A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretre vonatkozó csomag

(2018/C 461/10)

Főelőadó:

Nikola DOBROSLAVIĆ (HR/EPP), Dubrovnik-Neretva megye prefektusa

Referenciaszövegek:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára: A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret

COM(2018) 321 final

Javaslat tanácsi rendeletre a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről

COM(2018) 322 final

Javaslat intézményközi megállapodásra az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról

COM(2018) 323 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről

COM(2018) 324 final

Javaslat tanácsi határozatra az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről

COM(2018) 325 final

Javaslat tanácsi rendeletre a közös összevont társaságiadó-alapon, az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren és az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről

COM(2018) 326 final

Javaslat tanácsi rendeletre az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról

COM(2018) 327 final

Javaslat tanácsi rendeletre a hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszeréről szóló 1553/89/EGK, Euratom tanácsi rendelet módosításáról

COM(2018) 328 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

COM(2018) 324 final

1. módosítás

2. cikk (c) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

c)	„kormányzati szerv”: a kormányzat valamennyi szintjén meglévő valamennyi közigazgatási szerv, ideértve a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, valamint az (EU, Euratom) xx/xx rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) [2. cikkének 42. pontja] értelmében vett tagállami szervezeteket .

c)	„kormányzati szerv”: valamennyi központi kormányzati szerv, valamint az (EU, Euratom) xx/xx rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) [2. cikkének 42. pontja] értelmében vett tagállami szervezetek .

Indokolás

Ki kell zárni a rendelet alkalmazása alól a közvetlenül választott helyi és regionális önkormányzatok valamennyi szervét és szervezetét.

2. módosítás

3. cikk (1) bekezdés (f) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

f)	az Európai Csalás Elleni Hivatallal és az Európai Ügyészséggel folytatott hatékony és kellő időben történő együttműködés nyomozásaik vagy büntetőeljárásaik során a vonatkozó jogi aktusok és a lojális együttműködés elve szerint.

f)	az Európai Csalás Elleni Hivatallal és – adott esetben – az Európai Ügyészséggel folytatott hatékony és kellő időben történő együttműködés nyomozásaik vagy büntetőeljárásaik során a vonatkozó jogi aktusok és a lojális együttműködés elve szerint.

Indokolás

Az Európai Ügyészséggel kapcsolatos rendelkezések – az Ügyészség létrehozása után – csak a részt vevő tagállamokra vonatkozhatnak.

3. módosítás

4. cikk (1) bekezdés (b) pont (1) albekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)	egy vagy több program vagy azok módosítása jóváhagyásának felfüggesztése;

Indokolás

Egy vagy több program vagy azok módosítása jóváhagyásának felfüggesztése nem jelentene közvetlen pénzügyi büntetést az adott tagállam számára. Ezzel szemben azonnal érezhető lenne a nemzeti költségvetésekben, ha kötelezettségvállalások és/vagy kifizetések kerülnének felfüggesztésre, miközben a kormányzati szerveket továbbra is köteleznék arra, hogy hajtsák végre a programokat és teljesítsék a kifizetéseket a végső címzettek, illetve kedvezményezettek részére, összhangban a javasolt rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével. Ráadásul, ha visszavonják egy vagy több program vagy azok módosítása jóváhagyásának felfüggesztését, ez jelentősen késleltetné a szóban forgó programok végrehajtását, mivel minden további eljárás is szünetelne.

4. módosítás

5. cikk (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(6) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jogállamiság tekintetében általánossá vált hiányosság áll fenn, javaslatot nyújt be a Tanácsnak a megfelelő intézkedésekről szóló végrehajtási aktusra. Ehhez a javaslathoz a Bizottság a következő évekre szóló indikatív pénzügyi programozást csatol a javasolt intézkedés által érintett uniós költségvetésre vonatkozóan, kiadási kategória, szakpolitikai terület és költségvetési sor szerinti bontásban. Ez az indikatív programozás képezi az érintett tagállam nemzeti és szubnacionális költségvetéseire gyakorolt hatások vizsgálatának alapját.

Indokolás

Az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia az uniós finanszírozás csökkentésének lehetséges költségvetési vonzatait az érintett tagállam nemzeti és szubnacionális költségvetéseire nézve, kellő módon figyelembe véve az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvét.

5. módosítás

6. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2) A Bizottság értékeli az érintett tagállamban fennálló helyzetet. Amint a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok, amelyek alapján a megfelelő intézkedéseket elfogadták, részben vagy egészben megszűntek, a Bizottság javaslatot terjeszt be a Tanácshoz az említett intézkedések teljes vagy részleges megszüntetéséről. Az 5. cikk (2), (4), (5), (6) és (7) bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmazni. Az intézkedések visszavonásához alapvetően fontos bizonyítékok összegyűjtése érdekében a Számvevőszék gyors eljárásban külön jelentést tesz közzé az adott ügyről, összhangban az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdésével.

Indokolás

Az intézkedések visszavonását megbízható, pártatlan és aktuális bizonyítékokkal kell alátámasztani, hogy szükségtelen késedelmek nélkül folytatni lehessen az érintett programok végrehajtását.

6. módosítás

6. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(3) Amennyiben a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett egy vagy több program jóváhagyásának vagy módosításának felfüggesztésére vagy a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett kötelezettségvállalások felfüggesztésére vonatkozó intézkedéseket megszüntetik, a felfüggesztett kötelezettségvállalásoknak megfelelő összegeket az (EU, Euratom) xx/xx tanácsi rendelet (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) 7. cikke szerint kell a költségvetésben szerepeltetni. Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai nem állíthatók be az n+ 2 . évnél későbbi költségvetésbe.

Indokolás

Ez a megoldás növelné a felfüggesztési eljárásból felszabaduló eszközök felhasználásának lehetőségeit, aminek köszönhetően elkerülhető ezeknek az eszközöknek az elvesztése.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

üdvözli az Európai Bizottságnak a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló javaslatát, amely az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésére, valamint egyéb belső és külső kihívásokra tekintettel megfelelő tárgyalási alapot jelent. Méltányolja az elvégzett munkát, úgy véli azonban, hogy a javaslatot az elfogadás előtt még tovább kell fejleszteni és javítani kell rajta, hogy az megfeleljen az uniós polgárok elvárásainak, illetve a helyi és regionális önkormányzatok szükségleteinek;

megállapítja, hogy az Európa 2020 stratégiának nincs egyértelmű utódja, ezért nem eléggé világosak az egyes programok stratégiai céljai, és a többéves pénzügyi keret egészében véve nem kapcsolódik össze kellőképpen a fenntartható fejlesztési célokkal. Ezért kéri, hogy az Európai Bizottság a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatról szóló megbeszélések során határozza meg az egyes uniós szakpolitikai területekre vonatkozó stratégiai célokat, illetve a várt hatásokat. Ehhez nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt strukturált munkamódszerre van szükség, amely tükrözi a helyi és regionális erősségek és törekvések összekapcsolódását a közös európai célokkal;

sajnálattal jegyzi meg, hogy – ha a Szerződésben rögzített célokból adódó kötelezettségeket, valamint a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat összevetjük a következő többéves pénzügyi keret méretével – az európai bizottsági javaslat nem eléggé ambiciózus. Megismétli az RB-nek azt – az Európai Parlamentével megegyező – álláspontját, mely szerint a jövőbeli többéves pénzügyi keretet a GNI legalább 1,3 %-ában kellene megállapítani. Aggodalommal utal arra, hogy a korábbi többéves pénzügyi keretek végleges volumene rendszerint kisebb volt, mint ami az európai bizottsági javaslatban szerepelt, és ha ez ismét így alakul, akkor végül még szerényebb hatások várhatók az egyes uniós szakpolitikákban;

elfogadhatatlannak tartja, hogy a további prioritások finanszírozása olyan, bizonyított európai többletértékkel rendelkező, már meglévő uniós szakpolitikák terhére történik, mint például a kohéziós politika vagy a közös agrárpolitika, valamint különösen a vidékfejlesztési politika. A javasolt csökkentések nem oldják meg a további prioritások és kihívások finanszírozásának kérdését;

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az uniós programokban való részvétel elősegítése és a végrehajtás felgyorsítása érdekében a szabályokat következetesebbé kell tenni, és drasztikusan csökkenteni kell a kedvezményezettekre és az irányító hatóságokra háruló adminisztratív terheket;

sajnálja, hogy az Európai Bizottság nem biztosítja az átláthatóságot a jelenlegi és jövőbeli pénzügyi keret számadatainak összehasonlítását illetően. Ezzel összefüggésben üdvözli az Európai Parlament Kutatószolgálatának a két többéves pénzügyi keret összehasonlító pénzügyi elemzésének elkészítése érdekében tett erőfeszítéseit;

tudomásul veszi a többéves pénzügyi keret javasolt struktúrájának eredményorientált megközelítését, amely a helyi szintű szükségletek kielégítésére és jelentősebb európai többletérték biztosítására törekszik. Elutasítja a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó közös fejezet törlését, mivel ez tovább gyengíti a kohéziós politika pozícióját a többéves pénzügyi kereten belül, és megnyitja az utat az ESZA+ kohéziós politikából való lehetséges kivonása felé. Ha ez megtörténne, tovább csökkennének a szinergiák és a kapcsolódási pontok a különféle – a helyi és regionális önkormányzatok számára rendkívül fontos – finanszírozási források között;

aggodalommal jegyzi meg, hogy az európai bizottsági javaslatok a közvetlen vagy közvetett irányítású programok további megerősítésének irányába mutatnak, az Európai Bizottság és a tagállamok megosztott irányítása alatt álló programok kárára. Ez hosszú távon csökkenti az uniós intézkedések helyi és regionális szintű végrehajtásának láthatóságát. Hangsúlyozza, hogy a partnerség és a többszintű kormányzás elvét maradéktalanul tiszteletben kell tartani és érvényre kell juttatni ahhoz, hogy biztosítani lehessen a helyi és regionális önkormányzatok bevonását valamennyi releváns szakaszba az EU szakpolitikai intézkedéseinek kialakításától kezdve egészen azok végrehajtásáig;

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU 8. környezetvédelmi cselekvési programjának (EAP) elfogadása és a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret nem feleltethető meg egymásnak. A jövőbeli környezetvédelmi cselekvési programokra vonatkozó döntéshozatali eljárást és a programok időtartamát össze kell hangolni a többéves pénzügyi keret időkereteivel annak érdekében, hogy az előirányzott finanszírozási források megfelelően tükrözzék a fenntarthatósági prioritásokat és célkitűzéseket;

10.

a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban aggódik a tervezési biztonság hiánya miatt abban az esetben, ha nem sikerül időben világos és vállalható megegyezésre jutni az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépéséről;

11.

támogatja az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy szorosabb kapcsolatot hozzunk létre a regionális alapok és az európai szemeszter között, ha ez úgy történik, hogy az európai szemeszter regionális szemlélettel egészül ki. Ez az egyetlen életképes módja annak, hogy a regionális alapok és az európai szemeszter között egyértelmű és érdemi kapcsolatok jöjjenek létre;

A saját források rendszerének reformja

12.

üdvözli az Európai Bizottság három új saját forrás bevezetésére vonatkozó javaslatát, de sajnálattal állapítja meg, hogy az Európai Bizottság a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport javaslatából csak két további forrást vett át. Úgy véli, hogy az európai bizottsági javaslatban ambiciózusabb hozzáállást kellett volna tanúsítani ebben a kérdésben. Ezért javasolja, hogy sürgősen folytatódjon a költségvetés új finanszírozási forrásainak feltárásával kapcsolatos munka;

13.

üdvözli a költségvetés bevételi oldalának egyszerűsítésére irányuló európai bizottsági erőfeszítéseket és különösen azt a javaslatot, hogy fokozatosan töröljék el az összes kedvezményt a tagállamokkal összefüggésben, illetve egyszerűsítsék a héaalapú hozzájárulásokat;

14.

sajnálattal állapítja meg, hogy az új saját források bevezetéséről szóló javaslatában az Európai Bizottság nem vizsgálta meg megfelelően a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását, és nem mérte fel a javaslat lehetséges hatásait a regionális és helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetére nézve;

15.

hangsúlyozza, hogy a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló javaslatban komoly lehetőségek rejlenek a saját források részarányának növelésére, de csak akkor, ha a KÖTA-t minél több vállalkozás számára kötelezően bevezetik. Ez azonban jelenleg még nem biztos, és az is nyitott kérdés, hogy mikor számíthatunk ennek a saját forrásnak a hatálybalépésére. Az RB aggódik az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladékon alapuló bevételek miatt, mivel az EU-nak éppen az az egyik fő célja, hogy teljességgel elkerülje az ilyen jellegű csomagolási hulladékok keletkezését, ami az ebből a saját forrásból származó bevételek kieséséhez, illetve a költségvetési bevételek fokozott ingadozásához vezetne;

16.

üdvözli a tradicionális saját források beszedési költségeire a tagállamok által visszatartott összegek javasolt csökkentését, de arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen még egy lépést, és ezeket a beszedési költségek fedezésére szolgáló összegeket ne a javasolt 10 %-ban, hanem a valós költségeknek megfelelően állapítsa meg;

Jogállamiság, rugalmasság és stabilitás

17.

úgy véli, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen feltétel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz és az uniós költségvetés célravezető felhasználásához. Ennek megfelelően üdvözli az Európai Bizottság olyan hathatós mechanizmusok bevezetése érdekében tett erőfeszítéseit, melyekkel minden tagállamban biztosítani lehet a jogállamiság tiszteletben tartását és a jogbiztonságot, valamint a csalás és a korrupció elleni sikeres küzdelmet;

18.

egyetért a Számvevőszék véleményével, mely szerint a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítására javasolt mechanizmus tovább megy és gyorsabban végrehajtható, mint az EUSZ 7. cikke szerinti eljárás;

19.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság oly módon igyekszik biztosítani az EU végső kedvezményezettjeinek zökkenőmentes finanszírozását, hogy a tagállamoknak akkor is teljesíteniük kelljen pénzügyi kötelezettségeiket a kedvezményezettekkel szemben, ha elindult egy, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges eljárás. Azt várja, hogy az Európai Bizottság további eszközöket dolgozzon ki a végső kedvezményezettek érdekeinek védelmében;

20.

ajánlja, hogy az Európai Bizottság vegye fontolóra további eljárások bevezetését az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, melyek egyenletesebben hatnak az egyes tagállamokra, gondolva itt például egyszeri pénzbüntetésekre;

21.

a Számvevőszék véleményére támaszkodva úgy véli, hogy az Európai Bizottság jelenlegi jogszabályi megoldása túlságosan sok mozgásteret hagy az eljárás megindításával kapcsolatban, és kéri, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki egyértelmű kritériumokat annak megállapítására, hogy mit kell értenünk a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok alatt, melyek veszélyeztetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást;

22.

ajánlja a Számvevőszék szerepének megerősítését a javasolt eljárás végrehajtása során, összhangban az EUMSZ 287. cikkével;

23.

üdvözli a többéves pénzügyi keret rugalmasabb kialakítására irányuló európai bizottsági javaslatokat, melyek bizonyosan hozzájárulnak majd ahhoz, hogy időben fel tudjunk lépni új és előre nem látott kihívásokkal szemben. Hangsúlyozza azonban, hogy az egyre rugalmasabb eszközfelhasználás nem teheti kétségessé a programok hosszú távú tervezési biztonságát és stratégiai irányultságát, ami különösen igaz a megosztott irányítás alatt álló programokra. Ezért kéri annak vizsgálatát, hogy az Európai Bizottság újraelosztási hatásköreinek bővítésére vonatkozó részben a nagyobb fokú rugalmasság nem sérti-e a szubszidiaritás elvét és a többszintű kormányzást. Kéri továbbá a helyi és regionális önkormányzatok bevonását a döntéshozatalba minden olyan esetben, amikor megosztott irányítás alatt álló finanszírozási források újraelosztására kerül sor;

Az uniós költségvetés egyes fejezetei

24.

üdvözli a finanszírozás növeléséről szóló javaslatokat az új, jelentős kihívásokkal (pl. migráció és határigazgatás) összefüggő szakpolitikai területeken, és örömmel veszi, hogy külön fejezet foglalkozik a biztonsági és védelmi kérdésekkel;

25.

támogatja a kutatáshoz és innovációhoz rendelkezésre bocsátott finanszírozás növelését, a jelenlegi ESBA folytatását és új alappá (InvestEU) bővítését, az Erasmus+ program finanszírozásának növelését, valamint az éghajlatvédelmi beruházások további megerősítését minden uniós szakpolitikában. Ismét hangsúlyozza azonban, hogy a finanszírozás javasolt növelése nem mehet a kohéziós politika és a vidékfejlesztési politika kárára;

26.

határozottan elutasítja a kohéziós politika finanszírozásának javasolt 10 %-os csökkentését, különösen a Kohéziós Alap vonatkozásában, melynek keretösszege a tervek szerint 45 %-kal csökkenne. Elfogadhatatlannak tartja továbbá a közös agrárpolitika költségvetésének csökkentésére vonatkozó javaslatot – különösen az EMVA esetében a 28 %-os és az ETHA esetében a 13 %-os csökkentést. Egy ilyen drasztikus csökkentés éppen azokon a területeken, amelyek folyamatosan bizonyítják európai többletértéküket, és amelyek a polgárok számára leginkább látható uniós szakpolitikákhoz tartoznak, hosszú távon rendkívül hátrányosan hatna az európai régiók növekedésére és fejlődésére;

27.

ehelyett, és a 2016 szeptemberében Corkban elfogadott, a vidékfejlesztésről szóló nyilatkozattal is összhangban kéri a vidékfejlesztési támogatásnak az uniós költségvetés 5 %-án túllépő megerősítését a vidéki és a közbenső területek javára, amelyek az Unió területének több mint 90 %-át, lakosságának 58 %-át, foglalkoztatásának pedig 56 %-át teszik ki;

28.

hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika finanszírozásának javasolt csökkentése miatt kétségessé válhat a Szerződés egyik legfontosabb céljának az elérése, azaz a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megteremtése. A szóban forgó megközelítés következményeképpen tovább növekednének a különbségek az európai régiók között, és ez különösen a kevésbé fejlett régiókat sújtaná, valamint azokat, amelyek komoly strukturális és demográfiai problémákkal szembesülnek. Ez a megközelítés nem ismeri fel azt sem, hogy a kohéziós politika eddig milyen jelentős mértékben segítette az olyan területeket, mint pl. az innováció, a digitalizáció és az éghajlatvédelem. Figyelmeztet arra, hogy a területi együttműködési programok finanszírozásának csökkentésével nemcsak a területi kohézió megerősítésére irányuló törekvés, de a legfontosabb idevonatkozó eszközök, köztük az EGTC és a makroregionális stratégiák is veszélybe kerülnek;

29.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy annak ellenére, hogy az Unió polgárainak több mint egyharmada határ menti régiókban él, és bár ezek a régiók számos területi kihívással néznek szembe, a határokon átnyúló együttműködésre elkülönített költségvetési források a tervek szerint reálértéken csökkeni fognak, pedig bizonyított európai többletértékkel rendelkeznek;

30.

kiemeli, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló javaslat rendkívül negatív következményekkel jár az európai gazdálkodókra és a vidéki területeken lakókra nézve. A KAP második pillérének finanszírozására vonatkozóan javasolt csökkentés elfogadása esetén a vidékfejlesztési politika képtelen lenne feladatai teljesítésére, különösen ami a vidéki és városi területeken élők életkörülményei közötti különbségek csökkentését illeti. Ezen túlmenően kéri, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap a közös rendelkezésekről szóló rendelet keretében működő irányítási rendszer része maradjon, mivel így lehet továbbra is biztosítani a különböző finanszírozási források közötti koherenciát és azt, hogy erősödjön a KAP területi dimenziója;

31.

különösen ellenzi azt a javaslatot, hogy csökkentsék a legkülső régiókat célzó POSEI program előirányzatait. Ez veszélybe sodorja azt a célt, hogy a rendszer – a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen pénzügyi eszközként – kezelje az egyes régiók egyedi mezőgazdasági kihívásait;

32.

sajnálja, hogy reálértékben nem növekednek az ESZA+-ra irányuló költségvetési kötelezettségvállalások, pedig az alapnak többletfeladatokat is el kell látnia, gondolva itt például a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára. Emlékeztet arra, hogy az Európai Szociális Alap (lásd az RB véleményét az ESZA+-ról (1)) a kohéziós politika szerves része kell, hogy maradjon, amely az EU legfontosabb eszköze arra, hogy befektessen az emberekbe és a humán tőkébe, előmozdítsa a férfiak és nők közötti egyenlőséget és javítsa sokmillió európai polgár életminőségét;

33.

megjegyzi, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) nem épült bele az ESZA+ programba, pedig átfedések és kölcsönhatások is vannak közöttük. Úgy véli, hogy az EGAA által finanszírozott intézkedések hozzáadott értéke attól függ, hogy ezeket az intézkedéseket kiegészítik-e hosszú távú regionális fejlesztési programok keretében végrehajtott átalakítási és szerkezetátalakítási folyamatok, gondolva itt különösen olyan megelőző intézkedésekre, mint amilyeneket az ESZA+ kínál;

34.

ellenzi, hogy az éves finanszírozás felhasználásának időkeretét illetően az n+3 szabály helyett az n+2 szabályt vezessék be. Jelentős ugyanis annak a veszélye, hogy egyes jogszabályokat késedelemmel fogadnak el, ami az n+2 szabály alkalmazása esetén akadályozhatja az elkülönített források felhasználását;

35.

határozottan elutasítja a javasolt megoldásokat, melyek a jelenlegi helyzethez képest tovább nehezítik a helyi és regionális önkormányzatok helyzetét az uniós programokból történő éves finanszírozás felhasználásának határideje, valamint az előfinanszírozás és különösen a projektek társfinanszírozásának aránya kapcsán, mivel számos helyi és regionális önkormányzat pénzügyi lehetőségei nem elegendőek a szükséges önrész fedezéséhez;

36.

kéri, hogy az Európai Bizottság a tagállamok számára kiutalandó kohéziós politikai eszközöket a NUTS-2-régiók mindenkori legfrissebb felosztása alapján számítsa ki, amelyhez az Eurostat szolgáltathatja a szükséges adatokat, mivel így pontosabban össze lehet kapcsolni a NUTS-2-régiók társadalmi-gazdasági adottságait a nemzeti allokációk kiszámításával;

37.

azt is kéri az Európai Bizottságtól, hogy a társfinanszírozásra és a kohéziós politika forráselosztására vonatkozó kritériumok modulációja kapcsán mérlegeljen más mutatókat is, mint az egy főre jutó GDP, mivel az nem méri pontosan, hogy egy társadalom mennyire képes kezelni az őt érintő kérdéseket – például a demográfiai változásokat. Kéri, hogy a fejlődés mérésére vezessenek be a GDP-n túlmutató nemzetközi, nemzeti, helyi és regionális szintű mutatókat. A demográfiai kihívás kapcsán az alábbi lehetséges szempontok mérlegelését javasolja: népességváltozás (jelentős és tartós csökkenés), területi szétszóródottság, elöregedés, a nagyon magas korúak jelentős száma, a fiatal és a felnőtt lakosság elvándorlása és a születések számának ebből adódó visszaesése;

38.

tekintettel a környezetbarát, biztonságos és megfelelően összekapcsolt közlekedési rendszer biztosítása érdekében meghatározott célokra és követelményekre, nem tartja indokoltnak és ezért elutasítja a közlekedési infrastruktúra Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében történő finanszírozásának javasolt csökkentését, különösen a Kohéziós Alap költségvetésének megalapozatlan csökkentésének fényében;

39.

úgy véli, hogy túl szűkös az uniós költségvetés tételeként megjelenő, legfeljebb 30 milliárd EUR összegű kölcsönt engedélyező új európai beruházásstabilizáló funkció javasolt költségvetési előirányzata, amelynek célja, hogy megfelelően lehessen reagálni, ha újabb sokkok jelentkeznek a gazdasági és pénzügyi piacon, és ezek hatással vannak az euróövezet tagállamaira és az európai árfolyam-mechanizmusban (ERM II) részt vevőkre. Ezért az uniós beruházási potenciál védelmének biztosítása érdekében a szóban forgó eszközök jelentős növelését és azok uniós költségvetésen kívüli elszámolását javasolja;

40.

aggódik a javasolt strukturális reformok reformtámogató programja miatt. Mivel a javaslat a Szerződés 175., a kohéziós politikáról szóló cikkén alapul, a programot a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését célzó, európai hozzáadott értéket létrehozó reformokra kell korlátozni. Fontos továbbá, hogy a program egy új, az Európa 2020 stratégiát követő hosszú távú fejlesztési stratégia részét képezze, és a fenntartható fejlődés célkitűzései köré szerveződjön. Ezen túlmenően a strukturális és befektetési alapokra vonatkozó követelményekkel azonos, partnerséget és részvételt előíró követelményeket kell alkalmazni a helyi és regionális önkormányzatoknak a reformok tervezésébe és végrehajtásába való bevonása kapcsán.Végül ellenzi, hogy a strukturális és befektetési alapokra vonatkozó keretrendelet lehetővé tegye az allokációk legfeljebb 5 %-ának olyan uniós alapokhoz és pénzügyi eszközökhöz való átcsoportosítását, amelyek nem kapcsolódnak a kohéziós célkitűzésekhez, és amelyeket ráadásul többnyire közvetlen módon igazgatnak a helyi és regionális önkormányzatok bevonása nélkül;

41.

hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikát, a vidékfejlesztési politikát és a KAP-ot érintő megszorítások jelentősen hátráltatni fogják a területi kohéziós és környezetvédelmi célok megvalósítását. Az éghajlatvédelemre és az energiaügyi alkalmazkodásra előirányzott teljes költségvetés terén – a LIFE program keretének közel 60 %-kal történő megemelése ellenére – negatív tendencia mutatkozik a jelenlegi pénzügyi tervhez képest. A javasolt többéves pénzügyi keretben ahelyett, hogy kihasználnák az agrárpolitikában és különösen a kohéziós politikában rejlő komoly lehetőségeket a környezet és az éghajlatvédelem szempontjából kedvező hatású beruházások támogatása érdekében, inkább csökkentik a kohéziós politika és az agrárpolitika finanszírozását, ami miatt kétségessé válik az EU környezetvédelmi céljainak elérése;

42.

tudomásul veszi a LIFE program finanszírozásának növelésére irányuló javaslatot (lásd a LIFE-programról szóló RB-véleményt (2)), amely program kulcsfontosságú a helyi és regionális önkormányzatok számára a biodiverzitás csökkenése elleni küzdelem, a zöld infrastruktúra fejlesztése és a fenntarthatóság előmozdítása tekintetében. Sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a javasolt növekedést részben csökkenti a korábban a Horizont 2020 által finanszírozott, a tiszta energiára való áttérést szolgáló intézkedések idesorolása. Ezért kéri, hogy a megfelelő összeggel növeljék a LIFE program általános finanszírozását, illetve hogy az energetikai átállást elősegítő kapacitások kiépítésére irányuló intézkedésekhez ugyanazt a társfinanszírozási arányt alkalmazzák, mint a Horizont 2020 esetében;

43.

felhívja a figyelmet arra, hogy a kitűzött cél, mely szerint az uniós költségvetés kiadásainak 25 %-ával az éghajlatvédelmi célok elérését kell elősegíteni, nem elegendő a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez. A következő pénzügyi keretben arra kellene törekedni, hogy 30 % fölé lehessen növelni azoknak a kiadásoknak a szintjét, amelyek hozzájárulnak az energiaágazat, az ipar és a közlekedés dekarbonizációjához, valamint a körforgásos gazdaságra való áttéréshez;

44.

üdvözli, hogy a jelenlegi költségvetési előirányzathoz képest növelik a „Horizont Európa” alfejezet finanszírozását. Ajánlja továbbá, hogy hozzanak létre egy keretrendszert a Horizont Európa programhoz a többéves pénzügyi kereten belüli más eszközökből való előirányzat-átcsoportosítások lehetőségére, tiszteletben tartva különösen az érintett irányító hatóság kezdeményezési jogát, az így társfinanszírozott intézkedések közös kialakítását és a pénzeszközöknek az irányító hatóság területére történő visszajuttatását;

45.

üdvözli, hogy külön fejezet foglalkozik a migrációval és a határigazgatással, és jelentősen növekszik az erre a területre vonatkozó intézkedések finanszírozása. Sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a határbiztonság kérdésének sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a migrációval kapcsolatos egyéb kérdéseknek, amilyen például a védelem és menedék biztosítása a migránsok számára, a legális bevándorlás támogatása és az integrációs erőfeszítések. Az RB ezért kéri a menekültügyi és migrációs alapra elkülönített pénzügyi források 240 %-os, a külső határok védelmére szánt összegekkel azonos mértékű növelését (lásd a menekültügyi és migrációs alapról szóló RB-véleményt (3)), annak biztosítása érdekében, hogy a tervezett források elegendőek legyenek ahhoz, hogy megfelelően megbirkózzunk az integráció kihívásaival;

46.

a többéves pénzügyi keret teljes összegével kapcsolatban hangsúlyozza az ambiciózus megközelítés hiányát, ami tovább korlátozza az Unió mozgásterét ezen a politikai, biztonsági és társadalmi stabilitása szempontjából rendkívül fontos területen. Rámutat, hogy különösen fontos kérdésről van szó a helyi és regionális önkormányzatok számára, amelyek ezen a területen számos intézkedésért felelősek. Hangsúlyozza továbbá ebben az összefüggésben, hogy ennek az új feladatnak megfelelően növelni kell az Európai Szociális Alap (ESZA+) pénzügyi forrásait, amelyeknek fedezniük kellene a bevándorlók hosszú távú integrációjára irányuló intézkedéseket;

47.

felhívja továbbá a figyelmet arra a tényre, hogy az új „Jogok és értékek” nevű program, amely az EU alapvető jogainak és értékeinek védelmére és az aktív európai polgárság előmozdítására terjed ki, rendkívül fontos a helyi és regionális önkormányzatok számára ezeken a területeken. Ezért azt javasolja, hogy az e tekintetben megjelenő hatalmas kihívásoknak való megfelelés érdekében növeljék e program általános alapját;

48.

üdvözli a külső fellépés eszközeinek egyszerűsítését és a forráselosztást, mivel ezek elősegítik az EU kül- és fejlesztési politikájának hatékonyabbá és eredményesebbé tételét. Ezzel összefüggésben kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak a szomszédos országokkal és harmadik államokkal számos területen folytatott együttműködés javításában és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend összes célkitűzésének elérésében. Kéri, hogy ezt a szerepet a többéves pénzügyi keretben nyilvánvalóbb módon vegyék figyelembe, lehetőleg egy közvetlenül allokált költségvetés révén;

49.

úgy véli, hogy az uniós politikák megvalósításához, az uniós hozzáadott értékbe vetett bizalom visszaszerzéséhez, valamint a polgárokkal valamennyi szinten folytatott párbeszéd megerősítéséhez elengedhetetlen az erős, hatékony és kiváló minőségű európai közigazgatás. Hangsúlyozza, hogy e tekintetben fontos szerep hárul a demokratikusan megválasztott tagokból álló intézményekre;

50.

arra kéri az uniós szerveket, hogy mielőbb jussanak megegyezésre a következő többéves pénzügyi keretről, így biztosítva, hogy az uniós programokat kellő időben a következő többéves pénzügyi keret hatálybalépése előtt el lehessen fogadni.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 9-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(1) CdR 3597/2018, még nem fogadták el.

(2) CdR 3653/2018.

(3) CdR 4007/2018.