3.10.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 248/173


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2018/1347 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2018. április 18.)

az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0106/2018),

A.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

B.

mivel a bevételi és kiadási kimutatás (1) szerint az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (a továbbiakban: a központ) 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetése 50 576 283 EUR volt, ami 2015-höz képest 2,0 %-os növekedést jelent;

C.

mivel a Számvevőszék az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2016. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolóiról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

A 2015. évi mentesítés nyomon követése

1.

meglehetősen sajnálja, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint a központ még mindig nem rendelkezik üzletmenet-folytonossági tervvel, ezért nem felel meg a 10. belsőkontroll-standardnak; sürgeti a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e téren tett további lépésekről;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

2.

megjegyzi, hogy a 2016. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeképpen a költségvetés végrehajtási aránya 89,37 %-os volt, ami az előző évhez képest 1,21 %-os növekedést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 82,19 %-os volt, ami az előző évhez képest 3,66 %-os növekedést jelent;

3.

megjegyzi, hogy a 2016. évi számvevőszéki jelentés szerint a központ készpénzállománya és rövid távra lekötött bankbetétjei – a 2015 év végi 38 300 000 EUR-hoz képest – 34 200 000 EUR-ra csökkentek, a tartalékok pedig– a 2015 év végi 34 000 000 EUR-hoz képest – 31 100 000 EUR-ra csökkentek; rámutat, hogy a csökkenés a korábbi évekből származó halmozott többletet csökkenteni kívánó költségvetési koncepció eredménye; tudomásul veszi, hogy a központ szerint a költségvetési többlet csökkenésének üteme 2017-ben tovább gyorsul az új árstruktúra megvalósításának eredményeként, amely csökkenti a központ megrendelői által a fordításért fizetendő átlagárat;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

4.

megjegyzi, hogy a központ kis mértékben, a 2015. évi 9,63 %-ról 2016-ban 7,56 %-ra csökkentette a lekötött előirányzatok következő évre történő átvitelének általános szintjét, ami 2,07 %-os csökkenést jelent; tudomásul veszi, hogy a magas végrehajtási nagyrészt annak tudható be, hogy az 1. cím alatti előirányzatokat majdnem teljes egészében, 97,80 %-ban felhasználták;

5.

megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjának többéves jellege indokolhatja, nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, és nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat a központ előre betervezi, és erről tájékoztatja a Számvevőszéket; rámutat ugyanakkor arra, hogy a törölt átvitelek magas aránya (10 %) helytelen költségvetési tervezésre is utalhat;

Személyzeti politika

6.

megállapítja, hogy a létszámterv szerint az uniós költségvetésben engedélyezett 197 álláshelyből 2016-ban 195-öt töltöttek be, ugyanannyit, mint 2015-ben; aggodalommal jegyzi meg, hogy a 2016. december 31-én betöltött álláshelyek alapján 2016-ban a munkatársak nemek szerinti megoszlása 61,64 % nő és 38,36 % férfi volt, ami majdnem kettő az egyhez; javasolja ezt az aránytalanságot mihamarabb küszöböljék ki;

7.

tudomásul veszi, hogy a központ ezidáig eleget tett a személyzeti állomány 2014 és 2018 közötti 5 %-os csökkentésére irányuló célkitűzésnek (plusz 5 % „teljes kapacitáson működő” ügynökségként); ragaszkodik hozzá, hogy biztosítsák a központ részére az ahhoz szükséges erőforrásokat, hogy kiváló minőségű fordításokat és nyelvi szolgáltatásokat nyújthasson; javasolja, hogy a központ költségvetését és létszámtervét ne csökkentsék tovább;

8.

hangsúlyozza, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúly szempontjának a személyzeti politika részét kell képeznie; rámutat, hogy a jóléti tevékenységekre fordított összeg 13 754 EUR volt; megjegyzi, hogy 2016-ban a személyzet által betegség miatt kivett napok egy főre eső átlaga 2016-ban 13,04 nap volt;

9.

tudomásul veszi, hogy a központ 2009-ben határozatot fogadott el a pszichés és szexuális zaklatás kapcsán; támogatja, hogy képzéseket és tájékoztató szemináriumokat szerveztek a munkatársak számára a pszichés és szexuális zaklatás témakörében;

10.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a 2016. évi személyzeti felvételek és elbocsátások kapcsán a központhoz nem érkezett panasz, nem perelték be és egyéb eset sem merült fel;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, átláthatóság és demokrácia

11.

megállapítja, hogy a központ igazgatótanácsa 2016 októberében fogadta el a központ csalás elleni stratégiáját, és hogy 2017. évi éves jelentésében a központ külön fejezetet fog szentelni az átláthatóságnak, az elszámoltathatóságnak és a feddhetetlenségnek;

12.

aggodalommal jegyzi meg, hogy az igazgatótanács mérete (130 tag és póttag) miatt felmerülő irányítási problémák miatt a központ úgy döntött, hogy az érdekeltségi nyilatkozatokat önéletrajzok nélkül teszi közzé; megjegyzi, hogy az igazgató érdekeltségi nyilatkozatát és önéletrajzát közzétették a központ honlapján;

13.

nagyra értékeli, hogy 2016 folyamán a központban nem merült fel összeférhetetlenségi ügy;

14.

elégedetten állapítja meg, hogy a központ 2008-ban belső szabályokat fogadott el a visszaélések bejelentésére vonatkozóan, és azokat 2014-ben módosította; megjegyzi, hogy 2016-ban nem voltak a visszaélés bejelentésével kapcsolatos esetek a központban;

15.

véleménye szerint megfelelő költségvetési háttérrel létre kell hozni egy közzétételi, tanácsadó és bejelentő szervet, amely segítséget nyújtana a visszaélést bejelentő személyek számára abban, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő esetleges szabálytalanságokra vonatkozó információk bejelentéséhez – fenntartva a bejelentés bizalmas jellegét – megtalálják a megfelelő csatornákat, és hogy megkapják a szükséges támogatást és tanácsot;

16.

sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a központ az igazgatótanácsi ülések jegyzőkönyveit nem hozza nyilvánosságra; felhívja a központot, hogy változtasson ezen a politikán;

17.

tudomásul veszi a központ indokait a dokumentumokba való betekintés elutasítására; elvárja, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférést a központ csak jogilag indokolt esetben és következetes módon tagadja meg, ugyanakkor biztosítsa a személyes vagy bizalmas adatok védelmét;

Főbb eredmények

18.

üdvözli a központ által 2016-ban elért három fő eredményt, nevezetesen:

a központ kidolgozta a 2016 és 2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiáját, amelyet igazgatótanácsa elfogadott;

a megrendelőknél sikeresen bevezetésre került a központ új munkaszervezési rendszere (eCdT);

a központ új árképzési struktúrát dolgozott ki a dokumentumok fordítására, aminek következtében a megrendelők a központ fordítási memóriáiban tárolt tartalom újrahasznosításával megtakarításokat értek el;

19.

rendkívül sajnálja azonban, hogy a központ programozási dokumentumai tekintetében nem használ eredménymutatókat, hatásmutatókat vagy bemeneti mutatókat; megjegyzi, hogy a központ nem végez szisztematikus előzetes értékeléseket és ellenőrzéseket, továbbá felhívja a központot, hogy teljesítményének mérésére rendszeresen végezzen utólagos teljesítményértékelést;

Belső ellenőrzés

20.

a központ tájékoztatása alapján megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) nyomonkövetési ellenőrzést végzett a központ üzletmenetfolytonosság-menedzsmentje és fordítási munkafolyamata tekintetében; megállapítja, hogy valamennyi ajánlást előírásszerűen és megfelelően végrehajtottak, kivéve hármat, amelyeket 2017 folyamán kellett volna végrehajtani; megjegyzi, hogy jelentős előrelépés történt az üzletmenet-folytonossági tervek kidolgozását illetően, és hogy ezek részben enyhítik az azonosított kockázatokat, így az ajánlás „nagyon fontos” besorolását átminősítették „fontosra”; megjegyzi továbbá, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat tudomásul vette, hogy jelenleg folyik a fordítási munkafolyamatot kezelő új rendszer (eCdT) kifejlesztése, ám úgy vélte, hogy több elemet még véglegesíteni kell ahhoz, hogy a „fontos” minősítésű ajánlást teljes körűen végrehajtottnak lehessen tekinteni; felhívja a központot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az IAS ajánlásainak végrehajtásáról;

Teljesítmény

21.

tudomásul veszi, hogy a megrendelők elégedettségét mérő rendszert felülvizsgálták annak érdekében, hogy a megrendelőket fokozottabban be tudják vonni a munkafolyamatokba; üdvözli ezt az új megközelítést, amelyet 2016 szeptemberében próbáltak ki hat megrendelőnél, nevezetesen az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál, az Európai Gyógyszerügynökségnél, az Európai Vegyianyag-ügynökségnél, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségénél, az Európai Bankhatóságnál és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségnél; várakozással tekint arra, hogy a tökéletesített rendszert 2017-ben bevezessék az eCdT-be;

22.

megelégedettségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy 2016-ban a központ új megállapodásokat írt alá három szervvel, és így immár 64 uniós szervnek dolgozik; felhívja az uniós ügynökségeket és szerveket, hogy – ahol csak lehet – kerüljék a munkafolyamatok megkettőzését a fordítási szolgáltatások terén, és használják ki jobban a központ szolgáltatásait;

23.

a központ éves tevékenységi jelentése alapján megjegyzi, hogy a központ vezetése által végzett év végi felülvizsgálat alapján és egyes súlyozási tényezőket alkalmazva a központ 2016-os módosított munkaprogramjának átfogó végrehajtási aránya az eredeti költségvetés szerint 79,2 %, a módosított költségvetés szerint pedig 85 %-os volt;

24.

elégedetten nyugtázza, hogy a központ új fordítási minőségbiztosítási cselekvési tervet fogadott el a 2015. és 2016. évi időszakra; megjegyzi, hogy a központ 2016. évi módosított munkaprogramjában e cselekvési tervre 100 %-os megvalósítási arányt határoztak meg, és hogy 2016 végére a terv 98,2 %-át végrehajtották; tudomásul veszi, hogy a hangsúlyt az új memóriakezelő eszköz (MultiTrans) beüzemelésére, és a beérkező fordítási kérelmek a munkafolyamatokat kezelő új eCdT-n keresztüli automatizálására helyezték; üdvözli a gépi fordítási eszközökkel a központ anyagain elvégzett tesztelések eredményét;

25.

támogatja, hogy a központ egyértelműen elkötelezett a minőségi szolgáltatások mellett, amelyet az is bizonyít, hogy többször is elutasította a külső fordítók által készített elfogadhatatlan fordításokat; üdvözli azt a megközelítést is, hogy a központ folyamatos tematikus képzést nyújt mind a belső fordítók, mind a külső szerződéses megbízottak számára, mivel ez hozzájárul a magas színvonal fenntartásához;

Egyéb megjegyzések

26.

megismétli, hogy továbbra is határozottan elkötelezett az Európai Unió többnyelvűsége mellett, mivel ez alapvető eszköz a polgárokkal folytatott párbeszéd során, és az EU demokratikus rendszere sikerének elengedhetetlen feltétele; e tekintetben javasolja, hogy a Parlament kövesse a Tanács és a Régiók Bizottságának példáját, és a nemzeti szinten alkotmányos státusszal rendelkező nyelvek esetében tegye lehetővé a fordítást és a tolmácsolást (2); üdvözli, hogy a fordítóközpont színvonalas fordítások és nyelvi szolgáltatások nyújtása révén fontos szerepet tölt be az uniós ügynökségek és szervek munkájának megkönnyítésében;

27.

a Számvevőszék jelentése alapján megállapítja, hogy a központ feladata az, hogy az uniós ügynökségeket és szerveket, továbbá a hozzá forduló uniós intézményeket a tevékenységük ellátásához szükséges fordítások elkészítésével segítse; rámutat továbbá, hogy a legtöbb ügynökség és szerv alapító rendelete a központ fordítási szolgáltatásainak igénybevételét írja elő; megjegyzi azonban, hogy közülük többen (akiktől a központ bevételének több mint fele származik) egyre gyakrabban használnak házon belüli vagy más alternatív megoldást, ami azt jelenti, hogy a központ kapacitását nem használják ki a lehető legnagyobb mértékben, megkettőződnek az uniós szintű rendszerfejlesztési és -üzemeltetési költségek, továbbá veszélybe kerülhet a központ üzleti modellje és üzletmenet-folytonossága;

28.

arra ösztönzi a központot, hogy továbbra is tegyen erőfeszítéseket az alapvető munkát segítő innovatív nyelvi technológiák beépítésére; úgy véli, hogy az IATE adatbázishoz hasonló többnyelvű terminológiai adatbázisok fejlesztése révén a központ hozzájárul annak biztosításához, hogy az EU valamennyi hivatalos nyelve lépést tudjon tartani a kialakulóban lévő fogalmakkal;

29.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2018. április 18-i állásfoglalására (3).

(1)  HL C 443., 2016.11.29., 10. o.

(2)  A Tanács és a Régiók Bizottsága igazgatási megállapodást kötött Spanyolország és az Egyesült Királyság kormányával annak érdekében, hogy a nemzeti szinten alkotmányos státusszal rendelkező nyelveket (pl. a katalán, a gael, a baszk, a walesi és a skót gael) használják többféle célra, ideértve a fordítást és a tolmácsolást; az uniós intézmények számára ennek nincs költségvetési vonzata, mivel az igazgatási megállapodás végrehajtásának összes költségét nemzeti szinten viselik; mindezidáig sem a Tanács, sem a Régiók Bizottsága nem számolt be nehézségekről a megállapodás végrehajtása kapcsán;

(3)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0133. (lásd e Hivatalos Lap 393. oldalát).