INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A Bizottság ma elfogadta a tőkepiaci unió elmélyítését célzó intézkedéscsomagot és „A tőkepiaci unió megvalósítása 2019-ig – itt az idő a végrehajtás felgyorsítására” című közleményt. A jelen javaslat mellett a csomag a következőket tartalmazza: irányelvjavaslat a 2009/65/EK 1 és a 2011/61/EU irányelv 2 módosítására a kollektív befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítése tekintetében, valamint javaslat a fedezett kötvényekre vonatkozó uniós keretrendszer kialakításáról; javaslat az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókra vonatkozó keretrendszer kialakításáról; javaslat a követelésengedményezés harmadik felekre gyakorolt hatásai tekintetében alkalmazandó jogról; valamint közlemény az értékpapírügyletek tulajdonjogi hatásai tekintetében alkalmazandó jogról.

E javaslat várhatóan csökkenti majd a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetési alapok költségeit, és elősegíti a befektetési alapok integráltabb belső piacának kialakulását. Az EU belüli erősebb verseny eredményeként szélesebb választék és előnyösebb lehetőségek állnak majd a befektetők rendelkezésére.

Ez a javaslat a Bizottság 2018. évi munkaprogramjában 3 szerepelt, és azt a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv 4 és a tőkepiaci unió félidős értékelése 5 tágabb összefüggésében kell értelmezni, melyek célja egy valódi belső tőkepiac kialakítása a tőkepiacok széttöredezettségének kezelése, a gazdaság finanszírozása előtt álló szabályozási akadályok felszámolása és a vállalkozások tőkeforrásainak növelése révén. A szabályozási akadályok, nevezetesen a forgalmazásra vonatkozó tagállami követelmények, a szabályozói díjak, valamint az adminisztratív és értesítési követelmények jelentős mértékben visszafogják az alapok határokon átnyúló forgalmazását. Ezeket az akadályokat a tőkepiaci unióról szóló zöld könyvre 6 , a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozási keretről szóló véleményezési felhívásra 7 , valamint a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazása előtt álló akadályokról folytatott nyilvános konzultációra 8 reagáló válaszadók azonosították.

A befektetési alapok olyan befektetési termékek, amelyeket kizárólag a befektetők tőkéjének egyesítése és e tőkének kollektív módon a pénzügyi eszközök – részvények, kötvények és egyéb értékpapírok – valamely portfóliójába történő befektetése céljából hoztak létre. Az EU-ban a befektetési alapok átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásnak (ÁÉKBV) vagy alternatívbefektetésialap-kezelő (ABAK) által kezelt alternatív befektetési alapnak (ABA) minősülnek. Az ÁÉKBV-k a 2009/65/EK irányelv, az ABA-k a 2011/61/EU irányelv hatálya alá tartoznak. A 2011/61/EU irányelvet négy, speciális alaptípusokra vonatkozó rendelet egészíti ki:

·az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet 9 ;

·az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet 10 ;

·az európai hosszú távú befektetési alapról szóló (EU) 2015/760 rendelet 11 , és

·a pénzpiaci alapokról szóló (EU) 2017/1131 rendelet 12 .

E szabályok közös célja mindenekelőtt az, hogy magas fokú befektetővédelem biztosítása mellett megkönnyítsék a határokon átnyúló forgalmazást.

Az uniós befektetési alapokra vonatkozó szabályok lehetővé teszik a befektetési alapok kezelői számára, hogy EU-szerte forgalmazzák és – néhány kivétellel – kezeljék alapjaikat. Jóllehet az uniós beruházási alapok gyorsan növekedésnek indultak, és 2017 júniusában már összesen 14,310 milliárd EUR értékű eszközt kezeltek 13 , az uniós befektetési alapok piaca továbbra is túlnyomórészt nemzeti piacként szerveződik: a kezelt eszközök 70 %-át kizárólag belföldi piacon történő forgalmazásra engedélyezett vagy bejegyzett befektetési alapok birtokolják. Az ÁÉKBV-k csupán 37 %-át és az ABA-k mintegy 3 %-át jegyezték be több mint három tagállamban történő forgalmazásra. Az Egyesült Államokhoz képest az uniós piac kisebb a kezelt eszközök tekintetében. Az EU-ban azonban sokkal több alap működik (58 125, míg az USA-ban 15 415) 14 . Ez azt jelenti, hogy az uniós alapok átlagosan lényegesen kisebbek. Ez negatív hatást gyakorol a méretgazdaságosságra, a befektetők által fizetett díjakra, valamint a belső piac befektetési alapok tekintetében fennálló működés módjára.

Ez a javaslat ugyanakkor tudatában van annak, hogy alkalmazási körén kívül is több olyan tényező létezik, amely gátolja a befektetési alapok határokon átnyúló uniós forgalmazását. Ide sorolhatók a befektetési alapokra és a befektetőkre alkalmazandó nemzeti adórendszerek, a vertikális elosztási csatornák és a hazai befektetési termékek iránti kulturális preferenciák.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvet a kollektív befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazása tekintetében módosító irányelvvel együtt kerül előterjesztésre. Kizárólag a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazását szabályozza. Új elemeket vezet be, illetőleg módosítja a szóban forgó jogszabály meglévő elemeit. Ezek az új elemek vagy módosítások összhangban állnak a szakpolitikai területen hatályos szakpolitikai rendelkezések célkitűzéseivel, amelyek célja a befektetési alapok egységes piacának létrehozása és a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítése. A javaslat emellett összehangolja a különböző típusú befektetési alapokra vonatkozó szabályokat. Ezáltal biztosított az összhang a meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A Bizottság számára kiemelt prioritás az EU gazdaságának erősítése és a munkahelyteremtés érdekében a beruházások ösztönzése. A tőke mélyebb egységes piacának létrehozását célzó tőkepiaci unió kulcsfontosságú eleme az európai beruházási tervnek 15 , amelynek célja Európa gazdaságának megerősítése és a beruházások ösztönzése mind a 28 tagállamban. A mélyebb és integrált tőkepiacok javítani fogják a vállalkozások tőkéhez való hozzáférését, miközben a megtakarítók számára új befektetési lehetőségeket kínálnak.

Ez a javaslat e célkitűzés megvalósítására irányul, és a tőkepiaci unió félidős felülvizsgálatának 16 kiemelt intézkedését képezi, mivel olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek megszüntetik a tőkepiaci akadályokat. Hozzájárul az integráltabb tőkepiacok kialakításához azáltal, hogy megkönnyíti a befektetők, az alapkezelők és a tőkét igénybe vevő vállalkozások számára az egységes piac nyújtotta előnyök kihasználását.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Ez a javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban megosztott hatáskörbe tartozik.

Az intézkedés jogalapja az EUMSZ 114. cikke. E jogalap megválasztása tükrözi, milyen döntő jelentősége van a harmonizált passzportálási rendszernek a befektetési alapok belső piacának működésében.

A befektetési alapok szempontjából létfontosságú a szolgáltatásnyújtás megkönnyítése, és ezáltal versenyképesebb és integráltabb belső piac megvalósítása az Unión belül. A határokon átnyúló forgalmazás szabályozási akadályai jelenleg gátolják a befektetési alapok belső piacának megfelelő működését. A szabályozási akadályok széttagolttá teszik a belső piacot, és megnehezítik a befektetési alapok számára a belső piac teljes potenciáljának kiaknázását. Ezért a befektetési alapok belső piaca megfelelő működésének biztosítása és működési feltételeinek javítása érdekében olyan szabályozási keretre van szükség, amely csökkenti a befektetési alapok határokon átnyúló uniós szintű forgalmazását gátló akadályokat. A javaslat célja ezért a befektetési alapok magatartására vonatkozó előírások, vagyis a lehetséges befektetők számára biztosított forgalmazási közlemények harmonizálása, valamint a 2009/65/EK irányelvben és a 2011/61/EU irányelvben szabályozott területeken kívül eső rendelkezések átláthatóságának biztosítása, ezáltal lehetővé téve a határokon átnyúló engedélyezési mechanizmus működtetését.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Ez a javaslat megfelel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében meghatározott szubszidiaritási elvnek.

A potenciális befektetőknek szóló forgalmazási közleményekre vonatkozó uniós szabályok harmonizálása és a szabályozott területeken kívüli rendelkezések átláthatóságának javítása Unió-szerte elősegítheti a befektetési alapok integráltabb tőkepiacának kialakítását. A javaslat célja ezért annak biztosítása, hogy a befektetési alapok szolgáltatásainak belső piaca zökkenőmentesen működjön. Ez nem korlátozódik egyetlen tagállam területére, és nem valósítható meg nemzeti szinten a tagállamok által. A javaslat emellett olyan további feladatokat ró az 1095/2010/EU rendelet 17 alapján létrehozott Európai Értékpapírpiaci Hatóságra (ESMA), amelyeket a tagállamok önállóan nem tudnak végrehajtani.

•Arányosság

Ez a javaslat megfelel az EUSZ 5.cikkében meghatározott arányosság elvének.

A hatásvizsgálat tényszerű és reális feltételezéseken alapuló előzetes költségmegtakarítási becslést tartalmaz. A javaslat az átláthatóság fokozásával csökkenti a befektetési alapok megfelelési terhét és költségeit. Bár az ESMA adatbázisainak fejlesztéséhez és fenntartásához a tagállami illetékes hatóságok hozzájárulására (mindenekelőtt az ESMA-nak küldött értesítésekre) van szükség, a tagállamoktól várt pénzügyi erőfeszítések korlátozottak lesznek. Az összegyűjtött adatok lehetővé teszik az ESMA számára, hogy jobban betöltse harmonizációs szerepét. A fokozott verseny a befektetési alapok ágazatában kedvező hatást gyakorol majd a befektetők és a tagállami gazdaságok rendelkezésére álló választékra.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek nagyobb jogbiztonságot teremtenek a befektetési alapok számára a szolgáltatásnyújtáshoz. A szabályozási korlátok átláthatóságával összefüggésben a tagállamokban megfigyelt hiányosságokat nem lehet kizárólag a 2009/65/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításával megoldani, mivel ez nem egységes alkalmazáshoz vezethet.

Emellett az e rendeletben javasolt, az ESMA-ra és a nemzeti hatóságokra vonatkozó szabályok technikai jellegűek és önállóak. A javaslat célja a befektetési alapok (határokon átnyúló) forgalmazására vonatkozó szabályok és eljárások, valamint az illetékes nemzeti hatóságok által felszámított szabályozási díjak és illetékek átláthatóságának növelése. Az említett politikai célkitűzések elérése érdekében teljes körű harmonizációt biztosító, közvetlenül alkalmazandó rendeletre van szükség. A rendelet továbbá alkalmas jogi eszköz ahhoz, hogy az ESMA-ra feladatokat ruházzon a forgalmazási közleményekre vonatkozó nemzeti szabályokat, az alkalmazandó díjak és illetékek, valamint a tárolásra vonatkozó értesítéseket tartalmazó adatbázisok létrehozása és fenntartása tekintetében. Következésképpen a rendelet a legalkalmasabb arra, hogy maximális harmonizációt biztosítson az eltérések elkerülésével és ezáltal nagyobb fokú szabályozási konvergencia biztosításával.

A javaslat kiterjed továbbá a 345/2013/EU és a 346/2013/EU rendelet korlátozott módosítására is a forgalomba hozatalt megelőző tevékenységek fogalmának és feltételeinek figyelembevétele érdekében; ezeket a 2011/61/EU irányelv módosítására irányuló külön irányelvjavaslat tartalmazza. A rendeletre vonatkozó módosításokat ezért rendelettel kell bevezetni.

Emellett a javaslat szerint néhány ponton módosítani kell a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvet a kollektív befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazása tekintetében. Ezért e javaslat az említett irányelvek módosításáról szóló (külön javaslatba foglalt) irányelvvel együtt kerül előterjesztésre.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

E javaslat kidolgozása során a Bizottság elvégezte a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelv megfelelő rendelkezéseinek, valamint a tagállamok által meghatározott további előírásoknak a részletes értékelését.

Az értékelés megállapította, hogy viszonylagos sikere ellenére a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazása tekintetében a belső piac potenciálja nem aknázható ki teljes mértékben, mivel az alapok még mindig számos akadállyal szembesülnek. Emellett nem átláthatók azok a jogi előírások és adminisztratív gyakorlatok, amelyek nem tartoznak a 2009/65/EK irányelvvel és a 2011/61/EU irányelvvel bevezetett harmonizáció körébe. A bizottsági értékelés feltárta, hogy a tagállamok nagyon eltérő megközelítéseket alkalmaznak a forgalmazási közlemények követelményeire és ellenőrzéseire vonatkozóan. Továbbá a 2009/65/EK irányelvvel és a 2011/61/EU irányelvvel összhangban a nemzeti illetékes hatóságok által a felügyeleti feladatokért felszámított díjak és illetékek szintjén is jelentősek az eltérések. Ezek mind a befektetési alapok határokon átnyúló szélesebb körű forgalmazásának akadályait jelentik.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A két konzultációra adott válaszokból a derült ki, hogy a befektetési alapok határokon átnyúló elosztásának szabályozási akadályai akadályozták az egységes piac előnyeinek teljes mértékű kihasználását. Az első konzultáció 2015. február 18-án, a tőkepiaci unióról szóló zöld könyvvel kezdődött meg. A második konzultációt a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozási keretről szóló véleményezési felhívás indította el 2015. szeptember 30-án.

A Bizottság további információt kért az illetékes hatóságoktól és az ESMA-tól a nemzeti gyakorlatokról. A Bizottság kérésére az ESMA 2016-ban felmérést végzett az illetékes hatóságok körében, amelynek keretében részleteket kért például a szabályozási díjakra és a forgalmazási előírásokra vonatkozó jelenlegi nemzeti gyakorlatokról.

A tőkepiaci unióról szóló zöld könyv és a véleményezési felhívás, valamint az ESMA felmérése keretében kapott információk alapján a Bizottság 2016. június 2-án nyilvános konzultációt indított a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazásáról 18 . A beérkezett visszajelzések figyelembevételével a konzultáció gyakorlati példákat keresett a felmerült problémákra és a hatásukat igazoló bizonyítékokra. Annak érdekében, hogy minél több választ kapjon, a Bizottság az EU legjelentősebb eszközkezelői központjaiban, így Luxemburgban, Franciaországban, Írországban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Belgiumban találkozókat szervezett az eszközkezelői szövetségekkel és azok tagjaival. Számos megbeszélésre és konferenciára került sor európai és nemzeti szintű befektetői szövetségekkel, és a konzultáció eredményeit 2016. szeptember 15-én ismertették a pénzügyi szolgáltatások felhasználói csoportjával. Összesen 64 hozzászólás érkezett: 52 szövetségektől vagy vállalatoktól, 8 állami hatóságoktól vagy nemzetközi szervezetektől, 4 pedig magánszemélyektől. A legtöbb válaszadó rámutatott arra, hogy a szabályozási akadályok jelentős mértékben visszafogták a határokon átnyúló forgalmazást.

A Bizottság kérésére és a beérkezett bizonyítékok alapján az ESMA 2017-ben nyomonkövetési felmérést végzett annak érdekében, hogy további információkat szerezzen a tagállamokban alkalmazott konkrét forgalmazási gyakorlatokról és értesítési követelményekről.

A Bizottság emellett találkozókat szervezett a befektetési alapok ágazatával és az európai befektetői szövetségekkel, hogy további információkat szerezzen. 2017. május 30-án kérdőívet küldtek nyolc kereskedelmi szervezetnek a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazásával kapcsolatos különböző területekre vonatkozóan. Különös hangsúlyt helyeztek a határokon átnyúló forgalmazás szabályozási akadályai miatt felmerült költségek számszerűsítésére, valamint azon lehetséges előnyök meghatározására, amelyeket az említett akadályok megszüntetése jelentene az eszközkezelők és a befektetők számára. A visszajelzésekből az derült ki, hogy a szabályozási akadályokból eredő költségek jelentősek: egy befektetési alap teljes költségének 1–4 % teszik ki. Ezenkívül 2017 októberében célzott felmérésre is sor került 60, véletlenszerű, rétegzett mintavételi eljárás alapján kiválasztott, egyenlő arányban képviselt kis, közép- és nagy méretű befektetési alap részvételével. A felmérés megerősítette a szabályozási akadályok jelentőségét és az uniós szintű fellépés szükségességét.

A Bizottság 2017 júniusában és júliusában bevezető hatásvizsgálat 19 keretében is konzultált az érdekelt felekkel. Az eszközkezelőktől, azok szövetségeitől és a pénzügyi tanácsadók szövetségeitől kapott öt válasz támogatta a Bizottság által a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazása előtt álló akadályok csökkentésére irányulóan előterjesztett kezdeményezést.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A Bizottság figyelembe vette a Morningstartól 20 , az Európai Alap- és Vagyonkezelők Szövetségétől (EFAMA) kapott információkat és adatokat, valamint a magánszektorbeli társaságok piaci jelentéseit és tanulmányait. Ezenkívül áttekintették a szakirodalmat, különösen a határokon átnyúló forgalmazás versenyre gyakorolt hatására és a várható fogyasztói magatartásra vonatkozó szakirodalmat.

•Hatásvizsgálat

E kezdeményezés előkészítése során hatásvizsgálat is készült.

2017. december 1-jén a Szabályozói Ellenőrzési Testület kedvező véleményt fogalmazott meg, és ajánlásokat tett a hatásvizsgálati jelentés tervezetének további javítására. A jelentéstervezetet ezt követően – a testület észrevételeinek figyelembevétele érdekében – módosították 21 . A testület által javasolt fő módosítások a következőkhöz kapcsolódtak:

·a határokon átnyúló forgalmazást befolyásoló olyan tényezők, amelyeket a kezdeményezés nem tartalmazott,

·az alapok határokon átnyúló forgalmazására (közvetett) hatást gyakorló kezdeményezések alapjának ismertetése,

·a választási lehetőségek szerkezete, bemutatása, értékelése és összehasonlítása, valamint

·a kvantitatív módszereknek és azok eredményeinek a bemutatása, dokumentálása és minősítése.

A módosított hatásvizsgálati jelentés és a hatásvizsgálati jelentés összefoglalója e javaslattal együtt kerül közzétételre 22 .

A hatásvizsgálati jelentés számos szakpolitikai lehetőséget vesz figyelembe. Értékelésük alapján a szakpolitikai lehetőségek a következők:

a)a nemzeti forgalmazási előírásoknak nemzeti és uniós szinten átláthatóbbnak kell lenniük. Emellett a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás 2011/61/EU irányelv szerinti fogalommeghatározását össze kell hangolni és egyértelműbben meg kell határozni a marketinganyagok ellenőrzési folyamatának kereteit.

b)A szabályozói díjaknak uniós szinten átláthatóbbnak kell lenniük, és magas szintű elveket kell bevezetni annak biztosításához, hogy meghatározásuk módja egységesebb legyen.

c)A helyi befektetők támogatásához használt eszközök megválasztását – megfelelő befektetővédelem mellett – a befektetésialap-kezelők hatáskörében kell hagyni.

d)Jobban össze kell hangolni az értesítések és a forgalmazási engedély használatának visszavonására vonatkozó értesítés frissítésével kapcsolatos eljárásokat és követelményeket.

A szakpolitikai lehetőségek együttesen jelentősen csökkentik a szabályozási akadályokat. Bővítik az alapok határokon átnyúló forgalomba hozatalának lehetőségeit, fokozzák a versenyt, enyhítik a piac szétaprózottságát, és nagyobb választékot biztosítanak a befektetők számára az Unióban. A szakpolitikai lehetőségek társadalmi és környezeti hatásaik révén közvetett előnyökkel is járnak. A határokon átnyúló forgalmazás bővítése több lehetőséget kínál a társadalmi vagy környezetvédelmi célokat szolgáló befektetési alapokba való befektetésre. Ez pedig felgyorsíthatja a növekedést a szóban forgó területeken.

A jelenleg az Unióban határokon átnyúlóan forgalmazott valamennyi befektetési alap esetében a szakpolitikai lehetőségek várhatóan évi 306–440 millió EUR költségmegtakarítást (rendszeres költségek) eredményeznek. Az egyszeri költségekkel kapcsolatos megtakarítások várhatóan még magasabb lesznek: 378–467 millió EUR-t tesznek ki. A költségcsökkentés ösztönzi a határokon átnyúló tevékenységek fejlesztését, és hozzájárul a befektetési alapok integráltabb egységes piacához.

Ez a rendelet az a) és b) pontban szereplő szakpolitikai lehetőségnek felel meg. A 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvet módosító irányelv, amelyet külön javaslat tartalmaz a c) és d) szakpolitikai lehetőségnek felel meg.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslatnak jelentős költségcsökkentést kell eredményeznie az olyan befektetésialap-kezelők számára, amelyek alapjaikat az EU belül határokon átnyúlóan forgalmazzák vagy szándékoznak forgalmazni. E költségcsökkenés mindenekelőtt azon alapkezelők számára jár kedvező hatással, amelyek kevesebb befektetési alapot vagy olyan befektetési alapokat kezelnek, amelyek eszközei kevésbé jelentősek, mivel esetükben kisebb a költségek szétterítésének lehetősége.

Bár a javaslat nem irányul közvetlenül a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), a kkv-k számára közvetett módon kedvező hatásokkal jár. A befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazásának bővülése a gyakorlatban felgyorsítja az uniós befektetési alapok növekedését, továbbá a kkv-kba irányuló befektetéseiket, mindenekelőtt a kockázati tőkealapokból.

•Alapjogok

Az EU elkötelezett az alapjogok magas szintű védelme iránt. Ezzel összefüggésben a javaslat valószínűleg nem gyakorol közvetlen hatást az Európai Unió Alapjogi Chartájában felsorolt, említett jogokra.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat az ESMA szempontjából kétféle költségvetési vonzattal jár. Az ESMA-nak:

·szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardokat kell kidolgoznia, valamint

·a nyilvánosság által térítésmentesen igénybe vehető adatbázisokat kell létrehoznia és fenntartania.

A javaslatot kísérő pénzügyi kimutatásban értékeltük az ESMA-t érintő konkrét költségvetési vonzatokat.

Az európai felügyeleti hatóságok közelmúltbeli felülvizsgálatától függően a javaslatnak vannak költségvetési vonzatai az uniós költségvetés szempontjából, mivel a Bizottság 40 %-ban hozzájárul az ESMA finanszírozásához.

5.EGYÉB ELEMEK

·Értékelés

E rendelet hatálybalépését követően öt évvel el kell végezni e rendelet, továbbá a 2009/65/EK, valamint a 2011/61/EU irányelvnek a kollektív befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazása tekintetében történő módosításáról szóló irányelvre irányuló javaslat értékelését. A Bizottság figyelembe veszi a nyilvános konzultáció eredményeit és az ESMA-val, valamint az illetékes hatóságokkal folytatott megbeszéléseket.

·A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az 1. cikk tartalmazza a fogalommeghatározásokat.

A forgalmazási közleményekre vonatkozó előírásokról szóló 2. cikk tartalmazza azokat az elveket, amelyeknek a forgalmazási közleményeknek meg kell felelniük, nevezetesen i. azonosíthatók, mint forgalmazási közlemények, ii. az ABA-k és ÁÉKBV-k befektetési jegyeinek vagy részvényeinek vásárlásával összefüggő kockázatokat és előnyöket egyformán kiemelt módon ismertetik, valamint iii. a forgalmazási közleményekben közölt információk megfelelnek a valóságnak, egyértelműek és nem félrevezetőek. Ez nagy vonalakban a 2009/65/EK irányelv 77. cikkén alapul és kiterjeszti a 2011/61/EU irányelv alkalmazásának hatókörét.

A 3. és a 4. cikk bevezeti a forgalmazási követelményekre vonatkozó nemzeti rendelkezések átláthatósági kereteit. Az illetékes hatóságok weboldalukon közzéteszik az ABA-kra és az ÁÉKBV-kre vonatkozó forgalmazási szabályokra irányadó valamennyi nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést, valamint azok összefoglalóit legalább a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelvek valamelyikén, és előírják az ezen a nyelven történő közzétételt az adott tagállamban használt hivatalos nyelvek vagy egyik hivatalos nyelv mellett. Az ESMA értesítést kap ezekről az információkról, és weboldalán egy külön erre a célra létrehozott központi adatbázist tesz közzé és tart fenn. Az illetékes hatóságok és az ESMA közötti információáramlás egyszerűsítése céljából a 3. cikk felhatalmazást ad végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozására az értesítésre szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások meghatározásához.

Az 5. cikk szerint az illetékes hatóságoknak 10 munkanapon belül döntést kell hozniuk, amennyiben a forgalmazási közleményekre vonatkozó szisztematikus értesítést írnak elő annak ellenőrzése érdekében, hogy a szóban forgó közlemények megfelelnek-e a forgalmazási követelményekre vonatkozó nemzeti rendelkezéseknek. Az ellenőrzés nem képezheti a forgalmazás előfeltételét. Az 5. cikk megállapítja továbbá, hogy az illetékes hatóságoknak az ellenőrzött befektetési alap eredetétől függetlenül alkalmazniuk kell és közzé kell tenniük azokat az alkalmazandó eljárásokat, amelyekkel biztosítható az átlátható és megkülönböztetésmentes bánásmód. Az illetékes hatóságoknak évente tájékoztatniuk kell az ESMA-t a forgalmazási közleményeket elutasító vagy azok módosítását előíró határozatokról. A lakossági befektetők egységes kezelésének biztosítása érdekében ezeket a követelményeket az ABAK-oknak is alkalmazniuk kell, amennyiben a tagállamok lehetővé teszik számukra, hogy az ABA-k befektetési jegyeit vagy részvényeit a területükön lakossági befektetők részére forgalmazzák.

A 6. cikk meghatározza, hogy amennyiben az illetékes hatóság díjakat vagy illetékeket szab ki, ezeknek a díjaknak vagy illetékeknek arányosnak kell lenniük az elvégzett felügyeleti feladatokkal, és a kapcsolódó számlákat az ABAK vagy az ÁÉKBV alapkezelő társaság létesítő okirat szerinti székhelyére kell elküldeni.

A 7. cikk előírja, hogy az illetékes hatóságoknak a díjakat és illetékeket, illetőleg a megfelelő számítási módszertanokat tartalmazó központi adatbázisokat kell közzétenniük és fenntartaniuk weboldalukon. Az információkat legalább egy, a nemzetközi pénzügyek területén szokásos nyelven hozzáférhetővé kell tenni. A rendszer része, hogy az illetékes hatóságoknak értesítést kell küldeniük a releváns információkról. Az illetékes hatóságok és az ESMA közötti információáramlás egyszerűsítése érdekében az ESMA-nak végrehajtás-technikai standardtervezetek kell kidolgoznia az értesítésre szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások meghatározásához.

A 8. cikk előírja az ESMA számára, hogy weboldalán tegyen közzé és tartson fenn olyan interaktív központi adatbázist, amely tartalmazza az illetékes hatóságok által felszámított díjakat és illetékeket, vagy adott esetben az alkalmazott kiszámítási módszertant.

A 9. cikk előírja, hogy a 8. cikk által bevezetett interaktív központi adatbázis részeként interaktív eszközt kell biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók a díjakra és illetékekre vonatkozó online számításokat végezzenek el.

A 10. cikk előírja az ESMA számára, hogy weboldalán az ABAK-okra, az ÁÉKBV alapkezelő társaságokra, az ABA-kra és az ÁÉKBV-kra vonatkozó központi adatbázist tegyen közzé és tartson fenn. Ez az adatbázis az ESMA által a 2009/65/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének és a 2011/61/EU irányelv 7. cikke (5) bekezdésének megfelelően kapott információkra, valamint az illetékes hatóságok által az említett irányelvekkel összhangban kapott, és az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének megfelelően az ESMA-nak továbbított bejelentésekre és bejelentő levelekre épül.

A 11. cikk előírja az illetékes hatóságok számára, hogy a 10. cikkben említett bejelentéseket és bejelentő leveleket továbbítsák az ESMA-nak. A befektetési alapok/ABAK-ok, vagy az ÁÉKBV alapkezelő társaságok és az illetékes hatóságok, valamint az illetékes hatóságok és az ESMA közötti információáramlás egyszerűsítése céljából ez a cikk tartalmazza továbbá a szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardokra vonatkozó felhatalmazást.

A 12. és a 13. cikk kiegészíti a 345/2013/EU és a 346/2013/EU rendeletet a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás fogalmával. Ez a módosítás lehetővé teszi az említett rendeletekkel összhangban nyilvántartásba vett alapkezelők számára, hogy a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás keretében megkeressék a befektetőket és teszteljék a jövőbeli befektetési lehetőségekkel kapcsolatos befektetési hajlandóságukat vagy stratégiájukat. Ez a módosítás egyenlő versenyfeltételeket biztosítana a 2011/61/EU irányelv 6. cikke szerint engedélyezett alapkezelők számára, amelyek kihasználják az [hivatkozás a 2009/65/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv kollektív befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazása tekintetében történő módosításáról szóló irányelvre] által bevezetett fogalom előnyeit.

A 14. cikk előírja, hogy e rendelet hatálybalépésének időpontját követően 60 hónappal a Bizottság elvégzi e rendelet értékelését.

2018/0045 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a kollektív befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU és a 346/2013/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 23 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 24 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott alternatív befektetési alapok (ABA-k), valamint a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 25 szerinti, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-k) határokon átnyúló forgalmazását érintő eltérő szabályozási és felügyeleti megközelítések az ABA-k és az ÁÉKBV-k határokon átnyúló forgalmazása és az azokhoz való határokon átnyúló hozzáférés tekintetében széttagoltságot és korlátozásokat eredményeznek, ami megakadályozhatja, hogy azokat más tagállamokban forgalmazzák.

(2)A befektetési alapokra vonatkozó szabályozási keret erősítése és a magasabb szintű befektetővédelem érdekében az ABA-kba és az ÁÉKBV-kba befektetőknek szánt forgalmazási közleményeknek forgalmazási közleményként azonosíthatónak kell lenniük, és az ABA vagy az ÁÉKBV befektetési jegyei vagy részvényei megvásárlásával összefüggő kockázatokat és előnyöket egyformán kiemelt módon kell bemutatniuk. Emellett a forgalmazási közleményekbe foglalt valamennyi információt tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető módon kell közzétenni. A befektetővédelem fenntartása, valamint az ABA-k és az ÁÉKBV-k számára egyforma versenyfeltételek biztosítása érdekében a forgalmazási közleményekkel kapcsolatos előírások egyformán alkalmazandók az ABA-kra és az ÁÉKBV-kra vonatkozó forgalmazási közleményekre.

(3)Azoknak az illetékes hatóságoknak, amelyek úgy döntenek, hogy a forgalmazási közleményekre vonatkozóan szisztematikus értesítési kötelezettséget írnak elő, ellenőrizniük kell, hogy az említett közlemények megfelelnek-e ennek a rendeletnek és más hatályos előírásoknak, nevezetesen, hogy a forgalmazási közlemények forgalmazási közleményként azonosíthatók-e, továbbá, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyeinek vagy részvényeinek vásárlásával összefüggő kockázatokat és előnyöket egyformán kiemelt módon ismertetik-e, és hogy a forgalmazási közleményekben szereplő valamennyi információt tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető módon mutatják-e be.

(4)Az átláthatóság és a befektetők védelmének fokozása érdekében javítani kell a nemzeti jogszabályokban, rendeletekben és közigazgatási rendelkezésekben rögzített, az ABA-k és az ÁÉKBV-k részvényeire vagy befektetési jegyeire vonatkozó forgalmazási előírásokkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférést annak előírásával, hogy az illetékes hatóságoknak és az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (ESMA) weboldalukon központi adatbázisokat kell fenntartaniuk legalább a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelvek valamelyikén.

(5)Az egyenlő bánásmód biztosítása, valamint az alternatívbefektetésialap-kezelők és az ÁÉKBV alapkezelő társaságok arra vonatkozó döntéshozatalának megkönnyítése érdekében, hogy részt vegyenek-e befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazásában, fontos, hogy az illetékes hatóságok által a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelv szerinti engedélyért, nyilvántartásba vételért és felügyeletért felszámított díjak és illetékek arányosak legyenek a végrehajtott felügyeleti feladatokkal és azokat nyilvánosságra hozzák, továbbá hogy ezeket a díjakat és illetékeket weboldalukon közzétegyék. Ugyanezen okból az ESMA weboldalának interaktív eszközt kell tartalmaznia, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok által alkalmazott díjak és illetékek kiszámítását.

(6)Mivel az ESMA-nak az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 26 összhangban a hatáskörébe tartozó területen nyomon kell követnie és értékelnie kell a piaci fejleményeket, helyénvaló és szükséges az ESMA ismereteinek bővítése azáltal, hogy az ESMA jelenleg létező adatbázisaiba bekerül az összes alternatívbefektetésialap-kezelő és ÁÉKBV alapkezelő társaság, valamint minden olyan ABA és ÁÉKBV, amelyet ezek az alapkezelő társaságok kezelnek és forgalmaznak, valamint valamennyi olyan tagállam, amelyben az említett befektetési alapokat forgalmazzák. E célból az illetékes hatóságoknak továbbítaniuk kell az ESMA-nak a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvnek megfelelően kapott bejelentéseket, bejelentő leveleket és írásbeli értesítéseket.

(7)Az egyrészről a 345/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 27 3. cikkének b) pontjában meghatározott minősített kockázatitőke-alapok és a 346/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 28 3. cikkének b) pontjában meghatározott minősített szociális vállalkozási alapok, másrészről pedig egyéb ABA-k közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében az említett rendeletekbe a 2011/61/EU irányelvben a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatásra vonatkozóan meghatározott szabályokkal azonos szabályokat kell belefoglalni a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás tekintetében. Ezeknek a szabályoknak lehetővé kell tenniük az említett rendeletekkel összhangban nyilvántartásba vett alapkezelők számára, hogy felmérjék a befektetők minősített kockázatitőke-alapok és minősített szociális vállalkozási alapok révén felmerülő befektetési lehetőségekkel összefüggő befektetési hajlandóságát vagy stratégiáját.

(8)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az ESMA által kidolgozott szabályozástechnikai standardtervezeteket fogadjon el az illetékes hatóságok által felszámított díjakra vagy illetékekre vonatkozó információk, vagy adott esetben az említett díjak vagy illetékek kiszámításával kapcsolatos releváns módszertan részletes meghatározása tekintetében. A Bizottságot fel kell hatalmazni továbbá arra, hogy az ESMA által kidolgozott szabályozástechnikai standardtervezeteket fogadjon el a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvben a határokon átnyúló tevékenységekre vonatkozóan előírt bejelentésekben, bejelentő levelekben és írásbeli értesítésekben megadott információk részletes meghatározására vonatkozóan. A Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(9)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az ESMA által kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el az illetékes hatóságok által a területükön alkalmazandó forgalmazási követelményekre irányadó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekre, valamint azok összefoglalóira, az általuk felszámított díjakra és illetékekre, valamint adott esetben a releváns számítási módszerekre vonatkozó bejelentések egységes formanyomtatványainak, mintadokumentumainak és eljárásainak meghatározása céljából. Ezen túlmenően az illetékes hatóságok közötti, valamint az illetékes hatóságok és az ESMA közötti információtovábbítás javítása érdekében a végrehajtás-technikai standardoknak a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelv által előírt, határokon átnyúló tevékenységekre vonatkozó bejelentéseket, bejelentő leveleket és írásbeli értesítéseket is magukban kell foglalniuk. A Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(10)Össze kell hangolni azokat a Bizottságnak adott felhatalmazásokat, amelyek az ESMA által kidolgozott, e rendeletnek és a 2009/65/EK, illetve a 2011/61/EU irányelvnek megfelelően a határokon átnyúló tevékenységekre vonatkozó bejelentésről, bejelentő levélről és írásbeli értesítésről szóló szabályozástechnikai standardtervezetek és végrehajtás-technikai standardtervezetek elfogadására vonatkoznak. A [2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvnek a kollektív befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazása tekintetében történő módosításáról szóló] irányelvnek ezért rendelkeznie kell e felhatalmazásoknak a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvből való törléséről.

(11)A személyes adatok e rendelet keretében történő feldolgozását, például a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által történő megosztását vagy továbbítását az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 29 összhangban kell végezni, az információnak az ESMA által történő megosztását vagy továbbítását pedig a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 30 összhangban kell végezni.

(12)Öt évvel e rendelet hatálybalépése után a Bizottságnak el kell végeznie e rendelet alkalmazásának értékelését. Az értékelésnek figyelembe kell vennie a piac alakulását, és meg kell vizsgálnia, hogy a bevezetett intézkedések javították-e a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazását.

(13)A jogbiztonság érdekében a forgalmazási közleményekre és a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések tekintetében össze kell hangolni [a 2009/65/EK, valamint a 2011/61/EU irányelvnek a kollektív befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazása tekintetében történő módosításáról szóló irányelvet] átültető törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alkalmazásának kezdőnapját e rendelet alkalmazásának kezdőnapjával.

(14)Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a piac hatékonyságának erősítését és ezzel együtt a tőkepiaci unió létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban hatásaik miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) „ABA”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerinti ABA;

b) „ABAK”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerinti ABAK;

c) „illetékes hatóság”: a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározottak szerinti illetékes hatóság vagy a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének f) pontjában vagy a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározottak szerinti illetékes hatóság;

d) „székhely szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben az ABAK vagy az ÁÉKBV alapkezelő társaság létesítő okirat szerinti székhelye található;

e) „ÁÉKBV”: a 2009/65/EK irányelv 5. cikkével összhangban engedélyezett ÁÉKBV;

f) „ÁÉKBV alapkezelő társaság”: a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerinti alapkezelő társaság.

2. cikk

A forgalmazási közleményekre vonatkozó követelmények

(1)Az ABAK-ok vagy az ÁÉKBV alapkezelő társaságok biztosítják, hogy a befektetőknek szánt valamennyi forgalmazási közleményről felismerhető legyen, hogy forgalmazási közleményről van szó, amely az ABA vagy ABAK befektetési jegyeinek vagy részvényeinek kockázatait és nyereségeit egyformán kiemelt módon mutatja be, továbbá biztosítják, hogy a forgalmazási közleményben közölt információk megfeleljenek a valóságnak, egyértelműek és nem félrevezetőek.

(2)Az ÁÉKBV alapkezelő társaságok biztosítják, hogy az ÁÉKBV-ről konkrét információkat tartalmazó forgalmazási közlemény ne legyen ellentmondásban a 2009/65/EK irányelv 68. cikkében említett tájékoztatóban vagy az említett irányelv 78. cikkében említett kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumban közölt információkkal, illetve ne csökkentse azok jelentőségét. Az ÁÉKBV alapkezelő társaságok biztosítják, hogy az összes forgalmazási közleményben jelezzék, hogy létezik tájékoztató, és rendelkezésre állnak a kiemelt befektetői információk. A forgalmazási közleményben meg kell határozni, hogy a befektetők és a potenciális befektetők hol és hogyan, illetve milyen nyelven juthatnak hozzá a tájékoztatóhoz és a kiemelt befektetői információkhoz.

(3)Az ABAK-ok biztosítják, hogy az ABA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek vásárlására való felhívásból álló, az ABA-ra vonatkozóan konkrét információt tartalmazó forgalmazási közlemény ne tartalmazzon olyan kijelentést, amely ellentmond a befektetők részére a 2011/61/EU irányelv 23. cikkével összhangban közzéteendő információknak, vagy csökkenti azok jelentőségét.

(4)E cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó azon ABA-kra, amelyek az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 31 összhangban vagy a nemzeti joggal összhangban tájékoztatót tesznek közzé, vagy a 2009/65/EK irányelv 78. cikkében említett kiemelt befektetői információk formájára és tartalmára vonatkozó szabályokat alkalmaznak.

(5)[Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot: 24 hónappal a hatálybalépést követő dátum]-jéig/-ig az ESMA iránymutatást bocsát ki a forgalmazási közleményekre vonatkozó, az első bekezdésben említett követelmények alkalmazásáról a forgalmazási közlemények online vonatkozásainak figyelembevételével, és ezt követően rendszeres időközönként naprakésszé teszi ezt az iránymutatást.

3. cikk

A forgalmazási követelményekre vonatkozó nemzeti előírások közzététele

(1)Az illetékes hatóságok weboldalaik központi adatbázisában legalább a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelvek valamelyikén közzéteszik és naprakészen tartják az ABA-kra és az ÁÉKBV-kre vonatkozó forgalmazási követelményekre irányadó valamennyi nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést, valamint azok összefoglalóit.

(2)Az illetékes hatóságok értesítik az ESMA-t az (1) bekezdésben említett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, valamint azok összefoglalóiról, továbbá az illetékes hatóság azon weboldalaira mutató hiperhivatkozásokról, amelyeken az érintett információt közzétették.

Az illetékes hatóságok haladéktalanul értesítik az ESMA-t az e bekezdés első albekezdése szerinti információkban bekövetkező változásokról.

(3)Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az e cikk szerinti értesítések egységes formanyomtatványainak, mintadokumentumainak és eljárásainak meghatározása céljából.

Az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket az ESMA [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 18 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(4)Az ESMA [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 48 hónappal a hatálybalépést követő dátum]-jéig/-ig jelentést készít, amelyben megvizsgálja az (1) bekezdésben említett forgalmazási követelményeket, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Az említett jelentést az ESMA kétévente frissíti.

4. cikk

Az ESMA központi adatbázisa a forgalmazási követelményekre vonatkozó nemzeti rendelkezésekről

Az ESMA [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot 30 hónappal a hatálybalépést követő dátum]-jéig/-ig weboldalán a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, valamint azok összefoglalóit, továbbá az illetékes hatóságok weboldalaira mutató hiperhivatkozásokat tartalmazó központi adatbázist tesz közzé és tart naprakészen.

5. cikk

A forgalmazási közlemények ellenőrzése

(1)Kizárólag az e rendeletnek és a forgalmazási követelményekre vonatkozó nemzeti rendelkezéseknek való megfelelés ellenőrzése céljából az illetékes hatóságok előírhatják, hogy szisztematikusan értesítsék őket az ÁÉKBV alapkezelő társaságok által a befektetőkkel folytatott ügyleteik kapcsán közvetlenül vagy közvetve alkalmazni kívánt forgalmazási közleményekről.

Az első albekezdésben említett szisztematikus értesítés nem minősül az ÁÉKBV befektetési jegyeinek forgalmazására vonatkozó előzetes feltételnek.

Amennyiben az illetékes hatóságok előírják a forgalmazási közleményekre vonatkozó, első albekezdés szerinti értesítési kötelezettséget, az illetékes hatóságok az értesítés kézhezvételét követő naptól számított 10 munkanapon belül tájékoztatják az ÁÉKBV alapkezelő társaságot a forgalmazási közleményének módosítására irányuló esetleges felszólításról.

(2)A forgalmazási közleményekre vonatkozó szisztematikus értesítést előíró illetékes hatóságok meghatározzák, alkalmazzák és weboldalaikon közzéteszik a forgalmazási közleményekre vonatkozó szisztematikus értesítések eljárásait. A belső szabályoknak és eljárásoknak biztosítaniuk kell valamennyi ÁÉKBV átlátható és megkülönböztetéstől mentes kezelését, függetlenül attól, hogy az ÁÉKBV mely tagállamban engedélyezett.

(3)Amennyiben a tagállamok lehetővé teszik az ABAK-ok számára, hogy területükön lakossági befektetők részére ABA-k befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazzák, e cikk (1) és (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell az érintett ABAK-okra.

(4)A forgalmazási közleményekre vonatkozó, (1) bekezdésben említett szisztematikus értesítést előíró illetékes hatóságok minden év március 31-ig jelentést tesznek az ESMA-nak az előző évben hozott, a forgalmazási közleményeket elutasító vagy azok módosítását elrendelő határozatokról.

Az ESMA részére készítendő jelentésnek tartalmaznia kell a következőket:

a)a meghozott határozatok száma, egyértelműen megkülönböztetve a leggyakoribb jogsértéseket, a tárgy megjelölésével együtt;

b)az egyes határozatok eredményei;

c)egy-egy konkrét példa az a) pontban említett jogsértések mindegyikére.

Az ESMA minden év június 30-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben elemzi a forgalmazási közleményekre irányadó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések hatását.

6. cikk

A díjakra és illetékekre vonatkozó közös elvek

(1)Az illetékes hatóságok által felszámított díjaknak vagy illetékeknek arányosnak kell lenniük a 2011/61/EU irányelv 44., 45. és 46. cikke, valamint a 2009/65/EK irányelv 97. és 98. cikke szerinti engedélyezési vagy nyilvántartásba-vételi, valamint felügyeleti és vizsgálati hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos kiadásokkal.

(2)Az illetékes hatóságok az adott pénzügyi évre vonatkozó számlát küldenek az ABAK vagy az ÁÉKBV alapkezelő társaság székhelyére. A számlán fel kell tüntetni az (1) bekezdésben említett díjakat vagy illetékeket, a fizetési módot és a fizetés esedékességének időpontját.

7. cikk

A díjakra és illetékekre vonatkozó nemzeti előírások közzététele

(1)[Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 6 hónappal a hatálybalépést követő dátum]-jéig/-ig az illetékes hatóságok weboldalukon a 6. cikk (1) bekezdésében említett díjak és illetékek jegyzékét, vagy adott esetben a szóban forgó díjak és illeték kiszámításának módszertanát tartalmazó központi adatbázist tesznek közzé legalább a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelvek valamelyikén, és fenntartják azt.

(2)Az illetékes hatóságok értesítik az ESMA-t a 6. cikk (1) bekezdésében említett díjakról és illetékekről, és adott esetben e díjak és illetékek kiszámításának módszertanáról.

Az illetékes hatóságok haladéktalanul értesítik az ESMA-t az első albekezdés szerinti információkban bekövetkező változásokról.

(3)Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az illetékes hatóságok által e cikknek megfelelően az ESMA számára nyújtandó tájékoztatás pontos meghatározásáról.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 18 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(4)Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az e cikk szerinti értesítések egységes formanyomtatványainak, mintadokumentumainak és eljárásainak meghatározása céljából.

Az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket az ESMA [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 18 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

8. cikk

Az ESMA díjakat és illetékeket tartalmazó interaktív adatbázisa

[Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 30 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig az ESMA weboldalán interaktív adatbázist tesz közzé és tart fenn, amely nyilvánosan hozzáférhető legalább a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelvek valamelyikén, és amely tartalmazza a 6. cikk (1) bekezdésében említett díjak és illetékek felsorolását, vagy adott esetben e díjak és illetékek kiszámításának módszertanát.

Az interaktív adatbázis tartalmazza a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok weboldalára mutató hiperhivatkozásokat.

9. cikk

Az ESMA díjakra és illetékekre vonatkozó interaktív eszköze

[Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 30 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig az ESMA weboldalán legalább a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelvek valamelyikén nyilvánosan hozzáférhető, általa kidolgozott interaktív eszközt tesz közzé és tart fenn, amely a 6. cikk (1) bekezdésében említett díjak és illetékek bemutatására szolgál.

Az interaktív eszköz a 8. cikkben említett interaktív adatbázis részét képezi.

10. cikk

Az ESMA ABAK-okra, ÁÉKBV alapkezelő társaságokra, ABA-kra és ÁÉKBV-kra vonatkozó központi adatbázisa

[Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 30 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig az ESMA az összes ABAK, ÁÉKBV alapkezelő társaság, az általuk kezelt és forgalmazott ABA-k és ÁÉKBV-k, valamint az alapok forgalmazásának helye szerinti tagállamok felsorolását tartalmazó központi adatbázist tesz közzé és tart fenn weboldalán, amely nyilvánosan hozzáférhető legalább a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelvek valamelyikén.

11. cikk

Az ESMA számára küldött értesítések szabványosítása

(1)A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai haladéktalanul továbbítják az ESMA számára a 2009/65/EK irányelv 17. cikkének (3) és (8) bekezdésében, 18. cikkének (2) és (4) bekezdésében, 93. cikkének (3) és (8) bekezdésében, valamint 93a. cikkének (3) bekezdésében, továbbá a 2011/61/EU irányelv 31. cikkének (2) és (4) bekezdésében, 32. cikkének (3) és (7) bekezdésében, 32a. cikkének (3) bekezdésében, valamint 33. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett bejelentéseket, bejelentő leveleket, írásbeli értesítéseket vagy bármely információt.

(2)Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a 2009/65/EK irányelv 17. cikkének (1), (2), (3), (8) és (9) bekezdésével, 18. cikkének (1), (2) és (4) bekezdésével, 93. cikkének (1), (2) és (8) bekezdésével és 93a. cikkének (2) bekezdésével, valamint a 2011/61/EU irányelv 32a. cikkének (2) bekezdésével, és 33. cikkének (2), (3) és (6) bekezdésével összhangban bejelentendő információk pontos meghatározása céljából.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 18 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(3)Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a 2009/65/EK irányelv 17. cikkének (1), (2), (3), (8) és (9) bekezdésében, 18. cikkének (1), (2) és (4) bekezdésében, 93. cikkének (1), (2) és (8) bekezdésében és 93a. cikkének (2) bekezdésében, valamint a 2011/61/EU irányelv 31. cikkének (2) és (4) bekezdésében, 32. cikkének (2) és (7) bekezdésében, 32a. cikkének (2) bekezdésében és 33. cikkének (2), (3) és (6) bekezdésében említett információk továbbítására szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások meghatározása céljából, ideértve az illetékes hatóságok által az információk (1) bekezdés céljából történő továbbításához használt eljárás meghatározását is.

Az ESMA az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 18 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

12. cikk

Az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet módosítása

A 345/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.a 3. cikk a következő o) ponttal egészül ki:

„o) »forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás«: az Unióban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező potenciális befektetők számára a minősített kockázatitőke-alapok kezelője által vagy annak nevében befektetési stratégiákra vagy befektetési elképzelésekre vonatkozóan végzett közvetlen vagy közvetett információszolgáltatás egy még nyilvántartásba nem vett minősített kockázatitőke-alap iránti érdeklődésük felmérése céljából;”

2.a szöveg a következő 4a. cikkel egészül ki:

„4a. cikk

(1) A minősített kockázatitőke-alapok kezelői forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást folytathatnak az Unióban, kivéve, ha a lehetséges befektetők számára nyújtott információk:

a)már létrehozott minősített kockázatitőke-alapokra vonatkoznak;

b)már létrehozott minősített kockázatitőke-alapokra vonatkozó hivatkozásokat tartalmaznak;

c)lehetővé teszik a befektetők számára, hogy kötelezettséget vállaljanak egy adott minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeinek vagy részvényeinek megszerzésére;

d)egy még nyilvántartásba nem vett minősített kockázatitőke-alap kibocsátási tájékoztatójának, alapító dokumentumainak, ajánlati dokumentumoknak, jegyzési formanyomtatványoknak vagy hasonló dokumentumoknak minősülnek, akár tervezetben, akár végleges formában, amelyek lehetővé teszik a befektetők számára a befektetési döntés meghozatalát.

(2) Az illetékes hatóságok nem írhatják elő a minősített kockázatitőke-alapok kezelői számára, hogy jelentsék be a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatásra irányuló szándékukat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást követően nyilvántartásba vett minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeinek vagy részvényeinek, illetve az azokéhoz hasonló jellemzőkkel rendelkező, nyilvántartásba még nem vett minősített kockázatitőke-alapra vonatkozó, forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást végzett minősített kockázatitőke-alapot kezelő társaság által kezelt vagy forgalmazott minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeinek vagy részvényeinek befektetők általi jegyzését a tájékoztatás eredményének kell tekinteni.

(4) A forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás tárgyát képező minősített kockázatitőke-alapok befektetési jegyeit vagy részvényeit jegyzésre felkínáló, minősített kockázatitőke-alapok alapkezelői a 15. cikknek megfelelően tájékoztatják az illetékes hatóságot.”

13. cikk

Az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosítása

A 346/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.a 3. cikk a következő o) ponttal egészül ki:

„o) »forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás«: az Unióban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező potenciális befektetők számára a minősített szociális vállalkozási alapot kezelő társaság által vagy annak nevében befektetési stratégiákra vagy befektetési elképzelésekre vonatkozóan végzett közvetlen vagy közvetett információszolgáltatás egy még nyilvántartásba nem vett minősített szociális vállalkozási alap iránti érdeklődésük felmérése céljából;”

2.a szöveg a következő 4a. cikkel egészül ki:

„4a. cikk

(1) A minősített szociális vállalkozási alapok kezelői forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást folytathatnak az Unióban, kivéve, ha a lehetséges befektetők számára nyújtott információk:

a)már létrehozott minősített szociális vállalkozási alapokra vonatkoznak;

b)már létrehozott minősített szociális vállalkozási alapokra vonatkozó hivatkozásokat tartalmaznak;

c)lehetővé teszik a befektetők számára, hogy kötelezettséget vállaljanak egy adott minősített szociális vállalkozási alap befektetési jegyeinek vagy részvényeinek megszerzésére;

d)egy még nyilvántartásba nem vett minősített szociális vállalkozási alap kibocsátási tájékoztatójának, alapító dokumentumainak, ajánlati dokumentumoknak, jegyzési formanyomtatványoknak vagy hasonló dokumentumoknak minősülnek, akár tervezetben, akár végleges formában, amelyek lehetővé teszik a befektetők számára a befektetési döntés meghozatalát.

(2) Az illetékes hatóságok nem írhatják elő a minősített szociális vállalkozási alapok kezelői számára, hogy jelentsék be a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatásra irányuló szándékukat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást követően nyilvántartásba vett minősített szociális vállalkozási alap befektetési jegyeinek vagy részvényeinek, illetve az azokéhoz hasonló jellemzőkkel rendelkező, nyilvántartásba még nem vett minősített szociális vállalkozási alapra vonatkozó, forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást végzett minősített szociális vállalkozási alapkezelő által kezelt vagy forgalmazott minősített szociális vállalkozási alap befektetési jegyeinek vagy részvényeinek befektetők általi jegyzését a tájékoztatás eredményének kell tekinteni.

(4) A forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás tárgyát képező minősített szociális vállalkozási alapok befektetési jegyeit vagy részvényeit jegyzésre felkínáló, szociális vállalkozási alapot kezelő társaságok a 16. cikknek megfelelően tájékoztatják az illetékes hatóságot.”

14. cikk

Értékelés

[Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 60 hónappal az átültetés határidejét követően]-jéig/-ig a Bizottság egy nyilvános konzultáció, valamint az ESMA-val és az illetékes hatóságokkal folytatott megbeszélések alapján értékeli ezen rendelet alkalmazását.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő huszadik nap]-tól/-től alkalmazandó, kivéve a 2. cikk (1) és (4) bekezdését, a 3. cikk (1) és (2) bekezdését, a 12. és a 13. cikket, amelyek [Kiadóhivatal: kérjük , illessze be a dátumot: 24 hónappal a hatálybalépést követően]-tól/-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a kollektív befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU és a 346/2013/EU rendelet módosításáról

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 32 irányul

☑ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

1. sz. általános célkitűzés: Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak

2. sz. általános célkitűzés: Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.6. Fokozottabb, határokon átnyúló befektetés-áramlás

2.4. Biztonságos és megbízható biztosítási, nyugdíjbiztosítási és ÁÉKBV-termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása a fogyasztók számára nemzeti és nemzetközi szinten

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

12. Pénzügyi szolgáltatások és tőkepiacok

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazását hátráltató szabályozási akadályok mérséklésével várhatóan csökkenni fognak az eszközkezelők határokon átnyúló tevékenységek megkezdésével összefüggő költségei, aminek jóvoltából nagyobb ütemben bővülhet a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazása, és megerősödhet az egységes piac elmélyítése az uniós befektetési alapok szempontjából.

Mindez csökkentené a piac széttagoltságát, fokozná a versenyt, végeredményben pedig hozzájárulna ahhoz, hogy a befektetők számára több választási lehetőség és értékesebb termékek álljanak rendelkezésre az Unióban.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

A Bizottság 2019 végére részletes programmal fog szolgálni a javaslat outputjainak, eredményeinek és hatásainak nyomon követéséhez. A nyomonkövetési program rögzíteni fogja, hogy az adatokat, illetve az egyéb szükséges bizonyítékokat milyen módon és milyen gyakorisággal kell majd gyűjteni. A program a Bizottság, a tagállamok és az ESMA számára egyaránt pontosan meg fogja határozni az adatok és egyéb bizonyítékok gyűjtéséhez és elemzéséhez szükséges jövőbeli intézkedéseket.

A javaslat hatásának nyomon követéséhez és a hatásértékelés előkészítéséhez az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – felsorolt források szolgálhatnak az információgyűjtés alapjául:

a) az illetékes hatóságoknak a nemzeti forgalmazási követelményekkel, valamint a szabályozói díjakkal és illetékekkel kapcsolatos weboldalai,

b) az ESMA nemzeti forgalmazási követelményekre vonatkozó adatbázisa,

c) az ESMA szabályozói díjakra és illetékekre vonatkozó adatbázisa,

d) az ESMA szabályozói díjakhoz és illetékekhez használatos interaktív eszköze,

e) az ESMA értesítés-adatbázisa.

Míg az e) pontban említett forrás az általános szakpolitikai célkitűzések megvalósításának ellenőrzését teszi lehetővé a Bizottság számára, az a)–d) pontban megnevezett források annak elemzésében segíthetnek, hogy a konkrét szakpolitikai célkitűzések milyen mértékben valósultak meg.

Az ezekhez a forrásokhoz tartozó nyomonkövetési és értékelési mutatók az alábbi outputokra terjednének ki:

• weboldalak létrehozása/frissítése az illetékes hatóságok és az ESMA részéről (az a)–c) pontban felsorolt források felhasználása, az információk elérhetőségének ellenőrzése e weboldalak esetében);

• a díjak és illetékek interaktív adatbázisának létrehozása az ESMA által (a d) pontban szereplő forrás felhasználása), az adatbázis elérhetőségének és működésének ellenőrzése.

Az eredményeket és a hatásokat illetően az elemzésnek az e) forrásra kell épülnie. E forrás jóvoltából meghatározható az értesítések száma összesítve és tagállamonkénti bontásban, valamint a teljes és a tagállamonként elért növekedési ütem. Az elemzéshez referenciaértékként figyelembe kell venni az alapok határokon átnyúló forgalmazásának jelenlegi növekedését: a határokon átnyúló alapok száma átlagosan évi 6,8 %-kal nőtt az elmúlt öt évben. A kezdeményezésnek köszönhetően a növekedés üteme – feltéve, hogy minden egyéb tényező változatlan marad – várhatóan tovább fog gyorsulni. Az ESMA évente végezhet az e) forráson alapuló értékelést, melyet egyúttal az Európai Bizottságnak is be kell nyújtania, hogy az felhasználhassa és további elemzéseket végezzen a nyomon követés és értékelés keretében.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Rövid távon az ESMA feladata, hogy kialakítsa és fenntartsa a nemzeti forgalmazási követelmények, a szabályozói díjak és illetékek, valamint az értesítések adatbázisait. A szabályozói díjak és illetékek adatbázisával összefüggésben az ESMA feladata továbbá, hogy bevezessen egy olyan interaktív eszközt, amelynek segítségével az érdekelt felek kiszámíthatják tagállamonként a szabályozói díjakat.

Ezenkívül az ESMA-nak az e kezdeményezés hatálybalépésének napját követő 18 hónapon belül szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardokat is ki kell dolgoznia.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

Uniós szintű fellépésre van szükség, mivel a kezdeményezéssel orvosolni kívánt alapproblémát a belső piacnak a befektetési alapokat érintő működése (közelebbről: az uniós forgalmazási engedélyeknek a befektetési alapok általi használata) jelenti, amely probléma nem egyetlen tagállam területére korlátozódik, és amelyet a tagállamok külön-külön, nemzeti szinten nem tudnak megszüntetni. Ezenfelül a korábbi törekvések, amelyek az ESMA bevonásával igyekeztek e területen a nemzeti (felügyeleti) gyakorlatok egymáshoz közelítését elérni, nem tudták sikeresen kezelni az észlelt problémát. E javaslat ezért az ESMA-t ruházza fel a fentiekben ismertetett feladatokkal, amelyeket az egyes tagállamok önállóan nem tudnak elvégezni.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az ESMA-t már korábban is megbízták hasonló feladatokkal, így például az ÁÉKBV, az alternatív befektetési alapok, az európai kockázatitőke-alap és az európai szociális vállalkozási alap engedélyezett alapkezelőinek meglévő nyilvántartásait is az ESMA kezeli. Az eddigi tapasztalatok összességében kedvezőek.

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A kezdeményezés összhangban áll az ESMA-nak az európai felügyeleti hatóságok felülvizsgálatára irányuló javaslat szerinti kibővített szerepével. A kezdeményezés mindamellett nincs közvetlen hatással az európai felügyeleti hatóságok felülvizsgálatáról szóló bizottsági javaslatra, mivel olyan specifikus technikai kérdéseket érint, amelyekkel a felülvizsgálat nem foglalkozik.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

◻ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–◻ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☑ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 33

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

☑ a 208. és 209. cikkben említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

Tárgytalan

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A már meglévő szabályoknak megfelelően az ESMA rendszeresen tevékenységi jelentést készít (ideértve a felső vezetés felé irányuló belső jelentéstételt, az egyes testületeknek tett jelentéseket és az éves jelentés elkészítését), és a Számvevőszék, valamint a Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrzi az ESMA-t az erőforrások felhasználására vonatkozóan. A most javasolt intézkedésekhez kapcsolódó nyomon követés és jelentéstétel összhangban lesz a már hatályos követelményekkel.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

A javaslatból eredő előirányzatok jogszerű, gazdaságos és hatékony felhasználása tekintetében a javaslat várhatóan nem teremt olyan új kockázatokat, amelyekre ne terjedne ki az ESMA meglévő belső ellenőrzési keretrendszere.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

Az ESMA-rendeletben előírtaknak megfelelő irányítási és kontrollrendszereket már végrehajtották. Az ESMA szorosan együttműködik a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatával annak biztosítása érdekében, hogy a belső kontroll valamennyi területén eleget tegyenek a megfelelő előírásoknak. E rendelkezések az e javaslatban az ESMA számára előírt feladatkörök tekintetében is alkalmazandók lesznek. Az ESMA éves belső ellenőrzési jelentéseket nyújt be a Bizottságnak, a Parlamentnek és a Tanácsnak.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

A csalás, a korrupció és bármely egyéb jogellenes tevékenység elleni fellépés érdekében az ESMA vonatkozásában is megszorítások nélkül alkalmazandók az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai.

Az ESMA jelenleg célzott csalás elleni stratégiával, illetve a stratégián alapuló cselekvési tervvel rendelkezik. A stratégiát és a cselekvési tervet 2014-ben hozták létre. Az ESMA által a csalás elleni küzdelem terén hozott megerősített intézkedések összhangban fognak állni a költségvetési rendeletben szereplő rendelkezésekkel és iránymutatásokkal (a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás részét képező csalás elleni intézkedésekkel), az OLAF csalásmegelőzési politikáival, a Bizottság csalás elleni stratégiájában (COM(2011)376) foglalt, valamint az uniós decentralizált ügynökségekre vonatkozó, 2012. júliusi közös megközelítésben és a kapcsolódó ütemtervben megállapított rendelkezésekkel.

Az ESMA költségvetésének végrehajtására és ellenőrzésére, valamint az alkalmazandó pénzügyi szabályozásra vonatkozó rendelkezéseket az ESMA létrehozásáról szóló rendelet állapítja meg.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

·Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési tétel	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	1a.: Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	diff./nem diff. 34	EFTA-országoktól 35	tagjelölt országoktól 36	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
1a.	12 02 06 ESMA	Diff..	NEM	NEM	NEM	NEM

·Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás típusa

Hozzájárulás

Szám
[Megnevezés…]

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[…]

[XX.YY.YY.YY]

[…]

IGEN/NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 37

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

1a.

Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

ESMA			N. év 38	N+1. év 39	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
1. cím:	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	0 441	0 191				Az európai felügyeleti hatóságok 60/40-es társfinanszírozási szabálya miatt itt a becsült költségeknek csak 40 %-át tüntettük fel.
	Kifizetési előirányzatok	(2)	0 441	0 191
2. cím:	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)
	Kifizetési előirányzatok	(2a)
3. cím:	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(3a)
	Kifizetési előirányzatok	(3b)
Az ESMA-hoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a +3a	0 441	0 191
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3b	0 441	0 191

A többéves pénzügyi keret fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	ÖSSZESEN
A Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága
• Humánerőforrás
• Egyéb igazgatási kiadások
A Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága ÖSSZESEN	Előirányzatok

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

millió EUR (három tizedesjegyig)

N. év 40

N+1. év 41

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

0 441

0 191

Kifizetési előirányzatok

0 441

0 191

3.2.2.Az ESMA előirányzataira gyakorolt becsült hatás

–☑ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

⇩

N. év

N+1. év 42

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus 43

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1.6. és 2.4. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 44

– Szabályozói díjak/illetékek adatbázisa

0 200

0 040

Az európai felügyeleti hatóságok 60/40-es társfinanszírozási szabálya miatt itt a becsült költségeknek csak 40 %-át tüntettük fel.

– Értesítések adatbázisa

0 100

0 020

– Teljesítés

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS ...

– Teljesítés

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZKÖLTSÉG

0 300

0 060

3.2.3.Az ESMA humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

N. év 45

N+1. év 46

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

Tisztviselők (AD besorolási fokozat)	0 141 (2 alkalmazott, a munkaerő-felvételi költségekkel együtt)	0 131 (2 alkalmazott)	Az európai felügyeleti hatóságok 60/40-es társfinanszírozási szabálya miatt itt a becsült költségeknek csak 40 %-át tüntettük fel.
Tisztviselők (AST besorolási fokozat)
Szerződéses alkalmazottak
Ideiglenes alkalmazottak
Kirendelt nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

0 141

(2 alkalmazott, a munkaerő-felvételi költségekkel együtt)

0 131 (2 alkalmazott)

Személyi állományra gyakorolt becsült hatás (további teljes munkaidős egyenérték) – létszámterv

Tisztviselői besorolási csoportok és fokozatok	N. év	N+1. év	N+2. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
AD16
AD15
AD14
AD13
AD12
AD11
AD10
AD9
AD8
AD7
AD6
AD5

AD összesen	0 141 (2 alkalmazott, a munkaerő-felvételi költségekkel együtt)	0 131 (2 alkalmazott)
AST11
AST10
AST9
AST8
AST7
AST6
AST5
AST4
AST3
AST2
AST1
AST összesen
AST/SC 6
AST/SC 5
AST/SC 4
AST/SC 3
AST/SC 2
AST/SC 1
AST/SC összesen
MINDÖSSZESEN	0 141 (2 alkalmazott, a munkaerő-felvételi költségekkel együtt)	0 131 (2 alkalmazott)

A személyi állományra gyakorolt becsült hatás (további alkalmazottak) – külső személyzet

Szerződéses alkalmazottak	N. év	N+1. év	N+2. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
IV. besorolási csoport
III. besorolási csoport
II. besorolási csoport
I. besorolási csoport
Összesen

Kirendelt nemzeti szakértők	N. év	N+1. év	N+2. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
Összesen

3.2.3.2.A felügyeletet ellátó főigazgatóságnál felmerülő, becsült humánerőforrás-szükségletek

–☑ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
·A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)

• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 47
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
XX 01 04 yy 48	– a központban 49
	– a küldöttségeknél
XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban)
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
Külső munkatársak

A teljes munkaidős egyenértékre jutó költség kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–☑ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[…]

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára. 50

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[…]

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

N. év

N+1. év 51

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet

0 662

0 287

Az európai felügyeleti hatóságok társfinanszírozási szabálya miatt itt a becsült költségek 60 %-át tüntettük fel

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

0 662

0 287

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–☑ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 52
		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

[…]

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[…]

MELLÉKLET A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSHOZ

Alkalmazott módszertan és a főbb alapfeltevések

Az ESMA-ra ruházott új feladatokkal kapcsolatos becsült költségeket három költségkategóriába soroltuk: személyzeti költségek, infrastrukturális költségek és működési költségek.

A Bizottság jelenlegi előzetes becslései szerint az ESMA új feladataihoz 2 új alkalmazottra lesz szükség. Ez az ESMA-nál jelenleg alkalmazott és az ESMA jelenlegi költségvetéséből fedezett személyi állományon felül értendő. A költségek 60/40 alapon oszlanak meg a tagállamokkal.

Az állományi létszám növelése az ESMA-ra ruházott új feladatok nyomán válik szükségessé, és a nemzeti forgalmazási követelményekre, a szabályozói díjakra és illetékekre, valamint az értesítésekre vonatkozó adatbázisok létrehozásához és fenntartásához kapcsolódik. A szóban forgó új feladatokat a rendeletjavaslat állapítja meg, részletesebb meghatározásuk pedig az indokolásban olvasható.

A kiegészítő források kiszámítása során alkalmazott általános feltevések

A kiegészítő források kiszámításakor a következő feltevésekkel éltünk.

A létrehozandó új álláshelyeket a feltevések szerint állandó vagy ideiglenes, 143 000 EUR-s éves átlagos munkabérköltségű alkalmazottak töltik be.

Mivel az ESMA Párizsban található, ahol Brüsszelhez képest magasabbak a megélhetési költségek, a béreket 1,148 értékű korrekciós együtthatóval igazítottuk ki.

A munkaerő-felvétel kapcsán felmerülő költségek (utazási, szállás-, orvosi vizsgálatok költségei, beilleszkedési és egyéb támogatások, költözési költségek stb.) becsült összege 12 700 EUR/alkalmazott.

Általános észrevételként megjegyzendő, hogy az ESMA költségei jelenleg 60/40 arányban oszlanak meg a tagállamok és a Bizottság között.

A létszámbővítés mértékének kiszámítása

A létszámbővítés mértékének kiszámításához az új feladatokat az ESMA-hoz rendelt új tevékenységek két fő területéhez osztottuk el: a szabályozói díjak és illetékek adatbázisához, valamint az értesítések adatbázisához. A szóban forgó területekhez a következő becsült munkamennyiségeket vettük figyelembe. A szabályozói díjak adatbázisa esetében a becslések szerint egy projektmenedzser és egy fő támogató személyzet, míg az értesítések adatbázisa területhez egy projektmenedzser és két fő informatikai támogató személyzet szükséges.

Az 1. táblázat az ESMA létszámának becslések szerinti teljes bővítését mutatja be területenként.

1. táblázat: Területenkénti éves teljes munkaidős egyenérték összesen

Területenkénti teljes munkaidős egyenérték összesen
Szabályozói díjak/illetékek adatbázisa	1
Értesítések adatbázisa	1
Összesen	2

A külső infrastruktúrával kapcsolatos kiadások kiszámítása

Az informatikai kiadások esetében a feltevések szerint összesen 750 000 EUR szükséges az adatbázisok létrehozásához és 150 000 EUR a folyamatosan jelentkező költségek fedezéséhez.

2. táblázat: A külső infrastruktúrával kapcsolatos éves kiadások területenként összesen

Területenkénti infrastrukturális kiadások összesen	Első év (egyszeri költségek)	Következő évek (folyamatosan jelentkező költségek)
Szabályozói díjak/illetékek adatbázisa	500 000 EUR	100 000 EUR
Értesítések adatbázisa	250 000 EUR	50 000 EUR
Összesen	750 000 EUR	150 000 EUR

Kiadások teljes összege

Az ESMA új feladataival összefüggésben a fenti feltevések mellett jelentkező kiadások becsült teljes összegeit a 3. táblázat mutatja be.

3. táblázat: Kapcsolódó kiadások összesen

Költségtípus	Számítás	Első év	Következő évek
Személyzeti kiadások	143 000 EUR x 1, 148/alkalmazott/év	328 328 EUR (2 alkalmazott)	328 328 EUR (2 alkalmazott)
Munkaerő-felvétellel kapcsolatos kiadások	12 700 EUR rögzített/a személyzet új tagja	25 400 EUR (2 alkalmazott)	0
Infrastruktúra/informatika	Lásd a 2. táblázatot	750 000 EUR	150 000 EUR
Összesen*		1 103 728 EUR	478 328 EUR

*Teljes összegek: az ESMA-költségvetés tagállamok és Bizottság közötti 60/40-es allokációjának figyelembevétele nélkül.

A 2021 és N közötti időszakra megadott kiadások pusztán szemléltetésül szolgálnak. A 2020 utáni európai uniós költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatás a következő többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslatok részét fogja képezni.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(3)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A Bizottság 2018. évi munkaprogramja – Ütemterv egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa megvalósítására, COM(2017)650 final.

(4) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére, COM(2015) 468 final.

(5) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv félidős felülvizsgálata, COM(2017) 292 final.

(6) Zöld könyv: A tőkepiaci unió kiépítése, COM(2015) 63 final.

(7) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Véleményezési felhívás – a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozási keretről, COM(2016) 855 final.

(8) https://ec.europa.eu/info/publications/consultation-cross-border-distribution-investment-funds_en .

(9) az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/760 rendelete (2015. április 29.) az európai hosszú távú befektetési alapokról (HL L 123., 2015.5.19., 98. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete (2017. június 14.) a pénzpiaci alapokról (HL L 169., 2017.6.30., 8. o.).

(13) EFAMA, negyedéves statisztikai sajtóközlemény, 2017. II. negyedév.

(14) EFAMA Fact Book 2017 és Investment Company Institute Fact Book 2017.

(15) http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1507119651257&uri=CELEX:52014DC0903

(16) A további kezdeményezések a határokon átnyúló befektetések megkönnyítését célozzák, például iránymutatást nyújtanak a határokon átnyúló uniós befektetések kezelésére vonatkozó meglévő uniós standardokról, valamint a befektetésekkel kapcsolatos viták békés rendezéséről.

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(18) https://ec.europa.eu/info/publications/consultation-cross-border-distribution-investment-funds_en .

(19) https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/initiatives/ares-2017-3132069_en.

(20) A Morningstar befektetési kutatással és befektetésiadat-szolgáltatással foglalkozó szervezet.

(21) A Szabályozói Ellenőrzési Testület véleménye (SEC(2018)129 final).

(22) Hatásvizsgálati jelentés és vezetői összefoglaló (SWD(2018)54 final és SWD(2018)55 final).

(23) HL C , , . o..

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

(32) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(33) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx .

(34) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(35) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(36) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(37) A további részleteket lásd a mellékletben.

(38) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(39) A 2021 és N közötti időszakra megadott kiadások pusztán szemléltetésül szolgálnak. A 2020 utáni európai uniós költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatás a következő többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslatok részét fogja képezni.

(40) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(41) A 2021 és N közötti időszakra megadott kiadások pusztán szemléltetésül szolgálnak. A 2020 utáni európai uniós költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatás a következő többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslatok részét fogja képezni.

(42) A 2021 és N közötti időszakra megadott kiadások pusztán szemléltetésül szolgálnak. A 2020 utáni európai uniós költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatás a következő többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslatok részét fogja képezni.

(43) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(44) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

(45) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(46) A 2021 és N közötti időszakra megadott kiadások pusztán szemléltetésül szolgálnak. A 2020 utáni európai uniós költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatás a következő többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslatok részét fogja képezni.

(47) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő. .

(48) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(49) Főként a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) vonatkozásában.

(50) Lásd a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 11. és 17. cikkét.

(51) A 2021 és N közötti időszakra megadott kiadások pusztán szemléltetésül szolgálnak. A 2020 utáni európai uniós költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatás a következő többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslatok részét fogja képezni.

(52) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.