Brüsszel, 2018.6.1.

COM(2018) 395 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Uniós kezdeményezés a beporzókról

{SWD(2018) 302 final}
{SWD(2018) 303 final}


1.A beporzókkal kapcsolatos uniós fellépés szükségessége

Az utóbbi években a nyilvánosság figyelme az Unióban és világszerte pusztuló mézelőméh-populációk felé fordult. E nagy nyilvánosságot kapott jelenség mögött egy sokkal nagyobb probléma húzódik, nevezetesen az európai vadon élő beporzó rovarok valamennyi fajtájának – beleértve a vadon élő méheket, a zengőlégyféléket, a nappali lepkéket és az éjszakai lepkéket – előfordulásában és sokféleségében bekövetkező nagyarányú csökkenés. Számos beporzófaj van, amely kihalt, vagy amelyet kihalás fenyeget 1 .

Ez komoly aggodalomra ad okot, mert a beporzók az egészséges ökoszisztémák szerves részét képezik. Nélkülük sok növényfaj populációja csökkenne, majd végül eltűnne a tőlük függő organizmusokkal együtt, ami súlyos ökológiai, társadalmi és gazdasági következményekkel járna. A beporzóktól függő haszonnövényeknek eltérő mértékben szükségük van az állatok által végzett beporzásra. A becslések szerint jelenleg globálisan a haszonnövények 5–8 %-a 2 függ közvetlenül az állatok által végzett beporzástól. Egyedül az Európai Unióban a haszonnövényfajok körülbelül 84 %-a 3 és a vadvirágfajok 78 %-a3 függ legalább részben az állati eredetű beporzástól. Az éves uniós mezőgazdasági termelés közel 15 milliárd EUR 4 értékben közvetlenül a beporzó rovaroktól függ.

A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform2 által a beporzókról kiadott első globális jelentés a földhasználat megváltoztatását, az intenzív mezőgazdasági gazdálkodást és növényvédőszer-használatot, a környezetszennyezést, az idegenhonos özönfajokat, a patogéneket és az éghajlatváltozást nevezi meg a beporzókat fenyegető fő veszélyként. Emellett jelentős hiányosságokat tár fel az említett tényezők hatásaival kapcsolatos ismeretekben, és rámutat, hogy több ágazatra kiterjedő fellépés szükséges a kezelésükhöz. A biológiai sokféleségről szóló egyezmény 5 támogatta a jelentés megállapításait, és kiemelte, milyen fontosak a beporzók és az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások az ENSZ több fenntartható fejlesztési céljának 6 megvalósításában.

Az Európai Unió számos, a beporzók szempontjából előnyös intézkedést hozott, nevezetesen a környezetvédelmi és egészségügyi szakpolitika (különösen a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv, illetve a növényvédő szerekről szóló uniós jogszabályok), valamint a közös agrárpolitika, a kohéziós politika, továbbá a kutatási és innovációs politika keretében. Emellett több nemzeti és regionális stratégia létezik a beporzók vonatkozásában. Ugyanakkor eddig egyetlen összehangolt uniós fellépésre sem került sor annak érdekében, hogy különböző ágazatokra és szakpolitikákra kiterjedő integrált megközelítéssel kezeljék a beporzók pusztulásának problémáját. Az Európai Uniónak és a tagállamainak együtt kell megoldaniuk ezt a problémát.

Ez a közlemény stratégiai célkitűzéseket, illetve az EU és a tagállamai által végrehajtandó intézkedéseket tartalmaz a beporzók uniós pusztulásának megakadályozása és a globális természetvédelmi erőfeszítésekhez való hozzájárulás érdekében. Meghatározza egyrészt a probléma megoldására irányuló integrált megközelítés keretét, másrészt a meglévő eszközök és szakpolitikák hatékonyabb alkalmazásának keretét.

Ez a kezdeményezés jó példája annak a bizottsági célkitűzésnek, amely fel kívánja gyorsítani az Európa 2020 stratégia céljának elérését a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások csökkenésének feltartóztatását és visszafordítását illetően 7 , és ezt a célt a „Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért” című közlemény 8 is megerősítette. A kezdeményezés válasz az Európai Parlament 9 , 10 és a Tanács 11 azzal kapcsolatos felhívásaira, hogy meg kell védeni a beporzókat és élőhelyeiket, pusztulásuk feltartóztatása érdekében. A kezdeményezést előkészítő nyilvános konzultáció 12 eredménye szerint az érdekelt felek csoportjai, illetve különösen a nagy nyilvánosság határozottan támogatnak egy beporzókról szóló uniós kezdeményezést.

2.A kezdeményezés elemei

A kezdeményezésben meghatározott célkitűzések és intézkedések célja a beporzó rovarok pusztulásával kapcsolatos tudományos ismeretek bővítése, a pusztulás fő ismert okainak felszámolása és az érintett szereplők közötti együttműködés megerősítése. Habár a hangsúly a vadon élő beporzókon van, a kezdeményezés a valamennyi beporzót érintő közös kihívásokkal foglalkozik. Ezért a háziasított beporzók, különösen a mézelő méhek szempontjából is előnyös lesz, és ki fogja egészíteni a méhészettel 13 és a méhek egészségével 14 kapcsolatban létező uniós támogatást.

A javasolt intézkedések rövid távon valósítandók meg, ugyanakkor azonban kulcsfontosságú folyamatokat indítanak el és olyan mechanizmusokat hoznak létre, amelyek hosszabb távon és holisztikusan kezelik a kihívást. Az intézkedések sikeres végrehajtásához megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokra van szükség. A döntéshozók és a közigazgatási szervek nem tudják egyedül kezelni a kihívást, ezért az uniós polgárokat és a vállalkozásokat is be kell vonni.

Ez a kezdeményezés hosszú távú célkitűzéseket és rövid távú intézkedéseket határoz meg az alábbi három prioritásnak megfelelően:

I. PRIORITÁS: A beporzók pusztulásával, valamint annak okaival és következményeivel kapcsolatos ismeretek bővítése

II. PRIORITÁS: A beporzók pusztulásához vezető okok felszámolása

III. PRIORITÁS: Figyelemfelkeltés, a társadalom egészének bevonása és az együttműködés előmozdítása

A mellékletben szereplő táblázat részletezi az egyes prioritásoknak megfelelő különböző intézkedéseket és alintézkedéseket.

2.1.I. PRIORITÁS: A beporzók pusztulásával, valamint annak okaival és következményeivel kapcsolatos ismeretek bővítése

Az Európai Unió korábban is támogatta az értékes ismeretek előállítását (például az ALARM 15 és a STEP 16 projekt, illetve az Európai Vörös Lista 17 révén). Noha ezek egyértelműen tanúskodnak a beporzók riasztó mértékű pusztulásáról, és igazolják az azonnali fellépést, az ismeretek még mindig nagyon hiányosak. A pusztulás teljes mértéke nem ismert, illetve az emberi társadalomra és a gazdaságra gyakorolt következményei még nem teljesen világosak. Habár a beporzókat fenyegető fő veszélyek azonosítása megtörtént, és ezek lehetővé teszik az azonnali, tudásalapú fellépést, az egyes hatásaik és a köztük lévő kapcsolat vonatkozásában további kutatásra van szükség. Az ismeretek bővítése ezért a kezdeményezés sarokköve, és közös erőfeszítéseket igényel a Bizottság, a tagállamok, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, a tudományos világ, az érdekelt felek és a polgárok részéről.

Hatékonyabban kell nyomon követni a beporzófajokat és azok populációt az Európai Unióban. Az állapotukkal és a tendenciákkal kapcsolatos ismeretek pótlására irányuló összehangolt nyomonkövetési folyamat közös erőfeszítéseket igényel az EU és tagállamai részéről. A költséghatékony és szabványosított nyomonkövetési módszertan kidolgozására szakmai szakértői csoportot kell felállítani. A „közösségi tudomány” 18 , az IKT-eszközök, valamint a DNS-vonalkódokhoz és a gépi tanuláshoz hasonló technológiák szintén hozzájárulhatnak a folyamathoz. A minőségi helyszíni nyomonkövetési adatok lehetővé fogják tenni a veszélyeztetett beporzófajok vizsgálatát és a beporzókkal kapcsolatos megbízható mutatók kidolgozását. Ezek a mutatók segítenének értékelni a különböző uniós szakpolitikák hatását, elsősorban a környezetvédelem, a mezőgazdaság és az egészségügy terén, illetve nyomon követni az ENSZ 2. fenntartható fejlesztési céljának (az éhínség felszámolása) és 15. fenntartható fejlesztési céljának (vidéki élet) 19 elérése terén elért uniós haladást. A mutatók a beporzókat és a beporzást fenyegető veszélyekkel kapcsolatos adatokkal együtt lehetővé tennék egyrészt a beporzók pusztulásának, illetve ennek a társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásának integrált értékelését olyan eszközökkel, mint például az ökoszisztémák és szolgáltatásaik 20 feltérképezése és értékelése, valamint a beporzók és a beporzás vonatkozásában a természeti tőkére vonatkozó számviteli eljárások 21 , másrészt a megfelelő szakpolitikai válasz kidolgozását.

A kutatást és innovációt minden téren – a probléma nagysága (a beporzók állapota és a tendenciák), az okok felszámolása (a beporzókat fenyegető veszélyek, ezek relatív fontossága és kapcsolata), a következmények (a természetre, az emberi jólétre és a gazdaságra gyakorolt hatások) kezelése – fokozni kell. Támogatni kell az alapkutatást (rendszertan, taxonómia) és az alkalmazott kutatást a beporzókkal kapcsolatos uniós nyomonkövetési és értékelési kapacitás fokozása érdekében. Számos folyamatban lévő kutatási projekt már eredményeket fog hozni a beporzókkal 22 , valamint a növényvédelmi innovációkkal, az integrált egészségügyi megközelítésekkel és a növényvédő szerek alternatíváival 23 kapcsolatban. 

A beporzók szempontjából lényeges adatokhoz és információkhoz való nyílt hozzáférés a meglévő források jobb felhasználásának előfeltétele az új ismeretek és innovatív megoldások érdekében. További erőfeszítéseket kell tenni az összehangolatlan adatok és információk egyesítésének és könnyebb elérhetőségének biztosítására.

2.2.II. PRIORITÁS: A beporzók pusztulásához vezető okok felszámolása

A beporzók pusztulásáért felelős okok sokfélesége miatt különböző ágazatokban és szakpolitikák terén van szükség enyhítő intézkedésekre.

A legveszélyeztetettebb, például az élőhelyvédelmi irányelv értelmében védett vagy az Európai Vörös Listán szereplő uniós beporzófajok és élőhelyeik kiemelt fellépések és finanszírozás tárgyát képezik. A LIFE program különösen fontos szerepet fog játszani ebben a tekintetben.

Az élőhelyek elvesztése

A madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtásának javítása érdekében a Bizottság végrehajtja a „Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért” című közleményben foglaltakat. Míg az élőhelyvédelmi irányelv csak korlátozott számú beporzó faj felsorolását tartalmazza, a védett élőhelytípusokra, például a gyepekre vonatkozó természetvédelmi intézkedések nagyon hasznosak lehetnek a beporzók számára. Ezért az irányelv végrehajtásának javítása rendkívül fontos a beporzókat fenyegető egyik fő veszély – az élőhelyek elvesztése – felszámolása tekintetében. A környezetbarát infrastruktúra 24 tovább javíthat a beporzókban gazdag élőhelyek fenntartásához szükséges természetes feltételeken természetalapú megoldásokkal 25 , illetve a Natura 2000 hálózat koherenciájának és összekapcsoltságának megerősítésével a tágabb vidéki és városi környezetben.

Az EU közös agrárpolitikája és kohéziós politikája a 2020-ig tartó időszakban kulcsfontosságú lehetőségeket kínál a beporzók élőhelyeinek létrehozására és fenntartására a vidéki és városi területeken. A közös agrárpolitika szerkezete (beleértve a kölcsönös megfeleltetést, a közvetlen kifizetéseket és a vidékfejlesztési intézkedéseket) számos olyan eszközt kínál, amelyre szükség van az intenzív mezőgazdasági gazdálkodásból és a földhasználat megváltoztatásából – beleértve a mezőgazdasági területek elnéptelenedését – származó, a beporzókra nehezedő nyomás kezeléséhez. Ide tartoznak különösen a gazdálkodóknak közvetlen kifizetés formájában nyújtott támogatással járó ökológiai jelentőségű területek, amelyek védelmi sávként szolgálnak a beporzók számára, illetve parlagon hagyott földterületek a nektárban és pollenben gazdag növények számára, továbbá a vidékfejlesztési programok keretében a mezőgazdasági, környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedések. Egyéb fontos ösztönzők támogatják a gazdálkodókat a Natura 2000 területeken kialakítandó fenntartható gazdálkodási rendszerek, illetve a biogazdálkodásba való befektetések vonatkozásában. További erőfeszítésekre van szükség annak elismeréséhez, milyen fontosak a beporzók a mezőgazdasági termelékenység szempontjából.

A vidéki területek jelentős szerepet játszanak az egészséges beporzópopulációk tekintetében, de emellett egyre elismertebb a városi és városszéli területek jelentősége a beporzók élőhelyeinek támogatásában. Az olyan közterek és magánterek, mint a parkok, kertek, zöld tetők és zöld falak menedéket nyújtanak a beporzóknak, és olyan lépcsőfokot jelentenek számukra, ahonnan kiindulva megjelenhetnek a városiasodott területeken. A vidéki természetes és természetközeli területek összekapcsolásával támogatják a beporzók élőhelyeiknek hálózatát a tágabb környezetben. Több ígéretes megoldás, például természetalapú megoldás jobban integrálhatja a beporzók élőhelyeit a főbb infrastruktúra-hálózatokba (például utak, vasútvonalak, villamos vezetékek), amelyeket az emberek gyakran összekapcsolnak az élőhelyek romlásával, és amelyek általában nagy területeken vannak jelen a sokszínű európai tájban. A regionális és helyi hatóságokat ösztönözni kell az ilyen megoldásokba való befektetésekre.

Növényvédő szerek használata

A növényvédő szerek beporzókra jelentett kockázatai és beporzókra gyakorolt hatásai a hatóanyag toxicitásából és a kitettség mértékéből származnak. Az Európai Unióban a növényvédő szerekben 26 használt hatóanyagok csak kockázatértékelést követően hagyhatók jóvá annak garantálása érdekében, hogy nem járnak nem kívánatos hatásokkal a mézelő méhekre 27 . 2013-ban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kidolgozott egy útmutatót 28 a jelenlegi kockázatértékelés javítására, és az értékelési követelményeket kiterjesztette többek között a krónikus hatásokra és a vadon élő méhfajokra. Ugyanakkor a tagállamok még nem támogatják ezt az útmutatót, ezért további fellépésre lesz szükség a végrehajtásának biztosításához.

2013-ban a Bizottság korlátozta három neonikotinoid alapú növényvédő szer használatát 29 , miután kiderült, hogy nagy kockázatot jelentenek a méhek szempontjából. 2018 februárjában a bizonyítékok EFSA általi felülvizsgálata megerősítette e kockázatok fennállását 30 . Ahogy azt az 1107/2009/EK rendelet27 megállapítja, fontos az ilyen kockázatokat csökkentő megfelelő intézkedések bevezetése. A tagállamok 2018. április 27-én támogatták a három neonikotinoid alapú növényvédő szer használatának további korlátozásáról szóló bizottsági jelentést 31 .

Továbbá a 2009/128/EK irányelv 32 számos olyan intézkedésről rendelkezik, amely támogatja a jóváhagyott növényvédő szerek fenntartható használatát. Az irányelv értelmében a nemzeti cselekvési tervekben konkrét célkitűzések és intézkedések határozhatók meg a növényvédő szerek által a beporzókra gyakorolt hatások kezelése érdekében.

Idegenhonos inváziós fajok

Az idegenhonos inváziós fajok szintén alapvető veszélyt jelentenek a beporzókra. Az 1143/2014/EU rendelet 33 számos, ezen a téren Unió-szerte meghozandó intézkedésről rendelkezik. Az ilyen intézkedések végrehajtására és a veszélyt jelentő új fajok jegyzékbe vételére irányuló további erőfeszítések mérsékelni fogják a káros hatásokat, például az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) ragadozó magatartásának vagy a beporzók élőhelyeinek egyes növényfajok, például a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera) általi, az őshonos vegetáció elnyomásával történő elpusztításának káros hatásait. Továbbá támogatni kell az őshonos beporzó fajok és az őshonos növényfajok használatát köz- és magáncélokra az idegenhonos fajok által az őshonos beporzófajokra jelentett kockázatok elkerülése érdekében.

További veszélyek

A beporzókra továbbá hatást gyakorol az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a betegségek. Az éghajlatváltozás a fokozatos változások és a szélsőséges időjárási események által is befolyásolja a beporzók eloszlását, elterjedését, élőhelyeit és kapcsolatait. Habár nem készültek átfogó tanulmányok a különböző szennyező anyagok (például légszennyezés, nehézfémek és fényszennyezés) és betegségek hatásairól, ismeretes, hogy károsan hatnak a vadon élő beporzókra vagy azok élőhelyeire. Ez a kezdeményezés nem foglalkozik közvetlenül ezekkel a veszélyekkel. Az éghajlatváltozásról 34 , a légszennyezésről 35 és a méhek egészségével kapcsolatos fellépésekről14 szóló uniós szakpolitikák segíteni fognak mérsékelni a beporzókra gyakorolt hatásokat. Ez a kezdeményezés azonban hozzá fog járulni az említett veszélyek és más veszélyek közvetett kezeléséhez azáltal, hogy támogatja a beporzók egészséges élőhelyeinek fenntartását, létrehozását és összekapcsolását, feltartóztatja a káros patogéneket és betegségeket hordozó idegenhonos fajok terjedését, és azáltal javítja az európai ökoszisztémáknak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni általános ellenálló képességét.

2.3.III. PRIORITÁS: Figyelemfelkeltés, a társadalom egészének bevonása és az együttműködés előmozdítása

A beporzók pusztulásának megállításához minden irányítási szinten stratégiai megközelítésre, valamint különböző szereplők bevonására van szükség. Ez a kezdeményezés felhívja a társadalom figyelmét a beporzók fontosságára és a fellépés sürgető voltára. A bevált gyakorlat előmozdításával és terjesztésével, valamint a további együttműködés támogatásával fellépésre és együttműködésre kívánja ösztönözni a tudományos közösséget, a döntéshozókat, a vállalkozásokat és a polgárokat.

Habár léteznek már a beporzókkal kapcsolatos együttműködést támogató platformok (például kutatási hálózatok és szakpolitikai véleménycserére szolgáló platformok), tovább kell erősíteni az együttműködési kapacitást. A Bizottságnak és a tagállamoknak fel kell hívniuk a figyelmet a finanszírozási lehetőségekre, és támogatniuk kell azokat. A beporzókkal kapcsolatos tervek és stratégiák kidolgozására szolgáló közös eszközök és minták a meglévő bevált gyakorlatokra építve tovább fogják támogatni a nemzeti, regionális és helyi szintű fellépést. A nemzeti méhészeti programokra fordított megnövekedett uniós kiadások elősegíthetik, hogy a nyilvánosság és a szakértők jobban megértsék, milyen fontosak a vadon élő beporzók a társadalom és a gazdaság számára.

Az Európai Unió jobban hozzá fog járulni a beporzókkal kapcsolatos globális fellépéshez, és fokozottan támogatja a természetvédelmi tevékenységeket a beporzókkal kapcsolatos nemzetközi kezdeményezés 36 keretében, amelyet az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete vezet, illetve elősegíti a nemzetközi együttműködést a Coalition of the Willing on Pollinators elnevezésű koalíción 37 keresztül.

3.Következtetés

A beporzókról szóló uniós kezdeményezés hozzá fog járulni a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia és az ágazati szakpolitikák, például a közös agrárpolitika és a kohéziós politika célkitűzéseinek megvalósításához. Ezenkívül értékes információkkal fog szolgálni az ENSZ vonatkozó fenntartható fejlesztési céljaival kapcsolatos uniós előrehaladás tekintetében.

A kezdeményezés szinergiában fog működni a „Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért” című közleménnyel, valamint különösen az uniós szintű környezetbarát infrastruktúrára és az ökoszisztéma-szolgáltatásoknak a döntéshozatalba való integrációjára vonatkozó készülő iránymutatással. Erre olyan időszakban kerül sor, amikor megkezdődnek az intézményközi tárgyalások a 2020-at követő időszakra vonatkozó többéves uniós pénzügyi keretről. Habár a tervek szerint a javasolt intézkedések végrehajtása 2020-ig megtörténik, fontos lesz a lendület fenntartása és a jövőbeli uniós finanszírozási eszközök optimális felhasználása az olyan hatásos intézkedések támogatása érdekében, amelyek hosszú távon foglalkoznak a beporzók pusztulásával.

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy támogassa ezt a kezdeményezést, és az érdekelt felekkel szoros együttműködésben vegyen részt a végrehajtásában.

2020 végére a Bizottság felülvizsgálja a kezdeményezés végrehajtásával kapcsolatos előrehaladást, és szükség esetén további intézkedéseket javasol. Ez a folyamat illeszkedik a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia végső felülvizsgálatába és annak utánkövetésébe.

MELLÉKLET – Az intézkedések felsorolása

Ez a melléklet áttekintést ad a beporzókról szóló uniós kezdeményezés egyes prioritásaihoz kapcsolódó célkitűzésekről és intézkedésekről. Az intézkedések végrehajtására 2020-ig kerül sor. A célkitűzések hosszú távú perspektívát kínálnak a 2030-ig tartó időszakban.

I. PRIORITÁS: A beporzók pusztulásával, valamint annak okaival és következményeivel kapcsolatos ismeretek bővítése

Célkitűzés

Sor kerül a beporzók és élőhelyeik nyomon követésére és rendszeres értékelésére. Egy egész Unióra kiterjedő nyomonkövetési rendszer adatokat szolgáltat az állapotuk és a tendenciák értékelése céljából. Ez jelenti a beporzókra vonatkozó megbízható és időszerű mutatók alapját, amelyek segítenek értékelni az idevágó uniós szakpolitikák hatását, és lehetővé teszik a beporzókról és a beporzásról szóló európai atlasz kidolgozását. Az uniós kutatási és innovációs programok keretében sor kerül az erőforrások mobilizálására a beporzók pusztulásával és annak okaival, valamint a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt következményeivel kapcsolatos hiányos ismeretek bővítése érdekében. A beporzókkal kapcsolatos adatok és információk nyíltan hozzáférhetők.

1. INTÉZKEDÉS – A NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS TÁMOGATÁSA

1A)

A Bizottság kidolgoz és tesztel egy beporzókkal kapcsolatos uniós nyomonkövetési rendszert, hogy biztosítsa a jó minőségű adatokat a beporzófajok uniós állapotának és tendenciáinak értékelése, illetve a beporzókkal kapcsolatos mutatók kidolgozása érdekében. E munka támogatására technikai szakértői csoport jön létre.

Az első mérföldkő 2018 negyedik negyedévében

1B)

A Bizottság elkezd dolgozni a zengőlegyek Európai Vörös Listáján.

2019 első negyedéve

1C)

A Bizottság összeállítja a beporzók számára fontos élőhelyek jegyzékét, és értékeli az állapotukat a tagállamok által az élőhelyvédelmi irányelv értelmében jelentett adatok és egyéb elérhető adatok alapján.

Az első mérföldkő 2019 első negyedévében

1D)

A Bizottság kísérleti projektet indít abból a célból, hogy nyomon kövesse a növényvédő szerek jelenlétét a környezetben a mézelő méhek által előállított termékek (például pollen) révén annak értékelése céljából, mennyire használható ez az innovatív megközelítés a beporzók növényvédő szereknek való kitettségével kapcsolatos tájékozódásra.

2018 negyedik negyedéve

1E)

A Bizottság „az ökoszisztémák és szolgáltatásaik feltérképezésére és értékelésére” szolgáló kereteket alkalmazza a beporzókra, beleértve a beporzókkal és a beporzással kapcsolatos természeti tőkére vonatkozó számviteli eljárások kidolgozását, hogy integráltan értékelje a beporzók pusztulását, annak hatását a társadalomra és a gazdaságra, és kidolgozza a megfelelő szakpolitikai válaszokat.

2019 második negyedévében

2. INTÉZKEDÉS – A KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁSA

2A)

A Bizottság továbbra is előmozdítja és támogatja a beporzókkal, illetve a pusztulásuk okaival és következményeivel kapcsolatos kutatást és innovációt a Horizont 2020 uniós kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) keretében.

Folyamatos

2B)

Az EIP-AGRI hálózaton (a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség 38 ) keresztül történő véleménycsere révén a Bizottság felhívja az érdekelt felek figyelmét a beporzók szükségleteinek és az általuk végzett beporzás elismerésével kapcsolatos lehetőségekre.

Folyamatos

2C)

A Bizottság megvizsgálja, hogyan mozdítsa elő továbbra is a kutatást és innovációt a beporzók pusztulásának megakadályozására a 2020 utáni időszakra vonatkozó Horizont Európa uniós kutatási és innovációs keretprogram keretében.

Folyamatos

3. INTÉZKEDÉS – AZ ISMERETMEGOSZTÁS ÉS AZ ADATOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS ELŐSEGÍTÉSE

3A)

A Bizottság olyan online platformot hoz létre a beporzókkal kapcsolatban, amely elsődleges adat- és információközpontként szolgál.

Az első mérföldkő 2019 első negyedévében

3B)

A tagállamok az integrált térelemzés lehetővé tétele érdekében az INSPIRE-irányelv 39 és a környezeti információkhoz való hozzáférésről szóló irányelv 40 értelmében vett követelmények alapján nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a releváns téradatokat, például a területhasználati adatokat.

Az első mérföldkő 2019 második negyedévében

II. PRIORITÁS: A beporzók pusztulásához vezető okok felszámolása

Célkitűzés

Sor kerül a veszélyeztetett beporzófajokra vonatkozó megfelelő természetvédelmi intézkedések azonosítására és végrehajtására. A beporzók szempontjából lényeges intézkedések teljes mértékben integrálódnak a közös agrárpolitikába és a kohéziós politikába, és a tagállamok teljes mértékben kihasználják a beporzók élőhelyeinek fenntartására és helyreállítására szolgáló lehetőségeket a vidéki és városi területeken. A beporzók élőhelyei hatékonyan összekapcsolódnak a tágabb környezetben, és lehetővé teszik a beporzók elterjedését. A beporzók védelmet élveznek a növényvédő szerek és az idegenhonos özönfajok által kifejtett hatásokkal szemben.

4. INTÉZKEDÉS – A VESZÉLYEZTETETT BEPORZÓFAJOK ÉS ÉLŐHELYEIK VÉDELME

4A)

A Bizottság továbbfejleszti a cselekvési terveket az élőhelyvédelmi irányelvben felsorolt legveszélyeztetettebb beporzófajok és élőhelyeik vonatkozásában, és támogatni fogja a tagállamokat és az érdekelt feleket ezek végrehajtásában, többek között a LIFE programon keresztül.

Az első mérföldkő 2019 második negyedévében

4B)

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve azonosítja a veszélyeztetett beporzók és élőhelyeik számára biztosított előnyök optimalizálására szolgáló természetvédelmi intézkedéseket és kezelési megközelítéseket, többek között a Natura 2000 biogeográfiai folyamat keretében és egy külön erre a célra szervezett műhelytalálkozón.

Az első mérföldkő

2019 második negyedévében

4C)

A tagállamok végrehajtják a kiemelt intézkedéseket a beporzók fontos élőhelyeinek vonatkozásában a Natura 2000 területek, a környezetbarát infrastruktúra és a fajvédelem kiemelt cselekvési keretei között.

2019 harmadik negyedéve

5. INTÉZKEDÉS – A BEPORZÓK ÉLŐHELYEINEK JAVÍTÁSA A MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEKEN ÉS AZOK KÖRNYÉKÉN

5A)

A Bizottság értékeli a beporzók szempontjából lényeges intézkedések használatával szerzett tapasztalatokat a közös agrárpolitika (2014–2020) keretében. Ennek alapján útmutatót dolgoz ki az irányító hatóságok és a gazdálkodók számára, amelyben szakmai tanácsadást nyújt az intézkedések hatékonyságának fokozására szolgáló módszerekkel kapcsolatban, és aktívan előmozdítja azt a 2020 utáni időszakra vonatkozó közös agrárpolitikában.

Az első mérföldkő 2018 negyedik negyedévében

5B)

A tagállamok előmozdítják a beporzók szempontjából lényeges intézkedések felvételét a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó vidékfejlesztési programokba, többek között a gazdálkodók és egyéb érdekelt felek képzése és a tudatosságuk növelése révén.

Folyamatos

5C)

A Bizottság előmozdítja a beporzókkal kapcsolatos megfontolások beillesztését a 2020 utáni időszakra vonatkozó közös agrárpolitika végrehajtásába, és egy beporzómutatót is belefoglal a véglegesített és működőképes teljesítménymérési és nyomonkövetési keretbe.

Folyamatos

6. INTÉZKEDÉS – A BEPORZÓK ÉLŐHELYEINEK JAVÍTÁSA A VÁROSI TERÜLETEKEN ÉS A TÁGABB KÖRNYEZETBEN

6A)

A Bizottság összegyűjti a bevált gyakorlatokat, és iránymutatást dolgoz ki a helyi hatóságok számára azzal kapcsolatban, hogyan alakítsanak ki kedvező környezetet a beporzók számára, és felveszi a beporzókat az Európa Zöld Fővárosa díj és az Európai Zöld Levél díj követelményei közé.

2019 második negyedévében

6B)

A Bizottság felhívja a kohéziós politika irányító hatóságai és az érdekelt felek figyelmét a beporzók megőrzésére és a kapcsolódó finanszírozási lehetőségekre a 2014–2020 közötti, illetve a 2020 utáni időszakban.

Az első mérföldkő 2018 negyedik negyedévében

6C)

Az uniós szintű környezetbarát infrastruktúrára, illetve az ökoszisztémáknak és szolgáltatásaiknak a döntéshozatalba való integrálására vonatkozó iránymutatás révén a Bizottság elősegíti egyrészt az olyan tájszintű intézkedéseket, amelyek fenntartják és helyreállítják a beporzók élőhelyeit, másrészt ezek integrálását a területrendezésbe és egyéb releváns döntéshozatali eljárásokba.

Az első mérföldkő

2018 negyedik negyedéve

7. INTÉZKEDÉS – A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÁLTAL A BEPORZÓKRA GYAKOROLT HATÁSOK MÉRSÉKLÉSE

7A)

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a 2009/128/EK irányelv értelmében felülvizsgált nemzeti cselekvési terveikbe vegyenek fel a beporzók megőrzésével kapcsolatos konkrét célkitűzéseket és intézkedéseket, hogy csökkentsék a növényvédő szerek beporzókra jelentett veszélyeit és a növényvédő szerek beporzókra gyakorolt hatását, és az irányelv végrehajtásáról szóló második jelentésben értékelni fogja a helyzetet.

Az első mérföldkő

2019 második negyedévében

7B)

A Bizottság végrehajtási tervet fogad el a növényvédő szerek méhekkel kapcsolatos kockázatának értékeléséről (Apis mellifera, Bombus spp. és magányos méhek) szóló EFSA-útmutatóra vonatkozóan a növényvédő szerek által a beporzókra jelentett kockázatok jobb értékelése érdekében.

2018 negyedik negyedéve

7C)

A Bizottság jogi intézkedéseket fogad el a 2013 óta már konkrét korlátozás alá eső három neonikotinoid alapú növényvédő szer (imidakloprid, tiametoxam és klotianidin) minden kültéri felhasználásának betiltása érdekében.

2018 második negyedévében

8. INTÉZKEDÉS – AZ IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ÁLTAL A BEPORZÓKRA GYAKOROLT HATÁSOK MÉRSÉKLÉSE

8A)

A Bizottság szakmai útmutatást ad a tagállamoknak azzal kapcsolatban, hogyan akadályozható meg és kezelhető a beporzók szempontjából káros idegenhonos inváziós fajok megjelenése az 1143/2014/EU rendelet alkalmazási körén belül.

2019 harmadik negyedéve

8B)

A Bizottság útmutatót dolgoz ki az őshonos növényfajok és beporzók használatának előmozdítására a köz- és állami szektorban.

2019 harmadik negyedéve

III. PRIORITÁS: Figyelemfelkeltés, a társadalom egészének bevonása és az együttműködés előmozdítása

Célkitűzés

A társadalom egészére kiterjedően fel kell hívni a figyelmet a beporzók fontosságára, és sürgős fellépésre van szükség a pusztulásuk megakadályozásához. A vállalkozások és a polgárok hatékony mobilizálásának köszönhetően a közpolitikák hatása nagyobb lesz. Az egyéni fellépések nagyobb hatást fejtenek ki, mert minden szinten jobb az érdekelt felek között folytatott koordináció. Az Európai Unió globális vezető szerepet vállal a beporzókkal kapcsolatos nemzetközi fellépések támogatása és elősegítése terén.

9. INTÉZKEDÉS – A VÁLLALKOZÁSOK ÉS POLGÁROK CSELEKVÉSRE ÖSZTÖNZÉSE

9A)

A Bizottság iránymutatást ad, és ösztönzőleg hat a vállalkozásokra annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a beporzók megőrzéséhez, különösen az agrár-élelmiszeripari ágazatban. A Bizottság emellett továbbra is támogatja a beporzók szempontjából előnyös bevált gyakorlatokat és innovatív üzleti modelleket a vállalkozások és a biológiai sokféleség uniós platformja 41 , valamint a környezetvédelmi Európai Vállalkozási Díj révén, és finanszírozási lehetőségek nyújt a Természetitőke-finanszírozási Eszközön keresztül.

Az első mérföldkő

2019 második negyedévében

9B)

A Bizottság megvizsgálja az uniós ökocímke használatának lehetőségét olyan termékek esetében, amelyek támogatják a beporzók megőrzését (például vadvirágmag-keverékek, a beporzók szempontjából előnyös cserepes növények és egyéb releváns kertészeti termékek), a 2017-ben elvégzett célravezetőségi vizsgálat 42 következtetéseinek és ajánlásainak megfelelően.

2019 harmadik negyedéve

9C)

A Bizottság beporzókkal kapcsolatos oktatási anyagot dolgoz ki és terjeszt. Emellett iránymutatást dolgoz ki arra vonatkozóan, hogyan vehetnek részt a polgárok a beporzók védelmében és a beporzókkal kapcsolatos „közösségi tudományos” tevékenységekben. Ilyen, a beporzók védelmével kapcsolatos szerepvállalásra kerülhet sor az Európai Szolidaritási Testület összefüggésében, amely támogatja az európai közösségek és környezet szempontjából előnyös projektekben önkéntesként részt vevő fiatalokat. Ezenfelül a nemzeti méhészeti programok kiegészíthetik ezeket az erőfeszítéseket olyan képzések révén, amelyek kiszélesítik a szakmai és nem szakmai körök ismereteit a vadon élő beporzók fontosságával kapcsolatban.

Folyamatos

10. INTÉZKEDÉS – A BEPORZÓKKAL KAPCSOLATOS STRATÉGIÁK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐMOZDÍTÁSA MINDEN SZINTEN

10A)

A Bizottság a meglévő bevált gyakorlatok alapján közös sablonokat és eszközöket dolgoz ki a beporzókra vonatkozó stratégiák nemzeti, regionális és helyi szintű kidolgozásának elősegítése érdekében.

2019 harmadik negyedéve

10B)

A Bizottság azonosítja az érintett szereplők közötti együttműködés javítására szolgáló lehetőségeket a meglévő platformokon keresztül, és támogatja a további együttműködést az uniós szintű mechanizmusok révén, beleértve az uniós kutatási és innovációs keretprogramot (2014–2020), az európai területi együttműködés (Interreg) programjait, a közösségvezérelt helyi fejlesztést, valamint a TAIEX-EIR 43 és a TAIEX-REGIO 44 tapasztalatcserén alapuló eszközt.

Az első mérföldkő

2019 első negyedéve

10C)

A Bizottság támogatja a beporzók védelmével kapcsolatos megfontolások és intézkedések integrálását az Unió által támogatott szakpolitikákba, tervekbe és programokba a fejlődő és szomszédos országokban, a beporzókról szóló nemzetközi kezdeményezés 45 célkitűzéseinek megfelelően.

Folyamatos

10D)

Az Európai Unió csatlakozik a Coalition of the Willing on Pollinators elnevezésű koalícióhoz, és elősegíti a beporzókkal kapcsolatos hatékony nemzetközi fellépést.

2018 negyedik negyedéve

(1)

Lásd az e közleményt részletes bizonyítékokkal alátámasztó kísérő szolgálati munkadokumentumot.

(2)

Potts, S.G., et al., (2016), The Assessment Report of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services on Pollinators, Pollination and Food Production, Secretariat of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, Bonn, Németország. 552 pp.

(3)

Potts, S., et al., (2015), Status and Trends of European Pollinators. Key Findings of the STEP Project, Pensoft Publishers, Szófia, 72 pp.

(4)

Gallai, N., et al., (2009), Economic Valuation of the Vulnerability of World Agriculture Confronted with Pollinator Decline, Ecological Economics 68.3: 810-821.

(5)

  https://www.cbd.int/  

(6)

A biológiai sokféleségről szóló egyezmény, COP-határozat, XIII/15., https://www.cbd.int/doc/decisions/cop-13/cop-13-dec-15-en.pdf  

(7)

A biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia, http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/strategy/index_en.htm  

(8)

  http://ec.europa.eu/environment/nature/legislation/fitness_check/action_plan/communication_en.pdf  

(9)

Az Európai Parlament állásfoglalása (2016. február 2.) a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégia félidős értékeléséről (2015/2137(INI)).

(10)

Az Európai Parlament állásfoglalása (2017. november 15.) a „Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért” című közleményről (2017/2819(RSP)).

(11)

A Tanács 13398/16. számú következtetései a biológiai sokféleségről szóló egyezményről, http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-13398-2016-INIT/hu/pdf  

(12)

  http://ec.europa.eu/environment/nature/conservation/species/pollinators/index_en.htm  

(13)

  https://ec.europa.eu/agriculture/honey/programmes_en  

(14)

  https://ec.europa.eu/food/animals/live_animals/bees/health_en  

(15)

  http://www.alarmproject.net/  

(16)

  http://www.step-project.net/  

(17)

  http://ec.europa.eu/environment/nature/conservation/species/redlist/  

(18)

A polgárok hozzájárulhatnak az adatgyűjtéshez és ezáltal aktív szerepet játszhatnak a tudomány támogatásában ezen a téren, https://ec.europa.eu/research/openscience/index.cfm?pg=citizen&section=monitor  

(19)

  http://ec.europa.eu/eurostat/web/sdi/indicators  

(20)

  http://ec.europa.eu/environment/nature/knowledge/ecosystem_assessment/index_en.htm

(21)

  https://ec.europa.eu/jrc/en/publication/ecosystem-services-accounting-part-i-outdoor-recreation-and-crop-pollination  

(22)

  http://ec.europa.eu/research/participants/portal/desktop/en/opportunities/h2020/topics/sfs-28-2017.html

http://ec.europa.eu/research/participants/portal/desktop/en/opportunities/h2020/topics/sfs-16-2017.html  

(23)

  http://ec.europa.eu/research/participants/portal/desktop/en/opportunities/h2020/topics/sfs-04-2019-2020.html  

(24)

Lásd a „Környezetbarát infrastruktúra — Európa természeti tőkéjének növelése” című közleményt (COM(2013) 249 final).

(25)

Például a természetes vízmegtartást segítő intézkedések, http://nwrm.eu/  

(26)

A „növényvédő szer” kifejezés az 1107/2009/EK rendeletben meghatározott növényvédő szerekre utal.

(27)

Az 1107/2009/EK rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozataláról.

(28)

Az EFSA útmutatója a növényvédő szerek méhekre jelentett kockázatának értékeléséről (Apis mellifera, Bombus spp. és magányos méhek), https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/3295  

(29)

A Bizottság 485/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. május 24.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a klotianidin, a tiametoxam és az imidakloprid hatóanyag jóváhagyási feltételei, valamint az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerrel kezelt vetőmagok használatának és értékesítésének tilalma tekintetében történő módosításáról.

(30)

  https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/180228  

(31)

  https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/approval_active_substances/approval_renewal/neonicotinoids_en  

(32)

A 2009/128/EK irányelv a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról.

(33)

Az 1143/2014/EU rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről.

(34)

  https://ec.europa.eu/clima/index_hu  

(35)

Az (EU) 2016/2284 irányelv az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről.

(36)

A biológiai sokféleségről szóló egyezmény, COP-határozat, V/5., https://www.cbd.int/decision/cop/?id=7147  

(37)

  https://promotepollinators.org  

(38)

  https://ec.europa.eu/eip/agriculture/en/european-innovation-partnership-agricultural  

(39)

A 2007/2/EK irányelv az európai térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról.

(40)

A 2003/4/EK irányelv a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről.

(41)

  http://ec.europa.eu/environment/biodiversity/business/index_en.htm  

(42)

COM(2017) 355 final.

(43)

  http://ec.europa.eu/environment/eir/p2p/index_en.htm  

(44)

  http://ec.europa.eu/regional_policy/en/policy/how/improving-investment/taiex-regio-peer-2-peer/  

(45)

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének vezetésével.