EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.12.12.
COM(2018) 822 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az (EU) 2015/2120 rendelet és az (EU) 2017/920 rendelet által módosított, az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról szóló, 2012. június 13-i 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról
1Bevezetés
2015 októberében az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az (EU) 2015/2120 rendeletet 1 , amely előírta a kiskereskedelmi barangolási díjak 2017. június 15-től történő eltörlését az Unióban a méltányos használatra vonatkozó feltételeknek és egy fenntarthatósági eltérésnek megfelelően. Ezeket a barangolásra vonatkozó új szabályokat belföldi díjas barangolásnak (Roam-Like-At-Home, RLAH) nevezték el.
Annak érdekében, hogy a belföldi díjas barangolást Unió-szerte fenntartható módon lehessen biztosítani, a társjogalkotók megállapodtak a következő intézkedések bevezetésében:
·a nagykereskedelmi barangolási plafonértékek jelentős csökkentése 2 ;
·annak lehetővé tétele, hogy a szolgáltatók a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazása révén megelőzzék a barangolási szolgáltatások belföldi árakon való nem rendeltetésszerű vagy visszaélésszerű használatát, például egy SIM-kártya állandó használatát az adott SIM-kártya tagállamától eltérő más tagállamokban;
·egy olyan rendszer kidolgozása, amelynek értelmében a szolgáltatók szigorú feltételek mellett, a nemzeti szabályozó hatóság engedélyével kivételes esetben és ideiglenes jelleggel eltérhetnek a szabályoktól; erre akkor van lehetőség, ha fennáll a veszélye, hogy a barangolási díjak megszűnése a belföldi árak emelkedését fogja előidézni a szolgáltató belföldi ügyfelei számára.
A társjogalkotóktól kapott felhatalmazásának megfelelően a Bizottság 2016. december 15-én elfogadta a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására és a fenntarthatósági eltérésre irányuló kérelem benyújtására és értékelésére alkalmazandó módszertanra vonatkozó részletes szabályokat 3 .
A fenti szabályok 2017. június 15. óta alkalmazandók az EU/EGT területén.
A barangolási rendelet 4 19. cikkének (3) bekezdése szerint a Bizottságnak 2018. december 15-ig kell benyújtania „a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlésének hatásait összefoglaló ideiglenes jelentést” 5 . Ez a jelentés 6 ezt a célt szolgálja.
2A barangolási rendelet hatálya és fő rendelkezései
A barangolási rendeletben foglaltak szerint a barangolás egy olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi az egyik országban működő (virtuális) mobilhálózat-üzemeltető (M(V)NO) ügyfelei számára, hogy hozzáférjenek egy másik országban lévő mobilhálózat-üzemeltető által nyújtott mobilszolgáltatásokhoz (hang-, SMS- vagy adatszolgáltatás) 7 . A szolgáltató (mobilhálózat-üzemeltető) biztosítja, hogy ügyfelei külföldi utazás esetén továbbra is a mobilhálózathoz kapcsolódjanak, miközben ugyanazt a mobiltelefon-készüléket (vagy esetleg laptopot vagy táblagépet) és telefonszámot használják a barangoláshoz. Az a szolgáltató, amely ügyfeleinek barangolási szolgáltatásokat („kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat”) kíván nyújtani egy országban, azokat meg kell vásárolnia egy az ügyfél által felkeresett országban működő mobilhálózat-üzemeltetőtől („nagykereskedelmi barangolási szolgáltatások”). Ennek érdekében a szolgáltatóknak nagykereskedelmi barangolási megállapodást kell kötniük. A gyakorlatban amikor egy ügyfél barangolással telefonhívást kezdeményez vagy mobil adatforgalmat bonyolít külföldön, az adott szolgáltatást a felkeresett ország mobilszolgáltatója biztosítja. Ezért a szolgáltatásért a barangolást végző ügyfél hazai szolgáltatójának kell fizetnie a felkeresett ország szolgáltatója részére. Ezeket a díjakat nevezik nagykereskedelmi barangolási díjaknak. Az uniós barangolási rendelet meghatározza e díjak felső szintjét, amely az adatforgalom vonatkozásában évről évre csökken (lásd lejjebb).
2017. június 15. óta a mobilszolgáltatók barangolási szolgáltatásaikért (hang, SMS és adatforgalom) a belföldi áron felül semmilyen díjat nem számíthatnak fel ügyfeleiknek, amikor azok időnként utazásokat tesznek az EU/EGT területén. Annak érdekében, hogy megelőzzék a barangolási szolgáltatások belföldi árakon történő nem rendeltetésszerű vagy visszaélésszerű használatát – például a tartós barangolást –, ami káros hatással lenne a belföldi piacokra, a mobilszolgáltatók méltányos használatra vonatkozó feltételeket alkalmazhatnak.
A méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazásának célja a barangolási szolgáltatások belföldi áron való nem rendeltetésszerű vagy visszaélésszerű használatának megelőzése. Céljuk különösen annak biztosítása, hogy az EU/EGT területén időnként tett utazások során az ügyfelek belföldi áron használhassák a barangolást. Ennek érdekében a szolgáltató azon uniós tagállam/EGT-ország területén lévő tartózkodási helyre, illetve ezen országgal fennálló szoros kapcsolatra vonatkozó igazolást kérhet ügyfeleitől, ahol megvásárolják a külföldi utazásaik során belföldi áron történő használatra szánt SIM-kártyát. A szolgáltató azt is ellenőrizheti, hogy a SIM-kártyát többet használják-e saját országában, mint külföldön. Amennyiben egy legalább négy hónapos ellenőrzési időszak alatt az ügyfél többet tartózkodott külföldön az Unió területén, mint hazájában, és több mobilszolgáltatást vett igénybe az EU-ban, mint belföldön, a szolgáltató megkeresheti az ügyfelet ellenőrzés céljából. A megkeresés után egy 14 napos figyelmeztetési időszakot követően a szolgáltató csekély, a nagykereskedelmi árak felső korlátjához kapcsolódó többletdíjakat alkalmazhat, amennyiben az ügyfél továbbra mobilszolgáltatásokat vesz igénybe külföldön. Ezen túlmenően annak érdekében, hogy lehetővé váljon az adatforgalomra (pl. a korlátlan adatforgalomra) vonatkozó legjobb ajánlatok fejlődése a hazai piacokon, a szolgáltató a barangolás keretében belföldi árakon lebonyolítható adatforgalom mennyiségére vonatkozóan korlátozást alkalmazhat. Az adott mennyiségen túl a szolgáltató csekély barangolási többletdíjat számíthat fel, amely nem haladhatja meg a nagykereskedelmi barangolási díjak felső korlátját.
Kivételes és különleges körülmények között a belföldi árak emelkedésének elkerülése érdekében a szolgáltató úgynevezett fenntarthatósági eltérést kérelmezhet saját nemzeti szabályozó hatóságától. Ehhez a szolgáltatónak be kell bizonyítania a nemzeti szabályozó hatóságnak, hogy a jelenlegi belföldi díjszabás mellett a barangolási szolgáltatások biztosítása többletdíj alkalmazása nélkül nem lenne fenntartható. Ebben az esetben a nemzeti szabályozó hatóság egy évre engedélyezheti a szolgáltatónak egy csekély barangolási többletdíj alkalmazását. Az engedély meghosszabbítását a szolgáltatónak évente kell kérelmeznie.
2017-ben a barangolási rendelet nagykereskedelmi szinten jelentősen csökkentette az árak felső korlátját 8 – különösen az adatforgalomra vonatkozóan, amely esetében a felső korlát a tervek szerint 2022-ig minden évben csökkenni fog – annak biztosítása érdekében, hogy a nagykereskedelmi díjak – amelyek lehetővé teszik a barangolási szolgáltatások ügyfelek részére történő biztosítását a belföldi áron felül bármilyen díj felszámítása nélkül – a piaci szereplők javát szolgálhassák. A nagykereskedelmi barangolási árak felső korlátja azt is biztosítja, hogy a barangolási szolgáltatást nyújtó szolgáltató nagykereskedelmi költségei teljes mértékben megtérüljenek.
3Az RLAH végrehajtása: általános megfelelés
A barangolási rendelet közvetlenül alkalmazandó minden EU-tagállamban és EGT-országban 9 . A tagállamokban a nemzeti szabályozó hatóságokat bízza meg a barangolásra vonatkozó szabályok nyomon követésével, felügyeletével és érvényesítésével. Annak érdekében, hogy valamennyi nemzeti szabályozó hatóság következetes megközelítést alkalmazzon, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) 2017 márciusában kibocsátotta a kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokról szóló iránymutatást 10 , 2017 júniusában pedig a nagykereskedelmi barangolási szolgáltatásokról szóló iránymutatást 11 , amelyek a Bizottsággal szoros együttműködésben és az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően készültek el. Bár a BEREC iránymutatásai önmagukban nem kötelező érvényűek, támogatják a nemzeti szabályozó hatóságokat az új barangolási szabályok gyakorlatban történő nyomon követésében, felügyeletében és érvényesítésében. A BEREC iránymutatásai egyúttal részletes iránymutatásként is szolgálnak a mobilszolgáltatók számára arról, hogyan hajtsák végre az új barangolási szabályokat különböző ajánlataik tekintetében.
Válaszul a Bizottság arra vonatkozó felhívására, hogy biztosítsák az RLAH szabályainak az első naptól (2017. június 15.) történő megfelelő végrehajtását, 2017 első félévében valamennyi nemzeti szabályozó hatóság aktív kommunikációt folytatott a mobilszolgáltatókkal annak érdekében, hogy biztosítsa azok új szabályoknak való teljes megfelelését. A nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság szoros kapcsolatban maradtak az egész időszak alatt annak érdekében, hogy a végrehajtás időpontját megelőzően reagáljanak a mobilszolgáltatók gyakorlati végrehajtásra vonatkozó kérdéseire.
Ezen előkészítő munka eredményeként megfigyelték, hogy a mobilszolgáltatók általában véve eleget tesznek az új barangolási szabályoknak. Amennyiben egy tagállamban a szabályok esetleges megsértését észlelték, a nemzeti szabályozó hatóság gyorsan, gyakran a hivatalos eljárás megindítása előtt, vagy ilyen eljárás során oldotta meg az érintett szolgáltatóval kapcsolatos kérdést. Néhány esetben 12 bírság kiszabására volt szükség. A barangolási rendelet előírásainak megfelelően a nemzeti szabályozó hatóságokat minden tagállamban megfelelő szankcionálási hatáskörökkel kell felruházni a barangolási szabályok be nem tartása esetére. Abban az esetben, ha 2017. június 15. után új végrehajtási kérdések merültek fel az olyan új ajánlattípusokkal kapcsolatban, amelyekkel a BEREC-iránymutatások külön nem foglalkoztak, a nemzeti szabályozó hatóságok a Bizottsággal együttműködve összehangolták megközelítésüket a BEREC nemzetközi barangolási szakértői munkacsoportján keresztül 13 .
Fenntarthatósági eltéréseket engedélyeztek a nemzeti szabályozó hatóságok azon szolgáltatók számára, amelyek esetében az eltérés megadása adott helyzetük miatt valószínűsíthető volt, azaz néhány tagállam egyes virtuális mobilhálózat-üzemeltetői számára és néhány olyan, igen alacsony adatátviteli árakkal rendelkező tagállamokban működő mobilhálózat-üzemeltető számára, ahol nagy barangolási egyensúlyhiány tapasztalható és/vagy alacsony az egy fogyasztóra jutó bevétel (Észtország, Litvánia, Lengyelország, Finnország). Az eltérés ellenére számos mobilhálózat-üzemeltető és virtuális mobilhálózat-üzemeltető továbbra is nagy mennyiségű barangolási szolgáltatást kínál előfizetőinek többletdíjak nélkül, hogy a belföldi piacon versenyképesek maradjanak. Ahol alkalmazzák a megengedett barangolási többletdíjat, azt a 2017. június 15. előtti időszakhoz képest drasztikusan (az adatforgalomra vonatkozóan több mint 90 %-kal) csökkentették, hogy az érintett ügyfelek még ilyen esetekben is jelentős mértékben élvezhessék az új szabályok előnyeit (lásd a 4. szakaszt). A nemzeti szabályozó hatóság által engedélyezett és a szolgáltató által alkalmazott többletdíjak minden esetben alacsonyabbak, és gyakran jóval alacsonyabbak, mint a nagykereskedelmi barangolási díjak felső korlátja, összhangban azzal a szabállyal, amely szerint többletdíjakat csak a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó költségek fedezéséhez szükséges mértékben szabad alkalmazni, amelyek egyébként belföldi árnövekedést idézhetnének elő.
4Az RLAH végfelhasználókra gyakorolt hatása
Míg az egymást követő barangolási rendeletek 2007 óta kézzelfogható előnyöket eredményeztek a fogyasztók számára a barangolásos hang-, SMS- és adatátviteli szolgáltatások árcsökkenése formájában, számos európai polgár továbbra is kerülte vagy csökkentette mobiltelefonja és az adatszolgáltatások használatát saját tagállamán kívüli utazásai során a barangolási díjak felszámításának elkerülése érdekében. 2014-ben az európaiak több mint fele az EU-n belüli utazásai során kikapcsolta barangolásos adatátviteli funkciót, és csak minden tizedik európai kezdeményezett vagy fogadott hívást olyan gyakorisággal, mint saját országában 14 . Az RLAH-szabályok végül azt is lehetővé tették, hogy radikálisan megváltoztassák ezt a helyzetet, és az EU-ban felszabadítsák a mobilfogyasztás iránti, eddig kiaknázatlan igényt.
A lenti 4.1., 4.2. és 4.3. szakaszban idézett számadatok a nemzetközi barangolásról szóló legutóbbi összehasonlító BEREC-jelentésekből 15 származnak.
Az RLAH következtében tömegesen és gyorsan nőtt a barangolási fogyasztás
Az európai fogyasztók 2017. június 15-től azonnal elkezdték nagymértékben kihasználni a barangolási díjak uniós/EGT-szintű megszüntetésének előnyeit. Már 2017 nyarán a mobil adatszolgáltatások EU/EGT területén való barangolás közben történő használata 2016 nyarához képest 5,35-szorosára (+ 435 %), a barangolásos hívások száma pedig 2,45-szorosára (+ 145 %) nőtt. A következő két negyedévben (2017 negyedik negyedéve és 2018 első negyedéve) a barangolásos adatátviteli szolgáltatások használata csaknem 5-szörösére nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest ( Figure 1 ). Ebben a két negyedévben a barangolásos hanghívások teljes forgalma továbbra is közel kétszer olyan magas volt, mint az RLAH előtt. Amint azt a BEREC nemzetközi barangolásról szóló 21. összehasonlító jelentésében megállapította, ezek az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az RLAH-szabályok jelentősen hozzájárultak a barangolási szolgáltatások iránti kereslet ösztönzéséhez és az EU/EGT nemzetközi barangolási piacának fejlődéséhez.
1. ábra: Az EGT kiskereskedelmi barangolási adatforgalma, 2016 második negyedéve – 2018 első negyedéve (millió GB)
Forrás: A BEREC nemzetközi barangolásról szóló 21. összehasonlító jelentése alapján (2017. október – 2018. március)
Az utazók jelenleg átlagosan csaknem 4-szer nagyobb adatforgalmat bonyolítanak barangolás közben, mint az RLAH előtt (ld. Figure 2 ) 16 . Az RLAH 17 végrehajtását megelőző időszakhoz képest ezenkívül átlagosan körülbelül 1,7-szer többször indítanak hívást barangolás közben.
2. ábra: Az EGT-átlag havi barangolási adatfogyasztása barangolási előfizetőnként (MB), 2016 második negyedéve – 2018 első negyedéve
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Forrás: A BEREC nemzetközi barangolásról szóló 21. összehasonlító jelentése alapján (2017. október – 2018. március)
2017. június óta minden tagállamban jelentős mértékben növekedett az előfizetők barangolási fogyasztása. A lengyel, a román, a bolgár, a horvát és a spanyol szolgáltatók különösen a hanghívásokkal kapcsolatos, EU/EGT-n belüli barangolási fogyasztás tekintetében figyelhettek meg nagy arányú (több mint 3-szoros) növekedést, a bolgár, a horvát, a cseh, a lengyel, a spanyol és a lett szolgáltatók pedig különösen az adatokkal kapcsolatos EU/EGT barangolási fogyasztás tekintetében figyelhettek meg nagy arányú (több mint 10-szeres) növekedést 18 .
Abban a három tagállamban, ahol valamennyi mobilhálózat-üzemeltető számára 2017. június 15. óta biztosítottak a fenntarthatósági eltérések (Finnország, Litvánia és Észtország 19 , lásd a 3. szakaszt), a felhasználók szintén jelentősen, sok más tagállamhoz hasonló arányban növelték az EU/EGT területén történő külföldi fogyasztásukat a mobilszolgáltatások terén. Ez azért van, mert azok a szolgáltatók, amelyek számára eltéréseket engedélyeztek, mindazonáltal bizonyos mértékig biztosítottak barangolási szolgáltatásokat többletdíjak nélkül (4.2. szakasz), és alkalmazásuk esetén a nemzeti szabályozó hatóságok által engedélyezett többletdíjak lényegesen alacsonyabbak voltak, mint a 2017. június 15. előtt érvényben lévő többletdíjak. Ezért e szolgáltatók ügyfelei jelentős mértékben részesültek az új barangolási szabályok előnyeiből is, és ennek megfelelően, a kereslet növelésével reagáltak.
Az RLAH az EU/EGT területén széles körben elérhető
Már 2017 nyarán szinte minden európai polgár vehetett igénybe RLAH-szolgáltatásokat nyújtó mobiltelefon-előfizetést: az EU/EGT területén élő előfizetők 1,8 %-át a nemzeti szabályozó által engedélyezett eltérés miatt terheli barangolási többletdíj, 1,6 %-ukat pedig azért, mert nem rendelkeznek állandó lakóhellyel az üzemeltető országában, vagy nincs szoros kapcsolatuk azzal. Az összes többi előfizető az RLAH-t alkalmazta, vagy szándékosan alternatív barangolási díjszabást választott annak érdekében, hogy kielégítse a nem uniós országokban fennálló sajátos barangolási igényeit.
Ennek eredményeként az EU/EGT területén utazó előfizetők hang- és adatroaming-forgalmának több mint 90 %-át az RLAH tette ki 2018 első negyedévében 20 . Ezek a mobilhálózat-üzemeltetők valójában még Finnországban, Litvániában és Észtországban is – ahol valamennyi mobilhálózat-üzemeltetőnek jogában állt 2017. június 15-től eltérni az RLAH-tól – nagy mennyiségű, felár nélküli barangolási szolgáltatást nyújtottak (Litvániában kisebb mértékben). Ennek eredményeként a finn és észt előfizetők által bonyolított barangolási forgalom túlnyomó része az RLAH-hoz kapcsolódik 21 .
A csak belföldi mobilszolgáltatás-ajánlatok összességében korlátozottak, és többnyire a piac előre fizetett kártyákat magában foglaló szegmensében működnek
A BEREC nemzetközi barangolásról szóló legfrissebb összehasonlító jelentései 22 szerint 2017 nyara óta stabilan 96 % körül mozog az EU/EGT területén élő azon előfizetők aránya, akik barangolásképes SIM-kártyával rendelkeznek. A belföldi használatra korlátozott SIM-kártyák (vagyis azok a SIM-kártyák, amelyek külföldön egyáltalán nem biztosítanak barangolási szolgáltatást) a legtöbb esetben helyi kommunikációs igényeket szolgáló előre fizetett kártyák és/vagy csak adathasználatra vonatkozó díjcsomagokhoz, vagy olyan állandóhelyű vezeték nélküli hozzáférési termékekhez kapcsolódnak, amelyeket csak egy meghatározott helyen lehet használni 23 . A csak belföldi díjcsomagok ezért továbbra is jelentéktelenek maradtak, kivéve Romániát, Észtországot, Lettországot és Bulgáriát, ahol a felhasználók több mint 10 %-a csak belföldi ajánlatokkal él. Ez az arány Bulgáriában és Lettországban 2017 nyara óta csökken, Romániában azonban jelentős mértékben nőtt 24 . Ausztria az egyetlen másik tagállam, ahol a csak belföldi előfizetők aránya jelentősen (2017 nyara és 2018 első negyedéve között 4 %-ról 9 %-ra) nőtt, főként az MVNO-előfizetők vonatkozásában. Általánosságban elmondható, hogy a (virtuális) mobilhálózat-üzemeltetők több (és néha jóval több) csak belföldi előfizetővel rendelkeznek, ami valószínűleg részben az általuk jellemzően megcélzott fogyasztói szegmenseknek tulajdonítható. A csak belföldi mobiltelefon-előfizetők aránya azonban az EU/EGT-országok mindegyikében továbbra is jóval a népesség azon részének aránya alatt marad, amely az elmúlt év során nem utazott külföldre. A Bizottság nyomon fogja követni a csak belföldi díjcsomagok alakulását, mivel a nagykereskedelmi barangolási adatforgalom árának felső korlátja továbbra is csökken.
Magas a fogyasztói elégedettség
2017-ben a Bizottság, az Európai Parlament és a nemzeti partnerek (pl. nemzeti szabályozó hatóságok, fogyasztói szervezetek) fontos erőforrásokat és csatornákat mozgósítottak annak érdekében, hogy megfelelően tájékoztassák az európai polgárokat az őket az EU/EGT területén történő utazásaik során megillető, barangolással kapcsolatos új jogokról. Az európai polgárok széles körben elismerik és nagyra értékelik az RLAH-reformot. Egy évvel az RLAH bevezetése után egy Eurobarométer felmérés kimutatta, hogy az európaiak 62 %-a tisztában volt azzal, hogy a barangolási díjak az EU/EGT területén megszűntek, 69 %-uk pedig úgy gondolta, hogy ők, vagy valamely ismerősük, már élvezi, vagy élvezni fogja az RLAH előnyeit. Az új szabályok ismertsége 81 %-ra nő azon személyek körében, akik az előző 12 hónap során tettek utazást 25 . Finnországban, Litvániában és Észtországban, ahol 2017. június 15. óta valamennyi mobilhálózat-üzemeltető számára biztosítottak fenntarthatósági eltéréseket, az eltérés, amelyet az üzemeltetők némi visszafogottsággal alkalmaztak, nem változtatott azon, ahogy a fogyasztók elismerték a reform előnyeit, ami az említett országokban még az uniós átlagot is felülmúlja.
A felmérés azt is mutatja, hogy az RLAH-szabályok bevezetése óta jelentős változás történt a barangolás közben tanúsított fogyasztói magatartást illetően. 2017 júniusa óta az utazók ritkábban (53 %) használják korlátozottan mobiltelefonjukat az EU-ban külföldön, mint 2017. június 15. előtt (66 %). A 2017. június 15. előtti 15 %-hoz képest 34 %-ra nőtt azon utazók aránya, akik úgy ítélték meg, hogy barangoláshoz ugyanolyan gyakran használják saját mobil adatforgalmi keretüket, mint belföldön. Ezzel szemben a külföldön mobil adatforgalmat egyáltalán nem bonyolító utazók aránya 19 %-ra csökkent a 2017. június 15. előtti 42 %-hoz (és a 2014. évi 52 %-hoz) képest. A kezdeményezett hívások tekintetében azon utazók aránya, akik barangolás közben ugyanolyan gyakorisággal használják mobiltelefonjukat, mint belföldön, a 2017. június 15. előtti 11 %-hoz képest 26 %-ra nőtt.
A BELTUG egyik közelmúltbeli tanulmánya 26 megerősíti, hogy az RLAH a vállalkozások és alkalmazottaik számára is jelentős előnyökkel járt, mivel a saját országukon kívül tartózkodó üzleti utazók termelékenysége és ráfordításai tekintetében is előnyöket hozott. A tanulmány egyik következtetése az, hogy az RLAH bevezetése megváltoztatta azt a módot, ahogy a munkavállalók a mobil kommunikációt használják üzleti utazásaik során. Ez arra készteti a vállalkozásokat, hogy alkalmazkodjanak az ilyen változó szokásokhoz annak érdekében, hogy teljes mértékben kihasználhassák az RLAH előnyeit.
5Az RLAH üzemeltetőkre gyakorolt hatása
Bevezetés
Az RLAH bevezetése nagymértékben megkönnyítette az Unión belüli utazások során igénybe vett mobilszolgáltatások uniós fogyasztók általi fogyasztását (lásd 4. szakasz). Ez a szakasz a barangolási többletdíjak megszűnésének hatásaira összpontosít az uniós (virtuális) mobilhálózat-üzemeltetők szemszögéből nézve 27 .
A barangolási szolgáltatások olyan kétoldalú megállapodást igényelnek két, más-más országban működő mobilhálózat-üzemeltető között, amely lehetővé teszi, hogy ügyfeleik igénybe vehessék a másik üzemeltető hálózatát, amikor az adott országba utaznak. Ebben az értelemben az RLAH hatása jelentősen változhat a szolgáltatók között, az adott szolgáltató ügyfélkörének forgalmától függően. A forgalom áramlása alapján az üzemeltetők bemenő vagy kimenő forgalmat lebonyolító üzemeltetőnek minősülhetnek.
Egy kimenő forgalmat lebonyolító üzemeltető olyan ügyfélkörrel rendelkezik, amely több mobilszolgáltatást vesz igénybe külföldön (azaz a más uniós országokban működő partnerszolgáltatók hálózatán) mint amennyit a partnerüzemeltetők ügyfélköre vesz igénybe a saját hálózatán belül. A bemenő forgalmat lebonyolító üzemeltető olyan ügyfélkörrel rendelkezik, amely kevesebb mobilszolgáltatást vesz igénybe külföldön mint amit a partnerüzemeltetők ügyfélköre vesz igénybe a saját hálózatán belül. Az alábbi elemzés azt vizsgálja, hogy az RLAH bevezetése milyen hatással van külön a kimenő és a bemenő forgalommal rendelkező egyes országokra. A turisztikai forgalom miatt az észak-európai országok szolgáltatói jellemzően nettó kimenő forgalmat lebonyolító üzemeltetők, a dél-európai országok szolgáltatói pedig általában jellemző módon bemenő barangolási forgalommal rendelkeznek, bár vannak kivételek.
Az ebben a szakaszban szereplő számadatok a nemzeti szabályozó hatóságok által a mobilhálózat-üzemeltetőktől a BEREC nemzetközi barangolásról szóló, a 2016 negyedik negyedévétől 2018 első negyedévéig terjedő időszakra vonatkozó 19., 20. és 21. összehasonlító jelentéséhez gyűjtött adatokon, valamint a Bizottság által a nemzeti szabályozó hatóságok körében 2018 májusában és júniusában végzett felmérésen alapulnak. Az adatok elemzését a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) végezte 28 .
A rendelet által elindított versenydinamika jelentős mértékben csökkentette a nagykereskedelmi árakat, ami a nettó kimenő forgalmat lebonyolító üzemeltetők előnyét szolgálta
Amikor az egyik szolgáltatóhoz tartozó ügyfél egy másik uniós országbeli barangolási partnerszolgáltató hálózatán végez barangolást, az első szolgáltatónak díjat kell fizetnie a második szolgáltató hálózatához való hozzáférésért; ez az úgynevezett nagykereskedelmi barangolási díj. Az RLAH bevezetését a maximális nagykereskedelmi barangolási díjak jelentős csökkenése kísérte, és úgy tűnik, hogy ennek hatására a továbbiakban a tényleges nagykereskedelmi árak is csökkentek.
A hangszolgáltatások EGT-beli átlagos nagykereskedelmi barangolási díja 2016 harmadik negyedévében 2,93 eurocent/perc, 2017 harmadik negyedévében pedig 2,41 eurocent/perc, és 2018 első negyedévében 2,06 eurocent/perc volt 29 . Hasonlóképpen, az adatszolgáltatások EGT-beli átlagos nagykereskedelmi ára 2016 harmadik negyedévében 9,9 EUR/GB, 2017 harmadik negyedévében 4 EUR/GB, 2018 első negyedévében pedig 2,7 EUR/GB volt 30 . A nettó kimenő (kiegyensúlyozatlan) barangolási forgalom – amely a barangolási forgalomnak az egyik üzemeltetőtől a másikhoz irányuló nettó kifizetéseket eredményező része – nagykereskedelmi árai még alacsonyabbak (2018 első negyedévében az átlagos hangátviteli díj 1,84 c/perc, az átlagos adatátviteli díj pedig 2,6 EUR/GB volt). A nettó kimenő (kiegyensúlyozatlan) barangolási forgalmat lebonyolító öt legalacsonyabb nagykereskedelmi árat kínáló szolgáltató átlaga 2018 első negyedévében elérte az 1,39 c/perc hangátviteli díjat és az 1,1 EUR/GB adatátviteli díjat.
A nagykereskedelmi barangolási díjak csökkenését elsősorban két tényező határozta meg. Először is, az RLAH bevezetése a barangolási forgalom jelentős növekedését eredményezte (amint azt a 4.1. szakasz mutatja), ami kiélezte a versenyt a nagykereskedelmi barangolási díjak terén. Másodszor, a barangolási rendelet célkitűzésével összhangban a szabályozott maximális nagykereskedelmi barangolási díjak olyan felső korlátot képeztek, amelyek az említett felső korlátok alatti nagykereskedelmi barangolási hozzáférést kínáló piaci szereplőket dinamikus versenyre késztették.
A nagykereskedelmi barangolási díjak e csökkenése három okból is üdvözlendő. Először is, a nagykereskedelmi barangolási díjak csökkenése jelentősen mérsékelte az RLAH bevezetéséből eredő, a kimenő forgalmat lebonyolító üzemeltetőkre 31 gyakorolt esetleges hatást, mivel csökkentette a nagykereskedelmi barangolással kapcsolatos kifizetéseiket. Másodszor, az ilyen csökkentések, valamint az a tény, hogy a nagykereskedelmi piaci átlagárak a szabályozott maximális nagykereskedelmi tarifák alatt maradtak, meggyőző bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a nettó bemenő forgalmat lebonyolító üzemeltetők képesek voltak kielégíteni a növekvő barangolási igényeket, miközben megtérültek hálózati befektetéseik költségei, beleértve a tőkeköltséget is. Harmadszor, a nagykereskedelmi barangolási díjak ilyen jellegű csökkenése a belső piac jobb működésének jele nagykereskedelmi szinten, legalábbis a szolgáltatók közötti kétoldalú kapcsolatok jelentős része tekintetében. Ebből a szempontból úgy tűnik, pozitív szerepet játszott, hogy az RLAH kiskereskedelmi szinten történő alkalmazása következtében a különböző nemzeti piacokon nem lehetett fenntartani a kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások túlzottan magas árait, és egyúttal az eddig rejtett igények is a felszínre kerültek.
A barangolási igények növekedése a nettó bemenő barangolási adatforgalmat lebonyolító üzemeltetők előnyét szolgálta
A nettó bemenő forgalommal rendelkező országokkal kapcsolatban a BEREC nemzetközi barangolásról szóló összehasonlító jelentései alapján gyűjtött adatok azt mutatják, hogy az adatgyűjtésben szereplő 29 országból (azaz a 28 uniós tagállamból és Norvégiából) 13 a barangolási adatforgalom terén nettó bemenő forgalommal rendelkezik 32 . Bizonyos különbségek vannak az ezen országok által az RLAH bevezetését követően a bemenő barangolási adatforgalom terén tapasztalt növekedés tekintetében. Egyes országok (pl. Spanyolország, Ciprus vagy Olaszország) esetében a kimenő barangolási adatforgalomnak a bemenő barangolási adatforgalomhoz képest alacsony szintről induló növekedése arányaiban nagyobb volt, mint a bemenő barangolási forgalom esetében. Hasonló tendencia figyelhető meg a barangolási hangforgalom esetében is.
A bemenő barangolási adatforgalom általában a belföldi forgalom 1 %-a és 8 %-a között mozog a bemenő barangolási adatforgalommal rendelkező országokban. Az adatátvitel tekintetében 2017 nyarán ez képviselte a belföldi forgalom több mint 10 %-át Horvátországban, Máltán, Portugáliában, és legfeljebb 20 %-át Cipruson és Görögországban. Az összes nettó bemenő barangolási adatforgalmat bonyolító ország szolgáltatói számára előnyös volt a nagykereskedelmi barangolási szolgáltatások iránti kereslet növekedése olyan piaci árakon, amelyek lehetővé tették, hogy a nettó bemenő barangolási adatforgalmat bonyolító országok üzemeltetői számára megtérüljenek a nagykereskedelmi barangolási hozzáférés biztosításának költségei, beleértve a beruházásaik megfelelő megtérülését is (a fenti 5.2. szakaszban leírtak szerint).
A jelentős növekedés ellenére a nettó kimenő barangolási forgalom továbbra is a belföldi kereslet csekély hányadát teszi ki
Annak értékelése során, hogy milyen lehetséges hatást gyakorol a barangolási kereslet növekedése a nettó kimenő forgalmat lebonyolító üzemeltetőkre, célszerű elemezni ezekben az országokban a nettó kimenő forgalmat. Más szóval a kimenő és a bemenő barangolási forgalom közötti különbség valószínűleg jelzi e szolgáltatók (nettó) nagykereskedelmi barangolási kifizetéseinek nagyságát. A BEREC nemzetközi barangolásról szóló összehasonlító jelentéseiben szereplő bizonyítékok azt mutatják, hogy a barangolási adatforgalom jelentős növekedése ellenére a nettó kimenő barangolási forgalom (azaz a kimenő barangolási adatátvitel mínusz a bemenő barangolási adatforgalom) e szolgáltatók belföldi adatforgalmának csupán a töredékét képviseli, amely általában 3 % alatt van, és egyetlen ország esetében sem haladja meg a belföldi adatforgalom 6 %-át.
Hasonlóképpen, a barangolási hangforgalom esetében – annak ellenére, hogy a lengyel, román vagy bolgár előfizetők átlagosan 4–5-szor több barangolási hanghívást bonyolítanak az EU/EGT területén, mint az EU/EGT átlagos előfizetői 33 – az említett országokban a nettó kimenő barangolási hangforgalom továbbra is e szolgáltatók belföldi hangforgalmának kevesebb mint 5 %-át teszi ki.
A legtöbb mobilszolgáltató alkalmazza a méltányos használatra vonatkozó feltételeket
Az (EU) 2016/2286 bizottsági végrehajtási rendelet 34 részletes szabályokat állapított meg a méltányos használatra vonatkozó feltételek következetes végrehajtásának biztosítása érdekében, amelyeket a barangolásszolgáltatók annak érdekében alkalmazhatnak, hogy elkerüljék az RLAH szerinti szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nem rendeltetésszerű vagy visszaélésszerű, a belföldi piacokra káros hatást gyakoroló használatát. E tekintetben a Bizottság a 2018. május és június közötti időszakra vonatkozóan felmérést végzett a nemzeti szabályozó hatóságok körében arról, hogy belföldi szolgáltatóik milyen mértékben alkalmazzák a méltányos használatra vonatkozó feltételeket.
Amint az az alábbiakban ( Table 1 ) is látható, a szolgáltatók túlnyomó többsége alkalmazta a méltányos használatra vonatkozó feltételeket, különösen a kimenő forgalmat bonyolító országok szolgáltatói.
1. táblázat: A méltányos használatra vonatkozó feltételeket alkalmazó szolgáltatók
|
Nem |
Igen |
|
|
Bemenő forgalommal rendelkező országok |
20 % |
80 % |
|
Kimenő forgalommal rendelkező országok |
6 % |
94 % |
Forrás: A Bizottság felmérése a nemzeti szabályozó hatóságok körében (2018. június)
A virtuális mobilhálózat-üzemeltetők esetében a méltányos használatra vonatkozó feltételeket alkalmazó üzemeltetők aránya alacsonyabb volt az átlaghoz viszonyítva (67 % a bemenő forgalommal rendelkező országokban és 87 % a kimenő forgalommal rendelkező országokban működő virtuális mobilhálózat-üzemeltetők esetében). Ez arra utal, hogy a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők a mobilhálózat-üzemeltetőknél jobban hajlanak arra, hogy először megismerjék ügyfeleik lehetséges RLAH-használatát annak érdekében, hogy megállapítsák, végezzenek-e beruházást a méltányos használatra vonatkozó feltételekkel kapcsolatos intézkedések terén, vagy sem.
Az alkalmazott, méltányos használatra vonatkozó feltételek típusai tekintetében a szolgáltatók mintegy fele vezette be a lakóhelyre/szoros kapcsolatra vonatkozó kritériumot 35 . Az alábbi Table 2 azt mutatja, hogy a szolgáltatók túlnyomó többsége a korlátlan adatcsomagokra vonatkozó díjcsomag-korlátozásokra támaszkodott, bár ez kevésbé volt igaz a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők esetében. Ezek a méltányos használatra vonatkozó feltételek lehetővé teszik a szolgáltatók számára, hogy a belföldi díjas barangolás során ügyfeleik által felhasznált mobiladatok tekintetében korlátokat határozzanak meg díjcsomagjaik árai és az adott időpontban alkalmazandó, szabályozott maximális nagykereskedelmi barangolási díjak alapján 36 .
2. táblázat: A szolgáltatók által alkalmazott, méltányos használatra vonatkozó feltételek típusai
|
Nem |
Igen |
||
|
a. 4 hónapos időszak |
Egy olyan 4 hónapos időszak, amelyen belül értékelni lehet a belföldi fogyasztás túlsúlyát a barangolási fogyasztással szemben, illetve azt, hogy az ügyfél túlnyomórészt belföldön tartózkodik vagy az Unió valamely más tagállamában. |
||
|
Bemenő forgalommal rendelkező országok |
74 % |
26 % |
|
|
Kimenő forgalommal rendelkező országok |
55 % |
45 % |
|
|
b. korlátlan adatcsomagokra vonatkozó díjcsomag-korlátozások |
A barangolást végző ügyfél számára lehetővé kell tenni, hogy a belföldi kiskereskedelmi ár és a maximális nagykereskedelmi felső árkorlát hányadosaként kiszámított mennyiség legalább kétszeresének megfelelő adatmennyiséget fogyasszon |
||
|
Bemenő forgalommal rendelkező országok |
21 %* |
79 %* |
|
|
Kimenő forgalommal rendelkező országok |
13 %* |
87 %* |
|
|
c. feltöltőkártyákra vonatkozó korlátozások |
A barangolást végző ügyfél számára lehetővé kell tenni, hogy a rendelkezésére álló költségkeret és a maximális nagykereskedelmi felső árkorlát hányadosaként kiszámított mennyiség legalább kétszeresének megfelelő adatmennyiséget fogyasszon |
||
|
Bemenő forgalommal rendelkező országok |
75 %** |
25 %** |
|
|
Kimenő forgalommal rendelkező országok |
62 %** |
38 %** |
|
|
d. egyéb rendszerek |
Egyéb olyan objektív mutatók, mint a SIM-kártya hosszú inaktivitása elsősorban barangolásra történő használattal, illetve több SIM-kártyára vonatkozó előfizetés és azok egymás utáni használata egyazon barangolást végző ügyfél által |
||
|
Bemenő forgalommal rendelkező országok |
91 % |
9 % |
|
|
Kimenő forgalommal rendelkező országok |
70 % |
30 % |
|
Forrás: A Bizottság felmérése a nemzeti szabályozó hatóságok körében (2018. június)
* A korlátlan adatcsomagokat kínáló válaszadó szolgáltatók (a válaszadók 75 %-a) százalékos aránya.
** Az előre fizetett díjcsomagokat kínáló válaszadó szolgáltatók (a válaszadók 53 %-a) százalékos aránya.
Ezzel szemben a szolgáltatók rendelkezésére álló egyéb, méltányos használatra vonatkozó feltételek – mint például a belföldi prevalencia 4 hónapos időszaka, az előre fizetett kártyákra vonatkozó adatkorlátok vagy a bizottsági végrehajtási rendeletben említett egyéb objektív mutatókhoz kapcsolódó más ellenőrzési mechanizmusok – a gyakorlatban viszonylag szerény mértékben kerültek felhasználásra a szolgáltatók által. A fő oka annak, hogy a szolgáltatók nem hagyatkoztak ezekre a méltányos használatra vonatkozó feltételekre az, hogy véleményük szerint azok nem kellően hatékonyak, amint az az alábbiakból ( Table 3 ) is látható.
3. táblázat: A szolgáltatók véleménye egyes méltányos használatra vonatkozó feltételek hatékonyságáról
|
Eredményes/részben eredményes |
Nem eredményes |
Szükségtelen |
|
|
4 hónapos időszak |
43,6 % |
46,4 % |
10 % |
|
korlátlan adatcsomagokra vonatkozó korlátok |
74,6 % |
15,5 % |
9,9 % |
|
feltöltőkártyákra vonatkozó korlátozások |
49,2 % |
24,8 % |
26,0 % |
|
egyéb rendszerek |
43,1 % |
33,7 % |
23,2 % |
Forrás: A Bizottság felmérése a nemzeti szabályozó hatóságok körében (2018. június)
Ezenkívül a négy hónapos időszakon alapuló mechanizmussal kapcsolatban a felmérésben részt vevő szolgáltatók jelentős része jelezte, hogy azt vagy túl bonyolultnak (a szolgáltatók 63 %-a) vagy túl költségesnek (a szolgáltatók 23 %-a) tartja.
Ennek ellenére a mobilhálózat-üzemeltetők csekély többsége (54 %) alkalmazza a 4 hónapos időszakon alapuló mechanizmust a kimenő forgalommal rendelkező országokban. Ezen túlmenően számos szolgáltató jelezte, hogy kivárásos stratégiát alkalmaz, és a jövőben lehetséges, hogy fontolóra veszi a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazását attól függően, hogy hány ügyfél lépi túl a megengedett barangolási fogyasztást/jelenlétet a 4 hónapos időszakban.
A méltányos használatra vonatkozó feltételekről átlátható módon tájékoztatják a barangolást végző ügyfeleket. A korlátlan adatcsomagokra vonatkozó korlátokat alkalmazó szinte valamennyi szolgáltató tájékoztatja ügyfeleit a korlát tényleges értékéről (GB) és a rendelkezésre álló fennmaradó adatforgalmi keretről. Figyelmeztetik őket arra is, hogy mikor érik el az említett korlátot 37 . Alkalmazása esetén a 4 hónapos időszakon alapuló mechanizmus az ügyfél szerződésének részét képezi. A szolgáltatók kb. 2/3-a saját fogyasztói weboldalán (93 %) vagy a telefonos ügyfélszolgálatán keresztül (100 %) tájékoztatja ügyfeleit a barangolásról és a belföldi felhasználásról. A barangolást végző ügyfelek túlnyomó többsége azonban sokkal rövidebb ideig marad külföldön, ezért nem kell aggódniuk az ellenőrzési mechanizmus miatt: a 4 hónapos időszakon alapuló mechanizmust ténylegesen végrehajtó szolgáltatók 71 %-a előfizetői 0–1 %-a részére küldött figyelmeztető jelzést amiatt, hogy barangolási tartózkodásuk/fogyasztásuk túlsúlyba került 38 . Még ennél is ritkábban fordul elő, hogy a figyelmeztetést követően az előfizetőket barangolási többletdíj fizetésére kötelezik. Meg kell jegyezni, hogy az ellenőrzési mechanizmus önmagában visszatartja a fogyasztókat attól, hogy túllépjék a 4 hónapos időszakot, ami magyarázatul szolgálhat a ténylegesen figyelmeztetett fogyasztók alacsony arányára. Ellenőrzési mechanizmus hiányában a döntően külföldön tartózkodó/fogyasztó ügyfelek aránya magasabb lehet, mint azokban az esetekben, ahol ellenőrzési mechanizmus működik.
Összességében a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők fenntartják pozíciójukat a piacon
A Bizottság elemezte a virtuális mobilhálózat-üzemeltetőkre (MVNO-kra) vonatkozóan az összehasonlító jelentésekhez gyűjtött adatokat. Sajnálatos módon az MVNO-k válaszadási aránya kisebb és időbeli alakulás tekintetében bizonytalanabb, mint a mobilhálózat-üzemeltetőké, mivel minden összehasonlító jelentéshez kapcsolódó információkérés esetén különböző számú virtuális mobilhálózat-üzemeltető válaszol. Ez azt jelenti, hogy az MVNO-adatok elemzéséből levont esetleges következtetéseket óvatosan kell kezelni.
A virtuális mobilhálózat-üzemeltetőkre vonatkozóan az összehasonlító jelentésekből származó adatok alapján úgy tűnik, hogy azon országok többsége esetében, amelyekre vonatkozóan adatok állnak rendelkezésre, az MVNO-k sikeresen fenntartották belföldi piaci részesedésüket (az előfizetők száma tekintetében), néhány esetben pedig úgy tűnik, hogy a figyelembe vett időszak alatt még javítani is tudták azt. A virtuális mobilhálózat-üzemeltetők esetében az úgynevezett ARRPU 39 – az ilyen összehasonlításokhoz használt szabványmutató – 2017 negyedik negyedéve és 2018 első negyedéve között nőtt, ugyanakkor a mobilhálózat-üzemeltetők esetében stabil maradt 40 .
A felmérésben részt vevő virtuális mobilhálózat-üzemeltetők nagy többsége belföldi mobilhálózat-üzemeltetőjén keresztül szerez nagykereskedelmi barangolási hozzáférést (71 %), csak 5 %-uk szerzi meg ugyanezt a mobilhálózat-üzemeltetőkkel folytatott közvetlen kétoldalú tárgyalások révén, 7 %-uk pedig egy barangolási központon keresztül 41 . Ami a virtuális mobilhálózat-üzemeltetőknek a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők és a mobilhálózat-üzemeltetők közötti verseny potenciális akadályaival kapcsolatos véleményét illeti, néhányan a nagykereskedelmi tevékenységek hiányát (ami azt jelenti, hogy nincs bemenő barangolásból származó bevétel) és a szabályozott nagykereskedelmi árkorlát szintjén lévő nagykereskedelmi árakat jelölték meg fő tényezőként (a megkérdezett MVNO-k 35 %-a, illetve 40 %-a).
Ezzel kapcsolatban az alábbi Figure 3 (hangátvitel) és Figure 4 (adatátvitel) bemutatja az egyes országokból származó MVNO-k és mobilhálózat-üzemeltetők által fizetett legalacsonyabb nagykereskedelmi barangolási díjakat minden egyes szolgáltatás esetében, ezeket az árakat összehasonlítva a szabályozott maximális nagykereskedelmi barangolási díjakkal 42 . Bár a bizonyítékok nem tükrözik a teljes képet az összes országban, mivel számos szolgáltató nem biztosított adatokat, előzetesen az alábbi következtetéseket lehet levonni. Először is bár igaz, hogy a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők jellemzően olyan nagykereskedelmi barangolási díjakat fizetnek, amelyek magasabbak a mobilhálózat-üzemeltetők által fizetett díjaknál, és hogy némelyikük olyan árakat fizet, amelyek nagyjából összhangban vannak a nagykereskedelmi barangolási díjak felső korlátjának szintjével, számos példa létezik olyan virtuális mobilhálózat-üzemeltetőkre, amelyek jóval alacsonyabb nagykereskedelmi barangolási díjakat fizetnek a legtöbb uniós országban érvényben lévő szabályozott díjaknál. Ebből tehát nem vonható le az a következtetés, hogy a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők szükségképpen a szabályozott felső korlátoknak megfelelő szintű nagykereskedelmi barangolási díjakat fizetnek. Másodszor, arra is van néhány példa, hogy a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők a mobilhálózat-üzemeltetők által fizetett nagykereskedelmi barangolási díjakhoz hasonló szintű nagykereskedelmi barangolási díjakat fizetnek.
3. ábra: A mobilhálózat-üzemeltetők (kék pontok) és az MVNO-k (vörös pontok) által hangátvitelért fizetett nagykereskedelmi árak
Forrás: A BEREC nemzetközi barangolásról szóló 21. összehasonlító jelentése (2018. október) és a Bizottság által a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők körében készített felmérés (2018. június). Az ábra a mobilhálózat-üzemeltetők által fizetett 5 legalacsonyabb ár átlagát és a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők által fizetett átlagárat alkalmazza. A JRC számításai.
4. ábra: A mobilhálózat-üzemeltetők (kék pontok) és az MVNO-k (vörös pontok) által adatátvitelért fizetett nagykereskedelmi árak
Forrás: A BEREC nemzetközi barangolásról szóló 21. összehasonlító jelentése (2018. október) és a Bizottság által a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők körében készített felmérés (2018. június). Az ábra a mobilhálózat-üzemeltetők által fizetett 5 legalacsonyabb ár átlagát és a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők által fizetett átlagárat alkalmazza. A JRC számításai.
A fenti bizonyítékok ( Figure 3 és Figure 4 ) arra engednek következtetni, hogy a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők által fizetett árak jelentősen eltérhetnek egymástól a virtuális szolgáltatói mivoltukon kívüli egyéb tényezők függvényében. Például egy virtuális mobilhálózat-üzemeltető a méretétől vagy a fogadó mobilhálózat-üzemeltető tekintetében alkalmazott tárgyalási stratégiájától függően különböző árakról állapodhat meg. Ez utóbbi esetben a barangolási szolgáltatásokra nagyobb hangsúlyt helyező virtuális mobilhálózat-üzemeltető képes lehet arra, hogy a nagykereskedelmi barangolási hozzáférésre vonatkozóan jobb megállapodást érjen el a mobilhálózat-üzemeltetőnél, mint egy olyan virtuális mobilhálózat-üzemeltető, amely nem helyez akkora hangsúlyt a barangolási szolgáltatásokra, és stratégiája inkább a belföldi szolgáltatásokra összpontosít.
A virtuális mobilhálózat-üzemeltetők által kiemelt második legfontosabb tényező (amelyet a válaszadók 35,3 %-a jelölt meg), az a tény volt, hogy ők nem rendelkeznek hálózattal, és ezért nincsenek bemenő barangolási forgalomból származó bevételeik. Ez, valamint a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők (némelyikének) viszonylag alacsony forgalma (amelyre a felmérés válaszadóinak 11,8 %-a mutatott rá) magyarázatot adhat arra, hogy a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők által fizetett árak miért magasabbak a mobilhálózat-üzemeltetők által fizetett árakhoz viszonyítva. Ezek a tényezők a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők üzleti modelljeinek szerves részét képezik.
Eltéréseket csupán néhány ország szolgáltatói esetében engedélyeztek, és azokat fokozatosan meg kell szüntetni
Azok a mobilszolgáltatók, amelyek bebizonyították, hogy a szabályozott barangolási szolgáltatások biztosításával járó jelenlegi és várható költségeik nem térülnek meg, hacsak nem emelik belföldi áraikat, nemzeti szabályozó hatóságaiktól fenntarthatósági eltéréseket kaptak annak érdekében, hogy képesek legyenek az RLAH nyújtására. Az engedélyezett eltérések szigorúan azt célozzák, hogy e szolgáltatók megtérülést tudjanak elérni a barangolási szolgáltatások ügyfeleik részére történő biztosításával járó költségeik tekintetében, és el tudják kerülni a belföldi árak növelését (lásd a 2. szakaszt). Az alábbi Table 4 az RLAH első évében engedélyezett eltérések számát mutatja országonként, az üzemeltető típusa (mobilhálózat-üzemeltető és MVNO) szerinti bontásban.
4. táblázat: A nemzeti szabályozó hatóságok által az RLAH első évében (2017. június – 2018. június) engedélyezett fenntarthatósági eltérések megoszlása a mobilhálózat-üzemeltetők és a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők között
|
Az RLAH első évében engedélyezett eltérések |
||
|
|
MNO |
MVNO |
|
AT |
0 |
2 |
|
BE |
0 |
1 |
|
DK |
0 |
1 |
|
EE |
3 |
0 |
|
ES |
0 |
1 |
|
FI |
3 |
1 |
|
FR |
0 |
11 |
|
IT |
0 |
4 |
|
LT |
3 |
1 |
|
PL |
4 |
7 |
|
RO |
1 |
0 |
|
SI |
0 |
1 |
|
Összesen |
14 |
30 |
Forrás: A Bizottság felmérése a nemzeti szabályozó hatóságok körében, 2018. június.
A várakozásoknak megfelelően elsősorban az MVNO-k éltek a fenntarthatósági eltérés lehetőségével a nagykereskedelmi barangolási piacon fennálló sajátos helyzetükből adódóan (lásd az 5.6. szakaszt). Az RLAH első évében az eltérések mintegy 2/3-át MVNO-k részére engedélyezték (30 esetben, szemben a mobilhálózat-üzemeltetőknek engedélyezett 14 eltéréssel). Ez azonban még mindig csak kis töredéke az Unióban működő több mint 330 virtuális mobilhálózat-üzemeltetőnek. A legtöbb szolgáltató, amely számára eltérést engedélyeztek, kis piaci részesedéssel rendelkezik saját országában.
A mobilhálózat-üzemeltetők tekintetében négy olyan tagállam van, ahol valamennyi mobilhálózat-üzemeltető számára fenntarthatósági eltérést engedélyeztek, nevezetesen Észtország, Finnország, Litvánia és Lengyelország (ez utóbbiban csak 2018 óta). Románia kisebb mobilhálózat-üzemeltetőjének szintén fenntarthatósági eltérést engedélyeztek. Ezeket az országokat különösen alacsony mobil adatátviteli árak és magas nettó kimenő barangolási forgalom jellemzi. Ezért a szolgáltatók ezekben az országokban éltek a legnagyobb valószínűséggel a barangolási rendeletben előírt eltérés lehetőségével annak érdekében, hogy ne befolyásolják a belföldi árak szintjét az érintett piacokon. Ezzel szemben a várakozásoknak megfelelően nem engedélyeztek eltérést a tagállamok azon mobilhálózat-üzemeltetői számára, amelyek a bemenő barangolási forgalom nettó haszonélvezői.
A fenti esetek mindegyikében a szolgáltatók némi visszafogottsággal alkalmazták az eltéréseket, és csak díjcsomagjaik egy meghatározott részhalmazában alkalmaztak többletdíjakat 43 annak érdekében, hogy az ezen országokból kimenő barangolási forgalom nagy része továbbra is részesüljön az RLAH előnyeiből (lásd a 4.2. szakaszt). Emellett sok esetben a nemzeti szabályozó hatóságok által megengedett legmagasabb többletdíjak alacsonyabbak, mint a nagykereskedelmi barangolási díjak felső korlátjai.
Az RLAH második évében nem engedélyeztek új eltérést, kivéve a már engedélyezett eltérések megújítását. Franciaországban nem újítottak meg néhány eltérést, ahogy Dániában az egyetlen engedélyezett eltérést sem. A többi tagállamban a nemzeti szabályozó hatóságok a szolgáltatók által benyújtott új kérelmek vizsgálata után megújították a lejárt hatályú eltéréseket. A legtöbb esetben a nemzeti szabályozó hatóságok által megengedett legmagasabb többletdíjak alacsonyabbak, mint az első eltérések esetében.
A Bizottság az (EU) 2016/2286 bizottsági végrehajtási rendelet alkalmazásának Unión belüli egységessége érdekében szorosan nyomon követi a nemzeti szabályozó hatóságok által biztosított és megújított eltéréseket. A Bizottság felkérte a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy az eltérési kérelmek felülvizsgálata során ugyanilyen alapos vizsgálatot végezzenek. A nemzeti szabályozó hatóságok jogosultak arra, hogy az új fejleményekre és/vagy az üzemeltető helyzetére vonatkozó információkra tekintettel az engedélyezett eltérés érvényességi ideje alatt felülvizsgálják határozataikat. A Bizottság arra számít, hogy az eltérések fokozatosan megszűnnek, különösen 2019-től kezdődően, amikor a mobil adatszolgáltatásokra vonatkozó szabályozott nagykereskedelmi felső korlátok nagyobb mértékű csökkenése fog bekövetkezni, ami javítja az RLAH fenntarthatóságát ezekben az országokban.
6Az RLAH belföldi piacokra gyakorolt hatásai
A belföldi árak csökkenő tendenciája összességében továbbra is fennáll az EU/EGT területén
„A széles sávú mobilszolgáltatások árai Európában, 2018” című tanulmány 44 szerint a 2017. február és 2018. február közötti időszakban (azaz a 3 hónappal az RLAH bevezetése előtti időponttól a 9 hónappal azt követő időpontig) nem figyelhető meg a belföldi árak emelkedésének tendenciája.
Épp ellenkezőleg, e két időpont között az uniós átlagár mind a hang- és adatcsomagokra, mind a csak adatátviteli díjcsomagokra vonatkozóan csökkent, amint azt a következő táblázatok is szemléltetik:
|
100 MB, 30 hívás |
500 MB, 100 hívás |
1 GB,
|
2 GB,
|
2 GB,
|
5 GB,
|
|||||||||
|
Az uniós átlagár változása a hang- és adatátviteli díjcsomagok esetében |
–14 % |
–6 % |
–6 % |
–5 % |
–16 % |
–20 % |
||||||||
|
256 MB |
512 MB |
1 GB |
2 GB |
5 GB |
10 GB |
20 GB |
||||||||
|
Az uniós átlagár változása az adatátviteli díjcsomagok esetében |
–10 % |
–14 % |
–5 % |
–12 % |
–4 % |
–6 % |
–16 % |
|||||||
A tanulmány szerint csak öt tagállam mutat növekvő tendenciát az olyan csomagok árai esetében, amelyek hang- és adatátvitelt egyaránt tartalmaznak (BG, IE, LV, MT, SE), tizenkét tagállam pedig csökkenő tendenciát mutat (AT, BE, FR, DE, HU, IT, NL, PL, PT, RO, ES, UK). A többi tagállamban az árak vagy stabilak maradnak, vagy vegyes tendenciát mutatnak, bizonyos csomagok esetében csökkennek, mások esetében pedig növekednek.
A helyzet meglehetősen hasonló a csak adatátviteli díjcsomagok esetében. Öt tagállamban növekvő tendencia figyelhető meg (HR, DK, EE, LT, MT), nyolc tagállam pedig csökkenő tendenciát mutat (FI, FR, IE, IT, NL, PL, SE, UK).
Ezek a tendenciák nem mutatnak jelentős eltéréseket az előző évekhez képest, figyelembe véve az adatszolgáltatások változó kiforrottsági szintjét is.
Továbbra is növekszik a széles sávú mobilinternet elterjedtsége és a 4G-lefedettség
Az RLAH bevezetése láthatóan nem gyakorolt sem pozitív, sem negatív hatást a széles sávú mobilinternet elterjedésére, és nem befolyásolta a mobilszolgáltatók beruházásait olyan irányban, hogy bővítsék 4G-hálózatukat.
A DESI-tanulmány 45 szerint a széles sávú mobilinternet elterjedése továbbra is fokozódik Unió-szerte, 2017 végére elérte a 90,2 %-ot, szemben a 2016 végi 83,8 %-kal, és az előző évekhez képest egyenletes növekedést mutat 46 .
Ugyanakkor az uniós szintű 4G-lefedettség a 2017. év végén elérte a 90,8 %-ot (szemben a 2016 végi 85,6 %-kal). A tagállamok többségében (lásd: Figure 5 ) a 4G-lefedettség meghaladja a 90 %-ot, és mindössze négy tagállam esetében van 80 % alatt. Azokban a tagállamokban (összesen 11), ahol a 4G-lefedettség nem érte el a 90 %-ot 2016 végén, a 2017-ben elért növekedés két ország (Németország és Olaszország) kivételével meghaladta az 5 %-ot.
5. ábra: A népesség 4G-lefedettsége 2018-ben és a lefedettség növekedése 2017-től az EU tagállamaiban.
Forrás: Digitális Gazdasági és Társadalmi Index (DESI) 2018. Összekapcsoltság – A széles sávú piac alakulása az EU-ban.
A nem uniós/EGT-beli barangolási díjak átlagosan csökkennek
A BEREC legutóbbi adatai szerint 2017 első negyedéve és 2018 első negyedéve között a nem uniós/EGT-országokban működő uniós/EGT-mobilszolgáltatók kiskereskedelmi barangolási díjai átlagosan tovább csökkentek: –38 % az adatszolgáltatások és –8 % a kezdeményezett hívások esetében. Összességében tehát az EU-n/EGT-n belüli barangolási díjak eltörlése nem okozott a világ többi részén magasabb barangolási árakat (úgynevezett „vízágyhatás”) 47 . Megemlítendő különösen, hogy egyre több szolgáltató vesz be RLAH-ajánlatába néhány népszerű nem uniós/EGT-célországot, vagy alkalmaz csökkentett barangolási díjat ezekben az országokban 48 .
7Következtetés
Az RLAH végrehajtásával 2017 júniusa óta a mobilszolgáltatások EU/EGT területén tett utazások során történő használata iránti kereslet gyorsan és jelentősen megnőtt. Ez feltárta a fogyasztók korábban nem kielégített, jelentős barangolási szükségleteit, és „jelentősen hozzájárult az egységes piac fejlődéséhez”, amint azt a BEREC megállapította 49 . Ezért nem meglepő, hogy a fogyasztói elégedettség összességében véve magas. A mobilszolgáltatók általánosságban tiszteletben tartják az új szabályokat a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság éber nyomon követése mellett. A belföldi piacok torzulásának elkerülése érdekében a barangolási rendeletben előírt biztosítékok – nevezetesen a méltányos használatra vonatkozó feltételek és a fenntarthatósági eltérés – a várakozásoknak megfelelően szükség esetén megfelelően működtek. A nagykereskedelmi barangolási díjak felső korlátainak jelentős csökkenése és egyes esetekben az eltérés engedélyezése általában jelentősen mérsékelte az RLAH kimenő forgalommal rendelkező mobilhálózat-üzemeltetőkre és MVNO-kra gyakorolt hatását. Az adatforgalmi díjak felső korlátainak a barangolási rendeletben meghatározott, egymást követő csökkentései tovább könnyítik az RLAH biztosítását az elkövetkező években. Ezen túlmenően úgy tűnik, hogy ezek a reformok jelentős lendületet adtak a belső piac dinamikájának nagykereskedelmi szinten. Ebben az összefüggésben a nemzeti szabályozó hatóságoknak további ellenőrzést kell végezniük a mobilhálózat-üzemeltetők által az eltérések érvényességének meghosszabbítása érdekében benyújtott kérelmek értékelése során.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2120 rendelete (2015. november 25.) a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról.
A Bizottság (EU) 2016/2286 végrehajtási rendelete (2016. december 15.) a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására és a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlése fenntarthatóságának értékelési módszertanára, valamint a barangolásszolgáltatók által az értékelés céljából benyújtandó kérelemre vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.
Ebben a jelentésben az (EU) 2015/2120 és az (EU) 2017/920 rendelettel módosított 531/2012/EU rendeletet „barangolási rendeletnek” nevezik.
Az (EU) 2017/920 rendelettel módosított 531/2012/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdése.
E megbízásból készülő bizottsági ideiglenes jelentést megelőzően az Európai Parlament közzétette „Roaming: One Year After Implementation” (Barangolás: egy évvel a végrehajtás után) című elemzését (2018. november).
A barangolási szolgáltatást biztosíthatják belföldön is (nemzeti barangolás), amely esetben a mobilszolgáltató egy másik szolgáltató hálózatát használja ahhoz, hogy belföldi mobilszolgáltatásokat nyújtson ügyfeleinek. A nemzeti barangolás azonban nem tartozik a barangolási rendelet hatálya alá. Az csak a nemzetközi barangolást szabályozza az EU/EGT területén, vagyis az EU/EGT-n belüli külföldi hálózaton történő barangolást.
2018-ban a nagykereskedelmi barangolási árak következő felső korlátai alkalmazandók: 0,032 EUR/perc hívásonként, 0,01 EUR/sms, 6 EUR/GB. 2019. január 1-jétől az adatforgalomra vonatkozó új felső korlát 4,5 EUR/GB lesz, 2020. január 1-jétől pedig 3,5 EUR/GB. Azután 2021-ben 3 EUR/GB-ra, 2022-ben pedig 2,5 EUR/GB-ra csökken. Összehasonlításképpen ezek a felső korlátok 2017. június 15-én a következők voltak:0,05 EUR/perc, 0,02 EUR/sms és 50 EUR/GB.
Norvégia, Izland és Liechtenstein.
„BEREC Guidelines on Regulation (EU) No 531/2012, as amended by Regulation (EU) 2015/2120 and by Regulation (EU) 2017/920 (Retail Roaming Guidelines)” (A BEREC iránymutatásai az (EU) 2015/2120 rendelettel és az (EU) 2017/920 rendelettel módosított 531/2012/EU rendeletről [kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokról szóló iránymutatás]), BoR(17)56, elérhető ezen a webhelyen .
„BEREC Guidelines on Regulation (EU) No 531/2012, as amended by Regulation (EU) 2015/2120 and by Regulation (EU) 2017/920 (Wholesale Roaming Guidelines)” (A BEREC iránymutatásai az (EU) 2015/2120 rendelettel és az (EU) 2017/920 rendelettel módosított 531/2012/EU rendeletről [nagykereskedelmi barangolási szolgáltatásokról szóló iránymutatás]), BoR(17)114, elérhető ezen a webhelyen .
2018. júniusig a nemzeti szabályozó hatóságok – a nemzeti szabályozó hatóságokra vonatkozó 2018. júniusi bizottsági felmérésre adott válaszok alapján – az RLAH-szabályoknak való meg nem felelés miatt öt esetben szabtak ki bírságot a mobilszolgáltatókra.
Például az RLAH szerinti új, héamentességet élvező szolgáltatások kezelésének módjával kapcsolatban, pl. a BNetzA (Németország) és az ANACOM (Portugália) határozatai.
Az Eurobarométer 414. sz. tematikus felmérése: az e-kommunikáció és a távközlés egységes piacának felmérése háztartásokban, 2014. március, http://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/archives/ebs/ebs_414_en.pdf
A 2018. március 14-én közzétett „20.th International Roaming BEREC Benchmark Data Report” (a BEREC nemzetközi barangolási adatokról szóló 20. összehasonlító jelentése), 2017. április – 2017. szeptember, BoR(18)31 itt található; a 2018. október 10-én közzétett „21.st International Roaming BEREC Benchmark Data Report” (a BEREC nemzetközi barangolásról szóló 21. összehasonlító jelentése), 2017. október – 2018. március, BoR(18)160 itt található;
Az EGT-n belül a teljes barangolási adatmennyiség növekedése egyrészt a barangolást végző ügyfelek nagyobb átlagos fogyasztásából, másrészt abból ered, hogy több utazó veszi igénybe a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokat.
Az EGT-n belül a barangolási hanghívások mennyiségének teljes növekedése egyrészt a barangolást végző ügyfelek nagyobb átlagos fogyasztásából, másrészt abból ered, hogy több utazó vált át a barangolásos hanghívás-szolgáltatásokra.
2018 első negyedévének és 2017 negyedik negyedévének összehasonlítása 2017 első negyedévével és 2016 negyedik negyedévével. Lásd a BEREC nemzetközi barangolásról szóló 21. összehasonlító jelentésének 30–31. és 71–72. ábráját, 2017. október – 2018. március.
Lengyelországban 2018 első félévében három mobilhálózat-üzemeltető számára engedélyeztek eltérést. Ezen eltérések hatása a 2018 első negyedévére vonatkozó adatokban még nem látható.
Az EU/EGT barangolási forgalma fennmaradó hányadának nagy részét a fogyasztók által szándékosan választott alternatív barangolási díjak kísérik. Figyelemre méltó, hogy ez utóbbiak aránya jelentősen (a hanghívások esetében 2,5-ös, az adatforgalom esetében csaknem 2-es tényezővel) csökkent az RLAH előtti időszakhoz képest, ami azt jelzi, hogy az új alaprendszer (RLAH) megfelel azon európaiak barangolási igényeinek, akiknek a korábbiakhoz képest kevésbé kell alternatív barangolási díjakkal járó konstrukciókhoz folyamodniuk.
Lásd a BEREC nemzetközi barangolásról szóló 21. összehasonlító jelentésének 25–26. ábráját (hang) és 66–67. ábráját (adatok), 2017. október – 2018. március. Ezen túlmenően az eltérés alapján történő alkalmazásuk esetén a többletdíjak jóval alacsonyabbak, mint az RLAH előtti többletdíjak, az adatforgalom tekintetében ez 2018-ban több mint 90 %-os csökkenést jelent 2017 májusához képest.
A BEREC nemzetközi barangolási adatokról szóló 20. és 21. összehasonlító jelentése, 2017. április – 2018. március.
A BEREC jelentése a nemzetközi barangolási díjak átláthatóságáról és összehasonlíthatóságáról, 2018. december. Csak a szolgáltatók 17 %-a nyilatkozott úgy, hogy egy bizonyos díjcsomagból eltávolította a barangolási szolgáltatásokat.
Az alapul szolgáló adatokkal kapcsolatos problémák miatt a BEREC 20. összehasonlító jelentésében helytelen a 2017 harmadik negyedéve vonatkozásában az észtországi csak belföldi előfizetők arányára vonatkozó adat. Ezért Észtország esetében nem lehet összehasonlítást tenni 2017 harmadik negyedévére vonatkozóan.
A 468. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés: a barangolási díjak vége egy évvel később, 2018. június, elérhető itt .
BELTUG, Roam Like at Home in the Business Market (Belföldi díjas barangolás az üzleti és a piaci világban), 2018. október.
Az RLAH-szabályok értelmében a szolgáltatók számára megszűnt a kiskereskedelmi barangolási bevételből származó forrás (kivéve azokat a kiskereskedelmi barangolási többletdíjakat, amelyeket a méltányos használatra vonatkozó feltételek szerinti korlátokat meghaladó használatáért és az eltérés alapján kell alkalmazni). Ennek következtében az RLAH első évében az üzemeltetők negyedéves bevétele már nem tartalmaz kiskereskedelmi barangolási többletdíjakat, és ezt a bevételt az üzemeltetők azon negyedéves jövedelmével kell összehasonlítani, amely egy évvel korábban kiskereskedelmi barangolási többletdíjakat tartalmazott. Ez azzal a mechanikus hatással jár, hogy az RLAH első évében csökkenti a szolgáltató bevételeit az éves összehasonlítások alapján. Az RLAH második évétől kezdve ez a mechanikus hatás megszűnik, mivel az éves összehasonlításokat teljes egészében az RLAH alkalmazásának időtartamán belül eső időszakokra vonatkozóan végzik. Továbbra is fennáll a növekvő adatmennyiség iránti igény, többek között az EU-n/EGT-n belüli utazások során, ami a szolgáltatók mobilszolgáltatásokból származó bevételeinek növekedésével jár.
A Közös Kutatóközpont az Európai Bizottság megbízásából végez kutatást annak érdekében, hogy független tudományos tanácsadást és támogatást nyújtson az EU szakpolitikáihoz (lásd a weboldalt ).
A BEREC nemzetközi barangolásról szóló 20. és 21. összehasonlító jelentése, 2017. április – 2018. március.
A BEREC nemzetközi barangolásról szóló 20. és 21. összehasonlító jelentése, 2017. április – 2018. március.
A BEREC nemzetközi barangolásról szóló 21. összehasonlító jelentésének adatai szerint a 28 uniós tagállam és Norvégia körében 16 ország (DE, DK, EE, FI, IE, LT, LU, LV, NL, NO, PL, RO, SE, SI, SK és UK) nettó kimenő barangolási adatforgalommal rendelkezik.
A nettó bemenő forgalommal rendelkező országok közé a következők tartoznak: AT, BE, BG, CY, CZ, EL, ES, FR, HR, HU, IT, MT és PT.
Lásd A BEREC nemzetközi barangolásról szóló 21. összehasonlító jelentésének 7. ábráját, 2017. október – 2018. március. Az Unión belüli hívások árának küszöbön álló, 2019 májusától bevezetendő felső korlátja hatással lehet a barangolásos hanghívások e különösen nagy mértékű fogyasztására.
A Bizottság (EU) 2016/2286 végrehajtási rendelete 2016. december 15.) a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására és a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlése fenntarthatóságának értékelési módszertanára, valamint a barangolásszolgáltatók által az értékelés céljából benyújtandó kérelemre vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (a továbbiakban: bizottsági végrehajtási rendelet).
Lásd a BEREC nemzetközi barangolási díjak átláthatóságáról és összehasonlíthatóságáról szóló jelentésének 3. ábráját, 2018. december.
A részletesebb leírást lásd a bizottsági végrehajtási rendeletben ( itt ), valamint a barangolásról szóló bizottsági kérdések és válaszok között ( itt ).
A BEREC jelentése a nemzetközi barangolási díjak átláthatóságáról és összehasonlíthatóságáról, 2018. december.
Az említett szolgáltatók fennmaradó 30 %-a esetében az előfizetők 1–5 %-a kapott figyelmeztetést a 4 hónapos mechanizmus keretében. Forrás: A Bizottság felmérése a nemzeti szabályozó hatóságok körében, 2018. június.
Átlagos kiskereskedelmi bevétel felhasználónként.
Lásd a BEREC nemzetközi barangolásról szóló 21. összehasonlító jelentésének 90. ábráját, 2017. október – 2018. március.
A Bizottság felmérése a nemzeti szabályozó hatóságok körében, 2018. június. A válaszadó virtuális mobilhálózat-üzemeltetők 17 %-a más csatornákat használ, ami azonban gyakran a mobilhálózat-üzemeltetőt is magában foglalja a megoldás részeként. A barangolási központ több száz nemzetközi barangolási megállapodáshoz biztosít hozzáférést.
Az ezeken az ábrákon szereplő információkat a BEREC nemzetközi barangolásról szóló 21. összehasonlító jelentése (2018. október) és a Bizottság által a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők körében készített felmérés (2018. június) alapján gyűjtötték össze. Így a mobilhálózat-üzemeltetőktől és a virtuális mobilhálózat-üzemeltetőktől szerzett információk nem feltétlenül hasonlíthatók össze. Például az ábra a mobilhálózat-üzemeltetők által fizetett 5 legalacsonyabb ár átlagát és a virtuális mobilhálózat-üzemeltetők által fizetett átlagárat alkalmazza, és így eltúlozhatja a mobilhálózat-üzemeltetők által élvezett előnyöket.
Lásd a BEREC nemzetközi barangolási díjak átláthatóságáról és összehasonlíthatóságáról szóló jelentésének 3.2. szakaszát, 2018. december.
Mobile Broadband Prices in Europe 2018, az Európai Bizottság számára az Empirica által készített tanulmány.
Digitális Gazdasági és Társadalmi Index (DESI) 2018. Összekapcsoltság – A széles sávú piac alakulása az EU-ban, elérhető itt .
Csak két ország tapasztalt kis mértékű (jelentéktelen) csökkenést a mobilinternet elterjedésében, Finnország (2017 végén 146,3 % a 2016 végi 147,2 %-hoz képest) és az Egyesült Királyság (89,8 % 2017 végén a 2016 végi 91,4 %-hoz képest).
Ez az általános fejlődés átlagos. Nem zárja ki, hogy egyes tagállamok szolgáltatói bizonyos díjcsomagjaikban célzottan emeljék a barangolási díjakat egyes nem uniós/EGT-országok tekintetében. Ez különösen érvényes lehet a kevésbé látogatott nem uniós/EGT-célországok esetében.
A nemzetközi barangolási díjak átláthatóságáról és összehasonlíthatóságáról szóló BEREC-jelentés (2018. december) szerint a szolgáltatók csaknem fele ezt teszi.
https://berec.europa.eu/eng/document_register/subject_matter/berec/press_releases/8019-press-release-on-public-debriefing-on-the-outcomes-of-34th-plenary-meetings