EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.3.14.
COM(2018) 251 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
A közös uniós vízumpolitika hozzáigazítása az új kihívásokhoz
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.3.14.
COM(2018) 251 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
A közös uniós vízumpolitika hozzáigazítása az új kihívásokhoz
1.BEVEZETÉS
Az EU közös vízumpolitikája 1 a schengeni vívmányok lényeges eleme és az EU integrációjának egyik legtöbbre értékelt eredménye. A vízumpolitika az idegenforgalmat és az üzleti tevékenységet előmozdító eszköz, és annak is kell maradnia, miközben megakadályozza a biztonsági kockázatokat és az EU-ba irányuló illegális migráció kockázatát.
Míg a vízumeljárás alapelveit a Vízumkódex 2 2010-es és a vízuminformációs rendszer 3 2011-es hatályba lépése óta nem vizsgálták felül, az a környezet, amelyben a vízumpolitika működik, drasztikusan megváltozott. Az elmúlt évek migrációs és biztonsági kihívásai miatt a politikai vita általában a belső határellenőrzés nélküli térségről és különösen a vízumpolitikáról eltolódott a migráció és a biztonsági aggályok közötti egyensúly újraértékelése, a gazdasági megfontolások és általában a külkapcsolatok felé.
Ugyanakkor a jelentős technológiai fejlődés új lehetőségeket kínál a vízumeljárások megkönnyítésére mind a kérelmezők, mind a konzulátusok számára. A vízumpolitika fontossága az EU külkapcsolataiban az évek során megnövekedett.
Mindezen okok miatt itt az ideje, hogy ismét megvizsgáljuk a közös vízumpolitikát és hozzáigazítsuk azt napjaink kihívásaihoz és lehetőségeihez, miközben biztosítjuk azt is, hogy elérje a két fő célkitűzését, nevezetesen: a jogszerű utazás megkönnyítését és az irreguláris migráció és a biztonsági fenyegetések kezelését.
2014-ben a Bizottság javaslatot tett a Vízumkódex 4 átdolgozására, elsősorban azért, hogy még jobban megkönnyítse az utazást a törvényes keretek között utazók számára. Azonban a tárgyalások során nem történt haladás a Parlament és a Tanács eltérő álláspontjai miatt. Az időközben a megnövekedett biztonsági és migrációs kihívások miatt az átdolgozott javaslat néhány szempontból elavulttá vált. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy visszavonja az átdolgozott javaslatot, és bemutat egy új, célzott módosító javaslatot a Vízumkódexhez.
A Vízumkódexet módosító új javaslatnak, amely e közleménnyel együtt ma kerül bemutatásra, az a célja, hogy frissítse a vízumeljárásokat, hogy – többek között a vízumpolitika és a visszafogadási együttműködés közötti integrált megközelítés révén – jobban megfeleljen a megváltozott migrációs és biztonsági helyzetnek. Foglalkozik továbbá a jelenlegi szabályok számos hiányosságával, hogy megkönnyítse a törvényes keretek között utazók számára a vízum megszerzését az Európai Unióba történő beutazáshoz. Az új javaslat emellett átvesz néhány fontos szempontot a Vízumkódex átdolgozására vonatkozó visszavont javaslatból. Ezek olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek nagyobb rugalmasságot adnak a kérelmezők számára a vízum megkérésére, illetve a konzulátusok számára a munkájuk jobb megszervezéséhez.
A Vízumkódex módosítására vonatkozó javaslat fő szempontjainak bemutatásán túl ez a közlemény meghatározza a vízuminformációs rendszer átdolgozása során kezelendő célokat is, amelyek majd tavasszal, a folyamatban lévő műszaki tanulmányok és hatásvizsgálatok befejezését követően kerülnek bemutatásra.
Az új biztonsági, határ- és migráció-kezelési rendszerekkel, például a közelmúltban elfogadott határregisztrációs rendszerrel (EES) 5 ), amely többek között lehetővé teszi a vízumfeltételek jobb ellenőrzését, és a Bizottság által javasolt európai utazási információs engedélyezési rendszerrel (ETIAS) 6 , egy olyan vízumpolitika alapjait rakják le, amely jobb eszközökkel rendelkezik arra, hogy megfeleljen a biztonsági és migrációs kihívásoknak. Ezt tovább erősíti az interoperabilitási javaslat 7 , amelynek célja, hogy javítsa az EU információs rendszereinek képességét a határigazgatás, a biztonság és a migráció kezelése területén az adatcsere és információ-megosztás érdekében.
Végezetül a közlemény előretekint annak vizsgálatával, hogyan lehet jobb szinergiákat biztosítani az uniós vízumpolitika és az EU külkapcsolatai között, és azzal, hogy vitát indít a vízumfeldolgozás digitalizálásáról.
2.ÁLTALÁNOS CÉLOK
A ma bemutatott javaslat a Vízumkódex több rendelkezését módosítja. Ezen módosítások átfogó célja, hogy erősítsék a vízumpolitikát, hogy az hatékonyabb eszközzé váljon az EU előtt álló megnövekedett migrációs és biztonsági kihívások kezelésére. A javaslat biztosítja továbbá, hogy könnyebb legyen feldolgozni a törvényes keretek között utazók vízumait, akik hozzájárulnak az uniós gazdaság növekedéshez, illetve az EU társadalmi és kulturális fejlődéséhez.
Ami a migrációs kihívások kezelésének általános célkitűzését illeti, ezt egy új megközelítéssel érik el, amely egyesíti a harmadik országokkal folytatott vízumpolitikát és visszafogadási együttműködést (lásd: 3.1. pont). A többszöri belépésre jogosító vízumok kiadására vonatkozó kötelező szabályok közvetve szintén hozzájárulhatnak e célkitűzéshez (lásd: 3.3. pont).
A vízumfeldolgozás biztonsága javulni fog, különösen a későbbiekben, tavasszal bemutatásra kerülő vízuminformációs rendszer (VIS) felülvizsgálata révén (lásd: 4. fejezet). A VIS felülvizsgálatára vonatkozó javaslat szintén az interoperabilitási megközelítés teljes kihasználását célozza. Az interoperabilitási képesség kulcsfontosságú ahhoz, hogy tovább javítsa a konzuli tisztviselők számára a vízumkérelem értékelése során rendelkezésre álló adatokat. Ez pedig megkönnyíti számukra azon személyek azonosítását, akik biztonsági vagy illegális bevándorlási kockázatot jelenthetnek, és akiktől a vízumot meg kell tagadni. Ugyanakkor megkönnyíti a jóhiszemű utazók azonosítását, akik számára a vízumeljárásokat meg lehetne könnyíteni.
3. A VÍZUMKÓDEX MÓDOSÍTÁSA
3.1. A vízum- és a visszaküldési politikák összekapcsolása
Az elmúlt években fokozott figyelem összpontosult a Vízumkódexnek az illegális migráció és a biztonsági kockázatok megelőzését szolgáló célkitűzéseire. Az EU-ba irányuló illegális migrációs áramlás legfontosabb ösztönzője az a tény, hogy a tagállamok csak nagy nehézségek árán tudják visszaküldeni az elfogott illegális migránsokat a származási országukba az ezen országok hatóságai együttműködésének hiánya miatt, amikor a tagállamoktól érkező visszafogadási kérelmek teljesítéséről van szó.
Ebben az összefüggésben arra hívtak fel, hogy a vízumpolitika játsszon hatékonyabb szerepet az EU harmadik országokkal folytatott együttműködésében, különösen a migráció kezelésében, emlékezve ara is, hogy a visszatérésre kötelezett irreguláis migránsok egy része jogszerűen, vízummal lépett be az EU-ba, ám aztán túllépte a vízumban engedélyezett tartózkodási időt. Ennek megfelelően az Európai Tanács 2017. júniusban felszólított a „harmadik országokkal folytatott vízumpolitika újraértékelésére, ha szükséges”, ami a valódi haladás elérésének eszköze lehet a visszaküldési és visszafogadási politika területén
Ennek fényében a Bizottság egy keretet javasol, amely szigorúbb feltételeket határoz meg a vízumok feldolgozásra olyan esetekben, amikor valamely harmadik ország nem működik együtt megfelelően a visszafogadás terén. Ebben az összefüggésben figyelembe fogják venni az Európai Uniónak az érintett harmadik országgal fennálló általános kapcsolatait is.
3.2. A vízumdíj felülvizsgálata
A szokásos vízumdíjat 2006 óta nem módosították. A Bizottság javasolja a díj felemelését, mert az hozzájárul a növekvő számú vízumkérelmek feldolgozásának hatékonyabbá tételéhez és lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy megfelelő szintű konzuli személyzetet tartsanak fenn a kérelmek gyorsabb feldolgozása érdekében 8 . A díj felemelése indokolt a személyzeti (mind a külföldi, mind a helyben felvett személyzet) költségek, a helyiségek, berendezések, a személyzet képzése és az informatikai rendszerek fejlesztése és fenntartása költségeinek fedezésére.
A vízumdíj felemelése azért is szükséges, hogy (i) javítsák a vízumfeldolgozás hatékonyságát a biztonsági és az illegális migrációs kockázatok feltárása érdekében; (ii) tovább frissítsék a tagállamok informatikai berendezését és szoftvereit; és (iii) gyors és ügyfélbarát eljárásokat biztosítsanak a vízumkérelmezők számára. Emellett hozzájárul a széles körű konzuli lefedettség fenntartásához az egész világon. E tekintetben a Bizottság rugalmasabb folyamatot is javasol a vízumdíj jövőbeli felülvizsgálatára.
A vízumdíj Bizottság által ajánlott emelése azonban mérsékelt, célja, hogy a tagállamok bevételei megfelelően emelkedjenek a vízumfeldolgozás és a biztonság integritásának támogatásához anélkül, hogy ez a vízumkérelmezők túlnyomó többsége számára elrettentő hatással járna.
3.3. Összehangolt megközelítés bevezetése a többszöri belépésre jogosító, hosszú távra érvényes vízumok kiadásában
A többszöri belépésre jogosító vízumok lehetővé teszik, hogy birtokosuk a vízum érvényességi ideje alatt többször beutazzon az EU-ba. Ezek a gyakori látogatások pozitívan hozzájárulnak az EU gazdaságához és növekedéséhez, az emberek közötti kapcsolatokhoz és a kulturális cserékhez. A többszöri belépésre jogosító vízumokra vonatkozó jelenlegi szabályok azonban a vízumok kiadása során széles körű mérlegelési jogkört biztosítanak a tagállamok konzulátusai számára. Ez a vonzó (idegenforgalmi) piacokon a tagállamok közötti versenyhez, a harmadik országokkal kötött kétoldalú megállapodásokhoz vagy egyezségekhez, továbbá a vízumkérelem több tagállamban történő benyújtásához („visa shopping”) vezethet. Ezek a gyakorlatok aláássák a közös vízumpolitika alapelveit és nem kedveznek a kereskedelemnek és a gazdaságnak. Ennek egyik oka az, hogy megbízható és rendszeresen utazó üzletemberekkel is előfordulhat, hogy vízumot kell kérniük minden egyes alkalommal, amikor utazniuk kell. Ezen túlmenően az a bizonytalanság, amivel a kérelmezők szembenéznek a többszöri belépésre jogosító vízum iránti kérelem benyújtásakor, arra ösztönözheti őket, hogy hamisan töltsék ki a kérelmüket. A Bizottság ezért kötelező szabályokat javasol a többszöri belépésre jogosító vízumok tekintetében, amelyek lehetővé tennék, hogy a pozitív vízumelőzményekkel rendelkező kérelmezők számára egyre növekvő (1 évtől legfeljebb 5 évig terjedő) érvényességi idejű többszöri belépésre jogosító vízumot adjanak ki a későbbi vízumkérelmek során.
3.4. Egyszerűbb vízumeljárások és a rövid távú idegenforgalom elősegítése
A vízumpolitika egyik általános célkitűzésével is foglalkozni kell, nevezetesen az utazás megkönnyítésével a törvényes keretek között utazók számára. Ebben a kérdésben a Bizottság az átdolgozott Vízumkódexben szereplő egyes javaslatok fenntartását javasolja, amelyek célja a vízumkérelmezési eljárások egyszerűsítése. Ezek közé tartozik a vízumkérelem korábban való benyújtásának, valamint a vízumkérelem elektronikus kitöltésének és aláírásának lehetővé tétele, és a kérelem elbírálására nyitva álló határidők lerövidítése.
A Bizottság azt is javasolja, hogy vezessenek be bizonyos mértékű rugalmasságot a jóhiszemű kérelmezők esetében, ami támogatja a rövid tartamú turizmust és ösztönzi a gazdasági növekedést az EU-ban. Ez magában foglalná azt is, hogy lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy egy különleges rendszer keretében – ideiglenesen és szigorú feltételek mellett – egyszeri belépésre jogosító vízumokat adjanak ki a külső határokon. Az ilyen rendszer keretében kiadott vízum csak a kiállító tagállamban érvényes egy belépésre és legfeljebb 7 napos tartózkodásra.
4. A MEGERŐSÍTETT BIZTONSÁG FELÉ A VÍZUMINFORMÁCIÓS RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATA ÉS AZ INTEROPERABILITÁS TELJES KIHASZNÁLÁSA RÉVÉN
A vízumrendszer alapját képező keret egy másik fontos összetevője a vízuminformációs rendszer (VIS). 2011 óta a VIS 9 technológiai megoldásként működik, amely előmozdítja a vízumkiadási eljárást és segíti a tagállamok hatóságait abban, hogy (i) gyorsan és hatékonyan ellenőrizzék az olyan harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatban megkívánt információt, akiknek vízumra van szükségük ahhoz, hogy beutazzanak az EU-ba; és (ii) döntsenek a vízumkérelmekről. A 2020-tól üzemelő határregisztrációs rendszer (EES), amiről úgy gondolják, hogy teljes mértékben kölcsönösen átjárható lesz a VIS-sel, azáltal javítja a VIS működését, hogy információt szolgáltat arról, hogy a harmadik országbeli állampolgárok hogyan használták fel a vízumukat, és segítséget nyújt a schengeni térséget korábban már meglátogatott vízumbirtokosok jóhiszeműségének megállapításához.
A VIS egyben része volt az információs rendszerek interoperabilitását tükröző szélesebb folyamatnak. Ez a folyamat vezetett az interoperabilitási javaslathoz, hogy az uniós informatikai rendszerek intelligensebb és hatékonyabb módon működjenek együtt a biztonság, a határigazgatás és a migrációkezelés területén. Az interoperabilitás lényege egy egységes EFS-ETIAS-VIS platform, amely hatalmas előrelépést jelent majd a vízumokkal, a biztonsággal, valamint a határigazgatással és a migrációkezeléssel kapcsolatos adatgyűjtésben és információcserében. Az egységes platform (az európai keresőportál) lehetővé teszi, hogy egyetlen keresést kelljen végezni és különböző rendszerekből kapjanak eredményeket. Ez ugyanakkor elősegíti a vízumkérelmezők hatékonyabb háttérellenőrzését, hozzájárulva ezzel a belső határellenőrzés nélküli térség biztonságának növeléséhez. Ebben az összefüggésben a VIS jogi keret 10 közelgő, tavasszal bemutatásra kerülő felülvizsgálata konkrét interoperabilitási intézkedéseket fog tartalmazni a vízumkiadás hatékonyságának növelése érdekében (lásd: 4.1. pont). A javaslat várhatóan más, a VIS 2016-os értékelése során azonosított kérdést is kezel majd (lásd: 4.2. és 4.3. pont). Folyamatban van a VIS-javaslat előkészítő munkája, beleértve a technikai vizsgálatokat és egy hatásvizsgálatot, amely az alapvető jogokra gyakorolt hatást is elemzi.
4.1. Az ellenőrzések javítása a vízumfeldolgozás terén az interoperabilitás segítségével
A jelenlegi szabályok szerinti a konzulátusok csak a schengeni információs rendszerben (SIS) kötelesek ellenőrizni a vízumköteles utazókat annak meghatározásához, hogy a vízumkérelmező belépési tilalom alatt áll-e. Jelenleg nem kötelesek ellenőrizni a vízumkérelmezőket semmilyen más rendelkezésre álló uniós adatbázisban (pl. EURODAC), sem az Interpol ellopott és elveszett úti okmányok adatbázisában vagy figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisában. 11 Az ETIAS működésbe lépése után az EU-ba vízummentesen utazókat az összes vonatkozó EU-adatbázisban háttérellenőrzésnek vetik alá.
Tehát, hogy jobban megelőzzék a biztonsági és migrációs kockázatokat, miközben tiszteletben tartják az uniós intézkedés szükségességének és arányosságának elvét, a Bizottság megvizsgálja, hogy szükséges-e módosítani a vízumfeldolgozásra vonatkozó szabályokat annak biztosítására, hogy legalább hasonló háttérellenőrzéseket végezzenek a vízumköteles és a vízummentesen utazók tekintetében.
Miután működésbe lép, az európai keresőportál lehetővé teszi az illetékes hatóságok, köztük a vízumot kibocsátó hatóságok részére azt, hogy egyetlen keresést végezzenek és az eredményeket minden olyan rendszerből megkapják, amihez jogosultak hozzáférni (beleértve az EURODAC-ot, EFS-t, az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszert: harmadik országok állampolgárai), ahelyett, hogy külön-külön kellene keresniük az egyes rendszerekben. Az európai keresőportál hozzá fog járulni a biztonsági és illegális migrációs kockázatok felderítéséhez a vízumkiadási eljárásban azáltal, hogy gyors és hatékony háttérellenőrzés elvégzését teszik lehetővé a vízumot kezelő tisztviselők számára a vízumkérelmezők tekintetében.
Az interoperabilitási javaslat célja, hogy megkönnyítse a többszörös személyazonosság kimutatását és a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelmet. Az interoperabilitási funkció használata révén a kérelmet feldolgozó vízumhatóság automatikus értesítést kap, ha a kérelmező többféle személyazonosság alatt ismert, és így képesek lesznek megtenni a megfelelő intézkedéseket.
4.2. A határigazgatás és migrációkezelés terén meglevő hézagok megszüntetése: a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási okmányok felvétele a VIS-be
A magas szintű szakértői csoport zárójelentése 12 uniós szintű információs hézagot azonosított azon dokumentumok esetében, amelyek lehetővé teszik a harmadik országbeli állampolgárok számára, hogy bármely 180 napos időszak alatt 90 napnál többet maradjanak egy adott EU tagállam területén 13 . Ma az ezen dokumentumokra és azok birtokosaira vonatkozó adatokat nem gyűjtik és az adatokat nem lehet ellenőrizni semmilyen uniós léptékű informatikai rendszerben a határigazgatás és a biztonság területén (kivéve – korlátozott mértékben – a SIS-t). A tagállamok úgy ítélik meg, hogy ezen okmányok jelenlegi kezelése hiányosságokhoz vezet a harmadik országok állampolgárai határátlépésének megkönnyítése és a belső határellenőrzés nélküli térségben való későbbi szabad mozgásuk terén. A tagállamok ezért annak értékelésére kérték a Bizottságot, hogy vajon szükség van-e a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek központi uniós információs tárházára, az megvalósítható-e és arányos-e a harmadik országbeli állampolgárok ezen kategóriáit érintő meglévő információs hézag kezeléséhez 14 .
A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási okmányok központi uniós információs tárháza létrehozásának megvalósíthatóságáról szóló technikai tanulmányt 2017. szeptemberben véglegesítették. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az adattár a VIS részeként biztosítaná a leginkább megvalósítható megoldást az informatikai biztonság, a megvalósítás egyszerűsége és a költséghatékonyság szempontjából.
4.3. A rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok feldolgozásában még meglévő információs hiányosságok kezelése: a kérelmezők ujjlenyomatvételi korhatárának leszállítása és az úti okmányok másolatának tárolása a VIS-ben
A Bizottság a következő kérdéseket is vizsgálja:
·Az a lehetőség, hogy leszállítsák az ujjlenyomatvétel korhatárát azon gyermekek esetében, akiknek vízumra van szüksége, és az ujjlenyomatok tárolása a VIS-ben. Ez jobban védené a gyermekeket és segítené az emberkereskedelem és az illegális migráció elleni küzdelmet, miközben elsősorban a gyermeket érdekeit óvná.
·Az a lehetőség, hogy a vízumkérelmezők által a vízumeljárás során benyújtott úti okmányok másolatát a VIS-ben tárolják. Ez lehetővé tenné ezen okmányok magasabb szintű ellenőrzését és javítaná a kiutasítási eljárások hatékonyságát. Ez az intézkedés támogatná az EU visszaküldési politikáját, de a végrehajtáshoz a VIS-re támaszkodna.
5. AZ EU VÍZUMPOLITIKÁJA ÉS EGYÉB POLITIKÁI KÖZÖTTI KOHERENCIA ERŐSÍTÉSE
Az EU közös vízumpolitikája egyre fontosabb szerepet játszik az EU külkapcsolataiban egy globalizált világban. A polgáraik számára az EU-ba való vízummentes beutazás megszerzése vagy fenntartása sok partnerország számára kulcsfontosságú politikai prioritás az EU-val való kapcsolataikban.
Meg kell vizsgálni a vízumpolitika és a más szakpolitikai területeken, például a kereskedelmi megállapodásokban vállalt kötelezettségek közötti koherenciát, továbbá a közös vízumpolitika és a tagállamok által egyes harmadik országokkal kötött kétoldalú vízummentességi megállapodások közötti koherenciát.
Az EU kereskedelmi megállapodások jelenleg tárgyalás alatt álló új generációja jellemzően a szolgáltatási ágazatra vonatkozik, és lehetővé teszi az egyének számára, hogy befektessenek és szolgáltatásokat nyújtsanak a másik fél területén. Ami az ilyen személyek tagállamok területén való ideiglenes jelenlétét illeti, a legális migrációról szóló irányelvek célravezetőségi vizsgálatának részét képező előzetes bizottsági elemzés megerősíti, hogy a kereskedelmi megállapodásokban szereplő szolgáltatók bizonyos kategóriáira (pl. olyan szolgáltatók, akik 12 havonta 6 hónapig tartózkodhatnak az EU-ban) nem vonatkozik sem a vízumkódex, sem a legális migrációra vonatkozó meglévő jogszabály. A Bizottság elemezni fogja, hogyan erősítse a szinergiákat egyrészt a kereskedelmi megállapodásokban vállalt kötelezettségek és másrészt az EU vízumpolitikája és a legális migrációra vonatkozó politikái között a szolgáltatók ezen kategóriái tekintetében.
Emellett további elemzésre van szükség a tagállamok által egyes harmadik országokkal az 1999-ben hatályba lépett Amszterdami Szerződést (amikor vízumpolitika közös politikává vált) megelőzően kötött kétoldalú vízummentességi megállapodások tekintetében. E kétoldalú megállapodások továbbra is hatályban vannak, mert a tagállamok és az érintett harmadik országok főként történelmi és politikai okokból nagy értéket tulajdonítanak nekik. Mégis, nemcsak az ilyen kétoldalú megállapodásoknak nincs helye egy valódi közös politikában, hanem azok strukturálisan sem illeszkednek bele, mivel az ilyen megállapodások hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok szinte korlátozás nélkül meghosszabbíthatják a tartózkodásukat a belső határellenőrzés nélküli térségben 15 . Az EES rendelet előírja, hogy e megállapodásokat a határregisztrációs rendszer bevezetésétől számított 3 év elteltével meg kell vizsgálni. Ebben az összefüggésben a Bizottság gondolkodási folyamatot indít arról, hogy az ezeket felváltó jövőbeli uniós eszközöknek milyen legyen a formája és hatálya, beleértve a belső határok nélküli térségben való 90 napnál hosszabb vízummentes tartózkodás lehetőségnek tanulmányozását bizonyos kiválasztott harmadik országok állampolgárai számára.
A közelmúltban vizsgálták felül az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében 16 felsorolt harmadik országok állampolgárainak vízumkötelezettség alóli mentességének ideiglenes felfüggesztését lehetővé tevő mechanizmust. Ezzel párhuzamosan a határigazgatás és a migráció kezelése olyan új információs rendszereinek a kifejlesztése, mint a például az EES és a ETIAS, továbbá a vonatkozó adatbázisok közötti interoperabilitás, ugyancsak hozzájárul az illegális migrációs és a biztonsági kockázatok csökkentéséhez. Erre tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy bármilyen jövőbeli javaslatot arra, hogy valamely harmadik országot áthelyezzenek a II. mellékletbe, különösen az illegális migrációs kockázat és a biztonsági fenyegetés fényében kell vizsgálni. Szükség esetén az ilyen javaslatokat eseti alapon attól a feltételtől kell függővé tenni, hogy az érintett harmadik ország hajtott-e már végre bizonyos intézkedéseket, mint például biometrikus útlevelek kiadása vagy visszafogadási megállapodás megkötése. Az ilyen intézkedéseket az 539/2001/EK rendeletben 17 meghatározott kritériumok szerint kell azonosítani.
6. DIGITÁLIS VÍZUMOK FELÉ 18
A Bizottság vitát fog kezdeményezni, ami előkészíti a gondolkodást arról, hogy el kell-e mozdulnunk a digitális vízumok felé.
A Vízumkódex elfogadása óta megvalósult jelentős technológiai fejlődés ellenére a vízumkérelmeket még mindig jórészt a digitális forradalom előtti eljárások alkalmazásával dolgozzák fel. Jóllehet a jelenlegi vízumfolyamat részben már elektronikus, mivel a kérelmeket és a döntéseket a VIS-ben rögzítik, két fontos lépés papír alapú maradt, nevezetesen a vízumkérelem és a szükséges igazoló dokumentumok benyújtása és a vízumbélyeg tényleges kiadása. Ez az a két lépés, amelyben a kérelmezők a legközvetlenebbül részt vesznek, mivel meg kell jelenniük a konzulátuson/külső szolgáltatónál: (i) amikor benyújtják a kérelmet és – az első alkalommal kérelmezők esetén – amikor leveszik az ujjlenyomatukat; és (ii) amikor a folyamat végén átveszik az úti okmányt. Számos ország (pl. az USA, az Egyesült Királyság, Törökország) már lépéseket tett az e-vízum programok felé, és egyes tagállamok is elindítottak (részleges) elektronikus vízumkérelmezési eljárásokat.
2017 második felében a Tanácsban megkezdődtek az egyeztetések a tagállamokkal a vízumeljárások digitalizálásáról annak érdekében, hogy további javítsák és megkönnyítsék a jelenlegi vízumeljárási gyakorlatokat 19 . A vita középpontjában két konkrét lehetőség áll: (i) a fizikai vízumbélyeg felcserélése egy „digitális vízummal”; (ii) a jelenlegi papír-alapú kérelem felváltása egy online kérelmezési eljárással.
A legtöbb tagállam érdeklődik a digitális vízumok használata iránt. Az általuk legtöbbször említett lehetséges előny a konzulátusok alacsonyabb költsége és egy gyorsabb, hatékonyabb és ügyfél-barátabb kérelmezési eljárás volt. Egyetértés volt azonban abban is, hogy több szempontot további mélyreható értékelés és tanulmányozás alá kell vonni, és hogy előnyben kell részesíteni az EES, az ETIAS és az interoperabilitási javaslatok kidolgozását és végrehajtását.
A Bizottság úgy véli, hogy hosszabb távon a digitális vízumok jelentik az irányt, és ezért 2018 végén megvalósíthatósági tanulmányokat indít. Ennek fényében a Bizottság szükségesnek tartja vita indítását az érdekeltekkel arról, hogyan lehet a technológiai fejlődést kihasználni a vízumeljárás további racionalizálása és egyszerűsítése érdekében a kérelmezők és konzulátusok javára. Ez a vita magában foglalja a lehetőségek értékelését és kísérleti projektek támogatását, amelyek előkészítik a terepet a jövőbeli javaslatoknak. Ebben az összefüggésben a néhány tagállamban már végrehajtás alatt levő kísérleti projektek eredményei is beépülhetnek a politikai vitába.
Ezen kívül néhány tagállam már megkezdte a vízumkérelmekkel kapcsolatos döntéshozatal áthelyezését a konzulátusokról a központi hatóságokhoz. Ezért vitát kell indítani arról, hogy ilyen esetekben kell-e, és ha igen, milyen körülmények között kell megőrizni a vízumeljárás integritását és biztonságát. Egy ilyen jellegű vita során figyelembe kell venni egyrészt a helyi körülmények ismeretének fontosságát az egyes vízumkérelmekhez kapcsolódó migrációs kockázatértékelésben, másrészt a központosított megközelítés előnyeit a hatékonyság és átláthatóság szempontjából.
7. KÖVETKEZTETÉS
Az EU közös vízumpolitikája alapvető eleme a belső határellenőrzés nélküli térség biztonsága és megfelelő működése biztosításának. Elősegítette a legális beutazást az EU-ba és hosszú utat tett meg a tagállamok vízumkiadási gyakorlatainak harmonizálása felé. Emellett a vízumpolitika belső politikából egy egyre fontosabb külkapcsolati eszközzé fejlődött az EU számára.
Ezen szilárd múlt ellenére a vízumpolitikát alátámasztó jogi keretet hozzá kell igazítani a jelenlegi kihívásokhoz, különösen a fokozott illegális migrációs és biztonsági kockázatokhoz. Ennek érdekében a Bizottság ma számos módosítást javasol a Vízumkódexhez, és felhívja a Parlamentet és a Tanácsot, hogy azokat gyorsan fogadja el. A VIS jogi keretének módosítására később, tavasszal kerül sor.
Ezzel párhuzamosan a Bizottság a külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel együtt azon dolgozik, hogy biztosítsa a koherenciát az EU vízumpolitikája és az EU külkapcsolatai között, hogy jobban szolgálják az EU érdekeit, ideértve a vízumpolitika következetességét más szakpolitikai területekkel.
A jövőre tekintve, a Bizottság tárgyalásokat kezdeményez a Parlamenttel, a tagállamokkal és az egyéb érdekelt felekkel a vízumeljárás további digitalizálásáról. A 2018 végéig indítandó vizsgálatokat is figyelembe veszik majd a tárgyalásokon. Az elegendő pénzügyi forrás szükségessége fontos elem lesz, amit figyelembe kell venni a 2020-as többéves pénzügyi keretben.
Az Interpol ellopott és elveszett úti okmányok adatbázisa (SLTD) és figyelmeztető jelzésekkel társított úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (TDAWN) információt tartalmaz az olyan személyekhez kapcsolódó úti okmányokról, akikre Interpol figyelmeztetés vonatkozik.