INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

·A javaslat indokai és céljai

Az Európai Unió (EU) az elmúlt években jelentősen megerősítette Ukrajnával való partnerségét annak érdekében, hogy az a pusztán kétoldalú együttműködésen túllépve a fokozatos politikai társulás és a gazdasági integráció irányába fejlődhessen. A politikai kapcsolatok elmélyítése, a szorosabb gazdasági kapcsolatok és a közös értékek tiszteletben tartása révén az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésének fő eszköze a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget (DCFTA) tartalmazó, 2014-ben aláírt EU–Ukrajna társulási megállapodás. A társulási megállapodás egyes részeit 2014. november 1-je óta, a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást 2016. január 1-je óta ideiglenesen alkalmazzák. A megállapodás 2017. szeptember 1-jén lépett hatályba, miután azt Ukrajna és valamennyi uniós tagállam megerősítette, és az Európai Unió Tanácsa 2017 júliusában megkötötte.

Annak ellenére, hogy a 2014–2015-es évek mély recesszióját követően Ukrajna gazdasága 2016–2017-ben visszatért a növekedéshez, továbbra is sebezhető a külső sokkhatásokkal szemben. Ezt tükrözi az országnak a nyersanyagkiviteltől való nagyfokú függősége, nemzetközi tartalékainak vártnál lassabb feltöltése és megnövekedett külső eladósodottsága, különösen az átalakított eurókötvényekre vonatkozó fizetési kötelezettségek 2019. évi folytatását követően. Ezzel összefüggésben továbbra is alapvető fontosságú az Ukrajna nemzetközi partnereitől kapott folyamatos támogatás.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2015 márciusában jóváhagyta az Ukrajnára vonatkozó, 2019 márciusában véget érő, körülbelül 17,5 milliárd USD összegű kibővített finanszírozási eszközre vonatkozó programot. Az IMF pénzügyi támogatását az EU, annak tagállamai, számos kétoldalú partner (például az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Svájc) és más nemzetközi pénzügyi intézmények – például a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EBB) – jelentős támogatása egészítette ki. Mivel azonban a gazdasági fellendülés továbbra is gyenge lábakon áll, és még számos sebezhetőségi pont fennáll, Ukrajna 2018-ban és 2019 első felében további külső finanszírozási szükségletekkel fog szembesülni, amit az IMF 4,5 milliárd USD-re (mintegy 3,8 milliárd EUR-ra 1 ) becsül.

2017. november 29-én Oleksandr Danyliuk ukrán pénzügyminiszter hivatalos kérést intézett Valdis Dombrovskishoz, az Európai Bizottság alelnökéhez, amelyben az EU részéről további makroszintű pénzügyi támogatást kér. Ez a támogatás hozzájárulna az ország külső finanszírozási igényeinek fedezéséhez és a reformok végrehajtásának támogatásához.

E kérelemre, valamint az ukrán gazdasági helyzetre, különösen a további külső finanszírozási igények felmerülésére való tekintettel az Európai Bizottság javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Ukrajnának nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról (MFA), amely az EUMSZ 212. cikkén alapul, és legfeljebb 1 milliárd EUR összegű közép- és hosszú lejáratú hitel formájában, két részletben nyújtandó támogatást irányoz elő.

A javasolt új makroszintű pénzügyi támogatási művelet kiegészítené az előző három MFA-műveletet, amelyek összesen 3,4 milliárd EUR-t tettek ki, és amelyeket a válság 2014. évi kitörése óta Ukrajnának ajánlottak fel. E műveletek keretében összesen 2,8 milliárd EUR-t folyósítottak, ideértve a 2014–2015 között (az ún. MFA I. és MFA II. keretében) folyósított 1,6 milliárd EUR-t és a 2015 júliusában és 2017 áprilisában egyenként 600 millió EUR összegben, két részletben folyósított összegeket is. Az ukrán hatóságokkal közösen elfogadott 21 szakpolitikai intézkedés végrehajtásának függvényében az MFA III. keretében folyósítandó 600 millió EUR összegű harmadik és egyben utolsó részlet kifizetésére nem került sor. Jóllehet Ukrajna számos, e részlethez csatolt politikai kötelezettségvállalásnak eleget tett, négy – köztük a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos – intézkedést nem hajtottak végre a támogatás rendelkezésre állási idejének 2018. januári lejártáig. Ilyen körülmények között a Bizottságnak nem állt módjában kifizetni az MFA III. keretében folyósított utolsó részletet, amelyet 2018. január 18-án hivatalosan töröltek.

A javasolt makroszintű pénzügyi támogatás célja, hogy segítse Ukrajnát abban, hogy fedezni tudja további külső finanszírozási igényének egy részét 2018–2019-ben, csökkentve a gazdaság rövid távú fizetési mérleggel és költségvetéssel kapcsolatos sebezhetőségi pontjait. Emellett az uniós segítségnyújtás ösztönzőket biztosít Ukrajna reformtörekvéseinek fokozására az ukrán hatóságokkal kötött egyetértési megállapodás révén, amely a gazdasági kiigazítási és strukturális reformokat támogató megfelelő intézkedéscsomagot határoz meg. A Bizottság széles körű konszenzusra törekszik az ukrán hatóságokkal annak érdekében, hogy biztosítsa a felelősségvállalást, és ezáltal növelje a megállapodás szerinti feltételrendszer zökkenőmentes végrehajtásának valószínűségét. A politikai feltételeknek figyelembe kell venniük az ukrán gazdaság és gazdasági kormányzási rendszer kulcsfontosságú hiányosságait, és összhangban kell állniuk Ukrajna reformok iránti kötelezettségeivel, amelyeket a társulási megállapodás, valamint az egyéb uniós támogatási eszközök, valamint az IMF-fel és a Világbankkal folytatott kiigazítási programok keretében vállalt. A makroszintű pénzügyi támogatás sikeres lezárásához elengedhetetlen a korrupció elleni küzdelmet és a kormányzást érintő kulcsfontosságú reformok megvalósítása.

Tekintettel arra, hogy Ukrajna nem hajtotta végre az MFA III-mal kapcsolatos szakpolitikai programot, amelynek következtében a Bizottság 2018 januárjában visszavonta az utolsó részletet, indokolt e támogatás mindkét részletére külön feltételeket megállapítani. Konkrétabban, a tervek szerint az alábbi módon kell kiemelni az előző program keretében nem végrehajtott intézkedéseket:

·A köztisztviselők vagyonnyilatkozatának ellenőrzése kapcsán a Bizottság ragaszkodik egy hatékony, az állami adatbázisokhoz és nyilvántartásokhoz való közvetlen és automatikus hozzáférést biztosító ellenőrzési rendszer létrehozásához, többek között automatikus ellenőrző szoftver révén. A javasolt új MFA-művelet keretében Ukrajnával kötendő egyetértési megállapodás esetében a Bizottság ezért előírja, hogy a fent említett automatikus ellenőrzési rendszert be kell vezetni és működésbe kell hozni, hogy az automatizált rendszeren keresztül jelentős számú nyilatkozatot ellenőrizzenek, elsőbbséget biztosítva a magas beosztású tisztviselők számára.

·A társaságok által a tényleges tulajdonosaik által szolgáltatandó adatok ellenőrzéséről és a társaságok jelentéstételi kötelezettségének érvényesítéséről el kell ismerni, hogy ezek még mindig gyerekcipőben járnak nemzetközi szinten és az EU-ban egyaránt. Ukrajna kérésére szakértői cserékre kerül sor Ukrajna és az EU között annak érdekében, hogy meghatározzák Ukrajna számára a megvalósítható lépéseket egy ellenőrzési mechanizmus működőképessé tétele érdekében. Ennek alapján az egyetértési megállapodás a makroszintű pénzügyi támogatási program feltételeként meghatározhatja az ellenőrzési mechanizmusra vonatkozó konkrét referenciaértékeket.

·Továbbra is érvényben marad a fakiviteli tilalom, amely nem egyeztethető össze a kereskedelmet korlátozó intézkedésektől való tartózkodással, és Ukrajna illetékes parlamenti bizottságának még fontolóra kell vennie a fakiviteli tilalmat hatályon kívül helyező törvényt. A Bizottság együtt fog működni az ukrán hatóságokkal annak érdekében, hogy célzott kereskedelmi eszközök – esetleg a kétoldalú vitarendezés – alkalmazása révén megoldást találjon erre a problémára.

·Ami a központi hitelminősítő intézet létrehozásáról szóló törvényt illeti, azt az ukrán parlament 2018. február 6-án elfogadta és 2018. március 4-én hatályba lépett. Ez az intézkedés teljesítettnek tekinthető, és nem szükséges azt az új egyetértési megállapodásban feltüntetni.

Ezen túlmenően az új programra vonatkozó egyetértési megállapodás az Ukrajna által végrehajtandó egyéb intézkedéseket is tartalmazni fogja az első és a második részlet folyósítása érdekében. Ezek közé tartoznak az államháztartás irányítására vonatkozó intézkedések, amelyek az MFA-hoz kapcsolódó valamennyi szakpolitikai program részét képezik. Általánosabban, a feltételek az Ukrajna makrogazdasági stabilitása szempontjából releváns, kulcsfontosságú ágazatok kiválasztására fognak összpontosítani.

Az e javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban részletesebben kifejtetteknek megfelelően és többek között a politikai helyzetre vonatkozóan a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) által közösen készített értékelés alapján a Bizottság úgy véli, hogy a javasolt makroszintű pénzügyi támogatási művelet politikai és gazdasági előfeltételei teljesülnek.

·Háttér-információk

Ukrajnát 2014-ben és 2015-ben különösen mély recesszió sújtotta, aminek következtében a reál-GDP 6,6 %-kal, illetve 9,8 %-kal csökkent. A gazdasági válságot, amely Ukrajna régóta fennálló makrogazdasági és strukturális gyengeségeit tükrözi, nagyrészt az ország keleti részében Oroszország destabilizáló intézkedései által kiváltott konfliktus miatti bizalomvesztés és a termelési kapacitás károsodása okozta. Az erőteljes szakpolitikai válasz és egy nagyszabású nemzetközi támogatási csomag hozzájárult ahhoz, hogy az ország gazdasága 2016-ban ismét növekedési pályára léphessen (2,3 %). A fellendülés 2017-ben is folytatódott, amikor a GDP elérte a becsült 2,2 %-os növekedést annak ellenére, hogy a 2017 márciusában bevezetett teherszállítmány-tilalom negatív hatást gyakorolt a nem kormányzati irányítású területekre. A gazdasági tevékenység 2017. évi bővülése főként a beruházásoknak és a háztartások fogyasztásának köszönhető, ami együtt járt a bizalom és a bérek növekedésének javulásával.

A gazdasági válság ellenére Ukrajna az elmúlt három évben jelentős előrehaladást ért el az államháztartás konszolidációja terén. A teljes költségvetési hiány – beleértve az olaj- és gázipari vállalat, a Naftogaz hiányát is – 2014-ben a GDP 10 %-áról 2016-ban a GDP mindössze 2,4 %-ára csökkent (szemben az IMF-program keretében 2016-ra megállapított 3,7 %-os hiánycéllal). A költségvetés végrehajtása 2017-ben továbbra is erőteljes volt a stabil adóbeszedés, az állami tulajdonú vállalatoktól kapott osztalékok emelkedése, valamint néhány olyan egyszeri tényező, mint Janukovics volt elnök befagyasztott (a GDP 1 %-át kitevő) vagyonának elkobzása miatt. Ennek eredményeként a konszolidált állami költségvetési hiány 2017-ben a GDP mintegy 1,5 %-át tette ki. Az állami tulajdonú vállalatok és bankok feltőkésítéséhez kapcsolódó kvázi költségvetési hiányt jelentősen csökkentették, különösen a Naftogaz működési hiánya megszüntetésének köszönhetően. Az ilyen költségvetési konszolidáció, amely 2016 óta relatív árfolyam-stabilitással párosul, szintén hozzájárult ahhoz, hogy 2017 végén az államadósság a becslések szerint a GDP 76 %-ára csökkent (a 2016. év végi 81 %-ról).

A 2018. évi költségvetés a GDP 2,4 %-át kitevő költségvetési hiányt irányoz elő (összhangban az IMF-programban előirányzott 2,5 %-os felső határral), és a reál-GDP 3 %-os növekedésére és a 9 %-os fogyasztóiár-inflációra vonatkozó feltételezéseken alapul. A 2015 tavasza óta fennálló dezinflációs tendencia (2015 áprilisában 60,9 %) 2016 középére fokozatosan megfordult (2016 júniusában 6,9 %). Azóta az infláció növekedését (2018 januárjában 14,1 %) a termelési költségek növekedése és a fogyasztói kereslet (nevezetesen a bérek emelkedéséből eredő) növekedése, valamint (a termésben kárt okozó 2017 eleji fagy miatt) emelkedő élelmiszeralapanyag-árak és az üzemanyagárak emelkedésével határozták meg. A növekvő inflációs nyomás következtében a központi bank a szakpolitikai kamatlábát 2017 októbere óta összesen 4,5 százalékponttal, 2018. március 2-ától 17 %-ra emelte.

Ami a külső szektort illeti, Ukrajna folyó fizetési mérlegének hiánya fokozatosan nőtt (2017-ben a GDP 3,5 %-a) a gazdasági válság által kiváltott erőteljes lefelé irányuló kiigazítást követően (2013-ban a GDP 9 %-áról 2015-ben a GDP 0,3 %-ára). Ez elsősorban a beruházások (az üzleti bizalom javításával összhangban álló) behozatala és az erőteljes belföldi fogyasztás fellendülésének eredménye. A folyó fizetési mérleg hiányának további növekedését az export erőteljes élénkülése (2017-ben éves alapon 17 %) jelentette a növekvő globális gazdaság és a kedvező kereskedelmi feltételek mellett. A magán-, a nem közvetlen külföldi befektetések és a tőkebeáramlás szintén növekedtek, főként annak eredményeként, hogy a kormány 2017 szeptemberében 3 milliárd USD értékű eurókötvényt bocsátott ki. Ukrajna multilaterális és bilaterális partnereinek támogatása – a folyó fizetési mérleg kiigazításával és a magánjellegű pénzügyi mozgások fokozatos visszatérésével együtt – elősegítette, hogy Ukrajna nemzetközi tartalékait 2018. január végén – a közvetlen külföldi befektetések terén tapasztalt hiányosságok ellenére – 18,6 milliárd USD-ra feltöltse.

A gazdasági helyzet 2015 óta tapasztalható javulása ellenére továbbra is fennálló számos sebezhetőségi pont az ország nyersanyagkiviteltől való nagyfokú függőségéből, nemzetközi tartalékainak vártnál lassabb feltöltéséből és megnövekedett külső eladósodottságából fakad. Ezen túlmenően az instabil belső politikai környezet és az ország keleti részén uralkodó feszültségek fokozódásának folyamatos veszélye lefelé mutató kockázatot jelent, ami befolyásolhatja a még mindig lassú fellendülést.

Mivel Ukrajna nyersanyagexportőr (a mezőgazdasági termékek és fémek Ukrajna áruexportjának mintegy 70 %-át teszik ki), továbbra is különösen ki van téve a romló kereskedelmi feltételeknek, valamint az Oroszország által az Ukrajnából való áruszállítás (átutazás) korlátozására bevezetett intézkedéseknek. Valójában a nyersanyagárak erőteljes globális csökkenése kulcsfontosságú tényező volt a fizetésimérleg-válság tekintetében, amelyen Ukrajna 2009-ben és 2014–2015-ben is átesett.

A sebezhetőség további forrását Ukrajna jelentős külső eladósodottsága jelenti. A 2014-es válság óta a vállalati szektor és a banki ágazat jelentős hitelállomány-leépítése ellenére a bruttó külső adósság 2017. október 1-jével elérte a 117,3 milliárd USD-t (a GDP 111 %-a), beleértve a 47,5 milliárd USD összegű rövid lejáratú hitelt is (a GDP 45 %-a). Míg ez a tartozás túlnyomórészt a magánszektort érinti, és nem közvetlenül az államot terhelő kötelezettség, részben állami tulajdonú vállalatokhoz kapcsolódik (amit néha az állam garantál), és így a hatóságok számára függő kötelezettséget jelent. Az állam tulajdonában álló közvetlen külső adósság a következő évben jelentősen csökkent a válság következtében, mivel a hatóságok hosszú távú hitelekhez folyamodtak a nemzetközi pénzügyi intézményektől, és az úgynevezett 2015. novemberi adósságművelettel átütemeztek mintegy 15 milliárd USD összegű kötvényben (mind közvetlenül, mind garanciával) fennálló tartozást. Az adósság mértéke 2018–2019-ben azonban továbbra is viszonylag magas marad, és jelentősek a visszafizetési kötelezettségek.

A tartalékok az IMF megfelelőségi követelményei alatt maradnak, különösen a magas külső eladósodottsággal összefüggésben. Miközben Ukrajnának az elmúlt három évben sikerült feltöltenie bruttó nemzetközi tartalékait, a folyamat az IMF által eredetileg tervezettnél lassabban haladt. A 2018. január végi 18,6 milliárd USD összegű tartalék a válság előtti szint és az IMF-program elindításakor (22,3 milliárd USD) a 2017. év végére előirányzott szint alatt marad. A tartalékok 2018–2019-ben újabb nyomás alá kerülhetnek, ha az ország várhatóan több mint 12 milliárd USD összeget (kamatot és tőketörlesztést) fordít az államadósságra és a kvázi-államadósságot megtestesítő külső adósságra. Az adósság visszafizetésének e csúcspontja a 2019-es elnökválasztás és parlamenti választások idejére várható. Ebben az összefüggésben szükségesnek látszik Ukrajna nemzetközi tartalékainak további feltöltése, és az EU további makroszintű pénzügyi támogatása számottevő mértékben támogathatná ezt az erőfeszítést, mind közvetlenül (folyósításain keresztül), mind közvetve (a magántőke beáramlásának katalizátoraként és a helyi pénznembe vetett bizalom növelése révén).

Ezzel összefüggésben továbbra is alapvető fontosságú az IMF és Ukrajna nemzetközi partnereitől, többek között az EU-tól kapott folyamatos támogatás. A válság kezdete óta az IMF által 2015 márciusában Ukrajna számára jóváhagyott, a kibővített alapra vonatkozó, 17,5 milliárd USD összegű programot Ukrajna kétoldalú partnerei, köztük az EU is jelentős támogatással egészítették ki. Más nemzetközi pénzügyi intézmények – mint a Világbank, az EBRD és az EBB – szintén számottevő mértékben fokozták tevékenységüket az ország gazdasági átmenetének támogatása érdekében. Mivel azonban Ukrajna gazdasága továbbra is törékeny és számos ponton sebezhető, az IMF becslése szerint az ország 2018-ban és 2019 elején további külső finanszírozási igénnyel fog szembesülni, amelynek összege 4,5 milliárd USD (körülbelül 3,8 milliárd EUR 2 ). A javasolt makroszintű pénzügyi támogatás a teljes kiegészítő finanszírozási rés 26,5 %-át fedezné. A Világbank továbbá 800 millió USD összegű új fejlesztéspolitikai hitelt készít elő, amellyel hozzájárul majd a finanszírozási hiányhoz. A Világbank esetleges hozzájárulásának beszámításával, az uniós makroszintű pénzügyi támogatás a 3,7 milliárd USD összegű fennmaradó rés 32 %-át fogja finanszírozni.

·Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

A makroszintű pénzügyi támogatást négy külön határozat alapján nyújtották Ukrajnának:

–A Tanács 2002. július 12-i határozata az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról (2002/639/EK) 3

–Az Európai Parlament és a Tanács 2010. július 7-i 646/2010/EU határozata az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról 4

–A Tanács 2014. április 14-i határozata az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról (2014/215/EU) 5

–Az Európai Parlament és a Tanács 2015. április 15-i (EU) 2015/601 határozata az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról 6

·Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javasolt makroszintű pénzügyi támogatás összhangban áll az ukrajnai gazdasági és politikai átmenet támogatására irányuló uniós elkötelezettséggel. A támogatás összhangban áll a makroszintű pénzügyi támogatási eszköz használatára irányadó elvekkel, beleértve annak kivételes jellegét, politikai előfeltételeit, kiegészítő jellegét, feltételrendszerét és pénzügyi fegyelmét.

A javasolt makroszintű pénzügyi támogatás összhangban áll az európai szomszédságpolitika (ENP) célkitűzéseivel. Ezenkívül hozzájárul az Ukrajna gazdasági stabilitására és fejlődésére, valamint tágabb értelemben a kelet-európai szomszédságra vonatkozó uniós célkitűzések támogatásához. Azáltal, hogy támogatja a hatóságok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy stabil makrogazdasági keretet hozzanak létre és ambiciózus strukturális reformokat hajtsanak végre, a javasolt művelet növeli az EU Ukrajnában való általános részvételének hozzáadott értékét, és javítja az országnak nyújtott uniós pénzügyi támogatás egyéb formáinak – többek között a 2014–2020-ra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keret szerinti külső pénzügyi eszközökön keresztül rendelkezésre álló költségvetési támogatási műveleteknek és támogatásoknak – a hatékonyságát. A javasolt makroszintű pénzügyi támogatás az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatás szerves részét képezi, és továbbra is kiegészíti az egyéb több- és kétoldalú donorok által nyújtott segítséget.

Ukrajna jelentős gazdasági kapcsolatokat alakított ki az EU-val. Az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás 2017. szeptember 1-jén lépett hatályba. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre (DCFTA) vonatkozó rendelkezéseket 2016. január 1-je óta ideiglenesen alkalmazzák, amikor az EU és Ukrajna kölcsönösen megnyitották az áruk és szolgáltatások piacát. Az EU Ukrajna első számú kereskedelmi partnere; az EU-val folytatott kereskedelem 2016-ban Ukrajna teljes kereskedelmének 40,6 %-át tette ki (jelenértékben). 2017-ben tovább nőtt a kétoldalú kereskedelem. Az EU-ba irányuló ukrán export éves alapon 27,3 %-kal nőtt, miközben az EU-ból származó import 22,1 %-kal nőtt (jelenértékben).

2.A JAVASLAT JOGI ELEMEI

·A javaslat összefoglalása

Az Európai Unió – közép- és hosszú lejáratú hitelek formájában – összesen legfeljebb 1 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást bocsát Ukrajna rendelkezésére, amely 2018–2019-ben hozzájárul majd Ukrajna fennmaradó külső finanszírozási igényének fedezéséhez. A tervek szerint a támogatást két részletben bocsátják rendelkezésre. Amennyiben az egyes részletekhez kapcsolódó szakpolitikai intézkedéseket időben végrehajtották, az első részlet folyósítására várhatóan 2018 második felében kerül sor, míg a második részletet 2019 első felében szabadítják fel. A támogatást a Bizottság kezeli. A költségvetési rendelettel összeegyeztethető, csalás és egyéb szabálytalanságok elleni speciális rendelkezések alkalmazandók.

A Bizottság és az ukrán hatóságok egyetértési megállapodást fogadnak el, amely meghatározza a javasolt MFA-művelethez kapcsolódó strukturális reformintézkedéseket, ideértve az időzítést és az ütemezést is. Továbbá, mint általában a makroszintű pénzügyi támogatás esetében, a kifizetések többek között az IMF-program keretében végzett kielégítő felülvizsgálattól és az Ukrajna által az IMF-forrásokkal kapcsolatban végzett folyamatos kidolgozástól függnek.

·Jogalap

A javaslat jogalapja az EUMSZ 212. cikke.

·A szubszidiaritás elve

A szubszidiaritás elve teljesül, mert az Ukrajna rövid távú makrogazdasági stabilitásának helyreállítására irányuló célkitűzést a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a célkitűzés az Európai Unió által jobban megvalósítható. Ennek fő okát a nemzeti költségvetési korlátok jelentik, valamint az, hogy a támogatás mértékének és hatékonyságának maximalizálása érdekében szükség van a donorok közötti erőteljes koordinációra.

·Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének: a rövid távú makrogazdasági stabilitás célkitűzésének eléréséhez szükséges minimumkövetelményekre szorítkozik, és nem lépi túl a célhoz szükséges mértéket.

A támogatás összege – az IMF által a készenléti megállapodás keretében készített becslések alapján végzett bizottsági számítások szerint – a 2018–2019 közötti időszakban fennmaradó finanszírozási rés körülbelül 26,5 %-ának felel meg. Ezt a jelentős kötelezettségvállalást a következők indokolják: Ukrajna politikai jelentősége az európai szomszédság stabilitása szempontjából, Ukrajna és az EU politikai szövetsége és gazdasági integrációja, amelyet a két Fél között 2017. szeptember 1-jén hatályba lépett társulási megállapodás is tükröz, valamint azon kihívások, amelyekkel az ország továbbra is szembesül, különösen az ország keleti részén zajló konfliktus miatt.

·A jogi aktus típusának megválasztása

A makrogazdasági célkitűzések eléréséhez projektfinanszírozás vagy technikai segítségnyújtás nem lenne megfelelő. A makroszintű pénzügyi támogatás egyéb uniós eszközökhöz viszonyított legfontosabb hozzáadott értéke a külső finanszírozásra utaltság mielőbbi enyhítése és a stabil makrogazdasági keret megteremtéséhez való hozzájárulás. Ez többek között a fizetési mérleg és költségvetési helyzet fenntarthatóságának biztosítása és a strukturális reformok megvalósítását szolgáló megfelelő keret létrehozásának előmozdítása révén valósul meg. A makrogazdasági és strukturális politikák megfelelő keretének létrehozásához való hozzájárulás révén a makroszintű pénzügyi támogatás növelheti a más, szűkebb fókuszú uniós pénzügyi eszközök keretében Ukrajnában finanszírozott cselekvések hatékonyságát.

3.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

·Konzultáció az érdekelt felekkel

A makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó javaslat előkészítése során a bizottsági szolgálatok rendszeres kapcsolatban álltak az ukrán hatóságokkal annak érdekében, hogy elősegítsék Ukrajnának a program iránti elkötelezettségét. Ezenkívül, mivel a makroszintű pénzügyi támogatás az Ukrajna gazdasági stabilizálását szolgáló nemzetközi támogatás szerves részét képezi, a Bizottság az ország nemzetközi partnereivel, például a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal is konzultált, amelyek jelentős finanszírozási programok révén támogatják az országot.

·Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A Bizottság külső szakértők közreműködésével 2014 augusztusában készíttetett végleges jelentéssel működési értékelést végzett az ukrajnai államháztartási rendszer és igazgatási eljárások minőségéről és megbízhatóságáról. A közelmúlt fejleményeinek bemutatása érdekében 2018 második negyedévében új működési értékelés készül.

·Hatásvizsgálat

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendkívüli sürgősségi eszköz, amelynek célja harmadik országok súlyos fizetésimérleg-nehézségeinek kezelése. Következésképpen ez a makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó javaslat mentesül a minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági iránymutatás (SWD(2015) 111 final) szerinti hatásvizsgálat elkészítésének követelménye alól, mivel politikai szempontból késedelem nélküli előrelépésre van szükség ebben a gyors reagálást igénylő vészhelyzetben.

Általánosabban, a Bizottság makroszintű pénzügyi támogatásra irányuló javaslatai az EU szomszédságában végrehajtott múltbéli műveletekről elvégzett utólagos értékelésekből levont tanulságokra támaszkodnak. A makroszintű pénzügyi támogatás és a hozzá csatolt gazdasági kiigazítási és reformprogram elősegíti Ukrajna rövid távú finanszírozási igényének kielégítését, miközben támogatja az ország költségvetési és külső pozícióinak középtávú megerősítésére, valamint a fenntartható növekedés alapjainak megteremtésére irányuló szakpolitikai intézkedéseket.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A tervezett támogatás nyújtása hitelek formájában történne, és annak finanszírozására a Bizottság az Unió nevében hitelt venne fel. A támogatás költségvetést terhelő költsége megfelel a kifizetett összegek 9 %-át kitevő összegből az uniós külső hitelnyújtási műveletek biztosítását szolgáló Garanciaalapban a 01 03 06 költségvetési jogcímből („a Garanciaalap feltöltése”) képzett tartaléknak. Feltételezve, hogy a hitel első részletének kifizetésére 2018-ban kerül sor összesen 500 millió EUR összegben, a második, 500 millió EUR összegű részletet pedig 2019-ben fizeti ki az EU, a Garanciaalap működtetésére irányadó szabályok szerint az alap feltöltésére a 2020. évi (45 millió EUR) és a 2021. évi (45 millió EUR) költségvetésekben kerül sor.

A 01 03 06. költségvetési tétel felhasználására vonatkozó jelenlegi előrejelzések alapján a Bizottság úgy véli, hogy az Ukrajnára irányulóan tervezett makroszintű pénzügyi támogatási művelet költségvetési vonzata kezelhető.

5.OPCIONÁLIS ELEMEK

·Felülvizsgálatra/módosításra/hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés

A javaslat hatályvesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz. A javaslat szerint a makroszintű pénzügyi támogatás az egyetértési megállapodás hatálybalépését követő első naptól számított két és fél évig áll rendelkezésre.

2018/0058 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Ukrajnának nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) Az Európai Unió és Ukrajna közötti kapcsolatok az európai szomszédságpolitika és a keleti partnerség keretén belül továbbra is fejlődnek. Az Unió és Ukrajna közötti, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is magában foglaló társulási megállapodás 2017. szeptember 1-jén lépett hatályba.

(2) 2014 tavasza óta Ukrajna ambiciózus reformprogramot indított, amelynek célja gazdaságának stabilizálása és polgárai megélhetésének javítása. Ukrajna és az EU közös reformtervet dolgozott ki (a legutóbb 2015 márciusában frissített társulási menetrend). A napirenden lévő legfőbb prioritást a korrupció elleni küzdelem, valamint az alkotmányos, választási és igazságügyi reformok jelentik.

(3) Politikai támogatása mellett az Unió 2014 márciusában 11 milliárd EUR összegű pénzügyi csomagot ajánlott fel az ukrajnai gazdasági stabilizáció és a reformok végrehajtásának támogatására, beleértve a 2002/639/EK tanácsi határozat 7 , a 646/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat 8 és a 2014/215/EU tanácsi határozat 9 értelmében nyújtott 1,6 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást. Tekintettel Ukrajna jelentős külső finanszírozási igényére, az (EU) 2015/601 európai parlamenti és tanácsi határozat 10 értelmében 2015 áprilisában további 1,8 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatás állt az ország rendelkezésére.

(4) 2014 májusa óta az Unió 2,81 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatásban részesítette Ukrajnát, beleértve az (EU) 2015/601 európai parlamenti és tanácsi határozat alapján rendelkezésre álló 1,8 milliárd EUR részét képező 1,2 milliárd EUR-t is. Az (EU) 2015/601 határozat alapján nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás 600 millió EUR összegű harmadik és utolsó részletét 2018. január 18-án törölték, mivel Ukrajna nem teljesítette az e részlethez kapcsolódó strukturálisreform-programját.

(5) 2015. március 11-én a Nemzetközi Valutaalap (a továbbiakban: IMF) közel 17,5 milliárd USD összegű négyéves kibővített alapra vonatkozó programot hagyott jóvá Ukrajna számára az ország gazdasági kiigazítási és reformprogramjának támogatására, amelyből 2015–2017 között 8,5 milliárd USD összeget folyósítottak. Az IMF pénzügyi támogatását számos kétoldalú partner (például az EU és tagállamai, valamint az Egyesült Államok, Japán és Kanada) jelentős támogatása egészítette ki. Más nemzetközi pénzügyi intézmények – mint a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EBB) – szintén jelentősen fokozták tevékenységüket Ukrajna gazdasági átmenetének támogatása érdekében.

(6) Az IMF 2017. novemberi technikai intézkedését követően felülvizsgálta Ukrajna külső finanszírozási igényeire vonatkozó becsléseit, és 2018-ra és 2019-re további 4,5 milliárd USD hiányt állapított meg. E finanszírozási igények meghaladják a nemzetközi közösség által eddig lekötött, a 2002/639/EK tanácsi határozat, a 646/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat, a 2014/215/EU tanácsi határozat és az (EU) 2015/601 európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós makroszintű pénzügyi támogatást.

(7) Az Ukrajna számára továbbra is kihívást jelentő gazdasági és pénzügyi helyzetre való tekintettel 2017 novemberében a hatóságok további makroszintű pénzügyi támogatást kértek az EU-tól.

(8) Az EU–Ukrajna Társulási Tanács 2017. december 8-i ülésén az EU megerősítette, hogy támogatja Ukrajnának a reformok terén tett jelentős erőfeszítéseit, beleértve a konkrét reformok terén elért eredményekhez kapcsolódó pénzügyi támogatást is.

(9) Mivel Ukrajna az európai szomszédságpolitikához tartozó ország, uniós makroszintű pénzügyi támogatásra jogosultnak tekintendő.

(10) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak feltétel nélküli és célhoz nem kötött fizetésimérleg-támogatás formájában nyújtott rendkívüli pénzügyi eszköznek kell lennie, amelynek célja a kedvezményezett azonnali külső finanszírozási igényének kielégítése és egy olyan – hathatós és közvetlenül érvényesülő kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó – szakpolitikai program végrehajtásának támogatása, amelyet a kedvezményezett fizetésimérleg-helyzetének rövid időn belüli javítására dolgoztak ki.

(11) Tekintettel arra, hogy Ukrajnában az IMF és más multilaterális intézmények által biztosított forrásokat beszámítva is továbbra is jelentős külső finanszírozási rés marad fenn, az Ukrajnának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás a jelenlegi kivételes körülmények között megfelelő válasznak tekinthető Ukrajna azon kérésére, hogy az IMF-programhoz kapcsolódva az Unió is támogassa a gazdasági stabilizációt. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás Ukrajna gazdasági stabilizációját és strukturálisreform-programját támogatja, és kiegészíti az IMF-hitelmegállapodás keretében rendelkezésre bocsátott forrásokat.

(12) Indokolt, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás célja Ukrajna fenntartható külső finanszírozási helyzetének visszaállítása, és ezáltal gazdasági és társadalmi fejlődésének támogatása legyen.

(13) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegének meghatározása Ukrajna fennálló külső finanszírozási igényének teljes körű számszerű értékelésén alapul, és figyelembe veszi az ország azon képességét, hogy saját forrásokból finanszírozza magát, és különösen a rendelkezésére álló nemzetközi tartalékokat. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak ki kell egészítenie az IMF és a Világbank programjait és forrásait. A támogatás összegének meghatározása figyelembe veszi a bilaterális és multilaterális donoroktól várható pénzügyi hozzájárulást, az Unió és a többi donor közti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségességét, az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek az Ukrajnában már előzetesen megtörtént alkalmazását és a teljes uniós szerepvállalás hozzáadott értékét is.

(14) A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső fellépés és az egyéb vonatkozó uniós politikák különféle területein kitűzött alapelvekkel, célokkal és meghozott intézkedésekkel.

(15) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak elő kell segítenie az Ukrajnával kapcsolatos uniós külpolitikát. A makroszintű pénzügyi támogatási művelet során a Bizottság szolgálatainak és az Európai Külügyi Szolgálatnak mindvégig szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét.

(16) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia az Unióval közösen vallott értékekkel, többek között a demokráciával, a jogállamisággal, a felelősségteljes kormányzással, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység visszaszorításával, valamint a nyitott, szabályokon alapuló és tisztességes kereskedelemmel összefüggésben Ukrajna által tett kötelezettségvállalásoknak való megfeleléshez.

(17) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Ukrajna tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat – beleértve a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. Emellett az uniós makroszintű pénzügyi támogatás sajátos célja az ukrajnai államháztartás-irányítási rendszerek hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozása, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés, a munkahelyteremtés és az államháztartási konszolidáció előmozdítását célzó strukturális reformok elősegítése. A Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak rendszeresen nyomon kell követnie az előfeltételek teljesülését és az említett célkitűzések megvalósulását.

(18) Az Unió makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi érdekeinek hatékony védelme céljából Ukrajnának megfelelő intézkedéseket kell hoznia a támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és bármely egyéb szabálytalanság megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében. Ezen túlmenően rendelkezni kell a Bizottság által végrehajtandó ellenőrzésekről és a Számvevőszék által végzendő pénzügyi ellenőrzésekről.

(19) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátása az Európai Parlament és a Tanács – mint költségvetési hatóság – hatáskörének sérelme nélkül történik.

(20) A makroszintű pénzügyi támogatás összegeinek összhangban kell állniuk a többéves pénzügyi keretben megállapított költségvetési előirányzatokkal.

(21) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. Annak érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács nyomon követhesse e határozat végrehajtását, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell őket a támogatással kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat.

(22) E határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 11 megfelelően kell gyakorolni.

(23) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást az egyetértési megállapodásba foglalandó gazdaságpolitikai feltételekhez kell kötni. A végrehajtás egységes feltételeinek biztosítása és a hatékonyság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e feltételeket a 182/2011/EU rendelettel összhangban a tagállamok képviselőiből álló bizottság felügyelete alatt tárgyalja meg az ukrán hatóságokkal. Az említett rendelet értelmében általános szabályként a tanácsadó-bizottsági eljárást kell alkalmazni a rendeletben meghatározottaktól eltérő esetekben. Tekintettel a 90 millió EUR összeghatárnál nagyobb mértékű támogatás potenciálisan jelentős hatásaira, az említett összeghatár feletti műveletekre helyénvaló a vizsgálóbizottsági eljárást alkalmazni. Figyelemmel az Ukrajnának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegére, vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az egyetértési megállapodás elfogadására, valamint a támogatás csökkentésére, felfüggesztésére és megszüntetésére,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)Ukrajna gazdasági stabilizációjának és érdemi reformprogramjának támogatása céljából az Unió legfeljebb 1 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást (a továbbiakban: uniós makroszintű pénzügyi támogatás) nyújt Ukrajnának. A támogatás hozzájárul Ukrajna IMF-programban meghatározott fizetésimérleg-szükségleteinek fedezéséhez.

(2)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás teljes összegét hitel formájában kell Ukrajna részére nyújtani. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Unió nevében hitel formájában felvegye a szükséges pénzeszközöket a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől, és azokat továbbhitelezze Ukrajnának. A hitel maximális átlagos futamideje 15 év.

(3)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátását a Bizottság oly módon irányítja, hogy az összeegyeztethető legyen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Ukrajna közötti megállapodásokkal és egyetértési megállapodásokkal, illetve az európai szomszédságpolitika keretében az EU és Ukrajna között létrejött, egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is magában foglaló társulási megállapodásban a gazdasági reformok tekintetében meghatározott legfontosabb elvekkel és célkitűzésekkel.

A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az uniós makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos fejleményekről, ideértve annak folyósításait is, valamint kellő időben ezen intézmények rendelkezésére bocsátja a vonatkozó dokumentumokat.

(4)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás a 3. cikk (1) bekezdésében említett egyetértési megállapodás hatálybalépését követő első naptól számított két és fél évig áll rendelkezésre.

(5)Abban az esetben, ha Ukrajna finanszírozási igénye az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósításának időszakában jelentősen csökken a kezdeti előrejelzésekhez képest, a Bizottság a 7. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében csökkenti, felfüggeszti vagy megszünteti a támogatást.

2. cikk

(1)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Ukrajna tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását.

(2)A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat az uniós makroszintű pénzügyi támogatás teljes életciklusa alatt nyomon követi ezen előfeltétel teljesülését.

(3)E cikk (1) és (2) bekezdését a 2010/427/EU tanácsi határozattal 12 összhangban kell alkalmazni.

3. cikk

(1)A Bizottság az e határozat 7. cikkének (2) bekezdésében megállapított vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően megállapodik az ukrajnai hatóságokkal az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó, a strukturális reformokra és a rendezett államháztartásra összpontosító, pontosan meghatározott gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételekről, amelyeket az e feltételek teljesítésére vonatkozó időkeretet is tartalmazó egyetértési megállapodásba kell foglalni (a továbbiakban: az egyetértési megállapodás). Az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételeknek összhangban kell állniuk az 1. cikk (3) bekezdésében említett megállapodásokkal és egyetértési megállapodásokkal, köztük a Ukrajna által az IMF támogatásával végrehajtott makrogazdasági kiigazítási és strukturálisreform-programokkal.

(2)Az (1) bekezdésben említett feltételek különösen az ukrajnai államháztartási gazdálkodási rendszerek hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítását célozzák, többek között az uniós makroszintű pénzügyi támogatás felhasználása tekintetében. A szakpolitikai intézkedések kidolgozásakor megfelelő mértékben figyelembe kell venni a kölcsönös piacnyitás, a szabályokon alapuló és méltányos kereskedelem kialakítása, valamint az Unió külpolitikájával összefüggő más prioritások terén elért előrelépést is. Az említett célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket a Bizottság rendszeresen nyomon követi.

(3)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részletes pénzügyi feltételeit a Bizottság és a ukrajnai hatóságok között megkötendő hitelmegállapodásban kell meghatározni.

(4)A Bizottság rendszeres időközönként ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a 4. cikk (3) bekezdésében előírt feltételek, ideértve azt is, hogy Ukrajna gazdaságpolitikája összhangban áll-e az uniós makroszintű pénzügyi támogatás célkitűzéseivel. Ennek során a Bizottság szorosan együttműködik az IMF-fel és a Világbankkal, valamint szükség esetén az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

4. cikk

(1)A (3) bekezdésben említett feltételektől függően a Bizottság az uniós makroszintű pénzügyi támogatást két hitelrészletben bocsátja rendelkezésre. Az egyes részletek nagyságát a 3. cikkben említett egyetértési megállapodásban határozzák meg.

(2)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegeire szükség esetén a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelettel 13 összhangban tartalékot kell képezni.

(3)A Bizottság az összes alábbi feltétel teljesülésétől függően dönt a részletek rendelkezésre bocsátásáról:

a)a 2. cikkben meghatározott előfeltétel,

b)a nem elővigyázatossági jellegű IMF-hitelkeret által támogatott, hathatós kiigazítási és strukturálisreform-intézkedéseket tartalmazó szakpolitikai program végrehajtása terén elért tartósan kielégítő eredmény, valamint

c)az egyetértési megállapodásban szereplő gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételek kielégítő teljesítése.

A második részlet rendelkezésre bocsátására elvileg legkorábban három hónappal az első részlet rendelkezésre bocsátása után kerülhet sor.

(4)Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, úgy átmenetileg felfüggeszti vagy megszünteti az uniós makroszintű pénzügyi támogatás kifizetését. Ilyen esetekben a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a felfüggesztés vagy megszüntetés okairól.

(5)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást az Ukrán Nemzeti Bank részére kell kifizetni. Az egyetértési megállapodásban meghatározandó rendelkezésektől függően – ideértve a fennálló költségvetési finanszírozási igény megerősítését is – az uniós pénzeszközöket az ukrán pénzügyminisztérium mint végső kedvezményezett számára is át lehet utalni.

5. cikk

(1)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteket EUR-ban, egyazon értéknap alkalmazásával kell végrehajtani, és az Unió ezek során nem lehet érintett a futamidők átalakításában, és nem lehet árfolyam- vagy kamatkockázatnak, vagy más kereskedelmi kockázatnak kitenni.

(2)Ha a körülmények megengedik és amennyiben Ukrajna kéri, a Bizottság megteheti a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a hitelfeltételek tartalmazzanak előtörlesztési rendelkezést, és hogy ehhez a hitelfelvételi műveletek feltételei közé felvett megfelelő rendelkezés kapcsolódjon.

(3)Amennyiben a körülmények lehetővé teszik a hitel kamatlábának csökkentését, és Ukrajna kérelmezi, a Bizottság dönthet úgy, hogy részben vagy egészben refinanszírozza eredeti hiteleit, vagy átalakíthatja a vonatkozó pénzügyi feltételeket. A refinanszírozási vagy átalakítási műveleteket az (1) és a (4) bekezdéssel összhangban kell végrehajtani, és azok nem eredményezhetik az érintett felvett hitelek futamidejének meghosszabbítását, illetve a refinanszírozás vagy az átalakítás napján fennálló tőketartozás összegének növekedését.

(4)Az e határozat szerinti hitelfelvételi és -nyújtási műveletekhez kapcsolódó, az Unió részéről felmerülő összes költséget Ukrajna viseli.

(5)A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a (2) és (3) bekezdésben említett műveletek alakulásáról.

6. cikk

(1)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 14 és a Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletével 15 összhangban történik.

(2)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása közvetlen irányítással történik.

(3)A 3. cikk (3) bekezdésében említett hitelmegállapodásnak rendelkeznie kell az alábbiakról:

a)annak biztosítása, hogy Ukrajna rendszeresen ellenőrizze az uniós költségvetésből nyújtott finanszírozás megfelelő felhasználását, megtegye a megfelelő intézkedéseket a szabálytalanságok és a csalások megelőzése érdekében, és szükség esetén jogi lépéseket tegyen az e határozat alapján nyújtott, jogellenesen felhasznált pénzeszközök visszafizettetése érdekében;

b)az Unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítása, különösen az uniós makroszintű pénzügyi támogatást érintő csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok megelőzését és az ellenük való küzdelmet illetően meghozandó egyedi intézkedések előírása, összhangban a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel 16 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 17 , valamint a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 18 ,

c)a Bizottságnak – az Európai Csalás Elleni Hivatalt is beleértve – vagy képviselőinek kifejezett felhatalmazása ellenőrzések, ezen belül helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatására,

d)a Bizottság és a Számvevőszék kifejezett felhatalmazása arra, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre állásának időtartama alatt és azt követően is ellenőrzéseket hajtsanak végre, ideértve dokumentumok ellenőrzését és helyszíni ellenőrzéseket, például működési értékeléseket,

e)annak biztosítása, hogy amennyiben megállapítják, hogy Ukrajna az uniós makroszintű pénzügyi támogatás kezelésével kapcsolatban bárminemű csalást vagy korrupciót követ el, illetve olyan más jogellenes tevékenységet folytat, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit, az Unió jogosult legyen a hitel lejárat előtti visszafizettetésére.

(4)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása előtt a Bizottság – működési értékelés révén – értékeli a támogatás szempontjából releváns ukrajnai pénzügyi szabályok, adminisztratív eljárások, valamint külső és belső ellenőrzési mechanizmusok megbízhatóságát.

7. cikk

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

8. cikk

(1)A Bizottság minden év június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e határozat előző évi végrehajtásáról, valamint a végrehajtás értékeléséről. A jelentés a következőkre tér ki:

a)az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása terén elért előrelépés vizsgálata,

b)Ukrajna gazdasági helyzetének és kilátásainak, valamint a 3. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai intézkedések végrehajtása terén elért előrelépéseknek az értékelése;

c)az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai feltételek, Ukrajna aktuális gazdasági és költségvetési eredményei, valamint a Bizottságnak az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részleteinek rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatai közötti összefüggés megvilágítása.

(2)Az 1. cikk (4) bekezdésében említett rendelkezésre állási időszak lejárta után legkésőbb két évvel a Bizottság utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely értékeli a lezárt uniós makroszintű pénzügyi támogatási műveletek eredményeit és hatékonyságát, valamint azt, hogy ezek milyen mértékben járultak hozzá a támogatás céljainak megvalósításához.

9. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

Az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás

1.2. A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 19

Szakpolitikai terület: 01. cím – Gazdasági és pénzügyek

Tevékenység: 03 – Nemzetközi gazdasági és pénzügyek

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa

X A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

1.4. Célkitűzések

1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

„Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak: A jólét elősegítése az Európai Unión kívül”

A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (DG ECFIN) kapcsolódó tevékenységei:

a)a makropénzügyi stabilitás támogatása és a növekedésösztönző reformok előmozdítása az EU-n kívül, többek között rendszeres gazdasági párbeszéd révén a kulcsfontosságú partnerekkel és makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásával, valamint

b)a bővítési folyamat támogatása, az uniós szomszédságpolitika és az uniós prioritások egyéb harmadik országokban való végrehajtása gazdasági elemzés, szakpolitikai értékelések elvégzése és tanácsadás révén.

1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Konkrét célkitűzés: „A jólét elősegítése az Európai Unión kívül”

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek): Nemzetközi gazdasági és pénzügyek.

1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

A javasolt támogatás egy Ukrajnának nyújtandó legfeljebb 1 milliárd EUR összegű európai uniós hitel, amely az ország fenntarthatóbb fizetési mérlegéhez kíván hozzájárulni. A két részletben folyósítandó támogatás hozzájárul az ország jelenlegi nehéz gazdasági és fizetésimérleg-helyzetének megoldásához. A támogatás előmozdítja továbbá a fenntartható gazdasági növekedés fokozására és az államháztartás irányításának javítására irányuló strukturális reformokat.

1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók

A hatóságoknak rendszeresen jelentést kell készíteniük meghatározott teljesítménymutatókról a Bizottság szolgálatai részére, és a támogatás összes részletének folyósítása előtt átfogó jelentést kell benyújtaniuk az egyeztetett szakpolitikai feltételek teljesítéséről.

A pénzügyi folyamatok és az Ukrajnában 2018 második negyedévében végrehajtandó igazgatási eljárások működési értékelését követően a Bizottság szolgálatai folytatják az államháztartás irányításának nyomon követését. Emellett az Európai Unió Ukrajnai Küldöttsége rendszeresen beszámol a támogatás nyomon követése szempontjából lényeges kérdésekről. A Bizottság szolgálatai szoros kapcsolatban maradnak az IMF-fel és a Világbankkal annak érdekében, hogy építhessenek a két szervezet Ukrajnában folytatott tevékenységeiből származó információkra.

A javasolt jogalkotási határozat rendelkezik a makroszintű pénzügyi támogatási művelet végrehajtásának értékelését tartalmazó, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett éves jelentésről. A végrehajtási időszak leteltét követő két éven belül független utólagos értékelésre is sor kerül majd.

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A támogatás folyósításának feltétele lesz az Ukrajna és az IMF közötti finanszírozási megállapodás politikai előfeltételének teljesítése és a megállapodás kielégítő végrehajtása. Emellett a Bizottságnak – egyetértési megállapodásban rögzített formában – konkrét szakpolitikai intézkedésekről megállapodásra kell jutnia az ukrán hatóságokkal.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

A javasolt makroszintű pénzügyi támogatás segíti Ukrajnát a külső gazdasági ellenálló képességének kiépítésében, és ezáltal hozzájárul majd a makrogazdasági stabilitás és a gazdasági reformok ösztönzéséhez. Azáltal, hogy kiegészíti az egyéb uniós eszközök, a nemzetközi pénzügyi intézmények és más donorok által rendelkezésre bocsátott forrásokat, a támogatás hozzájárul a válság után a nemzetközi donorközösség által egyeztetett pénzügyi támogatási csomag általános hatékonyságához.

A javasolt program egyúttal hozzá fog járulni a kormány reformok iránti elkötelezettségének erősítéséhez. Ez az eredmény többek között a támogatás folyósításához kapcsolódó megfelelő feltételrendszer révén érhető el. Szélesebb összefüggésben a program azt jelzi a régió többi országa felé, hogy nehéz gazdasági helyzetükben az EU kész támogatni azokat az országokat, amelyek egyértelműen a reformok útjára lépnek.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

2004 óta 15 utólagos értékelésre került sor makroszintű pénzügyi támogatási műveletekkel kapcsolatban. Az értékelésekből kiderült, hogy a makroszintű pénzügyi támogatások a fogadó országban, ha olykor mérsékelten és közvetve is, de hozzájárulnak a külső fenntarthatóság javításához, a makrogazdasági stabilitáshoz és a szerkezeti reformok megvalósításához. E támogatások a legtöbb esetben pozitív hatással voltak a kedvezményezett ország fizetési mérlegére, és hozzájárultak a költségvetés terheinek enyhítéséhez. Emellett valamelyest hozzájárultak a gazdasági növekedéshez is.

Egy független értékelés 2017-ben megvizsgálta két korábbi, Ukrajnában végrehajtott MFA-művelet hozzáadott értékét, hatását, kialakítását és végrehajtását (a 2014–2015 között folyósított, összesen 1,61 milliárd EUR összegű MFA I. és MFA II. programot), és megállapította, hogy azok relevánsak, hatékonyak és eredményesen végrehajtásra kerültek. Az értékelés legfontosabb következtetései szerint a makroszintű pénzügyi támogatás – részben bevezetésének üteme miatt – kedvező hatást gyakorolt Ukrajna gazdaságára, és hozzájárult a pénzügyi helyzet stabilizálásához, és elkerülte az olyan intézkedéseket, amelyek komoly negatív társadalmi hatás gyakoroltak volna (például a közkiadások további csökkentése). Hozzájárult az ország reformtörekvéseihez is.

1.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

Az EU Ukrajna egyik fő adományozója, amely gazdasági, strukturális és intézményi reformjait, valamint a civil társadalmat támogatja. A cél az, hogy a jelenlegi támogatási szint a 2018–2020-as időszakra is évi 200 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatás formájában fennmaradjon, feltéve, hogy a reformok terén elért haladást fenntartják. Az uniós segítségnyújtás – a gazdasági és kormányzati reformok támogatásán kívül – az ukrán állampolgárok oktatáshoz, foglalkoztatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének javítására irányul, elsősorban a legkiszolgáltatottabbak számára, beleértve a keleti konfliktus által érintett polgárokat is.

A makroszintű pénzügyi támogatás egyéb uniós eszközökhöz viszonyított legfontosabb hozzáadott értéke a stabil makrogazdasági keret megteremtéséhez való hozzájárulás. Ez többek között a fizetési mérleg és költségvetési helyzet fenntarthatóságának biztosítása és a strukturális reformok továbbvitelét szolgáló megfelelő keret létrehozásának előmozdítása révén valósul meg. A makroszintű pénzügyi támogatás nem nyújt rendszeres pénzügyi támogatást. A makroszintű pénzügyi támogatást meg kell szüntetni, amint a külső pénzügyi helyzet újra fenntartható pályára került.

A makroszintű pénzügyi támogatás emellett kiegészíti a nemzetközi pénzügyi intézmények kilátásba helyezett beavatkozásait, mindenekelőtt az IMF és a Világbank által támogatott kiigazítási és reformprogramokat.

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

X A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

X A javaslat/kezdeményezés a határozat 1. cikke (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az egyetértési megállapodás hatálybalépésétől számított 2,5 évig hatályos

X Pénzügyi hatás: 2018-től 2021-ig

1.7. Tervezett irányítási módszer(ek) 20

X Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

E támogatás makrogazdasági jellegű és összeegyeztethető az IMF által támogatott gazdasági programmal. A fellépésnek a Bizottság szolgálatai által végzett nyomon követése az IMF-megállapodás, valamint az ukrán hatóságokkal megkötendő egyetértési megállapodásban egyeztetett konkrét reformintézkedések végrehajtásában elért haladás alapján történik (lásd még az 1.4.4. pontot).

2.2. Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1. Felismert kockázatok

A javasolt makroszintű pénzügyi támogatási művelethez támogatáskezelési, szakpolitikai és politikai kockázatok kapcsolódnak.

Fennáll annak a kockázata, hogy a makroszintű pénzügyi támogatást csalárd módon használják fel. Mivel a makroszintű pénzügyi támogatás nem Ukrajna bizonyos kiadásaira irányul (ellentétben például a projektfinanszírozással), ez a kockázat olyan tényezőkhöz kapcsolódik, mint az Ukrán Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium irányítási rendszereinek általános minősége, az igazgatási eljárások, az ellenőrzési és felügyeleti funkciók, az informatikai rendszerek biztonsága, valamint a belső és külső pénzügyi ellenőrzési képességek megfelelősége.

A második kockázat annak lehetőségéből fakad, hogy Ukrajna nem tud eleget tenni a javasolt makroszintű pénzügyi támogatás keretében folyósított hitelek alapján az EU felé fennálló pénzügyi kötelezettségeinek (nemteljesítési kockázat vagy hitelkockázat), amit például az ország fizetésimérleg-helyzetének és költségvetési helyzetének további jelentős romlása okozhat.

A műveletre nézve további jelentős kockázatot jelent a regionális geopolitikai helyzet, elsősorban az ország keleti részén elhúzódó konfliktus, amely számottevő mértékben visszatartja a magántőke beáramlását. A regionális geopolitikai helyzet romlása negatív hatást gyakorolhat Ukrajna makrogazdasági stabilitására és érintheti az IMF-program teljesítését, valamint a javasolt makroszintű pénzügyi támogatás folyósítását és/vagy visszafizetését. Ukrajna továbbra is gyenge lábakon áll Oroszországgal, egyik fő exportpiacával, ami szintén negatív hatást gyakorol az ország gazdasági fellendülésére.

Ami az országon belüli fejleményeket illeti, a fő kockázatok az összetett politikai környezetből és a reformokkal szembeni mélyen beágyazott érdekekből erednek. Ez a reform elégtelen végrehajtását eredményezheti, különösen a 2019-es nemzeti választások előtt, és ezért hátráltatja a javasolt makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtását, akadályozva ezzel az IMF-program előrehaladását.

2.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A makroszintű pénzügyi támogatás a Bizottság – beleértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) – és az Európai Számvevőszék felelősségi körébe tartozó vizsgálati, ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési eljárások hatálya alá tartozik.

2.2.3. Az ellenőrzések költsége és haszna és a megfelelési problémák várható aránya

A Bizottságot terhelő, az ellenőrzési és kontrolleljárásokkal összefüggő alapvető költségelemeket, valamint a pénzügyi és igazgatási folyamatoknak a támogatási műveletet megelőzően elvégzett működési értékeléséhez kapcsolódó költségeket a 3.2.1. táblázat tartalmazza. Emellett az Európai Számvevőszék számára és az esetleges OLAF-beavatkozással kapcsolatban is költségek merülnek fel. A működési értékelés során nem csak a források esetleges helytelen felhasználásával kapcsolatos kockázatok mérhetők fel, de az értékelés járulékos előnyeként hasznos információ nyerhető az államháztartás-irányítás területén szükséges reformokról is. A megfelelési problémák várható aránya tekintetében megállapítható, hogy a meg nem felelés kockázata (azaz a hitel vissza nem fizetésének vagy a források helytelen felhasználásának kockázata) a makroszintű pénzügyi támogatási eszközre vonatkozó eddigi tapasztalatok alapján alacsonynak tekinthető.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

A csalárd felhasználás kockázatának csökkentését számos intézkedés szolgálta és szolgálja a jövőben:

A hitelmegállapodás először is tartalmazni fog az ellenőrzésre, a csalás megelőzésére, a pénzügyi ellenőrzésre és csalás vagy korrupció esetén a források visszafizettetésére vonatkozó rendelkezéseket. A tervek szerint a támogatás hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése érdekében számos konkrét szakpolitikai feltétel kapcsolódik majd a támogatáshoz, ideértve az államháztartás irányításának területét is. A támogatást az Unió az Ukrán Központi Banknál erre a célra létrehozott számlára folyósítja.

Ezen túlmenően a költségvetési rendelet előírásai szerint a Bizottság szolgálatai el fogják végezni Ukrajnára vonatkozóan a pénzügyi folyamatok és igazgatási eljárások működési értékelését, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a programhoz kapcsolódó segítségnyújtás – ezen belül a makroszintű pénzügyi támogatás – igazgatására szolgáló eljárások megfelelő garanciákat biztosítanak. Az értékelés olyan területekre terjed ki, mint a költségvetés előkészítése és végrehajtása, az államháztartás belső ellenőrzése, a belső és külső ellenőrzés, a közbeszerzés, a készpénz és az államadósság kezelése, valamint a központi bank függetlensége. A működési értékeléssel foglalkozó tanácsadó cég előzetes megállapításainak 2018 második negyedévében kell beérkezniük. Az EU kijevi küldöttsége szorosan figyelemmel fogja kísérni az e területen bekövetkező fejleményeket. A Bizottság emellett költségvetési támogatást is igénybe vesz annak érdekében, hogy segítse az ukrán hatóságokat államháztartási gazdálkodási rendszereik javításában, és ezen erőfeszítéseket más donorok is határozottan támogatják.

Végezetül a támogatás a Bizottság – beleértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) – és az Európai Számvevőszék felelősségi körébe tartozó vizsgálati, ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési eljárások hatálya alá tartozik.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1. A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi kiadási tételek

01 03 02 – Makroszintű pénzügyi támogatás

01 03 06 – A garanciaalap feltöltése

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési tétel	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám [Megnevezés…...….]	Diff./nem diff. ( 21 )	EFTA-országoktól 22	tagjelölt országoktól 23	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében
4	01 03 02 Makroszintű pénzügyi támogatás	Diff.	NEM	NEM	NEM	NEM
4	01 03 06 A garanciaalap feltöltése	Nem diff.	NEM	NEM	NEM	NEM

01 03 06 – A Bizottság javaslata szerint a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap feltöltésére az alapról szóló rendelet 24 szerint a 01 03 06. költségvetési tételen (A garanciaalap feltöltése) rendelkezésre álló forrásokból kerül majd sor az összes fennálló kötelezettség 9 %-ának megfelelő mértékben. Az n. év kezdetén a feltöltés összegét a célösszeg és az alap n-1. év végén meglévő nettó eszközállományának különbségeként számítják. A feltöltés összege az n. évben kerül be az n+1. év előzetes költségvetésébe, és azt ténylegesen az n+1. év elején fizetik ki egy ügylettel a 01 03 06. költségvetési tételből (A garanciaalap feltöltése). Ennek eredményeként az n-1. év végén az alap feltöltésének számításakor a ténylegesen folyósított összeg 9 %-át (legfeljebb 90 millió EUR) veszik figyelembe a célösszegben.

Létrehozandó új költségvetési tételek: tárgytalan

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (3 tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete:		4			[Megnevezés: Az EU mint globális partner]
FŐIGAZGATÓSÁG: <Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság>				2018. év		2019. év	2020. év	2021. év	ÖSSZESEN
• Operatív előirányzatok
01 03 06. költségvetési tétel – A garanciaalap feltöltése		Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)				45	45	90
		Kifizetési előirányzatok	(2 a)				45	45	90
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok (működési értékelés és utólagos értékelés)
01 03 02. költségvetési tétel – Makroszintű pénzügyi támogatás	Kötelezettségvállalási előirányzatok		(3)	0,07				0,15	0,22
	Kifizetési előirányzatok		(3a)	0,07				0,15	0,22
Az ECFIN Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok		=1+1a +3	0,07			45	45,15	90,22
	Kifizetési előirányzatok		=2+2a +3	0,07			45	45,15	90,22
•Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok		(4)				45	45	90
	Kifizetési előirányzatok		(5)				45	45	90
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN			(6)		0,07			0,15		0,22
A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6		0,07		45	45,15		90,22
		Kifizetési előirányzatok	=5+ 6		0,07		45	45,15		90,22

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete:	5	„Igazgatási kiadások”
		2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	2021. év	ÖSSZESEN
FŐIGAZGATÓSÁG: Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (ECFIN)
• Humánerőforrás		0,043	0,429	0,215	0,010	0,010	0,706
• Egyéb igazgatási kiadások		0,010	0,040	0,020			0,070
ECFIN Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok	0,053	0,469	0,235	0,010	0,010	0,776
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)	0,053	0,469	0,235	0,010	0,010	0,777

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	2021. év	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	0,053	0,539	0,235	45,01	45,16	90,997
	Kifizetési előirányzatok	0,053	0,539	0,235	45,01	45,16	90,997

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

X A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ⇩
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 25
		2017. év		2018. év		2019. év		2020. év		2021. év
	Típus	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Összesített szám	Összköltség
– Teljesítés 1	Utólagos értékelés									1	0,150	1	0,150
Teljesítés 2	Működési értékelés			1	0,070							1	0,070
– Teljesítés 3	A garanciaalap feltöltése							1	45	1	45	2	90,0
Az 1. konkrét célkitűzés részösszege				1	0,070			1	45	2	45,150	4	90,22
ÖSSZKÖLTSÉG				1	0,070			1	45	2	45,150	4	90,22

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1. Összegzés

◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

X A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

	26	2017. év	2018. év	2019. év	2020. év	2021. év	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE
Humánerőforrás		0,043	0,429	0,215	0,010	0,010	0,707
Egyéb igazgatási kiadások (kiküldetések)		0,010	0,040	0 020			0,070
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege		0,053	0,469	0,235	0,010	0,010	0,777
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 27 bele nem tartozó előirányzatok
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

0,053

0,469

0,235

0,010

0,777

Az igazgatási előirányzat-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2. Becsült humánerőforrás-szükségletek

◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

X A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrások felhasználását vonja maga után:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

2017. év

2018. év

2019. év

2020. év

2021. év

• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek)

01 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)

0,3

3,0

1,5

0,07

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)

XX 01 05 01 (közvetett kutatás)

10 01 05 01 (közvetlen kutatás)

•Külső személyi állomány teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve: FTE) 28

XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből)

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)

XX 01 04 yy 29

– a központban

– a küldöttségeknél

XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)

10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban)

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)

ÖSSZESEN

0,3

3,0

1,5

0,07

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

A D. Igazgatóság igazgatója: A művelet felügyelete és irányítása; kapcsolattartás a Tanáccsal és a Parlamenttel a határozat elfogadása és az egyetértési megállapodás jóváhagyása kapcsán; tárgyalások az ukrán hatóságokkal, jelentések áttekintése; kiküldetések vezetése és a feltételeknek való megfelelés terén elért eredmények értékelése.

A D. Igazgatóság illetékes egységvezetője/egységvezető-helyettese: Az igazgató segítése az alábbiak tekintetében: a művelet irányítása, kapcsolattartás a Tanáccsal és a Parlamenttel a határozat elfogadása és az egyetértési megállapodás jóváhagyása kapcsán, tárgyalások az ukrán hatóságokkal az egyetértési megállapodásról és a hitelmegállapodásról (az L. Igazgatósággal együttműködésben), jelentések áttekintése és a feltételeknek való megfelelés terén elért eredmények értékelése.

Referens közgazdászok, Makroszintű Pénzügyi Támogatás szektor (D. Igazgatóság): A határozat és az egyetértési megállapodás kidolgozása, kapcsolattartás a hatóságokkal és nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, ellenőrző kiküldetések vezetése, bizottsági szolgálati jelentések készítése és a támogatás irányításával kapcsolatos bizottsági munkafolyamatok elvégzése, kapcsolattartás külső szakértőkkel a működési értékeléssel és az utólagos értékeléssel összefüggésben.

L. Igazgatóság (L4., L5. és L6. csoportok az igazgató felügyelete alatt): A hitelmegállapodás kidolgozása és annak megtárgyalása az ukrán hatóságokkal, valamint az illetékes bizottsági szolgálatok jóváhagyásának megszerzése és a felek általi aláírásának biztosítása. A hitelmegállapodás hatálybalépésének nyomon követése. A hitelfelvételi műveletekkel kapcsolatos bizottsági határozatok kidolgozása, forráslehívások benyújtásának nyomon követése, bankok kiválasztása, a finanszírozási műveletek előkészítése és végrehajtása, valamint a forrásoknak Ukrajna részére történő folyósítása. A hiteltörlesztés nyomon követésével kapcsolatos back office tevékenységek ellátása. Az említett tevékenységekkel kapcsolatos jelentések elkészítése.

Külső munkatársak

Tárgytalan.

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

X A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

X A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

3.3. A bevételre gyakorolt becsült hatás

X A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

(1) E dokumentumban az összes átváltás 1,19 EUR/USD árfolyamra épül.

(2) E dokumentumban az összes átváltás 1,19 EUR/USD árfolyamra épül.

(3) HL L 209., 2002.8.6., 22. o.

(4) HL L 179., 2010.7.14., 1. o.

(5) HL L 111., 2014.4.15., 85. o.

(6) HL L 100., 2015.4.17., 1. o.

(7) A Tanács 2002/639/EK határozata (2012. július 12.) az Ukrajnának nyújtandó kiegészítő makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 209., 2002.8.6., 22. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 646/2010/EU határozata (2010. július 7.) az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 179., 2010.7.14., 1. o.).

(9) A Tanács 2014/215/EU határozata (2014. április 14.) az Ukrajnának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 111., 2014.4.15., 85. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/601 rendelete (2015. április 15.), HL L 100., 2015.4.17., 1. o.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(12) A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

(13) A Tanács 480/2009/EK, Euratom rendelete (2009. május 25.) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (HL L 145., 2009.6.10., 10. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(15) A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(16) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(17) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(19) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity-Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity-Based Budgeting).

(20) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_hu.html

(21) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(22) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(23) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(24) A Tanács 480/2009/EK, Euratom rendelete (2009. május 25.) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (HL L 145., 2009.6.10., 10. o.).

(25) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzés(ek)…”) feltüntetett célkitűzés.

(26) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(27) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(28) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(29) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).