Brüsszel, 2018.1.19.

COM(2018) 36 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Jelentés az általános vámkedvezmény-rendszerről a 2016–2017-es időszakra vonatkozóan

{SWD(2018) 23 final}
{SWD(2018) 24 final}
{SWD(2018) 25 final}
{SWD(2018) 26 final}
{SWD(2018) 27 final}
{SWD(2018) 28 final}
{SWD(2018) 29 final}
{SWD(2018) 30 final}
{SWD(2018) 31 final}
{SWD(2018) 32 final}


1.Bevezetés

E jelentés és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum 1 az általános vámkedvezmény-rendszer (a továbbiakban: GSP) 2016–2017. évi hatásait értékeli a GSP+-kedvezményezettek teljesítményére összpontosítva. A GSP-rendelet 2 alapján e jelentést kétévente kell az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszteni.

A GSP révén az EU továbbra is élen jár abban, hogy a fejlődő országokat a kereskedelem gazdasági hajtóerejének felhasználása útján segítse a fenntartható fejlődés elérésében. A kereskedelmi kedvezmények az emberi jogok, a társadalmi igazságosság és a környezetvédelem egyetemes értékeinek előmozdítását lehetővé tevő eszközökként szerves részét képezik „A mindenki számára előnyös kereskedelem” 3 elnevezésű bizottsági stratégiának. A nagylelkű uniós piacra jutási kedvezmény lehetővé teszi a GSP-kedvezményezettek számára, hogy a nemzetközi kereskedelem révén további bevételekhez jussanak, és hozzájárul a szegénység csökkentésére, valamint a fenntartható fejlődés, az emberi jogok és a jó kormányzás előmozdítására irányuló erőfeszítéseikhez.

1.1.A GSP-n belüli három előírás

A GSP három különböző kereskedelmi kedvezményi előírással rendelkezik, amelyeket a 2016-os GSP-jelentés 4 ismertetett részletesen, és amelyek a következőképpen foglalhatók össze:

Az általános előírás (a továbbiakban: standard GSP) az összes uniós vámtétel kb. 66 %-a esetében csökkenti a vámot az olyan alacsony és közepes jövedelmű (alsó sáv) országok 5 számára, amelyek nem részesülnek más uniós piacra jutási kedvezményből. A 2016–2017-es jelentéstételi időszakban 23 standard GSP-kedvezményezett volt (lásd: 1 . táblázat).

A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás (a továbbiakban: GSP+) teljes vámmentességet ad – a vámtételek lényegében ugyanazon 66 %-a esetében, mint a standard GSP – a gazdaság diverzifikáltsága és az exportvolumen miatt sérülékeny jogosult országoknak. Cserébe a kedvezményezett országok kötelesek megerősíteni és ténylegesen végrehajtani az emberi jogokra és a munkához kapcsolódó jogokra, a környezetvédelemre és a jó kormányzásra vonatkozó 27 alapvető nemzetközi egyezményt a GSP-rendeletben felsoroltak szerint. A 2016–2017-es jelentéstételi időszakban 10 GSP+-kedvezményezett volt (lásd: 2. táblázat).

A fegyver kivételével mindent (a továbbiakban: EBA) különleges előírás a fegyverek és lőszerek kivételével teljesen vámmentes és kontingensek nélküli bejutást biztosít az ENSZ által legkevésbé fejlettnek minősített országok (a továbbiakban: LDC-országok) termékei számára. A standard GSP-től és a GSP+-tól eltérően az országok nem veszítik el EBA-státuszukat, ha szabadkereskedelmi megállapodást kötnek az EU-val. A 2016–2017-es jelentéstételi időszakban 49 EBA-kedvezményezett volt (lásd: 3. táblázat ).

2016-ban 62,6 milliárd EUR értékű import lépett be az EU-ba GSP-kedvezménnyel az alábbi megoszlásban: 31,6 milliárd EUR import standard GSP-országokból, körülbelül 7,5 milliárd EUR import GSP+-kedvezményezettektől és 23,5 milliárd EUR import EBA-országokból (részletesen lásd: 4–7. táblázat) 6 .

Az alábbi 1. és 2. ábra áttekintést ad a három GSP-előírás szerinti importról.

Mint azt a 3. ábra mutatja, a GSP-kedvezményezettektől származó összes uniós import (a nem GSP-importot is beleértve) legnagyobb részét adó két ország Vietnam és India, amelyek mindketten standard GSP-kedvezményezettek. A harmadik legnagyobb Banglades, egy EBA-kedvezményezett.

A 4. ábra azt mutatja, hogy szintén India, Banglades és Vietnam a három legnagyobb kedvezményezett kizárólag a GSP-preferenciális import alapján.



2.A standard GSP-előírás

India

2014-től kezdve számos áruosztály, többek között a textilek, átsorolására került sor a GSP-ből, mivel azok már nem feleltek meg a GSP kereskedelmi kedvezmények feltételeinek. Az átsorolás ellenére továbbra is India az EU legnagyobb exportőre a GSP keretében. 2016-ban India 7,6 milliárd EUR értékű textilt és ruházati cikket exportált az EU-ba, ebből 5,7 milliárd EUR értékben a standard GSP keretében.

A 2016–2017-es jelentéstételi időszakban 23 ország részesült a standard GSP szerinti kedvezményben (1. táblázat). Ezen időszakban öt ország hagyta el a standard GSP-t az uniós piacra jutásukban (szabadkereskedelmi megállapodás folytán) vagy a gazdasági státuszukban (a Világbank által három egymást követő évben a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó vagy magasabb jövedelmű országnak történő minősítés folytán) bekövetkezett változások miatt. Az alábbi 5. ábra a standard GSP-rendszer keretében az EU-ba irányuló 2016. évi preferenciális import 7 megoszlását mutatja.

Vietnam

2016-ban Vietnamra az összes standard GSP-kedvezményezett összes importjának 23 %-a esett. Kizárólag a Vietnamból származó GSP-importot tekintve a lábbelik csaknem 40 %-ot tettek ki.

A standard GSP-kedvezményezett országokból származó áruosztályok listáját háromévente felülvizsgálják. Az utolsó felülvizsgálatra 2016-ban került sor, és az alapján elkészült az áruosztályok felülvizsgált listája, amely 2017. január 1-jén lépett hatályba 8 . A GSP-preferenciák támogatását már nem igénylő termékeket eltávolították a terméklistáról.

3.Az EBA-előírás

Az EBA az EU kiemelt kereskedelmi eszköze, amelynek célja, hogy segítse a világ legszegényebb és leggyengébb országait, az LDC-országokat, a kereskedelmi lehetőségek kiaknázásában. A 2016–2017-es jelentéstételi időszakban 49 EBA-kedvezményezett volt (lásd: 3. táblázat).

A 6. ábra az EBA-kedvezményezettektől származó 2016. évi preferenciális import érték szerinti és százalékos megoszlását szemlélteti. Az EBA-importok legnagyobb hányada Bangladesből (66 %), második helyen pedig Kambodzsából (18 %) érkezett.

3.1.Fokozott kötelezettségvállalás egyes EBA-kedvezményezettekkel szemben

Mianmar

Mianmar újból EBA-kedvezményezetté vált 2013-ban ambiciózus politikai, szociális és munkajogi reformok elindítására irányuló erőfeszítéseinek elismeréseként. A Rakhin államban jelenleg fennálló humanitárius és emberi jogi helyzet rendkívül súlyos. Az EU sürgette, hogy a mianmari kormány biztosítsa a humanitárius segítséghez való teljes körű hozzájutást, és tegye lehetővé az összes menekült biztonságos, önkéntes és méltóságteljes visszatérését. Az EU felszólította Mianmart, hogy nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban és az EBA-követelményekre tekintettel találjon hosszú távú megoldást a Rakhin állambeli strukturális problémákra.

„A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű bizottsági stratégiában foglaltaknak megfelelően kivételes körülmények között, különösen a GSP-rendeletben felsorolt, az emberi jogokra és a munkához kapcsolódó jogokra vonatkozó egyezményekben lefektetett elvek súlyos és rendszeres megsértése esetén az EU ideiglenesen visszavonhatja a standard GSP-, illetve EBA-kedvezményeket.

Az EU fokozott kötelezettségvállalás útján elmélyítette a párbeszédet egyes EBA-országokkal, hogy konkrét intézkedéseket és fenntartható megoldásokat sürgessen az alapvető emberi és munkavállalói jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos súlyos hiányosságokat illetően. Ha a párbeszéd nem jár eredménnyel, az EU készen áll majd arra, hogy – végső megoldásként – megindítsa a GSP-visszavonási eljárást, megfelelően szem előtt tartva a visszavonás gazdasági és társadalmi hatását.

Banglades

Az EBA az ország társadalmi-gazdasági fejlődéséhez hozzájárulva több millió munkalehetőséget teremtett a konfekcióiparban, ahol a munkavállalók nagy többsége nő. Ennek mindazonáltal az alapvető emberi és munkavállalói jogok, különösen az egyesülés szabadságának tiszteletben tartásával kell párosulnia a jólét növeléséhez és a tisztességesebb munkafeltételekhez való hozzájárulás érdekében. Az EU-nak valódi és tartós javulást kell érzékelnie a további lépések elkerüléséhez.

Mianmart illetően az EU az Egyesült Államokkal, Japánnal, Dániával és az ILO-val együtt részt vesz „a munkavállalói jogok és munkahelyi gyakorlatok Mianmarban történő javítására irányuló kezdeményezésben”, amelynek célja, hogy előmozdítsa az ILO nemzetközi munkaügyi normáinak és a felelős üzleti gyakorlatoknak való megfelelést. Az érdekelt felek e nemzetközi fóruma prioritásként segít fokozni a mianmari munkajogi reformfolyamatot és előmozdítani a szociális partnerek közötti kapcsolatokat.

A bangladesi és kambodzsai emberi és munkavállalói jogokkal kapcsolatos helyzet romlását követően a Bizottság és az EKSZ aktívabban kezdett foglalkozni e két országgal a megfelelő érdekelt felek – többek között NGO-k, társadalmi szervezetek, nemzetközi szervezetek, szociális partnerek és vállalkozások – bevonásával.

Kambodzsa

Az EU a cukornád-koncessziókból eredő földvitákhoz kapcsolódó emberi jogi problémák és a munkavállalói jogokkal, különösen az egyesülés szabadságával kapcsolatos problémák kezelésére törekszik Kambodzsával. Az EU-nak valódi és tartós javulást kell érzékelnie a további lépések elkerüléséhez.

Bangladesben a Bizottság aggodalmát fejezte ki a munkavállalói jogokat, különösen az egyesülés szabadságát és a „paktum a munkavállalói jogok és az üzemek biztonságának folyamatos javításáról a bangladesi konfekció- és kötöttáru-iparban” néven ismert közös kezdeményezés végrehajtását illetően. Az EU – a prioritási intézkedések egyikeként – többek között fokozta a bangladesi munkajogi törvénynek és az exportfeldolgozó övezetnek az ILO munkajogi egyezményeivel való összehangolását.

Kambodzsában az EU egy független és átlátható mechanizmus létrehozására sürgette a kormányt a gazdasági célú földkoncessziók cukornádültetvényeknek történő megadásából eredő kártérítési igények kezelése érdekében.

A fokozott kötelezettségvállalás elsősorban az ILO és az emberi jogokra, valamint a munkához kapcsolódó jogokra vonatkozó egyezményeket figyelemmel kísérő egyéb ENSZ-szervek rendelkezésre álló ajánlásain és következtetésein alapul. Ezen ajánlások és következtetések felhasználása lehetővé teszi a vállalt nemzetközi kötelezettségek végrehajtásának tárgyilagos és átlátható értékelését.

A folyamat segített nyomást gyakorolni a kormányokra az aggályos kérdések kezelését illetően, és pozitív fejleményeket hozott. Ezzel egyidejűleg a kérdések felvetésére koherens és koordinált módon került sor minden megfelelő csatornán keresztül (például a kereskedelmi bizottságokban, politikai vagy emberi jogi párbeszédekben).

Az előrelépés reménykeltő. Az EU mindazonáltal – végső megoldásként – kész megindítani a GSP-visszavonási eljárást abban az esetben, ha párbeszédek útján tett konstruktív erőfeszítéseink nem hoznak kielégítő eredményt. E döntés megfelelően szem előtt tartja majd a GSP-kedvezmények esetleges visszavonásával járó negatív gazdasági, társadalmi és emberi következményeket.

4.A GSP+ előírás

A GSP+ az EU egyik elsődleges eszköze a kiszolgáltatott fejlődő országok fenntartható fejlődésének előmozdítására. A GSP+-országok az EU-val való egyszerűbb kereskedelem kedvezményében részesülnek azzal a feltétellel, hogy ténylegesen végrehajtják az emberi jogokra és a munkához kapcsolódó jogokra, a környezetvédelemre és a jó kormányzásra vonatkozó 27 alapvető nemzetközi egyezményt.

4.1.GSP+-kedvezményezettek

A 2016–2017-es jelentéstételi időszak 10 GSP+-kedvezményezettet fed le: Örményországot, Bolíviát, a Zöld-foki-szigeteket, Grúziát, Kirgizisztánt, Mongóliát, Pakisztánt, Paraguayt, a Fülöp-szigeteket és Srí Lankát (lásd: 2. táblázat).

2017. január 1-jén megszűnt Grúzia GSP+ kedvezményezett státusza, mivel az EU-val kötött mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás alapján kedvezményes piacra jutást kapott. Kirgizisztán röviddel a jelentéstételi időszak (2016. januári) kezdete után vált GSP+-kedvezményezetté. Srí Lanka 2017 májusában került be újból a GSP+-ba, miután 2010-ben eltávolították abból. Miután a Világbank három egymást követő évben a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országnak minősítette, Paraguay 2019. január 1-jén elhagyja a GSP+-t.

Az alábbi 7. ábra a GSP+-országokból származó 2016. évi preferenciális import 9  értékét mutatja. Az import legnagyobb hányada Pakisztánból érkezett, mely országra az összes GSP+-import 74 %-a esett.

4.2.GSP+-ellenőrzés

Bolívia

Az általános társadalmi-gazdasági helyzet ellenére Bolívia 2016–2017-ben újabb jelentős előrelépéseket tett az emberi jogi kötelezettségvállalások tényleges végrehajtása terén. Bolívia erőfeszítéseket tett különösen a szegénység felszámolására, az oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, élelmiszerhez és lakhatáshoz jutás javítására, valamint a reproduktív egészséggel kapcsolatos problémák kezelésére. Mindazonáltal továbbra is komoly aggodalomra ad okot a foglalkoztatás alsó korhatára, amely nem egyeztethető össze a 138. számú ILO-egyezménnyel.

A GSP+ a fenntartható fejlődés koncepcióján alapul. A GSP+-hoz csatlakozva a kedvezményezettek kötelezettséget vállalnak a 27 alapvető egyezmény tényleges végrehajtására a jobb uniós piacra jutásért cserébe.

A GSP+-kedvezményezetteknek felelősséget és politikai elkötelezettséget kell vállalniuk, és – legfőképpen – idővel folyamatosan javítaniuk kell megfelelésüket a feltárt hiányosságok ellenére.

Pakisztán

Pozitív fejlemények történtek az emberi jogi keret megerősítésében, és jogalkotási lépésekre került sor a nők, a gyermekek és a kisebbségek jogai, valamint a munkavállalói jogok terén, minek körében többek között a kínzásról, a fiatalkorúak igazságszolgáltatásáról és a transzneműek jogairól szóló jogszabályok megalkotása van folyamatban. Mindazonáltal e területek, valamint a kínzás és a halálbüntetés alkalmazása, a gyermekmunka széles körű elterjedtsége és a véleménynyilvánítás szabadsága komoly aggodalomra adnak okot. Az általános emberi jogi helyzet ezért vegyes, és Pakisztánnak fokoznia kell a jogszabályok érvényesítésének és végrehajtásának biztosítására irányuló erőfeszítéseit.

A GSP+-ellenőrzés terén az EU minden olyan területen együttműködik a kedvezményezett országgal, ahol a végrehajtás nem kielégítő.

4.2.1.Az érdekelt felek bevonása

Srí Lanka

Srí Lanka jelentős lépéseket tett a kormányzás javítása és az emberi jogok tiszteletben tartása felé. Srí Lanka jól kezeli az ENSZ-rendszert. A kormány azonban továbbra is adós több olyan fontos reformmal – többek között a terrorizmus megelőzéséről szóló törvény hatályon kívül helyezésével, alapvető jogi biztosítékok biztosításával és a kínzás alkalmazásának kezelésével –, amely közvetlen jelentőséggel bír az emberi jogi egyezmények GSP+ keretében történő tényleges végrehajtása szempontjából.

A kötelező erejű GSP+-kötelezettségvállalások teljesítésének bizonyítása a kedvezményezett országot terheli 10 . A kedvezményezett országoknak át kell adniuk minden ahhoz szükséges információt, hogy az EU értékelhesse a GSP+-nak való megfelelésüket. Az uniós értékelés elsősorban az ILO-hoz és az ENSZ-hez hasonló nemzetközi ellenőrző szervek legfrissebb jelentéseire és ajánlásaira támaszkodik. Az EU aktívan kapcsolatot tart e nemzetközi szervezetekkel, különösen mivel az ENSZ-jelentések 4–5 évente készülnek, ami hosszabb időszak, mint a GSP+ kétéves jelentéstételi ciklusa. Az ENSZ és az ILO ellenőrző szerveivel és helyi képviselőikkel találkozókra kerül sor az uniós GSP+-ellenőrző küldetések előtt és során.

Az EU különböző egyéb információkat is felhasznál, és társadalmi szervezetekkel – többek között szakszervezetekkel, emberijog-védőkkel, vállalkozásokkal és munkáltatókkal – is találkozik az ellenőrző küldetések előtt és során mind az EU-ban, mind pedig a kedvezményezett országban. 2017 júniusában civil társadalmi párbeszédre került sor a társadalmi szervezetekkel való konzultáció és inputjuk, valamint véleményük begyűjtése érdekében 11 .

Az Európai Parlament (EP) és a Tanács aktívan részt vesz a GSP+ végrehajtásában és a kedvezményezettek megfelelésének ellenőrzésében. A tagállamokkal tartott rendszeres találkozók megszervezésére kerül sor a GSP szakértői csoport és a tanácsi GSP-munkacsoport keretében. A tagállami szakértőkkel megvitatott kérdések a GSP+-kedvezményezettek pontozólapokra adott válaszaira és a GSP+-ellenőrző küldetések beszámolóira is kiterjedtek.

Mongólia

A GSP+-párbeszéd és egy uniós finanszírozású ILO-projekt útján nyújtott támogatás munkajogi szabályozásának felülvizsgálatára ösztönözte Mongóliát. Mongólia jóváhagyott egy, a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő szakpolitikák 2021-re történő kidolgozására irányuló, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos nemzeti programot. Az újonnan elfogadott büntető törvénykönyv a kínzás elleni egyezménnyel összhangban meghatározza a „kínzás” fogalmát. Az emberi jogi helyzetre kiterjedt hatást gyakorolva a halálbüntetés lehetséges újbóli bevezetése és a korrupció elterjedtsége komoly aggodalomra adnak okot.

A 2016–2017-es időszakban az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (INTA) számos eszmecserét szervezett a GSP-ről, többek között a GSP+-kedvezményezettek által megtett előrehaladásról, az ellenőrző látogatásokról és a társadalmi szervezetek GSP+-kérelmekkel kapcsolatos szerepéről. A Bizottságnak és az EKSZ-nek is haszna származott az EP-küldöttségek konkrét GSP+-országokba irányuló küldetéseinek bevonásából.

4.2.2.A GSP+-ellenőrző küldetések

Fülöp-szigetek

Előrelépés figyelhető meg olyan területeken, mint a nemek közötti egyenlőség, az emberkereskedelem, a munkavállalói jogok, az egészségügy, az oktatás, a társadalmi-gazdasági jogok, a korrupció elleni küzdelem és a környezetvédelem. Duterte elnök aláírta az EU és a Fülöp-szigetek közötti partnerségi és együttműködési megállapodást, amely jelenleg a szenátus jóváhagyására vár. Mindazonáltal a bírósági eljárás nélküli – különösen a kábítószerek elleni küzdelmet jellemző – kivégzések és azok büntetlensége továbbra is komoly aggodalomra ad okot, akárcsak a halálbüntetés lehetséges újbóli bevezetése és a büntetőjogi felelősség korhatárának leszállítása.

A GSP+-ellenőrzés két egymással összefüggő eszközt használ. Az első a „pontozólap”, amely az egyes egyezmények megfelelő nemzetközi ellenőrző szervei (vagy bármely más hiteles és megbízható forrás) által feltárt legkiugróbb hiányosságokat sorolja fel. Minden GSP+-kedvezményezett évente megkapja e pontozólapot azzal a kéréssel, hogy válaszoljon a felsorolt hiányosságokra.

A második eszköz a „GSP+-párbeszéd”, amely a GSP+-ellenőrző küldetéseket is magában foglalja, és amely révén az EU őszinte és nyílt eszmecserébe bocsátkozik a hatóságokkal a feltárt hiányosságokat és a korrekciós intézkedéseket illetően. A 2016–2017-es jelentéstételi időszakban a Bizottság és az EKSZ Örményországban, Bolíviában, a Zöld-foki-szigeteken, Kirgizisztánban, Mongóliában, Pakisztánban, Paraguayban, a Fülöp-szigeteken és Srí Lankán végzett ellenőrző küldetést.

A GSP+-ellenőrző küldetések közvetlen és magas szintű kapcsolatfelvételt tettek lehetővé a kormányokkal, szakminisztériumokkal és hivatalokkal, valamint a vállalkozásokkal, helyi NGO-kkal és társadalmi szervezetekkel. Koordinációs találkozókra került sor az országokban jelenlévő olyan nemzetközi ENSZ- és ILO-szervezetekkel, mint például az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) és az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC). Ez javította a GSP+-rendszer érdekelt felei közötti általános megértést és az egyes GSP+-kedvezményezettek különleges kötelezettségvállalásának megértését, elősegítve egyúttal helyszíni inputok legfontosabb érdekelt felektől történő begyűjtését is.

A helyi érdekelt felek fontos szerepet játszanak a regionális és központi hatóságok GSP+-kötelezettségvállalásaik teljesítésére való ösztönzésében. Ezen belül – a vámkedvezmények közvetlen kedvezményezettjeiként – a vállalkozásoktól elvárás, hogy támogassák a hatóságokat a 27 releváns egyezmény végrehajtásában.

A kirgizisztáni GSP+-küldetés (2016. június)

Mivel Kirgizisztán csak 2016 januárjában csatlakozott a GSP+-hoz, a küldetés célja a GSP+ bemutatása és az előzetes ellenőrzés volt. Az emberi jogi párbeszéddel tartott kölcsönös GSP+-ellenőrző találkozók rendkívül eredményesnek bizonyultak, mivel az előbbi szintén foglalkozott a GSP+ szempontjából jelentős olyan kérdésekkel, mint például a fogvatartási létesítményekben tapasztalható kínzás és embertelen bánásmód megelőzése, valamint az etnikumok közötti kapcsolatok javítására, a hátrányos megkülönböztetés felszámolására, a menyasszonyrablás gyakorlatának visszaszorítására és a gyermekek jogainak javítására irányuló munka. A vállalkozások nagy érdeklődést mutattak a GSP+ gazdasági előnyeinek megismerése iránt.

A bolíviai GSP+-küldetés (2016. június)

A gyermekmunka magas prioritású témaként került megvitatásra különös tekintettel a gyermekek általi munkavállalás korhatárának leszállítására. Mivel Dél-Amerikában Bolívia rendelkezik a legnagyobb arányban őslakos népekkel (a teljes népesség körülbelül 66 %-a), az őslakos népek földhöz jutással kapcsolatos előzetes egyeztetéshez és tájékozott beleegyezéshez való joga szintén nagy hangsúlyt kapott.

A zöld-foki-szigeteki GSP+-küldetés (2017. július)

A Zöld-foki-szigetek általános emberi jogi helyzete továbbra is pozitív. Az állandó problémák közé tartoznak például a nemi alapú erőszak, a gyermekek jogai és a késedelmes jelentéstétel. Ami az utóbbit illeti, a Zöld-foki-szigetek figyelemre méltó erőfeszítéseket tesz ennek kezelésére az ILO-val szorosan együttműködve egy uniós finanszírozású kapacitásépítő projekt keretében.

A paraguayi GSP+-küldetés (2016. június)

Az emberi jogokkal kapcsolatos pozitív kezdeményezések körébe tartozik például az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi ajánlások monitoring rendszerének (SIMORE) az OHCHR támogatásával történő létrehozása. A főként a „criadazgo” (háztartási munka) gyakorlatához kötődő gyermekmunka megvitatására a küldetés során a fő aggodalmak egyikeként került sor.

A pakisztáni GSP+-küldetés (2016. november)

A második GSP+-küldetés pozitív intézményi (például a nemzeti emberi jogi bizottság létrehozása és egy nemzeti emberi jogi cselekvési terv kidolgozása) és jogalkotási (például a szexuális erőszak és a becsületgyilkosságok elleni törvények elfogadása) fejleményeket tapasztalt. Ugyanakkor továbbra is komoly kihívást jelentenek például a nők, a gyermekek és a kisebbségek jogai, a véleménynyilvánítás szabadsága, a halálbüntetés és kínzás alkalmazása, valamint a jogszabályok végrehajtására és érvényesítésére való képesség.

A Fülöp-szigeteki GSP+-küldetés (2017. január–február)

Pozitív fejlemények voltak megfigyelhetők olyan területeken, mint a nemek közötti egyenlőség, az emberkereskedelem, a munkavállalói jogok, a reproduktív egészség és a környezetvédelem. A kulcsfontosságú kérdésekben történő előrelépés jelenleg még a kongresszus előtt lévő jogszabályok függvénye. Továbbra is komoly aggodalomra ad okot a kábítószerek elleni hadjárat folytatásának módja, különös tekintettel az élethez való jogra, a jogi biztosítékokra, a hatékony nyomozásra és büntetőeljárásra, az ENSZ-mechanizmusokkal való együttműködés, valamint a halálbüntetés lehetséges újbóli bevezetése és a büntetőjogi felelősség korhatárának lehetséges leszállítása.

A mongóliai GSP+-küldetés (2017. március)

Az első GSP+-ellenőrző látogatás olyan pozitív jogalkotási fejleményeket tapasztalt, mint például az új büntető törvénykönyv, a családon belüli erőszakról szóló, felülvizsgált törvény, a gyermekek védelméről szóló törvény és a gyermekek jogairól szóló törvény hatálybalépése. Mongólia jó előrehaladást ért el az ILO-jelentéstétel terén egy uniós finanszírozású projekt segítségével. Mongólia a GSP+ kereskedelmi előnyeinek teljes kiaknázására való képességének fejlesztését is célul tűzte.

Az örményországi GSP+-küldetés (2017. június)

Az Örményország által kezelendő legkiemelkedőbb kérdések alapos megvitatására került sor, ideértve többek között a 2014–2016-os és 2017–2019-es emberi jogi cselekvési tervek eredményes végrehajtását, az új igazságügyi törvénykönyv, büntető törvénykönyv és büntetőeljárási törvénykönyv parlament elé terjesztését, a családon belüli erőszak elleni önálló törvényt és a nemzetközi normákkal összhangban álló, hátrányos megkülönböztetés elleni átfogó törvényt, egy munkaügyi ellenőrzési rendszer (újbóli) létrehozásának és a CITES-egyezmény szerinti „1. kategória” státusz felé történő előrelépés szükségességét.

A Srí Lanka-i GSP+-küldetés (2017. szeptember)

Srí Lanka 2017. májusban kapta meg a GSP+-státuszt. Az ezt követő első ellenőrző küldetés, amely egy jaffnai látogatást is magában foglalt, azt tapasztalta, hogy Srí Lanka általánosságban előrehaladást könyvelhet el a 27 egyezmény végrehajtásában. Több erőfeszítésre van azonban szükség a terrorizmus megelőzéséről szóló törvény hatályon kívül helyezéséhez, a kínzás elterjedt alkalmazásának kezeléséhez, az erőszakos eltüntetésekkel való elszámoláshoz, a korábban konfliktusok által érintett térségekben a földek visszaszolgáltatásához, valamint a szakszervezetekkel kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés és a tisztességtelen munkahelyi gyakorlatok elleni küzdelemhez.

4.3.Technikai segítségnyújtási és fejlesztési projektek

A jelentéstételi időszakban a Bizottság és az ILO konkrét GSP+-projekteket 12 hajtottak végre az ILO jelentéstétellel és végrehajtással kapcsolatos követelményeinek való megfelelés támogatására az alábbi GSP+-országokban: Örményország, Zöld-foki-szigetek, Mongólia, Pakisztán, Paraguay és a Fülöp-szigetek. E projektek a következő két évben is folytatódni fognak.

Örményországban, Paraguayban és a Fülöp-szigeteken a hangsúly a közigazgatás arra való képességének megerősítésére helyeződött, hogy eredményesen alkalmazza az alapvető ILO-egyezményeket. A Zöld-foki-szigeteken az ILO támogatást nyújtott a helyi közigazgatásnak az elmaradt ILO-jelentések benyújtásához. Pakisztánban a fő cél a gyermekmunka és a kényszermunka felszámolásával kapcsolatos jogszabálytervezetek elkészítésének és a kapcsolódó végrehajtási kezdeményezések kidolgozásának támogatása volt. Mongóliában a határidőn belüli jelentéstételt szolgáló kapacitásépítés mellett az ILO segítséget nyújtott a jogi szabályozásnak a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról szóló ILO-egyezménnyel való összehangolásához is.

A GSP+-országokban végrehajtott EU–ILO-projektek kiemelkedő elemei

Zöld-foki-szigetek

A Zöld-foki-szigeteken az EU GSP+-cselekvése fejlesztette a tudatosságot az alapvető ILO-egyezményeket illetően a három tagcsoport (kormány, munkáltatók és munkavállalók) körében. A jogi szabályozásról az ILO felügyeleti szervei által tett észrevételek fényében folytatott háromoldalú megbeszéléseket is előmozdította. Emellett a Zöld-foki-szigetek jelenleg naprakész az egyesülési szabadságról és a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról szóló 87. és 98. számú egyezményekkel kapcsolatos jelentései terén. A szociális partnerek tájékozottabbá váltak szerepüket illetően, és felkészültebbek lettek az ILO felügyeleti szervei által tett észrevételek kezelésére.

Mongólia

Az EU–ILO-projekt segítséget nyújtott Mongóliának a nemzetközi munkaügyi normáknak való megfelelés és a jelentéstétel javításához. A projekt felülvizsgálta az alapvető ILO-egyezmények mongol fordítását, és segített Mongóliának jobban megérteni kötelezettségvállalásait. A projekt emellett háromoldalú tanácskozásokhoz vezetett a munkajogi szabályozás felülvizsgálatát illetően, mely szabályozás immár jobban összhangban áll az alapvető munkaügyi elvekkel és jogokkal. A nemzetközi munkaügyi normákról és a kereskedelemről szóló angol és mongol nyelvű szakpolitikai összefoglaló, valamint magas szintű párbeszédek és munkaértekezletek útján a kormány, valamint a munkáltatói és munkavállalói szervezetek jobban megértették az alapvető munkaügyi elveket és jogokat. A technikai segítségnyújtásnak köszönhetően Mongólia jelenleg naprakész a nemzetközi munkaügyi normákkal kapcsolatos jelentéstétel terén.

Pakisztán

Az uniós finanszírozású kapacitásépítési kezdeményezés lehetővé tette a szövetségi és tartományi munkaügyi szervek számára a megerősített ILO-egyezményekkel kapcsolatos jelentéstétel javítását. A 2017 januárjában, februárjában és áprilisában tartott ILO-műhelytalálkozók hozzájárultak a szövetségi és tartományi háromoldalú konzultatív bizottságokban folytatott szociális párbeszéd megerősítéséhez. A műhelytalálkozókon a munkaügyi szervek találkoztak a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel az alapvető munkaügyi normákkal kapcsolatos megértésük fejlesztése érdekében.

Az EU GSP+-cselekvésének részeként és az újonnan ráruházott jogalkotási feladatokra válaszul az ILO különleges technikai támogatást is felajánlott a beludzsisztáni kormánynak egy felülvizsgált munkajogi jogszabálycsomag tervezetének elkészítéséhez. Konzultációkra került sor a szociális partnerekkel annak biztosítása céljából, hogy a jogszabályok nagyobb összhangba kerüljenek az ILO elveivel.

Fülöp-szigetek

Az EU Fülöp-szigeteki GSP+-cselekvése az egyesülési és a kollektív tárgyalási szabadságot előmozdító környezet megteremtésére összpontosított egy 2017. februári közvetlen kapcsolatfelvételes ILO-küldetés ajánlásait követve. Az EU GSP+-cselekvése lehetővé tette a munkaügyi minisztérium és a szociális partnerek közötti eszmecserét, amelynek nyomán háromoldalú nyilatkozat született az egyesülési és kollektív tárgyalási szabadság elveinek tényleges végrehajtása és egy erre irányuló nemzeti cselekvési terv kidolgozása mellett.

Ezen túlmenően 2017-ben a helyi társadalmi szervezetek 13 és a szociális partnerek GSP+-ban való részvételének támogatására irányuló projektek indultak valamennyi GSP+-országban. 2017 folyamán a projektcsapatok tényfeltáró missziókat végeztek a helyi társadalmi szervezetekkel megvalósítandó projektjeik szempontjából legjelentősebb kérdések meghatározására. A következő jelentéstételi időszak során a Bizottság folytatja majd a kedvezményezettek ilyen jellegű támogatását szakértelem, technikai segítségnyújtás és specifikus kapacitásépítő projektek formájában.

4.4.A jelentés melléklete: bizottsági szolgálati munkadokumentum a GSP+ tárgyában

Akárcsak a 2016. évi GSP-jelentést, ezt a GSP-ről szóló második kétéves jelentést is egy bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri a GSP+ tárgyában. A bizottsági szolgálati munkadokumentum a GSP+-kötelezettségek egyes GSP+-kedvezményezettek általi teljesítésének átfogó értékelését tartalmazza csoportonként: emberi jogok, munkajogok, környezetvédelem és jó kormányzás. A bizottsági szolgálati munkadokumentum az előrehaladást, a hiányosságokat, a jövőbeli intézkedéseket és a prioritásokat értékeli a 27 alapvető egyezmény tényleges végrehajtásának megvalósítása felé vezető úton.

4.5.Félidős értékelő jelentés

A GSP-rendelet 14 szerint a GSP-rendelet hatálybalépését követő öt év elteltével a Bizottságnak félidős értékelő jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet alkalmazásáról. E félidős értékelő jelentés megállapítja, hogy a GSP-rendelet megvalósítja-e a célkitűzéseit. Annak következtetéseit figyelembe veszik a következő GSP kidolgozásakor. A jelentés elfogadására várhatóan 2018 első félévében kerül sor.

5.Következtetések

A GSP-ről szóló kétéves jelentés nyomon követi a jelenlegi GSP-rendszer végrehajtását e rendszer vámkedvezményei alkalmazásának 2014. januári kezdetétől. A kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum megállapítja a GSP+-kedvezményezett országokban fennálló emberi jogi, szociális és környezetvédelmi helyzetet, és platformot teremt a kedvezményezett országok civil társadalma és kormányai közötti kapcsolatokhoz.

A jelenlegi ellenőrzési ciklusban a GSP+-kedvezményezetteket arra ösztönözték, hogy vegyék jobban kezükbe a 27 egyezmény végrehajtását, és önállóbban oldják meg a pontozólapokon felsorolt és a GSP+-ellenőrző küldetések során felvetett kérdéseket.

Kirgizisztán, amely 2016 januárjában csatlakozott a GSP+-hoz, most szerepel először e jelentésben. Srí Lanka 2017 májusában csatlakozott újból a GSP+-hoz, és az ellenőrzési időszak ezért kevesebb mint 6 hónapot ölel fel. Örményországban az ellenőrző küldetés értékes módszernek bizonyult a helyi civil társadalom bevonására. Az ENSZ és az ILO felé tett friss jelentések hiányában a zöld-foki-szigeteki ellenőrző küldetés nélkülözhetetlen volt az uniós értékeléshez szükséges információk összegyűjtéséhez. A Fülöp-szigeteki ellenőrző küldetés lehetőséget nyújtott az EU-nak arra, hogy kifejezze aggodalmait a közelmúltbeli emberi jogi fejleményeket illetően, elismerve ugyanakkor a munkavállalói jogok és a társadalmi-gazdasági szakpolitikák terén elért előrehaladást is. Paraguayban és Bolíviában a gyermekmunka kérdése az összes releváns érdekelt fél – többek között az ILO és a UNICEF – részvételével lefolytatott nyílt vita tárgyát képezte. Grúzia utolsó alkalommal szerepel, mivel kikerült a GSP+-ból az EU-val kötött mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodása miatt.

A GSP+-ellenőrzés általánosságban strukturált megközelítést biztosított és biztos alapot nyújtott az egyes GSP+-kedvezményezettek értékeléséhez az ENSZ és az ILO ellenőrző szerveinek megállapításaira és a harmadik felek – többek között a civil társadalom, a szociális partnerek, az Európai Parlament és a Tanács – által szolgáltatott információkra építkezve. A GSP+-ellenőrzés teljes körűen integrálódik az EU kétoldalú kapcsolatainak keretébe és kétoldalú párbeszédeibe, ideértve az emberi jogi párbeszédeket is. A GSP+ többek között olyan országokat támogatott, mint Pakisztán, Srí Lanka, Mongólia és Bolívia, ezen országok uniós emberi jogi párbeszédekben való részvételének fokozása érdekében. Az emberi jogi párbeszédek ugyanakkor platformot nyújtottak a GSP+-szal kapcsolatos emberi jogi kérdések megvitatásához. A GSP+ erősítette a szinergiákat, és a két eszköz egymást kölcsönösen erősítő hatásával járt.

Míg a GSP egy fontos támogató eszköz az emberi jogi és munkaügyi aggályok kedvezményezett országokban történő kezeléséhez, addig az EU elkötelezett minden megfelelő szakpolitika és eszköz felhasználása mellett annak érdekében, hogy támogassa ezen országokat fenntartható fejlesztési és jó kormányzási céljaik elérésében. E kérdések természetére, valamint a strukturális és tartós megoldások szükségességére tekintettel a GSP-részvétel mind az EU, mind pedig a kedvezményezett országok részéről stabil hosszú távú kötelezettségvállalást igényel.

A 2018–2019-re vonatkozó következő jelentéstételi időszak a pontozólapok és ellenőrző küldetések új kétéves ciklusával veszi kezdetét 2018 első felében. 2019 végére a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a GSP-ről szóló harmadik kétéves jelentését, különös figyelemmel a trendek valamennyi GSP+-kedvezményezett országban történő értékelésére.

6.A standard GSP-rendszer és az EBA-rendszer kedvezményezettjei

1. táblázat – A 2016–2017. évi standard GSP-kedvezményezettek

A 2016–2017-es jelentéstételi időszak standard GSP-kedvezményezettjei

A kedvezményezetti státuszban 2016–2017-ben bekövetkezett változások

1.

Kamerun

2017. január 1-jén elhagyta a rendszert

2.

Cook-szigetek

3.

Elefántcsontpart

4.

Fidzsi

2017. január 1-jén elhagyta a rendszert

5.

Ghána

6.

India

7.

Indonézia

8.

Irak

2017. január 1-jén elhagyta a rendszert

9.

Kenya

10.

Marshall-szigetek

2017. január 1-jén elhagyta a rendszert

11.

Mikronéziai Szövetségi Államok

12.

Nauru

13.

Nigéria

14.

Niue

15.

Kongói Köztársaság

16.

Srí Lanka

2017. május 18-án elhagyta a rendszert a GSP+-státusz megszerzését követően

17.

Szváziföld

18.

Szíria

19.

Tádzsikisztán

20.

Tonga

21.

Ukrajna

2018. január 1-jén elhagyja a rendszert

22.

Üzbegisztán

23.

Vietnam

2. táblázat – A 2016–2017. évi GSP+-kedvezményezettek

A 2016–2017-es jelentéstételi időszak GSP+-kedvezményezettjei

A GSP+-kedvezményezetti státuszban 2016–2017-ben bekövetkezett változások

1.

Örményország

2.

Bolívia

3.

Zöld-foki-szigetek

4.

Grúzia

2017. január 1-jén elhagyta a rendszert

5.

Kirgizisztán

2016. január 27-én csatlakozott a rendszerhez

6.

Mongólia

7.

Pakisztán

8.

Paraguay

9.

Fülöp-szigetek

10.

Srí Lanka

2017. május 18-án csatlakozott a rendszerhez

A 2016–2017-es jelentéstételi időszak EBA-kedvezményezettjei

1.

Afganisztán

27.

Mauritánia

2.

Angola

28.

Malawi

3.

Banglades

29.

Mianmar/Burma

4.

Bhután

30.

Mozambik

5.

Burkina Faso

31.

Nepál

6.

Burundi

32.

Niger

7.

Benin

33.

Ruanda

8.

Kambodzsa

34.

Szamoa

9.

Csád

35.

Sierra Leone

10.

Kongói Demokratikus Köztársaság

36.

Szenegál

11.

Közép-afrikai Köztársaság

37.

Salamon-szigetek

12.

Comore-szigetek

38.

Szomália

13.

Dzsibuti

39.

Dél-Szudán

14.

Eritrea

40.

Szudán

15.

Etiópia

41.

São Tomé és Príncipe

16.

Gambia

42.

Tanzánia

17.

Guinea

43.

Kelet-Timor

18.

Egyenlítői-Guinea

44.

Togó

19.

Bissau-Guinea

45.

Tuvalu

20.

Haiti

46.

Uganda

21.

Kiribati

47.

Vanuatu

22.

Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság

48.

Jemen

23.

Libéria

49.

Zambia

24.

Lesotho

25.

Madagaszkár

26.

Mali

3. táblázat – A 2016–2017. évi EBA-kedvezményezettek

7.A 2016. december 1-jén GSP-kedvezményezett országokra vonatkozó statisztikai információkat tartalmazó táblázatok

4. táblázat – A preferenciális import értéke az összes GSP-országra nézve (ezer EUR)

5. táblázat – Az Unióba irányuló preferenciális import értéke standard GSP-ország szerinti bontásban (ezer EUR)


6. táblázat – Az Unióba irányuló preferenciális import értéke EBA-ország szerinti bontásban (ezer EUR)*

* Az „Összes import” minden importot tartalmaz, ideértve azon termékeket is, amelyeknél automatikusan jár a legnagyobb kedvezmény elve szerinti nulla százalékos vámtétel. Az „EBA-jogosult import” csak az EBA-rendszer szerinti termékekre utal, amelyek különben nem kedvezményezettjei a legnagyobb kedvezmény elve szerinti nulla százalékos vámtételnek.



6. táblázat (folytatás) – Az Unióba irányuló preferenciális import értéke EBA-ország szerinti bontásban (ezer EUR)*

7. táblázat – Az Unióba irányuló preferenciális import értéke GSP+-ország szerinti bontásban (ezer EUR)*

(1) A 2014. és 2015. évre vonatkozó első kétéves GSP-jelentés közzétételére 2016 januárjában került sor: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2016/january/tradoc_154180.pdf .
(2) 978/2012/EU rendelet az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról.
(3) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/october/tradoc_153846.pdf
(4) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2016/january/tradoc_154180.pdf
(5) http://databank.worldbank.org/data/download/site-content/CLASS.xls
(6)    Az e jelentésben szereplő összes statisztika forrása: 2017. szeptemberi Eurostat-adatok. A harmadik országokból származó összes import értéke alacsonyabb lehet az összes reálimport értékénél az alábbiak kizárása miatt: bizalmas kereskedelem; a KN 99. árucsoportja, amely nem része a GSP-megállapodásoknak; valamint az aktív és passzív feldolgozást szolgáló kereskedelem.
(7)      A preferenciális import azt a jogosult importot jelenti, amihez ténylegesen GSP-preferenciákat alkalmaztak.
(8)      A Bizottság (EU) 2016/330 végrehajtási rendelete (2016. március 8.) (HL L 62., 2016.3.9., 9. o.)
(9)      A preferenciális import azt a jogosult importot jelenti, amihez GSP+-preferenciákat alkalmaztak.
(10) A GSP-rendelet (978/2012/EU rendelet) 15. cikkének (2) bekezdése.
(11) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/august/tradoc_155993.07.17%20report%20for%20web%20page.pdf
(12)   http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/july/tradoc_155843.pdf  
(13)   http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/july/tradoc_155843.pdf
(14) 978/2012/EU rendelet az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról.