INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Ez a javaslat i. a védzáradékok és ii. az EU által kötött jövőbeli kereskedelmi megállapodásokban foglalt, vámkedvezmények vagy más preferenciális elbánás visszavonására vonatkozó, végrehajtási rendeletet szükségessé tevő különleges mechanizmusok uniós jogba történő beépítésére vonatkozik.

A rendelet jelenleg az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás, az EU–Vietnam szabadkereskedelmi megállapodás és az EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtását irányozza elő. A javaslat arra is kitér, hogy a rendelet hatálya a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokkal felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén egészülne ki.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az EU kereskedelmi megállapodásainak nagy része kétoldalú védzáradékot tartalmaz. Ez a záradék rendelkezik arról, hogy lehetőség van a további vámliberalizáció felfüggesztésére vagy a legnagyobb kedvezményes vámtétel újbóli alkalmazására, ha a kereskedelem liberalizációjának következtében egy termék behozatala annyira megnövekszik, illetve olyan feltételek mellett történik, hogy az a hasonló vagy közvetlenül versenyző terméket előállító hazai termelőknek súlyos kárt okoz (vagy azt ilyen kárral fenyegeti). Ezenkívül bizonyos uniós kereskedelmi megállapodások különleges mechanizmusokról is rendelkezhetnek, amelyek szintén előirányozzák a legnagyobb kedvezményes vámtétel újbóli alkalmazását.

Annak érdekében, hogy ezek a kétoldalú intézkedések ténylegesen alkalmazhatók legyenek, a védzáradékot és minden különleges mechanizmust be kell építeni az Európai Unió joganyagába, valamint meg kell határozni az alkalmazásukhoz kapcsolódó eljárási szabályokat és az érdekelt felek jogait.

Az eddigi következetes gyakorlat szerint a Bizottság végrehajtási rendeletet javasolt külön-külön minden egyes közelmúltbeli kereskedelmi megállapodással kapcsolatban.

A múltbéli tapasztalatok és a meglévő rendeletek alapján javasoljuk a teljes folyamatnak egy horizontális kétoldalú védintézkedési rendelettel történő egyszerűsítését, amelyet a jövőben valamennyi szabadkereskedelmi megállapodáshoz fel lehetne használni. A rendelet szövege a kétoldalú védintézkedési eszköz közös technikai és eljárási részleteire összpontosítana (vizsgálatok lefolytatása, ideiglenes és végleges intézkedésekre vonatkozó eljárások stb.). Külön fejezet határozná meg a különleges mechanizmusokra vonatkozó eljárási szabályokat. Egy melléklet tartalmazná a rendeletnek az adott konkrét szabadkereskedelmi partnerre vonatkozó alkalmazhatóságát, valamint a kérdéses kereskedelmi megállapodás valamennyi egyedi vonatkozását.

Az egyes megállapodások sajátosságaival kapcsolatos néhány elemet tartalmazó mellékleteket felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítanák. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hajtanák végre az Európai Parlament és a Tanács által már jóváhagyott kereskedelmi megállapodásokat, vagyis nagyon korlátozott politikai mozgásteret hagynának a Bizottságnak.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A mellékelt európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslat az uniós kereskedelmi megállapodások védzáradékainak és különleges mechanizmusainak a végrehajtására szolgáló jogi aktus.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkének (2) bekezdése.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Ez a rendeletjavaslat közvetlenül számos különböző országgal, például Kolumbiával, Peruval, a közép-amerikai országokkal, a Moldovai Köztársasággal és a Grúziával megtárgyalt megállapodások szövegeire épül. Következésképpen nincs szükség újabb, az érdekeltekkel folytatott konzultációra, illetve hatásvizsgálatra. A javaslat nagyrészt hatályos végrehajtási rendeleteken alapul.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

Éves jelentés készül a Tanács és az Európai Parlament számára a vonatkozó szabadkereskedelmi partnerrel folytatott kereskedelem statisztikáival, valamint e rendelet alkalmazásáról szóló információkkal.

2018/0101 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió és egyes harmadik országok között megkötött kereskedelmi megállapodásokban szereplő védzáradékok, valamint a kedvezmények ideiglenes visszavonását lehetővé tevő egyéb mechanizmusok végrehajtásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamentek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Unió rendszeresen köt kereskedelmi megállapodásokat (a továbbiakban: megállapodások) harmadik országokkal, amelyek kétoldalú védzáradékokat is tartalmazhatnak. Olyan eljárások meghatározására van szükség, amelyek garantálják az érintett országokkal a jövőben egyeztetendő védzáradékok hatékony alkalmazását.

(2)A megállapodások egyéb, a vámkedvezmények vagy más preferenciális elbánás ideiglenes visszavonására szolgáló mechanizmusokat is tartalmazhatnak. Amennyiben a megállapodás ilyen mechanizmusokat tartalmaz, az azok alkalmazására vonatkozó eljárásokat is ki kell dolgozni.

(3)A kétoldalú védintézkedések csak akkor mérlegelhetők, ha a kérdéses terméket – abszolút értékben vagy az uniós termeléshez viszonyítva – olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett hozzák be az Unióba, hogy az a hasonló vagy közvetlenül versenyző termék uniós termelőinek súlyos kárt okoz, vagy azokat ilyen kárral fenyegeti. A kétoldalú védintézkedésnek a megállapodásban említett intézkedéstípusok egyikének kell lennie.

(4)A megállapodások nyomon követését és felülvizsgálatát, a vizsgálatok lefolytatását és – adott esetben – a védintézkedések bevezetését átlátható módon kell végrehajtani.

(5)A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot minden olyan behozatali tendenciáról, amely védintézkedések alkalmazását teheti szükségessé.

(6)Az érintett országokból az Unióba irányuló összes behozatalra vonatkozó statisztikák megbízhatósága ezért döntő fontosságú annak megállapítása céljából, hogy a védintézkedések alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülnek-e.

(7)Az érzékeny termékeket – amennyiben vannak ilyenek – szorosan nyomon követik, ezáltal megkönnyítve egy esetleges vizsgálat megindításáról vagy intézkedések előírásáról szóló döntés kellő időben történő meghozatalát. A Bizottságnak ezért a megállapodások ideiglenes alkalmazásának kezdő időpontjától vagy – ideiglenes alkalmazás hiányában – a megállapodások hatálybalépésétől kezdve adott esetben rendszeresen nyomon kell követnie az érzékeny termékek behozatalát. Az érintett iparág megfelelően indokolt kérésére a nyomon követést ki kell terjeszteni más ágazatokra is.

(8)Annak érdekében, hogy az érintett gazdasági szereplők jogbiztonsága növekedjék, szükséges megállapítani a vizsgálat megkezdésére és a védintézkedések szükségességéről szóló határozatok gyors meghozatalára vonatkozó határidőket is.

(9)A védintézkedések alkalmazását vizsgálatnak kell megelőznie, kivéve, ha kritikus körülmények miatt a Bizottság ideiglenes védintézkedéseket alkalmazhat.

(10)Védintézkedés csak oly mértékig és annyi ideig alkalmazható, amennyi a súlyos kár megelőzéséhez és az alkalmazkodás megkönnyítéséhez szükséges. Meg kell határozni a védintézkedések maximális időtartamát, továbbá rögzíteni kell az ezen intézkedések meghosszabbítására és felülvizsgálatára vonatkozó külön rendelkezéseket.

(11)A Bizottságnak konzultációt kell indítania az intézkedések által érintett országokkal, ha a konkrét megállapodás azt előírja.

(12)Annak érdekében, hogy egy megállapodást hozzáadjanak a melléklethez vagy töröljenek a mellékletből, hogy egy megállapodásban foglalt, különleges szabályokat rögzítő rendelkezéseket adjanak a melléklethez, vagy „érzékenyként” azonosított termékeket adjanak a melléklethez, módosítani kell a mellékletet. E rendelet mellékletének módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el.

(13)Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó okiratoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(14)A megállapodásokban szereplő védzáradékok vagy a vám- és más kedvezmények ideiglenes felfüggesztésére szolgáló egyéb mechanizmusok és kritériumok végrehajtásához egységes feltételekre van szükség az ideiglenes és végleges védintézkedések elfogadására, az előzetes felügyeleti intézkedések bevezetésére, a vizsgálatok intézkedés nélküli lezárására, valamint a preferenciális vámtarifák és más preferenciális elbánás ideiglenes felfüggesztésére vonatkozóan.

(15)Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtására egységes feltételek mellett kerülhessen sor, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 1 megfelelően kell gyakorolni.

(16)A felügyeleti és ideiglenes védintézkedések elfogadása esetében a tanácsadó-bizottsági eljárást kell alkalmazni, tekintettel ezen intézkedések hatására, illetve a végleges védintézkedések elfogadásához viszonyított sorrendiségére. A vizsgálóbizottsági eljárást a végleges védintézkedések bevezetése és az ilyen intézkedések felülvizsgálata esetében kell alkalmazni.

(17)Ha ez rendkívül sürgős okból szükséges, a Bizottságnak közvetlenül alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia azokban a megfelelően indokolt esetekben, amikor az ideiglenes védintézkedések bevezetésének késedelme olyan károkat okozna, amelyeket nehéz lenne helyreállítani, vagy amelyekkel kapcsolatban nehéz lenne megelőzni a behozatalnövekedés által az uniós piacra gyakorolt negatív hatásokat.

(18)A Bizottságnak éves jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet mellékletében szereplő megállapodások végrehajtásáról, valamint a védintézkedések alkalmazásáról,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet rendelkezéseket állapít meg a mellékletben felsorolt, az Unió és harmadik országok között megkötött megállapodásokban szereplő kétoldalú védzáradékok vagy a vámkedvezmények vagy más preferenciális elbánás ideiglenes visszavonására szolgáló egyéb mechanizmusok végrehajtásához.

(2) Ez a rendelet nem érinti a mellékletben felsorolt megállapodásokban szereplő különleges rendelkezéseket.

(3) Az 1308/2013/EU rendelet 194. cikke továbbra is alkalmazandó az Unió és harmadik országok között megkötött, a mellékletben nem szereplő megállapodásokban foglalt védintézkedések és egyéb mechanizmusok végrehajtására 2 .

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

a)„kétoldalú védzáradék”: a mellékletben hivatkozott, az Unió és egy vagy több érintett harmadik ország között megkötött megállapodásban szereplő rendelkezés a vámkedvezmények ideiglenes felfüggesztéséről;

b)„érdekelt felek”: a termék behozatala által érintett felek;

c)„uniós gazdasági ágazat”: a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékeknek az Unió területén működő minden uniós termelője; vagy azok az uniós termelők, amelyeknek hasonló vagy közvetlenül versenyző termékekből álló össztermelése e termékek uniós össztermelésének jelentős részét alkotja, vagy amennyiben egy hasonló vagy közvetlenül versenyző termék csak egy az uniós gazdasági ágazatot alkotó termelők által gyártott több termék közül, az Uniós gazdaságot azon meghatározott tevékenységekhez képest kell meghatározni, amelyek a hasonló vagy közvetlenül versenyző termék előállításában érintettek;

d)„súlyos kár”: az uniós gazdasági ágazat helyzetének általános és jelentős romlása;

e)az uniós gazdasági ágazat helyzetét „fenyegető súlyos kár”: a közvetlenül fenyegető súlyos kár;

f)„érzékeny termék”: egy konkrét megállapodás által meghatározott termék, amely más termékeknél viszonylag sebezhetőbb a behozatal megnövekedése esetén;

g)„megállapodás”: a mellékletben hivatkozott kereskedelmi megállapodás;

h)„átmeneti időszak”: a megállapodás hatálybalépésétől számított 10 éves időszak, hacsak a mellékletben hivatkozott vonatkozó megállapodásban másképpen nem határozták meg;

i)„érintett ország”: a mellékletben hivatkozott megállapodásban részes ország.

3. cikk

Általános elvek

(1) Védintézkedés akkor alkalmazható e rendelettel összhangban, ha az érintett országból származó termék Unióba irányuló behozatala:

a)olyan megnövekedett mennyiségű – abszolút értékben vagy az uniós termeléshez viszonyítva – és olyan feltételek mellett történik,

b)hogy súlyos kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak vagy azt ilyen kárral fenyegeti; valamint

c)a behozatal megnövekedését az Unió és egy harmadik ország közötti vonatkozó megállapodás által keletkeztetett kötelezettségek hatása eredményezte, ideértve az adott termékre kivetett vámok csökkentését vagy eltörlését is.

(2) A védintézkedés az alábbi intézkedéstípusok egyike lehet:

a)az érintett termékre vonatkozó vámtétel – az érintett országgal kötött megállapodás vámlebontási menetrendje szerinti – további csökkentésének felfüggesztése;

b)az érintett termék vámtételének olyan szintre emelése, amely nem haladja meg a következők közül az alacsonyabbat:

–i. az érintett termékre alkalmazott legnagyobb kedvezményes vámtétel a védintézkedés meghozatalának időpontjában; vagy

–ii. az érintett országgal kötött megállapodás vámlebontási jegyzékében meghatározott vámtétel alapértéke.

4. cikk

Nyomon követés

(1) Ha vannak az egyes megállapodások mellékletében említett érzékeny termékek, a Bizottság nyomon fogja követni az azok behozatalára vonatkozó statisztika alakulását. A Bizottság ennek érdekében együttműködik és rendszeresen információkat cserél a tagállamokkal és az uniós gazdasági ágazattal.

(2) A Bizottság az érintett uniós gazdasági ágazat megfelelően indokolt kérésére adott esetben kiterjesztheti a nyomon követést a mellékletben említett ágazatoktól eltérő más ágazatokra.

(3) A Bizottság éves nyomonkövetési jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az érzékeny termékek behozatalára, valamint – ha vannak ilyenek – azokra az ágazatokra vonatkozó statisztikákról, amelyekre kiterjesztették a nyomon követést.

5. cikk

A vizsgálat megindítása

(1) A Bizottság vizsgálatot valamely tagállam, bármely jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező bármely, az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró szövetség kérelmére vagy saját kezdeményezésére indíthat, amennyiben a 6. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján meghatározottak szerint elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre.

(2) A kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)az érintett termék behozatala növekedésének mértéke és mennyisége, abszolút és relatív értékben;

b)a megnövekedett behozatallal elért belföldi piaci részesedés, valamint az uniós gazdasági ágazatot illetően az értékesítés, a termelés, a termelékenység, a kapacitáskihasználás, a nyereség és veszteség, illetve a foglalkoztatás szintjének változásai.

(3) A vizsgálatnak alávetett termék egy vagy több vámtarifasorra vagy annak egy alszegmensére vonatkozhat, az adott piaci körülményektől vagy az uniós gazdasági ágazatban általánosan alkalmazott bármilyen jellegű termékszegmentálástól függően.

(4) Vizsgálat akkor is indítható, ha egy vagy több tagállamba koncentrálódó megnövekedett behozatal tapasztalható, feltéve, hogy a 6. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján meghatározottak szerint elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre.

(5) A Bizottság tájékoztatja az összes tagállamot, ha vizsgálat megindítására irányuló kérelem érkezett be hozzá, vagy ha az (1) bekezdés alapján a vizsgálat saját kezdeményezésre való megindítását helyénvalónak tartja.

(6) Amennyiben nyilvánvaló, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy alátámassza a vizsgálat megindításának indokoltságát, a Bizottság vizsgálatot indít, és arról értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A vizsgálatot az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelem Bizottsághoz történő beérkezésétől számított egy hónapon belül megindítják.

(7) A vizsgálat megindításáról szóló értesítésben a következő elemek szerepelnek:

a)a kapott információk összegzése és arra vonatkozó kérés, hogy minden lényeges információt közöljenek a Bizottsággal;

b)azon időtartam meghatározása, amelyen belül az érdekelt felek írásban közölhetik álláspontjukat és információkat nyújthatnak be a Bizottságnak, amennyiben a vizsgálat során figyelembe kell venni ilyen álláspontokat és információkat;

c)azon időtartam meghatározása, amelyen belül az érdekelt felek a 6. cikk (9) bekezdésének megfelelően meghallgatást kérhetnek a Bizottságtól.

6. cikk

A vizsgálat lefolytatása

(1) Az 5. cikk (7) bekezdésében említett értesítés közzétételét követően a Bizottság vizsgálatot indít. Az e cikk (3) bekezdésében meghatározott időtartam azon a napon kezdődik, amelyen a vizsgálat megindítására vonatkozó határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik.

(2) A Bizottság tájékoztatást kérhet a tagállamoktól, a tagállamok pedig minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy e kérésnek eleget tegyenek. Ha az információ közérdekű, és nem minősül bizalmasnak a 12. cikk értelmében, akkor az e cikk (8) bekezdésében foglaltak szerint csatolják azt a nem bizalmas jellegű aktához.

(3) Amennyiben lehetséges, a vizsgálatot a megindítása utáni hat hónapon belül lezárják. Ez az időtartam kivételes körülmények – például szokatlanul nagy számú érdekelt fél vagy összetett piaci helyzet – esetén további három hónappal meghosszabbítható. A Bizottság valamennyi érdekelt felet értesíti az ilyen esetleges meghosszabbításról, és megindokolja azt.

(4) A Bizottság minden olyan információt felkutat, amelyet a 3. cikk (1) bekezdésében szereplő feltételek meghatározásához szükségesnek tart, és – adott esetben – ellenőrzi ezeket az információkat.

(5) A Bizottság minden olyan objektív és számszerűsíthető jellegű releváns tényezőt értékel, amely hatással van az uniós gazdasági ágazat helyzetére, és különösen az érintett termék behozatala növekedésének abszolút és relatív értelemben vett mértékét és mennyiségét, a megnövekedett behozatallal elért belföldi piaci részesedést, valamint az értékesítés, a termelés, a termelékenység, a kapacitáskihasználás, a nyereség és veszteség, illetve a foglalkoztatás szintjének változásait. Ez a lista nem kimerítő, és a Bizottság egyéb tényezőket is figyelembe vehet a súlyos kár vagy a fenyegető súlyos kár megállapításakor, így a készleteket, az árakat, a felhasznált tőke megtérülését, a pénzforgalmat, továbbá olyan egyéb tényezőket, amelyek az uniós gazdasági ágazatnak súlyos kárt okoznak, okozhattak, vagy azt ilyen kárral fenyegetik.

(6) Az 5. cikk (7) bekezdésének b) pontja szerint információt benyújtó érdekelt felek, valamint az érintett ország képviselői írásbeli kérelemre a vizsgálattal összefüggésben a Bizottság rendelkezésére bocsátott valamennyi információba (kivéve az Unió vagy a tagállamok hatóságai által készített belső dokumentumokat) betekintést nyerhetnek, feltéve, hogy ezek az információk ügyük tekintetében relevánsak és nem minősülnek bizalmasnak a 12. cikk értelmében, továbbá hogy a Bizottság a vizsgálat során felhasználja azokat. Az érdekelt felek közölhetik véleményüket a Bizottság rendelkezésére bocsátott információkról. Amennyiben álláspontjukat elegendő meggyőző bizonyíték támasztja alá, a Bizottság figyelembe veszi azt.

(7) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a vizsgálathoz felhasznált minden adat és statisztika rendelkezésre álljon, és azok reprezentatívak, elérhetők, érthetők, átláthatók és ellenőrizhetők legyenek.

(8) A Bizottság a szükséges műszaki feltételek megteremtését követően a nem bizalmas jellegű aktához köteles létrehozni egy általa kezelt, jelszóval védett online hozzáférést („online platform”), amelyen keresztül minden lényeges, a 12. cikk értelmében nem bizalmas jellegű információt továbbítani lehet. Ehhez a platformhoz az érdekelt felek, a tagállamok és az Európai Parlament számára is hozzáférést biztosít.

(9) A Bizottság meghallgatja az érdekelt feleket különösen abban az esetben, ha azok az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben meghatározott időtartamon belül írásban kérik a meghallgatást, és a kérelemben szemléltetik, hogy a vizsgálat eredménye valószínűleg hatással lesz rájuk, és szóbeli meghallgatásukat különleges okok indokolják. A Bizottság az érdekelt feleket ezután több alkalommal is meghallgatja, ha ezt különleges okok indokolják.

(10) Amennyiben a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem nyújtanak be információkat, vagy amennyiben a vizsgálat komoly akadályba ütközik, a Bizottság a rendelkezésre álló tények alapján is határozhat. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy valamely érintett fél vagy harmadik fél hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül hagyja, és a rendelkezésre álló tényeket használhatja fel.

(11) A Bizottság írásban értesíti az érintett országot a vizsgálat megindításáról.

7. cikk

Előzetes felügyeleti intézkedések

(1) A Bizottság előzetes felügyeleti intézkedéseket fogadhat el az érintett országból érkező behozatalok tekintetében, amennyiben az adott termék behozatalának alakulása a 3. és 5. cikkben említett helyzetek egyikéhez vezethet. A végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében fogadják el.

(2) Az előzetes felügyeleti intézkedések korlátozott ideig érvényesek. Eltérő rendelkezés hiányában ezek az előzetes felügyeleti intézkedések a bevezetésüket követő hat hónap után következő újabb hat hónapos időszak lejártakor érvényüket veszítik.

8. cikk

Ideiglenes védintézkedések bevezetése

(1) A Bizottság kritikus körülmények fennállása esetén ideiglenes védintézkedéseket fogad el, amennyiben a késedelem nehezen helyreállítható kárt okozhat, és miután a 6. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján a Bizottság előzetesen megállapította, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre, amely alátámasztja, hogy az érintett országból származó termék behozatala:

a)olyan megnövekedett mennyiségű – abszolút értékben vagy az uniós termeléshez viszonyítva – és olyan feltételek mellett történik,

b)hogy súlyos kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak vagy azt ilyen kárral fenyegeti; valamint

c)a behozatal megnövekedésének oka az érintett termékre kivetett vámok csökkentése vagy eltörlése.

A végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében fogadják el.

(2) Amennyiben kellően indokolt, rendkívül sürgős okok miatt egy tagállam a Bizottság azonnali beavatkozását kéri, és az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek, a Bizottság közvetlenül alkalmazandó végrehajtási jogi aktust fogad el a 17. cikk (4) bekezdésében hivatkozott eljárás alapján. A Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül határozatot hoz.

(3) Az ideiglenes védintézkedések legfeljebb 200 naptári napig alkalmazhatók.

(4) Amennyiben az ideiglenes védintézkedést hatályon kívül helyezik, mivel a vizsgálat szerint nem teljesülnek a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az ideiglenes védintézkedések következtében beszedett vámot automatikusan visszatérítik.

(5) Az ideiglenes védintézkedések minden olyan termékre vonatkoznak, amelyek az ezen intézkedések hatálybalépésének időpontját követően kerülnek szabad forgalomba. Az ilyen intézkedések azonban nem akadályozhatják meg az Unió felé már úton lévő termékek szabad forgalomba bocsátását, amennyiben e termékek célállomása nem módosítható.

9. cikk

A vizsgálat befejezése és intézkedéshozatal nélküli eljárás

(1) Amennyiben a vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek, a Bizottság határozatot fogad el a vizsgálat befejezéséről és az eljárás lezárásáról a 17. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően.

(2) A Bizottság – kellő figyelemmel a 12. cikk értelmében vett bizalmas információk védelmére – az összes vonatkozó tény és jogszabály alapján hozott megállapításait és megindokolt következtetéseit tartalmazó jelentést tesz közzé.

10. cikk

Végleges védintézkedések bevezetése

(1) Amennyiben a vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, a Bizottság végleges védintézkedéseket fogadhat el a 17. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően.

(2) A Bizottság – kellő figyelemmel a 12. cikk értelmében vett bizalmas információk védelmére – a döntés szempontjából lényeges tények és megfontolások összefoglalását tartalmazó jelentést tesz közzé.

11. cikk

A védintézkedések időtartama és felülvizsgálata

(1) Védintézkedés csak addig marad hatályban, amíg az az uniós gazdasági ágazatot fenyegető súlyos kár megelőzése vagy orvoslása és az alkalmazkodás megkönnyítése érdekében szükséges. Az intézkedés időtartama nem haladhatja meg a két évet, kivéve, ha azt a (3) bekezdés szerint meghosszabbították.

(2) A (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeinek függvényében a védintézkedés hatályban marad.

(3) A védintézkedés (1) bekezdés szerinti kezdeti időtartama legfeljebb két évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy a védintézkedésre továbbra is szükség van az uniós gazdasági ágazatot érő súlyos kár megelőzéséhez vagy orvoslásához, valamint az uniós gazdasági ágazat bizonyíthatóan lépéseket tesz az alkalmazkodás érdekében.

(4) Az időtartam minden (3) bekezdés szerinti meghosszabbítását valamely tagállam, bármely jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező, az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró szövetség kérésére vagy a Bizottság saját kezdeményezésére indított vizsgálat előzi meg, amennyiben a 6. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy teljesülnek a (3) bekezdésben meghatározott feltételek.

(5) A vizsgálat (4) bekezdés szerinti megindítását az 5. cikk (6) és (7) bekezdésének megfelelően közzéteszik. A vizsgálatot a 6. cikknek megfelelően folytatják le.

(6) A vizsgálat (3) bekezdés szerinti meghosszabbítására vonatkozó határozatot a 9. és 10. cikknek megfelelően hozzák meg.

(7) A védintézkedés teljes időtartama nem haladhatja meg a négy évet, amelybe az ideiglenes intézkedések, azok alkalmazásának kezdeti időszaka és meghosszabbítása is beleszámít.

12. cikk

Bizalmas kezelés

(1) Az e rendelet értelmében kapott információk csak arra a célra használhatók fel, amelyre azokat kérték.

(2) Bizalmas jellegű vagy az e rendelet alapján bizalmas alapon szolgáltatott információk nem hozhatók nyilvánosságra az információ szolgáltatójának kifejezett hozzájárulása nélkül.

(3) Minden bizalmas kezelés iránti kérelemben meg kell jelölni azokat az okokat, amiért az információ bizalmasnak minősül. A bizalmas jellegű információkat szolgáltató érdekelt feleket fel kell szólítani, hogy bocsássák rendelkezésre ezen információk nem bizalmas jellegű összefoglalását. Ezen összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie, annak érdekében hogy azokból a bizalmas jelleggel rendelkezésre bocsátott információk tartalmának a lényege az elvárható mértékig megismerhető legyen. Bizonyos rendkívüli esetekben az érintett felek jelezhetik, hogy az ilyen információik nem alkalmasak összefoglaló készítésére. Ilyen kivételes esetben nyilatkozni kell azon okokról, amelyek miatt az összefoglalás nem lehetséges. Amennyiben azonban az információ szolgáltatója kéri, hogy az információt – sem teljes egészében, sem összegzett formában – ne hozzák nyilvánosságra, illetve ne tegyék közzé, és e kérelem megalapozatlan, az adott információ figyelmen kívül hagyható.

(4) Az információ mindenképpen bizalmasnak minősül, ha annak közzététele az információ szolgáltatójára vagy forrására valószínűleg jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna.

(5) Az (1)–(4) bekezdés nem zárja ki azt, hogy az uniós hatóságok általános információkra és különösen olyan okokra hivatkozzanak, amelyeken az e rendelet szerint hozott határozatok alapulnak. Az említett hatóságoknak azonban figyelembe kell venniük az érintett természetes és jogi személyek ahhoz fűződő jogos érdekeit, hogy üzleti titkaik ne kerüljenek nyilvánosságra.

13. cikk

Jelentés

(1) A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egyes érintett országokkal kötött megállapodásban és az e rendeletben meghatározott kötelezettségek alkalmazásáról, végrehajtásáról és teljesítéséről.

(2) A jelentés tartalmazza többek között az ideiglenes és végleges intézkedések alkalmazásával, az előzetes felügyeleti intézkedésekkel, a regionális felügyeleti és védintézkedésekkel, valamint a vizsgálat és az eljárás intézkedéshozatal nélküli befejezésével kapcsolatos információkat.

(3) A jelentésnek tartalmaznia kell továbbá az érintett országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó statisztikáknak, illetve a kereskedelem alakulásának az összefoglalóját.

(4) Az Európai Parlament a Bizottság jelentésének benyújtását követő egy hónapon belül meghívhatja a Bizottságot illetékes bizottságának ad hoc ülésére, hogy ismertessen és megmagyarázzon bármely, az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdést.

(5) A Bizottság legkésőbb három hónappal az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő benyújtást követően közzéteszi jelentését.

14. cikk

A vámkedvezmények vagy más preferenciális elbánás ideiglenes visszavonására szolgáló egyéb mechanizmusok és kritériumok

(1) Amennyiben egy megállapodás bizonyos termékek vonatkozásában a kedvezmények ideiglenes visszavonását megengedő egyéb mechanizmusokról és kritériumokról rendelkezik, a Bizottság – a vonatkozó megállapodásban rögzített feltételek teljesülése esetén – végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek:

a)felfüggesztik az érintett termékre vonatkozó kedvezményeket;

b)újból bevezetik a kedvezményeket, amennyiben teljesülnek a vonatkozó megállapodásban lefektetett feltételek;

c)kiigazítják a felfüggesztést a vonatkozó megállapodásban szereplő feltételeknek való megfelelés érdekében; vagy

d)a megállapodásban meghatározott bármely más fellépést tesznek.

E jogi aktusokat a 17. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadják el.

(2) Amennyiben kellően indokolt, rendkívül sürgős okok miatt az ideiglenes védintézkedések bevezetésének késedelme olyan károkat okozna, amelyeket nehéz lenne helyreállítani, vagy amelyekkel kapcsolatban nehéz lenne megelőzni a különösen a behozatalnövekedés vagy a megállapodás más rendelkezése eredményeképpen az uniós piacot érő negatív hatásokat, a Bizottság közvetlenül alkalmazandó végrehajtási jogi aktust fogad el a 17. cikk (4) bekezdésében hivatkozott eljárás alapján.

15. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 16. cikkel összhangban a melléklet módosítása céljából a következők tekintetében:

a)egy megállapodás hozzáadása a melléklethez;

b)a mellékletnek valamely megállapodásba foglalt különleges szabályokat megállapító rendelkezésekkel való kisegészítése;

c)egy megállapodás által érzékenynek minősített termékek hozzáadása a melléklethez.

16. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A 15. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazást [OP – kérjük beszúrni (az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított)] ötéves időszakra ruházzák a Bizottságra. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az (1) bekezdésben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) Az (1) bekezdés alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az aktusról szóló értesítést követő két hónapos időtartamon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, vagy ha az említett időtartam leteltét megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

17. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 260/2009/EK tanácsi rendelet 3 4. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Amennyiben a bizottság véleményét írásbeli eljárás keretében kell megalkotni, ezt az eljárást eredmény nélkül le kell zárni, ha a vélemény kibocsátására rendelkezésre álló határidőn belül a bizottság elnöke így dönt, vagy a bizottság egy tagja ezt kéri.

(4) Az e bekezdésre való hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 4. cikkével.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök