EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.6.13.
JOIN(2018) 16 final
KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK
A reziliencia és a hibrid fenyegetések kezelésére szolgáló képességek megerősítése
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.6.13.
JOIN(2018) 16 final
KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK
A reziliencia és a hibrid fenyegetések kezelésére szolgáló képességek megerősítése
1.Bevezetés
Az állami és nem állami szereplők által végzett hibrid tevékenységek komoly és súlyos mértékben fenyegetik az EU-t és annak tagállamait. Egyre gyakrabban tesznek kísérletet országok destabilizálására az állami intézményekbe vetett bizalom aláásásával és a társadalmak alapvető értékeinek megkérdőjelezésével. Társadalmaink olyan szereplők által támasztott komoly kihívások elé néznek, amelyek célja az EU-ban és tagállamaiban történő károkozás, a gazdaságban és közszolgáltatásokban fennakadást okozó kibertámadásoktól kezdve, a célzott félretájékoztatási kampányokon át az ellenséges katonai akciókig.
A hibrid hadjáratok sokoldalú, a kényszerítő és aláaknázó intézkedéseket kombináló, mind a hagyományos, mind a nem hagyományos (diplomáciai, katonai, gazdasági és technológiai) eszközöket és taktikákat alkalmazó, az ellenfél destabilizálását célzó tevékenységek. Megtervezésük révén e mind állami, mind nem állami szereplők által végrehajtható hadjáratokat nehéz felderíteni, illetve elkövetőiket azonosítani. A márciusban Salisburyben idegrendszerre ható vegyi harcanyaggal végrehajtott támadás 1 ismét rámutatott a jelenleg alkalmazható hibrid fenyegetések és a taktikák sokaságának sokoldalúságára. A fenti fejleményekre reagálva az Európai Tanács 2 hangsúlyozta az EU és tagállamai kapacitásai bővítésének szükségességét a hibrid fenyegetések felderítésében, megakadályozásában és az azokkal szembeni reagálás során az olyan területeken, mint például a kiberbiztonság, a stratégiai kommunikáció és a kémelhárítás. Ezen túlmenően a Tanács különösen felhívta a figyelmet a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség szükségességére.
A nem hagyományos fegyverekből fakadó fenyegetés az általuk okozható kár mértéke miatt külön kategóriába sorolható. A felderítésük és az elkövetők azonosításának nehézségén túlmenően e fenyegetések felszámolása bonyolult. A hibrid fenyegetéseken túlmutató és a terrorista fenyegetések közé is sorolható vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések általános aggodalmat okoznak a nemzetközi közösségben 3 , különös tekintettel az e fenyegetések elterjedésének növekedő kockázatára mind földrajzi, mind pedig a nem állami szereplők vonatkozásában.
Elsősorban a tagállamok feladata az ezen fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség megerősítése és az azzal kapcsolatos képességek fejlesztése. Ugyanakkor az uniós intézmények a nemzeti erőfeszítések megerősítésére már több intézkedést hajtottak végre. Ezek közé tartozik a más nemzetközi szereplőkkel történő szoros együttműködés, beleértve az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO) 4 ; e munka tovább erősíthető a tagállamoknak biztosított támogatás révén olyan területeken, mint például a gyors reagálás 5 .
E közös közlemény válasz az Európai Tanács a fenti munka folytatására irányuló felhívására. A közlemény egy nagyobb csomag részét képezi, amely magában foglalja a számot adó és a 2017. októberi vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris cselekvési terv 6 végrehajtásának következő lépéseit bemutató legutóbbi biztonsági unióról szóló eredményjelentést 7 , valamint „A hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés közös kerete – európai uniós válasz” 8 című közlemény 22 intézkedésének végrehajtásáról szóló második eredményjelentést 9 .
2.Az EU válasza
A Bizottság és a főképviselő következetes erőfeszítéseket tett az EU képességeinek fejlesztésére és arra, hogy hatékonyan támogassa a tagállamokat a hibrid, vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szembeni fellépésben. Már kézzelfogható eredmények jöttek létre az olyan területeken, mint a stratégiai kommunikáció, helyzetismeret, a felkészültség és ellenálló képesség megerősítése, illetve a válsághelyzetekre adott válaszok kapacitásainak megerősítése.
Az Európai Tanács 2015 márciusi ülése után létrehozott keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport vezető szerepet játszott a külföldi forrásokból származó félretájékoztatás előrejelzésében, nyomon követésében és az azzal szembeni fellépésben. A munkacsoport szakértői elemzései és nyilvános tájékoztatói 10 jelentős mértékben hívták fel a figyelmet az orosz félretájékoztatás hatásáról. Az utóbbi két év során 4 000 egyedi félretájékoztatási esetet derített fel, amelyek közül sok esetben Európát vették célba. A keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport munkája a pozitív kommunikáció továbbításának javítására is összpontosított, a keleti szomszédság fokozott elérése mellett. E sikert követően két további munkacsoport került létrehozásra különböző földrajzi hangsúllyal: a nyugat-balkánnal foglalkozó munkacsoport és a külön az arab világgal foglalkozó déli munkacsoport.
Fontos lépésekre került sor a helyzetismeret javításához és a döntéshozatal támogatásához szükséges struktúrák létrehozása érdekében. A hibrid fenyegetésekkel foglalkozó uniós információs és elemzőcsoportot 2016-ban az Európai Külügyi Szolgálat Európai Unió Helyzetelemző Központján belül hozták létre. A hibrid fenyegetésekkel foglalkozó uniós információs és elemzőcsoport fogadja és elemzi a különböző érdekelt felektől érkező, a hibrid fenyegetésekre vonatkozó minősített adatokat és nyílt forrásból származó információkat. A mai napig több mint 100 az EU-n belül és a tagállamokkal megosztott, az EU döntéshozatalát tájékoztató értékelés és tájékoztató készült. A hibrid fenyegetésekkel foglalkozó uniós információs és elemzőcsoport szoros munkakapcsolatban áll a Helsinkiben működő Hibrid Fenyegetések Elleni Küzdelem Európai Kiválósági Központjával. A 2017 áprilisában a stratégiai párbeszéd ösztönzésére és a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatos kutatás és elemzés végrehajtására létrehozott kiválósági központ bővítése eredményeképpen már 16 tagországgal 11 működik és az EU részéről tartós támogatásban részesül.
Ezenfelül fontos lépések megtételére került sor a felkészültség és ellenálló képesség megerősítésére, különösen a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szemben. Az utóbbi hat hónap során komoly intézkedésekre került sor a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsági eseményekre való felkészültség hiányosságainak meghatározására, nevezetesen a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris támadások megakadályozására irányuló felderítési kapacitásokat illetően. A Bizottság kezdeményezésére egy nemzeti szakértőkből álló konzorcium elemezte a különböző jellegű vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris forgatókönyvek esetében alkalmazott felderítő berendezések hiányosságait. A hiányosságok elemzéséről szóló jelentést megosztották a tagállamokkal, lehetővé téve számukra a felderítési stratégiákra vonatkozó megalapozott döntések meghozatalát és a megállapított hiányosságok kezelésére irányuló operatív intézkedések végrehajtását.
E munkát támogatták az előrehaladás mértékét tesztelő gyakorlatok. A NATO-val 2017-ben végzett párhuzamos és koordinált gyakorlat (PACE17) lehetővé tette az EU egy nagyszabású hibrid válsághelyzettel szembeni elhárítási képességeinek részletes próbáját. A gyakorlat minden eddiginél nagyobb mértékben tette próbára nem csak a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés uniós operatív protokollját („EU Hybrid Playbook”), az EU különböző reagálási mechanizmusait és azok egymás közötti hatékony együttműködési képességeit, de annak módját is, ahogyan az EU a hibrid fenyegetésekre adott válasza kapcsolódott a NATO fellépéséhez. A 2018-ban végrehajtandó gyakorlat a tervezési szakaszban van, amelynek célja nem csak az éves megrendezésének a bevezetése, de a tagállamok támogatása a hibrid válsághelyzetekre adott reagálási képességeik megerősítésében.
E konkrét lépések szemléltetik az EU által létrehozott szakpolitikai keretek eredményességét; az utóbbi két év során számos, az EU munkájának irányt mutató, azt összpontosító keret jött létre.
A 2016 áprilisban elfogadott „A hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés közös kerete – európai uniós válasz” című közös közlemény 12 összkormányzati megközelítést támogat, 22 cselekvési területtel, hogy segítse a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépést és erősítse az EU és tagállamainak, valamint nemzetközi partnereinek ellenálló képességét. A közös keretben meghatározott intézkedések többsége a helyzetismeret javítására és az ellenálló képesség erősítésére összpontosít, a reagálási képesség hatékonyabbá tétele mellett. Ezen intézkedések magukban foglalják az EU hírszerzés-elemző képességeinek, a létfontosságú infrastruktúra védelmének és a kiberbiztonság megerősítését, illetve a radikalizációval és erőszakos szélsőségességgel szembeni fellépést. A közös keret hangsúlyosan kezeli a kiberbiztonsági fenyegetéseket és kibertámadásokat is. A jelen közös közleménnyel párhuzamosan elfogadott, a közös keret végrehajtásáról szóló második előrehaladási jelentés igazolja az ezen intézkedésekkel elért kézzelfogható előrehaladást és a hibrid fenyegetésekkel szembeni uniós erőfeszítések megerősítését és elmélyítését 13 .
A kiberbiztonság tekintetében a 2018. május 9-i dátum fontos határidőt jelölt: az uniós tagállamoknak ekkorra kellett az EU-ban első alkalommal kötelező hatályú kiberbiztonságra vonatkozó szabályozást – a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelvet – átültetni. Az irányelv a 2017 szeptemberi „Ellenálló képesség, elrettentés és védelem – erős kiberbiztonság kialakítása az EU-ban” című közös közleményben 14 meghatározott tágabb megközelítés részét képezi, amely szélesebb körű, az EU kiberbiztonsági struktúráit és képességeit jelentős mértékben megerősítő konkrét intézkedéseket határoz meg. Ezen irányelv a hatékony büntetőjogi válaszintézkedések kialakítása és a globális stabilitás nemzetközi együttműködésen alapuló erősítése révén a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képesség megerősítésére és az EU kiberbiztonsági kapacitásainak bővítésére irányul. Az irányelvet egy az uniós szintű támogatás megerősítésére irányuló kiberbiztonsági jogszabályról szóló javaslat 15 kísérte, illetve több olyan javaslat alapozta meg, amelyet a végrehajtásig bezárólag kell megvalósítani (lásd az alábbiakban).
A félretájékoztatás károkat okoz a demokráciáinkban, mivel korlátozza a polgárok megalapozott döntéshozatalát és részvételüket a demokratikus folyamatokban. Az internet hatalmas mértékben növelte a polgárok által hozzáférhető hírek mennyiségét és választékát. Ugyanakkor az új technológiák lehetővé teszik a félretájékoztatás minden eddiginél gyorsabb és nagyobb mennyiségben történő terjesztését, a bizalmatlanság és társadalmi feszültségek célzott gerjesztését. A Bizottság „Európai megközelítés az online félretájékoztatás kezelésére” című közleménye 16 a félretájékoztatás problémájával szemben határozott meg egy európai megközelítést, felhívást intézve a különböző érdekelt feleknek, különösen az online felületek működtetőinek, de a médiavállalatoknak is, hogy tegyenek megfelelő lépéseket. E fellépések az érintett területek széles skáláját érintik, beleértve a megnövekedett átláthatóságot, az online felületek megbízhatóságát és felelősségre vonhatóságát, a fokozottan biztonságos és ellenállóképes választási folyamatokat, az oktatás és a médiaműveltség előmozdítását, a minőségi újságírás támogatását, valamint a félretájékoztatással szembeni, stratégiai kommunikáción alapuló fellépést. Az első konkrét lépések között szerepel a félretájékoztatással foglalkozó többoldalú fórum által kidolgozandó félretájékoztatásra vonatkozó gyakorlati kódex és a nyár előtt létrehozandó tényellenőrző hálózat. A félretájékoztatással foglalkozó többoldalú fórum első ülésére 2018. május 29-én került sor, amelyen megállapodás jött létre a kódex 2018 júliusában történő elfogadásához szükséges lépésekről. A Bizottság 2018 végéig értékelni fogja a problémával szembeni fellépés során elért előrehaladást és dönt arról, hogy ezen a területen szükséges-e további beavatkozás. A tervezett tevékenységek összhangban lesznek a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport tevékenységeivel, illetve azokat kiegészítik.
A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok tekintetében a Bizottság 2017 októberben elfogadott cselekvési terve 17 a polgárok és az infrastruktúra e fenyegetésekkel szembeni fokozottabb védelmére irányuló 23 gyakorlati fellépésre és intézkedésre tett javaslatot, beleértve azok az EU és tagállamai, és a NATO közötti szorosabb együttműködésén alapuló végrehajtását. A terrorizmussal szembeni védelem és ellenálló képesség javítására irányuló, a biztonsági unión belüli intézkedések részeként a terv megelőző megközelítést alkalmazott abból a megfontolásból, hogy a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatok valószínűsége alacsony, azonban egy támadás fokozott és tartós hatással jár. Az időközben Salisburyben végrehajtott támadás, valamint a terroristák a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok EU-n belüli és azon kívüli felhasználása 18 iránt mutatkozó érdeklődésével és képességével kapcsolatos növekvő aggályok arra utalnak, hogy a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok általi fenyegetés valós. Ez szintén megalapozza a cselekvési terv maradéktalan végrehajtásának sürgősségét. A terv összveszély-megközelítést alkalmaz és négy célra összpontosít: a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokhoz való hozzáférés csökkentése, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsági eseményekre való felkészültség, az azokra adott válasz megerősítésének biztosítása, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonság belső és külső kapcsolatainak megerősítése a kulcsfontosságú regionális és nemzetközi uniós partnerekkel, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatokra vonatkozó tudás elmélyítése. Az e közös közleménnyel párhuzamosan elfogadott legutóbbi biztonsági unióról szóló eredményjelentés tartalmazza a cselekvési terv végrehajtásában elért kézzelfogható előrehaladásról szóló részletes beszámolót.
Végül pedig, a hibrid fenyegetésekkel szembeni erőfeszítések hatékonyságának növelése és az uniós tagállamok és a NATO szövetségei közötti egységről szóló üzenetének megerősítése céljából a hibrid fenyegetésekkel szembeni együttműködés a 2016 júliusában elfogadott varsói közös nyilatkozatban 19 vázoltaknak megfelelően az EU-NATO együttműködés kulcsfontosságú területeként került meghatározásra. A jelenlegi együttműködésre irányuló közös javaslatok csaknem egyharmada a hibrid fenyegetésekre összpontosít 20 . Ebben az évben szorosabb együttműködés keretében alkalmazzák a gyakorlatokat és a fent meghatározott uniós operatív protokollt („EU Playbook”) 21 .
3.A kialakuló fenyegetésekkel szembeni válaszok megerősítése
3.1.Helyzetismeret – fokozott képesség a hibrid fenyegetések felderítésére
A hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésre, az azokra adott reagálásra irányuló erőfeszítéseket a korai rosszindulatú, belső és külső hibrid tevékenységek és források felderítésének képességére kell alapozni, illetve fel kell tudni ismerni a gyakran látszólag független események közötti lehetséges összefüggéseket. E célból alapvetően fontos az összes rendelkezésre álló adatfolyam, beleértve a nyílt forrásból származó információkat, felhasználása.
Az Európai Külügyi Szolgálaton belül létrehozott hibrid fenyegetésekkel foglalkozó uniós információs és elemzőcsoport, mint a hibrid fenyegetettség-elemzés egyetlen központi uniós szereplője, fontos eszköz, azonban rendelkeznie kell a szükséges szakértelemmel, hogy tevékenysége kitérjen a hibrid fenyegetések teljes skálájára, beleértve a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris területeket és a kémelhárítást. A szakértelem fejlesztése a jövőre nézve megerősítené az EU válsághelyzetekre adott válaszának támogatását a teljesebb körű polgári és katonai hírszerzési jelentések e konkrét területeken történő biztosításával. A fenti folyamat tagállami intézkedésekkel is támogatható, hogy a nemzeti szolgálatok növeljék hírszerzési hozzájárulásaikat a hibrid fenyegetésekkel foglalkozó uniós információs és elemzőcsoport részére, továbbá biztosítsák az idő szempontjából kritikus információk biztosítása és feldolgozása céljából a hibrid fenyegetésekkel foglalkozó uniós információs és elemzőcsoport és a nemzeti kapcsolattartó pontok között fennálló hálózat képességeinek további fejlesztését. További lépésként, a potenciális fenyegetések mélyebb elemzésének biztosítására a tagállamok megvizsgálhatnák nemzeti szolgálataik az Európai Unió Helyzetelemző Központjának (INTCEN) nyújtott hírszerzési hozzájárulásainak növelését.
Jövőbeli lépések ·A főképviselő a hibrid fenyegetésekkel foglalkozó uniós információs és elemzőcsoportot bővíteni fogja speciális vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris hírszerzési, és kiberbiztonság-elemzési elemekkel. A meglévő és kialakuló hibrid fenyegetések elemzése céljából a tagállamok felkérést kapnak a hibrid fenyegetésekkel foglalkozó uniós információs és elemzőcsoport részére nyújtott hírszerzési hozzájárulásaik növelésére. ·A főképviselővel összhangban a Bizottság véglegesíti a sebezhetőségi mutatókra vonatkozó munkát, lehetővé téve a tagállamoknak a potenciális hibrid fenyegetések hatékonyabb felmérését a különböző ágazatokban. E munka a hibrid fenyegetések tendenciáinak EU általi elemzését is támogatja. |
3.2.A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szembeni megerősített fellépés
A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsági kockázatokkal szembeni 2017 októberi cselekvési terv az EU szintjén cselekvési keretet biztosít a felkészültség, ellenálló képesség és koordináció megerősítésére. Az abban meghatározott fellépések a tagállamok támogatására irányuló intézkedésekre terjednek ki a szakismeretek összevonása és a közös kapacitások közös fejlesztése, a tudás és legjobb gyakorlatok megosztása, valamint az operatív együttműködés megerősítése terén. A tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működniük a cselekvési terv sürgős és maradéktalan végrehajtása érdekében. Ezenfelül a felderítési képességbeli hiányosságokra vonatkozó elemzésben és az újonnan létrehozott, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsággal foglalkozó tanácsadó csoportban megosztott legjobb gyakorlatok terén elért előrehaladásra építve a növekvő és kialakuló fenyegetések kezelésére az Uniónak további intézkedéseket kell végrehajtania. Ez különösen vonatkozik a vegyi fenyegetésekre. A robbanóanyag-prekurzorokhoz való hozzáférés korlátozására irányuló munka 22 példáját követve az EU-nak gyors operatív intézkedéseket kell végrehajtania a magas kockázatot jelentő vegyi anyagokhoz való hozzáférés hatékonyabb ellenőrzése és az ilyen anyagok a lehető leghamarabb történő felderítésére irányuló képesség optimalizálása céljából. A tagállamoknak meg kell fontolniuk további hiányelemzések és feltérképezés uniós szinten történő elvégzését, például a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség, illetve a szennyeződésmentesítési eszközök és megközelítések területén. Egy esetleges vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris támadás következményeire való felkészülés, illetve azok kezelése a tagállamok közötti szorosabb együttműködést és koordinációt követel meg, ideértve a polgári védelmi hatóságok közötti együttműködést. Az Unió polgári védelmi mechanizmusa kulcsfontosságú szerepet játszhat ebben a folyamatban azzal a céllal, hogy megerősítse Európa együttes felkészülési és válaszadási képességét.
A nemzetközi együttműködés szintén fontos szerepet játszik ebben a munkában; az EU a regionális vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kiválósági központokkal fennálló kapcsolatokra, ideértve a NATO-val kialakítandó szinergiákat, illetve a déli és keleti területeken bekövetkező természeti és ember okozta katasztrófák megelőzésére, az azokra való felkészülésre és reagálásra irányuló programokra 23 építhet.
Jövőbeli lépések ·Az EU vizsgálja meg a vegyi fegyverek használata ellen elfogadott nemzetközi szabályok és szabványok tiszteletben tartását biztosító intézkedések bevezetését, beleértve a vegyi fegyverekre vonatkozó konkrét uniós szankcionálási rendszer lehetséges bevezetését. ·A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris cselekvési terv végrehajtásában történő előrehaladás érdekében a Bizottság a tagállamokkal együttműködik az alábbi intézkedések 2018 végéig történő végrehajtása érdekében: –a konkrét fenyegetést jelentő vegyi anyagok jegyzékének elkészítése az azokhoz történő hozzáférés csökkentésére irányuló operatív intézkedések alapjául; –a szállítói lánc részét képező magánvállalkozásokkal folytatott párbeszéd kialakítása a prekurzorként felhasználható vegyi anyagokból eredő fenyegetések együttműködésen alapuló kezelése céljából; –a vegyi fenyegetések felderítésének javítása érdekében a fenyegetettségi forgatókönyvek felülvizsgálatának és a meglévő felderítési módszerek elemzésének felgyorsítása a felderítési képességek fejlesztésére irányuló, a tagállamoknak szóló operatív útmutatás kidolgozása céljából. ·A tagállamok készítsenek nyilvántartást a rendelkezésre álló, alapvető orvosi ellenintézkedésekről, laboratóriumi, kezelési és egyéb kapacitásokról. A Bizottság a tagállamokkal együttműködik, hogy rendszeresen felmérje e kapacitások EU-n belüli rendelkezésre állását, és támadás esetén biztosítsa az azokhoz való hozzáférést és azok gyors bevetését. |
3.3.Stratégiai kommunikáció – információk egységes terjesztése
A hibrid fenyegetésekkel kapcsolatos lényeges kihívás a figyelemfelhívás és a lakosság tájékoztatása, hogy képes legyen megkülönböztetni a valós információkat a félretájékoztatástól. A keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport, a hibrid fenyegetésekkel foglalkozó uniós információs és elemzőcsoport, a Hibrid Fenyegetések Elleni Küzdelem Európai Kiválósági Központjának tapasztalataira, továbbá a Bizottság egyéb erőfeszítéseire 24 építve, a Bizottság és a főképviselő tovább fejleszti és professzionalizálja az EU stratégiai kommunikációs képességeit, biztosítva a meglévő struktúrák közötti rendszeres kapcsolatot és koherenciát. E folyamat az EU más intézményeire és tagállamaira is kiterjesztésre kerül, beleértve a meghirdetett, félretájékoztatással foglalkozó biztonságos online felület használatát.
Az EU intézményei, a tagállamok, valamint a partnerek és nemzetközi szervezetek közötti, stratégiai kommunikációra vonatkozó koordináció és együttműködés alapvetően fontos lesz, ami felkészülést és gyakorlást tesz szükségessé a valós válságokra való reagálás előtt.
A választási időszakok különösen stratégiailag fontos és érzékeny célpontjai a kibertámadásoknak, az olyan hagyományos („off-line”) biztosítékok és szabályok online kijátszásának, mint például a kampánycsend időszakok, az átlátható támogatási szabályok és a jelöltek egyenlő bánásmódban történő részesítése. Ide sorolhatók a választási infrastruktúrákkal és kampányokban alkalmazott informatikai rendszerekkel szemben intézett támadások, a harmadik országok által a demokratikus választások lejáratása és legitimitásuk megfosztása céljából intézett politikai indíttatású, tömeges méretű online félretájékoztatási kampányok és kibertámadások. Több területen, uniós szinten végeznek a figyelemfelhívással kapcsolatos munkát, hogy a tagállamok felkészülhessenek és reagálhassanak e kialakuló fenyegetésekre. A Tanácsban a tagállamok kiberbiztonsági hatóságai 25 önkéntes útmutatásokat fognak kiadni és meghatározzák a közös legjobb gyakorlatokat, hogy kezeljék a választás életciklusa során alkalmazott választási technológia kiberbiztonságát. E körbe tartoznak a szavazók és jelöltek regisztrálásához használt információs rendszerek és IKT megoldások, a szavazatok összegyűjtése, számlálása és közlése, valamint a választási eredmények legitimitásához közvetlenül kapcsolódó kiegészítő rendszerek.
Hibrid támadások esetén biztosítani kell továbbá a lakosság gyors, megbízható és következetes tájékoztatását. Minden vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris esemény, illetve hasonló hatással járó esemény közfelháborodást eredményez, mivel a polgárok gyors válaszokat követelnek. A stratégiai üzenetküldés kulcsfontosságú szerepet játszik többek között az olyan nemzetközi szervezetek közötti kommunikációban, amelyek esetleg önállóan hajtják végre reagálási terveiket.
Jövőbeli lépések ·A stratégiai kommunikáció területén történő strukturáltabb együttműködés kialakítása érdekében az Európai Külügyi Szolgálat és a Bizottság együttműködnek saját hatáskörükön belül, hogy kezeljék az EU-ból, illetve azon kívülről származó félretájékoztatást és megakadályozzák a külföldi kormányoktól származó ellenséges félretájékoztatást és hibrid beavatkozást. ·A Bizottság ősszel magas szintű rendezvényeket szervez a tagállamokkal és érdekelt felekkel, beleértve a demokráciát támogató Alapjogi Kollokviumot, hogy elősegítse a választások ellen intézett kiberbiztonsági és félretájékoztatási fenyegetések megelőzésének, mérséklésének és az azokra való reagálásnak módjára vonatkozó legjobb gyakorlatokat és útmutatásokat. ·A főképviselő és a Bizottság az eszközök és erőforrások szempontjából megvizsgálja a három stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport által végzett munka hatékonyabb támogatásának módját annak biztosítására, hogy az EU erőfeszítései arányosak legyenek az ellenséges szereplők által intézett félretájékoztatási kampányok bonyolultságával. |
3.4.Az ellenálló képesség és elrettentés kialakítása a kiberbiztonsági ágazatban
A jólét és a biztonság szempontjából a kiberbiztonság létfontosságú szerepet játszik. Sebezhetőségünk folyamatosan nő, mivel mindennapi életünk és gazdaságaink egyre nagyobb mértékben függnek a digitális technológiáktól.
Az EU-n belüli hatékony kiberbiztonságot jelenleg gátolja az elégtelen befektetés és a hiányos koordináció. Az EU jelenleg igyekszik ezt a problémát kezelni a támogatási intézkedéseken, erősebb koordináción és új struktúrákon alapuló kapacitás-építéssel, hogy fejlessze a technológiákat és azok alkalmazását a kiberbiztonság területén 26 . A hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv 27 az Unión belül meghatározta a hálózati és információs rendszerek minimális biztonsági szintjét. Annak az összes tagállam általi maradéktalan végrehajtása alapvetően fontos a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez; ez egy kulcsfontosságú első lépés. Az általános adatvédelmi rendelet bevezeti a személyes adatok megsértéséről szóló értesítés illetékes felügyeleti hatóság részére történő megküldésének kötelezettségét. Az egyéb kulcsfontosságú intézkedések között szerepel a megerősített és korszerűsített Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség és a fogyasztói bizalom megerősítésére irányuló, az IKT termékek és szolgáltatásokra vonatkozó uniós tanúsítási keretrendszer 28 kialakítása. Szintén folyamatban van uniós és nemzeti szinten a tagállamok kompetenciaközpontjai hálózatának támogatása, hogy élénküljön a kiberbiztonsági megoldások fejlesztése és alkalmazása, és ezen a területen kiegészüljenek a kapacitásépítési erőfeszítések. E tevékenység a Bizottság által június 6-án bemutatott Digitális Európa program 29 munkájára fog építeni, amely új prioritásként kezeli a kiberbiztonságba történő uniós beruházást.
Ezzel párhuzamosan a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre és válsághelyzetekre való összehangolt reagálásról szóló bizottsági ajánlás (a továbbiakban: tervezet) 30 a nagyszabású határokon átnyúló kibertámadásra történő reagálás esetére meghatározta a tagállamok és különböző uniós szereplők közötti együttműködés módját. A tervezet hangsúlyozta a helyzetismeret alapvetően fontos szerepét a technikai, operatív és stratégiai/politikai szinten végzett hatékony koordinációban. A hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv alapján létrehozott együttműködési csoport az érintett felek közötti információcsere és megosztás fejlesztésén is dolgozik, kidolgozva az események meghatározására vonatkozó közös taxonómiát. E megközelítés kipróbálására a közelgő gyakorlatok során kerül sor. A tagállamok hírszerző szolgálatai által nyújtott hozzájárulások alapján a hibrid fenyegetésekkel foglalkozó uniós információs és elemzőcsoport végzi a jelenlegi és kialakuló kiberfenyegetések stratégiai elemzését.
A rossz szándékú kibertevékenységekkel szembeni közös uniós diplomáciai intézkedések kerete (a továbbiakban: kiberdiplomáciai eszköztár) operatív szempontból fontos lépés volt, amely meghatározza a közös kül- és biztonságpolitika intézkedéseit, ideértve az EU politikai, biztonsági és gazdasági érdekeiben kárt okozó tevékenységekkel szembeni uniós reagálás megerősítésére alkalmas korlátozó intézkedéseket. Minél hatékonyabban alkalmazzák a tagállamok ezt a keretet, annál hatékonyabb elrettentő eszközként szolgálhat. Áprilisban a Külügyek Tanácsa a rosszindulatú kibertevékenységekre vonatkozóan következtetéseket vont le, amelyek határozottan elítélték az információs és kommunikációs technológiák rosszindulatú felhasználását, ideértve a Wannacry és NotPetya támadásokat, amelyek jelentős károkat és gazdasági veszteségeket okoztak az EU-ban és azon kívül.
Az EU-nak és a tagállamoknak fejleszteniük kell a kibertámadások elkövetőinek azonosítására irányuló képességüket, nem utolsó sorban a hírszerzési információk fokozottabb megosztása révén. Az elkövetők azonosítása elrettentő hatást gyakorolna a potenciális támadókkal szemben és növelné annak esélyét, hogy a felelősöket megfelelően felelősségre vonják. A fokozott elrettentés a Bizottság fokozott kiberbiztonságra irányuló stratégiai megközelítés kulcsfontosságú célját képezi. A Bizottság az elektronikus bizonyítékok büntetőeljárásban történő, határokon átnyúló összegyűjtésének javítására irányuló közelmúltbeli javaslatai is jelentősen javítanák a bűnüldöző szervek képességét a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos nyomozásban és büntetőeljárás alá vonásban.
A kibertámadásokkal szembeni erős ellenálló képesség közös és széles körű megközelítést követel meg. E cél érdekében erősebb és hatékonyabb struktúrákra van szükség a kiberbiztonság elősegítése érdekében és ahhoz, hogy a tagállamok és az EU saját intézményei, ügynökségei, delegációi, képviseletei és műveletei reagáljanak a kibertámadásokra; lényeges hiányosság az európai intézményeket összekötő közös biztonságos hírközlő hálózat hiánya. Javított biztonsági kultúrával és fokozott képzéssel az EU intézményei és személyzete körében növelhető a kiberbiztonsággal kapcsolatos tudatosság.
Jövőbeli lépések ·Az Európai Parlament és Tanács gyorsítsa fel a kiberbiztonságról szóló javaslatokra vonatkozó megbeszélések megállapodás útján, év végéig történő befejezésére irányuló munkát és mielőbb állapodjon meg az elektronikus bizonyítékok gyűjtéséről szóló jogszabályjavaslatról. ·A Bizottság és a főképviselő szorosan együttműködik a tagállamokkal, hogy az EU-szerte alkalmazott válságkezelési és reagálási mechanizmusok kiberbiztonsági elemei továbbfejlesztésre kerüljenek. A tagállamok felkérést kapnak, hogy a számítógépes támadásokkal szembeni politikai válasz megerősítésére folytassák munkájukat a kibertámadások elkövetőinek azonosításában és a kiberdiplomáciai eszköztár gyakorlati alkalmazásában. ·A kibervédelmi képességeink megerősítésének szükségességére reagálva, a tagállamok által felkínált kibervédelmi képzési lehetőségek koordinációjának támogatására külön képzési és oktatási platform kerül létrehozásra. Törekedni kell a NATO hasonló erőfeszítéseivel történő szinergiák kialakítására. |
3.5.Az ellenséges hírszerzési tevékenységgel szembeni ellenálló képesség erősítése
Az ellenséges hírszerzési tevékenységgel szembeni fellépés elsősorban a tagállamok közötti fokozott és hatékony, az uniós és nemzeti szabályoknak és intézkedéseknek megfelelő koordinációt tesz szükségessé. Ugyanakkor növelni kell az EU intézményeinek képességeit a konkrétan az intézményeket célzó ilyen tevékenységgel szembeni fellépéshez, és továbbfejlesztett képzéssel és fizikai biztonsággal növelni kell a biztonsági kultúrára vonatkozó tudatosságot. Az intézmények együttműködhetnének a tagállamokkal egy erősebb uniós akkreditációs rendszer kialakításában. Egy ilyen rendszer proaktív jelentéstételen alapulna, lehetővé téve a tagállamoknak és az intézményeknek a potenciálisan ellenséges szereplők, nevezetesen a tagállamok által már azonosított szereplők fokozottabb ismeretét.
A tagállamok egymás közötti, illetve a tagállamok és más érintett nemzetközi szervezetek közötti koordináció, különösen a NATO-val, támogatná az EU-ban végzett ellenséges tevékenységekkel szembeni kémelhárítás összehangolását. A befektetések átvilágítása, például, olyan terület, amely javára válna a tagállamok közötti fokozott koordináció a Bizottság által 2017 szeptemberében javasolt, a közvetlen külföldi befektetések közrendi vagy közbiztonsági okokból történő átvilágításáról szóló rendeletnek 31 megfelelően. A tagállamok közötti fokozott koordináció a pénzügyi tranzakciók vizsgálatával kapcsolatban is fontos szerepet játszhat, mivel az ellenséges hírszerzési szolgálatok egyre gyakrabban bonyolult pénzügyi konstrukciókon keresztül finanszírozzák az EU-val szembeni aktív intézkedéseiket.
Jövőbeli lépések ·Az Európai Külügyi Szolgálat és a Bizottság a jövőben jobb gyakorlati intézkedéseket hajt végre, hogy fenntartsa és fejlessze az EU képességét, hogy a konkrétan az intézményekkel szemben végzett ellenséges hírszerzési tevékenységekkel szembeni fellépés során együttműködjön a tagállamokkal. ·A továbbfejlesztett hibrid fenyegetésekkel foglalkozó uniós információs és elemzőcsoportot kiegészül kémelhárítási szakképességekkel, hogy részletes elemzéseket és tájékoztatókat készítsen a magánszemélyekkel és intézményekkel szembeni potenciális ellenséges hírszerzési tevékenységek természetéről. ·Az Európai Parlament és Tanács gyorsítsa fel a befektetések átvilágítására vonatkozó megbeszélések év végéig történő befejezésére irányuló munkát. |
4.Következtetés
Az EU fontos prioritásként kezeli a hibrid, vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetéseket. A márciusban az Egyesült Királyságban bekövetkezett esemény rámutatott a hibrid hadviselés széles körű alkalmazására és a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség szükségességére.
A Bizottság és a főképviselő a hibrid fenyegetésekből eredő kihívások kezelésére több kezdeményezést fogadott el, illetve javasolt. Ezenfelül a Bizottság felgyorsítja a 2017. évi cselekvési terv végrehajtását, hogy megerősítse a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsági kockázatokkal szembeni felkészültséget.
A közös közlemény célja az Európai Tanács tájékoztatása a már folyamatban lévő munkáról és azon területek meghatározása, amelyeken erősíteni kell a fellépést, hogy tovább mélyüljön és erősödjön az EU alapvetően fontos, e fenyegetésekkel szembeni fellépéshez történő hozzájárulása. A tagállamokon, a Bizottságon és a főképviselőn múlik, hogy biztosítsák a gyors nyomon követést.
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról (COM(2017) 487).