Brüsszel, 2018.5.23.

COM(2018) 314 final

2018/0159(NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a 24 méternél rövidebb személyhajókra vonatkozó biztonsági célkitűzésekről és funkcionális követelményekről

{SWD(2018) 238 final}


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

2017. december 20-án hatályba léptek a 2009/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításai 1 , amelyek 2019. december 21-i hatállyal kizárják az irányelv hatálya alól a kis méretű (24 méternél rövidebb) személyhajókat. Ezekre a módosításokra a személyhajók biztonságára vonatkozó uniós jogi keret célravezetőségi vizsgálatának ‒ amelyet a Célravezető és hatásos szabályozás program keretében végeztek ‒ ajánlásai nyomán került sor 2 .

A 2009/45/EK irányelv révén Unió-szerte egyformán magas biztonsági szint alakult ki, és komoly belső piaci előnyök valósultak meg. Ugyanakkor a kis méretű hajók (24 méternél rövidebb) tekintetében nem járt ilyen eredményekkel, mivel ezek esetében több kulcsfontosságú biztonsági szempont harmonizációjára nem került sor (ez rávilágít arra, hogy a jelenlegi előíró követelmények egységes alkalmazása problémás az Unióban használt sokféle kis méretű hajóra és azok különböző üzemeltetési körülményeire). Egyértelművé vált továbbá, hogy az ilyen hajók által nyújtott szolgáltatások sokfélesége számos tervezési és technikai megoldást eredményez. Ez rendkívüli módon megnehezítette a közös részletes szabályok meghatározását, és másféle szabályozási megközelítést tett szükségessé.

Emellett az összesen mintegy 1950 kis méretű hajó közül csak kb. 60 kis méretű acél hajó rendelkezik a 2009/45/EK irányelv szerinti bizonyítvánnyal. Ennek oka, hogy a jelenleg üzemben lévő kis méretű hajók túlnyomó többsége az acéltól eltérő anyagokból épült (kb. 1000 fából épült hajó, kb. 590 kompozit anyagból épült hajó és kb. 170 alumíniumból épült hajó). Az ilyen típusú hajókra vonatkozóan jelenleg sem uniós, sem nemzetközi szinten nincsenek meghatározva közös követelmények vagy biztonsági referenciaértékek. A biztonság szabályozás terén minden tagállam más megközelítést alkalmaz, ez pedig eltérő intézkedéseket, megközelítéseket és értelmezéseket eredményez, ami a hajóépítés tekintetében kihívás elé állítja a szélesebb belső piacot.

A harmonizált biztonsági követelmények hiánya nagy kihívást jelent, különösen a kisebb európai hajótulajdonosok számára, akik a használt kis méretű személyhajók piacára támaszkodnak (a 2009/45/EK irányelv hatálya alá tartozó személyhajókat birtokoló kb. 360 hajótulajdonos 72 %-a csak egy belföldi személyhajóval rendelkezik). Ha egy hajó nem rendelkezik az irányelv szerinti bizonyítvánnyal, akkor elvben a kölcsönös elismerés gyakorlatát alkalmazzák. Gyakorlatban azonban minden hajó szinte prototípusnak tekinthető, mivel a jövőbeli tulajdonos által meghatározott műszaki leírásnak megfelelően egy adott célra építik őket. Következésképpen lobogóváltás esetén szükség van a hajó módosítására és ismételt engedélyeztetésére – ez pedig további költségekkel jár.

Az e dokumentumot kísérő szolgálati munkadokumentumban bemutatott baleseti statisztikák adatai 2011 óta semmilyen közvetlen biztonsági problémáról nem árulkodnak. Az irányelv hatályán kívül eső kis méretű belföldi személyhajókra vonatkozóan 2011 és 2017 között 555 balesetet rögzítettek az Európai Tengeri Balesetek Információs Platformján (EMCIP), amelyek 165 személyi sérüléssel és 11 halálesettel jártak. Ez azt jelenti, hogy minden 100 balesetre kb. 2 haláleset és minden 3 balesetre 1 személyi sérülés jut.

Mindazonáltal bizonyos követelmények egyes tagállamokban tapasztalható hiánya (pl. a kis méretű hajók térbeosztására vonatkozóan) vagy pl. a tűzszigeteléssel kapcsolatos eltérő követelmények az elért biztonsági szint (amelyet a helyi és geofizikai körülményekhez, mint a navigációs korlátozásokhoz igazított kiegészítő intézkedések határoznak meg) további mérlegelését teszi szükségessé.

A 24 méternél rövidebb kis méretű személyhajókkal kapcsolatban javasolt biztonsági célkitűzések és működési követelmények az ilyen hajók biztonságára vonatkozó elvekre tett ajánlások, amelyek ‒ minden tagállam általi alkalmazásuk és továbbfejlesztésük esetén ‒ az uniós vizeken belföldi utakat bonyolító kis méretű személyhajók biztonságára vonatkozó egységesebb megközelítést tennének lehetővé.

Ez az új, az előíró követelmények helyett a teljesítményre alapuló megközelítés bizonyos fokú szabadságot biztosítana a helyi körülményekhez való hozzáigazítás és az innovatív hajószerkezetek elősegítésének tekintetében. Emellett jobban figyelembe veszi a kis méretű személyhajók szerkezeteinek, anyagainak és működésének sokféleségét, ezek pedig olyan jellemzők, amelyek érzékenyebbek a helyi üzemeltetési körülményekre.

A javaslat ezért felhívást kíván intézni a tagállamok felé a kis méretű személyhajókra vonatkozóan javasolt teljesítményalapú biztonsági megközelítés alkalmazására.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat teljes mértékben összhangban van az (EU) 2017/2108 irányelvvel, különösen annak (8) preambulumbekezdésével, amelyben a társjogalkotók a kis méretű személyhajókra vonatkozó iránymutatások mielőbbi elfogadására kérték fel a Bizottságot, hogy a tagállamok figyelembe tudják venni ezeket a saját nemzeti biztonsági előírásaik meghatározása során. Ezeknek az iránymutatásoknak a kidolgozásakor adott esetben figyelembe kell venni a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által megkötött nemzetközi megállapodásokat és egyezményeket is, és el kell kerülni a hatályos nemzetközi szabályokon túlmutató követelmények bevezetését. A cél az uniós vizeken belföldi utakat bonyolító kis méretű személyhajók biztonságára vonatkozó egységesebb megközelítés lehetővé tétele. 

A javaslat teljes mértékben összhangban van a REFIT célravezetőségi vizsgálat arra vonatkozó ajánlásaival, hogy a célkitűzés alapú szabványos keretrendszer részeként funkcionális követelményekre alapuló iránymutatást vagy előírásokat dolgozzanak ki a kis méretű hajókra vonatkozóan. Az ajánlás elsősorban az IMO keretében nemzetközi szinten szerzett tapasztalatokra és tanulságokra épít.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat összhangban áll a Bizottság minőségi jogalkotási programjával, mivel biztosítja, hogy az uniós fellépés szükséges, hozzáadott értéket teremt és lépést tart a változó politikai, társadalmi és technológiai fejleményekkel. Összhangban áll továbbá a 2018-as tengeri szállítási stratégia 3 célkitűzéseivel, mivel többek között minőségi kompszolgáltatásokat biztosít az Unión belüli rendszeres személyszállításban.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 292. cikkére ‒ amelynek értelmében a Tanács ajánlásokat fogad el és a Bizottság javaslata alapján jár el ‒, valamint az EUMSZ 100. cikkének (2) bekezdésére ‒ amely a tengeri közlekedésre vonatkozó intézkedéseket tartalmaz ‒ alapul.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

E kezdeményezés célja a hajók nemzeti nyilvántartások közötti átvitelének megkönnyítése, valamint az egyenlő feltételekkel folyó verseny lehetővé tétele a biztonsági szint veszélyeztetése nélkül. Emellett az uniós vizeken belföldi utakat bonyolító kis méretű személyhajókra vonatkozó közös uniós biztonsági szintre tesz javaslatot. E célkitűzések egyike sem érhető el tagállami szintű egyoldalú fellépések révén.

Arányosság

A javaslat a kis méretű személyhajók biztonsági szintjére vonatkozó nem kötelező erejű referenciaértéket határoz meg a tagállamok számára, amely ‒ amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a közös biztonsági célkitűzésekhez és funkcionális követelményekhez tartják magukat ‒ egyértelműen jelezné a belső piac potenciálját, és alapul szolgálna a további építkezéshez. A REFIT célravezetőségi vizsgálat a kis méretű személyhajók teljesítményalapú normakeretét javasolta az egyetlen arányos és uniós hozzáadott értéket teremtő szabályozási megközelítésként. Ez a megközelítés bizonyos fokú szabadságot biztosít a helyi körülményekhez való hozzáigazításra, valamint elősegíti az innovatív hajószerkezeteket.

A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt megközelítés újszerűségének fényében az uniós tagállamok általi alkalmazás alapvető fontosságú a sikeréhez. Következésképpen a javasolt biztonsági célkitűzések és funkcionális követelmények ihletforrásként és iránymutatásként vannak a tagállamok elé terjesztve. Ez a kezdeményezés tanácsi ajánlásra vonatkozó bizottsági javaslat formáját ölti, hogy egy nem kötelező erejű eszköz révén a javasolt megközelítés Tanács általi felkarolását kérje.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Ez a kezdeményezés a Bizottság Célravezető és hatásos szabályozás (REFIT) programjának keretében végzett célravezetőségi vizsgálat ajánlásaira támaszkodik. A célravezetőségi vizsgálat során kiderült, hogy a személyhajók biztonságára vonatkozó uniós jogszabályok legfontosabb, az utasbiztonsággal és a belső piaccal összefüggő célkitűzései továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak. Emellett azonban több olyan jelentős kérdést is azonosított, többek között annak lehetőségét, hogy az uniós szabályozás hatálya alá jelenleg nem tartozó, nem acélból vagy azzal egyenértékű anyagból készült hajókra harmonizált előírásokat dolgozzanak ki. A célravezetőségi vizsgálat eredményeit és az ezek nyomán meghozott intézkedéseket a Bizottság jelentése ismerteti.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A kis méretű személyhajókra vonatkozóan javasolt biztonsági célkitűzések és funkcionális követelmények (a kis méretű személyhajókra vonatkozó útmutató) 4 kidolgozására nemzeti szakértők és érdekelt szervezetek bevonásával került sor a személyhajók biztonságával foglalkozó szakértői csoport keretében, amelyet e célból az érdekelt felek megfigyelőivel bővítettek ki. A műszaki munkát az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség koordinálta, amely a személyhajók biztonságával foglalkozó szakértői csoport rendszeres találkozói mellett 2017. november 13-án egy speciális munkaértekezletet szervezett meg, valamint gondoskodott az e célból felállított kapcsolattartó csoport koordinálásáról.

Bár az illetékes nemzeti hatóságok és az érdekelt szervezetek szakértőinek túlnyomó többsége támogatta a kezdeményezést, bizonyos kérdések merültek fel a kezdeményezés szükségességét és az általa képviselt hozzáadott értéket illetően. Ezeknek a kérdéseknek az áttekintését és a beérkező visszajelzéseket a jelen dokumentumot kísérő szolgálati munkadokumentum tartalmazza.

Emellett 2017 júliusa és novembere között online konzultációra került sor 5 . Ez a konzultáció a 24 méternél rövidebb személyhajók építésében és forgalmazásában részt vevő gazdasági szereplőket, mint a hajógyárakat, tervezőket, tulajdonosokat és üzemeltetőket célozta. A konzultációban minden más olyan érdekelt fél is részt vehetett, aki érintettnek érezte magát. Ennek a konzultációnak az volt a célja, hogy összegyűjtse különösen a kis és nagyon kis gazdasági szereplők véleményét arról, hogy a kis méretű személyhajókra vonatkozó közös uniós szabályok milyen mértékben könnyítenék meg a kis méretű személyhajók belső piacának működését. A konzultáció célja volt továbbá, hogy erre vonatkozóan nem hivatalos információkat gyűjtsön. Kiegészítette az állami hatóságokkal és az érdekelt felekkel folytatott előzőekben említett konzultációt, ami a biztonsági célkitűzések és a funkcionális követelmények technikai fejlődésére összpontosított.

Általánosságban az eredmények azt mutatták, hogy a gazdasági szereplők (valamint a válaszukat vagy álláspontjukat továbbító néhány nemzeti hatóság) határozottan támogatják a kezdeményezést, és meglátásukban a kis méretű személyhajókra vonatkozó közös uniós biztonsági szabályok nagyon pozitív vagy pozitív hatást fejtenének ki az ilyen hajók belső piacának létrehozására és működésének megkönnyítésére, a verseny növelésére és esetleg a piaci innovációra is. Általános észrevételeikben a válaszadók hangsúlyozták, hogy a közös uniós szabályoknak a meglévő gyakorlatokon kell alapulniuk, valamint elég rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a helyi üzemeltetési körülmények és szakértelem megfelelő figyelembe vételét.

Tekintettel a javasolt megközelítés újszerűségére, a közös uniós szabályok elfogadását túl korainak tartották. A kis méretű személyhajókra vonatkozó teljesítményalapú közös biztonsági keret továbbfejlesztéséhez a tagállamokkal és az érdekelt felekkel közösen szükség van annak azonosítására és értékelésére, hogy ez miképp lenne kivitelezhető uniós szinten, illetve milyen hatásokkal járna.

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A flottára és a balesetekre vonatkozó adatok tekintetében a kezdeményezés a REFIT célravezetőségi vizsgálat során gyűjtött és a 2015. október 16-án elfogadott „Iránykorrekció: A személyhajók biztonságára vonatkozó uniós jogi keret célravezetőségi vizsgálata” című bizottsági szolgálati munkadokumentumban 6 szereplő adatokra támaszkodik. A célravezetőségi vizsgálat alátámasztása céljából végzett külső tanulmány megállapításait szintén felhasználták 7 , csakúgy mint az e kérdésben végzett előzetes munkák eredményeit. Az eljárás keretében az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) biztosította a kulcsfontosságú technikai segítségnyújtást, többek között a hajókra vonatkozó leglényegesebb meglévő gyakorlatok áttekintését.

Hatásvizsgálat

A javaslat nem határoz meg egyetlen konkrét biztonsági előírást vagy eljárást sem, ezért várhatóan nincs semmilyen jelentős közvetlen hatással az előzetesen értékelhető szakpolitikai alternatívákra. Az ajánlott biztonsági célkitűzések és funkcionális követelmények kidolgozására a meglévő gyakorlatok alapján, illetve a tagállami szakértőkkel és érdekelt szervezetekkel közösen került sor. Ebben a szakaszban ezeket a célkitűzéseket és követelményeket ihletforrásként és iránymutatásként terjesztik a tagállamok elé, annak bizonyítása érdekében, hogy a személyhajók biztonságával kapcsolatos egységesebb megközelítés megvalósítható. A cél semmiképp nem ezek kötelező alkalmazásának előírása.

A javaslatot egy bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, amely bemutatja a meglévő lényeges gyakorlatokat, és ismerteti az érdekelt felek hozzájárulásait. Amennyiben a jövőben a Bizottság úgy dönt, hogy ennek a kezdeményezésnek a folytatásaként konkrét biztonsági előírásokat vagy eljárásokat dolgoz ki, akkor hatásvizsgálat elvégzésére fog sor kerülni.

Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Ez a kezdeményezés az úgynevezett teljesítményalapú normakeretre alapul, amelyet a REFIT célravezetőségi vizsgálat során az egyetlen olyan szabályozási megközelítésként azonosítottak, amely arányos lenne és uniós hozzáadott értéket teremtene. Amennyiben a tagállamok úgy döntenének, hogy az ilyen hajótípusokra vonatkozó uniós szintű közös biztonsági célkitűzésekhez és funkcionális követelményekhez tartják magukat, az egyértelműen jelezné a belső piac potenciálját, amely alapul szolgálna a további építkezéshez.

Tekintettel arra, hogy ebben a szakaszban ennek a kezdeményezésnek nem célja semmilyen konkrét biztonsági előírás vagy eljárás meghatározása, valamint figyelembe véve, hogy ezek alkalmazásáról teljes mértékben a tagállamok fognak dönteni, a kezdeményezés várhatóan nem jár azonnal számszerűsíthető megtakarításokkal vagy előnyökkel. Ezek a hatások a kezdeményezés sikeres alkalmazása és továbbfejlesztése esetében lesznek számszerűsíthetőek.

Alapjogok

A javaslat nem érinti az alapjogok védelmét.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre.    

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Nincsenek előirányozva jelentéstételi szabályok.

Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Ehhez a kezdeményezéstípushoz nincs szükség magyarázó dokumentumokra.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Tekintettel a javasolt biztonsági célkitűzések és funkcionális követelmények (a kis méretű személyhajókra vonatkozó útmutató) hatályára, a cél a 24 méternél rövidebb minden kis méretű személyhajó lefedése, az építéshez használt anyagtól függetlenül. A kis méretű személyhajókra vonatkozó útmutató számára a meglévő teljesítményalapú szabályozási megközelítések szolgáltak alapul, és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által kidolgozott célirányos előírás-modell első két lépcsőjének, illetve az alkalmazás során gyűjtött tapasztalatoknak felel meg.

A kis méretű személyhajókra vonatkozó javasolt útmutató felépítése a meglévő tengerhajózási egyezmények és szabályzatok biztonsági kategóriáit és alkategóriáit követi: biztonsági kategória (fejezet) és biztonsági alkategória (rendelet), beleértve az a) funkcionális követelményt; b) kezelt kockázatot; valamint c) teljesítménykövetelményt.

A tapasztalat azt mutatja, hogy viszonylag kevés hozzáadott értéket teremt, ha minden egyes funkcionális követelményhez külön célkitűzés-réteget határoznak meg. Ennek megfelelően a kis méretű személyhajókra vonatkozó útmutatóban a célkitűzéseket és a funkcionális követelményeket összevonták. Mindazonáltal, a szakértői visszajelzések alapján kidolgoztak néhány általános célkitűzést, amelyek a teljes útmutatóra érvényesek (nem csak az egyes követelményekre).

A funkcionális követelményeket a nemzetközi és nemzeti szinten meglévő forrásokból és tapasztalatokból, többek között az 1974-es SOLAS-egyezményből, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet folyamatban lévő munkájából, a svéd nemzeti jogszabályokból és az ANEP 77 szabályokból vonták ki, illetve ezek szolgáltak az ilyen követelmények kidolgozásának ihletforrásaként. Azokban az esetekben, amikor rendelkezésre álltak, ugyanezeket a forrásokat használták fel a kezelt kockázatok és a kapcsolódó teljesítménykövetelmények meghatározásához. A funkcionális követelmények megfogalmazását a szakértőkkel közösen finomították, az e dokumentumot kísérő szolgálati munkadokumentumban leírtak szerint. Eltérő nézőpontok esetén a szakértők többsége által támogatott megoldásra esett a választás.

Végül az egyértelműség biztosítása és az innováció akadályozásának elkerülése érdekében a kis méretű hajókra vonatkozó útmutató megszövegezésekor kiemelt figyelmet fordítottak a minőségre vonatkozó megfogalmazások és a sajátos technikai megoldások előírásának mellőzésére.

2018/0159 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a 24 méternél rövidebb személyhajókra vonatkozó biztonsági célkitűzésekről és funkcionális követelményekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére és 100. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A személyhajók biztonságára vonatkozó uniós jogi keret célravezetőségi vizsgálatának 8 ‒ amelyet a Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) keretében végeztek ‒ ajánlásai alapján az Európai Parlament és a Tanács 2017. november 15-én elfogadott (EU) 2017/2108 irányelve 9 kizárta az acélból vagy azzal egyenértékű anyagból készült, 24 méternél rövidebb személyhajókat (a továbbiakban: kis méretű személyhajók) a 2009/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10 hatálya alól. Ez a módosítás 2019. december 21-től lesz alkalmazandó.

(2)A célravezetőségi vizsgálat rávilágított, hogy a 2009/45/EK irányelv előíró követelményei, amelyek alapjául az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú 1974-es nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az 1974-es SOLAS-egyezmény) szolgált, nehezen alkalmazhatók a kis méretű személyhajók esetében. Mivel a 2009/45/EK irányelv nem tartalmaz kifejezetten a 24 méternél rövidebb hajókra vonatkozó biztonsági szempontokat és megfelelő előírásokat, ezeket a hajókat kizárták az említett irányelv hatálya alól.

(3)A kis méretű személyhajókat főképp acéltól eltérő anyagból készítik, következésképpen ennek a flottának a jelentős része már a nemzeti jogszabályok szerinti bizonyítványt szerzett. A tagállamok eltérő megközelítést alkalmaznak a kis méretű személyhajók biztonságának szabályozásakor, ami eltérő biztonsági szabályokat és előírásokat eredményez. Ezek az eltérések komoly kihívást jelentenek különösen a kisebb uniós hajótulajdonosok számára, akik a használt kis méretű személyhajók piacára támaszkodnak. Ezt a nyilvános konzultáció eredményei is megerősítették, amelynek keretében a válaszadók többsége mikro- és kisvállalkozás volt. A konzultáció rávilágított, hogy a kis méretű személyhajók egységesebb megközelítése pozitív hatással lehetne a belső piac működésére ezen a területen.

(4)Az Európai Parlament és a Tanács 94/25/EK irányelve 11 létrehozta a kedvtelési célú vízi járművek belső piacát azáltal, hogy minden tagállamban harmonizálta a kedvtelési célú vízi járművek biztonsági jellemzőit, ezáltal pedig megszüntette az ilyen hajók tagállamok közötti kereskedése előtt álló akadályokat. Ez nem mondható el a kis méretű személyhajók esetében.

(5)A célravezetőségi vizsgálat a teljesítménynorma keretet ajánlotta az egyetlen arányos és uniós szint hozzáadott értéket teremtő megközelítésként. Egy ilyen megközelítés szükség esetén bizonyos fokú szabadságot biztosítana a helyi körülményekhez való hozzáigazításra, valamint elősegítené az innovatív hajószerkezeteket, feltéve hogy igazolható a megkövetelt biztonsági szint elérése. Az előíró szabályozási kerettel összehasonlításban jobban figyelembe venné a kis méretű személyhajók szerkezeteinek, anyagainak és működésének sokféleségét, valamint azt a tényt, hogy a tagállamok jobban meg tudják ítélni, hogy az említett hajók esetében melyek a hajózást a part vagy kikötő távolsága, valamint az időjárási körülmények tekintetében helyi szinten befolyásoló tényezők.

(6)Az ezen ajánláshoz mellékelt biztonsági célkitűzések és funkcionális követelmények egy ilyen teljesítménynorma keretre, illetve a nemzetközi, uniós és nemzeti szinten szerzett tapasztalatokra alapulnak. Kidolgozásukra a tagállami szakértőkkel és érdekelt felekkel közösen került sor, és ‒ minden tagállam általi alkalmazásuk és továbbfejlesztésük esetén ‒ referenciakeretet biztosítanának az uniós vizeken belföldön közlekedő ilyen hajók utasai számára. Emellett megkönnyítenék az uniós gyártók és üzemeltetők hozzáférését a kiterjedtebb uniós piachoz.

(7)Ez az ajánlás olyan biztonsági célkitűzéseket és funkcionális követelményeket tartalmaz, amelyek jobban hozzá vannak igazítva a kis méretű személyhajókhoz. Ezért fel kell kérni a tagállamokat, hogy a kis méretű személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályok egységesebb megközelítésének elérése érdekében tartsák magukat az ehhez az ajánláshoz mellékelt biztonsági célkitűzésekhez és funkcionális követelményekhez.

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:1.A tagállamok felkérést kapnak, hogy tegyék lehetővé a biztonsági szabályok egységesebb megközelítését azoknak az uniós vizeken belüli belföldi utakat bonyolító, 24 méternél rövidebb személyhajóknak (a továbbiakban: kis méretű személyhajók) az esetében, amelyek nem minősülnek a 2013/53/EU irányelv 3. cikkének 2. pontjában meghatározott kedvtelési célú vízi járműnek, illetve nem esnek az (EU) 2017/2108 irányelv által módosított és 2019. december 21-től alkalmazandó 2009/45/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének hatálya alá.

2.Ennek érdekében ajánlott, hogy a tagállamok 2019. december 21-től:

a)adott esetben tartsák magukat a kis méretű személyhajókra vonatkozó azon biztonsági célkitűzésekhez és funkcionális követelményekhez, amelyeket a melléklet tartalmaz;

b)a teljesítményalapú kereten belül támogassák az a) pontban említett célkitűzések és követelmények továbbfejlesztését, többek között az ilyen célkitűzések és követelmények ellenőrzésére és végrehajtására szolgáló alternatív megoldások azonosítását és értékelését;

c)ösztönözzék az érdekelt felek részvételét ezekben az eljárásokban.

3.Ez az ajánlás nem sérti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy az 1. pontban említett kis méretű személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokat határozzanak meg.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   elnök

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2108 irányelve (2017. november 15.) a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló 2009/45/EK irányelv módosításáról (HL L 315., 2017.11.30., 40–51. o.).
(2)    COM(2015) 508.
(3)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Javaslatok és stratégiai célkitűzések az Európai Unió tengeri szállítási politikájának vonatkozásában a 2018-ig terjedő időszakra (COM(2009) 0008).
(4)    Kezdetben a „Kishajó törvény” munkanév alatt futott.
(5)    Konzultációs weboldal: https://ec.europa.eu/info/consultations/targeted-consultation-safety-goals-and-functional-requirements-small-passenger-ships .
(6)    SWD(2015)197.
(7)    Tractebel, 2015. A célravezetőségi vizsgálatot alátámasztó tanulmány – A személyhajók biztonságára vonatkozó jogszabályok értékelése (az EU-könyvesboltban kiadva: https://publications.europa.eu/hu/web/general-publications/publications )
(8)    COM(2015) 508.
(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2108 irányelve (2017. november 15.) a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló 2009/45/EK irányelv módosításáról (HL L 315., 2017.11.30., 40. o.).
(10)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/45/EK irányelve (2009. május 6.) a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről (HL L 163., 2009.6.25., 1. o.).
(11)    Amelyet a kedvtelési célú vízi járművekről és a motoros vízi sporteszközökről szóló 2013/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezett és helyettesített (HL L 354., 2013.12.28., 90. o.).

Brüsszel,2018.5.23.

COM(2018) 314 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS AJÁNLÁSA

a 24 méternél rövidebb személyhajókra vonatkozó biztonsági célkitűzésekről és funkcionális követelményekről

{SWD(2018) 238 final}


MELLÉKLET

Kis méretű személyhajókra vonatkozó útmutató

I.Általános rendelkezések

I.1.Fogalommeghatározások

Ellenkező rendelkezés hiányában az útmutató alkalmazásában a 2009/45/EK irányelv fogalommeghatározásai alkalmazandók.

Emellett az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)„túlélési rendszerek”: a fő hajótól független rendszerek, amelyek képesek a fedélzeten lévő összes személy fogadására, hogy megvédjék őket az életveszélyes vagy egészséget veszélyeztető helyzetektől, amikor szükség van a hajó evakuálására;

b)„evakuálási idő”: a fedélzeten lévő összes személy túlélési rendszerekben való elhelyezéséhez szükséges idő.

I.2.Hatály

Ez az útmutató azokra az újonnan épített, 24 méternél rövidebb teljes fedélzetű személyhajókra vonatkozik, amelyek belföldi utakat bonyolítanak.

Ez az útmutató nem vonatkozik az alábbi személyhajókra:

i.    hadihajók és csapatszállító hajók;

ii.    vitorlás hajók;

iii.    nem gépi hajtású hajók,

vii.    kedvtelési célú hajók;

viii.    kizárólag kikötőterületen közlekedő hajók;

ix.    nyílt tengeri létesítményeket kiszolgáló hajók;

x.    segédhajók;

xi.    nagy sebességű vízi járművek;

xii.    hagyományos hajók;

xiii. kötélvontatású kompok; vagy

xiv. kezdetleges építésű fahajók.

I.3.Célok

Az útmutató fő céljai a következők:

(1)A biztonság szavatolása a tengeren és a személyi sérülésekés a halálesetek megelőzése, illetve a környezet, különösen a tengeri környezet károsodásának, valamint a vagyoni károknak a megelőzése a hajó és rendszerei szerkezetének, felépítésének és karbantartásának köszönhetően.

(2)A tűz megelőzése, érzékelése, behatárolása és eloltása, az alapvető biztonsági rendszerek fenntartásával a tűz kitörése közben és után.

(3)Az életet, a hajót, a rakományt és a környezetet veszélyeztető, tűznek betudható kockázatok csökkentése.

(4)Az emberi élet megmentése és fenntartása vészhelyzet során és azt követően, többek között a hajó esetleges evakuálása alkalmával.

(5)A hatékony kommunikáció, illetve a vészjelzések hatékony küldésének és fogadásának biztosítása.

(6)A biztonságos hajózás biztosítása.

I.4.Üzemeltetési körülmények

(1)Minden hajó esetében szükség van a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények (paraméterek és korlátozások egyaránt) és közlekedési korlátok meghatározására. Ezek a körülmények meghatározzák azokat az előírásokat, amelyeknek az egyes hajóknak eleget kell tenniük.

(2)Egy hajó csak a hivatalos dokumentumaiban feltüntetett rendeltetésszerű üzemeltetési körülményeinek megfelelően működhet.

I.5.Biztonságirányítási rendszer

Minden hajónak az általa végzett műveletekhez igazított folyamatos biztonságirányítási rendszerrel kell rendelkeznie. A biztonságirányítási rendszer szerepe a biztonság garantálása a tengeren és a személyi sérüléseknek vagy az emberi élet elvesztésének a megelőzése, illetve a környezet, különösen a tengeri környezet szennyezésének, valamint a vagyoni károknak a megelőzése.

I.6.Árufuvarozás

Ha a nemzeti jogszabályok engedélyezik a jelen útmutató hatálya alá tartozó személyhajók számára az áruk és veszélyes áruk szállítását, akkor szükség van az alábbi elvek figyelembe vételére:

(1)A hajókon szállított áruk kezelése nem veszélyeztetheti a fedélzeten lévő személyek, a hajó és környezetének biztonságát.

(2)Az áru elhelyezésének és rögzítésének a minimálisra kell csökkentenie az áru szállítás közbeni elmozdulásának veszélyét. A raktér, illetve a teherhordó és árurögzítő szerkezetek kialakításuknak és karbantartásuknak köszönhetően képesnek kell lenniük a fuvarozás közbeni gyorsításból származó erők elnyelésére.

(3)A veszélyes áruk szállítása nem veszélyeztetheti a fedélzeten lévő személyek, a hajó és környezetének biztonságát, így minimális hatást vált ki a hajót körülvevő környezetre.

I.7.Technikai innováció

Ha egy innovatív megoldás az útmutatóban azonosítottakon kívüli további kockázatokkal jár, akkor célzott intézkedéseket kell tenni ezeknek a kockázatoknak a kezelése érdekében.

I.8.Hajófedélzeti tengerészeti felszerelés

Az uniós termékharmonizációs jogszabályok ‒ amennyiben alkalmazhatók a hajófedélzeti tengerészeti felszerelésekre ‒ által lefedett területek kivételével 1 a jelen útmutató hatálya alá eső személyhajókra szerelt tengerészeti felszereléseknek eleget kell tenniük az Európai Parlament és a Tanács 2014/90/EU irányelvében 2 meghatározott követelményeknek. Rendkívüli és kellően indokolt körülmények között, amikor az illetékes lobogó szerinti állam hatósága engedélyezi az említett irányelv követelményeit nem teljesítő felszerelés használatát, biztosítania kell, hogy a szóban forgó felszerelés a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között egyenértékű biztonsági szintet biztosít.



II-1.Felépítés, stabilitás, hajóvezérlés és energiaellátást biztosító berendezések

II-1.1.Szerkezeti szilárdság

Funkcionális követelmények

Tervezéséből, építéséből és karbantartásából adódóan a hajószerkezetnek elég szilárdnak kell lennie ahhoz, hogy ellenálljon azoknak a terheléseknek és erőknek, amelyek a hajót érik a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között.

Kezelt kockázatok

A hajót érő terheléseknek és erőknek nem megfelelő méretezés által okozott szerkezeti meghibásodások.

Teljesítménykövetelmények

A szerkezet tervezésének, felépítésének és karbantartásának meg kell felelnie azon követelményeknek, amelyeket egy elismert szervezet szabályai, vagy egy lobogó szerinti állam közigazgatása által alkalmazott egyenértékű szabályok az adott osztályra meghatároznak a 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 3 megfelelően.

II-1.2.Horgonyzás

Funkcionális követelmények

Egy hajónak képesnek kell lennie, hogy energia használata nélkül a tengerfenékhez rögzítve tartsa magát.

Kezelt kockázatok

Az ellenőrzés elvesztése – a hajó szabadon elsodródhat, ami összeütközést vagy zátonyra futást eredményezhet 4 .

Teljesítménykövetelmények

Olyan eszközök biztosítása szükséges, amelyek energia vagy hajtás, illetve mindkettő hiányában is lehetővé teszik a hajó tengerfenékhez rögzítését.

II-1.3.Kikötés

Funkcionális követelmények

Egy hajónak képesnek kell lennie a kikötésre, valamint hogy ezt követően energia használata nélkül a mólóhoz vagy egyéb kikötőhelyhez rögzítve maradjon.

Kezelt kockázatok

·A hajó szabad elsodródása a kikötőben.

·A kikötéshez szükséges alkotóelemek törése.

·A fel- és leszálló személyek biztonsága.

Teljesítménykövetelmények

a)Olyan eszközök biztosítása szükséges, amelyek energia vagy hajtás, illetve mindkettő hiányában is lehetővé teszik a hajó mólóhoz vagy egyéb kikötőhelyhez rögzítését.

b)A rendszer leggyengébb alkotóelemének képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon a hajó kikötött állapotában várható terheléseknek.

c)Biztosítani kell, hogy az utasok be- és kiszállása során a hajó mozdulatlan marad.

II-1.4.Vontatórendszer

Funkcionális követelmények

A hajó vontatását lehetővé tevő eszközöket kell biztosítani.

Kezelt kockázatok

Az ellenőrzés elvesztése – a hajtás vagy kormányzás, illetve mindkettő meghibásodása esetén lehetővé kell tenni a hajó vontatását.

Teljesítménykövetelmények

A rendszernek elegendő teherbírással kell rendelkeznie ahhoz, hogy a legkedvezőtlenebb üzemeltetési körülmények között is ellen tudjon állni a vontatási terheléseknek.

II-1.5.Tartályok

Funkcionális követelmények

A tartályok kialakításának és a folyadékok tárolási módjának lehetővé kell tennie a fedélzeten lévő személyek és a hajó sérülésének megelőzését.

Kezelt kockázatok

·A tartályokban tárolt veszélyes gázok koncentrációja által okozott robbanás.

·A tartályokban tárolt folyadékok kiömlése.

·A tartályokban kialakuló túlnyomásnak betudható szerkezeti sérülések.

·Az energia elvesztése: víz behatolása a tüzelőanyag vagy kenőolaj tartályokba, ami a hajtás vagy az energiatermelés meghibásodását okozza.

Teljesítménykövetelmények

a)Gondoskodni kell a tartályokban lévő gőzök meggyulladását megakadályozó berendezések rendelkezésre állásáról.

b)Lehetővé kell tenni a tartályok és a megközelíthetetlen üres terek folyadékszintjének meghatározását.

c)Gondoskodni kell a túl alacsony vagy túl magas nyomás kialakulását megakadályozó berendezések rendelkezésre állásáról.

d)Meg kell akadályozni az eső- vagy tengervíz behatolását a tüzelőanyag vagy kenőolaj tartályokba, még akkor is, ha a túlnyomás vagy a gőzök meggyulladásának megelőzésére szolgáló eszközök meghibásodnak.

e)Szükség esetén biztosítani kell a tartályokba való biztonságos behatolást.

II-1.6.Be- és kiszállás 5

Funkcionális követelmények

Biztosítani kell, hogy az utasok és a személyzet biztonságosan felszállhatnak a hajóra, illetve biztonságban leszállhatnak a hajóról.

Kezelt kockázatok

·Be- és kiszálláskor bekövetkező személyi sérülések.

·Járművek által okozott személyi sérülések a be- és kiszállás során.

Teljesítménykövetelmények

a)Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek be- és kiszállás során megakadályozzák az utasok és a személyzet sérülését, különös tekintettel arra, hogy ezek a személyek ne eshessenek be a hajó és a móló vagy egyéb kikötőhely közötti résbe.

b)A be- és kiszálláshoz használt pallónak csúszásmentesnek kell lennie, különösen nedves állapotban.

c)A gyalogosokat külön kell választani a járműforgalomtól.

d)A csökkent mozgásképességű személyek számára be- és kiszálláskor biztosítani kell az igényeiknek megfelelő eszközöket.

II-1.7.Szabadoldal

Funkcionális követelmények

(1)A hajónak a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között megfelelő szabadoldallal és korrmagassággal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik az alábbiakat:

1.1.Úszóképesség-tartalékot biztosítanak.

1.2.Megelőzik a túlzott mennyiségű tengervíz hajóra kerülését.

(2)A hajónak a hozzárendelt szabadoldalnak megfelelő merüléshez elegendő szerkezeti szilárdsággal és stabilitással kell rendelkeznie .

Kezelt kockázatok

·Elsüllyedés és felborulás.

·Túlterhelésnek betudható szerkezeti sérülés.

Teljesítménykövetelmények

a)A hajónak a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között akkora szabadoldallal kell rendelkeznie, amely:

a.1.lehetővé teszi a hajó számára a lebegést, miközben úszóképesség-tartalékot biztosít;

a.2.megelőzi, hogy a tengervíz hajóra kerülése káros hatással legyen a hajó úszóképességére, különösen a hajó orránál.

b)A hozzárendelt szabadoldalnak megfelelő merülést (maximális merülés) a külső megfigyelők számára látható módon kell megjelölni.

c)Az orr- és a farrész merülését a külső megfigyelők számára látható módon kell megjelölni.

d)Ellenőrizni kell, hogy a hajó elegendő szerkezeti szilárdsággal és stabilitással rendelkezik-e a hozzárendelt szabadoldalnak megfelelő terhelési feltételekhez (maximális merülés).

II-1.8.Stabilitás

Funkcionális követelmények

(1)A hajónak ellenállónak kell lennie a megdőléssel szemben, hogy rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között jelentkező zavar esetén megelőzhető legyen a felborulás, a zavar elhárítását követően pedig elegendő energiával kell rendelkeznie ahhoz, hogy visszatérjen függőleges helyzetbe.

(2)A héjjal érintkezésben lévő egyik vízmentes tér elárasztását követően a hajónak képesnek kell lennie arra, hogy a víz felszínén maradjon, és lehetővé tegye a fedélzeten lévő minden személy evakuálását a hajóról.

Kezelt kockázatok

·Elsüllyedés és felborulás sértetlen állapotban.

·Elsüllyedés és felborulás sérült állapotban.

Teljesítménykövetelmények

a)Az előirányzott terhelési feltételek és a rendeltetésszerű üzemeltetési körülményeknek megfelelő hullám- és szélviszonyok mellett a hajónak:

a.1.ellen kell állnia a zavarok által okozott hánykolódásnak vagy dőlésnek;

a.2.a zavar megszüntetése után képesnek kell lennie arra, hogy a zavar által okozott hánykolódásból vagy dőlésből visszatérjen függőleges helyzetbe.

b)A héjjal érintkezésben lévő egyik vízmentes tér elárasztását követően a hajónak a víz felszínén kell maradnia, és meg kell őriznie stabilitását:

b.1.a III. fejezetben megjelölt túlélési rendszerek használatát lehetővé tevő szögben.

b.2.az utasok hajón való mozgását lehetővé tevő szögben.

c)Annak a körülménynek a kiszámításakor, amely sérülést követően lehetővé teszi a hajó számára, hogy a víz felszínén maradjon és megőrizze stabilitását, az utasok tartózkodási helyének, az életmentő berendezések használatának, illetve az időjárási és tengeri viszonyok vonatkozásában a helyzet nyomán jelentkező billentőnyomatékokat szintén figyelembe kell venni.

II-1.9.Víz- és időjárásállás

Funkcionális követelmények

A hajó tervezésének olyan víz- és időjárásállási szintet kell biztosítania, amely a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között megvédi a hajót az úszóképességet és a stabilitást veszélyeztető hullámtörésekkel és vízbehatolással szemben.

Kezelt kockázatok

Elsüllyedés vagy felborulás, amire annak nyomán kerül sor, hogy a hajóban nem szándékos módon víz gyülemlik fel.

Teljesítménykövetelmények

a)A hajónak olyan víz- és időjárásállási határvonalakkal kell rendelkeznie, amelyek a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között megelőzik a víz olyan mértékű felgyülemlését a terekben, amely veszélyeztetheti a tervezés szerinti stabilitási vagy úszóképességi paramétereket.

b)Minden hajó tervezése során meg kell határozni egy szintet, amely alatt a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között vízállónak kell lennie: vízállósági szint.

c)A hajó külső szerkezetének és szerelvényeinek a vízállósági szint felett időjárásállónak kell lenniük, legalább a következő fedélzetig vagy szintig.

d)Ütközés esetén a hajó orr-részének vízálló védelmet kell biztosítania a hajó többi része számára.

e)A hajót olyan rendszerrel kell felszerelni, amely a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között képes a felgyülemlett folyadék eltávolítására bármelyik vízálló térből. A géptereket magas szintű riasztórendszerrel kell ellátni.

f)Minden nyitott fedélzetről magától távoznia kell a víznek.

II-1.10.A fedélzeten lévő személyek védelme

Funkcionális követelmények

A hajón található minden rendszert, felszerelést vagy szerelvényt úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy nem okozzon sérülést a fedélzeten lévő személyeknek.

Kezelt kockázatok

A fedélzeten lévő személyek sérülése.

Teljesítménykövetelmények

a)A fedélzeten lévő személyeket védelemben kell részesíteni az alábbiaktól:

a.1.mozgó alkatrészek;

a.2.forró elemek;

a.3.potenciálisan áramütést okozó alkatrészek;

a.4.csúszós felületek;

a.5.túlzott mértékű zajok és rezgések;

a.6.terhelés alatt lévő elemek;

a.7.mérgező anyagok.

b)Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek minden személy számára védelmet nyújtanak a fedélzetről való leesés ellen.

II-1.11.Hajtás és kormányzás

Funkcionális követelmények

Biztosítani kell, hogy a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között még meghibásodás esetén is lehetőség legyen a hajó sebességének és irányának vezérlésére.

Kezelt kockázatok

A manőverezés lehetőségének hiány a hajtás vagy kormányzás meghibásodása miatt, ami esetlegesen összeütközést vagy zátonyra futást eredményezhet.

Teljesítménykövetelmények

a)A hajó méretének és működési területének figyelembe vételével biztosítani kell a hajtó- és kormányművek, többek között minden segédüzemi szolgáltatás redundanciáját.

b)Biztosítani kell, hogy a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között bármilyen dőlésszög vagy trimm esetében a hídról lehetőség van a hajtómű fő funkciónak (mechanikus, elektromos stb.) vezérlésére.

c)A hídon tartózkodó parancsnok számára olyan működési mutatókat kell rendelkezésre bocsátani, amelyek korai vészjelzést adnak a hajtó- vagy a kormánymű bármilyen meghibásodásáról.

d)A hajó hajtását vagy kormányzását ellehetetlenítő meghibásodásokról látható és hallható vészjelzésnek kell tájékoztatnia a hídon, és ‒ amennyiben felügyelve van ‒ az érintett géptérben.

e)Lehetővé kell tenni a sebesség és az irány helyi vezérlését.

f)Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik a parancsok továbbítását a hídról a hajtó- és kormányművek helyi vezérlőállásaihoz.

g)Biztosítani kell, hogy a fő hajtórendszer beindítására, leállítására és működtetésére üzemképtelen hajóállapotban is lehetőség van, külső energiaforrások igénybe vétele nélkül.

h)A hajó sebességének és irányának vezérlését lehetővé tevő főgépek és segédüzemi berendezések tervezésének, felépítésének és karbantartásának meg kell felelnie azon követelményeknek, amelyeket egy elismert szervezet szabályai, vagy egy lobogó szerinti állam közigazgatása által alkalmazott egyenértékű szabályok az adott osztályra meghatároznak a 391/2009/EK rendeletnek megfelelően.

II-1.12.Vészüzemi áramforrás

Funkcionális követelmények

Az alapvető biztonsági rendszereket legkevesebb két egymástól független áramforrásnak kell ellátnia energiával, amelyek közül a vészüzemi áramforrás kizárólag az alapvető biztonsági rendszereket ellátását biztosítja.

Kezelt kockázatok

·Az alapvető biztonsági rendszerek működésképtelensége az áramellátás hiánya miatt.

·A vészüzemi áramforrások beindításával vagy működtetésével kapcsolatos problémák a hőmérséklet, illetve megdőlés vagy trimm következtében.

Teljesítménykövetelmények

a)A vészüzemi áramforrásnak automatikusan be kell kapcsolnia az alapvető biztonsági rendszerek ellátását biztosító egyéb áramforrások meghibásodása esetén.

b)A vészüzemi áramforrást és a hozzá tartozó elosztórendszert úgy kell elhelyezni, hogy a rendszer tűz, vízbehatolás vagy az alapvető biztonsági rendszerek ellátását biztosító egyéb áramforrásokat érintő egyéb baleset esetén is működjenek.

c)Az alábbiak számítanak alapvető biztonsági rendszereknek, amennyiben a hajó fel van szerelve ezekkel:

c.1.vízelvezető berendezések;

c.2.tűzérzékelő berendezések;

c.3.sürgősségi tűzoltó szivattyú, és adott esetben a vízpermettel oltó berendezések;

c.4.a fedélzeten lévő minden személy riasztására, a felkutatási és mentési szolgálatok riasztására és a velük folytatott kommunikációra, valamint a hajó helyének meghatározására szolgáló aktív jelek továbbítására szolgáló kommunikációs berendezések;

c.5.vészjelző és riasztó berendezések;

c.6.navigációs jelzőfények és a navigációs funkciók fenntartásához szükséges berendezések;

c.7.vészvilágítás, beleértve a menekülési útvonalak világítását;

c.8.bármilyen más rendszer, amely lehetővé teszi a fedélzeten lévő minden személy evakuálását a hajóról.

d)Az alapvető biztonsági rendszereket legalább a külső támogatás vagy mentés megérkezéséig szükséges ideig működésben kell tartani.

e)A vészüzemi áramforrásoknak:

e.1.a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között és az előrelátható sérülések mellett bármilyen dőlésszög vagy trimm esetében hatékonyan kell működniük, valamint

e.2.a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között bármilyen hőmérsékleten lehetővé kell tenniük az azonnali használatot.

f)A vészüzemi áramforrás és a hozzá tartozó elosztórendszer tervezésének, felépítésének és karbantartásának meg kell felelnie azon követelményeknek, amelyeket egy elismert szervezet szabályai, vagy egy lobogó szerinti állam közigazgatása által alkalmazott egyenértékű szabályok az adott osztályra meghatároznak a 391/2009/EK rendeletnek megfelelően.



II-2Tűzbiztonság

II-2.1.Meggyulladás

Funkcionális követelmények

(1)Meg kell előzni az éghető anyagok és a gyúlékony folyadékok, gázok és gőzök meggyulladását.

(2)Azonosítani kell az éghető anyagokat, gyúlékony folyadékokat, azokat a területeket, ahol gyúlékony gázok vagy gőzök halmozódhatnak fel, illetve a potenciális gyújtóforrásokat, mint a hajtást szolgáló akkumulátorokat.

Kezelt kockázatok

Az éghető anyagok, illetve gyúlékony folyadékok, gázok és gőzök meggyulladása.

Teljesítménykövetelmények

a)A gyúlékony folyadékok szivárgásának megelőzésére és ellenőrzés alatt tartására szolgáló eszközöket kell biztosítani.

b)A gyúlékony gázok és gőzök felgyülemlésének korlátozására szolgáló eszközöket kell biztosítani.

c)A gyújtóforrásokat távol kell tartani az éghető anyagoktól, illetve a gyúlékony folyadékoktól és gázoktól.

d)A gyúlékony folyadékokat és gázokat külön erre a célra kialakított területeken kell tárolni.

e)További biztonsági intézkedéseket kell hozni, többek között 60°C alatti lobbanáspontú tüzelőanyag használata esetén alkalmazni kell a Gázokat és egyéb alacsony lobbanáspontú tüzelőanyagokat használó hajók biztonságáról szóló nemzetközi szabályzatot.

II-2.2.Tűzterjedés

Funkcionális követelmények

(1)Minden zárt térben biztosítani kell a levegőellátás vezérlését lehetővé tevő eszközöket.

(2)Biztosítani kell a gyúlékony folyadékok áramlásának leállítására alkalmas eszközöket.

(3)Korlátozni kell a fedélzeti terek gyúlékonyságát.

Kezelt kockázatok

A tűz terjedése.

Teljesítménykövetelmények

a)Biztosítani kell, hogy lehetőség van a fokozott tűzveszélynek kitett és a fokozott tűzvédelmet igénylő terek minden szellőzőcsatornájának lezárására az adott téren kívüli helyről.

b)Biztosítani kell, hogy lehetőség van minden gépi vezérlésű szellőztető berendezés leállítására a szellőztető berendezés szerinti téren kívülről.

c)A lakóterek szellőzésének függetlennek kell lennie a fokozott tűzveszélynek kitett helyek szellőzésétől.

d)Biztosítani kell a gyúlékony folyadékokat használó rendszerek, például tüzelőanyag-szivattyúk, kenőolaj-szivattyúk, termikus olaj szivattyúk és olajszeparátorok (tisztítóberendezések) leállítását lehetővé tevő vezérlőeszközöket.

e)Az alábbi szabad felületeknek alacsony lángterjedési jellemzőkkel kell rendelkezniük:

e.1.a menekülési útvonalak részét képező folyosók és lépcsők;

e.2.a lakóterek, kiszolgálóhelyiségek és vezérlőállások mennyezete és burkolata.

f)A felhasznált éghető anyagoknak alacsony fűtőértékkel kell rendelkezniük. A határérték a hajó építéséhez használt anyagtól függ, azonban semmilyen esetben nem haladhatja meg a 45 MJ/m2 értéket.

g)Minden egyes tér maximális gyúlékonyságát az MSC.1/Circ. 1003 körlevélnek vagy egyéb egyenértékű szabványnak megfelelően kell korlátozni.

II-2.3.Füstképződés és toxicitás

Funkcionális követelmények

Korlátozni kell az anyagokból, többek között felületkezelő anyagokból tűz esetén felszabaduló füst és mérgező anyagok mennyiségét.

Kezelt kockázatok

A személyek által megközelíthető terekben keletkező tűz esetén felszabaduló füst és mérgező anyagok jelentette életveszély.

Teljesítménykövetelmények

a)A szabad belső felületeken felhasznált festékből, lakkból és egyéb hasonló anyagból nem szabadulhat fel jelentős mennyiségű füst és mérgező anyag.

b)Amennyiben a lakóterekben, kiszolgálóhelyiségekben és vezérlőállásokon elsődleges fedélzetburkolatot alkalmaznak, annak jóváhagyott anyagból kell készülnie, amely megnövekedett hőmérséklet mellett nem vezet füstképződéshez, mérgezéshez vagy robbanásveszélyhez.

II-2.4.Tűzérzékelés és tűzjelzés

Funkcionális követelmények

A rögzített tűzérzékelő és tűzjelző rendszereknek meg kell felelniük a tér jellegének, a tűzterjedési potenciálnak és a füst vagy mérgező anyagok potenciális felszabadulásának.

Kezelt kockázatok

A fedélzeten kiütő tűz túl kései érzékelése ahhoz, hogy elegendő idő maradjon a tűz eloltására, a hajó biztonságos elhagyására, vagy mindkettőre.

Teljesítménykövetelmények

a)A fokozott tűzveszélynek kitett terekben, illetve a II-2.5 pont a) alpontjának értelmében fokozott tűzvédelmet igénylő terekben tűzérzékelő eszközöket kell biztosítani.

b)A tűzérzékelő eszközöknek tűz esetén jelzést kell adniuk a hídon. Ezeket a jelzéseket hangriasztásnak kell kísérnie.

c)Ha a hídon hallható riasztást nem nyugtázzák ésszerű időn belül, akkor a hangriasztásnak a hajó minden olyan terében meg kell szólalnia, amelyhez a személyzetnek hozzáférése van.

d)A riasztás hangerejét a hajó normál üzemelés közbeni zajszintjéhez kell igazítani, hogy a személyzet meghallhassa azt.

e)Lehetővé kell tenni annak a térnek az azonosítását, amelyben a rendszer tüzet érzékelt.

II-2.5.Szerkezeti tűzvédelem

Funkcionális követelmények

(1)A tüzet be kell határolni abban a terében, amelyben kitört, hogy elegendő idő maradjon a tűz eloltására, a fedélzeten lévő minden személy hajóról való evakuálására, vagy mindkettőre.

(2)Minden hajót hőszigetelő és szerkezeti határvonalakkal kell részekre osztani.

Kezelt kockázatok

A fedélzeten lévő személyek égési sérülése a túlélési rendszer elérése előtt.

Teljesítménykövetelmények

a)A fedélzeten található tereket az alábbiak szerint kell osztályozni:

a.1.Fokozott tűzveszélynek kitett terek, többek között:

·belsőégésű gépeknek helyet adó terek;

·ro-ro terek;

·gyúlékony folyadékok tárolására szolgáló terek;

·bizonyos nagyteljesítményű elektromos akkumulátoroknak helyet adó terek.

a.2.Fokozott tűzvédelmet igénylő terek, többek között:

·menekülési útvonalak, beleértve a lépcsőket és a folyosókat;

·vezérlőállások;

·lakóterek;

·gyülekezési és beszállóhelyek;

·hajtó- és kormányműveknek helyet adó terek;

·a villamos energia átalakítására, elosztására és tárolására (akkumulátorok) szolgáló eszközöknek helyet adó terek.

b)A fokozott tűzveszélynek kitett és a fokozott tűzvédelmet igénylő terek között szerkezeti tűzvédelmet biztosító hőszigetelő határvonalaknak kell lenniük.

c)Általános szabályként a hőszigetelő határvonal által biztosított szerkezeti tűzvédelemnek 60 percig meg kell akadályoznia a láng és a füst átterjedését. Ez az idő csökkenthető a II-2.6 pont szerint kiszámított evakuálási idő függvényében, azonban semmilyen esetben nem lehet 30 percnél rövidebb.

d)Az acélból készült hőszigetelő határvonalak esetében szabványos tűzállósági vizsgálat során a védett oldal átlaghőmérséklete nem emelkedhet 140 °C-kal a kezdeti hőmérséklet fölé, a hőmérséklet pedig egyetlen ponton sem, így a csomópontnál sem, emelkedhet 180 °C-kal az eredeti hőmérséklet fölé a szerkezeti tűzvédelem ideje alatt.

e)Amikor a hőszigetelő határvonalakhoz acéltól eltérő anyagokat használnak, akkor a szigetelést úgy kell kialakítani, hogy a szerkezet belsejének hőmérséklete ne emelkedhessen olyan értékre, amelynek következtében a szerkezeti tűzvédelem ideje alatt elveszíti a szerkezeti jellemzőit. Alumínium esetében például a figyelembe venni szükséges hőmérséklet 200 oC.

f)Acéltól eltérő hajók esetében a héjjal érintkezésben lévő, fokozott tűzveszélynek kitett terek határát hőszigetelő határvonallal kell ellátni.

g)A szellőzőcsatornáknak a nekik helyet adó térrel megegyező tűzvédelemmel kell rendelkezniük.

II-2.6.Evakuálási idő

Funkcionális követelmények

A hajó evakuálásához szükséges időt minden hajó esetében ki kell számítani 6 vagy bizonyítani kell a fedélzeten, vagy mindkét műveletre sort kell keríteni.

Kezelt kockázatok

A hajó evakuálását szükségessé tevő vészhelyzet esetén bekövetkező halál vagy sérülések.

Teljesítménykövetelmények

a)Az evakuálási idő meghatározásakor minden menekülési útvonalat használhatónak kell tekinteni.

b)A percben kifejezett evakuálási időnek az alábbi érték alatt kell lennie:

Maximális idő = (SFP-7)/3

Ahol az SFP a szerkezeti tűzvédelem percben kifejezett ideje.

II-2.7.Tűzoltás

Funkcionális követelmények

A tűz megszüntetésére és eloltására abban a térben kell sort keríteni, amelyben kitört.

Kezelt kockázatok

A tűz terjedése.

Teljesítménykövetelmények

a)Lehetővé kell tenni, hogy a személyek által megközelíthető minden teret és nyitott fedélzetet el lehessen érni az adott hajónak megfelelő hatékony nyomású és kapacitású vízsugárral.

b)A hajót legalább két tűzoltó vízszivattyúval kell felszerelni, amelyek egyikét a vészüzemi áramforrásnak kell ellátnia energiával (vészhelyzeti tűzoltó szivattyú).

c)A vészhelyzeti tűzoltó szivattyút és annak szívócsövét az egyéb tűzoltó szivattyúknak helyet adó terektől eltérő helyiségben kell elhelyezni, és hőgát segítségével el kell választani a hajtóműnek helyet adó tértől.

d)Minden fokozott tűzveszélynek kitett teret rögzített tűzoltó rendszerrel kell ellátni.

e)Az alvásra szolgáló lakótereket automatikus vízpermettel oltó berendezésekkel kell felszerelni.

f)A fokozott tűzveszélynek kitett vagy fokozott tűzvédelmet igénylő terek bejárata mellett hordozható tűzoltó készülékeket kell elhelyezni.

g)A rögzített vagy hordozható tűzoltó berendezések által használt oltóanyagnak:

g.1.meg kell felelnie a védett térben legnagyobb valószínűséggel előforduló tűztípusnak, valamint

g.2.nem lehet káros az emberi egészségre, kivéve ha:

·rendelkezésre állnak olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik az érintett tér teljes lezárását kívülről; valamint

·rendelkezésre állnak olyan eszközök, amelyek biztosítják, hogy a tűzoltás megkezdésekor egyetlen személy sem tartózkodik az adott helyiségben.

II-2.8.Menekülési útvonalak

Funkcionális követelmények

A fedélzeten lévő személyeknek képesnek kell lenniük, hogy egyértelműen kijelzett, akadályoktól mentes, illetve tűztől és elárasztástól védett menekülési útvonalakon keresztül elérjék a túlélési rendszert.

Kezelt kockázatok

Evakuálás esetén a fedélzeten lévő személyek nem képesek a hajó elhagyására.

Teljesítménykövetelmények

a)A hajók összes rendszeresen használt teréből legalább két különböző menekülési útvonalat kell biztosítani, amelyek a beszállási helyekhez vezetnek.

b)A két menekülési útvonalat úgy kell kialakítani, hogy mindkét útvonal egyetlen valószínűsíthető tűzeseti forgatókönyv esetén se legyen elzárva.

c)A menekülési útvonalakat:

c.1.kapaszkodókkal kell ellátni;

c.2.nem szabad elzárni;

c.3.egyértelműen ki kell jelezni, rossz látási körülmények között is látható jelzésekkel;

c.4.két különböző áramforrás ‒ amelyek közül az egyik a vészüzemi áramforrás ‒ által táplált világítással kell ellátni; valamint

c.5.elég szélesre kell tervezni ahhoz, hogy lehetővé tegyék a fedélzeten lévő személyek, beleértve a védőeszközöket viselő személyek, a hordágyon egyéb személyeket szállítók és a fogyatékossággal élő személyek szabad mozgását.

d)A menekülési útvonalakat feltüntető tervrajzokat adott esetben minden fülkében és a közös terekben egyaránt el kell helyezni.

III.Mentőeszközök és berendezések

III.1.A mentőeszközök általános rendelkezésre állása

Funkcionális követelmények

A rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között minden mentőeszköznek folyamatosan rendelkezésre kell állnia, a hajó energiaellátásától függetlenül.

Kezelt kockázatok

·A fedélzeten lévő személyek sérülése normál üzemeltetés, képzés, karbantartás vagy vészhelyzetek alkalmával.

·A mentőeszközök rendellenes működése vagy a használatukkal kapcsolatos késedelmek, valós vészhelyzetben, illetve képzés vagy gyakorlatok során.

Teljesítménykövetelmények

A mentőeszközöknek:

a)könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük;

b)nem szabad akadályokkal vagy egyéb módon elzárva lenniük;

c)a hajó energiaellátásától függetlenül működőképesnek és használhatónak kell lenniük;

d)folyamatosan rendelkezésre kell állniuk;

e)használhatónak kell lenniük a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között; valamint

f)a rendeltetésszerű üzemeltetési körülmények között és az előrelátható sérülések mellett bármilyen dőlésszög vagy trimm esetében használhatónak kell lenniük.

III.2.Vészhelyzeti tájékoztatás biztosítása

Funkcionális követelmények

A fedélzeten lévő minden személyt azonnal vészhelyzeti tájékoztatásban kell részesíteni, a hozzájuk rendelt mentőeszközöktől függően.

Kezelt kockázatok

Az utasok nem megfelelő tájékoztatása és utasításokkal való ellátása a vészhelyzeti eljárásokra vonatkozóan, amely potenciálisan további késedelmet, illetve félreértéseket vagy pánikot okoz.

Teljesítménykövetelmények

a)A fedélzeten lévő személyek tájékoztatását és utasításokkal való ellátását illetően figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

a.1.érthető módon kell történnie (pl. stílus és nyelvezet); valamint

a.2.jól láthatónak kell lennie az egész hajón.

b)A vészhelyzeti eljárásokra, illetve a berendezések helyére és használatára vonatkozó tájékoztatásnak és utasításoknak legalább az alábbiakat magukban kell foglalniuk:

b.1.a gyülekezési hely megközelíthetősége;

b.2.a mentőeszközök helye; valamint

b.3.a mentőeszközök működtetése és használata.

c)A mentőeszközökre vonatkozó utasításoknak rossz látási körülmények között (pl. vészvilágítás) is olvashatónak és érthetőnek kell lenniük, a mentőeszközök tárolóhelyét pedig egyértelműen ki kell jelezni.

III.3.Kommunikáció

Funkcionális követelmények

(1)Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik a felkutatási és mentési szolgálatok riasztását és tájékoztatását a hajó és a túlélési rendszerek helyzetéről.

(2)Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik a parancsnok vagy a személyzet számára, hogy vészhelyzet esetén egyidejűleg kommunikáljanak a fedélzeten lévő minden személlyel.

(3)Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek vészhelyzet esetén lehetővé teszik a fedélzeten lévő összes személyek riasztását.

Kezelt kockázatok

·Vészhelyzet esetén a felkutatási és mentési szolgálatok nehezen találnak rá az áldozatokra (hajó vagy a tengeren lebegő bármilyen túlélési rendszer).

·A menekülési, evakuálási és mentési tevékenységeket megkönnyítő hatékony kétirányú kommunikáció hiánya a személyzet tagjai között.

·A fedélzeten lévő személyeket nem látják el megfelelő időn belül a vészhelyzetre vonatkozó hatékony tájékoztatással és utasításokkal.

·A fedélzeten lévő személyeket nem riasztják időben a vészhelyzetről.

·Késedelmek és szervezési hibák.

Teljesítménykövetelmények

a)Az alábbi eszközök biztosítása szükséges, hogy a felkutatási és mentési szolgálatok rátalálhassanak a hajóra és a túlélési rendszerekre:

a.1.egy elektronikus jel, amelyet a felkutatási és mentési szolgálatok automatikusan és távolról befoghatnak (többek között műholdas navigációs rendszerek, mint a Galileo által kibocsátott jelek);

a.2.vészjelzés, amely a közelből szemmel észrevehető; valamint

a.3.a túlélési rendszerek, illetve a felkutatási és mentési szolgálatok közötti kommunikációra alkalmas hordozható rendszer.

b)A belső kommunikációra szolgáló eszközöknek:

b.1.kétirányú kommunikációt kell biztosítaniuk a személyzet tagjai között, függetlenül attól, hogy a hajó melyik részén tartózkodnak;

b.2.folyamatos hallható tájékoztatást és utasításokat kell nyújtaniuk minden olyan térben, ahol személyek tartózkodhatnak.

c)A fedélzeten lévő összes személy riasztására szolgáló eszközöknek: 

c.1.    hallhatónak kell lenniük minden olyan helyen, ahol személyek tartózkodhatnak; valamint

c.2.lehetővé kell tenniük a szóbeli kommunikációt a fedélzeten.

III.4.Evakuálás

Funkcionális követelmények

(1)Minden hajón olyan gyülekezési helyeket kell kialakítani, ahol a fedélzeten lévő összes személynek meg kell jelennie a túlélési rendszerekbe való beszállítás előtt.

(2)Biztosítani kell, hogy a gyülekezési helyről minden személy sérülés nélkül és „száraz lábbal” ‒ azaz még rövid ideig sem kell bemennie a vízbe ‒ beszállítható egy túlélési rendszerbe.

(3)Biztosítani kell azokat az eszközöket, amelyek evakuálás után biztosítják az összes személy túlélését.

Kezelt kockázatok

·Nem megfelelő túlélési rendszerek, amelyek nem elegendőek, nem megfelelően vagy nem érhetők el a fedélzeten lévő összes személy számára.

·Az utasok nem megfelelő összegyűjtése, ami késedelmeket és félreértéseket eredményez az evakuálás során.

·Annak lehetősége, hogy tűz, elárasztás vagy egyéb sérülések következtében egye túlélési rendszerek nem érhetők el.

·A túlélési rendszerek megrongálódása, személyi sérülések vagy mindkettő a vízre bocsátás alkalmával.

·Vízbe fulladás.

·Kihűlés.

Teljesítménykövetelmények

a)A hajók különböző részein elegendő kapacitású túlélési rendszereket kell elhelyezni, hogy azokban az esetekben, amikor bármelyik túlélési rendszer elveszik vagy használhatatlanná válik, a fennmaradó túlélési rendszerek képesek legyenek a hajó jóváhagyott befogadóképességének megfelelő számú személy elhelyezésére.

b)A túlélési rendszerek elosztásának, használatba vételi módjának és kapacitásának lehetővé kell tennie, hogy a hajó jóváhagyott befogadóképességének megfelelő számú személy a hajó bármelyik oldaláról beszállhasson ezekbe a rendszerekbe 7 .

c)A gyülekezési helyek elég nagyok kell legyenek ahhoz, hogy a fedélzeten lévő összes személy egyszerre megjelenhessen.

d)Egyetlen személytől sem várható el, hogy a túlélési rendszerbe való beszállás érdekében 1 méternél magasabbról ugorjon le. Nagyobb magasságok esetén a beszállást megkönnyítő eszközt kell biztosítani (pl. evakuáló csúszdát vagy beszállást lehetővé tevő létrát).

e)Vízre bocsátás során a túlélési rendszer nem ütközhet semmilyen akadályba, illetve nem érhet egyéb szerkezetekhez, különösen a hajócsavarhoz.

f)Minden hajón a fedélzeten lévő összes személy számára megfelelő egyéni lebegtető eszköznek kell rendelkezésre állnia.

g)Az üzemeltetési körülményektől függően megfelelő kihűlés elleni védőeszközt kell biztosítani a fedélzeten lévő személyek számára.

III.5.Mentés

Funkcionális követelmények

Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek alkalmasak a személyek vízből való kimentésére.

Kezelt kockázatok

Nincs lehetőség a személyek hatékony és gyors vízből való kimentésére, ami a túlélő egészségének károsodását vagy elhalálozását eredményezheti.

Teljesítménykövetelmények

a)A hajón lebegtető eszközöknek kell rendelkezésre állniuk, amelyek a hajóról a vízbe esett személyhez dobhatók.

b)A személy vízből való kimentését a hajóról vagy egy erre a célra szolgáló külön egységből kell végezni.

IV.Rádiókommunikáció

Funkcionális követelmények

(1)A hajónak képesnek kell lennie a tengeri biztonságra vonatkozó fontos információk küldésére és fogadására.

(2)Minden hajónak képesnek kell lennie a vészjelzések küldésére és fogadására.

(3)Biztosítani kell, hogy felkutatási és mentési műveletek során lehetőség van a tengeri vagy légi külső mentőcsapatokkal való kommunikációra.

Kezelt kockázatok

·A hajó nem képes a tengeri biztonságra vonatkozó fontos információk küldésére vagy fogadására.

·A külső mentőcsapatokkal való kommunikáció hiánya vészhelyzet esetén.

·A hajó nem képes arra, hogy a veszélyben lévő egyéb közeli hajók segítségére siessen.

Teljesítménykövetelmények

Minden hajónak képesnek kell lennie:

a)hajó-part vészjelzések küldésére;

b)part-hajó vészjelzések fogadására;

c)hajó-hajó vészjelzések küldésére és fogadására (műholdas rendszereken keresztül is);

d)felkutatási és mentési koordinációs kommunikációk küldésére és fogadására;

e)helyszíni kommunikációk küldésére és fogadására;

f)tengeri biztonsági információk küldésére és fogadására;

g)általános rádiókommunikációk küldésére és fogadására a parti rádiórendszerekhez vagy hálózatokhoz, illetve az ilyen rendszerektől és hálózatoktól; valamint

h)híd-híd kommunikációk küldésére és fogadására;



V.Navigáció

Funkcionális követelmények

Tervezésének, építésének, felszerelésének és karbantartásának köszönhetően a hajónak képesnek kell lennie:

(1)a független navigációra; valamint

(2)a személyzet rögzített vagy mozgó navigációs kockázatokkal kapcsolatos riasztására.

Kezelt kockázatok

·Összeütközés és zátonyra futás.

·A hajó pozíciójának sikertelen meghatározása.

Teljesítménykövetelmények

a)Részletes tájékoztatást kell nyújtani a hajó üzemelése szerinti földrajzi tengeri területre vonatkozóan.

b)Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik a hajó pozíciójának, irányának és sebességének meghatározását (például műholdas navigációs rendszereket, mint amilyen a Galileo).

c)Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyet támogatást nyújtanak a navigáláshoz és az ütközések elkerüléséhez (például műholdas navigációs rendszereket, mint amilyen a Galileo).

d)A híd kialakításának megfelelő körkörös kilátást kell biztosítania a navigációs őrszolgálat számára.

e)Olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek segítségével meghatározható a hajócsavar forgásiránya és energiaigénye, valamint a kormánylapát fő haladási irányhoz viszonyított helyzete.

f)A vízmélység meghatározására alkalmas eszközöket kell biztosítani.

g)A közelben lévő hajóknak képesnek kell lenniük a hajó észlelésére.

(1)    Emlékeztetni kell arra, hogy a termékbiztonságra vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok, különösen a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2014. április 16.) (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.) alkalmazandók bizonyos hajófedélzeti tengerészeti felszerelésekre.
(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/90/EU irányelve (2014. július 23.) a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 146. o.).
(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 391/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól (HL L 131., 2009.5.28., 11. o.).
(4)    Közismert, hogy a hajó tengerfenékhez rögzítése nem garantálható minden helyzetben. Ez számos tényezőtől függ, mint a talajtípus, a tenger mélysége, a környezeti feltételek stb., megfelelő körülmények között azonban mérsékelheti a hajó szabad elsodródását.
(5)    A parti rendszerekre nem terjed ki.
(6)    Az MSC.1/Circ.1533 körlevél és a módosított MSC.1/Circ.1166 körlevél referenciául szolgálhatnak a kiszámításhoz.
(7)    Ez a követelmény nem feltétlenül jelenti azt, hogy a hajó mindkét oldalán 100%-os kapacitást kell biztosítani. Lehetőség van olyan túlélési rendszerek használatára, amelyek a hajó bármelyik oldaláról használatba vehetők.