21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 461/225


A Régiók Európai Bizottságának véleménye – Kockázatértékelés az élelmiszerláncban

(2018/C 461/19)

Főelőadó:

Miloslav REPASKÝ (SK/EA), az önkormányzattal rendelkező Prešov (Eperjesi) megye regionális parlamentjének tagja

Referenciaszöveg:

Kockázatértékelés az élelmiszerláncban

COM(2018) 179 final

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

A rendeletjavaslat (4) preambulumbekezdése

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ezért a kockázatelemzési eljárás keretében átfogóbb és folyamatos kockázati kommunikációs eljárás biztosítására van szükség, amely garantálja az uniós és a nemzeti kockázatértékelők és kockázatkezelők részvételét. A kockázatelemzési eljárás egységességének és következetességének biztosítása érdekében ehhez az eljáráshoz az érdekelt felek közötti nyílt párbeszédnek kell társulnia.

Ezért a kockázatelemzési eljárás keretében átfogóbb és folyamatos kockázati kommunikációs eljárás biztosítására van szükség, amely garantálja az uniós és a nemzeti kockázatértékelők és kockázatkezelők részvételét. A közérdek elsődleges érvényesülésének, a kockázatelemzési eljárás egységességének és következetességének biztosítása érdekében ehhez az eljáráshoz az érdekelt felek , többek közt a fogyasztók és fogyasztói szervezetek közötti nyílt párbeszédnek kell társulnia.

2. módosítás

A rendeletjavaslat (8) preambulumbekezdése

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(8)

Az általános tervnek azonosítania kell a kockázati kommunikációs tevékenység mérlegelésekor figyelembe venni szükséges tényezőket, mint a különböző kockázati szinteket, a kockázat jellegét és közegészségügyre kifejtett esetleges hatását, a kockázat kit vagy mit érint közvetlen vagy közvetett módon, a kockázatnak való kitettségi szinteket, a kockázat ellenőrzésének képességét, valamint egyéb olyan tényezőket, amelyek befolyásolják a kockázat megítélését, beleértve a sürgősséget, illetve a vonatkozó jogszabályi keretet és piaci összefüggéseket. Az általános tervnek emellett azonosítania kell az igénybe venni szükséges eszközöket és csatornákat, és létre kell hoznia a következetes kockázati kommunikációt lehetővé tevő megfelelő mechanizmusokat.

(8)

Az általános tervnek azonosítania kell a kockázati kommunikációs tevékenység mérlegelésekor figyelembe venni szükséges tényezőket, mint a különböző kockázati szinteket, a kockázat jellegét és közegészségügyre kifejtett esetleges hatását, a kockázat kit vagy mit érint közvetlen vagy közvetett módon, a kockázatnak való kitettségi szinteket, a kockázat ellenőrzésének képességét, valamint egyéb olyan tényezőket, amelyek befolyásolják a kockázat megítélését, beleértve a sürgősséget, a kockázatértékelésben észlelt bizonytalanságokat, illetve a vonatkozó jogszabályi keretet és piaci összefüggéseket. Az általános tervnek emellett azonosítania kell az igénybe venni szükséges eszközöket és csatornákat, és létre kell hoznia a kormányzás minden szintjén, így a helyi és regionális önkormányzatok szintjén is következetes kockázati kommunikációt lehetővé tevő megfelelő mechanizmusokat.

Indokolás

Az európai jogszabályok jelentős részét helyi és regionális önkormányzatok hajtják végre, ezért alapvető fontosságú, hogy e szerveket megfelelően bevonják a kommunikációs stratégia végrehajtásába, valamint hogy biztosítsák e stratégia koherenciáját.

3. módosítás

A 178/2002/EK rendelet új, 8a. cikke

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A kockázati kommunikáció céljai

A kockázati kommunikáció céljai

A kockázati kommunikáció az alábbi célokat szolgálja, miközben figyelembe veszi a kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepeit:

A kockázati kommunikáció az alábbi célokat szolgálja, miközben figyelembe veszi a kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepeit:

a)

a vizsgált kérdésekkel kapcsolatos tudatosság és tájékozottság elősegítése a kockázatelemzési eljárás teljes ideje alatt;

a)

a vizsgált kérdésekkel kapcsolatos tudatosság és tájékozottság elősegítése a kockázatelemzési eljárás teljes ideje alatt;

b)

a következetesség és az átláthatóság elősegítése a kockázatkezelési ajánlások megfogalmazásában;

b)

a következetesség és az átláthatóság elősegítése a kockázatkezelési ajánlások megfogalmazásában , a természet, az emberi egészség, az állatok és a környezet magas szintű védelmének megvalósítását tartva szem előtt ;

c)

a kockázatkezelési döntések megértését lehetővé tevő szilárd alap biztosítása;

c)

a kockázatkezelési döntések megértését lehetővé tevő szilárd alap biztosítása;

d)

a kockázatelemzési eljárás nyilvánosság általi megértésének támogatása, az eredményekbe vetett bizalom növelése érdekében;

d)

a kockázatelemzési eljárás nyilvánosság általi megértésének támogatása, az eredményekbe vetett bizalom növelése érdekében;

e)

az összes érdekelt fél megfelelő bevonásának elősegítése; valamint

e)

a nyilvánosság „veszély” és „kockázat” fogalmakról alkotott tudatosságának növelése, valamint annak elérése, hogy az emberek elfogadják a kockázatok és az előnyök közötti különböző kompromisszumokat;

f)

az agrár-élelmiszeripari lánccal kapcsolatos kockázatokra vonatkozó információk érdekelt felekkel való megfelelő megosztásának biztosítása.

f)

az összes érdekelt fél megfelelő bevonásának elősegítése , továbbá a köztük lévő kapcsolatok és kölcsönös tisztelet erősítése ; valamint

 

g)

az agrár-élelmiszeripari lánccal kapcsolatos kockázatokra vonatkozó információk érdekelt felekkel való megfelelő megosztásának biztosítása.

Indokolás

A „kockázat” és a „veszély” fogalmak különböző tagállami értelmezéseire és az ezzel összefüggő, politikai döntéshozók, tudományos körök, szabályozó szervek és a gyártó ágazat között zajló vitákra tekintettel rá kell mutatni arra, hogy mennyire fontos, hogy a nyilvánosság jobban tisztában legyen ezekkel a fogalmakkal, és gondoskodni kell arról, hogy az emberek értsék és elfogadják a kockázatok és az előnyök közötti kompromisszumokat.

4. módosítás

A 178/2002/EK rendelet 8c. új cikke

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A kockázati kommunikáció általános terve

A kockázati kommunikáció általános terve

1.   A Bizottság a Hatósággal és a tagállamokkal szoros együttműködésben és a megfelelő nyilvános konzultációkat követően felhatalmazást kap arra, hogy az 57a. cikknek megfelelően, illetve a 8a. és 8b. cikkekben meghatározott vonatkozó célkitűzések és általános elvek figyelembevételével felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az agrár-élelmiszerlánchoz kapcsolódó kérdésekre vonatkozó kockázati kommunikáció általános tervének létrehozásáról.

1.   A Bizottság a Hatósággal és a tagállamokkal szoros együttműködésben és a megfelelő nyilvános konzultációkat követően felhatalmazást kap arra, hogy az 57a. cikknek megfelelően, illetve a 8a. és 8b. cikkekben meghatározott vonatkozó célkitűzések és általános elvek figyelembevételével felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az agrár-élelmiszerlánchoz kapcsolódó kérdésekre vonatkozó kockázati kommunikáció általános tervének létrehozásáról.

2.   A kockázati kommunikáció általános terve elősegíti a kockázati kommunikáció integrált keretének megteremtését, amelyet a kockázatértékelők és a kockázatkezelők következetes és szisztematikus módon követnek uniós és nemzeti szinten egyaránt. A kockázati kommunikáció általános terve:

2.   A kockázati kommunikáció általános terve elősegíti a kockázati kommunikáció integrált keretének megteremtését, amelyet a kockázatértékelők és a kockázatkezelők következetes és szisztematikus módon követnek uniós, nemzeti , regionális és helyi szinten egyaránt. A kockázati kommunikáció általános terve:

a)

azonosítja azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyeket a szükséges kockázati kommunikációs tevékenységek típusának és szintjének mérlegelésekor figyelembe vesznek;

a)

azonosítja azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyeket a szükséges kockázati kommunikációs tevékenységek típusának és szintjének mérlegelésekor figyelembe vesznek;

b)

az érintett célcsoportok figyelembevételével azonosítja a kockázati kommunikációs célokra igénybe vett fő megfelelő eszközöket és csatornákat; valamint

b)

az érintett célcsoportok figyelembevételével azonosítja a kockázati kommunikációs célokra igénybe vett fő megfelelő eszközöket és csatornákat; valamint

c)

a kockázatértékelők és kockázatkezelők által végzett kockázati kommunikáció következetességének megerősítése és az érdekelt felek közötti nyílt párbeszéd biztosítása érdekében létrehozza a megfelelő mechanizmusokat.

c)

a kockázatértékelők és kockázatkezelők által végzett kockázati kommunikáció következetességének megerősítése és az érdekelt felek közötti nyílt párbeszéd biztosítása érdekében létrehozza a megfelelő mechanizmusokat.

3.   A Bizottság [e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított két éven belül] elfogadja a kockázati kommunikáció általános tervét, valamint a műszaki és tudományos fejlődés, illetve a megszerzett tapasztalatok figyelembevételével gondoskodik annak aktualizálásáról.”;

3.   A Bizottság [e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított két éven belül] elfogadja a kockázati kommunikáció általános tervét, valamint a műszaki és tudományos fejlődés, illetve a megszerzett tapasztalatok figyelembevételével gondoskodik annak aktualizálásáról.”;

Indokolás

Ugyanaz, mint az 1. módosítás esetében.

5. módosítás

39. cikk (2) bekezdés 1. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

„39. cikk

„39. cikk

Titoktartás

Titoktartás

[…]

[…]

1.

a tudományos támogatásra, többek között tudományos szakvéleményre vonatkozó kérelem tárgyának gyártásához vagy előállításához használt módszer vagy a hozzá kapcsolódó műszaki és ipari leírások;

1.

a tudományos támogatásra, többek között tudományos szakvéleményre vonatkozó kérelem tárgyának gyártásához vagy előállításához használt módszer vagy a hozzá kapcsolódó műszaki és ipari leírások , feltéve, hogy a kérelmező bizonyítja, hogy az ilyen módszer nincs káros hatással az egészségre és a környezetre ;

[…]

[…]

Indokolás

A módosítás célja, hogy jobban figyelembe vegye az egészség és a környezet védelmét.

6. módosítás

39. cikk (4) bekezdés b) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

„39. cikk

„39. cikk

Titoktartás

Titoktartás

[…]

[…]

(4)   A (2) és a (3) bekezdés ellenére az alábbi információkat nyilvánosságra hozzák:

(4)   A (2) és a (3) bekezdés ellenére az alábbi információkat nyilvánosságra hozzák:

[…]

[…]

a Hatóság által nyújtott és előrelátható egészségügyi hatásokhoz kapcsolódó tudományos támogatások, többek között a tudományos szakvélemények következtetéseinek részét képező információk.”;

b)

a Hatóság által nyújtott és az emberek vagy állatok egészségére, illetve a környezetre gyakorolt potenciális hatásokhoz kapcsolódó tudományos támogatások, többek között a tudományos szakvélemények következtetéseinek részét képező információk.”;

Indokolás

A módosítás célja, hogy jobban figyelembe vegye az egészség és a környezet védelmét.

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Háttér

1.

üdvözli az Európai Bizottságnak azt a kezdeményezését, hogy átláthatóbbá és fenntarthatóbbá tegye az európai kockázatértékelést az élelmiszerláncban, amiáltal világosabbá válnak az átláthatóság szabályai, elsősorban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) a kockázatértékeléseiben felhasznált tudományos kutatásai vonatkozásában, javul az EFSA hivatalának irányítása, megerősödik a tagállamok és az EFSA közötti tudományos együttműködés, illetve a tagállamok bevonása a Hatóság tudományos tevékenységébe, valamint átfogó és hatékony kommunikációs stratégia alakul ki a kockázatok terén;

2.

úgy véli, hogy e kezdeményezés pozitív lépés a megfelelő irányba, bár maradtak kétségek a tekintetben, hogy a javasolt változások lehetővé teszik-e a szabályozott termékeket és anyagokat illető kockázatértékelés során felhasznált tanulmányok és adatok független tudományos felülvizsgálatát, tekintettel a jelenlegi jogi adatvédelmi keretre és titoktartási szabályokra;

3.

megállapítja, hogy a jelen jogalkotási javaslat reagál az Európai Bizottság által az élelmiszerjogról szóló 178/2002/EK rendelet (1) kapcsán végzett célravezetőségi vizsgálat eredményeire, valamint a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” című európai polgári kezdeményezésre, valamint hogy ezáltal több ágazati jogszabály is módosul;

4.

rámutat arra, hogy a 178/2002/EK tanácsi rendelet célravezetőségi vizsgálata során megállapították, hogy a polgárok az élelmiszertörvényt illetően átláthatóbb kockázatértékelési folyamatot, valamint a kockázatértékelésből kiinduló átláthatóbb döntéshozatali eljárást igényelnek. Ezeken kívül a célravezetőségi vizsgálat összefoglalóiban további olyan területeket is azonosítottak, amelyekben változás szükséges – ilyen konkrétan az EFSA irányítása (negatív jelek arra vonatkozóan, hogy képes-e megőrizni a tudományos tanulmányok magas minőségét és függetlenségét, valamint az, hogy szükség van az összes tagállammal való együttműködés megerősítésére), továbbá általában véve a kockázatról való elégtelen kommunikáció;

5.

emlékeztet arra, hogy az uniós szintű kockázatértékelést az EFSA végzi, amelyet az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről szóló rendelettel hoztak létre. Az EFSA független tudományos szerv, amelynek feladata az Unión belüli élelmiszer- és takarmánybiztonság szempontjainak szakértői felülvizsgálata az Európai Bizottság, a tagállamok vagy az Európai Parlament kérésére, illetve saját kezdeményezésből, miközben a kockázatértékelés a kockázatkezeléstől elkülönítve történik, amely utóbbiért elsősorban az Európai Bizottság felelős;

Az uniós kockázatértékelési folyamat átláthatósága, függetlensége és megbízhatósága

6.

rámutat arra a tényre, hogy a polgárok és más érdekelt felek aggodalmukat fejezték ki azoknak az iparág által összeállított tanulmányoknak és adatoknak az átláthatóságával és függetlenségével kapcsolatban, amelyeket az EFSA a szabályozott termékek és anyagok jóváhagyásával összefüggésben végzett kockázatelemzésre felhasznál;

7.

elismeri, hogy az Európai Bizottság javaslata tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét;

8.

megállapítja, hogy a jóváhagyás jelenlegi folyamata során a kérelmező (a gyártó ágazat) közvetlenül rendeli meg azokat a tanulmányokat, amelyeket a kérelemhez szükséges dokumentációnak tartalmaznia kell. Ez a jelenlegi koncepció azon az elgondoláson alapul, hogy közpénzeket nem kellene olyan tanulmányok készítésére fordítani, amelyek végeredményben a gyártó ágazatot segíthetnék a termék forgalomba hozása során;

9.

hangsúlyozza, hogy ennek eredményeképp a kockázatértékeléshez felhasznált szakvélemények és tartalmuk szellemi tulajdonjogával a gyártó ágazat rendelkezik, így a független tudományos kutatás valószínűleg nem lesz lehetséges, figyelembe véve az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről szóló rendelet 38. cikke új 1a. bekezdésében foglaltakat, miszerint „az (1) bekezdés c) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatala nem tekinthető az érintett adatokra és információkra vonatkozó kifejezett vagy hallgatólagos engedélynek vagy licencnek, és azok tartalma nem használható fel, nem sokszorosítható, illetve semmilyen más módon nem aknázható ki”;

10.

megjegyzi, hogy amennyiben a független kutatók nem kapnak lehetőséget megállapításaik nyilvánosságra hozatalára, nem lesznek motiváltak arra, hogy felülvizsgálják az EFSA kockázatértékelési kutatásaiban felhasznált tanulmányok eredményeit;

11.

megállapítja, hogy ahhoz, hogy a független kutatók képesek legyenek az elemzések érvényességének értékelésére és a kutatások eredményeinek reprodukálására, illetve további új megállapítások tételére, különösen fontos, hogy ne csak az adatokhoz, hanem az eredmények kinyeréséhez használt szoftverhez is hozzáférhessenek. Ezért rendkívül hasznos lenne tisztázni, hogy az Európai Bizottság és az EFSA hogyan viszonyul a szponzorált tanulmányok során használt saját szoftverhez való hozzáférés kérdéséhez, figyelembe véve különösen az EFSA-nak azt a kinyilvánított célját, hogy lehetővé akarja tenni kutatási eredményeinek reprodukálását;

12.

továbbá azt is megjegyzi, hogy a gyakorlat megmutatta, a nyilvánosság azon információkhoz és adatokhoz való hozzáférése, amelyek lehetővé tennék egy bizonyos anyag biztonságosságát illető értékelés helyességének ellenőrzését, nem feltétlenül egyszerű, és szükségessé teheti az EU igazságügyi hatóságainak beavatkozását (2);

13.

e tekintetben emlékeztet arra, hogy az az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2011/EK rendelet 12. cikke lehetővé teszi a proaktív közzétételt, sőt arra ösztönöz; úgy véli, hogy az információkhoz való nyilvános hozzáférést illető uniós szabályokat az EU valamennyi tudományos tanácsadó szervének koherensen érvényesítenie kellene, emellett a kiszámíthatóság érdekében koherens proaktív politikát kellene követniük az információk közzététele terén;

14.

ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az Európai Gyógyszerügynökség saját, a nyilvános ellenőrzés lehetővé tételét és a közegészségügy érdekében végzett jövőbeli kutatásokban az új ismeretek érvényesítését célzó 0070 sz. politikájának keretén belül (3) 2016-ban egy iránymutató dokumentumot tett közzé az ügynökség proaktív politikájáról a klinikai adatokat érintő információk közzététele területén;

15.

támogatja az EFSA által megrendelt tanulmányok jegyzékének létrehozására vonatkozó javaslatot, ezzel ugyanis megelőzhető lenne a tudományos kutatások eredményeinek tendenciózus publikálása és fontos biztonsági adatok visszatartása; megjegyzi, hogy létezik már egy ilyen uniós jegyzék a gyógyszerek klinikai vizsgálatára vonatkozóan (4);

16.

az adatok bizalmasságának megítélésével összefüggésben fontosnak tartja a harmonizálást, ezért ennek a kötelességnek a tagállamokra való átruházását nem tartja a legjobb megoldásnak. Az adatok bizalmasságáról az EFSA-nak kellene döntenie, ezáltal biztosítható lenne az egységes hozzáállás az ezen érzékeny kérdést illető kérelmek elbírálásához.

Az Unió-beli kockázatértékelési folyamat fenntarthatósága és az EFSA igazgatása

17.

üdvözli, hogy e jogalkotási javaslat egyik célja az EFSA irányításának javítása, a tagállamok tudományos együttműködésének megerősítése az EFSA-val, valamint részvételük növelése a Hatóság tudományos tevékenységében;

18.

támogatja az EFSA költségvetésének annak érdekében történő jelentős növelését, hogy végrehajthassa új feladatait, például azt, hogy rendkívüli körülmények esetén független ellenőrző vizsgálatokra adjon megbízást, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy elegendő pénzügyi eszközt kell az EFSA-nak biztosítani ahhoz, hogy alapfeladatait akadályok nélkül teljesíthesse;

19.

üdvözli az EFSA igazgatótanácsa összetételének és az EFSA külső értékelési eljárásának az Unió decentralizált ügynökségeire vonatkozó 2012-es intézményközi közös nyilatkozat mellékletében meghatározott közös megközelítéssel való összehangolását;

20.

megjegyzi, hogy jelenleg az ESFA igazgatótanácsának 14 választott tagja van, és a beterjesztett javaslat szerint 35-nek kellene lennie. Valamennyi tagállamnak saját képviselőt és képviselő-helyettest kellene kineveznie, amivel a tagállamok nagyobb részt vállalnának ez EFSA igazgatásában. Az Európai Bizottság két tagot nevez ki, az Európai Parlament egy képviselőt, négy tag pedig a civil társadalom és az élelmiszerlánc érdekeit képviseli majd;

21.

rámutat arra, hogy a megfelelő emberi erőforrás hiánya esetén, elsősorban a kisebb tagállamok esetében (tagállamonként akár 12 nemzeti szakértőt is ki kell nevezni), a javaslat engedélyezi annak lehetőségét, hogy az EFSA tudományos paneljeibe más tagállamokból is válasszanak szakértőket, ez azonban megzavarná az összes tagállammal kialakított együttműködés megcélzott egyensúlyát;

A kockázatokról folytatott jobb kommunikáció

22.

üdvözli azt a tényt, amely szerint a kockázatokról való, az Európai Bizottság javaslatában szereplő módon történő tájékoztatásról szóló általános terv figyelembe veszi a kockázat megítélését, és ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos a nagyközönség tudatosságának erősítése a „veszély” és „kockázat” fogalmakat illetően;

23.

megállapítja, hogy a szabályozott termékek értékelésének és jóváhagyásának egységes alapelvei ellenére bizonyos anyagok szabályozását illetően markáns különbségek tapasztalhatók a tagállamok között, ami a „veszély” és a „kockázat” fogalmainak eltérő értelmezéséből, valamint a konkrét kockázat társadalmi elfogadásának eltérő mértékéből eredhet;

24.

rámutat az európai politikai döntéshozókba vetett bizalom általános visszaesésére, és hangsúlyozza, hogy a nyilvánosság bizalmának foka az egyik legfontosabb olyan változó, amely magyarázza, hogy a közvélemény az egyes kockázatokat miként értékeli (5). Amennyiben a közvélemény bízik a politikai döntéshozókban és a szabályozó szervekben, a kockázatokat kevésbé súlyosnak fogja értékelni, mint ha nem bízik;

25.

ezért támogatja azt az elgondolást, hogy növelni kell a polgároknak és az érdekelt feleknek az EU élelmiszer-biztonságot illető megközelítésének átláthatóságába és fenntarthatóságába vetett bizalmát, mindenekelőtt a kockázatértékeléssel összefüggésben, fenntartva ugyanakkor, hogy a kockázatokra vonatkozó kommunikáció stratégiájának hatékonyságához a nyilvánosság proaktív és hatékony módon történő bevonására és annak biztosítására van szükség, hogy a nyilvánosság értse és elfogadja a kockázatok és az előnyök közötti kompromisszumokat;

26.

hangsúlyozza, hogy az EU kockázati kommunikációs stratégiájának inkluzívnak kell lennie, és biztosítania kell, hogy a kormányzás valamennyi szintjét – a központi kormányzattól egészen a helyi és regionális önkormányzatok szintjéig –, a további érdekelt szereplőkkel együtt, kellő mértékben bevonják a folyamatba az élelmiszerlánccal kapcsolatos kockázatokkal foglalkozó koherens kommunikációs stratégia biztosítása érdekében;

27.

figyelmeztet arra, hogy a benyújtott javaslat elemzése és eddigi megvitatása alapján szem előtt kell tartani a várhatóan megnövekedő adminisztratív terheket, a nemzeti szakértők iránti, az EFSA igazgatótanácsi tagságuk és az EFSA tudományos paneljeiben végzett tevékenységük kapcsán felmerülő megnövekedett igényt, a nemzeti szakértők kinevezését illető esetleges politikai befolyást, annak az EFSA függetlenségére gyakorolt esetleges hatásaival együtt, valamint a tagállamokat érintő jelentős pénzügyi hatást az EFSA tevékenységéhez szükséges költségvetés jelentős megnövekedése következtében, a brexit már előrelátható, költségvetést illető következményeivel összefüggésben is.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 10-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ


(1)  1. Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.

(2)  Hautala és társai kontra EFSA (T-329/17. sz. ügy), 2017. május 24-én benyújtott kereset.

(3)  http://www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/Other/2014/10/WC500174796.pdf.

(4)  Az Európai Gyógyszerügynökség által kezelt „klinikai vizsgálatok uniós adatbázisa” (EudraCT).

(5)  A Ragnar Löfstedt és más kutatók által a kockázatkommunikáció és kockázatkezelés területén végzett kutatások alapján.