A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Javaslat az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvre

(2018/C 461/17)

Főelőadó:

Sirpa HERTELL (FI/EPP), Espoo képviselő-testületének tagja

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről

COM(2018) 340 final – 2018/0172 (COD)

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

1. bevezető hivatkozás

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, valamint 114. cikkére a 94/62/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott csomagolás tekintetében,

Indokolás

Ez a módosító indítvány a bevezető hivatkozás első mondatára vonatkozik. Célja, hogy egyértelművé tegye a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelvhez képest ebben a javasolt irányelvben csomagolásnak tekintett egyszer használatos műanyagok jogi helyzetét.

2. módosítás

(11) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(11)

Bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek esetén nem állnak még rendelkezésre megfelelő és fenntarthatóbb alternatívák, és a legtöbb ilyen jellegű egyszer használatos műanyagtermék fogyasztása várhatóan növekedni fog. Ennek a trendnek a megfordítása és a fenntarthatóbb megoldások felé történő elmozdulás támogatása érdekében elő kell írni, hogy a tagállamok hozzák meg a szükséges intézkedéseket e termékek fogyasztásának jelentős csökkentése érdekében, mégpedig úgy, hogy az ne veszélyeztesse az élelmiszerhigiéniát és az élelmiszerbiztonságot, a helyes higiéniai gyakorlatokat, a helyes gyártási gyakorlatokat, a fogyasztók tájékoztatását, vagy az Unió élelmiszerekről szóló jogszabályaiban meghatározott nyomon követhetőséget.

(11)

Bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek esetén nem állnak még rendelkezésre megfelelő és fenntarthatóbb alternatívák, és a legtöbb ilyen jellegű egyszer használatos műanyagtermék fogyasztása várhatóan növekedni fog. Ennek a trendnek a megfordítása és a fenntarthatóbb megoldások felé történő elmozdulás támogatása érdekében elő kell írni, hogy a tagállamok a 94/62/EK irányelv 18. cikkének sérelme nélkül hozzák meg a szükséges intézkedéseket e termékek fogyasztásának jelentős csökkentése érdekében, mégpedig úgy, hogy az ne veszélyeztesse az élelmiszerhigiéniát és az élelmiszerbiztonságot, a helyes higiéniai gyakorlatokat, a helyes gyártási gyakorlatokat, a fogyasztók tájékoztatását, vagy az Unió élelmiszerekről szóló jogszabályaiban meghatározott nyomon követhetőséget. Az ilyen intézkedések elfogadása előtt a tagállamok számára elő kell írni, hogy végezzenek társadalmi, gazdasági és környezeti hatásvizsgálatot annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedések arányosak és megkülönböztetéstől mentesek legyenek.

Indokolás

E módosítás célja annak biztosítása, hogy a nemzeti, regionális és helyi szinten végrehajtott intézkedések arányosak, megkülönböztetésmentesek, és összhangban állnak a hatályos uniós jogszabályokkal, ideértve a 2008/98/EK irányelvet és a 94/62/EK irányelvet.

3. módosítás

1. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ezen irányelv célja egyes műanyag termékek környezetre, különösen a vízi környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásának megelőzése és csökkentése, valamint a körforgásos gazdaságra történő átmenet támogatása innovatív üzleti modellekkel, termékekkel és anyagokkal, hozzájárulva ezáltal a belső piac hatékony működéséhez is.

Ezen irányelv célja egyes műanyag termékek általánosságban a környezetre gyakorolt hatásának , különösen pedig a műanyaghulladék-szállítás vízi környezetre – ezen belül többek között édesvizekre és sekély tengervizekre – , valamint az emberi egészségre és a tengeri élővilágra gyakorolt hatásának megelőzése és csökkentése, illetve a körforgásos gazdaságra történő átmenet támogatása innovatív üzleti modellekkel, termékekkel és anyagokkal, hozzájárulva ezáltal a belső piac hatékony működéséhez is.

Indokolás

A közelmúltban megjelent tudósítások arról számolnak be, hogy a műanyag hulladékok már nemcsak a tengeri környezetben, hanem az édesvizekben, így a folyókban és tavakban is jelen vannak. A jelenséget mindenféle környezetben megfigyelték, a magashegyi gleccserektől a forrásokig vagy folyókig. Ez egyértelműen jelzi, hogy a műanyag hulladék számos különböző mechanizmuson keresztül oszlik el a természetben, amelyek közül sokat még nem teljesen értünk.

A települési csapadékvizek – az eső és az olvadó hó – nem kapnak megfelelő figyelmet. Mivel az éghajlat melegedése rendkívüli esőzésekhez vezet, a települési csapadékvizek egyre nagyobb problémát jelentenek. Az északi területeken többek között a hótömegek tengerekbe és tavakba helyezése miatt kerülnek műanyagok a vízrendszerekbe.

Európában számos érzékeny vízi ökoszisztéma található – például folyók és tavak –, köztük két különösen érzékeny tengeri ökoszisztéma, nevezetesen a Balti-tenger és a Földközi-tenger.

4. módosítás

2. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Ez az irányelv a mellékletben felsorolt egyszer használatos műanyagtermékekre és a műanyagot tartalmazó halászeszközökre alkalmazandó.	Ez az irányelv az egyszer használatos – különösen a mellékletben felsorolt – műanyagtermékekre , illetve általában minden egyéb eldobható, a környezetben bármilyen okból hátrahagyott, le nem bomló műanyag tárgyra, valamint a műanyagot tartalmazó halászeszközökre alkalmazandó.

Indokolás

Létfontosságú megérteni, hogy a nem lebomló fosszilis polimerek mellett léteznek fosszilis alapú, biológiailag lebomló műanyagok, valamint le nem bomló biológiai alapú műanyagok. A hulladék a környezetben bármilyen okból hátrahagyott, le nem bomló anyagokból alakul ki. A fő megoldásnak azt kell tekinteni, hogy minden eldobható anyagot visszagyűjtünk, és mechanikus, kémiai vagy biológiai módszerrel újrafeldolgozunk. A termékeket olyan módon kell kialakítani, amely ezt lehetővé teszi. Mindig fennáll a kockázata annak, hogy a gyűjtési rendszeren kívül maradt eldobható műanyagokból hulladék lesz a vízi ökoszisztémákban.

A halászeszközöket alapvetően vízi környezetben használjuk, és még megfelelő használat mellett is előfordulhat, hogy véletlenül elveszítjük őket.

A jelenlegi javaslat a tengeri műanyaghulladék-problémának csak egy részét kezeli. A halászati ágazat magához tér, de az európai tengeri területeken folytatott hajózási és jachttevékenységeket átfogóan ellenőrizni és szabályozni kell, hogy megakadályozzuk a hulladék tengerbe jutását, és megfelelő hulladékkezelést alakítsunk ki a partokon. A Földközi- és a Balti-tenger a turizmus miatt különösen érintett, és specifikus védelemre szorul.

5. módosítás

3. cikk (3) bekezdés (új bekezdés a 3. cikk (2) bekezdés után)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	(3) „egyszer használatos műanyagok”, más néven eldobható műanyagok: olyan termékek, amelyeket egyszeri használatra terveztek korlátozott élettartammal, amelyek több, különálló komponenssé bomolhatnak le, és olyan termékeket foglalnak magukban, amelyek csak egyszeri használatra szolgálnak az eldobás vagy újrafelhasználás előtt;

Indokolás

A hosszú ideig használt műanyagok közül sok az egyszer használatos, ilyenek például az orvosi eszközök vagy az épületek hőszigetelése – ezért ajánlatos az „eldobható műanyag” kifejezést használni, ezzel egyidejűleg pedig meghatározni a termék várható élettartamát –, valamint olyan termékekről is lehet szó, melyek lebomolhatnak, például játékok, záróelemek stb.

6. módosítás

3. cikk (15) bekezdés (új bekezdés a 3. cikk (14) bekezdés után)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	(15) A vízi környezetben lebomló műanyagok, a biológiailag lebomló módosított természetes polimerek és a szintetikus polimerek nem tartoznak bele a „műanyag” fogalmába.

Indokolás

A műanyagok nagyon sokféleképpen viselkednek a környezetben. A természetes polimerek kivétel nélkül biológiailag lebomló anyagok, míg bizonyos szintetikus polimerek szintén azok. Az ASTM D6002 meghatározása szerint a biológiailag lebomló műanyagok azok, amelyek egy komposztáló telepen más ismert komposztálható anyagokhoz hasonló gyorsasággal biológiai lebomlásra képesek oly módon, hogy az anyag vizuálisan megkülönböztethetetlenné válik, és szén-dioxidra, vízre, szervetlen vegyületekre és biomasszára bomlik.

7. módosítás

4. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(1) A tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket a melléklet A. részében felsorolt egyszer használatos műanyagtermékek fogyasztásának jelentős csökkentése érdekében a saját területén … dátumig [hat évvel az irányelv átültetésének végső határidejét követően].	(1) A 94/62/EK irányelv 18. cikkének sérelme nélkül a tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket a melléklet A. részében felsorolt egyszer használatos műanyagtermékek fogyasztásának jelentős csökkentése érdekében a saját területén … dátumig [hat évvel az irányelv átültetésének végső határidejét követően].
Ezen intézkedések közé tartozhatnak a nemzeti fogyasztáscsökkentési célok és intézkedések annak érdekében, hogy az ilyen termékek újrafelhasználható alternatívái rendelkezésére álljanak a végfogyasztó vásárlási helyén. Ezen intézkedések az első albekezdésben hivatkozott termékek környezetre gyakorolt hatásaitól függően eltérőek lehetnek.	Ezen arányos és megkülönböztetésmentes intézkedések közé tartozhatnak a nemzeti fogyasztáscsökkentési célok és intézkedések annak érdekében, hogy az ilyen termékek újrafelhasználható alternatívái rendelkezésére álljanak a végfogyasztó vásárlási helyén. Ezen intézkedések az első albekezdésben hivatkozott termékek környezetre gyakorolt hatásaitól függően eltérőek lehetnek.
	A tagállamoknak, illetve helyi és regionális önkormányzataiknak lehetőségük van arra is, hogy különleges okokból, jól meghatározott területeken korlátozzák a melléklet A. részében felsoroltaktól eltérő egyszer használatos műanyag termékek használatát a saját területükön, a legérzékenyebb ökoszisztémák, specifikus biotípusok, például egy természetvédelmi terület, szigetvilág, torkolatvidék vagy a természetes sarkvidéki környezet védelme érdekében.

Indokolás

A 2020-ig tartó 7. környezetvédelmi cselekvési program 1. számú kiemelt célkitűzése: „Az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és növelése”. Ez a legérzékenyebb ökoszisztémákban létfontosságú, beleértve a specifikus biotípusokat és a kapcsolódó ökoszisztémákat, vizes élőhelyeket és sekély vizeket, hegyvidékeket és az északi természetes környezeteket, különösen a sarkvidéki környezeteket.

A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv 18. cikkére való hivatkozás célja a már elfogadott irányelv és az e javaslat közötti koherencia biztosítása. A tagállamok által elfogadott intézkedéseknek arányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük.

8. módosítás

4. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
1. A tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket a melléklet A. részében felsorolt egyszer használatos műanyagtermékek fogyasztásának jelentős csökkentése érdekében a saját területén … dátumig [hat évvel az irányelv átültetésének végső határidejét követően].	1. A tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket a melléklet A. részében felsorolt egyszer használatos műanyagtermékek fogyasztásának jelentős csökkentése érdekében a saját területén … dátumig [hat évvel az irányelv átültetésének végső határidejét követően].
Ezen intézkedések közé tartozhatnak a nemzeti fogyasztáscsökkentési célok és intézkedések annak érdekében, hogy az ilyen termékek újrafelhasználható alternatívái rendelkezésére álljanak a végfogyasztó vásárlási helyén. Ezen intézkedések az első albekezdésben hivatkozott termékek környezetre gyakorolt hatásaitól függően eltérőek lehetnek.	Ezen intézkedések közé tartozhatnak a nemzeti fogyasztáscsökkentési célok és intézkedések annak érdekében, hogy az ilyen termékek újrafelhasználható alternatívái rendelkezésére álljanak a végfogyasztó vásárlási helyén. Ezen intézkedések az első albekezdésben hivatkozott termékek környezetre gyakorolt hatásaitól függően eltérőek lehetnek.
	A tagállamoknak aktívan ösztönözniük kell az innovációt és a beruházást a körforgásos megoldások érdekében, támogatva a turizmus és a kék gazdaság növekedésének lehetőségét.

Indokolás

Az eldobható műanyagokból származó hulladékok problémájának megoldása és általában a műanyag újrahasznosítása része a műanyagstratégiának, ösztönözve az innovációt és a beruházást a körforgásos megoldások érdekében, például az EU kutatásfinanszírozásait a Horizont 2020 kezdeményezés, valamint az európai strukturális és beruházási alapok keretében. A kutatás-fejlesztés nem elegendő mértékű, azonban közvetlen igény mutatkozik a kísérleti tevékenységekre és a demonstrációs finanszírozásra is.

A legkülső régiókra vonatkozó 2017-es stratégia elismeri ezek lehetőségeit a turizmus és a kék gazdaság, valamint a körforgásos gazdaság növekedésének területén. Ez az összes európai tengeri régióra érvényes és a főbb tóvidékeket is magában kellene foglalnia.

9. módosítás

9. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy 2025-re elkülönítetten gyűjtsék össze az adott évben forgalomba hozott, a melléklet F. részében felsorolt egyszer használatos műanyagtermékek 90 %-ának megfelelő, keletkező hulladékot. E cél elérése érdekében a tagállamok többek között:

a)	betétdíjas rendszert alakíthatnak ki, vagy

a)	betétdíjas rendszert alakíthatnak ki, fontolóra véve az ilyen rendszerek esetleges uniós szintű koordinációját vagy harmonizációját, vagy

(B)	a vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségvállalási rendszerekhez meghatározhatnak elkülönített gyűjtésre vonatkozó célokat.

b)	a vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségvállalási rendszerekhez meghatározhatnak elkülönített gyűjtésre vonatkozó célokat , adott esetben ösztönzőkkel a célértékek meghaladása érdekében .

c)	a hulladékhierarchia szem előtt tartásával visszanyerhetik a műanyag hulladék egy részét kémiai úton, polimerek, monomerek vagy egyéb kémiai termékek formájában, vagy energiát nyerhetnek ellenőrzött égetés útján.

Az ellenőrzött égetést akkor kell előnyben részesíteni, ha más módon és vállalható költségek mellett nem lehet visszanyerni a műanyagot, vagy ha a visszanyerés nagyobb szén-dioxid-kibocsátást eredményez, mint az elégetés.

Indokolás

Az új betétrendszerek fontos előrelépést jelenthetnek e probléma kezelésében, de lehetőség szerint uniós szinten koordinálni kell őket.

Az elkülönített gyűjtésre vonatkozó célok rendszerének mindig biztosítania kell a régiók és a helyi önkormányzatok számára a célértékek meghaladását ösztönző rendszereket is, nehogy a rögzített célok akadályozzák a legfejlettebbeket.

Egyes esetekben azonban szükségessé válik, hogy a műanyag hulladék egy részét kémiai úton, polimerek, monomerek vagy egyéb kémiai termékek formájában visszanyerjük, vagy energiát nyerjünk ellenőrzött égetés útján.

10. módosítás

10. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok intézkedéseket hoznak abból a célból, hogy a fogyasztókat tájékoztassák a melléklet G. részében felsorolt egyszer használatos műanyagtermékek és műanyagtartalmú halászeszközök tekintetében az alábbiakról:

A tagállamok a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködésben megfelelő intézkedéseket hoznak abból a célból, hogy a fogyasztókat tájékoztassák a melléklet G. részében felsorolt egyszer használatos műanyagtermékek és műanyagtartalmú halászeszközök tekintetében az alábbiakról:

a)	rendelkezésre álló újrafelhasználási rendszerekről és hulladékgazdálkodási lehetőségekről ezekre a termékekre és a műanyagtartalmú halászeszközökre vonatkozóan, valamint a 2008/98/EK irányelv 13. cikkének megfelelően végrehajtott eredményes hulladékgazdálkodás bevált gyakorlatairól;

a)	rendelkezésre álló újrafelhasználási rendszerekről és hulladékgazdálkodási lehetőségekről ezekre a termékekre és a műanyagtartalmú halászeszközökre vonatkozóan, valamint a 2008/98/EK irányelv 13. cikkének megfelelően végrehajtott eredményes hulladékgazdálkodás bevált gyakorlatairól;

b)	ezen termékek és a műanyagtartalmú halászeszközök kidobásának és egyéb helytelen hulladékártalmatlanítási módjainak környezetre, különösen a tengeri környezetre gyakorolt hatásáról.

b)	ezen termékek és a műanyagtartalmú halászeszközök kidobásának és egyéb helytelen hulladékártalmatlanítási módjainak környezetre, különösen a tengeri környezetre gyakorolt hatásáról.

Indokolás

A helyi és regionális önkormányzatoknak a hulladékgyűjtéssel és -kezeléssel kapcsolatos fontos szerepét tekintetbe kell venni a tagállamokkal együttműködésben végzett figyelemfelkeltő tevékenységek során.

11. módosítás

11. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az egyes tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelv átültetése és végrehajtása érdekében hozott intézkedések szerves részét képezik az alábbi intézkedéscsomagoknak, illetve konzisztensek azokkal: a tengervizekkel rendelkező tagállamok által a 2008/56/EK irányelv 13. cikkében foglaltak szerint megalkotott intézkedési program, a 2000/60/EK irányelv 11. cikkében foglaltak szerint megalkotott intézkedési program, a 2008/98/EK irányelv 28. és 29. cikkében foglaltak szerint megalkotott intézkedési program a hulladékgazdálkodásról és a hulladékmegelőzésről, valamint a hajókról származó hulladék kezeléséről szóló uniós törvény alapján megalkotott hulladékátvételi és kezelési tervek.	Az egyes tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelv átültetése és végrehajtása érdekében hozott intézkedések szerves részét képezik az alábbi intézkedéscsomagoknak, illetve konzisztensek azokkal: a tengervizekkel rendelkező tagállamok által a 2008/56/EK irányelv 13. cikkében foglaltak szerint megalkotott intézkedési program, a 2000/60/EK irányelv 11. cikkében foglaltak szerint megalkotott intézkedési program, a 2008/98/EK irányelv 28. és 29. cikkében foglaltak szerint megalkotott intézkedési program a hulladékgazdálkodásról és a hulladékmegelőzésről, valamint a hajókról származó hulladék kezeléséről szóló uniós törvény alapján megalkotott hulladékátvételi és kezelési tervek.
A 4–9. cikkek átültetése során a tagállamok által hozott intézkedéseknek meg kell felelni az uniós élelmiszerjognak, hogy az élelmiszerhigiénia és élelmiszerbiztonság ne kerüljön veszélybe.	A 4–9. cikkek átültetése során a tagállamok által hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az uniós fogyasztóvédelmi és élelmiszerjognak, hogy az élelmiszerhigiénia és a fogyasztói biztonság ne kerüljön veszélybe.

Indokolás

Mindenképpen gondoskodnunk kell arról, hogy ne kerüljön veszélybe a csomagolás funkciója, illetve az az alapvetően fontos szerep, melyet a csomagolás az élelmiszer-higiénia, élelmiszerbiztonság, közegészségügy és fogyasztóvédelem szigorú szabványainak biztosítása terén betölt.

12. módosítás

15. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(2) A Bizottság az (1) bekezdésben foglaltak szerint lefolytatott értékelés fő vizsgálati eredményeiről jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.	(2) A Bizottság az (1) bekezdésben foglaltak szerint lefolytatott értékelés fő vizsgálati eredményeiről jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak , a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

Indokolás

Az irányelv nagy jelentőséggel bír a helyi és regionális önkormányzatok számára, különösen a hulladékgyűjtés és -kezelés terén játszott szerepük tekintetében. Szükség van a Régiók Bizottsága bevonására az értékelési és felülvizsgálati folyamatba.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

hangsúlyozza, hogy a műanyag számos alkalmazási formájában létfontosságú a modern társadalom számára, és hogy a műanyag egyre biztonságosabb és hatékonyabb. Ezzel egyidejűleg a műanyag hulladék hátrányai nagyon nyilvánvalóvá váltak, és határozott kísérletek szükségesek a probléma kezeléséhez;

üdvözli az Európai Bizottság bizonyos műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló javaslatát, megjegyezve, hogy annak hatóköre meglehetősen szűk. Ahelyett, hogy a tengerparton talált, korlátozott számú műanyag tárgyakat listába szedjük és betiltjuk, hosszú távon – ahogy azt a műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégia és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos uniós stratégia is előirányozza – egy holisztikusabb megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy elinduljanak ennek az összes környezetre kiterjedő problémának a megoldásához szükséges alapvető változások. Biztosítani kell emellett a körforgásos gazdaságról szóló csomaggal való átfogó szakpolitikai koherenciát is;

ezzel összefüggésben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő átfogó hatásvizsgálatot, amely egyértelműen felvázolja a javasolt intézkedések társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait;

kéri az Európai Bizottságot, hogy pontosítsa a „műanyag” és különösen az „egyszer használatos műanyag termék” fogalmát. Ez utóbbi esetben olyan termékről van szó, amely teljesen vagy részben műanyagból készül. E tekintetben ajánlatos figyelembe venni az IUPAC (International Union of Pure and Applied Chemistry – Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója) meghatározását;

megjegyzi, hogy az európai jog illegálisnak minősítette a műanyag hulladékok szemétlerakókban történő elhelyezését. Azonban ha nem fejlesztenek ki gyorsan új technológiákat és módokat a műanyag újrahasznosítására, akkor fennáll a veszélye, hogy a tiltás megnöveli majd a harmadik országokba irányuló hulladékszállítást, ahol a kevésbé fejlett hulladékkezelési rendszerek és nem megfelelő műanyag-újrahasznosítási tevékenység növelheti a tengeri műanyaghulladék mennyiségét;

hangsúlyozza, hogy az Európai Unió műanyagstratégiájának már részét képezik olyan konkrét módszerek a mikroműanyagokra vonatkozóan, amelyek a műanyaghulladékhoz is kapcsolódnak;

megismétli a felhívást a műanyagszennyezés csökkentésére minden tekintetben, nemcsak a tengeri környezet, hanem általában az ökoszisztémák védelme érdekében. Elengedhetetlenül fontos, hogy növeljük a műanyagok visszanyerését és újrahasznosítását, a hulladékhierarchiával összhangban;

Összhang a már létező szakpolitikákkal

hangsúlyozza, hogy számos olyan alkalmazási terület van, ahol a műanyagok korlátozzák vagy megelőzik az egyéb veszteségeket, például az élelmiszer-csomagolást a minőségi és mennyiségi tápanyagveszteség csökkentésére használják;

megjegyzi, hogy az Európai Unió műanyagpolitikája a biológiailag lebomló műanyagok használatát javasolja a mechanikus vagy kémiai újrahasznosítás helyett ott, ahol azok szennyezéssel kapcsolatos problémát oldanak meg. Ilyen esetekben egyre inkább kartonpapírt kellene használni helyettesítőként;

10.

rámutat arra, hogy a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy 2020-ra a tengervizeik jó környezeti állapotot érjenek el. A követelmények az érzékeny ökoszisztémák – például a sekély vizes és az északi vizes élőhelyek – esetén különösen szigorúak ezen természetes környezetek érzékenysége és a stresszhatásokból való lassú felépülése miatt. Az irányelv hatókörét ki kell terjeszteni, hogy a teljes vízi ökoszisztémát magában foglalja;

11.

hangsúlyozza, hogy a szennyvíztisztító telepek a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvvel összhangban hatékonyan kiszűrik a mikroműanyag szennyeződéseket, és felszólít arra, hogy ezt a technológiát következetesen alkalmazzák Európa-szerte. Ezzel egyidejűleg a szennyvíztisztító iszapjából előállított mulcs a mikroműanyag-hulladék miatt kockázatot jelent. További módszereket kell kidolgozni a műanyag frakcionálására mesterséges mulcsból;

12.

meggyőződése, hogy a javaslatnak a települési csapadékvizek – az elvezetett esővíz és olvadó hó – kérdésével is foglalkoznia kell. Az éghajlat melegedése által előidézett rendkívüli esőzések miatt a hótömeg tengerekbe és tavakba helyezését meg kell tiltani;

13.

rámutat, hogy a jelenlegi javaslat a tengeri műanyaghulladék-problémának csak egy részét kezeli. A hajózási és jachttevékenységet átfogóan ellenőrizni és szabályozni kell az európai tengereken, megakadályozva a tengerek hulladékszennyezését és biztosítva a parti hulladékkezelést, különösen a Földközi- és a Balti-tengeren;

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén) és arányosság

14.

megjegyzi, hogy, a műanyagszennyezés és a tengeri hulladék problémája határokon átívelő jellegű, így a tengereken és vízi utakon osztozó tagállamok elszigetelten nem tudják azt kezelni. Ezért, valamint az egységes piac szétaprózódásának elkerülése érdekében is az RB úgy ítéli meg, hogy ez a javaslat tényleges hozzáadott értéket képvisel uniós szinten, és összhangban van a szubszidiaritás és az arányosság elvével;

15.

hangsúlyozza, hogy a problémát annak forrásánál kell kezelni, és a gazdaságban megjelenő nem lebomló műanyaghulladék mennyiségének csökkentésével kell megoldani. Azokban az esetekben, amikor mégis további lépésekre van szükség, amelyek során pl. a települési tisztítólétesítményben kiszűrik a mikroműanyagokat, a régiók és települések számára teljes mértékben meg kell téríteni ezeknek az intézkedéseknek a költségeit, és ezeket a költségeket a gyártóknak kell állniuk;

16.

meggyőződése, hogy a műanyaghulladék újrahasznosítását a szállítás elkerülése érdekében a hulladékká válás helyszínéhez közel kell megszervezni;

17.

változtatásokra szólít fel a terméktervezésben, valamint fenntarthatóbb műanyagok, illetve helyettesítők használatára a műanyagok helyett. A piac szétaprózódásának kockázata miatt a tagállamoknak a műanyag csomagolások tekintetében meg kell egyezniük egy közös betétdíjrendszerben, különösen a folyadékok csomagolása esetén. A műanyag palackok kupakjai és fedői vonatkozásában ajánlatos volna újrahasznosítható, rostalapú megoldásokat alkalmazni. Az eldobható áruk – különösen a személyes higiéniai termékek – tekintetében az Európai Uniónak a biológiailag lebomló alternatívák használatát kell elősegítenie;

18.

támogatja a „szennyező fizet” elv alkalmazását többek között a halászeszközökre, és hangsúlyozza, hogy a halászeszközök terén új, környezetbarát megoldásokat kell találni, gondolva itt megfizethető, biológiailag lebomló alternatívákra is, illetve – ahol lehetséges – a hálók követési technológiával való felszerelésére, valamint egy digitális bejelentési rendszer létrehozására az elveszített halászeszközökhöz;

19.

kiemeli, hogy a tagállamok és azok hulladékkezelése közötti eltérésekre tekintettel több rugalmasság szükséges valamennyi nem újrahasznosítható műanyag kezelésének legalkalmasabb módszereivel kapcsolatban. Olyan hulladékgyűjtő rendszer kidolgozására van szükség, mely a tengeri kereskedelmi tevékenységek során keletkező vagy a tengeri környezetben gyűjtött összes műanyaghulladékot magába foglalja a hulladék tengerbe jutásának megakadályozása érdekében;

Javasolt intézkedések

20.

támogatja a dokumentumban bemutatott négy opciót vagy forgatókönyvet. A tájékoztató kampányok, az önkéntes tevékenységek és a címkézés növelheti az általános tájékozottságot, így befolyásolhatja a fogyasztói magatartást. A kérdés az, hogy ez önmagában megváltoztatná-e hosszú távon az emberek tényleges magatartását, amely a probléma gyökere;

21.

a következő intézkedéseket javasolja megfontolásra:

a címkézési követelmények fontos eszközök a fogyasztók tájékoztatásához a megfelelő hulladékelhelyezési műveletekről vagy a kerülendő hulladékelhelyezési módszerekről (különösen az olyan eldobható, szálas termékeknél, mint a nedves törlőkendők), de szükség van a környezetvédelmi szempontból fenntartható alternatívák – mint a biológiailag lebomló, nem szőtt termékek – aktív támogatására;

b)	a javasoltnál határozottan szélesebb körű korlátozásokra van szükség az azonnal elérhető alternatívákkal rendelkező egyszer használatos műanyag termékek forgalomba hozatalát illetően, és a korlátozásokat több eldobható tárgyra, például a szívószálakra is ki kell terjeszteni;

az általános csökkentési célokat – különösen az adagoláshoz használt csomagolóanyagokat (gyorséttermi ételcsomagolások, pl. poharak, ételtárolók) – meg kell erősíteni, és ajánlásokat kell megfogalmazni az újrahasznosítható és biológiailag lebomló alternatívákra, miközben lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy saját intézkedéseket vezessenek be a csökkentés elérése érdekében;

d)	a piackorlátozás alá nem eső tárgyaknál a kiterjesztett gyártói felelősség helyett másik lehetőségként fel lehetne ajánlani, hogy a kiskereskedők jogilag kötelező megállapodások alapján felelősen intézkedhessenek az eldobható műanyagok értékesítésének minimalizálása érdekében;

ahol az elsődleges élelmiszertermelésben a műanyag felhasználása elengedhetetlen (például halászeszközök és mezőgazdasági fóliák), ott új technológiai megoldásokat kell biztosítani az anyag használat utáni begyűjtéséhez, és pénzügyi ösztönzőket kell kínálni az újrahasznosításhoz és újrafelhasználáshoz;

f)	a terméktervezési intézkedéseket ki kell terjeszteni a szolgáltatások tervezésére is, ahogyan azt már számos tagállamban megvalósították (ivópalackok rögzített kupakkal);

22.

kéri, hogy a csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló irányelvet, amely fogyasztáscsökkentési célkitűzéseket határoz meg a könnyű és nagyon könnyű műanyag hordtasakokra, terjesszék ki a nem lebomló anyagokból készített összes könnyű csomagolóanyagra;

23.

javasolja a halászeszközök bérelhetővé tételét egy külön vállalaton keresztül, amely az anyagok begyűjtéséért és újrahasznosításáért felel. Technikai intézkedéseket lehetne kidolgozni az elveszített halászeszközök érzékeléséhez és felkutatásához;

24.

hangsúlyozza, hogy a polimerburkolatú kereskedelmi csomagolóanyagokra, melyeket nem a vásárlás helyén töltenek meg – például a tejesdobozokra – nem szabad az „egyszer használatos műanyagtermék” definícióját használni.

Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

25.

olyan ösztönzők és támogató intézkedések bevezetését szorgalmazza, melyek a műanyagipari ágazatban működő több mint 50 000 kkv-t alternatív termékek kidolgozására ösztönzik a nem lebomló, eldobható műanyagok helyett. Fontos az eljárásmódosítást célzó innovációs programokkal és befektetési támogatással segíteni az új alternatív anyagok és alternatív terméktervek piacra lépését;

26.

úgy véli, hogy az eldobható műanyagok értékesítésének korlátozása érdekében támogatni kell az önkéntes kiskereskedői megállapodásokat, feltéve, hogy végrehajtásuk és hatékonyságuk megfelelően ellenőrizhető;

27.

szükségesnek tartja a piaci korlátozások bevezetését az Európai Unióba importált eldobható műanyagokra vonatkozóan;

Költségvetési vonzat

28.

hangsúlyozza, hogy az ösztönzőket, a fejlesztési támogatásokat és a fokozott ellenőrzést, valamint az eldobható műanyagból származó hulladékok eltakarítását célzó tevékenységeket az eldobható műanyagok importjára és előállítására kivetett adókból kellene finanszírozni.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 10-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ