Brüsszel, 2018.1.11.

COM(2018) 8 final

2018/0003(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozásáról

{SWD(2018) 5 final}
{SWD(2018) 6 final}


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

A „nagy teljesítményű számítástechnika” kifejezés azokra a technológiákra és nagy teljesítményű szuperszámítógépek használatára utal (ezek a szuperszámítógépek több százezer vagy több millió, egyetlen rendszerben összekapcsolt vagy egymás közvetlen közelében elhelyezett, párhuzamosan működő számítógépegységből állnak), amelyek olyan hatalmas mennyiségű számítást képesek nagyon gyorsan elvégezni, amilyenre az általános célú számítógépek nem képesek. A nagy teljesítményű számítástechnikai módszerek magukban foglalják a modellezést és a szimulációt, a fejlett adatelemzést és -megjelenítést, amelyeket a tudományos, műszaki, ipari, üzleti és állami szektorbeli alkalmazások széles körében használják a nagy számítás- és adatigényű feladatok ellátására. A HPC a digitális kor legfontosabb előrelépései és innovációi közé tartozik, amikor a versenyt a gyorsabb számítógép nyeri. Kulcsfontosságú technológia a tudomány, az ipar és a társadalom egésze számára:

a HPC alapvető eszköze az olyan jelentős tudományos és társadalmi kihívások kezelésének, mint például a betegségek korai felismerése és kezelése, a például a személyre szabott és precíziós orvoslásra épülő új terápiák, az emberi agy működésének megfejtése, az éghajlatváltozás előrejelzése, a világűr megfigyelése, a nagy léptékű természeti katasztrófák megelőzése és kezelése, valamint az új anyagok fejlesztésének felgyorsítása.

A HPC alkalmazása a tervezési és gyártási ciklusok jelentős csökkentése, a költségek minimálisra csökkentése, az erőforrás-hatékonyság növelése, valamint a döntési folyamatok lerövidítése és optimalizálása révén egyre inkább kritikus hatást gyakorol az iparágakra és a vállalkozásokra.

A HPC a nemzetbiztonság és a honvédelem szempontjából is alapvető fontosságú, például a komplex titkosítási technológiák kifejlesztése, a számítógépes támadások nyomon követése és a rájuk való reagálás, a hatékony kriminalisztika és a nukleáris szimulációk területén.

Európa tudományos képességei, ipari versenyképessége és szuverenitása szempontjából kritikus fontosságú a világszínvonalú HPC- és adatinfrastruktúrához való hozzáférés, másképp Európa nem lesz képes időben megoldani az egyre több és összetettebb problémát. Bár az Unió 2012-ben nagyobb lépéseket tett annak érdekében, hogy a HPC-rendszerek és -szolgáltatások biztosítása és használata terén vezető szerepre tegyen szert 1 , mindez ez eddig nem bizonyult elégségesnek. Ennek eredményeképpen:

a)az Unió nem rendelkezik a világ legjobb szuperszámítógépeivel, és a birtokában lévők is külföldi HPC ellátási láncoktól függenek, aminek következtében egyre nagyobb a kockázata annak, hogy az innovációhoz és a versenyképességhez szükséges stratégiai vagy technológiai know-how nem fog rendelkezésére állni;

b)az Unióban rendelkezésre álló szuperszámítógépek nem elégítik ki a keresletet. A szakadék áthidalása érdekében az európai kutatók és az ipar az Unión kívül található élvonalbeli számítógépekhez igyekeznek hozzáférni adataik feldolgozásához. Ez problémákat okozhat, különösen a személyes és érzékeny adatok (pl. kereskedelmi adatok és üzleti titkok) védelme és az adatok tulajdonjoga tekintetében, különösen az olyan érzékeny alkalmazások esetében, mint az egészségügy;

c)a tagállamok és az Unió HPC-beruházásai még most is nagyrészt összehangolatlanok, és a HPC technológiai fejlesztések ipari alkalmazása csekély. Az Egyesült Államokban, Kínában és Japánban működő versenytársaihoz képest az Unió és tagállamai egyértelműen alulteljesítenek a HPC-beruházások terén, ami évente 500–750 millió EUR-s finanszírozási rést jelent;

d)az Unió nem integrálja technológiafejlesztési beruházásait az általa beszerzett, európai technológián alapuló HPC-rendszerekbe, azaz nincs tényleges kapcsolat a technológiai kínálat és a felhasználókkal való közös tervezés, valamint a rendszerek közös beszerzése között; továbbá

e)vezető HPC-piac létrehozása nélkül nem lesz versenyképes európai HPC-beszállítóipar sem, egy olyan piacon, amelynek értéke az előrejelzések szerint a következő 10 évben eléri a mintegy 1 billió EUR-t.

E kérdések kezelése érdekében (a Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek keretében 2017. március 23-án tartott) római digitális napon hét tagállam – Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország – aláírta az EuroHPC-nyilatkozatot 2 . A későbbiekben Belgium, Szlovénia, Bulgária, Svájc, Görögország és Horvátország is csatlakozott a nyilatkozathoz. A 13 ország megállapodott abban, hogy együttműködnek egymással és a Bizottság annak érdekében, hogy 2022/2023-ig beszerezzenek és üzembe állítsanak egy páneurópai integrált exaszintű szuperszámítógépes infrastruktúrát (EuroHPC). Az EuroHPC-nyilatkozat aláírására más tagállamokat és társult országokat is felkértek.

Az Unió által kitűzött cél 2022-ig vagy 2023-ig elérni az exaszintű teljesítményt, vagyis az olyan számítástechnikai rendszerek teljesítményszintét, amelyek másodpercenként tíz a tizennyolcadikon művelet végrehajtására képesek. A számítási teljesítmény exaszinten túlra való növelése exa utáni szintű technológiák és nagy valószínűséggel kvantumszámítógépek használatát is magában foglalná. A kvantumszámítógépek olyan számítástechnikai eszközök, amelyek a hagyományos tranzisztorok helyett kvantumfizikai jelenségekre építenek. Az exaszintű teljesítmény elérésének közbenső lépéseként 2019-ig el kell érni az exa előtti teljesítményszintet, amely az exaszint 20–50 %-ának felel meg.

Az EuroHPC nyilatkozatot aláíró országok elismerték, hogy maguknak és az Uniónak sürgősen közös beruházásokat kell tenniük a következők érdekében: olyan élvonalbeli HPC-infrastruktúra beszerzése és az európai tudományos és ipari felhasználók részére történő rendelkezésre bocsátása, amely képes eleget tenni az utóbbiak nagy igényű alkalmazásai által támasztott követelményeknek; valamint világszínvonalú saját exaszintű 3 HPC-infrastruktúra kialakítása 2022/2023-ig Európában.

E célkitűzések eléréséhez olyan új jogi és pénzügyi eszközre lesz szükség, amely lehetővé teszi két (egyenként néhány száz petaflop3 teljesítményű) világszínvonalú exa előtti szintű számítógép (2019/2020-ban történő) beszerzését és a köz- és magánszektorbeli felhasználók számára azzal a céllal történő elérhetővé tételét, hogy olyan élvonalbeli tudományos és ipari alkalmazásokat fejlesszenek ki, amelyek elősegítik egy széles körű exa előtti szintű ökoszisztéma kialakulását Európában. Az eszköznek támogatnia kell a versenyképes európai exaszintű számítógépek közös tervezéséhez szükséges K+F-et és technológiafejlesztést is, beleértve az európai alacsony teljesítményű mikroprocesszor-technológia első generációját, amely technológia kulcsfontosságú az exaszintű kapacitások 2022/2023-ig történő eléréséhez Európában. Az exaszintű rendszerek beszerzése azonban nem képezi a jelenlegi javaslat részét.

2017 nyarán és őszén a Bizottság hatásvizsgálatot végzett annak érdekében, hogy meghatározza az említett célok elérésének legjobb eszközét, amely egyúttal a legjobb gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokkal kecsegtet, és szavatolja az Unió érdekeinek védelmét. Megállapítást nyert, hogy a közös vállalkozás jelenti a legjobb megoldást. A közös vállalkozás közös jogi, szerződéses és szervezeti keretet biztosít a részt vevő tagjai által vállalt közös kötelezettségek strukturálásához. Ezenkívül tagjai számára szilárd irányítási struktúrát és költségvetési biztonságot is biztosít. Alkalmas közbeszerzés lebonyolítására, és a technológiák (különösen európai technológiák) előmozdításán keresztül lehetővé teszi világszínvonalú HPC-rendszerek üzemeltetését. Tulajdonosa lehet a tagjai által közösen finanszírozott exa előtti szintű szuperszámítógépeknek, és ezáltal elősegítheti az azokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférést. Végezetül pedig a technológiák fejlesztésére és azoknak az európai exaszintű szuperszámítógépes rendszerekbe való későbbi integrálására irányuló K+F+I-programokat indíthat, ezáltal teljessé téve a K+F-től az exaszintű HPC-rendszerek átadásáig és üzemeltetéséig tartó láncot, és hozzájárulva a versenyképes európai technológiai beszállítóipar fejlődéséhez.

Az EuroHPC közös vállalkozás pénzügyi forrásai a jelenlegi többéves pénzügyi kereten belül, a „Horizont 2020” keretprogram és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz utolsó két évére vonatkozó munkaprogramok keretében a HPC-tevékenységekre már lekötött költségvetésből származnak. Az EuroHPC közös vállalkozás céljai elérése érdekében nem számít a következő többéves pénzügyi keretből származó további finanszírozásra. Amennyiben a pénzeszközök a következő többéves pénzügyi keretben rendelkezésre állnak, az EuroHPC közös vállalkozásról szóló rendeletet módosítani kell egy olyan új feladatkör meghatározása érdekében, amely kiterjed az exaszintű infrastruktúra beszerzésére és üzemeltetésére, az exa utáni szintű HPC-technológia fejlesztésére, valamint az exa utáni szintű infrastruktúra beszerzésére és üzemeltetésére, beleértve annak a kvantumszámítógépes technológiákkal való későbbi integrációját is. A módosított, kibővített feladatkört a minőségi jogalkotás követelményeivel összhangban álló arányos hatásvizsgálat támasztaná alá.

Hogyan működik majd az EuroHPC közös vállalkozás?

A közös vállalkozás tevékenysége két fő pillér köré szerveződik:

(1)a HPC- és adatinfrastruktúrák beszerzése és üzemeltetése: világszínvonalú szuperszámítógépes és adatinfrastruktúrák beszerzése, üzembe állítása, hálózatba kapcsolása és üzemeltetése; hozzáférés biztosítása ezen infrastruktúrákhoz a köz- és magánszektorbeli felhasználók széles köre számára, ezen hozzáférés kezelése,. valamint

(2)HPC kutatási és innovációs program: az európai HPC-technológiára és know-how-fejlesztésre vonatkozó K+I-menetrend támogatása; alkalmazás- és készségfejlesztés, valamint a HPC széles körű használata.

A közös vállalkozás tagjai a következők lesznek:

közszektorbeli tagok: az Unió (amelyet a Bizottság képvisel), valamint a tagállamok és a részt venni kívánó, Horizont 2020-hoz társult országok 4 (részt vevő államok). Jelenleg a részt vevő államok az a 13 ország, amely aláírta az EuroHPC-nyilatkozatot, azaz Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Belgium, Szlovénia, Bulgária, Görögország, Horvátország és Svájc, de más tagállamok és társult országok is csatlakozhatnak a jövőben; valamint

magánszektorbeli tagok: a HPC-ben és a nagy adathalmazokban érdekelt szereplők képviselői, beleértve a tudományos élet és az ipar képviselőit is. A köz- és magánszféra közötti szerződéses partnerségekben a magánszervezeteket képviselő ETP4HPC 5 és BDVA 6 egyesület levélben fejezte kis az EuroHPC-kezdeményezés végrehajtásának támogatására irányuló szándékát, valamint a közös vállalkozás tevékenységeihez való hozzájárulás iránti érdeklődésüket.

A közös vállalkozás irányítása a következőkből épül majd fel:

(a közös vállalkozás közszektorbeli tagjainak képviselőiből álló) irányító testület, amely a stratégiai szakpolitikai döntéshozatalért, valamint a közös vállalkozás beszerzési és K+I-tevékenységeihez kapcsolódó finanszírozási határozatokért felel. A tagok szavazati joga és a szavazásra vonatkozó eljárások elvben pénzügyi hozzájárulásaikkal lesznek arányosak; valamint

(a közös vállalkozás magánszektorbeli tagjainak képviselőiből álló) ipari és tudományos tanácsadó testület. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében – különös tekintettel az exa előtti szintű szuperszámítógépeknek a nagy teljesítményű technológiák szolgáltatói számára történő beszerzésével kapcsolatos összeférhetetlenségre – ez a testület csak tanácsadói szerepet tölt be, és két tanácsadó csoportot foglal magában:

·a tudományos és ipari felhasználók és technológiai beszállítók képviselőiből álló kutatási és innovációs tanácsadó csoportot, amelynek feladata a technológiára és az alkalmazásokra vonatkozó olyan közép- és hosszú távú K+I-menetrend kidolgozása, amely kiterjed a közös vállalkozás K+I programja keretében támogatott kutatási, innovációs, valamint alkalmazás- és készségfejlesztési tevékenységekre; és

·az irányító testület által kiválasztott tapasztalt tudományos és felhasználói ágazati szakértőkből álló infrastrukturális tanácsadó csoportot, amely független tanácsadást biztosít az irányító testület számára a közös vállalkozás tulajdonát képező szuperszámítógépek beszerzésével és üzemeltetésével kapcsolatban.

Az EuroHPC közös vállalkozás 2019-ben kezdi meg működését. 2019 és 2020 között a HPC-technológia és az alkalmazásfejlesztési tevékenységek finanszírozására irányuló nyílt K+I pályázati felhívásokat fog közzétenni. A közös vállalkozás ezenkívül be fog szerezni két darab néhány száz petaflop teljesítményű világszínvonalú exa előtti szintű számítógépet is, és társfinanszírozást fog nyújtani legalább két további, néhány tíz petaflop teljesítményű számítógép beszerzéséhez.

Az elsősorban az Unió által finanszírozott HPC-számítógépek beszerzése és tulajdonjoga a közös vállalkozást illeti. Az elsősorban saját maguk által finanszírozott gépek beszerzését a részt vevő államok végzik, és azok tulajdonjoga is őket illeti meg.

A közös vállalkozás két lépésben fogja beszerezni exa előtti szintű szuperszámítógépeit:

először a közös vállalkozásban részt vevő egyik tagállamban olyan fogadó szervezetet választ, amely biztosítja a szuperszámítógép fogadásához és üzemeltetéséhez szükséges létesítményeket (jellemzően egy szuperszámítógépes központ). A fogadó szervezet kiválasztásának kritériumait az irányító testület állapítja meg. A közös vállalkozás és a fogadó szervezet fogadási megállapodást ír alá, amely meghatározza a szervezetnek a HPC-számítógépek üzembe helyezésével és üzemeltetésével kapcsolatos felelősségeit. Az exa előtti szintű szuperszámítógépek tagállamokban kapnak otthont, mivel az átfogó cél egy integrált nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma kialakításának támogatása az Unióban 7 .

második lépésként a közös vállalkozás elindítja a kiválasztott fogadó szervezetben üzembe helyezendő és üzemeltetendő szuperszámítógép beszerzésére irányuló eljárást.

A jelenlegi többéves pénzügyi keret alapján az uniós pénzügyi hozzájárulás 486 millió EUR lenne, amelyet hasonló összegek egészítenének ki az EuroHPC közös vállalkozás részt vevő államai és magánszektorbeli tagjai részéről.

A közös vállalkozás ezek a forrásokat elsősorban a két pillér (lásd fent) szerinti tevékenységeinek végrehajtására fogja felhasználni. A második pillér (a HPC kutatási és innovációs program) kifejezett célja a programkoordináció azon hatékonysági problémáival foglalkozni, amelyekkel a Bizottság jelenleg amiatt szembesül, hogy a HPC-stratégiát különálló munkaprogramokon (Horizont 2020 és Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) keresztül kell végrehajtania. Az irányító testület felel:

·a különböző felhívások tartalmának és időzítésének a HPC stratégiai menetrenddel való összehangolásáért;

·a felhívások témái közötti koherencia biztosításért; valamint

·a célok elérését szolgáló megfelelő finanszírozási eszközök létrehozásáért, különös tekintettel az innovációs közbeszerzésre, amelynek végig kell kísérnie az európai HPC-technológiafejlesztéstől az európai számítógépek beszerzésig tartó utat.

A közös vállalkozás a Horizont 2020 szabályainak alkalmazásával rendelkezéseket tud majd bevezetni az Unió gazdasági és stratégiai érdekeinek védelemére, azaz az Unióban előállított szellemi tulajdon védelemére, valamint annak biztosítására, hogy az uniós finanszírozású K+I-eredmények elsőként az Unióban kerüljenek felhasználásra.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A „Nagyteljesítményű számítástechnika: Európa helye a globális versenyben” című 2012-es közlemény1 kiemelte, hogy stratégiai jellege miatt a HPC az EU innovációs kapacitása szempontjából kulcsfontosságú eszköz. 

A Bizottság 2016. április 19-én, az európai ipar digitalizálására irányuló stratégiája részeként elfogadta az Európai számításifelhő-kezdeményezést. 8 Ennek keretében a Bizottság és a tagállamok világszínvonalú HPC-, adat- és hálózati infrastruktúrára épülő élvonalbeli európai nagy teljesítményű számítástechnikai és nagy adathalmazokat kezelő ökoszisztémát alakítanak ki. Ez az infrastruktúra hozzásegítené az EU-t ahhoz, hogy 2022/2023-ra – az európai technológián alapuló exaszintű szuperszámítógépeknek köszönhetően – a világ egyik legerősebb szuperszámítógépes hatalmává váljon.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2017. május 10-én a Bizottság elfogadta a digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékelését 9 , amelyben bejelentette, hogy 2017 végéig egy olyan jogi eszközre kíván javaslatot tenni, amely keretet biztosít egy integrált páneurópai exaszintű szuperszámítógépes és adatinfrastruktúra beszerzéséhez.

A szakpolitikai beavatkozás ezenkívül „az európai ipar digitalizálására” irányuló szakpolitikai intézkedéscsomagra (lásd fent) is épít.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Az EuroHPC közös vállalkozásra irányuló kezdeményezés jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikke és 188. cikkének első bekezdése.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A HPC jelentőségének a tudományban, valamint az állami és a magánszektorban az elmúlt években tapasztalt fokozódása a globális versenyképesség fenntartásához szükséges beruházások szintjének exponenciális növekedésével párosult. Ez ahhoz a széles körben elfogadott felismeréséhez vezetett, hogy a területnek egy közös infrastruktúra kialakítása és a meglévő képességek közös használata révén történő „európaiasítása” mindenki számára előnyös lenne. Ez igaz azon tagállamokra is, amelyeknek adott esetben megerőltető lenne saját önálló HPC-infrastruktúrát létrehozni, ugyanakkor nagymértékben hozzájárulhatnának a hálózatba kapcsolt és összekötött EU-szintű HPC-kapacitások kiépítéséhez, illetve élvezhetnék azok előnyeit.

Egy fenntartható világszínvonalú HPC-infrastruktúra és -ökoszisztéma megvalósításához szükséges források mértéke meghaladja azt a nagyságrendet, amelyet az egyes tagállamok meg tudnának engedni maguknak. Egyetlen tagállam sem rendelkezik az ahhoz szükséges pénzügyi eszközökkel, hogy exaszintű számítástechnikai kapacitásokra tegyen szert, és hogy saját maga a területen jelenleg világelső Egyesült Államokhoz, Kínához vagy Japánhoz képest versenyképes időkereteken belül kifejlessze, beszerezze és üzemeltesse a szükséges exaszintű HPC-ökoszisztémát. Ha az Unió HPC- és adatinfrastruktúrái versenyben akarnak maradni a globális versenytársakéval szemben, az Unióban rendelkezésre álló tudást és erőforrásokat össze kell vonni annak érdekében, hogy az értéklánc valamennyi szegmensére kiterjedő élvonalbeli HPC-ökoszisztéma jöjjön létre, és az uniós szintű beruházásokat és az azok eredményeképpen előálló szolgáltatásokat össze kell hangolni.

Egyes területeken már létezik együttműködés a tagállamok, az ipar és a tudományos élet szereplői között. Ilyen például a PRACE 10 egyesület, a HPC-vel foglalkozó ETP4HPC szerződéses köz-magán társulás, a Big Data szerződéses köz-magán társulás és a GÉANT 11 . Az EuroHPC ezekre épül, mivel az EuroHPC aláíró országainak legfontosabb beruházói ezekben az egyesületekben már képviseltetik magukat.

A tagállamok EuroHPC-vel kapcsolatos politikai támogatásáról a Tanács és az EuroHPC-nyilatkozat aláírói már egyértelműen nyilatkoztak, és az Európai Parlament 12 is kifejezte támogatását.

Arányosság

A javaslat megfelel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt arányosság elvének, mivel az e kezdeményezés valamennyi beavatkozási területe szempontjából megfelelő hatékony együttműködési keretet tartalmaz áll, nem lépi túl a megállapított problémák megoldásához szükséges mértéket, és arányban áll a célkitűzésekkel. Konkrétabban:

·A javasolt kezdeményezés először is közös beszerzési keretet hoz létre egy világszínvonalú integrált exa előtti szintű számítástechnikai és adatinfrastruktúra létrehozása céljából Európában, ami révén megoldható a nemzeti HPC-beruházási tervek elaprózódottsága és az európai technológián alapuló szuperszámítógépek beszerzésének nehézségei. Egyesíti az Unióban, a részt vevő államokban és a magánszektorbeli tagoknál rendelkezésre álló erőforrásokat. Az EuroHPC közös vállalkozás finanszírozása már rendelkezésre áll az uniós költségvetésben (a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz utolsó két éve keretében végzett HPC-tevékenységekre vonatkozó kötelezettségvállalások). A részt vevő államok és a magánszektorbeli tagok részéről csak korlátozott mértékű további finanszírozásra lesz szükség, mivel a javaslat nagymértékben az elkövetkező évekre már meglévő kötelezettségvállalásaikra és beruházási terveikre támaszkodik;

·másodsorban a finanszírozási eszközök már rendelkezésre állnak:ezek a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz. A kedvezményezetteknek és a résztvevőknek a jelenlegi helyzethez képest nem kell további adminisztratív terhekkel számolniuk; és

·harmadsorban a kezdeményezés olyan meglévő kezdeményezésekre épül, mint a PRACE, az ETP4HPC és a BDVA szerződéses köz-magán társulás, valamint a HPC kiválósági központok, amelyek továbbra is meghatározó szerepet fognak játszani a közös vállalkozás célkitűzéseinek megvalósításában. A közös vállalkozás a jövőben rájuk számít az európai HPC-kapacitásokhoz való hozzáférés biztosítása és a felhasználói közösségeknek az alkalmazásaik fejlesztése és szuperszámítógépekre történő adaptációja terén való támogatása terén.

A jogi aktus típusának megválasztása

Az Unió részvételével létrejövő közös vállalkozás létrehozása és működtetése tanácsi rendelet elfogadását teszi szükségessé.

3.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az Európai számításifelhő-kezdeményezésről szóló közlemény közzététele óta, amely felvázolja a HPC-re vonatkozó európai stratégia célkitűzéseit, számos lépés történt annak érdekében, hogy az érdekelt feleket tájékoztassák a stratégia célkitűzéseiről, és felkérjék őket a stratégia kialakításában való részvételre. A Bizottság több műhelytalálkozót szervezett, többek között a római digitális napot (2017. március 23.), de az érdekeltek szervezetei, például az ETP4HPC, a PRACE és az európai nyílt tudományosadat-felhő is szervezett találkozókat.

A Bizottság rendszeres időközönként informális találkozókat tartott azon tagállamok központi csoportjának képviselőivel, amelyek 2017 márciusában aláírták az EuroHPC-nyilatkozatot, hogy megvitassák a HPC-re vonatkozó közös európai kezdeményezés ütemtervét és végrehajtását. Mindezeken kívül a Bizottság két olyan műhelytalálkozót is szervezett (2017. október 5-én és 26-án), amelyekre valamennyi tagállam meghívást kapott; ezeken a találkozókon ismertette a kezdeményezés célkitűzéseit és a javasolt végrehajtási modellt (közös vállalkozás), és felkérte a tagállamokat, hogy osszák meg véleményüket és észrevételeiket.

2017 augusztusában a Bizottság célzott konzultációt tett közzé a HPC-re vonatkozó közös európai kezdeményezésről. A konzultáció a közösségi médiában, egy weboldalon és e-mail útján küldött célzott meghívások formájában került közzétételre. A cél az olyan érdekelt felek véleményének összegyűjtése volt, amelyek a Bizottság meglátása szerint a lehető legjobban képviselik az európai HPC-közösséget, úgymint a HPC-infrastruktúrák tudományos felhasználóinak közösségei (pl. a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumának (ESFRI) 29 nagy méretű kutatási infrastruktúrája, a PRACE tudományos felhasználói, az európai adatinfrastruktúra (EUDAT), valamint az európai számítóhálózati infrastruktúra (EGI)), az ETP4HPC, a BDVA, a szuperszámítógépes alkalmazásokkal foglalkozó kiválósági központok, a szuperszámítógépes központok, a HPC-szolgáltatók, a HPC hozzáférés-szolgáltatók, a HPC K+I-egyesületek, valamint a nemzeti és az uniós finanszírozású HPC-projektek.

Közel 100 válasz érkezett, amelyek közül néhány az érdekelt felek egyesületeinek egységes véleménye volt. A konzultáció eredménye alapján elsöprő támogatást kapott a közös európai kezdeményezés létrehozása. A konzultáció emellett széles körű konszenzust tárt fel a HPC-vel kapcsolatos főbb európai kérdésekkel és a kezelésüket illető prioritásokkal kapcsolatban a tudományos felhasználók, az ipari felhasználók, a szuperszámítógépes központok és a beszállítóipar körében, melyek mind hasonló véleményen voltak.

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság tapasztalattal rendelkezik a közös vállalkozások létrehozása és irányítása terén. Hasznát fogja tudni venni különösen a Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek Közös Vállalkozás (ECSEL) közös vállalkozás 13 végrehajtása kapcsán egy, a HPC-hez kapcsolódó területen, nevezetesen a mikro- és nanoelektronika területén szerzett tapasztalatainak. A két közös vállalkozásnak vannak közös ipari szereplői, és az erősen szakosodott szuperszámítógép-piacok technológiai fejlesztései várhatóan az ECSEL által megcélzott tömegpiacokra is át fognak kerülni.

Hatásvizsgálat

A Bizottság a hatásvizsgálat keretében a következő megoldási lehetőségeket vette fontolóra:

alapforgatókönyv (szakpolitikai beavatkozás nélkül), ideértve az európai HPC-stratégia céljainak elérésére szolgáló jelenlegi eszközök felülvizsgálatát is;

európai kutatási infrastruktúra-konzorcium (ERIC); valamint

közös vállalkozás.

A többi lehetőséget, úgymint az európai gazdasági beruházási csoportosulást (EEIG), a kormányközi szervezeteket és a Galileóhoz hasonló struktúrákat a Bizottság elvetette, mivel nyilvánvaló volt, hogy jogalapjuk nem felel meg a közös európai HPC-kezdeményezés végrehajtásához szükséges alapvető követelményeknek.

A Bizottság megvizsgálta, hogy a három megtartott opció mennyire:

·eredményesen valósítaná meg a közös európai kezdeményezés célkitűzéseit;

·felelne meg a jogi és pénzügyi eszköz funkcionális követelményeinek;

·biztosítaná az Unió érdekeinek védelmét; és

·pozitív hatást gyakorolna a gazdaságra, a versenyképességre, a társadalomra és a környezetre.

A vizsgálatot követően a Bizottság úgy találta, hogy a közös vállalkozással érhető el a legkedvezőbb hatás az összes említett pont tekintetében.

A köz- és magánszféra közötti partnerséggel járó kockázatot az EuroHPC közös vállalkozás a következőképpen enyhítené: 

beszerzés: a közös vállalkozás összes beszerzési művelete (a közös vállalkozásnak kizárólag a közszektorbeli tagjaiból álló) irányító testület kizárólagos felelőssége. Ez garantálja, hogy mind az exa előtti szintű számítógépekre irányuló közös közbeszerzési eljárásban, mind pedig az állami források elköltésének módjáról szóló döntésekben megfelelő beszerzési döntések születhessenek a magánszektorbeli tagok (különösen a HPC-beszállítóipar) beavatkozása nélkül;

a tevékenységek eredményes és kellő időben történő végrehajtása: a közös vállalkozás céljai és feladatai egyértelműen meg lesznek határozva, és végrehajtásuk rendszeres nyomon követés tárgyát fogják képezni pontosan meghatározott eredmények és éves rendszerességgel meghatározott fő teljesítménymutatók alapján. További intézkedések lesznek például a közös vállalkozás tevékenységeinek kétévente történő utólagos értékelése, és szükség esetén korrekciós intézkedések végrehajtása:

·beszerzési program: a közös vállalkozás számos közszektorbeli tagjának a szuperszámítógépes rendszerek beszerzése során szerzett tapasztalataiból fog tudni meríteni. Ezenkívül a program tervezése és ellenőrzése az infrastrukturális tanácsadó csoport segítségével fog történni, melynek tagjait az irányító testület fogja gondosan kiválasztani olyan szakértőkből, akik tapasztalattal rendelkeznek a nemzeti HPC-számítógépek beszerzésében és üzemeltetésének ellenőrzésében.

·K+I-program: ez a program a Horizont 2020 alá tartozó jelenlegi HPC-programhoz hasonló módon kerül kidolgozásra és végrehajtásra. A program a közös vállalkozás tudományos tanácsadó testületében részt vevő magánszektorbeli tagok (köztük a két szerződéses köz-magán társulás: az ETP4HPC és a BDVA képviselői) által készített kutatási és innovációs menetrendeken fog alapulni.

beruházási kockázatok: az uniós költségvetésnek a közös vállalkozáshoz való hozzájárulása már rendelkezésre áll, és a részt vevő államok többsége már tervbe vette a következő évekre vonatkozó HPC-kötelezettségvállalásait vagy beruházási terveit. A hasonló célokat kitűző ECSEL félidős értékelése a magánberuházások tekintetében jelentős multiplikátorhatásról tanúskodott: a közös tevékenységek eredményeként az állami beruházások minden egyes EUR-ja után további 4,26 EUR értékű magánbefektetésekre került sor.

2017. október 25-én a Szabályozói Ellenőrzési Testület fenntartásokat is tartalmazó kedvező véleményt fogalmazott meg a hatásvizsgálattal kapcsolatban. A javaslatban figyelembe vettük a testület ajánlását, így a 4. cikk előírja, hogy a közös vállalkozás a jelenlegi többéves pénzügyi keret programjaiból származó finanszírozással működne, továbbá a 3. cikk meghatározza a célkitűzéseket, a melléklet (alapokmány) 1. cikke pedig a közös vállalkozás által teljesítendő feladatokat. Figyelembe vettük a meglévő közös vállalkozások létrehozásából és irányításából – különösen az ECSEL nemrég lezárult félidős értékeléséből – levont tanulságokat. A két közös vállalkozás szerkezetét és céljait tekintve hasonló, a legfőbb különbséget az EuroHPC nagyszabású beszerzési tevékenységei jelentik, amelyek az ECSEL-ben nincsenek jelen. Ez a különbség magyarázza a szavazati jogoknak a résztvevők hozzájárulásával arányosan történő meghatározását, amint az az EuroHPC-re vonatkozó javaslat (25) preambulumbekezdésében és mellékletének (alapokmány) 6. cikkében látható.

Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

E közös vállalkozás létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat összhangban van a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásaival, és ennek megfelelően csak a szükséges mértékű és arányos módon történő szabályozást javasolja. A lehető legnagyobb mértékben az ECSEL mintáját követi, felhasználva az annak összefüggésében gyűjtött tapasztalatokat, valamint figyelembe véve az ECSEL félidős értékelésének ajánlásait.

Az EuroHPC közös vállalkozás létrehozása hozzájárulna a Bizottság által a „Horizont 2020” program keretében jelenleg végrehajtott HPC-tevékenységek végrehajtásának egyszerűsítéséhez. A Bizottság felhatalmazást fog adni a közös vállalkozásnak arra, hogy az Unió HPC-tevékenységeit két különböző program (a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz), valamint a „Horizont 2020” munkaprogram három része („Jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák” (FET), „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén – IKT” (LEIT-ICT), „Kutatási infrastruktúrák”) keretében hajtsa végre. Ez a megközelítés enyhítené az európai HPC-stratégia céljainak elérése érdekében végzett tevékenységek összehangolásának és koordinálásának nehézségeit, és a négy különböző összetételű programbizottsággal folytatott tárgyalásokat az egyetlen irányító testületen belüli tárgyalásokra redukálná.

A javaslat a tagállamok, a HPC tudományos felhasználói, az ipar (beleértve a kkv-kat is), a szuperszámítógépes központok és végső soron a polgárok javát fogja szolgálni. A közös vállalkozás világszínvonalra fogja emelni Európa HPC-kapacitásait, közvetlen pozitív hatást fog gyakorolni a társadalmi kihívásokra (pl. egészségügy, környezetvédelem, éghajlat stb.), valamint a feldolgozóiparra és a gépiparra, az alapkutatásra, a nemzetbiztonságra és a nemzetvédelemre, végül pedig ösztönzőleg fog hatni az európai digitális technológiai beszállítóiparra.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A jelenlegi többéves pénzügyi kereten belül nem lesznek további költségvetési vonzatok, hiszen az EuroHPC pénzügyi forrásai a „Horizont 2020” keretprogram és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz utolsó két évének munkaprogramjai keretében a nagy teljesítményű számítástechnikával kapcsolatos tevékenységekre már lekötött költségvetésből származnának. A két programból összesen 486 millió EUR állna rendelkezésre.

Ezt az összeget a részt vevő államoktól származó ugyanekkora összeg egészítené ki a nemzeti HPC-infrastruktúrájuk korszerűsítésére irányuló programjaik részeként.

A magánszervezeteknek az ETP4HPC és a BDVA szerződéses köz-magán társulásra vonatkozó jelenlegi kötelezettségvállalásuk részeként szintén hasonló összeggel kell hozzájárulniuk a Horizont 2020 hátralévő időtartamára.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Amint a két exa előtti szintű szuperszámítógép üzembe állt, félidős értékelés fogja meghatározza, hogy a közös vállalkozás mennyire eredményes az európai HPC-stratégia céljainak elérését szolgáló jogi és pénzügyi eszközként. Értékelés tárgyát fogja képezni különösen az, hogy a részt vevő államok és a magánszektorbeli tagok mennyiben vettek részt a közös vállalkozás cselekvéseiben és járultak hozzá azokhoz. 

A közös vállalkozás éves tevékenységi jelentést tesz közzé, amelyben beszámol a megtett intézkedésekről, a kapcsolódó költségekről, valamint a közös vállalkozás által beszerzett és birtokolt HPC- és adatinfrastruktúrák beszerzéséről és üzemeltetéséről. Az általános célkitűzések megvalósulása a Horizont 2020-ból finanszírozott közös vállalkozásokra vonatkozó általános fő teljesítménymutatók és az EuroHPC-re vonatkozó egyedi fő teljesítménymutatók alapján kerül értékelésre.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az 1. cikk létrehozza az EuroHPC közös vállalkozást, és meghatározza annak időtartamát és székhelyét.

A 2. cikk tartalmazza a következő fogalmak meghatározását: „petaszint”, „exa előtti szint”, „exaszint”, „szuperszámítógép”, „fogadó szervezet”, „fogadási megállapodás”, „hozzáférési idő”, „átvételi vizsgálat”, „részt vevő államok”, „magánszektorbeli tagok”, „kapcsolt jogalany”, „alkotó jogalanyok” és „felhasználó”.

A 3. cikk az EuroHPC közös vállalkozás általános és konkrét céljait és tevékenységeit határozza meg.

A 4. cikk meghatározza az Unió pénzügyi hozzájárulását az EuroHPC közös vállalkozás igazgatási és működési költségeihez, amely hozzájárulás Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz programból származik.

Az 5. cikk meghatározza a részt vevő államok és a magánszektorbeli tagok igazgatási és működési költségekhez teendő pénzügyi hozzájárulását.

A 6. cikk a fogadó szervezetekről rendelkezik, melyekre a közös vállalkozás az exa előtti szintű szuperszámítógépek üzemeltetését bízza, továbbá meghatározza az azok kiválasztására vonatkozó folyamatot.

A 7. cikk rendelkezik a fogadási megállapodás tartalmáról, amely meghatározza a fogadó szervezet feladatait és felelősségi körét.

A 8. cikk úgy rendelkezik, hogy az általa beszerzett exa előtti szintű szuperszámítógépek tulajdonosa a közös vállalkozás legyen azok gazdasági élettartamának a végéig, amikor is tulajdonjogukat átruházzák a fogadó szervezetre.

A 9. cikk a szuperszámítógépek felhasználóira vonatkozó hozzáférési feltételeket rögzíti.

A 10. cikk meghatározza, hogy az Európai Bizottság és az EuroHPC részt vevő államai milyen ellenszolgáltatásban részesülnek az exa előtti szintű szuperszámítógépek beszerzéséhez nyújtott pénzügyi hozzájárulásuk fejében: a hozzájáruló felek a teljes hozzáférési időkeretből pénzügyi hozzájárulásuk arányában kapnak egy-egy részt.

A 11. cikk meghatározza a közös vállalkozás pénzügyi szabályait, amelyek összhangban állnak a költségvetési rendelettel.

A 12. cikk meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján a közös vállalkozás kereskedelmi szolgáltatásokat nyújt.

2018/0003 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 187. cikkére és 188. cikkének első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

mivel:

(1)A köz- és magánszféra közötti, közös technológiai kezdeményezések formájában megvalósuló partnerségekről elsőként az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 14 rendelkezett.

(2)Az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15 létrehozza a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramot (2014–2020) (a továbbiakban: Horizont 2020). Célja, hogy a Horizont 2020 és a magánszféra pénzügyi forrásainak köz-magán társulások keretében történő egyesítésével szélesebb körű hatást érjen el a kutatás és az innováció tekintetében olyan kulcsfontosságú területeken, ahol a kutatás és az innováció hozzájárulhat az Unió tágabb versenyképességi céljainak eléréséhez, ösztönözheti a magánberuházásokat és segíthet a társadalmi kihívások kezelésében. Az ilyen partnerségeknek hosszú távú kötelezettségvállaláson kell alapulniuk, valamennyi partner kiegyensúlyozott hozzájárulását is ideértve, továbbá elszámoltathatóaknak kell lenniük az általuk kitűzött célok elérése tekintetében, és igazodniuk kell az Unió kutatásra, fejlesztésre és innovációra irányuló stratégiai céljaihoz. A partnerségek irányításának és működésének nyitottnak, átláthatónak, eredményesnek és hatékonynak kell lennie, és a partnerségek tevékenységi területén működő szereplők széles köre számára lehetőséget kell biztosítania a részvételre.

(3)Az 1291/2013/EU rendelet 16 és a 2013/743/EU tanácsi határozat 17 értelmében az említett határozatban rögzített feltételeknek megfelelően támogatást lehet nyújtani a Horizont 2020 keretében létrehozott közös vállalkozások részére.

(4)Az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 18 létrehozta az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF). A CEF célja lehetővé tenni a közlekedési, a távközlési és az energetikai ágazatban a közös érdekű projekteknek a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos szakpolitika keretében történő előkészítését és végrehajtását. A CEF-nek főként azon közös érdekű projektek végrehajtásához kell támogatást nyújtania a közlekedési, a távközlési és az energetikai ágazatban, amelyek célja új infrastruktúrák és szolgáltatások kifejlesztése és kiépítése, illetve a meglévő infrastruktúrák és szolgáltatások korszerűsítése. A CEF-nek hozzá kell járulnia azon projektek támogatásához is, amelyek uniós hozzáadott értékkel és jelentős társadalmi előnyökkel rendelkeznek, de nem részesülnek megfelelő piaci finanszírozásban.

(5)A 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19 létrehozta a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokat, és meghatározta a távközlési ágazatra vonatkozó ágazatspecifikus feltételeket.

(6)A nagy teljesítményű számítástechnika, különösen a 283/2014/EU rendeletben meghatározott, „hozzáférés a közigazgatásban felhasznált információkhoz azok további hasznosítása céljából – nyilvános közadatok” digitális szolgáltatási infrastruktúra közös érdekű projektnek minősül. Az 1316/2013/EU rendelet 6. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság a CEF végrehajtásának egy részét a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervekre ruházhatja.

(7)A Bizottság „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, az Európai Parlament és a Tanács támogatását élvező közleménye 21 (az Európa 2020 stratégia) hangsúlyozza, hogy az Unióban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében a tudásba és az innovációba való beruházás számára kedvező feltételeket kell kialakítani.

(8)Az „Európai számításifelhő-kezdeményezés – versenyképes adatközpontú és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában” című, 2016. április 19-i bizottsági közlemény 22 világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai kapacitásokra épülő európai adatinfrastruktúra létrehozására szólít fel, valamint egy olyan teljes körű európai nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma kialakítását szorgalmazza, amely képes új európai technológiák kifejlesztésére és exaszintű szuperszámítógépek megépítésére. A terület jelentősége és az Unióban az érdekelt felek előtt álló kihívások sürgős fellépést kívánnak, hogy előteremthetők legyenek azok az erőforrások és kapacitások, amelyek teljessé teszik a kutatástól és fejlesztéstől kezdve az exaszintű nagy teljesítményű számítástechnikai rendszerek megvalósításáig és üzemeltetéséig tartó láncot. Ezért uniós szinten olyan mechanizmust kell létrehozni, amelynek keretében összegyűjthető és összpontosítható a tagállamok, az Unió és a magánszektor által egy világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra létrehozásához, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikára irányuló kutatáshoz és innovációhoz nyújtott támogatás. Ennek az infrastruktúrának hozzáférést kell biztosítania a közszférabeli, ipari és tudományos felhasználók számára, ezen belül pedig az európai nyílt tudományosadat-felhő részét képező tudományos közösségek számára is.

(9)„A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékelése – Összekapcsolt digitális egységes piac mindenki számára” című, 2017. május 10-i bizottsági közlemény 23 szerint a nagy teljesítményű számítástechnika döntő fontosságú az ipar és az adatgazdaság digitalizálása szempontjából. Jelentős beruházásokra van szükség olyan szuperszámítógépek kifejlesztéséhez, beszerzéséhez és üzemeltetéséhez, amelyek a világ három legjobbja közül valók; és egyetlen európai ország sem rendelkezik egyedül a teljes körű európai nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma kialakításához szükséges erőforrásokkal. A tagállamoknak, az Uniónak és a magánszektornak a nagy teljesítményű számítástechnika iránti növekvő kereslet kielégítése és egy erős nagy teljesítményű számítástechnikai ágazat Unióban való megteremtése érdekében össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket és meg kell osztaniuk erőforrásaikat. A közlemény olyan jogi eszköz létrehozását javasolja, amely biztosítja egy exaszintű integrált szuperszámítógépes és adatinfrastruktúra beszerzésének kereteit.

(10)Ahhoz, hogy az Uniónak rendelkezésére álljon a kutatás élvonalban tartásához szükséges számítástechnikai teljesítmény, össze kell hangolni a nagy teljesítményű számítástechnikába irányuló tagállami beruházásokat és fokozni kell a nagy teljesítményű számítástechnikai technológia ipari elterjedését. Az Uniónak a technológiai kínálat és a felhasználókkal való közös tervezés, valamint a világszínvonalú rendszerek közös beszerzése között működő kapcsolatot teremtve gondoskodnia kell arról, hogy a technológiai fejlesztések beépüljenek az Európában beszerzett nagy teljesítményű számítástechnikai rendszerekbe.

(11)Erre a közös vállalkozás a legjobb eszköz, amely képes az európai nagy teljesítményű számítástechnikai stratégia Európai számításifelhő-kezdeményezésben 24 meghatározott céljainak megvalósítására és a jelenleg tapasztalható korlátok leküzdésére, ugyanakkor az Unió érdekeinek védelme mellett a lehető legkedvezőbb gazdasági, társadalmi és környezeti hatással jár. Alkalmas arra, hogy az Unióban, a tagállamokban és a magánszektorban rendelkezésre álló erőforrásokat egyesítse. Beszerzési keretet biztosít, és a technológiák – különösen európai technológiák – előmozdításán keresztül lehetővé teszi világszínvonalú HPC-rendszerek üzemeltetését. Keretében lehetőség nyílik technológiák kifejlesztésére és azoknak az európai exaszintű szuperszámítógépes rendszerekbe történő későbbi integrációjára irányuló kutatási és innovációs programok indítására, továbbá hozzájárulhat az európai technológiai beszállítóipar versenyképességének javításához.

(12)A közös vállalkozásnak 2019-ben létre kellene jönnie, és még ugyanabban az évben meg kellene kezdenie a működését azoknak a céloknak a teljesítése érdekében, miszerint az Uniónak 2020-ig exa előtti szintű infrastruktúrával kell rendelkeznie, 2022/2023-ig pedig ki kell fejleszteni az exaszintű kapacitás eléréséhez szükséges technológiákat. Mivel a technológia következő generációjának fejlesztési ciklusa jellemzően 4–5 évet vesz igénybe, a globális piacon való versenyképesség megőrzése érdekében haladéktalanul el kell indítani az e cél eléréséhez szükséges intézkedéseket.

(13)A közös vállalkozás formájában megvalósuló köz-magán társulásnak ötvöznie kell a területre jellemző, folyamatosan gyorsuló innováció komplexitásának kezelése szempontjából alapvető fontossággal bíró pénzügyi és technikai eszközöket. Ezért a közös vállalkozás tagjai az Unió, a tagállamok és a társult országok (a továbbiakban: a részt vevő országok), amelyek megállapodnak egy közös európai nagy teljesítményű számítástechnikai kezdeményezésről, az őket alkotó jogalanyokat képviselő egyesületek (a továbbiakban: magánszektorbeli tagok), valamint egyéb szervezetek, amelyek kifejezetten és aktívan hozzájárulnak a kutatási és innovációs eredmények eléréséhez, és amelyek Európában birtokolják a nagy teljesítményű számítástechnikai know-how-t. A közös vállalkozás nyitva áll az új tagok előtt, amennyiben pénzügyi hozzájárulást tesznek – beleértve az igazgatási költségekhez való hozzájárulást –, és elfogadják a közös vállalkozás alapokmányát.

(14)Az Uniónak, a részt vevő államoknak és a közös vállalkozás magánszektorbeli tagjainak pénzügyileg hozzá kell járulniuk a közös vállalkozás igazgatási költségeihez. Mivel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében az igazgatási költségekhez való uniós hozzájárulást csak a 2023-ig esedékes működési költségek fedezése céljából lehet előreütemezni, a részt vevő államoknak és a közös vállalkozás magánszektorbeli tagjainak 2024-től teljes mértékben fedezniük kell a közös vállalkozás igazgatási költségeit.

(15)Annak érdekében, hogy az Unió visszanyerje vezető szerepét a nagy teljesítményű számítástechnikai technológiák terén, valamint az Unió teljes körű nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztémájának kialakítása céljából az ETP4HPC magánegyesület ipari és kutatási szereplői 2014-ben szerződéses köz-magán partnerséget hoztak létre az Unióval. E partnerségnek az a feladata, hogy a nagy teljesítményű számítástechnika területén világszínvonalú európai technológiai értékláncot építsen ki, mely világszinten versenyképes, és előmozdítja a nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma három pillére (technológiafejlesztés, alkalmazások és számítógépes infrastruktúra) közötti szinergiákat. Figyelembe véve szakértelmét, és mivel kapcsolatot teremt a nagy teljesítményű számítástechnika területén érdekelt érintett magánszereplők között, az ETP4HPC magánegyesület számára indokolt lehetővé tenni a közös vállalkozásban való tagságot.

(16)Az adatértéklánc megerősítése, az adatágazatbeli közösségépítés serkentése és a prosperáló uniós adatgazdaság alapjainak lefektetése céljából a Big Data Value Association (BDVA) egyesület ipari és kutatási szereplői 2014-ben szerződéses köz-magán partnerséget hoztak létre az Unióval. Figyelembe véve szakértelmét, és mivel kapcsolatot teremt a nagy adathalmazok területén érdekelt érintett magánszereplők között, a BDVA magánegyesület számára indokolt lehetővé tenni a közös vállalkozásban való tagságot.

(17)Az ETP4HPC és a BDVA magánegyesület írásban kifejezte azon szándékát, hogy hozzájáruljon a közös vállalkozás technológiai stratégiájához, és szakértelmét a közös vállalkozás céljainak megvalósítása érdekében rendelkezésre bocsássa. Helyénvaló tehát, hogy a szóban forgó magánegyesületek az e rendelet mellékletében szereplő alapokmányt jóváhagyó levél útján elfogadják.

(18)A közös vállalkozásnak olyan egyértelműen meghatározott témákkal kell foglalkoznia, amelyek lehetővé teszik a tudományos élet és az európai iparágak számára a nagy teljesítményű számítástechnikában alkalmazott leginnovatívabb technológiák megtervezését, kifejlesztését és alkalmazását, valamint az Unió egészében olyan integrált infrastruktúra létrehozását, amelynek keretében a kutatók, egyéb vezető ipari felhasználók (ezen belül a kkv-k) és a közszférabeli felhasználók számára világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai kapacitást, nagy sebességű internetkapcsolatot, valamint élvonalbeli alkalmazásokat, továbbá adat- és szoftverszolgáltatásokat biztosítanak. A közös vállalkozásnak erőfeszítéseket kell tennie a HPC területét érintő készséghiány csökkentése érdekében. A közös vállalkozásnak elő kell készítenie a terepet az első európai nagy teljesítményű hibrid számítástechnikai infrastruktúra kiépítése számára, amely a hagyományos számítástechnikai architektúrákat kvantum-számítástechnikai eszközökkel ötvözi, például kvantumszámítógépet használ a nagy teljesítményű számítástechnikai eszközök programszálai végrehajtásának gyorsítására. Európai szinten strukturált és összehangolt pénzügyi támogatásra van szükség annak elősegítése érdekében, hogy a kutatócsoportok és az európai iparágak megtarthassák élvonalbeli pozíciójukat a területre jellemző kiélezett nemzetközi versenyben azáltal, hogy világszínvonalú eredményeket érnek el és azokat beépítik versenyképes rendszerekbe, hogy az egész Unióban biztosítva legyen az európai technológia gyors és széles körű ipari hasznosítása, és ezáltal jelentős továbbgyűrűző hatások jöjjenek létre a társadalom javára, valamint hogy a közös európai érdeket szem előtt tartva a stratégiák és a beruházások összehangolásán keresztül megoszthatók legyenek a kockázatok és egyesíthetők legyenek az erőforrások. A Bizottság az érintett tagállam, illetve a tagállamok csoportjának értesítése alapján mérlegelhetné, hogy a közös vállalkozás kezdeményezései közös európai érdeket szolgáló fontos projekteknek minősülnek-e, feltéve, hogy a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszerével összhangban valamennyi vonatkozó feltétel teljesül 25 .

(19)A nagy teljesítményű számítástechnika terén a leginnovatívabb technológiák tervezése, fejlesztése és alkalmazása mint cél elérése érdekében a közös vállalkozásnak különösen vissza nem térítendő támogatás és közbeszerzési szerződések formájában pénzügyi támogatást kell nyújtania, amelyet nyílt versenypályázati felhívások és ajánlati felhívások útján kell odaítélnie. Ezt a pénzügyi támogatást különösen az adott program kidolgozását akadályozó, bizonyítottan fennálló piaci hiányosságok orvoslására kell fordítani, és annak a kedvezményezett magatartásának megváltoztatása révén ösztönző hatást kell kifejtenie.

(20)Céljának elérése érdekében a közös vállalkozásnak keretet kell biztosítania egy világszínvonalú exaszintű integrált szuperszámítógépes és adatinfrastruktúra beszerzéséhez az Unióban annak érdekében, hogy a felhasználóknak a rendelkezésére álljon egy olyan stratégiai számítástechnikai forrás, amely szükséges versenyképességük fenntartásához, valamint a társadalmi, környezeti, gazdasági és biztonsági kihívások leküzdéséhez.

(21)Indokolt, hogy az általa beszerzett exa előtti szintű szuperszámítógépek tulajdonosa a közös vállalkozás legyen. Az exa előtti szintű szuperszámítógépek üzemeltetésével egy fogadó szervezetet, azaz egy, a közös vállalkozásban részt vevő tagállamban működő jogi személyt indokolt megbízni, amely létesítményeket biztosít a szuperszámítógép fogadására és üzemeltetésére. A fogadó szervezetnek a lehetőségekhez mérten biztosítania kell a közös vállalkozás tulajdonát képező exa előtti szintű szuperszámítógépek és a közös vállalkozás által üzemeltetett más, nemzeti vagy regionális számítástechnikai rendszerek fizikai és funkcionális elkülönítését. A fogadó szervezetet a közös vállalkozás irányító testületének kell kiválasztania. A közös vállalkozásnak az exa előtti szintű szuperszámítógépek tulajdonosának kell maradnia mindaddig, amíg azok értékét le nem írták (jellemzően 4–5 éves működés után). Ezt követően azok tulajdonjogát a számítógép leszerelése, ártalmatlanítása vagy bármely egyéb felhasználása céljából át kell ruházni a fogadó szervezetre, a fogadó szervezetnek pedig vissza kell térítenie a közös vállalkozás részére a szuperszámítógép maradványértékét.

(22)Az exa előtti szintű és a petaszintű szuperszámítógépek használatát elsősorban a tudományos élet, az ipar vagy a közszektor felhasználói számára indokolt lehetővé tenni állami kutatási és innovációs célokra. A közös vállalkozás számára lehetővé kell tenni, hogy korlátozott mértékben magáncélú gazdasági tevékenységeket is végezzen. Hozzáférést az Unióban vagy valamely Horizont 2020-hoz társult országban székhellyel rendelkező felhasználók számára indokolt biztosítani. A hozzáférési jogoknak minden felhasználó számára méltányosnak kell lenniük, és azokat átlátható módon kell kiosztani. Az irányító testületnek minden egyes szuperszámítógép esetében meg kell határoznia a hozzáférési időkeret Unióra eső részéhez kapcsolódó hozzáférési jogokat.

(23)A közös vállalkozásnak egy arra alkalmas eszköz (például innovatív megoldások közbeszerzése) révén támogatnia kell a petaszintű számítógépek részt vevő államok általi beszerzését. Indokolt, hogy a petaszintű számítógépek tulajdonosai a szóban forgó eszközök kedvezményezettei legyenek. Az Uniónak az egyes petaszintű szuperszámítógépekhez való hozzáférési idejét a közös vállalkozásnak a kedvezményezettek elszámolható beszerzési költségeihez való pénzügyi hozzájárulásával egyenes arányban kell meghatározni.

(24)Korlátozott mértékben indokolt engedélyezni, hogy a szuperszámítógépeket nem kutatáshoz kapcsolódó alkalmazás céljából gazdasági tevékenységet végző felhasználók is használják. Hozzáférési időt elsősorban az Unióban vagy valamely Horizont 2020-hoz társult országban székhellyel rendelkező felhasználók számára indokolt biztosítani. A hozzáférési jogokat átlátható módon kell kiosztani.

(25)A közös vállalkozás irányítását két szervnek célszerű végeznie: az irányító testületnek és egy ipari és tudományos tanácsadó testületnek. Helyénvaló, hogy az irányító testületet az Unió és a részt vevő államok képviselői alkossák. Célszerű előírni, hogy a testület legyen felelős a közös vállalkozás tevékenységeihez kapcsolódó stratégiai szakpolitikai döntéshozatalért és finanszírozási határozatokért, különösen a közös vállalkozás beszerzési tevékenységei tekintetében. Az ipari és tudományos tanácsadó testületnek felhasználóként és technológiaszolgáltatóként a tudományos élet és az ipar képviselőit is kell magában foglalnia. Független tanácsadást kell nyújtania az irányító testület számára a stratégiai kutatási menetrendre, valamint a közös vállalkozás tulajdonában lévő szuperszámítógépek beszerzésére és üzemeltetésére vonatkozóan.

(26)A szavazati jogoknak elvben a testület tagjainak pénzügyi és természetbeni hozzájárulásaival arányosan kell megoszlaniuk. A részt vevő államoknak csak akkor indokolt szavazati joggal rendelkezniük a közös vállalkozás beszerzéshez kapcsolódó tevékenységeivel kapcsolatban, ha forrásokkal járulnak hozzá a beszerzési tevékenységekhez, illetve csak akkor indokolt szavazati joggal rendelkezniük a közvetett cselekvésekhez kapcsolódó tevékenységekkel kapcsolatban, ha ezekhez forrásokkal járulnak hozzá. A szavazati jogokat a tényleges hozzájárulások alapján évente kell kiszámítani.

(27)Az Unió pénzügyi hozzájárulását a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendeletben és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben 26 meghatározott vonatkozó közvetett irányítási szabályok szerint kell kezelni. A közbeszerzési eljárás közös vállalkozás általi megindítására vonatkozó szabályokat a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatában indokolt meghatározni.

(28)A közös vállalkozásnak az európai nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma előmozdítása érdekében megfelelő módon élnie kell a beszerzési és támogatási eszközökkel, például adott esetben kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzéssel és innovatív megoldások közbeszerzésével.

(29)A közös vállalkozás általános hatásának értékelésekor figyelembe kell venni a magánszektorbeli tagok általi beruházásokat, melyeket a cselekvések végrehajtása során felmerült költségeik mint természetbeni hozzájárulásuk és a közös vállalkozás hozzájárulásai különbségeként kell kiszámítani. Ennek az összes beruházásnak legalább 420 000 000 EUR-nak kell lennie.

(30)A belső piacon működő összes vállalkozás egyenlő versenyfeltételeinek biztosítása érdekében az uniós keretprogramokból nyújtott finanszírozásnak összeegyeztethetőnek kell lennie az állami támogatásra vonatkozó elvekkel, ezáltal biztosítva a közkiadások eredményességét és megelőzve a piactorzulást, például a magánfinanszírozás kiszorítását, a nem hatékony piaci szerkezetek létrehozását és a rossz hatékonysággal működő cégek fennmaradását.

(31)A közös vállalkozás által finanszírozott közvetett cselekvésekben való részvételnek az 1290/2013/EU rendelettel összhangban kell történnie. A közös vállalkozás keretében továbbá gondoskodni kell e szabályoknak a Bizottság által elfogadott vonatkozó intézkedések alapján történő következetes alkalmazásáról.

(32)A tevékenységek Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz programból történő pénzügyi támogatásának a program szabályaival összhangban kell történnie.

(33)Az Unió és a közös vállalkozás további tagjainak pénzügyi érdekeit a kiadási ciklus egészében arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az eltűnt, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését és adott esetben a 966/2012/EU, Euratom rendelet szerinti közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.

(34)A közös vállalkozásnak nyílt és átlátható módon kell működnie, és ennek keretében valamennyi releváns információt kellő időben rendelkezésre kell bocsátania, valamint gondoskodnia kell tevékenységeinek promóciójáról, többek között a nagyközönséget célzó tájékoztató és ismeretterjesztő kampányok révén. A közös vállalkozás szerveinek eljárási szabályzatát a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(35)Létrehozásának megkönnyítése érdekében a közös vállalkozás létrehozásáért és kezdeti működéséért a Bizottság felelős mindaddig, amíg az előbbi nem rendelkezik a saját költségvetésének végrehajtásához szükséges működési kapacitással.

(36)Az egyszerűsítés érdekében az összes felet érintően csökkenteni kell az adminisztratív terheket. El kell kerülni az ellenőrzési átfedéseket, valamint az aránytalan mértékű dokumentációt és jelentéstételt. A Horizont 2020 programból finanszírozott cselekvések esetében az e rendelet alapján uniós forrásokból részesülő kedvezményezettek ellenőrzését az 1291/2013/EU rendelettel összhangban kell végrehajtani. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz programból finanszírozott cselekvések esetében az e rendelet alapján uniós forrásokból részesülő kedvezményezettek ellenőrzését az 1316/2013/EU rendelettel összhangban kell végrehajtani.

(37)A Bizottság belső ellenőrének ugyanolyan hatásköröket kell gyakorolnia a közös vállalkozás felett, mint a Bizottság szervezeti egységei felett.

(38)A Bizottság, a közös vállalkozás, a Számvevőszék és az OLAF számára hozzáférést kell biztosítani a közös vállalkozás által aláírt támogatásokkal, szerződésekkel és megállapodásokkal kapcsolatos ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásához szükséges valamennyi információhoz és helyiséghez.

(39)A Horizont 2020-nak hozzá kell járulnia az Unión belüli kutatási és innovációs szakadék felszámolásához azáltal, hogy elősegíti az európai strukturális és beruházási alapokkal (esb-alapokkal) való szinergiákat. A közös vállalkozásnak ezért törekednie kell az esb-alapokkal való szoros együttműködésre, ami konkrétan elősegítheti helyi, regionális és nemzeti kutatási és innovációs kapacitások megerősítését.

(40)A kellően indokolt esetektől eltekintve a közös vállalkozás keretében meghirdetett valamennyi pályázati felhívásnak és ajánlati felhívásnak figyelembe kell vennie a „Horizont 2020” keretprogram, illetve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz program időtartamát.

(41)A nyitottság és az átláthatóság biztosítása, valamint a részvétel megkönnyítése érdekében a közös vállalkozás keretében fel kell használni a Bizottság által kezelt elektronikus eszközöket is. E célból a közös vállalkozás által a „Horizont 2020” finanszírozási program keretében meghirdetett pályázati felhívásokat a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a Horizont 2020-szal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök útján is közzé kell tenni. Ezen túlmenően a közös vállalkozás keretében megfelelő formában és a Bizottság jelentéstételi kötelezettségéhez igazodó időközönként elérhetővé kell tenni a többek között a pályázatokra, a kérelmezőkre, a támogatásokra és a résztvevőkre vonatkozó releváns adatokat is, hogy azokat integrálni lehessen a Bizottság által kezelt, a Horizont 2020-hoz kapcsolódó elektronikus jelentéstételi és információterjesztési rendszerekbe.

(42)Mivel e rendelet célját, nevezetesen az alkalmazott kutatás és innováció megerősítését, az exa előtti szintű szuperszámítógépek beszerzését és a nagy teljesítményű számítástechnikai és adatinfrastruktúrához való hozzáférés biztosítását – ami Unió-szerte a közös vállalkozás általi végrehajtás révén valósulna meg – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél a felesleges párhuzamosságok elkerülése, a kritikus tömeg fenntartása és a közpénzek optimális felhasználásának biztosítása miatt jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A közös vállalkozás létrehozása

(1)Az „európai nagy teljesítményű számítástechnika” kezdeményezés végrehajtása céljából a 2026. december 31-ig terjedő időszakra létrejön egy, a Szerződés 187. cikke értelmében vett közös vállalkozás (Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás; a továbbiakban: közös vállalkozás).

(2)Az 1291/2013/EU rendelettel létrehozott európai kutatási és innovációs keretprogramok (Horizont 2020) és az 1316/2013/EU rendelettel létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) időtartamának figyelembevétele érdekében az e közös vállalkozás keretében meghirdetett pályázati felhívásokat és ajánlati felhívásokat legkésőbb 2020. december 31-ig közzé kell tenni. Megfelelően indokolt esetekben lehetőség van a pályázati felhívások, illetve az ajánlati felhívások 2021. december 31-ig történő közzétételére.

(3)A közös vállalkozás a 966/2012/EU, Euratom rendelet 209. cikke szerinti, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott szervként jön létre.

(4)A közös vállalkozás jogi személyiséggel rendelkezik. A közös vállalkozás az egyes tagállamokban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Ingó- és ingatlanvagyont szerezhet és idegeníthet el, és félként részt vehet jogi eljárásokban.

(5)A közös vállalkozás székhelye Luxemburg.

(6)A közös vállalkozás alapokmányát (a továbbiakban: alapokmány) a melléklet tartalmazza.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„átvételi vizsgálat”: vizsgálat, melynek célja annak meghatározása, hogy a rendszerleírásban foglalt követelmények teljesülnek-e.

2.„hozzáférési idő”: a felhasználók, illetve a felhasználók csoportja számára programjaik végrehajtása céljából rendelkezésre bocsátott számítógépidő a szuperszámítógépen.

3.„kapcsolt jogalany”: az 1290/2013/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott jogalany.

4.„alkotó jogalanyok”: a közös vállalkozás egyes magánszektorbeli tagjait alkotó jogalanyok, az adott magánszektorbeli tag alapokmányában meghatározottak szerint.

5.„exaszint”: az olyan számítástechnikai rendszerek teljesítményszintje, amelyek másodpercenként tíz a tizennyolcadikon művelet (1 exaflop) végrehajtására képesek.

6.„fogadási megállapodás”: a közös vállalkozás és a fogadó szervezet között létrejött, szolgáltatási szerződés vagy egyéb szerződés formájában megkötött, a közös vállalkozás által beszerzett exa előtti szintű szuperszámítógépek üzemeltetésére irányuló megállapodás.

7.„fogadó szervezet”: a közös vállalkozásban részt vevő valamely tagállamban székhellyel rendelkező jogi személy, amely exa előtti szintű szuperszámítógép fogadására és üzemeltetésére alkalmas létesítménnyel rendelkezik.

8.„részt vevő államok”: a közös vállalkozás tagjai közé tartozó országok.

9.„petaszint”: az olyan számítástechnikai rendszerek teljesítményszintje, amelyek másodpercenként tíz a tizenötödiken művelet (1 petaflop) végrehajtására képesek.

10.„exa előtti szint”: az olyan számítástechnikai rendszerek teljesítményszintje, amelyek másodpercenként több mint 100 petaflop, de kevesebb mint 1 exaflop végrehajtására képesek.

11.„magánszektorbeli tagok”: a közös vállalkozás tagjai közé tartozó magánegyesületek.

12.„szuperszámítógép”: legalább petaszintű számítási teljesítménnyel rendelkező számítástechnikai rendszer.

13.„felhasználó”: az a természetes vagy jogi személy, szervezet vagy nemzetközi szervezet, amely hozzáférési időt kapott a közös vállalkozás valamely szuperszámítógépének használata céljából.

3. cikk

Célkitűzések

(1)A közös vállalkozás általános céljai:

a)számos területen hozzáférés biztosítása az Unió vagy egy Horizont 2020-hoz társult ország kutatói, ipara és közszektora számára a legújabb nagy teljesítményű számítástechnikai és adatinfrastruktúrához, valamint az ahhoz kapcsolódó technológiák és alkalmazások fejlesztésének támogatása;

b)keret biztosítása egy világszínvonalú exa előtti szintű integrált szuperszámítógépes és adatinfrastruktúra beszerzéséhez az Unióban;

c)uniós szintű koordináció és megfelelő pénzügyi források biztosítása a szóban forgó infrastruktúra fejlesztésének és beszerzésének támogatásához, amely elsősorban kutatási és innovációs célokból fog rendelkezésre állni az állami és a magánszektor felhasználói számára;

d)támogatás nyújtása egy olyan integrált nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma unióbeli kialakításához, amely kiterjed a tudományos és ipari értéklánc valamennyi szegmensére, nevezetesen a hardverre, a szoftverre, az alkalmazásokra, a szolgáltatásokra, a műszaki tervezésre, a hálózati kapcsolódásokra, a know-how-ra és a készségekre.

(2)A közös vállalkozás konkrét céljai:

a)hozzájárulás az 1291/2013/EU rendelet és a 2013/743/EU határozat, különösen annak II. része végrehajtásához, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet végrehajtásához;

b)egy összehangolt európai nagy teljesítményű számítástechnikai stratégia keretében a tagállami és uniós stratégiák összehangolása, továbbá a felesleges párhuzamosságok és az erőfeszítések szétaprózódásának elkerülése révén hozzájárulás a közpénzből finanszírozott támogatás eredményességéhez;

c)az uniós források, a nemzeti források és a magánberuházások egyesítése, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikába irányuló beruházásoknak a globális versenytársakéhoz hasonló szintre hozatala;

d)a tudományos kiválóságnak, valamint az ipar és az állami szektor digitalizálásának alapvető összetevőjeként, az Unión belüli gazdasági növekedés és foglalkoztatásnövekedés megteremtését szolgáló innovációs képességek és globális versenyképesség megerősítése érdekében az Uniót behálózó élvonalbeli integrált szuperszámítógépes és adatinfrastruktúra létrehozatala és üzemeltetése;

e)a tudományos és a kutatóközösség, valamint az ipar – ezen belül a kkv-k – és az állami szektor felhasználóinak széles köre, továbbá új és kialakulóban lévő, nagy adat- és számításigényű alkalmazások és szolgáltatások számára hozzáférés biztosítása a nagy teljesítményű számítástechnikán alapuló infrastruktúrákhoz és szolgáltatásokhoz;

f)egyrészről a kutatás és a fejlesztés, másrészről az exaszintű nagy teljesítményű számítástechnikai rendszerek megvalósítása közötti szakadék megszüntetése az Unió digitális technológiai ellátási láncának megerősítésével, valamint annak lehetővé tételével, hogy a közös vállalkozás élvonalbeli szuperszámítógépeket szerezhessen be;

g)a világ élvonalába kerülés érdekében kiválóság elérése a nagy teljesítményű számítástechnikai alkalmazások terén a programkódok és alkalmazások közös tervezésen alapuló megközelítés keretében való fejlesztése és optimalizálása révén, a nagy teljesítményű számítástechnikán alapuló alkalmazások kiválósági központjainak támogatása révén, valamint a nagy adathalmazokat kezelő alkalmazásokra és szolgáltatásokra irányuló, nagy teljesítményű számítástechnikán alapuló nagyszabású kísérleti projekteknek és létesítményeknek a támogatása révén a különféle tudományos és ipari területeken;

h)a regionális, nemzeti és európai nagy teljesítményű szuperszámítógépek és más számítástechnikai rendszerek, adatközpontok, valamint kapcsolódó szoftverek és alkalmazások hálózatba kapcsolása és összekötése;

i)az ipar – különösen a kkv-k – innovációs potenciáljának növelése fejlett nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúrák és szolgáltatások alkalmazásával;

j)a nagy teljesítményű számítástechnika megértésének javítása, valamint hozzájárulás a nagy teljesítményű számítástechnika területén tapasztalható unióbeli készséghiány csökkentéséhez;

k)a nagy teljesítményű számítástechnika alkalmazási körének kibővítése.

4. cikk

Az Unió pénzügyi hozzájárulása

(1)A közös vállalkozásnak nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás – beleértve az EFTA-előirányzatokat is – 486 000 000 EUR, amely a következőképpen oszlik meg:

a)386 000 000 EUR a „Horizont 2020” keretprogramból, ezen belül legfeljebb 10 000 000 EUR igazgatási költségekre;

b)100 000 000 EUR a CEF-programból.

(2)Az (1) bekezdés a) pontjában említett uniós pénzügyi hozzájárulást az Unió általános költségvetésének a Horizont 2020 végrehajtását szolgáló, a 743/2013/EU határozattal létrehozott egyedi programhoz rendelt előirányzataiból kell kifizetni.

(3)Az (1) bekezdés b) pontjában említett uniós pénzügyi hozzájárulást az Unió általános költségvetésének az 1316/2013/EU rendelettel létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz programhoz rendelt előirányzataiból kell kifizetni, és kizárólag infrastruktúra-beszerzésre lehet fordítani.

(4)Az uniós pénzügyi hozzájárulás költségvetési végrehajtására a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának iv. alpontjával, valamint 60. és 61. cikkével összhangban a közös vállalkozás kap megbízást, amely e célból az említett rendelet 209. cikkében említett szervként jár el.

(5)Az uniós pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályok hatáskör-átruházási megállapodásban és éves forrásátadási megállapodásokban kerülnek rögzítésre egyrészt az Unió részéről a Bizottság, másrészt a közös vállalkozás között.

(6)Az (5) bekezdésben említett hatáskör-átruházási megállapodásnak tartalmaznia kell a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikkének (3) bekezdésében, 60. és 61. cikkében és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 40. cikkében rögzített elemeket, valamint többek között az alábbiakat:

a)a közös vállalkozásnak a 2013/743/EU határozat II. mellékletében említett megfelelő teljesítménymutatókkal kapcsolatos hozzájárulására vonatkozó követelmények;

b)a közös vállalkozásnak a 2013/743/EU határozat III. mellékletében említett nyomon követéssel kapcsolatos hozzájárulására vonatkozó követelmények;

c)a közös vállalkozás működésére vonatkozó egyedi teljesítménymutatók;

d)a Bizottságnak az 1291/2013/EU rendelet 28. cikke és az 1316/2013/EU rendelet 28. cikke szerinti terjesztési és jelentéstételi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, többek között a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus információterjesztési eszközök révén történő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok;

e)a Bizottságnak a 283/2014/EU rendelet 8. cikke szerinti terjesztési és jelentéstételi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok;

f)a közös vállalkozás pályázati felhívásainak többek között a résztvevők számára fenntartott egységes portálon is, valamint a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus információterjesztési eszközök útján történő közzétételével kapcsolatos rendelkezések;

g)a közös vállalkozás közbeszerzési pályázatainak többek között a Hivatalos Lapban, valamint a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus információterjesztési eszközök útján történő közzétételével kapcsolatos rendelkezések;

h)az emberi erőforrások igénybevétele és változásai, így különösen a tisztségcsoportonkénti, illetve besorolási fokozatonkénti és besorolási osztályonkénti munkaerő-felvétel, az átsorolás menete és a személyi állomány létszámának esetleges változásai.

5. cikk

Az Uniótól eltérő tagok hozzájárulásai

(1)A részt vevő államok legalább 486 000 000 EUR összeggel hozzájárulnak a közös vállalkozás működési és igazgatási költségeihez, ezen belül pedig 10 000 000 EUR-val az igazgatási költségekhez.

(2)A közös vállalkozás magánszektorbeli tagjai legalább 422 000 000 EUR összeggel hozzájárulnak a közös vállalkozáshoz, ezen belül pedig 2 000 000 EUR-val az igazgatási költségekhez, vagy pedig gondoskodnak arról, hogy az őket alkotó jogalanyok és kapcsolt jogalanyaik ilyen hozzájárulást tegyenek.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett hozzájárulások a közös vállalkozás javára tett, az alapokmány 15. cikke szerinti hozzájárulásokból tevődnek össze. 

(4)A közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai minden év január 31-ig jelentést nyújtanak be az irányító testülethez az (1) és (2) bekezdésben említett, az egyes korábbi pénzügyi években nyújtott hozzájárulások értékéről.

(5)Az alapokmány 15. cikke (3) bekezdésének d), e) és f) pontjában említett hozzájárulások értékének megállapításához a költségeket az érintett szervek szokásos költségelszámolási gyakorlatának, a székhelyük szerinti országban alkalmazandó számviteli standardoknak, valamint a hatályos nemzetközi számviteli standardoknak és nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak megfelelően kell megállapítani. A költségeket az érintett szerv által kijelölt független külső könyvvizsgálónak kell igazolnia. Fennmaradó bizonytalanságok esetén a közös vállalkozás ellenőrizheti az értékmegállapítás céljára alkalmazott módszert. Ha a bizonytalanság ezt követően is fennáll, a közös vállalkozás auditálhatja az értékmegállapítási módszert.

(6)A Bizottság a közös vállalkozásnak juttatott uniós pénzügyi hozzájárulást megszüntetheti, arányosan csökkentheti vagy felfüggesztheti, illetve megindíthatja a mellékletben foglalt alapokmány 25. cikke szerinti végelszámolási eljárást, amennyiben az Uniótól eltérő tagok – ideértve az azokat alkotó jogalanyokat és kapcsolt jogalanyaikat is – nem, csak részben, vagy késedelmesen biztosítják az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett hozzájárulásokat. 

6. cikk

Fogadó szervezet

(1)A közös vállalkozás a tulajdonában lévő minden egyes exa előtti szintű szuperszámítógép üzemeltetésével egy, a (3) bekezdéssel és a közös vállalkozás 11. cikkben említett pénzügyi szabályzatával összhangban kiválasztott fogadó szervezetet bíz meg. 

(2)Az exa előtti szintű szuperszámítógépeket olyan részt vevő államokban kell elhelyezni, amelyek az Unió tagállamai. Egy tagállam nem fogadhat egynél több exa előtti szintű szuperszámítógépet.

(3)A fogadó szervezetet az irányító testület választja ki, egyebek mellett a következő kritériumok alapján:

a)a kiválasztási eljárásban meghatározott általános rendszerkövetelményeknek való megfelelés;

b)az exa előtti szintű szuperszámítógép beszerzésének, üzemeltetésének és karbantartásának teljes költsége, valamint a tőkekiadások és a működési költségek megosztása;

c)a fogadó szervezet tapasztalata hasonló rendszerek üzembe helyezése és üzemeltetése terén;

d)a fogadó létesítmény fizikai és informatikai infrastruktúrájának a minősége, annak biztonságossága és az Unió többi részével való összekapcsoltsága;

e)a felhasználóknak nyújtott szolgáltatás minősége, azaz a kiválasztási eljárást kísérő dokumentumokkal benyújtott, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásnak való megfelelés képessége;

f)a fogadási megállapodás tervezetében foglalt alapvető feltételek fogadó szervezet általi előzetes elfogadása, különös tekintettel a 7. cikk (1) bekezdésében és a kiválasztási eljárásban meghatározott elemekre; 

g)a fogadó szervezet székhelye szerinti tagállam arra vonatkozó kötelezettségvállalását bizonyító dokumentum rendelkezésre bocsátása, hogy fedezi az exa előtti szintű szuperszámítógép üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi költséget mindaddig, amíg a közös vállalkozás a szóban forgó szuperszámítógép tulajdonjogát a fogadó szervezetre át nem ruházza.

(4)A közös vállalkozás az exa előtti szintű szuperszámítógépek beszerzésére vonatkozó eljárás megkezdése előtt minden kiválasztott fogadó szervezettel fogadási megállapodást köt.

7. cikk

Fogadási megállapodás

(1)A fogadási megállapodás különösen a következőkre terjed ki:

a)a fogadó szervezetnek az exa előtti szintű szuperszámítógép beszerzésére vonatkozó eljárás során fennálló felelőssége, beleértve a szuperszámítógépek átvételi vizsgálatát is;

b)a közös vállalkozás által beszerzett exa előtti szintű szuperszámítógép üzemeltetésére vonatkozó szavatossági feltételek;

c)az exa előtti szintű szuperszámítógép üzemeltetése során a felhasználóknak nyújtott szolgáltatás minősége, a szolgáltatási szintről szóló megállapodásban foglaltak szerint;

d)az exa előtti szintű szuperszámítógéphez való hozzáférés feltételei, az irányító testület 9. cikkel összhangban hozott döntésének megfelelően;

e)a hozzáférési idők elszámolásának módozatai;

f)a részt vevő államok által fedezendő működési és karbantartási költségek;

g)a 8. cikk (2) bekezdésében említett tulajdonjog-átruházási feltételek;

h)a fogadó szervezet azon kötelezettsége, hogy hozzáférést biztosítson az exa előtti szintű szuperszámítógéphez, miközben biztosítja az exa előtti szintű szuperszámítógép biztonságát, továbbá a személyes adatok védelemét az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban, az elektronikus hírközlés területén a magánélet védelmét a 2002/58/EK irányelvvel összhangban, az üzleti titkok védelemét az (EU) 2016/943 irányelvvel összhangban, valamint a szakmai titoktartás kötelezettségének hatálya alá tartozó egyéb adatok titkosságának védelemét;

i)a fogadó szervezet azon kötelezettsége, hogy a közös vállalkozás tulajdonában lévő szuperszámítógép működési költségeire és a felhasználók hozzáférési idejére kiterjedő tanúsított ellenőrzésre vonatkozó eljárást vezessen be;

j)a fogadó szervezet arra vonatkozó kötelezettsége, hogy évente egyszer ellenőrzési jelentést és a hozzáférési időre vonatkozó adatokat nyújtson be az irányító testületnek.

(2)A fogadási megállapodásra az uniós jog az irányadó, amelyet szükség esetén a fogadó szervezet helye szerinti tagállam nemzeti joga egészít ki.

(3)A fogadási megállapodás választottbírósági záradékot tartalmaz, amely szerint az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal.

(4)A fogadási megállapodás megkötését követően a közös vállalkozás – a kiválasztott fogadó szervezet támogatásával – a közös vállalkozás 11. cikkben említett pénzügyi szabályzatával összhangban elindítja az exa előtti szintű szuperszámítógép beszerzésére vonatkozó eljárásokat.

8. cikk

Az exa előtti szintű szuperszámítógépek beszerzése és tulajdonjoga

(1)A 4. cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulás csak a szuperszámítógépek beszerzési költségeit fedezi, működési költségeiket nem.

(2)Az exa előtti szintű szuperszámítógépek és a kapcsolódó infrastruktúra tulajdonosa a közös vállalkozás.

(3)Az alapokmány 24. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül legkorábban négy évvel azt követően, hogy egy fogadó szervezetnél üzembe helyezett szuperszámítógép sikeresen átesett a közös vállalkozás által végzett átvételi vizsgálaton, az exa előtti szintű szuperszámítógép tulajdonjogát az irányító testület döntése alapján át lehet ruházni az említett fogadó szervezetre. Ebben az esetben a fogadó szervezet visszafizeti a közös vállalkozásnak az átruházott szuperszámítógép maradványértékét.

9. cikk

Hozzáférés a szuperszámítógépekhez

(1)A szuperszámítógépekhez való hozzáférésnek elsősorban a közfinanszírozású programok kutatási és innovációs céljait kell szolgálnia, és a köz- és a magánszféra felhasználói számára egyaránt nyitva kell állnia.

(2)Az irányító testület határozza meg az általános hozzáférési feltételeket, ezenkívül pedig egyedi hozzáférési feltételeket határozhat meg a különböző felhasználó-, illetve alkalmazástípusok tekintetében. A szolgáltatás minőségének minden felhasználó számára azonosnak kell lennie.

(3)Az Unió által kötött nemzetközi megállapodások sérelme nélkül csak a valamely tagállamban vagy a Horizont 2020-hoz társult országban lakóhellyel, székhellyel vagy telephellyel rendelkező felhasználók kaphatnak hozzáférési időt, kivéve, ha az irányító testület kellően indokolt esetben, az Unió érdekeinek figyelembevételével másként nem határoz.

10. cikk

A szuperszámítógépekhez való hozzáférési idő

(1)A szuperszámítógépekhez a felhasználók e cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban kaphatnak hozzáférést.

(2)Az Uniónak az egyes exa előtti szintű szuperszámítógépekhez való hozzáférési idejét a szuperszámítógép beszerzési költségeihez nyújtott uniós hozzájárulás és a szuperszámítógép összes beszerzési és működési költségének arányával egyenes arányban kell meghatározni. Az irányító testületnek meg kell határoznia a hozzáférési időkeret Unióra eső részéhez kapcsolódó hozzáférési jogokat. 

Meg kell állapítani az egyes részt vevő államok egyes exa előtti szintű szuperszámítógépekhez való hozzáférési idejét, melynek mértékét a szuperszámítógép beszerzési és működési költségeihez általuk nyújtott összes pénzügyi és természetbeni hozzájárulással egyenes arányban kell meghatározni. A 12. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül az adott részt vevő állam határozza meg a felhasználók hozzáférési jogait az irányító testület által a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott hozzáférési feltételeknek megfelelően.

11. cikk

Pénzügyi szabályok

A közös vállalkozás külön pénzügyi szabályokat fogad el a 966/2012/EU, Euratom rendelet 209. cikkében és a 110/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben 27 foglaltaknak megfelelően.

12. cikk

Kereskedelmi szolgáltatások

(1)A magánkutatási célból, nem kutatási és innovációs célból, illetve kereskedelmi célból hozzáférési jogot kérelmező ipari felhasználókra egyedi feltételek vonatkoznak. Ez a kereskedelmi szolgáltatás piaci árakon alapuló díjköteles szolgáltatás. A díj mértékét az irányító testület állapítja meg.

(2)Az így keletkezett bevételek a közös vállalkozás költségvetésének bevételei, amelyek kizárólag a közös vállalkozás működési költségeinek fedezésére használhatók fel.

(3)A kereskedelmi szolgáltatásokhoz rendelt teljes hozzáférési idő nem haladhatja meg az egyes szuperszámítógépek összes rendelkezésre álló hozzáférési idejének 10 %-át. Az irányító testület dönt a kereskedelmi szolgáltatásokhoz kapcsolódó hozzáférési idő elosztásáról.

(4)A kereskedelmi szolgáltatások minőségének minden felhasználó számára azonosnak kell lennie.

13. cikk

Alkalmazottak

(1)A közös vállalkozás alkalmazottaira az Európai Unió tisztviselőinek a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben 28 meghatározott személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: személyzeti szabályzat, illetőleg alkalmazási feltételek), valamint az e személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazása céljából az Unió intézményei által közösen elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2)A közös vállalkozás személyi állományának vonatkozásában az irányító testület gyakorolja a személyzeti szabályzat értelmében kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröket, valamint az alkalmazási feltételek értelmében a szerződéskötési jogosultsággal rendelkező hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei).

A személyzeti szabályzat 110. cikke szerint az irányító testület határozatot fogad el a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján, amelyben a kinevezésre jogosult hatóság megfelelő hatásköreit átruházza az ügyvezető igazgatóra, és meghatározza az említett átruházás felfüggesztésére vonatkozó feltételeket. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására.

Ha kivételes körülmények úgy kívánják, az irányító testület határozattal ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra való átruházását, illetve ezen hatásköröknek az ügyvezető igazgató általi további átruházását. Ilyen esetben az irányító testület a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörét maga gyakorolja, vagy azt az ügyvezető igazgatótól eltérő, valamely más tagjára vagy a közös vállalkozás személyi állományának valamely más tagjára ruházza.

(3)Az irányító testület a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek érvényre juttatásához szükséges megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el.

(4)A személyi erőforrásokat a közös vállalkozás létszámtervében kell meghatározni, az éves költségvetésnek megfelelően tisztségcsoportok és besorolási fokozatok szerinti bontásban feltüntetve az ideiglenes álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát.

(5)A közös vállalkozás személyi állománya ideiglenes alkalmazottakból és szerződéses alkalmazottakból áll.

(6)A személyi állománnyal kapcsolatos minden költséget a közös vállalkozás visel.

14. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és gyakornokok

(1)A közös vállalkozás foglalkoztathat olyan kirendelt nemzeti szakértőket és gyakornokokat, akik nem állnak az alkalmazásában. A kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát – az éves költségvetésnek megfelelően – hozzá kell adni a 13. cikk (4) bekezdésében említett, személyi erőforrásokra vonatkozó tájékoztatáshoz.

(2)Az irányító testület határozatban állapítja meg a nemzeti szakértőknek a közös vállalkozáshoz történő kirendelésére és a gyakornokok igénybevételére vonatkozó szabályokat.

15. cikk

Kiváltságok és mentességek

A közös vállalkozásra és annak személyi állományára az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

16. cikk

A közös vállalkozás felelőssége

(1)A közös vállalkozás szerződéses felelősségére a vonatkozó szerződéses előírások és az adott megállapodásra, határozatra vagy szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

(2)A szerződésen kívüli felelősség tekintetében a közös vállalkozásnak a tagállamok jogában foglalt közös, általános elveknek megfelelően minden olyan kárt meg kell térítenie, amelyet személyzete a feladatai ellátása során okozott.

(3)A közös vállalkozás által az (1) és (2) bekezdésben említett felelősség alapján teljesített kifizetések, és az azokkal kapcsolatban felmerülő költségek és ráfordítások a közös vállalkozás kiadásának minősülnek, és azokat annak forrásaiból kell fedezni.

(4)A közös vállalkozás a kötelezettségei teljesítéséért kizárólagos felelősséggel tartozik.

(5)A közös vállalkozás nem felel a tulajdonában lévő szuperszámítógépek fogadó szervezet általi üzemeltetéséért.

17. cikk

Értékelés

(1)A Bizottság 2022. június 30-ig független szakértők segítségével időközi értékelést készít a közös vállalkozásról, amelyben különösen azt értékeli, hogy a részt vevő államok, a magánszektorbeli tagok, az azokat alkotó jogalanyok, illetve azok kapcsolt jogalanyai, valamint az egyéb jogalanyok mennyiben vettek részt a cselekvésekben és járultak hozzá azokhoz. Erről az értékelésről a Bizottság jelentést készít, amelyben ismerteti az értékelés következtetéseit és az észrevételeit. A Bizottság e jelentést 2022. december 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)Az e cikk (1) bekezdésében említett időközi értékelés megállapításai alapján a Bizottság eljárhat az 5. cikk (6) bekezdése szerint, vagy más megfelelő intézkedést hozhat.

(3)A közös vállalkozás végelszámolásától számított hat hónapon belül, de legkésőbb két évvel az alapokmány 24. cikkében említett végelszámolási eljárás megindítását követően a Bizottság elvégzi a közös vállalkozás záróértékelését. E záróértékelés eredményeit az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti.

18. cikk

Az Európai Unió Bíróságának hatásköre és az alkalmazandó jog

(1)Az Európai Unió Bíróságának joghatósága az alábbi esetekben áll fenn:

a)a közös vállalkozás által kötött megállapodásokban vagy szerződésekben, illetve az általa hozott határozatokban foglalt, ilyen értelmű választottbírósági záradék esetén;

b)a közös vállalkozás személyzete által a feladatai ellátása során okozott károkra vonatkozó kártérítéssel kapcsolatos jogvitákban;

c)a közös vállalkozás és személyzete közötti jogvitákban, a személyzeti szabályzatban és az alkalmazási feltételekben rögzített korlátok között és feltételek mellett.

(2)Minden olyan kérdésben, amelyről e rendelet vagy más uniós jogi aktus nem rendelkezik, azon állam joga alkalmazandó, amelyben a közös vállalkozás székhelye található.

19. cikk

Utólagos ellenőrzések

(1)A Horizont 2020 költségvetéséből finanszírozott cselekvések kiadásainak utólagos ellenőrzéseit a közös vállalkozás az 1291/2013/EU rendelet 29. cikkében foglaltakkal összhangban végzi el.

(2)A CEF költségvetéséből finanszírozott tevékenységek kiadásainak utólagos ellenőrzéseit a közös vállalkozás az 1316/2013/EU rendelet 24. cikkében foglaltakkal összhangban végzi el a CEF keretében végzett tevékenységek részeként.

(3)A Bizottság dönthet úgy, hogy az (1) és (2) bekezdésben említett ellenőrzéseket maga végzi el. Ilyen esetben a Bizottságnak az alkalmazandó szabályokkal, különösen a 966/2012/EU, Euratom rendelettel, az 1290/2013/EU rendelettel, az 1291/2013/EU rendelettel és az 1316/2013/EU rendelettel összhangban kell végeznie az ellenőrzést.

20. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)A közös vállalkozás a Bizottság alkalmazottainak, a Bizottság által felhatalmazott egyéb személyeknek, valamint a Számvevőszéknek hozzáférést biztosít a telephelyeihez és helyiségeihez, valamint az ellenőrzéseik elvégzéséhez szükséges minden információhoz, ideértve az elektronikus formában tárolt információkat is.

(3)A 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 29 és a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben 30 megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és egyéb ellenőrzéseket végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az e rendelettel összhangban közvetlenül vagy közvetve finanszírozott támogatási megállapodással vagy szerződéssel összefüggésben csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.

(4)Az (1), (2) és (3) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül az e rendelet végrehajtásának eredményeként létrejövő szerződéseknek és támogatási megállapodásoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a közös vállalkozást, a Számvevőszéket és az Európai Csalás Elleni Hivatalt az ilyen ellenőrzések és vizsgálatok hatáskörüknek megfelelően történő elvégzésére. Amennyiben valamely cselekvés végrehajtását részben vagy egészben kiszervezték vagy azzal mást bíztak meg, vagy amennyiben az közbeszerzési szerződés vagy pénzügyi támogatás harmadik félnek való odaítélését igényli, a szerződésben, illetőleg a támogatási megállapodásban rendelkezni kell a szerződő fél vagy a kedvezményezett azon kötelezettségéről, hogy az érintett harmadik felekkel kifejezetten elfogadtassa a Bizottság, a közös vállalkozás, a Számvevőszék és az OLAF említett hatáskörét.

(5)A közös vállalkozás megfelelő belső és külső ellenőrzések végzése vagy végeztetése révén gondoskodik arról, hogy tagjainak pénzügyi érdekei kellő védelemben részesüljenek.

(6)A közös vállalkozás csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett belső vizsgálatokról szóló intézményközi megállapodáshoz, amely 1999. május 25-én jött létre az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 31 . A közös vállalkozás meghozza az OLAF által végzett belső vizsgálatok megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

21. cikk

Bizalmas kezelés

A 22. cikk sérelme nélkül a közös vállalkozás gondoskodik azon bizalmas információk védelméről, amelyek közzététele sértené tagjainak vagy a tevékenységeiben részt vevő feleknek az érdekeit.

22. cikk

Átláthatóság

(1)A közös vállalkozás birtokában lévő dokumentumok vonatkozásában az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 32 kell alkalmazni.

(2)A közös vállalkozás irányító testülete gyakorlati szabályokat fogadhat el az 1049/2001/EK rendelet végrehajtása céljából.

(3)E rendelet 18. cikkének sérelme nélkül, a közös vállalkozás által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján hozott határozatok ellen a Szerződés 228. cikkében meghatározott feltételek szerint panasz nyújtható be az ombudsmanhoz.

23. cikk

A „Horizont 2020” program keretében finanszírozott közvetett cselekvésekre vonatkozó részvételi és terjesztési szabályok

A közös vállalkozás által a „Horizont 2020” finanszírozási programból finanszírozott közvetett cselekvésekre az 1290/2013/EU rendeletet kell alkalmazni. Az említett rendelet alapján a közös vállalkozás finanszírozó szervnek minősül, és mint ilyen az alapokmány 1. cikkével összhangban pénzügyi támogatást nyújt meghatározott közvetett cselekvésekhez.

24. cikk

A CEF-program keretében finanszírozott tevékenységekre alkalmazandó szabályok

A közös vállalkozás által a CEF finanszírozási programból finanszírozott tevékenységekre az 1316/2013/EU rendeletet kell alkalmazni.

25. cikk

A fogadó tagállam által nyújtott támogatás

A közös vállalkozás és a székhelye szerinti állam között igazgatási megállapodás jöhet létre, amelyben az adott állam kiváltságokat és mentességeket, valamint egyéb támogatást biztosíthat a közös vállalkozás részére.

26. cikk

Első intézkedések

(1)A közös vállalkozás létrehozásáért és kezdeti működéséért a Bizottság felelős mindaddig, amíg előbbi nem rendelkezik a saját költségvetésének végrehajtásához szükséges működési kapacitással. A Bizottság az uniós jognak megfelelően, a többi taggal együttműködve és a közös vállalkozás illetékes szerveinek bevonásával hajt végre minden szükséges intézkedést.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában:

a) amíg az irányító testület által az alapokmány 7. cikke szerint kinevezett ügyvezető igazgató meg nem kezdi feladatainak ellátását, a Bizottság megbízhat egy bizottsági tisztviselőt az ügyvezető igazgató pozíciójának ideiglenes betöltésével és feladatainak ellátásával, melyben korlátozott számú bizottsági tisztviselő segítheti;

b)az e rendelet 13. cikkének (2) bekezdésétől eltérően az ideiglenes igazgató gyakorolja a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreit;

c)a Bizottság ideiglenesen korlátozott számú bizottsági tisztviselőt bízhat meg.

(3)Az ideiglenes ügyvezető igazgató engedélyezhet minden kifizetést, amelyet a közös vállalkozás éves költségvetésében szereplő előirányzatok fedeznek és amelyeket az irányító testület jóváhagyott, valamint megállapodásokat és szerződéseket köthet, illetve döntéseket hozhat, ideértve – a közös vállalkozás létszámtervének elfogadását követően – a munkavállalói szerződéseket is.

(4)Az ideiglenes ügyvezető igazgató a közös vállalkozás ügyvezető igazgatójával egyetértésben, az irányító testület jóváhagyásával meghatározza azt a napot, amelyen a közös vállalkozás képessé válik saját költségvetésének a végrehajtására. E naptól kezdve a Bizottság nem tesz kötelezettségvállalásokat és nem teljesít kifizetéseket a közös vállalkozás tevékenységeivel kapcsolatban.

27. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Közös Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika kezdeményezés – „EuroHPC”

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

Szakpolitikai terület: Digitális egységes piac

Tevékenység: Európai adatinfrastruktúra

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

 A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 33 irányul 

 A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

⌧ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

Az EuroHPC közös vállalkozás pénzügyi forrásai a jelenlegi többéves pénzügyi kereten belül, a „Horizont 2020” keretprogram és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz utolsó két évének különböző munkaprogramjai keretében a nagy teljesítményű számítástechnikával kapcsolatos tevékenységekre már lekötött költségvetésből származnak.

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

a)    számos területen hozzáférés biztosítása az Unió vagy egy Horizont 2020-hoz társult ország kutatói, ipara és közszektora számára a legújabb nagy teljesítményű számítástechnikai és adatinfrastruktúrához, valamint az ahhoz kapcsolódó technológiák és alkalmazások fejlesztésének támogatása;

b)    keret biztosítása egy világszínvonalú exa előtti szintű integrált szuperszámítógépes és adatinfrastruktúra beszerzéséhez Európában;

c)    uniós szintű koordináció és megfelelő pénzügyi források biztosítása a szóban forgó infrastruktúra fejlesztésének és beszerzésének támogatásához, amely elsősorban kutatási és innovációs célokból fog rendelkezésre állni az állami és a magánszektor felhasználói számára;

d)    támogatás nyújtása egy olyan európai integrált nagy teljesítményű számítástechnikai és nagy adathalmazokat kezelő ökoszisztéma kialakításához, amely kiterjed a tudományos és ipari értéklánc valamennyi szegmensére, nevezetesen a hardverre, a szoftverre, az alkalmazásokra, a szolgáltatásokra, a műszaki tervezésre, a hálózati kapcsolódásokra, a know-how-ra és a készségekre.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

a)    hozzájárulás az 1291/2013/EU rendelet és a 2013/743/EU határozat, különösen annak II. része végrehajtásához, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet végrehajtásához;

b)    egy összehangolt európai nagy teljesítményű számítástechnikai stratégia keretében a tagállami és uniós stratégiák összehangolása, továbbá a felesleges párhuzamosságok és az erőfeszítések szétaprózódásának elkerülése révén hozzájárulás a közpénzből finanszírozott támogatás eredményességéhez;

c)    az uniós források, a nemzeti források és a magánberuházások egyesítése, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikába irányuló beruházásoknak a globális versenytársakéhoz hasonló szintre hozatala;

d)    a tudományos kiválóságnak, valamint az európai ipar és az állami szektor digitalizálásának alapvető összetevőjeként, az Unión belüli gazdasági növekedés és foglalkoztatásnövekedés megteremtését szolgáló innovációs képességek és globális versenyképesség megerősítése érdekében az Uniót behálózó élvonalbeli integrált szuperszámítógépes és adatinfrastruktúra létrehozatala és üzemeltetése;

e)    a tudományos és a kutatóközösség, valamint az ipar – ezen belül a kkv-k – és az állami szektor felhasználóinak széles köre, továbbá új és kialakulóban lévő, nagy adat- és számításigényű alkalmazások és szolgáltatások számára hozzáférés biztosítása a nagy teljesítményű számítástechnikán alapuló infrastruktúrákhoz és szolgáltatásokhoz;

f)    egyrészről a kutatás és a fejlesztés, másrészről az exaszintű nagy teljesítményű számítástechnikai rendszerek megvalósítása közötti szakadék megszüntetése az Unió digitális technológiai ellátási láncának megerősítésével, valamint annak lehetővé tételével, hogy a közös vállalkozás élvonalbeli szuperszámítógépeket szerezhessen be;

g)    a világ élvonalába kerülés érdekében kiválóság elérése a nagy teljesítményű számítástechnikai alkalmazások terén a programkódok és alkalmazások közös tervezésen alapuló megközelítés keretében való fejlesztése és optimalizálása révén, a nagy teljesítményű számítástechnikán alapuló alkalmazások kiválósági központjainak támogatása révén, valamint a nagy adathalmazokat kezelő alkalmazásokra és szolgáltatásokra irányuló, nagy teljesítményű számítástechnikán alapuló nagyszabású kísérleti projekteknek és létesítményeknek a támogatása révén a különféle tudományos és ipari területeken;

h)    a regionális, nemzeti és európai nagy teljesítményű szuperszámítógépek és más számítástechnikai rendszerek, adatközpontok, valamint kapcsolódó szoftverek és alkalmazások hálózatba kapcsolása és összekötése;

i)    az ipar – különösen a kkv-k – innovációs potenciáljának növelése fejlett nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúrák és szolgáltatások alkalmazásával;

j)    a nagy teljesítményű számítástechnika megértésének javítása, valamint hozzájárulás a nagy teljesítményű számítástechnika területén tapasztalható unióbeli készséghiány csökkentéséhez;

k)    a nagy teljesítményű számítástechnika alkalmazási körének kibővítése.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Az EuroHPC kezdeményezés lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a Bizottsággal együtt összehangolják HPC-beruházásaikat és -stratégiáikat. A végső cél az, hogy az EU-ban olyan világszínvonalú HPC- és adatinfrastruktúra jöjjön létre, amelyet a tagállamok önmagukban nem engedhetnek meg maguknak – különösen azok a tagállamok, amelyek kevés vagy semmilyen jelentős HPC-forrással nem rendelkeznek.

A tagállamoknak olyan világszínvonalú és versenyképes infrastruktúra áll majd rendelkezésére, amely révén jobb minőségű közszolgáltatásokat nyújthatnak és támogathatják a kulcsfontosságú szakpolitikák kialakítását, például az energiával, az intelligens városokkal, a polgári védelemmel, az éghajlatváltozással, a nemzetbiztonsággal és a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos stratégiai döntéshozatalt.

Az EuroHPC olyan világszínvonalú infrastruktúrát nyújt az európai kutatók számára, amely egész Európára kiterjedő hozzáférést biztosít a tudomány területén való versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen, garantált forrásokkal megtámogatott szuperszámítógépekhez és adatokhoz.

Az iparban csökkenni fognak a K+F-költségek és rövidülni fognak a fejlesztési ciklusok, továbbá javulni fog a termékek és a szolgáltatások minősége, például a feldolgozóiparban és a gépiparban (ezen belül például az autóiparban, valamint a repülőgép- és űrrepülőgép-iparban), az egészségügyben és a gyógyszerágazatban (pl. a gyógyszerek felfedezése területén), valamint az energiaiparban (például az olaj- és gázforrások feltárása és a megújulóenergia-termelés és -elosztás területén). A kezdeményezés előkészíti a terepet az új üzleti és innovatív alkalmazások számára a magas hozzáadott értéket képviselő területeken (pl. személyre szabott orvoslás, biotechnológia, intelligens városok/autonóm közlekedés stb.), megerősítve ezzel az ipar, különösen a kkv-k innovációs képességeit.

A EuroHPC mint a HPC-technológia európai forrásának biztosítására összpontosító, egész Európára kiterjedő kezdeményezés rendelkezik majd a kritikus tömeggel, és katalizátorként fog működni az európai beszállítók számára. Az EuroHPC egyértelmű ütemtervet fog nyújtani az élvonalbeli technológiák európai bevezetéséhez és európai rendszerekbe való integrációjához, és egyedülálló lehetőséget kínál az ipar, többek között a kkv-k számára, hogy részt vegyenek az új technológiák és rendszerek közös tervezésében és kifejlesztésében, valamint hogy olyan szellemi tulajdont és megoldásokat hozzanak létre, amelyeket később fel tudnak használni üzleti tevékenységük során. E szellemitulajdon-jogoknak az előnyei nem korlátozódnak majd a HPC-re, hanem a magas színvonalú HPC-ben való bevezetésüktől számított néhány éven belül egész ágazatokra, például az IKT-piacra is kiterjednek majd, ezzel már egy korai szakaszban versenyelőnyhöz juttatva a kifejlesztőit.

Az EuroHPC pozitív hatást gyakorolna az Európai Bizottság működésére. Az EuroHPC által végrehajtandó tevékenységek közül néhány jelenleg a munkaprogram négy különböző részén (e-infrastruktúra, FET, a Horizont 2020 keretében a LEIT, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz éves felhívásai) kerül végrehajtásra. A HPC-stratégia ily módon történő végrehajtása különösen összetett (pl. négy különböző összetételű bizottságban folyó egyeztetések, különböző költségvetési és időbeli korlátokkal rendelkező költségvetések és tevékenységek összehangolása stb.). Az EuroHPC egyetlen struktúrát hoz létre a különböző tevékenységek összehangolására és a szinergiák kiaknázására, és ami még fontosabb, egységes fórumot biztosít a tagállamokkal folytatott stratégiai megbeszélések számára, s ezáltal biztosítja az uniós és nemzeti erőfeszítések és források lehető legjobb hasznosulását.

Az EuroHPC megfelelő keretet biztosít majd az európai szuperszámítógépes központok további fejlesztésének stratégiai tervezéséhez, például az Európa-szerte működő különböző struktúrák szükséges európai szintű tervezéséhez (elkerülendő az elszigetelt és koordinálatlan közbeszerzéseket és az azokból eredő, egy forgalmazótól vagy technológiaszolgáltatótól való esetleges függést). Az EuroHPC kezdeményezés ezenkívül a nemzeti (1. szintű) és regionális (2. szintű) központok szélesebb körének bevonásával támogatja az ilyen vezető központok összekötését, és olyan valódi páneurópai infrastruktúrát hoz létre, amely képes kielégíteni a tudományos, ipari és állami szektorbeli felhasználók és más érdekelt felek egyre növekvő igényeit.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

   Legalább két exa előtti szintű számítógép közös beszerzése 2019/2020-ig.

   Az európai kutatók rendelkezésére álló számítógépórák számának növekedése a PRACE-n keresztül jelenleg rendelkezésre álló óraszámhoz képest.

   Az európai szinten rendelkezésre bocsátott rendszerek túljegyzésének jelentős csökkenése a PRACE 0. szintje 2018-as túljegyzéséhez képest.

   A kiszolgált felhasználói közösségek és az európai exa előtti szintű számítógépekhez hozzáférést kapó tudósok száma, valamint az EU-n kívül számítástechnikai források után nézni kénytelen kutatók száma közötti arány javulása a 2018-as szinthez képest.

   Az európai finanszírozási programokkal kifejlesztett K+F-ből származó európai technológiák közösen beszerzett gépekbe való integrálásának a mértéke.

   Az európai szolgáltatók versenyképességének javulása, amelyet az európai HPC-rendszerek, alkotóelemek és eszközök világpiaci részesedése, valamint az iparban hasznosuló európai K+F-eredmények aránya alapján kell mérni.

   A HPC-kutatáshoz kapcsolódóan létrehozott induló vállalkozások száma.

   Hozzájárulás az új generációs HPC-technológiákhoz, amelyet szabadalmak, tudományos publikációk és kereskedelmi termékek száma alapján kell mérni.

   Az exaszintű rendszerekre alkalmassá tett európai alkalmazások száma.

   A képzésben részesülő kutatók, diákok és (ipari és közigazgatási) felhasználók száma.

1.5.A tudományos közösségeknek nyújtott szolgáltatások mennyiségi és minőségi javítása a PRACE-hez hasonló szervezetek jelenlegi szolgáltatásaihoz képest. A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az általános cél a legújabb HPC- és adatinfrastruktúrához való hozzáférés biztosítása az európai kutatók, az ipar és a közszektor számára, valamint az ehhez az infrastruktúrához kapcsolódó technológiák és alkalmazások fejlesztésének támogatása számos területen. E cél elérése érdekében a következő tevékenységek vannak tervben:

   1.    keret biztosítása egy világszínvonalú exaszintű integrált szuperszámítógépes és adatinfrastruktúra beszerzéséhez Európában;

   2.    uniós szintű koordináció és megfelelő pénzügyi források biztosítása a szóban forgó infrastruktúra fejlesztésének és beszerzésének támogatására;

   3.    az európai integrált HPC-ökoszisztémára irányuló kutatás és fejlesztés támogatása, amely kiterjed a tudományos és ipari értéklánc valamennyi szegmensére (hardver, szoftver, alkalmazások, szolgáltatások, hálózati kapcsolódások és készségek).

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

Az uniós szintű fellépés okai (előzetes)

A közforrásból finanszírozott HPC-szolgáltatások uniós és tagállami szintű elaprózódottsága a források nem hatékony felhasználásához és csak részleges határokon átnyúló tapasztalatcseréhez vezet. A HPC-infrastruktúrák kiépítésének és fenntartásának egyre növekvő költségei miatt és a jelenlegi elaprózódottság csökkentése érdekében uniós szinten erősebb irányításra és a HPC-források racionalizálására van szükség.

A HPC alapvető eszköze az olyan társadalmi kihívások kezelésének, mint az egészségügy és a biztonság. Mindkettő közös európai érdekű politika, amint az a kiberbiztonsági irányelvben és a kiberbiztonsági közleményben is szerepel, és olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek átívelnek a nemzeti határokon. Az egyik tagállam biztonságának szintje és közegészségügyének minősége az EU többi részének helyzetétől függ.

A HPC elengedhetetlen az adatgazdaság kiépítéséhez. Az adatok felhasználása, a tulajdonjog és a hasznosításhoz való jog birtoklása, az adatok tárolási helye és az azokhoz való hozzáférés feletti ellenőrzés érzékeny terület, amely kereskedelmi és szerzői jogi kérdéseket, továbbá adatvédelmi és a magánélet védelemével kapcsolatos kérdéseket is felvet. E kérdések mindegyike politikai prioritásként került meghatározásra a digitális egységes piac szempontjából. Az érzékeny európai adatoknak feldolgozás céljából a világ olyan más régióiba történő továbbítása, ahol a magánélet védelmére, az adatvédelemre, a szerzői jogok védelmére stb. vonatkozó magas szintű európai normákat nem feltétlenül tartják tiszteletben, aláássa az európai adatok feletti szuverenitás és azok hasznosításának szándékát.

A fenntartható exaszintű HPC-infrastruktúra és -ökoszisztéma megvalósításához szükséges erőforrások meghaladják azoknak a beruházásoknak a szintjét, amelyeket a nemzeti kormányok napjainkban meg tudnak engedni maguknak. Egyetlen tagállam sem rendelkezik az ahhoz szükséges pénzügyi eszközökkel, hogy exaszintű számítástechnikai kapacitásokra tegyen szert, és hogy saját maga, az Egyesült Államokhoz, Kínához vagy Japánhoz képest versenyképes időkereteken belül kifejlessze, beszerezze és üzemeltesse a szükséges exaszintű HPC-ökoszisztémát. A tagállamok és a nemzeti szereplők mostanra felismerték, hogy csak az egész EU-ra kiterjedő közös és összehangolt erőfeszítés révén maradhatnak versenyképesek (vö.: 2017. március 23-i EuroHPC-nyilatkozat).

A várható uniós többletérték (utólagos)

Az uniós szintű fellépéssel lehetővé tehetjük a szükséges beruházások egyesítését, és létrehozhatjuk az élvonalbeli új generációs exaszintű rendszerek beszerzéséhez szükséges kritikus tömeget, amelyek több száz millió EUR-ba kerülnek. Csak uniós szintű fellépéssel és a beruházások, a tudás és a készségek összevonásával biztosítható, hogy Európának esélye legyen lépést tartani versenytársaival. Ezenkívül az exaszintű számítógépek közös beszerzésére irányuló beruházások egyesítése jelentősen magasabb megtérülést fog biztosítani a gépek résztulajdonosai számára, mint amilyen a kisebb teljesítményű számítógépek kizárólagos tulajdonlása esetén lehetséges volna.

Az élvonalbeli HPC-rendszerek rendelkezésre állása olyan jelenlegi és jövőbeli tudományos és ipari alkalmazások egész sorának továbbfejlesztését tenné lehetővé az európai szereplők számára, amelyekhez exaszintű teljesítményre van szükség. Lehetővé tenné továbbá az ilyen rendszerek hatékony programozásához és teljes potenciáljuk kiaknázásához szükséges szakértelem, készségek és képességek kifejlesztését. Segítségével lehetővé válik az európai kutatók, közigazgatási szervek és ipar számára, hogy hozzáférjenek ehhez az infrastruktúrához, és széles körben elő fogja segíteni a határokon átnyúló együttműködést, valamint az új termékek és szolgáltatások létrejöttét.

A széttöredezett tudásanyag és az itt-ott rendelkezésre álló meglévő szakértelem egyesítésével Európában megtörténhet a HPC-rendszerek teljes ellátási láncának kiépítése a technológiai elemektől és rendszerektől a teljes számítógépekig. Ezek a technológiák ráadásul egy sor más tömegpiac (például gépjárművek, elektronikus fogyasztási cikkek, szerverek stb.) számára is alapvető technológiáknak számítanak. Az exaszintű számítástechnikára való áttérés, amelyet vezető piaci felhasználókként az Unió és a tagállamok közös beruházások révén támogatnak, lehetőséget nyújtana az európai beszállítói ágazat számára az ilyen beruházások további kiaknázására és 1 billió EUR-ra becsült értékű új piacokhoz való hozzáférésre.

Általában véve egy állami beavatkozás útján kezdeményezett, globálisan versenyképes HPC-környezet létrehozásával Európában az európai tudomány és ipar számára igazi közös értéket képviselő áruk és szolgáltatások jöhetnek létre. Mindez segíti majd a magán- és a közszférát abban, hogy a gazdaság és a társadalom minden területe számára előnyös élvonalbeli tudományos eredményeket, technológiákat és megoldásokat hozzon létre, és ezáltal hozzájáruljon az EU gazdasági növekedéssel, munkahelyteremtéssel és versenyképességgel kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósításához.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága a 2008-ban létrejött ARTEMIS közös vállalkozás és ENIAC közös vállalkozás folyományaként és összevonásával (az 561/2014/EU TANÁCSI RENDELET értelmében) 2014-ben létrehozta az ECSEL közös vállalkozást. 2017-ben az időközi értékelés rámutatott a közös vállalkozás erősségeire és hiányosságaira, amelyeket az EuroHPC közös vállalkozás létrehozásakor figyelembe fognak venni.

Az ECSEL időközi értékeléséből kiderült, hogy a közös vállalkozás eredményes volt stratégiai célkitűzéseinek elérésében, amelyek hasonlóak az EuroHPC tervezett célkitűzéseihez:

   A közös vállalkozás háromoldalú, az Európai Bizottságot, a tagállamokat és a magánszektort összefogó szervezete lehetővé teszi a tagállamok, az ipar és az Európai Bizottság közötti stratégiai egyeztetést.

   Nagy volumenű beruházásokat mozgósít, különösen az ipar részéről.

   Sikeresen támogatja az európai ipart és előmozdítja a versenyképes európai csúcstechnológiai megoldások kifejlesztését.

Az időközi értékelés azonban feltárta azok a hiányosságokat is, amelyeket az EuroHPC közös vállalkozás létrehozása során orvosolni kívánunk:

   a nemzeti tevékenységek összehangolása, valamint a részvételi szabályok, a finanszírozási arányok és az eljárások harmonizálása

   globális stratégia kialakítása és ösztönzők nyújtása az európai HPC K+F-eredményeinek az ipar általi szisztematikusabb alkalmazásához.

1.5.4. Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A kezdeményezés kiegészíti a „Horizont 2020” keretprogramon belül az „Ipari vezető szerep”, a „Kiváló tudomány” és a „Kutatási infrastruktúrák” keretében zajló, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) program „Nyílt hozzáférésű adatok” elnevezésű digitális szolgáltatási infrastruktúrájához kapcsolódó tevékenységeket.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

⌧ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2019. január 1-jétől 2026. december 31-ig

Pénzügyi hatás: 2019-től 2020-ig a kötelezettségvállalási előirányzatokra, 2019-től 2026-ig a kifizetési előirányzatokra

 A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 34  

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

végrehajtó ügynökségeken keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

⌧ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A Bizottság 2022. június 30-ig független szakértők segítségével időközi értékelést készít az EuroHPC közös vállalkozásról, amelyben különösen azt értékeli, hogy az EuroHPC-ben részt vevő államok, a magánszektorbeli tagok, az azokat alkotó jogalanyok, illetve azok kapcsolt jogalanyai mennyiben vettek részt a közös vállalkozás tevékenységeiben és járultak hozzá azokhoz. Erről az értékelésről a Bizottság jelentést készít, amelyben ismerteti az értékelés következtetéseit és az észrevételeit. A Bizottság e jelentést 2021. december 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A közös vállalkozás végelszámolásától számított hat hónapon belül, de legkésőbb két évvel a végelszámolásra vonatkozó határozatot követően a Bizottság elvégzi a közös vállalkozás záróértékelését. A záróértékelés eredményeit az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti.

Az EuroHPC közös vállalkozás ügyvezető igazgatója a közös vállalkozás pénzügyi szabályainak megfelelően évente beszámol az irányító testületnek feladatai teljesítéséről.

Az ügyvezető igazgató a pénzügyi év lezárásától számított két hónapon belül jóváhagyásra az irányító testület elé terjeszti az EuroHPC közös vállalkozás által az előző naptári évben – különösen az adott évre szóló éves munkatervhez képest – elért eredményekről szóló éves tevékenységi jelentést. Az éves tevékenységi jelentésnek tájékoztatással kell szolgálnia a következőkről:

a)    a végrehajtott kutatási, fejlesztési, innovációs és beszerzési tevékenységek, valamint az azokkal összefüggő kiadások;

b)    infrastruktúrák beszerzése és üzemeltetése, ideértve a ténylegesen igénybe vett hozzáférési időket is;

c)    a benyújtott pályázatok és ajánlatok;

d)    a finanszírozásra kiválasztott pályázatok és ajánlatok.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

A megállapított fő kockázat a kiadásoknak a résztvevők számára történő helytelen kifizetése.

A köz-magán társulásokra jellemző összeférhetetlenségi ügyekkel kapcsolatos kockázat kezelése az irányító testület – amely kidolgozza a stratégiát és a munkaterveket, valamint meghatározza a pályázati és ajánlati felhívások feltételeit és dönt a közfinanszírozási források odaítéléséről – döntési hatásköreinek világos szétválasztásával történik.

A részt vevő államok elégtelen hozzájárulása veszélyezteti az exa előtti szintű szuperszámítógépek beszerzését vagy üzemeltetését, vagy úgy, mert a hozzájárulások nem elegendőek a szuperszámítógépek beszerzéséhez vagy gazdasági élettartamuk alatti üzemeltetéséhez, vagy úgy, mert a hozzájárulások nem elegendőek a teljesítményszintjük alapján a világ három legjobbja közül való szuperszámítógépek beszerzéséhez.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

A Bizottság belső ellenőre ugyanazon hatásköröket gyakorolja a közös vállalkozás felett, mint a Bizottság szervezeti egységei felett. Ezenfelül az irányító testület adott esetben belső ellenőrzési részleget is létrehozhat a közös vállalkozáson belül.

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkével összhangban a közös vállalkozás tiszteletben tartja a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét, és biztosítja a tagok pénzügyi érdekeinek az említett rendeletben előírtakkal egyenértékű védelemét.

A közvetett cselekvések kiadásainak utólagos ellenőrzése a „Horizont 2020” keretprogrammal összhangban történik, a „Horizont 2020” keretprogram közvetett cselekvéseinek részeként.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében a Bizottság a költségvetési keretrendeletnek megfelelően felügyeli a közös vállalkozás tevékenységét, különösen a program végrehajtásának ellenőrzésével és értékelésével és a beszámolók vizsgálatára és elfogadására irányuló eljárások alkalmazásával, továbbá kizárja az uniós finanszírozásból az alkalmazandó szabályok megsértésével teljesített kifizetéseket. A Bizottság ezenkívül felfüggesztheti vagy megszakíthatja a kifizetéseket, amennyiben pénzügyi vagy adminisztratív szabálytalanságokat tár fel.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A Bizottság vagy képviselői és az Európai Számvevőszék hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy dokumentumok alapján és helyszíni ellenőrzés révén ellenőrizzék az uniós forrásokban részesülő kedvezményezetteket, vállalkozókat és alvállalkozókat.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Európai Unió pénzügyi érdekeit sérti.

A fentiek sérelme nélkül az e rendelet végrehajtásának eredményeként létrejövő támogatási megállapodások és szerződések kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot az ilyen ellenőrzések, helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

·Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

1a
Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

09 04 07 33 H2020 EuroHPC közös vállalkozás – Támogatási kiadások

09 04 07 34 H2020 EuroHPC közös vállalkozás

09 03 05 CEF EuroHPC közös vállalkozás

 

diff.

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

* Az e költségvetési tételbe beérkező hozzájárulás várt forrása:

Kötelezettségvállalási előirányzatok (millió EUR)

Költségvetési tétel

2019. év

2020. év

2021. év

2022. év

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

ÖSSZESEN

09 01 05 01 Kutatási személyzettel kapcsolatos kiadások

0,306

1,401

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

1,707

09 01 05 02 Külső munkatársak a kutatás területén

0,314

1,996

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

2,310

09 01 05 03 Egyéb igazgatási kiadások
a kutatás területén

1,675

4,308

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

5,983

09 04 01 01 A jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákra irányuló kutatás megerősítése

68,000

100,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

168,000

09 04 01 02 Az európai kutatási infrastruktúra megerősítése, beleértve az elektronikus infrastruktúrát is

8,000

80,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

88,000

09 04 02 01 Vezető szerep az információs és kommunikációs technológiák területén

80,000

40,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

120,000

09 03 Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

40,000

60,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

100,000

Kiadások összesen

198,295

287,705

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

486,000

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

A többéves pénzügyi keret fejezete

1a

Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

millió EUR (három tizedesjegyig)

EuroHPC közös vállalkozás 35 , 36  

 

 

2019. év

2020. év 37

2021. év

2022. év

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

ÖSSZESEN

1. cím:

Kötelezettségvállalási előirányzatok

-1

0,680

3,581

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

4,261

Kifizetési előirányzatok

-2

0,680

1,460

1,148

0,726

0,247

0,000

0,000

0,000

4,261

2, cím:

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

1,615

4,124

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

5,739

Kifizetési előirányzatok

(2a)

1,615

1,715

1,298

0,865

0,247

0,000

0,000

0,000

5,739

3. cím:

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(3a)

196,000

280,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

476,000

Kifizetési előirányzatok

(3b)

70,400

84,400

113,200

103,600

40,400

32,000

18,000

14,000

476,000

Az EuroHPC közös vállalkozásra vonatkozó előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3a

198,295

287,705

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

486,000

Kifizetési előirányzatok

=2+2a +3b

72,695

87,575

115,645

105,191

40,894

32,000

18,000

14,000

486,000

millió EUR (három tizedesjegyig)

FŐIGAZGATÓSÁG: A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága

 

 

2019. év

2020. év

2021. év

2022. év

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

ÖSSZESEN

Humánerőforrás (2 FTE jogszabályban előírt AD álláshely, 1 FTE AC) 38

0,346

0,346

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

0,692

Egyéb igazgatási kiadások

0,000

0,000

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

0,000

A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága ÖSSZESEN

Előirányzatok

0,346

0,346

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

0,692

 

A többéves pénzügyi keret fejezete

5

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

FŐIGAZGATÓSÁG: A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága

 

 

2019. év

2020. év

2021. év

2022. év

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

ÖSSZESEN

Humánerőforrás (2 FTE jogszabályban előírt AD álláshely, 1 FTE AC) 39

0,208

0,208

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

0,416

Egyéb igazgatási kiadások

0,000

0,000

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

0,000

A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága ÖSSZESEN

Előirányzatok

0,208

0,208

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

0,416

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,208

0,208

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

0,416

millió EUR (három tizedesjegyig)

 

 

 

2019. év

2020. év

2021. év

2022. év

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3a

198,849

288,259

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

487,108

Kifizetési előirányzatok

=2+2a +3b

73,249

88,129

115,645

105,191

40,894

32,000

18,000

14,000

487,108

3.2.2.Az EuroHPC közös vállalkozás előirányzataira gyakorolt becsült hatás

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

 

 

ÖSSZESEN

 

2019. év:

2020. év:

2021. év:

2022. év:

2023. év:

2024. év:

2025. év:

2026. év:

 

TELJESÍTÉSEK

 

Típus

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

 

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020)

40Kiváló tudomány – jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák

8,8

9

68

10

100

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

19

168

– Teljesítés

Kiváló tudomány – kutatási infrastruktúrák

44,0

1

8

1

80

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

88

– Teljesítés

Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén – információs és kommunikációs technológiák

30,0

3

80

1

40

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

120

1. konkrét célkitűzés részösszege

13

156

12

220

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

25

376

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)

– Teljesítés

Információs és kommunikációs technológiák

50,0

1

40

1

60

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

100

2. konkrét célkitűzés részösszege

1

40

1

60

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

100

ÖSSZKÖLTSÉG

147

196

13

280

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

27

476

3.2.3.Az EuroHPC közös vállalkozás humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Személyzet létszáma (fő/FTE)

 

2019. év

2020. év

2021. év

2022. év

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

ÖSSZESEN

Tisztviselők (AD besorolási fokozat)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Tisztviselők (AST besorolási fokozat)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Szerződéses alkalmazottak

7

10

11

11

11

9

7

5

71

Ideiglenes alkalmazottak

4

4

4

4

4

4

4

3

31

Kirendelt nemzeti szakértők

0

1

1

1

0

0

0

0

3

ÖSSZESEN

11

15

16

16

15

13

11

8

105

millió EUR (három tizedesjegyig)

 

2019. év

2020. év

2021. év

2022. év

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

ÖSSZESEN

Tisztviselők (AD besorolási fokozat)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Tisztviselők (AST besorolási fokozat)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Szerződéses alkalmazottak

0,25

0,7

0,77

0,77

0,77

0,63

0,49

0,35

4,725

Ideiglenes alkalmazottak

0,28

0,552

0,552

0,552

0,552

0,552

0,552

0,414

4,002

Kirendelt nemzeti szakértők

0

0,078

0,078

0,078

0

0

0

0

0,234

ÖSSZESEN

0,521

1,33

1,4

1,4

1,322

1,182

1,042

0,764

8,961

A létszámsemlegesség biztosítása érdekében és azon 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 27. pontjával összhangban, amely előírja valamennyi intézmény, szerv és ügynökség számára, hogy 5 %-kal csökkentsék a személyzet létszámát, A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága részben ellentételezi a közös vállalkozás jelentette nagyobb személyzetet azáltal, hogy jelenlegi személyzetén belül csökkenti a tisztviselők és a külső munkatársak létszámát (azaz a jelenlegi létszámtervet és a külső személyzet jelenlegi számát). Ennek módját kétoldalúan kell finomítani, és ennek a módnak összeegyeztethetőnek kell lennie A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának a Digitalizációs Központ létrehozásáról szóló luxemburgi megállapodáshoz kapcsolódó létszámcsökkentésével.

A személyi állományra gyakorolt becsült hatás (további FTE-k) – létszámterv

Tisztségcsoport és besorolási fokozat

2019. év

2020. év

2021. év

2022. év

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

AD16

 

 

 

 

 

 

 

 

AD15

 

 

 

 

 

 

 

 

AD14

1

1

1

1

1

1

1

1

AD13

 

 

 

 

 

 

 

 

AD12

1

1

1

1

2

2

2

2

AD11

1

1

1

1

 

 

 

 

AD10

 

 

 

 

 

 

 

 

AD9

 

 

 

 

 

 

 

 

AD8

 

 

 

 

1

1

1

0

AD7

1

1

1

1

 

 

 

 

AD6

 

 

 

 

 

 

 

 

AD5

 

 

 

 

 

 

 

 

AD összesen

4

4

4

4

4

4

4

3

AST11

 

 

 

 

 

 

 

 

AST10

 

 

 

 

 

 

 

 

AST9

 

 

 

 

 

 

 

 

AST8

 

 

 

 

 

 

 

 

AST7

 

 

 

 

 

 

 

 

AST6

 

 

 

 

 

 

 

 

AST5

 

 

 

 

 

 

 

 

AST4

 

 

 

 

 

 

 

 

AST3

 

 

 

 

 

 

 

 

AST2

 

 

 

 

 

 

 

 

AST1

 

 

 

 

 

 

 

 

AST összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

AST/SC 6

 

 

 

 

 

 

 

 

AST/SC 5

 

 

 

 

 

 

 

 

AST/SC 4

 

 

 

 

 

 

 

 

AST/SC 3

 

 

 

 

 

 

 

 

AST/SC 2

 

 

 

 

 

 

 

 

AST/SC 1

 

 

 

 

 

 

 

 

AST/SC összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

A személyi állományra gyakorolt becsült hatás (további alkalmazottak) – külső személyzet

Szerződéses alkalmazottak

2019. év

2020. év

2021. év

2022. év

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

IV. besorolási csoport

1

1

1

1

1

1

1

1

III. besorolási csoport

4

7

8

9

9

8

6

4

II. besorolási csoport

2

2

2

1

1

 

 

 

I. besorolási csoport

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

7

10

11

11

11

9

7

5

Kirendelt nemzeti szakértők

2019. év

2020. év

2021. év

2022. év

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

Összesen

0

1

1

1

0

0

0

0

Az alkalmazottak 2019-es (első év) felvételére előreláthatóan 2019 júliusában kerül sor (ezért arra az évre az átlagos költségnek csak 50 %-a kerül figyelembevételre).

3.2.3.2.A felügyeletet ellátó főigazgatóságnál felmerülő becsült humánerőforrás-szükségletek

   A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

 

2019. év

2020. év

2021. év

2022. év

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

 

 

 

 

 

 

 

 

09 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)

1

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

09 01 01 02 (a küldöttségeknél)

 

 

 

 

 

 

 

 

09 01 05 01 (közvetett kutatás)

2

2

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

10 01 05 01 (közvetlen kutatás)

 

 

 

 

 

 

 

 

Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve  41

 

 

 

 

 

 

 

 

09 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)

1

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

09 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)

 

 

 

 

 

 

 

 

09 01 04 yy 42

– a központban 43

 

 

 

 

 

 

 

 

– a küldöttségeknél

 

 

 

 

 

 

 

 

09 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)

1

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

10 01 05 02 (AC, END, INT – közvetlen kutatásban)

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZESEN

5

5

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Irányító szervekben való tagság és a tevékenységekkel kapcsolatos nyomon követés/jelentéstétel

Külső munkatársak

Támogatása a tisztviselők számára

A teljes munkaidős egyenértékre jutó költség kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

   A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 44 .

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

 

2019. év

2020. év

2021. év

2022. év

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

ÖSSZESEN

EuroHPC-tagállamok – pénzbeli hozzájárulás az igazgatási költségekhez

0,000

0,000

0,679

1,326

1,973

2,252

2,043

1,727

10,000

EuroHPC-tagállamok – pénzbeli hozzájárulás a működési költségekhez

70,400

84,400

113,200

103,600

40,400

32,000

18,000

14,000

476,000

Magánszektorbeli tagok – pénzbeli hozzájárulás az igazgatási költségekhez

0,000

0,000

0,136

0,265

0,395

0,450

0,409

0,345

2,000

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

70,400

84,400

114,015

105,191

42,768

34,702

20,452

16,072

488,000

* az EuroHPC-tagállamok általi természetbeni hozzájárulás is lehetséges

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

   A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

   a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

(1)    A Bizottság közleménye: Nagyteljesítményű számítástechnika: Európa helye a globális versenyben (COM(2012) 45 final).
(2)     http://ec.europa.eu/newsroom/document.cfm?doc_id=43815 ,
https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/belgium-joins-european-cooperation-high-performance-computing
(3)    Egy számítógép teljesítményét az általa másodpercenként elvégzett lebegőpontos műveletek száma (FLOPS) határozza meg. 1 petaflop (petaszintű számítógépek) másodpercenként tíz a tizenötödiken műveletnek, 1 exaflop (exaszintű számítógépek) másodpercenként tíz a tizennyolcadikon műveletnek felel meg.
(4)     https://ec.europa.eu/research/iscp/pdf/policy/h2020_assoc_agreement.pdf
(5)     http://www.etp4hpc.eu/
(6)     http://www.bdva.eu/  
(7)    Az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja.
(8)    Közlemény: Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása (COM(2016) 180 final és SWD(2016) 106.
(9)    COM(2017) 228 final.
(10)     http://www.prace-ri.eu/
(11)     https://www.geant.org
(12)    Európai Parlament: Jelentés az Európai számításifelhő-kezdeményezésről (2016/2145(INI)); Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, Brüsszel, 2017. január 26.
(13)     http://www.ecsel.eu/  
(14)    Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).
(15)    Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).
(16)    Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.).
(17)    A Tanács 2013/743/EU határozata (2013. december 3.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).
(18)    Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).
(19)    Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).
(20)    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 966/2012/EU, EURATOM RENDELETE (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.
(21)    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE: EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, COM(2010) 2020 végleges.
(22)    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK: Európai számításifelhő-kezdeményezés – versenyképes adatközpontú és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában, COM(2016) 178 final.
(23)    COM(2017) 228 final.
(24)    COM(2016) 178 final.
(25)    A Bizottság közleménye az európai közérdeket képviselő jelentős projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének elemzési kritériumairól (HL C 188., 2014.6.20., 4. o.).
(26)    A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól ( HL L 362., 2012.12.31., 1. o. ).
(27)    A Bizottság 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról ( HL L 38., 2014.2.7., 2. o. ).
(28)    A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről ( HL L 56., 1968.3.4., 1. o. ).
(29)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról ( HL L 292., 1996.11.15., 2. o. ).
(30)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről ( HL L 248., 2013.9.18., 1. o. ).
(31)    HL L 136., 1999.5.31., 15. o.
(32)    Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről ( HL L 145., 2001.5.31., 43. o. ).
(33)    A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
(34)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx .
(35)    Az 1. és 2. címben szereplő összegek az EuroHPC közös vállalkozás igazgatási költségeihez való uniós hozzájárulást (legfeljebb 10 millió EUR) jelentik. A másik fennmaradó rész a többi EuroHPC-tag hozzájárulásaiból származik, amint az a 3.2.5. pontban szerepel. Az uniós hozzájárulás mértéke az első évben 100 %, amely később fokozatosan csökken.
(36)    Az 1. és 2. cím kifizetési előirányzatai az összes kapcsolódó kötelezettségvállalási előirányzat éves felhasználásán alapulnak, a 3. cím kifizetési előirányzatai pedig a közvetett cselekvések jellegének és az azokhoz kapcsolódó kifizetések ütemtervének (előfinanszírozás, időközi kifizetések és az egyenleg kifizetése) figyelembevételével kerülnek meghatározásra.
(37)    Az 1. és 2. cím a 2020-as évre tartalmazza az adott évi kötelezettségvállalásokat, valamint a 2021–2026-os időszakból a közös vállalkozás fennmaradó éveire vonatkozó előreütemezett kötelezettségvállalásokat.
(38)    A H2020-cselekvések igazgatására. A teljes munkaidős egyenértékben kifejezett költségek az AD és az AST alkalmazottak átlagos éves költsége (138 000, illetve 70 000 EUR) alapján kerülnek meghatározásra.
(39)    A CEF-cselekvések igazgatására. A teljes munkaidős egyenértékben kifejezett költségek az AD és az AST alkalmazottak átlagos éves költsége (138 000, illetve 70 000 EUR) alapján kerülnek meghatározásra.
(40)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.
(41)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).
(42)    Főként a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) vonatkozásában.
(43)    Lásd a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 11. és 17. cikkét.

Brüsszel,2018.1.11.

COM(2018) 8 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS RENDELETE


az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozásáról

{SWD(2018) 5 final}
{SWD(2018) 6 final}


A EuroHPC KÖZÖS VÁLLALKOZÁS ALAPOKMÁNYA

1. cikk

Feladatok

A közös vállalkozás az alábbi feladatokat látja el:

a)mozgósítja a köz- és a magánszektorbeli pénzforrásokat a közös vállalkozás tevékenységeinek finanszírozására;

b)a közös vállalkozás szabályaival összhangban beszerez legalább két, az Unió költségvetésén belül a „Horizont 2020” keretprogramból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz programjaiból, továbbá a részt vevő államok hozzájárulásaiból finanszírozott, a világ tíz legjobbja közé sorolt exa előtti szintű szuperszámítógépet;

c)elindítja és irányítja az exa előtti szintű szuperszámítógépek beszerzésére irányuló eljárást, értékeli a kapott ajánlatokat, a rendelkezésre álló pénzeszközök keretein belül odaítéli a finanszírozásra szolgáló összegeket, nyomon követi a szerződések végrehajtását és kezeli a szerződéseket;

d)az e rendelet 11. cikkében említett pénzügyi szabályaival összhangban kiválasztja az exa előtti szintű szuperszámítógépek fogadó szervezeteit;

e)az e rendelet 11. cikkében említett pénzügyi szabályaival összhangban fogadási megállapodást köt a fogadó szervezettel az exa előtti szintű szuperszámítógép üzemeltetésére és karbantartására, és figyelemmel kíséri a fogadási megállapodásban előírtaknak való megfelelést, ideértve a beszerzett szuperszámítógépek átvételi vizsgálatát is;

f)pénzügyi támogatást nyújt legalább két petaszintű szuperszámítógép beszerzéséhez;

g)általános és egyedi hozzáférési feltételeket határoz meg a szuperszámítógépekhez, és nyomon követi a szuperszámítógépekhez való hozzáférést;

h)pénzügyi támogatást nyújt – elsősorban vissza nem térítendő támogatások formájában – az exaszinthez közelítő kulcsfontosságú nagy teljesítményű számítástechnikai technológiák és rendszerek következő generációjának fejlesztésére összpontosítva, amely támogatás a teljes európai technológiai spektrumot lefedi az alacsony teljesítményű mikroprocesszoroktól és a kapcsolódó technológiáktól elkezdve egészen a szoftverekig, az algoritmusokig, a programozási modellekig és eszközökig, az új architektúrákig és azoknak a rendszerbe való, közös tervezésen alapuló megközelítésen keresztül történő integrációjáig;

i)pénzügyi támogatást nyújt – elsősorban vissza nem térítendő támogatások formájában – az alkalmazásokra, a tájékoztatási tevékenységekre, a figyelemfelkeltő intézkedésekre, valamint a szakmai fejlesztési tevékenységekre összpontosítva, melyek célja az emberi erőforrásoknak a nagy teljesítményű számítástechnikának való megnyerése, valamint az ökoszisztémán belül elérhető készségek és műszaki know-how javítása;

j)a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekre vonatkozó nyílt pályázati felhívásokat tesz közzé, és a rendelkezésre álló pénzeszközök keretein belül támogatást nyújt e cselekvésekhez;

k)nyomon követi a cselekvések végrehajtását és kezeli a támogatási megállapodásokat;

l)biztosítja a közös vállalkozás fenntartható gazdálkodását;

m)általában nyomon követi a közös vállalkozás által kitűzött célok elérése irányában való előrehaladást;

n)szoros együttműködést alakít ki és biztosítja a koordinációt az uniós és nemzeti tevékenységekkel, szervekkel és érdekelt felekkel, szinergiákat hoz létre és javítja a kutatási és innovációs eredményeknek a nagy teljesítményű számítástechnika területén való hasznosítását;

o)meghatározza a többéves stratégiai tervet, kidolgozza és végrehajtja az annak megvalósításához szükséges munkaterveket, és elvégzi a többéves stratégiai terv esetlegesen szükséges kiigazításait;

p)tájékoztatást nyújt, kommunikációt folytat, valamint hasznosítja és terjeszti az eredményeket az 1291/2013/EU rendelet 28. cikkének értelemszerűen történő alkalmazásával, és ennek keretében a pályázati felhívások eredményeire vonatkozó részletes információkat nyújt és tesz hozzáférhetővé egy közös Horizont 2020 e-adatbázisban;

q)ellátja az e rendelet 3. cikkében meghatározott célok eléréséhez szükséges egyéb feladatokat.

2. cikk

Tagok

(1)A közös vállalkozás tagjai:

a)az Unió, melyet a Bizottság képvisel;

b)Belgium, Bulgária, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Szlovénia;

c)ezen alapokmány jóváhagyó levél útján történő elfogadása esetén a holland jog alapján bejegyzett, amszterdami (Hollandia) székhelyű, European Technology Platform for High Performance Computing Association („A Nagy Teljesítményű Számítástechnika Európai Technológiai Platformja” egyesület, ETP4HPC) és a belga jog alapján bejegyzett, brüsszeli (Belgium) székhelyű Big Data Value Association (a nagy adathalmazokkal foglalkozó egyesület, BDVA).

(2)Minden részt vevő állam kijelöli a képviseletét a közös vállalkozás szerveiben ellátó személyeket, és megnevezi az(oka)t a nemzeti szervezete(ke)t, amely(ek) a közös vállalkozás tevékenységei kapcsán fennálló kötelezettségek teljesítéséért felelős(ek).

3. cikk

A tagságban bekövetkező változások

(1)Feltéve, hogy hozzájárulnak a közös vállalkozás céljai elérésének a 15. cikkben említett finanszírozásához, az Unió azon tagállamai vagy azon társult országok, amelyek nem szerepelnek a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felsorolásban, a közös vállalkozás tagjaivá válnak, amikor tájékoztatják az irányító testületet arról, hogy írásban elfogadták ezt az alapokmányt és minden más, a közös vállalkozás működését szabályozó rendelkezést.

(2)Bármely, uniós tagállamban vagy a Horizont 2020-hoz társult országban a kutatást és innovációt közvetve vagy közvetlenül támogató, és ott székhellyel rendelkező jogi személy kérheti a közös vállalkozás tagjai közé való felvételét, feltéve, hogy hozzájárul a közös vállalkozás e rendelet 3. cikkében meghatározott céljai elérésének az alapokmány 15. cikkében említett finanszírozásához, és hogy elfogadja a közös vállalkozás alapokmányát.

(3)A közös vállalkozás tagjaként való felvétel iránti, a (2) bekezdés szerinti kérelmeket az irányító testülethez kell benyújtani. Az irányító testület a kérelem elbírálásánál azt értékeli, hogy mennyire releváns és milyen hozzáadott értéket képvisel a jelentkező a közös vállalkozás céljainak elérése tekintetében, és ezt követően dönt a kérelemről.

(4)Bármely tag megszüntetheti a közös vállalkozásban való tagságát. A tagság megszűnése a többi tagnak küldött értesítéstől számított hat hónap elteltével válik hatályossá és visszavonhatatlanná. A tagság megszűnésének időpontjától kezdve a korábbi tag a közös vállalkozás által a tagság megszűnéséről történt értesítést megelőzően jóváhagyott vagy rá vonatkozóan keletkezett kötelezettségek kivételével minden kötelezettsége alól mentesül.

(5)A közös vállalkozásban fennálló tagság csak az irányító testület előzetes hozzájárulásával ruházható át harmadik félre.

(6)Az e cikk alapján a tagságban bekövetkezett bármely változást követően a közös vállalkozás a honlapján haladéktalanul közzéteszi tagjainak frissített jegyzékét és a változás időpontját.

4. cikk

A közös vállalkozás szervei

A közös vállalkozás szervei a következők:

a)az irányító testület;

b)az ügyvezető igazgató;

c)a kutatási és innovációs tanácsadó csoportból és az infrastrukturális tanácsadó csoportból álló ipari és tudományos tanácsadó testület.

5. cikk

Az irányító testület összetétele

Az irányító testületet a részt vevő államok és a Bizottság képviselői alkotják.

Minden egyes részt vevő állam és a Bizottság kinevez egy-egy képviselőt, aki a részt vevő állam, illetve a Bizottság szavazati jogával rendelkezik az irányító testületben.

6. cikk

Az irányító testület működése

(1)Az Unió a szavazati jogok 50 %-ával rendelkezik. Az Unió szavazata nem osztható meg.

A 7. cikk (3) bekezdésében említett általános adminisztratív feladatok tekintetében a részt vevő államok szavazati jogainak arányban kell állniuk a közös vállalkozás időtartama alatt annak tevékenységeihez tett tényleges pénzügyi kötelezettségvállalásaikkal.

(2)A közös vállalkozás 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott tevékenységeinek végrehajtásához kapcsolódó feladatok tekintetében a részt vevő államok szavazati jogainak arányban kell állniuk a közös vállalkozás időtartama alatt annak tevékenységeihez nyújtott tényleges hozzájárulásaikkal.

A részt vevő államok szavazati jogait éves alapon kell kiszámítani, figyelembe véve a közös vállalkozáshoz való csatlakozásuk óta tett hozzájárulásaikat. A szavazati jogok kiszámításához csak akkor kell figyelembe venni a részt vevő államok hozzájárulásait a közös vállalkozás által beszerzett szuperszámítógépek működési költségeihez, valamint a petaszintű szuperszámítógépek beszerzési költségeihez, ha azokat független könyvvizsgáló előzetesen hitelesítette.

A közös vállalkozásban részt vevő államoknak csak akkor áll jogukban szavazni az exa előtti szintű szuperszámítógép közös vállalkozás általi beszerzésével kapcsolatos kérdésekről, amennyiben pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulást nyújtanak az exa előtti szintű szuperszámítógép beszerzéséhez vagy üzemeltetéséhez. A részt vevő államoknak jogukban áll szavazni különösen a munkatervről és az ahhoz kapcsolódó beszerzési költségbecslésekről, a fogadó szervezet kiválasztásáról, a szerződések odaítéléséről, a hozzáférési jogok elosztásáról, valamint a tulajdonjognak a fogadó szervezetre való átruházásáról.

A közös vállalkozásban részt vevő államok csak akkor jogosultak szavazni a közös vállalkozás által végrehajtott közvetett cselekvésekkel kapcsolatos kérdésekről, ha pénzügyi hozzájárulást nyújtanak a közös vállalkozás számára a munkaterv megfelelő részeinek végrehajtásához. Ebben az esetben az adott részt vevő államnak joga van a munkatervről és a közvetett cselekvésekre vonatkozó kapcsolódó költségbecslésekről, valamint a finanszírozásra kiválasztott közvetett tevékenységek listájáról szavazni.

(3)Az irányító testület tagjai maximálisan törekszenek a konszenzus elérésére. Konszenzus hiányában az irányító testület a határozatait legalább 75 %-os szavazattöbbséggel hozza, a távollévő tagok szavazatait is beleértve.

(4)A közös vállalkozás Uniótól eltérő minden olyan tagját, amely nem tesz eleget a rendelet 5. cikkében említett hozzájárulásokkal kapcsolatos kötelezettségeinek az irányító testület által meghatározott határidőt követő hat hónapon belül, ki kell zárni az irányító testületben zajló szavazásból és a közös vállalkozás tulajdonában lévő exa előtti szintű szuperszámítógéphez való hozzáférésből mindaddig, amíg a kötelezettségeinek eleget nem tesz.

(5)Az irányító testület elnököt választ, akinek a megbízatása két évre szól. Az elnök megbízatását csak egy alkalommal, az irányító testület erre vonatkozó határozatát követően lehet meghosszabbítani.

(6)Az irányító testület évente legalább kétszer rendes ülést tart. A Bizottság kérésére, a részt vevő államok képviselői többségének a kérésére, az elnök kérésére, illetve az ügyvezető igazgató kérésére a 15. cikk (5) bekezdésének megfelelően rendkívüli üléseket is tarthat. Az irányító testület üléseit annak elnöke hívja össze, az ülések színhelye pedig általában a közös vállalkozás székhelye.

Az irányító testület határozatképességéhez a Bizottság és a részt vevő államok legalább három képviselőjének részvétele szükséges.

Az ügyvezető igazgató a tanácskozásokon – az irányító testület eltérő határozata hiányában – részt vesz, de szavazati joggal nem rendelkezik. Az irányító testület eseti alapon meghívhat más személyeket, hogy ülésein megfigyelőként részt vegyenek.

Bármely olyan tagállam vagy társult ország, amely nem tagja a közös vállalkozásnak, megfigyelőként vehet részt az irányító testületben. A megfigyelők megkapnak minden kapcsolódó dokumentumot, és tanácsadási joguk van minden, az irányító testület által meghozandó döntésben. Minden ilyen megfigyelőt az irányító testület tagjaira is alkalmazandó titoktartási szabályok kötnek.

(7)A tagok képviselői személyesen nem felelnek az irányító testületben képviselőként folytatott tevékenységükért.

(8)Az irányító testület maga fogadja el eljárási szabályzatát. Az eljárási szabályzatnak konkrét eljárásokat kell tartalmazniuk az összeférhetetlenség azonosítására és elkerülésére, valamint az érzékeny információk bizalmas kezelésének biztosítására.

(9)A kutatási és innovációs tanácsadó csoport elnöke és az infrastrukturális tanácsadó csoport elnöke megfigyelőként jogosult részt venni az irányító testület ülésein és az ott zajló egyeztetésekben, amennyiben azok a feladatkörébe tartozó kérdésekről szólnak, szavazati joga azonban nincs.

7. cikk

Az irányító testület feladatai

(1)Az irányító testület általános felelősséget visel a közös vállalkozás stratégiai irányításáért és működéséért, és felügyeli a közös vállalkozás tevékenységeinek végrehajtását, valamint a közfinanszírozási forrásoknak a közvetett cselekvések résztvevői között való felosztása során biztosítja a méltányosság és az átláthatóság elvének megfelelő alkalmazását.

(2)A Bizottság az irányító testületen belül betöltött szerepében – a szinergiáknak az együttműködésen alapuló kutatások tárgyát képező prioritások meghatározása során történő előmozdítása érdekében – a közös vállalkozás tevékenységei és az uniós finanszírozási programok vonatkozó tevékenységei közötti koordináció biztosítására törekszik.

(3)Az irányító testületnek a közös vállalkozás alábbi általános adminisztratív feladatait kell elvégeznie:

a)az új tagsági kérelmek elbírálása, elfogadása vagy elutasítása az ezen alapokmány 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

b)a kötelességeik teljesítését elmulasztó tagok közös vállalkozásban való tagságának megszüntetéséről való döntéshozatal;

c)a közös vállalkozás pénzügyi szabályainak elfogadása az e rendelet 11. cikkének megfelelően;

d)a közös vállalkozás éves költségvetésének elfogadása, ideértve a vonatkozó létszámtervet is, amely tisztségcsoportok és besorolási fokozatok szerinti bontásban feltünteti az ideiglenes álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát;

e)a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskör személyi állomány feletti gyakorlása e rendelet 13. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

f)az ügyvezető igazgató kinevezése, felmentése, megbízatásának meghosszabbítása, valamint útmutatás nyújtása az ügyvezető igazgató számára, és az ügyvezető igazgató teljesítményének figyelemmel kísérése;

g)a programiroda szervezeti felépítésének jóváhagyása az ügyvezető igazgató ajánlása alapján;

h)a 20. cikk (1) bekezdésében említett többéves stratégiai terv elfogadása;

i)a 21. cikk (1) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentés és a kapcsolódó költségek elfogadása;

j)az ügyvezető igazgató ajánlása alapján adott esetben a közös vállalkozás belső ellenőrzési részlegének létrehozásához szükséges intézkedések meghozatala;

k)a közös vállalkozás kommunikációs politikájának megállapítása az ügyvezető igazgató ajánlása alapján;

l)adott esetben a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek végrehajtására vonatkozó szabályok megállapítása e rendelet 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban;

m)adott esetben szabályok megállapítása a nemzeti szakértők közös vállalkozáshoz való kirendelésére és a gyakornokok igénybevételére vonatkozóan, e rendelet 14. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

n)adott esetben tanácsadó csoportok létrehozása a közös vállalkozás szervei mellett;

o)adott esetben a közös vállalkozás tagjai e rendelet módosítására vonatkozó kéréseinek benyújtása a Bizottsághoz;

p)a fogadó szervezet kiválasztási eljárásával kapcsolatos dokumentumokhoz csatolandó fogadási megállapodás mintájának jóváhagyása;

q)azon feladatok ellátása, amelyek nem tartoznak kifejezetten a közös vállalkozás valamely szervének hatáskörébe; ezeket a feladatokat az irányító testület átutalhatja a közös vállalkozás bármely szervének hatáskörébe.

(4)Az irányító testület különösen a közös vállalkozás cselekvéseinek operatív tevékenységeihez kapcsolódó következő feladatokat látja el:

a)a 19. cikk (2) bekezdésében említett munkaterv és a kapcsolódó költségbecslések elfogadása;

b)a pályázati felhívások közzétételének a munkatervvel összhangban történő jóváhagyása;

c)a finanszírozásra kiválasztott cselekvések listájának jóváhagyása egy független szakértői csoport által összeállított ranglista alapján;

d)az ajánlati felhívások közzétételének a munkatervvel összhangban történő jóváhagyása;

e)a finanszírozásra kiválasztott ajánlatok jóváhagyása;

f)általános és egyedi hozzáférési feltételek meghatározása arra vonatkozóan, hogy a tudományos körök, a közszektor és az ipar felhasználói hogyan tudnak hozzáférni a közös vállalkozás infrastruktúrájához, ideértve a díjköteles szolgáltatások árait is;

g)a közös vállalkozás által pénzügyi hozzájárulásban részesített petaszintű szuperszámítógépek hozzáférési időkeretének Unióra eső részéhez kapcsolódó hozzáférési jogok meghatározása;

h)az exa előtti szintű szuperszámítógépek hozzáférési időkeretének Unióra eső részéhez kapcsolódó hozzáférési jogok meghatározása;

i)az e rendelet 12. cikkében említett kereskedelmi szolgáltatások árszintjének és az e díjköteles szolgáltatások számára biztosított hozzáférési idő felosztásának meghatározása;

j)évente döntés hozatala az e rendelet 12. cikkében említett kereskedelmi szolgáltatások díjaiból származó bevételek felhasználásáról;

k)döntés egy adott exa előtti szintű szuperszámítógép tulajdonjogának egy fogadó szervezetre történő esetleges átruházásáról a rendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

8. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése, felmentése, illetve megbízatásának meghosszabbítása

(1)Az ügyvezető igazgatót az irányító testület nevezi ki, a Bizottság által nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően összeállított jelöltlistáról. Adott esetben a Bizottság a közös vállalkozás egyéb tagjainak képviselőit is bevonhatja a kiválasztási folyamatba.

Gondoskodni lehet mindenekelőtt arról, hogy a közös vállalkozás egyéb tagjai megfelelő képviselettel rendelkezzenek a kiválasztási eljárás előválogatási szakaszában. E célból a részt vevő államok közös megegyezéssel kijelölnek egy képviselőt és egy megfigyelőt az irányító testület részéről.

(2)Az ügyvezető igazgató a személyi állomány tagja, és a közös vállalkozás ideiglenes alkalmazottja, aki az alkalmazási feltételek 2. cikke a) pontjának a hatálya alá tartozik.

Az ügyvezető igazgatói szerződés megkötése során a közös vállalkozást az irányító testület elnöke képviseli.

(3)Az ügyvezető igazgató megbízatása három évre szól. Ezen időszak végén a Bizottság – adott esetben a közös vállalkozásban részt vevő államoknak és a magánszektorbeli tagoknak a folyamatba való bevonása mellett – értékeli az ügyvezető igazgató teljesítményét, valamint a közös vállalkozás előtt álló feladatokat és kihívásokat.

(4)Az irányító testület a (3) bekezdésben említett értékelés figyelembevételével készült bizottsági javaslat alapján eljárva egy alkalommal – legfeljebb négy éves időtartamra – meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató megbízatását.

(5)Az az ügyvezető igazgató, akinek a megbízatását meghosszabbították, megbízatása összesített idejének lejártakor nem vehet részt az ugyanazon tisztség betöltésére vonatkozó kiválasztási eljárásban.

(6)Az ügyvezető igazgató felmentése csak az irányító testület határozatával lehetséges, amelyet a testület a Bizottság által – adott esetben a részt vevő államok és a magánszektorbeli tagok bevonásával – tett javaslat alapján eljárva hoz meg.

9. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1)Az ügyvezető igazgató a közös vállalkozásnak az irányító testület döntéseivel összhangban végzett napi szintű működtetéséért felelős legfelsőbb vezetője.

(2)Az ügyvezető igazgató a közös vállalkozás jogi képviselője. Az ügyvezető igazgató elszámolással tartozik az irányító testületnek és a rá ruházott hatáskörön belül teljes mértékben független módon végzi feladatát.

(3)Az ügyvezető igazgató hajtja végre a közös vállalkozás költségvetését.

(4)Az ügyvezető igazgató mindenekelőtt a következő feladatokat hajtja végre, függetlenül eljárva:

a)konszolidált formában elkészíti a többéves stratégiai terv tervezetét, és elfogadásra benyújtja azt az irányító testülethez; a tervnek részét képezi az ipari és tudományos tanácsadó testület által javasolt többéves stratégiai kutatási és innovációs terv, valamint a részt vevő államok és a Bizottság által rendelkezésre bocsátott többéves pénzügyi tervek;

b)elkészíti és elfogadásra az irányító testület elé terjeszti az éves költségvetési tervet, ideértve a létszámtervet is, amely besorolási fokozatok és tisztségcsoportok szerinti bontásban feltünteti az ideiglenes álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát;

c)elkészíti és az irányító testülethez elfogadásra benyújtja az éves munkaterv tervezetét; a munkatervben ki kell térni mindazon pályázati és ajánlati felhívások hatókörére is, amelyek az ipari és tudományos tanácsadó testület által javasolt kutatási és innovációs tevékenységi terv, valamint beszerzési tervek végrehajtásához szükségesek, csakúgy, mint a részt vevő államok és a Bizottság által javasolt vonatkozó költségbecslésekre;

d)véleményezésre az irányító testület elé terjeszti az éves beszámolót;

e)elkészíti és jóváhagyásra az irányító testület elé terjeszti az éves tevékenységi jelentést, a hozzá tartozó kiadásokra vonatkozó információkkal együtt;

f)aláírja az egyes támogatási megállapodásokat, határozatokat és szerződéseket;

g)aláírja a beszerzési szerződéseket;

h)figyelemmel kíséri a közös vállalkozás tulajdonában lévő vagy általa finanszírozott petaszintű és exa előtti szintű szuperszámítógépek üzemeltetését (ideértve a hozzáférési idő felosztását, a tudományos és az ipari felhasználók hozzáférési jogainak tiszteletben tartását, valamint a nyújtott szolgáltatások minőségét);

i)végrehajtja a közös vállalkozás kommunikációs politikáját;

j)megszervezi, irányítja és felügyeli a közös vállalkozás működését és személyzetét az azon hatáskör által szabott kereteken belül, amelyet az irányító testület e rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerint ráruházott;

k)létrehoz egy hatékony és eredményes belső ellenőrzési rendszert, biztosítja annak működését, és az azt érintő minden jelentős változásról beszámol az irányító testületnek;

l)gondoskodik a kockázatértékelések és a kockázatkezelés végrehajtásáról;

m)meghoz minden egyéb olyan intézkedést, amely a közös vállalkozás e rendelet 3. cikkében megfogalmazott céljainak elérése irányába tett előrelépések értékeléséhez szükséges;

n)ellátja az irányító testület által az ügyvezető igazgatóra bízott vagy átruházott egyéb feladatokat.

(5)Az ügyvezető igazgató az ebből a rendeletből eredő támogatási feladatok saját felelősségi körében történő végrehajtása céljából programirodát hoz létre. A programiroda személyzetének tagjai a közös vállalkozás személyzetének tagjai közül kerülnek ki, a programiroda pedig mindenekelőtt a következő feladatokat látja el:

a)támogatást nyújt egy megfelelő számviteli rendszer e rendelet 11. cikkében említett pénzügyi szabályokkal összhangban történő létrehozásához és működtetéséhez;

b)ellátja a pályázati felhívások gondozását a munkatervben leírtak szerint, valamint a támogatási megállapodásokhoz és határozatokhoz kapcsolódó adminisztratív teendőket;

c)ellátja az ajánlati felhívások gondozását a munkatervben leírtak szerint, valamint a szerződésekhez kapcsolódó adminisztratív teendőket;

d)irányítja a fogadó szervezet kiválasztásának folyamatát, és ellátja a döntésekhez kapcsolódó adminisztratív teendőket;

e)biztosítja a közös vállalkozás tagjai és egyéb szervei számára a feladataik ellátásához szükséges, illetve konkrét kéréseiknek megfelelő információkat és támogatást;

f)a közös vállalkozás szerveit kiszolgáló titkárságként működik, és támogatja az irányító testület által létrehozott tanácsadó csoportok munkáját.

10. cikk

Az ipari és tudományos tanácsadó testület összetétele

(1)Az ipari és tudományos tanácsadó testület a kutatási és innovációs tanácsadó csoportból és az infrastrukturális tanácsadó csoportból áll.

(2)A kutatási és innovációs tanácsadó csoport legfeljebb tizenkét tagból áll, akik közül legfeljebb hat tagot a magánszektorbeli tagok, legfeljebb hatot pedig az irányító testület nevezi ki. Az irányító testület megállapítja az általa kinevezendő tagokra vonatkozó konkrét kritériumokat és a kiválasztási eljárást.

(3)Az infrastrukturális tanácsadó csoport maximális létszáma tizenkét fő. Az irányító testület meghatározza a csoportra vonatkozó konkrét kritériumokat és a kiválasztási eljárást, valamint kinevezi a csoport tagjait. A csoport tagjai csak olyan személyek lehetnek, akiknél nem merül fel összeférhetetlenség.

11. cikk

A kutatási és innovációs tanácsadó csoport működése

(1)A kutatási és innovációs tanácsadó csoport évente legalább két alkalommal ülésezik.

(2)A kutatási és innovációs tanácsadó csoport szükség esetén munkacsoportokat hozhat létre egy vagy több tag átfogó koordinálása mellett.

(3)A kutatási és innovációs tanácsadó csoport megválasztja elnökét.

(4)A kutatási és innovációs tanácsadó csoport elfogadja saját eljárási szabályzatát, beleértve a tanácsadó csoportot képviselő alkotó jogalanyok kinevezését és kinevezésük időtartamát is.

12. cikk

Az infrastrukturális tanácsadó csoport működése

(1)Az infrastrukturális tanácsadó csoport évente legalább két alkalommal ülésezik.

(2)Az infrastrukturális tanácsadó csoport szükség esetén munkacsoportokat hozhat létre egy vagy több tag átfogó koordinálása mellett.

(3)Az infrastrukturális tanácsadó csoport megválasztja elnökét.

(4)Az infrastrukturális tanácsadó csoport elfogadja saját eljárási szabályzatát, beleértve a tanácsadó csoportot képviselő alkotó jogalanyok jelölését és jelölésük időtartamát is.

13. cikk

A kutatási és innovációs tanácsadó csoport feladatai

A kutatási és innovációs tanácsadó csoport:

a)a közös vállalkozás e rendelet 3. cikkében meghatározott céljainak a megvalósítása érdekében összeállítja és rendszeresen frissíti a 19. cikkben említett többéves stratégiai kutatási és innovációs terv tervezetét. A többéves stratégiai kutatási és innovációs terv tervezetében meg kell határozni azokat a kutatási és innovációs prioritásokat, amelyekre az európai versenyképesség javítása, valamint az új piacok és társadalmi alkalmazások létrehozása érdekében szükség van a nagy teljesítményű számítástechnikával kapcsolatos technológiák és legfontosabb kompetenciák különböző alkalmazási területeken való kialakításához és elterjedéséhez. A tervet az európai tudományos és ipari igények alakulásával összhangban rendszeresen felül kell vizsgálni;

b)benyújtja az ügyvezető igazgatónak a munkaterv alapjául szolgáló többéves stratégiai kutatási és innovációs terv tervezetét az irányító testület által megállapított határidőn belül;

c)nyilvános konzultációkat szervez, amelyek nyitva állnak minden, a nagy teljesítményű számítástechnika területén aktív magán- és közszférabeli érdekelt fél előtt, azzal a céllal, hogy tájékoztassa ezeket a feleket és visszajelzéseket gyűjtsön tőlük a többéves stratégiai kutatási és innovációs terv és a kutatási és innovációs tevékenységi terv adott évi tervezetével kapcsolatban.

14. cikk

Az infrastrukturális tanácsadó csoport feladatai

(1)Az infrastrukturális tanácsadó csoport tanácsot ad az irányító testületnek a közös vállalkozás exa előtti szintű szuperszámítógépeinek beszerzéséhez és üzemeltetéséhez. Az infrastrukturális tanácsadó csoport:

a)a közös vállalkozás e rendelet 3. cikkében meghatározott céljainak a megvalósítása érdekében összeállítja és rendszeresen frissíti a 19. cikkben említett, exa előtti szintű szuperszámítógépek beszerzésére és üzemeltetésére irányuló többéves stratégiai menetrend tervezetét. A többéves stratégiai menetrend tervezetének tartalmaznia kell a fogadó szervezet kiválasztási feltételeit és az infrastruktúra beszerzésének ütemtervét; ennek érdekében azonosítania kell a kapacitásbővítési igényeket, az érintett alkalmazástípusokat és felhasználói közösségeket, a rendszerarchitektúrákat és a nemzeti nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúrákkal való integráció lehetőségeit;

b)az irányító testület által megállapított határidőn belül benyújtja az ügyvezető igazgatónak az exa előtti szintű szuperszámítógépek beszerzésére és üzemeltetésére vonatkozó többéves stratégiai menetrend tervezetét, amely az 1. cikkben említett eljárások alapját képezi;

c)nyilvános konzultációkat szervez, amelyek nyitva állnak minden, a nagy teljesítményű számítástechnika területén aktív magán- és közszférabeli érdekelt fél előtt, azzal a céllal, hogy tájékoztassa ezeket a feleket és visszajelzéseket gyűjtsön tőlük az exa előtti szintű szuperszámítógépek beszerzésére és üzemeltetésére irányuló többéves stratégiai menetrend tervezetével és az ahhoz kapcsolódó adott évi tevékenységi tervvel kapcsolatban.

15. cikk

Finanszírozási források

(1)A közös vállalkozást tagjai a (2) és (3) bekezdés szerinti, részletekben fizetett pénzügyi hozzájárulásokkal és természetbeni hozzájárulásokkal közösen finanszírozzák.

(2)A közös vállalkozás igazgatási költségei nem haladhatják meg a 22 000 000 EUR-t, és azokat az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint 5. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulások fedezik.

Amennyiben az igazgatási költségekre szánt hozzájárulás egy része nem kerül felhasználásra, az a közös vállalkozás működési költségeire fordítható.

(3)A közös vállalkozás működési költségeit az alábbiak fedezik:

a)az Unió pénzügyi hozzájárulása;

b)a részt vevő államok által a közös vállalkozásnak nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

c)a részt vevő államok által a fogadó szervezet működési költségeihez nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

d)a részt vevő államok által nyújtott természetbeni hozzájárulások a közös vállalkozás tulajdonában lévő exa előtti szintű szuperszámítógépeknek a fogadó szervezetnél felmerült működési költségei formájában, levonva azokból a közös vállalkozás által és az Unió által más módon e költségekhez nyújtott hozzájárulást;

e)a részt vevő államok által nyújtott természetbeni hozzájárulás a szuper-számítástechnikai központoknál a petaszintű szuperszámítógépek társfinanszírozása miatt felmerült költségek formájában, levonva azokból a közös vállalkozás által és az Unió által más módon e költségekhez nyújtott hozzájárulást;

f)a magánszektorbeli tagok vagy az azokat alkotó jogalanyok, illetve kapcsolt jogalanyok által nyújtott természetbeni hozzájárulás az általuk végrehajtott cselekvések költségei formájában, levonva azokból a közös vállalkozás által és az Unió által más módon e költségekhez nyújtott hozzájárulást.

(4)A közös vállalkozás költségvetésébe bevitt források az alábbi hozzájárulásokból állnak:

a)a tagok pénzügyi hozzájárulásai az igazgatási költségekhez;

b)a tagok pénzügyi hozzájárulásai a működési költségekhez;

c)a közös vállalkozás esetleges bevételei;

d)egyéb pénzügyi hozzájárulások, források és bevételek.

A befizetett hozzájárulásokkal összefüggésben keletkezett kamatot a közös vállalkozás bevételének kell tekinteni.

(5)Amennyiben a közös vállalkozás valamely tagja nem teljesíti a pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségvállalását, az ügyvezető igazgató erről írásban értesíti a tagot, és észszerű határidőt állapít meg a mulasztás pótlására. Amennyiben a mulasztás pótlására a megadott határidőn belül nem kerül sor, az ügyvezető igazgató összehívja az irányító testületet annak eldöntésére, hogy a mulasztást elkövető tag tagsága megszüntetésre kerüljön-e, vagy egyéb intézkedésre kerüljön-e sor, amíg a kötelezettségei teljesítése meg nem történik. A nem teljesítő tag szavazati jogát a kötelezettségvállalások teljesítésének megtörténtéig fel kell függeszteni.

(6)A közös vállalkozás minden erőforrásának és tevékenységének célja az e rendelet 3. cikkében megfogalmazott célok elérése.

(7)Az általa létrehozott, vagy az e rendelet 3. cikkében számára meghatározott célok teljesítése céljából rá átruházott eszközök a közös vállalkozás tulajdonát képezik. Ez nem vonatkozik azokra a szuperszámítógépekre, amelyek tulajdonjogát a közös vállalkozás e rendelet 8. cikkének megfelelően adott esetben átruházta a fogadó szervezetre.

(8)A közös vállalkozás végelszámolásának az esetét kivéve a bevétel kiadásokat meghaladó része nem kerül kifizetésre a közös vállalkozás tagjai részére.

16. cikk

A részt vevő államok által biztosított hozzájárulás

(1)A részt vevő államok a közös vállalkozást bízzák meg a közös vállalkozáshoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásaik felhasználásával.

(2)A közös vállalkozáshoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásuk teljesítésekor a részt vevő államok megküldik a hozzájárulásuk részletes bontását, amelyben meghatározzák a következőkhöz való hozzájárulást:

a)szuperszámítógépek beszerzése;

b)szuperszámítógépek üzemeltetése; valamint

c)a közös vállalkozás által finanszírozandó egyéb tevékenységek.

(3)Az irányító testület megállapítja a részt vevő államok által a közös vállalkozáshoz nyújtott pénzügyi hozzájárulás részletes feltételeit.

17. cikk

Pénzügyi kötelezettségvállalások

A közös vállalkozás pénzügyi kötelezettségvállalásai nem haladhatják meg a rendelkezésre álló vagy a költségvetése számára a tagjai által lekötött pénzügyi források összegét.

18. cikk

Pénzügyi év

A pénzügyi év január 1-jétől december 31-ig tart.

19. cikk

Operatív és pénzügyi tervezés

(1)A többéves stratégiai terv meghatározza a közös vállalkozás e rendelet 3. cikkében meghatározott céljainak elérésére irányuló stratégiát és terveket. A többéves stratégiai tervet a többéves stratégiai kutatási és innovációs terv, az ipari és tudományos tanácsadó testület által rendelkezésre bocsátott, szuperszámítógépek beszerzésére vonatkozó többéves stratégiai menetrend, valamint a részt vevő államok és a Bizottság többéves pénzügyi tervei alkotják.

(2)Az ügyvezető igazgató elfogadásra az irányító testület elé terjeszti az éves vagy többéves munkaterv tervezetét, amely ismerteti a kutatási és az innovációs tevékenységek tervét, a beszerzési tervet, az igazgatási tevékenységeket, valamint az ezekhez tartozó költségbecsléseket.

(3)A munkatervet a végrehajtása előtti év végéig kell elfogadni. A munkatervet a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.

(4)Az ügyvezető igazgató elkészíti és elfogadásra az irányító testület elé terjeszti a következő évre vonatkozó éves költségvetési tervet.

(5)Az irányító testületnek az éves költségvetést a tárgyévet megelőző év végéig el kell fogadnia.

(6)Az éves költségvetést az uniós pénzügyi hozzájárulásnak az Unió költségvetésében megállapított összege figyelembevétele céljából ki kell igazítani.

20. cikk

Operatív és pénzügyi beszámolás

(1)Az ügyvezető igazgató a közös vállalkozás pénzügyi szabályainak megfelelően évente beszámol az irányító testületnek feladatai teljesítéséről.

Az ügyvezető igazgató a pénzügyi év lezárásától számított két hónapon belül jóváhagyásra az irányító testület elé terjeszti a közös vállalkozás által az előző naptári évben – különösen az adott évre szóló éves munkatervhez képest – elért eredményekről szóló éves tevékenységi jelentést. Az éves tevékenységi jelentésnek többek között a következőkről kell tájékoztatással szolgálnia:

a)a végrehajtott kutatási, innovációs és egyéb tevékenységek, valamint az azokkal összefüggő kiadások;

b)infrastruktúrák beszerzése és üzemeltetése, beleértve az infrastruktúrák használatát és az ahhoz való hozzáférést, beleértve az egyes részt vevő államok által ténylegesen igénybe vett hozzáférési időt;

c)a benyújtott pályázatok és ajánlatok a résztvevők típusa – a kkv-kat is beleértve – és országok szerinti bontásban;

d)a finanszírozásra kiválasztott pályázatok a résztvevők típusa – a kkv-kat is beleértve – és országok szerinti bontásban, feltüntetve a közös vállalkozás egyes résztvevők és cselekvések számára juttatott hozzájárulását;

e)a finanszírozásra kiválasztott ajánlatok a vállalkozó típusa – a kkv-kat is beleértve – és országok szerinti bontásban, feltüntetve a közös vállalkozás egyes vállalkozók és beszerzési tevékenységek számára juttatott hozzájárulását;

f)a beszerzési tevékenységek eredménye;

g)előrelépés az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzések elérése felé, és az e célkitűzések eléréséhez szükséges további munkára vonatkozó javaslatok.

(2)Az irányító testület által elfogadott éves tevékenységi jelentést nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

(3)A következő pénzügyi év március 1-jéig a közös vállalkozás számvitelért felelős tisztviselője megküldi az előzetes beszámolót a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

A közös vállalkozás a következő pénzügyi év március 31-ig megküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

A közös vállalkozás előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően a közös vállalkozás számvitelért felelős tisztviselője – a 966/2012/EU, Euratom rendelet 148. cikkének megfelelően – elkészíti a közös vállalkozás végleges beszámolóját, és azt az ügyvezető igazgató véleményezés céljából benyújtja az irányító testületnek.

Az irányító testület véleményt nyilvánít a közös vállalkozás végleges beszámolójáról.

Az ügyvezető igazgató a következő pénzügyi év július 1-jéig – az irányító testület véleményével együtt – megküldi a végleges pénzügyi beszámolót az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

A végleges beszámolót a következő pénzügyi év november 15-éig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Az ügyvezető igazgató szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszék éves jelentésében megfogalmazott észrevételekre. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az irányító testületnek is benyújtja.

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 165. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ügyvezető igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

21. cikk

Belső ellenőrzés

A Bizottság belső ellenőre ugyanazon hatásköröket gyakorolja a közös vállalkozás felett, mint a Bizottság szervezeti egységei felett.

22. cikk

A tagok felelőssége, biztosítás

(1)A közös vállalkozás tagjainak a közös vállalkozás adósságaiért viselt pénzügyi felelőssége az igazgatási költségekhez való, már befizetett hozzájárulásaik összegére korlátozódik.

(2)A közös vállalkozásnak megfelelő biztosítást kell kötnie és fenntartania.

23. cikk

Összeférhetetlenség

(1)A közös vállalkozásnak, valamint szerveinek és személyzetének tevékenységeik végrehajtása során mindennemű összeférhetetlenséget kerülniük kell.

(2)A közös vállalkozás irányító testületének szabályokat kell elfogadnia a tagokra, a szervekre és a személyi állományra vonatkozóan az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése céljából. Az említett szabályokban a közös vállalkozás tagjainak az irányító testületben részt vevő képviselőit érintő összeférhetetlenség megelőzését célzó rendelkezéseknek is szerepelniük kell.

24. cikk

Végelszámolás

(3)A közös vállalkozás végelszámolására az e rendelet 1. cikkében meghatározott időszak végén kerül sor.

(4)Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a végelszámolási eljárás automatikusan megkezdődik, amennyiben a Unió kilép a közös vállalkozásból.

(5)A közös vállalkozás végelszámolását célzó eljárás lebonyolítására az irányító testület egy vagy több végelszámolót nevez ki, aki(k)nek eleget kell tennie/tenniük az irányító testület döntéseinek.

(6)A közös vállalkozás végelszámolásakor a közös vállalkozás vagyona szolgál a kötelezettségei és a végelszámolási költségek fedezeteként. A közös vállalkozás tulajdonában lévő szuperszámítógépeket át kell ruházni az adott fogadó szervezetekre. A fogadó szervezet visszafizeti a közös vállalkozásnak az átruházott szuperszámítógép maradványértékét. Az esetleges fennmaradó rész a közös vállalkozáshoz való pénzügyi hozzájárulásuk arányában felosztásra kerül a végelszámoláskor meglévő tagok között. A felosztás során az Uniónak jutó rész visszakerül az Unió költségvetésébe. A közös vállalkozás tulajdonát képező, a fogadó szervezeteknél telepített szuperszámítógépeket át kell ruházni az érintett fogadó szervezetekre. Ebben az esetben a fogadó szervezet visszafizeti a közös vállalkozásnak az átruházott szuperszámítógép maradványértékét.

(7)A közös vállalkozás által kötött, illetve elfogadott, a közös vállalkozás élettartamát meghaladó időtartamú megállapodások, határozatok, valamint beszerzési szerződések megfelelő kezelésének a biztosítása céljából eseti eljárást kell meghatározni.