AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2018/1312 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2018. április 18.)

az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács,

—	tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0116/2018),

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

tudomásul veszi, hogy a 2016. pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék megállapította, hogy az Európai Tanács és a Tanács tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken nem tárt fel lényeges hiányosságokat;

tudomásul veszi, hogy az Európai Tanács és a Tanács költségvetése 2016-ban összesen 545 054 000 EUR volt (2015-ben 541 791 500 EUR), 93,5 %-os átlagos végrehajtási aránnyal; tudomásul veszi, hogy az Európai Tanács és a Tanács 2016. évi költségvetése 3,3 millió EUR-val nőtt (amely 0,6 %-nak felel meg);

megismétli, hogy az Európai Tanács és a Tanács költségvetését külön kell választani pénzgazdálkodásuk átláthatóságának előmozdítása és a két intézmény elszámoltathatóságának javítása érdekében;

támogatja a Bizottság költségvetési tervezésében a teljesítményalapú költségvetés-tervezés felé bekövetkezett sikeres paradigmaváltást, amelyet Kristalina Georgieva alelnök 2015. szeptemberben az eredményközpontú uniós költségvetésre irányuló kezdeményezés részeként vezetett be; arra ösztönzi az Európai Tanácsot és a Tanácsot, hogy a módszert saját költségvetés-tervezési eljárására is alkalmazza;

sajnálja, hogy az európai ombudsman „A Tanács jogalkotási folyamatának átláthatósága” című, 2018. február 9-én lezárt stratégiai vizsgálata (OI/2/2017/TE) arra a következtetésre jutott, hogy a Tanács jelenlegi gyakorlata, mely akadályozza az uniós jogszabályok tervezetének ellenőrzését, hivatali visszásságot testesít meg; sürgeti a Tanácsot, hogy tegyen eleget az ombudsman dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést megkönnyítő, javításra irányuló ajánlásainak és javaslatainak; kiemeli az átláthatóság fontosságát abból a szempontból, hogy a Tanácsnak uniós jogalkotói szerepében elszámoltathatónak kell lennie az uniós polgárok felé; tájékoztatást kér a Tanács válaszáról és az eljárás előrehaladásáról;

megjegyzi, hogy a küldöttségek utazási költségei és a tolmácsolás tekintetében még mindig jelentős összeg nem került felhasználásra 2016-ban az Igazgatási Főigazgatóságon belül; tudomásul veszi, hogy e probléma leküzdésére új politika megtárgyalása van folyamatban a tagállamokkal;

felhívja a Tanácsot, hogy szolgáltasson teljes adatokat az ATHENA mechanizmus rendelkezésére álló emberi erőforrásokról és létesítményekről, és hogy e mechanizmus tekintetében garantálja az átláthatóság legmagasabb szintjét;

továbbra is aggódik a 2016-ról 2017-re átvitt – különösen a műszaki berendezésekhez, felszerelésekhez és informatikai rendszerekhez kapcsolódó – előirányzatok nagyon magas összege miatt; emlékezteti a Tanácsot, hogy az átvitelek kivételt jelentenek az évenkéntiség elve alól, és azoknak a tényleges szükségleteket kell tükrözniük;

ismételten kéri, hogy a humánerőforrások áttekintése kategóriák, besorolási fokozatok, nemek, állampolgárság és szakképzettség szerinti bontásban készüljön;

10.

megállapítja, hogy a Tanács Főtitkársága rendelkezik a nemek közötti egyensúllyal foglalkozó politikával; üdvözli, hogy a nők képviselete növekvő tendenciát mutat a vezetői álláshelyeken, és 2016 végére elérte a 31 %-ot; felszólítja a Tanácsot, hogy folytassa a vezetői álláshelyeken a két nem valóban kiegyensúlyozott képviseletére irányuló, nemek közötti egyenlőségre törekvő politikát;

11.

üdvözli a Tanács Főtitkárságáról 2016-ban távozott, volt vezető tisztviselők szakmai tevékenységére vonatkozó információkat (1);

12.

megjegyzi, hogy 2016-ban a Tanács főtitkára közzétette 3/2016. számú határozatát, melyben a súlyos szabálytalanságok jelentésére vonatkozó belső szabályokat fogadott el – a személyzeti szabályzat 22a., 22b. és 22c. cikkének végrehajtására szolgáló eljárások, (visszaélések bejelentése); emlékeztet, hogy a visszaéléseket bejelentők védelmét az uniós igazgatás komolyan veszi és mindig alaposan megvizsgálja;

13.

véleménye szerint megfelelő költségvetési háttérrel létre kell hozni egy független közzétételi, tanácsadó és bejelentő szervet, amely segítséget nyújtana a visszaélést bejelentő személyek számára abban, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő esetleges szabálytalanságokra vonatkozó információk bejelentéséhez – fenntartva a bejelentés bizalmas jellegét – megtalálják a megfelelő csatornákat, és megkapják a szükséges támogatást és tanácsot;

14.

megállapítja, hogy a Tanács 2017. január 1-jére teljesítette létszámtervének azon célját, hogy megfeleljen az intézményközi megállapodás azon előírásának, hogy a személyzet létszámát öt év alatt 5 %-kal kell csökkenteni;

15.

aggodalommal állapítja meg, hogy az Európa épület késői átadása jelentős mértékben kihatott az Európai Tanács és a Tanács 2016. évi költségvetésére; tájékoztatást kér a késedelem teljes pénzügyi következményeiről; sajnálja, hogy még mindig nem lehet hozzáférni az ingatlanpolitikára és a kapcsolódó kiadásokra vonatkozó információkhoz, amelyeknek az európai polgárok számára biztosított átláthatóság jeleként nyilvánosaknak kellene lenniük;

16.

ismételten kéri, hogy az Európai Tanács és a Tanács ingatlanpolitikáját nyújtsák be a mentesítésért felelős hatósághoz; elégedetten nyugtázza, hogy a Tanács Főtitkársága 2016-ban épületeiért megkapta az EMAS-tanúsítványt;

17.

sajnálja, hogy a Tanács – annak ellenére, hogy az uniós döntéshozatali folyamatban részt vevő egyik legfontosabb intézmény – még mindig nem csatlakozott az uniós átláthatósági nyilvántartáshoz; ezért a Tanács elnöksége és a Parlament és a Bizottság képviselői közti intézményközi tárgyalások olyan sikeres lezárására szólít fel, melynek eredményeként a Tanács végül csatlakozik az átláthatósági nyilvántartáshoz;

18.

sajnálja az Egyesült Királyság azon döntését, hogy kilép az Európai Unióból; megjegyzi, hogy ezen a ponton nem lehet előrejelzést készíteni a kilépés pénzügyi, adminisztratív, emberi és egyéb következményeiről, kéri az Európai Tanácsot és a Tanácsot, hogy végezzenek hatásvizsgálatot, és 2018. év végéig tájékoztassák a Parlamentet az eredményekről;

Jelenlegi helyzet

19.

megállapítja, hogy a mentesítés megtagadása eddig nem járt semmilyen következménnyel; hangsúlyozza, hogy az Unió polgárainak érdekében ezt a helyzetet a lehető leghamarabb meg kellene oldani; emlékeztet, hogy a Parlament az uniós polgárok által közvetlenül választott egyetlen intézmény, és hogy a mentesítési eljárásban játszott szerepe közvetlenül kapcsolódik a polgárok azon jogához, hogy tájékoztatást kapjanak a közvagyon elköltéséről;

20.

megjegyzi, hogy 2017. szeptember 11-én a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (a továbbiakban: CONT bizottság) arra irányuló javaslatot nyújtott be a parlamenti Elnökök Értekezletének, hogy tárgyaljanak a költségvetési mentesítési eljárás tekintetében a Tanáccsal való megállapodásról;

21.

megjegyzi, hogy 2017. október 19-én az Elnökök Értekezlete jóváhagyta azt a kérelmet, hogy megbízzák a CONT bizottság elnökét és a képviselőcsoportok koordinátorait azzal, hogy a Parlament nevében tárgyalásokat kezdjenek a Parlament és a Tanács közti, a mentesítési eljárás tekintetében történő együttműködésről szóló, kölcsönösen kielégítő megállapodás elérése céljából, a két intézmény által a mentesítési eljárásban betöltött eltérő szerepek maradéktalan tiszteletben tartása mellett;

22.

megjegyzi továbbá, hogy 2017. november 9-én levelet küldtek a Tanács főtitkárának, melyben felkérték, hogy a Parlament javaslatát terjessze a Tanács illetékes szerve elé, hogy az Elnökök Értekezlete által jóváhagyott feltételek mellett megindítsák a tárgyalásokat;

23.

megjegyzi, hogy a CONT bizottság időközben meghívta a Tanács főtitkárát, hogy vegyen részt a többi intézmény főtitkáraival folytatott eszmecserén, melyre 2017. december 4-én került sor, és hogy 2017. november 26-án írásos kérdőívet küldtek a Tanács főtitkárának; mélységesen sajnálja, hogy a Tanács továbbra sem hajlandó részt venni az eszmecserén, és hogy az európai parlamenti képviselők által a Tanács szolgálatainak küldött kérdőív kérdéseire továbbra sem érkezett válasz;

24.

emlékeztet, hogy az Unió különböző intézményeinek, szerveinek és hivatalainak külön-külön adott mentesítés hosszú múltra visszatekintő gyakorlat, amelyet a Tanács kivételével minden más intézmény elfogad, és amely annak érdekében jött létre, hogy átláthatóságot és demokratikus elszámoltathatóságot biztosítson az Unió polgárai felé;

25.

megismétli, hogy a Tanácsnak a többi intézményhez hasonlóan teljes mértékben és jóhiszeműen részt kell vennie az éves mentesítési eljárásban, és sajnálja az eddigi mentesítési eljárások során tapasztalt nehézségeket;

26.

kiemeli, hogy a Szerződések értelmében a Parlament az Unió egyetlen mentesítő hatósága, és hogy intézményként teljes mértékben elismerve a Tanács ajánlástevő szerepét a mentesítési eljárásban, fenn kell tartani a megkülönböztetést a Parlament és a Tanács eltérő szerepében, hogy be lehessen tartani a Szerződésekben és a költségvetési rendeletben lefektetett intézményi keretet;

27.

emlékeztet arra, hogy a Parlament a többi intézménynek azt követően ad mentesítést, hogy megvizsgálta a benyújtott dokumentumokat és a feltett kérdésekre adott válaszokat, és miután meghallgatta a többi intézmény főtitkárait; sajnálatának ad hangot, amiért kérdéseire a Parlament rendre nem kap választ a Tanácstól;

28.

véleménye szerint az uniós költségvetés végrehajtásának hatékony felügyelete megköveteli a Parlament és a Tanács közti együttműködést, és egy kölcsönösen kielégítő megállapodás elérése céljából várakozással tekint a tárgyalások megkezdése elé;

29.

megjegyzi, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) tagjainak jelölése az EUMSZ 253. és 254. cikke értelmében a tagállamok felelőssége; kiemeli, hogy az EUB feladatainak ellátásához fontos, hogy a bírákat időben jelöljék és nevezzék ki; kéri egy olyan új szabály megállapítását, amely jóval a bírák megbízatásának lejárta előtti időpontra írja elő a bírák (újra)jelölésének konkrét határidejét, és felszólítja a Tanácsot, hogy az EUB új bíráinak kinevezésekor mérlegelje a költséget és az előnyöket; kifogásolja, hogy az Közszolgálati Törvényszékhez két bírát a 2016. április 14-től2016. augusztus 31-ig tartó időszakra pályázati felhívás nélkül, szabálytalanul neveztek ki; sajnálattal veszi tudomásul a „négyhónapos megbízatások” egyike megkezdésének és lezárásának költségeit, amelyek a bíró fizetésén felül összesen 69 498,25 EUR-t tettek ki; elítéli az uniós adófizetők pénzének ilyen módon történő pazarlását;

30.

megjegyzi továbbá, hogy a Törvényszék (fellebbezési tanács, a T-639/16 P. sz. ügyben 2018. január 23-án hozott ítélet) (2) az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének az egyik „négyhónapos megbízatású” bírával felálló második tanácsát szabálytalannak találta, ami az említett ítéletben hivatkozott határozatot és a második tanácsnak minden, az ebben a formációban hozott határozatát semmissé teszi; kérdezi az EUB-tól, hogy a Törvényszék ítélete a második tanácsnak – az ebben a formációban hozott – mely határozatait érinti; kéri, hogy a Tanács fűzzön megjegyzéseket ehhez a mulasztáshoz és tisztázza a felelősség kérdését.

(1) Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 16. cikkének (3) és (4) bekezdése.

(2) ECLI:EU:T:2018:22.