EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.10.23.
COM(2018) 491 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
2017. ÉVI ÉVES JELENTÉS
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS A NEMZETI PARLAMENTEK KÖZÖTTI KAPCSOLATOKRÓL
2017. ÉVI ÉVES JELENTÉS
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS A NEMZETI PARLAMENTEK KÖZÖTTI KAPCSOLATOKRÓL
1.BEVEZETÉS
A nemzeti parlamentek és az Európai Bizottság közötti kapcsolatok 2017-ben is intenzívek és gyümölcsözők voltak mind a Bizottság tagjai és a nemzeti parlamentek tagjai közötti látogatásokat és találkozókat, mind pedig a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus, illetve a „politikai párbeszéd” keretében a nemzeti parlamentektől beérkezett vélemények számát tekintve.
A nemzeti parlamentek aktívan részt vettek az Európa jövőjéről folytatott vitában, amely 2017 márciusában indult a bizottsági fehér könyvvel és az azt követő öt vitaanyaggal, amellyel kapcsolatban 2017 végéig a Bizottsághoz összesen 23 vélemény érkezett be. A nemzeti parlamentek részéről a legtöbb véleményt kiváltó szakpolitikák között szerepelt az energiaunió, a közúti közlekedési mobilitás, valamint a közszolgáltatások. Ezenfelül a parlamenti viták és vélemények további fontos témái voltak még a biztonság, a migráció és a menekültügy, valamint hasonlóan fontos volt a belső piac és a szociális ügyek témája is. A brexit a visegrádi országoktól beérkezett 1 közös vélemény, valamint a brit lordok háza által benyújtott 16 vélemény tárgyát képezte.
A nemzeti parlamentek rendkívül fontos szerepét, amely már a jelenlegi Bizottság 10. számú, „a demokratikus változás Uniója” elnevezésű prioritásának is részét képezi, Juncker elnök ismételten kiemelte az Unió helyzetéről szóló 2017. szeptemberi beszédében, amikor utalt a nemzeti parlamentek szerepére az Európa jövőjével kapcsolatos munka fokozásában, és kijelentette, hogy a nemzeti parlamentek – a regionális parlamentekkel együtt – az első naptól kezdve teljes körű tájékoztatást kapnak a kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó tárgyalásokról. Ezenfelül a jogalkotói hatáskörrel rendelkező regionális parlamentek továbbra is részt vesznek a szubszidiaritás-ellenőrzésben, valamint az őket érintő politikai és intézményi kérdésekről szóló vitában.
A nemzeti parlamenteknek, valamint a regionális és helyi önkormányzatoknak az uniós jogszabályok előkészítésébe és végrehajtásába történő hatékonyabb bevonására irányuló javaslatok megtétele továbbá az egyik fontos célkitűzése volt annak a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoportnak is, amelyet Juncker elnök hozott létre 2017 novemberében, és amely az első alelnök elnöklete alatt 2018. július 10-én nyújtotta be jelentését a Bizottságnak 1 .
Ez a jelentés a Bizottságnak a nemzeti parlamentekkel folytatott, 2006-ban kezdeményezett párbeszédével foglalkozik. A szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmust, amely feljogosítja a nemzeti parlamenteket annak értékelésére, hogy az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe nem tartozó jogalkotási javaslatok megfelelnek-e a szubszidiaritás elvének, a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló 2017. évi éves jelentés vizsgálja 2 . A párhuzamosan közzétett jelentés e jelentés kiegészítésének tekintendő.
2.A NEMZETI PARLAMENTEKKEL FOLYTATOTT POLITIKAI PÁRBESZÉD
a. Általános észrevételek az írásbeli véleményekkel kapcsolatban
2017-ben a nemzeti parlamentek 576 véleményt (köztük 52 indokolt véleményt) nyújtottak be a Bizottságnak. Ez kismértékű, 7 %-os csökkenést jelent 2016-hoz képest, amikor a nemzeti parlamentek 620 véleményt adtak ki. A 2017-ben benyújtott indokolt vélemények száma (52) 20 %-kal alacsonyabb volt, mint 2016-ban (65 indokolt vélemény), arányuk azonban hasonló maradt (az összes vélemény 9–10,5 %-a).
b. Részvétel és az érintett kérdések köre
Az előző évekhez hasonlóan, a Bizottságnak megküldött vélemények száma jelentős eltéréseket mutatott a nemzeti parlamentek között. A vélemények közel 74 %-a (424 vélemény) a 10 legaktívabb kamarától érkezett, és ez az arány nagyon hasonló a korábban megfigyelthez (2016: 73 %, 2015: 70 %).
2017-ben a legtöbb véleményt benyújtó kamara a portugál Assembleia da República volt. 64 véleménye az összes beérkezett vélemény mintegy 11 %-át tette ki. Azok a nemzeti parlamentek vagy kamarák, amelyek 2016-ban a legtöbb véleményt nyújtották be, 2017-ben is a legaktívabbak között voltak: az olasz Senato della Repubblica (56 vélemény); a cseh Senát (53 vélemény), az olasz Camera dei Deputati (45 vélemény), a német Bundesrat (43 vélemény), a román Camera Deputaților (41 vélemény), a spanyol Cortes Generales (38 vélemény) 3 , a román Senat (33 vélemény), a francia Sénat (29 vélemény) és a brit lordok háza (22 vélemény). Részletes információkért lásd az 1. mellékletet.
c. A vélemények főbb témái a politikai párbeszéd során
A következő jogszabálycsomagok, valamint az Európa jövőjéről szóló fehér könyvet követő vitaanyagok szerepeltek azon dokumentumok között, amelyeknek a nemzeti parlamentek kiemelt figyelmet szenteltek (további részletekért lásd a 2. mellékletet):
-Fehér könyv Európa jövőjéről, valamint a vitaanyagok 4 – 23 vélemény;
-„Tiszta energia minden európainak” csomag 5 – 62 vélemény a csomag különböző elemeivel kapcsolatban;
-Szolgáltatási csomag 6 – 22 vélemény; valamint
-„Európa mozgásban” mobilitási csomag 7 – 21 vélemény.
·Fehér könyv Európa jövőjéről, valamint a vitaanyagok
2017. március 1-jén a Bizottság elfogadta az Európa jövőjéről szóló fehér könyvet 8 , amely öt különböző forgatókönyvet ismertetett a 27 tagállamból álló Európai Unió fejlődési lehetőségeire vonatkozóan 2025-ig, és az volt a célja, hogy elindítson egy gondolkodási, vita- és döntéshozatali folyamatot az Unió jövőjével kapcsolatban. Ezt a fehér könyvet öt, konkrét kérdésekkel foglalkozó vitaanyag egészítette ki:
·az Európa szociális dimenziójáról szóló vitaanyag 9 , amelyet 2017. április 26-án fogadtak el, lehetőségeket mutat be arra vonatkozóan, hogy a jövőben hogyan lehetne fejleszteni Európa szociális dimenzióját;
·a globalizáció előnyünkre fordításáról szóló vitaanyag 10 , amelyet 2017. május 10-én fogadtak el, azt vizsgálja, hogy az Európai Unió hogyan fordíthatná leginkább az előnyére a globalizációt, és hogyan reagálhat az abból származó lehetőségekre és kihívásokra;
·a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló vitaanyag 11 , amelyet 2017. május 31-én fogadtak el, arra irányul, hogy ösztönözze a gazdasági és monetáris unióról és annak jövőbeni felépítéséről folytatott vitát.
·az európai védelem jövőjéről szóló vitaanyag 12 , amelyet 2018. június 7-én fogadtak el, lehetséges forgatókönyveket vázol fel az európai védelem jövőjére vonatkozóan; valamint
·az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló vitaanyag 13 , amelyet 2018. június 28-án fogadtak el, lehetséges megoldásokat és reformlehetőségeket ismertet, feltérképezve az esélyeket, a kockázatokat, valamint az uniós költségvetés jövője érdekében teendő kompromisszumokat.
2017-ben 8 nemzeti parlament 14 összesen 23 véleményt nyújtott be a fehér könyvre és/vagy a vitaanyagokra vonatkozóan.
Öt vélemény 15 magára a fehér könyvre vonatkozott. Ezek hangsúlyozták, hogy el kell nyerni a polgárok szélesebb körű támogatását az uniós szakpolitikákhoz, valamint hogy fenn kell tartani az Európai Unió egységét és el kell utasítani egy többsebességű Európa létrehozását. Voltak olyan vélemények, amelyekben elképzeléseket fogalmaztak meg arról, hogy hogyan lehetne hatékonyabban bevonni a nemzeti parlamenteket az uniós jogszabályok szakpolitikák előkészítésébe és végrehajtásba, valamint a szubszidiaritás ellenőrzésébe. Válaszaiban a Bizottság kifejtette, hogy a fehér könyv célja az volt, hogy átfogó vita induljon a polgárokkal annak érdekében, hogy az Európai Unió közelebb kerüljön hozzájuk, valamint utalt az Európa jövőjéről szóló vita megszervezésére és a nemzeti parlamentek ebben betöltendő szerepére. Azt is egyértelművé tette, amint az a fehér könyvben is szerepel, hogy az alapfeltevés a fehér könyvben ismertetett mindegyik forgatókönyv esetében az, hogy a 27 tagállam együtt, az Unió keretei között halad tovább, valamint, hogy miközben a Szerződések már számos különböző csoportos együttműködési formát tesznek lehetővé a tagállamok között, ezt a lehetőséget nem szabad valami új, az Unió egységét aláásó dologként bemutatni vagy értelmezni.
Két véleményt 16 nyújtottak be az Európa szociális dimenziójáról szóló vitaanyagra vonatkozóan. Ezek közül az egyik kiemelte az Unió szociális dimenziójának a fontosságát, valamint annak az Unió versenyképességének megerősítésében betöltendő szerepét, míg a másik vélemény megkérdőjelezte a fehér könyvben bemutatott forgatókönyvek kiválasztását. Válaszaiban a Bizottság hangsúlyozta, hogy a „szociális Európa” és a szociális beruházások kiemelt helyen szerepelnek a programjában, valamint kifejtette, hogy a fehér könyvben bemutatott lehetséges forgatókönyvek célja nem a vita korlátozása volt, hanem csupán a lehetőségek szemléltetése.
A globalizáció előnyünkre fordításáról szóló vitaanyaggal kapcsolatban benyújtott három vélemény 17 kiemelte a kereskedelmi megállapodások fontosságát a munkahelyek és a növekedés ösztönzésében az Európai Unión belül, a kiberbiztonság és az innovációt ösztönző üzleti környezet létrehozásának fontosságát, valamint a strukturális és befektetési alapok szerepét a globalizáció negatív aspektusainak kezelésében. A Bizottság reagált ezekre a kérdésekre, és örömmel fogadta azt, hogy a nemzeti parlamentek értékelik az uniós szinten a globalizációból származó lehetőségek és kihívások kezelése, valamint a globalizáció uniós polgárok javára történő formálása érdekében tett erőfeszítéseket.
A gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló vitaanyaggal kapcsolatban benyújtott öt vélemény 18 mindegyike olyan tagállamoktól érkezett, amelyek jelenleg nem tartoznak az euróövezethez. Ezek megemlítették a vitaanyagban ismertetett különböző intézkedések időzítését, annak a kockázatát, hogy egy euróövezeti költségvetés szakadékot hozhat létre a tagállamok között, és tiszteletben kell tartani a belső piac egységességét, valamint említést tettek a nemzeti parlamentek bevonásáról és különböző technikai kérdésekről. Válaszaiban a Bizottság tisztázta a két szakaszban tervezett intézkedések sorrendjét – az egyik szakasz 2019-ben a másik 2025-ben zárul le –, hangsúlyozta elkötelezettségét az Európai Unió egységessége mellett, és utalt arra a javaslatára, miszerint azon tagállamok számára, amelyek még nem vezették be az eurót, műszaki és pénzügyi segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy ezt megtehessék, és így teljes mértékben kihasználhassák az uniós tagságból származó előnyöket.
Négy vélemény 19 érkezett be az európai védelem jövőjéről szóló vitaanyaggal kapcsolatban. Ezek hangsúlyozták az Európai Unió és a NATO közötti komplementaritást, és aggodalmukat fejezték ki az Európai Védelmi Alaphoz való hozzáférést, valamint annak finanszírozását illetően. Válaszaiban a Bizottság egyetértett azzal, hogy elkerülendők a NATO intézkedéseivel párhuzamos tevékenységek, és kifejtette, hogy az Európai Védelmi Alap keretében kidolgozott programok és eszközök befogadók lesznek és nyitva állnak valamennyi tagállamból származó kedvezményezett, köztük a kis- és középvállalkozások előtt, és nem fogják hátrányosan érinteni a meglévő programokat.
Az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló vitaanyaggal kapcsolatban benyújtott négy vélemény 20 részletesen ismertette a jövőbeni többéves pénzügyi keret különböző elemeire – úgymint kiadás, bevétel, általános tendencia és volumen –, valamint a nemzeti parlamentek által a többéves pénzügyi keret vonatkozásában előnyösnek tartott időtartamra vonatkozó álláspontokat, illetve javaslatokat. Egyes nemzeti parlamentek továbbá hangsúlyozták az európai és a nemzeti költségvetések egymást kiegészítő jellegét olyan eredmények elérése terén, amelyek minden európai számára fontosak. A Bizottság üdvözölte ezeket a hozzászólásokat, mivel azok hozzájárultak a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó, 2018. májusi javaslatai kidolgozásához.
·„Tiszta energia minden európainak” csomag
Amint azt az energiaunióra vonatkozó stratégiájában meghirdette, 2016. november 30-án a Bizottság előterjesztette a „Tiszta energia minden európainak” csomagot, amely egy közleményt 21 , és nyolc jogalkotási javaslatot tartalmaz 22 , melyek közül négy a villamosenergia-ellátásra vonatkozik. A Bizottság által javasolt intézkedések célja az uniós gazdaság tiszta energiára való átállásának felgyorsítása, módosítása és konszolidálása, ezáltal pedig munkahelyek teremtése és növekedés elérése az új gazdasági ágazatokban és üzleti modellekben. A csomagban foglalt javaslatok az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrások hasznosítására, a villamosenergia-piac szervezésére, a villamosenergia-ellátás biztonságára és az energiaunió irányításának szabályaira terjednek ki. Emellett a Bizottság új irányt javasolt a környezettudatos tervezés számára, valamint stratégiát az összekapcsolt és automatizált mobilitás számára.
2017-ben a nemzeti parlamentek összesen 62 véleményt 23 – köztük 19 indokolt véleményt 24 – nyújtottak be a csomag egyes dokumentumaira vonatkozóan. A vélemények számos kérdéssel foglalkoztak, és többségükben támogatták a csomagban lévő javaslatokat. A szubszidiaritással kapcsolatban különösen a villamos energia belső piacára vonatkozó javaslat tekintetében felvetett aggályoktól eltekintve a parlamenti kamarák főként azzal foglalkoztak, hogy a megújuló energiával kapcsolatos uniós célkitűzések elérése tekintetében a tagállamok között igazságos elosztást kell biztosítani, azzal, hogy a megújuló energiára vonatkozó javaslat esetleg sérti a tagállamok szabadságát saját energiaszerkezetük megválasztását illetően, valamint azzal, hogy milyen nemzeti hozzájárulások szükségesek az uniós célkitűzés eléréséhez. A kamarák egyéb aggodalmakat is megfogalmaztak az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségére ruházott hatáskörökkel és az Ügynökségen belül működő szabályozók tanácsában javasolt új döntéshozatali folyamattal kapcsolatban, valamint megkérdőjelezték a regionális operatív központok létrehozását a belső villamosenergia-piacon. Egyes kamarák emellett aggodalmuknak adtak hangot az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat által a tulajdonosokra és a bérlőkre rótt kötelezettségek tekintetében.
Válaszaiban a Bizottság reagált a nemzeti parlamentek különböző érveléseire, és cáfolta azt az érvet, miszerint a csomagban szereplő javaslatok bármelyike sértené a tagállamok arra vonatkozó előjogát, hogy döntsenek saját energiaszerkezetükről. Az energiahatékonyságra vonatkozó javaslat tekintetében a Bizottság megerősítette, hogy a javaslat célja az, hogy megfelelő rugalmasságot biztosítson a tagállamoknak a megújuló energiaforrások fokozottabb alkalmazását lehetővé tevő intézkedések bevezetésére az ágazatban. A regionális operatív központok vonatkozásában a Bizottság megállapította, hogy szükség van a teljes régió érdekében eljáró regionális egységek felállítására azért, hogy regionális szinten ne kerüljön sor nem hatékony megoldások alkalmazására az átvitelirendszer-irányítók közötti megállapodás hiánya miatt.
·Szolgáltatási csomag
25 26 2017. január 10-én az egységes piaci stratégiában meghatározott ütemterv részeként a Bizottság előterjesztette a szolgáltatási csomagra vonatkozó javaslatait, amelyek célja az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes mértékű kiaknázása. A szolgáltatási csomag tartalmazza a szakmai szolgáltatások szabályozására vonatkozó reformajánlásokról szóló közleményt, valamint négy jogalkotási kezdeményezést: az európai szolgáltatási e-kártya bevezetéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslatot, az európai szolgáltatási e-kártya jogi és működési keretéről szóló irányelvre vonatkozó javaslatot, a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló irányelvre vonatkozó javaslatot, valamint a szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti jogszabálytervezetekre vonatkozó értesítési eljárás javításáról szóló irányelvre vonatkozó javaslatot. Miközben az e-kártyára vonatkozó javaslatok arra irányulnak, hogy megkönnyítsék a szolgáltatók számára az adminisztratív formaságoknak való megfelelést, a módosított értesítési eljárásra és az arányosság elemzésére vonatkozó javaslatok célja annak biztosítása, hogy a tagállamok által bevezetett új intézkedések összhangban álljanak az uniós joggal, és figyelembe vegyék más tagállamok tapasztalatait és bevált módszereit. Az összes javaslat középpontjában az áll, hogy biztosítsák a szolgáltatások területén érvényben lévő uniós szabályok hatékonyabb alkalmazását, mivel a bizonyítékok azt mutatják, hogy azok teljes mértékű végrehajtása jelentős lendületet adna az uniós gazdaságnak.
27 2017-ben a nemzeti parlamentek összesen 22 véleményt nyújtottak be a csomag egészére, illetve az abban szereplő bizonyos javaslatokra vonatkozóan. Ezek között 14 indokolt vélemény volt. Az utóbbiak kivételével a legtöbb nemzeti parlament egyetértett a Bizottság értékelésével, miszerint még inkább elő kell segíteni a szolgáltatásnyújtás szabadságát, csökkenteni kell a bürokráciát és folytatni kell az európai egységes piac kiépítését. Felmerültek olyan aggályok, hogy a gazdasági tevékenység fellendítésének szándéka nem indokolja a szakemberek szabad áramlása és a társaságok létrehozása útjában álló összes jogi akadály felszámolását, mivel az ilyen intézkedések veszélyeztetnék bizonyos szakmák és ágazatok fennmaradását, tekintve azok sajátos jellegét.
Válaszaiban a Bizottság kifejtette, hogy közel 50 millió ember – az európai munkaerő 22 %-a – olyan szakmában dolgozik, amelyhez speciális képesítéssel kell rendelkezni, vagy amely esetében védelem alatt áll valamely adott cím használata, mint amilyen például a gyógyszerész vagy az építész szakma. Számos foglalkozás – például a közegészségügyi és a biztonsági szakmák – esetében a szabályozás gyakran indokolt. Ugyanakkor azonban a szükségtelen terhekkel járó és elévült szabályok akadályozhatják a szakemberek mobilitását, valamint a képzett jelentkezők munkahelyekhez való hozzáférését, akár a fogyasztók kárára is.
·„Európa mozgásban” mobilitási csomag
2017. május 31-én a Bizottság előterjesztette a közúti közlekedésre vonatkozó „mobilitási csomagot”, amely nyolc jogalkotási javaslatot 28 tartalmaz, amelyek célja az ágazati versenyfeltételek, a járművezetők munkafeltételei és a közúti közlekedésbiztonság javítása, a kibocsátások és a közúti közlekedés egyéb negatív externáliái csökkentése, a meglévő szabályok egyszerűsítése és egyértelműsítése, a végrehajtás hatékonyabbá tétele, valamint az adminisztratív teher enyhítése.
29 30 2017-ben a nemzeti parlamentek összesen 21 véleményt – köztük kettő indokolt véleményt – nyújtottak be a csomagra, illetve az abban szereplő bizonyos javaslatokra vonatkozóan. Miközben a nemzeti parlamentek többsége támogatta a csomag célkitűzéseit, néhányan aggályaiknak adtak hangot a csomag gépjárművezetőkre vonatkozó szociális szabályokat érintő részével kapcsolatban, mások pedig a kabotázs liberalizációját illetően. Aggodalmak merültek fel az útdíjszedés terén a tagállami autonómia és a szakpolitikai mérlegelési jogkör csökkenésével kapcsolatban is.
A konkrét aggályokra adott válaszaiban a Bizottság hangsúlyozta a csomag koherenciáját, és kiemelte a megfelelő szociális szabályok (különösen a pihenési feltételek) fontosságát a közúti közlekedésbiztonság vonatkozásában, valamint a járművezetők megfelelő munkabérhez való jogainak védelme és a belső piac hatékony működése biztosításának szükségessége közötti kiegyensúlyozott megközelítés fontosságát. Kifejtette továbbá, hogy a kabotázs tekintetében a javaslatok célja nem a piac megnyitása, sem pedig annak lezárása a jelenlegi helyzethez képest, hanem inkább az, hogy megkönnyítsék a végrehajtást, és a javaslatok nem korlátozzák a tagállamok mozgásterét az adózás területén.
d. Saját kezdeményezésű közös vélemények
2017-ben a Bizottsághoz négy saját kezdeményezésű közös vélemény érkezett be a nemzeti parlamentektől. Ezek többnyire az Európai Unió főbb intézményi kérdéseivel foglalkoztak.
31 Az uniós politikai döntéshozatali eljárás átláthatóságával foglalkozó, 26 parlament / kamara által aláírt saját kezdeményezésű vélemény (a COSAC plenáris ülésén a holland Tweede Kamer által előadott beszámolót követően) többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanácsi jogalkotási dokumentumokat haladéktalanul közzé kellene tenni, a Tanácsnak különleges szabályokat kellene elfogadnia a jogalkotási tanácskozásokkal kapcsolatos jelentéstételre vonatkozóan, és az Európai Tanács, illetve a Tanács nem hivatalos értekezleteit (például amikor EU27 brexit formációban üléseznek), valamint az eurócsoport üléseit hivatalossá kellene tenni, többek között a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet belső alkalmazásával.
Válaszában a Bizottság kifejtette, hogy az átláthatóság növelése kiemelt céljai közé tartozik, és ez a gyakorlatban az előkészítő jogalkotási folyamat nyitottá és átláhatóbbá tételére irányuló számos kezdeményezéssel és intézkedéssel kerül megvalósításra. Szorgalmazta a jogalkotási folyamat átláthatóbbá tételére irányuló erőfeszítéseket, és támogatásáról biztosított minden olyan intézkedést, amelyről a társjogalkotók esetleg határozatot hoznak e tekintetben.
2017-ben ezenfelül a további saját kezdeményezésű közös vélemények érkeztek be:
-két vélemény, amelyet a visegrádi országok hat parlamentje / kamarája írt alá, és az európai ügyekért felelős bizottságaik közös ülésének következtetéseit tartalmazza az EU nemzeti parlamentjei szerepének megerősítésére, a brexitre, Európa jövőjére és az eltérő minőségben forgalmazott élelmiszerekre vonatkozóan.
-a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó közös agrárpolitika jövőjéről szóló együttes nyilatkozat, amelyet a francia Sénat, az ír Dáil, az olasz Senato della Repubblica és a lengyel Senat írt alá.
3.A REGIONÁLIS PARLAMENTEK SZEREPE
32 A regionális parlamentek közvetve járulnak hozzá a Bizottság nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolataihoz. A Szerződésekhez csatolt, a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2.) jegyzőkönyv szerint, amikor az uniós jogalkotási aktusok tervezetét szubszidiaritási vizsgálatnak vetik alá indokolt vélemények kibocsátása céljából, a nemzeti parlamentek – adott esetben – a jogalkotói hatáskörökkel rendelkező regionális parlamentekkel egyeztetnek. A regionális parlamenteket a Régiók Bizottsága is képviseli, amely monitoring-tevékenységeket folytat a szubszidiaritás-ellenőrzési hálózaton és annak online platformján keresztül, melynek célja a regionális parlamentek részvételének támogatása a szubszidiaritással kapcsolatos korai előrejelző mechanizmusban (REGPEX). A Régiók Bizottságának szubszidiaritás-ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési tevékenységét a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló 2017. évi éves jelentés ismerteti részletesebben.
2017-ben a REGPEX-partnerek által benyújtott összesen 66 észrevételből 30 észrevétel regionális parlamentektől érkezett. A legaktívabb regionális parlamentek között volt Emilia-Romagna régió regionális jogalkotói közgyűlése (kilenc vélemény), valamint Türingia tartomány parlamentje (hét vélemény). A regionális parlamentektől a legtöbb észrevétel a „Szolgáltatási csomag” (öt észrevétel), valamint „A szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről” szóló javaslat (három észrevétel) kapcsán érkezett.
Bár a Szerződések nem tartalmaznak kifejezett rendelkezést a Bizottság és a regionális parlamentek közötti közvetlen interakcióra vonatkozóan, több regionális parlament – különösen osztrák és német tartományi parlamentek – 2017-ben számos véleményt nyújtott be a Bizottsághoz a különböző bizottsági javaslatok szubszidiaritással összefüggő, valamint szakpolitikai aspektusaira vonatkozóan is. A Bizottság tudomásul vette a felvetett szempontokat, és általánosságban foglalkozott azokkal a regionális parlamenteknek adott válaszaiban.
A 2015-ös heiligendammi nyilatkozatot 33 követően annak aláírói 2017-ben két nyilatkozatot fogadtak el. A 2017. június 13-i feldkirchi nyilatkozatban 34 a jogalkotói hatáskörökkel rendelkező német és osztrák parlamentek elnökei 35 hangsúlyozzák a regionális parlamentek fontos szerepét az uniós politikák végrehajtásában, valamint az uniós polgárokkal történő kapcsolattartásban. Vállalják, hogy elmélyítik a párbeszédet az európai intézményekkel, és felszólítják az európai intézményeket arra, hogy fokozottabban vonják be a regionális parlamenteket a vitáikba (így az Európa jövőjéről folytatott vitába is), többek között úgy, hogy német nyelven bocsátják rendelkezésükre a dokumentumokat.
Ugyanez a csoport fogadta el a brüsszeli nyilatkozatot 36 a 2017 novemberében Brüsszelben, Európa jövőjéről tartott konferenciáján, amelyen részt vett Juncker elnök kabinetfőnöke és ismertette az Európa jövőjével, a szubszidiaritással és az arányossággal kapcsolatban végzett bizottsági munkát. A brüsszeli nyilatkozat kiemeli, hogy szigorúan tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás elvét, és változtatásokat javasol a szubszidiaritás-ellenőrzési eljárásban, így a nyolchetes vizsgálati időszak meghosszabbítását, valamint a sárga és narancssárga lapos eljárás elindításához szükséges küszöbérték csökkentését. Javasolja, hogy Európa jövőjét ne elvont módon, hanem konkrét politikákhoz kapcsolódóan vitassák meg, és felsorol több olyan területet, ahol egyértelműen megjelenik a cselekvés uniós szintű hozzáadott értéke. A nyilatkozat továbbá felszólít a szubnacionális szintű jogalkotó testületek intézményes jogainak megerősítésére (pl. a Régiók Bizottsága szerepének megerősítésével), valamint azok hangsúlyosabb szerepére a Bizottság konzultációs folyamatai során.
Juncker elnök az Unió helyzetét értékelő, 2017. szeptember 13-i beszédében kiemelte a nemzeti és a regionális parlamentek fontos szerepét a kereskedelmi megállapodásokkal összefüggésben, és hangsúlyozta, hogy azokat teljes körűen tájékoztatni kell a tárgyalások kezdetétől fogva, csakúgy, mint az európai parlamenti képviselőket.
Juncker elnök találkozott továbbá az év során számos regionális kormány és parlament, köztük Baden-Württemberg, Alsó-Szászország, Szászország, Türingia (Németország), Felső-Ausztria, Tirol (Ausztria), Baszkföld, Valencia autonóm közösség (Spanyolország), Flandria, a Belgiumi Francia Közösség (Belgium) és Île de France (Franciaország) képviselőivel. A Bizottság más tagjai is hasonló találkozókat tartottak Belgium, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Ausztria és Spanyolország regionális kormányaival és parlamentjeivel.
Térkép: A Bizottság tagjai által a nemzeti parlamenteknél tett látogatások és a közöttük megvalósult találkozók teljes száma 2017-ben: 215
4.KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK ÉS LÁTOGATÁSOK
A korábbi évekhez hasonlóan a Bizottság tagjai 2017-ben látogatást tettek csaknem az összes nemzeti parlamentnél. Juncker elnök, Timmermans első alelnök, az alelnökök és a biztosok számos kamaránál több alkalommal is látogatást tettek. Továbbá számos nemzeti parlament delegációkat küldött Brüsszelbe, hogy találkozzanak a Bizottság tagjaival. 2017-ben összesen több mint 190 látogatásra és találkozóra került sor. Ezenfelül Michel Barnier, az uniós tárgyalóküldöttség vezetője, aki az Egyesült Királysággal az EUSZ 50. cikke szerint folytatandó tárgyalások előkészítéséért és lefolytatásáért felelős bizottsági munkacsoport élén áll, számos nemzeti parlamenttel találkozott, és tájékoztatta őket a tárgyalásokról. 2017 folyamán többnyire magas szintű bizottsági tisztviselők a nemzeti parlamenti bizottságok több mint 80 ülésén vettek részt a jogalkotási javaslatok elsősorban technikai vonatkozásainak megvitatása céljából. Ezenkívül több bizottsági tisztviselőt meghívtak abból a célból, hogy ismertessék a kulcsfontosságú kezdeményezéseket és a fontos témákat, mint például a brexit, a nemzeti parlamentek brüsszeli állandó képviselőinek 18 ülésén. Továbbá a Bizottság tagállami képviseleteinél dolgozó, az európai szemeszterrel foglalkozó tisztviselők kapcsolatban maradtak a nemzeti parlamentekkel az európai szemeszter és egyéb gazdasági kérdések vonatkozásában.
5.FŐBB TALÁLKOZÓK ÉS KONFERENCIÁK
A Bizottság 2017-ben továbbra is együttműködött a nemzeti parlamentekkel és részt vett fontos parlamentközi üléseken és konferenciákon 37 , így az uniós ügyekre szakosodott parlamenti bizottságokból álló konferencián (COSAC) 38 , az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciáján, az európai parlamenti héten 39 , a stabilitásról, gazdasági koordinációról és kormányzásról szóló parlamentközi konferencián 40 , valamint a közös kül- és biztonságpolitikáról (KKBP) és a közös biztonság- és védelempolitikáról (KBVP) tartott konferenciákon 41 .
Uniós ügyekre szakosodott parlamenti bizottságokból álló konferencia (COSAC)
A Bizottság képviseltette magát a COSAC 2017-ben megtartott ülésein, és írásos választ nyújtott be a COSAC által az év folyamán megrendezett két plenáris ülése keretében elfogadott hozzájárulásokkal kapcsolatban 42 . A COSAC elnökeinek 2017. január 23-án Vallettában (Málta), a Bizottság első alelnökének részvételével tartott találkozóján a küldöttek megvitatták a Bizottság 2017. évi munkaprogramját és a brexittel kapcsolatos kihívásokat, valamint azt, hogy miként lehetne reagálni arra, hogy sok polgár nyilvánvalóan nem bízik az európai projektben.
A COSAC LVII. plenáris ülésén, amelyre 2017 májusában került sor, és amelyen szintén részt vett az első alelnök, folytatódott a vita a nemzeti parlamentek szerepéről, valamint arról, hogy a Tanács és a Parlament által a Bizottságot követve biztosított nagyobb átláthatóság hogyan járulhatna hozzá a polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmának helyreállításához. Más viták középpontjában a brexit aktuális helyzete állt az uniós tárgyalóküldöttség vezetőjének részvételével, és folytak viták az EU integrált tengerpolitikájáról is.
A COSAC elnökeinek 2017. július 10-én Tallinnban (Észtország) tartott találkozója fórumot biztosított az észt elnökség prioritásainak megvitatására. Ugyanitt megvitatták továbbá az induló és a növekvő innovatív vállalkozások növekedéséhez nyújtott uniós támogatást is.
A COSAC november 26–28-án, Tallinnban tartott LVIII. plenáris ülésén számos kérdés került megvitatásra, köztük az Európai Unió jövője, kiemelt figyelmet szentelve a brexit következményeinek, ismét az uniós tárgyalóküldöttség vezetőjének részvételével. Ezen az ülésen azt is megvizsgálták, hogy a nemzeti parlamentek hogyan oszthatnák meg hatékonyabban a bevált módszereket annak érdekében, hogy az Európai Uniót közelebb hozzák a polgárokhoz. Viták zajlottak a digitális egységes piacról, különös hangsúlyt helyezve Észtországnak a digitális gazdaságra és közigazgatásra való átállása során szerzett tapasztalataira, valamint a migráció külső dimenzióiról. Julian King, a biztonsági unióért felelős biztos felvázolta az ezen a területen folyamatban lévő uniós kezdeményezéseket. Megvitatták továbbá a nemzeti parlamentek részvételét a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoportban.
Az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciája
Az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciája 43 Pozsonyban, 2017. április 24–25-én került megrendezésre. Katainen alelnök vitaindító beszédében arra ösztönözte a nemzeti parlamenteket, hogy működjenek együtt polgáraikkal, és osszák meg velük az Európa jövőjéről szóló fehér könyvvel kapcsolatos nézeteiket. A konferencia elfogadta az Europol tevékenységének ellenőrzésére létrehozott közös parlamenti ellenőrző csoport végleges módozatait. A nemzeti parlamentek és az Európai Parlament tagjaiból álló csoport, amelynek célja az Europol tevékenységei megfelelő demokratikus ellenőrzésének biztosítása, 2017. október 9-én tartotta első ülését.
6.KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KILÁTÁSOK
A Bizottság és a nemzeti parlamentek között 2017-ben zajló politikai párbeszéd során folytatódott a 2016-ban érvényesülő tendencia mind a nemzeti parlamentek által benyújtott vélemények nagy számát, minden pedig a köztük és a testület tagjai között sorra kerülő gyakori találkozókat illetően. Az előző évekhez hasonlóan az indokolt vélemények száma (52) az összes benyújtott vélemény számával (576) összevetve azt mutatja, hogy a nemzeti parlamentek továbbra is szívesen együttműködnek a bizottsági kezdeményezések szubszidiaritási vonatkozásain túlmutató kérdésekben, és érdemben hozzájárulnak ezeknek a kezdeményezéseknek a tartalmához. A Bizottság éves programjában szereplő kezdeményezésekben való részvétel mellett a nemzeti parlamentek figyelmének a középpontjában horizontális témák álltak, köztük különösen a 27 tagállamból álló Európai Unió jövőjéről, valamint az Európa előtt álló legfontosabb kihívásokról, így a biztonságról, gazdasági kérdésekről és a brexit következményeiről folytatott eszmecsere. 2017-ben a nemzeti parlamentek növelték arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy közös véleményekben ismertessék álláspontjukat, és még jobban összehangolják a Bizottsággal folytatott politikai párbeszédben való részvételüket.
2018 januárjában a megkezdte munkáját a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport a nemzeti parlamentek, valamint a Régiók Bizottsága képviselőinek részvételével. Ez megújult érdeklődést váltott ki a nemzeti és regionális parlamentek körében az iránt, hogy megvitassák – a COSAC szintjén is – a szubszidiaritás ellenőrzésében és általában az uniós ügyekben betöltött szerepüket, annak érdekében, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki az Unió intézményei és polgárai között. A munkacsoport megvizsgálta továbbá, hogy melyek azok a szakpolitikai területek, ahol a döntéshozatal és/vagy a végrehajtás idővel teljes mértékben vagy részben vagy véglegesen visszaadható a tagállamoknak, illetve ahol szükség van a meglévő jogszabályok felülvizsgálatára vagy akár hatályon kívül helyezésére. A zárójelentésben 44 , amelyet 2018. július 10-én nyújtottak be Juncker elnöknek, a munkacsoport fejlesztési javaslatokat tett arra, hogy a meglévő keretek között bevonják a nemzeti és regionális parlamenteket, valamint a helyi és regionális önkormányzatokat az uniós jogszabályok előkészítésébe és végrehajtásába, és rámutatott azokra a fejlesztésekre, amelyekhez szükség lenne a Szerződések módosítására. A visszajelzések és a 27 tagállamból álló Európai Unióra vonatkozó forgatókönyvek alapján, 2025-ig előre tekintve a Bizottság a munkacsoport által végzett munkájára vonatkozó első reakcióját az e jelentéssel egyidejűleg elfogadott közleményében tette közzé 45 , amelyben meghatározta az Európai Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti kapcsolatok 2018 végéig történő továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzeléseit is.
- (1) https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/report-task-force-subsidiarity-proportionality-doing-less-more-efficiently_1.pdf
- (2) COM(2018) 490.
- (3) Mindkét kamarától kapott 38 közös véleményként számítva.
- (4) COM(2017) 2025 final, 2017. március 1., valamint COM(2017) 206 final, 2017. április 26.; COM(2017) 240, 2017. május 10.; COM(2017) 291, 2017. május 31.; COM(2017) 315, 2017. június 7.; COM(2017) 358, 2017. június 28.
- (5) COM(2016) 759, 761, 763, 765 és 767, valamint COM(2016) 861, 862, 863 és 864, 2016. november 30.
- (6) COM(2016) 820, 821, 822, 823 és 824, 2017. január 10.
- (7) COM(2016) 275, 276, 277, 278, 279, 280, 281 és 282, 2017. május 31.
- (8) COM(2017) 2025
- (9) COM(2017) 206
- (10) COM(2017) 240
- (11) COM(2017) 291
- (12) COM(2017) 315
- (13) COM(2017) 358
- (14) Az osztrák Bundesrat, a cseh Poslanecká sněmovna, a cseh Senát, a horvát Hrvatski Sabor, az olasz Senato Della Repubblica, a román Camera Deputaților, a román Senat, a svéd Riksdag.
- (15) Az osztrák Bundesrat, a cseh Senát, a horvát Hrvatski Sabor, a román Camera Deputaților, a svéd Riksdag
- (16) A cseh Senát, a román Camera Deputaților.
- (17) A cseh Poslanecká sněmovna, a román Camera Deputaților, a svéd Riksdag.
- (18) A cseh Poslanecká sněmovna, a cseh Senát, a román Camera Deputaților, a román Senat, a svéd Riksdag
- (19) A cseh Senát, az olasz Senato Della Repubblica, a román Camera Deputaților, a svéd Riksdag.
- (20) A cseh Senát, a román Camera Deputaților, a román Senat, a svéd Riksdag.
- (21) A Bizottság közleménye: „Tiszta energia minden európainak” {COM(2016) 860 final}.
- (22) Javaslat az energiaunió irányításáról szóló rendeletre {COM(2016) 759 final}; javaslat az energiahatékonyságról szóló irányelv felülvizsgálatára {COM(2016) 761 final}; javaslat az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatára {COM(2016) 765 final}; javaslat a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról szóló irányelv átdolgozására {COM(2016) 767 final}; javaslat a belső villamosenergia-piacról szóló irányelv átdolgozására {COM(2016) 861 final}; javaslat a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és az ellátás biztonságáról szóló irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletre {COM(2016) 862 final}; javaslat az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról szóló rendelet átdolgozására {COM(2016)863 final}; javaslat a belső villamosenergia-piacról szóló rendelet átdolgozására {COM(2016) 864 final};
- (23) A véleményeket a következők nyújtották be: az osztrák Bundesrat (4 vélemény), a cseh Senát (3 vélemény), a cseh Poslanecká sněmovna (5 vélemény), a francia Sénat (4 vélemény), a német Bundesrat (4 vélemény), a német Bundestag (2 vélemény), a spanyol Congreso de los Diputados/Senato (4 vélemény), a dán Folketing (1 vélemény), a holland Eerste Kamer (1 vélemény), a holland Tweede Kamer (1 vélemény), az olasz Senato Della Repubblica (3 vélemény), az olasz Camera Dei Deputati (7 vélemény), a magyar Országgyűlés (2 vélemény), a lengyel Senat (3 vélemény), a lengyel Sejm (2 vélemény), a portugál Assembleia da República (5 vélemény), a román Senat (4 vélemény), a román Camera Deputaților (4 vélemény), a szlovák Národná rada (3 vélemény) és a svéd Riksdag (1 vélemény).
- (24) A csomagra vonatkozó indokolt véleményekkel kapcsolatos információkért lásd a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2017. évi éves jelentést, COM(2018) 490, 3.1. szakasz.
- (25) COM(2016) 820, 2017. január 10.
- (26) COM(2016) 824, COM(2016) 823, COM(2016) 822 és COM(2016) 821, 2017. január 10.
- (27) További információkért lásd a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló éves jelentés 3.2. pontját.
- (28) Úthasználati díj kiszabására vonatkozó javaslat (irányelv iránti javaslat, COM(2017) 275 final), gépjárműadóztatásra vonatkozó javaslat (irányelv iránti javaslat, COM(2017) 276 final), a gépjárművezetőkre vonatkozó szociális szabályokra irányuló javaslat (rendelet iránti javaslat, COM(2017) 277 final), járművezetők kiküldetésére vonatkozó javaslat (irányelv iránti javaslat, COM(2017) 278 final), a CO2-kibocsátások nyomon követésére és bejelentésére vonatkozó javaslat (rendelet iránti javaslat, COM(2017) 279 final), elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságára vonatkozó javaslat (irányelv iránti javaslat, COM(2017) 280 final), a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférésre vonatkozó javaslat (rendelet iránti javaslat, COM(2017) 281 final), a bérelt tehergépjárművek használatának keretére vonatkozó javaslat (irányelv iránti javaslat, COM(2017) 282 final).
- (29) A véleményeket a következők nyújtották be: az osztrák Bundesrat (2 vélemény), a cseh Senát (2 vélemény), a cseh Poslanecká sněmovna (1 vélemény), a francia Sénat (1 vélemény), a holland Tweede Kamer (1 vélemény), az olasz Senato Della Repubblica (1 vélemény), a magyar Országgyűlés (1 vélemény), a lengyel Senat (3 vélemény), a portugál Assembleia da República (2 vélemény), a román Senat (7 vélemény).
- (30) Az osztrák Bundesrat véleménye a COM(2017) 275 javaslattal kapcsolatban, valamint a lengyel Senat véleménye a COM(2017) 278 javaslattal kapcsolatban.
- (31) Lásd: http://ec.europa.eu/dgs/secretariat_general/relations/relations_other/npo/docs/netherlands/own_initiative/ oi_transparency_of_political_decision_making_in_the_eu/oi_transparency_of_political_decision_making_in_the_eu_tweedekamer_opinion_en.pdf
- (32) A szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló (2.) jegyzőkönyv 6. cikkének első bekezdése.
- (33) A 2015. június 16-i heiligendammi nyilatkozatot közösen fogadták el a német és az osztrák tartományi parlamentek, valamint a dél-tiroli parlament elnökei. A nyilatkozat felszólít a jogalkotói hatáskörökkel rendelkező regionális parlamentek erősebb bevonására a szubszidiaritás elvének felügyeletébe és ellenőrzésébe, és felkéri az Európai Bizottságot, hogy a szubszidiaritással kapcsolatos korai előrejelző mechanizmus keretében a jogalkotói hatáskörökkel rendelkező regionális parlamentek által elfogadott állásfoglalásokat említse meg az olyan hivatalos dokumentumaiban, mint a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló éves jelentés és a nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatokról szóló éves jelentés.
- (34) https://www.bayern.landtag.de/aktuelles/presse/pressemitteilungen/pressemitteilungen-2017/landtagspraesidentenkonferenz-verabschiedet-europapolitische-erklaerung-von-feldkirch-barbara-stamm-gesetzgebende-regionen-staerker-in-bruessel-einbinden/
- (35) Részt vett továbbá a dél-tiroli tartományi parlament, valamint a belgiumi németajkú közösség elnöke is.
- (36) http://www.pdg.be/PortalData/34/Resources/dokumente/diverses/Bruesseler_Erklaerung.pdf
- (37) Ezekkel az ülésekkel kapcsolatban további információkért lásd az Európai Parlament 2017. évi jelentését: Az Európai Parlament és nemzeti parlamentek közötti kapcsolat a Lisszaboni Szerződés alapján: http://www.europarl.europa.eu/relnatparl/en/about/annual-reports.html
- (38) A COSAC a Szerződésekben – a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló (1.) jegyzőkönyvben – foglalt egyetlen parlamentközi fórum. Két alkalommal ülésezett mindegyik tagállamban, amely 2017-ben ellátta az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A Bizottság megfigyelői státuszban vesz részt a COSAC munkájában.
- (39) Az európai parlamenti héten, amelyre az Európai Parlamentben került sor 2017. január 30-a és február 1-je között, felszólalt Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottságnak az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnöke, valamint Pierre Moscovici, gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos. További információk: http://www.europarl.europa.eu/relnatparl/hu/conferences/european-parliamentary-week.html
- (40) Ezen a konferencián, amelyre 2017. október 30–31-e között került sor Tallinnban, felszólalt Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottságnak az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnöke, valamint Günther Oettinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős biztos. További információk: http://www.ipex.eu/IPEXL-WEB/conference/getconference.do?id=082dbcc55d1a225d015d1c0237bc00f5
- (41) Ezeknek a konferenciáknak a tizedik és tizenegyedik közös ülésére 2017. április 26–28-án Vallettában, illetve 2017. szeptember 7–9-én Tallinnban került sor. Federica Mogherini, főképviselő/a Bizottság alelnöke mindkét konferencián részt vett. További információk: http://www.ipex.eu/IPEXL-WEB/conference/getconference.do?id=082dbcc55898c90b01589adfe78c014b és http://www.ipex.eu/IPEXL-WEB/conference/getconference.do?id=082dbcc55d0fd5e3015d12272613017c
- (42) A COSAC-ülésekről szóló részletes jelentések, a COSAC hozzájárulásainak másolatai és a Bizottság hozzájárulásokra adott válaszai megtalálhatók a COSAC honlapján: http://www.cosac.eu/en/
- (43) A konferencia megrendezésére évente kerül sor, abban a tagállamban, amely az előző év második felében betöltötte az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A 2017. évi üléssel kapcsolatban lásd: http://www.ipex.eu/IPEXL-WEB/euspeakers/getspeakers.do?id=082dbcc55898c90b01589abbb37500fa
- (44) https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/report-task-force-subsidiarity-proportionality-doing-less-more-efficiently_1.pdf
- (45) COM(2018)703.