EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.7.19.
COM(2018) 556 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
Felkészülés az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból 2019. március 30-án való kilépésére
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.7.19.
COM(2018) 556 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
Felkészülés az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból 2019. március 30-án való kilépésére
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK
Felkészülés az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból 2019. március 30-án való kilépésére
Az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésre vonatkozó döntése olyan jelentős mértékű bizonytalanságot teremt, amely fennakadásokat okozhat.
Európai Tanács (50. cikk), 2017. április 29. 1
Az Európai Tanács felszólítja a Bizottságot, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és a tagállamokat, hogy minden szinten folytassák a felkészülést az Egyesült Királyság kilépésének következményeire, és ennek során vegyék figyelembe az összes lehetséges kimenetelt.
Európai Tanács (50. cikk), 2018. március 29. 2
Az Európai Tanács ismételten felszólítja a tagállamokat, az uniós intézményeket és minden érintettet, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy minden szinten és minden eshetőségre felkészüljenek.
Európai Tanács (50. cikk), 2018. június 29. 3
Összefoglaló:
Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépése következményekkel jár az Egyesült Királyság és az Európai Unió polgárai, vállalkozásai és közigazgatásai számára. E következmények az uniós (új) külső határokon végzett új ellenőrzésektől az Egyesült Királyság által kibocsátott hasznosítási engedélyeken, tanúsítványokon és engedélyeken keresztül egészen az adattovábbításra vonatkozó új szabályokig terjednek.
Az Európai Unió minden erejét megfeszítve dolgozik a rendezett kilépésről rendelkező megállapodás megszületésén, és várakozással tekint az Egyesült Királysággal való jövőbeli kapcsolatok kereteinek megvitatására.
Nem biztos azonban, hogy megállapodás születik. Ha mégis sikerülne megállapodásra jutni, az Egyesült Királyság akkor sem lesz többé az Európai Unió tagállama, így az ország és az EU között fennálló kapcsolat – és ebből következően az ország helyzete – alapvetően különböző lesz.
Ezért minden érintettnek fel kell készülnie az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból 2019. március 30-án való kilépésére. Ezt a közleményt a 27 tagú EU vezetőinek arra vonatkozó felhívása fényében kell értelmezni, hogy minden szinten fokozni kell a felkészülést, és az Egyesült Királyság kilépése által esetlegesen érintett minden érdekelt felet arra kell ösztönözni, hogy haladéktalanul hozzák meg a felkészüléshez szükséges intézkedéseket.
1.Háttér
Az Egyesült Királyság úgy határozott, hogy kilép az Európai Unióból
2019. március 30-án 4 az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, és harmadik országgá válik.
A tervezett forgatókönyvtől függetlenül ez jelentős fennakadásokat okoz az európai polgárok, vállalkozások és közigazgatások számára. Az Európai Tanács többször hangsúlyozta a felkészülési intézkedések szükségességét, és 2018. június 29-én ismételten felszólította a tagállamokat, az uniós intézményeket és minden érintettet, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy minden szinten és minden eshetőségre felkészüljenek 5 . Ez a közlemény ismerteti a felkészüléssel kapcsolatban folyó munkát, felvázolja az eddig megtett felkészülési intézkedéseket, és rámutat az előttünk álló kihívásokra.
Folyamatban vannak a kilépésről rendelkező megállapodásról szóló tárgyalások
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság jelenleg tárgyalásokat folytat a kilépésről rendelkező megállapodásról. A jogi szövegre vonatkozóan tárgyalói szinten elért haladásról 2018. március 19-én számoltak be 6 . Ennek részét képezik a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak részletes szabályai (lásd alább). Az uniós és a brit tárgyalók 2018. június 19-i együttes nyilatkozatukban további eredményekről számoltak be 7 . Az előrehaladás ellenére fontos kérdések maradtak lezáratlanul, többek között azon, oltalom alatt álló földrajzi jelzések folyamatos oltalmának fenntartása az Egyesült Királyságban, amelyek már az Egyesült Királyság uniós tagsága idején is oltalom alatt álltak, valamint az Egyesült Királyság számára uniós tagsága idején továbbított személyes adatok védelmére vonatkozó normák. A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos kérdések is nyitva maradtak. Emellett továbbra is megoldatlanok a kilépésről rendelkező megállapodás eljárásrendjét övező kérdések, többek között az Európai Unió Bíróságának szerepe. Végül nem történt előrelépés abban a tekintetben, hogy a jövőbeli kapcsolatokról folytatott tárgyalások eredményétől függetlenül megállapodás szülessen az Ír-szigeten az ellenőrzött határ elkerülésére irányuló „tartalékmegoldásról”.
A kilépésről rendelkező megállapodás tervezetével párhuzamosan az Európai Unió és az Egyesült Királyság megkezdte egy olyan politikai nyilatkozat tartalmának megvitatását, amely átfogó képet ad az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretéről.
A jelenlegi tervek szerint az Európai Unió és az Egyesült Királyság 2018 októberében fog megállapodni a kilépésről rendelkező megállapodásról, amelyet a jövőbeli kapcsolataikról szóló politikai nyilatkozat kísér majd. Ez éppencsak elegendő időt biztosítana arra, hogy az Európai Unióban a Tanács az Európai Parlament egyetértésével megkösse a megállapodást, majd az Egyesült Királyság megerősítse.
A kilépésről rendelkező megállapodás megkötése és megerősítése nagy kihívást jelentő folyamat
Átmeneti időszakra kerülhet sor...
Amennyiben az Európai Unió és az Egyesült Királyság megállapodik a kilépésről rendelkező megállapodás tervezetéről, úgy az a kilépés időpontja (azaz 2019. március 30.) és 2020. december 31. közöttre átmeneti időszakot biztosítana. Az átmeneti időszak alatt a folyamatosan alakuló uniós szabályok (az úgynevezett uniós vívmányok, a nemzetközi megállapodásokat
8
is beleértve) általában véve alkalmazandók lennének az Egyesült Királyságra vonatkozóan és az Egyesült Királyságban, jóllehet az Egyesült Királyság többé nem venne részt az uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek irányításában vagy döntéshozatalában. Az átmeneti időszak tehát további 21 hónapot biztosítana az arra a napra való felkészülésre, amikor az uniós jog hatályát veszti az Egyesült Királyságra vonatkozóan és az Egyesült Királyságban.
… azonban minden forgatókönyvre fel kell készülnünk...
Az érdekelt feleknek, valamint a nemzeti és az uniós közigazgatásoknak két lehetséges fő forgatókönyvre kell felkészülniük:
·Amennyiben a kilépésről rendelkező megállapodást 2019. március 30-a előtt megerősítik, hogy az az említett időpontban hatályba léphessen, úgy az uniós jog 2021. január 1-jén, azaz egy 21 hónapos átmeneti időszak után veszti hatályát az Egyesült Királyságra vonatkozóan és az Egyesült Királyságban. Ennek feltételeit a kilépésről rendelkező megállapodás tartalmazza.
·Amennyiben nem egyeznek meg a kilépésről rendelkező megállapodásról, vagy a kilépésről rendelkező megállapodást a felek nem erősítik meg időben, úgy nem lesz átmeneti időszak, és az uniós jog 2019. március 30-tól veszti hatályát az Egyesült Királyságra vonatkozóan és az Egyesült Királyságban (ez a „nincs megállapodás” vagy „radikális szétválás” forgatókönyv).
Ezenfelül még ha meg is erősítik a kilépésről rendelkező megállapodást, és az átmeneti időszak alatt sikeresen megkötik a jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó megállapodást, ez a kapcsolat már nem olyan lesz, mint amilyen az EU és a tagállamai között áll fenn. Az Európai Tanács következetesen emlékeztetett arra, hogy egy harmadik ország nem részesülhet a tagállamoknak járó jogokból és előnyökből. Ezért még a legkevesebb fennakadást okozó forgatókönyv esetén is kiemelkedő fontosságú felkészülni az Egyesült Királyság harmadik országgá válására.
… és minden forgatókönyv eltérő következményekkel jár
Az 1. forgatókönyv főbb következményei: kilépés 2019. március 30-án a kilépésről rendelkező megállapodás értelmében, 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakkal együtt ·Az Egyesült Királyság harmadik ország lesz. ·Az uniós jog alkalmazásának folytatása az Egyesült Királyságban és az Egyesült Királyságra vonatkozóan: általánosságban az uniós jog továbbra is alkalmazandó lenne az átmeneti időszakban. ·Az intézményi felépítés elhagyása: az Egyesült Királyság 2019. március 30-tól már nem venne részt az uniós döntéshozatalban, az uniós intézményekben, valamint az uniós szervek és ügynökségek irányításában. ·Az átmeneti időszak irányítása: az uniós intézmények továbbra is szerepet játszanának az uniós jog Egyesült Királyságban való felügyeletében és érvényesítésében. ·A jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalások: az Európai Uniónak tárgyalásokat kell folytatnia az Egyesült Királysággal a jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó megállapodásról, amelynek ideális esetben az átmeneti időszak végén rendelkezésre kell állnia (meg kell róla állapodni, alá kell írni és meg kell erősíteni), és amelyet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni. |
A 2. forgatókönyv főbb következményei: kilépés 2019. március 30-án a kilépésről rendelkező megállapodás nélkül ·Az Egyesült Királyság harmadik ország lesz, és az uniós jog hatályát veszti az Egyesült Királyságra vonatkozóan és az Egyesült Királyságban 9 . ·Polgárok: nem lenne különleges szabályozás az uniós polgárokra vonatkozóan az Egyesült Királyságban, illetve az egyesült királyságbeli állampolgárokra vonatkozóan az Európai Unióban. ·Határkérdések: az Európai Uniónak az Egyesült Királysággal közös határain úgy kell alkalmaznia szabályozását és vámtarifáit, mint a harmadik országokkal kapcsolatban, ideértve a vámügyi, állat- és növényegészségügyi szabványok ellenőrzését és kontrollját, valamint az uniós normáknak való megfelelést. Ez súlyosan érintené az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti szállítást. A vámügyi, állat- és növényegészségügyi kontrollok jelentős késedelmeket okozhatnak például a közúti fuvarozásban, valamint nehézségeket a kikötőkben. ·Kereskedelmi és szabályozási kérdések: az Egyesült Királyság olyan harmadik országgá válik, amelynek az Európai Unióval való kapcsolatait az általános nemzetközi közjog – többek között a Kereskedelmi Világszervezet szabályai – szabályoznák. Különösen az erősen szabályozott ágazatokban ez jelentős hátrányt jelentene a piaci integráció jelenlegi szintjéhez képest. ·Tárgyalások az Egyesült Királysággal: a megállapodás nélküli kilépéshez vezető körülményektől függően előfordulhat, hogy az EU tárgyalásokat kíván folytatni az Egyesült Királysággal mint harmadik országgal. ·Uniós finanszírozás: az egyesült királyságbeli jogalanyok többé nem lennének jogosultak arra, hogy uniós jogalanyokként uniós támogatást kaphassanak, és részt vehessenek az uniós közbeszerzési eljárásokban. Amennyiben a hatályos jogi rendelkezések másként nem rendelkeznének, az Egyesült Királyság pályázóit vagy ajánlattevőit el lehetne utasítani. |
2. A felkészülés és a vészhelyzet közötti különbség
Egy több mint negyven éven át tartó kapcsolat felbontása elkerülhetetlenül jelentős változásokat eredményez majd az Egyesült Királysággal való kapcsolatokban minden szinten, többek között gazdasági és jogi értelemben is. A felkészülés nem tudja megakadályozni e változások bekövetkezését, amelyek az Egyesült Királyság döntésének következményei, de arra irányul, hogy mérsékelje hatásukat. Az Egyesült Királysággal a rendezett kilépésről folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan az Európai Unió célja, hogy megvédje a 27 tagállamból álló Unió érdekeit, és polgárainak, vállalkozásainak és tagállamainak is fel kell készülniük az Egyesült Királyság kilépésére. A felkészülést ezért minden szinten azonnal és valamennyi lehetséges kimenetel figyelembevételével fel kell gyorsítani.
A kilépés különböző mértékben fogja érinteni a polgárokat, a vállalkozásokat és a tagállamokat, és a fennakadások mértéke számos tényezőtől függ majd, többek között attól, hogy hatályba lép-e a kilépésről rendelkező megállapodás, és milyenek lesznek az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatai.
A felkészülés azt jelenti, hogy minden lehetséges forgatókönyvet felvázolunk, és minden releváns kapcsolódó kockázatot értékelünk, megtervezzük a válaszadást, és kezeljük a lehetséges kimeneteleket. Minden lehetséges és szükséges lépést meg kell tenni a tervezett reagálás és annak érdekében, hogy a kockázatokat az uniós érdekelt felek és közigazgatási szervek a lehető legnagyobb mértékben enyhítsék. Ezért mindenkinek fel kell készülnie azokra a változásokra, amelyekkel az Egyesült Királyság kilépése elkerülhetetlenül együtt fog járni.
A meghozandó intézkedések meghatározásakor a Bizottság két különböző intézkedést különböztet meg: a felkészülési intézkedéseket és a vészhelyzeti tervezést.
a)Felkészülési intézkedések
A felkészülési intézkedések olyan intézkedések, amelyeket az Egyesült Királyság kilépése következtében meg kell hozni, függetlenül attól, hogy születik-e kilépésről rendelkező megállapodás az Egyesült Királysággal vagy sem.
Például a jelenleg az Egyesült Királyság hatóságai és szervei által kiadott engedélyek és tanúsítványok alapján működő gazdasági szereplők tekintetében a felkészülési intézkedések kiterjedhetnek arra, hogy az uniós piachoz való folyamatos hozzáférésük biztosítása érdekében a 27 tagú EU valamely tagállamában kérelmezzék az engedélyeket és tanúsítványokat. A tagállamok intézkedéseket mérlegelhetnek annak érdekében, hogy enyhítsék az új határellenőrzési intézkedésekből eredő további adminisztratív terheket, valamint számíthatnak arra, hogy több kérelem érkezik a 27 tagú EU-ban érvényes hasznosítási engedélyek vagy tanúsítványok iránt a gazdasági szereplőktől.
Uniós szinten a felkészülési intézkedésekre példa a londoni székhelyű decentralizált ügynökségek áthelyezése, valamint a feladatoknak az Egyesült Királyság hatóságaitól a 27 tagú EU hatóságai felé történő átcsoportosítása. Ezek az Egyesült Királysággal kötendő megállapodástól függetlenül szükségesek, mivel egy harmadik országot nem lehet ilyen uniós feladatokkal vagy uniós szervek elhelyezésével megbízni.
b)Vészhelyzeti tervezés
Bár az uniós jog változatlan marad, a tárgyalási folyamat bizonytalansága miatt minden forgatókönyvet meg kell vizsgálni.
A vészhelyzeti tervezés az olyan hatások enyhítése érdekében szükséges intézkedések megtervezését foglalja magában, amelyek az Egyesült Királyságnak az Unióból való, kilépésről rendelkező megállapodás – és ennek következtében átmeneti időszak – nélküli kilépése miatt elkerülhetetlenül felmerülnének a kilépés napján (2019. március 30.).
A vészhelyzeti intézkedések elvben ideiglenes jellegűek lennének, amíg meg nem történnek a szükséges hosszú távú kiigazítások. Vészhelyzeti intézkedések révén nem lehet ugyanazt az eredményt elérni, mint a kilépésről rendelkező megállapodáson keresztül megtárgyalt rendezett kilépéssel, és azt a jelenlegi helyzetet sem tudják újra megteremteni, melyben az Egyesült Királyság az Európai Unió tagállama.
A lehetséges legrosszabb kimenetelre vonatkozó vészhelyzeti tervezés nem a tárgyalásokba vetett bizalom hiányát jelzi. A Bizottság igen jelentős erőforrásokat fordít a megállapodás elérésére, és nagy erőfeszítéseket tesz ennek érdekében. A Bizottság célja továbbra is a megállapodás, a tárgyalások kimenetele azonban nem jósolható meg.
A vészhelyzeti intézkedések nem tartalmaznának szükségszerűen uniós szintű jogalkotási intézkedéseket, a hatáskörtől függően a tagállamok hatáskörébe tartozhatnának. A vámügy területén például elvben nem lenne szükség az Uniós Vámkódex módosítására, mivel az már magában foglalja a harmadik országokra vonatkozó szabályokat is; nemzeti szinten a végrehajtásra vonatkozó vészhelyzeti intézkedésekre lehet szükség annak érdekében, hogy a vámeljárások teljesítésére várakozva ne alakuljanak ki hosszú kocsisorok. Az Uniós Vámkódex jogi keretén belül vészhelyzeti intézkedéseket kell kidolgozni és összehangoltan végrehajtani.
3. Kinek kell felkészülnie?
Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésére nem csak az európai uniós intézményeknek kell felkészülniük, hanem közös erőfeszítést kell tenni uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, valamint a gazdasági szereplőknek is. A kilépésre való felkészülés, valamint egy lehetséges „radikális szétválás” forgatókönyv legkedvezőtlenebb hatásainak enyhítése érdekében valamennyi szereplőnek felelősséget kell vállalnia.
A felkészülés elsősorban a magánszereplőkre, a vállalkozókra és a szakemberekre vonatkozik.
Bár úgy tűnhet, hogy az Egyesült Királyság kilépése magas és meglehetősen elvont szinten játszódik az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, a következményei nagyon is valósak lesznek a polgárok, a szakemberek és a vállalkozók számára. A tagállamok gazdaságai az egységes piacnak köszönhetően szorosan kapcsolódnak egymáshoz, a határokon átnyúló integrált ellátási láncok és kiterjedt szolgáltatásnyújtás révén. A kilépés ezért jelentős hatással lehet az ilyen gazdasági szereplőkre.
Fontos, hogy valamennyi méretű vállalkozás – beleértve a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) is – felkészüljenek, és most tegyenek lépéseket. A magánszereplőknek, a vállalkozóknak és a szakembereknek felelősséget kell vállalniuk egyedi helyzetükért, értékelniük kell, hogy a „radikális szétválás” forgatókönyve milyen hatást gyakorolhat üzleti modelljükre, meg kell hozniuk a szükséges gazdasági döntéseket, és 2019. március 30-ig be kell fejezniük minden szükséges adminisztratív lépést. Az Egyesült Királyság kilépése által érintett polgároknak, valamint az őket szolgáló közigazgatásoknak is fel kell készülniük 2019. március 30-ra.
A lehetséges kérdéseket az illetékes hatóságoknak kell címezni. Az ágazati szövetségek – mind uniós, mind nemzeti/regionális szinten – döntő szerepet játszanak a felkészüléssel kapcsolatos információk terjesztésében a tagjaik, különösen a kis- és középvállalkozások számára. A nagykövetségek, a konzulátusok és a lakossági szolgálatok hasonló szerepet töltenek be a polgárok tájékoztatásában.
E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a harmadik országokra vonatkozó uniós szabályozási keret már rendelkezésre áll, és azt az érdekelt felek is ismerik. Ez a szabályozási keret a kilépés időpontjában változatlan marad. A Bizottság értesítéseket tett közzé (lásd alább és a mellékletben), hogy emlékeztessen azokra a szabályokra, amelyek az Egyesült Királyság harmadik országgá válásától kezdve lesznek alkalmazandók.
Míg a hatóságok támogatást és iránymutatást nyújthatnak annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben tisztázzák az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokra vonatkozó jövőbeli jogi szabályozást, és elvégezzék a jogi keret ahhoz szükséges módosításait, hogy az a 27 tagú Európai Unióban továbbra is zökkenőmentesen működjön, a jogi keret nem igazítható ki úgy, hogy minden egyéni és konkrét kereskedelmi aggály kezelésére alkalmazható legyen.
Számos vállalkozás helyezi át székhelyét a 27 tagú EU-ba, illetve bővíti üzleti tevékenységét a 27 tagú EU területén. Más vállalkozások arra hívták fel a figyelmet, hogy a rendezetlen brexit milyen hatást gyakorol majd tevékenységükre vagy üzleti modelljükre.
Egyes esetekben a vállalkozásokat például az foglalkoztatja, hogy az Egyesült Királyságban kiadott engedélyt a 27 tagú EU valamely hatósága vagy szerve által kiadott engedélyre kell cserélniük. Előfordulhat, hogy az egyéni szakembereknek az Egyesült Királyságban kiállított oklevelet a 27 tagú EU valamely tagállamában kiállított oklevélre kell cserélniük, vagy kérniük kell egyesült királyságbeli szakképesítésük elismerését a 27 tagú EU valamely tagállamában. Ebből következően a Bizottság az érdekelt feleknek szóló értesítéseken (lásd alább) keresztül arra ösztönzi őket, hogy a lehető leggyorsabban tegyék meg a szükséges intézkedéseket.
Az Európai Unió, a nemzeti és regionális hatóságok és a kereskedelmi szervezetek kiegészítő információkat tettek közzé, és eszközöket dolgoztak ki az egyének és a vállalkozások támogatására, de további erőfeszítésekre van szükség, különösen a kis- és középvállalkozások tekintetében.
Az EU-n belüli értékesítéstől az Egyesült Királysággal mint harmadik országgal folytatott kereskedelemig: felkészülés az új eljárásokra
A nemzetközi kereskedők pontosan tudják, hogy mit jelent az Európai Unión kívüli harmadik országokkal folytatott kereskedelem, például a vám-árunyilatkozatok, az egészségügyi és növényegészségügyi (SPS) ellenőrzések stb. tekintetében. Tisztában vannak továbbá a harmadik országokból az Unió egységes piacára történő termékbehozatal követelményeivel, például a behozatali vámalakiságok, valamint az alkalmazandó uniós jogszabályok és megfelelőségértékelési eljárások teljesítése tekintetében. Számos vállalkozás azonban nem rendelkezik tapasztalattal a harmadik országokkal folytatott kereskedelem terén, mivel csak a határok nélküli egységes piacon belül kereskednek. Ezért különösen fontos e vállalkozások tájékoztatása, mivel számukra jelenti a legnagyobb kihívást az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése: olyan eljárásokat kell majd alkalmazniuk, amelyekben eddig nem vettek részt, de amelyek a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozóan kötelezőek 10 .
A harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó információk megtalálhatóak a Bizottság honlapján 11 . Ezen túlmenően a nemzeti kormányok – például Ausztriában, Írországban és Hollandiában – külön weboldalakat hoztak létre annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak a vállalkozások számára azoknak a hatásoknak és/vagy új eljárásoknak a felmérésében, amelyek az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését követik (lásd alább).
A tagállamok, a nemzeti és regionális hatóságok fontos szerepet játszanak...
Míg az Egyesült Királyság harmadik országgá válása az Európai Unió egészére nézve jelentős következményekkel jár, a brexit egyes tagállamokra gyakorolt hatása az Egyesült Királysághoz való közelségüktől és az Egyesült Királysággal fennálló gazdasági kapcsolataik szorosságától függ, például a megosztott infrastruktúra vagy az áruk és személyek mozgásának ellenőrzése tekintetében.
A tagállamok számos szakpolitikai területen az Európai Unióval közösen gyakorolják a jogalkotási hatásköröket, az uniós vívmányok végrehajtásáért és érvényesítéséért pedig nemzeti és regionális hatóságaik felelősek. Az érdekelt felekre vonatkozó nemzeti szabályokat és iránymutatásokat ki kell majd igazítani, és jelentős beruházásokat kell majd végrehajtani a személyzet és az infrastruktúra tekintetében (például a határokon végzett vám-, egészségügyi és növényegészségügyi ellenőrzések, a konkrét eljárásokért felelős illetékes hatóságok stb. vonatkozásában). A felkészülésbe nem csak a – különösen a jogalkotói hatáskörrel rendelkező – regionális hatóságokat, de a helyi hatóságokat is be kell vonni.
A felkészülés részleteit és gyakorlati vonatkozásait a 27 tagú EU szakértői vitatják meg a Bizottság által szervezett technikai szakértői szemináriumokon. Ezek az informális szemináriumok platformot biztosítanak a Bizottság számára, hogy magyarázatokkal szolgáljon például az értesítések tartalmára vonatkozóan, és lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy felvessék a problémás kérdéseket, válaszokat találjanak, és megosszák egymással a bevált gyakorlatokat. E szemináriumok fontos szerepet játszanak abban, hogy a feltárt kérdésekre európai megoldást találjanak.
Az uniós szintű megbeszélések mellett több tagállam is átfogóan megvizsgálta, hogy milyen hazai jogszabályi változtatásokra és jogi eszközeik egyéb kiigazítására van szükség. Több tagállam olyan eszközöket fejlesztett ki, amely segíti gazdasági szereplőiknek az Egyesült Királyság kilépésére való felkészülését.
A prepareforbrexit.com ír honlapon a kkv-k felmérhetik a brexitnek való kitettségüket, és információkat találhatnak a kapcsolódó eseményekről és támogatásról. Írország továbbá akár 5 000 EUR összegű finanszírozást nyújt a kis- és középvállalkozásoknak a brexitre való felkészüléssel (például a tervek előkészítésével, rendezvényeken való részvétellel, alternatív beszállítók iránti igény esetén új kapcsolatok kiépítésével stb.) kapcsolatos kiadásokra. |
A holland hatóságok létrehozták a webalapú „Brexit impact scanner”-t, amelynek segítségével a kkv-k felmérhetik az Egyesült Királyság kilépésével kapcsolatos esetleges problémáknak való kitettségüket. |
...az uniós intézményekkel, az Európai Bizottsággal és az uniós ügynökségekkel együtt
Az EU összefogja a tagállamok szuverenitását, így következetes keretet teremt a tagállamok és az érdekelt felek számára a működéshez. Jóllehet az Európai Unió néhány területen (például vámügyek, kereskedelem, halászat) kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a jogalkotásra, míg más területeken (például belső piac, közlekedés, energiaügy, biztonság) a tagállamokkal megosztott hatásköröket gyakorol, a felkészülési és vészhelyzeti intézkedések bevezetésére irányuló hatáskörei azonban sok esetben a figyelemfelhívásra, valamint az érdekelt felek általi megbeszélések és felkészülési intézkedések elősegítésére korlátozódnak.
A Bizottság több olyan munkaterületet azonosított, amelyen saját hatáskörben tud intézkedéseket hozni.
a)Jogszabályi változások és egyéb eszközök
Az első munkaterület az uniós vívmányok átfogó átvilágítását foglalja magában azon intézkedések azonosítása céljából, amelyeket a különböző ágazatokban és szakpolitikai területeken fennálló helyzet kezelése érdekében kell meghozni annak érdekében, hogy az uniós szabályok az Egyesült Királyság kilépését követően is zökkenőmentesen működjenek a 27 tagú Unióban.
Az első szakaszban a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács által elfogadandó jogszabályi változtatásokra összpontosított, és nyolc olyan intézkedést azonosított, amelyek esetében a kilépési tárgyalások kimenetelétől függetlenül kiigazításokra lesz szükség 12 . Tekintettel a menetrendre, e jogalkotási javaslatok tekintetében gyors előrehaladásra van szükség, és ezeket jövő év március 30-a előtt időben el kell fogadni.
Fontos hangsúlyozni, hogy jogilag nem szükséges az Egyesült Királyságra vagy annak intézményeire és szereplőire vonatkozó valamennyi hivatkozást módosítani vagy törölni a meglévő uniós jogszabályokban. E hivatkozások a kilépést követően egyszerűen elavulnak és feleslegessé válnak. A vonatkozó módosításokat akkor is végre lehet hajtani, amikor az érintett jogi aktusokat a jövőben más okokból felülvizsgálják és frissítik.
A Bizottság ezen túlmenően további szükséges intézkedéseket hozhat, felhasználva az Európai Parlamenttől és a Tanácstól az alap-jogiaktusokban kapott, végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazását. Ezt a területet a Bizottság jelenleg mélyrehatóan vizsgálja.
Példák az Egyesült Királyság kilépése következtében szükséges jogszabályi változásokra ·Javaslat az Uniónak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) engedményes listájában szereplő vámkontingenseinek az Egyesült Királyság és a 27 tagú EU közötti arányos felosztásáról. Ezt a javaslatot a Tanács által adandó, a többi WTO-taggal való tárgyalások folytatására irányuló tárgyalási megbízatásra vonatkozó ajánlás kíséri (a megbízatást 2018. június 26-án fogadta el a Tanács). Az arányos felosztás kiigazítására azért van szükség, hogy a 27 tagú Unió és az Egyesült Királyság tekintetében egyaránt biztosítani lehessen a jogbiztonságot és a vámkontingensek alá tartozó behozatal folyamatos zökkenőmentes működését 13 . ·Rendeletjavaslat a gépjárművek területén az EU-típusjóváhagyási jogszabályok kiegészítéséről. A javaslat lehetővé teszi az egyesült királyságbeli típusjóváhagyások birtokosai számára, hogy a korábbi egyesült királyságbeli típusjóváhagyásokkal összefüggésben benyújtott dokumentáció és vizsgálati jegyzőkönyvek alapján ugyanolyan típusú új típusjóváhagyást kérelmezhessenek a 27 tagú EU típusjóváhagyó hatóságainál 14 . ·Az energiahatékonyság tekintetében az Unió 2030. évi célkitűzésének (százalékban kifejezett) abszolút értékre való átalakítását ki kell igazítani az Egyesült Királyság kilépésének figyelembevétele érdekében. ·Azon hatályos rendelet módosítása, amely felsorolja egyrészt azokat az országokat, amelyek állampolgárai a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek, másrészt azokat az országokat, amelyek állampolgárai legfeljebb három hónapos tartózkodás esetén mentesülnek a vízumkötelezettség alól. Az Egyesült Királyságot fel kell venni az egyik vagy a másik jegyzékbe 15 . ·Javaslat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelet módosítására az Északi-tenger és a Földközi-tenger közötti folyosó összehangolásának kiigazítása és egy új tengeri útvonal kialakítása érdekében, amely összeköti Írországot a folyosó kontinentális részével. ·Javaslat a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól szóló rendelet módosítására annak biztosítása érdekében, hogy a két elismert szervezet rendszeres értékelésében való részvétel feladatát az Egyesült Királyságból áthelyezzék a 27 tagú EU-ba. |
A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy kezeljék kiemelten az Egyesült Királyság kilépésével kapcsolatos javaslatokat.
b)A Bizottság szolgálatai által készített felkészülési értesítések
Azokon a területeken, amelyeken a tagállamoknak vagy az érdekelt feleknek intézkedéseket kell hozniuk, a Bizottság 2017 végén megkezdte a figyelemfelhívást, és számos olyan technikai értesítést tett közzé, amelyek felvázolják az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének jogi és gyakorlati következményeit. Az értesítéseket a Bizottság szolgálatai készítették, adott esetben az illetékes uniós ügynökséggel együttműködésben. Valamennyi értesítést közzétették az Europa honlapon 16 , így azok mindenki számára hozzáférhetők.
Az értesítések ismertetik, hogy a kilépést követően az érintett ágazatban milyen lesz a helyzet. Az értesítések kizárólag azon ténybeli és jogi helyzeten alapulnak, amely a kilépésről rendelkező megállapodás hiányában érvényesülne a kilépést követően, és nem tartalmaznak semmilyen értelmezést a tárgyalások kimenetelére vagy az adott ágazat szabályaira gyakorolt hatásra vonatkozóan. Amennyiben a jogi helyzet az Egyesült Királysággal való, a kilépésről rendelkező megállapodás megkötése nyomán vagy az érintett jogszabályok módosítása miatt megváltozik, úgy az értesítéseket a Bizottság kiigazítja, illetve visszavonja, amennyiben már nem relevánsak.
A Bizottság eddig 68 ilyen értesítést tett közzé, többek között az egészségügy és élelmiszer-biztonság, a közlekedés, a pénzügyi stabilitás és a pénzügyi szolgáltatások, a környezetvédelem, a belső piac, a vámügy, a polgári igazságszolgáltatás, a társasági jog és a szakképesítések területén. Az értesítéseket számos területen a Bizottság egyes főigazgatóságai és szolgálatai, illetve uniós ügynökségek honlapján közzétett kérdések és válaszok kísérik.
c)Az uniós ügynökségek és szervek áthelyezésének folyamata
Az intézményi kérdések és a költségvetési kérdések olyan egyéb fontos területek, ahol a Bizottság felméri az igényeket, és néhány esetben már megtette a szükséges lépéseket. Példaként említhető a két londoni székhelyű ügynökség, az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Bankhatóság áthelyezése, amelyek 2019. március 30-tól kezdve Amszterdamban, illetve Párizsban fognak működni.
Egyéb hasonló területek is vannak, ahol az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatt feladatokat kell áthelyezni vagy átcsoportosítani, például a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont áthelyezése, illetve az Egyesült Királyságban működő, egyes állatbetegségekkel és élelmiszer-biztonsággal foglalkozó uniós referencialaboratóriumok feladatainak a 27 tagú EU tagállamaiban lévő laboratóriumokhoz való átcsoportosítása. Az áthelyezési és átcsoportosítási munkákat 2019. március 30-ig be kell fejezni, mivel – ahogy már említettük – a kilépés időpontját követően még átmeneti rendelkezések esetén sem lehet egy harmadik országot megbízni ilyen uniós feladatokkal vagy uniós szervek elhelyezésével.
d)Egyéb munkaterületek
A Bizottság egyéb munkaterületekkel is foglalkozik, a belső felkészülés egy nagyon gyakorlati vonatkozását is ideértve, mégpedig azon adatbázisok, informatikai rendszerek és egyéb kommunikációs és információcsere-platformok lekapcsolását és átalakítását, amelyekhez az Egyesült Királyság többé nem férhet hozzá.
A Bizottság ezen túlmenően a külső felkészüléssel kapcsolatos igényeket is elemzi, vagyis a kilépés azon nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos következményeit, amelyeknek az EU (akár saját jogán, akár az uniós tagállamokkal együtt vagy azokon keresztül) részes fele, és amelyek az uniós jog hatálya alá tartozó számos szakpolitikai területen rendelkezésre állnak. Az EU szándékában áll, hogy amint kellő bizonyossággal rendelkezik az Egyesült Királyság kilépéséről folyó tárgyalások kimeneteléről, értesítse nemzetközi partnereit az Egyesült Királyság kilépéséről.
Végezetül a Bizottság egyesült királyságbeli képviselete megszűnik, és 2019. március 30-án megnyílik az Unió küldöttsége az Egyesült Királyságban.
4. Következtetés
Bármely forgatókönyv alapján is történik majd az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépése, az arra való felkészülés mindenki számára fontos. A kilépés megváltoztatja a kapcsolatokat, és érzékenyen fogja érinteni a 27 tagú EU tagállamainak polgárait és vállalkozásait, amit nem lehet teljes mértékben orvosolni.
Ezért fontos időben megtenni a szükséges intézkedéseket, és hogy mindenki: a polgárok, a vállalkozások, a tagállamok és az uniós intézmények megtegyék a szükséges lépéseket, készen álljanak a kilépésre, és minimalizálják annak kedvezőtlen hatásait.
A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy kezeljék kiemelten a kilépéssel kapcsolatos jogalkotási javaslatokat, hogy a jogi aktusok a kilépés időpontjáig hatályba tudjanak lépni.
A Bizottság folytatja és fokozza a felkészülési munkát, és a kérdést a legmagasabb prioritásként kezeli, továbbá készen áll arra, hogy alkalmazkodjon a tárgyalások alakulásához annak érdekében, hogy a legjobban szolgálja a 27 tagállamot, azok polgárait és vállalkozásait. A Bizottság az Európai Tanács (50. cikk) 2018. októberi ülését követően áttekinti a helyzetet.
A felkészüléssel kapcsolatos kihívások és intézkedések ágazati szemléltetése
Közlekedés-szállítás, beleértve a légi közlekedést – felkészülés a brexitre A közlekedési-szállítási módtól (légi, közúti, vasúti, tengeri, belvízi) függően az EU szabályokat határoz meg a biztonság, a védelem és az uniós piacra jutás tekintetében. E szabályok általában megkülönböztetik az uniós gazdasági szereplőket és a harmadik országbeli üzemeltetőket, valamint hozzáférést biztosítanak azok számára, akik megfelelnek az uniós követelményeknek. Az uniós közlekedési vállalkozásoknak gondosan meg kell vizsgálniuk, hogy az Egyesült Királyság tagállamból harmadik országgá válása hatással van-e működésükre, és meg kell hozniuk a szükséges felkészülési intézkedéseket.
A Bizottság a közlekedés-szállítás területén 10 értesítést tett közzé (légi közlekedés, a légi közlekedés biztonsága, légi közlekedés és tengeri védelem, közúti fuvarozás, vasúti közlekedés, tengerészek szakképesítései, tengeri szállítás, fogyasztóvédelem és utasjogok, belvízi hajózás, ipari termékek), amelyek egyértelműen meghatározzák, hogy az Egyesült Királyságnak az EU jogi és szabályozási keretrendszeréből való kilépése konkrét megállapodás hiányában milyen következményekkel jár – például a légi közlekedés biztonsága terén –, így kellő egyértelműséget biztosít az érdekelt felek számára arról az alapforgatókönyvről, amelyhez javasolt alkalmazkodniuk. A Bizottság a közeljövőben két javaslatot fog elfogadni azon meglévő rendeletek módosítása céljából, amelyeknél a módosításokra bármely forgatókönyv esetén szükség lenne. A hajók ellenőrzésével és felmérésével kapcsolatos feladatokkal megbízott szervezetek uniós szintű elismeréséről szóló rendelet módosítása növeli a jogbiztonságot, biztosítja az érintett hajótulajdonosok számára az üzletmenet folytonosságát, és megőrzi a 27 tagú EU tagállamai lobogóinak versenyképességét. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló rendelet módosítására irányuló javaslat célja az Egyesült Királyság kilépése nyomán kialakult helyzet orvoslása, mivel a kilépést követően az Egyesült Királyság közlekedési infrastruktúrája már nem lesz az Unióban, hogy biztosítsa az uniós hálózat folyamatos összeköttetését. |
Vámügy – felkészülés a brexitre Az Egyesült Királyság harmadik országgá válásával és ellenkező értelmű megállapodás hiányában az uniós vámigazgatási szerveknek – vagyis a nemzeti vámhatóságoknak – mind az Egyesült Királyságba történő kivitelre, mind az onnan történő behozatalra vonatkozóan érvényesíteniük kell az uniós szabályokat. Ez azt jelenti, hogy a nem uniós országokkal folytatott kereskedelemre jelenleg alkalmazandó vámalakiságokat kell majd alkalmazni, ideértve az áruszállítmányokra vonatkozó vám-árunyilatkozatok benyújtását és a megfelelés biztosítását szolgáló kapcsolódó ellenőrzéseket. A vámokat és adókat (nevezetesen a héát és a jövedéki adókat) ki kell vetni. Ez ellentétben áll azzal, hogy jelenleg semmilyen vámalakiság vagy illeték nem alkalmazandó a határokon az Egyesült Királyság és az EU többi része közötti kereskedelemre. A vámalakiságok hatásai érezhetők például a vállalkozásokra vonatkozó kiegészítő dokumentációs és adatszolgáltatási követelmények, a vámügyi feldolgozás és ellenőrzések, valamint mindkét esetben az infrastrukturális követelmények tekintetében, többek között a megfelelő kockázatalapú ellenőrzések lehetővé tétele érdekében az informatikai és a fizikai infrastruktúra vonatkozásában. Minden érdekelt félnek fel kell készülnie arra a helyzetre, amikor az Egyesült Királyságból érkező és oda irányuló áruszállítmányokat vámeljárásoknak és ellenőrzéseknek vetik alá. A nemzeti hatóságok megkezdték az erre az új helyzetre való felkészülést, elsősorban új munkaerő felvételének tervezésével. A Bizottság a maga részéről gondosan megvizsgálta a jelenlegi jogi keretet és annak alkalmazását, valamint arra is törekedett, hogy az érdekelt feleknek szóló értesítések közzétételével párhuzamosan figyelmeztesse a tagállamokat a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó uniós jogi kötelezettségekre. Figyelemfelkeltő technikai szemináriumokat tartottak a problémák feltárása érdekében a 27 tagú EU tagállamaival, valamint – a Bizottság Kereskedelmi Kapcsolattartó Csoportján keresztül – megbeszélésekre került sor a kereskedelemben érdekeltekkel. Az uniós vámhatóságok nagymértékben függnek a magas szintű és összekapcsolt informatikai rendszerektől. A Bizottság megkezdte annak biztosítását, hogy mind uniós szinten, mind a tagállamokban bevezessék az Egyesült Királyság jogállásának megváltozása miatt szükséges változtatásokat. Végezetül a Bizottság elősegíti az Egyesült Királyság csatlakozását az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezményhez. Ez egy olyan fontos kereskedelemkönnyítési intézkedés lenne, amely lehetővé tenné az áruk vámfelügyelet alatt történő meglehetősen szabad mozgását a különböző joghatóságok között, és amely különösen fontos az EU egyik részéből egy másikba az Egyesült Királyságon keresztül szállított áruk esetében. |
Pénzügyi szolgáltatások – felkészülés a brexitre Az évek során az Egyesült Királyság és különösen London – részben az egységes piacnak köszönhetően – fontos pénzügyi szolgáltatási központtá vált. Számos – többek között harmadik országbeli – gazdasági szereplő telepedett le az Egyesült Királyságban, és az uniós pénzügyi szolgáltatási jogszabályokban foglalt engedélyezési jogok alapján az egységes piac többi részén működik. Ezek az engedélyezési jogok az Egyesült Királyság kilépését követően megszűnnek. Ez azt jelenti, hogy a 27 tagú EU számára az Egyesült Királyságból történő szolgáltatásnyújtást az uniós jogban, valamint az uniós fogyasztó lakóhelyének nemzeti jogi keretében szereplő, harmadik országra vonatkozó előírások szabályozzák majd. Az Egyesült Királyság többé nem fér hozzá az egységes piachoz. Valamennyi pénzügyi szolgáltatási szektor gazdasági szereplőinek fel kell készülnie erre a forgatókönyvre, ha biztosítani szeretnék üzleti modelljük folyamatos működését és ügyfeleik folyamatos kiszolgálását. A szerződésekkel kapcsolatban ebben a szakaszban úgy tűnik, hogy a szerződésfolytonossághoz kapcsolódóan általános jellegű probléma nem áll fenn, mivel a meglévő kötelezettségek teljesítése elvben a kilépést követően is folytatódhat, azonban minden szerződéstípust külön kell megvizsgálni. A Bizottság e területen nyolc értesítést tett közzé. Az európai felügyeleti hatóságok több vélemény révén részletes további iránymutatást nyújtottak a nemzeti illetékes hatóságok és a piaci szereplők számára. A Bizottság emellett javasolta a jelenlegi felügyeleti intézkedések némelyikének módosítását, hogy kezelje az Egyesült Királyság kilépése miatt esetlegesen fellépő pénzügyi stabilitási problémákat. A Bizottság arra ösztönzi a társjogalkotókat, hogy a lehető leggyorsabban fogadják el e javaslatokat 17 . Tekintettel a pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges hatásokra, létrehoztak egy, a Bank of England és az Európai Központi Bank által társelnökölt, rendszeresen ülésező technikai munkacsoportot, amely a pénzügyi szolgáltatások területén a 2019. március 30-a körüli időszakban való kockázatkezeléssel foglalkozik. Más hatóságok eseti alapon vesznek részt az elemzésben. A csoport jelentést tesz majd munkájáról a Bizottságnak és az Egyesült Királyság illetékes hatóságának. |
Élelmiszer-biztonság – felkészülés a brexitre Az Egyesült Királyság harmadik országgá válásával és ellenkező értelmű megállapodás hiányában az állatokra, növényekre és az azokból készült termékekre vonatkozó egészségügyi és növényegészségügyi (SPS) feltételekkel és ellenőrzésekkel kapcsolatos szigorú uniós szabályok úgy vonatkoznak majd az Egyesült Királyságra, mint bármely más harmadik országra. Az állatoknak, növényeknek és az azokból készült termékeknek az Egyesült Királyságból az Európai Unióba történő behozatalára a következő szabályok lesznek alkalmazandók: ·A kereskedelem akkor valósulhat meg, ha a vonatkozó agrár-élelmiszeripari termékek egészségügyi és növényegészségügyi feltételei, valamint a megfelelő tanúsítási és ellenőrzési követelmények teljesülnek. ·Olyan fizikai infrastruktúrákat kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik, hogy az élő állatok és állati termékek (beleértve az állati eredetű élelmiszereket is), valamint egyes növények és növényi termékek a kikötőkben, repülőtereken vagy szárazföldön található állategészségügyi határállomásokon az uniós szabályok előírásainak megfelelően haladhassanak át. A meglévő állomások kapacitását esetlegesen növelni kell, de újak létrehozására is szükség lehet. A Bizottság 10 értesítést tett közzé az üzleti szereplők tájékoztatása érdekében, valamint a 27 tagú EU tagállamaival technikai szakértői szemináriumot, az érdekelt felekkel pedig találkozókat szervezett. |
Gyógyszerek – felkészülés a brexitre Az uniós gyógyszerészeti jog előírja, hogy a forgalombahozatali engedély jogosultja az EU-ban székhellyel rendelkezzen. Ezenkívül a harmadik országban gyártott gyógyszerek meghatározott ellenőrzésen mennek keresztül a behozatalkor. A forgalombahozatali engedély jogosultjainak és a szállítói lánc szereplőinek fel kell készülniük erre a helyzetre: különösen azt kell biztosítaniuk, hogy az EU-ban rendelkezésre álljanak a szükséges vizsgálóhelyek. A Bizottság szolgálatai az Európai Gyógyszerügynökséggel szoros együttműködésben értesítést, valamint több kiegészítő „kérdések és válaszok” dokumentumot adtak ki iránymutatás céljából. Ezenfelül a 27 tagú EU tagállamaival technikai szakértői szemináriumot, az érdekelt felekkel pedig találkozókat szerveztek. Végül az Európai Gyógyszerügynökség a szélesebb körű felkészüléstervezés részeként felmérést végzett a kritikus gyógyszerekről. |
Személyes adatok – felkészülés a brexitre A személyes adatok jelenleg szabadon áramolhatnak az Európai Unió tagállamai között, amennyiben tiszteletben tartják az általános adatvédelmi rendeletet ((EU) 2016/679 rendelet). Amint az uniós jog nem alkalmazandó többé az Egyesült Királyságra, a személyes adatokat továbbra is továbbítani lehet az EU-ból az Egyesült Királyságba, de erre az uniós jogban meghatározott különleges feltételek vonatkoznak majd. A jelenleg az Egyesült Királyságba személyes adatokat továbbító vállalkozásoknak és tagállami hatóságoknak ezért tisztában kell lenniük azzal, hogy ez a személyes adatok harmadik országba történő továbbításának fog minősülni, és meg kell vizsgálniuk, hogy az uniós jogszabályok megfelelő rendelkezései értelmében ez megengedhető-e. Amennyiben a személyes adatok védelmének egyesült királyságbeli szintje lényegében egyenértékű az EU-ban meglévő szinttel, a Bizottság megfelelőségi határozatot fogad el, amely lehetővé teszi a személyes adatoknak az Egyesült Királyságba korlátozás nélkül történő továbbítását. Ezt a határozatot azonban csak azt követően lehet meghozni, hogy az Egyesült Királyság harmadik országgá vált. A vállalkozásoknak ezért meg kell vizsgálniuk, hogy megfelelőségi határozat hiányában szükség van-e intézkedésekre annak biztosításához, hogy a személyes adatokat továbbra is továbbítani lehessen. A tagállamok adatvédelmi hatóságainak segíteniük kell a vállalkozásokat e törekvésben. |
Szakképesítések – felkészülés a brexitre
Az uniós jog előírja az uniós polgárok által más uniós tagállamokban szerzett szakképesítések kölcsönös elismerésének elősegítését.
Az Egyesült Királyságban megszerzett szakképesítéssel rendelkező polgároknak mérlegelniük kell, hogy tanácsos-e megszerezni a szakképesítés elismerését a 27 tagú EU-ban, amíg az Egyesült Királyság uniós tagsága még fennáll.
A Bizottság értesítést tett közzé a szabályozott szakmákra vonatkozó uniós szabályokról és a szakképesítések elismeréséről. A Bizottság azt tanácsolja különösen azoknak az uniós polgároknak, akik egyesült királyságbeli szakképesítésüket a brexit előtt szerezték meg, hogy konzultáljanak az érintett nemzeti hatóságokkal az elismerés 2019. március 30-a előtti megszerzésének szükségességéről.
http://www.consilium.europa.eu/media/21750/29-euco-art50-guidelines-hu.pdf
http://www.consilium.europa.eu/media/33503/23-euco-art50-guidelines-hu.pdf
http://www.consilium.europa.eu/media/35978/29-euco-art50-conclusions-hu.pdf
Az Egyesült Királyság 2017. március 29-én az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének megfelelően bejelentette az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát. Ez azt jelenti, hogy az elsődleges és másodlagos uniós jogszabályok 2019. március 30-án, közép-európai idő szerint 00:00 órától kezdődően nem alkalmazandók többé az Egyesült Királyságra, kivéve, ha a kilépésről rendelkező, megerősített megállapodás eltérő időpontot határoz meg, vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 50. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben egyhangúlag úgy dönt, hogy a Szerződések hatálya az Egyesült Királyságra nézve egy későbbi időpontban szűnik meg. Mindeddig a Bizottság nem kapott arra utaló jelet, hogy az Egyesült Királyság uniós tagságának meghosszabbítását kérheti.
http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2018/06/29/20180629-euco-conclusions-art-50/
https://ec.europa.eu/commission/publications/draft-agreement-withdrawal-united-kingdom-great-britain-and-northern-ireland-european-union-and-european-atomic-energy-community-0_en https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/draft_agreement_coloured.pdf
https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/joint_statement.pdf
Az átmeneti időszakban az Egyesült Királyságot továbbra is kötnék az olyan nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségek, amelyeknek az EU részes fele. Az EU értesíteni fogja az e megállapodásokban részes többi felet arról, hogy az átmeneti időszakban az Egyesült Királyság e megállapodások alkalmazásában tagállamként kezelendő.
Ebből következően az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részében a tengerentúli országok és területek (TOT-ok) társulását szabályozó különleges rendszer a továbbiakban szintén nem lenne alkalmazandó a brit TOT-okra.
Az egészségügyi és növényegészségügyi kérdéseket az élelmiszerlánc, valamint az állat- és növényegészségügy kérdéseivel foglalkozó konzultatív csoport 2018. június 1-i ülésén vitatták meg az uniós ágazati szövetségekkel.
http://madb.europa.eu/madb/servicesForSME.htm , amelyet a tárgyalások kimenetelétől függően kellő időben frissíteni fognak az Egyesült Királyság vonatkozásában.
https://ec.europa.eu/info/files/brexit-legislative-preparedness-proposals_en
COM(2018)321 final.
COM(2018)397 final.
Ezt a döntést a Tanács hozza meg a tárgyalások kimenetelétől függően.
COM(2017) 331 final és COM(2017) 536 final.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.7.19.
COM(2018) 556 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK
Felkészülés az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból 2019. március 30-án való kilépésére
Melléklet: A Bizottság szolgálatai által témakörönként közzétett „brexitfelkészülési értesítések”
(2018. július 18-i állapot) 1
Témakör |
|
ÁRUK |
|
1. |
Ipari termékek |
2. |
Emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények |
3. |
Növényvédő szerek |
4. |
Biocid termékek |
5. |
Gépjárművek |
6. |
Mezőgazdasági és erdészeti járművek, két- vagy háromkerekű járművek, valamint négykerekű motorkerékpárok, nem közúti önjáró munkagépek |
7. |
Ipari vegyi anyagok (REACH) (az ECHA teszi közzé) |
8. |
Ökocímke |
9. |
Hulladék (a szállítási engedély kivételével) |
ÉLELMISZER, TAKARMÁNY, ÉLŐ ÁLLATOK, NÖVÉNYEK |
|
10. |
Élelmiszerek és ökológiai termelés |
11. |
Állati takarmányok |
12. |
Géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) |
13. |
Természetes ásványvizek |
14. |
Növényi szaporítóanyagok |
15. |
Állattenyésztés, tenyésztéstechnika |
16. |
Állategészségügy |
17. |
Növényegészségügy |
VÁMÜGYEK ÉS KÖZVETETT ADÓZÁS |
|
18. |
Származási szabályok |
19. |
Vámügyek és héa |
20. |
Behozatali és kiviteli engedélyek |
21. |
A veszélyeztetett fajok példányai (CITES) (behozatal és kivitel) |
22. |
Faanyagok behozatala |
23. |
A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítése a vámhatóságok által |
PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK |
|
24. |
Kötelező könyvvizsgálat |
25. |
Hitelminősítő intézetek |
26. |
Alapkezelés |
27. |
Kereskedés utáni szolgáltatások |
28. |
Befektetési szolgáltatási tevékenységek |
29. |
Banki és pénzforgalmi szolgáltatások |
30. |
(Viszont)biztosítás |
31. |
Foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények |
TÁRSASÁGI JOG, FOGYASZTÓVÉDELEM, ADATVÉDELEM, POLGÁRI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS |
|
32. |
A személyes adatok védelme |
33. |
Társasági jog |
34. |
Nemzetközi magánjog |
35. |
Fogyasztóvédelem és utasjogok |
SZELLEMI TULAJDON |
|
36. |
Védjegyek és közösségi formatervezési minták |
37. |
Növényfajták |
38. |
Szerzői jog |
39. |
Kiegészítő oltalmi tanúsítvány |
SZAKKÉPESÍTÉSEK |
|
40. |
Szakképesítések |
41. |
Vágóhídi személyzet képesítései |
42. |
Állatszállítók képesítései |
43. |
Tengerészek képesítései |
KÖZLEKEDÉS |
|
44. |
Légi közlekedés (hozzáférés) |
45. |
A légi közlekedés biztonsága |
46. |
Légi közlekedés és tengeri védelem |
47. |
Közúti fuvarozás |
48. |
Tengeri közlekedés (hozzáférés és biztonság) |
49. |
Vasúti közlekedés |
50. |
Belvízi hajózás |
DIGITÁLIS GAZDASÁG ÉS INFORMÁCIÓ |
|
51. |
.eu legfelső szintű doménnevek |
52. |
Elektronikus kereskedelem (információs társadalommal összefüggő szolgáltatások) |
53. |
Telekommunikáció |
54. |
Audiovizuális médiaszolgáltatások |
55. |
eiDAS/bizalmi szolgáltatások |
56. |
Hálózatbiztonság |
57. |
Területi alapú tartalomkorlátozás |
ENERGIA |
|
58. |
Az Euratommal kapcsolatos kérdések |
59. |
Villamosenergia- és gázpiac |
60. |
Eredetigazolások |
EGYÉB |
|
61. |
Emberi eredetű anyagok |
62. |
Közbeszerzés |
63. |
Uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) |
64. |
Hajók újrafeldolgozása |
65. |
Európai polgári kezdeményezések |
66. |
Halászati vívmányok |
67. |
Európai üzemi tanácsok |
68. |
Iparbiztonság (EU-minősített adat) |