AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2018/1460 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2018. április 18.)

az Európai Unió ügynökségei 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről: teljesítmény, pénzgazdálkodás és ellenőrzés

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió ügynökségei 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítéséről szóló határozataira,

—	tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2015. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2017)0379),

—	tekintettel a decentralizált ügynökségek 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóiról készített éves számvevőszéki különjelentésekre (1),

—	tekintettel az álláshelyek 5 %-os csökkentésének végrehajtására vonatkozó gyorseset-felülvizsgálatról szóló, 2017. december 21-én közzétett számvevőszéki jelentésre,

—	tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 208. cikkére,

—	tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 110. cikkére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0115/2018),

mivel ez az állásfoglalás a 966/2012/EU, Euratom rendelet 208. cikke értelmében vett egyes szervek tekintetében fogalmaz meg a mentesítési határozatokat kísérő átfogó megállapításokat, összhangban az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 110. cikkével és a Parlament eljárási szabályzata IV. mellékletének 3. cikkével;

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

hangsúlyozza, hogy az ügynökségek jól ismertek az egyes tagállamokban, és az uniós polgárok számára alapvető fontosságú területeken (például egészségügy, biztonság, védelem, szabadság és jogérvényesülés, kutatás és ipari fejlesztés, gazdasági és pénzügyek, foglalkoztatás és társadalmi haladás) jelentős befolyást gyakorolnak a szakpolitikára és a döntéshozatalra, valamint a programok végrehajtására; ismételten hangsúlyozza az ügynökségek által végzett feladatok fontosságát, és közvetlen hatásukat az európai polgárok mindennapi életére; hangsúlyozza továbbá az uniós ügynökségek autonómiájának jelentőségét, különösen a szabályozó és a független információk gyűjtésével foglalkozó ügynökségek esetében; elismeri, hogy az érdekelt feleknek sikerült eljutniuk az ügynökségekhez, de aggódik amiatt, hogy az ügynökségek általánosságban véve továbbra is csak korlátozottan láthatóak az európai polgárok számára, pedig elszámoltathatóságukhoz és függetlenségükhöz nagyfokú láthatóságra van szükség;

emlékeztet, hogy az ügynökségek létrehozásának fő oka a független technikai vagy tudományos értékelések készítése – amihez elengedhetetlenek az összeférhetetlenség megelőzésére irányuló egyértelmű és hatékony szabályok –, valamint az uniós rendszerek működtetése és az egységes piac megvalósításának elősegítése volt; felhívja valamennyi ügynökséget, hogy vegyen részt átláthatósági nyilvántartásról szóló jövőbeli intézményközi megállapodásban, amelyről a Bizottság, a Tanács és a Parlament jelenleg folytat tárgyalást;

megjegyzi, hogy az uniós ügynökségek és egyéb szervek 2016. évi éves számvevőszéki ellenőrzésével kapcsolatos eredmények számvevőszéki összefoglalása (a továbbiakban: a számvevőszéki összefoglaló) alapján az ügynökségek 2016. évi költségvetése mintegy 3,4 milliárd EUR volt, ami közel 21,42 %-os növekedést jelent 2015-höz képest és az Unió általános költségvetésének mintegy 2,4 %-át (szemben a 2015-ös 2 %-kal) teszi ki; rámutat, hogy a növekedés főként az ipari, kutatási és energiaügyi (358 000 000 EUR növekedés), valamint az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (174 000 000 EUR növekedés) vonatkozású témákkal foglalkozó ügynökségekhez kapcsolható; megjegyzi továbbá, hogy a 3,4 milliárd EUR-s költségvetésből mintegy 2,4 milliárd EUR-t az Unió általános költségvetése finanszírozott, míg kb. 1 milliárd EUR-t a tagállamok, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országai és egyéb források által fizetett díjak és közvetlen hozzájárulások fedeztek;

felhívja a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt az uniós ügynökségek hálózatával (a továbbiakban: a hálózat) és az egyes ügynökségekkel a 2020 utáni többéves pénzügyi keretről szóló javaslatának előkészítése során, és amikor az Unió a decentralizált ügynökségek alternatív finanszírozási lehetőségeit vizsgálja;

hangsúlyozza, hogy a decentralizált ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoport megvizsgálta különösen az az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) díjakból finanszírozott ügynökségekre vonatkozó kísérleti projektjét; megállapítja, hogy még ha teljes mértékben a díjakból finanszírozottak is, az ügynökségek teljes elszámolással tartoznak a mentesítésért felelős hatóság felé, tekintettel a hírnevet fenyegető magas kockázatra; aggodalmát fejezi ki továbbá az EASA kísérleti projektjében használt minőségi mutatók miatt, mivel ezek erősen a fogyasztói elégedettségre összpontosítanak és csak kevéssé a légi közlekedés biztonságára; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehet biztosítani a teljes mértékben díjakból finanszírozott ügynökségek függetlenségét;

megjegyzi, hogy az ügynökségek 10 364 állandó, ideiglenes, szerződéses vagy kirendelt alkalmazottat foglalkoztatnak (míg 2015-ben 9 848-at), az előző évhez képest 5,24 %-kal többet, ami főként az újonnan kapott feladatoknak köszönhető; rámutat, hogy a személyzet létszáma leginkább az ipari, kutatási és energiaügyi (110), az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (177), valamint a gazdasági és monetáris (85) témákkal foglalkozó ügynökségeknél növekedett;

megjegyzi, hogy összefoglalója szerint a Számvevőszék hitelesítő záradékot adott ki valamennyi ügynökség beszámolójának megbízhatóságáról; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék hitelesítő záradékot adott ki az ügynökségek éves beszámolóinak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) kivételével minden ügynökség esetében;

azon a véleményen van, hogy a mentesítési eljárást észszerűsíteni kell, és fel kell gyorsítani az n+1 felé; felhívja ezért az ügynökségeket és a Számvevőszéket, hogy kövesse a magánszektor által állított jó példát, és azt javasolja, hogy az ügynökségek végleges beszámolói, éves tevékenységi jelentései és költségvetési és pénzgazdálkodási jelentései közzétételére vonatkozó határidőt március 31-re tűzze ki, valamint hozza előre a Számvevőszék ügynökségekről szóló éves jelentéseinek közzétételét legalább július 1-jére az eljárás egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében, ezáltal zárja le a mentesítési eljárást a szóban forgó számviteli évet követő évben;

Közös megközelítés és a Bizottság ütemterve

elismeri a közös megközelítés és az ütemterv uniós ügynökségek általi végrehajtását;

10.

üdvözli a hálózat hozzájárulását a fellépések és tájékoztatás összehangolásához, összegyűjtéséhez és megerősítéséhez az uniós intézmények, köztük a Parlament javára; megjegyzi, hogy koordinációs feladatai magukban foglalják az éves mentesítési és költségvetési eljárásokat, a közös megközelítésből és a kapcsolódó politikai kezdeményezésekből fakadó bizottsági ütemterv végrehajtását, valamint a pénzügyi és személyzeti szabályzat felülvizsgálatát és végrehajtását;

11.

meggyőződése, hogy a hálózat konkrét hozzáadott értéket biztosít az uniós intézmények és a decentralizált ügynökségek közötti kapcsolatok terén; úgy véli, hogy előnyös lenne támogatni a hálózat brüsszeli közös támogatási hivatalának igazgatását; határozottan támogatja az egy ideiglenes alkalmazotti álláshely iránti kérelmét, amelynek költségei az ügynökségek között oszlanának meg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2019. évi költségvetési kérelmében, különösen ha tisztázzák és – az ügynökségek autonómiáját tiszteletben tartva – amikor csak lehetséges erősítik a hálózat kompetenciáit; ösztönzi a Bizottságot, hogy a 2019. évi költségvetésre vonatkozó javaslatába vegye fel az említett álláshelyet;

12.

megállapítja, hogy a hálózat a teljesítményjavítási alhálózat révén 2016-ban elkészítette az ügynökségek teljesítményére vonatkozó keretdokumentumot, amely leírja a hatályban lévő eszközöket – többek között a hatékonyság tervezésére és mérésére, valamint az ezzel kapcsolatos jelentéstételre külön hangsúlyt fektető mutatók használatát; üdvözli azt a tényt, hogy a teljesítményjavítási alhálózat, a Bizottsággal együttműködve, jelenleg a teljesítményalapú költségvetés-tervezés fejlettségiszint-mérő modelljének kialakításán dolgozik, amely iránymutatást ad valamennyi ügynökségnek az eredmények és a felhasznált költségvetés és források tervezésére, nyomon követésére és a velük kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó képességeinek optimalizálását célzó erőfeszítésekhez; megállapítja, hogy egyes ügynökségek esetében van lehetőség javítani az eredmény- és hatásmutatók főbb teljesítménymutatókban való felhasználása terén; felhívja a hálózatot, hogy tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóság számára a meghozott intézkedésekről és végrehajtásukról;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

13.

emlékeztet, hogy az évenkéntiség elve egyike az uniós költségvetés hatékony végrehajtásának szavatolása érdekében elengedhetetlen számviteli alapelveknek az egységességgel és az egyensúllyal együtt; megjegyzi, hogy a számvevőszéki összefoglaló alapján a költségvetés és a pénzgazdálkodás terén a leggyakoribb kérdés, a jelentős csökkenés ellenére, továbbra is az átvitt lekötött előirányzatok magas aránya maradt, ami 23 ügynökséget érint, a 2015. évi 32 ügynökséghez képest;

14.

megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjainak többéves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének;

15.

tudomásul veszi a hálózat arra irányuló javaslatát, hogy a teljes költségvetés 5 %-át meghaladó arányú törölt átvitelt jelenteni kelljen; megjegyzi azonban, hogy a költségvetési tervezés és végrehajtás értékelése érdekében az ügynökségeknek kiegészítő lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tervezett átviteli szintekről és az ezeket alátámasztó indokokról jelentést nyújtsanak be; bátorítja az ügynökségeket, hogy a vonatkozó összevont éves tevékenységi jelentésükben tüntessék fel ezt az információt;

16.

kiemeli, hogy a törölt átvitelek szintje azt mutatja, hogy mekkora a költségvetés-tervezési kapacitás és az ügynökségek mennyire becsülték fel megfelelően pénzügyi szükségleteiket, és hogy az gyakran jobb indikátor a helyes költségvetési tervezés tekintetében, mint csupán az átvitt előirányzatok szintje;

17.

hangsúlyozza ezért, hogy haladéktalanul szükség van az elfogadható átvitelek egyértelmű fogalmának meghatározására a Számvevőszék jelentésének e téren való egyszerűsítése, valamint annak érdekében, hogy a mentesítésért felelős hatóság képes legyen megkülönböztetni egymástól a helytelen költségvetési tervezés eredményeképpen keletkező, illetve a többéves programokat és a közbeszerzési tervezést támogató költségvetési eszközként használt átviteleket; meggyőződése, hogy a Számvevőszék azon javaslata, hogy differenciált előirányzatokat alkalmazzanak, nagyobb átláthatóságot tenne lehetővé annak tekintetében, hogy mi minősül indokolt átvitelnek;

18.

rámutat, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) és az EASO feladatai és költségvetése jelentősen nőttek 2016-ban; elismeri, hogy mindkét ügynökség jelentős adminisztratív és működési kihívásokkal, illetve magas elvárásokkal szembesült, és alig jutott még idejük rendszereik és eljárásaik módosítására és a szükséges munkaerő felvételére; megjegyzi, hogy ennek következtében problémákkal küzdöttek a költségvetési év folyamán számukra juttatott kiegészítő uniós források felhasználása terén, ami előirányzatok jelentős mértékű megszüntetéséhez és átviteléhez, valamint nehézségekhez vezetett a költségvetési és pénzügyi szabályoknak való megfelelés tekintetében;

19.

felkéri a Bizottságot, a Számvevőszéket és a hálózatot e kérdés megvitatására, és lehetséges megoldási javaslatok benyújtására különösen a többéves programozás és közbeszerzés területein a pénzgazdálkodás egyszerűsítése érdekében;

20.

aggodalommal állapítja meg, hogy az ellenőrzött költségvetési végrehajtási jelentés részletességi szintje bizonyos ügynökségeknél eltér a többi ügynökségétől, ami nehezíti az olvashatóságot és az összehasonlíthatóságot és arra utal, hogy szükség van egyértelmű iránymutatásra az ügynökségek költségvetési jelentéstételére vonatkozóan; tudomásul veszi az éves beszámoló bemutatására és a róla szóló jelentéstételére irányuló egységesség érdekében tett erőfeszítéseket; hangsúlyozza a standardizáltabb és összehasonlíthatóbb jelentéstétel fontosságát a mentesítési eljárás egyszerűsítése és észszerűsítése, valamint a mentesítésért felelős hatóság munkájának megkönnyítése szempontjából; felhívja továbbá a hálózatot és egy egyes ügynökségeket, hogy folytassák az észszerűsített mutatókra irányuló munkájukat és tájékoztassák a mentesítésért felelős hatóságot meghozott intézkedésekről;

21.

aggodalommal állapítja meg, hogy a közbeszerzés továbbra is hibáknak kitett terület maradt; elégedetlenségének ad hangot az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA), a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA), az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) kapcsán, amelyek nem feleltek meg teljes mértékben a pénzügyi szabályzatban lefektetett közbeszerzési elveknek és szabályoknak; felhívja az ügynökségeket, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a Számvevőszék közbeszerzéssel kapcsolatos észrevételeire;

22.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökségek többsége (31-ből 27) rendelkezik üzletmenet-folytonossági tervvel; úgy véli, hogy valamennyi ügynökségnek rendelkeznie kellene ilyen tervvel; felhívja a hálózatot, hogy tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak az említett értékelés eredményéről;

Az ügynökségek közötti és más intézményekkel való együttműködés – megosztott szolgáltatások és szinergiák

23.

elégedettséggel jegyzi meg, hogy néhány ügynökség már együttműködik a tematikus csoportjukon belül, ilyenek például a bel- és igazságügyi együttműködés területén aktív ügynökségek (4) és az európai felügyeleti hatóságok (5); további együttműködésre ösztönzi az ebben még részt nem vevő többi ügynökséget is a tematikus csoportjukban lévő ügynökségekkel amikor csak lehet, nemcsak a megosztott szolgáltatások és a szinergiák, hanem a közös szakpolitikák terén is; hangsúlyozza, hogy a vasúti ügynökség két telephellyel rendelkezik, a szociális politikákkal négy ügynökség, a bel- és igazságügyi kérdésekkel hat ügynökség foglalkozik; csalódottságának ad hangot az eddig e tekintetben a decentralizált ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoport által elért eredmények kapcsán, hiszen az nem dolgozott ki konkrét javaslatokat a kapcsolódó szakpolitikai területekre összpontosító ügynökségek összevonására vagy együttes elhelyezésére; felhívja a Bizottságot, hogy végezzen vizsgálatot az ilyen irányban tehető lépésekről; ösztönzi a Számvevőszéket, hogy fontolja meg állapotfelmérések közreadását az ügynökségek közös szakpolitikai területeiről;

24.

megállapítja, hogy néhány ügynökségnek továbbra is két székhelye és több operatív központja és irodája van; úgy véli, hogy a lehető leghamarabb meg kell szüntetni minden olyan kettős vagy többszörös székhelyet, amely nem nyújt semmilyen operatív hozzáadott értéket; e tekintetben a Bizottságtól értékelést vár, amely a hozzáadott értékre és a felmerülő költségekre összpontosít;

25.

kiemeli a megosztott szolgáltatások előnyeit, amelyek lehetővé teszik az adminisztratív végrehajtási szabályok és az emberi erőforrásokhoz és a pénzügyi kérdésekhez kapcsolódó eljárások következetes alkalmazását, valamint kiemeli az ügynökségek között megosztott szolgáltatások potenciális hatékonyságnövelő és költséghatékonyság-növelő hatását, különösen ha figyelembe vesszük az ügynökségeknél bekövetkező költségvetési és személyzeti megszorításokat; megállapítja, hogy az ügynökségek közötti szinergiák kialakítása enyhíthetné az adminisztratív terheket, különösen a kisebb ügynökségek esetében;

26.

elismeri továbbá, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal aláírt egy „igazoló vizsgálati” kísérleti programot katasztrófa utáni helyreállítási szolgáltatások nyújtásáról; megjegyzi, hogy ez lehetővé tette, hogy a szóban forgó szolgáltatásokat a becslések szerint a piaci árak alapján becsült költségek több mint 65 %-át kitevő megtakarítással nyújtsák; megállapítja, hogy a projektet 2017 első felében kiterjesztették az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségére, és számos ügynökség tanulmányozza annak lehetőségét, hogy a későbbiekben 2017-ben vagy 2018-ban csatlakozzon; felhívja a hálózatot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a projekttel kapcsolatos további fejleményekről;

27.

üdvözli, hogy az ügynökség megkezdte az ügynökségek extranetjén helyet kapó közös közbeszerzési portál (a közös közbeszerzési lehetőségek központi nyilvántartása) használatát, amely olyan funkciókat biztosít, mint a dokumentumok megosztása és a fórumbeszélgetések, ami átláthatóbbá és könnyebben kezelhetővé teszi a közbeszerzési szolgáltatásokra vonatkozó, ügynökségek közötti kommunikációt;

28.

üdvözli a megtakarítások és hatékonyságnövelés terén elért eredményeket, amelyek az utóbbi két évben megvalósított öt nagy ügynökségközi közös közbeszerzés formájában megvalósuló közös közbeszerzési szolgáltatások használatának köszönhetőek, amelyekből három az EFSA vezetésével valósult meg, nevezetesen a felhőszolgáltatások, az ellenőrzési szolgáltatások és a szakmai hálózati szolgáltatások; egy az Európai Képzési Alapítvány (ETF) vezetésével, nevezetesen a felmérési szolgáltatások; és egy az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) vezetésével, nevezetesen az értékelő és visszajelzési szolgáltatások; rámutat arra, hogy az említett öt közös közbeszerzésen magas, 8–30 ügynökség közötti volt a részvételi arány; üdvözli az elért megtakarítást, amely a felhőszolgáltatások esetében hozzávetőleg 6 700 000 EUR, az ellenőrzési szolgáltatások esetében 970 000 EUR, a szakmai hálózati szolgáltatások esetében 1 490 000 EUR, a felmérési szolgáltatások esetében 400 000 EUR és az értékelési és visszajelzési szolgáltatások esetében 1 160 000 EUR volt; felhívja a hálózatot és az egyes ügynökségeket, hogy folytassák az együttműködést, és fejlesszék tovább a közös közbeszerzési eljárások körébe felvehető közös áruk és szolgáltatások jegyzékét;

29.

elismeri az ügynökségek által a költségvetési gazdálkodással és a számviteli rendszerekkel kapcsolatos informatikai megoldások összehangolása terén elért eredményeket; támogatja a Számvevőszék azon ajánlását, hogy magasabb fokú informatikai megoldásokra törekedjenek olyan kulcsfontosságú területeken, mint az emberierőforrás-menedzsment, a beszerzés vagy a szerződések kezelése a belső ellenőrzési kockázatok csökkentése és az informatikai irányítás megerősítése érdekében;

Humánerőforrás-gazdálkodás

30.

emlékeztet arra, hogy az intézményközi megállapodás (6) 27. bekezdése az alkalmazotti létszám 5 %-os fokozatos csökkentésére szólít fel valamennyi intézménynél, szervnél és ügynökségénél 2013 és 2017 között; megjegyzi, hogy a decentralizált ügynökségek, a Bizottság ütemtervét (7) követve, egy évvel később kezdték meg a csökkentést, és várhatóan 2018-ban fejezik be; üdvözli azt a tényt, hogy a legtöbb ügynökség már teljesítette vagy meg is haladta az 5 %-os csökkentést; megjegyzi, hogy az álláshelyek 5 %-os csökkentésének végrehajtására vonatkozó számvevőszéki gyorseset-felülvizsgálat szerint a decentralizált ügynökségek már összesen 279 fővel csökkentették a létszámtervi álláshelyek számát a 2013–2017 közötti időszakban, a 2018-ig szóló 303 fős célkitűzéssel szemben; rámutat arra, hogy a horizontális célkitűzés nem bizonyult a legjobb megoldásnak a decentralizált ügynökségek számára, mivel feladataik és operatív igényeik jelentősen eltérnek egymástól;

31.

megállapítja, hogy a Bizottság további 1 %-os rátát alkalmazott a 2014–2018 közötti ötéves időszakra olyan újrafoglalkoztatási alap létrehozása érdekében, amely a 2013–2017 közötti időszakban 218 álláshelyet foglal magában, és amelyből álláshelyeket csoportosíthat át az új feladatokkal megbízott vagy induló szakaszban lévő ügynökségek (8) számára; megjegyzi, hogy a legtöbb új álláshelyet a Frontex, az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol), az EASO és az EASA számára ítélték oda;

32.

aggódik amiatt, hogy e további leépítéssel az ügynökség feladatainak és éves munkaprogramjának teljesítése egyre nehezebbé válik, különösen a bizottságok által „teljes körűen működő ügynökségeknek” minősített ügynökségek számára; felhívja a Bizottságot és a költségvetési hatóságot, hogy keressenek más megoldást annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék az ügynökségek azon képességét, hogy feladataikat ellássák; ajánlja a költségvetési hatóságok számára, hogy engedélyezzenek kiegészítő erőforrásokat azon ügynökségek számára, amelyekre a jogalkotók új feladatokat bíztak; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy ismerje el a hálózat és az egyes ügynökségek által közös közbeszerzési eljárások, a hatékonyság és a humánerőforrás-gazdálkodás fokozása révén elért megtakarításokat, illetve, hogy szükség esetén tegye lehetővé a személyzetcsökkentési célok ennek megfelelő kiigazítását;

33.

megállapítja, hogy a decentralizált ügynökségek 718 teljes munkaidős egyenértékkel növelték a szerződéses alkalmazottak igénybevételét az új feladatok végrehajtására, hogy részben kompenzálják az 5 %-os személyzeti csökkentést és az újrafoglalkoztatási alap létrehozására meghatározott rátát; megjegyzi, hogy ez leginkább a Frontexet, az Europolt, az EASO-t és az EASA-t, az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget (ENISA) és az Európai GNSS Ügynökséget (GSA) érintette; azon a véleményen van, hogy a szerződéses személyzetet főként ideiglenes intézkedésként szabadna igénybe venni, a munkaterhelés megugrása miatt a leginkább új személyzet alkalmazására szoruló ügynökségek esetében; felhívja a Bizottságot, hogy újra gondolja át a további évi 1 %-os létszámcsökkentésről szóló tervét;

34.

aggodalmát fejezi ki az ügynökségek működési teljesítményét akadályozó nagyszámú tényező – többek között a létszámtervi csökkentések, a korlátozott emberi erőforrások, bizonyos besorolási fokozatokban a szakképzett személyzet toborzásának nehézségei, a bizonyos országokban érvényes alacsony bérkorrekciós együttható és a hosszadalmas és adminisztratív szempontból nehézkes támogatási eljárással végrehajtott tevékenységek – miatt; tudomásul veszi a hálózat megjegyzését, hogy az egyes országokban a nagyon alacsony bérkorrekciós együttható miatt szisztematikusan magasabb besorolási fokozatot alkalmaznak a megfelelő személyzet vonzására és megtartására; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozza ki a bérkorrekciós együttható kiszámításához használt képlet felülvizsgálatát annak érdekében, hogy eredményesebb egyensúlyt alakítson ki a vonzó bér és az alacsony megélhetési költségek között;

35.

megállapítja, hogy a személyzeti betegszabadságok miatti hiányzási arányok tekintetében jelentős különbségek mutatkoznak az ügynökségek között; azon a véleményen van, hogy a munkahelyi egészséget és biztonságot előmozdító intézkedések, a rendszeres orvosi vizsgálatok és a személyzet jóléti tevékenységei olyan megelőzésen alapuló egészségügyi politikát alkotnak, amely hiánytalan végrehajtása esetén növeli a munkahelyi elégedettséget és sokkal nagyobb megtakarításokat tesz lehetővé, mint a kezdeti beruházás;

Összeférhetetlenség és átláthatóság

36.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy csak 22 ügynökség (71 %) fogadott el a visszaélések és szabálytalanságok jelentésére vonatkozó belső szabályokat és iránymutatásokat a személyzeti szabályzat rendelkezéseivel összhangban; megjegyzi, hogy a fennmaradó kilenc ügynökség tervbe vette a vonatkozó szabályok és iránymutatások elfogadását; felhívja a hálózatot, hogy az egyes ügynökségekre lebontva számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az említett intézkedések elfogadásáról és végrehajtásáról;

37.

sajnálja, hogy a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső eljárások még nem kerültek végrehajtásra, mivel a bel- és igazságügy területén működő ügynökségek a Bizottság útmutatására vagy észrevételeire vártak; megérti, hogy ideiglenes rendelkezésként egyes ügynökségek proaktívan belefoglalták a visszaélések bejelentésére vonatkozó általános elveket magatartási kódexeikbe, amelyek könnyen elérhetők az ügynökségek honlapján; sürgeti a Bizottságot a visszaélések bejelentésére vonatkozó iránymutatásainak gyors elfogadására, amelyeket ezt követően az uniós ügynökségek – köztük az Eurojust, a CEPOL, az EASO és az eu-LISA is – azonnal elfogadhatnának és hatékonyan alkalmazhatnának a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó egyértelmű belső szabályok formájában;

38.

megjegyzi, hogy az igazgatótanács tagjainak, a vezető tisztviselőknek, valamint a belső szakértőknek az érdekeltségi nyilatkozatait 29 ügynökség (94 %) tette közzé weboldalán; felhívja a többi olyan ügynökséget, amelyek még nem tették meg ezt, hogy haladéktalanul tegyék közzé azokat, feltüntetve minden egyéb szakmai szervezeti tagságot, lehetővé téve a belső független vizsgálatot; üdvözli azt a tényt, hogy a közepes ügynökségek és azok az ügynökségek, amelyek az általuk végzett munkaterület miatt nagyobb valószínűséggel szembesülnek összeférhetetlenséggel, az érdekeltségi nyilatkozatok felülvizsgálatát benyújtáskor, évente vagy akár gyakrabban is elvégzik;

39.

üdvözli azt a tényt, hogy 26 ügynökség (84 %) vezetett be iránymutatásokat a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés engedélyezésére vonatkozóan; felhívja a többi olyan ügynökséget, amely még nem rendelkezik ilyen iránymutatásokkal, hogy haladéktalanul fogadjon el ilyen iránymutatásokat; jóváhagyja a kérelmek kezelésére irányuló meglévő belső rendszerek fejlesztését, ideértve a dokumentumokhoz való hozzáféréssel foglalkozó, gyakoribb és összetettebb kérelmeket fogadó ügynökségek beérkező kérelmeinek kezelésére kijelölt különlegesen képzett csoportokat; felhívja a hálózatot, hogy alakítsanak ki közös iránymutatásokat az ügynökségek által végrehajtandó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés alkalmazására, különösen ami a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat illeti;

40.

rámutat, hogy a hálózat legnagyobb eredménye a csalás és korrupció elleni küzdelem terén 2016-ban, hogy létrehozott egy csalás elleni munkacsoportot az ügynökségközi jogi hálózaton belül azzal a céllal, hogy elősegítse az ügynökségek között a csalás elleni stratégiák harmonizálását és az azokhoz kapcsolódó sztenderd módszerek kialakítását; üdvözli a fokozott csalás elleni kultúra kialakítását az ügynökségeken belül; felhívja a központot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az említett munkacsoport munkájáról;

41.

üdvözli az ügynökségek és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) közötti együttműködést a megelőzés terén, különösen a csalás elleni stratégiák elfogadása során, a stratégiáknak az OLAF által biztosított iránymutatásban leírt módszertannal való összehangolása révén; ösztönzi valamennyi ügynökséget, hogy fogadják el az OLAF által az ügynökségek számára a csalás elleni stratégiáira vonatkozóan kidolgozott iránymutatásokat;

42.

sürgeti különösen az Eurojustot, az EASO-t és az eu-LISA-t, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó hatékony politikát szolgáló iránymutatások késedelem nélküli elfogadása és az átláthatóság érdekében, amelynek révén koherensebb megközelítés jön létre az összeférhetetlenségekkel kapcsolatos nyilvános nyilatkozatok esetében is.

Kommunikáció és láthatóság

43.

megjegyzi, hogy az ügynökségek számos csatornán aktívan népszerűsítik munkájukat, ugyanakkor ismételten felszólít arra, hogy a tagállamok fokozzák láthatóságukat olyan átfogó terv kidolgozásával, amely több európai polgár megszólítására irányul, különösképpen úgy, hogy weboldalaik tartalmát tájékoztatás és az elvégzett munka ismertetése céljából rendszeresen frissítik; emellett megjegyzi, hogy a közösségi média egyre inkább az ügynökségek általános kommunikációs eszközévé válik; megállapítja, hogy a nyílt napok, a célzott kampányok és az ügynökségek alapfeladatait elmagyarázó videók azon tevékenységek részét képezik, amelyek a polgárok oktatását szolgálják, és amelyekkel lehetővé teszik számukra, hogy többet tudjanak meg az ügynökségek és az uniós intézmények munkájáról; elismeri, hogy az általános vagy speciális médiakapcsolati tevékenységeket rendszeresen mérik különböző mutatók segítségével, valamint hogy minden ügynökségnek van saját, egyéni igényeihez igazodó, specifikus tevékenységeket tartalmazó kommunikációs terve;

44.

megjegyzi, hogy az ügynökségek műhelytalálkozókat és képzéseket szerveztek olyan témákban, mint például a válságkommunikáció, az emberi jogok és értékek, a videofilmgyártás, újságírókkal való együttműködés, belső kommunikáció, adatmegjelenítés és webes technológia, a kommunikációs kapacitásuk növelése és az ügynökségek szerepével és funkciójával kapcsolatos információk polgárokkal való megosztásának ösztönzése érdekében; üdvözli a teljesítményjavítási alhálózat tevékenységét és jelenlétét a közösségi média különböző releváns fórumain, valamint a sikeres közös (ügynökségközi) kampányokat;

Egyéb megjegyzések

45.

megállapítja, hogy a Számvevőszék a költségvetési rendelet felülvizsgálatáról szóló 1/2017. sz. jelentésében a decentralizált ügynökségek ellenőrzésére vonatkozó megállapodás frissítését javasolta; sajnálja, hogy a jogalkotási javaslat nem irányozza elő a decentralizált ügynökségeket továbbra is sújtó túlzott adminisztratív terhek csökkentését; megjegyzi, hogy a decentralizált ügynökségek ellenőrzéséért „továbbra is teljes mértékben a Számvevőszéknek kell felelnie, amely az összes szükséges adminisztratív és közbeszerzési eljárást kezeli”; megismétli továbbá, hogy a magánszektorbeli ellenőrök bevonását tartalmazó új ellenőrzési megközelítés jelentős adminisztratív terhet ró az ügynökségekre, valamint hogy az ellenőrzési szerződések közbeszerzési eljárására és kezelésére szánt idő további kiadásokat eredményezett, tovább apasztva ezáltal az ügynökségek amúgy is csökkenő forrásait; hangsúlyozza, hogy ezt a problémát – a közös megközelítéssel összhangban – a költségvetési rendelet folyamatban levő felülvizsgálata és a pénzügyi keretszabályzat azt követő módosítása keretében mindenképpen meg kell oldani; felhívja az említett felülvizsgálatokban érintett valamennyi felet, hogy sürgősen adjanak felvilágosítást az üggyel kapcsolatban a túlzott adminisztratív terhek jelentős csökkentése érdekében;

46.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki összefoglaló szerint az ügynökségek külső értékelése általában pozitív és az ügynökségek cselekvési terveket dolgoztak ki az értékelő jelentésekben felvetett kérdések nyomon követésére; megjegyzi, hogy amíg a legtöbb ügynökség alapító rendelete előírja a rendszeres időközönként (általában négy-hat évenként) elvégzett külső értékelést, hat decentralizált ügynökség (BEREC Hivatal, EASO, eu-LISA, ETF, ENISA és A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete) alapító rendeletében nem szerepel ilyen rendelkezés, és az EMA alapító rendelete csak tízévente elvégzendő külső értékelést ír elő; úgy véli, hogy ezt a kérdést rendezni kell;

47.

tudomásul veszi az Általános Ügyek Tanácsának 2017. november 20-i ülésén elfogadott megállapodást az EMA és az Európai Bankhatóság (EBH) Londonból Amszterdamba, illetve Párizsba történő áthelyezéséről; tudatában van annak, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése által rájuk kifejtett potenciális hatás miatt a jövőbeni költségek és a szakértelem elvesztése tekintetében, ami kockázatot jelent az üzletmenet folytonosságára nézve; tudomásul veszi a nem londoni székhelyű ügynökségek, különösen az EASA, az Európai Vegyianyag-ügynökség, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság és a GSA bevételeire és tevékenységeire gyakorolt lehetséges hatást; felhívja a Bizottságot, hogy az esetlegesen fellépő bármilyen negatív hatás minimalizálása érdekében folyamatosan tájékoztassa az egyes ügynökségeket és a hálózatot a brexitről folyó tárgyalásokról és a jövőbeli előkészületekről;

48.

tudomásul veszi a három háromoldalú ügynökség (az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop), az Eurofound és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA)) létrehozásáról szóló rendeletek jelenlegi felülvizsgálatát; emlékeztet az ügynökségek háromoldalú jellege fenntartásának fontosságára, a nemzeti hatóságok, valamint az európai munkáltatói és munkavállalói szervezetek irányításukban és működésükben való tevékeny részvételének biztosítása érdekében; emlékeztet rá, hogy a létszámcsökkentések nagy nehézségek árán kerültek végrehajtásra, és ismételten hangsúlyozza, hogy ellenzi a további csökkentéseket, amelyek korlátoznák az ügynökségek azon képességét, hogy teljesítsék megbízatásukat;

49.

tudomásul veszi, hogy jelenleg zajlik a foglalkoztatás, a szociális ügyek és a befogadás területén működő négy ügynökség (Cedefop, Eurofound, EU-OSHA és ETF) külső értékelése;

50.

emlékeztet rá, hogy az ügynökségek éves munkaprogram-tervezetének és többéves stratégiájának megvitatása az illetékes bizottságokban segít biztosítani, hogy a programok és a stratégiák tükrözzék a politikai prioritásokat;

51.

elismeri az ügynökségek által tett erőfeszítéseket többéves stratégiáik oly módon történő kiegyensúlyozására, amely tükrözi az Európa 2020 stratégia által képviselt politikai prioritásokat és célokat;

52.

rámutat arra, hogy a bel- és igazságügy területén működő ügynökségek közül csak az eu-LISA és az EASO vonatkozásában nincs az alapító rendeletükben kötelezettség rendszeres külső ellenőrzések végzésére; felhívja a társjogalkotókat, hogy az alapító rendeletek felülvizsgálata során értékeljék az e fontos kérdés megoldására szolgáló lehetőségeket;

53.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az e mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségeknek, valamint a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

(1) HL C 417., 2016.12.6.

(2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(3) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.

(4) Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA), Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE), a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA), az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL), az Európai Unió Bűnüldözési Együttműködési Ügynöksége (Europol), az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA), Eurojust.

(5) Az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA), az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA).

(6) Intézményközi megállapodás (2013. december 2.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).

(7) A decentralizált ügynökségek esetében a Bizottság 2013. július 10-i COM(2013)0519 közleménye az 5 %-os személyzetcsökkentési célkitűzést a 2014–2018 közötti ötéves időszakra alkalmazta, ahol a referenciaév 2013.

(8) A Bizottság által a decentralizált ügynökségek besorolására használt terminológiát követve, amely a következő: „teljes kapacitáson működő ügynökség”, „új feladatokkal megbízott ügynökség” és „induló ügynökség”, amely mutatja a fejlettségi szintet, az uniós hozzájárulás és a létszám növekedésének mértékét.