A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Méltányos adózás csomag

(2018/C 461/07)

Előadó:

Paul LINDQUIST (SE/EPP), Stockholm megye közgyűlésének tagja

Referenciaszövegek:

Javaslat tanácsi irányelvre a 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-mértékek tekintetében történő módosításáról

COM(2018) 20 final

A 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-mértékek tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat melléklete

COM(2018) 20 final

Javaslat tanácsi irányelvre a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról

COM(2018) 21 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Javaslat tanácsi irányelvre a 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-mértékek tekintetében történő módosításáról

(COM(2018) 20 final)

1. módosítás

(4) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A végleges héarendszerben valamennyi tagállamot azonos módon kell kezelni, ezért a kedvezményes héamértékek alkalmazása tekintetében – amely mértékeknek továbbra is kivételt kell képezniük az általános adómérték alól – a tagállamokra ugyanazoknak a korlátozásoknak kell vonatkozniuk. A tagállamok által a héa meghatározása terén jelenleg élvezett rugalmasság korlátozása nélkül oly módon érhető el ez az egyenlő bánásmód, ha a különféle áruk és szolgáltatások kedvező társadalmi és környezeti hatásainak figyelembevétele érdekében valamennyi tagállamnak lehetősége nyílik alkalmazni – a legfeljebb két, legalább 5 %-os kedvezményes adómérték mellett – egy olyan kedvezményes adómértéket, amelyre nem érvényes a minimális mértékre vonatkozó előírás, továbbá egy, az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességet. Az ebben az irányelvben előírt határok között a tagállamok fenntarthatják a már meglévő csökkentett héamértékeket, vagy olyan újakat vezethetnek be, amelyek hasznosak a végfelhasználó számára és általános érdekűek, például a munkaerőigényes szolgáltatások nyújtására és társadalmi és/vagy környezeti szempontok figyelembevételére vonatkozókat.

Indokolás

A szabályok túlságosan részletes kidolgozása veszélyeztetheti a kívánt rugalmasságot.

2. módosítás

(8) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Noha bizonyos távoli területeken továbbra is lehetőség van eltérő adómértékek alkalmazására, biztosítani kell, hogy az általános adómérték meghatározásakor érvényesüljön a minimum 15 %-os érték.	Noha bizonyos távoli területeken továbbra is lehetőség van eltérő adómértékek alkalmazására, biztosítani kell, hogy az általános adómérték meghatározásakor érvényesüljön a minimum 15 %-os és maximum 25 %-os érték.

3. módosítás

Az 1. cikk (1) bekezdése után új bekezdés illesztendő a szövegbe:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	A 97. cikk helyébe a következő szöveg lép: „Az általános adómérték nem lehet kevesebb, mint 15 % és nem lehet magasabb, mint 25 %.”

4. módosítás

1. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A 98. cikk helyébe a következő szöveg lép:	A 98. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„98. cikk	„98. cikk
(1) A tagállamok legfeljebb két kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak.	(1) A tagállamok legfeljebb két kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak.
A kedvezményes adómértéket az adóalap százalékában kell meghatározni, amely nem lehet kevesebb, mint 5 %.	A kedvezményes adómértéket az adóalap százalékában kell meghatározni, amely nem lehet kevesebb, mint 5 %.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok a két kedvezményes adómérték mellett egy további olyan kedvezményes adómértéket is alkalmazhatnak, amely a minimális 5 %-os mértéknél alacsonyabb, továbbá biztosíthatnak egy, az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességet.	(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok a két kedvezményes adómérték mellett egy további olyan kedvezményes adómértéket is alkalmazhatnak, amely a minimális 5 %-os mértéknél alacsonyabb, továbbá biztosíthatnak egy, az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességet.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján alkalmazott kedvezményes adómértékeket és adómentességeket csak a végső fogyasztók vehetik igénybe, és azok alkalmazásának következetesen valamilyen közérdekű célt kell szolgálnia.	(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján alkalmazott kedvezményes adómértékeket és adómentességeket a végső fogyasztók vehetik igénybe, és azok alkalmazásának következetesen a kedvező társadalmi és/vagy környezeti hatású árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozóan világosan meghatározott közérdekű célt kell szolgálnia, amely figyelembe veszi különféle áruk és szolgáltatások kedvező társadalmi és környezeti hatásait .
Az (1) és (2) bekezdésben említett kedvezményes adómértékeket és adómentességeket a IIIa. mellékletben meghatározott kategóriákba tartozó árukra és szolgáltatásokra nem lehet alkalmazni.”;	Az (1) és (2) bekezdésben említett kedvezményes adómértékeket és adómentességeket a IIIa. mellékletben meghatározott kategóriákba tartozó árukra és szolgáltatásokra nem lehet alkalmazni.”;

Indokolás

A gyakorlatban adott esetben nehezen hajtható végre az a korlátozás, amelynek értelmében az adómentességeket csak a végső fogyasztók vehetik igénybe, mivel sok árut és szolgáltatást fogyasztóknak és vállalkozásoknak is értékesítenek. A preambulumbekezdések hangsúlyozzák, hogy a javaslat alapgondolata többek között a működő belső piac biztosítása, valamint a szükségtelen bonyolultság és a vállalkozások ehhez kapcsolódó költségnövekedésének elkerülése. Emiatt a „csak” szót törölni kell az irányelv szövegéből.

A 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-mértékek tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat melléklete

(COM(2018) 20 final)

5. módosítás

5. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(5)

Alkohol-tartalmú italok értékesíté-se

11.01

11.02

11.03

11.05

47.00.25

Nincs

(5)

Alkohol-tartalmú italok értékesí-tése

11.01

11.02

11.03

11.04

11.05

47.00.25

Nincs

Indokolás

Semmi sem indokolja, hogy az egyéb nem desztillált, erjesztett italokban, például a vermutban lévő alkoholra kedvezményes adómértéket alkalmazzanak.

6. módosítás

7. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(7)

Közle-kedési eszkö-zök értékesí-tése, bérbe-adása, karban-tartása és javítása

33.15

33.16

47.00.81

77.1

77.34

77.35

77.39.13

Kerékpárok, babakocsik és mozgássé-rült-kocsik értékesíté-se, bérbeadása, karbantar-tása és javítása

….

30.92

33.17.19

47.00.45

47.00.75

77.21.10

77.29.19

95.29.12

29.10.24

45.11.245.11.3

(7)

Közleke-dési eszközök értékesí-tése, bérbe-adása, karban-tartása és javítása

33.15

33.16

47.00.81

77.1

77.34

77.35

77.39.13

Kerékpárok (beleértve az elektromos kerékpárokat is), elektromos robogók, babakocsik és mozgássé-rült-kocsik értékesíté-se, bérbeadása, karbantar-tása és javítása

…..

30.92

33.17.19

47.00.45

47.00.75

77.21.10

77.29.19

95.29.12

29.10.24

45.11.245.11.3

Indokolás

Pontosítani kell, hogy a tagállamok az elektromos kerékpárokra és elektromos robogókra is megadhatják a kedvezményes adómértéket. Az elektromos kerékpárok és robogók fontos szerepet játszanak a mobilitásban.

7. módosítás

10. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(10)

Számító-gépek, elektroni-kai és optikai termékek értékesí-tése; karórák értékesí-tése

47.00.3

47.00.82

47.00.83

47.00.88

Nincs

(10)

Számító-gépek, elektroni-kai és optikai termékek értékesí-tése; karórák értékesí-tése

47.00.3

47.00.82

47.00.83

47.00.88

Sugárzásos, elektroterá-piás és orvos-elektronikai berendezé-sek, beleértve a szemüveget és kontak-tlencsét is

26.60

32.50.4

Indokolás

A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a szemüvegekre és kontaktlencsékre, valamint a szívritmus-szabályozókra és a hallókészülékekre is kedvezményes adómértéket alkalmazzanak.

8. módosítás

15. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(15)

Pénzügyi és biztosítási szolgáltatások nyújtása

Nincs

(15)

Pénzügyi szolgáltatások nyújtása

Nincs

Indokolás

A 2006/112/EK irányelv 135. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a tagállamok mentesítik az adó alól a biztosítási és viszontbiztosítási ügyleteket, beleértve az ehhez tartozó biztosítási ügynöki és képviselői szolgáltatásokat.

Az Európai Bizottság javaslata így ellentmond a 2006/112/EK irányelv szövegének.

(COM(2018) 21 final)

9. módosítás

(13) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ezenkívül a valamely tagállam által a nem a területén letelepedett vállalkozások számára megadott mentességre vonatkozó feltételeknek való megfelelés biztosítása érdekében a vállalkozásokat kötelezni kell a mentesség igénybevételére vonatkozó szándékuk előzetes bejelentésére. A kisvállalkozásoknak az ilyen bejelentést a letelepedési helyük szerinti tagállamhoz kell eljuttatniuk . Az említett tagállamnak ezt követően a szóban forgó vállalkozás árbevételére vonatkozóan bejelentett információkat el kell juttatnia a többi érintett tagállamhoz.

Ezenkívül a valamely tagállam által a nem a területén letelepedett vállalkozások számára megadott mentességre vonatkozó feltételeknek való megfelelés biztosítása érdekében a vállalkozásokat kötelezni kell a mentesség igénybevételére vonatkozó szándékuk előzetes bejelentésére. Az ilyen bejelentést egy a Bizottság által létrehozandó internetes portálon keresztül kell megtenni . A letelepedés helye szerinti tagállamnak ezt követően a szóban forgó vállalkozás árbevételére vonatkozóan bejelentett információkat el kell juttatnia a többi érintett tagállamhoz.

Indokolás

Ez a módosító indítvány az 1. cikk (12) bekezdésére vonatkozó indítvánnyal egységet képez. Azt a javaslatot tükrözi, amely a Tom Vandenkendelaere (BE/EPP) által az Európai Parlament elé terjesztett jelentéstervezetben szerepel.

10. módosítás

1. cikk (12) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a 284. cikk helyébe a következő szöveg lép:

284. cikk

(1) A tagállamok adómentességet biztosíthatnak azon, a területükön teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások tekintetében, amelyeket olyan, a szóban forgó területen letelepedett kisvállalkozások végeznek, amelyeknek az ilyen termékértékesítésekből, illetve szolgáltatásnyújtásokból származó tagállami éves árbevétele nem haladja meg az érintett tagállam által ezen adómentesség alkalmazása céljából meghatározott értékhatárt.

A tagállamok objektív kritériumok alapján eltérő értékhatárokat állapíthatnak meg a különböző üzleti ágazatok vonatkozásában . Ezek az értékhatárok azonban nem haladhatják meg a 85 000 EUR -t vagy az ennek megfelelő, nemzeti valutában kifejezett összeget.

A tagállamok objektív kritériumok alapján eltérő értékhatárokat állapíthatnak meg. Ezek az értékhatárok azonban nem haladhatják meg a 100 000 EUR -t vagy az ennek megfelelő, nemzeti valutában kifejezett összeget.

(2) Azok a tagállamok, amelyek bevezetik a kisvállalkozásokra vonatkozó adómentességet, a valamely másik tagállamban letelepedett vállalkozások által a területükön teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások tekintetében is biztosítják az adómentességet, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

a)	a szóban forgó kisvállalkozás uniós éves árbevétele nem haladja meg a 100 000 EUR-t;

b)	a vállalkozás letelepedési helyétől eltérő tagállamban a vállalkozás termékértékesítéseinek, illetve a szolgáltatásnyújtásainak értéke nem haladja meg az adott tagállamban alkalmazandó, az ott letelepedett vállalkozások mentesítésére vonatkozó értékhatárt.

a)	a szóban forgó kisvállalkozás uniós éves árbevétele nem haladja meg a 100 000 EUR-t;

b)	a vállalkozás letelepedési helyétől eltérő tagállamban a vállalkozás termékértékesítéseinek, illetve a szolgáltatásnyújtásainak értéke nem haladja meg az adott tagállamban alkalmazandó, az ott letelepedett vállalkozások mentesítésére vonatkozó értékhatárt.

(3) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az adómentességben részesülő kisvállalkozások megfeleljenek az (1) és a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(4) Az adómentesség más tagállamokban történő igénybevételét megelőzően a kisvállalkozások kötelesek értesíteni a letelepedési helyük szerinti tagállamot .

(4) A Bizottság létrehoz egy internetes portált, melyen keresztül jelentkezhetnek azok a kisvállalkozások , amelyek egy másik tagállamban adómentességet kívánnak igénybe venni .

Amennyiben egy kisvállalkozás a letelepedési helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban is igénybe veszi az adómentességet, a letelepedés helye szerinti tagállamnak meg kell hoznia minden olyan intézkedést, amely szükséges ahhoz, hogy a kisvállalkozás helytálló bejelentést tegyen az uniós éves árbevételéről és a tagállami éves árbevételéről, valamint tájékoztatnia kell azon további érintett tagállamok adóhatóságait, amelyekben a kisvállalkozás termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végez.”;

Indokolás

A nemzeti értékhatárokat a szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamoknak kell meghatározniuk. Ezért az Unióra közösen javasolt 100 000 euro maximális összegen túl más felső értékhatárt nem szabad bevezetni. A különböző nemzeti értékhatárok lehetősége a nagyobb rugalmasság szempontjából üdvözlendő, azonban elhatárolási problémákat okozhat, ha ez különböző gazdasági ágazatokra korlátozódik.

11. módosítás

1. cikk (15) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
a rendelet a következő 288a. cikkel egészül ki:	a rendelet a következő 288a. cikkel egészül ki:
„288a. cikk	„288a. cikk
Amennyiben egy következő naptári évben valamely kisvállalkozás tagállami éves árbevétele meghaladja a 284. cikk (1) bekezdésében említett mentességi értékhatárt, a kisvállalkozás a szóban forgó év tekintetében továbbra is részesülhet az adómentességben, feltéve, hogy tagállami éves árbevétele abban az évben legfeljebb 50 % -kal haladja meg a 284. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatárt.”;	Amennyiben egy következő naptári évben valamely kisvállalkozás tagállami éves árbevétele meghaladja a 284. cikk (1) bekezdésében említett mentességi értékhatárt, a kisvállalkozás a szóban forgó év tekintetében továbbra is részesülhet az adómentességben, feltéve, hogy tagállami éves árbevétele abban az évben legfeljebb 33 % -kal haladja meg a 284. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatárt.”;

Indokolás

Ez a szabály a hirtelen kilengések negatív hatásait mérsékli. Azonban versenytorzító hatásokkal szembesülhetnek azok a vállalkozások, amelyek nem tudják igénybe venni az adómentességet. Ezért nem haladhatja meg a 33 %-ot az a százalékos mérték, amellyel a határértéket túl lehet lépni.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

üdvözli az Európai Bizottságnak az uniós hozzáadottértékadó-rendszer reformjára irányuló kezdeményezését, amelynek célja a belső piac jobb működése és annak biztosítása, hogy a hozzáadottérték-adóra (héa) vonatkozó szabályok alkalmazkodjanak a globális és digitális gazdaságban végbemenő változásokhoz;

hangsúlyozza azonban, hogy a javaslatnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, hogy elkerülje a verseny torzulását, továbbá az adminisztratív teher, valamint a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) és helyi és regionális önkormányzatokra háruló költségek növekedését;

felhívja a figyelmet arra, hogy a héarendszer és az adómértékek terén tapasztalható eltérések elsősorban a határ menti térségekre, valamint az itt működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) tevékenységeire vannak kihatással. Ezért meg kell vizsgálni a héamértékek meghatározásakor nagyobb rugalmasságot lehetővé tévő javaslat és a javasolt küszöbértékek területi hatását;

A hozzáadottértékadó-mértékére vonatkozó közös szabályok

üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint az árukat és szolgáltatásokat a rendeltetési hely szerint kell adóztatni, mivel így kisebb a verseny torzulásának veszélye;

támogatja az irányelvre irányuló javaslat 98. cikkének (1) és (2) bekezdését, amelyek értelmében a tagállamok két, legalább 5 %-os kedvezményes adómértéket és egy, a minimális 5 %-os mértéknél alacsonyabb kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak, továbbá biztosíthatnak egy, az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességet;

üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, hogy létre kell hozni azoknak az áruknak a jegyzékét (IIIa. melléklet), amelyekre kedvezményes adómérték nem alkalmazható; ez a jegyzék azoknak az áruknak a jelenlegi jegyzéke helyébe lép (amely szintén különböző átmeneti mentességeket tartalmaz), amelyekre a rendes adómérték alatti héamérték alkalmazandó. A javaslat nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamoknak, és megszünteti az adósemlegesség hiányát, amely azon alapul, hogy néhány tagállam olyan áruk tekintetében csökkentette a héát, amelyek esetében más tagállamokban nem lehetséges a kedvezményes adómérték; egyértelművé teszi, hogy a jegyzék célja a verseny torzulásának elkerülése. A jegyzéket ezért nem szabad politikai célok megvalósítására felhasználni;

úgy véli, hogy a jelenlegi szabályok a tagállamok közötti adósemlegesség hiányához vezetnek, ráadásul korlátozzák a technológiai fejlesztésben rejlő lehetőségek kiaknázását, ha ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást a forgalmazás módjától függően más-más kulccsal adóztatják meg. Jó példa erre a kedvezményes héamérték tilalma digitális kiadványok, például elektronikus újságok, hangoskönyvek és internetes zeneszolgáltatások esetében. Ez különösen a demokrácia szempontjából felbecsülhetetlen jelentőségű hírlapágazatot sújtja, amely a médiafogyasztás növekvő digitalizálásából következően mélyreható szerkezetváltáson megy keresztül;

abból indul ki, hogy a 98. cikk (3) bekezdése olyan árukra és szolgáltatásokra alkalmazandó, amelyeket rendszerint fogyasztók vásárolnak. Egy ilyen jellegű vizsgálatot követően az áruk és szolgáltatások kedvezményes adómértékkel értékesíthetők, akkor is, ha azokat vállalkozásoknak és magánszemélyeknek is értékesítik;

hangsúlyozza, hogy a „végső fogyasztó” fogalma problémákat okozhat az alkalmazásban. A héa keretében a „végső fogyasztó” lehet magánszemély, nem adóköteles jogi személy vagy olyan adóköteles személy, aki adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet folytat. Eközben az indokolásban az szerepel, hogy a végső fogyasztó az a személy, aki személyes használatra szerez be árukat vagy vesz igénybe szolgáltatásokat. Mivel jogi személyek is lehetnek végső fogyasztók, annak értelmezése szerint ezek a jogi személyek is az említett tényállásba tartozhatnak;

10.

támogatja azt a javaslatot, hogy a tagállami bevételek védelmének biztosítása érdekében 12 %-ot meghaladó mértékű, súlyozott átlagos héamértéket alkalmazzanak;

11.

úgy véli, hogy a héamértékek elfogadása során biztosított nagyobb rugalmasság különösen a kkv-k számára növelheti a komplexitást, mivel ezek nem rendelkeznek egy nagyvállalat erőforrásaival és struktúráival, hogy a határokon átnyúló kereskedelem során kezelni tudjanak több különböző adómértéket;

12.

szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság hozzon létre egy elektronikus portált – például a már létező Adók Európában adatbázis (TEDB) továbbfejlesztése révén –, hogy a vállalkozások át tudják tekinteni az összes uniós tagállamban alkalmazott különböző adómértékeket és a valamely tagállam által a nem a területén letelepedett vállalkozások számára megadott mentességre vonatkozó feltételek keretében jelezni tudják, hogy élni kívánnak a mentességgel. Ennek az eszköznek könnyen hozzáférhetőnek, megbízhatónak és az EU összes nyelvén elérhetőnek kell lennie;

13.

arra is felszólítja az Európai Bizottságot, hogy e javaslat végrehajtásával összefüggésben terjessze ki a szűkített egyablakos ügyintézés alkalmazásának lehetőségét. A szűkített egyablakos ügyintézés rendszerének különösen fontos szerepe van a rendeltetési ország héaigazgatásában;

14.

megfontolandónak tartja, hogy a héamértékek elfogadása során biztosított nagyobb rugalmasság megnehezítheti azt a döntést, hogy hogyan kell adóztatni egy több szolgáltatást magában foglaló ügyletet. Ez a probléma érinti az alkalmazandó adómértéket, az adóalapot, a számla tartalmi elemeit és annak az országnak a kérdését, ahol az adót meg kell fizetni. Ez problémákat okozhat a számlázásban, bizonytalansághoz, költségekhez és eljárási kockázatokhoz vezethet, mivel a különböző tagállamok eltérő módon kezelhetik a problémát. Ezért úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak egyértelmű iránymutatást kell adnia arról, hogyan kell eljárni a több szolgáltatást felölelő ügyeletek esetében;

A kisvállalkozásokra vonatkozó szabályok egyszerűsítése

15.

üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, hogy több lehetőséget ad a tagállamoknak a kisvállalkozásokat érintő héaeljárások egyszerűsítésére. Ugyanakkor a verseny torzulásának elkerülése és a tagállamok adóbevételeinek biztosítása érdekében fontos az adóhatékonyság javítása és a csalás elleni küzdelem is;

16.

egyetért a javasolt fogalommeghatározással, amelynek értelmében az Unión belül legfeljebb 2 000 000 euro éves árbevétellel rendelkező vállalkozások „kisvállalkozásnak” minősülnek;

17.

rámutat, hogy a héarendszer szétaprózottsága és bonyolultsága miatt a szabályoknak való megfelelés jelentős költségekkel jár a határokon átnyúló kereskedelemben érintett vállalkozásokra nézve. Ezek aránytalanul magas költségek a gazdaság és a regionális foglalkoztatás gerincét képező kkv-k számára, sőt a 2 000 000 eurónál alacsonyabb éves árbevételű kisvállalkozások számára is. Ezek a vállalkozások az Unióban működő vállalkozások mintegy 98 %-át teszik ki, körülbelül 15 %-os részesedésük van a teljes forgalomban, és a héából származó nettó bevételek nagyjából 25 %-át teremtik elő;

18.

rámutat arra, hogy az elektronikus szolgáltatások teljesítése során nehézséget okozhat annak megállapítása, hogy a vevő székhelye melyik tagállamban van. A kisvállalkozások számára néha olyan magas adminisztratív költségekkel jár ennek a tényállásnak az adóhatóságot is kielégítő módon történő tisztázása, hogy eltekintenek a más tagállamokban lévő vevőkkel folytatott kereskedelemtől. Másik lehetőségként a legfeljebb 2 000 000 euro Unión belüli éves árbevétellel rendelkező kisvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében e vállalkozások számára lehetővé kellene tenni, hogy az adott szolgáltatásra az EU-ban alkalmazandó legmagasabb héamértéket számlázzák ki;

19.

osztja az Európai Bizottság azon véleményét, hogy a héamegfelelés költségeinek a lehető legalacsonyabbnak kell lenniük. Üdvözlendő, hogy a javaslat a héamegfelelés költségeit a kkv-k esetében évente akár 18 %-kal is csökkentené;

20.

támogatja azt a javaslatot, hogy az adómentességet minden olyan kisvállalkozás igénybe veheti, amelynek székhelye egy másik tagállamban van, ha az uniós éves árbevételük nem haladja meg a 100 000 eurót; viszont szükségesnek tartja a növekedést akadályozó hatások veszélyének megvizsgálását. Egy adókötelezettség alól mentesített vállalkozás számára, amelyre ezáltal lényegesen alacsonyabb adminisztratív teher hárul, az értékhatár túllépése nagy gazdasági teherrel járhat együtt;

21.

üdvözli a kisvállalkozások számára az egyszerűsített számlák kiállítását lehetővé tevő javaslatot, ahogy azt a javaslatot is, hogy az adómentes vállalkozásokat mentesítenék a számlakiállítási kötelezettség alól is;

22.

egyetért azzal a javaslattal, hogy a kisvállalkozások esetében a héabevallás elszámolási időszaka egy naptári év lehet;

23.

kérdésesnek tartja, ahogy a héa alól mentesített vállalkozások elkerülhetik az összes számlázási és bizonylatmegőrzési kötelezettséget. Ez a könnyítés magában hordozza a visszaélés veszélyét, hiszen a tagállamok nehezen tudják ellenőrizni, hogy egy vállalkozás túllépi-e az értékhatárt;

24.

megfontolandónak tartja, hogy néhány tagállamban az új vállalkozások bejegyzését megkönnyítő és a vállalkozások számára a keretfeltételeket javító intézkedéseket hoztak, ami viszont a „körhintacsalások” veszélyét is növelheti. Csak 2014-re vonatkozóan mintegy 50 milliárd euróra becsülik a körhintacsalás miatt kiesett héabevételt. Fontos, hogy a kieső héabevétel csökkentése érdekében javítsák az adóhatékonyságot, és fellépjenek az adócsalással szemben.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 10-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ