21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 461/79


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Horizont Európa: a kilencedik kutatási és innovációs keretprogram

(2018/C 461/11)

Főelőadó:

Christophe CLERGEAU (FR/PES), Loire mente régió közgyűlésének tagja

Referenciaszövegek:

Javaslat európai parlamenti és a tanácsi rendeletre a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról

(COM(2018) 435 final – 2018/0224 (COD))

Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról

(COM(2018) 436 final – 2018/0225 (COD))

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról

(COM(2018) 435 final – 2018/0224 (COD))

1. módosítás

(2) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az ezen általános célkitűzés eléréséhez szükséges tudományos, gazdasági és társadalmi hatás kiváltása céljából az Uniónak kutatási és innovációs beruházásokat kell tennie a Horizont Európa 2021–2027-es kutatási és innovációs keretprogram (a továbbiakban: program) keretében, hogy ily módon támogassa a magas színvonalú ismeretek és technológiák létrehozását és terjesztését, erősítse a kutatásnak és az innovációnak az uniós szakpolitikák kidolgozására, támogatására és végrehajtására gyakorolt hatását, a globális kihívások kezelése és az ipari versenyképesség javítása érdekében támogassa az innovatív megoldások elterjedését az iparban és a társadalomban, valamint előmozdítsa az innováció minden formáját, ideértve az áttörést jelentő innovációkat, erősítse az innovatív megoldások piaci bevezetését; emellett pedig optimalizálnia kell a szóban forgó beruházások megvalósítását, hogy azok minél nagyobb hatást váltsanak ki a megerősödött Európai Kutatási Térségben.

Az ezen általános célkitűzés eléréséhez szükséges tudományos, gazdasági és területi hatás kiváltása céljából az Uniónak kutatási és innovációs beruházásokat kell tennie a Horizont Európa 2021–2027-es kutatási és innovációs keretprogram (a továbbiakban: program) keretében, hogy ily módon támogassa a magas színvonalú ismeretek és technológiák létrehozását és terjesztését, erősítse a kutatásnak és az innovációnak az uniós szakpolitikák kidolgozására, támogatására és végrehajtására gyakorolt hatását, a globális kihívások kezelése és az ipari versenyképesség javítása érdekében támogassa az innovatív megoldások elterjedését az iparban és a társadalomban, valamint előmozdítsa az innováció minden formáját, ideértve az áttörést jelentő innovációkat, erősítse az innovatív megoldások piaci bevezetését; emellett pedig optimalizálnia kell a szóban forgó beruházások megvalósítását, hogy azok minél nagyobb hatást váltsanak ki a megerősödött Európai Kutatási Térségben.

2. módosítás

(9) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A „Nyílt tudomány” pillér keretében végrehajtandó kutatási tevékenységeket a tudományos igényeknek és lehetőségeknek megfelelően kell meghatározni. A kutatási programot a tudományos közösséggel szoros együttműködésben kell kidolgozni. A kutatást a kiválóság mértéke alapján kell finanszírozni.

A „Nyílt tudomány” pillér keretében végrehajtandó kutatási tevékenységeket a tudományos igényeknek és lehetőségeknek megfelelően kell meghatározni. A kutatási programot a tudományos közösséggel szoros együttműködésben kell kidolgozni. A kutatást a kiválóság mértéke és a várt hatások alapján kell finanszírozni.

3. módosítás

(13) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A programnak integrált módon és a Kereskedelmi Világszervezet valamennyi vonatkozó rendelkezésének tiszteletben tartásával kell támogatnia a kutatást és az innovációt . A kutatás fogalmát – ideértve a kísérleti fejlesztés fogalmát is – az OECD által kidolgozott Frascati kézikönyvben foglaltaknak megfelelően kell használni, az innováció fogalmát pedig az OECD és az Eurostat által kidolgozott Oslo kézikönyvben foglaltaknak megfelelően, a szociális innovációra is kiterjedő átfogó megközelítés szerint.

Az előző keretprogramhoz, a Horizont 2020-hoz hasonlóan a technológiai kutatással kapcsolatos, termékfejlesztési, illetve demonstrációs tevékenységek besorolása, valamint a pályázati felhívásokban szereplő cselekvéstípusok meghatározása során továbbra is figyelembe kell venni az OECD-nek a technológiai érettségi szinttel (TRL) kapcsolatos fogalommeghatározásait. Elviekben nem nyújtható vissza nem térítendő támogatás azon cselekvésekhez, amelyek esetében a tevékenységek besorolása meghaladja a TRL 8-as szintet.  A „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillérhez tartozó egyes felhívások munkaprogramjai lehetővé tehetik a nagyléptékű termékhitelesítésre és piaci elterjesztésre szánt vissza nem térítendő támogatások nyújtását.

A programnak integrált módon és a Kereskedelmi Világszervezet valamennyi vonatkozó rendelkezésének tiszteletben tartásával kell támogatnia a kutatás és az innováció minden formáját . A kutatás fogalmát – ideértve a kísérleti fejlesztés fogalmát is – az OECD által kidolgozott Frascati kézikönyvben foglaltaknak megfelelően kell használni, az innováció fogalmát pedig az OECD és az Eurostat által kidolgozott Oslo kézikönyvben foglaltaknak megfelelően, a szociális innovációra is kiterjedő átfogó megközelítés szerint. Az előző keretprogramhoz, a Horizont 2020-hoz hasonlóan a technológiai kutatással kapcsolatos, termékfejlesztési, illetve demonstrációs tevékenységek besorolása, valamint a pályázati felhívásokban szereplő cselekvéstípusok meghatározása során továbbra is figyelembe kell venni az OECD-nek a technológiai érettségi szinttel (TRL) kapcsolatos fogalommeghatározásait. A „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillérhez tartozó egyes felhívások munkaprogramjai lehetővé tehetik a nagyléptékű termékhitelesítésre és piaci elterjesztésre szánt vissza nem térítendő támogatások nyújtását.

Indokolás

A támogatás lehetőségét nem szabad kizárni a forgalomba hozatalhoz legközelebb eső szakaszokban.

4. módosítás

(15) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A programnak szinergiákra kell törekednie más uniós programokkal a kialakítástól és a stratégiai tervezéstől kezdve a projektek kiválasztásán, az eredmények kezelésén, kommunikációján, terjesztésén és hasznosításán keresztül a nyomonkövetésig, az ellenőrzésig és az irányításig terjedően. Az átfedések és párhuzamosságok elkerülése, valamint az uniós finanszírozás támogatási multiplikátorhatásának növelése érdekében sor kerülhet más uniós programokból a Horizont Európa tevékenységeire történő átcsoportosításra. Ilyen esetekben a Horizont Európa szabályai az irányadók.

Stratégiai tervezése keretében a Horizont Európa programnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy szinergiákra törekszik más uniós programokkal a kialakítástól és a stratégiai tervezéstől kezdve – figyelembe véve a nemzeti stratégiákat és az intelligens szakosodási stratégiákat (S3) – a projektek kiválasztásán, az eredmények kezelésén, kommunikációján, terjesztésén és hasznosításán keresztül a nyomonkövetésig, az ellenőrzésig és az irányításig terjedően. Az átfedések és párhuzamosságok elkerülése, valamint az uniós finanszírozás támogatási multiplikátorhatásának növelése érdekében sor kerülhet a regionális és nemzeti közfinanszírozással való ötvözésre, valamint más uniós programokból a Horizont Európa tevékenységeire történő átcsoportosításra , összhangban a bevezetett intelligens szakosodási stratégiákkal . Ilyen esetekben a Horizont Európa szabályai az irányadók.

5. módosítás

(16) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Annak érdekében, hogy az uniós finanszírozás a lehető legnagyobb hatást váltsa ki, és hogy a keretprogram a lehető leghatékonyabb módon járuljon hozzá az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához, a programnak részt kell vennie magán- és/vagy közszférabeli partnerekkel létrehozott európai partnerségekben. A szóban forgó partnerek lehetnek ipari szereplők, kutatószervezetek, helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű, közfeladatot ellátó szervek, illetve civil társadalmi szervezetek, például alapítványok, amelyek kutatási és innovációs tevékenységeket folytatnak és/vagy támogatnak, feltéve, hogy az elérni kívánt hatások hatékonyabb módon elérhetők partnerségek keretében, mint önmagában az Unió által.

Annak érdekében, hogy az uniós finanszírozás a lehető legnagyobb hatást váltsa ki, és hogy a keretprogram a lehető leghatékonyabb módon járuljon hozzá az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához, a programnak részt kell vennie magán- és/vagy közszférabeli partnerekkel létrehozott európai partnerségekben. A szóban forgó partnerek lehetnek ipari szereplők, kutatószervezetek és egyetemek, régiók és városok , helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű, közfeladatot ellátó szervek, illetve civil társadalmi szervezetek, például alapítványok, amelyek kutatási és innovációs tevékenységeket folytatnak és/vagy támogatnak, feltéve, hogy az elérni kívánt hatások hatékonyabb módon elérhetők partnerségek keretében, mint önmagában az Unió által.

6. módosítás

(19) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A „Nyílt innováció” pillérnek olyan intézkedéscsomagot kell létrehoznia, amely – a piaci növekedés érdekében – az áttörést jelentő innovációk kidolgozása és felgyorsítása céljából integrált módon támogatja a vállalkozók és a vállalkozószellem igényeinek kielégítését. E pillérnek vonzania kell a nemzetközi és uniós szinten is terjeszkedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozásokat, valamint gyors, rugalmas vissza nem térítendő támogatásokat és – többek között magánbefektetőkkel szervezett – társberuházásokat kell kínálnia. E célkitűzéseket az Európai Innovációs Tanács (a továbbiakban: EIC) létrehozása révén kell megvalósítani. A szóban forgó pillérnek emellett támogatnia kell az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (a továbbiakban: EIT), valamint tágabb értelemben az európai innovációs ökoszisztémát, elsősorban az innovációt támogató nemzeti és regionális szereplőkkel alkotott partnerségek társfinanszírozása révén.

A „Nyílt innováció” pillérnek olyan intézkedéscsomagot kell létrehoznia, amely – a piaci növekedés érdekében – az áttörést jelentő innovációk kidolgozása és felgyorsítása céljából integrált módon támogatja az újítók, a vállalkozók és a vállalkozószellem igényeinek kielégítését. E pillérnek vonzania kell a nemzetközi és uniós szinten is terjeszkedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozásokat, valamint gyors, rugalmas vissza nem térítendő támogatásokat és – többek között állami és magánbefektetőkkel szervezett – társberuházásokat kell kínálnia. E célkitűzéseket az Európai Innovációs Tanács (a továbbiakban: EIC) létrehozása révén kell megvalósítani. A szóban forgó pillérnek emellett támogatnia kell az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (a továbbiakban: EIT), valamint a helyi, regionális, nemzeti és európai innovációs ökoszisztémát, elsősorban az innovációt támogató nemzeti és regionális szereplőkkel alkotott partnerségek társfinanszírozása révén.

Indokolás

A „Nyílt innováció” pillér céljainak egyértelműbben tükrözniük kell az érintett közönséget, amely nem korlátozódik csupán a vállalkozókra, valamint azt is ki kell fejezniük, hogy állami befektetők bevonására ugyanúgy lehetőség van, mint magánbefeketetőkére.

7. módosítás

Új bekezdés a 2. cikk (3) bekezdése után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

A „regionális ökoszisztémák és innovációs központok” a regionális és helyi szinten strukturált négyes egység (egyetemek, ipar, állami döntéshozók, civil társadalom) állami és magánszereplőit tömörítik. Ezek a szereplők koordinálják a kutatási, innovációs és képzési tevékenységeket, és gyorsabbá teszik az eredmények egymás közötti terjesztését, a tudástranszfert, az innovációt és a fenntartható munkahelyeket létrehozó új gazdasági tevékenységek és szolgáltatások kialakítását azzal, hogy helyi szinten közeli kapcsolatot alakítanak ki a polgárokkal és azok igényeivel, és a lehető legközelebb hozzák a társadalomhoz és a piachoz a kutatási és innovációs eredményeket;

Indokolás

Szükség van a „regionális ökoszisztémák és innovációs központok” hivatalos, a városok és a régiók valós helyzetét egyaránt figyelembe vevő meghatározására annak érdekében, hogy a Horizont Európa program valamennyi összetevőjében biztosított legyen azok figyelembevétele és teljeskörű elismerése.

8. módosítás

2. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

„küldetés”: cselekvések olyan összessége (portfóliója), amely egy mérhető cél meghatározott időn belül történő elérésére, valamint a tudományra, a technológiára és/vagy a társadalomra és a polgárokra gyakorolt olyan hatás elérésére irányul, amely egyedi cselekvések útján nem volt elérhető;

„küldetés”: cselekvések olyan összessége (portfóliója), amely egy mérhető cél meghatározott időn belül történő elérésére, valamint a tudományra, a technológiára és/vagy a társadalomra és a polgárokra , valamint a területükre gyakorolt olyan hatás elérésére irányul, amely egyedi cselekvések útján nem volt elérhető;

9.módosítás

3. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A program általános célkitűzése, hogy az Unió tudományos és technológiai bázisainak megerősítése, az Unió versenyképességének – többek között az uniós ipar terén történő – fokozása, az Unió stratégiai prioritásainak megvalósítása, valamint a globális kihívások, köztük a fenntartható fejlesztési célok által jelentett kihívások kezeléséhez való hozzájárulás érdekében a kutatásba és innovációba való uniós beruházások tudományos, gazdasági és társadalmi hatásokat váltsanak ki.

A program általános célkitűzése, hogy az Unió tudományos és technológiai bázisainak megerősítése, az egyes uniós tagállamok és régióik versenyképességének – többek között a tudás- és innovációalapú társadalom kialakításához való hozzájárulás révén a tagállamok ipara terén történő – fokozása, az Unió stratégiai prioritásainak megvalósítása, valamint a globális kihívások, köztük a fenntartható fejlesztési célok által jelentett kihívások kezeléséhez való hozzájárulás érdekében a kutatásba és innovációba való uniós beruházások tudományos, gazdasági, társadalmi és területi hatásokat váltsanak ki.

10. módosítás

3. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b)

a kutatás és az innováció által az uniós szakpolitikák kidolgozására, támogatására és végrehajtására gyakorolt hatás erősítése, valamint a globális kihívások kezelése érdekében az innovatív megoldások iparban és a társadalomban való elterjedésének támogatása;

b)

a kutatás és az innováció által az uniós szakpolitikák kidolgozására, támogatására és végrehajtására gyakorolt hatás erősítése, valamint a helyi és a globális kihívások kezelése érdekében az innovatív megoldások iparban és a társadalomban való átvételének, valamint az Unióban, tagállamaiban és azok régióiban való elterjedésének támogatása;

11. módosítás

6. cikk (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az egyedi program végrehajtásának – különösen a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér esetében – a kutatási és innovációs tevékenységek átlátható és stratégiai jellegű, többéves tervezésén kell alapulnia, amelyet az érdekelt felekkel a prioritásokról, a megfelelő cselekvéstípusokról és az alkalmazandó végrehajtási formákról folytatott konzultációk előznek meg. Ez biztosítja a más releváns uniós programokkal való összhangot.

Az egyedi program végrehajtásának – különösen a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér esetében – a kutatási és innovációs tevékenységek átlátható és stratégiai jellegű, többéves tervezésén kell alapulnia, amelyet a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, a helyi és regionális önkormányzatokkal, az érdekelt felekkel és a civil társadalommal a prioritásokról, a megfelelő cselekvéstípusokról és az alkalmazandó végrehajtási formákról folytatott konzultációk előznek meg. Ez biztosítja a más releváns uniós programokkal való összhangot , és figyelembe veszi a nemzeti stratégiai és az intelligens szakosodási prioritásokat .

Indokolás

A program jövőbeli irányításának középpontjában a stratégiai tervezés áll majd, amelynek ennélfogva magában kell foglalnia a helyi és regionális önkormányzatokat, és figyelembe kell vennie az intelligens szakosodási stratégiákat.

12. módosítás

6. cikk (9) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(9)   A program keretében biztosítani kell a nemek közötti egyenlőség ügyének, valamint – a kutatás és az innováció tartalmát illetően – a nemekkel kapcsolatos dimenzió érvényesülésének hatékony előmozdítását. Különös figyelmet kell szentelni a nemek közötti egyensúly biztosításának – az adott kutatási és innovációs területen uralkodó körülményeknek megfelelően – az elbírálást végző testületekben, valamint a szakértői csoportokhoz hasonló szervekben.

(9)   A program keretében biztosítani kell a nemek közötti egyenlőség ügyének, valamint – a kutatás és az innováció tartalmát illetően – a nemekkel kapcsolatos dimenzió érvényesülésének hatékony előmozdítását. Különös figyelmet kell szentelni a nemek közötti egyensúly biztosításának – az adott kutatási és innovációs területen uralkodó körülményeknek megfelelően – az elbírálást végző testületekben, valamint a szakértői csoportokhoz hasonló szervekben.

Az EUMSZ 349. cikkének megfelelve a programnak a Tanács által 2018. április 12-én jóváhagyott, „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című európai bizottsági közleménnyel összhangban figyelembe kell vennie a legkülső régiók sajátosságait.

Indokolás

A Horizont Európa program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (27) preambulumbekezdése kifejezetten utal arra, hogy indokolt egyedi intézkedések elfogadása a legkülső régiók vonatkozásában, valamint hogy a programnak figyelembe kell vennie az ilyen régiók sajátosságait. Ennek ellenére a szöveg sehol nem utal a legkülső régiókra.

13. módosítás

7. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

3.   A küldetések:

3.   A küldetések:

a)

egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek, és hozzájárulnak az Unió prioritásainak megvalósításához;

a)

egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek, és hozzájárulnak az Unió prioritásainak megvalósításához;

b)

merészek és inspirálóak, így széles körű társadalmi vagy gazdasági relevanciával bírnak;

b)

merészek és inspirálóak, így széles körű társadalmi vagy gazdasági relevanciával bírnak;

c)

világos irányt jelölnek meg, és célzottak, mérhetőek és időhöz kötöttek;

c)

világos irányt jelölnek meg, és célzottak, mérhetőek és időhöz kötöttek;

d)

ambiciózus de valószerű kutatási és innovációs tevékenységek köré szerveződnek;

d)

ambiciózus de valószerű kutatási és innovációs tevékenységek köré szerveződnek;

e)

több tudományágban, ágazatban és több szereplő körében is cselekvésre ösztönöznek;

e)

több tudományágban, ágazatban és több szereplő körében is cselekvésre ösztönöznek;

f)

nyitva állnak többféle alulról építkező megoldásra.

f)

nyitva állnak többféle alulról építkező megoldásra;

 

g)

hozzájárulnak az Európai Kutatási Térség megerősítéséhez és az intelligens szakosodási stratégiák végrehajtásához.

14. módosítás

8. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Horizont Európa részei megvalósíthatók európai partnerségek útján is. Az Unió európai partnerségekben való részvétele a következő formák valamelyikét öltheti:

A Horizont Európa különböző részei megvalósíthatók európai partnerségek útján is. Az Unió európai partnerségekben való részvétele a következő formák valamelyikét öltheti:

15. módosítás

A 7. cikk kiegészítése egy (4) bekezdéssel.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(4)     A küldetések kidolgozását az összes helyi, regionális, európai és nemzetközi érdekelt felet bevonó, nyílt és részvételen alapuló eljárással kell biztosítani.

16. módosítás

9. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

c)

III. pillér – „Nyílt innováció”, 2021–2027-es időszak: 13 500 000 000  EUR, amelyből:

c)

III. pillér – „Nyílt innováció”, 2021–2027-es időszak: 13 500 000 000  EUR, amelyből:

 

1.

Európai Innovációs Tanács: 10 500 000 000  EUR, ebből európai innovációs ökoszisztémák: legfeljebb 500 000 000  EUR;

 

1.

Európai Innovációs Tanács: 10 500 000 000  EUR, ebből európai innovációs ökoszisztémák: 500 000 000  EUR , valamint a II. pillérből átcsoportosított további 1 500 000 000  EUR, amelyet annak témaköreire kell felhasználni. Legalább 1 000 000 000  EUR-t kell felhasználni a kkv-nak szóló közös támogatási programok társfinanszírozása formájában, különösen az inkrementális innovációs tevékenységek esetében ;

 

2.

Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT): 3 000 000 000  EUR;

 

2.

Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT): 3 000 000 000  EUR;

Indokolás

Az európai innovációs ökoszisztémák támogatása jelentős mértékben érinti a regionális ökoszisztémákat és az innovációs központokat. A tervezett összeg feltételes, ami nem elfogadható, és túl alacsony ahhoz, hogy összességében éppúgy, mint területi szinten jelentős hatást fejtsen ki. Az ezekre a tevékenységekre fordított költségvetés megerősítésének köszönhetően a régiók az Unió innovációs kapacitásának megerősítéséhez elengedhetetlen közép- és hosszú távú strukturális stratégiák kidolgozása révén teljesen megtalálhatják a helyüket a jövőbeli keretprogram rendszerében.

17. módosítás

9. cikk (8) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált és az (EU) xx/xx rendelet (közös rendelkezésekről szóló rendelet) 21. cikkének megfelelően átcsoportosítható források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

 

Indokolás

Átkerült a 11. cikkbe.

18. módosítás

11. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(1)     A Horizont Európa programot más uniós programokkal szinergiában kell végrehajtani. A Horizont Európa kiegészítő és kombinált finanszírozását az e programéval azonos végrehajtási szabályok szerint kell végrehajtani.

Adott esetben az Unió más programjaival közös pályázati felhívásokat lehet bevezetni, amely esetben csak az egyik program részvételi szabályait kell alkalmazni. Ha ezek a cselekvések a Horizont Európa programhoz tartoznak, az azokat finanszírozó összes hozzájárulásra a Horizont Európa program szabályait kell alkalmazni.

a kiválósági pecsét tanúsítvánnyal díjazott cselekvések vagy azok a cselekvések, amelyek megfelelnek a következő kumulatív és összehasonlítható feltételeknek:

(2)    a kiválósági pecsét tanúsítvánnyal díjazott cselekvések vagy azok a cselekvések, amelyek megfelelnek a következő kumulatív és összehasonlítható feltételeknek:

a)

értékelésre kerültek a program körébe tartozó pályázati felhívás keretében;

a)

értékelésre kerültek a program körébe tartozó pályázati felhívás keretében;

b)

megfelelnek az említett pályázati felhívás minimális minőségi követelményeinek;

b)

megfelelnek az említett pályázati felhívás minimális minőségi követelményeinek;

c)

az említett pályázati felhívás keretében költségvetési korlátok miatt nem részesülhetnek finanszírozásban,

c)

az említett pályázati felhívás keretében költségvetési korlátok miatt nem részesülhetnek finanszírozásban,

az (EU) xx/xx rendelet (közös rendelkezésekről szóló rendelet) [67.] cikke (5) bekezdésének és az (EU) XXX rendelet (a közös agrárpolitika finanszírozása, irányítása és nyomon követése) [8.] cikkének megfelelően támogatásban részesülhetnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alap Pluszból vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, amennyiben a szóban forgó cselekvések összhangban állnak az érintett program célkitűzéseivel. A támogatást nyújtó alap szabályai alkalmazandók.

az (EU) xx/xx rendelet (közös rendelkezésekről szóló rendelet) [67.] cikke (5) bekezdésének és az (EU) xx/xx rendelet (a közös agrárpolitika finanszírozása, irányítása és nyomon követése) [8.] cikkének megfelelően támogatásban részesülhetnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alap Pluszból vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, amennyiben a szóban forgó cselekvések összhangban állnak az érintett program célkitűzéseivel.

 

(3)     A 8. cikkben említett európai partnerségek keretében végrehajtott cselekvések az Unió, a tagállamok és ezek helyi és regionális önkormányzatai más programjainak hozzájárulását is megkaphatják, amely esetben csak az egyik program részvételi szabályai alkalmazhatók. Ha ezek a cselekvések a Horizont Európa programhoz tartoznak, az azokat finanszírozó összes hozzájárulásra a Horizont Európa program szabályai alkalmazhatók az állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokra vonatkozó szabályok fenntartásával.

 

(4)     A tagállamok részére a megosztott irányítás keretében allokált és az (EU) xx/xx rendelet (közös rendelkezésekről szóló rendelet) 21. cikkének megfelelően átcsoportosítható források az irányító hatóság kérésére

a)

vagy átcsoportosíthatók a Horizont Európa programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat az érintett irányító hatóságnak megfelelő földrajzi terület javára kell felhasználni a 18. cikk (7) bekezdésével és a 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban;

b)

vagy úgy tekintendők, hogy azokat átcsoportosították a Horizont Európa programra, amennyiben az irányító hatóság azokat közvetlenül a Horizont Európa program által társfinanszírozott valamely közös programra allokálja. Az ilyen módon társfinanszírozott közös program által harmadik feleknek folyósított támogatások a Horizont Európa program szabályai szerint folyósíthatók az állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokra vonatkozó szabályok fenntartásával.

Indokolás

A szinergiákkal kapcsolatban régóta folyó vitának egy egyértelmű és teljes rendszert kell eredményeznie, amely a kiválósági pecsét odaítélésén túl ténylegesen lehetővé teszi a kombinált finanszírozást és az európai partnerek potenciáljának teljeskörű mozgósítását. Ennek a rendszernek azonban rugalmasnak is kell lennie, és lehetőséget kell adnia a régióknak arra, hogy gyorsan tudjanak reagálni és alkalmazkodni tudjanak a kezdeményezésekhez és az európai ökoszisztéma változásaihoz. Azzal, hogy az irányító hatóságok számára lehetővé teszi, hogy a keretprogram által társfinanszírozott valamely programra történő közvetlen allokáció útján virtuális átcsoportosítást hajtsanak végre anélkül, hogy előzetes programozás és tényleges átcsoportosítás történne, ez a módosítás eléri ezt a célt.

19. módosítás

20. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A munkaprogram meghatározza, mely felhívások esetében kerül odaítélésre „kiválósági pecsét”. A pályázó előzetes engedélyével a pályázatra és az értékelésre vonatkozó információk megoszthatók az érdekelt finanszírozó hatóságokkal , feltéve, hogy sor kerül titoktartási megállapodások megkötésére.

A munkaprogram meghatározza, mely felhívások esetében kerül odaítélésre „kiválósági pecsét”. A kiválósági pecsét odaítélésének feltétele, hogy a pályázó hozzájáruljon ahhoz, hogy az érdekelt finanszírozó hatóságok számára hozzáférést ad a pályázatra és az értékelésre vonatkozó információkhoz , feltéve, hogy sor kerül titoktartási megállapodások megkötésére.

20. módosítás

23. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A más uniós program keretében hozzájárulásban részesült cselekvés hozzájárulást kaphat a programból is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes hozzájáruló uniós programok szabályai alkalmazandók a cselekvéshez nyújtott, az adott programból származó hozzájárulásra. Az együttesen igénybe vett finanszírozás nem haladhatja meg a cselekvés összes elszámolható költségét, és a különböző uniós programokból származó támogatás kiszámítható arányos módon, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumnak megfelelően.

A más uniós program keretében hozzájárulásban részesült cselekvés hozzájárulást kaphat a programból is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik.

 

Abban az esetben, ha ezeket a hozzájárulásokat azonos tevékenységek és azok vonatkozó költségeinek fedezése céljából együtt allokálják,

a)

az ilyen cselekvést ugyanazon végrehajtási és jogosultsági szabálycsomag szerint kell végrehajtani.

Az együttesen igénybe vett finanszírozás nem haladhatja meg a cselekvés összes elszámolható költségét, és a különböző uniós programokból származó támogatás kiszámítható arányos módon, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumnak megfelelően;

b)

a cselekvést a legnagyobb hozzájárulást folyósító program szabályai szerint kell végrehajtani, a 11. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett esetben az állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokra vonatkozó szabályok fenntartásával .

21. módosítás

30. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   Cselekvésenként egyetlen finanszírozási arány alkalmazandó valamennyi finanszírozott tevékenységre. A maximális arányt a munkaprogramban kell meghatározni.

(1)   Cselekvésenként egyetlen finanszírozási arány alkalmazandó valamennyi finanszírozott tevékenységre. A maximális arányt a munkaprogramban kell meghatározni.

(2)   A program a cselekvések összes elszámolható költségének legfeljebb 100 %-át térítheti vissza, kivéve a következők esetében:

(2)   A program a cselekvések összes elszámolható költségének legfeljebb 100 %-át térítheti vissza, kivéve a következők esetében:

a)

innovációs cselekvések: az összes elszámolható költség legfeljebb 70 %-a, kivéve a nonprofit jogalanyok esetében, ahol a program az összes elszámolható költség legfeljebb 100 %-át térítheti vissza;

a)

innovációs cselekvések: az összes elszámolható költség legfeljebb 70 %-a, kivéve a nonprofit jogalanyok esetében, ahol a program az összes elszámolható költség legfeljebb 100 %-át térítheti vissza;

b)

program-társfinanszírozási cselekvések: az összes elszámolható költség legalább 30 % -a, meghatározott és kellően indokolt esetekben legfeljebb 70 %-a.

b)

program-társfinanszírozási cselekvések: az összes elszámolható költség legalább 50 % -a, meghatározott és kellően indokolt esetekben legfeljebb 70 %-a.

(3)   Az e cikkben meghatározott finanszírozási arányokat azon cselekvések esetében is alkalmazni kell, amelyek egészére vagy egy részére átalányfinanszírozást, egységköltség-alapú finanszírozást vagy egyösszegű átalányt állapítottak meg.

(3)   Az e cikkben meghatározott finanszírozási arányokat azon cselekvések esetében is alkalmazni kell, amelyek egészére vagy egy részére átalányfinanszírozást, egységköltség-alapú finanszírozást vagy egyösszegű átalányt állapítottak meg.

Indokolás

Összhangban a társfinanszírozás elvével.

22. módosítás

43. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   Az EIC „Accelerator” eszközének kedvezményezettje egy valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett, induló innovatív vállalkozásnak, kkv-nak vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatnak minősülő jogalany. A pályázatot a kedvezményezett vagy a kedvezményezettet létrehozni vagy támogatni kívánó egy vagy több természetes személy nyújthatja be.

(1)   Az EIC „Accelerator” eszközének kedvezményezettje egy valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett, induló innovatív vállalkozásnak, kkv-nak vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatnak minősülő jogalany. A pályázatot a kedvezményezett vagy a kedvezményezettet létrehozni vagy támogatni kívánó egy vagy több természetes személy nyújthatja be.

(2)   Egyetlen odaítélésre vonatkozó határozat fedi le az EIC-vegyesfinanszírozás keretében biztosított uniós hozzájárulás valamennyi formáját, és biztosít finanszírozást azokhoz.

(2)   Egyetlen odaítélésre vonatkozó határozat fedi le az EIC-vegyesfinanszírozás keretében biztosított uniós hozzájárulás valamennyi formáját, és biztosít finanszírozást azokhoz.

(3)   A pályázatokat független szakértők értékelik az egyéni tartalmuk alapján, és kiválasztásukra – a 24–26. cikk alapján, a (4) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel – évente közzétett, részhatáridőket tartalmazó nyílt ajánlattételi felhívás keretében kerül sor.

(3)   A pályázatokat független szakértők értékelik az egyéni tartalmuk alapján, és kiválasztásukra – a 24–26. cikk alapján, a (4) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel – évente közzétett, részhatáridőket tartalmazó nyílt ajánlattételi felhívás keretében kerül sor.

(4)   Az odaítélési szempontok a következők:

kiválóság;

hatás;

a cselekvés kockázati szintje és az uniós támogatás szükségessége.

(4)   Az odaítélési szempontok a következők:

kiválóság;

hatás;

a cselekvés kockázati szintje , a nemzeti, regionális és helyi támogatás minősége és az uniós támogatás szükségessége.

Indokolás

Jóllehet az Accelerator eszköz kedvezményezett vállalkozásainak egy nagyobb piacot kell megcélozniuk, sikerük nemcsak a pénzügyi szerkezetüktől függ, hanem attól is, hogy egy kedvező ökoszisztémán belül milyen támogatásban részesülnek európai, nemzeti és helyi szinten.

23. módosítás

I. melléklet„A tevékenységek nagy vonalakban”, 3. rész, b) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b)

Európai innovációs ökoszisztémák

Beavatkozási területek: kapcsolatteremtés a regionális és nemzeti szinten működő innovációs szereplőkkel, valamint a tagállamok és társult országok közös, határokon átnyúló innovációs programjai végrehajtásának támogatása az innovációt elősegítő humán készségek fejlesztésétől kezdve a kutatási és innovációs cselekvésekig az európai innovációs rendszer hatékonyságának javítása érdekében. Ez kiegészíti az ERFA által az innovációs ökoszisztémák és az intelligens szakosodáshoz kapcsolódó régióközi partnerségek számára nyújtott támogatást.

b)

Európai innovációs ökoszisztémák

Beavatkozási területek: kapcsolatteremtés a regionális és nemzeti szinten működő innovációs szereplőkkel, valamint a regionális szintű ökoszisztéma szereplői és regionális innovációs központok, a tagállamok és társult országok közös, határokon átnyúló innovációs programjai végrehajtásának támogatása az innovációt elősegítő humán készségek fejlesztésétől kezdve a kutatási és innovációs cselekvésekig az európai innovációs rendszer hatékonyságának javítása érdekében. Ez kiegészíti az ERFA által az innovációs ökoszisztémák és az intelligens szakosodáshoz kapcsolódó régióközi partnerségek számára nyújtott támogatást.

Indokolás

Erre a módosításra elengedhetetlenül szükség van a régiókon átnyúló projektek finanszírozásának lehetővé tétele érdekében.

24. módosítás

II. melléklet„A cselekvések típusai”, hatodik franciabekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Program-társfinanszírozási cselekvések: az uniós finanszírozó szervektől eltérő, kutatási és innovációs programokat irányító és/vagy finanszírozó szervezetek által létrehozott és/vagy végrehajtott tevékenységi programok számára társfinanszírozást nyújtó cselekvések. A szóban forgó tevékenységi programok támogathatnak hálózatépítési és koordinációs, kutatási, innovációs, kísérleti, innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvéseket, képzéshez és mobilitáshoz kapcsolódó cselekvéseket, a tudatosságnövelést és a kommunikációt, a terjesztést és a hasznosítást, illetve ezek kombinációját, amennyiben azokat közvetlenül az említett szervezetek vagy olyan harmadik felek hajtják végre, amelyek számára utóbbiak releváns pénzügyi támogatást nyújthatnak vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés, illetve a Horizont Európa keretében nyújtott vegyesfinanszírozás formájában.

Program-társfinanszírozási cselekvések: az uniós finanszírozó szervektől eltérő, kutatási és innovációs programokat irányító és/vagy finanszírozó szervezetek által létrehozott és/vagy végrehajtott tevékenységi programok számára társfinanszírozást nyújtó cselekvések. Ilyen típusú cselekvés támogathatja többek között a regionális ökoszisztémák és innovációs központok tevékenységi programjait és a köztük folyó együttműködéseket  A szóban forgó tevékenységi programok támogathatnak hálózatépítési és koordinációs, kutatási, innovációs, kísérleti, innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvéseket, képzéshez és mobilitáshoz kapcsolódó cselekvéseket, a tudatosságnövelést és a kommunikációt, a terjesztést és a hasznosítást, illetve ezek kombinációját, amennyiben azokat közvetlenül az említett szervezetek vagy olyan harmadik felek hajtják végre, amelyek számára utóbbiak releváns pénzügyi támogatást nyújthatnak vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés, illetve a Horizont Európa keretében nyújtott vegyesfinanszírozás formájában.

Indokolás

Erre a módosításra elengedhetetlenül szükség van a régiókon átnyúló projektek finanszírozásának lehetővé tétele érdekében.

25. módosítás

III. melléklet„Partnerségek”, 1. rész, a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

Arra vonatkozó bizonyítékok, hogy az európai partnerség hatékonyabb módon képes megvalósítani a program vonatkozó célkitűzéseit, különösen az EU és polgárai számára egyértelmű hatások kiváltása terén és tekintettel a globális kihívások kezelésére, a kutatási és innovációs célkitűzések megvalósítására, az Unió versenyképességének biztosítására, az Európai Kutatási és Innovációs Térség megerősítéséhez való hozzájárulásra és a nemzetközi vállalások teljesítésére.

a)

Arra vonatkozó bizonyítékok, hogy az európai partnerség különösen hatékony módon képes megvalósítani a program vonatkozó célkitűzéseit, különösen az EU és polgárai számára egyértelmű hatások kiváltása terén és tekintettel a globális kihívások kezelésére, a kutatási és innovációs célkitűzések megvalósítására, az Unió versenyképességének biztosítására, az Európai Kutatási és Innovációs Térség megerősítéséhez való hozzájárulásra és a nemzetközi vállalások teljesítésére.

Indokolás

A jelenlegi megfogalmazás nagyon korlátozó, és fennáll a veszélye, hogy jelentősen leszűkíti az európai partnerségek körét.

26. módosítás

IV. melléklet„Szinergiák más programokkal”, 4. bekezdés, a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

4.

Az Európai Szociális Alap Plusszal (ESZA+) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)

az ESZA+ nemzeti és regionális programok révén képes legyen a program által támogatott innovatív képzési programok elterjesztésére és bővítésére annak érdekében, hogy az emberek szert tehessenek a jövőbeli munkahelyek betöltéséhez szükséges készségekre és képességekre;

4.

Az Európai Szociális Alap Plusszal (ESZA+) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)

az ESZA+ nemzeti, regionális vagy régiókon átnyúló programok révén képes legyen a program által támogatott innovatív képzési programok elterjesztésére és bővítésére annak érdekében, hogy az emberek szert tehessenek a jövőbeli munkahelyek betöltéséhez szükséges készségekre és képességekre;

27. módosítás

IV. melléklet„Szinergiák más programokkal”, 6. bekezdés, b) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.

(6) A Digitális Európa programmal (DEP) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

2.

(6) A Digitális Európa programmal (DEP) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

 

a)

a program és a DEP által kezelt számos tematikus terület közötti összefüggések ellenére a támogatandó cselekvések típusai, várható eredményei és beavatkozási logikái eltérőek legyenek és kiegészítsék egymást;

 

a)

a program és a DEP által kezelt számos tematikus terület közötti összefüggések ellenére a támogatandó cselekvések típusai, várható eredményei és beavatkozási logikái eltérőek legyenek és kiegészítsék egymást;

 

b)

a program stratégiai kutatási és innovációs terveiben sor kerüljön a digitális aspektusokhoz kapcsolódó kutatási és innovációs szükségletek azonosítására és meghatározására, ami magában foglalja a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén megvalósuló kutatást és innovációt, a digitális és az egyéb alaptechnológiák ötvözését, valamint a nem technológiai innovációkat; az áttörést jelentő innovációkat bevezető vállalatok felfutásának támogatását, amelyek közül több is kombinálja a digitális és fizikai technológiákat; a digitális integrációt a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér egésze tekintetében; valamint a digitális kutatási infrastruktúrák támogatását;

 

b)

a program stratégiai kutatási és innovációs terveiben sor kerüljön a digitális aspektusokhoz kapcsolódó kutatási és innovációs szükségletek azonosítására és meghatározására, ami magában foglalja a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén megvalósuló kutatást és innovációt, a digitális és az egyéb alaptechnológiák ötvözését, valamint a nem technológiai innovációkat; az áttörést jelentő innovációkat bevezető vállalatok felfutásának támogatását, amelyek közül több is kombinálja a digitális és fizikai technológiákat; a digitális integrációt a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér egésze tekintetében; a digitális innovációs központok számára biztosított segítségnyújtást, valamint a digitális kutatási infrastruktúrák támogatását;

28. módosítás

Az V. melléklet – „Kulcsfontosságú hatásútvonal-mutatók” végének kiegészítése egy új bekezdéssel, 17. oldal

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Területi hatásútvonal-mutatók

A programnak helyi, regionális és nemzeti szinten várhatóan lesz hatása a fejlődésre és a gazdasági átalakulásra, mivel hozzájárul az Unió technológiai bázisának megerősítéséhez és versenyképességéhez.

(lásd az alábbi táblázatot, amely e módosítás elválaszthatatlan részét képezi)


A területi hatás felé

Rövid távú

Középtávú

Hosszabb távú

Hozzájárulás a területek növekedéséhez és gazdasági átalakulásához

Finanszírozások közötti szinergiák

A keretprogram keretében megvalósuló projektekkel összefüggésben a keretprogram végrehajtása előtt, alatt és után mozgósított állami és magán társfinanszírozások összege

Hozzájárulás a stratégiai prioritásokhoz

A keretprogram keretében megvalósuló azon projektek aránya, amelyek regionális és nemzeti szinten hozzájárulnak az intelligens szakosodásokhoz

Hozzájárulás a növekedéshez és a gazdasági átalakuláshoz

Vállalkozásalapítás és a piaci részesedések növekedése az ökoszisztémák intelligens szakosodási ágazataiban

A kutatás és az innováció terjesztése a területek által és ezek térnyerése a területeken a polgárok javára

Átvétel

A keretprogram keretében a területen működő szereplők által átvett kutatás és innováció aránya, különösen az állami szektorban

Bevezetés

Az állami szektor részvételével az érintett területek összes partnere felé elterjesztett, bevezetett innovációk száma

Replikáció

Az innovációk behatolása és kihatása más területekre

A kiválósági hálózatok és az innovációs központok fejlesztésének és beruházásainak támogatása

Együttműködés a regionális ökoszisztémák és innovációs központok, valamint a kiválósági fészkek között az egész Unióban

A keretprogram által finanszírozott azon projektek száma vagy aránya, amelyek nyomán később különböző területek egységei és az ezekhez a kategóriákhoz tartozó szereplők között együttműködések jöttek létre

A regionális ökoszisztémák és innovációs központok fejlődése

A keretprogram által finanszírozott eredményekből származó együttműködések becsült hatásai a regionális ökoszisztémák és innovációs központok fejlődésére

Hozzájárulás az innovációs szakadék csökkentéséhez

A keretprogram által finanszírozott eredmények becsült halmozódó hatásai az innovációs szakadék csökkentésére az Unióban

Indokolás

A területi hatásútvonal-mutatók kifejezett megemlítése az Európai Bizottság által javasolt többi hatásútvonal-mutató között. Ez a javaslat összhangban van az Európai Bizottság által javasolt V. melléklet szövegének megfogalmazásával (cím, magyarázat és táblázat).

B)   Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról

(COM(2018) 436 final – 2018/0225 (COD))

29. módosítás

(7) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Tekintettel a kutatási és innovációs hozzájárulások fontosságára az élelmiszerek, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a biogazdaság terén felmerülő kihívások kezelése szempontjából, valamint a kapcsolódó kutatási és innovációs lehetőségeknek a közös agrárpolitikával szoros szinergiában történő kiaknázása érdekében az egyedi program „Élelmiszerek és természeti erőforrások” klaszteréhez tartozó releváns cselekvések 10 milliárd eurós támogatásban részesülnek a 2021-től 2027-ig terjedő időszakban.

Tekintettel a kutatási és innovációs hozzájárulások fontosságára az élelmiszerek, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés , a tenger, a halászat és a biogazdaság terén felmerülő kihívások kezelése szempontjából, valamint a kapcsolódó kutatási és innovációs lehetőségeknek a közös agrárpolitikával , az integrált tengerpolitikával és a közös halászati politikával szoros szinergiában történő kiaknázása érdekében az egyedi program „Élelmiszerek és természeti erőforrások” klaszteréhez tartozó releváns cselekvések 10 milliárd eurós támogatásban részesülnek a 2021-től 2027-ig terjedő időszakban.

Indokolás

A tenger és a halászat létfontosságú az EU számára, ezért alapvető, hogy a velük foglalkozó ágazatokat is megemlítsük itt.

30. módosítás

Új, (7a) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(7a)

Mivel a tengerrel kapcsolatos feladatok hatalmas kihívást jelentenek a foglalkoztatás (kék gazdaság), a környezet minősége és az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából, ezek a feladatok a program egyik transzverzális prioritását alkotják majd, amely egyedi nyomon követés tárgyát fogja képezni és amelyre vonatkozóan programfelhasználási célt határoznak meg a stratégiai programozás keretében.

31. módosítás

2. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az egyedi program operatív célkitűzései a következők:

Az egyedi program operatív célkitűzései a következők:

a)

a kiválóság megerősítése és terjesztése;

a)

a kiválóság megerősítése és terjesztése;

b)

az ágazatokon és tudományágakon átnyúló együttműködés fokozása;

b)

az ágazatokon és tudományágakon átnyúló együttműködés fokozása;

c)

a kutatási infrastruktúrák összekapcsolása és fejlesztése az egész Európai Kutatási Térségben;

c)

a kutatási infrastruktúrák összekapcsolása és fejlesztése az egész Európai Kutatási Térségben;

d)

a nemzetközi együttműködés megerősítése;

d)

a nemzetközi együttműködés megerősítése;

e)

a kutatók és az innovátorok vonzása, képzése és megtartása az Európai Kutatási Térségben, többek között a kutatói mobilitás révén;

e)

a kutatók és az innovátorok vonzása, képzése és megtartása az Európai Kutatási Térségben, többek között a kutatói mobilitás révén;

f)

a nyílt tudomány előmozdítása, valamint a nyilvánosság előtti láthatóság és az eredményekhez való nyílt hozzáférés biztosítása;

f)

a nyílt tudomány előmozdítása, valamint a nyilvánosság előtti láthatóság és az eredményekhez való nyílt hozzáférés biztosítása;

g)

az eredmények aktív terjesztése és hasznosítása, különösen a szakpolitikák kialakítása érdekében;

g)

az eredmények aktív terjesztése és hasznosítása, különösen a szakpolitikák kialakítása érdekében;

h)

az uniós szakpolitikai prioritások végrehajtásának támogatása;

h)

az uniós szakpolitikai prioritások végrehajtásának támogatása;

 

ha)

az intelligens szakosodási stratégiák végrehajtásának fokozása és a regionális ökoszisztémák és innovációs központok versenyképességének növelése;

i)

a kutatás és az innováció, valamint más szakpolitikák – egyebek mellett a fenntartható fejlesztési célok – közötti kapcsolat megerősítése;

i)

a kutatás és az innováció, valamint más szakpolitikák – egyebek mellett a fenntartható fejlesztési célok – közötti kapcsolat megerősítése;

j)

ambiciózus célok K+I küldetéseken keresztül és meghatározott időn belül történő elérése;

j)

ambiciózus célok K+I küldetéseken keresztül és meghatározott időn belül történő elérése;

k)

a polgárok és a végfelhasználók bevonása a közös tervezési és alkotási folyamatokba;

k)

a polgárok és a végfelhasználók bevonása a közös tervezési és alkotási folyamatokba;

l)

a tudományos kommunikáció javítása;

l)

a tudományos kommunikáció javítása;

m)

az ipari átalakulás felgyorsítása;

m)

az ipari átalakulás és különösen az ipar ökológiai és digitális átállásának felgyorsítása fenntartható és minőségi munkahelyek létrehozása mellett ;

Indokolás

A keretprogram operatív célkitűzéseinek hozzá kell járulniuk a kutatáshoz és az innovációhoz nyújtott uniós támogatás egyik alapvető alkotóelemét jelentő intelligens szakosodási stratégiáknak az uniós tagállamokban és ezek régióiban történő megvalósításához [COM(2018) 306 final].

32. módosítás

5. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Minden egyes küldetés esetében létre lehet hozni egy, a küldetésért felelős testületet. A testületet körülbelül 15 kiemelkedő személy alkotja, akik között megtalálhatók a releváns végfelhasználók képviselői. A küldetésért felelős testület tanácsokat ad a következők vonatkozásában:

Minden egyes küldetés esetében létre lehet hozni egy, a küldetésért felelős testületet. A testületet körülbelül 15 kiemelkedő személy alkotja, akik között megtalálhatók a releváns végfelhasználók képviselői és az érintett állami és magánszereplők . A küldetésért felelős testület tanácsokat ad a következők vonatkozásában:

a)

a munkaprogramok tartalma és – a küldetés célkitűzéseinek elérését elősegítő – szükség szerinti felülvizsgálata, adott esetben az érdekelt felekkel és a nyilvánossággal közösen végzett tervezés alapján;

a)

a munkaprogramok tartalma és – a küldetés célkitűzéseinek elérését elősegítő – szükség szerinti felülvizsgálata a tagállamok állami döntéshozóival, a helyi és regionális önkormányzatokkal, az érdekelt felekkel és a nyilvánossággal közösen végzett tervezés alapján;

33. módosítás

10. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az EIC-testület kérésre ajánlásokat tehet a Bizottságnak a következőkre vonatkozóan:

Az EIC-testület kérésre ajánlásokat tehet a Bizottságnak a következőkre vonatkozóan:

a)

bármely olyan kérdés, amely innovációs szempontból Európa-szerte képes bővíteni és előmozdítani az innovációs ökoszisztémákat, az EIC-összetevő célkitűzéseinek megvalósítását és hatását, valamint az innovatív vállalkozásoknak a megoldásaik bevezetésére irányuló kapacitását;

a)

bármely olyan kérdés, amely innovációs szempontból Európa-szerte képes bővíteni és előmozdítani az innovációs ökoszisztémákat és különösen a regionális ökoszisztémák és innovációs központok közötti együttműködést , az EIC-összetevő célkitűzéseinek megvalósítását és hatását, valamint az innovatív vállalkozásoknak a megoldásaik bevezetésére irányuló kapacitását;

34. módosítás

10. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az EIC-testület 15–20, Európa innovációs ökoszisztémájának különböző részeihez – többek között a vállalkozók, vállalatvezetők, befektetők vagy kutatók közé – tartozó, kiemelkedő személyből áll. A testület hozzájárul a tájékoztatási tevékenységekhez, melynek során az EIC-testület tagjai az EIC márka presztízsének növelésére törekednek.

(3)    Az EIC-testület 15–20, a helyi, regionális, nemzeti és európai innovációs ökoszisztémák különböző részeihez – többek között a vállalkozók, vállalatvezetők, befektetők vagy kutatók közé – tartozó, kiemelkedő személyből áll. A testület hozzájárul a tájékoztatási tevékenységekhez, melynek során az EIC-testület tagjai az EIC márka presztízsének növelésére törekednek.

35. módosítás

10. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az EIC-testületnek elnöke van, akit a Bizottság nevez ki átlátható felvételi eljárást követően. Az elnök az innováció világához kapcsolódó, elismert közéleti személyiség.

Az EIC-testületnek elnöke van, akit a Bizottság nevez ki átlátható felvételi eljárást követően. Az elnök az innováció világához kapcsolódó, elismert közéleti személyiség.

Az elnököt négyéves időtartamra nevezik ki, amely egyszer meghosszabbítható.

Az elnök készíti elő és vezeti az EIC-testület üléseit, feladatokat ruház a tagokra, és alcsoportokat hozhat létre, különösen az EIC portfóliójából származó, kialakulóban lévő technológiai trendek azonosítása érdekében. Az elnök népszerűsíti az EIC-t, a Bizottsággal tárgyalópartnerként jár el, és képviseli az EIC-t az innováció világában. A Bizottság igazgatási támogatást nyújthat az elnöknek feladatai ellátásához.

Az elnököt négyéves időtartamra nevezik ki, amely egyszer meghosszabbítható.

Az elnök készíti elő és vezeti az EIC-testület üléseit, feladatokat ruház a tagokra, és alcsoportokat hozhat létre, különösen az EIC portfóliójából származó, kialakulóban lévő technológiai trendek azonosítása érdekében , és az innovációval foglalkozó regionális és nemzeti ügynökségek szoros bevonásával . Az elnök népszerűsíti az EIC-t, a Bizottsággal tárgyalópartnerként jár el, és képviseli az EIC-t az innováció világában. A Bizottság igazgatási támogatást nyújthat az elnöknek feladatai ellátásához.

36. módosítás

A Pénzügyi kimutatás rész 1.4.4. pontja

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

INDOKOLÁS

INDOKOLÁS

I. rész, 1.4.4. pont Pénzügyi kimutatás (a COM(2018) 436 jelű dokumentum 20. oldala)

A Horizont Európa program kialakítása a más uniós finanszírozási programokkal szinergiában történő végrehajtást célozza, elsősorban az uniós programokból nyújtott kiegészítő finanszírozásra vonatkozó rendelkezések útján, ahol az irányítás részletes szabályai azt lehetővé teszik; az ilyen finanszírozás vagy egymást követően, váltakozva történik, vagy a források kombinációja – többek között a cselekvések közös finanszírozása – útján.

I. rész, 1.4.4. pont Pénzügyi kimutatás (a COM(2018) 436 jelű dokumentum 20. oldala)

A Horizont Európa program kialakítása a más uniós finanszírozási programokkal szinergiában történő végrehajtást célozza, elsősorban az uniós programokból nyújtott kiegészítő finanszírozásra vonatkozó rendelkezések útján, ahol az irányítás részletes szabályai azt lehetővé teszik; az ilyen finanszírozás vagy egymást követően, váltakozva történik, vagy a források kombinációja – többek között a cselekvések közös finanszírozása – útján.

Az ilyen rendelkezések és finanszírozási programok nem kimerítő felsorolásában szerepel például a következő programokkal megvalósított szinergia:

Az ilyen rendelkezések és finanszírozási programok nem kimerítő felsorolásában szerepel például a következő programokkal megvalósított szinergia:

közös agrárpolitika (KAP)

közös agrárpolitika (KAP)

integrált tengerpolitika

közös halászati politika

Európai Tengerügyi és Halászati Alap

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)

Európai Szociális Alap (ESZA)

Európai Szociális Alap (ESZA)

Egységes piac program

Egységes piac program

Európai űrprogram

Európai űrprogram

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)

Digitális Európa program

Digitális Európa program

Erasmus program

Erasmus program

külső eszköz

külső eszköz

InvestEU Alap

InvestEU Alap

az Európai Atomenergia-közösség kutatási és képzési programja.

az Európai Atomenergia-közösség kutatási és képzési programja.

37. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, első rész „Stratégiai tervezés”, harmadik, negyedik és ötödik bekezdés (1. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Keretében széles körű konzultációkra és eszmecserékre fog sor kerülni a tagállamokkal, adott esetben az Európai Parlamenttel és a különböző érdekelt felekkel a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér prioritásairól (a küldetéseket is beleértve), valamint a megfelelő típusú alkalmazandó cselekvésekről, különösen az európai partnerségekről.

Keretében széles körű konzultációkra és eszmecserékre fog sor kerülni a tagállamokkal és régióikkal, köztük a legkülső régiókkal , adott esetben az Európai Parlamenttel és a különböző érdekelt felekkel a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér prioritásairól (a küldetéseket is beleértve), valamint a megfelelő típusú alkalmazandó cselekvésekről, különösen az európai partnerségekről.

E széles körű konzultációk alapján a stratégiai tervezés a tevékenységek vonatkozásában közös célkitűzéseket és közös területeket fog meghatározni, ilyenek például a partnerségi területek (a javasolt jogalap csak a felhasználásukra irányadó eszközöket és a kritériumokat határozza meg) és a küldetési területek.

E széles körű konzultációk alapján a stratégiai tervezés a tevékenységek vonatkozásában közös célkitűzéseket és közös területeket fog meghatározni, ilyenek például a partnerségi területek (a javasolt jogalap csak a felhasználásukra irányadó eszközöket és a kritériumokat határozza meg) és a küldetési területek.

A stratégiai tervezés elő fogja segíteni az érintett területekre vonatkozó szakpolitikák uniós szintű kidolgozását és végrehajtását, valamint a tagállamokban alkalmazott szakpolitikák és szakpolitikai megközelítések kiegészítését. A stratégiai tervezés során figyelembe kell venni az uniós szakpolitikai prioritásokat, hogy a kutatás és az innováció fokozott mértékben hozzájáruljon a szakpolitikai célok megvalósulásához. A stratégiai tervezés keretében ezenkívül számításba kell venni előretekintő tevékenységeket, tanulmányokat és egyéb tudományos bizonyítékokat, valamint az uniós és nemzeti szinten meglévő, vonatkozó kezdeményezéseket.

A stratégiai tervezés elő fogja segíteni az érintett területekre vonatkozó szakpolitikák uniós szintű kidolgozását és végrehajtását, valamint a tagállamokban és régióikban, köztük a legkülső régiókban alkalmazott szakpolitikák és szakpolitikai megközelítések kiegészítését. A stratégiai tervezés során figyelembe kell venni az uniós szakpolitikai prioritásokat, hogy a kutatás és az innováció fokozott mértékben hozzájáruljon a szakpolitikai célok megvalósulásához. A stratégiai tervezés keretében ezenkívül számításba kell venni előretekintő tevékenységeket, tanulmányokat és egyéb tudományos bizonyítékokat, valamint az uniós, nemzeti és regionális szinten meglévő, vonatkozó kezdeményezéseket.

38. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, első rész „Stratégiai tervezés”, tizenegyedik és tizenkettedik bekezdés (2. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

E program keretében továbbra is támogatásban részesülnek a Horizont 2020 keretében támogatott, jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák (FET) területét érintő kiemelt kezdeményezések. Mivel a szóban forgó kezdeményezések jelentős hasonlóságot mutatnak a küldetésekkel, az egyéb kiemelt FET-kezdeményezések – ha vannak – a keretprogramban a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákra irányuló küldetésekként részesülnek támogatásban.

E program keretében továbbra is támogatásban részesülnek a Horizont 2020 keretében támogatott, jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák (FET) területét érintő kiemelt kezdeményezések. Mivel a szóban forgó kezdeményezések jelentős hasonlóságot mutatnak a küldetésekkel, az egyéb kiemelt FET-kezdeményezések – ha vannak – a keretprogramban a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákra irányuló küldetésekként részesülnek támogatásban.

 

Az új keretprogram célja, hogy az egyenletes kiválóságot az összes tagállamban és valamennyi európai régióban jobban elismerjék és mozgósítsák, és többek között azokat a kezdeményezéseket ösztönzi, amelyek transznacionális és régiókon átnyúló együttműködések kialakítását teszik lehetővé a regionális ökoszisztémák és innovációs központok között.

Az EU nemzetközi partnereivel a tudományos és technológiai együttműködés keretében folytatott párbeszéd és a világ főbb régióival folytatott politikai párbeszéd jelentős mértékben hozzá fog járulni az együttműködési lehetőségek módszeres feltárásához, ami – ha ahhoz országok/régiók szerinti differenciálás is társul – segíteni fogja a prioritások meghatározását.

Az EU nemzetközi partnereivel a tudományos és technológiai együttműködés keretében folytatott párbeszéd és a világ főbb régióival folytatott politikai párbeszéd jelentős mértékben hozzá fog járulni az együttműködési lehetőségek módszeres feltárásához, ami – ha ahhoz országok/régiók szerinti differenciálás is társul – segíteni fogja a prioritások meghatározását.

39. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, második rész „Terjesztés és kommunikáció”, első és második bekezdés (3. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Horizont Európa célzottan támogatni fogja a tudományos publikációkhoz, tudástárakhoz, adatforrásokhoz való szabad hozzáférést. Támogatást fog nyújtani – többek között a más uniós programokkal való együttműködés keretében – a közzétételi és ismeretterjesztési cselekvéseknek, ideértve az eredmények megfelelő nyelven és formában történő csoportosítását és prezentációját, ami által megszólíthatók lesznek a célközönségek, valamint a polgárok, az iparág, a közigazgatási szervek, a tudományos élet képviselői, a civil társadalmi szervezetek és a politikai döntéshozók hálózatai. A Horizont Európa e cél elérésére fejlett technológiákat és intelligens eszközöket vehet igénybe.

A Horizont Európa célzottan támogatni fogja a tudományos publikációkhoz, tudástárakhoz, adatforrásokhoz való szabad hozzáférést. Támogatást fog nyújtani – többek között a más uniós programokkal való együttműködés keretében – a közzétételi és ismeretterjesztési cselekvéseknek, ideértve az eredmények megfelelő nyelven és formában történő csoportosítását és prezentációját, ami által megszólíthatók lesznek a célközönségek, valamint a polgárok, az iparág, a közigazgatási szervek, a tudományos élet képviselői, a civil társadalmi szervezetek és a politikai döntéshozók hálózatai. A Horizont Európa e cél elérésére fejlett technológiákat és intelligens eszközöket vehet igénybe.

Megfelelő támogatásban fog részesülni a program potenciális pályázóknak való kommunikálása (például nemzeti kapcsolattartó pontok).

Megfelelő támogatásban fog részesülni a program potenciális pályázóknak való kommunikálása (például nemzeti és regionális kapcsolattartó pontok) , különösen azon tagállamok és régiók felé, amelyek a legkisebb mértékben vettek részt a Horizont 2020 programban .

40. módosítás

I. melléklet

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁK

KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁK

Indokolás

Indokolás

A COM(2018) 436 final jelű dokumentum 17. oldala (I. melléklet)

A COM(2018) 436 final jelű dokumentum 17. oldala (I. melléklet)

A tevékenységek különböző fenntartható fejlesztési célokhoz járulnak hozzá, például a következőkhöz: 3. cél – Egészség és jóllét biztosítása; 7. cél – Megfizethető és tiszta energia; 9. cél – Ipar, innováció és infrastruktúra; 13. cél – Fellépés az éghajlatváltozás ellen.

A tevékenységek különböző fenntartható fejlesztési célokhoz járulnak hozzá, például a következőkhöz: 3. cél – Egészség és jóllét biztosítása; 7. cél – Megfizethető és tiszta energia; 9. cél – Ipar, innováció és infrastruktúra; 13. cél – Fellépés az éghajlatváltozás ellen ; 14. cél – Víz alatti élet; 17. cél – Partnerség a célokért .

Indokolás

Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumának számos infrastruktúrája foglalkozik a tengeri környezettel, ezért indokolt a 14. fenntartható fejlesztési cél megemlítése. A 17. cél megemlítésére irányuló javaslat az EU szintjén megosztott infrastruktúrák fogalmán és az ebből következően a célok eléréséért létrehozott partnerségeken alapul.

41. módosítás

I. melléklet, II. pillér

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Nagy vonalakban

Nagy vonalakban

A közegészségügyi rendszerek és politikák reformjai Európában és azon kívül;

A közegészségügyi rendszerek és politikák reformjai Európában és azon kívül;

Új egészségügyi és ellátási modellek és megközelítések, valamint azok egyik országból/régióból egy másikba való átültethetősége, illetve alkalmazása;

Új egészségügyi és ellátási modellek és megközelítések, valamint azok egyik országból/régióból egy másikba való átültethetősége, illetve alkalmazása , az önkéntes és nonprofit szektor hozzájárulása ;

Az egészségügyi technológiaértékelés javítása;

Az egészségügyi technológiaértékelés javítása;

Az egészségügyi egyenlőtlenségek javítása és a hatékony politikai válasz;

Az egészségügyi egyenlőtlenségek javítása és a hatékony politikai válasz;

Leendő egészségügyi dolgozók és igényeik;

Leendő egészségügyi dolgozók és igényeik;

A kellő időben rendelkezésre álló egészségügyi információk javítása és az egészségügyi adatok felhasználása, az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokat is ideértve, különös figyelmet fordítva a biztonságra, a magánélet védelmére, az interoperabilitásra, a szabványokra, az összehasonlíthatóságra és a feddhetetlenségre;

A kellő időben rendelkezésre álló egészségügyi információk javítása és az egészségügyi adatok felhasználása, az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokat is ideértve, különös figyelmet fordítva a biztonságra, a magánélet védelmére, az interoperabilitásra, a szabványokra, az összehasonlíthatóságra és a feddhetetlenségre;

Az egészségügyi rendszerek rugalmassága a válságok hatásait semlegesítésére és a diszruptív innováció alkalmazására;

Az egészségügyi rendszerek rugalmassága a válságok hatásait semlegesítésére és a diszruptív innováció alkalmazására;

A polgárok és betegek felelősségvállalásának, az önellenőrzésnek és az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozó egészségügyi szakemberekkel való interakciónak az ösztönzését szolgáló megoldások integráltabb ellátás és felhasználóközpontú megközelítés megvalósítása érdekében;

A polgárok és betegek felelősségvállalásának, az önellenőrzésnek és az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozó egészségügyi szakemberekkel való interakciónak az ösztönzését szolgáló megoldások integráltabb ellátás és felhasználóközpontú megközelítés megvalósítása érdekében;

Az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos uniós és globális szintű kutatásból származó adatok, információk, ismeretek és bevált gyakorlatok.

Az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos uniós és globális szintű kutatásból származó adatok, információk, ismeretek és bevált gyakorlatok.

42. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „II. pillér – Globális kihívások és ipari versenyképesség”, „Inkluzív és biztonságos társadalom” klaszter, 2.1. pont, második bekezdés (28. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az EU-nak elő kell mozdítania az inkluzív és fenntartható növekedés modelljét, miközben élvezi a technológiai fejlődés előnyeit, növeli a demokratikus kormányzás innovációjába vetett bizalmat és támogatja annak népszerűsítését, felveszi a harcot az egyenlőtlenségek, a munkanélküliség, a marginalizálódás, a hátrányos megkülönböztetés és radikalizálódás ellen, garantálja az emberi jogokat, elősegíti a kulturális sokszínűséget és támogatja az európai kulturális örökséget, valamint előmozdítja a polgárok szerepvállalását a társadalmi innováció révén. A migráció kezelése és a bevándorlók integrációja továbbra is kiemelt kérdés marad. A kutatás és innováció szerepe a társadalomtudományokban és a bölcsészettudományokban alapvető fontosságú e kihívások kezelése és az Unió céljainak elérése érdekében.

Az EU-nak elő kell mozdítania az inkluzív és fenntartható növekedés modelljét, miközben élvezi a technológiai fejlődés előnyeit, növeli a demokratikus kormányzás innovációjába vetett bizalmat és támogatja annak népszerűsítését, felveszi a harcot az egyenlőtlenségek, a munkanélküliség, a marginalizálódás, a hátrányos megkülönböztetés és radikalizálódás ellen, védi és előmozdítja az emberi jogokat, a kulturális sokszínűséget és az európai kulturális örökséget, elősegíti a kultúrához és az oktatáshoz való egyetemes hozzáférést, valamint előmozdítja a polgárok szerepvállalását a társadalmi innováció , valamint a szociális gazdaság fejlesztése révén. A migráció kezelése és a bevándorlók befogadása és integrációja továbbra is kiemelt kérdés marad. A kutatás és innováció szerepe a társadalomtudományokban és a bölcsészettudományokban alapvető fontosságú e kihívások kezelése és az Unió céljainak elérése érdekében.

 

A társadalmi befogadás céljának többek között a kulturális, tárgyi vagy szellemi örökség hasznosítására kell épülnie, amely a globalizáció jelenlegi összefüggésében immár központi szerepet játszik a népesség hovatartozásának érzésében, különösen annak regionális és nyelvi dimenzióiban. Európának tehát – amely évszázadok alatt épült fel rendkívül különböző közösségek együttélésének köszönhetően, amelyek hatalmas örökséget hagytak maguk után – szembe kell néznie ezzel a kihívással, és a területekkel és az államokkal együttműködve támogatnia kell az örökség megőrzését és hasznosítását. Ez a beavatkozás azért is releváns, mert számos technológiai innováció esetében fontos kísérletezési és alkalmazási területről van szó. A technológiai innovációknak az örökség területén történő alkalmazása erős gazdasági hajtómotort jelent a területek javára ekképpen keletkező idegenforgalmi hatások miatt.

43. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „II. pillér – Globális kihívások és ipari versenyképesség”, „Inkluzív és biztonságos társadalom” klaszter, 2.1. pont, hatodik bekezdés (29. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az e globális kihívás részeként folytatott kutatási és innovációs tevékenységek összességében összhangban lesznek a Bizottság demokratikus változással, foglalkoztatással, növekedéssel és beruházással; jogérvényesüléssel és alapvető jogokkal; migrációval; mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unióval és digitális egységes piaccal összefüggő prioritásaival. Reagálni fog a római program kötelezettségvállalására, hogy megteremtse a „szociális Európát” és létrehozzon „egy, a kulturális örökségünket megőrző és a kultúrák sokféleségét előmozdító Uniót”. Támogatni fogja továbbá a szociális jogok európai pillérét és a biztonságos, rendezett és rendszeres migrációra vonatkozó globális megállapodást.

Az e globális kihívás részeként folytatott kutatási és innovációs tevékenységek összességében összhangban lesznek a Bizottság demokratikus változással, foglalkoztatással, növekedéssel és beruházással; oktatással; jogérvényesüléssel és alapvető jogokkal; migrációval; mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unióval és digitális egységes piaccal összefüggő prioritásaival. Reagálni fog a római program kötelezettségvállalására, hogy megteremtse a „szociális Európát” és létrehozzon „egy, a kulturális örökségünket megőrző és a kultúrák sokféleségét előmozdító Uniót”. Támogatni fogja továbbá a szociális jogok európai pillérét és a tudásalapú társadalomra vonatkozó célkitűzést, valamint a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális megállapodást.

44. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „II. pillér – Globális kihívások és ipari versenyképesség”, „Inkluzív és biztonságos társadalom” klaszter, 2.2.1. pont (29. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Nagy vonalakban

Nagy vonalakban

A demokráciák története, fejlődése és hatékonysága – különböző szinteken és különböző formákban; Digitalizációs szempontok és a közösségi hálózati kommunikáció hatásai, valamint a demokratikus polgárság sarokköveként az oktatási és ifjúságpolitika szerepe;

A demokráciák története, fejlődése és hatékonysága – különböző szinteken és különböző formákban; Digitalizációs szempontok és a közösségi hálózati kommunikáció hatásai, valamint a demokratikus polgárság sarokköveként az oktatási és ifjúságpolitika szerepe;

Innovatív megközelítések a demokratikus kormányzás átláthatóságának, reagálóképességének, elszámoltathatóságának, hatékonyságának és legitimitásának támogatására az alapvető jogok és a jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartása mellett;

Innovatív megközelítések a demokratikus kormányzás átláthatóságának, reagálóképességének, elszámoltathatóságának, hatékonyságának és legitimitásának támogatására az alapvető jogok és a jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartása mellett;

Stratégiák a populizmus, a szélsőségesség, a radikalizálódás és a terrorizmus leküzdésére, valamint az elégedetlen és marginalizált polgárok bevonására;

Stratégiák a populizmus, a szélsőségesség, a radikalizálódás és a terrorizmus leküzdésére, valamint az elégedetlen és marginalizált polgárok bevonására;

Az újságírói normák és a felhasználók által létrehozott tartalom szerepének jobb megismerése egy rendkívül összekapcsolt társadalomban, és a félrevezető tájékoztatás leküzdését segítő eszközök kifejlesztése;

Az újságírói normák és a felhasználók által létrehozott tartalom szerepének jobb megismerése egy rendkívül összekapcsolt társadalomban, és a félrevezető tájékoztatás leküzdését segítő eszközök kifejlesztése;

A multikulturális polgárság és identitás szerepe a demokratikus polgársággal és a politikai elköteleződéssel kapcsolatban;

A multikulturális polgárság és identitás szerepe a demokratikus polgársággal és a politikai elköteleződéssel kapcsolatban;

A műszaki és tudományos fejlődés hatása, a nagy adathalmazok, az online közösségi hálózatok és a mesterséges intelligencia demokráciára gyakorolt hatását is ideértve;

A műszaki és tudományos fejlődés hatása, a nagy adathalmazok, az online közösségi hálózatok és a mesterséges intelligencia demokráciára gyakorolt hatását is ideértve;

Deliberatív és részvételi demokrácia, valamint aktív és befogadó polgárság a digitális dimenziót is ideértve;

Deliberatív és részvételi demokrácia, valamint aktív és befogadó polgárság a digitális dimenziót is ideértve;

 

A városok és régiók szerepe a polgárság, a társadalmi és kulturális kötelék, az ökológiai és az energetikai átmenet, valamint a gazdasági fejlődés és az innováció kialakulásának helyszíneként; hozzájárulásuk a társadalmi innováció, a demokratikus gyakorlatok, valamint a helyi, nemzeti és európai polgárságtudat fejlődéséhez;

A gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek hatása a politikai részvételre és a demokráciákra, szemléltetve, hogyan lehet fenntartani a demokráciát az egyenlőtlenségek visszafordításával és a megkülönböztetés minden formájának, így a nemi alapú megkülönböztetés elleni küzdelemmel.

A gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek hatása a politikai részvételre és a demokráciákra, szemléltetve, hogyan lehet fenntartani a demokráciát az egyenlőtlenségek visszafordításával és a megkülönböztetés minden formájának, így a nemi alapú megkülönböztetés elleni küzdelemmel.

Indokolás

A városok és a régiók az inkluzívabb és biztonságosabb társadalom szolgálatában álló eszközök is, és szerepükről tudományos kutatásokat kell végezni.

45. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „II. pillér – Globális kihívások és ipari versenyképesség”, „Inkluzív és biztonságos társadalom” klaszter, 2.2.3. pont (31. és 32. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2.2.3.

Társadalmi és gazdasági átalakulások

2.2.3.

Oktatás, foglalkoztatás, társadalmi és gazdasági átalakulások

Az európai társadalmak – különösen a globalizáció és a technológiai újítások következtében – átfogó társadalmi-gazdasági átalakuláson mennek keresztül. Ezzel egyidejűleg az európai országok többségében nő a jövedelmi egyenlőtlenség. Az inkluzív növekedés elősegítése és az egyenlőtlenségek visszafordítása érdekében olyan előretekintő politikákra van szükség, amelyek növelik a termelékenységet (a mérésének fejlesztésében elért eredményeket is ideértve) és a humántőkét, reagálnak a migrációra és az integrációval kapcsolatos kihívásokra, valamint ösztönzik a nemzedékek közötti szolidaritást és a társadalmi mobilitást. Ahhoz, hogy jövőnk kiegyenlítettebb és virágzó legyen, oktatási és képzési rendszerekre van szükség.

Az európai társadalmak – különösen a globalizáció és a technológiai újítások következtében – átfogó társadalmi-gazdasági átalakuláson mennek keresztül. Ezzel egyidejűleg az európai országok többségében nő a jövedelmi egyenlőtlenség. Az inkluzív növekedés elősegítése és az egyenlőtlenségek visszafordítása érdekében olyan előretekintő politikákra van szükség, amelyek növelik a termelékenységet (a mérésének fejlesztésében elért eredményeket is ideértve) és a humántőkét, reagálnak a migrációra és az integrációval kapcsolatos kihívásokra, valamint ösztönzik a nemzedékek közötti szolidaritást és a társadalmi mobilitást. Ahhoz, hogy jövőnk kiegyenlítettebb és virágzó legyen, oktatási és képzési rendszerekre van szükség

Nagy vonalakban

Nagy vonalakban

Beruházásokat és politikákat segítő tanácsadási tudásbázis, különösen az oktatás és képzés, a magas hozzáadott értékkel rendelkező készségek, a termelékenység, a társadalmi mobilitás, a növekedés, a társadalmi innováció és a munkahelyteremtés területén. Az oktatás és képzés szerepe az egyenlőtlenségek felszámolásában;

Az oktatás és képzés szerepe az egyenlőtlenségek felszámolásában; az oktatási és képzési rendszer felépítése; pedagógiai és innovatív gyakorlatok; a kibontakozást, a kreativitást, az önállóságot és a kritikus gondolkodás kialakítását elősegítő tevékenységek; az egyes fiatalokhoz igazodó támogatás, amely mindenki esetében hozzájárul az iskola és a képzés eredményességéhez;

Társadalmi fenntarthatóság a kizárólag a GDP-alapú mutatókon túl, különösen az új gazdasági és üzleti modellek és az új pénzügyi technológiák terén;

Társadalmi fenntarthatóság a kizárólag a GDP-alapú mutatókon túl, különösen az új gazdasági és üzleti modellek és az új pénzügyi technológiák terén; a vállalkozások gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi céljainak, valamint feladatainak sokfélesége;

Statisztikai és egyéb gazdasági eszközök a növekedés és az innováció jobb megismerése érdekében, a lassú termelékenységnövekedéssel összefüggően;

Statisztikai és egyéb gazdasági eszközök a növekedés és az innováció jobb megismerése érdekében, a lassú termelékenységnövekedéssel összefüggően;

Új foglalkozástípusok, a munka szerepe, a munkaerőpiaci és jövedelmi tendenciák és változások a mai társadalmakban, valamint azok hatása a jövedelemelosztásra, a megkülönböztetésmentességre (beleértve a nemek közötti egyenlőséget) és a társadalmi befogadásra;

Új foglalkozástípusok, a munka szerepe , a munkavállalók helye a vállalatoknál , a munkaerőpiaci és jövedelmi tendenciák és változások a mai társadalmakban, valamint azok hatása a jövedelemelosztásra, a megkülönböztetésmentességre (beleértve a nemek közötti egyenlőséget) és a társadalmi befogadásra;

Az adó- és ellátórendszer, valamint a társadalombiztosítási és szociális beruházási politikák, az egyenlőtlenségek visszafordítása és a technológia, a demográfia és a sokféleség negatív hatásainak kezelése céljából;

Az adó- és ellátórendszer, valamint a társadalombiztosítási és szociális beruházási politikák, az egyenlőtlenségek visszafordítása és a technológia, a demográfia és a sokféleség negatív hatásainak kezelése céljából;

Emberi mobilitás globális és helyi kontextusban a migráció jobb irányításáért, a migránsok integrációjáért (a menekültek integrációját is ideértve); A nemzetközi kötelezettségvállalások és az emberi jogok tiszteletben tartása; A minőségi oktatáshoz, képzéshez, támogatási szolgáltatásokhoz, az aktív és befogadó polgársághoz való jobb, hatékonyabb hozzáférés, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévők számára;

Emberi mobilitás globális és helyi kontextusban a migráció jobb irányításáért, a migránsok integrációjáért (a menekültek integrációját is ideértve); A nemzetközi kötelezettségvállalások és az emberi jogok tiszteletben tartása; A minőségi oktatáshoz, képzéshez, támogatási szolgáltatásokhoz, az aktív és befogadó polgársághoz való jobb, hatékonyabb hozzáférés, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévők számára;

Oktatási és képzési rendszerek az Unió digitális átalakulásának előmozdítása és lehető leghatékonyabbá tétele érdekében, a globális összekapcsoltság és a technológiai újítások, különösen az online kockázatok, az etikai aggályok, a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek és a piacok radikális változásai tekintetében felmerülő kockázatok kezelése céljából;

Oktatási és képzési rendszerek az Unió digitális átalakulásának előmozdítása és lehető leghatékonyabbá tétele érdekében, a globális összekapcsoltság és a technológiai újítások, különösen az online kockázatok, az etikai aggályok, a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek és a piacok radikális változásai tekintetében felmerülő kockázatok kezelése céljából;

A közigazgatási szervek korszerűsítése, hogy megfeleljenek a polgárok elvárásainak a szolgáltatásnyújtás, az átláthatóság, a hozzáférhetőség, a nyitottság, az elszámoltathatóság és a felhasználóközpontúság terén;

A közigazgatási szervek korszerűsítése, hogy megfeleljenek a polgárok elvárásainak a szolgáltatásnyújtás, az átláthatóság, a hozzáférhetőség, a nyitottság, az elszámoltathatóság és a felhasználóközpontúság terén;

Az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság elve alapján az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek a tisztességes, hatékony és átlátható eljárási módszerekkel történő javítása mind polgári, mind büntetőügyekben. A katasztrófákkal szemben ellenálló társadalmak

Az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság elve alapján az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek a tisztességes, hatékony és átlátható eljárási módszerekkel történő javítása mind polgári, mind büntetőügyekben. A katasztrófákkal szemben ellenálló társadalmak

46. módosítás

I. melléklet, II. pillér

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

3.2.

Beavatkozási területek

3.2.

Beavatkozási területek

3.2.1.

Gyártási technológiák

3.2.1.

Az átalakulást és a teljesítményt segítő, szektorokat átfogó ösztönzők

A gyártás a foglalkoztatás és a jólét fő mozgatórugója az Unióban: az Unió globális exportjának több mint háromnegyedét adja, és több mint 100 millió közvetlen és közvetett munkahelyet teremt. Az uniós gyártás legfontosabb kihívása az, hogy intelligensebb és személyre szabottabb, magas hozzáadott értékkel bíró, sokkal alacsonyabb energiaköltséggel előállított termékekkel világszerte versenyképes maradjon. A kreatív és kulturális hatások létfontosságúak lesznek ahhoz, hogy hozzáadott érték jöjjön létre.

Az ipar jövője a technológiai kihívásoktól, de a társadalmi és szervezeti kihívásoktól is függ, amelyek meghatározóak a versenyképessége szempontjából, az esetek többségében kevésbé ismertek, és a tudás, a terjesztés és a szerepvállalás újabb fejlesztését követelik meg.

 

Nagy vonalakban

Belső értékláncok és együttműködés kialakítása; a hozzáadott érték elosztása, ártárgyalási és árrögzítési mechanizmusok; információcsere- és együttműködésen alapuló munkaeszközök, együtt-tervezési eljárások; a virtuális és a kiterjesztett valóság használata a tervezésben, az iparosítás előkészítésében és az operátorok képzésében;

Klaszterek kialakítása, helyre korlátozott együttműködési hálózatok, regionális ökoszisztémák és innovációs központok fejlesztése; a vonzerejük és az ipar versenyképessége szempontjából kedvező externáliák fejlesztése a területek által;

Ergonómia és a munkakörülmények javítása; hozzáférés az egész életen át tartó képzéshez és a készségek hozzáigazítása a szakmák átalakulásához; a munkavállalók tapasztalatának és kreativitásának mozgósítása;

A vállalkozások – többek között digitális – átalakulását gátló akadályok megszüntetése: hozzáférés a finanszírozáshoz, az innovációhoz és a készségekhez; átalakulási stratégiák kialakítása és levezénylése, változásmenedzsment; az ipari és iparági képviseleti rendszer fejlődése.

 

3.2.2.

Gyártási technológiák

A gyártás a foglalkoztatás és a jólét fő mozgatórugója az Unióban: az Unió globális exportjának több mint háromnegyedét adja, és több mint 100 millió közvetlen és közvetett munkahelyet teremt. Az uniós gyártás legfontosabb kihívása az, hogy intelligensebb és személyre szabottabb, magas hozzáadott értékkel bíró, sokkal alacsonyabb energiaköltséggel előállított termékekkel világszerte versenyképes maradjon. A kreatív és kulturális hatások létfontosságúak lesznek ahhoz, hogy hozzáadott érték jöjjön létre.

Indokolás

Jelen állapotában a Horizont Európa program nem vesz tudomást a transzverzális és szervezeti szempontokról, vagy kisebbíti azokat, holott ezek jelentős mértékben hozzájárulnak az ipar átalakulásához és versenyképességéhez, és Európának több tudományos ismeretre és több innovációra van szüksége ezek tekintetében.

47. módosítás

I. melléklet, II. pillér (44. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

INDOKOLÁS

INDOKOLÁS

II. RÉSZ – I. melléklet

II. RÉSZ – I. melléklet

4. pont „ÉGHAJLAT, ENERGIAÜGY ÉS MOBILITÁS” KLASZTER

4. pont „ÉGHAJLAT, ENERGIAÜGY ÉS MOBILITÁS” KLASZTER

4.1.

Indokolás

4.1.

Indokolás

(…)

(…)

E klaszter tevékenységei különösen is hozzájárulnak az energiaunió, valamint a digitális egységes piac, a munkahely-teremtési, növekedési és beruházási menetrend, az EU globális szerepének megerősítése, az Unió új iparpolitikai stratégiája, a körforgásos gazdaság, a nyersanyag-politikai kezdeményezés, a biztonsági unió és a városfejlesztési menetrend, valamint az EU közös agrárpolitikája, valamint a zaj- és légszennyezés csökkentésére vonatkozó uniós jogi rendelkezések részeként megfogalmazott célokhoz.

E klaszter tevékenységei különösen is hozzájárulnak az energiaunió, valamint a digitális egységes piac, a munkahely-teremtési, növekedési és beruházási menetrend, az EU globális szerepének megerősítése, az Unió új iparpolitikai stratégiája, a körforgásos gazdaság, a kék növekedés, a nyersanyag-politikai kezdeményezés, a biztonsági unió és a városfejlesztési menetrend, valamint az EU közös agrárpolitikája , az integrált tengerpolitika és a közös halászati politika , valamint a zaj- és légszennyezés csökkentésére vonatkozó uniós jogi rendelkezések részeként megfogalmazott célokhoz.

(…)

(…)

Indokolás

A tenger és a halászat létfontosságú az EU számára, ezért alapvető, hogy a velük foglalkozó ágazatokat is megemlítsük itt.

48. módosítás

I. melléklet, II. pillér – 4.2.5. pont Közösségek és városok (48. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Nagy vonalakban

Nagy vonalakban

(…)

(…)

A polgárok életminősége, a biztonságos mobilitás, a városi szociális innováció, a városok körforgásos és regeneráló kapacitása, a környezeti lábnyom és a szennyezés csökkentése;

A polgárok életminősége, a biztonságos mobilitás, a városi szociális innováció, a városok körforgásos és regeneráló kapacitása, a környezeti lábnyom és a szennyezés csökkentése;

 

A polgárok mozgósítása a városokban és a régiókban, az ökológiai átmenet és az energiaváltás demokratikus kihívásai; társadalmi elfogadhatóság és az átalakulási pályákhoz kapcsolódó változások elfogadása; az egyenlőtlenségek csökkentése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, valamint az ökológiai és energetikai átmenettel összefüggésben;

(…)

(…)

49. módosítás

I. melléklet, II. pillér – 5.2.4. pont Tengerek és óceánok

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Nagy vonalakban

Nagy vonalakban

(…)

(…)

Kék értékláncok, a tengeri területek sokrétű felhasználása, valamint a tengerekben és óceánokban rejlő megújuló energiával – köztük a fenntartható mikro- és makroalgákkal – foglalkozó ágazat növekedése;

Kék értékláncok, a tengeri területek sokrétű felhasználása, valamint a tengeri ágazatok, köztük a tengerekben és óceánokban rejlő megújuló energiával – köztük a fenntartható mikro- és makroalgákkal – foglalkozó ágazat növekedése;

 

Föld/tenger interfészek a part menti területek körül, a kék gazdaság különböző ágazatainak, köztük a halászat és a tengeri gazdálkodás fenntarthatósága, valamint part menti turizmus; a kikötői és tengerparti területek fenntartható fejlődésének rendszerszemléletű megközelítései; az urbanizáció és a népességelöregedés kihívásai a tengerparti területeken;

A tengeri és part menti ökoszisztémák dinamikáján, a biológiai sokféleségen és a sokrétű ökoszisztéma-szolgáltatásokon alapuló, természetből kiinduló megoldások,

A tengeri és part menti ökoszisztémák dinamikáján, a biológiai sokféleségen és a sokrétű ökoszisztéma-szolgáltatásokon alapuló, természetből kiinduló megoldások,

(…)

(…)

50. módosítás

I. melléklet, II. pillér – 6.2.2. pont Globális kihívások (62. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2.

Inkluzív és biztonságos társadalom

2.

Inkluzív és biztonságos társadalom

Az esélyegyenlőtlenséggel, a szegénységgel és a kirekesztéssel, a társadalmi mobilitással, a kulturális sokszínűséggel és a készségekkel kapcsolatos kutatások; a társadalmi, demográfiai és technológiai átalakulás demokráciára és társadalomra gyakorolt hatásának értékelése;

Az esélyegyenlőtlenséggel, a szegénységgel és a kirekesztéssel, a társadalmi mobilitással, a kulturális sokszínűséggel és a készségekkel kapcsolatos kutatások; a társadalmi, demográfiai és technológiai átalakulás demokráciára és társadalomra gyakorolt hatásának értékelése;

 

Az iskolai esélyegyenlőtlenségek kialakulásával és a mindenki sikerét és kiteljesedését egész életen át elősegítő oktatási és képzési rendszer kialakításával kapcsolatos kutatás;

A kulturális örökség megőrzésének támogatása;

A kulturális örökség megőrzésének támogatása;

(…)

(…)

51. módosítás

I. melléklet, II. pillér (64. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

5.

Élelmiszerek és természeti erőforrások

5.

Élelmiszerek és természeti erőforrások

(…)

(…)

A takarmány-adalékanyagokkal, a géntechnológiával módosított szervezetekkel és az élelmiszerrel érintkező anyagokkal foglalkozó uniós referencialaboratórium;

A takarmány-adalékanyagokkal, a géntechnológiával módosított szervezetekkel és az élelmiszerrel érintkező anyagokkal foglalkozó uniós referencialaboratórium;

 

A helyi élelmiszerrendszerekkel foglalkozó tudásközpont;

Az élelmiszercsalással és az élelmiszerek minőségével foglalkozó tudásközpont;

Az élelmiszercsalással és az élelmiszerek minőségével foglalkozó tudásközpont;

Biogazdasági tudásközpont.

Biogazdasági tudásközpont.

52. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „III. pillér – Nyílt innováció”, hetedik bekezdés (67. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Annak érdekében, hogy Európa élen járjon az áttörést jelentő innovációnak ebben az új hullámában, a következő mögöttes problémákat kell megoldani:

Annak érdekében, hogy Európa élen járjon az áttörést jelentő innovációnak ebben az új hullámában, a következő mögöttes problémákat kell megoldani:

A tudomány innovációra való átváltásának javítása az ötletek, technológiák és tehetség átadásának felgyorsítása érdekében a kutatás szintjéről az induló vállalkozások és az iparág számára;

A tudomány innovációra való átváltásának javítása az ötletek, technológiák és tehetség átadásának felgyorsítása érdekében a kutatás szintjéről az induló vállalkozások és az iparág számára;

Az ipar szerkezetátalakításának felgyorsítása: az új technológiák beemelése és üzemi méretű fejlesztése terén az európai ipar elmarad a többitől: a fiatal és nagyméretű, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalatok 77 %-a az Egyesült Államokban vagy Ázsiában van, és csupán 16 %-a európai illetőségű;

Az ipar szerkezetátalakításának felgyorsítása: az új technológiák beemelése és üzemi méretű fejlesztése terén az európai ipar elmarad a többitől: a fiatal és nagyméretű, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalatok 77 %-a az Egyesült Államokban vagy Ázsiában van, és csupán 16 %-a európai illetőségű;

A kockázatfinanszírozás növelése a finanszírozási hiány leküzdése érdekében: az európai innovátorok alacsony kockázatfinanszírozási kínálattól szenvednek. A kockázati tőke kulcsfontosságú ahhoz, hogy az áttörést jelentő innovációk világszinten vezető vállalatokká váljanak, de Európában erre az Egyesült Államokban és Ázsiában e célra fordított összegnek csupán a negyedét költik. Európának át kell hidalnia a „halál völgyének” nevezett időszakot, vagyis hogy az állami támogatás és a magánbefektetés közötti szakadék miatt az innovációk nem érik el a piacot, ami különösen a magas kockázatú, áttörést jelentő innovációk és hosszú távú befektetések esetében fordul elő.

A kockázatfinanszírozás növelése a finanszírozási hiány leküzdése érdekében: az európai innovátorok alacsony kockázatfinanszírozási kínálattól szenvednek. A kockázati tőke kulcsfontosságú ahhoz, hogy az áttörést jelentő innovációk világszinten vezető vállalatokká váljanak, de Európában erre az Egyesült Államokban és Ázsiában e célra fordított összegnek csupán a negyedét költik. Európának át kell hidalnia a „halál völgyének” nevezett időszakot, vagyis hogy az állami támogatás és a magánbefektetés közötti szakadék miatt az innovációk nem érik el a piacot, ami különösen a magas kockázatú, áttörést jelentő innovációk és hosszú távú befektetések esetében fordul elő.

Az európai környezet megerősítése és egyszerűsítése a kutatás és innováció finanszírozása és támogatása érdekében: a sokféle finanszírozási forrás bonyolult környezetet jelent az innovátoroknak Az uniós beavatkozás során együtt kell működni és egyeztetni kell más, európai, nemzeti és regionális szintű, valamint állami és magánszektorbeli kezdeményezésekkel a támogató kapacitás megerősítése és annak érdekében, hogy olyan környezetet lehessen teremteni az európai innovátorok számára, amelyben könnyű eligazodni.

Az európai környezet megerősítése és egyszerűsítése a kutatás és innováció finanszírozása és támogatása érdekében: a sokféle finanszírozási forrás bonyolult környezetet jelent az innovátoroknak Az uniós beavatkozás során együtt kell működni és egyeztetni kell más, európai, nemzeti és regionális szintű, valamint állami és magánszektorbeli kezdeményezésekkel a támogató kapacitás megerősítése és annak érdekében, hogy olyan környezetet lehessen teremteni az európai innovátorok számára, amelyben könnyű eligazodni.

Az innovációs ökoszisztéma széttagoltságának a megszüntetése. Bár Európa egyre több csomópontnak ad otthont, ezek egymáshoz való kapcsolódása nem megfelelő. A nemzetközi növekedési potenciállal rendelkező vállalatoknak meg kell küzdeniük a más-más nyelvvel, üzleti kultúrával és eltérő előírásokkal rendelkező nemzeti piacok széttöredezettségével;

Az innovációs ökoszisztéma széttagoltságának a megszüntetése. Bár Európa egyre több csomópontnak ad otthont, ezek egymáshoz való kapcsolódása nem megfelelő. A nemzetközi növekedési potenciállal rendelkező vállalatoknak meg kell küzdeniük a más-más nyelvvel, üzleti kultúrával és eltérő előírásokkal rendelkező nemzeti piacok széttöredezettségével;

 

A tudomány és az innováció területi beágyazottságának, valamint a regionális ökoszisztémák és innovációs központok jelentős hozzájárulásának elismerése, amelyek gyors reagálásra képesek és elősegítik az áttörést jelentő innovációkat, képesek biztosítani az európai értékláncok átalakítása és a készség- és humánerőforrás-fejlesztés érdekében történő mobilizáció támogatásának folyamatosságát. Ezt szem előtt tartva jobban figyelembe kell venni az intelligens szakosodást és annak hálózatba szerveződését .

53. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „III. pillér – Nyílt innováció”, tizenegyedik bekezdés (68. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Miközben az EIC közvetlenül támogatja az áttörést jelentő innovációt, tovább kell fejleszteni és fokozni kell az európai innováció ösztönzését és kibontakozását elősegítő általános környezetet: európai szinten, közösen kell törekedni arra, hogy az innováció Unió-szerte, vetületétől és formájától függetlenül támogatást élvezzen többek között – amikor csak lehetséges – kiegészítő uniós és nemzeti szakpolitika és források révén. Ezért ez a pillér a következőket is tartalmazza:

Miközben az EIC közvetlenül támogatja az áttörést jelentő innovációt, tovább kell fejleszteni és fokozni kell az európai innováció ösztönzését és kibontakozását elősegítő általános környezetet: európai szinten, közösen kell törekedni arra, hogy az innováció Unió-szerte, az uniós tagállamokban és azok régióiban vetületétől és formájától függetlenül támogatást élvezzen többek között – amikor csak lehetséges – kiegészítő helyi és regionális, uniós és nemzeti szakpolitika és források révén. Ezért ez a pillér a következőket is tartalmazza:

Megújított és megerősített egyeztetési és együttműködési mechanizmusok a tagállamokkal és a társult országokkal, valamint magánkezdeményezésekkel is az uniós innovációs ökoszisztéma összes típusának és azok szereplőinek a támogatására;

Megújított és megerősített egyeztetési és együttműködési mechanizmusok a helyi és regionális önkormányzatokkal, a tagállamokkal és a társult országokkal, valamint magánkezdeményezésekkel is az uniós innovációs ökoszisztéma összes típusának és azok szereplőinek a támogatására;

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) és a tudományos és innovációs társulások (TIT-ek) támogatása

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) és a tudományos és innovációs társulások (TIT-ek) támogatása

54. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „III. pillér – Nyílt innováció”, 1. rész „Európai Innovációs Tanács (EIC)”, 1.1. pont (70. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Különös hangsúlyt kap az egyéni vagy hálózatba kapcsolt tagállami  – többek között európai partnerség formájában megvalósuló – kezdeményezésekkel való megfelelő és hatékony kiegészítő jelleg biztosítása.

Különös hangsúlyt kap a tagállamok, valamint a regionális ökoszisztémák és innovációs központok által egyénileg vagy hálózatba kapcsoltan indított  – többek között európai partnerség formájában megvalósuló – kezdeményezésekkel való megfelelő és hatékony kiegészítő jelleg biztosítása. A támogatott projektek érdekében a Pathfinder és az Accelerator biztosítja, hogy beavatkozásuk egy folytonos projekttámogatási lánc részeként történjen; a beavatkozások megfelelő komplementaritásának, valamint a lehető legtöbb kapcsolatnak és együttműködésnek – a társfinanszírozott programokon keresztül megvalósuló kapcsolatokat és együttműködéseket is beleértve – a biztosítása érdekében az EIC folyamatosan párbeszédet folytat az innovációért felelős nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal. Ez a párbeszéd a kiválósági pecsét EIC általi odaítélésének előfeltétele.

55. módosítás

I. melléklet, II. pillér (73. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.1.3.

További EIC-tevékenységek

1.1.3.

További EIC-tevékenységek

A fentieken felül az EIC tevékenysége a következőkre is kiterjed:

A fentieken felül az EIC tevékenysége a következőkre is kiterjed:

Az EIC-nek a Pathfinder és az Accelerator eszköz alá tartozó tevékenységeket és cselekvéseket támogató üzleti gyorsítószolgáltatásai. A cél a finanszírozott innovátorok EIC-közösségének – a finanszírozott kiválósági pecséttel rendelkezőket is beleértve – összekötése a befektetőkkel, a partnerekkel és az ajánlatkérőkkel. Az EIC egy sor coaching és mentorálási szolgáltatást nyújt a cselekvéseihez. Hozzáférést biztosít az innovátoroknak a lehetséges partnerek – köztük az ipari partnerek – nemzetközi hálózataihoz valamely értéklánchoz való kapcsolódás vagy a piaci lehetőségek fejlesztése céljából, továbbá annak érdekében, hogy befektetőket találjanak és egyéb magán- vagy vállalati finanszírozáshoz jussanak. A tevékenységek közé tartoznak az élő események (például közvetítői rendezvények, partnerkereső találkozók), de az egymáshoz illő platformok fejlesztése, illetve a meglévő platformok használata is – az InvestEU által támogatott pénzügyi közvetítőkkel és az EBB Csoporttal szoros együttműködésben. Ezek a tevékenységek a szakértői csereprogramokat is ösztönzik mint az egyik tanulási forrást az innovációs ökoszisztémában, kiaknázva az EIT Magas Szintű Tanácsadó Testületének tagjai és az EIC-kutatók szaktudását;

Az EIC-nek a Pathfinder és az Accelerator eszköz alá tartozó tevékenységeket és cselekvéseket támogató üzleti gyorsítószolgáltatásai. A cél a finanszírozott innovátorok EIC-közösségének – a finanszírozott kiválósági pecséttel rendelkezőket is beleértve – összekötése a befektetőkkel, a partnerekkel és az ajánlatkérőkkel , de az innovációt támogató nemzeti és helyi szereplőkkel is, akik képesek kiegészíteni az EIC támogatását és hosszú távon támogatni az innovátorokat . Az EIC egy sor coaching és mentorálási szolgáltatást nyújt a cselekvéseihez. Hozzáférést biztosít az innovátoroknak a lehetséges partnerek – köztük az ipari partnerek – nemzetközi hálózataihoz valamely értéklánchoz való kapcsolódás vagy a piaci lehetőségek fejlesztése céljából, továbbá annak érdekében, hogy befektetőket találjanak és egyéb magán- vagy vállalati finanszírozáshoz jussanak. A tevékenységek közé tartoznak az élő események (például közvetítői rendezvények, partnerkereső találkozók), de az egymáshoz illő platformok fejlesztése, illetve a meglévő platformok használata is – az InvestEU által támogatott pénzügyi közvetítőkkel és az EBB Csoporttal szoros együttműködésben. Ezek a tevékenységek a szakértői csereprogramokat is ösztönzik mint az egyik tanulási forrást az innovációs ökoszisztémában, kiaknázva az EIT Magas Szintű Tanácsadó Testületének tagjai és az EIC-kutatók szaktudását;

56. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „III. pillér – Nyílt innováció”, „Európai Innovációs Tanács (EIC)”, 1.2.2. pont (74. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.2.2.

EIC-programirányítók

A Bizottság proaktív megközelítéssel – a szükséges szaktudáshoz való hozzáférésen keresztül – irányítja a magas kockázatú projekteket.

1.2.2.

EIC-programirányítók

A Bizottság proaktív megközelítéssel – a szükséges szaktudáshoz való hozzáférésen keresztül – irányítja a magas kockázatú projekteket.

A Bizottság átmenetileg több EIT-programirányítót jelöl ki abból a célból, hogy segítsenek a technológiaalapú jövőkép és a gyakorlati útmutatás megalkotásában.

A Bizottság átmenetileg több EIT-programirányítót jelöl ki abból a célból, hogy segítsenek a technológiaalapú jövőkép és a gyakorlati útmutatás megalkotásában.

A programirányítók különböző területekről érkeznek, többek között a vállalatoktól, egyetemekről, nemzeti laboratóriumokból és kutatóközpontokból. Alapos szaktudást hoznak magukkal, amely a területen eltöltött időből és az általuk szerzett személyes tapasztalatokból táplálkozik. Olyan elismert vezetőkről van szó, akik – vagy multidiszciplináris kutatócsoportot irányítottak, vagy nagy intézményi programokat vezettek, és tisztában vannak azzal, milyen fontos, hogy elképzeléseiket fáradhatatlanul, kreatívan, széles körben terjesszék. Végül felelősségérzetet igénylő fontos költségvetések felügyelete terén is tapasztalatokkal rendelkeznek.

A programirányítók különböző területekről érkeznek, többek között az innovációra szakosodott állami szereplőktől, a vállalatoktól, egyetemekről, nemzeti laboratóriumokból és kutatóközpontokból. Alapos szaktudást hoznak magukkal, amely a területen eltöltött időből és az általuk szerzett személyes tapasztalatokból táplálkozik. Olyan elismert vezetőkről van szó, akik – vagy multidiszciplináris kutatócsoportot irányítottak, vagy nagy intézményi programokat vezettek, és tisztában vannak azzal, milyen fontos, hogy elképzeléseiket fáradhatatlanul, kreatívan, széles körben terjesszék. Végül felelősségérzetet igénylő fontos költségvetések felügyelete terén is tapasztalatokkal rendelkeznek.

57. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „III. pillér – Nyílt innováció”, „Európai innovációs ökoszisztémák”, 2.1. pont (76. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2.1.

Indokolás

2.1.

Indokolás

Ahhoz, hogy a kutatók, a vállalkozók, az ipar és az egész társadalom bevonásával zajló innovációban rejlő potenciált teljes mértékben kihasználja, az EU-nak javítania kell a környezetet, amelyben az innováció minden szinten ki tud teljesedni. Ez egy uniós szintű, hatékony innovációs ökoszisztéma kialakítását és azt jelenti, hogy ösztönözni kell az együttműködés, a hálózatépítés, valamint az elképzelések, a finanszírozás és a készségek nemzeti és helyi innovációs ökoszisztémák közötti kicserélését.

Ahhoz, hogy a kutatók, a vállalkozók, az ipar és az egész társadalom bevonásával zajló innovációban rejlő potenciált teljes mértékben kihasználja, az EU-nak javítania kell a környezetet, amelyben az innováció minden szinten ki tud teljesedni. Ez egy uniós szintű, hatékony innovációs ökoszisztéma kialakítását és azt jelenti, hogy ösztönözni kell az együttműködés, a hálózatépítés, valamint az elképzelések, a finanszírozás és a készségek nemzeti és helyi innovációs ökoszisztémák közötti kicserélését.

Az EU-nak olyan ökoszisztémák kialakítását is célul kell tűznie, amelyek a magánvállalkozásokban megvalósuló innováción túl a társadalmi innovációt és az állami szektorbeli innovációt is támogatják. Valóban, a kormányzati szektornak innoválnia kell és meg kell újulnia annak érdekében, hogy támogatni tudja a szabályozás és a kormányzás területén végrehajtandó mindazon változtatásokat, amelyek az új technológiák nagy volumenű bevezetése, valamint a nyilvánosságnak a hatékonyabb és eredményesebb szolgáltatásnyújtás iránti egyre növekvő igénye támogatásához szükségesek. A társadalmi innovációk kritikus fontosságúak társadalmaink jólétének fokozása szempontjából.

Az EU-nak olyan ökoszisztémák kialakítását is célul kell tűznie, amelyek a magánvállalkozásokban megvalósuló innováción túl a társadalmi innovációt és az önkéntes, a nonprofit és az állami szektorbeli innovációt is támogatják. Valóban, ezeknek a szektoroknak innoválniuk kell és meg kell újulniuk annak érdekében, hogy támogatni tudják a szabályozás és a kormányzás területén végrehajtandó mindazon változtatásokat, amelyek az új technológiák nagy volumenű bevezetése, valamint a nyilvánosságnak a hatékonyabb és eredményesebb szolgáltatásnyújtás iránti egyre növekvő igénye támogatásához szükségesek. A társadalmi innovációk kritikus fontosságúak társadalmaink jólétének fokozása szempontjából.

58. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „III. pillér – Nyílt innováció”, „Európai innovációs ökoszisztémák”, 2.2. pont (76. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2.2.

Beavatkozási területek

2.2

Beavatkozási területek

Első lépésként a Bizottság megszervezi a tagállamok és társult országok nemzeti innovációs politikájáért és programjáért felelős hatóságainak és szerveinek EIC fórumát, amelynek célja az Unió innovációs ökoszisztémájának fejlesztésével kapcsolatos egyeztetés és párbeszéd előmozdítása. Az EIC-fórumon belül a Bizottság:

Első lépésként a Bizottság megszervezi a tagállamok és társult országok , városok és régiók nemzeti innovációs politikájáért és programjáért felelős hatóságainak és szerveinek EIC fórumát, amelynek célja az Unió innovációs ökoszisztémájának fejlesztésével kapcsolatos egyeztetés és párbeszéd előmozdítása. Az EIC-fórumon belül a Bizottság:

Megvitatja az innovációbarát szabályozás kialakítását, amit az innováció elvének folyamatos alkalmazásával és a közbeszerzéssel kapcsolatos innovatív megközelítés kidolgozásával érnek el, mely utóbbi magában foglalja az innovációkkal kapcsolatos közbeszerzések eszközének kifejlesztését és bővítését az innováció ösztönzése érdekében. A közszférabeli innovációt vizsgáló megfigyelőközpont a megújított szakpolitika-támogató eszköz mellett továbbra is támogatja a belső kormányzati innovációs törekvéseket.

Megvitatja az innovációbarát szabályozás kialakítását, amit az innováció elvének folyamatos alkalmazásával és a közbeszerzéssel kapcsolatos innovatív megközelítés kidolgozásával érnek el, mely utóbbi magában foglalja az innovációkkal kapcsolatos közbeszerzések eszközének kifejlesztését és bővítését az innováció ösztönzése érdekében. A közszférabeli innovációt vizsgáló megfigyelőközpont a megújított szakpolitika-támogató eszköz mellett továbbra is támogatja a belső kormányzati innovációs törekvéseket.

Előmozdítja a kutatási és innovációs menetrendeknek azokkal az uniós törekvésekkel való összehangolását, amelyek a tőkemozgások és beruházások nyílt piacának konszolidálására irányulnak – ilyen például az innovációt szolgáló fő keretfeltételeknek a Tőkepiaci Unió keretében történő kidolgozása;

Előmozdítja a kutatási és innovációs menetrendeknek azokkal az uniós törekvésekkel való összehangolását, amelyek a tőkemozgások és beruházások nyílt piacának konszolidálására irányulnak – ilyen például az innovációt szolgáló fő keretfeltételeknek a Tőkepiaci Unió keretében történő kidolgozása;

Fokozza a nemzeti innovációs programok és az EIT közötti koordinációt, hogy ez – a programokkal és végrehajtásukkal, az erőforrásokkal és a szaktudással, a technológiai és innovációs trendek elemzésével és nyomon követésével kapcsolatos adatok megosztása, valamint az érintett innovátori közösségek összekapcsolása révén – ösztönözze az operatív szinergiákat és kiküszöbölje az átfedéseket;

Fokozza a nemzeti , regionális és helyi innovációs programok és az EIT közötti koordinációt, hogy ez – a programokkal és végrehajtásukkal, az erőforrásokkal és a szaktudással, a technológiai és innovációs trendek elemzésével és nyomon követésével kapcsolatos adatok megosztása, valamint az érintett innovátori közösségek összekapcsolása révén – ösztönözze az operatív szinergiákat és kiküszöbölje az átfedéseket;

 

Elősegíti a regionális ökoszisztémák és innovációs központok azonosítását, jellemzését, elismerését és támogatását, az intelligens szakosodáshoz való kapcsolódásukat, valamint azt, hogy a program és különösen annak „Nyílt innováció” elnevezésű pillére céljainak megvalósításához jelentős mértékben hozzájárulni képes konzorciumok keretében közelebb kerüljenek egymáshoz;

Meghatározza az Unióban megvalósuló innovációra vonatkozó közös kommunikációs stratégiát. Célja az EU legtehetségesebb innovátorai, vállalkozói – különösen a fiatal húzóerő, a kkv-k és az induló vállalkozások – ösztönzése, akár az Unió eddig felfedezetlen térségeiből is. Hangsúlyozza az Unió hozzáadott értékét, amit a technikai, nem technikai és társadalmi innovátorok hozhatnak az uniós polgároknak azzal, hogy ötletüket/víziójukat prosperáló vállalkozássá fejlesztik (társadalmi érték/hatás, munkahelyek és növekedés, társadalmi progresszió).

Meghatározza az Unióban megvalósuló innovációra vonatkozó közös kommunikációs stratégiát. Célja az EU legtehetségesebb innovátorai, vállalkozói – különösen a fiatal húzóerő, a kkv-k és az induló vállalkozások – ösztönzése, akár az Unió eddig felfedezetlen térségeiből is. Hangsúlyozza az Unió hozzáadott értékét, amit a technikai, nem technikai és társadalmi innovátorok hozhatnak az uniós polgároknak azzal, hogy ötletüket/víziójukat prosperáló vállalkozássá fejlesztik (társadalmi érték/hatás, munkahelyek és növekedés, társadalmi progresszió).

Tevékenységeket hajtanak végre annak biztosítása érdekében, hogy az EIC cselekvéstípusai és az a tény, hogy ezek a cselekvéstípusok az áttörést jelentő innovációkat állítják a középpontba, hatékonyan kiegészítsék a tagállamok és társult országok által végrehajtott, de magánkezdeményezésre is végzett tevékenységeket annak érdekében, hogy az innováció összes típusát támogassák, Unió-szerte az összes innovátort elérjék, és megfelelő, fokozott támogatást nyújtsanak nekik.

Tevékenységeket hajtanak végre annak biztosítása érdekében, hogy az EIC cselekvéstípusai és az a tény, hogy ezek a cselekvéstípusok az áttörést jelentő innovációkat állítják a középpontba, hatékonyan kiegészítsék a tagállamok , a régiók és a városok, valamint a társult országok által végrehajtott, de magánkezdeményezésre is végzett tevékenységeket annak érdekében, hogy az innováció összes típusát támogassák, Unió-szerte az összes innovátort elérjék, és megfelelő, fokozott támogatást nyújtsanak nekik.

Indokolás

Az EIC tevékenységének középpontjába a városokat, a régiókat és ezek innovációs ökoszisztémáit kell helyezni.

59. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „III. pillér – Nyílt innováció”, „Európai innovációs ökoszisztémák”, 2.2. pont (77. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

E célból az EU:

E célból az EU:

Előmozdítja és társfinanszírozza a nemzeti, regionális és helyi innovációs közpolitikákért és programokért felelős hatóságok által irányított közös innovációs programokat, amelyekhez az innovációt és innovátorokat támogató magánvállalatok is csatlakozhatnak. Az ilyen keresletvezérelt közös programok irányulhatnak többek között a korai szakaszban nyújtott támogatásra és a megvalósíthatósági tanulmány támogatására, a tudományos világ és a vállalkozói szféra közötti együttműködésre, a csúcstechnológiát képviselő kkv-k együttműködésen alapuló kutatásaihoz nyújtott támogatásra, a technológia- és tudástranszferre, a kkv-k nemzetköziesedésére, piacelemzésre és -fejlesztésre, alacsony technológiai szintű kkv-k digitalizálására, piacközeli innovációs tevékenységeket vagy piaci bevezetést szolgáló pénzügyi eszközökre, társadalmi innovációra. E programokban közös közbeszerzési kezdeményezések is szerepelhetnek, amelyeken keresztül az innovációk kereskedelmi forgalomba kerülhetnek a közszférában, különösen egy új politika kidolgozásának alátámasztására. Ez rendkívül hatékonyan ösztönözheti az innovációt a közszolgálat területein, és piaci lehetőségeket nyújthat európai innovátoroknak.

Előmozdítja és társfinanszírozza a nemzeti, regionális és helyi innovációs közpolitikákért és programokért felelős hatóságok által irányított közös innovációs programokat, amelyekhez az innovációt és innovátorokat támogató magánvállalatok is csatlakozhatnak. Az ilyen közös programok a regionális ökoszisztémákat és innovációs központokat egyesítő konzorciumok formáját ölthetik. Az ilyen keresletvezérelt közös programok irányulhatnak többek között a korai szakaszban nyújtott támogatásra és a megvalósíthatósági tanulmányok (valamint a koncepció bizonyítását lehetővé tevő, a kutatást kiegészítő munkák, demonstrációs rendszerek és kísérleti gyártósorok) támogatására, a tudományos világ és a vállalkozói szféra közötti együttműködésre, a csúcstechnológiát képviselő kkv-k együttműködésen alapuló kutatásaihoz nyújtott támogatásra, a technológia- és tudástranszferre, a kkv-k nemzetköziesedésére, piacelemzésre és -fejlesztésre, alacsony technológiai szintű kkv-k digitalizálására, piacközeli innovációs tevékenységeket vagy piaci bevezetést szolgáló pénzügyi eszközökre, társadalmi innovációra. E programokban közös közbeszerzési kezdeményezések is szerepelhetnek, amelyeken keresztül az innovációk kereskedelmi forgalomba kerülhetnek a közszférában, különösen egy új politika kidolgozásának alátámasztására. Ez rendkívül hatékonyan ösztönözheti az innovációt a közszolgálat területein, és piaci lehetőségeket nyújthat európai innovátoroknak.

Mentorálási, coaching, technikai segítségnyújtási és az innovátorokhoz közeli egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos közös programokat is támogat, amelyeket olyan hálózatok hajtanak végre, mint például az Enterprise Europe Network (EEN), klaszterek, olyan páneurópai platformok, mint a Startup Europe, helyi innovációs szereplők, nemcsak állami, hanem magánszférabeli szereplők is, ide tartoznak különösen az inkubátorházak és az innovációs központok, amelyek összekötése az innovátorok egymás közötti partnerkeresése szempontjából is előnyös lehet. Támogatás az innovációt szolgáló humán készségek fejlesztéséhez is adható, például szakképzési intézmények hálózatainak, szoros együttműködésben az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel;

Mentorálási, coaching, technikai segítségnyújtási és az innovátorokhoz közeli egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos közös programokat is támogat, amelyeket olyan hálózatok hajtanak végre, mint például az Enterprise Europe Network (EEN), klaszterek, olyan páneurópai platformok, mint a Startup Europe, regionális és helyi innovációs szereplők, nemcsak állami, hanem magánszférabeli szereplők is, ide tartoznak különösen az inkubátorházak és az innovációs központok, amelyek összekötése az innovátorok egymás közötti partnerkeresése szempontjából is előnyös lehet. Támogatás az innovációt szolgáló humán készségek fejlesztéséhez is adható, például szakképzési intézmények hálózatainak, szoros együttműködésben az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel;

60. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „III. pillér – Nyílt innováció”, „Európai innovációs ökoszisztémák”, 2.2. pont (77. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az EU az átfogó európai innovációs helyzet és innovációmenedzsment-kapacitás további nyomon követéséhez és segítéséhez szükséges fellépéseket is elindít.

Az EU az átfogó európai innovációs helyzet és innovációmenedzsment-kapacitás további nyomon követéséhez és segítéséhez szükséges fellépéseket is elindít.

 

Az Európai Bizottság a városokkal és a régiókkal együtt megszervezi a regionális ökoszisztémák és innovációs projektek fórumát, hogy jobban megismerhetők legyenek a kiemelkedésükhöz és a sikerükhöz vezető feltételek, az európai tudományos kiválósághoz és az innováció dinamikájához való hozzájárulásuk, valamint hogy megkönnyítse és növelje a program végrehajtásához és céljainak megvalósításához való hozzájárulásukat.

Az ökoszisztémát támogató tevékenységeket a Bizottság hajtja végre egy végrehajtó ügynökség támogatásával, amely az értékelési folyamatért felel.

Az ökoszisztémát támogató tevékenységeket a Bizottság hajtja végre egy végrehajtó ügynökség támogatásával, amely az értékelési folyamatért felel.

61. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „III. pillér – Nyílt innováció”, „Európai Innovációs és Technológiai Intézet”, 3.1. pont, második bekezdés (79. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

További erőfeszítésekre van szükség olyan ökoszisztémák kialakítása érdekében, ahol a kutatók, az innovátorok, az ágazatok és a kormányok könnyen kapcsolatba tudnak lépni egymással.

További erőfeszítésekre van szükség olyan ökoszisztémák kialakítása érdekében, ahol a kutatók, az innovátorok, az ágazatok és a kormányok , valamint a helyi és regionális önkormányzatok könnyen kapcsolatba tudnak lépni egymással.

62. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „III. pillér – Nyílt innováció”, „Európai Innovációs és Technológiai Intézet”, 3.1. pont, negyedik bekezdés, első mondat (79. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az innovációs kihívások jellege és nagyságrendje megkívánja a szereplők és az erőforrások európai szinten történő mobilizálását és a velük való európai szintű kapcsolattartást, ami a határokon átnyúló együttműködés erősítésével oldható meg.

Az innovációs kihívások jellege és nagyságrendje megkívánja a szereplők és az erőforrások európai szinten történő mobilizálását és a velük való európai szintű kapcsolattartást, ami a régiókon és határokon átnyúló együttműködés erősítésével oldható meg.

63. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „III. pillér – Nyílt innováció”, „Európai Innovációs és Technológiai Intézet”, 3.2.1. pont (80. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

3.2.

Beavatkozási területek

3.2.

Beavatkozási területek

3.2.1.

Fenntartható innovációs ökoszisztémák Európa-szerte

Az EIT növekvő szerepet játszik a fenntartható innovációs ökoszisztémák Európa-szerte történő megerősítésében. Továbbra is elsősorban tudományos és innovációs társulásain (TIT-ek) – azaz egyedi társadalmi kihívások kezelésével foglalkozó nagy volumenű európai partnerségeken – keresztül működik. A kutatás, az innováció és az oktatás integrációjának fokozásával tovább erősíti az őt körülvevő innovációs ökoszisztémákat. Az EIT ezen túl – regionális innovációs rendszerének bővítésével – hozzájárul az innovációs teljesítmény terén Európa-szerte fennálló hiányosságok áthidalásához. Az EIT olyan innovációs ökoszisztémákkal dolgozik, amelyek a stratégia, a tematikus igazodás és a hatás alapján – szoros szinergiát alkotva az intelligens szakosodási stratégiákkal és platformokkal – nagy innovációs potenciált mutatnak.

3.2.1.

Fenntartható innovációs ökoszisztémák Európa-szerte

Az EIT növekvő szerepet játszik a fenntartható innovációs ökoszisztémák Európa-szerte történő megerősítésében. Továbbra is elsősorban tudományos és innovációs társulásain (TIT-ek) – azaz egyedi társadalmi kihívások kezelésével foglalkozó nagy volumenű európai partnerségeken – keresztül működik. A kutatás, az innováció és az oktatás integrációjának fokozásával tovább erősíti az őt körülvevő innovációs ökoszisztémákat. Az EIT ezen túl – regionális innovációs rendszerének bővítésével – hozzájárul az innovációs teljesítmény terén Európa-szerte fennálló hiányosságok áthidalásához. Az EIT olyan innovációs ökoszisztémákkal , többek között regionális ökoszisztémákkal és innovációs központokkal dolgozik, amelyek a stratégia, a tematikus igazodás és a hatás alapján – szoros szinergiát alkotva az intelligens szakosodási stratégiákkal és platformokkal – nagy innovációs potenciált mutatnak.

64. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „III. pillér – Nyílt innováció”, „Európai Innovációs és Technológiai Intézet”, 3.2.4. pont (81. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Nagy vonalakban

Nagy vonalakban

A rendkívül innovatív vállalkozásoknak – induló és növekvő fázisban lévő vállalkozásoknak egyaránt – kínált támogatás (azaz a finanszírozás és a szolgáltatások) egyszerűsítése terén az EIT-vel való együttműködés, különösen a TIT-eken keresztül;

A rendkívül innovatív vállalkozásoknak – induló és növekvő fázisban lévő vállalkozásoknak egyaránt – kínált támogatás (azaz a finanszírozás és a szolgáltatások) egyszerűsítése terén az EIT-vel való együttműködés, különösen a TIT-eken keresztül;

EIT-tevékenységek tervezése és végrehajtása a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér cselekvéseivel való lehető legnagyobb mértékű szinergia és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében;

EIT-tevékenységek tervezése és végrehajtása a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér cselekvéseivel való lehető legnagyobb mértékű szinergia és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében;

Az uniós tagállamok bevonása – nemzeti és regionális szinten egyaránt – a strukturált párbeszéd kialakításába, és azon törekvések összehangolásába, amelyek meglévő nemzeti kezdeményezésekkel létesítendő szinergiák létrehozására irányulnak a bevált gyakorlatok és az egymástól való tanulás lehetőségeinek azonosítása, megosztása és terjesztése érdekében;

Nemzeti szinten az uniós tagállamok , valamint a helyi és regionális önkormányzatok bevonása a strukturált párbeszéd kialakításába, és azon törekvések összehangolásába, amelyek meglévő nemzeti , regionális és helyi kezdeményezésekkel létesítendő szinergiák létrehozására irányulnak a bevált gyakorlatok és az egymástól való tanulás lehetőségeinek azonosítása, megosztása és terjesztése érdekében;

65. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „Az Európai Kutatási Térség megerősítése”, negyedik bekezdés (83. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ezenfelül a kutatást és az innovációt egyesek távoli, elitista dolognak tartják, aminek nincs egyértelmű haszna a polgárok számára; olyan hozzáállást elhintve ezzel, ami hátráltatja az innovatív megoldások létrejöttét és alkalmazását, és szkepticizmust keltve a tényadatokon alapuló közpolitikák irányában. Ehhez egyfelől a tudósok, a polgárok és a politikai döntéshozók közötti szorosabb kapcsolatokra, másfelől pedig szilárdabb alapokon álló megközelítésre van szükség maguknak a tudományos bizonyítékoknak az együttes hasznosításával kapcsolatban.

Ezek a kutatáshoz és az innovációhoz való hozzáférés terén fennálló különbségek és egyenlőtlenségek megtörhették a polgárok bizalmát, a kutatást és az innovációt viszont egyesek távoli, elitista dolognak is tartják, aminek nincs egyértelmű haszna a polgárok számára; olyan hozzáállást elhintve ezzel, ami hátráltatja az innovatív megoldások létrejöttét és alkalmazását, és szkepticizmust keltve a tényadatokon alapuló közpolitikák irányában. Ezért küzdeni kell a megfigyelt egyenlőtlenségek ellen, és ehhez egyfelől a tudósok, a polgárok és a politikai döntéshozók közötti szorosabb kapcsolatokra, másfelől pedig szilárdabb alapokon álló megközelítésre van szükség maguknak a tudományos bizonyítékoknak az együttes hasznosításával kapcsolatban.

66. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „Az Európai Kutatási Térség megerősítése”, ötödik bekezdés (83. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az EU-nak most magasabbra kell tennie a mércét kutatási és innovációs rendszerének minősége és hatása tekintetében, amihez az EU kutatási és innovációs keretprogramja által jobban támogatott újjáélesztett Európai Kutatási Térség (EKT) szükséges. Konkrétan egy sor jól integrált, mégis testre szabott uniós intézkedésre van szükség, amelyekhez nemzeti szintű reformok és teljesítményjavulás társul (amihez az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében támogatott intelligens szakosodási stratégiák hozzájárulhatnak), másfelől pedig intézményi változásokra a kutatásfinanszírozásban és a teljesítő szervezeteknél, köztük az egyetemeken. A törekvések európai szintű egyesítésével a szinergiák kihasználhatók, a szükséges nagyságrend pedig elérhető, ami a nemzeti szakpolitikai reformokhoz nyújtott támogatást hatékonyabbá és hatásosabbá teszi.

Az EU-nak most magasabbra kell tennie a mércét kutatási és innovációs rendszerének minősége és hatása tekintetében, amihez az EU kutatási és innovációs keretprogramja által jobban támogatott újjáélesztett Európai Kutatási Térség (EKT) szükséges. Konkrétan egy sor jól integrált, mégis testre szabott uniós intézkedésre van szükség, amelyekhez nemzeti , regionális és helyi szintű reformok és teljesítményjavulás társul (amihez az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében támogatott intelligens szakosodási stratégiák hozzájárulhatnak), másfelől pedig intézményi változásokra a kutatásfinanszírozásban és a teljesítő szervezeteknél, köztük az egyetemeken. A törekvések európai szintű egyesítésével a szinergiák kihasználhatók, a szükséges nagyságrend pedig elérhető, ami a nemzeti , regionális és helyi szakpolitikai reformokhoz nyújtott támogatást hatékonyabbá és hatásosabbá teszi.

67. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „Az Európai Kutatási Térség megerősítése”, hatodik bekezdés (83. és 84. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az e rész alapján támogatott tevékenységek az Európai Kutatási Térség szakpolitikai prioritásaival foglalkoznak, ugyanakkor általánosságban a Horizont Európa minden részének alapját képezik. Tevékenységek határozhatók meg továbbá a szellemi tudás Európai Kutatási Térségen belüli terjedésének előmozdítására is a kutatók és az innovátorok mobilitása révén.

Az e rész alapján támogatott tevékenységek az Európai Kutatási Térség szakpolitikai prioritásaival foglalkoznak, ugyanakkor általánosságban a Horizont Európa minden részének alapját képezik. Tevékenységek határozhatók meg továbbá a szellemi tudás Európai Kutatási Térségen belüli terjedésének előmozdítására is a kutatók és az innovátorok mobilitása révén. Más tevékenységek törekedhetnek az új regionális ökoszisztémák és innovációs központok kialakulásának, formálódásának és kiválóságának támogatására azokban a tagállamokban és régiókban, amelyek a kutatás és az innováció fejlődése terén lemaradásban vannak.

68. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „Az Európai Kutatási Térség megerősítése”, „A kiválóság megosztása” (85. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Nagy vonalakban

Nagy vonalakban

Együttműködés a támogatható országokban új kiválósági központok létrehozása, illetve a meglévők korszerűsítése érdekében – a vezető tudományos intézmények és partnerintézmények közötti partnerségekre építve;

Együttműködés a támogatható országokban új regionális ökoszisztémák és innovációs központok, új kiválósági központok létrehozása, illetve a meglévők korszerűsítése érdekében – a vezető tudományos intézmények és partnerintézmények közötti partnerségekre építve;

Ikerintézményi kapcsolatok, amelyek célja egy-egy támogatható országbeli egyetem vagy kutatószervezet valamely meghatározott területen történő jelentős megerősítése azáltal, hogy összekötik őt más tagállambeli vagy társult országbeli, nemzetközi szinten vezető kutatóintézetekkel;

Ikerintézményi kapcsolatok, amelyek célja egy-egy támogatható országbeli egyetem vagy kutatószervezet valamely meghatározott területen történő jelentős megerősítése azáltal, hogy összekötik őt más tagállambeli vagy társult országbeli, nemzetközi szinten vezető kutatóintézetekkel;

EKT-professzorok annak érdekében, hogy támogassák az egyetemeket és a kutatószervezeteket a kiváló minőségű emberi erőforrások bevonzásában és megtartásában egy kiváló kutató és kutatási igazgató (EKT-professzor) irányítása alatt, továbbá strukturális változtatások végrehajtása a kiválóság fenntartható módon történő elérése érdekében;

EKT-professzorok annak érdekében, hogy támogassák az egyetemeket és a kutatószervezeteket a kiváló minőségű emberi erőforrások bevonzásában és megtartásában egy kiváló kutató és kutatási igazgató (EKT-professzor) irányítása alatt, továbbá strukturális változtatások végrehajtása a kiválóság fenntartható módon történő elérése érdekében;

Európai együttműködés a tudomány és a technológia területén (COST) a támogatható országok bevonásával kapcsolatos nagyra törő feltételek mellett, valamint egyéb intézkedések annak érdekében, hogy biztosítsuk a tudományos hálózatépítést, a kapacitásépítést és a szakmai előmenetel támogatását a célországokból érkező kutatók számára. A COST teljes költségvetésének 80 %-át az e tevékenységi terület célkitűzéseinek teljesen megfelelő cselekvésekre kell fordítani.

Európai együttműködés a tudomány és a technológia területén (COST) a támogatható országok bevonásával kapcsolatos nagyra törő feltételek mellett, valamint egyéb intézkedések annak érdekében, hogy biztosítsuk a tudományos hálózatépítést, a kapacitásépítést és a szakmai előmenetel támogatását a célországokból érkező kutatók számára. A COST teljes költségvetésének 80 %-át az e tevékenységi terület célkitűzéseinek teljesen megfelelő cselekvésekre kell fordítani.

 

Régiókon átnyúló együttműködés a megosztott intelligens szakosodásokkal kapcsolatban, illetve a regionális ökoszisztémák és innovációs központok között, a kialakulóban és fejlődésben lévő ökoszisztémák bevonásának támogatásával és elősegítésével.

69. módosítás

I. melléket „A programon belüli tevékenységek”, „Az Európai Kutatási Térség megerősítése”, „Az EU kutatási és innovációs rendszerének megreformálása és javítása” (87. oldal)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A nemzeti szintű szakpolitikai reformokat kölcsönösen megerősítik uniós szintű szakpolitikai kezdeményezések kidolgozásán, kutatáson, hálózatépítésen, partnerségek létrehozásán, koordináción, adatgyűjtésen, nyomon követésen és értékelésen keresztül.

A nemzeti , regionális és helyi szintű szakpolitikai reformokat kölcsönösen megerősítik uniós szintű szakpolitikai kezdeményezések kidolgozásán, kutatáson, hálózatépítésen, partnerségek létrehozásán, koordináción, adatgyűjtésen, nyomon követésen és értékelésen keresztül.

Nagy vonalakban

Nagy vonalakban

A kutatási és innovációs politika ténybeli alapjának erősítése a nemzeti kutatási és innovációs rendszerek különböző dimenzióinak és komponenseinek – köztük a húzóerők, a hatások, a kapcsolódó szakpolitikák – mélyebb megértése céljából;

A kutatási és innovációs politika ténybeli alapjának erősítése a nemzeti , regionális és helyi kutatási és innovációs rendszerek különböző dimenzióinak és komponenseinek – köztük a húzóerők, a hatások, a kapcsolódó szakpolitikák – mélyebb megértése céljából;

Előrejelzési tevékenységek, amelyek célja a közeli jövőben várható igények felmérése proaktív módon, a nemzeti szervekkel és a jövőorientált érdekelt felekkel együttműködve, az előrejelzési módszertan terén elért korábbi eredményekre alapozva, az eredményeket a politika szempontjából relevánsabbá téve, kiaknázva ugyanakkor a program folyamán és a programon túl is fennálló szinergiákat;

Előrejelzési tevékenységek, amelyek célja a közeli jövőben várható igények felmérése proaktív módon, a nemzeti szervekkel , a helyi és regionális önkormányzatokkal és a jövőorientált érdekelt felekkel együttműködve, az előrejelzési módszertan terén elért korábbi eredményekre alapozva, az eredményeket a politika szempontjából relevánsabbá téve, kiaknázva ugyanakkor a program folyamán és a programon túl is fennálló szinergiákat;

A nyílt tudomány felé való átmenet meggyorsítása a nyílt tudományra vonatkozó politikák és gyakorlatok fejlesztésének és átvételének tagállamok, régiók, intézmények és kutatók szintjén történő nyomon követésével, elemzésével és támogatásával – olyan módon, hogy maximalizálják az uniós szintű szinergiákat és koherenciát;

A nyílt tudomány felé való átmenet meggyorsítása a nyílt tudományra vonatkozó politikák és gyakorlatok fejlesztésének és átvételének tagállamok, régiók , városok , intézmények és kutatók szintjén történő nyomon követésével, elemzésével és támogatásával – olyan módon, hogy maximalizálják az uniós szintű szinergiákat és koherenciát;

A nemzeti kutatási és innovációs politika reformjának támogatása, többek között a szakpolitika-támogató eszköz egy sor megerősített szolgáltatásán (azaz szakértői felülvizsgálatokon, tudományos támogató tevékenységeken, kölcsönös tanulási gyakorlatokon és a tudásközponton) keresztül a tagállamok és a társult országok részére – az Európai Regionális Fejlesztési Alappal, a Strukturálisreform-támogató Szolgálattal és a reformok végrehajtását elősegítő eszközzel szinergiában működve;

A nemzeti , regionális és helyi kutatási és innovációs politika reformjának támogatása, többek között a szakpolitika-támogató eszköz egy sor megerősített szolgáltatásán (azaz szakértői felülvizsgálatokon, tudományos támogató tevékenységeken, kölcsönös tanulási gyakorlatokon és a tudásközponton) keresztül a tagállamok , a régiók és városok, valamint a társult országok részére – az Európai Regionális Fejlesztési Alappal, a Strukturálisreform-támogató Szolgálattal és a reformok végrehajtását elősegítő eszközzel szinergiában működve;

 

A regionális ökoszisztémák és innovációs központok kialakulásának, formálódásának és fejlődésének támogatása. A tagállam és a helyi és regionális önkormányzatok együttes kérése esetén egyedi együttműködési intézkedés hajtható végre a Bizottság és ezen nemzeti, regionális és helyi szereplők között annak érdekében, hogy megerősítsék az ERFA és az ESZA+ használatának relevanciáját a kutatás és az innováció területén, megkönnyítsék a Horizont Európa programhoz való hozzáférést és fejlesszék a különböző alapok és a keretprogram közötti szinergiákat, például új európai partnerségek és társfinanszírozott programok keretében. Az Európai Bizottságnak a Horizont Európa program végrehajtásáért felelős szolgálatait és ügynökségeit közvetlenül bevonják ebbe a rendszerbe;

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

1.

megismétli arra irányuló kérését, hogy az Unió kutatásra, képzésre és innovációra irányuló pénzügyi erőfeszítését átfogó módon közelítsék meg, ami jelenleg nem érvényesül a költségvetési munkák során;

2.

úgy véli, hogy a Horizont Európa programhoz rendelt erőforrások szintje a jelenlegi költségvetési helyzet tükrében kielégítő, és hogy ennek felülvizsgálata csak az uniós költségvetés jelentős növekedése esetén válhat indokolttá, amely esetben a felülvizsgálatot a III. pillérre és „Az Európai Kutatási Térség megerősítése” részre kell összpontosítani;

3.

aggodalmát fejezi ki annak kockázata miatt, hogy nőni fognak a jövőben nagyobb költségvetéssel rendelkező kutatási és innovációs keretprogram által nagymértékben támogatott városok és régiók, illetve a kohéziós politikához tartozó költségvetések csökkentését megsínylő többi város és régió közötti egyenlőtlenségek; megismétli, hogy az EUMSZ 174. cikkének értelmében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze; figyelmeztet arra, hogy nem elegendőek az annak érdekében tett lépések, hogy csökkenjenek a régiók közötti különbségek, kezelni lehessen a kihívásokat, köztük a demográfiai kihívást, és hogy mindenki számára elősegítsék a Horizont Európa programhoz való hozzáférést;

4.

kéri, hogy az egyenletes kiválóságot valóban az Unió valamennyi tagállamára és régiójára vonatkozóan vegyék figyelembe annak érdekében, hogy egész Európában és ne csak néhány nagy régióban és nagyvárosban javuljon a tudományos kiválóság mértéke;

5.

hangsúlyozza, hogy előrelépések történtek a tekintetben, hogy a Horizont Európa keretében figyelembe vegyék az innováció helyi és regionális szintű valós helyzetét, de nagyon sajnálja, hogy következetesen nem hajlandók elismerni a tudományos kiválóság területi beágyazottságát, a regionális ökoszisztémáknak és az innovációs központoknak az Unió dinamikájához való hozzájárulását, valamint a helyi és regionális önkormányzatoknak a kutatási és innovációs politikák programozásában és végrehajtásában betöltött szerepét; úgy véli, hogy a regionális ökoszisztémák és innovációs központok hivatalos meghatározásának bevezetése a feltétele annak, hogy ténylegesen figyelembe vegyék őket;

6.

határozottan kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatok teljes mértékben vegyenek részt a Horizont Európa program végrehajtását vezérlő stratégiai tervezésben, és hogy ennek keretében vegyék figyelembe az intelligens szakosodási stratégiákat;

7.

véleménye szerint a program és a projektek értékeléséhez szükség van arra, hogy a hatás fogalmának összetevői között a területi hatásokat is elismerjék;

8.

elengedhetetlennek tartja, hogy az európai, a nemzeti, a regionális és a helyi innovációs politikák közötti szükséges kapcsolatot egyértelműen kifejtsék, és hogy a helyi és regionális önkormányzatok részt vegyenek az Európai Innovációs Tanács fórumán;

9.

teljes mértékben támogatja az új európai partnerségeket és a társfinanszírozott cselekvéseket, amelyek a régiókon átnyúló együttműködések, valamint a regionális ökoszisztémák és innovációs központok konzorciumai által végrehajtott programok kitüntetett finanszírozási eszközeivé válhatnak (a területek összekapcsolásának eljárása); kéri, hogy a Horizont Európa program egy jelentős részét e megoldásokon keresztül hajtsák végre, különösen a II. és a III. pillér keretében;

10.

szorgalmazza, hogy a Horizont Európa programra épülő valamely cselekvés vagy cselekvési program társfinanszírozása érdekében mozgósított összes forrásra az erre a programra alkalmazandó jogszabályokat, különösen az állami támogatásra vonatkozó jogszabályokat alkalmazzák;

11.

elengedhetetlennek tartja, hogy a különböző alapok és a keretprogram közötti szinergiák pontos keretét az „5K” – koherencia, komplementaritás, kompatibilitás, közös alkotás, a helyi szereplők közösségeinek elismerése – elve mentén határozzák meg; hangsúlyozza, hogy a tényleges közös alkotás eljárása alapvető fontosságú, többek között a kiválósági pecsét végrehajtása érdekében;

12.

határozottan ellenzi, hogy a kohéziós politikára szolgáló források egy részének a Horizont Európa programhoz történő átcsoportosítása lehetőségéről szisztematikusan a tagállamok döntsenek; határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a lehetőséget az érintett irányító hatóság gyakorolja, és hogy az ilyen források mozgósításának szabályait ez a hatóság és az Európai Bizottság közös megegyezéssel állapítsa meg, és biztosítsák, hogy ezek a források visszajussanak az érintett földrajzi területre;

13.

hangsúlyozza az „európai innovációs ökoszisztémákra” vonatkozóan a III. pillér keretében előirányzott támogatási cselekvés fontosságát és jelentőségét, és kéri, hogy annak költségvetését jelentős mértékben növeljék, és hogy ezt a megközelítést alkalmazzák többek között a regionális ökoszisztémákra és innovációs központokra;

14.

a II. pillérrel kapcsolatban aggodalmát fejezi ki annak veszélye miatt, hogy a „küldetések” elcsépeltté válnak, és kéri, hogy térjenek vissza a Lamy-jelentésben javasolt operatív és közös alkotáson alapuló megközelítéshez; aggódik továbbá a bölcsészet- és társadalomtudományok gyenge helye miatt; kéri, hogy bővítsék az „Inkluzív és biztonságos társadalom” klaszter keretében tárgyalt témákat;

15.

kéri, hogy az „Élelmiszerek és természeti erőforrások” klaszter keretében a mezőgazdaság tekintetében az agroökológiai termelési módokkal és az agrár-erdőgazdálkodással, valamint a helyi élelmiszerrendszerek fejlesztésével kapcsolatos kutatás élvezzen elsőbbséget;

16.

tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság javaslatai tiszteletben tartják a szubszidiaritás és az arányosság elvét; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ebben a jelentésben szereplő javaslatokat figyelembe vegyék a szubszidiaritással foglalkozó munkacsoport munkájának eredményeként megszületett következtetések konkrét végrehajtásához.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 9-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ