EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.5.17.

COM(2018) 293 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

EURÓPA MOZGÁSBAN

Fenntartható mobilitás Európában: biztonságos, összekapcsolt és tiszta közlekedés

1.    BEVEZETÉS

Az Európai Unió helyzetéről szóló 2017. szeptemberi évértékelő beszédében Juncker elnök azt a célt tűzte ki az EU és iparágai számára, hogy a világ első számú szereplőivé váljanak az innováció, a digitalizáció és a dekarbonizáció terén. A Bizottság átfogó megközelítést fogadott el annak érdekében, hogy az uniós mobilitási szakpolitikák tükrözzék ezeket a politikai prioritásokat. Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégiát követően a Bizottság két mobilitáspolitikai kezdeményezéscsomagot 1 fogadott el: egyet 2017 májusában, egyet pedig 2017 novemberében 2 . Ezek pozitív menetrendet határoznak meg, és az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégiát szolgáló jogalkotási javaslatokat és kezdeményezéseket tartalmaznak, valamint biztosítják a zökkenőmentes átmenetet a mindenkit megillető, tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak biztosítania kell e javaslatok gyors elfogadását.

Ez a harmadik és egyben utolsó „Európa mozgásban” csomag a 2017. szeptemberi új iparpolitikai stratégia megvalósítását szolgálja, és célja, hogy lezárja azt a folyamatot, amely lehetővé teszi Európa számára a mobilitás modernizációja valamennyi előnyének kihasználását 3 . Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy a jövő mobilitási rendszere minden uniós polgárt megillető, biztonságos, tiszta és hatékony legyen. Ki kell használnunk az új technológiában rejlő lehetőségeket, hogy számos célt egyidejűleg tudjunk megvalósítani: hogy biztonságosabbá és hozzáférhetőbbé tegyük az európai mobilitást, növeljük az európai ipar versenyképességét, biztosítsuk az európai munkákat, nagyobb tisztaságot teremtsünk, és jobban alkalmazkodjunk az éghajlatváltozással való szembenézés egyre sürgetőbb szükségességéhez. Ehhez az EU, a tagállamok és az érdekelt felek teljes körű elköteleződésére van szükség.

A technológiai változás társadalmunk és gazdaságunk valamennyi részét érinti, és átalakítja az uniós polgárok életét. Ez alól a közlekedés sem kivétel. Az új technológiák radikálisan megváltoztatják a mobilitás helyzetét. Felborítják a hagyományos közlekedési üzleti modelleket és iparágakat, és az új mobilitási szolgáltatásokkal és résztvevőkkel új lehetőségeket és kihívásokat hoznak. A munkaerőpiac és a szükséges készségek gyorsan változnak, és az EU-nak versenyképesnek kell maradnia a fokozott globális versenyben. A 12 millió munkahelyet biztosító autóipari és közlekedési értéklánc és az EU versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hatékony közlekedési rendszer mellett elengedhetetlen, hogy az EU mobilitási politikája képes legyen alkalmazkodni a változásokhoz.

A közlekedés teljes koncepciója átalakulóban van, és a járművek, az infrastruktúra és a felhasználók közötti határok egyre inkább elmosódnak. Már nem a tömegközlekedési eszközön van fókuszban, hanem a megnövekedett összekapcsoltságnak és automatizálásnak köszönhetően sokkal inkább a felhasználó kerül a jóval rugalmasabb és integráltabb mobilitási rendszer középpontba.

A közlekedés következő mérföldköve az egyre automatizáltabb és összekapcsoltabb járművek megjelenése a piacon, ami forradalmasítja, hogy a polgárok miként élvezik a mobilitást a jövőben. Ez a forradalom már elkezdődött, és Európának fel kell készülnie. A digitális technológiák kikényszerítik a változást, azonban segíthetnek is nekünk abban, hogy leküzdjük napjaink mobilitási rendszerének kihívásait. Feltéve, hogy szilárd szabályozási keret áll rendelkezésre, az automatizált járművek és a fejlett összekapcsoltsági rendszerek biztonságosabbá, könnyebben megoszthatóvá és valamennyi polgár számára elérhetővé teszik a járműveket, beleértve azokat a személyeket is, akik napjainkban el vannak zárva a mobilitási szolgáltatásoktól, például az időseket és a fogyatékossággal élőket. Segíthetik a közlekedési torlódások csökkentését, és ezáltal az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulás mellett növelik az energiahatékonyságot, és javítják a levegő minőségét. Az uniós szakpolitikákat megfelelően kell koordinálni, és úgy kell kialakítani, hogy hasznosítsák ezeket az együttes előnyöket.

Európának vezető szerepet kell játszani a mobilitási rendszer átalakulásában, és ott kell lépéseket tennie, ahol valóban változást idézhet elő. Az EU a legalkalmasabb annak biztosítására, hogy ezek a fejlesztések kielégítsék a körforgásos gazdaság igényeit; hogy az olyan társadalmi előnyök, mint a biztonság és az életminőség, teljes mértékben figyelembe legyenek véve; hogy ösztönözni lehessen az innovációt, a munkahelyteremtést és a versenyképességet; és hogy európai szinten lehessen maximalizálni a polgárok mobilitásával kapcsolatos előnyöket.

2.    BIZTONSÁGOS MOBILITÁS: Első a biztonság

A biztonság minden közlekedési rendszer alapja; mindig prioritásként kell kezelni. Mivel a mobilitás egyre inkább növekszik, és a digitalizációnak, a dekarbonizációnak és az innovációnak köszönhetően radikálisan átalakul, ki kell aknázni a biztonsági teljesítmény további növelésére irányuló lehetőségeket.

Az uniós közutak biztonsági mutatói rendkívül jók, és a világ más részeihez képest igen kedvezők. A továbbra is napi szintű halálos kimenetelű és súlyos sérüléssel járó közúti balesetek magas száma mellett azonban az EU és tagállamai nem elégedhetnek meg, és továbbra is törekedniük kell arra, hogy kevesebb baleset történjen. A közúti közlekedés biztonságáról szóló, 2017. márciusi vallettai nyilatkozatban az uniós tagállamok nemzeti kormányai vállalták, hogy tovább csökkentik a halálos kimenetelű és a súlyos sérüléssel járó közúti balesetek számát, és arra kérték a Bizottságot, hogy uniós szinten koordinálja a fellépést. Felszólították a Bizottságot arra, hogy „készítsen új közúti közlekedésbiztonsági szakpolitikai keretet a 2020 utáni évtizedre, beleértve a közúti közlekedésbiztonság teljesítményének értékelését az e nyilatkozatban foglalt célok és számszerű célkitűzések figyelembevételével”. Vállalták, hogy 2030-ra a 2020-ban mért számokhoz képest felére csökkentik a súlyos balesetek számát az EU területén.  4

Az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű fellépésnek köszönhetően az elmúlt évtizedekben a közúti közlekedésbiztonság jelentős mértékben javult az EU-ban. Az EU-ban 2001–2010 között a halálos kimenetelű közúti balesetek száma 43 százalékkal, 2010–2017 között pedig további 20 százalékkal csökkent. Mindazonáltal 2017-ben 25 300 ember vesztette életét az uniós közutakon, ami naponta 70 életet jelent, és 135 000 ember sérült meg súlyosan, beleértve számos gyalogost, kerékpárost és motorkerékpárost. Ezek az adatok elfogadhatatlan humanitárius és társadalmi költséget jelentenek. Számokkal kifejezve a halálos kimenetelű és a súlyos sérüléssel járó közúti balesetek éves költsége a becslések szerint több mint 120 milliárd EUR, amely körülbelül a GDP 1%-ának felel meg.

Bár egyes tagállamok jelentős előrehaladást mutatnak a halálos kimenetelű közúti balesetek számának csökkentése terén, az EU egészét tekintve az előrehaladás az elmúlt években stagnált. Annak ellenére, hogy 2016-ban és 2017-ben körülbelül 2 százalékkal csökkent a halálos kimenetelű közúti balesetek száma, egyes tagállamok növekedésről számoltak be. Rendkívül nagy kihívás lesz megvalósítani az EU célkitűzését, amely szerint 2010–2020 között felére kell csökkenteni a halálos kimenetelű közúti balesetek számát. 5  

A közúti balesetek jelentős előidéző tényezői között szerepel a sebesség, az alkohol vagy kábítószer hatása alatti vezetés, valamint a biztonsági öv vagy bukósisak használatának elmulasztása. A fentiek és a mobilkészülékek általi figyelemelterelés egyre növekvő jelensége mellett új tendenciák is megjelentek az összetett környezetben, ami rugalmas és dinamikus megközelítést igényel. Kiemelt figyelmet kell szentelni a veszélyeztetett úthasználóknak, különös tekintettel a kerékpárosokra és a gyalogosokra, mivel jelentősen megnövekedett az arányuk a halálesetek és súlyos balesetek számát tekintve. Az ilyen fenntartható mobilitási formák (például kerékpározás) várható növekedése hangsúlyozza az ezen úthasználók védelmének növelésére irányuló külön intézkedések szükségességét.

A technológiai fejlődés – mindenekelőtt az összekapcsoltság és az automatizálás terén – új lehetőségeket teremt az emberi tényező kiiktatására és ellensúlyozására, a vezető nélküli járművekre való átváltás pedig hosszú távon nagyobb biztonságot eredményez a polgárok számára. Az átmeneti időszakban azonban új kockázatok jelennek meg, amelyek részben a nagymértékben automatizált járművek vegyes forgalomban való működésével, részben pedig a vezető és a jármű közötti összetett interakcióval (ember-gép felület), valamint a kiberbiztonsági kérdésekkel kapcsolatosak. Más kihívások a demográfiai változásokból és a személyes mobilitás különböző megközelítéseiből erednek majd.

A biztonsági és fenntarthatósági intézkedések közötti szinergiákat is jobban ki kellene használni. A kibocsátásmentes közlekedési eszközök használatának ösztönzése kéz a kézben kell hogy járjon a gyalogosok és a kerékpárosok számára a biztonságosabb környezet megteremtésével. Az új és biztonságosabb mobilitási formák szintén együtt járhatnak a mobilitáshoz való jobb hozzáféréssel a társadalom minden tagja számára, különös tekintettel a fogyatékossággal élőkre és az egyre nagyobb arányú idősekre.

Ez mutatja, hogy az uniós közúti közlekedés- és járműbiztonsági politika végrehajtásának megerősített megközelítésére van szükség, amely határozottan a hatásokra és az eredményekre fókuszál, inkluzív és kellően rugalmas a változó körülményekhez való folyamatos alkalmazkodáshoz.

Az EU hosszú távú célja továbbra is az, hogy 2050-re közel nullára csökkenjen a halálos kimenetelű balesetek száma („zéró elképzelés”). Ugyanezt kell elérni a súlyos sérülésekkel járó balesetek esetében is. Az EU továbbá új, időközi célul tűzi ki a súlyos sérüléssel járó balesetek és a halálos balesetek számának felére csökkentését 2030-ig a 2020-as adatokhoz képest (az EU valamennyi tagállama által elfogadott, közös fogalommeghatározást használva) 6 .

E célok megvalósításának segítése érdekében a Bizottság a 2021–2030 közötti időszakra egy közös közúti közlekedésbiztonsági keretet javasol, amelyet egy cselekvési terv egészít ki (1. melléklet), és amelyet a tagállamokkal együttműködve 2019 közepéig részletesebben is ki kell dolgozni. Ezt a közös közúti közlekedésbiztonsági keretet az Egészségügyi Világszervezet által világszinten javasolt és egyre több uniós tagállamban, régióban és településen már alkalmazott „biztonságos rendszer” megközelítés segítségével kell végrehajtani. A megközelítés elsődleges célkitűzése a balesetek okainak integrált kezelése olyan védelmi rétegek kialakításával, amelyek biztosítják, hogy ha az egyik elem kiesik, egy másik pótolja azt.

A tagállamok közötti jobb koordináción és a „célkitűzéseken alapuló irányítás” szerinti megközelítés bevezetésén keresztül konkrét eredmények érhetők el. A balesetek ismert okainak kezelésére irányuló hatékony fellépésnek különböző eszközöket és intézkedéseket kell egyesítenie. A jogalkotást például alátámaszthatja az uniós és a nemzeti finanszírozás esetében a közúti közlekedésbiztonsággal kifejezetten kapcsolatban álló támogathatósági kritériumok alkalmazása, a levont tanulságok és a gyakorlati tapasztalatok hatékonyabb megosztása, valamint a tudatosság növelését célzó kampányok szervezése. Ez biztosítja, hogy az uniós finanszírozás még közvetlenebbül támogassa a biztonságra jelentőst hatást gyakorló fellépéseket. A Bizottság ezenkívül minden érdekelt felet arra szólít fel, hogy tegyen önkéntes vállalásokat a „zéró elképzelés” ambiciózus céljaihoz igazodva (lásd az 1. mellékletben található cselekvési tervet).

A Bizottság úgy támogatja ezt a megközelítést, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben olyan fő teljesítménymutatókat javasol, amelyek közvetlenül összefüggnek a halálos kimenetelű és a súlyos sérüléssel járó balesetek csökkentésével. A mutatókat a tagállami hatóságok szakértőivel és az érdekelt felek széles rétegeivel egyeztetve kell meghatározni úgy, hogy azok egységes mérési módszertant és közösen megállapított alapértékeket is magukban foglaljanak, és (a lehetséges mértékben) számszerű eredménycélokhoz kapcsolódjanak. A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy miként támogathatja a tagállamokat a módszertannal és a mérésekkel kapcsolatos együttes munkában.

A jogalkotás (beleértve az uniós szintűt is) továbbra is kulcsfontosságú szerepet fog játszani az integrált „biztonságos rendszer” megközelítés érvényesítésében. 2018 márciusa óta hatályban van az e-segélyhívást szabályozó jogi aktus. 7 Az e-segélyhívás súlyos baleset esetén automatikusan tájékoztatja a sürgősségi segélyszolgálatokat, és közli a jármű helyét. A rendszer a személygépjárművekben és a könnyű haszongépjárművekbe kötelező, és az első „e-segélyhívó” rendszerrel felszerelt járművek várhatóan 2018 közepére jelennek meg az uniós közutakon. A rendszer városi környezetben akár 40%-kal, míg vidéken akár 50%-kal is felgyorsíthatja a segélyszolgálatok reakcióidejét. A Bizottság jelenleg vizsgálja a rendszer más járműtípusokra való kiterjesztésének lehetőségét.

A „harmadik mobilitáspolitikai kezdeményezéscsomag” részeként a Bizottság két jogalkotási javaslatot fogad el a közúti közlekedésbiztonság céljainak előmozdítása érdekében. Az egyik célja az uniós járműbiztonsági előírások átalakítása úgy, hogy például magukban foglalják a legújabb biztonsági elemeket, a másik pedig a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelését kívánja fejleszteni.

Az uniós gépjárműipar élharcosa volt az olyan műszaki megoldások kifejlesztésének, amelyek lehetővé teszik az egyre inkább megfizethető járműbiztonsági rendszerek bevezetését. Bár ezek mind segítenek a balesetek megelőzésében, további fellépésre van szükség. A hatékonyabb aktív és passzív járműbiztonsági elemek elengedhetetlenek a járművekben utazók, a gyalogosok, a kerékpárosok, valamint az egyéb veszélyeztetett úthasználók védelme érdekében. A Bizottság ezért javasol egy új, kötelező járműbiztonsági intézkedéseket tartalmazó átfogó csomagot, amely az uniós közutak általános baleseti helyzetének javítása érdekében új balesetmegelőző rendszereket és továbbfejlesztett aktív és passzív biztonsági intézkedéseket egyaránt magában foglal. Az új járműbiztonsági elemek költséghatékonyak, megvalósíthatók, és nagy potenciállal rendelkeznek a járműveken belüli és kívüli úthasználókat érő halálos kimenetelű és súlyos sérüléssel járó balesetek számának csökkentése terén. Ezenkívül az automatizált járművek szélesebb körű elterjedésének is előkészítik a terepet.

A továbbfejlesztett vizsgálati előírások arra fogják kötelezni a gyártókat, hogy az idősödő lakosság védelme érdekében a járműveket még fejlettebb utasbiztonsági rendszerekkel szereljék fel. A közutakon a járművekkel osztozó gyalogosok és kerékpárosok egyre növekvő számát is jobban lehet védeni az új ütközésfelderítési képességekkel és a teherautó-vezetők jobb közvetlen látóterével. A javasolt új intézkedések választ adnak olyan társadalmi problémákra is, mint a gyorshajtás vagy az okostelefonok használata a kormánynál. Ezek az új járműbiztonsági intézkedések összességében elengedhetetlenek a közúti közlekedésbiztonság javításához.

A Bizottság második jogalkotási javaslata a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésének javítását, valamint a balesetek számának és súlyosságának csökkentését célozza. Fejleszti a közúti közlekedésbiztonsági eljárások átláthatóságát és nyomon követését (hatásvizsgálatok, ellenőrzések, vizsgálatok), és új eljárást vezet be, amelynek célja a balesetek kockázatainak feltérképezése a teljes hálózaton belül. Ez lehetővé teszi a közutak biztonsági szintjeinek összehasonlítását Európa-szerte, valamint a megalapozott befektetési döntések meghozatalát, beleértve az uniós finanszírozást. A jogalkotás alkalmazási körét továbbá ki kell bővíteni a transzeurópai közlekedési hálózaton túli, az Unión átnyúló közlekedés szempontjából releváns főútvonalakra, amelyeken a súlyos balesetek jelentős része történik. A jogalkotás minden uniós polgár és vállalkozás érdeke, mivel ők is használják az integrált közúti hálózatot, továbbá megerősíti számos olyan tagállam gyakorlatát, amelyek már kibővítették az uniós jogszabályok alkalmazási körét a transzeurópai közlekedési hálózaton kívüli főbb útvonalakra.

Az előrelátható jövőben a fejlett gépjármű-technológiának a jelenlegi fizikai infrastruktúrára kell alapoznia. A javaslat ezért lehetővé teszi az új technológiai jellemzők (például sávelhagyást megakadályozó rendszerek) bevezetéséhez szükséges, infrastrukturális teljesítményre vonatkozó követelmények jövőbeli meghatározását (például egyértelmű útburkolati jelek és közúti jelzések). Ez lesz az első példa arra, hogy milyen jelentős mértékben hozzá tud járulni az infrastruktúra az összekapcsolt és automatizált mobilitási rendszerek biztonságos bevezetése érdekében.

A Bizottság globális szinten továbbra is vezető szerepet fog játszani a közúti közlekedésbiztonsági kérdésekben, és szorosan együttműködik a nemzetközi szervezetekkel, különösen az Egyesült Nemzetek Szövetségével, megosztja a műszaki know-how-t és a jó gyakorlatokat, és lehetséges utakat keres a nemzetközi finanszírozási kezdeményezésekben való részvételre. Folytatódni fog a kifejezett együttműködés különösen az EU szomszédaival, a nyugat-balkáni országokkal, Törökországgal és a keleti partnerséggel, valamint a mediterrán régióval.

A cselekvési terven, valamint a tagállamokkal és az érdekelt felekkel való szoros együttműködésen keresztül a Bizottság célja biztosítani, hogy a mobilitási rendszer következő években bekövetkező átalakulásával továbbra is a biztonság legyen az első. A „biztonságos rendszer” megközelítés alkalmazásával a közúti közlekedésbiztonsági keretben előterjesztett intézkedések valós hatással bírnak, további jelentős és szükséges fejlesztéseket hoznak az uniós közutak biztonsági teljesítménye terén, és ami a legfontosabb, életeket mentenek.

3.    ÖSSZEKAPCSOLT ÉS AUTOMATIZÁLT MOBILITÁS: Az út megépítése a következő mérföldkőig

3.1.    Az összekapcsolt és automatizált járművek európai bevezetésére irányuló stratégia

A vezető nélküli járművek és a fejlett összekapcsoltsági rendszerek biztonságosabbá és könnyebben megoszthatóvá teszik a járműveket, és több felhasználó számára teszik elérhetővé a mobilitási szolgáltatásokat. Ezek a technológiák segíthetnek napjaink közúti közlekedési rendszert érő legfőbb kihívásainak leküzdésében, például a közúti közlekedésbiztonság, a közlekedési torlódások, az energiahatékonyság és a levegőminőség terén. Jelentősen módosítani fogják a mobilitási mintákat, és átalakítják a közösségi közlekedést és a várostervezést. A járművezetők számára bizonyos vezetési körülmények között egyéb tevékenységek végzését lehetővé tévő járművek 2020-ra kereskedelmi forgalomban kapható termékek lesznek. Ezek a fejlesztések a teljes autóipari ökoszisztémát megváltoztatják. 8 A vezető nélküli mobilitásnak az EU gazdaságának egészére is messzemenő hatásai lesznek, befolyásolja a versenyképességét és technológiai vezető szerepét, növekedési potenciálját (produktivitás és az egyéb ágazatokra, például a telekommunikációra vagy az elektronikus kereskedelemre gyakorolt továbbgyűrűző hatások), valamint a munkaerőpiacot (létszámcsökkentések, valamint új munkahelyek és új készségek iránti kereslet).

Annak érdekében, hogy Európa a gépjármű-automatizálás és összekapcsoltság nemzetközi élmezőnyében maradjon, és a munkahelyeket az EU-n belül tartsa, elengedhetetlen, hogy a kulcsfontosságú technológiák Európában fejlődjenek, hogy az automatizált és önvezetés biztonságos, a jogszabályi keret pedig korszerű legyen, és Európa megfelelő környezetet biztosítson a technológiai fejlődésnek.

Az európai ipar a nemzetközi verseny tekintetében jó pozícióból indul. Az uniós gépjárműipar a technológiai innovációinak köszönhetően az egyik legversenyképesebb világszerte. Az EU világelső az automatizálás terén. A pontosabb helymeghatározást kínáló, Galileo műholdas rádiónavigációs szolgáltatások szintén egyértelmű előnyt jelentenek. Más forradalmi technológiákhoz hasonlóan természetesen a vezető nélküli járművek bevezetése is rejt magában kockázatokat és lehetőségeket. Mindazonáltal az első becslések összességében ösztönző gazdasági hatásokra utalnak, feltéve, hogy az EU kihasználja a lehetőségeket, és a vonatkozó munkahelyeket a területén belülre vonzza. 9

A kutatások szerint a balesetek kilencven százalékát emberi hiba okozza 10 . Azzal, hogy nincs szükségük járművezetőre, az önvezető járművek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a közúti közlekedésbiztonság fejlesztéséhez. A vezető nélküli járművek például jobban betartják a közlekedési szabályokat, és gyorsabb a reakcióidejük, mint az embereké. Az összekapcsolt és automatizált járművek segíthetnek a torlódások csökkentésében is, mivel megkönnyítik a közös járműhasználatot, valamint új és fejlettebb üzleti modelleket támogatnak (mobilitás mint szolgáltatás), aminek köszönhetően a városokban kevésbé lesz vonzó a járműbirtoklás.

Az EU már elkezdte előkészíteni a terepet, például az együttműködő intelligens közlekedési rendszerekről 11 és a jövőbeli 5G kommunikációs technológiáról 12 szóló stratégiák elfogadásával. A világ más részeivel ellentétben az EU-ban a szükséges jogszabályi keret jelentős része már rendelkezésre áll. Az európai járművekre vonatkozó típusjóváhagyási keret átalakítására például 2018-ban került sor, amelynek során olyan piacfelügyeleti szabályokat vezettek be, amelyek biztosítják, hogy a járműveknek, beleértve a vezető nélküli járműveket valós uniós belső piacuk legyen. Az uniós keret az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában részt vevő nemzetközi partnerekkel való nemzetközi harmonizáció viszonyítási alapjaként szolgál. Az EU ezenkívül rendkívül fejlett az adatvédelmi szabályok terén is, amelyek meghatározzák a digitális egységes piac jövőjét.

Azonban még ennél is többre van szükség. Az EU-nak egyértelmű, haladó szellemű és határozott programra van szüksége, hogy fenntartsa a vezető szerepét ebben az ágazatban, amelyet rendkívül nagy verseny jellemez. A technológia gyorsan változik, és a folyamatban lévő és leendő programok leghatékonyabb kihasználása, az állami és magánberuházások összehangolt erőfeszítéseinek maximalizálása, valamint az összekapcsoltság és az automatizálás közötti szinergiák teljes körű kiaknázása érdekében európai és nemzeti szinten elengedhetetlen a koordinált megközelítés és a kutatások finanszírozásával, valamint a demonstrációs és telepítési tevékenységekkel kapcsolatos prioritások meghatározása. A vezető nélküli járművek tekintetében az első lépések megtételére nemzeti szinten már sor került a tagállamokban (például az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Svédországban, Hollandiában), különösen a demonstrációk és a nagy léptékű tesztelések terén. A nagy léptékű tesztek fontos szerepet játszanak a vonatkozó technológiák fejlesztésében és telepítésében, és segítik az együttműködést az érintett szereplők között, a Bizottság pedig célzott felhívásokkal támogatja a határokon átnyúló koordinációt és a vezető nélküli járművekkel kapcsolatos, nagy léptékű, határokon átnyúló kísérleteket 13 .

Az ágazatnak és a tagállamoknak való iránymutatást lehetővé tévő további intézkedésekre van szükség a vezető nélküli járművek, valamint azoknak a leendő összekapcsoltsági hálózatokkal és egyéb járművekkel való interakciójának fejlesztése érdekében. Ezek magukban fogják foglalni az együttműködő intelligens közlekedési rendszerekre irányuló szolgáltatások bevezetésének felgyorsítását is. Az amszterdami nyilatkozat egyértelmű uniós iránymutatásra szólított fel a piac széttagoltságának elkerülése és a megfelelő befektetések meghozatala érdekében 14 . Egyes tagállamok már bevezették a saját stratégiájukat, és elkezdték a nemzeti jogszabályok elfogadását. Uniós szinten belső piaci megközelítésre van szükség a harmonizáció és interoperabilitás, valamint a jogbiztonság minimális szintjének biztosításához.

A sokrétű kihívásokra adott válaszként és a technológiai fejlődés nyújtotta új lehetőségek előnyeinek kiaknázása érdekében a Bizottság uniós megközelítést javasol, amely három egymással összefüggő stratégiai célon alapul:

-a kulcsfontosságú technológiák és infrastruktúra fejlesztése az EU versenyképességének megerősítése érdekében;

-az összekapcsolt és automatizált vezetés biztonságos és biztos kialakításának biztosítása;

-a vezető nélküli mobilitás társadalmi-gazdasági hatásainak kezelése.

Az uniós fellépés segíthet az ágazat jövőbeli fejlesztésére vonatkozó közös elképzelés kialakításával, valamint annak biztosításával, hogy a főbb kérdésekre (például közúti közlekedésbiztonság és kiberbiztonság) vonatkozó uniós jogszabályi és politikai keret készen álljon az új termékek és szolgáltatások piaci bevezetésére. Ezenkívül a kulcsfontosságú technológiák, szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésére és határokon átnyúló terjesztésére irányuló támogató fellépést is kínál, beleértve a következő uniós többéves pénzügyi keret szerinti partnerség kialakítását, amely mind az európai polgárokat, mind pedig az európai ipart segíti és támogatja. És ami a legfontosabb, az EU segíthet az új technológiák társadalmi elfogadása szempontjából döntő jelentőséggel bíró, kapcsolódó társadalmi problémák megoldásában és a közös európai megoldások kialakításában; különösen a személyes adatok védelme, az autonóm rendszerek fejlesztésével kapcsolatos etikai döntések, a balesetek esetén felmerülő felelősségek egyértelmű megosztása, valamint a munkahelyekre és készségekre gyakorolt hatás terén 15 . 

A három átfogó célkitűzés megvalósítását segítő, meghatározott és kiegészítő fellépések az összekapcsolt és automatizált mobilitásra vonatkozó uniós stratégiáról szóló kísérő közleményben 16 szerepelnek.

3.2.    A szállítás során megvalósuló információcsere digitális környezetének kialakítása

Az összekapcsolt és automatizált mobilitásra irányuló uniós stratégiát támogató kezdeményezéseken kívül ez a harmadik mobilitáspolitikai kezdeményezéscsomag magában foglal két javaslatot is, amelyek célja a közlekedési szolgáltatók és hatóságok közötti információcsere teljesen digitális és harmonizált környezetének kialakítása. Az európai tengeri közlekedésre vonatkozó egyablakos rendszerről és az elektronikus áruszállítási információról szóló javasolt rendeletek kiegészítik egymást, és lehetővé teszik az elektronikus és egyszerűsített információcserét a vállalatok és a hatóságok között a teljes szállítási útvonalon, az uniós kikötőknél lévő beléptetési helyektől az áruk végső rendeltetési helyéig 17 . A két javaslat csökkenti a bürokráciát, és megkönnyíti a logisztikai műveletekkel kapcsolatos digitális információ áramlását, jobban összekapcsolja a különböző szállítási módokat, és ezáltal hozzájárul a multimodális megoldások kialakításához.

4.    TISZTA MOBILITÁS: Az éghajlati kihívások leküzdése az uniós ipar versenyképességének megőrzése mellett

4.1.    A versenyképes akkumulátorok „ökoszisztémájának” kialakítása Európában – Stratégai cselekvési terv

Az akkumulátorgyártás és -fejlesztés stratégiai szempontból elengedhetetlen Európa számára a tiszta energiaforrásokra való átállás tekintetében, és az autóipari ágazat versenyképességének kulcsfontosságú tényezője. Ezáltal elengedhetetlen része a Bizottság által az új iparpolitikai stratégiában meghatározott célnak is, amely arra irányul, hogy az EU az innováció, a digitalizáció és a dekarbonizáció terén világelső legyen 18 . 

A versenyképes és fenntartható európai akkumulátorgyártó ipar kialakításának azonnali kihívása rendkívül jelentős, és Európának gyorsan kell cselekednie a globális versenyben, hogy elkerülje a versenytársainktól való nagyobb technológiai függést, és kiaknázza az akkumulátorokban rejlő munkahelyteremtési, növekedési és befektetési potenciált. Egyes előrejelzések szerint 2025-től Európa éves szinten akár 250 milliárd EUR-t termelő akkumulátorpiaccal rendelkezhet, amelyet legalább 10–20 óriásgyár láthat el (tömeges akkumulátorcella-gyártással foglalkozó létesítmények), és amely kizárólag az uniós igényeket fedi le 19 . 

A szükséges befektetés mértékét és sebességét figyelembe véve ezzel az ipari kihívással nem lehet széttagoltan foglalkozni.

2017 októberében a Bizottság a kulcsfontossági ipari érdekelt felekkel, az aktív tagállamokkal és az Európai Beruházási Bankkal közösen elindította az „Európai Akkumulátorszövetséget 20 ”. Az együttműködési platform célja a megfelelően integrált és az ipar által vezérelt akkumulátorcella-gyártásra vonatkozó projektek megjelenésének megkönnyítése, az EU erősségeinek egyesítése, az értéklánc különböző szereplői közötti együttműködés erősítése, a szinergiák felszabadítása, valamint a versenyképesség és a méretgazdaságosság növelése. Az „Európai Akkumulátorszövetség” elindítása óra számos kézzel fogható fejlemény történt az akkumulátorcella-gyártás és a kapcsolódó ökoszisztémák fejlesztését célzó ipari konzorciumok és partnerségek bejelentésével.

Ezt a lendületet kell továbbvinni.

Az „Európa mozgásban” csomag részeként és az „Európai Akkumulátorszövetségben” részt vevő ipari érdekelt felekkel (több mint 120 szereplő) 21 való konzultációt és szoros együttműködést követően a Bizottság az akkumulátorokra vonatkozó átfogó stratégiai cselekvési tervet (2. melléklet) terjeszt elő, amely meghatározza az innovatív, fenntartható és versenyképes európai akkumulátor-ökoszisztéma létrehozását segítő konkrét intézkedéseket.

A cselekvési terven keresztül a Bizottság nem pusztán a határokon átnyúló és integrált európai megközelítést támogatja, hanem a körforgásos gazdasággal összhangban nagyobb hangsúlyt fektet a fenntartható akkumulátorgyártásra a teljes értékláncon át, az (elsődleges és másodlagos) nyersanyagok kitermelésétől és feldolgozásától az akkumulátorcellák és akkumulátorcsomagok tervezési és gyártási szakaszán keresztül egészen az akkumulátorok használatáig, újbóli használatáig, újrahasznosításáig és ártalmatlanításáig. Ez a megközelítés előmozdítja a jól teljesítő akkumulátorok gyártását és használatát, és az uniós értéklánc egészében fenntarthatósági teljesítménymutatókat határoz meg.

A cselekvési terv uniós szinten egyesíti a célzott intézkedéseket, beleértve a nyersanyagokkal, kutatással és innovációval, finanszírozással/befektetéssel, szabványosítással/szabályozással, kereskedelemmel és készségfejlesztéssel kapcsolatosakat, annak érdekében, hogy a körforgásos gazdasággal összhangban világelsővé tegye Európát a fenntartható akkumulátorok gyártása és használata terén.

A cselekvési terv konkrétabban az alábbiakat célozza:

·a nyersanyagokban gazdag, EU-n kívüli országokból származó nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása, az európai nyersanyagforrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése, valamint a másodlagos nyersanyagokhoz való hozzáférés az akkumulátorok körforgásos gazdaságán belüli újrahasznosításon keresztül,

·a méretgazdaságos európai akkumulátorcella-gyártás és a teljes mértékben versenyképes európai értéklánc támogatása: a kulcsfontosságú ipari szereplők és nemzeti hatóságok összehozása; partneri együttműködés a tagállamokkal és az Európai Beruházási Bankkal az innovatív és integrált, méretgazdaságos gyártási projektek támogatása érdekében, jelentős határokon átnyúló és fenntarthatósági dimenzióval,

·az ipari vezető szerep megerősítése a fejlett (például lítiumion) és forradalmi (például félvezető) technológiák számára nyújtott, fokozott uniós kutatási és innovációs támogatáson keresztül,

·magasan képzett munkaerő kialakítása és megerősítése az akkumulátor-értéklánc valamennyi részén a készséghiány leküzdése érdekében megfelelő képzéseket, továbbképzéseket és átképzéseket biztosító, valamint Európát az akkumulátorfejlesztés és -gyártás szakértői számára vonzó helyszínné tévő uniós és tagállami szintű fellépésen keresztül,

·az uniós akkumulátorcella-gyártó ipar fenntarthatóságának támogatása a lehető legkisebb ökológiai lábnyommal. Ezt a célkitűzést elsősorban a biztonságos és fenntartható európai akkumulátorgyártásra vonatkozó előírások meghatározásával kell megvalósítani,

·a konzisztencia biztosítása az EU szélesebb körű szabályozói és támogató keretrendszerével (a tiszta energiára vonatkozó stratégia és a mobilitáspolitikai kezdeményezéscsomagok, kereskedelempolitika stb.).

Az azonosított fellépések képesek lehetnek arra, hogy rövid és középtávú hatást gyakoroljanak különösen az uniós cellagyártásra, valamint hogy segítsék a hosszabb távú strukturális változás megvalósítását, amely hozzájárul a teljes akkumulátor-értékláncot lefedő és az akkumulátortechnológia új generációit megalapozó uniós akkumulátor-ökoszisztéma létrehozásához.

Ezt az együttműködést a különböző fellépések sikeres végrehajtása érdekében tovább kell erősíteni, és a Bizottság minden érdekelt fél elköteleződésére és részvételére számít az európai akkumulátorkihívás leküzdése terén. Ennek érdekében a Bizottság az Európai Akkumulátorszövetség keretében továbbra is szorosan együttműködik a tagállamokkal és az ágazattal, hogy a lendületet kihasználva biztosítsa, hogy az elkötelezettség és a megtett intézkedések mihamarabb kézzelfogható eredménnyel járjanak.

A cselekvési tervvel a Bizottság szeretné elindítani Európát a kulcsfontosságú ágazatban betöltött vezető szerep felé vezető úton, támogatni a munkahelyteremtést és a körforgásos gazdaságon belüli növekedést, valamint biztosítani a tiszta mobilitást, a jobb környezetet és az uniós polgárok jobb életminőségét.

4.2.    A közúti közlekedési ágazat CO2-kibocsátására vonatkozó uniós jogszabályi keret kiegészítése

Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó európai stratégiában a Bizottság politikai kötelezettségvállalást tett a nehézgépjárművek CO2-kibocsátására vonatkozó első uniós jogszabály javaslatára. A harmadik mobilitáspolitikai kezdeményezéscsomagban a Bizottság eleget tesz ennek a kötelezettségvállalásnak 22 . A tehergépjárművekre, buszokra és távolsági buszokra vonatkozó CO2-kibocsátási szabványokra irányuló javaslat az közúti közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátását kezelő jogszabálykeret fontos kiegészítése. A javaslat a személygépkocsikra és teherautókra vonatkozó, 2017 novemberében a második mobilitáspolitikai kezdeményezéscsomag részeként elfogadott, 2020 utáni CO2-kibocsátási szabványok folytatásaként értékelhető.

Ez a jogalkotási javaslat elengedhetetlen a párizsi megállapodásban foglalt uniós kötelezettségvállalásoknak való megfelelés és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret végrehajtása érdekében. A nehézgépjárművek CO2-kibocsátása a közúti közlekedésből származó kibocsátás negyedét teszi ki, és ez az arány 2030-ra tovább fog nőni. Az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésére irányuló célok költséghatékony megvalósítása nem lehetséges a nehézgépjármű-ipar hozzájárulása nélkül.

A közúti fuvarozók, amelyek többsége kis- és középvállalkozó, üzemanyag-megtakarításról maradhatnak le. Bár hosszú távon az lenne az érdekük, hogy a leghatékonyabb jármű beszerzésével csökkentsék az üzemanyagáraknak való kitettségüket, a piaci és szabályozói akadályok miatt a költséghatékony és innovatív technológiák nem elég elterjedtek a piacon. A Bizottság ezen akadályok megszüntetését javasolja olyan eszközökkel, mint a Bizottság által az előző két mobilitáspolitikai kezdeményezéscsomagban javasolt euromatricáról szóló irányelv, a tiszta üzemű gépjárművekről szóló irányelv, valamint az alternatív üzemanyag-infrastruktúrára vonatkozó cselekvési terv.

Az uniós gyártókat és alkatrész-szállítókat az a veszély fenyegeti, hogy elveszítik az innovatív technológiák terén játszott vezető szerepüket. Az olyan jelentős piacok, mint az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Kína és India az elmúlt években üzemanyag-fogyasztási és/vagy kibocsátási szabványokat vezettek be az innováció ösztönzése és a járművek hatékonyságának gyors fejlesztése érdekében. A Bizottság javaslata konkrét löketet ad az ágazaton belüli, karbonszegény technológiákkal kapcsolatos, EU által vezetett innovációknak és beruházásoknak.

A Bizottság úgy véli, hogy a nehézgépjárművekből származó CO2-kibocsátást a fokozatos megközelítés alkalmazásával és korai felülvizsgálati záradékkal célszerű szabályozni. A jogszabályalkotásnak a rendelkezésre álló első előnyök kiaknázására kell törekednie, és biztosítania kell, hogy a leginkább költséghatékony és már elérhető technológiák gyorsan behatoljanak a legnagyobb tehergépjárművek piacára. A legnagyobb tehergépjárművek négy fő csoportja az első olyan járműtípusok, amelyek esetében az EU 2019-től megbízható és igazolt kibocsátási adatokkal fog rendelkezni. A nehézgépjárművek teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 65–70%-át teszik ki.

A három évnyi hivatalos tanúsító adatok alapján végzendő, 2022. évi felülvizsgálatot követően a még fejlettebb technológiák hatásait fokozatosan kell bevezetni. A szükséges tanúsítási jogszabályok által még nem érintett, egyéb járműtípusok esetében is meg lehet határozni CO2-kibocsátásra vonatkozó célértékeket. Ez az autóbuszokat, a távolsági autóbuszokat, a kisebb tehergépjárműveket és az utánfutókat érinti.

Azok az autóbuszok, amelyek esetében az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes erőátviteli rendszerek széles körben elérhetők, nem tartoznak az első fejezetben meghatározott, kibocsátáscsökkentésre irányuló célértékek hatálya alá, mivel ki kell alakítani az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukra vonatkozó adatok gyűjtésére és tanúsítására irányuló jogszabályi keretet. A tiszta üzemű gépjárművekről szóló felülvizsgált irányelv és az alternatív üzemanyag-infrastruktúrára vonatkozó cselekvési terv azonban a közbeszerzések révén közvetlenül fogja támogatni az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes autóbuszok városi bevezetését. Ez olyan támogatási intézkedésekkel egészül ki, amelyek célja a második mobilitáspolitikai kezdeményezéscsomag részeként elfogadott cselekvési tervben meghatározott alternatívüzemanyag-infrastruktúra kialakításának felgyorsítása. A Bizottság által indított és a Régiók Bizottsága által támogatott „tiszta buszok bevezetése” kezdeményezés továbbá platformot biztosít a tiszta autóbuszok bevezetésének felgyorsítására 23 .

A Bizottság felszólítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy késedelem nélkül fogadja el ezt a jogszabályt a nehézgépjármű-ágazat és a közúti szállítás többi része közötti kibocsátási szakadék mélyítésének elkerülése, a közlekedési vállalatoknak az alacsonyabb üzemanyag-költségekből való részesülése, valamint az uniós gyártók és alkatrész-szállítók hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében.

4.3.    Új üzemanyagár-összehasonlítási módszer a fogyasztók számára

Az elektromos közlekedés és a különböző alternatív üzemanyagokat használó járművek gyors elterjedésével a Bizottság olyan módszertant terjeszt elő, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a különböző üzemanyagok árának egyértelmű összehasonlítását 24 . Ez segít az üzemanyagárak átláthatóságának és a fogyasztók tudatosságának növelésében, beleértve az új járművek vásárlását, és hozzájárul az energiaforrások diverzifikációjához a közlekedési ágazatban, valamint a CO2 és egyéb szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentéséhez.

4.4.    A gumiabroncsok hatékonyabb címkézése

A gumiabroncsok címkézéséről szóló uniós rendelet az üzemanyag-megtakarítás, valamint a közúti közlekedés biztonságának biztosítása érdekében az üzemanyag-hatékony és biztonságos, alacsony külső gördülési zajkibocsátású gumiabroncsok használatát mozdítja elő 25 . A rendelet további célja, hogy a fogyasztók a bevezetésre kerülő szabványos címke révén bővebb tájékoztatásban részesüljenek, amely a vásárlási döntéseikre is kihat. Mivel a gumiabroncsok 20–30%-kal módosíthatják a jármű üzemanyag-fogyasztását, a teljesítményüknek jelentős hatása van a járművek üzemanyag-hatékonyságára és -kibocsátására.

A Bizottság javaslatának célja a rendelet megerősítése és hatékonyabbá tétele 26 . Célja különösen, hogy gumiabroncs-vásárláskor a címke egyértelmű láthatóságát biztosítsa a fogyasztó számára. Ez azt is jelenti, hogy a potenciális vásárlók fel tudják ismerni a címkét és meg tudják érteni például a pontosságra és megbízhatóságra vonatkozó teljesítménymutatókat. A rendelet ezenkívül szélesíteni kívánja a címkén szereplő teljesítménymutatók körét, új elemeket tervez bevezetni, és adott esetben jobban figyelembe veszi más uniós szakpolitikák prioritásait, mint például a körforgásos gazdaság menetrendjét. A rendelet végezetül megerősíti a piacfelügyeleti jogszabályok alkalmazását.

4.5.    Tehergépjárművekre vonatkozó tervezési előírások a CO2-kibocsátás csökkentése és a biztonság növelése érdekében

A járművek aerodinamikai teljesítménye közvetlen hatással van a CO2-kibocsátásra. A Bizottság ezért az egyes közúti járművek tömegére és méretére vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát javasolja a dátum előrehozása érdekében, hogy a gyártók még inkább lekerekített és aerodinamikus kabinokkal rendelkező, új nehézgépjárműveket tudjanak piacra dobni 2019 után három évvel 27 . A nehézgépjárművekre vonatkozó CO2-szabványok bevezetésére irányuló bizottsági javaslattal együtt a javaslat célja, hogy hozzájáruljon a közlekedésből származó CO2-kibocsátás csökkentéséhez, és védje a környezetet. A másik cél az úthasználók biztonságának, valamint a vezetők láthatóságának és kényelmének növelése és az intermodális szállítás folyamatos megkönnyítése.

4.6.    Az energiaadózás keretének felülvizsgálata az elektromos közlekedés előmozdítása érdekében

Bár e csomag részeként nem kerül sor az energiaadózásról szóló irányelv átfogó felülvizsgálatára, a Bizottság továbbra is keresi a lehetőségeket az elektromos közlekedés előmozdítására az irányelv későbbi felülvizsgálata fényében. Továbbá a kizárólag a minimum adómérték meghatározásán alapuló uniós szintű megközelítés már most lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az uniós jogszabályok módosítása nélkül is az alacsony kibocsátású mobilitás támogatásának megfelelően alakítsák az adómértékeket. A tagállamoknak különösen a dízelolaj kedvezményes adóját kell felülvizsgálniuk.

4.7.    A transzeurópai közlekedési törzshálózat kialakításának észszerűsítése az alacsony kibocsátású mobilitás megvalósítása érdekében

Az infrastruktúra a közlekedési rendszer tiszta, biztonságos, digitális és összekapcsolt megoldásai kialakításának elengedhetetlen eszköze. A transzeurópai közlekedési hálózat Európa közlekedési infrastruktúrájának gerince. A Bizottság célja, hogy biztosítsa annak hatékony, intelligens, biztonságos és fenntartható mivoltát. A közös előírások meghatározásával, a minőségi infrastruktúra-projektek létrehozásával és az innováció ösztönzésével jelentős hatással van a teher- és személyszállítás mobilitási mintáira. Ezért a „harmadik mobilitáspolitikai kezdeményezéscsomag” magában foglal egy rendeletre irányuló javaslatot, amelynek célja a transzeurópai közlekedési törzshálózat kialakításának megkönnyítése és a multimodalitás előmozdítása. A javasolt intézkedések célja az engedélyek megadásának, a közbeszerzések és egyéb közigazgatási eljárások egyszerűsítése a még hatékonyabb folyamat, még nagyobb átláthatóság és társadalmi elfogadottság biztosítása érdekében. Ez a javaslat ezért a tisztább, biztonságosabb és még összekapcsoltabb mobilitás katalizátoraként fog szolgálni azáltal, hogy előnyben részesíti a transzeurópai közlekedési törzshálózattal kapcsolatos projektek engedélyezését.  28  

A csomagot továbbá az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében meghirdetett pályázati felhívás is támogatja. A közúti közlekedésbiztonsághoz, a digitalizációhoz és a közlekedési ágazat multimodalitásához közvetlenül kapcsolódó projektekbe való befektetésre 450 millió EUR értékű uniós támogatás fog rendelkezésre állni.

5.    KÖVETKEZTETÉSEK

A harmadik „Európa mozgásban” csomaggal a Bizottság azokat a széles körű jogalkotási javaslatokat és támogatási intézkedéseket egészíti ki, amelyek átfogó, integrált és előretekintő megközelítést tesznek lehetővé a tiszta, összekapcsolt és versenyképes mobilitás uniós polgárok számára való biztosítása terén. A digitalizáció, a dekarbonizáció és az innováció azt jelenti, hogy a mobilitás fordulóponthoz érkezett. Az EU-nak ki kell használnia az ezekkel járó új lehetőségeket, és megfelelően fel kell készülnie az átmenet során felmerülő számos kihívásra. A mobilitás az áruk és személyek mozgásának sarokköve, amely az Európai Unió megfelelő működése szempontjából alapvető. Ezért elengedhetetlen, hogy megfelelően kezeljük, és hogy az EU és különösen a fontos mobilitási ágazatai képesek legyenek megőrizni vezető szerepüket ezen a gazdaság és a társadalom szempontjából létfontosságú területen, versenyképesek maradjanak a jövőben, és képesek legyenek biztosítani a mobilitási szolgáltatások biztonságát, tisztaságát és fenntarthatóságát. A Bizottság ezért felszólítja a társjogalkotókat a jogalkotási javaslatok ezen parlamenti ülésszak során történő mihamarabbi elfogadására, és ezáltal annak biztosítására, hogy „Európa mozgásban” maradjon.

(1)

   COM(2016) 501.

(2)

   COM(2017) 283, COM(2017) 675.

(3)

   COM(2017) 479.

(4)

   A Tanács következtetései a közúti közlekedés biztonságáról, 2017. június 8., http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9994-2017-INIT/hu/pdf  

(5)

   „A közúti közlekedésbiztonság európai térsége felé: a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatás a 2011 és 2020 közötti időszakra”, COM(2010) 389 végleges. Fehér könyv: Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé, COM(2011) 144.

(6)

   A Tanács következtetései a közúti közlekedés biztonságáról, 2017. június 8., http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9994-2017-INIT/hu/pdf  

(7)

   (EU) 2015/758 rendelet és 585/2014/EU határozat.

(8)

   Az automatizálás valamennyi közlekedési módra (vízi, légi, vasúti és közúti), a személy- és áruszállításra, valamint a közösségi és egyéni közlekedésre is kihat, azonban a nagyközönségre vitathatatlanul a közúti közlekedés automatizálása lesz a legnagyobb hatással.

(9)

   A Bizottság tanulmánya (2018): https://ec.europa.eu/jrc/en/publication/eur-scientific-and-technical-research-reports/analysis-possible-socio-economic-effects-connected-cooperative-and-automated-mobility-CCAM-Europe

(10)

   „A halálos kimenetelű közúti balesetek csökkentése: a gépjárműbiztonság javítása az Európai Unióban” című, COM(2016) 787 bizottsági jelentés.

(11)

    http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/AUTO/?uri=CELEX:52016DC0766

(12)

    https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/?uri=CELEX%3A52016DC0588  

(13)

    http://ec.europa.eu/research/index.cfm?pg=newsalert&year=2017&na=na-030417  

(14)

    https://www.regjeringen.no/contentassets/ba7ab6e2a0e14e39baa77f5b76f59d14/2016-04-08-declaration-of-amsterdam---final1400661.pdf

(15)

   Lásd továbbá a mesterséges intelligenciáról szóló közleményt (COM(2018) 237) és az új digitális technológiákkal kapcsolatos felelősségről szóló szolgálati munkadokumentumot (SWD(2018) 137).

(16)

   COM(2018) 283.

(17)

   COM(2018) 278 és COM(2018) 279.

(18)

   A GEAR 2030 magas szintű munkacsoportnak a gépjárműipar jövőjéről szóló jelentése is az akkumulátorokat jelöli meg az egyik elsődleges beavatkozási területként. https://ec.europa.eu/docsroom/documents/26081/attachments/1/translations/en/renditions/native

(19)

   Forrás: Európai Innovációs és Technológiai Intézet InnoEnergy http://www.innoenergy.com/  

(20)

    https://ec.europa.eu/growth/industry/policy/european-battery-alliance_en

(21)

   Az ipar és az innováció területén tevékenykedő több mint 120 szereplő vett részt ebben a munkában, és közösen fogalmaztak meg ajánlásokat a végrehajtás előtt álló kiemelt intézkedésekkel kapcsolatban. http://www.innoenergy.com/eit-innoenergys-role-within-the-european-battery-alliance/

(22)

   COM(2016) 501.

(23)

    https://ec.europa.eu/transport/themes/urban/cleanbus_en  

(24)

   Az (EU) 2014/94 irányelv 7. cikkének (3) bekezdése, valamint az (EU) 2014/94 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően az alternatív üzemanyagok egységárának összehasonlítására vonatkozó közös módszertanról szóló bizottsági végrehajtási rendelet (C(2018(2751) szerint.

(25)

   (EK) 1222/2009 rendelet.

(26)

   COM(2018) 296.

(27)

   (EU) 2015/719 irányelv. COM(2018) 275.

(28)

   COM(2018) 277.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.5.17.

COM(2018) 293 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

EURÓPA MOZGÁSBAN
Fenntartható mobilitás Európában: biztonságos, összekapcsolt és tiszta közlekedés

1. melléklet: Stratégiai cselekvési terv a közúti közlekedésbiztonságról

Ez a melléklet a Bizottság jelenlegi mandátuma alatt, azaz a 2019. 3. negyedévének végéig tervezett intézkedéseket tartalmazza. Az intézkedések meghatározása konkrét határidő megadásával történik. Természetesen nem tudja befolyásolni a következő Bizottság intézkedéseit, így ehelyett a 2019. utáni időszakra indikatív jelleggel és konkrét határidő nélkül határoz meg további intézkedéseket.

1.    A közúti közlekedésbiztonság fokozott szabályozása

A stagnáló uniós közúti közlekedésbiztonsági számok ellensúlyozása és a 2050-re a halálos kimenetelű uniós balesetek számának nullára csökkentését célzó hosszú távú elképzelés („zéró elképzelés”) megvalósítása érdekében új megközelítésre van szükség. Az 2021–2030 közötti uniós közlekedésbiztonsági szakpolitikai keret, amelynek részletes kidolgozására 2019-ben kerül sor, a „biztonságos rendszer” megközelítésen alapszik. Ez magában foglalja az egyértelmű célok meghatározását, valamint a közvetlenül a halálos kimenetelű balesetek és súlyos sérüléssel járó balesetek megakadályozásával összefüggő fő teljesítménymutatók segítségével az előrehaladás nyomon követését. Ehhez a fokozott szabályozási rendszer keretében minden ágazat és minden úthasználó koordinált fellépésére van szükség.

2.    Nagyobb pénzügyi támogatás a közúti közlekedésbiztonság számára

Az EU rendelkezésére álló, az eredmények felgyorsítását célzó fontos eszköz a közúti közlekedésbiztonsági kezdemények támogatása a különböző finanszírozási megoldásokon keresztül. Az infrastrukturális fejlesztéseket a jelenlegi pénzügyi keret regionális alapjaiból lehet támogatni. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében ezenkívül jelenleg 200 millió EUR vált elérhetővé a közúti közlekedésbiztonságra és a digitalizációra. Hosszabb távon fontos lesz biztosítani az infrastrukturális fejlesztésekre, egyéb közúti közlekedésbiztonsági intézkedésekre, valamint kapacitásépítésre irányuló finanszírozási megoldások stabilitását és koherenciáját.

3.    Biztonságos közutak és útszélek

A „biztonságos rendszer” közlekedésmérnöki megközelítés magában foglalja a megfelelő útfunkciókat, tervezést, kivitelezést és sebességhatárokat annak érdekében, hogy az emberi hibát úgy lehessen kiküszöbölni, hogy az ne járjon halálesettel vagy súlyos sérüléssel. A Bizottság a nagyobb átláthatóság és a hálózat egészére kiterjedő kockázat-feltérképezés érdekében a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló irányelv felülvizsgálatát, valamint az irányelv hatókörének a transzeurópai közlekedési hálózaton kívüli valamennyi főútvonalra való kiterjesztését javasolja.

4.    Biztonságos járművek

A járművek biztonságának a gépjárművek általános biztonságáról szóló rendelet és a gyalogosbiztonságról szóló rendelet iterációin keresztüli növelésével az EU sikeresen csökkentette a halálesetek és súlyos balesetek számát. A Bizottság e rendeletek felülvizsgálatát javasolja annak érdekében, hogy néhány fontos biztonsági elem kötelező legyen, mint az intelligens sebességtámogató rendszer, az automatikus vészfékező rendszer (a gyalogosokkal és kerékpárosokkal kapcsolatban is) vagy tehergépjárművek esetén a közvetlen látótér javítása. Nyomon követésként ki kell alakítani a prioritásokat az EU és az ENSZ új járműbiztonsági rendeleteinek kialakítása terén végzett munkája során (például az automatikus vészfékező rendszer a tehergépjárműveknél, beleértve a gyalogos- és kerékpárészlelő rendszereket és a közvetlen látásra vonatkozó előírásokat). A közbeszerzés szintén érdekes lehetőség lehet a biztonsági technológiák terjedési sebességének növelésére.

A Bizottság ezenkívül a fogyasztói tájékoztatás javítása érdekében különösen a gumiabroncsok biztonsági teljesítménye tekintetében a gumiabroncsok címkézéséről szóló rendelet felülvizsgálatát javasolja.

5.    Biztonságos közúthasználat

Az úthasználók biztonságos viselkedése (sebesség, védő felszerelés használata, például biztonsági öv és bukósisak, alkohol és egyéb kábítószerek használatának mellőzése vezetés során, a figyelemelterelő tényezők mellőzése vezetés, kerékpározás és gyaloglás során) és annak betartatása szintén elengedhetetlen a súlyos balesetek megelőzése és mérséklése szempontjából. Az általános biztonságról szóló és a gyalogosbiztonságról szóló rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslat magában foglal néhány olyan jellemzőt, amely a biztonság jelentős növekedését eredményezheti (intelligens sebességtámogató rendszer, álmosságfelismerő technológia, szabványosított interfészek az indításgátló alkoholszondákhoz).

6.    Gyors és hatékony vészhelyzet-elhárítás

Az ütközés utáni hatékony ellátás, beleértve a megfelelő intézménybe történő, szakképzett személyzet általi szállítást, csökkenti a sérülések következményeit. E tekintetben az ütközés esetén automatikusan működő vészhívó, az e-segélyhívás bevezetésének hatásait szorosan nyomon kell követni.

7.    A közúti közlekedésbiztonság időtállóságának biztosítása

Az összekapcsoltságban és automatizálásban rengeteg közúti közlekedési potenciál rejlik hosszú távon, azonban kezelni kell a velük járó kockázatokat, amelyek például a kiberbiztonság és a nagymértékben automatizált járművek vegyes forgalomban való működése terén merülnek fel. A mobilitáspolitikai kezdeményezéscsomag részeként a Bizottság ezért az összekapcsolt és automatizált mobilitásra vonatkozó átfogó stratégiát javasol.

A közösségi gazdaság (például az autó- és kerékpármegosztó rendszerek) és egyes környezetvédelmi intézkedések kölcsönös előnyöket kínálnak, ha közúti közlekedésbiztonsági intézkedésekkel egészülnek ki (például biztonságosabb és vonzóbb környezet a gyalogláshoz és kerékpározáshoz), azonban kockázatokat is rejtenek magukban (például még több védtelen úthasználó).

Minden jövőbeli kezdeményezésnek figyelembe kell vennie a veszélyeztetett úthasználók, valamint a különböző úthasználói csoportok (kor, nem, fogyatékosság) különleges igényeit. Ezenkívül a munkavédelem területén is meg kell erősíteni az intézkedéseket.

8.    Az EU globális szerepe: a közúti közlekedésbiztonság exportálása

A Bizottság az EU-n kívüli közúti közlekedésbiztonság terén a közvetlen szomszédaira helyezi a hangsúlyt, különösen a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség országaira, amelyek 2018 során írják alá a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó nyilatkozatokat, valamint Törökországra.

Továbbá fel kell mérni az EU közúti közlekedésbiztonsági szerepét az Egyesült Nemzetek Szövetségével és különösen az ENSZ Európai Bizottságával szemben.

(1)

   Az európai közúti közlekedésbiztonsági charta az Európai Bizottság által a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatban létrehozott civil társadalmi platform, amely ma már több mint 3500 tagot számlál.

(2)

    http://www.eib.org/projects/sectors/transport/cleaner-transport-facility

(3)

   Lásd az „Automatizált mobilitás felé vezető úton: A jövő mobilitására vonatkozó uniós stratégia” című COM(2018) 283 bizottsági közleményt.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.5.17.

COM(2018) 293 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

EURÓPA MOZGÁSBAN
Fenntartható mobilitás Európában: biztonságos, összekapcsolt és tiszta közlekedés

2. MELLÉKLET – Stratégiai cselekvési terv az akkumulátorokról

I. Szakpolitikai háttér

Az akkumulátorfejlesztés és -gyártás stratégiai szempontból elengedhetetlen Európa számára a tiszta energiaforrásokra való átállás tekintetében, és az autóipari ágazat versenyképességének kulcsfontosságú tényezője.

2017 októberében az Európai Bizottság a kulcsfontossági ipari érdekelt felekkel, az aktív tagállamokkal és az Európai Beruházási Bankkal közösen elindította az „Európai Akkumulátorszövetség” 1 elnevezésű együttműködési platformot.

A versenyképes és fenntartható európai akkumulátorgyártó ipar kialakításának azonnali kihívása rendkívül jelentős, és Európának gyorsan kell cselekednie a globális versenyben. Egyes előrejelzések szerint 2025-től Európa éves szinten akár 250 milliárd EUR-t termelő akkumulátorpiaccal rendelkezhet, amelyet legalább 10–20 óriásgyár láthat el (tömeges akkumulátorcella-gyártással foglalkozó létesítmények) 2 , és amely kizárólag az uniós igényeket fedi le. A szükséges befektetés mértékét és sebességét figyelembe véve ezzel a stratégiai kihívással nem lehet széttagoltan foglalkozni.

A cselekvés tervvel a Bizottság szeretné pályára állítani Európát a kulcsfontosságú ágazatban betöltött vezető szerep felé vezető úton, támogatni a munkahelyteremtést és a körforgásos gazdaságon belüli növekedést, valamint biztosítani a tiszta mobilitást, a jobb környezetet és az uniós polgárok jobb életminőségét.

A Bizottság támogatja az akkumulátor-ökoszisztéma teljes értékláncát lefedő, határokon átnyúló és integrált európai megközelítést, és a fenntarthatóságra összpontosít a nyersanyagok kitermelésétől és feldolgozásától az akkumulátorcellák és akkumulátorcsomagok tervezési és gyártási szakaszán keresztül egészen az akkumulátorok használatáig, újbóli használatáig, újrahasznosításáig és ártalmatlanításáig.

Akkumulátor-értéklánc

Ez a megközelítés előmozdítja a jól teljesítő akkumulátorok gyártását és használatát, és az értéklánc egészében fenntarthatósági teljesítménymutatókat határoz meg.

A stratégiai cselekvési terv kidolgozása az érdekelt felekkel való szoros együttműködésben történt, beleértve az „Európai Akkumulátorszövetség” keretében az ágazatot és a tagállamokat, és az ágazat által vezérelt megközelítésre épít, amely során az uniós ágazat szereplői maguk fogadják el és kezdik alkalmazni a célzott intézkedéseket 3 . 

A cselekvési terv uniós szinten egyesíti a célzott intézkedéseket, beleértve az (elsődleges és másodlagos) nyersanyagokkal, kutatással és innovációval, finanszírozással/befektetéssel, szabványosítással/szabályozással, kereskedelemmel és készségfejlesztéssel kapcsolatosakat, annak érdekében, hogy a körforgásos gazdasággal összefüggésben Európát világelsővé tegye a fenntartható akkumulátorok gyártása és használata terén.

A cselekvési terv konkrétabban az alábbiakat célozza:

·a nyersanyagokban gazdag, EU-n kívüli országokból származó nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása, az európai nyersanyagforrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése, valamint a másodlagos nyersanyagokhoz való hozzáférés az akkumulátorok körforgásos gazdaságán belüli újrahasznosításon keresztül;

·a méretgazdaságos európai akkumulátorcella-gyártás és a teljes mértékben versenyképes európai értéklánc támogatása: a kulcsfontosságú ipari szereplők, valamint a nemzeti és regionális hatóságok összehozása; partneri együttműködés a tagállamokkal és az Európai Beruházási Bankkal az akkumulátor-értéklánc során jelentős, határokon átnyúló és fenntarthatósági dimenzióval rendelkező, innovatív gyártási projektek támogatása érdekében;

·az ipari vezető szerep megerősítése az akkumulátorágazatban a fejlett (például lítiumion) és forradalmi (például félvezető) technológiák számára nyújtott, fokozott uniós kutatási és innovációs támogatáson keresztül. Ennek az értéklánc valamennyi részében (fejlett anyagok, új vegyi anyagok, gyártási folyamatok, akkumulátorkezelő rendszerek, újrahasznosítás, üzleti modellel kapcsolatos innovációk) a támogatást kell céloznia, szorosan kapcsolódnia kell az ipari ökoszisztémához, és hozzá kell járulnia az innovációk alkalmazásához és iparosításához;

·magasan képzett munkaerő kialakítása és megerősítése az akkumulátor-értéklánc valamennyi részén a készséghiány leküzdése érdekében megfelelő képzéseket, továbbképzéseket és átképzéseket biztosító, valamint Európát az akkumulátorfejlesztés és -gyártás szakértői számára vonzó helyszínné tévő uniós és tagállami szintű fellépésen keresztül;

·az uniós akkumulátorcella-gyártó ipar fenntarthatóságának támogatása a lehető legkisebb ökológiai lábnyommal, például megújuló energia használatával a gyártási folyamat során. Ezt a célkitűzést elsősorban a biztonságos és fenntartható akkumulátorgyártásra vonatkozó előírások meghatározásával kell megvalósítani;

·a szélesebb körű szabályozói és támogató keretrendszerrel 4 való konzisztencia biztosítása (a tiszta energiára vonatkozó stratégia és a mobilitáspolitikai kezdeményezéscsomagok, a kereskedelempolitika stb.) az akkumulátorokra és a tárolás bevezetésére nézve kedvező módon.

II.    Stratégiai cselekvési területek

1.A fenntartható nyersanyagellátás biztosítása

Az uniós nyersanyag-stratégia célja a nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása az uniós gazdaság számára. 5 A 2012-ben a nyersanyagokkal foglalkozó európai innovációs partnerség elindításával új lendületet kapott szakpolitika az alábbiakon alapul: (1) a nyersanyagok fenntartható beszerzése a globális piacokról; (2) fenntartható helyi nyersanyagtermelés; (3) erőforrás-hatékonyság és a másodlagos nyersanyagok biztosítása. 2017 szeptemberében a Bizottság elfogadta a megújított uniós iparpolitikai stratégiát, amely rávilágított a nyersanyagok – és különösen a kritikus fontosságú nyersanyagok jelentőségére valamennyi ipari értéklánc versenyképessége és az uniós gazdaság szempontjából. 6

Az EU-nak ezért biztosítania kell az akkumulátorok nyersanyagainak ellátási láncaihoz való hozzáférést. Jelenleg a lítiumion a leggyakrabban választott vegyi anyag az elektromos közlekedés terén, és a következő években uralkodó lesz a piacon. A lítiumionos akkumulátorokhoz számos nyersanyagra van szükség, beleértve a lítiumot, a kobaltot, a nikkelt, a mangánt, a grafitot, a szilikont, a rezet és az alumíniumot. Ezek közül néhány anyag, különösen a kobalt, a természetes grafit és a lítium beszerzése a szükséges nagy mennyiségek és/vagy a rendkívül koncentrált ellátási források miatt jelenleg és a jövőben is aggályos lesz. Ezen erőforrások kiaknázásának és kinyerésének fenntarthatósága alapvető, az anyagok újrahasznosítása egyre fontosabb lesz az EU ellátásának diverzifikációja érdekében, és azt a körforgásos gazdaságra való átállással összefüggésben ösztönözni kell 7 .

Az EU-nak ezért biztosítania kell az EU-n kívüli, nyersanyagokban gazdag országokból származó nyersanyagokhoz való hozzáférést, és fel kell lendítenie az európai forrásokból származó nyersanyagok elsődleges és másodlagos előállítását. Ezenkívül elő kell mozdítania a környezetbarát tervezést, a kritikus akkumulátoranyagok helyettesítését és még hatékonyabb használatát, valamint azok újbóli használatát és újrahasznosítását.

2.Az akkumulátor-értéklánc különböző szegmenseit (beleértve a cellagyártást) lefedő európai projektek támogatása

Az „Európai Akkumulátorszövetség” gyorsan halad. 2017. októberi elindítása óra számos kézzel fogható fejlemény történt az akkumulátorcella-gyártás és a kapcsolódó ökoszisztémák fejlesztését célzó ipari konzorciumok és partnerségek bejelentésével. Annak érdekében, hogy világelsők maradjunk a gépjárműgyártás és innováció terén, az európai akkumulátorcella-gyártás felfuttatása, valamint az integrált és versenyképes ökoszisztéma részeként az akkumulátor-értéklánc egyéb szegmenseinek (például anyagok, gyártógépek és eljárások, akkumulátorkezelő rendszerek stb.) megerősítése és az arra való alapozás érdekében cselekedni kell – és ez már folyamatban van.

A tagállamok és az iparág felszólította a Bizottságot arra, hogy továbbra is segítse elő a kulcsfontosságú ágazati szereplők összehozását, valamint a jelentős, határokon átnyúló dimenzióval rendelkező és az akkumulátor-értéklánc különböző elemeit integráló gyártási projektek támogatását.

3.Az ipari vezető szerep megerősítése a teljes értékláncot lefedő, fokozott uniós kutatási és innovációs támogatáson keresztül

Az európai versenyelőny ösztönzése érdekében jelentős erőforrásokkal kell megcélozni a kiegészítő (például fejlett lítiumion) és a forradalmi (például félvezető) kutatások és innováció támogatását. Kutatásokat kell végezni a korszerű (elsődleges és másodlagos, azaz újrahasznosított) anyagok, az akkumulátorok vegyi anyagai, a fejlett gyártási eljárások, az újrahasznosítás és az újbóli használat terén. Ezt az uniós innovációk iparosításának felgyorsítása érdekében megfelelően össze kell kapcsolni az értéklánc ipari ökoszisztémájával.

4.Magasan képzett munkaerő fejlesztése és megerősítése az értéklánc valamennyi részén

Az uniós munkaerő magasan képzett, azonban hiányoznak az akkumulátorral kapcsolatos szakkészségek, különösen az alkalmazott folyamattervezés és a cellagyártás terén. A készséghiány leküzdése érdekében uniós és tagállami szintű fellépésre van szükség.

5.A fenntartható akkumulátor-értéklánc támogatása – a biztonságos és fenntartható akkumulátorgyártásra vonatkozó követelmények – az EU versenyképességének fő ösztönzőjeként

A fenntartható akkumulátor-értékláncnak megfelelő módon be kell épülnie a körforgásos gazdaságba, és ösztönöznie kell az európai termékek versenyképességét. Az EU-nak ezért támogatnia kell a jól teljesítő, biztonságos és fenntartható akkumulátorcellák és akkumulátorcsomagok/-modulok gyártásának a lehető legalacsonyabb ökológiai lábnyom melletti növekedését. Számos eszköz ösztönözheti a jelentős környezetvédelmi és biztonsági követelményeket, ami meghatározó lehet a globális piacokon. Ennek érdekében teljes mértékben ki kell használni az akkumulátorokról szóló, jelenleg felülvizsgálat alatt álló uniós irányelv és a környezetbarát tervezésről szóló irányelv előnyeit, amelyek keretében innovatív és időtálló szabályozás kialakítására van lehetőség.

A körforgásos gazdasággal összefüggésben az európai akkumulátor-értéklánc fenntarthatóságának előfeltétele a biztonságos és fenntartható akkumulátorok gyártására vonatkozó fő tényezők részletes elemzése.

Ennek a teljes értékláncot magában kell foglalnia, a fenntartható és felelős nyersanyagellátásról a gyártási folyamatokig, a rendszerek integrációjáig és az újrahasznosításig.

6.Konzisztencia biztosítása a szélesebb körű támogató és szabályozási kerettel

A globális értékláncok miatt az akkumulátoroknak meghatározó szerepet kell betölteniük az Európai Uniónak a globális kereskedelmi partnereivel fenntartott kapcsolataiban.

Az energiaunió, és különösen a „Tiszta energiát minden európainak” stratégia és az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégia keretében a Bizottság számos javaslatot és támogató intézkedést fogadott el a megújuló energiaforrások és a tiszta energia elterjedésének felgyorsítása érdekében, különösen az energiatárolás és elektromos közlekedés terén. A kereslet- és a kínálatoldali intézkedések gyors uniós szintű véglegesítése és ambiciózus és gyors nemzeti szintű gyors végrehajtása ösztönözheti az innovatív, fenntartható és versenyképes akkumulátor-ökoszisztéma kialakítását, és elháríthatja az ennek útjában álló akadályokat.

III. Következtetések és a következő lépések

A Bizottság felszólítja

az Európai Akkumulátorszövetségben az uniós ipart képviselő érdekelt feleket:

·az ipar kezdeményezéseinek 31 és projektjeiek továbbvitelére és végrehajtására a versenyképes európai akkumulátor-értéklánc megteremtése érdekében;

a részt vevő tagállamokat:

·az akkumulátorcellák gyártásával és az értéklánc egyéb elemeivel kapcsolatos ipari projektek támogatásának a nemzeti eszközökön és/vagy a felelősségi körükbe tartozó megfelelő uniós finanszírozási mechanizmusokon (például a strukturális alapokon) keresztüli növelésére,

·a kísérleti gyártósorok és a releváns iparági projektek megvalósításával kapcsolatos (környezetvédelmi, gyártási, építési) jóváhagyási és engedélyezési eljárások egyszerűsítésére és felgyorsítására.

A Bizottság az Európai Akkumulátorszövetség keretében továbbra is szorosan együttműködik mind a tagállamokkal, mind pedig az iparral annak érdekében, hogy a jelenlegi lendületet kihasználva biztosítsa a fenti intézkedések határidőre történő végrehajtását és gyakorlati eredményességét.

A Bizottság 2019-ben jelentést készít a stratégiai cselekvési terv megvalósításáról.

(1)

    https://ec.europa.eu/growth/industry/policy/european-battery-alliance_en

(2)

   Forrás: Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) InnoEnergy http://www.innoenergy.com/

(3)

   Az ipar és az innováció területén tevékenykedő több mint 120 szereplő vett részt ebben a gyakorlatban, és közösen fogalmaztak meg ajánlásokat a végrehajtás alatt álló kiemelt intézkedésekkel kapcsolatban. http://www.innoenergy.com/eit-innoenergys-role-within-the-european-battery-alliance/

(4)

   „Tiszta energia minden európainak” stratégia: COM(2016) 860; az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégia COM(2016) 501; Európa mozgásban – első mobilitáspolitikai kezdeményezéscsomag: COM(2017) 283; második mobilitáspolitikai kezdeményezéscsomag: COM(2017) 675.

(5)

   COM(2008) 699. Lásd továbbá a „Jelentés az akkumulátoralkalmazásokhoz használt nyersanyagokról” című, hamarosan megjelenő szolgálati munkadokumentumot.

(6)

   Megújított iparpolitikai stratégia: COM(2017) 479.

(7)

   Ez például kockázatcsökkentő tényező a kritikusságértékelés módszertanának ellátásikockázat-értékelése során (KKK-jelentés, 2017, https://publications.europa.eu/s/gcBP ).

(8)

   A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek olyan projektek, amelyek egynél több tagállamot érintenek, az Unió stratégiai céljait szolgálják, és pozitív átgyűrűző hatásaik vannak az európai gazdaságra és a társadalom egészére. A kutatási, fejlesztési és innovációs projektek esetében a projekteknek jelentősen innovatív jellegűnek kell lenniük, és túl kell mutatniuk az érintett ágazatok technológiájának jelenlegi állásán – lásd a 2014. májusi 2014/C 188/02 bizottsági közleményt.

(9)

    http://www.eib.org/  

(10)

    http://www.eib.org/products/blending/innovfin/products/energy-demo-projects.htm  

(11)

    https://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/  

(12)

    http://ec.europa.eu/regional_policy/hu/funding/erdf/  

(13)

    http://ec.europa.eu/growth/industry/innovation/funding/efsi_hu  

(14)

   Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerével összhangban létrehozott Innovációs Alap célja, hogy támogassa az adott típusban első, innovatív demonstrációs projekteket az energiatárolás, az ipari ágazatok alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiáinak innovációja, a környezetvédelmi szempontból biztonságos szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, valamint az innovatív megújuló energiaforrások terén. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből származó 450 millió egység értékesítéséből fog létrejönni, ami egységenként 10 EUR-val számolva 4,5 milliárd EUR, egységenként 25 EUR-val számolva pedig 11 milliárd EUR. Az első felhívásra a tervek szerint 2020-ban kerül sor.

(15)

    http://s3platform.jrc.ec.europa.eu/  

(16)

   121 Az intelligens szakosodási stratégiák kidolgozására egy alulról felfelé haladó folyamat során az érintettek széleskörű részvételével került sor. Az ezen intelligens szakosodási stratégiákon keresztül elosztható 44 milliárd EUR kiegészíti az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól származó, az energiahatékony és dekarbonizált közlekedési ágazat támogatására szánt 70 milliárd EUR-t. Ezek segítenek az Európai Regionális Fejlesztési Alap alkalmazásában, és az interregionális együttműködés, a klaszterekben való részvétel és az ipar bevonása révén ipari projektek sorát hozzák létre. [2019. 1. negyedév]

(17)

    https://ec.europa.eu/info/publications/180308-action-plan-sustainable-growth_hu  

(18)

   A Horizont 2020 alatt további 110 millió EUR vált elérhetővé kifejezetten az akkumulátorokkal kapcsolatos kutatásra és innovációra. 2018–2020 között a Horizont 2020 keretében elköltött közel 150 millió EUR mellett körülbelül 200 millió EUR lesz elkülönítve az akkumulátorokkal kapcsolatos kutatásra és innovációra. A „Tiszta energia minden európainak” csomag 270 millió EUR-t irányoz elő a villamos energia tárolásával és az intelligens hálózatokkal foglalkozó, vélhetőleg akkumulátorokkal kapcsolatos kiegészítő alkotóelemeket is tartalmazó projektek támogatására.

(19)

   Jelenleg ezek a prioritások a stratégiai energiatechnológiai terv 7. intézkedésének végrehajtási tervén ( https://setis.ec.europa.eu/batteries-implementation ), a Horizont 2020 keretében a további uniós források akkumulátorkutatásra és innovációra való elkülönítésére fókuszáló, 2018. január 11–12-én megrendezett, európai akkumulátorcella-kutatási és innovációs munkaértekezletről szóló európai bizottsági következtetéseken, valamint a közlekedés villamosításáról szóló stratégiai közlekedéskutatási és innovációs programon és menetrenden alapulnak (SWD(2017) 223, 2017. május 31.).

(20)

   A villamos energia tárolásával és az intelligens hálózatokkal foglalkozó projektek várhatóan akkumulátorokkal kapcsolatos alkotóelemeket is tartalmaznak majd. A Közös Kutatóközpontnak továbbá van egy kifejezetten a közlekedési alkalmazásra szánt, energiatárolásra szolgáló akkumulátorokkal foglalkozó projektje.

(21)

    https://ec.europa.eu/digital-single-market/fet-flagships . A kiemelt kezdeményezés előkészítő szakaszának intézkedései 2018. 4. negyedévében fejeződnek be, és a finanszírozás a következő kutatási és innovációs keretprogrammal kezdődik.

(22)

        https://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/en/h2020-section/european-innovation-council-eic-pilot  

(23)

   Körülbelül 90 millió EUR évente; az akkumulátorintegráció (beleértve a másodszori használatot és járműhálózati megoldásokat) hagyományosan a finanszírozások nem elhanyagolható részét vonzza be, még akkor is, ha a felhívások technológiailag semlegesek. Az intelligens hálózatokra és energiatárolásra vonatkozó projektcsoport (BRIDGE) túlmutat a technikai innovációs szempontokon, és az üzleti modellek, a szabályozási kérdések, az adatkezelés és a fogyasztói támogatottság fejlesztését célozza.

(24)

   Szintén körülbelül 90 millió EUR évente, számos projektjavaslattal, beleértve az (akkumulátoralapú) tárolási elemeket, még akkor is, ha a felhívások technológiailag semlegesek.

(25)

   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozások különleges jogi eszközök, amelyek a köz- és magánszféra közötti partnerségeken keresztül a kulcsfontosságú stratégiai területeken hajtják végre a Horizont 2020-at. Céljuk, hogy Európa iparának aktív bevonásával kutatási és innovációs tevékenységeket hajtsanak végre a versenyképesség növelése és a nagy társadalmi kihívások leküzdése érdekében. A jelenleg működő hét közös vállalkozás a Horizont 2020 egyes részeit hajtja végre a közlekedés (CleanSky2, Shift2Rail és SESAR), a közlekedés/energia (FCH2), az egészségügy (IMI2), a biogazdaság (BBI) és az elektronikai alkatrészek és rendszerek (ECSEL) terén.

(26)

    https://ec.europa.eu/jrc/en/research-facility/open-access

(27)

   A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve olyan stratégiai együttműködési keret, amely az adott gazdasági ágazat rövid és középtávú készségszükségleteinek kielégítését célozza. A terv jelenleg az alábbi öt kísérleti ágazatra fókuszál: gépjárműipar; tengerészeti technológia; űrkutatás (geoinformációk); textil-, ruha-, bőr- és cipőipar; és turizmus. A későbbiekben további ágazatokkal lesz kibővítve. A tervet az Erasmus Plus finanszírozza.

(28)

   2006/66/EK irányelv, HL L 266., 2006.9.26., 1. o.

(29)

   Azaz „hálózatból járműbe” és „járműből hálózatba” működési módra képes.

(30)

   Erre a már meglévő fő koordinációs platformok, például a piacrajutási tanácsadó bizottság és a brüsszeli szakértői munkacsoportok, valamint a harmadik országokban jelen lévő piacrajutási csoportok segítségével kerül sor.

(31)

   Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) InnoEnergy http://www.innoenergy.com/eit-innoenergys-role-within-the-european-battery-alliance/