”: az a struktúra, amelyen keresztül a pénzügyi termékeket biztosítják;

16.„pénzügyi termék”: sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke-beruházások, kölcsönök és garanciák az (EU, Euratom) [...] rendelet (költségvetési rendelet) 2. cikkében meghatározottak szerint;

17.„végső címzett”: olyan jogi vagy természetes személy, aki kisprojekt-alap kedvezményezettje útján támogatást kap az alapokból vagy pénzügyi eszközből;

18.„program-hozzájárulás”: pénzügyi eszköz támogatása az alapokból és adott esetben nemzeti köz- és magánszférabeli társfinanszírozásból;

19.„pénzügyi eszközt végrehajtó szervezet”: közjog vagy magánjog alá tartozó szervezet, amely holdingalappal vagy speciális alappal kapcsolatos feladatokat végez;

20.„holdingalap”: irányító hatóság által egy vagy több program keretében létrehozott alap azzal a céllal, hogy egy vagy több speciális alapon keresztül hajtson végre finanszírozási eszközöket;

21.„egyedi alap”: olyan alap, amelyet irányító hatóság vagy holdingalap hozott létre azzal a céllal, hogy pénzügyi termékeket biztosítson végső címzettek számára;

22.„támogatási multiplikátorhatás”: a végső címzettek számára nyújtott visszatérítendő finanszírozás összegének az alap terhére fizetett hozzájárulással elosztott összege;

23.„multiplikátorarány”: a garanciavállalási eszközök összefüggésében az alapul szolgáló kifizetett új kölcsönök, sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke-befektetések értéke és azon összeg közötti arány, amit a programhoz való hozzájárulásban a garanciaszerződésekben elfogadott feltételek szerint tesznek félre az új kölcsönökből, sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke-berfektetésekből származó várható és nem várt veszteségek fedezésére;

24.„irányítási költségek”: a finanszírozási eszközök végrehajtása során felmerülő kiadásokat igazoló dokumentumok ellenében megtérített közvetlen vagy közvetett költségek;

25.„irányítási díjak”: a nyújtott szolgáltatások ára az irányító hatóság és a holdingalapot vagy egy egyedi alapot végrehajtó szervezet közötti finanszírozási megállapodásban meghatározottak szerint; és adott esetben a holdingalapot végrehajtó szervezet és az egyedi alapot végrehajtó szervezet közötti finanszírozási megállapodásban meghatározottak szerint;

26.„áthelyezés”: ugyanazon vagy hasonló tevékenység, illetve a tevékenység egy részének átcsoportosítása az EUMSZ 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet 35 2. cikkének 61a. pontja szerint;

27.„közpénzből nyújtott hozzájárulás”: hozzájárulás műveletek finanszírozásához, amelyek forrása nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok vagy az 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 36 szerint létrehozott bármely európai területi együttműködési csoportosulás költségvetéséből, az Unió alapokhoz kapcsolódó költségvetéséből, közjogi intézmények költségvetéséből vagy hatóságok és közjogi intézmények társulásainak költségvetéséből származik, és amely az ESZA+ programok vagy prioritások társfinanszírozási arányának megállapítása alkalmazásában kiterjedhet azokra a pénzügyi forrásokra, amelyekhez a munkaadók és a munkavállalók közösen hozzájárulnak;

28.„számviteli év” a július 1-je és a következő év június 30-a közötti időszak, kivéve a programozási időszak első számviteli évét, amelynek tekintetében ez a kiadások elszámolhatóságának első napjától 2022. június 30-ig tartó időszak; az utolsó számviteli év tekintetében ez az időszak 2029. július 1-től 2030. június 30-ig tart;

29.„szabálytalanság”: az alkalmazandó jog egy, az alapok végrehajtásában részt vevő gazdasági szereplő cselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármilyen megsértése, ami az Unió költségvetését a költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti;

30.„súlyos hiányosság”: olyan hiányosság valamely program irányítási és kontrollrendszerének megfelelő működésében, amelyhez az irányítási és kontrollrendszerben jelentős fejlesztések szükségesek, és ahol a X. mellékletben említett 2., 4., 5., 9., 12., 13. és 15. fő követelmény közül bármelyiket, vagy más fő követelmények közül kettőt vagy többet az érintett melléklet 3. és 4. kategóriába sorolják;

31.„teljes hibaarány”: a kivetített véletlenszerű hibák, illetve adott esetben a szisztematikus hibák és javítatlan rendellenességi hibák összege elosztva a sokasággal;

32.„fennmaradó hibaarány”: a teljes hibaarány, levonva belőle a tagállam által alkalmazott pénzügyi korrekciókat, amelyek célja, hogy csökkentsék az ellenőrző hatóság által a műveletek ellenőrzései alatt azonosított kockázatokat;

33.„befejezett művelet”: fizikailag befejezett vagy maradéktalanul végrehajtott művelet, amely tekintetében a kedvezményezettek valamennyi kapcsolódó kifizetést teljesítették, és a közpénzekből nyújtott megfelelő hozzájárulás kifizetésre került a kedvezményezetteknek;

34.„mintavételi egység”: olyan egység, amely lehet egy művelet, projekt egy műveleten belül vagy egy kedvezményezett kifizetésre vonatkozó igénye, ahol a sokaságot felosztják a mintavételezés céljából;

35.„letéti számla”: PPP-művelet esetében olyan bankszámla, amelyre a kedvezményezett állami szervezet és az irányító hatóság vagy közreműködő szervezet által jóváhagyott magánszférabeli partner között létrejött írásos megállapodás vonatkozik az elszámolhatósági időszak alatt és/vagy az elszámolhatósági időszak után, és amelyet kifizetési célokra használnak;

36.„résztvevő”: olyan természetes személy, akinek előnye származik egy műveletből, de nem kap támogatást az alapokból;

37.„éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat”: eljárás, amely azt hivatott biztosítani, hogy az infrastruktúra – a nemzeti szabályoknak és iránymutatásoknak vagy, ha van ilyen, a nemzetközileg elismert szabványoknak megfelelően – ellenállóképes az éghajlat hatásaival szemben.

3. cikk
A Bizottság intézkedései határidejének kiszámítása

Amennyiben határidő került megállapításra a Bizottság valamely intézkedésére vonatkozóan, ez az időkeret akkor kezdődik, amikor a tagállam az ezen rendeletben vagy az egyes alapokról szóló rendeletekben meghatározott követelményeknek megfelelően valamennyi információt benyújtotta.

Ezt a határidőt fel kell függeszteni az azt követő naptól kezdődően, hogy a Bizottság elküldi a tagállamnak az észrevételeit vagy a módosított dokumentumokra vonatkozó kérését, mindaddig, amíg a tagállam nem válaszol a Bizottságnak.

II.FEJEZET
Szakpolitikai célkitűzések és irányelvek az alapokból nyújtott támogatásra vonatkozóan

4. cikk
Szakpolitikai célkitűzések

(1)Az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA a következő szakpolitikai célkitűzéseket támogatják:

a)intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdítása révén;

b)zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával;

c)jobban összekapcsolt Európa a mobilitás és a regionális IKT-összekapcsoltság fokozásával;

d)szociálisabb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával;

e)a polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidéki és part menti térségek fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén.

(2)Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap hozzá fog járulni az Unió tevékenységeihez, amelyek az alábbi célok követésével az EUMSZ 174. cikke szerint gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítését eredményezik:

a)Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe a tagállamokban és régiókban az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alapok által nyújtott támogatás révén; valamint

b)az ERFA által támogatandó európai területi együttműködés (Interreg).

(3)A tagállamok az egyes alapok beavatkozási típusain alapuló módszertan segítségével tájékoztatást nyújtanak a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatásáról. E módszertan keretében külön súlyozzák a nyújtott támogatásokat olyan mértékben, amely tükrözi az ilyen támogatásnak a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó szabályokhoz történő hozzájárulását. Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap esetében a súlyozás a beavatkozás-típusok vonatkozásában az I. mellékletben meghatározott dimenziókhoz és kódokhoz kapcsolódik.

(4)A tagállamok és a Bizottság biztosítják az alapok és az egyéb uniós eszközök – úgymint a reformtámogató program, ideértve a reformok végrehajtását elősegítő eszközt és a technikai támogatási eszközt – közötti koordinációt, kiegészítő jelleget és koherenciát. Optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat a felelősök között annak érdekében, hogy a munkában ne forduljanak elő átfedések sem a tervezés, sem pedig a végrehajtás szakaszában.

5. cikk
Megosztott irányítás

(1)A tagállamok és a Bizottság az Unió költségvetésének az alapokhoz rendelt részét megosztott irányítás alatt hajtja végre az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet száma] rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) [63.] cikke szerint.

(2)Ugyanakkor a Bizottság azt a támogatási összeget, amely a Kohéziós Alapból átcsoportosításra kerül az európai hálózatfinanszírozási eszközbe, az Európai Városfejlesztési Kezdeményezést, az Interregionális Innovatív Beruházásokat, az ESZF+-ból a határokon átnyúló együttműködésre átcsoportosított támogatási összegeket, az InvestEU 37 -ra vonatkozó összegeket, valamint a Bizottság kezdeményezésére megvalósuló technikai segítségnyújtást közvetlen vagy közvetett irányítás alatt, a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjai] szerint hajtja végre.

(3)A Bizottság a legkülső régiók együttműködését az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) alapján, közvetlen irányítás alatt hajthatja végre.

6. cikk
Partnerség és többszintű kormányzás

(1)Az egyes tagállamok a kompetens regionális és helyi hatóságokkal szerveznek partnerséget. Ez a partnerség legalább a következő partnereket vonja be:

a)városi és egyéb állami hatóságok;

b)gazdasági és szociális partnerek;

c)a civil társadalmat képviselő releváns szervezetek, környezetvédelmi partnerek, valamint a társadalmi befogadás, az alapvető jogok, a fogyatékossággal élő személyek jogai, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elősegítéséért felelős szervezetek.

(2)A többszintű kormányzáson alapuló elvnek megfelelően a tagállamok bevonják az említett partnereket a partnerségi megállapodások elkészítésébe, valamint a programok elkészítésének és végrehajtásának teljes folyamatába, többek között a programok monitoringbizottságaiban való részvételen keresztül is a 34. cikknek megfelelően.

(3)A partnerség szervezése és végrehajtása a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 38 szerint valósul meg.

(4)A Bizottság legalább évente egy alkalommal konzultál a partnereket uniós szinten képviselő szervezetekkel a programok végrehajtásáról.

II. cím
Stratégiai megközelítés

I. FEJEZET
Partnerségi megállapodás

7. cikk
A partnerségi megállapodás előkészítése és benyújtása

(1)Az egyes tagállamoknak partnerségi megállapodást kell készíteniük, amely a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra vonatkozóan meghatározza az alapok hatékony és eredményes felhasználásához szükséges szabályozást (a továbbiakban: partnerségi megállapodás).

(2)A tagállamoknak az első program benyújtása előtt vagy azzal egyidejűleg kell benyújtaniuk a partnerségi megállapodást a Bizottsághoz.

(3)A partnerségi megállapodást a vonatkozó éves nemzeti reformprogrammal együtt is be lehet nyújtani.

(4)A tagállam a II. mellékletben meghatározott minta szerint készíti el a partnerségi megállapodást. Bevonhatja a partnerségi megállapodást valamelyik programjába is.

(5)Interreg programok a partnerségi megállapodás benyújtása előtt is benyújthatók a Bizottságnak.

8. cikk
A partnerségi megállapodás tartalma

A partnerségi megállapodásnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

a)a kiválasztott szakpolitikai célkitűzések, feltüntetve, hogy az alapok és programok közül melyiket követik és ennek indoklása, valamint – amennyiben releváns – az InvestEU teljesítési mód alkalmazásának indokolása, figyelembe véve a releváns országspecifikus ajánlásokat;

b)az a) pontban említett minden egyes kiválasztott szakpolitikai célkitűzés esetében:

i. a szakpolitikai döntések összefoglalása és az egyes alapoktól várt fő eredmények, ideértve, amennyiben releváns, az InvestEU alkalmazásán keresztül;

ii. koordinálás, elhatárolás és kiegészítő jelleg az alapok között, illetve adott esetben koordinálás a nemzeti és regionális programok között;

iii. az alapok és egyéb uniós eszközök közötti kiegészítő jelleget, ideértve a LIFE stratégiai integrált projekteket és a természettel kapcsolatos stratégiai projekteket;

c)az egyes alapok szakpolitikai célkitűzés szerinti, nemzeti szintű előzetes pénzügyi allokációja a tematikus koncentráción alapuló alapspecifikus szabályok betartásával;

d)amennyiben releváns, a pénzügyi források régiókategóriánkénti bontása, a 102. cikk (2) bekezdésének megfelelően, valamint azok az allokált összegek, amelyeket a 105. cikknek megfelelően a régiókategóriák között átcsoportosításra javasolnak;

e)az InvestEU számára hozzájárulásként nyújtott összegek alap és régiókategória szerint;

f)az alapok keretében tervezett programok listája az egyes alapok megfelelő előzetes pénzügyi allokációjával és a kapcsolódó nemzeti hozzájárulással régiókategóriánként;

g)azon intézkedések összefoglalása, amelyeket a tagállam tesz az alapok végrehajtásához szükséges adminisztratív kapacitása megerősítése érdekében.

Az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) tekintetében a partnerségi megállapodásnak csak a tervezett programok listáját kell tartalmaznia.

9. cikk
A partnerségi megállapodás jóváhagyása

(1)A Bizottság megvizsgálja a partnerségi megállapodást, illetve az e rendelet és az alapspecifikus szabályok szerinti megfelelőségét. Értékelése során a Bizottság mindenekelőtt figyelembe veszi a releváns országspecifikus ajánlásokat.

(2)A Bizottság a partnerségi megállapodás tagállam általi benyújtását követő három hónapon belül észrevételeket tehet.

(3)A tagállamnak felül kell vizsgálnia a partnerségi megállapodást a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével.

(4)A Bizottság a partnerségi megállapodásnak az érintett tagállam általi benyújtása időpontját követő legkésőbb négy hónappal végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz a partnerségi megállapodás jóváhagyásáról. A partnerségi megállapodás nem módosítható.

(5)Amennyiben a 7. cikk (4) bekezdésének megfelelően a partnerségi megállapodás szerepel egy programban, a Bizottság a programnak az érintett tagállam általi benyújtása időpontját követő legkésőbb hat hónappal végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz a program jóváhagyásáról.

10. cikk
Az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA felhasználása az InvestEU-n keresztül

(1)A tagállamok a partnerségi megállapodásban vagy valamely program módosítása iránti kérelemben az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHA keretében rendelkezésre álló összegeket úgy allokálhatják, hogy azok az InvestEU-ba kerüljenek hozzájárulásként, és költségvetési garanciákkal valósuljanak meg. Az InvestEU-ba kerülő összeg – kellően indokolt esetek kivételével – nem haladhatja meg az egyes alapok teljes allokációjának 5 %-át. Az ilyen hozzájárulások nem jelentik források átcsoportosítását a 21. cikk értelmében.

(2)A partnerségi megállapodás tekintetében a jelenlegi naptári évre és jövőbeli naptári évekre rendelkezésre álló források allokálhatók. Program módosítása iránti kérelem tekintetében kizárólag jövőbeli naptári évekre rendelkezésre álló források allokálhatók.

(3)Az (1) bekezdésben említett összeget az uniós garancia tagállami elem alá tartozó részének feltöltésére használják fel.

(4)Amennyiben egy, a(z) [InvestEU-rendelet] [9]. cikkében foglaltak szerinti hozzájárulási megállapodás nem került megkötésre 2021. december 31-ig az (1) bekezdésben említett, a partnerségi megállapodásban allokált összegre, a tagállam a program vagy programok módosítása iránti kérelmet nyújt be a megfelelő összeg felhasználása érdekében.

Az (1) bekezdésben említett, egy program módosítására irányuló kérelemben allokált összegre vonatkozó hozzájárulási megállapodást megkötésére a programot módosító határozat elfogadásával egyidejűleg kerül sor.

(5)Amennyiben egy, a(z) [InvestEU-rendelet] [9]. cikkében foglaltak szerinti garanciamegállapodás nem került megkötésre a hozzájárulási megállapodás jóváhagyásától számított kilenc hónapon belül, a közös tartalékalapba tartalékként fizetett megfelelő összegek visszakerülnek a programba vagy programokba, a tagállam pedig megfelelő kérelmet nyújt be a program módosítása iránt.

(6)Amennyiben egy, a(z) [InvestEU Regulation] [9]. cikkében foglaltak szerinti garanciamegállapodás nem került teljes mértékben végrehajtásra a garanciamegállapodás aláírásától számított négy éven belül, a tagállam kérelmezheti, hogy a garanciamegállapodásban lekötött, de alapul szolgáló hiteleket vagy más kockázati eszközöket nem fedező összegeket az (5) bekezdésnek megfelelően kezeljék.

(7)Az InvestEU-nak hozzájárulásként nyújtott és költségvetési garanciák által megvalósított összegek által létrejött vagy azoknak tulajdonítható forrásokat a tagállam rendelkezésére kell bocsánati, és finanszírozási eszközök formájában ugyanazon célkitűzés vagy célkitűzések támogatása keretében kell felhasználni.

(8)A Bizottság határozatot hoz azon hozzájárulások újraelosztásáról, amelyek nem kerültek felhasználásra az InvestEU tekintetében arra az évre, amelyre vonatkozóan a megfelelő programmódosítást jóváhagyták. Az ilyen költségvetési újraelosztás nem terjedhet 2027-en túl.

A költségvetésben újraelosztott összeg visszavonására vonatkozó határidő a 99. cikknek megfelelően attól az évtől kezdődik, amikor a hozzájárulás újraelosztásra került.

II.FEJEZET
Előfeltételekek és teljesítmény-keretrendszer

11. cikk
Előfeltételek

(1)E rendelet az egyes egyedi célkitűzések tekintetében előzetes feltételeket (a továbbiakban: előfeltételek) tartalmaz a hatékony és eredményes végrehajtás érdekében.

A III. melléklet megállapítja a valamennyi egyedi célkitűzésre alkalmazandó horizontális előfeltételeket, valamint a teljesülésük értékeléséhez szükséges kritériumokat.

A IV. melléklet megállapítja az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZF+ esetében alkalmazandó horizontális előfeltételeket, valamint a teljesülésük értékeléséhez szükséges kritériumokat.

(2)Program készítésekor vagy programmódosítás részeként új egyedi célkitűzés bevezetésekor a tagállamnak fel kell mérnie, hogy a kiválasztott egyedi célkitűzéshez kapcsolódó előfeltételek teljesülnek-e. Egy előfeltétel akkor teljesül, ha minden vonatkozó kritérium teljesült.A tagállam minden egyes programban vagy programmódosításban azonosítja a teljesült és a nem teljesült előfeltételeket, és amennyiben egy előfeltételt teljesítettnek tekint, indokolást fűz hozzá. 

(3)Ha egy előfeltétel nem teljesül a program vagy a programmódosítás jóváhagyásának időpontjában, a tagállam haladéktalanul jelentést tesz a Bizottságnak, amint az előfeltételt teljesítettnek tekinti, és indokolást fűz hozzá.

(4)A Bizottság a (3) bekezdésben említett információ kézhezvételétől számított három hónapon belül értékelést végez, és tájékoztatja a tagállamot, ha egyetért azzal, hogy az előfeltétel teljesült.

Ha a Bizottság nem ért egyet a tagállam értékelésével, megfelelően tájékoztatja a tagállamot, és lehetőséget biztosít számára megfigyeléseinek egy hónapon belüli bemutatására.

(5)Az egyedi célkitűzéshez kapcsolódó műveletekkel kapcsolatos kiadások nem szerepelhetnek a kifizetési kérelemben, amíg a Bizottság a (4) bekezdésnek megfelelően nem értesítette a tagállamot az előfeltétel teljesüléséről.

Az első albekezdés nem vonatkozik olyan műveletekre, amelyek hozzájárulnak a megfelelő előfeltétel teljesüléséhez.

(6)A tagállamnak biztosítania kell, hogy az előfeltételek a programozási időszak alatt mindvégig teljesüljenek és alkalmazásra kerüljenek. Tájékoztatja a Bizottságot minden olyan módosításról, amely hatással van az előfeltételek teljesülésére.

Ha a Bizottság úgy véli, hogy egy előfeltétel a továbbiakban nem teljesül, tájékoztatja a tagállamot, és lehetőséget nyújt számára megfigyeléseinek egy hónapon belüli bemutatására. Ha a Bizottság úgy véli, hogy az előfeltétel továbbra sem teljesül, az érintett egyedi célkitűzéshez kapcsolódó kiadás nem szerepelhet a kifizetési kérelemben attól a dátumtól kezdődően, amikor a Bizottság ennek megfelelően tájékoztatja a tagállamot.

(7)A IV. melléklet nem alkalmazandó az ETHA keretében támogatott programokra.

12. cikk
Teljesítmény-keretrendszer

(1)A tagállamnak olyan teljesítmény-keretrendszert kell létrehoznia, amely lehetővé teszi a program teljesítésének figyelését, értékelését és az azzal kapcsolatos jelentéstételt a végrehajtása alatt, és elősegíti az alapok általános teljesítményének mérését.

A teljesítmény-keretrendszer részei:

a)az alapspecifikus rendeletekben szereplő egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó teljesítmény- és eredménymutatók;

b) a 2024 végéig a teljesítménymutatók esetében elérendő részcélok; valamint

c) a 2029 végéig a teljesítmény- és eredménymutatók esetében elérendő célértékek.

(2)A részcélokat és célértékeket az adott programon belüli egyes egyedi célkitűzésekkel összefüggésben kell megállapítani, a technikai segítségnyújtás és az ESZA+-rendelet [4. cikke c) pontjának vii. alpontjában] foglaltak szerinti, anyagi deprivációt célzó egyedi célkitűzés kivételével.

(3)A részcélok és célértékek lehetővé teszik a Bizottság és a tagállam számára, hogy mérjék az egyedi célkitűzések tekintetében elért előrehaladást. Ezeknek teljesíteniük kell a költségvetési rendelet [33.] cikke (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.

13. cikk
A teljesítmény-keretrendszer létrehozásának módszerei

(1)A teljesítmény-keretrendszer létrehozásának módszerei az alábbiakat tartalmazzák:

a)a tagállam által a mutatók kiválasztására alkalmazott kritériumok;

b)a felhasznált adatok vagy bizonyítékok, adatminőség-biztosítási és a számítási módszer;

c)a részcélok és célértékek elérését esetlegesen befolyásoló tényezők, valamint figyelembevételük módja.

(2)A tagállam a Bizottság kérésére elérhetővé teszi az említett módszertanokat.

14. cikk
Félidős felülvizsgálat

(1)Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap által támogatott programok tekintetében a tagállam felülvizsgálja az egyes programokat, figyelembe véve a következő elemeket:

a)a 2024-ben elfogadott releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások;

b)az érintett tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági helyzete;

c)a részcélok tekintetében elért előrehaladás;

d)adott esetben a 104. cikk (2) bekezdésében foglalt technikai kiigazítás eredménye.

(2)A tagállam 2025. március 31-ig kérelmet nyújt be a Bizottságnak az egyes programok módosítására a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően. A tagállam a módosítást az (1) bekezdésben foglalt elemek alapján indokolja.

A felülvizsgált programnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)a pénzügyi források elosztása prioritás szerint, beleértve a 2026. és 2027. évekre vonatkozó összegeket;

b)felülvizsgált vagy új célértékek;

c)a 104. cikk (2) bekezdésében foglalt technikai kiigazításból származó pénzügyi források felülvizsgált allokációja, ideértve a 2025., 2026. és 2027. évekre vonatkozó összegeket, adott esetben.

(3)Ha a felülvizsgálat eredményeképpen új program kerül benyújtásra, a 17. cikk (3) bekezdése f) pontjának ii. alpontja szerinti pénzügyi terv a program jóváhagyásának évétől kezdve minden egyes alap esetében a teljes pénzügyi előirányzatra vonatkozik.

III. FEJEZET
A gondos gazdasági irányítással kapcsolatos intézkedések

15. cikk
Az alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések

(1)A Bizottság kérheti egy tagállamtól releváns programjai felülvizsgálatát és azokhoz módosítások javaslatát, amennyiben ez szükséges a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében.

A Bizottság ezt a felkérést a következő célokból teheti:

a)az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott releváns országspecifikus ajánlás, illetve az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott vonatkozó tanácsi ajánlás végrehajtásának támogatásához, amely címzettje az érintett tagállam;

b)a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának támogatásához, amelyek címzettje az érintett tagállam, és amelyeket az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 39 7. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése szerint fogadtak el, feltéve, hogy ezeket a módosításokat szükségesnek tartják a makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazításához;

(2)A Bizottság valamely tagállamhoz intézett, az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kérését indokolni kell, utalva az adott ajánlások végrehajtása támogatásának szükségességére, továbbá jelezni kell a Bizottság szerint érintett programokat vagy prioritásokat és a várható módosítások jellegét.

(3)A tagállam az (1) bekezdésben említett kérésre annak beérkezésétől számított két hónapon belül válaszol, meghatározva, hogy a vonatkozó programokban mely módosításokat tart szükségesnek, megadva a módosítások indokolását, azonosítva az érintett programokat és ismertetve a javasolt módosítások jellegét és várt hatását az ajánlások, valamint az alapok végrehajtására. Amennyiben szükséges, a Bizottság e válasz beérkezésétől számított egy hónapon belül észrevételeket tesz.

(4)A tagállam javaslatot nyújt be a vonatkozó programok módosítására a (3) bekezdésben említett válasz benyújtásától számított két hónapon belül.

(5)Amennyiben a Bizottság nem nyújtott be észrevételeket, vagy amennyiben elégedett, mivel a benyújtott észrevételeket kellően figyelembe vették, a Bizottság határozatot fogad el, amelyben a [19. cikk (4) bekezdésében] megállapított határidővel összhangban jóváhagyja az érintett programokra vonatkozó módosításokat.

(6)Amennyiben a tagállam nem hoz hatékony intézkedéseket az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérésnek a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott határidőkre történő teljesítése érdekében, akkor a Bizottság a 91. cikknek megfelelően teljes egészében vagy részben felfüggesztheti az érintett programok vagy prioritások részére nyújtott kifizetéseket.

(7)A Bizottság az alábbi esetekben javasolja a Tanácsnak, hogy teljes egészében vagy részben függessze fel a valamely tagállam egy vagy több programjára vonatkozó kötelezettségvállalásokat vagy kifizetéseket:

a)ha az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdésével vagy 126. cikkének (11) bekezdésével összhangban a Tanács úgy dönt, hogy a tagállam nem tett hatékony lépéseket a túlzott hiány kiigazítására;

b)ha a Tanács az 1176/2011/EU  40 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban ugyanazon, az egyensúlyhiány esetén követendő eljáráson belül egymást követően két ajánlást fogad el azzal az indokkal, hogy a tagállam nem nyújtott be megfelelő korrekciós intézkedési tervet.

c)ha a Tanács az 1176/2011/EU rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban az egyensúlyhiány esetén követendő ugyanazon eljárás során egymást követően két olyan határozatot fogad el, amely megállapítja, hogy a tagállam nem teljesíti kötelezettségét, mivel nem hozta meg a javasolt korrekciós intézkedést;

d)ha a Bizottság megállapítja, hogy a tagállam nem hozta meg a 332/2002/EK tanácsi rendeletben 41 említett intézkedéseket, és ennek következtében úgy határoz, hogy nem engedélyezi az adott tagállam számára megítélt pénzügyi támogatás kifizetését;

e)ha a Tanács úgy határoz, hogy a tagállam nem teljesíti a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42 7. cikkében említett makrogazdasági kiigazítási programot, illetve az EUMSZ 136. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozatban kért intézkedéseket.

Elsőbbséget kell biztosítani a kötelezettségvállalási előirányzatok felfüggesztése tekintetében; a kifizetési előirányzatokat csak akkor helyénvaló felfüggeszteni, ha azonnali intézkedésre van szükség, valamint a szabályok jelentős be nem tartása esetén. A kifizetések felfüggesztése azon kifizetési kérelmekre alkalmazandó, amelyeket az érintett programok esetében a felfüggesztésről szóló határozat időpontja után nyújtanak be.

A Bizottság kivételes gazdasági körülmények miatt vagy az érintett tagállam indokolással ellátott, az előző albekezdésben említett határozat vagy ajánlás elfogadásától számított 10 napon belül a Bizottságnak benyújtott kérelme nyomán az ugyanazon albekezdésben említett felfüggesztés törlését ajánlhatja a Tanácsnak.

(8)A kötelezettségvállalások felfüggesztésére vonatkozó bizottsági javaslatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács a Bizottság javaslatának benyújtását követő egy hónapon belül egy végrehajtási jogi aktus révén úgy dönt, hogy minősített többséggel elutasítja a javaslatot.

A kötelezettségvállalások felfüggesztése az érintett tagállam esetében az alapokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokra a felfüggesztésről szóló határozatot követő év január 1-jétől kezdődően alkalmazandó.

A Tanács egy végrehajtási jogi aktus révén a Bizottság kifizetések felfüggesztésével kapcsolatos, a (7) bekezdésben említett javaslatára határozatot fogad el.

(9)A kötelezettségvállalások vagy kifizetések felfüggesztése hatályának és szintjének arányosnak kell lennie, tiszteletben kell tartania a tagállamok egyenlő bánásmódhoz való jogát, és figyelembe kell vennie az érintett tagállam gazdasági és társadalmi helyzetét, különösen a munkanélküliség szintjét, az érintett tagállamban a szegénység vagy társadalmi kirekesztés uniós átlaghoz viszonyított arányát, valamint a felfüggesztés hatását az érintett tagállam gazdaságára. Külön tényezőként kell figyelembe venni a felfüggesztés hatását a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi feltételeket kezelő kritikus fontosságú programokra.

(10)A kötelezettségvállalások felfüggesztésének szintjére az alapok tekintetében a következő naptári évre vonatkozó kötelezettségvállalások legfeljebb 25 %-a vagy a nominális GDP 0,25 %-a vonatkozik, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb, a következő esetek bármelyikében:

a)amennyiben a (7) bekezdés a) pontjában említettek szerinti túlzotthiány-eljárás során első alkalommal fordul elő a szabályok be nem tartása;

b)amennyiben a (7) bekezdés a) pontjában említettek szerinti túlzottegyensúlyhiány-eljárás során korrekciós cselekvési tervhez kapcsolódóan első alkalommal fordul elő a szabályok be nem tartása;

c)amennyiben a (7) bekezdés c) pontjában említettek szerinti túlzottegyensúlyhiány-eljárás során az ajánlott korrekciós cselekvési intézkedéshez kapcsolódóan a szabályok be nem tartása fordul elő;

d)amennyiben a (7) bekezdés d) és e) pontjában említettek szerint első alkalommal fordul elő a szabályok be nem tartása.

Tartós meg nem felelés esetén a kötelezettségvállalások felfüggesztése meghaladhatja az első albekezdésben meghatározott maximális százalékokat.

(11)A Tanács az alábbi esetekben szünteti meg a kötelezettségvállalások felfüggesztését a Bizottság ajánlása alapján a (8) bekezdésben meghatározott eljárás szerint:

a)ha a túlzott hiány esetén követendő eljárást az 1467/97/EK tanácsi rendelet 43 9. cikkével összhangban felfüggesztik, vagy a Tanács az EUMSZ 126. cikk (12) bekezdésével összhangban úgy határozott, hogy hatályon kívül helyezi a túlzott hiány fennállásáról szóló határozatot;

b)ha a Tanács támogatta az 1176/2011/EU rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érintett tagállam által benyújtott korrekciós intézkedési tervet, vagy az említett rendelet 10. cikkének (5) bekezdésével összhangban felfüggesztik a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást, vagy a Tanács az említett rendelet 11. cikkével összhangban lezárta a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást;

c)ha a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a tagállam meghozta a megfelelő intézkedéseket a 332/2002/EK rendeletben foglaltak szerint;

d)ha a Bizottság megállapítja, hogy az érintett tagállam meghozta a megfelelő intézkedéseket a 472/2013/EU rendelet 7. cikkében említett kiigazítási program végrehajtása érdekében, illetve az EUMSZ 136. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozatban kért intézkedéseket.

A kötelezettségvállalások felfüggesztésének Tanács általi megszüntetését követően a Bizottság határozatot hoz a felfüggesztett kötelezettségvállalások újraelosztásáról az (EU, Euratom)[ […] (többéves pénzügyi keretről szóló rendelet)] tanácsi rendelet [8]. cikkével összhangban.

A felfüggesztett kötelezettségvállalások nem oszthatók fel újra 2027 után.

A költségvetésben újraelosztott összeg visszavonására vonatkozó határidő a 99. cikknek megfelelően attól az évtől kezdődik, amikor a felfüggesztett kötelezettségvállalás újraelosztásra került.

A Tanács – a Bizottság javaslatára – határozatot hoz a kifizetések felfüggesztésének megszüntetéséről, amennyiben teljesülnek az első albekezdésben foglalt alkalmazandó feltételek.

(12)A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet e cikk végrehajtásáról. Különösen akkor, amikor az (7) bekezdésben meghatározott feltételek egyike teljesül egy tagállam esetében, a Bizottság haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet, és részletesen tájékoztatja azokról az alapokról és programokról, amelyek kötelezettségvállalásai felfüggesztésre kerülhetnek.

Az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot strukturális párbeszéd folytatására e cikk alkalmazásáról, tekintettel az első albekezdésben említett információk megküldésére.

A Bizottság a kötelezettségvállalások felfüggesztésére vagy a felfüggesztés megszüntetésére vonatkozó javaslatot elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(13)Az (1)–(12) bekezdés nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4(c)(v)(ii)] cikke szerinti prioritásokra és programokra.

III. cím
Programozás

I. FEJEZET
Az alapspecifikus általános rendelkezések

16. cikk
Programok előkészítése és benyújtása

(1)Valamennyi tagállam elkészíti a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra szóló, az alapok végrehajtását célzó programokat.

(2)A tagállamok a partnerségi megállapodás benyújtását követően legfeljebb 3 hónappal benyújtják a programokat a Bizottság számára.

(3)A tagállamok az V. mellékletben foglalt, a programokra vonatkozó minta alapján előkészítik a programokat.

Az MMA, a BBA és a HAVE esetében a tagállamok a VI. V. mellékletben foglalt, a programokra vonatkozó minta alapján készítik elő a programokat.

17. cikk
A programok tartalma

(1)Az egyes programoknak meg kell határozniuk azt a stratégiát, amely alapján a program hozzájárul a szakpolitikai célkitűzésekhez és az eredmények kommunikációjához.

(2)A program prioritásokból áll. Minden egyes prioritás egy szakpolitikai célkitűzésnek vagy technikai segítségnyújtásnak felel meg. Egy szakpolitikai célkitűzéshez kapcsolódó prioritás egy vagy több egyedi célkitűzésből áll. Ugyanannak a szakpolitikai célkitűzésnek egynél több prioritás felelhet meg.

Az ETHA által támogatott programok esetében az egyes prioritások egynél több szakpolitikai célkitűzésnek felelhetnek meg. Az egyedi célkitűzések az ETHA-rendelet [III]. mellékletében foglaltak szerint támogatási területeknek felelnek meg.

Az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében egy program egyedi célkitűzésekből áll.

(3)Az egyes programok a következőket határozzák meg:

a)a fő kihívások összefoglalása, figyelembe véve a következőket:

i. gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek, az ETHA által támogatott programok kivételével;

ii.a piac nem megfelelő működése, beruházási igények és kiegészítő jelleg a támogatás más formáival;

iii.a releváns országspecifikus ajánlásokban és más releváns, a tagállamnak címzett uniós ajánlásokban azonosított kihívások;

iv.az adminisztratív kapacitásban és kormányzásban mutatkozó kihívások;

v.|a múltbeli tapasztalatokból levont tanulságok;

vi.|makroregionális stratégiák és tengeri medencéket érintő stratégiák, amennyiben a tagállamok ilyenekben részt vesznek;

vii.|az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében a releváns uniós vívmányok és cselekvési tervek végrehajtásában elért előrehaladás;

b)a kiválasztott szakpolitikai célkitűzések, megfelelő prioritások, egyedi célkitűzések és támogatási formák indoklása;

c)egyedi célkitűzések az egyes prioritások esetében, a technikai segítségnyújtás kivételével;

d)az egyes egyedi célkitűzések esetében:

i.a kapcsolódó fellépéstípusok, ideértve a stratégiai jelentőségű, tervezett műveletek jegyzékét, továbbá azok várt hozzájárulása az említett egyedi célkitűzésekhez, makroregionális stratégiákhoz és adott esetben tengeri medencéket érintő stratégiákhoz;

ii.teljesítménymutatók és eredménymutatók a megfelelő részcélokkal és célértékekkel;

iii.a fő célcsoportok;

iv.a célzott egyedi területek, ideértve az integrált területi beruházások tervezett alkalmazását, a közösségvezérelt helyi fejlesztést vagy más területi eszközöket;

v.|a legalább egy másik tagállamban működő kedvezményezettekkel megvalósuló interregionális és transznacionális fellépések;

vi.|a finanszírozási eszközök tervezett alkalmazása;

vii.|a beavatkozástípusok és a programozott források beavatkozástípuskénti vagy támogatási területenkénti indikatív bontása;

e)a technikai segítségnyújtás tervezett használata a 30–32. cikknek megfelelően és a releváns beavatkozástípusok;

f)a következőket tartalmazó pénzügyi terv:

i.az egyes alapok és az egyes régiókategóriák esetében a teljes programozási időszakra vonatkozó, valamint az éves lebontás szerinti teljes pénzügyi elosztást tartalmazó táblázat, ideértve bármely, a 21. cikk szerint átcsoportosított összeget;

ii.az egyes prioritások esetében az alapok és a régiókategóriák szerinti teljes pénzügyi elosztást, továbbá a nemzeti hozzájárulást tartalmazó táblázat, annak feltüntetésével, hogy e hozzájárulás állami vagy magánforrásból származik-e;

iii.az ETHA által támogatott programok esetében táblázat, amely a támogatási területek egyes típusai tekintetében meghatározza az alap nyújtotta támogatásból származó teljes pénzügyi elosztás összegét, valamint a nemzeti hozzájárulást,

iv.az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében táblázat, amely egyedi célkitűzésenként megadja fellépéstípus szerinti bontásban a teljes pénzügyi elosztás összegét, továbbá a nemzeti hozzájárulást, annak feltüntetésével, hogy e hozzájárulás állami vagy magánforrásból származik-e;

g)a 6. cikkben említett érintett partnereknek a program elkészítésébe történő bevonására tett intézkedések és e partnerek szerepe a program végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében;

h)a 11. cikkel, valamint a III. és a IV. melléklettel összhangban megállapított minden egyes előfeltétel esetében annak értékelése, hogy az előfeltétel a program benyújtásának időpontjában teljesül-e;

i)a programmal kapcsolatos kommunikációra és láthatóságra vonatkozó tervezett megközelítés célkitűzései, célközönsége, a kommunikációs csatornák, a közösségi médiában megjelenő tájékoztatás, tervezett költségvetés, valamint a nyomon követés és értékelés releváns mutatói;

j)az irányító hatóság, az ellenőrző hatóság és a szervezet, amely a Bizottság általi kifizetésben részesül.

E bekezdés c) és d) pontja nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4(c)(vii)]. cikkében foglalt egyedi célkitűzésre.

(4)A (3) bekezdés d) pontjától eltérve az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok egyes egyedi célkitűzései tekintetében a következőket kell megadni:

a)a kezdeti helyzet, kihívások és az alapból támogatott válaszlépések leírása;

b)az operatív célkitűzések feltüntetése;

c)a fellépések indikatív listája és azok várható hozzájárulása az egyedi és operatív célkitűzésekhez;

d)adott esetben az operatív támogatás, az egyedi fellépések, a szükséghelyzeti támogatás, valamint az MMA-rendelet [16 és 17]. cikke szerinti fellépések indokolása;

e)teljesítmény- és eredménymutatók a megfelelő részcélokkal és célértékekkel;

f)a programozott források indikatív lebontása beavatkozástípusonként.

(5)A beavatkozástípusok az I. mellékletben szereplő nómenkaltúrán alapulnak. Az MMA, a BAA és a HAVE által támogatott programok esetében a beavatkozástípusokat az alapspecifikus rendeletek határozzák meg.

(6)Az ERFA, az ESZF+ és a Kohéziós Alap 16. cikk szerint benyújtott programjai tekintetében a (3) bekezdés f) pontjának ii. alpontjában említett táblázat kizárólag a 2021–2025 közötti évekre vonatkozó összegeket tartalmazza.

(7)A Tagállam köteles a Bizottsággal közölni a (3) bekezdés (j) pontjában hivatkozott információk bármilyen változtatását programmódosítás megkövetelése nélkül.

18. cikk
Programok jóváhagyása

(1)A Bizottság megvizsgálja a programot és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, valamint azt, hogy összhangban áll-e a partnerségi megállapodással. Értékelése során a Bizottság mindenekelőtt figyelembe veszi a releváns országspecifikus ajánlásokat.

(2)A Bizottság a program tagállam általi benyújtását követő három hónapon belül észrevételeket tehet.

(3)A tagállam a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével felülvizsgálja a programot.

(4)A Bizottság a programnak a tagállam általi benyújtása időpontját követő legkésőbb hat hónappal végrehajtási jogi aktus révén határozatot hoz a partnerségi megállapodás jóváhagyásáról.

19. cikk
Programok módosítása

(1)A tagállam program módosítására irányuló, kellően indokolt kérelmet nyújthat be, csatolva a módosított programot, amely meghatározza a módosításnak a célkitűzések megvalósítására gyakorolt, várható hatását.

(2)A Bizottság megvizsgálja a módosítást és azt, hogy az megfelel-e e rendeletnek és az alapspecifikus rendeleteknek, ideértve a nemzeti szintű követelményeket, és a módosított program benyújtását követő három hónapon belül észrevételeket tehet.

(3)A tagállam a módosított programot a Bizottság által tett észrevételek figyelembevételével felülvizsgálja.

(4)A Bizottság a program módosítását a tagállam általi benyújtását követő legfeljebb hat hónapon belül jóváhagyja.

(5)A tagállam a programozási időszak alatt egy prioritás eredeti allokációjának legfeljebb 5 %-ának megfelelő összeget – a programköltségvetés legfeljebb 3 %-át – ugyanazon alap ugyanazon programjának egy másik prioritásába csoportosíthat át. Az ERFA és az ESZA+ által támogatott programok esetében az átcsoportosítás csak az ugyanazon régiókategóriákra vonatkozó allokációkat érinti.

Az ilyen átcsoportosítások nem érintik az előző éveket. Az átcsoportosítások nem tekintendők jelentősnek, és nem tesznek szükségessé a program módosítására vonatkozó bizottsági határozatot. Az átcsoportosításoknak ugyanakkor minden szabályozási követelménynek meg kell felelniük. A tagállam benyújtja a Bizottságnak a 17. cikk (3) bekezdése f) pontjának ii., iii. vagy iv. alpontja szerinti felülvizsgált táblázatot.

(6)A Bizottság jóváhagyása nem szükséges az olyan pusztán szövegezési vagy szerkesztési jellegű kiigazítások esetében, amelyek nem befolyásolják a program végrehajtását. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen kiigazításokról.

(7)Az ETHA által támogatott programok esetében a programoknak mutatók bevezetéséhez kapcsolódó módosításai nem teszik szükségessé a Bizottság jóváhagyását.

20. cikk
Közös támogatás az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból

(1)Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap közösen támogatást nyújthat „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés égisze alatt megvalósuló programok számára.

(2)Az ERFA és az ESZA+ egy másik alapból az érintett alap támogathatósági szabályai alapján elszámolható költségű művelet egy részét vagy egészét finanszírozhatja kiegészítő módon, az érintett alapok egyes prioritásara vonatkozó támogatás legfeljebb 10 %-a erejéig, feltéve, hogy az ilyen költségek szükségesek a művelet végrehajtásához.

21. cikk
A források átcsoportosítása

(1) A tagállamok egy programra bármely alapból nyújtott pénzügyi támogatás legfeljebb 5 %-a erejéig kérhetik az összegnek – megosztott irányítás alatt álló programok esetében – egy másik alaphoz, vagy – közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló programok esetében – bármely másik eszközhöz történő átcsoportosítását.

(2) Az átcsoportosított források végrehajtása azon alapra vagy azon eszközre vonatkozó szabályoknak megfelelően történik, amelybe a források átcsoportosításra kerültek, továbbá közvetlen vagy közvetett irányítású eszközhöz történő átcsoportosítás esetén az érintett tagállam javára valósul meg.

(3)Az (1) bekezdés szerinti kérelmek megállapítják az egyes években alap és régiókategória szerint átcsoportosításra kerülő teljes összeget, amennyiben releváns; e kérelmeket megfelelően alá kell támasztani, és a felülvizsgált programnak vagy programoknak kell kísérni azokat, amelyekből a források a 19. cikknek megfelelően kerülnek átcsoportosításra, feltüntetve, hogy mely más alapba vagy eszközbe csoportosítandók át az összegek.

(4) A Bizottság kifogást emelhet egy, a kapcsolódó programmódosításban foglalt, átcsoportosítás iránti kérelemmel szemben, ha ez aláásná az abban a programban foglalt célkitűzések teljesítését, amelyből a források átcsoportosítását kérelmezték.

(5) Csak jövőbeli naptári évekre vonatkozó források csoportosíthatók át.

II.FEJEZET
Területfejlesztés

22. cikk
Integrált területfejlesztés

A tagállam területi és helyi fejlesztési stratégiákon keresztül támogatja az integrált területfejlesztést az alábbi formák bármelyike révén:

a)integrált területi beruházások;

b)közösségvezérelt helyi fejlesztés;

c)egyéb, területi eszközt támogató, a tagállam által az ERFA céljára programozott beruházásokhoz tervezett kezdeményezések a 4. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett szakpolitikai célkitűzés keretében.

23. cikk
Területi stratégiák

(1)A 22. cikk a) vagy c) pontjának megfelelően végrehajtott területi stratégiák a következő elemeket tartalmazzák:

a)a stratégia hatálya alá tartozó földrajzi terület;

b)a fejlesztési igények és a terület lehetőségeinek elemzése;

c)integrált koncepció meghatározása a felismert fejlesztési igények és a lehetőségek megoldására;

d)a partnerek részvételének meghatározása a 6. cikk szerint a stratégia előkészítésében és végrehajtásában.

Ezek tartalmazhatják a támogatandó műveletek listáját is.

(2)A területi stratégiákat az érintett városi, helyi vagy egyéb területi hatóságok és szervezetek felelőssége alatt kell kidolgozni.

(3)Amennyiben a támogatandó műveletek listája nem szerepel a területi stratégiában, az érintett városi, helyi vagy egyéb területi hatóságok vagy szervezetek kötelesek kiválasztani a műveleteket, vagy részt venni a kiválasztásukban.

A kiválasztott műveleteknek összhangban kell lenniük a területi stratégiával.

(4)Amennyiben a városi, helyi vagy egyéb területi hatóság vagy szervezet a műveletek kiválasztásán kívül olyan feladatokat végez el, amelyek az irányító hatóság feladatkörébe tartoznak, az irányító hatóság az érintett hatóságot közreműködő szervezetként azonosítja.

(5)Támogatás nyújtható a területi stratégiák előkészítésére és tervezésére.

24. cikk
Integrált területi beruházás

(1)Amennyiben egy, a 23. cikk szerint végrehajtott stratégia olyan beruházást érint, amely egy vagy több alapból, egynél több programból vagy ugyanazon program egynél több prioritása keretében részesül támogatásban, a fellépések integrált területi beruházásként hajthatók végre.

(2)Az irányító hatóságok biztosítja, hogy a program vagy programok elektronikus rendszere lehetővé tegye az ITB-hez hozzájáruló műveletek, kimenetek és eredmények azonosítását.

25. cikk
Közösségvezérelt helyi fejlesztés

(1)Az ERFA, az ESZA+ és az ETHA támogatást nyújthat közösségvezérelt helyi fejlesztésnek.

(2)A tagállam biztosítja, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztés:

a)szubregionális területekre összpontosítson;

b)azt olyan társadalmi-gazdasági köz- és magánérdekek képviselőiből álló helyi akciócsoportok irányítsák, amelyekben nem egyetlen érdekcsoport ellenőrzi a döntéshozatalt;

c)végrehajtására a 26. cikk szerinti integrált stratégiákon keresztül kerüljön sor.

d)támogassa a hálózatépítési, innovatív funkciókat a helyi környezetben, illetve adott esetben a más területi szereplőkkel kialakított együttműködést.

(3)Amennyiben a (2) bekezdés c) pontjában említett stratégiák vonatkozásában több alapból is rendelkezésre áll támogatás, az érintett irányító hatóságok e stratégiák vonatkozásában közös pályázati felhívást szerveznek, és az érintett összes alap vonatkozásában közös bizottságot hoznak létre az említett stratégiák végrehajtásának nyomon követésére. Az érintett irányító hatóságok kiválaszthatják az egyik érintett alapot a 28. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett minden, az említett stratégiákhoz kapcsolódó előkészítési, irányítási és szervezéssel kapcsolatos költség támogatására.

(4)Amennyiben az adott stratégia végrehajtása egynél több alapból kap támogatást, az érintett irányító hatóságok az alapok közül az egyiket vezető alapként választhatják.

(5)A vezető alap szabályai erre a stratégiára vonatkoznak. A többi alap hatóságai az illetékes, vezető alapra vonatkozó hatóság döntéseire és irányítási ellenőrzéseire támaszkodnak.

(6)A vezető alap hatóságai kötelesek a többi alap hatóságai számára az alapspecifikus rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően a kifizetések nyomon követéséhez és teljesítéséhez szükséges információkat megadni.

26. cikk
Közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák

(1)Az illetékes irányító hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a 25. cikk (2) bekezdésének c) pontjában hivatkozott egyes stratégiák megállapítsák a következő elemeket:

a)a stratégia által lefedett földrajzi terület és népesség;

b)a stratégia kidolgozásába történő közösségi bevonás folyamata;

c)a fejlesztési igények és a terület lehetőségeinek elemzése;

d)az adott stratégia célkitűzései, beleértve az eredmények mérhető célértékeit és a tervezett kapcsolódó intézkedéseket;

e)az irányítási, nyomonkövetési és értékelési intézkedések, amelyek bizonyítják a helyi akciócsoport képességét az adott stratégia végrehajtására;

f)pénzügyi terv, amely tartalmazza az egyes alapokból és az érintett programból származó tervezett forráselosztást.

(2)Az érintett irányító hatóságoknak meg kell állapítaniuk a stratégiák kiválasztásához használt kritériumokat, bizottságot kell felállítaniuk a kiválasztás elvégzésére, és jóvá kell hagyniuk az adott bizottság által kiválasztott stratégiákat.

(3)Az érintett irányító hatóságoknak le kell bonyolítaniuk a stratégiák kiválasztásának első fordulóját, és biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott helyi akciócsoportok az adott program jóváhagyásának napjától számított 12 hónapon belül, illetve az egynél több alapból támogatott stratégiák esetében az utolsó érintett program jóváhagyásának napjától számított 12 hónapon belül teljesíteni tudják a 27. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladataikat.

(4)A stratégiát jóváhagyó határozatnak meg kell állapítania az egyes érintett alapokra és programokra jutó összegeket, és meg kell határoznia a program vagy programok keretében elvégzendő irányítási és kontrollfeladatokért viselt felelősséget.

27. cikk
Helyi akciócsoportok

(1)A helyi akciócsoportok megtervezik és végrehajtják a 25. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett stratégiákat.

(2)Az irányító hatóságok biztosítják, hogy a helyi akciócsoportok vagy kiválasszanak a csoporton belül egy partnert, aki az igazgatási és pénzügyi kérdésekben a vezető partner lesz, vagy pedig egy közös jogi szervezetet létrehozva összeálljanak.

(3)A helyi akciócsoportok kizárólagos jelleggel elvégzik az összes alábbi feladatot:

a)a helyi szereplők műveletek fejlesztésére és végrehajtására vonatkozó kapacitásának kiépítése;

b)megkülönböztetésmentes és átlátható kiválasztási eljárás és kritériumok megállapítása, amely kizárja az összeférhetetlenségeket, és biztosítja, hogy egyetlen érdekcsoport se irányíthassa a kiválasztási döntéseket;

c)pályázati felhívások előkészítése és közzététele;

d)műveletek kiválasztása és a támogatás összegének rögzítése, továbbá a jóváhagyás előtt a javaslatok benyújtása a felelős szervezethez a támogathatóság végső ellenőrzése céljából;

e)a stratégia célkitűzéseinek elérése terén tett előrelépés nyomon követése;

f)a stratégia végrehajtásának értékelése.

(4)Amennyiben helyi akciócsoportok a (3) bekezdésen kívüli olyan feladatokat látnak el, amelyek az irányító hatóság vagy a kifizető ügynökség felelősségi körébe tartoznak, úgy ezeket a helyi akciócsoportokat az alapspecifikus szabályoknak megfelelően az irányító hatóságnak közreműködő szervezetként kell kijelölnie.

(5)A helyi akciócsoport lehet kedvezményezett, és a stratégiának megfelelően végrehajthat műveleteket.

28. cikk
A közösségvezérelt helyi fejlesztés alapokból történő támogatása

(1)A tagállamnak biztosítania kell, hogy az alapokból a közösségvezérelt helyi fejlesztésre nyújtott támogatás lefedje a következőket:

a)a stratégiák tervezését és jövőbeni végrehajtását támogató kapacitásépítés és előkészítő intézkedések;

b)a műveletek végrehajtása, beleértve a helyi fejlesztési stratégia alapján kiválasztott együttműködési tevékenységeket és azok előkészítését;

c)a stratégia irányítása, nyomon követése és értékelése, illetve szervezése.

(2)Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatásnak elszámolhatónak kell lennie attól függetlenül, hogy a stratégia ezt követően kiválasztásra kerül-e finanszírozásra.

Az (1) bekezdés c) pontjában említett támogatás nem haladhatja meg a stratégiára fordított, közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összegének 25 %-át.

III. FEJEZET
Technikai segítségnyújtás

29. cikk
Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

(1)A Bizottság kezdeményezésére az alapok támogathatnak a jelen rendelet végrehajtásához szükséges mindenféle előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési, értékelési, kommunikációs – ideértve az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt –, láthatósági, továbbá adminisztratív és technikai segítségnyújtási intézkedést, adott esetben harmadik országokkal együtt.

(2)Ezek az intézkedések jövőbeni és előző programozási időszakokra is kiterjedhetnek.

(3)Amikor az alapokból teljesítendő hozzájárulást terveznek, a Bizottság a költségvetési rendelet [110.] cikkével összhangban készíti el a terveit.

(4)Az e cikkben említett intézkedések céljuktól függően működési vagy igazgatási kiadásként finanszírozhatók.

30. cikk
Technikai segítségnyújtás a tagállamok részéről

(1)Valamely tagállam kezdeményezésére az alapok támogathatnak olyan, akár előző vagy jövőbeni programozási időszakra kiterjedő intézkedéseket, amelyek az adott alapok hatékony adminisztrációjához és felhasználásához szükségesek.

(2)Minden alapból támogatható olyan technikai segítségnyújtási intézkedés, amely bármely másik alapból támogatható.

(3)Az egyes programokon belül a technikai segítségnyújtás egyetlen alaphoz kapcsolódó prioritás formáját ölti.

31. cikk
A tagállamok által nyújtott technikai segítség átalányfinanszírozása

(1)Az egyes programokhoz biztosított technikai segítségnyújtás visszatérítése átalányalapon történik, a (2) bekezdésben meghatározott százalékos arányoknak az egyes kifizetési kérelmekben – az adott esetnek megfelelően – a 85. cikk (3) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján feltüntetett elszámolható kiadásokra történő alkalmazásával.

(2)Az alapokból technikai segítségnyújtás céljából visszatérített százalékok az alábbiak:

a)a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés alapján nyújtott ERFA-támogatás és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetében: 2,5 %;

b)az ESZA+-ból nyújtott támogatás esetében: 4 %, az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja szerinti program esetében: 5 %;

c)az ETHA-ból nyújtott támogatás esetében: 6 %;

d)az MMA-ból, a BBA-ból vagy a HAVE-ből nyújtott támogatás esetében: 6 %.

(3)Az Interreg programokhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásra vonatkozó egyedi szabályokat az ETE-rendelet állapítja meg.

32. cikk
A tagállamok által nyújtott technikai segítség költségeitől független finanszírozás

A 31. cikkben foglaltakon kívül a tagállam javasolhatja, hogy további technikai segítségnyújtási intézkedéseket vállal, hogy megerősítse a tagállam hatóságainak, kedvezményezettjeinek és érintett partnereinek az alapok hatékony adminisztrációjához és felhasználásához szükséges kapacitását.

Az ilyen intézkedések támogatását a költségfüggetlen finanszírozás révén kell végrehajtani, a 89. cikk szerint.

IV. cím
Nyomon követés, értékelés, kommunikáció és láthatóság

I. FEJEZET
Nyomon követés

33. cikk
Monitoringbizottság

(1)A tagállam három hónapon belül azt követően, hogy értesítést kap a programot jóváhagyó határozatról, bizottságot hoz létre a program végrehajtásának nyomon követésére (a továbbiakban: monitoringbizottság).

A tagállamnak lehetősége van arra, hogy egyetlen monitoringbizottságot hozzon létre több programra vonatkozóan.

(2)Minden monitoringbizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(3)A monitoringbizottság évente legalább egyszer ülésezik, és áttekinti mindazokat a problémákat, amelyek befolyásolják a program célkitűzések megvalósítása felé történő előrehaladását.

(4)A tagállam a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi a monitoringbizottság eljárási szabályzatát és a monitoringbizottsággal megosztott összes adatot és információt.

(5)Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4. cikke c) pontjának vi. alpontja] szerinti programokra és a kapcsolódó technikai segítségnyújtásra.

34. cikk
A monitoringbizottság összetétele

(1)A tagállam határoz a monitoringbizottság összetételéről, és biztosítja az érintett tagállami hatóságok, a közreműködő szervezetek és a 6. cikkben említett partnerek képviselőinek kiegyensúlyozott képviseletét.

A monitoringbizottság minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

A tagállam a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi a monitoringbizottság tagjainak jegyzékét.

(2)A Bizottság képviselői tanácsadói minőségben részt vesznek a monitoringbizottság munkájában.

35. cikk
A monitoringbizottság szerepe

(1)A monitoringbizottság megvizsgálja a következőket:

a)előrehaladás a program végrehajtásában, illetve a részcélok és célértékek elérése terén;

b)a program teljesítményét befolyásoló esetleges problémák és az azok megoldása érdekében megtett intézkedések;

c)a program hozzájárulása a megfelelő országspecifikus ajánlásokban meghatározott kihívások megoldásához;

d)az 52. cikk (3) bekezdésében felsorolt előzetes értékelés és az 53. cikk (2) bekezdésében említett stratégiai dokumentum elemei;

e)az értékelések elvégzésében elért előrehaladás, az értékelések szintézise és a megállapítások esetleges nyomon követése;

f)a kommunikációs és láthatósági intézkedések végrehajtása;

g)adott esetben a stratégiai fontosságú műveletek végrehajtása terén elért előrehaladás;

h)az előfeltételek teljesítése és ezek követése mindvégig a programozási időszak alatt;

i)adott esetben a közintézmények és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásépítése terén elért előrehaladás.

(2)A monitoringbizottság jóváhagyja a következőket:

a)a műveletek kiválasztására használt módszertan és kritériumok, ideértve ezek változtatásait, a Bizottsággal a 67. cikk (2) bekezdése szerint folytatott konzultáció után, a 27. cikk (3) bekezdése b), c) és d) pontjának sérelme nélkül;

b)az ETHA, az AMF, a BBA és a HAVE alapokból támogatott programokra vonatkozó éves teljesítményjelentés, valamint az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programokra vonatkozó végső teljesítményjelentés;

c)az értékelési terv és annak esetleges módosítása;

d)az irányító hatóság ajánlása program módosítására vonatkozóan, ideértve a 19. cikk (5) bekezdése és a 21. cikk szerinti átcsoportosításokat is.

36. cikk
Éves teljesítmény-felülvizsgálat

(1)Éves felülvizsgálati ülést kell szervezni a Bizottság és az egyes tagállamok között az egyes programok teljesítményének vizsgálatára.

Az éves felülvizsgálati ülés elnöki tisztségét a Bizottság tölti be, vagy amennyiben a tagállam ezt kéri, az elnöki tisztséget a tagállam és a Bizottság közösen is betöltheti.

(2)Az MMA, a BBA és a HAVE alapokból támogatott programok esetében a felülvizsgálati ülést legalább kétszer kell megszervezni a programozási időszak alatt.

(3)Az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programok esetében a tagállamnak az éves felülvizsgálati ülés előtt legalább egy hónappal a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania a 35. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemekre vonatkozó információkat.

az ESZA+ rendelet [4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja] szerinti programok esetében a rendelkezésre bocsátandó információk a 35. cikk (1) bekezdésének a), b), e), f) és h) pontjára korlátozódnak.

(4)Az éves felülvizsgálati ülés kimenetelét kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(5)A tagállamnak nyomon kell követnie a Bizottság által felvetett problémákat, és három hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot a megtett intézkedésekről.

(6)Az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE alapokból támogatott programok esetében a tagállamnak éves teljesítményjelentést kell benyújtania az alapspecifikus rendeleteknek megfelelően.

37. cikk
Adatok továbbítása

(1)Az irányító hatóság minden évben január 31-ig, március 31-ig, május 31-ig, július 31-ig, szeptember 30-ig és november 30-ig elektronikus úton továbbítja az egyes programokra vonatkozó összesített adatokat a Bizottságnak a VII. mellékletben meghatározott minta szerint.

Az első adattovábbítás 2022. január 31-ig esedékes, az utolsó 2030. január 31-ig.

Az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja szerinti programok esetében az adatokat évente november 30-ig kell továbbítani.

(2)Az adatokat az egyes prioritások esetében egyedi célkitűzésenként és régiókategóriánként kell lebontani, és a következőkre kell vonatkozniuk:

a)a kiválasztott műveletek száma, azok teljes elszámolható költsége, az alapokból nyújtott hozzájárulás és a kedvezményezettek által az irányító hatóság felé bejelentett összes elszámolható kiadás, mindezek beavatkozástípusonkénti bontásban;

b)a teljesítmény- és eredménymutatók értékei a kiválasztott műveletek esetében, valamint a műveletek által elért értékek.

(3)Finanszírozási eszközök esetében a következőkről is kell adatokat szolgáltatni:

a)elszámolható kiadás pénzügyi terméktípusonként;

b)elszámolható kiadásként bejelentett irányítási költségek és díjak összege;

c)az alapokon kívül mobilizált magán- és közforrásból származó erőforrások összege pénzügyi terméktípusonként;

d)az alapokból finanszírozási eszközökhöz nyújtott támogatás 54. cikkben említett kamata és más nyeresége, illetve az alapokból nyújtott támogatásnak tulajdonítható, az 56. cikkben említett visszafizetett források.

(4)Az e cikknek megfelelően benyújtott adatoknak megbízhatóaknak kell lenniük, és a benyújtás hónapját megelőző hónap végi állapotot kell tükrözniük.

(5)Az irányító hatóság a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi a Bizottságnak továbbított valamennyi adatot.

(6)Az ETHA-ból támogatott programok esetében a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a 109. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás szerint az e cikk végrehajtásához használandó formanyomtatvány meghatározása érdekében.

38. cikk
Végső teljesítményjelentés

(1)Az ERFA-ból, az ESZA+-ból és a Kohéziós Alapból támogatott programok esetében az egyes irányító hatóságok 2031. február 15-ig benyújtják a program végső teljesítményjelentését a Bizottság részére.

(2)A végső teljesítményjelentés a 35. cikk (1) bekezdése d) pontjában megadott információk kivételével a 35. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemek alapján értékeli a program-célkitűzések teljesítését.

(3)A Bizottság megvizsgálja a végső teljesítményjelentést, és annak beérkezése napjától számított öt hónapon belül közli az irányító hatósággal az esetleges észrevételeit. Amennyiben sor került ilyen észrevételek tételére, az irányító hatóság az említett észrevételekkel kapcsolatos valamennyi szükséges információt rendelkezésre bocsátja, és adott esetben három hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a végrehajtott intézkedésekről. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a jelentés elfogadásáról.

(4)Az irányító hatóság a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi a végső teljesítményjelentést.

(5)A Bizottság e cikk egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza a végső teljesítményjelentés formanyomtatványát. Az említett végrehajtási jogi aktust a 108. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

II. FEJEZET
Értékelés

39. cikk
A tagállam által végzett értékelések

(1)Az irányító hatóság értékeléseket végez a program kapcsán. Az egyes értékelések felmérik a program hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét azzal a céllal, hogy javítsák a programok tervezésének és végrehajtásának minőségét.

(2) Az irányító hatóság emellett 2029. június 30-ig értékelést végez minden egyes programra vonatkozóan, hogy felmérje azok hatását.

(3)Az irányító hatóság feladatkörükben független szakértőkre bízza az értékeléseket.

(4)Az irányító hatóság vagy a tagállam biztosítja az értékelésekhez szükséges adatok előállításához és gyűjtéséhez szükséges eljárások meglétét.

(5)Az irányító hatóság vagy a tagállam értékelési tervet készít. Ez az értékelési terv egynél több programot is lefedhet. Az MMA, a BBA és a HAVE esetében ennek a tervnek tartalmaznia kell egy félidős értékelést, amelyet 2024. március 31-ig kell végrehajtani.

(6)Az irányító hatóság a program jóváhagyása után egy éven belül benyújtja az értékelési tervet a monitoringbizottság részére.

(7)Az irányító hatóság a 44. cikk (1) bekezdésében említett weboldalon közzéteszi az összes értékelést.

40. cikk
A Bizottság által végzett értékelés

(1)A Bizottság 2024 végéig félidős értékelést végez, hogy megvizsgálja az egyes alapok hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét. A Bizottság a költségvetési rendelet [128.] cikke szerint felhasználhatja a már elérhető összes releváns információt.

(2)A Bizottság 2031. december 31-ig visszamenőleges értékelést végez, hogy megvizsgálja az egyes alapok hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét.

III. FEJEZET
Láthatóság, átláthatóság és kommunikáció

I. szakasz
Az alapokból nyújtott támogatás láthatósága

41. cikk
Láthatóság

Valamennyi tagállam biztosítja:

a)a támogatás láthatóságát az alapokból támogatott műveletekkel kapcsolatos valamennyi tevékenység kapcsán, különös figyelemmel a stratégiai fontosságú műveletekre;

b)az alapok szerepének és eredményeinek az uniós polgárokkal való megismertetését egy egységes webportálon keresztül, amely hozzáférést biztosít az adott tagállamot érintő valamennyi programhoz.

42. cikk
Az Unió emblémája

A láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységek során a tagállamoknak és irányító hatóságoknak a VIII. mellékletnek megfelelően használniuk kell az Európai Unió emblémáját.

43. cikk
Kommunikációs tisztviselők és hálózatok

(1)Minden tagállamnak kommunikációs koordinátort kell kineveznie a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekre az alapokból nyújtott támogatásokkal kapcsolatban, beleértve az „európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) keretébe tartozó azon programokat, amelyeknél az adott tagállam irányító hatóságot működtet. A kommunikációs koordinátor végzi a kommunikációs és láthatósági intézkedések programokon átívelő koordinálását.

A kommunikációs koordinátor az alábbi szervezeteket vonja be a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekbe:

a)az Európai Bizottság tagállami képviseletei és az Európai Parlament tagállamokban működő kapcsolattartó irodái; Europe Direct Tájékoztató Központok és más hálózatok; oktatási és kutatási intézmények;

b)más érintett partnerek és szervezetek.

(2)Minden irányító hatóság kommunikációs tisztviselőt jelöl ki az egyes programokhoz (programkommunikációs tisztviselő).

(3)A Bizottság kommunikációs koordinátorokból, programkommunikációs tisztviselőkből és bizottsági képviselőkből álló hálózatot működtet a láthatósági, átláthatósági és kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatos információcsere céljából.

II. szakasz
Az alapok végrehajtásának átláthatósága és a programokra vonatkozó kommunikáció

44. cikk
Az irányító hatóság feladatai

(1)Az irányító hatóság biztosítja, hogy a program jóváhagyásától számított hat hónapon belül rendelkezésre álljon egy weboldal, ahol elérhetők a felelősségi körébe tartozó programokra vonatkozó, a program célkitűzéseit, tevékenységeit, elérhető finanszírozási lehetőségeit és eredményeit lefedő információk.

(2)Az irányító hatóság legkésőbb egy hónappal egy pályázati felhívás megnyitása előtt közzéteszi az (1) bekezdésben említett weboldalon a tervezett és a közzétett pályázati felhívások rövid összefoglalóját, mely tartalmazza a következő adatokat:

a)a pályázati felhívás által lefedett földrajzi terület;

b)az érintett szakpolitikai célkitűzés vagy egyedi célkitűzés;

c)a támogatható pályázók típusa;

d)a felhívás teljes támogatási összege;

e)a felhívás kezdési és befejezési időpontja.

(3)Az irányító hatóság az alapokból nyújtandó támogatásra kiválasztott műveletekről készült listát közzéteszi a weboldalon az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, és legalább háromhavonta frissíti azt. Minden művelet egyedi kódot kap. A lista a következő adatokat tartalmazza:

a)jogi személyek esetében a kedvezményezett neve;

b)keresztnév és vezetéknév, ha a kedvezményezett természetes személy;

c)halászhajóhoz kapcsolódó ETHA-műveletek esetében az (EU) 2017/218 bizottsági végrehajtási rendeletben 44 említett uniós halászflotta-nyilvántartásbeli azonosító szám;

d)a művelet elnevezése;

e)a művelet célja és eredményei;

f)a művelet kezdőnapja;

g)a művelet befejezésének várható vagy tényleges dátuma;

h)a művelet teljes költsége;

i)az érintett alap;

j)az érintett egyedi célkitűzés;

k)uniós társfinanszírozási arány,

l)helymegjelölés vagy geolokációs adatok az érintett műveletre és országra vonatkozóan;

m)mobil műveletek vagy több helyszínt érintő műveletek esetében a kedvezményezett helye, amennyiben a kedvezményezett jogi személy; vagy NUTS 2 szintű régió, amennyiben a kedvezményezett természetes személy;

n)a műveletre vonatkozó beavatkozástípus a 67. cikk (3) bekezdésének g) pontja szerint.

Az első albekezdés b), c) és k) pontjában említett adatok esetében az adatokat el kell távolítani két évvel azután, hogy azokat először nyilvánosságra hozták a weboldalon.

Az ETHA-ból támogatott programok esetében az első albekezdés b) és c) pontjában említett adatok csak akkor tehetők közzé, ha a közzététel összhangban áll a személyes adatok védelmére vonatkozó nemzeti jogszabályokkal.

(4)A (2) és a (3) bekezdésben említett adatokat a 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 45 5. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nyílt, géppel olvasható formátumokban kell közzétenni a weboldalon, hogy lehetséges legyen az adatok sorba rendezése, keresése, kivonatolása, összehasonlítása és újrafelhasználása.

(5)Az irányító hatóság az e cikk szerinti közzététel előtt tájékoztatja a kedvezményezetteket arról, hogy az adatok közzé lesznek téve.

(6)Az irányító hatóság biztosítja, hogy kérésre – a kedvezményezettek szintjén is – minden kommunikációs és láthatósági anyagot rendelkezésre bocsássanak az uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek számára, és hogy a VIII. mellékletnek megfelelően az Unió jogdíjmentes, nem kizárólagos és visszavonhatatlan engedélyt kapjon az ilyen anyagok használatára és az azokhoz kapcsolódó, korábban meglévő jogok gyakorlására.

45. cikk
A kedvezményezettek feladatai

(1)A kedvezményezettek és a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek kötelesek elismerni az alapokból kapott támogatást, beleértve az 56. cikkek szerint újrahasznált erőforrásokat is, a következők útján:

a)a kedvezményezett szakmai honlapján vagy közösségi médiabeli oldalán, amennyiben vannak ilyenek, a támogatás mértékével arányos rövid leírás közlése a műveletről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket, és kiemelve az Uniótól kapott pénzügyi támogatást;

b)az alapokból fizetett támogatást kiemelő, jól látható nyilatkozat szerepeltetése a művelet végrehajtására vonatkozó, a nyilvánosság vagy a résztvevők tájékoztatására használt dokumentumokon és kommunikációs anyagokon;

c)táblák vagy hirdetőtáblák nyilvános kihelyezése, amint megkezdődik a fizikai beruházást vagy berendezések beszerzését érintő műveletek végrehajtása, a következők esetében:

i.az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból támogatott műveletek, amelyek összköltsége meghaladja az 500 000 EUR összeget;

ii.az ESZA+-ból, az ETHA-ból, a BBA-ból, az MMA-ból vagy a HAVE-ből támogatott műveletek, amelyek összköltsége meghaladja a 100 000 EUR összeget;

d)a c) pont hatálya alá nem tartozó műveletek esetében legalább egy darab, legalább A3 méretű olyan nyomtatott plakát vagy elektronikus kijelző nyilvános kihelyezése, amely a műveletre vonatkozó információkat tartalmaz, és kiemeli az alapokból kapott támogatást;

e)stratégiai fontosságú műveletek és 10 000 000 EUR-t meghaladó összköltségű műveletek esetében kommunikációs esemény szervezése, és a Bizottság és a felelős irányító hatóság kellő időben való bevonása.

Ez a követelmény nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontjában meghatározott egyedi célkitűzés keretében támogatott műveletekre.

(2)Kisprojekt-alapok esetében a kedvezményezettnek biztosítania kell, hogy a végső címzettek megfeleljenek az (1) bekezdésben megállapított követelményeknek.

Finanszírozási eszközök esetében a kedvezményezettnek biztosítania kell, hogy a végső címzettek megfeleljenek az (1) bekezdés c) pontjában megállapított követelményeknek.

(3)Ha a kedvezményezett nem tesz eleget a 42. cikk szerinti vagy e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségeinek, akkor a tagállam az alapokból az érintett művelethez nyújtott támogatás legfeljebb 5 %-ának visszavonása útján pénzügyi korrekciót alkalmaz.

V. cím
Az alapokból nyújtott pénzügyi támogatás

I. FEJEZET
Az uniós hozzájárulás formái

46. cikk
Az Unió programokhoz nyújtott hozzájárulásának formái

Az uniós hozzájárulások valamely következő formát ölthetik:

a)az érintett műveletek a 89. cikk szerinti, költségfüggetlen finanszírozása, amely a következők valamelyikén alapul:

i.feltételek teljesítése;

ii.eredmények elérése;

b)a kedvezményezetteknél vagy a PPP-műveletek magánszférabeli partnerénél ténylegesen felmerülő és a műveletek végrehajtása során kifizetett elszámolható költségek;

c)a 88. cikk szerinti egységköltségek, amelyek az elszámolható költségek valamennyi kategóriájára kiterjednek vagy olyan konkrét kategóriáira terjednek ki, amelyeket előzetesen meghatároztak, megadva az egységenként számítandó összeget;

d)a 88. cikk szerinti egyösszegű átalányok, amelyek átfogó jelleggel fedezik az elszámolható költségek valamennyi kategóriáját vagy bizonyos konkrét, előzetesen egyértelműen meghatározott kategóriáit;

e)a 88. cikk szerinti átalányfinanszírozás, amely az elszámolható költségek bizonyos előzetesen egyértelműen meghatározott konkrét kategóriáit fedezi, azok értékére százalékos arányt alkalmazva;

f)az a)–e) pontokban említett finanszírozási formák ötvözése.

II. FEJEZET
A tagállamok által nyújtott támogatás formái

47. cikk
Támogatási formák

A tagállamok az alapokból fizetett hozzájárulást arra használják fel, hogy a kedvezményezetteknek vissza nem térítendő támogatások, finanszírozási eszközök vagy díjak vagy ezek kombinációjának formájában támogatást nyújtsanak.

I. szakasz
A vissza nem térítendő támogatások formái

48. cikk
A vissza nem térítendő támogatások formái

(1)A tagállam által a kedvezményezettnek nyújtott vissza nem térítendő támogatás a következő formákban történhet:

a)a kedvezményezettnél vagy a PPP-műveletek magánszférabeli partnerénél ténylegesen felmerülő és a műveletek végrehajtása során kifizetett elszámolható költségek, beleértve a természetbeni hozzájárulást és az értékcsökkenést is;

b)egységköltségek;

c)egyösszegű átalányok;

d)átalányfinanszírozás;

e)az a)–d) pontokban említett formák kombinációja, ha az egyes formák különböző költségkategóriákat fednek le, vagy ha egy műveleten belül különféle projekteket vagy a művelet megvalósításának egymást követő fázisait fedik le.

Amennyiben egy művelet összköltsége nem haladja meg a 200 000 EUR összeget, az ERFA-ból, az ESZA+-ból, az MMA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből a kedvezményezett részére nyújtott hozzájárulás egységköltségek, egyösszegű átalányok vagy átalányfinanszírozás formáját öltheti, kivéve azokat a műveleteket, amelyek esetében a támogatás állami támogatásnak minősül. Amennyiben átalányfinanszírozásra kerül sor, csak az azokba a kategóriákba tartozó költségek téríthetők meg az első albekezdés a) pontjával összhangban, amelyekre az átalányfinanszírozást alkalmazzák.

Emellett a résztvevőknek fizetett juttatások és illetmények az első albekezdés a) pontja szerint téríthetők meg.

(2)Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjaiban említett vissza nem térítendő támogatási formák esetében az összegek meghatározása a következő módok egyikén történik:

a)igazságos, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel, amely a következőkön alapul:

i. statisztikai adatok, más objektív információk vagy szakértői megítélés;

ii. az egyes kedvezményezettek ellenőrzött múltbeli adatai;

iii. az egyes kedvezményezettek szokásos számviteli gyakorlatának alkalmazása;

b)eseti alapon megállapított és a műveletet kiválasztó szervezet által előre elfogadott költségvetési tervezetek, amennyiben a művelet összköltsége nem haladja meg a 200 000 EUR összeget;

c)az uniós szakpolitikákban hasonló típusú művelet esetében alkalmazott egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékban meghatározott átalányok alkalmazására vonatkozó szabályoknak megfelelően;

d)a teljes egészében a tagállam által finanszírozott vissza nem térítendő támogatási rendszerekben hasonló típusú művelet esetében alkalmazott egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékban meghatározott átalányok alkalmazására vonatkozó szabályoknak megfelelően;

e)e rendeletben vagy az alapspecifikus rendeletekben megállapított, százalékban meghatározott átalányok és egyedi módszerek.

49. cikk
Átalányfinanszírozás a vissza nem térítendő támogatások közvetett költségei esetében

Amennyiben százalékban meghatározott átalány használatos valamely művelet közvetett költségeinek fedezésére, az az alábbi módszerek valamelyikén alapul:

(a)az elszámolható közvetlen költségek 7 %-áig terjedő átalány – ebben az esetben a tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására;

(b)az elszámolható közvetlen személyzeti költségek 15 %-áig terjedő átalány – ebben az esetben a tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására;

(c)az elszámolható közvetlen költségek 25 %-áig terjedő átalány, amennyiben a százalékos érték kiszámítása a 48. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint történik.

Emellett ha egy tagállam az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke(5) bekezdése a) pontjának megfelelően kiszámított egy átalányt, az felhasználható hasonló művelethez a c) pont alkalmazásában.

50. cikk
Vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos közvetlen személyzeti költségek

(1)Egy adott művelet közvetlen személyzeti költségei a művelet közvetlen személyzeti költségeitől eltérő közvetlen költségek 20 %-áig terjedő százalékos átalányként számíthatók ki, anélkül, hogy a tagállamnak számításokat kellene végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására, feltéve hogy a művelet közvetlen költségei nem foglalnak magukban olyan építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseket vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseket, amelyek értéke meghaladja a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv  46 4. cikkében vagy a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 47 15. cikkében előírt értékhatárokat.

Az MMA, a BBA és a HAVE esetében a közbeszerzés tárgyát képező költségek és a művelet közvetlen személyzeti költségei nem képezik az átalány kiszámításának alapját.

(2)A közvetlen személyzeti költségek meghatározása céljából az alábbi módszerek valamelyikével órabért lehet számítani:

a)a legfrissebben dokumentált éves bruttó foglalkoztatási költségek osztva 1720 órával a teljes munkaidőben dolgozók esetében, illetve az 1720 óra megfelelő hányadával részmunkaidőben dolgozók esetében;

b)a legfrissebben dokumentált, havi bruttó foglalkoztatási költségek osztva az érintett személynek a foglalkoztatási szerződésben hivatkozott vonatkozó nemzeti jogszabály szerinti havi munkaidejével.

(3)A (2) bekezdéssel összhangban kiszámított órabér alkalmazásakor a személyenként egy adott évre vagy hónapra bejelentett teljes óraszám nem haladhatja meg az említett órabér számításához felhasznált óraszámot.

(4)Ha az éves bruttó foglalkoztatási költségek nem állnak rendelkezésre, azokat a rendelkezésre álló dokumentált bruttó foglalkoztatási költségekből vagy a foglalkoztatási szerződésből lehet kiszámítani, 12 hónapos időszakra való extrapolálással.

(5)A műveletre vonatkozó részmunkaidős megbízás keretében dolgozó személyekkel kapcsolatos személyzeti költségeket ki lehet számítani a bruttó foglalkoztatási költségeknek a műveletre fordított havi munkaidő arányában rögzített százalékos arányaként is, egy külön munkaidő-nyilvántartási rendszer létrehozásának kötelezettsége nélkül. A munkaadónak az alkalmazottak rendelkezésére kell bocsátania az említett rögzített százalékos arányt tartalmazó dokumentumot.

51. cikk
A közvetlen személyzeti költségektől eltérő elszámolható költségek százalékos átalányfinanszírozása vissza nem térítendő támogatások esetében

(1)A művelet fennmaradó elszámolható költségeinek finanszírozására az elszámolható közvetlen személyzeti költségek 40 %-áig terjedő százalékos átalány használható. A tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására.

(2)Az MMA, a BBA, a HAVE, az ESZA+ és az ERFA által támogatott műveletek tekintetében a résztvevőknek fizetett juttatásokat és illetményeket a százalékos átalányban nem szereplő további elszámolható költségnek kell tekinteni.

(3)Az e cikk (1) bekezdésében hivatkozott százalékos átalány nem alkalmazható az 50. cikk (1) bekezdésében említett százalékos átalány alapján számított személyzeti költségek esetében.

II. szakasz
Finanszírozási eszközök

52. cikk
Finanszírozási eszközök

(1)Az irányító hatóságok egy vagy több program keretében program-hozzájárulást nyújthatnak nemzeti, regionális, transznacionális vagy határon átnyúló szinten létrehozott és az irányító hatóság által vagy felelősségi körében irányított olyan finanszírozási eszközökhöz, amelyek hozzájárulnak egyedi célkitűzések megvalósításához.

(2)A finanszírozási eszközök csak olyan új beruházások esetében támogathatnak végső címzetteket, amelyek várhatóan pénzügyileg életképesek lesznek, például bevételeket vagy megtakarításokat hoznak, és amelyek nem találnak elegendő finanszírozást piaci forrásokból.

(3)Az alapokból finanszírozási eszközök útján nyújtott támogatásnak az irányító hatóság felelőssége alatt készített előzetes értékelésen kell alapulnia. Az előzetes értékelést be kell fejezni, mielőtt az irányító hatóság meghozza határozatát az adott finanszírozási eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulásokról.

Az előzetes értékelésnek tartalmaznia kell legalább a következő elemeket:

a)a finanszírozási eszközhöz nyújtott program-hozzájárulás javasolt összege és a várható multiplikátorhatás;

b)a javasolt kínálandó pénzügyi termékek, beleértve a befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód esetleges szükségességét;

c)a végső címzettek javasolt célcsoportja;

d)a finanszírozási eszközöknek az egyedi célkitűzések eléréséhez történő várható hozzájárulása.

Az előzetes értékelés felülvizsgálható és naprakésszé tehető, kiterjedhet a tagállam területének egy részére vagy egészére is, és alapulhat meglévő vagy naprakésszé tett előzetes felméréseken.

(4)A végső címzetteknek nyújtott támogatás összevonható az uniós hozzájárulás bármelyik formájával, beleértve az ugyanazon alapból nyújtott hozzájárulást, és vonatkozhat ugyanarra a kiadási tételre. Ebben az esetben az alapokból finanszírozási eszköz útján nyújtott támogatást, amely egy finanszírozási eszközzel kapcsolatos művelet részét képezi, nem lehet más formában, más alapból vagy más uniós eszköz keretében nyújtott támogatásra bejelenteni a Bizottság felé.

(5)A finanszírozási eszközök egyetlen finanszírozási megállapodásba foglalt egységes, finanszírozási eszközzel kapcsolatos műveletként kombinálhatók vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott kiegészítő programtámogatással, ahol a támogatás mindkét különálló formáját a finanszírozási eszközt megvalósító szervezet nyújtja. Ilyen esetben a finanszírozási eszközökre vonatkozó szabályok alkalmazandók erre az egységes, finanszírozási eszközzel kapcsolatos műveletre.

(6)A (4) és (5) bekezdés szerinti kombinált támogatás esetében külön nyilvántartást kell vezetni az egyes támogatási forrásokról.

(7)A kombinált támogatás valamennyi formájának összege nem haladhatja meg az érintett kiadási tétel teljes összegét. A vissza nem térítendő támogatások nem használhatók fel a finanszírozási eszközökből kapott támogatás visszatérítésére. A finanszírozási eszközök nem használhatók fel a vissza nem térítendő támogatások előfinanszírozására.

53. cikk
A finanszírozási eszközök végrehajtása

(1)Az irányító hatóság által irányított finanszírozási eszközök csak hiteleket vagy garanciákat biztosíthatnak. Az irányító hatóságnak a IX. mellékletben meghatározott valamennyi elemet tartalmazó stratégiai dokumentumban kell megállapítania a finanszírozási eszközhöz nyújtott program-hozzájárulás feltételeit.

(2)Az irányító hatóság felelősségi körében irányított finanszírozási eszközök a következő formákban hozhatók létre:

a)program erőforrásainak beruházása egy jogi személy tőkéjébe;

b)külön finanszírozási egységek vagy vagyonkezelői számlák egy intézményen belül.

Az irányító hatóságnak ki kell jelölnie a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezetet.

Amikor az irányító hatóság által kiválasztott szervezet holdingalapot hajt végre, az adott szervezet további más szervezeteket választhat ki egy egyedi alap végrehajtásához.

(3)A finanszírozási eszközökhöz nyújtott, a (2) bekezdéssel összhangban végrehajtott program-hozzájárulások feltételeit az alábbiak között létrejött finanszírozási megállapodásban kell meghatározni:

a) adott esetben az irányító hatóság és a holdingalapot végrehajtó szervezet megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselői;

b)az irányító hatóság vagy adott esetben a holdingalapot végrehajtó szervezet, valamint adott esetben az egyedi alapot végrehajtó szervezet megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselői.

A finanszírozási megállapodás tartalmazza a IX. mellékletben meghatározott valamennyi elemet.

(4)Az irányító hatóság pénzügyi felelőssége nem haladhatja meg az irányító hatóság által a vonatkozó finanszírozási megállapodások keretében a finanszírozási eszközre vonatkozóan vállalt összeget.

(5)Az érintett finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek, illetve garanciák összefüggésében az alapul szolgáló hiteleket nyújtó szervezet választják ki a végső címzetteket, kellő mértékben figyelembe véve a program célkitűzéseit és a beruházás pénzügyi életképességének lehetőségét, amelyet az üzleti terv vagy azzal egyenértékű dokumentum igazol. A végső címzettek kiválasztására irányuló folyamatnak átláthatónak és az intézkedés jellege alapján indokoltnak kell lennie, és nem eredményezhet összeférhetetlenséget.

(6)Az alapspecifikus szabályoknak megfelelően a program nemzeti társfinanszírozása biztosítható az irányító hatóság által, a holdingalapok szintjén, az egyedi alapok szintjén vagy a végső címzetteket érintő beruházások szintjén. Amennyiben a nemzeti társfinanszírozást a végső címzetteket érintő beruházások szintjén biztosítják, a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetnek meg kell őriznie az alapul szolgáló kiadások elszámolhatóságát igazoló okirati bizonyítékokat.

(7)A finanszírozási eszköznek a (2) bekezdés szerinti kezelése során az irányító hatóság, illetve a finanszírozási eszköznek a (3) bekezdés szerinti kezelése során a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezet külön számvitelt vezet vagy külön számviteli kódot tart fenn prioritásonként és régiókategóriánként az egyes program-hozzájárulásokra vonatkozóan, és külön az 54., illetve 56. cikkekben említett erőforrások esetében.

54. cikk
Az alapokból finanszírozási eszközökhöz nyújtott támogatás kamata és más nyeresége

(1)Az alapokból a finanszírozási eszközökre kifizetett támogatást kamatozó számlákon kell elhelyezni a tagállamokban székhellyel rendelkező pénzügyi intézményekben, és az aktív likviditáskezelésnek és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak megfelelően kell kezelni.

(2)Az alapokból finanszírozási eszközökre kifizetett támogatásnak tulajdonítható kamatot és más nyereséget ugyanazon célkitűzés vagy célkitűzések keretében kell felhasználni, mint az alapokból származó kezdeti támogatást, vagy ugyanazon a finanszírozási eszközön belül, vagy pedig – a finanszírozási eszköz felszámolását követően – más finanszírozási eszközökön vagy más támogatási formákon belül, a támogathatósági időszak végéig.

(3)A (2) bekezdésben említett és az azon rendelkezés szerint nem felhasznált kamatot és más nyereséget le kell vonni az elszámolható kiadásokból.

55. cikk
A befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód

(1)Az alapokból finanszírozási eszközök számára nyújtott, végső címzettekbe befektetett támogatást, valamint az ilyen befektetések során keletkező bármilyen típusú bevételt, amely az alapokból nyújtott támogatásnak tulajdonítható, a kockázat és nyereség megfelelő megosztása útján a piacgazdaság elve alapján működő befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód céljára lehet felhasználni.

(2)Az ilyen megkülönböztetett bánásmód szintje nem haladhatja meg azt a – versenyeljárás vagy független értékelés útján megállapított – mértéket, amely a magánforrásokat vonzó ösztönzők létrehozásához szükséges. 

56. cikk
Az alapokból nyújtott támogatásnak tulajdonítható források újbóli felhasználása

(1) A finanszírozási eszközök számára a végső címzettekbe való befektetésből vagy garanciaszerződésekben foglaltak szerint elkülönített források felszabadítása révén a támogathatósági időszak lejárta előtt visszafizetett forrásokat – ideértve a tőkeösszeg-visszafizetéseket és az alapokból kifizetett támogatásnak tulajdonítható bármilyen típusú bevételt, ugyanazon vagy más finanszírozási eszközökben kell felhasználni a végső címzettekbe való további befektetések céljából, ugyanazon egyedi célkitűzés vagy célkitűzések keretében, illetve az ilyen további befektetésekkel kapcsolatos irányítási költségekre vagy díjakra kell fordítani.

(2) A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett és a finanszírozási eszközök számára a támogathatósági időszakot követő legalább nyolcéves időszak során visszafizetett erőforrásokat újrahasználják azon program vagy programok szakpolitikai célkitűzései szerint, amely keretében megállapításra kerültek, akár ugyanazon finanszírozási eszköz keretében, akár – e forrásoknak a finanszírozási eszközből való kiáramlását követően – más finanszírozási eszközökben vagy más támogatási formákban.

III. FEJEZET
Elszámolhatósági szabályok

57. cikk
Elszámolhatóság

(1)A kiadások elszámolhatóságának meghatározása a nemzeti szabályozás alapján történik, kivéve abban az esetben, ha e rendeletben vagy az alapspecifikus rendeletekben, illetve azok alapján egyedi szabályok megállapítására kerül sor.

(2)A kiadás abban az esetben jogosult az alapokból származó hozzájárulásra, ha az egy kedvezményezettnél vagy PPP-művelet magánszférabeli partnerénél merült fel, és végrehajtási műveletek keretében a program Bizottságnak történő benyújtásának napja vagy 2021. január 1. – amelyik a korábbi időpont – és 2029. december 31. között került kifizetésre.

A 48. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja szerint megtérített költségek esetében a megtérítés alapját képező intézkedéseket a program Bizottsághoz történő benyújtásának napja vagy 2021. január 1. – amelyik a korábbi időpont – és 2029. december 31. között kell elvégezni.

(3)Az ERFA esetében a tagállamon belül a 102. cikk (2) bekezdésében megállapított több régiókategóriát is lefedő műveletekkel kapcsolatos kiadásokat arányosan, objektív kritériumok alapján kell elosztani az érintett régiókategóriák között.

Az ESZA+ esetében a műveletekhez kapcsolódó kiadásoknak hozzá kell járulniuk a program egyedi célkitűzéseinek megvalósításához.

(4)A művelet egésze vagy egy része végrehajtható a tagállamon kívül, vagy az Unión kívül, amennyiben a művelet hozzájárul a program célkitűzéseinek megvalósításához.

(5)A 48. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában meghatározott formát öltő vissza nem térítendő támogatások esetében az alapokból történő hozzájárulásra terhére elszámolható kiadásoknak meg kell egyezniük a 48. cikk (2) bekezdése szerint számított összegekkel.

(6)Az alapokból nem ítélhető meg támogatás olyan műveletekre, amelyeket fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, még mielőtt a programból történő finanszírozásra irányuló kérelmet az irányító hatósághoz benyújtották, tekintet nélkül arra, hogy az összes kapcsolódó kifizetés teljesítésre került-e.

(7)A programmódosítás eredményeként elszámolhatóvá váló kiadások attól az időponttól számolhatók el, amikor a megfelelő kérelmet benyújtották a Bizottsághoz.

Az ERFA és a Kohéziós Alap esetében ez az eset áll fenn akkor, ha az I. melléklet 1. táblázatában említett, az MMA, a BBA és a HAVE esetében pedig ez az eset áll fenn akkor, ha az alapspecifikus rendeletekben említett új beavatkozástípussal egészül ki a program.

Amikor egy programot természeti katasztrófákra való reagálás érdekében módosítanak, a program rendelkezhet úgy, hogy az ilyen módosításhoz kapcsolódó kiadások elszámolhatósága a természeti katasztrófa bekövetkezésének napjától kezdődik.

(8)Amikor egy új programot a 14. cikk szerinti félidős felülvizsgálat összefüggésében jóváhagynak, a kiadások attól a naptól válnak elszámolhatóvá, amikor a megfelelő kérelmet benyújtják a Bizottság részére.

(9)Valamely művelet egy vagy több alapból vagy egy vagy több programból vagy más uniós eszközökből is kaphat támogatást. Ilyen esetekben a valamely alapra vonatkozó fizetési kérelemben bejelentett kiadásokat nem lehet bejelenteni a következők céljából:

a)más alapból vagy uniós eszközből nyújtott támogatás;

b)egy másik program alapján ugyanabból az alapból fizetendő támogatás.

Az adott alapból történő kifizetés iránti kérelemben feltüntetendő kiadási összeget minden egyes alapra és az érintett programra vagy programokra vonatkozóan arányosan lehet kiszámítani a támogatási feltételeket meghatározó dokumentummal összhangban.

58. cikk
Nem elszámolható költségek

(1)A következő költségekhez nem nyújtható hozzájárulás az alapokból:

a)hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában;

b)az érintett művelet teljes elszámolható kiadásának 10 %-át meghaladó összegű földvásárlás; parlagon heverő területek és olyan, korábban ipari hasznosítású területek esetében, amelyeken épületek találhatók, ezt a korlátozást 15 %-ra kell emelni; garanciák esetében ezek a százalékarányok az alapul szolgáló kölcsön összegére vonatkoznak;

c)hozzáadottérték-adó (héa), kivéve az 5 000 000 EUR alatti összköltségű műveletek esetében.

A b) pont esetében a korlátozások nem vonatkoznak a környezet megóvásával kapcsolatos műveletekre.

(2)Az alapspecifikus rendeletek megállapíthatnak további, az egyes alapokból nyújtott hozzájárulás tekintetében nem elszámolható költségeket.

59. cikk
A műveletek tartóssága

(1)A tagállamnak vissza kell fizetnie az alapokból az infrastruktúrában végzett beruházásból vagy termelőberuházásból álló művelethez való hozzájárulást, ha a kedvezményezettnek történő utolsó kifizetéstől számított öt éven belül, illetve adott esetben az állami támogatási szabályok szerinti időtartamon belül, a következők valamelyike történik az adott művelet kapcsán:

a)termelő tevékenység megszüntetése vagy átadása;

b)az infrastruktúra valamely elemében olyan tulajdonosváltás következik be, amelynek eredményeként egy cég vagy közszférabeli szervezet jogosulatlan előnyhöz jut;

c)a természetében, célkitűzéseiben vagy végrehajtási feltételeiben olyan lényeges változás következik be, amely veszélyezteti az eredeti célkitűzéseket.

Az első albekezdésben meghatározott határidőt a tagállam három évre csökkentheti a kkv-k általi beruházások vagy az általuk teremtett munkahelyek fenntartását érintő esetekben.

(2)Az ESZA+ által támogatott műveletek esetében csak akkor kell visszafizetni az ESZA+-ból származó támogatást, ha a műveletre az állami támogatásra vonatkozó szabályok szerint a beruházás fenntartására vonatkozó kötelezettség vonatkozik.

(3)Az (1) és a (2) bekezdés nem vonatkozik semmilyen olyan műveletre, amely esetében a termelő tevékenység olyan csőd következtében szűnik meg, amely nem csalásból ered.

60. cikk
Áthelyezés

(1)A 2. cikk 26. pontjában meghatározott áthelyezést támogató kiadások nem támogathatók az alapokból nyújtott hozzájárulással.

(2)Amennyiben az alapokból nyújtott hozzájárulás állami támogatást jelent, az irányító hatóság meggyőződik róla, hogy a hozzájárulás nem támogat áthelyezést a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikkének (16) bekezdése szerint.

61. cikk
A vissza nem fizetendő támogatások elszámolhatóságának egyedi szabályai

(1)A munkálatok, javak, szolgáltatások, föld és ingatlan formájában történő természetbeni hozzájárulás, amely esetében a kifizetés nem igazolható számlákkal vagy más azonos bizonyító erejű okiratokkal, elszámolható lehet, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a)a természetbeni hozzájárulásokat is magában foglaló művelethez nyújtott, közpénzből származó támogatás a művelet lezárultakor nem haladja meg a teljes elszámolható kiadásnak a természetbeni hozzájárulás értékével csökkentett összegét;

b)természetbeni hozzájárulásoknak tulajdonított érték nem haladja meg a kérdéses piacon általánosan elfogadott költségeket;

c)a természetbeni hozzájárulás értéke és nyújtása függetlenül értékelhető és ellenőrizhető;

d)föld vagy ingatlan biztosítása esetében lehetőség van kifizetésre bérleti szerződés teljesítése céljából, ha annak éves nominális értéke nem haladja meg az adott tagállam fizetőeszközének egy egységét;

e)ingyenes munkavégzés formájában történő természetbeni hozzájárulás esetében a munka értéke az annak elvégzésével igazoltan eltöltött idő és az egyenértékű munka díjazása alapján kerül meghatározásra.

Az e cikk első albekezdésének d) pontjában említett föld vagy ingatlan értékét egy szakképzett független szakértő vagy egy megfelelően felhatalmazott hivatalos szervezet igazolja, és ez az érték nem haladhatja meg az 58. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott határt.

(2)Azok az értékcsökkentési költségek, amelyek esetében nem történt számlák által alátámasztott kifizetés, akkor tekinthetők elszámolhatónak, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a)a programra vonatkozó elszámolhatósági szabályok azt lehetővé teszik;

b)a kiadás összegét megfelelően alátámasztják az elszámolható költségekre vonatkozó számlákkal megegyező bizonyító erejű igazoló dokumentumok, amennyiben a költségek megtérítése a 48. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett formában történt;

c)a költségek kizárólag a művelet támogatásának időszakához kapcsolódnak;

d)az értékcsökkenéssel érintett eszközök beszerzéséhez nem használtak fel közpénzekből nyújtott vissza nem térítendő támogatást.

62. cikk
A finanszírozási eszközökre vonatkozó egyedi elszámolhatósági szabályok

(1)A finanszírozási eszköz elszámolható kiadásai a program-hozzájárulásként a finanszírozási eszköz számára kifizetett, illetve garanciák esetében a garanciaszerződésekben foglalt módon a finanszírozási eszköz által a támogathatósági időszakban elkülönített teljes összeg, ahol az adott összeg a következőknek felel meg:

a)kifizetések végső címzettek számára hitelek és sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések esetében;

b)akár még fennálló, akár már lejárt garanciaszerződésekben a veszteségek miatti esetleges garancialehívások teljesítése céljából elkülönített, az alapul szolgáló folyósított új hitelek vagy a végső címzettekben végrehajtott sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések többszörös összegét lefedő multiplikátorarány alapján kiszámított erőforrások;

c)kifizetések a végső címzettek részére vagy javára, amennyiben a finanszírozási eszközöket más uniós hozzájárulással kombinálják egyetlen finanszírozási eszközre vonatkozó műveletben az 52. cikk (5) bekezdése szerint;

d)a finanszírozási eszközt végrehajtó szervezeteknél felmerülő irányítási díjak kifizetése vagy irányítási költségek megtérítése.

(2)Az (1) bekezdés b) pontja esetében a multiplikátorarányt prudens, előzetes kockázatértékelés alapján kell megállapítani, és bele kell foglalni a vonatkozó finanszírozási szerződésbe. A multiplikátorarány felülvizsgálható, ha a piaci feltételekben bekövetkező későbbi változások ezt indokolják. Az ilyen felülvizsgálatnak nem lehet visszamenőleges hatálya.

(3)Az (1) bekezdés d) pontja esetében az irányítási díjak teljesítményalapúak. Amennyiben holdingalapot és/vagy egyedi alapokat az 53. cikk (3) bekezdése szerint végrehajtó szervezeteket választanak ki szerződés közvetlen odaítélésével, az ilyen szervezetek részére kifizetett, elszámolható kiadásként bejelenthető irányítási költségek és díjak összegére a végső címzett részére hitelek, sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések formájában folyósított vagy garanciaszerződésben foglaltaknak megfelelően elkülönített program-hozzájárulások teljes összegének 5 %-áig terjedő értékhatár vonatkozik. 

Nem alkalmazandó ez az értékhatár, ha a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek kiválasztása az alkalmazandó jognak megfelelően versenyalapú pályázati eljárás útján történik, és a versenyalapú pályázati eljárás magasabb szintű irányítási költségek és díjak szükségességét állapítja meg.

(4)Amennyiben az ügyviteli díjakat vagy azok egy részét felszámítják a végső címzetteknek, azok összege nem jelenthető be elszámolható kiadásként.

(5)Az (1) bekezdés szerint bejelentett elszámolható kiadás nem haladhatja meg az alapokból nyújtott, az említett bekezdés szerinti célokra kifizetett támogatás teljes összegének és a megfelelő nemzeti társfinanszírozásnak az együttes összegét.

VI. cím
Irányítás és kontroll

I. FEJEZET
Az irányítás és kontroll általános szabályai

63. cikk
A tagállamok feladatai

(1)A tagállamok irányítási és kontrollrendszerekkel rendelkeznek a programjaikra vonatkozóan e címnek megfelelően, és biztosítják ezek hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a X. mellékletben felsorolt fő követelményeknek megfelelő működését.

(2)A tagállamok biztosítják a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűségét és szabályosságát, és minden szükséges intézkedést megtesznek a szabálytalanságok – köztük a családok – megelőzése, észlelése és korrigálása, valamint bejelentése érdekében.

(3)A tagállamok a Bizottság kérésére megteszik a szükséges intézkedéseket az irányítási és kontrollrendszereik hatékony működésének, valamint a Bizottsághoz benyújtott kiadások jogszerűségének és szabályosságának biztosítása érdekében. Ha ez az intézkedés egy ellenőrzés, akkor abban részt vehetnek a Bizottság tisztségviselői vagy azok meghatalmazott képviselői.

(4)A tagállamok biztosítják a monitoringrendszer és a mutatókra vonatkozó adatok minőségét és megbízhatóságát.

(5)A tagállamok rendszereket és eljárásokat vezetnek be annak érdekében, hogy a XI. mellékletben meghatározott ellenőrzési nyomvonalhoz szükséges valamennyi dokumentum őrzése megfeleljen a 76. cikkben megállapított követelményeknek.

(6)A tagállamok intézkedéseket hoznak az alapokra vonatkozó panaszok hatékony kivizsgálásának biztosítása érdekében. A Bizottság kérésére megvizsgálják a Bizottsághoz benyújtott azon panaszokat, amelyek a programjaik hatálya alá tartoznak, és tájékoztatják a Bizottságot az ilyen vizsgálatok eredményeiről.

E cikk alkalmazásában a panaszok körébe tartozik a potenciális és a kiválasztott kedvezményezettek közötti, a javasolt vagy kiválasztott műveletet érintő bármilyen vita, illetve a harmadik felekkel folytatott, a program vagy az annak keretébe tartozó műveletek végrehajtásával kapcsolatos bármilyen vita, függetlenül a nemzeti jog alapján létrehozott jogorvoslati eszközök minősítésétől.

(7)A tagállamok biztosítják, hogy a kedvezményezettek és a programhatóságok közötti valamennyi információcsere elektronikus adatcsererendszereken keresztül történjen a XII. melléklet szerint.

Az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében az első albekezdés 2023. január 1-től lesz alkalmazandó.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az ESZA+-rendelet [4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja] szerinti programokra.

(8)A tagállamok biztosítják, hogy Bizottsággal folytatott valamennyi hivatalos információcsere elektronikus adatcsererendszeren keresztül történjen a XIII. melléklet szerint.

(9)A tagállamok a program jóváhagyása után és legkésőbb az első számviteli évre vonatkozó végső kifizetési kérelem benyújtásának idejéig, illetve 2023. június 30-ig a XIV. mellékletben meghatározott mintának megfelelően leírást készítenek az irányítási és kontrollrendszerről. A tagállamok naprakészen tartják a leírást a későbbi módosítások megjelenítése érdekében.

(10)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 107. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk (2) bekezdésének a jelentendő szabálytalanságok meghatározásának kritériumaival és a benyújtandó adatokkal való kiegészítése céljából.

(11)A Bizottság e cikk egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a 109. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el, melyben meghatározza a szabálytalanságok jelentéséhez használandó formátumot.

64. cikk
A Bizottság hatáskörei és feladatai

(1)A Bizottság meggyőződik róla, hogy a tagállamok rendelkeznek olyan irányítási és kontrollrendszerrel, amely megfelel ennek a rendeletnek, és ezek a rendszerek hatékonyan működnek a programok végrehajtása során. A Bizottság ellenőrzési stratégiát és ellenőrzési tervet készít, amelyek kockázatértékelésen alapulnak.

A Bizottság és az ellenőrző hatóságok összehangolják ellenőrzési terveiket.

(2)A bizottsági ellenőrzéseket azoknak az elszámolásoknak az elfogadását követő három naptári éven belül kell elvégezni, amelyekben az érintett kiadások szerepelnek. Ez az időszak nem vonatkozik a csalás gyanújával érintett műveletekre.

(3)Az általuk végzett ellenőrzések céljára a bizottsági tisztségviselők és azok meghatalmazott képviselői hozzáféréssel rendelkeznek az alapokból támogatott műveletekkel vagy az irányítási és kontrollrendszerekkel kapcsolatos összes szükséges nyilvántartáshoz, dokumentumhoz és metaadathoz, függetlenül az adathordozótól, amelyen ezeket tárolják, és másolatot kapnak a kért formátumban.

(4)A helyszíni ellenőrzésekre a következők is vonatkoznak:

a)a Bizottság – sürgős esetek kivételével – legalább 12 munkanappal korábban értesítést küld az ellenőrzésről az illetékes programhatóság részére; a tagállamok tisztségviselői vagy meghatalmazott képviselői is részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben;

b)amennyiben a nemzeti rendelkezések alkalmazása bizonyos aktusokat a nemzeti jogszabályokban külön kijelölt szereplők számára tart fenn, a bizottsági tisztségviselők és meghatalmazott képviselők – a nemzeti bíróságok hatáskörének sérelme nélkül és az érintett jogalanyok alapvető jogainak maradéktalan tiszteletben tartása mellett – hozzáféréssel rendelkeznek az így szerzett információkhoz;

c)a Bizottság az előzetes ellenőrzési megállapításokat az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, az ellenőrzés utolsó napjától számított 3 hónapon belül megküldi az illetékes tagállami hatóságnak;

d)a Bizottság az ellenőrzési jelentést az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, 3 hónapon belül küldi meg azt követően, hogy megkapta az illetékes tagállami hatóság előzetes ellenőrzési megállapításokra adott hiánytalan válaszát.

A Bizottság további három hónappal meghosszabbíthatja a c) és a d) pontban említett határidőt. 

65. cikk
Programhatóságok

(1)A költségvetési rendelet [63. cikke (3) bekezdésének] alkalmazásában a tagállam minden egyes programra vonatkozóan kijelöl egy irányító hatóságot és egy ellenőrző hatóságot. Amennyiben egy tagállam alkalmazza a 66. cikk (2) bekezdésében említett lehetőséget, az érintett szervezetet programhatóságként kell kijelölni. Ugyanazok a hatóságok egynél több programért lehetnek felelősek.

(2)Az ellenőrző hatóságnak az ellenőrzött alanyoktól funkcionálisan független közigazgatási szervnek kell lennie.

(3)Az irányító hatóság egynél több közreműködő szervezetet jelölhet ki bizonyos feladatoknak a felelőssége mellett történő elvégzésére. Az irányító hatóság és a közreműködő szervezetek közötti megállapodásokat írásban kell rögzíteni.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy érvényesüljön a funkciók különválasztásának elve mind a programhatóságok között, mind a programhatóságokon belül.

(5)Az (EU) (...) [a Horizont Európa részvételi szabályai] rendelet [11.] cikkében említett program-társfinanszírozást végrehajtó szervezetet az irányító hatóság a (3) bekezdésnek megfelelően kijelöli közreműködő szervezetként.

II. FEJEZET
Standard irányítási és kontrollrendszerek

66. cikk
Az irányító hatóság szerepe

(1)Az irányító hatóság feladata, hogy a program célkitűzéseinek teljesítését szem előtt tartva irányítsa a programot. Feladatait képezik különösen a következők:

a)műveletek kiválasztása a 67. cikknek megfelelően;

b)programirányítási feladatok végzése a 68. cikknek megfelelően;

c)a monitoringbizottság munkájának támogatása a 69. cikknek megfelelően;

d)a közreműködő szervezetek felügyelése;

e)az egyes műveletek nyomon követéshez, értékeléshez, pénzügyi irányításhoz, vizsgálatokhoz és ellenőrzésekhez szükséges adatainak egy elektronikus rendszerben történő rögzítése és tárolása, valamint az adatok biztonságának, sértetlenségének és bizalmas jellegének, továbbá a felhasználók hitelesítésének a biztosítása.

(2)A tagállam a 70. cikkben említett számviteli funkció ellátásával megbízhatja az irányító hatóságot vagy egy másik szervezetet.

(3)Az MMA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből támogatott programok esetében a számviteli funkciót az irányító hatóságnak kell elvégeznie, vagy az irányító hatóság felelőssége mellett kell elvégezni.

(4)A Bizottság a 109. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogad el az (1) bekezdés e) pontjában említett elektronikus adatok rögzítésére és tárolására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében. Ezt a végrehajtási jogi aktust a(z) 109. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

67. cikk
A műveletek irányító hatóság általi kiválasztása

(1)A műveletek kiválasztásakor az irányító hatóságnak olyan kritériumokat és eljárásokat kell megállapítania és alkalmaznia, amelyek megkülönböztetésmentesek, átláthatóak, biztosítják a nemek közötti egyenlőséget, és figyelembe veszik az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint a fenntartható fejlődés és az Unió környezetvédelmi politikájának irányelveit az EUMSZ 11. cikkének és 191. cikkének (1) bekezdése szerint.

A kritériumoknak és eljárásoknak biztosítaniuk kell a kiválasztandó műveletek olyan célból történő rangsorolását, hogy az uniós hozzájárulás maximális mértékben hozzájárulhasson a program célkitűzéseinek eléréséhez.

(2)A Bizottság kérésére az irányító hatóságnak konzultálnia kell a Bizottsággal, és figyelembe kell vennie annak észrevételeit, mielőtt először benyújtja a kiválasztási kritériumokat a monitoringbizottságnak, és mielőtt változásokat eszközölne a kritériumok tekintetében.

(3)A műveletek kiválasztásakor az irányító hatóság:

a)gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek megfeleljenek a programnak, és hatékonyan hozzájáruljanak a program egyedi célkitűzéseinek megvalósításához;

b)gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek összhangban legyenek az előfeltételek teljesítéséhez megállapított megfelelő stratégiákkal és tervezési dokumentumokkal;

c)gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek a lehető legjobb kapcsolatot hozzák létre a támogatás összege, a vállalt tevékenységek és a célkitűzések megvalósítása között;

d)ellenőrzi, hogy a kedvezményezett rendelkezik-e a szükséges pénzügyi erőforrásokkal és mechanizmusokkal a működési és fenntartási költségek fedezéséhez;

e)gondoskodik róla, hogy a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 48 hatálya alá tartozó kiválasztott műveletek tekintetében környezeti hatásvizsgálatot vagy szűrési eljárást végezzenek el az említett, a 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 49 módosított irányelv követelményei alapján;

f)ellenőrzi, hogy amennyiben a műveletek megkezdődtek az előtt, hogy a támogatási kérelem benyújtásra került az irányító hatóságnak, betartották-e a vonatkozó jogszabályokat;

g)gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveletek az érintett alap hatókörébe tartozzanak és besorolhatók legyenek valamely beavatkozástípusba vagy az ETHA esetében támogatási területbe;

h)gondoskodik róla, hogy a műveletek ne tartalmazzanak olyan tevékenységeket, amelyek a 60. cikk szerint áthelyezés tárgyát képező művelet részei voltak, vagy amelyek az 59. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint termelő tevékenység átadását valósítanák meg;

i)gondoskodik róla, hogy a kiválasztott műveleteket ne érintse a Bizottság által kiadott olyan indokolással ellátott vélemény, amely az EUMSZ 258. cikke szerinti, a kiadások vagy a műveletek teljesítésének jogszerűségét és szabályosságát kockára tevő kötelezettségszegéshez kapcsolódik;

j)a legalább ötéves várható élettartamú infrastruktúrákba történő beruházások esetében gondoskodik róla, hogy sor kerüljön az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatra.

(4)Az irányító hatóság biztosítja, hogy a kedvezményezett megkapja azt a dokumentumot, amely az egyes műveletekre vonatkozóan részletezi a támogatás összes feltételét, beleértve a nyújtandó termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó egyedi követelményeket, a pénzügyi tervet, a végrehajtás időkeretét és adott esetben a művelet költségeinek megállapításához alkalmazandó módszert, valamint a vissza nem térítendő támogatás kifizetésének feltételeit.

(5)A „kiválósági pecsét” tanúsítvánnyal díjazott műveletek vagy a Horizont Európa nyújtott program-társfinanszírozásra kiválasztott műveletek esetében az irányító hatóság dönthet úgy, hogy közvetlenül nyújt támogatást az ERFA-ból vagy az ESZA+-ból, feltéve, hogy az adott műveletek megfelelnek a program célkitűzéseinek.

A „kiválósági pecsét” tanúsítványt vagy a program-társfinanszírozást nyújtó eszközre vonatkozó társfinanszírozási arányt kell alkalmazni, és azt tartalmaznia kell a (4) bekezdésben említett dokumentumnak.

(6)Ha az irányító hatóság kiválaszt egy stratégiai fontosságú műveletet, erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, és minden, a programra vonatkozó releváns információt közöl a Bizottsággal.

68. cikk
Programirányítás az irányító hatóság által

(1)Az irányító hatóság:

a)irányítási ellenőrzéseket végez annak megállapítása céljából, hogy megtörtént-e a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások biztosítása, hogy a művelet megfelel-e az alkalmazandó jognak, a programnak és a műveletre vonatkozó támogatási feltételeknek, és:

i.amennyiben a költségeket a 48. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint kell megtéríteni, megtörtént-e a kedvezményezettek által az ilyen költségekkel kapcsolatban igényelt kiadási összeg kifizetése, és hogy a kedvezményezettek vezetnek-e külön számviteli nyilvántartást a művelethez kapcsolódó összes tranzakció esetében;

ii.amennyiben a költségeket a 48. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjai szerint kell megtéríteni, teljesültek-e a kiadás kedvezményezett részére történő megtérítésének feltételei;

b)a finanszírozás rendelkezésre állásától függően gondoskodik arról, hogy a kedvezményezett hiánytalanul és a kedvezményezett által benyújtott kifizetési kérelem napjától számított 90 napon belül megkapja az esedékes összeget;

c)eredményes és arányos csalásellenes intézkedéseket és eljárásokat alkalmaz, figyelembe véve az azonosított kockázatokat;

d)megakadályozza, feltárja és elhárítja a szabálytalanságokat;

e)meggyőződik arról, hogy az elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűek és szabályosak;

f)a XV. mellékletben megadott minta szerint elkészíti a vezetői nyilatkozatot;

g)a VII. mellékletnek megfelelőn január 31-ig és július 31-ig előrejelzéseket ad a folyó évre és a későbbi évekre benyújtandó időközi kifizetési kérelmek összegére vonatkozóan.

Az első albekezdés b) pontja esetében nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely csökkentené a kedvezményezettek számára kifizetendő összegeket.

PPP-műveletek esetében az irányító hatóság az e célra a kedvezményezett nevében, a PPP-megállapodás szerinti használatra nyitott, feltételhez kötött számlára teljesíti a kifizetéseket.

(2)Az (1) bekezdés a) pontjában említett irányítási ellenőrzések kockázatalapúak, és arányosak a kockázatkezelési stratégia szerint azonosított kockázatokkal.

Az irányítási ellenőrzések a kedvezményezettek kifizetési kérelmeire vonatkozó adminisztratív ellenőrzések és a műveletek helyszíni ellenőrzéseit is magukban foglalják. Az irányítási ellenőrzéseket legkésőbb az elszámolások 92. cikk szerinti elkészítése előtt kell elvégezni.

(3)Amennyiben az irányító hatóság szintén kedvezményezett a program alapján, az irányítási ellenőrzések intézkedéseinek biztosítaniuk kell a funkciók különválasztását.

(4)A (2) bekezdéstől eltérve az ETE-rendelet egyedi szabályokat állapíthat meg az Interreg programokra alkalmazandó irányítási ellenőrzésekre vonatkozóan.

69. cikk
A monitoringbizottság munkájának irányító hatóság általi támogatása

Az irányító hatóság:

a)időben biztosítja a monitoringbizottság számára a feladatainak elvégzéséhez szükséges összes információt;

b)biztosítja a monitoringbizottság határozatainak és ajánlásainak nyomon követését.

70. cikkA számviteli feladatkör

(1)A számviteli feladatkör a következő feladatokból áll:

a)kifizetési kérelmek készítése és benyújtása a Bizottsághoz a 85. és 86. cikknek megfelelően;

b)elszámolások készítése a 92. cikknek megfelelően és nyilvántartás vezetése a beszámolók valamennyi eleméről elektronikus rendszerben;

c)a más fizetőeszközben felmerülő kiadások összegének átváltása euróra a Bizottság azon hónapban érvényes havi számviteli elszámolási árfolyamának használatával, amely során a kiadás az e cikkben megállapított feladatok elvégzéséért felelős szervezet számviteli rendszereiben rögzítették.

(2)A számviteli feladatkör nem tartalmaz ellenőrzéseket a kedvezményezettek szintjén.

(3)Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve, az ETE-rendelet eltérő módszert állapíthat meg a más fizetőeszközben felmerülő kiadások összegének euróra történő átváltásához.

71. cikk
Az ellenőrző hatóság szerepe

(1)Az ellenőrző hatóság feladata, hogy rendszerellenőrzéseket, műveletekkel kapcsolatos ellenőrzéseket végezzen, valamint elvégezze az elszámolások ellenőrzését annak érdekében, hogy független bizonyítékot adjon a Bizottságnak az irányítási és kontrollrendszerek hatékonyan működése, valamint a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűsége és szabályossága tekintetében.

(2)Az ellenőrzési munkát a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal összhangban kell elvégezni.

(3)Az ellenőrző hatóságnak az alábbiakat kell elkészítenie és benyújtania a Bizottságnak:

a)éves ellenőri vélemény a költségvetési rendelet [63. cikkének (7) bekezdésének] megfelelően és a XVI. mellékletben meghatározott minta szerint az elvégzett összes ellenőrzési munka alapján, három különálló komponens lefedésével:

i.az elszámolások teljessége, valódisága és pontossága;

ii.a Bizottságnak benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűsége és szabályossága;

iii.az irányítási és kontrollrendszer megfelelő működése.

b)a költségvetési rendelet [63 cikke (5) bekezdésének b) pontjában] meghatározott követelményeket teljesítő éves kontrolljelentés a XVII. mellékletben meghatározott minta szerint, amely alátámasztja az a) pontban említett fenti ellenőri véleményt, és összefoglalja a megállapításokat, beleértve a rendszer hibáinak és hiányosságainak jellegére és mértékére vonatkozó elemzést, valamint az ajánlott és végrehajtott korrekciós intézkedéseket, a kapott teljes hibaarányt és a fennmaradó hibaarányt a Bizottsághoz benyújtott elszámolásokban megadott kiadásokra vonatkozóan.

(4) Amennyiben a programokat a műveleteknek a 73. cikk (2) bekezdésével összhangban történő ellenőrzése céljából csoportosítják, a (3) bekezdés b) pontja alatt megkövetelt információk egyetlen jelentésben csoportosíthatók.

Amennyiben az ellenőrző hatóság az MMA, a BBA és a HAVE által támogatott programok esetében él ezzel a lehetőséggel, a (3) bekezdés b) pontja alatt megkövetelt információkról alaponként kell jelentést tenni.

(5)Az ellenőrző hatóság rendszerellenőrzési jelentéseket küld a Bizottságnak, amint az érintett ellenőrzött alanyokkal folytatott kontradiktórius eljárás lezárulta után.

(6)A Bizottság és az ellenőrző hatóságok rendszeresen, eltérő megállapodás hiányában évente legalább egy alkalommal összeülnek, hogy megvizsgálják az ellenőrzési stratégiát, az éves kontrolljelentést, az ellenőri véleményt, koordinálják az ellenőri terveiket és módszereiket, valamint véleményt cseréljenek az irányítási és kontrollrendszerek fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről.

72. cikk
Ellenőrzési stratégia

(1)Az ellenőrző hatóság ellenőrzési stratégiát készít kockázatértékelés alapján, figyelembe véve a 63. cikk (9) bekezdésében megadott irányítási és kontrollrendszer leírást, kitérve a rendszerellenőrzésekre és a műveletek ellenőrzéseire. Az ellenőrzési stratégia magában foglalja az újonnan kijelölt irányító hatóságokra és számviteli funkciót végző hatóságokra vonatkozó, a működésük első évét követő kilenc hónapon belül elvégzett rendszerellenőrzést. Az ellenőrzési stratégiát a XVIII. mellékletben meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és az az első éves kontrolljelentést és a Bizottságnak megküldött ellenőri véleményt követően évente naprakésszé kell tenni. Egy vagy több programra térhet ki.

(2)Kérésre az ellenőrzési stratégiát be kell nyújtani a Bizottságnak.

73. cikk
A műveletek ellenőrzése

(1)A műveletek ellenőrzései a számviteli évben, minta alapján a Bizottsághoz bejelentett kiadásokra terjednek ki. Ez a minta reprezentatív, és statisztikai mintavételezési módszereken alapul.

(2)Amennyiben a sokaság 300-nál kevesebb mintavételi egységből áll, nem statisztikai mintavételezési módszer használható az ellenőrző hatóság szakmai megítélése alapján. Ezekben az esetekben a minta nagyságának elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy az ellenőrző hatóság érvényes ellenőri véleményt dolgozhasson ki. A nem statisztikai mintavételezési módszernek a számviteli év sokaságára vonatkozóan véletlenszerűen kiválasztott mintavételi egységek legalább 10 %-át kell lefednie.

A statisztikai minta az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZA+ által támogatott egy vagy több programra, illetve – adott esetben rétegezés alkalmazásakor – egy vagy több programozási időszakra terjedhet ki az ellenőrző hatóság szakmai megítélése szerint.

Az MMA, a BBA, a HAVE és az ETHA által támogatott műveletek mintája az egyes alapokból támogatott műveleteket külön fedi le.

(3)A műveletek ellenőrzései csak akkor tartalmazzák a művelet fizikai végrehajtásának helyszíni ellenőrzését, ha azt az érintett művelet típusa megköveteli.

Az ESZA+ rendelet külön rendelkezéseket határozathat meg az ESZA+ rendelet [4. cikke (1) bekezdése c) pontjának vii. alpontja] alá tartozó programokra vonatkozóan.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 107. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e cikk kiegészítésére szabványosított, azonnal használható mintavételezési módszerek és módozatok megállapításával egy vagy több programozási időszak lefedése céljából.

74. cikk
Egységes ellenőrzési intézkedések:

(1)Az ellenőrzések elvégzésekor a Bizottság és az ellenőrző hatóságok kellően figyelembe veszik az egységes ellenőrzés és arányosság elveit az uniós költségvetésre jelentett kockázat mértékével kapcsolatban. Kötelesek elkerülni a Bizottsághoz bejelentett ugyanazon kiadások kettős ellenőrzését azzal a céllal, hogy minimálisra csökkentsék az irányítási vizsgálatok és ellenőrzések költségét és a kedvezményezettek adminisztratív terhét.

A Bizottság és az ellenőrző hatóságok először felhasználják a 66. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett elektronikus rendszerben elérhető összes információt és nyilvántartást, ideértve az irányítási ellenőrzések eredményeit is, és csak akkor kérnek és szereznek be további dokumentumokat és ellenőrzési bizonyítékot az érintett kedvezményezettektől, ha szakmai megítélésük alapján erre szükség van a megalapozott ellenőrzési következtetések alátámasztásához.

(2)Az olyan programok esetében, ahol a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az ellenőrző hatóság véleménye megbízható, és az érintett tagállam részt vesz az Európai Ügyészségre vonatkozó fokozott együttműködésben, a Bizottság saját ellenőrzései az ellenőrző hatóság munkájának ellenőrzésére korlátozódnak.

(3)Azon műveletek esetében, amelyeknél a támogatható kiadások teljes összege nem haladja meg a 400 000 EUR összeget az ERFA és a Kohéziós Alap esetében, a 300 000 EUR összeget az ESZA+ esetében, illetve a 200 000 EUR összeget az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE esetében, az ellenőrző hatóság vagy a Bizottság csak egy ellenőrzést végez a művelet lezárásának számviteli évével azonos számviteli évre vonatkozó elszámolások benyújtása előtt.

A többi művelet esetében az ellenőrző hatóság vagy a Bizottság számviteli évenként legfeljebb egy ellenőrzést végez a művelet lezárásának számviteli évével azonos számviteli évre vonatkozó elszámolások benyújtása előtt. A Bizottság vagy az ellenőrző hatóság egy adott évben nem végezheti el a műveletek ellenőrzését, ha a Számvevőszék abban az évben már végzett ellenőrzést, feltéve, hogy az ellenőrző hatóság vagy a Bizottság fel tudja használni a Számvevőszék ellenőrzésének eredményeit feladatai teljesítéséhez.

(4)A (3) bekezdés rendelkezései ellenére bármely művelet egynél több ellenőrzés alá eshet, ha az ellenőrző hatóság saját megítélése alapján arra a következtetésre jut, hogy nem lehet érvényes ellenőri véleményt készíteni.

(5)Az (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó, ha:

a)fennáll a szabálytalanság vagy csalásra utaló jel speciális kockázata;

b)az ellenőrző hatóság munkájának újbóli elvégzésére van szükség a hatékony működésére vonatkozó bizonyíték megszerzéséhez;

c)bizonyíték van az ellenőrző hatóság munkájában fennálló súlyos hiányosságra.

75. cikk
A finanszírozási eszközök irányítási vizsgálatai és ellenőrzései

(1)Az irányító hatóság csak a pénzügyi eszközt végrehajtó szervek szintjén, valamint garancialapokkal összefüggésben a mögöttes új kölcsönöket biztosító testületek szintjén végez helyszíni irányítási vizsgálatokat a 68. cikk (1) bekezdése szerint.

(2)Az irányító hatóság nem végezhet helyszíni vizsgálatokat az Európai Beruházási Bank (EBB) vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény szintjén, amelyben egy tagállam részvényes.

Ugyanakkor az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, ahol egy tagállam részvényes, köteles a kifizetési kérelmeket igazoló kontrolljelentéseket benyújtani az irányító hatóság részére.

(3)Az ellenőrző hatóság a pénzügyi eszközt végrehajtó szervek szintjén, valamint garancialapokkal összefüggésben a mögöttes új kölcsönöket biztosító testületek szintjén végez rendszerellenőrzéseket és műveletellenőrzéseket a 71., a 73. vagy a 77. cikk szerint.

(4)Az ellenőrző hatóság nem végezhet ellenőrzéseket az általuk végrehajtott finanszírozási eszközök tekintetében az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény szintjén, amelyben egy tagállam részvényes.

Ugyanakkor az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amelyben egy tagállam részvényes, köteles a naptári év végéig külső ellenőrök által készített éves ellenőrzési jelentést benyújtani a Bizottság és az ellenőrző hatóság felé. Ez a jelentés a XVII. mellékletben foglalt elemekre tér ki.

(5)Az EBB vagy más nemzetközi pénzügyi intézmény minden szükséges dokumentumot biztosít a programhatóságok számára, hogy teljesíteni tudják a kötelezettségeiket.

76. cikk
A dokumentumok elérhetősége

(1)Az állami támogatásra vonatkozó szabályok sérelme nélkül az irányító hatóság köteles biztosítani, hogy az alapokból támogatott művelettel kapcsolatos valamennyi alátámasztó dokumentumot a megfelelő szinten öt évig megőrizzenek annak az évnek az utolsó napjától, azaz december 31-től számítva, amelyben az irányító hatóság az utolsó kifizetést teljesítette a kedvezményezett felé.

(2)Ez az időszak bírósági eljárás esetén vagy a Bizottság kérelmére megszakítható.

III. FEJEZET
Nemzeti irányítási rendszerek érvényesülése

77. cikk
Fokozottan arányos intézkedések

A tagállam az alábbi fokozottan arányos intézkedéseket alkalmazhatja a program irányítási és kontrollrendszerére vonatkozóan, amennyiben a 78. cikkben megállapított feltételek teljesülnek:

a)a 68. cikk (1) bekezdésének a) pontjától és a 68. cikk (2) bekezdésétől eltérően az irányító hatóság csak nemzeti eljárásokat alkalmazhat az irányítási ellenőrzések elvégzéséhez;

b)a 73. cikk (1) és (3) bekezdésétől eltérően az ellenőrző hatóság saját ellenőrzési tevékenységét az érintett program vagy programcsoport esetében 30 mintavételi egység statisztikai mintájára korlátozhatja;

c)a Bizottság az ellenőrző hatóság munkájának felülvizsgálatára korlátozza a saját ellenőrzéseit, amelyeket saját szintjén végez el újra, kivéve, ha a rendelkezésre álló információk az ellenőrző hatóság munkájában súlyos hiányosságra utalnak.

A b) pont esetében, amennyiben a sokaság 300-nál kevesebb mintavételi egységből áll, az ellenőrző hatóság nem statisztikai mintavételi módszert használhat a 73. cikk (2) bekezdése szerint.

78. cikk
A fokozottan arányos intézkedések alkalmazásának feltételei

(1)A tagállam a programozási időszak alatt bármikor alkalmazhatja a 77. cikkben meghatározott fokozottan arányos intézkedéseket, ha a Bizottság a tagállam e cikk rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó határozatát megelőző utolsó két évről szóló, közzétett éves tevékenységi jelentéseiben megerősítette, hogy a program irányítási és kontrollrendszere hatékonyan működik, és hogy az egyes évek teljes hibaaránya 2 % alatt van. A program irányítási és kontrollrendszere hatékony működésének felmérésekor a Bizottság figyelembe veszi az érintett tagállam részvételét az Európai Ügyészség tekintetében folytatott megerősített együttműködésben.

Amennyiben a tagállam úgy határoz, hogy él ezzel a lehetőséggel, értesítenie kell a Bizottságot a 77. cikkben meghatározott arányos rendelkezések alkalmazásáról, amelyek a következő számviteli év elejétől lesznek érvényesek.

(2)A programozási időszak kezdetén a tagállam a 77. cikkben említett rendelkezéseket alkalmazhatja, amennyiben az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek a 2014–2020 közötti időszakban végrehajtott hasonló program tekintetében, és amennyiben a 2021–2027 közötti időszakra megállapított irányítási és kontrollrendelkezések jelentős mértékben az előző program ilyen rendelkezéseire épülnek. Ilyen esetekben a fokozottan arányos intézkedések a program kezdetétől érvényesek.

(3)A tagállam ennek megfelelően állapítja meg vagy frissíti az irányítási és kontrollrendszert, valamint a 63. cikk (9) bekezdésében és a 72. cikkben meghatározott ellenőrzési stratégiát.

79. cikk
Kiigazítás a programozási időszak során

(1)Amennyiben a Bizottság vagy az ellenőrző hatóság az elvégzett ellenőrzések és az éves kontrolljelentés alapján arra a következtetésre jut, hogy a 78. cikkben meghatározott feltételek már nem teljesülnek, a Bizottság kéri az ellenőrző hatóságot, hogy végezzen kiegészítő ellenőrző munkát a 63. cikk (3) bekezdése szerint, és hozzon korrekciós intézkedéseket.

(2)Amennyiben a következő éves kontrolljelentés azt erősíti meg, hogy a feltételek továbbra sem teljesülnek, és így korlátozott bizonyítékot kap a Bizottság az irányítási és kontrollrendszerek hatékony működéséről, illetve a kiadások jogszerűségéről és szabályosságáról, a Bizottság kéri az ellenőrző hatóságot, hogy rendszerellenőrzéseket végezzen el.

(3)Miután lehetőséget adott a tagállamnak észrevételeinek benyújtására, a Bizottság tájékoztathatja a tagállamot, hogy a 77. cikkben meghatározott fokozottan arányos intézkedések már nem alkalmazhatók.

VII. cím
Pénzügyi irányítás, az elszámolások benyújtása és megvizsgálása, valamint pénzügyi korrekciók

I. FEJEZET
Pénzügyi irányítás

I. szakasz
Általános számviteli szabályok

80. cikk
Költségvetési kötelezettségvállalások

1.A 18. cikknek megfelelően a programot jóváhagyó határozat finanszírozási határozatnak minősül a költségvetési rendelet [110. cikkének (3) bekezdése] értelmében, az érintett tagállamnak küldött értesítés pedig jogi kötelezettséget jelent.

A fenti határozat alaponként és évenként határozza meg az uniós hozzájárulást.

2.Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait a Bizottság az egyes programok vonatkozásában a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben teljesíti.

3.A költségvetési rendelet 111. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, az első részletre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások a program Bizottság általi elfogadását követik.

81. cikk
Az euró használata

A programokban meghatározott, a tagállamok által a Bizottság felé bejelentett vagy deklarált valamennyi összeget euróban kell kifejezni.

82. cikk
Visszafizetés

(1)Az Unió költségvetésébe teljesítendő visszafizetést a [költségvetési rendelet 98. cikkének] megfelelően kiállított visszafizetési felszólításon feltüntetett esedékességi időpont előtt kell teljesíteni. Az esedékesség a felszólítás kiadását követő második hónap utolsó napja.

(2)Késedelmes visszafizetés esetén az esedékesség időpontjától a tényleges visszafizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan késedelmi kamatot kell fizetni. Ez a kamatláb másfél százalékponttal meghaladja azt a kamatlábat, amelyet az Európai Központi Bank annak a hónapnak az első munkanapján legfontosabb refinanszírozási ügyleteiben alkalmaz, amely hónapra az esedékesség dátuma esik.

II. szakasz
A tagállamok számára teljesített kifizetésekre vonatkozó szabályok

83. cikk
A kifizetések típusai

A kifizetések történhetnek előfinanszírozás, időközi kifizetések, valamint a számvitel évre vonatkozóan egyenlegkifizetés formájában.

84. cikk
Előfinanszírozás

(1)A Bizottság előfinanszírozást fizet a 17. cikk (3) bekezdése f) pontjának i. alpontja szerint a programot jóváhagyó határozatban meghatározott, az alapokból nyújtott teljes támogatás alapján.

(2)Minden alap előfinanszírozását a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően az alábbiak szerinti éves részletekben kell kifizetni minden év július 1. előtt:

a)2021: 0,5 %;

b)2022: 0,5 %;

c)2023: 0,5 %;

d)2024: 0,5 %;

e)2025: 0,5 %;

f)2026: 0,5 %;

Ha a programot 2021. július 1. után fogadják el, a korábbi részleteket az elfogadás évében fizetik ki.

(3)A (2) bekezdéstől eltérve az Interreg programokra vonatkozóan az előfinanszírozás külön szabályait az ETE-rendelet állapítja meg.

(4)Az előfinanszírozásként kifizetett összeg legkésőbb az utolsó számviteli évben kivezetésre kerül a Bizottság számláiból.

(5)Az előfinanszírozásból származó kamatot az alapokhoz hasonlóan kell felhasználni az érintett programra, és szerepelnie kell az utolsó számviteli év elszámolásában.

85. cikk
Kifizetési kérelmek

(1)A tagállam programonként, alaponként és számviteli évenként legfeljebb négy kifizetési kérelmet nyújthat be. A kifizetési kérelem benyújtásának határideje minden évben április 30., július 31., október 31. és december 26.

A július 31-ig benyújtott utolsó fizetési kérelem a június 30-ával végződő számviteli évre vonatkozó végső fizetési kérelemnek tekintendő.

(2)A kifizetési kérelmek csak akkor fogadhatók el, ha az utolsó esedékes megbízhatósági dokumentumokat benyújtották.

(3)A kifizetési kérelmeket a XIX. mellékletben meghatározott minta szerint kell benyújtani a Bizottság részére, és azoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk az egyes prioritásokra vonatkozóan és régiókategóriánként:

a)a kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege, a számviteli funkciót ellátó szervezet rendszerében szereplő adatok szerint;

b)a technikai segítségnyújtásra vonatkozó, a 31. cikk (2) bekezdése szerint kiszámított összeg;

c)a kifizetett vagy fizetendő, közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege a számviteli funkciót ellátó szervezet rendszerében szereplő adatok szerint;

(4)A (3) bekezdés a) pontjától eltérve a következők érvényesek:

a)amennyiben az uniós hozzájárulás a 46. cikk a) pontja alapján történik, a kifizetési kérelemben a feltételek teljesítésének vagy az eredmények elérésének előrehaladása által indokolt összegeket kell feltüntetni, a 89. cikk (2) bekezdésében említett határozattal összhangban;

b)amennyiben az uniós hozzájárulás a 46. cikk c, d és e) pontja alapján történik, a kifizetési kérelemben a 88. cikk (3) bekezdésében említett határozattal összhangban megállapított összegeket kell feltüntetni;

c) a 48. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjaiban felsorolt vissza nem térítendő támogatási formák esetében a kifizetési kérelemben az alkalmazandó alap szerint kiszámított költségek összegét kell feltüntetni.

(5)A (3) bekezdés c) pontjától eltérve az EUMSZ 107. cikke szerinti támogatási rendszerek esetében a kifizetési kérelemben szereplő kiadásnak megfelelő, közpénzből való hozzájárulást a támogatást nyújtó szervezet fizeti ki a kedvezményezettek számára.

86. cikk
A kifizetési kérelmekben szereplő, finanszírozási eszközökre vonatkozó külön elemek

(1)Amennyiben a finanszírozási eszközöket az 53. cikk (2) bekezdése szerint hajtják végre, a XIX. melléklettel összhangban benyújtott kifizetési kérelmeknek az irányító hatóság által a végső kedvezményezettek részére folyósított teljes összegeket, illetve garanciák esetében a garanciaszerződésekben elfogadott módon lekötött összegeket kell tartalmazniuk a 62. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjaiban leírtak szerint.

(2)Amennyiben a finanszírozási eszközöket az 53. cikk (3) bekezdése szerint hajtják végre, a finanszírozási eszközök kiadásait tartalmazó kifizetési kérelmeket az alábbi feltételek szerint kell benyújtani:

a)az első kifizetési kérelemben szereplő összeget már kifizették a finanszírozási eszközökre, és ez az összeg a finanszírozási eszközökre a megfelelő finanszírozási megállapodásban vállalt program-hozzájárulások teljes összegének 25 %-áig terjedhet az adott prioritás és régiókategória szerint, adott esetben;

b)az elszámolási időszak alatt benyújtott következő kifizetési kérelmekben foglalt összeg tartalmazza a 62. cikk (1) bekezdésében említett elszámolható kiadásokat.

(3)Az első kifizetési kérelemben szereplő, a (2) bekezdés a) pontjában említett összeget legkésőbb az utolsó számviteli évben ki kell vezetni a Bizottság számláiból.

A fenti összeget külön kell feltünteti a kifizetési kérelmekben.

87. cikk
A kifizetésekre vonatkozó általános szabályok

(1)A finanszírozási eszközök rendelkezésére állásának függvényében a Bizottság az időközi kifizetéseket legkésőbb a kifizetési kérelemnek a Bizottsághoz való beérkezését követő 60 napon belül teljesíti.

(2)Minden kifizetést az érintett alap és régiókategória legkorábbi, nyitott költségvetési kötelezettségvállalásainak terhére kell teljesíteni. A Bizottság a kifizetési kérelemben foglalt összeg 90 %-át téríti meg időközi kifizetésként, ami abból adódik, hogy az egyes prioritások társfinanszírozási arányát esettől függően az összes elszámolható kiadásra vagy a közpénzből nyújtott hozzájárulásra alkalmazza. A Bizottság dönt azokról a fennmaradó összegekről, amelyeket a számlák egyenlegének 94. cikkel összhangban végzett számítása során kell megtéríteni vagy visszatéríteni.

(3)Az időközi kifizetésben az alapokból egy adott prioritásra kifizetett támogatás nem haladhatja meg az alapokból a Bizottság programot jóváhagyó határozatában meghatározott prioritásra kifizetett támogatás összegét.

(4)Amennyiben az uniós hozzájárulás a 46. cikk a) pontjának formájában történik, vagy amennyiben a vissza nem térítendő támogatások a 48. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjaiban felsorolt formákban történnek, a Bizottság nem fizethet a tagállam által kért összegnél többet.

(5)Emellett az utolsó számviteli év egyenlegének kifizetésekor az alapokból valamely prioritásra fordított támogatás nem haladhatja meg egyik összeget sem az alábbiak közül:

a)a kifizetési kérelmekben bejelentett, közpénzből nyújtott hozzájárulás;

b)az alapokból a kedvezményezettek részére fizetett támogatás;

c)a tagállam által kért összeg.

(6) Valamely tagállam kérésére az időközi kifizetéseket 10 %-kal az alkalmazandó társfinanszírozási arány felé lehet emelni az alapok valamennyi prioritására vonatkozóan, amennyiben valamely tagállam [e rendelet elfogadásának időpontja] után teljesíti az alábbi feltételek egyikét:

a)a tagállam kölcsönt kap az Uniótól a 407/2010/EU tanácsi rendelet értelmében;

b)a tagállam középtávú pénzügyi támogatást kap az Európai Stabilitási Mechanizmusról szóló 2012. február 2-i szerződés által létrehozott Európai Stabilitási Mechanizmus keretében vagy a 332/2002/EK tanácsi rendeletben 50 említettek szerint makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásának függvényében;

c)pénzügyi támogatás áll az adott tagállam rendelkezésére a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 51 meghatározott makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásának függvényében.

A legfeljebb 100 %-os megemelt társfinanszírozási arányt az azon naptári év végéig benyújtott kifizetési kérelmekre kell alkalmazni, amelyben a kapcsolódó pénzügyi támogatás véget ér.

(7) A (6) bekezdés nem alkalmazandó az Interreg programokra.

88. cikk
Elszámolható kiadások visszatérítése egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok alapján

(1)A Bizottság visszatérítheti az Unió program-hozzájárulását az Unió program-hozzájárulásának visszatérítésére vonatkozó egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok alapján.

(2)Annak érdekében, hogy hasznosítani lehessen az Uniónak az egységköltségeken, egyösszegű átalányokon és százalékos átalányokon alapuló program-hozzájárulását a 46. cikkben leírtak szerint, a tagállam ajánlatot küld a Bizottságnak az V. és VI. mellékletben meghatározott minták szerint, a program vagy a módosítására vonatkozó kérelem részeként.

A tagállam által ajánlott összegeket és arányokat a (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy a következők alapján állapítják meg:

a)igazságos, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel az alábbiak valamelyike alapján:

i. statisztikai adatok, más objektív információk vagy szakértői megítélés;

ii. ellenőrzött előzményadatok;

iii. általános költségelszámolási gyakorlatok alkalmazása;

b)költségvetési tervezetek;

c)az uniós szakpolitikákban hasonló típusú műveletekre alkalmazandó megfelelő egységköltségek és egyösszegű átalányok szabályai;

d)a teljes egészében a tagállam által hasonló típusú művelet esetében finanszírozott vissza nem térítendő támogatások rendszerében alkalmazott megfelelő egységköltségek és egyösszegű átalányok szabályai.

(3)A Bizottságnak a programot vagy annak módosítását jóváhagyó határozata megállapítja azokat a művelettípusokat, amelyekre az egységköltségen, egyösszegű átalányokon és százalékos átalányokon alapuló megtérítések vonatkoznak, valamint az egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok definícióját és az általuk lefedett összegeket és az összegek módosításának módszereit.

A tagállamoknak a 48. cikk (1) bekezdésében említettek közül valamelyik vissza nem térítendő támogatási formát kell használniuk olyan műveletek támogatásához, amelyek esetében a Bizottság e cikk alapján téríti meg a kiadásokat.

A Bizottság vagy a tagállamok ellenőrzései kizárólag azt a célt szolgálják, hogy ellenőrizzék a Bizottság által fizetett megtérítések feltételeinek teljesülését.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 107. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a célból, hogy e cikket kiegészítse az egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányok, összegeik és – a (2) bekezdés második albekezdésében említett módok szerinti – kiigazítási módszereik meghatározásával.

89. cikk
Költségfüggetlen finanszírozás

(1)Annak érdekében, hogy hasznosítani lehessen az Unió költségfüggetlen finanszírozás alapján programok valamely prioritásának egészéhez vagy részeihez történő hozzájárulását, a tagállam ajánlatot küld a Bizottságnak az V. és VI. mellékletben meghatározott minták szerint, a program vagy a módosítására vonatkozó kérelem részeként. Az ajánlat az alábbi információkat tartalmazza:

a)az érintett prioritás és a költségfüggetlen finanszírozással fedezett teljes összeg megjelölése; a költségfüggetlen finanszírozással fedezett programrész és művelettípus leírása;

b)a teljesítendő feltételek vagy elérendő eredmények és az időkeret meghatározása;

c)köztes teljesítések, amelyek után a Bizottság megtérítést fizet;

d)mértékegységek;

e)a Bizottság által teljesítendő megtérítés ütemterve és a feltételek teljesítésében vagy az eredmények elérésében az előrehaladáshoz kapcsolódó összegek;

f)a köztes teljesítések ellenőrzésére, valamint a feltételek teljesülésére és az eredmények elérésre vonatkozó rendelkezések;

g)az összegek kiigazítási módszerei adott esetben;

h)rendelkezések a XI. melléklet szerint az ellenőrzési nyomvonal biztosításához, amely kimutatja a feltételek teljesítését vagy az eredmények elérését.

(2)A programot vagy a módosításra vonatkozó kérelmet jóváhagyó bizottsági határozat az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi elemet megállapítja.

(3)A tagállamoknak a 48. cikk (1) bekezdésében említettek közül valamelyik vissza nem térítendő támogatási formát kell használniuk olyan műveletek támogatásához, amelyek esetében a Bizottság e cikk alapján téríti meg a kiadásokat.

A Bizottság vagy a tagállamok ellenőrzései kizárólag azt a célt szolgálják, hogy ellenőrizzék a Bizottság által fizetett megtérítések feltételeinek teljesülését vagy az eredmények elérését.

(4)A bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 107. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a célból, hogy e cikket kiegészítse a költségfüggetlen finanszírozásra vonatkozó műveletenkénti összegek, az összegek kiigazítási módszerei, valamint a teljesítendő feltételek és elérendő eredmények megállapításával.

III. szakasz
Megszakítások és felfüggesztések

90. cikk
A fizetési határidő megszakítása

(1)A Bizottság az előfinanszírozás kivételével legfeljebb hat hónapra megszakíthatja a kifizetésekre vonatkozó fizetési határidőt az alábbi feltételek valamelyikének teljesülése esetén:

a)bizonyíték utal súlyos hiányosságra, amelyre vonatkozóan nem tettek korrekciós intézkedéseket;

b)a Bizottságnak kiegészítő ellenőrzéseket kell végeznie olyan információk beérkezését követően, amelyek szerint a kifizetési kérelemben szereplő kiadás szabálytalansághoz kapcsolódhat;

(2)A tagállam hozzájárulhat a megszakítási időszak három hónappal történő meghosszabbításához.

(3)A Bizottság a megszakítást a kiadások (1) bekezdésben említett elemek által érintett részére korlátozza, kivéve, ha nem lehet azonosítani a kiadások érintett részét. A Bizottság haladéktalanul, írásban tájékoztatja a tagállamot a kifizetés megszakításának okáról, és felkéri őket a helyzet orvoslására. A Bizottság megszünteti a megszakítást, amint meghozták az (1) bekezdésben említett elemeket orvosló intézkedéseket.

(4)Az ETHA-ra vonatkozó alapspecifikus szabályok különleges alapokat állapíthatnak meg a kifizetések megszakítására a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetén.

91. cikk
Kifizetések felfüggesztése

(1)A Bizottság – miután a tagállamnak lehetőséget adott észrevételei benyújtására – részben vagy egészében felfüggesztheti az összes kifizetést az alábbi feltételek valamelyikének teljesülése esetén:

a)a tagállam nem tette meg a szükséges tevékenységeket azon helyzet orvoslására, amely indokolta a 90. cikk szerinti megszakítást;

b)súlyos hiányosság áll fenn;

c)a kifizetési kérelmekben a kiadások olyan szabálytalansághoz kapcsolódnak, amelyet nem hárítottak el;

d)a Bizottság indoklással ellátott véleményt bocsátott ki az EUMSZ 258. cikke szerinti jogsértés tekintetében, ami a kiadás jogszerűségét és szabályosságát kockáztatja;

e)a tagállam elmulasztotta meghozni a 15. cikk (6) bekezdése szerinti szükséges intézkedést.

(2)A Bizottság akkor szünteti meg részben vagy egészben a kifizetések felfüggesztését, amikor a tagállam meghozza az (1) bekezdésben hivatkozott elemek orvoslására vonatkozó intézkedéseket.

(3)Az ETHA-ra vonatkozó alapspecifikus szabályok különleges alapokat állapíthatnak meg a kifizetések felfüggesztésére a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetén.

II. FEJEZET
Az elszámolások benyújtása és vizsgálata

92. cikk
Az elszámolások tartalma és benyújtása

(1)Az egyes olyan számviteli évekre vonatkozóan, amelyekre kifizetési kérelmeket nyújtottak be, a tagállamnak február 15-ig a következő dokumentumokat (megbízhatósági dokumentumokat) kell benyújtania a Bizottság részére, amelyek a 2. cikk (28.) bekezdésében meghatározott előző számviteli évet fedik le:

a)az elszámolások a XX. mellékletben meghatározott minta szerint;

b)a 68. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett vezetői nyilatkozat a XV. mellékletben meghatározott minta szerint;

c)a 71. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett ellenőri vélemény a XVI. mellékletben meghatározott minta szerint;

d)a 71. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett éves kontrolljelentés a XVII. mellékletben meghatározott minta szerint.

(2)A Bizottság az érintett tagállam tájékoztatása nyomán az (1) bekezdésben említett határidőt kivételes esetben március 1-jéig meghosszabbíthatja.

(3)Az elszámolások a következőket tartalmazzák az egyes prioritások és adott esetben az egyes régiókategóriák szintjén:

a)a számviteli funkciót végző szervezet számviteli rendszerében szereplő elszámolható kiadások teljes összege, ami szerepelt a számviteli évre vonatkozó végső kifizetési kérelemben, illetve a kifizetett vagy kifizetendő, közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összege;

b)a számviteli év során lehívott összegek;

c)az egyes finanszírozási eszközökre fizetett, közpénzből nyújtott hozzájárulás összege;

d)az egyes prioritások esetében az a) pont szerint bejelentett összegek és az ugyanazon számviteli évre vonatkozó kifizetési kérelmekben megadott összegek közötti esetleges különbségek magyarázata.

(4)Az elszámolások nem fogadhatók el, ha a tagállamok nem végezték el a szükséges korrekciókat a célból, hogy az elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűségével és szabályosságával kapcsolatban fennmaradó kockázatokat 2 % alá csökkentsék.

(5)A tagállamoknak különösen a következőket kell levonniuk az elszámolásokból:

a)a szabálytalan kiadások, amelyeken a 97. cikk szerint pénzügyi korrekciókat végeztek el;

b)azok a kiadások, amelyek jogszerűségének és szabályosságának az értékelése folyamatban van;

c)egyéb olyan összegek, amelyek az elszámolásokban szereplő kiadások fennmaradó hibaarányának 2 %-ra történő csökkentéséhez szükségesek.

A tagállam az első albekezdés b) pontja szerinti kiadást szerepeltetheti a kifizetési kérelemben a következő számviteli években, ha annak jogszerűségét és szabályosságát megerősítették.

(6)A tagállam az elszámolások benyújtását követően felfedezett szabálytalan összegeket – a 98. cikk sérelme nélkül – helyesbítheti azzal, hogy az adott számviteli év szabálytalan összegeket tartalmazó elszámolásaiban elvégzik a megfelelő kiigazításokat.

(7)A megbízhatósági dokumentumok között a tagállamnak az utolsó számviteli évre vonatkozóan be kell nyújtania a 38. cikkben említett végső teljesítményjelentést vagy az ETHA, az MMA, a BBA és a HAVE esetében az utolsó éves végrehajtási jelentést.

93. cikk
Az elszámolások vizsgálata

A számviteli év végét követő év május 31-ig a Bizottság megbizonyosodik afelől, hogy az elszámolások teljesek, pontosak és megfelelnek a valóságnak, kivéve, ha a 96. cikk alkalmazandó.

94. cikk
Az egyenleg kiszámítása

(1)Amikor az alapok terhére elszámolható összegeket megállapítja a számviteli évre, illetve a szükséges módosításokat a tagállam részére teljesítendő kifizetések tekintetében, a Bizottság figyelembe veszi:

a)a 95. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett elszámolásokban szereplő összegeket, és amelyekre az egyes prioritásokra érvényes társfinanszírozási ráta alkalmazandó;

b)a Bizottság által az adott számviteli évben teljesített időközi kifizetések teljes összegét.

(2)Amennyiben a tagállam tartozik visszafizetéssel, erre vonatkozóan a Bizottság visszafizetési felszólítást ad ki, amelyet lehetőség szerint a tagállam részére az ugyanazon programhoz nyújtandó következő kifizetésekből történő levonással kell teljesíteni. Az ilyen visszatéríttetés nem minősül pénzügyi korrekciónak, és nem csökkenti az alapokból a programhoz nyújtott támogatás összegét. A visszatéríttetett összeg a költségvetési rendelet [177. cikkének (3) bekezdésével] összhangban címzett bevételt képez.

95. cikk
Az elszámolások vizsgálatára vonatkozó eljárás

(1)A 96. cikkben meghatározott eljárást kell követni az alábbi esetekben:

a)az ellenőrző hatóság minősített vagy kedvezőtlen ellenőri véleményt adott az elszámolások teljességével, pontosságával és valódiságával kapcsolatos okok miatt;

b)a Bizottság bizonyíték alapján kérdőjelezi meg egy minősítés nélküli ellenőri vélemény megbízhatóságát.

(2)Minden más esetben a Bizottság a 94. cikknek megfelelően kiszámítja az Alapok terhére elszámolható összegeket, és július 1. előtt teljesíti a megfelelő kifizetéseket vagy visszafizettetéseket. Ez a kifizetés vagy visszafizettetés az elszámolások elfogadásának tekintendő.

96. cikk
Az elszámolások vizsgálatára vonatkozó kontradiktórius eljárás

(1)Amennyiben az ellenőrző hatóság olyan ellenőri véleményt ad, amely az elszámolások teljességével, pontosságával és valódiságával kapcsolatos okok miatt minősített, a bizottság kéri a tagállamot, hogy vizsgálja felül az elszámolásokat és nyújtsa be újra egy hónapon belül a 92. cikk (1) bekezdésében hivatkozott dokumentumokat.

Amennyiben az első albekezdésben meghatározott határidőig:

a)az ellenőri vélemény minősítés nélküli, a 94. cikket kell alkalmazni, és a Bizottság minden esedékes további összeget kifizet vagy két hónapon belül elvégzi a visszatéríttetést;

b)az ellenőri vélemény még mindig korlátozott, vagy a tagállam nem nyújtott be újra dokumentumokat, a (2), (3) és (4) bekezdést kell alkalmazni.

(2)Ha az ellenőri vélemény az elszámolások teljességével, pontosságával és valódiságával kapcsolatos okok miatt korlátozott marad, vagy ha az ellenőri vélemény nem megbízható marad, a Bizottság tájékoztatja a tagállamot a számviteli évre vonatkozóan az alapok terhére elszámolható összegről.

(3)Amennyiben a tagállam egy hónapon belül egyetért ezzel az összeggel, a Bizottság minden további esedékes összeget kifizet, vagy megkezdi a visszatérítést a 94. cikk szerint két hónapon belül.

(4)Amennyiben a tagállam nem ért egyet a (2) bekezdésben említett összeggel, a Bizottság megállapítja a számviteli évre vonatkozóan az alapok terhére elszámolható összeget. Az ilyen fellépés nem minősül pénzügyi korrekciónak, és nem csökkenti az alapokból az operatív programhoz nyújtott támogatás összegét. A Bizottság két hónapon belül minden további esedékes összeget kifizet, vagy megkezdi a 94. cikk szerinti visszafizettetést.

(5)Az utolsó számviteli év tekintetében a Bizottság a 38. cikkben említett végső teljesítményjelentés elfogadásának napját követő két hónapon belül az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programokra vonatkozóan kifizeti vagy visszatérítteti az elszámolások éves egyenlegét.

III. FEJEZET
Pénzügyi korrekciók

97. cikk
A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók

(1)A tagállamok védik az EU költségvetését, és pénzügyi korrekciókat alkalmaznak azáltal, hogy részben vagy teljes egészében visszavonják az alapokból valamely művelethez vagy programhoz nyújtott támogatást, ha a Bizottság felé bejelentett kiadások szabálytalannak minősülnek.

(2)A pénzügyi korrekciók rögzítésre kerülnek annak a számviteli évnek az elszámolásaiban, amelyben a megszüntetésről szóló határozat született.

(3)Az alapokból visszavont támogatást a tagállam újrahasználhatja az érintett programon belül, kivéve a korrekció alapját képező műveletet, vagy amennyiben a pénzügyi korrekció az egész rendszert érintő szabálytalanság miatt szükséges, akkor az egész rendszert érintő szabálytalanság által érintett más műveletet.

(4)Az ETHA-ra vonatkozó alapspecifikus szabályok a tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók tekintetében további követelményeket állapíthatnak meg a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetére.

(5)Az (1)–(3) bekezdésektől eltérve a finanszírozási eszközöket magukban foglaló műveletek esetében az e cikkel összhangban egyedi szabálytalanság miatt megszüntetett hozzájárulás a következő feltételek mellett újból felhasználható ugyanazon művelethez:

a)ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság a végső kedvezményezett szintjén jelentkezik: csak az ugyanazon finanszírozási eszköz más végső címzettjeinek javára használható fel;

b)ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság a konkrét alapot végrehajtó szerv szintjén jelentkezik, amennyiben a pénzügyi eszközt holdingalapot alkalmazó struktúrán keresztül hajtják végre, akkor a megszüntetett hozzájárulás csak konkrét alapokat végrehajtó más szervezetek javára használható fel.

Ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság a holdingalapot végrehajtó szervezet szintjén, vagy – amennyiben a pénzügyi eszköz végrehajtása holdingalap nélküli struktúrában történik – a speciális alapot végrehajtó szervezet szintjén jelentkezik, akkor a megszüntetett hozzájárulás nem használható fel ugyanazon művelethez.

Rendszerszintű szabálytalanság miatt előírt pénzügyi korrekció esetében a megszüntetett hozzájárulás nem használható fel a rendszerszintű szabálytalansággal érintett műveletekhez.

(6)A finanszírozási eszközt végrehajtó szervezetek visszatérítik a szabálytalanságok által érintett program-hozzájárulások kamatokkal és az e hozzájárulásokból származó esetleges egyéb nyereségekkel növelt összegét a tagállamok részére.

A finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek nem térítik vissza az első albekezdésben említett összegeket a tagállamok részére, amennyiben az adott szabálytalanság tekintetében a fenti szervek bizonyítják, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a szabálytalanság a végső kedvezményezettek szintjén, vagy – holdingalap esetében – a speciális alapokat végrehajtó szervezetek vagy a végső kedvezményezettek szintjén történt;

b)a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek teljesítették a kötelezettségeiket a szabálytalansággal érintett program-hozzájárulások tekintetében az alkalmazandó jog szerint, és a finanszírozási eszközök végrehajtásában tapasztalt szakmai szervezettől elvárt szakszerűséggel, átláthatósággal és szorgalommal jártak el;

c)annak ellenére, hogy a finanszírozási eszközöket végrehajtó szervezetek kellő gondossággal eljárva a rendelkezésre álló összes szerződéses és jogi eszközt igénybe vették, nem sikerült a szabálytalanság által érintett összegeket visszafizettetni.

98. cikk
A bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók

(1)A Bizottság pénzügyi korrekciókat hajt végre az alapokból egy program részére fizetett támogatás csökkentésével, amennyiben megállapítja, hogy:

a)olyan súlyos hiányosság áll fenn, amely veszélyeztetni az alapokból a programra már kifizetett támogatást;

b)az elfogadott elszámolásokban szereplő kiadások szabálytalanok, és a tagállam nem észlelte és nem jelentette be őket;

c)a tagállam a pénzügyi korrekciós eljárás Bizottság általi megindítását megelőzően nem teljesítette a 91. cikkben foglalt kötelezettségeit;

Amennyiben a Bizottság átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciókat alkalmaz, ezt a XXI. melléklettel összhangban kell elvégezni. 

(2)A Bizottság – mielőtt határozatot hoz egy pénzügyi korrekcióról – tájékoztatja a tagállamot következtetéseiről, és lehetőséget ad a tagállamnak, hogy két hónapon belül megtegye észrevételeit.

(3)Amennyiben a tagállam nem fogadja el a Bizottság következtetéseit, a Bizottság meghallgatásra hívja a tagállamot, hogy meggyőződjön afelől, hogy a Bizottságnak a pénzügyi korrekció alkalmazásával kapcsolatos következtetései alapját képező minden releváns információ és észrevétel hozzáférhető.

(4)A Bizottság a meghallgatástól vagy a Bizottság által kért további információk benyújtásától számított 12 hónapon belül végrehajtási jogi aktus útján határoz a pénzügyi korrekcióról.

Ha pénzügyi korrekcióról hoz döntést, a Bizottság figyelembe veszi az összes benyújtott információt és észrevételt.

Amennyiben a tagállam elfogadja a pénzügyi korrekciót az (1) bekezdés a) és c) pontjaiban hivatkozott esetekben az (1) bekezdésben hivatkozott döntés elfogadása előtt, a tagállam újrahasználhatja az érintett összegeket. Ez a lehetőség nem vonatkozik az (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott esetekben elvégzendő pénzügyi korrekcióra.

(5)Az ETHA-ra vonatkozó egyedi szabályok a Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók tekintetében további követelményeket állapíthatnak meg a közös halászati politika vonatkozó szabályainak be nem tartása esetére.

IV.FEJEZET
Kötelezettségvállalás visszavonása

99. cikk
A kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó elvek és szabályok

(1)A Bizottság visszavonja a programban szereplő összeg azon részét, amelyet nem a 84. cikkel összhangban használtak fel előfinanszírozásra, vagy amelyre vonatkozóan a kifizetési kérelmet nem a 85. és 86. cikkek szerint és nem a 2021–2026-os időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások évét követő második pénzügyi év december 26-ig nyújtják be.

(2)A 2021-re vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás tekintetében az (1) bekezdésben megállapított határidőig előfinanszírozással fedezendő, illetve kifizetési kérelmek alá tartozó összeg az említett kötelezettségvállalás 60 %-át teszi ki. A fedezendő összegek kiszámítása céljából a 2021-re vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás 10 %-át hozzá kell adni a 2022–2025. közötti évekre vonatkozó egyes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz.

(3)A kötelezettségvállalások 2029. december 31-én még fennálló részét akkor kell visszavonni, ha az ESZA+, az ERFA alapokból és a Kohéziós Alapból támogatott programokra vonatkozóan a megbízhatósági dokumentumokat és a végső teljesítményjelentést nem nyújtották be a Bizottság részére a 38. cikk (1) bekezdésében megadott határidőre.

100. cikk
Kivételek a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó szabályok alól

(1)A kötelezettségvállalás visszavonása által érintett összegből a költségvetési kötelezettségvállalás a következőkre vonatkozó részével egyenértékű összegek kerülnek levonásra:

a)a műveleteket valamely közigazgatási jogorvoslati eljárás vagy felfüggesztő hatályú közigazgatási fellebbezés miatt függesztették fel; vagy

b)a program egészének vagy egy részének a végrehajtását súlyosan érintő vis maior miatt nem lehetett kifizetési kérelmet benyújtani.

A vis maiorra hivatkozó nemzeti hatóságoknak igazolniuk kell a vis maior esemény a program részének vagy egészének végrehajtására gyakorolt közvetlen következményeit.

(2)A tagállam a december 26-ig bejelentendő összeg vonatkozásában január 31-ig tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett kivételekről.

101. cikk
A kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó eljárás

(1)A január 31-ét követően kapott információk alapján a Bizottság tájékoztatja a tagállamot a birtokában lévő információk alapján visszavonásra kerülő összegről.

(2)A tagállamnak egy hónap áll rendelkezésére, hogy elfogadja a visszavonásra ítélt összeget, vagy benyújtsa az észrevételeit.

(3)A tagállam június 30-ig benyújtja a Bizottságnak a felülvizsgált finanszírozási tervét, amely az adott naptári évre tartalmazza a támogatás csökkentett összegét a program egy vagy több prioritására vonatkozóan. Az egynél több alapból támogatott programok esetében a támogatás összegét a kötelezettségvállalás visszavonással érintett azon összegeivel arányosan kell alaponként csökkenteni, amelyeket nem használtak fel az érintett naptári évben.

Amennyiben nem nyújtanak be ilyen tervet, a Bizottság felülvizsgálja a finanszírozási tervet azáltal, hogy csökkenti az érintett naptári évre vonatkozóan az alapból nyújtott hozzájárulást. A fenti csökkentés összegét az egyes prioritások között kell elosztani a kötelezettségvállalás visszavonása által érintett azon összegekkel arányosan, amelyeket nem használtak fel az érintett naptári évben.

(4)A Bizottság legkésőbb október 31-ig módosítja a programot jóváhagyó határozatot.

VIII. cím
Pénzügyi keret

102. cikk
A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre irányuló támogatás földrajzi hatálya

(1)Az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap támogatják a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzést az 1059/2003/EK rendelettel létrehozott, a 868/2014/EK bizottsági rendelettel módosított statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája 2. szintjének (a továbbiakban: a NUTS 2. szintű régiók) megfelelő valamennyi régióban.

(2)A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés ERFA és ESZA+ alapokból származó forrásait a következő három, NUTS 2. szintű régiókategória között osztják el:

a)kevésbé fejlett régiók, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-27 átlagos GDP-jének 75 %-át (a továbbiakban: kevésbé fejlett régiók);

b)átmeneti régiók, ahol az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagos GDP-jének 75 %-a és 100 %-a között van (a továbbiakban: átmeneti régiók);

c)fejlettebb régiók, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-27 átlagos GDP-jének 100 %-át (a továbbiakban: fejlettebb régiók).

A régióknak a három régiókategória valamelyikébe történő besorolását az alapján kell meghatározni, hogy az egyes régiók vásárlóerő-egység (a továbbiakban: PPS) alapján mért és a 2014–2016 közötti időszakra vonatkozó uniós adatok alapján számolt egy főre jutó GDP-je hogyan viszonyul az EU-27-ben ugyanabban a referencia-időszakban mért átlagos GDP-hez.

(3)A Kohéziós Alap azokat a tagállamokat támogatja, amelyek vásárlóerő alapján mért és a 2014–2016 közötti időszakra vonatkozó uniós adatok alapján számolt egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az EU-27-ben ugyanabban a referencia-időszakban mért átlagos GNI 90 %-át.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amely megállapítja a három régiókategória valamelyikének kritériumait teljesítő régiók, valamint a (3) bekezdés szerinti kritériumokat teljesítő tagállamok jegyzékét. E jegyzék 2021. január 1-től 2027. december 31-ig érvényes.

103. cikk
A gazdasági, társadalmi és a területi kohéziót szolgáló források

(1)A 2021–2027-es időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló, gazdasági, szociális és a területi kohéziót szolgáló források összege 330 624 388 630 EUR 2018-as árakon. 

A programozás és az Unió költségvetésébe történő későbbi belefoglalás céljából a források összegének évi 2 %-os indexálására kerül sor.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amely régiókategóriánként megállapítja a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés globális erőforrásainak éves lebontását tagállamonként, a jogosult régiók XXII. mellékletben meghatározott módszertan szerint meghatározott jegyzékével együtt.

A határozat egyúttal az európai területi együttműködés (Interreg) globális erőforrásainak éves lebontását is megállapítja tagállamonként.

(3)A globális erőforrások 0,35 %-át – a 104. cikk (4) bekezdésében említett Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz részére nyújtott támogatás levonását követően – a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra kell fordítani.

104. cikk
A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés és az „Európai területi együttműködés” célkitűzés (Interreg) számára biztosított források

(1)A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés számára biztosított források a globális források összegének 97,5 %-át teszik ki (azaz összesen 322 194 388 630 EUR-t), és az alábbiak szerint kerülnek elosztásra:

a)61,6 % (azaz összesen 198 621 593 157 EUR) a kevésbé fejlett régiók számára;

b)14,3 % (azaz összesen 45 934 516 595 EUR) az átmeneti régiók számára;

c)10,8 % (azaz összesen 34 842 689 000 EUR) a fejlettebb régiók számára;

d)12,8 % (azaz összesen  41 348 556 877 EUR) a Kohéziós Alapból támogatott tagállamok számára;

e)0,4 % (azaz összesen 1 447 034 001 EUR-t) kiegészítő támogatás az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók, valamint az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelő, NUTS 2. szintű régiók számára.

(2)A 2025. évre vonatkozó technikai kiigazításában a Bizottság az (EU, Euratom) [...] rendelet (a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) [6.] cikke szerint 2024-ben felülvizsgálja az egyes tagállamok számára a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés alapján a 2025–2027 közötti időszakra biztosított teljes juttatásokat.

Felülvizsgálata során a Bizottság a XXII. mellékletben meghatározott elosztási módszert alkalmazza az akkor elérhető legfrissebb statisztikai adatok alapján.

A technikai kiigazítást követően a Bizottság módosítja a 103. cikk (2) bekezdésében említett felülvizsgált éves lebontást megállapító végrehajtási jogi aktust.

(3)Az ESZA+ számára a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés keretében rendelkezésre álló források összege 88 646 194 590 EUR.

Az (1) bekezdés e) pontjában említett, legkülső régiókra vonatkozó kiegészítő támogatás ESZA+ számára allokált összege 376 928 934 EUR.

(4)A Kohéziós Alapból az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközbe átcsoportosítandó támogatás összege 10 000 000 000 EUR. Ezt az összeget az (EU) [az új CEF-rendelet száma] rendelettel összhangban egyedi pályázati felhívások indítása révén, közlekedési infrastrukturális projektekre kell fordítani kizárólag azokban a tagállamokban, amelyek a Kohéziós Alapból támogatásra jogosultak.

A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el az egyes tagállamok Kohéziós Alapból származó támogatásából átcsoportosítandó összeg megállapításáról, amely összeget a teljes időszakra arányosan kell meghatározni.

Az egyes tagállamok Kohéziós Alapból nyújtott támogatását ennek megfelelően csökkenteni kell.

Az első albekezdésben említett, a Kohéziós Alapból származó támogatásnak megfelelő éves előirányzatokat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz megfelelő költségvetési soraiba kell átvezetni a 2021. költségvetési évtől kezdődően.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz átcsoportosított források 30 %-a az átcsoportosítás után közvetlenül jogosulttá válik a Kohéziós Alapból történő támogatásra közlekedési infrastrukturális projekteknek az (EU) [az új CEF-rendelet] rendelet szerinti finanszírozására.

Az (EU) [az új CEF-rendelet] rendelet értelmében a közlekedési ágazatra alkalmazandó szabályok vonatkoznak az első albekezdésben említett egyedi pályázati felhívásokra. 2023. december 31-ig a finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során figyelembe kell venni a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat a CEF számára átcsoportosítandó források 70 %-a tekintetében.

2024. január 1-jétől kezdődően azon Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz átcsoportosított forrásokat, amelyeket nem kötöttek le egy adott közlekedési infrastrukturális projekthez, a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára hozzáférhetővé kell tenni közlekedési infrastrukturális projektek (EU) [az új CEF-rendelet] szerinti finanszírozására.

(5)A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre biztosított 500 000 000 EUR összeget a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló európai városfejlesztési kezdeményezésre kell fordítani.

(6)Az ESZA+-források keretében a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre biztosított 175 000 000 EUR összeget a közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló, innovatív megoldásokat támogató transznacionális együttműködésre kell fordítani.

(7)Az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) számára biztosított források a 2021–2027 közötti időszak során az alapokból költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló globális források 2,5 %-át teszik ki (azaz összesen 8 430 000 000 EUR-t).

105. cikk
Az erőforrások átcsoportosíthatósága

(1)A Bizottság elfogadhatja a tagállam által a partnerségi megállapodás benyújtásakor vagy a félidős felülvizsgálattal összefüggésben az alábbi átcsoportosításra tett javaslatot:

a) a kevésbé fejlett régiókra vonatkozó teljes költségvetési juttatás legfeljebb 15 %-ának átcsoportosítása az átmeneti régiók vagy a fejlettebb régiók számára, illetve az átmeneti régiókból a fejlettebb régiók számára;

b)a fejlettebb régiókra vagy átmeneti régiókra vonatkozó költségvetési juttatásokból átcsoportosítás a kevésbé fejlett régiók számára.

(2)Az egyes tagállamoknak a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzés és az európai területi együttműködés célkitűzés (Interreg) vonatkozó teljes költségvetési juttatása nem csoportosítható át a célkitűzések között.

106. cikk
Társfinanszírozási arányok meghatározása

(1)A Bizottság programot jóváhagyó határozata rögzíti az alapokból származó támogatás társfinanszírozási arányát és maximális összegét az egyes prioritások tekintetében.

(2)Valamennyi prioritás esetében a Bizottság határozata megállapítja, hogy a prioritásra vonatkozó társfinanszírozási arány alkalmazandó-e az alábbiak egyikére:

a)teljes hozzájárulás, beleértve a közpénzből vagy magánforrásokból teljesített hozzájárulást;

b)közpénzből történő hozzájárulás.

(3)A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre vonatkozó társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb az alábbiaknál:

a)70 % a kevésbé fejlett régiók számára;

b)55 % az átmeneti régiók számára;

c)40 % a fejlettebb régiók számára.

Az a) pontban említett társfinanszírozási arányok a legkülső régiókra is alkalmazandók

A Kohéziós Alapra vonatkozó társfinanszírozási arány az egyes prioritások szintjén nem lehet magasabb 70 %-nál.

Az ESZA+-rendelet magasabb társfinanszírozási arányokat állapíthat meg az ESZA+- rendelet [14] cikkének megfelelően innovatív fellépéseket támogató prioritásokra.

(4)Az Interreg programokra vonatkozó társfinanszírozási arány nem lehet magasabb 70 %-nál.

Az ETE-rendelet magasabb társfinanszírozási arányokat állapíthat meg az Európai területi együttműködés célkitűzés (Interreg) alá tartozó külső, határon átnyúló együttműködési programokra.

(5)A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedések 100 %-os finanszírozási aránya engedélyezett.

IX. cím
Felhatalmazás, végrehajtási, átmeneti és záró rendelkezések

I. FEJEZET
Felhatalmazás és végrehajtási rendelkezések

107. cikk
Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a rendelet 108. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a célból, hogy e rendelet mellékleteit e rendelet nem alapvető elemeinek – a programozási időszak során bekövetkező változásai szerinti kiigazítsa, a III., IV., X. és XXII. melléklet kivételével.

108. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A 63. cikk (10) bekezdésében, a 73. cikk (4) bekezdésében, a 88. cikk (4) bekezdésében, a 89. cikk (4) bekezdésében és a 107. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának hatáskörét rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően, határozatlan időre a Bizottságra kell ruházni.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 63. cikk (10) bekezdésében, a 73. cikk (4) bekezdésében, a 88. cikk (4) bekezdésében és a 89. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 63. cikk (10) bekezdése, a 73. cikk (4) bekezdése, a 88. cikk (4) bekezdése, a 89. cikk (4) bekezdése és a 107. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

109. cikk
Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.

II. FEJEZET
Átmeneti és záró rendelkezések

110. cikk
Átmeneti rendelkezések

Az 1303/2013/EU rendelet vagy a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó bármely más jogi aktus továbbra is érvényes az adott időszak alatt az ERFA-ból, az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból és az ETHA-ból támogatott programokra és műveletekre.

111. cikk
A szakaszokban végrehajtott műveletekre vonatkozó feltételek

(1)Az irányító hatóság megkezdheti az 1303/2013/EU rendelet alapján támogatásra kiválasztott és elindított művelet második szakaszából álló művelet kiválasztását, amennyiben az alábbiak közül az összes feltétel teljesül:

a)az 1303/2013/EU rendelet alapján támogatásra kiválasztott művelet pénzügyi szempontból két szakaszból áll, melyek külön ellenőrzési nyomvonallal rendelkeznek;

b)a műveletek teljes költsége meghaladja a 10 millió EUR-t;

c)az első szakaszra vonatkozó kifizetési kérelemben szereplő kiadások nem szerepelnek a második szakaszra vonatkozó egyetlen kifizetési kérelemben sem;

d)a művelet második szakasza megfelel a vonatkozó jognak, és az e rendelet vagy az alapspecifikus rendeletek rendelkezései alapján támogatható az ERFA, az ESZA+ alapokból és a Kohéziós Alapból.

e)a tagállam kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a programozási időszak alatt befejezi és működőképessé teszi a második és az utolsó szakaszt a 1303/2013/EU rendelet 141. cikke szerint benyújtott záró végrehajtási jelentésben.

(2)E rendelet rendelkezései a művelet második szakaszára érvényesek.

112. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

Kohézió és értékek

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

 új intézkedés 

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 52  

X jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre 

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

2019 folyamán: A rendelet elfogadása

2020 folyamán: Tárgyalás a programokról

2021. január 1.: az új programok megkezdése

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az uniós szintű fellépés indokai (előzetes)

Az Európai Regionális Fejlesztési Alappal, az Európai Szociális Alap Plusszal, a Kohéziós Alappal, az ETHA-val, az MMA-val, az BBA-val és a HAVE-val kapcsolatos uniós intézkedést az EUMSZ 174. cikkében említett célkitűzések indokolják. A fellépési jog alapját az EUMSZ-nek a Kohéziós Alap szerepét meghatározó 177. cikkével összefüggésben értelmezett 175. cikke képezi, amely kifejezetten előírja az Unió számára, hogy hajtsa végre ezt a politikát a strukturális alapok révén. Az ESZA, az ERFA és a Kohéziós Alap céljait az EUMSZ 162., 176., illetve 177. cikke határozza meg. A halászattal kapcsolatos fellépéseket az EUMSZ 39. cikke indokolja.

Az EUMSZ 174. cikke kimondja, hogy kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat. Ez utóbbi közé sorolandók a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók.

Az EUMSZ 349. cikke kimondja, hogy egyedi intézkedéseket kell elfogadni figyelembe véve a legkülső régiók gazdasági és társadalmi strukturális helyzetét, amelyet a fejlődésüket súlyosan hátráltató bizonyos egyedi jellemzők tovább súlyosbítanak.

A várható uniós hozzáadott érték (utólagos)

Eredményesség és hatékonyság: ahol az uniós intézkedés jobb eredményeket képes elérni. Például számos országban a kohéziós politika az állami beruházások körülbelül (vagy legalább) 50 %-át teszi ki; ezeknek az országoknak másként nem lenne meg a finanszírozási képességük e beruházások megvalósításához. Ráadásul az ERFA nélkül az intelligens szakosodási stratégiák (RIS3) nem léteznének, illetve nem maradnának fönn a legtöbb régióban (függetlenül attól, hogy azok mennyire fejlettek).

Hozzájárulás olyan célokhoz, amelyek számítanak az uniós polgárok számára. A munkahelyteremtés és a növekedés, a zöld és karbonszegény növekedés, a társadalmi befogadás és a migránsok integrációjának elősegítése, a határok megfelelő kezelése: ezek mind a polgárok számára fontos témák. Ráadásul az előfeltételek elősegítik a strukturális reformokat és a közigazgatás korszerűsítését.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

(1) Egyszerűsítés: az adminisztratív teher csökkentésének szükségessége. Ez egy kulcsfontosságú és ismétlődő megállapítás. A túl összetett irányítási, szabályozási és kontrollrendszerek adminisztratív bizonytalanságot és késedelmes végrehajtást eredményeztek, és visszatartó erőként hatottak a támogatások igénylésében. Az egyszerűsített költségelszámolási módszerek használata kiemelt ajánlásként fogalmazódott meg.

(2) Rugalmasság a felmerülő szükségletek megválaszolásához. Például az ERFA és a Kohéziós Alap utólagos értékelése megállapította, hogy a programok kiigazítása a gazdasági válság idején a 2007–2013 közötti időszak egyik sikertörténete volt, és erre kell építkezni.

(3) A finanszírozási eszközök potenciálja Az értékelések azt állapították meg, hogy egyes szakpolitikai területeken a finanszírozási eszközök hatékonyabb eszközei lehetnek a beruházások finanszírozásának, ugyanakkor a végrehajtás terén késedelmek tapasztalhatók, használatuk elterjesztése pedig kihívást jelent.

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A támogatás természetéből adódóan a legjelentősebb szinergiák a Horizont Európával és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel állnak fenn.

A Horizont Európa az „európai kiválóság”-ra (új tudás előállítása és hasznosítása, élvonalbeli kutatás folytatása) fog koncentrálni, az ERFA pedig a „regionális jelentőség”-re (a meglévő tudás és technológia elterjesztése az olyan helyeken, ahol azokra szükség van, intelligens szakosodási stratégiák segítségével helyileg beágyazva őket, továbbá helyi innovációs rendszerek kiépítése).

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel (CEF) való összhang megteremtése érdekében fokozott szinergia és komplementaritás kerül kialakításra, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a „gerinchálózatra” fog koncentrálni, míg az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap az „átfogó hálózatot” is támogatni fogja, az ahhoz való helyi és regionális hozzáférés, valamint a városi területeken belüli közlekedési összeköttetések biztosítását is beleértve.

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

 határozott időtartam

   időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

X    Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2021-től 2029-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

 határozatlan időtartam

Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 53  

 Bizottság általi közvetlen irányítás

a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

   végrehajtó ügynökségen keresztül

X Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

az EBB és az Európai Beruházási Alap

a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

közjogi szervek

magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A nyomonkövetési rendszer a 2014–2020 közötti költségvetési időszak bevált módszereire épül, és továbbra is megosztott irányítási rendszeren fog alapulni. Az egyes programokhoz felállított monitoringbizottságok kiemeltebb szerepet fognak kapni a programteljesítés és az azt befolyásoló valamennyi tényező felügyeletében. Az átláthatóság érdekében a monitoringbizottságokhoz benyújtott dokumentumokat nyilvánosan elérhetővé kell tenni. A rendszert a Bizottság és a tagállamok közötti éves teljesítményértékelő ülések egészítik ki. Az éves végrehajtási jelentések benyújtására vonatkozó követelmény megszűnik, cserében gyakoribb és naprakészebb adatbenyújtás kerül előírásra. A végső teljesítményjelentés benyújtására vonatkozó követelmény megmarad.

Az egységesen alkalmazandó mutatók meghatározása hozzá fog járulni a nyomonkövetési információk hozzáférhetőségéhez, amelyek uniós szinten összesíthetőek.

Az elektronikus adatok lehetővé teszik az egyszerűsítés és az átláthatóság kombinálását. A 2014–2020 közötti időszakban létre kellett hozni egy elektronikus adatcsererendszert a kedvezményezettek és az irányító hatóságok között, úgymint az irányítási és kontrollrendszer különböző hatóságai között is. A jelen rendelet erre épül, és továbbfejleszt bizonyos szempontokat az adatgyűjtés tekintetében. A végrehajtási folyamat nyomon követéséhez szükséges valamennyi adat – köztük a programok eredményei és teljesítménye – ezután elektronikusan kerül továbbításra. A nyílt adatplatform kéthavonta frissül, ami azt jelenti, hogy csaknem valós időben tükrözni fogja a teljesítményt.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

Figyelembe véve az Európai Számvevőszék által jelentett csökkenő hibaarányokból származó pozitív eredményeket (és az abból fakadó bizonytalanságot, hogy a rendszer nem létezett egy teljes programvégrehajtási ciklus alatt, ezért annak minden aspektusa tekintetében nem lehet végleges következtetéseket megállapítani), a 2014–2020 közötti időszakra bevezetett pénzgazdálkodási szabályokat és az irányítási és kontrollrendszer meglévő alapelveit fenn kell tartani.

Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy a 2014–2020-as végrehajtás későn kezdődött el, és időnként egyes bevezetett követelmények szükségtelen adminisztratív terhet okoztak. Ezért javasoljuk, hogy az irányítási és kontrollrendszer különböző szerveinek feladatai és felelősségi köre érthetőbben legyen meghatározva, különösen a műveletek kiválasztása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek való megfelelés biztosítására vonatkozó követelmények tekintetében.

A kiszámíthatóság biztosítása érdekében valamennyi, a másodlagos jogban előzetesen megállapított részlet és másodlagos szabály szerepel a jogalkotási szövegben. Nem kötelező követelmény a kijelölési folyamat vállalása; a rendelkezések támogatják a meglévő rendszerek ismételt használatát. Nagyobb mértékű egyszerűsítést javaslunk a jól működő irányítási és kontrollrendszerrel és jó eredményekkel rendelkező programok esetében. A kockázati alapú irányítási ellenőrzésekre és az egységes ellenőrzési intézkedésekre vonatkozó követelmények, valamint az olyan programokra vonatkozó minimumkövetelmények is egyértelműsítésre kerülnek, amelyek esetében nem statisztikai mintavételi módszer alkalmazására lehet szükség.

 

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A Bizottság által a 2020 utáni időszakra vonatkozóan fontolóra vett változtatások és egyszerűsítési lehetőségek figyelembe veszik a Számvevőszék különböző ajánlásait a 2020 utáni jogszabályok előkészítésével kapcsolatban, különös tekintettel azokra, amelyek az alapok megvalósítási mechanizmusa tervezésének átgondolására szólítanak fel (a 2015/AUD/0195 számú ellenőrzéshez 1. ajánlása), valamint a magas szintű munkacsoport javaslatait is.

A múltbeli magas hibaarányok gyakran a jogbiztonság hiányához és az ugyanazon irányadó szabályok különböző értelmezéséhez kapcsolódtak például a közbeszerzés területén. A Bizottság az új CPR-re irányuló javaslatban számos aspektust bevezet, így például a kockázati alapú irányítási ellenőrzéseket, a kockázati alapú ellenőrzési stratégiát, a statisztikai mintavétel arányos szükségességére vonatkozó szabályokat, az ellenőrzések arányosságára vonatkozó egyedi rendelkezéseket, a nemzeti rendszerekre való támaszkodást stb.

Az irányítási és kontrollrendszerek vonatkozó aspektusairól szóló részletes mellékletek célja a jogbiztonság garantálása anélkül, hogy később másodlagos jogalkotási aktusokra vagy terjengős iránymutató feljegyzésekre lenne szükség, amelyek általában a CPR elfogadását követik.

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

A jelenlegi, megosztott irányítás alatt működő megvalósítási mechanizmust időnként bírálat éri – többek között a Számvevőszék részéről – azért, mert túl összetett és túl sok hibalehetőséget hordoz magában, és minden ellenőrzési szinten magas költségekkel jár. A Bizottság mindezeket a kritikus elemeket fontolóra vette annak érdekében, hogy megtalálja az elszámoltathatóság, az egyszerűsítés és a teljesítmény közötti megfelelő egyensúlyt.

Az egyszerűsítés azért került bevezetésre, hogy elkerülhető legyen a kedvezményezetteken különböző szinteken elvégzett ellenőrzések közötti átfedések, valamint az irányítási és kontrollrendszer különböző funkciói közötti átfedések veszélye. Például 2020 után a tanúsító hatóságokat (amelyek száma jelenleg 210 felett van) egy olyan számviteli funkció váltja fel, amely a jövőben nem lesz képes a kontrollok megkettőzésére. Emellett javasoljuk az ellenőrzési tevékenységek észszerűsítését, melynek következtében kevesebb ellenőrzés irányul a kedvezményezettek szintjén elvégzett műveletekre. Külön rendelkezések vonatkoznak a fokozottan arányos intézkedésekre, figyelembe véve egy program irányítási és kontrollrendszerének múltbeli hatékony működését.

A jogalkotási javaslatok szakaszában a megcélzott megbízhatósági szint vonatkozásában a cél a hibaarány 2 %-os lényegességi küszöb alatti tartása. Eltérő lényegességi küszöb csak eseti alapon, a jogalkotási vita fényében lenne megvitatható, nevezetesen ha a jogalkotó hatóság nem hagyná jóvá (teljes mértékben) a javasolt programegyszerűsítéseket és/vagy felső korlátot szabna a kontrollokra, ami befolyásolná a várható hibaarányt.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A Bizottság továbbra is vizsgálja az irányító hatóságok által a csalás és a szabálytalanságok megelőzése érdekében meghozott valamennyi intézkedés további szigorításának lehetőségét a 2020 utáni időszakban.

Az irányító hatóságoknak hatékony és arányos csalásellenes intézkedéseket és eljárásokat kell fenntartaniuk, az azonosított csaláskockázatokat különösen figyelembe véve.

A jövőre nézve továbbra is kulcsfontosságú követelmény lesz az e-kohézió és interaktív IT-rendszerek. Az irányító hatóságok a továbbiakban is használhatják a csalások és a szabálytalanságok megelőzésére szolgáló, általuk felállított eljárásokat.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási tétele/tételei

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff. 54

EFTA-országoktól 55

tagjelölt országoktól 56

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

02. Kohézió és értékek

05.02.: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)

05.03.: Kohéziós Alap (KA)

05.03.YY Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek (CEF) nyújtott hozzájárulás

07.02.: Európai Szociális Alap (ESZA)

Diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR folyó áron (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete
 

02.

Kohézió és értékek

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2027 után

ÖSSZESEN

05.02.: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)

Kötelezettségvállalási előirányzatok

29 440,110

30 327,771

31 279,590

35 259,611

33 267,540

34 307,819

35 425,598

226 308,000

Kifizetési előirányzatok

1 164,755

1 341,699

12 834,033

16 236,551

29 081,391

38 297,376

38 210,997

89 204,236

226 308,000

05.03.: Kohéziós Alap (KA)

Kötelezettségvállalási előirányzatok

4 522,388

4 684,978

4 862,038

5 044,652

5 232,977

5 428,152

5 631,603

35 407,000

Kifizetési előirányzatok

175,643

200,023

3 490,734

3 019,315

4 914,058

5 243,048

4 989,748

13 374,217

35 407,000

05.03.YY Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek (CEF) nyújtott hozzájárulás

Kötelezettségvállalási előirányzatok

1 441,457

1 493,281

1 549,717

1 607,923

1 667,949

1 730,159

1 795,007

11 285,000

Kifizetési előirányzatok

83,293

504,603

528,852

548,807

569,400

590,655

612,703

7 847,181

11 285,000

07.02.: Európai Szociális Alap (ESZA)

Kötelezettségvállalási előirányzatok

12 983,946

13 384,351

13 814,025

14 256,194

14 711,141

15 181,257

15 669,085

100 000,000 57

Kifizetési előirányzatok

511,825

592,614

5 940,557

7 241,014

12 930,766

16 995,138

16 806,577

38 981,508

100 000,000

Ebből a programkeretből finanszírozott igazgatási előirányzatok 58  

Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok

40,300

40,600

35,900

36,200

36,500

36,800

37,100

263,400

A programkeretre szóló előirányzatok ÖSSZESEN 59

Kötelezettségvállalási előirányzatok

48 388,000

49 891,000

51 506,000

53 169,000

54 880,000

56 648,000

58 522,000

373 000,000

Kifizetési előirányzatok

1 935,516

2 638,939

22 794,176

27 045,687

47 432,616

61 126,217

60 620,025

149 407,142

373 000,000



A többéves pénzügyi keret fejezete
 

7.

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

A FOGLALKOZTATÁS, A SZOCIÁLIS ÜGYEK ÉS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS FŐIGAZGATÓSÁGA

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2027 után

ÖSSZESEN

Humánerőforrás 60  

85,657

85,657

85,657

85,657

85,657

85,657

85,657

599,599

Egyéb igazgatási kiadások 61  

A 7. FEJEZETHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN – A FOGLALKOZTATÁS, A SZOCIÁLIS ÜGYEK ÉS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS FŐIGAZGATÓSÁGA

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

85,657

85,657

85,657

85,657

85,657

85,657

85,657

599,599

millió EUR (három tizedesjegyig)

REGIONÁLIS ÉS VÁROSPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2027 után

ÖSSZESEN

Humánerőforrás

80,506

82,116

83,758

85,433

87,141

88,883

90,660

598,497

Egyéb igazgatási kiadások

2,370

2,417

2,465

2,514

2,564

2,615

2,667

17,612

A 7. FEJEZETHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN – REGIONÁLIS ÉS VÁROSPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

82,876

84,533

86,223

87,947

89,705

91,498

93,327

616,019

millió EUR folyó áron (három tizedesjegyig)

A FOGLALKOZTATÁS, A SZOCIÁLIS ÜGYEK ÉS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS FŐIGAZGATÓSÁGA ÉS REGIONÁLIS ÉS VÁROSPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2027 után

ÖSSZESEN

Humánerőforrás

166,163

167,773

169,415

171,090

172,798

174,540

176,317

1 198,006

Egyéb igazgatási kiadások

2,370

2,417

2,465

2,514

2,564

2,615

2,667

17,612

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok

ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

168,533

170,190

171,880

173,604

175,362

177,155

178,984

1 215,618

millió EUR folyó áron (három tizedesjegyig)

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2027 után

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
FEJEZETEIHEZ tartozó 
előirányzatok ÖSSZESEN
 

Kötelezettségvállalási előirányzatok

48 556,533

50 061,190

51 677,880

53 332,604

55 055,362

56 825,155

58 700,984

374 215,618

Kifizetési előirányzatok

2 104,049

2 809,129

22 966,056

27 219,291

47 607,978

61 303,372

60 799,009

149 407,142

374 215,618

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

X        A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR folyó áron (három tizedesjegyig)

Év

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

ÖSSZESEN

A FOGLALKOZTATÁS, A SZOCIÁLIS ÜGYEK ÉS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS FŐIGAZGATÓSÁGA

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETE

Humánerőforrás 62  

85,657

85,657

85,657

85,657

85,657

85,657

85,657

599,599

Egyéb igazgatási kiadások 63

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉNEK részösszege

85,657

85,657

85,657

85,657

85,657

85,657

85,657

599,599

REGIONÁLIS ÉS VÁROSPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETE

Humánerőforrás

80,506

82,116

83,758

85,433

87,141

88,883

90,660

598,497

Egyéb igazgatási kiadások

2,370

2,417

2,465

2,514

2,564

2,615

2,667

17,612

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉNEK részösszege

82,876

84,533

86,223

87,947

89,705

91,498

93,327

616,019

A FOGLALKOZTATÁS, A SZOCIÁLIS ÜGYEK ÉS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS FŐIGAZGATÓSÁGA ÉS REGIONÁLIS ÉS VÁROSPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETE

Humánerőforrás

166,163

167,773

169,415

171,090

172,798

174,540

176,317

1 198,006

Egyéb igazgatási kiadások

2,370

2,417

2,465

2,514

2,564

2,615

2,667

17,612

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉNEK részösszege

168,533

170,190

171,880

173,604

175,362

177,155

178,984

1 215,618

A FOGLALKOZTATÁS, A SZOCIÁLIS ÜGYEK ÉS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS FŐIGAZGATÓSÁGA

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások 64
 

Humánerőforrás

 5,000

 5,000

 5,000

 5,000

 5,000

 5,000

 5,000

35,000

Egyéb igazgatási kiadások

20,000

20,000

15,000

15,000

15,000

15,000

15,000

115,000

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások
részösszege

25,000

25,000

20,000

20,000

20,000

20,000

20,000

150,000

REGIONÁLIS ÉS VÁROSPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások 65
 

Humánerőforrás

4,400

4,500

4,600

4,700

4,800

4,900

5,000

32,900

Egyéb igazgatási kiadások

10,900

11,100

11,300

11,500

11,700

11,900

12,100

80,600

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások
részösszege

15,300

15,600

15,900

16,200

16,500

16,800

17,100

113,400

A FOGLALKOZTATÁS, A SZOCIÁLIS ÜGYEK ÉS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS FŐIGAZGATÓSÁGA ÉS REGIONÁLIS ÉS VÁROSPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások 66
 

Humánerőforrás

9,400

9,500

9,600

9,700

9,800

9,900

10,000

67,900

Egyéb igazgatási kiadások

30,900

31,100

26,300

26,500

26,700

26,900

27,100

195,500

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások
részösszege

40,300

40,600

35,900

36,200

36,500

36,800

37,100

263,400

ÖSSZESEN

208,833

210,790

207,780

209,804

211,862

213,955

216,084

1 479.108

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

   A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A FOGLALKOZTATÁS, A SZOCIÁLIS ÜGYEK ÉS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS FŐIGAZGATÓSÁGA

Év

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

A központban és a bizottsági képviseleteken 67  

599

599

599

599

599

599

599

A küldöttségeknél

A kutatásban

Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve – AC, AL, END, INT és JED 68

7. fejezet

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó
előirányzatokból finanszírozva 

- a központban

- a küldöttségeknél

A programkeretből finanszírozva 69

- a központban

99

99

99

99

99

99

99

- a küldöttségeknél

A kutatásban

Egyéb (nevezze meg)

ÖSSZESEN

698

698

698

698

698

698

698

REGIONÁLIS ÉS VÁROSPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG

Év

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

A központban és a bizottsági képviseleteken 70  

542

542

542

542

542

542

542

A küldöttségeknél

A kutatásban

Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve – AC, AL, END, INT és JED 71

7. fejezet

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó
előirányzatokból finanszírozva 

- a központban

38,5

38,5

38,5

38,5

38,5

38,5

38,5

- a küldöttségeknél

A programkeretből finanszírozva 72

- a központban

71

71

71

71

71

71

71

- a küldöttségeknél

A kutatásban

Egyéb (nevezze meg)

ÖSSZESEN

651,5

651,5

651,5

651,5

651,5

651,5

651,5

A FOGLALKOZTATÁS, A SZOCIÁLIS ÜGYEK ÉS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS FŐIGAZGATÓSÁGA ÉS REGIONÁLIS ÉS VÁROSPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG

A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) ÖSSZESEN

A központban és a bizottsági képviseleteken

1 141

1 141

1 141

1 141

1 141

1 141

1 141

A küldöttségeknél

0

0

0

0

0

0

0

A kutatásban

0

0

0

0

0

0

0

Külső munkatársak ÖSSZESEN (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)

208,5

208,5

208,5

208,5

208,5

208,5

208,5

MINDÖSSZESEN

1349,5

1349,5

1349,5

1349,5

1349,5

1349,5

1349,5

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

·Részvétel a tagállamokban létesítendő programokra és/vagy projektekre vonatkozó javaslatok elemzésében, az azokkal kapcsolatos tárgyalásokban, módosításában és/vagy jóváhagyásuk előkészítésében.

·Részvétel a jóváhagyott programok/projektek végrehajtásának irányításában, nyomon követésében és értékelésében.

·A programokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés biztosítása.

Külső munkatársak

·Ugyanaz és/vagy igazgatási támogatás

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

X    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

   előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Év

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

ÖSSZESEN

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet 

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

X A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

   A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

   a javaslat más bevételre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel költségvetési tételhez van-e rendelve    

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:

A javaslat/kezdeményezés hatása 73

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    COM(2018) 322 final, 2018.5.2.
(2)    A foglalkoztatás és a szociális innováció programja és az egészségügyi kérdések kivételével.
(3)    Csak megosztott irányítású komponensek.
(4)    Az Integrált Határigazgatási Alap a határigazgatás és vízum eszközéből és a vámellenőrzési berendezések eszközéből tevődik össze.
(5)    A magas szintű munkacsoport ajánlásainak teljes szövege:     http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/newsroom/pdf/simplification_proposals_key.pdf
(6)    Spatial Foresight & t33, Az esb-alapokkal kapcsolatos adminisztratív költségek és terhek új felmérése, előzetes eredmények.
(7)    Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(8)    http://ec.europa.eu/budget/mff/lib/COM-2016-603/COM-2016-605_en.pdf
(9)    HL C […]., […], […]. o.
(10)    HL C […]., […], […]. o.
(11)    HL C […]., […], […]. o.
(12)    HL L […]., […], […]. o.
(13)    A Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről (HL L 74., 2014.3.14., 1. o.).
(14)    [Rendelet az energiaunió irányításáról, valamint a 94/22/EK irányelv, a 98/70/EK irányelv, a 2009/31/EK irányelv, a 663/2009/EK rendelet, a 715/2009/EK rendelet, a 2009/73/EK irányelv, a 2009/119/EK tanácsi irányelv, a 2010/31/EU irányelv, a 2012/27/EU irányelv, a 2013/30/EU irányelv és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról és az 525/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (COM/2016/0759 final/2 - 2016/0375 (COD)].
(15)    (EU) […] rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről (HL L […]., […]., […].o.).
(16)    HL L 123., 2016.5.12., 13. o.
(17)    Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(18)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(19)    A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(20)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(21)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(22)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(23)    A Bizottság 868/2014/EU rendelete (2014. augusztus 8.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek módosításáról (HL L 241., 2014.8.13., 1. o.).
(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).
(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [...]-i […] rendelete a [CEF]-ről (HL L [...], [...], [...] o.)
(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(27)    Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).
(28)    HL L […], […], […]. o.
(29)    HL L […], […], […]. o.
(30)    HL L […], […], […]. o.
(31)    HL L […], […], […]. o.
(32)    HL L […], […], […]. o.
(33)    HL L […], […], […]. o.
(34)    HL L […], […], […]. o.
(35)    A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).
(36)    Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az európai területi együttműködési csoportosulásról (HL L 210., 2006.7.31., 19. o.).
(37)    (EU) [...]-i […] rendelet a []-ról/-ről (HL L [...], [...], [...] o.)
(38)    A Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről (HL L 74., 2014.3.14., 1. o.).
(39)    Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.)
(40)    Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.)
(41)    A Tanács 332/2002/EK rendelete (2002. február 18.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus eszköz létrehozásáról (HL L 53., 2002.2.23.).
(42)    Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).
(43)    A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).
(44)    A Bizottság (EU) 2017/218 végrehajtási rendelete (2017. február 6.) az uniós halászflotta-nyilvántartásról (HL L 34., 2017.2.9., 9. o.).
(45)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 345., 2003.12.31., 90. o.).
(46)    Az Európai Parlament és Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
(47)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
(48)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1.o.).
(49)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve (2014. április 16.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról (HL L 124., 2014.4.25., 1. o.).
(50)    A Tanács 332/2002/EK rendelete (2002. február 18.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus létrehozásáról (HL L 53., 2002.2.23., 1. o.).
(51)    Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).
(52)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
(53)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  
(54)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.
(55)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
(56)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.
(57)    Ez az összeg nem foglalja magában az egészségügyre, a foglalkoztatásra és a szociális innovációra megállapított összeget (1 174 millió EUR).
(58)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. Ez az összeg szerepel a fent említett, alaponkénti összegben; csak a REGIO főigazgatóság által nyújtott technikai segítségre vonatkozik. Az EMPL főigazgatóság tekintetében a részleteket lásd egy külön javaslatban: COM(2018) 382 final. A CEF számára nyújtott technikai segítségnyújtást ez a pénzügyi kimutatás nem tartalmazza.
(59)    Az összegek a kerekítés miatt nem egyeztethetők össze az egyes számadatokkal.
(60)    Ugyanezek a számadatok szerepelnek egy külön javaslatban: COM(2018) 382 final.
(61)    Lásd a COM(2018) 382 final jelzetű külön javaslatot.
(62)    Ugyanezek a számadatok szerepelnek egy külön javaslatban: COM(2018) 382 final.
(63)    Lásd a COM(2018) 382 final jelzetű külön javaslatot.
(64)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(65)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(66)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(67)    A számadatok a 2018-ban odaítélt elosztáson alapulnak (SEC(2017) 528), ebből levonásra kerül az EGAA-nak kiosztott személyzet, amely egy külön javaslat tárgyát képezi (COM(2018) 382 final).
(68)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD=küldöttségi pályakezdő szakértő.
(69)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).
(70)    A számadatok a 2018-ban odaítélt elosztáson alapulnak (SEC(2017) 528). Az IPA III-nak kiosztott személyzet tekintetében lásd a külön javaslatot (COM(2018) 382 final).
(71)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD=küldöttségi pályakezdő szakértő.
(72)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).
(73)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

Strasbourg, 2018.5.29.

COM(2018) 375 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról


I. MELLÉKLET

Dimenziók és kódok az ERFA, az ESZA+ és a Kohéziós Alap beavatkozási típusaira – 17. cikk (5) bekezdés

1. TÁBLÁZAT: A „BEAVATKOZÁSI TERÜLET” DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK

BEAVATKOZÁSI TERÜLET

Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatási összegeinek kiszámítására vonatkozó együttható

A környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzések támogatási összegeinek kiszámítására vonatkozó együttható

1. szakpolitikai célkitűzés: Intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdítása révén

001

Állóeszköz-beruházások a mikrovállalkozásokban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban

0 %

0 %

002

Állóeszköz-beruházások a kis- és középvállalkozásokban (köztük a magán kutatóközpontokban), a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban

0 %

0 %

003

Állóeszköz-beruházások az állami kutatóközpontokban és a felsőoktatásban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban

0 %

0 %

004

Immateriális javakba való beruházások a mikrovállalkozásokban, a kutatási és innovációs tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban

0 %

0 %

005

Immateriális javakba való beruházások kis- és középvállalkozásokban (köztük magán kutatóközpontokban), közvetlenül a kutatási és innovációs tevékenységekkel kapcsolatban

0 %

0 %

006

Immateriális javakba való beruházások állami kutatóközpontokban és a felsőoktatásban, közvetlenül a kutatási és innovációs tevékenységekkel kapcsolatban

0 %

0 %

007

Kutatási és innovációs tevékenységek mikrovállalkozásokban, ezen belül hálózatépítés (ipari kutatás, kísérleti fejlesztés, megvalósíthatósági tanulmányok)

0 %

0 %

008

Kutatási és innovációs tevékenységek kis- és középvállalkozásokban, ezen belül hálózatépítés

0 %

0 %

009

Kutatási és innovációs tevékenységek állami kutatóközpontokban, a felsőoktatásban és kompetenciaközpontokban, ezen belül hálózatépítés (ipari kutatás, kísérleti fejlesztés, megvalósíthatósági tanulmányok)

0 %

0 %

010

A kkv-k digitalizálása (ideértve az e-kereskedelmet, az e-üzletvitelt és a hálózatos üzleti folyamatokat, az élő laboratóriumokat, az internetes vállalkozókat, induló IKT-vállalkozásokat, B2B-t)

0 %

0 %

011

Kormányzati IKT-megoldások, e-szolgáltatások, alkalmazások

0 %

0 %

012

IT-szolgáltatások és alkalmazások a digitális készségek és digitális társadalmi befogadás céljából

0 %

0 %

013

E-egészségügyi szolgáltatások és alkalmazások (ideértve az elektronikus egészségügyi ellátást, a tárgyak internetét fizikai tevékenységek céljából és saját lakókörnyezetben való életvitel segítését)

0 %

0 %

014

Üzleti infrastruktúra kkv-k számára (ideértve ipari parkokat és telephelyeket is)

0 %

0 %

015

A kkv-k üzletfejlesztése és nemzetköziesítése

0 %

0 %

016

Készségfejlesztés intelligens szakosodás, ipari átalakulás és a vállalkozói készség céljából

0 %

0 %

017

Fejlett támogatási szolgáltatások a kkv-k és kkv-csoportok számára (ideértve a menedzsment-, marketing- és tervezési szolgáltatásokat is)

0 %

0 %

018

Inkubáció, támogatás spin-off és spin-out vállalkozások, valamint induló vállalkozások számára

0 %

0 %

019

Innovációs klaszterek támogatása és üzleti hálózatok, elsősorban a kkv-k támogatására

0 %

0 %

020

Kkv-k innovációs folyamatai (folyamat-, szervezeti, marketing-, közös alkotáson alapuló, felhasználói és keresletvezérelt innováció)

0 %

0 %

021

Technológiatranszfer és együttműködés vállalkozások, kutatóközpontok és a felsőoktatási szektor között

0 %

0 %

022

Kutatási és innovációs folyamatok, technológiatranszfer és együttműködés a karbonszegény gazdaságra, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességre és az ahhoz való alkalmazkodásra összpontosító vállalkozások között

100 %

40 %

023

Kutatási és innovációs folyamatok, technológiatranszfer és együttműködés a körforgásos gazdaságra összpontosító vállalkozások között

40 %

100 %

2. szakpolitikai célkitűzés: Zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával

024

Energiahatékonysági és demonstrációs projektek a kkv-kben és támogatási intézkedések

100 %

40 %

025

A meglévő lakásállomány energiahatékony felújítása, demonstrációs projektek és kísérő intézkedések

100 %

40 %

026

A közcélú infrastruktúra energiahatékony felújítása, demonstrációs projektek és kísérő intézkedések

100 %

40 %

027

Támogatás olyan vállalkozások számára, amelyek a karbonszegény gazdasághoz és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességhez hozzájáruló szolgáltatásokat nyújtanak

100 %

40 %

028

Megújuló energia: szél

100 %

40 %

029

Megújuló energia: napenergia

100 %

40 %

030

Megújuló energia: biomassza

100 %

40 %

031

Megújuló energia: tengeri energia

100 %

40 %

032

Egyéb megújuló energia (ideértve a geotermikus tengeri energiát is)

100 %

40 %

033

Közepes és alacsony feszültségű intelligens energiaelosztási rendszerek (ideértve az intelligens energiahálózatokat és az IKT-rendszereket is), valamint kapcsolódó tárolás

100 %

40 %

034

Nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés, távfűtés és -hűtés

100 %

40 %

035

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó intézkedések, valamint az éghajlattal összefüggő kockázatok megelőzése és kezelése: árvizek (ideértve a tudatosságnövelést, a polgári védelmet, valamint a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat is)

100 %

100 %

036

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó intézkedések, valamint az éghajlattal összefüggő kockázatok megelőzése és kezelése: tűzvészek (ideértve a tudatosságnövelést, a polgári védelmet, valamint a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat is)

100 %

100 %

037

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó intézkedések, valamint az éghajlattal összefüggő kockázatok megelőzése és kezelése: egyéb, például viharok és aszályok (ideértve a tudatosságnövelést, a polgári védelmet, valamint a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat is)

100 %

100 %

038

Kockázatmegelőzés és a nem az éghajlattal kapcsolatos természeti kockázatok (pl. földrengések), valamint az emberi tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok (pl. technológiai balesetek) kezelése, ideértve a társadalmi tudatosság fokozását, a polgári védelmet és a katasztrófavédelmi rendszereket és infrastruktúrákat is

0 %

100 %

039

Emberi fogyasztásra szolgáló víz biztosítása (kitermelési, kezelési, tárolási és elosztási infrastruktúra, hatékonysági intézkedések, ivóvízellátás)

0 %

100 %

040

Vízgazdálkodás és a vízkészletek megőrzése (ideértve a vízgyűjtő-gazdálkodást, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó meghatározott intézkedéseket, az újrafelhasználást, a szivárgás csökkentését)

40 %

100 %

041

Szennyvízgyűjtés és -tisztítás

0 %

100 %

042

A háztartási hulladék kezelése: megelőzés, minimálisra csökkentés, válogatás, újrahasznosítási intézkedések

0 %

100 %

043

A háztartási hulladék kezelése: mechanikai-biológiai kezelés, hőkezelés

0 %

100 %

044

Kereskedelmi, ipari vagy veszélyes hulladékok kezelése

0 %

100 %

045

Az újrahasznosított anyagok nyersanyagként való felhasználásának előmozdítása

0 %

100 %

046

Ipari területek és szennyezett talaj rehabilitációja

0 %

100 %

047

A környezetbarát gyártási eljárások és az erőforrás-hatékonyság támogatása a kkv-kben

40 %

40 %

048

Levegőminőségi és zajcsillapítási intézkedések

40 %

100 %

049

A Natura 2000 területek védelme, helyreállítása és fenntartható felhasználása

40 %

100 %

050

A természet és a biodiverzitás védelme, környezetbarát infrastruktúra

40 %

100 %

3. szakpolitikai célkitűzés: Jobban összekapcsolt Európa a mobilitás és a regionális IKT-konnektivitás fokozása révén

051

IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (gerinc-/felhordóhálózat)

0 %

0 %

052

IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (hozzáférés/helyi hurok egy, a többlakásos ingatlan kiszolgálópontjánál található elosztópontig tartó optikai száléval megegyező teljesítménnyel)

0 %

0 %

053

IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (hozzáférés/helyi hurok egy, a háztartások vagy üzleti ingatlanok kiszolgálópontjánál található elosztópontig tartó optikai száléval megegyező teljesítménnyel)

0 %

0 %

054

IKT: Nagyon nagy kapacitású, széles sávú hálózat (hozzáférés/helyi hurok egy, fejlett technológiájú vezeték nélküli kommunikációt megvalósító bázisállomásig tartó optikai száléval megegyező teljesítménnyel)

0 %

0 %

055

IKT: Az IKT-infrastruktúra egyéb típusai (köztük nagy méretű számítógépes erőforrások/berendezések, adatközpontok, szenzorok és más vezeték nélküli berendezések)

0 %

0 %

056

Újonnan épített autópályák és közutak – TEN-T törzshálózat

0 %

0 %

057

Újonnan épített autópályák és közutak – TEN-T átfogó hálózat

0 %

0 %

058

A TEN-T úthálózathoz és csomópontokhoz csatlakozó, újonnan épített másodlagos közúti kapcsolatok

0 %

0 %

059

Egyéb újonnan épített nemzeti, regionális és helyi bekötőutak

0 %

0 %

060

Átépített vagy javított autópályák és közutak – TEN-T törzshálózat

0 %

0 %

061

Átépített vagy javított autópályák és közutak – TEN-T átfogó hálózat

0 %

0 %

062

Egyéb felújított vagy javított utak (autópálya, nemzeti, regionális vagy helyi)

0 %

0 %

063

A közlekedés digitalizálása: közút

40 %

0 %

064

Újonnan épített vasutak – TEN-T törzshálózat

100 %

40 %

065

Újonnan épített vasutak – TEN-T átfogó hálózat

100 %

40 %

066

Egyéb újonnan épített vasutak

100 %

40 %

067

Átépített vagy javított vasutak – TEN-T törzshálózat

0 %

40 %

068

Átépített vagy javított vasutak – TEN-T átfogó hálózat

0 %

40 %

069

Egyéb átépített vagy javított vasutak

0 %

40 %

070

A közlekedés digitalizálása: vasút

40 %

0 %

071

Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)

0 %

40 %

072

Mozgó vasúti tárgyi eszközök

40 %

40 %

073

Tiszta városi közlekedési infrastruktúra

100 %

40 %

074

Tiszta városi közlekedési járművek

100 %

40 %

075

Kerékpározási infrastruktúra

100 %

100 %

076

A városi közlekedés digitalizálása

40 %

0 %

077

Alternatív üzemanyagok infrastruktúrája

100 %

40 %

078

Multimodális szállítás (TEN-T)

40 %

40 %

079

Multimodális közlekedés (nem városi)

40 %

40 %

080

Tengeri kikötők (TEN-T)

40 %

0 %

081

Egyéb tengeri kikötők

40 %

0 %

082

Belvízi utak és kikötők (TEN-T)

40 %

0 %

083

Belvízi utak és kikötők (regionális és helyi)

40 %

0 %

084

A közlekedés digitalizálása: egyéb közlekedési módok

40 %

0 %

4. szakpolitikai célkitűzés: Szociálisabb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával

085

A koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz kapcsolódó infrastruktúra

0 %

0 %

086

Általános és középfokú oktatási infrastruktúra

0 %

0 %

087

A felsőoktatáshoz kapcsolódó infrastruktúra

0 %

0 %

088

A szakképzéshez, képzéshez és felnőttképzéshez kapcsolódó infrastruktúra

0 %

0 %

089

Lakhatási infrastruktúra migránsok, menekültek és nemzetközi védelemben részesülő/nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára

0 %

0 %

090

Lakhatási infrastruktúra (nem migránsok, menekültek és nemzetközi védelemben részesülő/nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára)

0 %

0 %

091

A regionális és helyi fejlesztésekhez hozzájáruló egyéb szociális infrastruktúra

0 %

0 %

092

Egészségügyi infrastruktúra

0 %

0 %

093

Egészségügyi berendezések

0 %

0 %

094

Egészségügyi mobil eszközök

0 %

0 %

095

Az egészségügy digitalizálása

0 %

0 %

096

Ideiglenes befogadási infrastruktúra migránsok, menekültek és nemzetközi védelemben részesülő/nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára

0 %

0 %

097

A munkavállalás javítását célzó intézkedések

0 %

0 %

098

A tartósan munkanélküliek munkavállalását előmozdító intézkedések

0 %

0 %

099

Egyedi támogatás az ifjúsági foglalkoztatáshoz és a fiatalok társadalmi-gazdasági integrációjához

0 %

0 %

100

Támogatás az önfoglalkoztatáshoz és induló vállalkozásokhoz

0 %

0 %

101

Támogatás a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások számára

0 %

0 %

102

Intézkedések a munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítésére a készségszükségletek felmérése és azokra való felkészülés, valamint kellő idejű és testre szabott támogatás biztosítása céljából

0 %

0 %

103

Támogatás a munkaerőpiaci kereslet és kínálat egyeztetéshez és az átmenetekhez

0 %

0 %

104

Támogatás a munkavállalói mobilitáshoz

0 %

0 %

105

Intézkedések a nők munkaerőpiaci részvételének előmozdítására és a munkaerőpiac nemen alapuló szegregációjának csökkentésére

0 %

0 %

106

Intézkedések a munka és a magánélet közötti egyensúly előmozdítására, ideértve gyermekgondozás és az eltartott személyek gondozásának igénybevételét is)

0 %

0 %

107

Intézkedések egészséges és az egészségügyi kockázatokat kezelő, jól kiigazított munkakörnyezet kialakítása céljából, ideértve a testmozgás népszerűsítését is

0 %

0 %

108

Támogatás a digitális készségek fejlesztéséhez

0 %

0 %

109

Támogatás a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók változáshoz való alkalmazkodásához

0 %

0 %

110

Intézkedések az aktív és egészséges időskör ösztönzéséhez

0 %

0 %

111

Támogatás a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz kapcsolódó infrastruktúrához

0 %

0 %

112

Az alap- és középfokú oktatás támogatása (az infrastruktúra kivételével)

0 %

0 %

113

A felsőoktatás támogatása (az infrastruktúra kivételével)

0 %

0 %

114

A felnőttoktatás támogatása (az infrastruktúra kivételével)

0 %

0 %

115

Intézkedések az esélyegyenlőség és a társadalomban való aktív részvétel előmozdítására

0 %

0 %

116

A hátrányos helyzetű személyek munkaerőpiacra való belépésének és visszatérésének támogatása

0 %

0 %

117

A marginalizált csoportok – például a romák – oktatáshoz való hozzáférésének, munkavállalásának és társadalmi befogadásának javítását célzó intézkedések

0 %

0 %

118

A marginalizált csoportokkal – például a romákkal – foglalkozó civil társadalomnak nyújtott támogatás

0 %

0 %

119

A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásban való részvételének növelését célzó egyedi fellépések

0 %

0 %

120

A harmadik országbeli állampolgárok társadalmi beilleszkedését célzó intézkedések

0 %

0 %

121

A minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés megerősítését célzó intézkedések

0 %

0 %

122

A családi és közösségi alapú ápolási-gondozási szolgáltatások biztosításának megerősítését célzó intézkedések

0 %

0 %

123

Az egészségügyi rendszerek elérhetőségének, hatékonyságának és rezilienciájának megerősítését célzó intézkedések (az infrastruktúra kivételével)

0 %

0 %

124

A tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférés javítását célzó intézkedések (az infrastruktúra kivételével)

0 %

0 %

125

A szociális védelmi rendszerek korszerűsítését célzó intézkedések, ideértve a szociális védelemhez való hozzáférés előmozdítását is

0 %

0 %

126

A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek – ideértve a leginkább rászorulókat és a gyerekeket is – társadalmi integrációjának előmozdítása

0 %

0 %

127

Az anyagi nélkülözés kezelése a leginkább rászorulóknak nyújtott élelmezési segély és/vagy anyagi támogatás révén, kísérő intézkedések is

0 %

0 %

5. szakpolitikai célkitűzés: A polgárokhoz közelebb álló Európa a városi, vidéki és part menti térségek fenntartható és integrált fejlesztésének elősegítése és helyi kezdeményezések révén 1

128

Az állami turisztikai eszközök védelme, fejlesztése és népszerűsítése és kapcsolódó idegenforgalmi szolgáltatások

0 %

0 %

129

A kulturális örökség védelme, fejlesztése és népszerűsítése és kulturális szolgáltatások

0 %

0 %

130

A természeti örökség védelme, fejlesztése és népszerűsítése és ökoturizmus

0 %

100 %

131

A közterületek fizikai megújítása és biztonsága

0 %

0 %

Az 1–5. szakpolitikai célkitűzéshez kapcsolódó egyéb kódok

132

A programhatóságok és az alapok végrehajtásához kapcsolódó szervezetek kapacitásának javítása

0 %

0 %

133

A partnerekkel folytatott együttműködés megerősítése, a tagállamokon belül és azokon kívül

0 %

0 %

134

Keresztfinanszírozás az ERFA keretében (a művelet ERFA-részének és a közvetlenül ahhoz kapcsolódó részének végrehajtásához szükséges ESZA-típusú tevékenységek támogatása)

0 %

0 %

135

A hatóságok és érdekelt felek intézményi kapacitásának megerősítése a területi együttműködési projektek és kezdeményezések végrehajtása céljából, határon átnyúló, transznacionális, tengeri és régióközi összefüggésben

0 %

0 %

136

Legkülső régiók: a megközelítési nehézségeknek és a területi széttagoltságnak tulajdonítható többletköltségek ellentételezése

0 %

0 %

137

Legkülső régiók: egyedi intézkedések a piac méretéből adódó tényezők miatti többletköltségek ellentételezésére

0 %

0 %

138

Legkülső régiók: támogatás az éghajlati viszonyokból és a domborzati nehézségekből adódó többletköltségek ellentételezésére

40 %

40 %

139

Legkülső régiók: repülőterek

0 %

0 %

Technikai segítségnyújtás

140

Tájékoztatás és kommunikáció

0 %

0 %

141

Előkészítés, végrehajtás, nyomon követés és ellenőrzés

0 %

0 %

142

Értékelés és tanulmányok, adatgyűjtés

0 %

0 %

143

A tagállami hatóságok, kedvezményezettek és releváns partnerek kapacitásának megerősítése

0 %

0 %

2. TÁBLÁZAT: A „FINANSZÍROZÁS FORMA DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK

FINANSZÍROZÁSI FORMA

01

Vissza nem térítendő támogatás

02

Támogatás finanszírozási eszközökkel: saját tőke vagy kvázi-sajáttőke

03

Támogatás finanszírozási eszközökkel: kölcsön

04

Támogatás finanszírozási eszközökkel: garancia

05

Támogatás finanszírozási eszközökkel: kiegészítő támogatás

06

Jutalom

3. TÁBLÁZAT: A „TERÜLETI VÉGREHAJTÁSI MECHANIZMUS ÉS A TERÜLETI HANGSÚLY” DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK

TERÜLETI VÉGREHAJTÁSI MECHANIZMUS ÉS A TERÜLETI HANGSÚLY DIMENZIÓJA

Integrált területi beruházás (ITI)

A fenntartható városfejlesztésre összpontosító ITI

11

Városnegyedek

x

12

Nagy-, kis- és külvárosok

x

13

Városok funkcionális egységei

x

14

Hegyvidéki térségek

15

Szigetek és part menti térségek

16

Ritkán lakott térségek

17

A célzott területek egyéb típusai



Közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD)

A fenntartható városfejlesztésre összpontosító CLLD



21

Városnegyedek

x

22

Nagy-, kis- és külvárosok

x

23

Városok funkcionális egységei

x

24

Hegyvidéki térségek

25

Szigetek és part menti térségek

26

Ritkán lakott térségek

27

A célzott területek egyéb típusai




Az 5. szakpolitikai célkitűzés alá tartozó egyéb típusú területi eszköz

A fenntartható városfejlesztésre irányuló egyéb típusú területi eszköz



31

Városnegyedek

x

32

Nagy-, kis- és külvárosok

x

33

Városok funkcionális egységei

x

34

Hegyvidéki térségek

35

Szigetek és part menti térségek

36

Ritkán lakott térségek

37

A célzott területek egyéb típusai

Más megközelítések 2  

41

Városnegyedek

42

Nagy-, kis- és külvárosok

43

Városok funkcionális egységei

44

Hegyvidéki térségek

45

Szigetek és part menti térségek

46

Ritkán lakott térségek

47

A célzott területek egyéb típusai

48

Nincs területi célzottság



4. TÁBLÁZAT: A „GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG” DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK

GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG

01

Mezőgazdaság és erdészet

02

Halászat

03

Akvakultúra

04

A kék gazdaság más ágazatai

05

Élelmiszerek és italok előállítása

06

Textíliák és textilipari termékek előállítása

07

Szállítóeszközök előállítása

08

Számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása

09

Egyéb, nem meghatározott gyártási ágazatok

10

Építési szolgáltatás

11

Ásványinyersanyag-kitermelő ipar

12

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, forróvízellátás és légkondicionálás

13

Vízellátás, szennyvízgyűjtés és -kezelés, hulladékgazdálkodás és kármentesítés

14

Szállítás és raktározás

15

Tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, ezen belül távközlés

16

Nagy- és kiskereskedelem

17

Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

18

Pénzügyi és biztosítási tevékenységek

19

Ingatlannal, bérlettel kapcsolatos és üzleti szolgáltatások

20

Közigazgatás

21

Oktatás

22

Humán-egészségügyi tevékenységek

23

Szociális munka, közösségi, szociális és személyi szolgáltatások

24

A környezetvédelemhez kapcsolódó tevékenységek

25

Művészet, szórakozás, kreatív iparágak és szabadidős tevékenységek

26

Egyéb, meg nem határozott szolgáltatások



5. TÁBLÁZAT: AZ „ELHELYEZKEDÉS” DIMENZIÓRA VONATKOZÓ KÓDOK

HELY

Kód

Hely

A művelet helye szerinti régió vagy terület kódja a legutóbb a 868/2014/EU bizottsági rendelettel módosított 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 mellékletében foglalt, a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerint

6. TÁBLÁZAT: AZ ESZA MÁSODLAGOS TÉMÁIRA VONATKOZÓ KÓDOK

ESZA MÁSODLAGOS TÉMA

Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatási összegeinek kiszámítására vonatkozó együttható

01

Hozzájárulás a környezetbarát készségekhez és álláshelyekhez, valamint a környezetbarát gazdasághoz

100 %

02

Digitális készségek és álláshelyek fejlesztése

0 %

03

Beruházás a kutatásba és innovációba, valamint intelligens szakosodás

0 %

04

Beruházás kis- és középvállalkozásokba (kkv-k)

0 %

05

Megkülönböztetésmentesség

0 %

06

Nemek közötti egyenlőség

0 %

07

A szociális partnerek kapacitásépítése

0 %

08

A társadalmi szervezetek kapacitásépítése

0 %

09

Nem alkalmazandó

0 %

7. TÁBLÁZAT: A MAKROREGIONÁLIS STRATÉGIÁKRA ÉS A TENGERMEDENCÉT ÉRINTŐ STRATÉGIÁKRA VONATKOZÓ KÓDOK

MAKROREGIONÁLIS STRATÉGIÁK ÉS A TENGERMEDENCÉT ÉRINTŐ STRATÉGIÁK

11

Az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégia

12

Az Alpok-régióra vonatkozó stratégia

13

A balti-tengeri régióra vonatkozó stratégia

14

A Duna-régióra vonatkozó stratégia

21

Északi-Jeges-tenger

22

Az Atlanti-óceánra vonatkozón stratégia

23

Fekete-tenger

24

Földközi-tenger

25

Északi-tenger

26

A Nyugat-Mediterránra vonatkozó stratégia

30

Nincs hozzájárulás a makroregionális stratégiákhoz és a tengeri medencéket érintő stratégiákhoz

II. MELLÉKLET

Minta a partnerségi megállapodáshoz – 7. cikk (4) bekezdés

CCI

[15 karakter]

Cím

[255]

Verzió

Első év

[4]

Utolsó év

[4]

Bizottsági határozat száma

Bizottsági határozat kelte

1. A szakpolitikai célkitűzések kiválasztása

Hivatkozás: A CPR 8 cikkének a) pontja, az MMA-ról, a BBA-ról és a HAVE-ról szóló rendeletek 3. cikke

1. táblázat: A szakpolitikai célkitűzés kiválasztása, indokolással

Kiválasztott szakpolitikai célkitűzés

Program

Alap

A szakpolitikai célkitűzés kiválasztásának indokolása

[szakpolitikai célkitűzésenként 3 500]

2. Szakpolitikai választások, koordináció és kiegészítő jelleg

Hivatkozás: A CPR 8. cikke b) pontjának i–iii. alpontja

Szövegmező [60 000]

3. Hozzájárulás az InvestEU szerinti költségvetési garanciához, indokolással

Hivatkozás: A CPR 8. cikkének e) pontja; A CPR 10. cikknek a) pontja;

2. táblázat: Átcsoportosítás az InvestEU számára

Régiókategória*

1. ablak

2. ablak

3. ablak

4. ablak

5. ablak

Összeg

(a)

(b)

(c)

(d)

(e)

(f)=(a)+(b)+(c)+(d)+(e))

ERFA

Fejlettebb

Kevésbé fejlett

Átmeneti

Legkülső és ritkán lakott északi régiók

ESZA+

Fejlettebb

Kevésbé fejlett

Átmeneti

Legkülső

KA

ETHA

MMA

BBA

HAVE

Összesen

Szövegmező [3500] (indokolás)

4. Régiókategóriák közötti átcsoportosítás indokolással

Hivatkozás: A CPR 8. cikkének d) pontja és 105. cikke

3. táblázat Régiókategóriák közötti átcsoportosítás

Régiókategória

Régiókategóriák szerinti költségvetési juttatás*

Átcsoportosítás az alábbiak számára:

Átcsoportosítás összege

Az eredeti költségvetési juttatás átcsoportosított részaránya

Régiókategóriák szerinti költségvetési juttatás az átcsoportosítás után

(a)

(b)

(c)

(d)

(g)= (d)/(b)

(h)= (b)-(d)

Kevésbé fejlett

Fejlettebb

Átmeneti

Fejlettebb

Kevésbé fejlett

Átmeneti

Kevésbé fejlett

* Kezdeti költségvetési juttatás régiókategória szerint, a Bizottság által a 2–4. táblázatban említett átcsoportosítások közlése szerint, csak az ERFA-ra és az ESZA+-ra alkalmazandó.

Szövegmező [3500] (indokolás)

5. Előzetes pénzügyi juttatás szakpolitikai célkitűzésenként

Hivatkozás: A CPR 8. cikkének c) pontja

4. táblázat: Előzetes pénzügyi támogatás az ERFA-ból, a KA-ból, az ESZA+-ból és az ETHA-ból szakpolitikai célkitűzésenként*

Szakpolitikai célkitűzések

ERFA

Kohéziós Alap

ESZA+

ETHA

Összesen

1. politikai célkitűzés

2. politikai célkitűzés

3. politikai célkitűzés

4. politikai célkitűzés

5. politikai célkitűzés

Technikai segítségnyújtás

A 2026–2027 közötti időszakra vonatkozó juttatás

Összesen

*Szakpolitikai célkitűzések a CPR 4. cikkének (1) bekezdése szerint. Az ERFA, a KA és az ESZA+ esetében a 2021–2025 közötti évek: az ETHA esetében a 2021–2027 közötti évek.

Szövegmező [3500] (indokolás)

5. táblázat: Előzetes pénzügyi támogatás az MMA-ból, a BBA-ból és a HAVE-ből szakpolitikai célkitűzésenként*

Szakpolitikai célkitűzés

Költségvetési juttatás

Szakpolitikai célkitűzés az [MMA-rendelet] 3. cikkében foglaltak szerint

Szakpolitikai célkitűzés a [BBA-rendelet] 3. cikkében foglaltak szerint

Szakpolitikai célkitűzés a [HAVE-rendelet] 3. cikkében foglaltak szerint

Technikai segítségnyújtás

Összesen

* Szakpolitikai célkitűzések az ETHA, a MMA, a BBA és a HAVE esetében az alapspecifikus rendeletek szerint; költségvetési juttatás a 2021–2027 közötti évekre

6. Programok felsorolása

Hivatkozás: A CPR 8. cikkének f) pontja 104. cikk

6. táblázat Az előzetes pénzügyi támogatással rendelkező programok listája

Cím [255]

Alap

Régiókategória

EU-hozzájárulás

Nemzeti hozzájárulás**

Összesen

1. program

ERFA

Fejlettebb

Átmeneti

Kevésbé fejlett

Legkülső és ritkán lakott északi régiók

1. program

KA

1. program

ESZA+

Fejlettebb

Átmeneti

Kevésbé fejlett

Legkülső

Összesen

ERFA, KA, ESZA+

2. program

ETHA

3. program

MMA

4. program

BBA

5. program

HAVE

Összesen

Összes alap

*Szakpolitikai célkitűzések a CPR 4. cikkének (1) bekezdése szerint. Az ERFA, a KA és az ESZA+ esetében a 2021–2025 közötti évek: az ETHA esetében a 2021–2027 közötti évek.

**A 106. cikk társfinanszírozási arányok meghatározásáról szóló (2) bekezdésével összhangban.

Hivatkozás: A CRR 8. cikke

7. táblázat: Az Interreg programok listája

1. program

1. cím [255]

2. program

1. cím [255]

7. Az igazgatási kapacitás megerősítése érdekében meghozandó intézkedések összefoglalása

Hivatkozás: A CPR 8. cikkének g) pontja

Szövegmező [4500]



III. MELLÉKLET

Horizontális előfeltételek – 11. cikk (1) bekezdés

Valamennyi egyedi célkitűzésre alkalmazandó

Az előfeltételek megnevezése

Teljesítési kritériumok

A közbeszerzési piac hatékony monitoringmechanizmusai

Vannak olyan monitoringmechanizmusok, amelyek a nemzeti közbeszerzési jog szerinti összes eljárást felölelik, és magukban foglalják az alábbiakat:

1.Rendelkezések annak biztosításáról, hogy eredményes, megbízható és kimerítő adatokat és mutatókat állítsanak össze egyetlen IT-rendszeren vagy interoperábilis rendszerek hálózatán belül az egyszeri adatszolgáltatás elvének megvalósítása és a 2014/24/EU irányelv 83. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentéstételi kötelezettségek megkönnyítése céljából, összhangban az e-közbeszerzési követelményekkel, valamint a 2014/24/EU irányelv 84. cikke szerinti jelentéstételi kötelezettségek megkönnyítése céljából; Az adatok és a mutatók legalább az alábbi elemeket felölelik:    

a.A verseny minősége és intenzitása: a nyertes és az eredeti ajánlattevők neve, az eredeti ajánlattevők száma, a kiválasztott ajánlattevők száma, szerződéses ár az eredeti költségvetési előirányzattal szemben, valamint – amennyiben lehetséges – a teljesítést követő végső ár a szerződések nyilvántartásain keresztül;

b.A kkv-k közvetlen ajánlattevőként való részvétele;

c.Az ajánlatkérő szervek határozatai ellen indított fellebbezések, ideértve legalább ezek számát, az első fokú határozat kiadásáig eltelt időt, valamint a másodfokra továbbutalt határozatok számát;

d.A közbeszerzési szabályok alóli kivételekre vonatkozó szabályok alapján odaítélt összes szerződés felsorolása, a kihasznált konkrét rendelkezés feltüntetésével.

2.Rendelkezések annak biztosítására, hogy kellő kapacitás álljon rendelkezésre az adatok nyomon követésére és elemzésére az e feladatokkal megbízott illetékes nemzeti hatóságoknál.

3.Rendelkezések a célból, hogy az adatokat és mutatókat, valamint az elemzés eredményeit felhasználóbarát, nyílt adatok révén nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék.

4.Rendelkezések annak biztosítására, hogy módszeresen közöljék az illetékes nemzeti versenyhatóságokkal az összes olyan információt, amely az ajánlattételben való összejátszás gyanúját veti fel.

Eszközök és kapacitás az állami támogatásra vonatkozó szabályok hatékony alkalmazása céljából

Az irányító hatóságok rendelkeznek az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzését szolgáló eszközökkel és kapacitással, az alábbiak révén:

1.Könnyű és átfogó hozzáférés a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokkal vagy a visszafizettetési követelmény alá vont vállalkozásokkal kapcsolatos állandó jelleggel naprakésszé tett információkhoz.

2.Hozzáférés az állami támogatásokkal kapcsolatos szakértői tanácsadáshoz és útmutatáshoz, amelyet a helyi vagy nemzeti szakértői központ nyújt az állami támogatásokkal foglalkozó nemzeti hatóságok koordinálásával, és munkavégzési megállapodások annak biztosítására, hogy az érdekelt felek ténylegesen egyeztessenek a szakértőkkel.



Az EU Alapjogi Chartájának hatékony alkalmazása és végrehajtása

Az EU Alapjogi Chartájának való megfelelés biztosítására hatékony mechanizmusokat alkalmaznak, többek között az alábbiakat:

1.Rendelkezések annak ellenőrzésének biztosítására, hogy az alapok által támogatott műveletek megfeleljenek az EU Alapjogi Chartájának.

2.Rendelkezések az alapokból támogatott fellépések Chartának való megfelelőségével kapcsolatban a monitoringbizottság felé történő jelentéstételről

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtása és alkalmazása a 2010/48/EK tanácsi határozattal összhangban.

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtására vonatkozó nemzeti keret van érvényben, amely a következőket tartalmazza:

1.Célkitűzések mérhető célokkal, adatgyűjtés és nyomon követés társul.

2.Rendelkezések annak biztosításáról, hogy az akadálymentességi politika, jogszabályok és standardok megfelelően tükröződjenek a programok kidolgozásában és végrehajtásában.

IV. MELLÉKLET

Az ERFA-ra, az ESZA+-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozó tematikus előfeltételek – 11. cikk (1) bekezdés

Szakpolitikai célkitűzés

Egyedi célkitűzés

Az előfeltétel megnevezése

Az előfeltételre vonatkozó kritérium teljesítése

1. Intelligensebb Európa az innovatív és intelligens gazdasági átalakítás előmozdítása révén

ERFA:

Az e szakpolitikai célkitűzések alá tartozó összes egyedi célkitűzés

A nemzeti vagy regionális intelligens szakosodási stratégia megfelelő irányítása

Az intelligens szakosodási stratégiákat a következőkkel támogatják:

1.Az innováció elterjedését, ideértve a digitalizációt is, gátló szűk keresztmetszetek naprakész elemzése;

2.Az intelligens szakosodási stratégiák irányításáért felelős illetékes regionális / nemzeti intézmény vagy szerv megléte

3.Nyomon követési és értékelési eszközök a stratégia célkitűzéseinek megvalósítása terén elért teljesítmény felmérésére

4.A vállalkozói felfedezési folyamat hatékony működése

5.A nemzeti és regionális kutatás és innovációs rendszerek fejlesztéséhez szükséges fellépések

6.Az ipari átalakulás kezelését célzó fellépések

7.Nemzetközi együttműködést célzó intézkedések

2. Zöldebb, karbonszegény Európa a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdításával

ERFA és Kohéziós Alap:

2.1. Energiahatékonysági intézkedések előmozdítása

Stratégiai politikai keret a lakóépületek és a nem lakáscélú épületek energiahatékonyság céljából történő felújításának támogatására

1.Nemzeti hosszú távú felújítási stratégiát fogadtak el, amely támogatja a lakóépületek és a nem lakáscélú épületek nemzeti állományának felújítását az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv követelményeinek megfelelően, amely stratégia:

a.indikatív részcélokat tartalmaz 2030-ra, 2040-re és 2050-re

b.indikatívan felvázolja a stratégia végrehajtásának támogatását szolgáló költségvetési erőforrásokat

c.eredményes mechanizmusokat határoz meg az épületfelújítást célzó beruházások előmozdításához,

2.Energiahatékonyságot javító intézkedések az előírt energiamegtakarítások elérése érdekében

ERFA és Kohéziós Alap:

2.1. Energiahatékonysági intézkedések előmozdítása

2.2. A megújuló energia előmozdítása a termelőkapacitásba való beruházás révén

Irányítás az energiaágazatban

Nemzeti energia- és éghajlatpolitikai terveket fogadtak el, amelyek magukban foglalják az alábbiakat:

1.Az energiaunió irányításáról szóló rendelet 4 I. mellékletében szereplő minta szerint megkövetelt összes elem

2.A karbonszegény energiát előmozdító intézkedésekre vonatkozó tervezett finanszírozási források és mechanizmusok indikatív felvázolása

ERFA és Kohéziós Alap:

2.2. A megújuló energia előmozdítása a termelőkapacitásba való beruházás révén

A megújuló energia használatának eredményes előmozdítása valamennyi ágazatra és az EU egészére kiterjedően

Intézkedéseket vezettek be az alábbiak biztosítására:

1.Megfelelés a megújuló energiára vonatkozó 2020-as kötelező célnak, majd 2030-ig e bázisértéknek, a 2009/28/EK irányelv 5 átdolgozásával összhangban;

2.2030-ig a megújuló energia arányának egy százalékponttal való növelése a fűtési és hűtési ágazatban

ERFA és Kohéziós Alap:

2.4. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség előmozdítása

Hatékony katasztrófakockázat-kezelési keret.

Rendelkezésre áll egy olyan nemzeti vagy regionális katasztrófakockázat-kezelési terv, amely összhangban van az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó meglévő stratégiákkal, és magában foglalja az alábbiakat:

1.A fő kockázatok leírása, amelyeket az 1313/2013/EU határozat 6. cikkének a) pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban értékeltek, és amelyek tükrözik az aktuális és a hosszú távú (25–35 év) veszélyeket. Az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat illetően az értékelésnek az éghajlatváltozásra vonatkozó előrejelzésekre és forgatókönyvekre kell épülnie

2.Az azonosított fő kockázatok kezelésére szolgáló katasztrófamegelőzési, -készültségi és -reagálási intézkedések leírása. Az intézkedéseket a kockázatokkal és gazdasági hatásukkal, a kapacitáshiányokkal 6 , az eredményességgel és a hatékonysággal arányosan rendezik prioritási sorrendbe, a lehetséges alternatívák figyelembevételével;

3.a megelőzéssel, a készültséggel és a reagálással összefüggő működési és karbantartási költségek fedezésére rendelkezésre álló költségvetési és finanszírozási forrásokra és mechanizmusokra vonatkozó információk.

ERFA és Kohéziós Alap:

2.5. A vízfelhasználás hatékonyságának előmozdítása

Naprakész tervezés az ivóvíz- és szennyvízágazatokban szükséges beruházásokról

Van nemzeti beruházási terv, és magában foglalja az alábbiakat:

1.A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv és az ivóvízről szóló 98/83/EK irányelv végrehajtása jelenlegi állásának értékelése

2.Az esetleges közberuházások azonosítása és tervezése, azon belül indikatív pénzügyi becslés, amelyre az alábbiak céljából van szükség:

a.a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvnek való megfelelés, ideértve a prioritási sorrend felállítását az agglomerációk méretére és a környezeti hatásra tekintettel, a beruházásokat szennyvíz-agglomerációként lebontva

b.az ivóvízről szóló 98/83/EK irányelv végrehajtása

c.a javasolt átdolgozásból (COM(2017)753 végleges) fakadó szükségleteknek való megfelelés, különös tekintettel az I. mellékletben részletesen felsorolt átdolgozott minőségi paraméterekre;

3.A meglévő szennyvíz-elvezetési és vízellátási infrastruktúra, ezen belül a hálózatok felújítási szükségleteinek becslése, életkoruk és értékcsökkenési tervek alapján;

4.a közfinanszírozás potenciális forrásainak feltüntetése, ha ezekre a felhasználók díjak kiegészítéséhez szükség van;



ERFA és Kohéziós Alap:

2.6. A körforgásos gazdaság(ra való áttérés) fejlesztése, a hulladékgazdálkodási ágazatba és az energiahatékonyságba való beruházás révén

naprakész hulladékgazdálkodás-tervezés

A 2018/xx/EU irányelvvel módosított 2008/98/EK irányelv 28. cikkével összhangban megállapított és az érintett tagállam teljes földrajzi területét lefedő hulladékgazdálkodási terv(ek)et elfogadták, és tartalmazza (tartalmazzák) az alábbiakat:

1.az érintett földrajzi egység aktuális hulladékgazdálkodási helyzetének elemzése, ezen belül a területen keletkezett hulladék típusa, mennyisége és forrása, valamint a hulladékáramok jövőbeli alakulásának értékelése, figyelembe véve az (EU) 2018/xx irányelvvel módosított 2008/98/EK irányelv 29. cikkével összhangban kidolgozott hulladékmegelőzési program(ok)ban meghatározott intézkedések várható hatásait;

2.A már létező hulladékgyűjtési rendszerek értékelése, beleértve azt is, hogy az elkülönített hulladékgyűjtés milyen anyagokra és mely területekre terjed ki, valamint a rendszerek működésének javításához szükséges intézkedések és az új gyűjtési rendszerek szükségességének értékelése

3.A beruházási hiányok értékelése, a további vagy korszerűbb hulladékgazdálkodási infrastruktúra szükségességének indokolásával, a működési és karbantartási költségek fedezéséhez rendelkezésre álló bevételi forrásokkal kapcsolatos információkkal

4.a telepek helykijelöléséhez szükséges elhelyezkedési kritériumokra és a jövőbeli hulladékkezelési létesítmények kapacitására vonatkozó információk

ERFA és Kohéziós Alap:

2.6. A zöld infrastruktúra előmozdítása a városi környezetben és a szennyezés csökkentése

Priorizált intézkedési keret az uniós társfinanszírozást tartalmazó szükséges állományvédelmi intézkedésekről

Rendelkezésre áll a 92/43/EGK irányelv 8. cikke szerinti priorizált intézkedési keret, amely tartalmazza az alábbiakat:

1.A minta által a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, a Bizottság és a tagállamok által elfogadott priorizált intézkedési keretre vonatkozóan előírt összes elem

2.A prioritást képező intézkedések azonosítása és a finanszírozási szükségletek becslése

3. Jobban összekapcsolt Európa a mobilitás és a regionális IKT-konnektivitás fokozása révén

ERFA:

3.1. A digitális összekapcsoltság növelése

Nemzeti vagy regionális széles sávú terv:

Rendelkezésre áll egy nemzeti vagy regionális széles sávú terv, amely tartalmazza az alábbiakat:

1.Az uniós gigabites internetkapcsolatra vonatkozó célkitűzések 7 eléréséhez szükséges beruházások terén fennálló hiány értékelése az alábbiak alapján:

o a meglévő magán és közösségi infrastruktúrák és a szolgáltatásminőség nemrégiben végzett feltérképezése 8 a széles sávra vonatkozó standard mutatók segítségével

oa tervezett beruházásokra vonatkozó konzultáció

2.A tervezett állami beavatkozás indokolása olyan fenntartható beruházási modellek alapján, amelyek:

ofokozzák a megfizethetőséget és a nyílt, minőségi és időtálló infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférést

oa pénzügyi támogatás formáját az azonosított piaci hiányosságokhoz igazítják

olehetővé teszik az uniós, nemzeti és regionális forrásokból származó finanszírozás különböző formáinak egymást kiegészítő felhasználását

3.Intézkedések nagyon nagy kapacitású hálózatok keresletének és alkalmazásának támogatására, többek között az azok bevezetésének megkönnyítését célzó fellépésekkel, különösen a széles sávú hálózatok költségeinek csökkentéséről szóló uniós irányelv 9 hatékony végrehajtása révén

4.Technikai segítségnyújtási mechanizmusok, ideértve a szélessávszakértői szolgálatokat, a helyi érdekelt felek kapacitásainak megerősítése és a projektgazdáknak való tanácsadás céljából

5.A széles sávú infrastruktúra feltérképezésére vonatkozó standard mutatókon alapuló monitoringmechanizmus

ERFA és Kohéziós Alap:

3.2. Fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens, biztonságos és intermodális TEN-T fejlesztése

Átfogó közlekedés tervezés megfelelő szinten

2030-ig rendelkezésre áll a meglévő és tervezett infrastruktúrák multimodális feltérképezése, amely

1.tartalmazza a tervezett beruházások – a kereslet megbízható elemzésével és a forgalom modellezésével alátámasztott – gazdasági indokolását, amelynek figyelembe kell vennie a vasúti liberalizáció várható hatását

2.tükrözi a levegőminőségi terveket, figyelembe véve különösen a nemzeti dekarbonizációs terveket

3.beruházásokat tartalmaz a 1316/2013/EU rendelet szerint meghatározott TEN-T törzshálózati folyosókba, a vonatkozó TEN-T munkatervekkel összhangban

4.a TEN-T törzshálózaton kívüli beruházások tekintetében kiegészítő jelleget biztosít a régiók és helyi közösségek kellő TEN-T törzshálózattal és annak csomópontjaival való megfelelő összeköttetésének biztosításával

5.a 3. ERTMS-alapkonfiguráció kiépítésével biztosítja a vasúthálózat interoperabilitását, legalább az európai megvalósítási terv lefedésével,

6.multimodalitást mozdít elő, a multimodális vagy átrakodó áru- és személyszállítási terminálok és aktív módok iránti igények azonosításával

7.az alternatív üzemanyagok előmozdítását célzó intézkedéseket tartalmaz, összhangban a releváns nemzeti szakpolitikai keretekkel

8.magában foglalja a közúti közlekedésbiztonsági kockázatok nemzeti közúti közlekedésbiztonsági stratégiákkal összhangban végzett értékelését, valamint az érintett utak és útszakaszok feltérképezésé és a kapcsolódó beruházások prioritási sorrendjének felállítását

9.információkat tartalmaz a tervezett beruházásokhoz kapcsolódó és a meglévő vagy tervezett infrastruktúrák műveleti és fenntartási költségeinek fedezéséhez szükséges költségvetési és pénzügyi erőforrásokról

3.3. fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens és intermodális nemzeti, regionális és helyi mobilitás kialakítása, ideértve a TEN-T-hez való hozzáférés javítását és a határon átnyúló mobilitást is

4. Szociálisabb Európa a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával

ERFA:

4.1. a munkaerőpiacok hatékonyságának növelése és a minőségi foglalkoztatás elérhetőbbé tétele a szociális innováció és infrastruktúra fejlesztése révén

ESZA:

4.1.1. A munkaerőpiacra való belépés javítása valamennyi álláskereső, köztük a fiatalok, és az inaktívak számára, valamint az önfoglalkoztatás és a szociális gazdaság előmozdítása;

4.1.2. A munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítése a munkaerőpiaci kereslet és kínálat összehangolásához, az átmenetekhez és a mobilitáshoz nyújtott, kellő idejű és testre szabott támogatás biztosítása érdekében

Stratégiai szakpolitikai keret aktív munkaerőpiaci szakpolitikákhoz

A foglalkoztatási iránymutatások alapján kialakított, aktív munkaerőpiaci szakpolitikákat célzó stratégiai szakpolitikai keret áll rendelkezésre, amely magában foglalja az alábbiakat:

1.rendelkezések az álláskeresőkről való profilalkotás és szükségleteik felmérésének elvégzéséről, többek között a vállalkozói életutakra vonatkozóan

2.információk a frissen megüresedett munkahelyekről és foglalkoztatási lehetőségekről, a munkaerőpiaci igények figyelembevételével

3.rendelkezések annak biztosítására, hogy a stratégia kialakítását, végrehajtását, nyomonkövetését és felülvizsgálatát az érdekelt felekkel szoros együttműködésben végezzék

4.rendelkezések az aktív munkaerőpiaci szakpolitikák nyomon követéséről, értékeléséről és felülvizsgálatáról

5.a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos beavatkozásokat illetően tényeken alapuló és célzott tervek a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok megszólítására, ezen belül tájékoztató intézkedések, amelyek a jó minőségű tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és gyakornoki helyekre vonatkozó kritériumokat figyelembe vevő minőségi követelményeken alapulnak, többek között az ifjúsági garanciarendszerek végrehajtásával összefüggésben

ERFA:

4.1. a munkaerőpiacok hatékonyságának növelése és a minőségi foglalkoztatás elérhetőbbé tétele a szociális innováció és infrastruktúra fejlesztése révén

ESZA:

4.1.3. A munka és a magánélet közötti egyensúly hatékonyabb előmozdítása, ezen belül gyermekgondozáshoz való hozzáférés, egészséges és az egészségügyi kockázatokat – többek között a munka változó formáihoz kapcsolódó kockázatokat – kezelő, jól kiigazított munkakörnyezet, a munkavállalók változáshoz való alkalmazkodása és aktív időskor;

A nemek közötti egyenlőséget célzó nemzeti stratégiai keret

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti stratégiai szakpolitikai keret van érvényben, amely a következőket tartalmazza:

1.a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kihívások bizonyítékokon alapuló azonosítása

2.intézkedések a foglalkoztatás, a fizetések és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló különbségek kezelésére, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyt (többek között a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférés javítása révén) előmozdítására, célértékekkel

3.rendelkezések a stratégiai szakpolitikai keret nyomon követéséről, értékeléséről és felülvizsgálatáról, valamint az adatgyűjtési módszereiről

4.rendelkezések annak biztosítására, hogy a stratégia kialakítását, végrehajtását, nyomonkövetését és felülvizsgálatát a nemek közötti egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervekkel, szociális partnerekkel és érintett civil társadalmi szervezetekkel szoros együttműködésben végezzék

ERFA:

4.2. infrastruktúrafejlesztés révén hatékonyabb hozzáférés inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás területén

ESZA:

4.2.1.    Az oktatási és képzési rendszerek minőségének, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának javítása;

4.2.2.    Rugalmas továbbképzési és átképzési lehetőségek előmozdítása mindenki számára, többek között a munkahelyváltás elősegítése és a szakmai mobilitás előmozdítása révén

4.2.3. A jó minőségű és inkluzív oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés előmozdítása, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára, a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve az általános oktatáson és a szakoktatáson és szakképzésen át a felsőoktatás szintjéig;

Az oktatási és képzési rendszer minden szintjét felölelő stratégiai szakpolitikai keret.

Az oktatási és képzési rendszerre vonatkozó nemzeti és/vagy regionális stratégiai szakpolitikai keret van érvényben, amely tartalmazza a következőket:

1.tényeken alapuló rendszerek a készségek előrejelzésére, továbbá pályakövetési mechanizmusok, valamint minőségi és hatékony iránymutatás a különböző életkorú tanulók számára

2.intézkedések minőségi, releváns és inkluzív oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférést, ilyen oktatásban és képzésben való részvétel és annak befejezése biztosítására, valamint a kulcskompetenciák megszerzése minden szinten, ideértve a felsőoktatást is

3.koordinációs mechanizmusok az oktatás és képzés valamennyi szintjén, ideértve a felsőoktatást is, valamint a feladatok egyértelmű kijelölése a releváns nemzeti és/vagy regionális szervek között

4.rendelkezések a stratégiai szakpolitikai keret nyomon követéséről, értékeléséről és felülvizsgálatáról

5.az alacsony képzettségűek/végzettségű felnőttekre és a hátrányos társadalmi-gazdasági hátterű személyekre irányuló intézkedések és kompetenciafejlesztési pályák

6.a tanárok, oktatók és tudományos dolgozók megfelelő támogatását célzó intézkedések a tanulási módszerek, valamint a kulcskompetenciák értékelése és tanúsítása tekintetében

7.a tanulók és a személyzet mobilitását és az oktatási és képzésszolgáltatók transznacionális együttműködését előmozdító intézkedések, többek között a tanulási eredmények és képesítések elismerése révén

ERFA:

4.3. a marginalizált közösségek, migránsok és hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági integrációjának fokozása integrált intézkedések – többek között lakhatás és szociális szolgáltatások – révén

ESZA:

4.3.1.    Az aktív befogadás ösztönzése, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében

A társadalmi befogadásra és a szegénység csökkentésére irányuló nemzeti stratégiai szakpolitikai keret

A társadalmi befogadásra és a szegénység csökkentésére irányuló nemzeti stratégiai szakpolitikai keret van érvényben, amely tartalmazza az alábbiakat:

1.a szegénység és a társadalmi kirekesztés – ideértve a gyermekszegénységet, a hajléktalanságot, a térbeli és iskolai szegregációt, az alapvető szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való korlátozott hozzáférést, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek sajátos igényeit is – tényeken alapuló megállapítása

2.intézkedések minden szinten a szegregáció megelőzése és kezelése céljából, többek között jövedelemtámogatás, inkluzív munkaerőpiacok, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek – ideértve a migránsokat is – megfelelő és a minőségi szolgáltatások való hozzáférésének biztosítása révén

3.intézkedések az intézményiről a közösségi alapú ellátásra való áttérés céljából

4.rendelkezések annak biztosítására, hogy a stratégia kialakítását, végrehajtását, nyomonkövetését és felülvizsgálatát a szociális partnerekkel és érintett civil társadalmi szervezetekkel szoros együttműködésben végezzék

ESZA:

4.3.2.    A marginalizált közösségek – például a romák – társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása

Nemzeti romaintegrációs stratégia

Nemzeti romaintegrációs stratégiát hajtanak végre, amely magában foglal:

1.intézkedések a romák integrációjának felgyorsítására, a szegregáció megelőzésére és kiküszöbölésére, figyelembe véve a nemi dimenziót és a fiatal romák helyzetét, valamint kiindulási értékek, mérhető részcélok és célok meghatározása

2.rendelkezések a romaintegrációs intézkedések nyomon követéséről, értékeléséről és felülvizsgálatáról

3.rendelkezések a romák befogadásának regionális és helyi szintű általános érvényesítéséről

4.rendelkezések annak biztosítására, hogy a stratégia kialakítását, végrehajtását, nyomonkövetését és felülvizsgálatát a roma civil társadalommal és az összes egyéb – többek között regionális és helyi szintű – érintett érdekelt féllel szoros együttműködésben végezzék

ERFA:

4.4. az egészségügyi ellátás egyenlő igénybevétele lehetőségének biztosítása infrastruktúra-fejlesztés révén, ideértve az alapgondozást is

ESZA:

4.3.4.    Minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés megerősítése; az egészségügyi rendszerek elérhetőségének, hatékonyságának és rezilienciájának megerősítése; a tartós ápolás-gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés megerősítése

Az egészségügyre vonatkozó stratégiai szakpolitikai keret

Az egészségügyre vonatkozó nemzeti vagy regionális stratégiai szakpolitikai keret van érvényben, amely a következőket tartalmazza:

1.az egészségügyi és tartós ápolás-gondozási szükségletek feltérképezése, többek között az egészségügyi alkalmazottak tekintetében, fenntartható és koordinált intézkedések biztosítása céljából

2.intézkedések az egészségügyi és tartós ápolás-gondozási szolgáltatások hatékonyságának, fenntarthatóságának, elérhetőségének és megfizethetőségének biztosítására, többek között külön hangsúlyt fektetve egészségügyi és tartós ápolási-gondozási rendszerekből kizárt személyekre

3.intézkedések közösségi alapú ápolási-gondozási szolgáltatások előmozdítására, ideértve a megelőzést és alapellátást, az otthoni ápolás-gondozást és a közösségi alapú szolgáltatásokat is

V. MELLÉKLET

Minta az ERFA-ból („Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés), az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból és az ETHA-ból támogatott programokhoz – 16. cikk (3) bekezdés

CCI

Cím angolul

[255 karakter 10 ]

Cím az ország nyelvén (nyelvein)

[255]

Verzió

Első év

[4]

Utolsó év

[4]

Támogathatóság kezdete

Támogathatóság vége

Bizottsági határozat száma

Bizottsági határozat kelte

Tagállami módosító határozat száma

Tagállami módosító határozat hatálybalépésének dátuma

Nem jelentős átcsoportosítás (19. cikk (5) bekezdés)

igen/nem

A program által lefedett NUTS-régiók (nem alkalmazandó az ETHA-ra)

Érintett alap

 ERFA

 Kohéziós Alap

 ESZA+

 ETHA

1.Programstratégia: fő kihívások és szakpolitikai válaszok

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés a) pont i–vii. alpont és 17. cikk (3) bekezdés b) pont

Szövegmező [30 000]

A „Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzésre vonatkozóan:

1. táblázat

Szakpolitikai célkitűzés

Egyedi célkitűzés vagy egyedi prioritás*

Indokolás (összefoglalás)

[2000 egyedi célkitűzésenként vagy egyedi prioritásonként]

*Az ESZA+ rendelet szerinti célzott prioritások

Az ETHA esetében:

1A. táblázat

Szakpolitikai célkitűzés

Prioritás

GYELV elemzés (minden egyes prioritásra)

Indokolás (összefoglalás)

Erősségek

[prioritásonként 10 000]    

[prioritásonként 20 000]

Hiányosságok

[prioritásonként 10 000]

Lehetőségek

[prioritásonként 10 000]

Veszélyek

[prioritásonként 10 000]

A szükségletek azonosítása a GYELV elemzés alapján és figyelembe véve az ETHA rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében meghatározott elemeket

[prioritásonként 10 000]

2.A technikai segítségnyújtástól eltérő prioritások

Hivatkozás: 17. cikk (2) bekezdés és 17. cikk (3) bekezdés c) pont

1 T. táblázat: Programstruktúra*

Azonosító

Cím [300]

Technikai segítségnyújtás

A kiszámítás alapja

Alap

A támogatott régió kategóriája

Kiválasztott egyedi célkitűzés

1

1. prioritás

Nem

ERFA

Több

1. egyedi célkitűzés

Átmeneti

Kevésbé fejlett

2. egyedi célkitűzés

Legkülső és ritkán lakott

Több

3. egyedi célkitűzés

2

2. prioritás

Nem

ESZA+

Több

4. egyedi célkitűzés

Átmeneti

Kevésbé fejlett

5. egyedi célkitűzés

Legkülső

3

3. prioritás

Nem

KA

n.a.

3

Elsőbbségi technikai segítségnyújtás

igen

n.a.

..

Az ifjúsági foglalkoztatásra vonatkozó egyedi prioritás

Nem

ESZA+

..

Az országspecifikus ajánlásokra vonatkozó egyedi prioritás

Nem

ESZA+

..

Innovatív fellépésekre vonatkozó egyedi prioritás

Nem

ESZA+

8. egyedi célkitűzés

Az anyagi nélkülözésre vonatkozó egyedi prioritás

Nem

ESZA+

9. egyedi célkitűzés

* Az e táblázatban szereplő információk technikai inputként szolgálnak a mintában szereplő többi mező és táblázat előre kitöltéséhez az elektronikus változatban. Nem alkalmazandó az ETHA-ra.

2.1. A prioritás címe [300] (minden prioritás esetében ismétlendő)

Ez olyan prioritás, amely releváns országspecifikus ajánlást céloz

Ez olyan prioritás, amely az ifjúsági foglalkoztatást célozza

Ez olyan prioritás, amely innovatív fellépéseket céloz

Ez olyan prioritás, amely az anyagi nélkülözést célozza**

*Az ESZA+ prioritásokra alkalmazandó táblázat.

** jelölés esetén lépjen a 2.1.2. szakaszhoz

2.1.1. Egyedi célkitűzés 11 („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA) – (minden kiválasztott egyedi célkitűzés esetében ismétlendő a technikai segítségnyújtásra vonatkozó prioritások kivételével)

2.1.1.1. Az alapok beavatkozásai

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés d) pont i., iii., iv., v. és vi. alpont

A kapcsolódó fellépéstípusok – 17. cikk (3) bekezdés d) pont i. alpont

Szövegmező [8000]

A tervezett stratégiai jelentőségű műveletek listája – 17. cikk (3) bekezdés d) pont i. alpont:

Szövegmező [2000]

A fő célcsoportok – 17. cikk (3) bekezdés d) pont iii. alpont:

Szövegmező [1000]

Egyedi célzott területek, ideértve a területi eszközök tervezett felhasználását is – 17. cikk (3) bekezdés d) pont iv. alpont:

Szövegmező [2000]

Régióközi és transznacionális fellépések – 17. cikk (3) bekezdés d) pont v. alpont

Szövegmező [2000]

A finanszírozási eszközök tervezett felhasználása – 17. cikk (3) bekezdés d) pont vi. alpont

Szövegmező [1000]

2.1.1.2. Mutatók 12

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés d) pont ii. alpont

2. táblázat: Teljesítménymutatók

Prioritás

Egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA)

Alap

Régiókategória

Azonosító [5]

Mutató [255]

Mérési egység

Részcél (2024)

Cél (2029)

3. táblázat: Eredménymutatók

Prioritás

Egyedi célkitűzés („Munkahelyteremtés és növekedés” célkitűzés) vagy támogatási terület (ETHA)

Alap

Régiókategória

Azonosító [5]

Mutató [255]

Mérési egység

Alapvonal vagy referenciaérték

Tárgyév

Cél (2029)

Adatforrás [200]

Megjegyzések [200]

2.1.1.3. A program (uniós) forrásainak indikatív bontása beavatkozástípus 13 szerint (nem alkalmazandó az ETHA-ra)

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés d) pont vii. alpont

4. táblázat: 1. dimenzió – beavatkozási terület

Prioritásszám

Alap

Régiókategória

Egyedi célkitűzés

Kód

Összeg (euró)

5. táblázat: 2. dimenzió – finanszírozási forma

Prioritásszám

Alap

Régiókategória

Egyedi célkitűzés

Kód

Összeg (euró)

6. táblázat: 3. dimenzió – területi végrehajtási mechanizmus és területi hangsúly

Prioritásszám

Alap

Régiókategória

Egyedi célkitűzés

Kód

Összeg (euró)

7. táblázat: 6. dimenzió – ESZA+ másodlagos témák

Prioritásszám

Alap

Régiókategória

Egyedi célkitűzés

Kód

Összeg (euró)

2.1.2. Egyedi célkitűzés az anyagi nélkülözés kezelése céljából

Hivatkozás: A CPR 17. cikkének (3) bekezdése

Támogatástípusok

Szövegmező (2000 karakter)

Fő célcsoportok

Szövegmező (2000 karakter)

A nemzeti vagy regionális támogatási program leírása

Szövegmező (2000 karakter)

A műveletek kiválasztására vonatkozó kritériumok 14

Szövegmező (4000 karakter)

2.T. Technikai segítségnyújtási prioritás

Hivatkozás: A CPR 17. cikke (3) bekezdésnek e) pontja; A CPR 29. cikke, 30. cikke, 31. cikke és 89. cikke

A átalányalapú kifizetések szerinti technikai segítségnyújtás leírása – 30. cikk

Szövegmező [5000]

A költségfüggetlen kifizetések szerinti technikai segítségnyújtás leírása – 31. cikk

Szövegmező [3000]

8. táblázat: 1. dimenzió – beavatkozási terület

Prioritásszám

Alap

Régiókategória

Kód

Összeg (euró)

9. táblázat: 5. dimenzió – ESZA+ másodlagos témák

Prioritásszám

Alap

Régiókategória

Kód

Összeg (euró)

3.Pénzügyi terv

Hivatkozás: A CPR 17. cikke (3) bekezdése f) pontjának i–iii. alpontja, 106. cikkének (1)–(3) bekezdése, 10. cikke; 21. cikke



3.A. Átcsoportosítások és hozzájárulások 15

Hivatkozás: A CPR 10. és 21. cikke

A CPR 10. cikkével (hozzájárulás az InvestEU-hoz) kapcsolatos programmódosítás

A CPR 21. cikkével (átcsoportosítások a közös irányítás alá vont alapok közötti, közvetett vagy közvetlen irányítás alapján kezelt eszközökbe) kapcsolatos programmódosítás)

15. táblázat: Hozzájárulások az InvestEU-hoz*

Régiókategória

1. ablak

2. ablak

3. ablak

4. ablak

5. ablak

Összeg

(a)

(b)

(c)

(d)

(e)

(f)=(a)+(b)+(c)+(d)+(e))

ERFA

Fejlettebb

Kevésbé fejlett

Átmeneti

Legkülső és ritkán lakott északi régiók

ESZA+

Fejlettebb

Kevésbé fejlett

Átmeneti

Legkülső

KA

ETHA

Összesen

*A programozási időszak alatti összes hozzájárulásra vonatkozó kumulatív összegek.

16. táblázat: Átcsoportosítások a közvetett vagy közvetlen irányítás alapján kezelt eszközökbe* 

Alap

Régiókategória

1. eszköz

2. eszköz

3. eszköz

4. eszköz

5. eszköz

Átcsoportosítás összege

(a)

(b)

(c)

(d)

(e)

(f)=(a)+(b)+(c)+(d)+(e)

ERFA

Fejlettebb

Átmeneti

Kevésbé fejlett

Legkülső és ritkán lakott északi régiók

ESZA+

Fejlettebb

Átmeneti

Kevésbé fejlett

Legkülső

KA

ETHA

Összesen

*A programozási időszak alatti összes átcsoportosításra vonatkozó kumulatív összegek.

17. táblázat: Átcsoportosítások a megosztott irányítás alapján kezelt alapok között*

ERFA

ESZA+

KA

ETHA

MMA

BBA

HAVE

Összesen

Fejlettebb

Átmeneti

Kevésbé fejlett

Legkülső és ritkán lakott északi régiók

Fejlettebb

Átmeneti

Kevésbé fejlett

Legkülső

ERFA

Fejlettebb

Átmeneti

Kevésbé fejlett

Legkülső és ritkán lakott északi régiók

ESZA+

Fejlettebb

Átmeneti

Kevésbé fejlett

Legkülső

KA

ETHA

Összesen

*A programozási időszak alatti összes átcsoportosításra vonatkozó kumulatív összegek.

3.1. Pénzügyi előirányzatok éves bontásban

Hivatkozás: 17. cikk (3) bekezdés f) pont v. alpont

10. táblázat: Pénzügyi előirányzatok éves bontásban

Alap

Régiókategória

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

Összesen

ERFA

Kevésbé fejlett

Fejlettebb

Átmeneti

Legkülső és ritkán lakott északi régiók