EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.6.13.
COM(2018) 470 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK
Tizenötödik eredményjelentés a hatékony és valódi Biztonsági Unió megvalósításáról
I. BEVEZETÉS
A hatékony és valódi Biztonsági Unió megvalósításáról szóló tizenötödik jelentés két fő pillér mentén vizsgálja az eddigi fejleményeket: a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, illetve az azokat támogató eszközök felszámolása; valamint e fenyegetésekkel szembeni védelmünk megerősítése és ellenálló képességünk kiépítése.
A Salisbury-ben idegméreggel elkövetett támadást követően az Európai Tanács 2018 márciusában kijelentette, hogy „az EU-nak erősítenie kell a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris kockázatokkal szembeni ellenálló képességét (a továbbiakban: CBRN-kockázatok), többek között az Európai Unió és tagállamai, valamint a NATO közötti szorosabb együttműködés révén.” Felkérte a Bizottságot és a főképviselőt, hogy vigyék előre ezt a munkát, és az Európai Tanács 2018. június üléséig készítsenek jelentést az elért eredményekről. Ez a jelentés az erre a felhívásra adott válasz részét képezi, a hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség fokozására és a képességek megerősítésére irányuló közös közleménnyel, valamint a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés közös keretének 2017 júliusától 2018 júniusáig történő végrehajtásáról szóló közös jelentéssel együtt. A Bizottság felméri az elért eredményeket és bemutatja a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsági kockázatokkal szembeni felkészültség fokozását célzó 2017. októberi cselekvési terv végrehajtásának következő lépéseit. A terrorizmus elleni védelem és ellenálló képesség javítása érdekében a Biztonsági Unió keretében hozott intézkedések részeként a cselekvési terv egy megelőző megközelítést követett, amely azon a logikán alapult, hogy a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok jelentette veszélyek valószínűsége alacsony, de támadás esetén jelentős és tartós hatást gyakorolnak. Eközben a Salisbury-ben elkövetett támadás, valamint a terrorista érdekekkel kapcsolatos növekvő aggodalmak, valamint az ilyen anyagok Unión belüli és kívüli felhasználásának képessége azt mutatja, hogy a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok jelentette veszély valós. Ez tovább erősíti a cselekvési terv teljes körű végrehajtásának sürgető szükségességét, a vegyi veszélyekre összpontosítva.
Ezen túlmenően ez a jelentés bemutatja az online terrorista tartalmak eltávolításának jelenlegi helyzetét a Bizottság 2018. márciusi ajánlását követően, valamint a Bizottság a radikalizálódás megelőzésére irányuló következő lépéseit, a radikalizálódással foglalkozó magas szintű szakértői csoport zárójelentését követően. A 2018. május 29-i liège-i támadás ismét rámutatott a radikalizálódás elleni küzdelem fontosságára, mivel a belga hatóságok szerint az elkövető radikalizálódott személyekkel folytatott kapcsolatot. Ez a jelentés a vasúti személyszállítás biztonságának javítására irányuló intézkedéseket is felvázol. Végül ez a jelentés számba veszi az egyéb elsőbbségi akták végrehajtását, nevezetesen az információs rendszerek interoperabilitást, ahol a Bizottság által e jelentéssel együtt elfogadott két módosító javaslat lehetővé teszi a társjogalkotók számára, hogy az év vége előtt megállapodásra jussanak. Ez a jelentés áttekinti az utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelv végrehajtását a 2018. május 25-i végrehajtási határidőt követően, a kiberbiztonság fokozását és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépést célzó intézkedéseket, valamint a biztonság külső dimenziójával kapcsolatos legújabb fejleményeket.
A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslat, a „ Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára”, azt is tükrözi, hogy az új biztonsági fenyegetések új válaszokat igényelnek, kihangsúlyozva, hogy a biztonság természeténél fogva határokon átnyúló és több ágazatot érintő dimenzióval rendelkezik, ezért erős, összehangolt uniós válaszra van szükség. A Bizottság a belső biztonság finanszírozásának 1,8-as faktorral történő megszorzását javasolja a jelenlegi 2014–2020 közötti időszakhoz képest. Az új biztonsági kihívásokra adott válaszokat a többéves pénzügyi keret részeként előterjesztett különböző ágazati jogi javaslatok tartalmazzák.
II. FOKOZOTT FELKÉSZÜLTSÉG A VEGYI, BIOLÓGIAI, RADIOLÓGIAI ÉS NUKLEÁRIS BIZTONSÁGI KOCKÁZATOKKAL SZEMBEN
1.Előrelépés a cselekvési terv végrehajtásában
A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) biztonsági fenyegetések összetettek és gyorsan fejlődnek, amint azt a Salisbury-ben idegméreggel elkövetett támadás is bizonyítja. A terrorista szervezetek nem használtak CBRN-anyagokat Európában, de vannak olyan arra utaló hiteles jelek, hogy lehet CBRN-anyagok vagy fegyverek megszerzésére irányuló szándékuk, és fejlesztik ismeretek és a kapacitásukat a felhasználáshoz. A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsági kockázatokkal szembeni felkészültség fokozására irányuló, 2017. október 26-i cselekvési terv e fenyegetésekre válaszul került előterjesztésre, és az uniós szintű szakértelem és képességek összegyűjtésére összpontosít, hogy Unió-szerte javuljon a működési felkészültség. Kézzelfogható előrelépés történt a cselekvési terv végrehajtása terén, számos területen hoztak intézkedéseket a cselekvési terv alábbi négy célkitűzésének megvalósítása érdekében: a CBRN-anyagok hozzáférhetőségének csökkentése; a CBRN-biztonsági eseményekre való felkészültség és az azokra való reagálás hatékonyságának fokozása; erősebb belső-külső kapcsolatok kiépítése a CBRN-biztonság területén a kulcsfontosságú regionális és nemzetközi uniós partnerekkel; valamint a CBRN-kockázatokkal kapcsolatos ismeretek bővítése.
Először is, a CBRN-anyagok hozzáférhetőségének csökkentésére irányuló erőfeszítések részeként az Unió fokozza a vámhatóságok által a CBRN-anyagok tiltott behozatalának megakadályozására hozott intézkedéseket. A rakományinformációs rendszerek elengedhetetlenek a nemzetközi ellátási láncok nyomon követésének és kockázatalapú ellenőrzésének megerősítéséhez. A Bizottság ezért jelentős mértékben korszerűsíti az előzetes teheráru-információs és vámügyi kockázatkezelési rendszert azáltal, hogy átalakítja a meglévő lazán összekapcsolt nemzeti rendszereket egy integrált nagy méretű informatikai rendszerré. Az új rendszer középpontjában az a közös kereskedelmi adattár áll, amely képes jobb minőségű, valós idejű rakományinformációkat fogadni. Összekapcsolja a nemzeti vámhatóságok kockázatértékelési rendszereit. Az új rendszer több ezer további, a nemzetközi logisztikai tevékenységben részt vevő félhez, például szállítmányozókhoz, logisztikai szolgáltatókhoz vagy postai szolgáltatókhoz fog kapcsolódni minden közlekedési módra kiterjedve, olyan értékes rakományadatokat biztosítva a rendszer számára, amelyek ma nem állnak rendelkezésre. A rendszer célja, hogy lefedje a vámügyi kockázatok teljes skáláját, beleértve a CBRN-anyagok jelentette veszélyeket is.
Másodszor, a felkészültség és az ellenálló képesség megerősítése tekintetében a tagállamok növelik a CBRN-anyagok felderítésére irányuló kapacitásukat a CBRN-támadások megelőzésének elősegítése érdekében. A Bizottság kezdeményezésére egy nemzeti szakértőkből álló konzorcium elemzést készített az észlelő berendezések hiányosságairól körülbelül 70 különféle CBRN-forgatókönyvre lebontva. A hiányok elemzéséről szóló jelentést megosztották és megvitatták a tagállamokkal, segítséget nyújtva a jövőbeli kutatási igények meghatározásához, és lehetővé téve számukra, hogy tájékozottan hozzák meg a felderítési stratégiákra vonatkozó döntéseiket, valamint operatív intézkedéseket tegyenek a feltárt hiányosságok kezelésére. Az elemzés azt is mutatja, hogy egyértelműen szükség van az észlelő berendezések uniós szintű műszaki előírásaira. Az elemzés eredményeire építve és a cselekvési terv keretében létrehozott CBRN-tanácsadó csoport keretében a Bizottság a CRBN felderítésére szolgáló berendezések uniós szintű szabványosítását kívánja megvalósítani. Ezenkívül a tagállamoknak leltárt kell készíteniük az alapvető egészségügyi ellenintézkedésekről, laboratóriumokról, kezelésekről és egyéb kapacitásokról. A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal annak érdekében, hogy rendszeresen feltérképezze, rendelkezésre állnak-e ezek a készletek az EU egész területén, hogy CBRN-támadások esetén gyorsabban lehessen hozzájuk férni és telepíteni őket. A CBRN-támadásokra való felkészülés és azok következményeinek kezelése megerősített együttműködést és koordinációt igényel a tagállamok, köztük a polgári védelmi hatóságok között. Az Unió polgári védelmi mechanizmusa kulcsfontosságú szerepet játszhat ebben a folyamatban azzal a céllal, hogy megerősítse Európa kollektív kapacitását a felkészülésre és reagálásra.
Harmadszor, a CBRN cselekvési terv hangsúlyozza a kulcsfontosságú nemzetközi partnerekkel és szervezetekkel való szoros együttműködés szükségességét. A Bizottság az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumával együttműködve 2018. június 28–29. között egy EU-USA munkaértekezletet szervez a radioaktív sugárforrások biztonságáról. A Bizottság az európai szomszédságpolitika partnerországaiban is bővíti az intézményi és a közösségi CBRN kapacitásokat. Emellett az Unió konkrét lépéseket tesz a CBRN tekintetében a NATO-val való szorosabb együttműködés kialakítása érdekében, ideértve a polgári védelmi felkészültséget is. Az EU képviselői megfigyelőként részt vettek a NATO által munkaértekezleten, melynek témája egy nagyszabású CBRN-terrortámadásra adott válasszal kapcsolatos civil-katonai együttműködés volt. Emellett az EU és a NATO fontolóra veszi, hogy közös figyelemfelkeltő képzési modult hozzanak létre a döntéshozók számára CBRN-anyagokkal kapcsolatban. Ezen túlmenően az EU-nak meg kell vizsgálnia a vegyi fegyverek használatát tiltó nemzetközi szabályok és szabványok tiszteletben tartására irányuló lehetséges intézkedéseket, többek között egy, a vegyi fegyverekre vonatkozó esetleges külön uniós szankciórendszert. A közlekedési tekintetében a Bizottság és a tagállamok a nemzetközi partnerekkel együttműködve munkálkodtak az EU légi közlekedési biztonsági rendszerének a CBRN-fenyegetések kezelésére való felkészítése érdekében. Ez a munka a légiközlekedés elleni CBRN-fenyegetések kezelését célzó intézkedések listáját eredményezte.
Negyedszer, a CBRN-kockázatokra adott hatékony válaszhoz minden szinten szakértői ismeretekre van szükség, amihez a szakértelem egyesítésének és megosztásának fokozása. Példa a jó gyakorlatra a Budapesten 2016-ban nyolc tagállam által létrehozott Közép-Európai CBRN- E Képzési Központ.
A Központ célja, hogy képzések és gyakorlatok révén megossza, kibővítse és elmélyítse az elsődleges reagálok CBRN-E-ismereteit, tapasztalatait és készségeit. A Bizottság továbbá pozitívan értékelte az ezen együttműködés a mobil CBRN-E/piszkos bomba elsődleges beavatkozó-egység – amely CBRN-E incidens esetén kérésre bevethető – létrehozásával történő megerősítésére vonatkozó javaslatot. A kriminalisztika területe jó példa a kollektív képességek létrehozásának szükségességére. A bizonyítékok gyűjtése és feldolgozása szennyezett területen nagy kihívást jelent, és speciális létesítményeket igényel. A Bizottság Közös Kutatóközpontja rendelkezik nukleáris kriminalisztikai kapacitással, és kezdeményezések végrehajtásán dolgozik annak érdekében, hogy a kapcsolódó képességekre vonatkozó szaktudást megosszák. A fent említett hiányelemzés eredményei alapján a Bizottság a CBRN-tanácsadó csoporttal is együttműködik annak érdekében, hogy feltárja a felderítési képességek összevonásának területeit.
Ötödször, a képzések és gyakorlatok a CBRN-kockázatokkal kapcsolatos szakértelem megosztásának hatékony módjai. Az uniós finanszírozású projekt keretében létrehozták az eNotice-t, egy több mint 200 releváns képzési kezdeményezést tartalmazó adatbázist
, amely áttekintést nyújt az Unió-szerte rendelkezésre álló képzési lehetőségekről. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a lehető legjobban használják ki a rendelkezésre álló CBRN-képzési lehetőségeket. Emellett az Európai Nukleáris Védettségi Képzési Központ teljes körű kihasználása érdekében a Bizottság átfogó képzési kampányt indított az uniós vámügyi szakértők számára, akik a külső határok, kikötők és repülőterek mentén sugárzást és nukleáris anyagokat felderítő kifinomult berendezéseket működtetnek. A Bizottság továbbá pozitívan értékelt egy, az elsődleges beavatkozók és az orvosi személyzet számára kidolgozott, harmonizált CBRN-képzési terv kidolgozására irányuló projektjavaslatot. A gyakorlati feladatok tekintetében Bizottság által 2018 elején szervezett Chimera üléstermi szimuláció az egészségügyi, polgári védelmi és biztonsági ágazatokat foglalta össze Unió-szerte, hogy fertőző betegségek szándékos terjesztésével járó fiktív forgatókönyv alapján tesztelhesse a határokon átnyúló készültséget és reagálástervezést. Ez az uniós szintű fellépés hozzájárult az ágazatközi kapacitásépítés támogatásához, valamint az uniós és tagállami szintű egészségügyi, polgári védelmi és biztonsági ágazatok közötti interoperabilitás és koordináció javításához. Továbbá, a szakértelem megosztása kiterjed a magánszektorra is, tekintettel arra, hogy egy CBRN-támadás jelentős következményekkel járhat a magánszektorbeli szereplők számára. Egy iparági irányítású projekt keretében, amelynek célja, hogy elsősorban a légi közlekedési ágazatban növelje a biztonsági személyzet tudatosságát, olyan e-tanulási eszközt hoztak létre, amely alapvető információkat nyújt a CBRN-anyagokkal és a vegyi anyagokkal kapcsolatba kerülő személye számára.
2.A vegyi fenyegetések elleni megerősített fellépés
A vegyi anyagok potenciális felhasználása terrortámadások során egyre fontosabb szerepet játszik a terrorista propagandában. Ehhez hozzáadódnak az Ausztráliában 2017. július folyamán feltárt terrorista összeesküvéssel kapcsolatban felmerült aggályok, valamint a vegyi anyagok közelmúltbeli bevetése. A Bizottság ezért nyomon követi a vegyi fenyegetésekkel kapcsolatos további intézkedéseket a CBRN cselekvési terv átfogó keretén belül, építve a felderítési kapacitások hiányosságainak elemzése és a CBRN-biztonsági tanácsadó csoport bevált gyakorlatainak cseréje terén elért eredményekre.
A tagállamok szakértőivel 2018 márciusában tartott titkosított találkozón számos sürgős prioritást határoztak meg a vegyi fenyegetések elleni további együttműködés terén. Erre építve a Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal, hogy 2018 végéig befejezze a következő lépéseket:
·A különösen veszélyes vegyi anyagok közös jegyzékének kidolgozása, amely a hozzáférhetőségük csökkentésére és a felderítési képességek fokozására irányuló további operatív intézkedések alapjául szolgál. Ezt a munkát egy, a vegyi anyagok felderítésével foglalkozó, 2018 májusában létrehozott szakértői csoport végzi a tagállamok és a Bizottság Közös Kutatóközpontja folyamatban lévő kutatásaira építve.
·Párbeszédet alakít ki az ellátási lánc magánszereplőivel, hogy együttműködjenek a prekurzorként felhasználható vegyi anyagokból származó fejlődő és változó veszélyek kezelését célzó intézkedések érdekében. Ez a munka a robbanóanyag-prekurzorokhoz való hozzáférés korlátozására irányuló uniós szintű lépések példáját követi, és az első eszmecserére már sor került a prekurzorokkal foglalkozó állandó bizottság keretében.
·Gyorsítsa fel a fenyegetettségi forgatókönyvek felülvizsgálatát és a vegyi veszélyek felderítésének javítására szolgáló meglévő felderítési módszerek elemzését azzal a céllal, hogy operatív iránymutatást dolgozzon ki a tagállamok számára felderítési képességeik fokozására. Ennek érdekében létrehozták a fent említett szakértői csoportot a felmerülő vegyi veszélyek kezelésére. Hosszabb távon e csoport munkája előkészítheti a felderítő berendezések szabványosítását.
·Az elsődleges beavatkozók, különösen a bűnüldöző és polgári védelmi személyzet tudatosságának növelése annak érdekében, hogy felismerhessék a vegyi támadás korai jeleit, és megfelelően reagálhassanak.
III.
A RADIKALIZÁLÓDÁSSAL SZEMBENI FELLÉPÉS
1.A terrorista tartalmak elleni online fellépés
A terrorista tartalmak elleni online fellépés továbbra is kulcsfontosságú kihívás a radikalizálódás megelőzéséhez. Az jogellenes online tartalmak elleni fellépésről szóló, 2018. március 1-jei bizottsági ajánlás
elfogadását követően bevezették az ajánlás által szorgalmazott jelentéstételi gyakorlatot annak érdekében, hogy nyomon kövessék mind az ipar, mind a tagállamok és más kulcsfontosságú partnerek, mint például az Europol erőfeszítéseit a terrorista tartalmakhoz való online hozzáférés csökkentése érdekében.
Az első jelentés – amely a főbb közösségi médiavállalatokkal együtt összesen 13 vállalatra, 20 tagállamra és az Europolra kiterjedő uniós internetfórum közösen elfogadott mutatóin alapult – kezdeti eredményei némi előrelépést mutatnak az átláthatóság terén, mivel több vállalattól több információ érkezett, többek között olyanoktól, amelyek korábban nem vettek részt az EU internetes fórumában.
Emellett több vállalkozás proaktív intézkedéseket fogad el a terrorista tartalmak azonosítása érdekében, és több ilyen tartalmat távolítanak el. Azoknak, akik a terrorista tartalom azonosítására szolgáló automatizált eszközöket fejlesztettek ki (beleértve a korábban eltávolított tartalmat is), sikerült javítani a terrorista tartalmak eltávolításának sebességét platformjaikról, az archivált anyagok jelentős mennyiségének azonosítása és eltávolítása mellett. Az együttműködés megkönnyítése érdekében a hash-adatbázis, amely egy, a vállalkozások konzorciuma által létrehozott, a terrorista tartalmak platformokon való terjesztésének megakadályozását célzó eszköz, mind a tagok, mind az adatbázisban szereplő terrorista tartalmak mennyisége tekintetében tovább bővül. Jelenleg 13 vállalat kapcsolódik az adatbázishoz, amely jelenleg 80 000 kép hash-t és 8 000 videó hash-t tartalmaz. Egyes vállalatok első alkalommal adtak visszajelzést a hash-adatbázis hatásáról az eltávolított tartalom tekintetében, de ezt a visszajelzést bővíteni kell, és részletesebbé és rendszeresebbé kell tenni platformok közötti viszonylatban.
A tagállami megkeresések szintén továbbra is fontos szerepet játszanak a válaszadásban. Továbbra is növekszik azon tagállamok száma, amelyek megkeresést küldenek a terrorista tartalmakkal kapcsolatban az internetes vállalatoknak, és az Europol internetes tartalmakkal foglalkozó csoportja továbbra is keresi a lehetőségeket az uniós megkeresések javítására – különösen a folyamat összehangolása és egyszerűsítése tekintetében. Az internetes tartalmakkal foglalkozó uniós csoport 8 103 megkeresésre vonatkozó határozatot kezdeményezett 2017 negyedik negyedévében, amelyek 89 %-át törölték. 2018 első negyedévében 5 708 megkeresésre vonatkozó határozatot kezdeményeztek több kisebb, kevésbé ismert vállalat felé 61 %-os sikerességi aránnyal. Azon vállalatok esetében, amelyek hosszú távú kapcsolatban álltak az internetes tartalmakkal foglalkozó csoporttal, az eltávolítások sikerességi arány stabil maradt, a legtöbb esetben 90 % és 100 % között. A társaságok által a megkeresésekkel kapcsolatban jelentett válaszadási sebesség egy óra és több nap között változik platformonként, a kis és a nagy társaságoknak egyaránt tovább kell növelniük válaszadási sebességüket ahhoz, hogy az ajánlásnak megfelelően a megkereséstől számított egy órán belül eltüntessék a terrorista tartalmat.
A jelentési mechanizmusokkal kapcsolatos teljes körű, szisztematikus visszacsatolási mechanizmusok még nem állnak rendelkezésre, bár a tagállamok elismerik, hogy néhány vállalat elismeri a megkeresések beérkezését és a fellépésről valamilyen megerősítést ad. Csak egy vállalat nyújt teljes körű tájékoztatást a beérkezésről, az időzítésről és a fellépésről. A bűnüldözési hatóságok és a társaságok közötti együttműködés és koordináció javítására az internetes tartalmakkal foglalkozó uniós csoport 2016-ban létrehozta az internetes tartalmak jelentésére szolgáló applikációt. Eddig három tagállam csatlakozik a platformhoz, mások pedig érdeklődésüket fejezték ki.
A Bizottság hatásvizsgálatot indított annak eldöntésére, hogy a jelenlegi megközelítés elegendő-e, vagy további intézkedésekre van szükség a jogellenes tartalmak gyors és proaktív felderítése és eltávolítása érdekében, ideértve a meglévő szabályozási keret kiegészítését célzó esetleges jogalkotási intézkedéseket is. Az ajánlás szerinti jelentés be fog épülni ebbe az értékelésbe.
Az Europol internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egysége multinacionális koordinált erőfeszítést vezetett a Dais propagandagépezete ellen, amelyben hat tagállam, valamint az Egyesült Államok és Kanada vett részt. Ez a közös erőfeszítés – 29 ország több mint két évnyi értékű munkájának megkoronázása – nem csak jelentős zavart okozott a Dáis propagandatevékenységében és infrastruktúrájában, hanem jelentős mennyiségű digitális bizonyíték lefoglalását is eredményezte.
2. A radikalizálódással foglalkozó magas szintű szakértői csoport nyomon követése
Az online terrorista tartalmak elleni fellépésre irányuló erőfeszítésekkel párhuzamosan az uniós szintű munka továbbra is támogatja a radikalizálódás megelőzését a tagállamokban és helyi közösségeikben. A radikalizálódással foglalkozó magas szintű szakértői csoport – amelyet 2017 júliusában hoztak létre
, hogy ajánlásokat tegyen az érdekelt felek közötti koordináció és együttműködés javítására – 2018. május 18-án benyújtotta zárójelentését. A zárójelentés számos ajánlást tartalmaz az olyan kiemelt területeken jelentkező kihívások kezelésére irányuló konkrét intézkedésekre, mint például a börtönökben zajló radikalizálódás (beleértve a szabadlábra helyezést követő nyomon követést és a büntetések kezelését), a kommunikáció és az online propaganda, a több érdekelt felet érintő együttműködés helyi szinten, az oktatás és a társadalmi befogadás, a különleges figyelmet igénylő csoportok támogatása (többek között az ifjúsági radikalizálódás és a visszatérésre kötelezett gyerekek tekintetében), valamint a külső dimenzió. Felismerve az uniós kezdeményezések – például az uniós radikalizálódástudatossági hálózat (RAN), az Európai Stratégiai Kommunikációs Hálózat (ESCN) és az uniós internetfórum – hozzáadott értékét és eredményeit, a jelentés felszólít e kezdeményezések megerősítésére és koordinálására, egyben szorosabb kapcsolatokat teremtve az összes érintett érdekelt fél között, beleértve a gyakorlati szakembereket, a politikai döntéshozókat és a kutatókat. A jelentés hangsúlyozza az uniós szintű intézkedések a tagállamok szükségleteihez közelítésének fontosságát.
A Bizottság üdvözli a zárójelentést, mivel az meghatározza azokat a területeket, amelyeken sürgős fellépésre van szükség a tagállamokon belül és uniós szinten. A Bizottság különösen az uniós együttműködési mechanizmus létrehozására irányuló ajánlást fogja nyomon követni annak érdekében, hogy a tagállamok szorosabban részt vegyenek a radikalizálódás elleni küzdelemben. Ez az uniós együttműködési mechanizmus a tagállamok képviselőiből álló új irányítóbizottságot, valamint a Bizottságon belül létrehozandó radikalizálódással kapcsolatos koordinációs és támogatási struktúrát fog tartalmazni.
A Bizottság azonnali lépéseket tesz a szakértői csoport ajánlásainak nyomon követésére:
·Először is elfogad egy határozatot, amely a tagállamokat (a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorával és az Európai Külügyi Szolgálattal mint megfigyelővel) tömörítő irányítóbizottság felállításáról szól annak biztosítása érdekében, hogy az e téren tett uniós fellépések jobban igazodjanak a tagállamok szükségleteihez és szakpolitikai prioritásaihoz, és hogy a tagállamoknak lehetősége legyen arra, hogy szorosabban vegyenek részt a stratégiai irányvonalak meghatározásában. Az igazgatótanács első ülésére a tervek szerint legkésőbb 2018 novemberében kerül sor.
·Másodszor, a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott forrásokkal összhangban megerősített koordinációs és támogatási struktúrát hoznak létre a Bizottságon belül. A szükséges szakértelem kiépítéséhez nyújtott tagállami hozzájárulások különösen fontosak lennének a zárójelentésben meghatározott célkitűzések eléréséhez. E célból a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy nyújtsanak be javaslatokat a koordinációs és támogatási struktúrához történő költségmentes kirendelésekről. A struktúra az irányítóbizottsággal együtt fogja alkotna a radikalizálódás elleni küzdelem uniós együttműködési mechanizmusát.
·Harmadszor, 2018 októbere előtt összehívják a nemzeti megelőzési politikai döntéshozók hálózatát, hogy megkönnyítsék a tagállamok közötti további cseréket és konkrét nyomonkövetési intézkedéseket vitassanak meg.
A Bizottság tudomásul veszi a szakértői csoport a radikalizálódás elleni küzdelem uniós együttműködési mechanizmusának értékelésének 2019. évi elkészítésére vonatkozó ajánlását, és arra törekszik, hogy 2019. decemberéig előterjessze egy ilyen értékelés eredményeit, tudatában annak, hogy addig a javasolt intézkedések nem biztos, hogy teljes mértékben megvalósulnak.
Az oktatás területén az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács 2018. május 22-én ajánlást fogadott el a közös értékek előmozdítására vonatkozó intézkedésekről, hogy a Bizottság által javasoltak szerint megszilárdítsa a helyi és nemzeti szintű tartozásérzést. Ez az ajánlás felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket a kritikus gondolkodás és a médiaműveltség erősítése érdekében az iskolákban.
IV. AZ UTASOK VASÚTI BIZTONSÁGÁT JAVÍTÓ KONKRÉT RÖVID TÁVÚ INTÉZKEDÉSEK
A közlekedési csomópontok, valamint a vasutak és a vonatok nagy kockázatot jelentenek, mivel az infrastruktúra kialakítása nyitott
. Jelenleg naponta 26 millió utas közlekedik európai vonatokkal, és a vasúti közlekedés az előrejelzések szerint 2050-re mintegy 80 %-kal nő. Kulcsfontosságú és folyamatos kihívást jelent a vasutat használók, a munkavállalók és az infrastruktúra védelme a folyamatosan változó biztonsági fenyegetésektől. Az európai vasúti közlekedésnek biztonságosnak kell maradnia.
Európának olyan modern vasúti biztonsági rendszerre van szüksége, amely kockázatelemzésen alapul, és lehetővé teszi az újonnan megjelenő fenyegetésekre való gyors és arányos reagálást, miközben megőrzi a vasúti szolgáltatások hozzáférhetőségét. A fokozott biztonság megvalósítása, az európai vasutak utasok számára való hozzáférhetőségének és nyitottságának megőrzése, valamint a belső piac előtti szükségtelen akadályok felmerülésének megelőzése érdekében a tagállamoknak javítaniuk kell az információmegosztást, és növelniük kell a terrorista eseményekkel kapcsolatos tudatosság, felkészültség és válaszadási kapacitás szintjét. Az egyes tagállamok által előzetes koordináció nélkül bevezetett intézkedések akadályokat teremthetnek és költségeket eredményezhetnek hosszabb utazási idő, járattörlések és a vasúti csomópontokhoz való hozzáférés zsúfoltsága tekintetében.
Az uniós vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok és a fuvarozók számára azonos szintű biztonságot kell teremteni. Az összes érintett szereplő határokon átnyúló koordinációjának biztosítása érdekében az uniós szintű fellépés hozzájárulhat az egyenletes védelemhez Unió-szerte.
A Bizottság ezért az EU-ban vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok biztonságának javítása érdekében konkrét rövid távú intézkedéseket javasol (lásd az I. mellékletet). A 2017. október 18-én elfogadott, terrorizmus elleni uniós csomag intézkedéseket jelentett be a közterületek védelmének fokozására
, és ezek az intézkedések erre és célzott tanulmányokra építenek, amelyek azt mutatják, hogy intézkedéseket kell hozni az uniós vasutak biztonsági ellenálló képességének javítása érdekében, különösen a nemzetközi szolgáltatások tekintetében.
Ezek az intézkedések a Bizottság, a tagállamok és az EU INTCEN által végzett kockázatértékelés eredményeit is tükrözik.
Az azonosított intézkedések a vasúti biztonság fokozására irányulnak mind uniós, mind nemzeti szinten. Uniós szinten a Bizottság javasolja egy uniós vasúti utasbiztonsági platform létrehozását, hogy hatékony együttműködési környezetet jöjjön létre, és ajánlások szülessenek, amelyek segítenek a tagállamoknak hatékonyan összehangolni a vasúti biztonsági intézkedéseket. A platform támogatást nyújt a vasúti biztonsággal kapcsolatos alapvető információk összegyűjtéséhez és cseréjéhez, a határokon átnyúló vasúti szolgáltatások biztonságának optimalizálásához, valamint a nemzeti szintű egyoldalú határozatok elkerülését szolgáló koordinációs mechanizmus kialakításához. A javaslat emellett segíteni fogja a tagállamokat és az érdekelt vasúti szereplőket abban, hogy közösen értékeljék az új fenyegetéseket és biztonsági eseményeket, és megfelelő koordinált válaszlépéseket tegyenek. Emellett a Bizottság – szoros együttműködésben a tagállamokkal, az Európai Külügyi Szolgálattal és az érintett ügynökségekkel – közös kockázatértékelési módszertant dolgoz ki az uniós szintű vasúti biztonsági kockázatokra vonatkozóan.
A javasolt intézkedések a gyakorlatban lesznek tesztelve. A Bizottság éves tevékenységeket fog bevezetni, különböző forgatókönyvek szerint tesztelve e mechanizmus hatékonyságát. Ez összekapcsolható a vasúti rendőrség által végrehajtott, már létező uniós támogatású gyakorlatokkal. A Bizottság jelentést készít ezen intézkedések végrehajtásáról, és a jobb szabályozás elvével összhangban minden megfelelő intézkedést megfontolhat az intézkedések javítása vagy a feltárt hiányosságok orvoslása érdekében.
V. A BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS TOVÁBBI KIEMELT KEZDEMÉNYEZÉSEK VÉGREHAJTÁSA
1.Lépések az információs rendszerek interoperabilitása felé
A biztonság, a határigazgatás és a migrációkezelés területén használt információs rendszerek szilárdabbá és intelligensebbé tételére irányuló munka során az EU sürgősséget és kiemelt prioritást biztosít az uniós információkezelés és -megosztás terén mutatkozó hiányosságok kezelésének. Ennek központi eleme az információs rendszerek interoperabilitására vonatkozó, a Bizottság által 2017. decemberben előterjesztett javaslatok, amelyeket az Európai Parlament és a Tanács továbbra is vizsgál. A három intézmény az EU jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatban egyetértett azzal a közös célkitűzéssel, hogy 2018 vége előtt megállapodásra jussanak a javaslatokról. Ezért, amint azt korábban bejelentette, a Bizottság e jelentéssel együtt két olyan, az interoperabilitásra vonatkozó módosított javaslatot terjesztett elő, amelyek tartalmazzák a 2017. decemberi kölcsönös átjárhatósági javaslatot érintő szükséges módosításokat, amelyek az akkor még tárgyalás alatt álló jogi eszközökre vonatkoznak. A Bizottság felkéri a társjogalkotókat, hogy vegyék fel a módosított javaslatokat a kölcsönös átjárhatósági javaslatok folyamatban lévő vizsgálatába azzal a céllal, hogy haladéktalanul háromoldalú egyeztetéseket kezdjenek.
A módosított javaslatok tükrözik az Európai Parlament és a Tanács által a biztonság, a határigazgatás és a migrációkezelés uniós információs rendszereire vonatkozó jogalkotási javaslatokról nemrégiben elért eredményeket. A társjogalkotók 2018. április 25-én végleges politikai megállapodásra jutottak az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, amely lehetővé teszi az EU-ba vízum nélkül utazó személyek ellenőrzését az illegális migráció és a biztonság szempontjából. 2018. június 12-én a társjogalkotók politikai megállapodásra jutottak a Schengeni Információs Rendszer – amely az európai biztonság és határigazgatás legszélesebb körben használt információcsere-rendszere – megerősítésére irányuló három jogalkotási javaslatról. Ez növeli az európai polgárok biztonságát azáltal, hogy növeli a rendszer képességét a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre, javítja a határigazgatást és a migrációkezelést, és biztosítja a tagállamok közötti hatékony információcserét. Emellett a társjogalkotók 2018. május 24-én politikai megállapodásra jutottak az eu-LISA, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség megerősítésére irányuló jogalkotási javaslatról. A megerősített felhatalmazás lehetővé teszi az ügynökség számára, hogy kidolgozza és megvalósítsa azokat a technikai megoldásokat, amelyek interoperabilissá teszik a megfelelő információs rendszereket. Az e három kezdeményezésről született megállapodás, valamint az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer harmadik országbeli állampolgárokra történő kiterjesztésére vonatkozó jogalkotási javaslatról folytatott megbeszélések során elért előrehaladás lehetővé tette a Bizottság számára a fent említett, az interoperabilitásra vonatkozó módosított javaslatok benyújtását, amelyek beépítik az említett jogi eszközökhöz kapcsolódó szükséges módosításokat az interoperabilitásra vonatkozó 2017. decemberi javaslatokba.
Az interoperabilitásra vonatkozó módosított javaslatok nem tartalmazzák az Eurodac-ot, az uniós menekültügyi és az irreguláris migrációra vonatkozó adatbázist érintő módosításokat, mivel az Eurodac megerősítésére irányuló 2016. május 28-i jogalkotási javaslatról folytatott megbeszélések még nem zárultak le. A meglévő Eurodac rendszer jelenlegi architektúrája technikailag nem alkalmas arra, hogy részt vegyen az információs rendszerek interoperabilitásában, mivel csak biometrikus adatokat és hivatkozási számokat tárol, de nem tartalmaz más olyan személyes adatokat (pl. név, életkor, születési idő), amelyek lehetővé tennék az ugyanazon biometrikus adatkészlethez kapcsolódó többszörös személyazonosság felderítését. A 2016. május 26-i jogalkotási javaslat arra irányul, hogy kiterjessze az Eurodac célját a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok és az EU-ba szabálytalanul belépő személyek azonosítására. Különösen a személyes adatok, például a név (nevek), életkor, születési idő, állampolgárság és személyazonosító okmányok tárolására szolgál. Ezek a személyazonosító adatok elengedhetetlenek annak biztosításához, hogy az Eurodac képes legyen hozzájárulni az interoperabilitás céljaihoz, és hogy annak technikai keretein belül működjön. Ez az igény mutatja, hogy mennyire fontos, hogy a társjogalkotók sürgősen megállapodjanak a jogalkotási javaslatról. Ha az Eurodac megerősítésére irányuló jogalkotási javaslattal kapcsolatos megállapodás nem jön létre, az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok és az EU-ba szabálytalanul belépők adataira nem terjedhet ki az uniós információs rendszerek interoperabilitása. Ha a társjogalkotók megállapodásra jutnak az Eurodac megerősítésére irányuló jogalkotási javaslatról vagy kellő előrehaladást érnek el, a Bizottság két héten belül előterjeszti az interoperabilitási javaslatok kapcsolódó módosításait.
2018. május 16-én a Bizottság jogalkotási javaslatot terjesztett elő a Vízuminformációs Rendszer (VIS) megerősítésére a változó biztonsági és migrációs kihívásokra való jobb reagálás és az EU külső határigazgatásának javítása érdekében. Míg a meglévő vízuminformációs rendszer már a 2017. december vonatkozó interoperabilitási javaslatok hatálya alá tartozik, a Vízuminformációs Rendszer megerősítésére irányuló 2018. májusi jogalkotási javaslat lehetővé tenné a rendszer számára, hogy teljes mértékben kihasználja a javasolt interoperabilitási megoldásokat. A javaslat az adatbázisokban végzett fokozott ellenőrzésekről rendelkezik a vízumok kiadásából fakadó migrációs és biztonsági kockázatokat megelőzése és a bűnözés megelőzésére való képesség megerősítése érdekében, hozzájárulva ezáltal a biztonság fokozásához és az információs hézagok megszüntetéséhez.
2.Az utas-nyilvántartási adatállományokról szóló irányelv végrehajtása
Az utas-nyilvántartási adatállományokról (PNR) szóló irányelv alapvető fontosságú az Unió által a terrorizmus és a szervezett bűnözés fenyegetésére adott közös válaszhoz. Az irányelv végrehajtására a tagállamok számára rendelkezésre álló határidő 2018. május 25-én lejárt. 2018. június 7-ig tizennégy tagállam közölte a Bizottsággal az irányelv átültetése érdekében elfogadott intézkedéseket.
A fennmaradó tizenhárom tagállam még nem küldött tájékoztatást nemzeti átültető intézkedéseikről. Kilenc tagállamban a parlament elé terjesztették a szükséges jogszabályokat elfogadásra, míg egy másik tagállamban az irányelvet végrehajtó elsődleges jogszabályt már elfogadták, de a teljes átültetés eléréséhez szükséges másodlagos jogszabályok elfogadása még folyamatban van. Azon tagállamok közül, amelyek még nem tájékoztatták a Bizottságot az átültetésről, ötben van hatályos jogszabály, amely lehetővé teszi számukra a PNR-adatok gyűjtését a nemzeti jog alapján. A jogszabályi kereteket azonban még módosítani kell annak érdekében, hogy azok teljes mértékben megfeleljenek az irányelvnek.
A 18. cikk szerinti nemzeti átültető intézkedésekről küldött tájékoztatáson túlmenően a PNR-irányelv külön értesítéseket ír elő az EU-n belüli repülőjáratokra való alkalmazásáról (2. cikk); utasadat-információs egységek létrehozása (4. cikk) és az utasadat-információs egységből PNR-adatok igénylésére és fogadására jogosult illetékes hatóságok listája (7. cikk). Mind a huszonhét tagállam megküldte a Bizottságnak a PNR-adatok, illetve ezen adatok feldolgozása eredményének igénylésére vagy fogadására jogosult illetékes hatóságaik jegyzékét, amint azt a PNR-irányelv 7. cikkének (3) bekezdése előírja. Tizenkilenc tagállam arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az EU-n belüli repülőjáratokra kívánja alkalmazni az irányelvet annak 2. cikke (1) bekezdése szerint, további huszonegy tagállam pedig bejelentette, hogy a 4. cikk (5) bekezdése szerinti utasadat-információs egység létrehozását tervezi.
Az irányelv nemzeti jogba történő átültetése és a szükséges intézményi rendelkezések befejezése mellett a tagállamok előrelépést értek el a PNR-adatok tárolásához, feldolgozásához és elemzéséhez szükséges technikai megoldások kialakítása terén. Huszonnégy tagállam rendelkezik PNR-technikai megoldással, míg a fennmaradó háromban a szükséges infrastruktúra kiépítése különböző szakaszokban tart. A PNR-adatok az utasadat-információs egységek számára történő továbbítását lehetővé tevő, a légi fuvarozókkal való összeköttetést megteremtő folyamat tizenkét tagállamban előrehaladott állapotban van, míg további tizenegyben legalább egy légitársaság már most is valós idejű PNR-adatokat továbbít a PIU részére.
A Bizottság ezért megjegyzi, hogy az elmúlt két évben összességében jelentős előrelépés történt a PNR-irányelv végrehajtása terén. Tekintettel azonban ezen eszköz alapvető jelentőségére a terrorizmus és a súlyos bűnözés elleni közös uniós fellépés szempontjából, a Bizottság a rendelkezésére álló összes intézkedést felhasználja az uniós jog végrehajtására, ideértve adott esetben a kötelezettségszegési eljárást is. Az átültetés hiánya akadályozza az uniós PNR-mechanizmus hatékonyságát, csökkenti a jogbiztonságot a légi fuvarozók szempontjából azáltal, hogy késlelteti a PNR-adatok egységes, uniós szintű szabályozásának létrehozását, és akadályozza a személyes adatok hatékony védelmét az EU-ban. A Bizottság továbbra is támogatni fogja az összes tagállamot a PNR-rendszereik fejlesztésének befejezése érdekében tett erőfeszítéseikben, többek között az információk és a bevált gyakorlatok a végrehajtási határidő lejárta utáni cseréjének megkönnyítése révén. E tekintetben 2018. június 7-én sor került az első találkozóra a tagállamokkal a PNR-irányelv alkalmazásával kapcsolatos kérdések megvitatására.
3.Kiberbiztonság és az internet felhasználó fenyegetések
A Bizottság – az Európai Külügyi Szolgálattal együttműködésben – továbbra is folytatja a 2017. szeptemberi „Ellenálló képesség, elrettentés és védelem – erős kiberbiztonság kialakítása az EU-ban” című közös közleményben
szereplő intézkedések végrehajtását.
2018. május 9-e volt határidő valamennyi uniós tagállam számára a hálózatok és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv nemzeti jogba történő átültetésére. Ez az első uniós szintű, jogilag kötelező erejű kiberbiztonsági szabályrendszer, amely a hálózat- és információs rendszerek magas szintű biztonságát teremti meg Unió-szerte.
2018. június 6–7-én zajlott az „Cyber Europe 2018” elnevezésű, 5. páneurópai kiberbiztonsági válságkezelő gyakorlat az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) koordinálásával.
A gyakorlatot az EU és az EFTA tagállamaiból érkező informatikai biztonsággal, üzletmenet-folytonossággal és válságkezeléssel foglalkozó csapatok számára szervezték, és több mint 1000 fő vett részt rajta. A forgatókönyv középpontjában a légi közlekedés állt, és potenciálisan polgári légiközlekedési hatóságokat, léginavigációs szolgáltatókat, repülőtéri társaságokat és légi fuvarozókat érintett, esetlegesen más ágazatokat érintő hatásokkal.
A polgárok széles körű félretájékoztatásnak való kitettsége, ideértve a félrevezető vagy egyenesen hamis információkat is, újabb súlyos, az internetet felhasználó fenyegetés, ami komoly kihívást jelent Európa számára. A Bizottság „Európai megközelítés az online félretájékoztatás kezelésére” című, 2018. április 26-i közleményében
cselekvési tervet és önszabályozó eszközöket terjesztett elő az európai online félretájékoztatás terjedésének és hatásának kezelésére, valamint az európai értékek és a demokratikus rendszerek védelmének biztosítására. A bemutatott konkrét intézkedések közé tartozik az online platformokra és hirdetőkre vonatkozó, az egész EU-ra kiterjedő, félretájékoztatásról szóló gyakorlati kódex, egy független tényellenőrző hálózat támogatása, valamint a színvonalas újságírás ösztönzésére és a médiaműveltség előmozdítására irányuló intézkedések sorozata. A több érdekelt felet tömörítő fórum első ülésére 2018. május 29-én került sor, amely egy ambiciózus ütemtervet eredményezett, amely biztosítja a kódex 2018. július 17-i elfogadását.
A Bejegyzett Nevek és Számok Internetszervezete (ICANN) kulcsszerepet játszik a domainnévrendszer közpolitikai célkitűzéseinek támogatásában. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az ICANN-nak fel kell gyorsítania erőfeszítéseit annak biztosítása érdekében, hogy teljes mértékben megfeleljen az általános adatvédelmi rendeletnek a WHOIS szolgáltatásfolyamatban lévő reformja eredményeként, biztosítva ugyanakkor, hogy a WHOIS modell a bűnüldözéstől a kiberbiztonságon át a szellemi tulajdonjogok védelméig terjedően megőrizze a legfontosabb közérdekű funkciókat. E cél szem előtt tartásával a Bizottság továbbra is elősegíti az ICANN és az Európai Adatvédelmi Testület közötti megbeszéléseket annak érdekében, hogy létrejöjjön egy olyan új modell, amely mindkét célkitűzést teljesíti. E tekintetben a Bizottság felszólítja az ICANN-t, hogy vállaljon felelősséget a függőben lévő kérdések megoldásáért. 2018. május 17-én az ICANN igazgatótanácsa elfogadta a gTLD nyilvántartás adatokra (úgynevezett általános felső szintű domaineknek) 2018. május 25-jétől alkalmazandó ideiglenes előírásokat az általános adatvédelmi rendelet betartásának biztosítása érdekében. Bár az ideiglenes előírások számos kérdést nyitva hagytak, többek között a WHOIS-adatokhoz jogszerű célokból – mint például a nyomozások – való hozzáférés tekintetében, az ICANN igazgatótanácsa kötelezettséget vállalt arra, hogy a közösséggel együttműködve átfogó és tartós megoldást dolgoz ki és hajt végre. Az Európai Adatvédelmi Testület 2018. május 27-én nyilatkozatot fogadott el, amelyben elismeri az ICANN által annak biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket, hogy a WHOIS rendszer megfeleljen az általános adatvédelmi rendeletnek, bár továbbra is nyomon fogja követni az ICANN által a jogi követelmények megfelelően érvényesülése érdekében tett lépéseket. Mivel a WHOIS szolgáltatás átfogó modelljének hiánya komolyan akadályozhatja a bűnüldöző hatóságok bűncselekmények felderítésére való képességét, ideértve a számítástechnikai bűncselekményeket is, a Bizottság továbbra is éberen figyel arra, hogy az ICANN kellő időben gondoskodjon a WHOIS-adatokhoz való jogszerű hozzáférést biztosító megfelelő modellről.
4.A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem
Tekintettel arra, hogy a bűnözők és a terroristák különböző tagállamokban működnek, és órák alatt képesek pénzeszközöket átcsoportosítani a különböző bankszámlák között bűncselekmények előkészítése vagy bűncselekményekből származó jövedelem mozgatása és tisztára mosása érdekében, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem fontos része a hatékony Biztonsági Unió kiépítésének. 2018. május 14-én a Tanács irányelvet fogadott el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére vonatkozó uniós szabályok megerősítéséről. Az úgynevezett 5. pénzmosási irányelv átláthatóbbá fogja tenni a vállalatok és alapok tulajdonosi szerkezetét, hogy megelőzzék az átláthatatlan struktúrákra épülő pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását. Javítani fogja a pénzügyi hírszerző egységek munkáját azáltal, hogy azok a központi bankszámla-nyilvántartásokon keresztül jobban hozzá fognak férni az információkhoz. Emellett a virtuális fizetőeszközök és az előre fizetett eszközök anonim felhasználásához kapcsolódó terrorizmusfinanszírozási kockázatokat is kezelni fogja. Végül pedig magas szintű védelmet fog biztosítani a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokból származó pénzügyi mozgások esetében.
2018. május 30-án az Európai Parlament és a Tanács politikai megállapodásra jutott a pénzmosás bűncselekményi tényállásait harmonizálni hivatott, a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel történő fellépésről szóló irányelvre vonatkozó jogalkotási javaslatról.
A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem megerősítésére irányuló cselekvési tervvel összefüggésben a Tanács 2016. február felkérte a Bizottságot, hogy „vizsgálja meg a bizonyos küszöbértékeket meghaladó készpénzkifizetések megfelelő korlátozásának szükségességét”. Ezt követően a Bizottság informális konzultációt folytatott a tagállamokkal, megbízást adott egy külső vállalkozónak, és 2017 márciusa és májusa között nyilvános konzultációt folytatott. A Bizottság a Biztonsági Unióval kapcsolatos előrehaladásról szóló jelentéssel együtt jelentést tett közzé a készpénzkifizetésekre vonatkozó korlátozásokról. A megállapítások alapján az a következtetés született, hogy a készpénzkifizetésekre vonatkozó korlátozások nem akadályoznák jelentősen a terrorizmus finanszírozását, de hasznosak lehetnek a pénzmosás elleni küzdelemhez. A Bizottság egyelőre ez ügyben nem tesz további jogalkotási intézkedéseket.
5.Külső dimenzió
A kézi- és könnyűfegyverek (SALW) és a tiltott lőfegyverek továbbra is hozzájárulnak az instabilitáshoz és az erőszakhoz, mind az Európai Unióban, mind annak közvetlen szomszédságában és azon túl. A Bizottság és a főképviselő ezért a 2005. évi kézi- és könnyűfegyverek elleni stratégia felülvizsgálatát javasolja a Tanácsnak, figyelembe véve az új biztonsági környezetet, az uniós kezdeményezéseket és a hagyományos fegyverzetellenőrzés 2005 óta végbement fejlődését, nevezetesen: a Fegyverkereskedelmi Szerződés hatálybalépését, az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvének megkötését, a lőfegyverekről szóló uniós jogszabályok felülvizsgálatát, a Bizottság 2015. évi cselekvési terve révén a szomszédos országokkal folytatott tevékenységeket és az uniós szakpolitikai ciklus keretében végzett munkát. Az aktualizált stratégia célja, hogy iránymutatást nyújtson a lőfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek terroristák, bűnözők és más, engedéllyel nem rendelkező szereplők általi tiltott megszerzésének megelőzését és visszaszorítását célzó kollektív és összehangolt európai fellépéshez. A stratégia támogatja a megerősített nemzetközi és uniós normákat, a lőfegyverek, a kézi- és könnyűfegyverek, valamint a lőszerek teljes életciklusa során történő jobb ellenőrzést és nyomon követhetőséget.
A G7 biztonságért felelős miniszterei 2018. április 23–24-én Torontóban találkoztak a G7-ek biztonsági együttműködésének megvitatása céljából, beleértve a terrorista fenyegetések elleni közös fellépést. A biztonságért felelős miniszterek által tett torontói kötelezettségvállalások középpontjában a közterek védelme, a CBRN-kockázatokkal szembeni felkészültség és az online terrorista tartalmak elleni küzdelem, a kiberbiztonság fokozása és az emberkereskedelem elleni erőfeszítések álltak. A biztonságért felelős miniszterek és külügyminiszterek közös ülése a külföldi terrorista harcosok és a kapcsolódó utazók kezelésére, valamint a demokrácia védelmére és a külföldi fenyegetések kezelésére vonatkozó közös kötelezettségvállalások elfogadását eredményezte.
2018. május 14-én a Tanács határozatot fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy az EUNAVFOR MED Sophia művelet teret adjon egy „bűnügyi információs egység” kísérleti projektnek. A bűnügyi információs egység a Sophia műveleti központjának otthont adó hajón fog egy olyan központként működni, ahol az összes érintett szereplő együtt tud működni az elemzésre és további műveleti felhasználásra szolgáló információk az EUNAVFORMED Sophia művelet, az érintett bel- és igazságügyi ügynökségek és a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti fogadásának, összegyűjtésének és folyamatos és kétirányú cseréjének elősegítése érdekében a művelet felhatalmazásához kapcsolódó kérdésekben, nevezetesen a migránscsempészet, az emberkereskedelem, a fegyverkereskedelem, az illegális olajkereskedelem és a műveletben részt vevő erők védelme terén.
A nyugat-balkáni vezetőkkel folytatott szófiai csúcstalálkozóra 2018. május 17-én került sor. Megerősítette a régió európai perspektíváját, és számos konkrét intézkedést határozott meg az együttműködés megerősítésére, többek között a biztonság és a jogállamiság területén, a nyugat-balkáni stratégia a biztonságra és migrációra vonatkozó kiemelt kezdeményezésével összhangban.
2018. május 22–23-án sor került az EU-USA bel- és igazságügyi miniszteri találkozóra Szófiában a Tanács bolgár elnökségének rendezésében. Az EU és az USA megbeszéléseket folytatott a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló erőfeszítésekről, a hatékony információmegosztásra, a radikalizálódás megelőzésére, az internet terrorista célokra történő használatára és a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések elleni éberségre összpontosítva, különösen a légi közlekedés biztonságát és a közrendet fenyegető vegyi veszélyek tekintetében.
2018. május 25-én sor került a terrorizmus elleni küzdelemről szóló első magas szintű EU-ENSZ párbeszédre Brüsszelben. Az EU és az ENSZ megvitatta a terrorizmus megelőzése és leküzdése érdekében folytatott, koncentrált számú tematikus és földrajzi prioritást célzó együttműködésre irányuló erőfeszítéseket, különös tekintettel a külföldi terrorista harcosokra és a terrorizmus áldozataira.
2018. május 29-én a 2016. évi együttes nyilatkozat folyamatban lévő végrehajtása keretében sor került az első terrorizmus elleni párbeszédre Brüsszelben az EU és a NATO képviselőivel. Foglalkoztak a külföldi terrorista harcosok átnevelésével vagy áthelyezésével, valamint az iraki, afganisztáni, bosznia-hercegovinai és tunéziai terrorizmusellenes kapacitásépítési erőfeszítésekkel.
2018. június 4-én a Bel- és Igazságügyi Tanács nyolc határozatot fogadott el, amelyek felhatalmazzák a Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az EU és Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Tunézia és Törökország között, az Europol és az említett harmadik országok súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem terén illetékes hatóságai közötti személyesadat-továbbításról szóló megállapodásokra vonatkozóan.
Miután Kanada 2018. május végén elfogadta az EU és Kanada közötti felülvizsgált utas-nyilvántartási adatállományról szóló megállapodásra vonatkozó tárgyalási meghatalmazást, a Bizottság és Kanada azonnal lépéseket tettek annak érdekében, hogy e célból hivatalos tárgyalásokat kezdjenek, és a tárgyalások megkezdését 2018. június 20-ára tervezik.
VI. KÖVETKEZTETÉS
Ez a jelentés a hatékony és valódi Biztonsági Unió megvalósítása felé lépéseket mutatja be, támogatva a tagállamokat a terrorizmus, a súlyos bűncselekmények és az internetet felhasználó fenyegetések elleni küzdelemben, és hozzájárulva a polgárok magas szintű biztonságához. A Bizottság felkéri a társjogalkotókat, hogy a 2018–19 közötti időszakra vonatkozó uniós jogalkotási prioritásokról szóló együttes nyilatkozattal összhangban mielőbb állapodjanak meg a jelenleg tárgyalás alatt álló, a polgárok biztonságának fokozására irányuló jogalkotási javaslatokról.
A Bizottság prioritásként fogja folytatni ezt a munkát, tekintettel arra, hogy a vezetői menetrend részeként 2018. szeptember 20-én Salzburgban a belső biztonságról szóló, állam- és kormányfői nem hivatalos találkozóra kerül sor.