22.3.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 110/125


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról és a 2005/45/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(COM(2018) 315 final – 2018/0162 (COD))

(2019/C 110/23)

Előadó:

Tanja BUZEK

Felkérés:

Európai Parlament, 2018.6.11.

Tanács, 2018.6.6.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdése

 

 

Illetékes szekció:

„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2018.11.20.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2018.12.12.

Plenáris ülés száma:

539.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

201/3/6

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB nagy vonalakban támogatja az Európai Bizottság által a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) módosítására és a tagállamok által kiállított tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló 2005/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslatában meghatározott célkitűzéseket. Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy a szabályozási keret javasolt módosításai szükségesek, arányosak és költséghatékonyak.

1.2.

Bár elismeri, hogy mindkét irányelv hozzájárult mind az uniós lobogót viselő hajókon dolgozó tengerészek tengerészeti oktatásának és képzésének javításához, mind pedig az Európai Unióban bizonyítványt szerzett tengerészek szakmai mobilitásához, az EGSZB ajánlatosnak tartja, hogy újabb lépések történjenek ezen a területen. Ezért az EGSZB azt ajánlja, hogy használják ki a 2008/106/EK irányelv felülvizsgálatát arra, hogy szélesebb körű európai szintű vitát kezdeményezzenek az Európai Bizottság, a tagállamok, a képzési intézmények és az iparág részvételével arról, hogy milyen további beruházásokra van szükség az európai tengerészeti készségbázisba annak érdekében, hogy egyszerre legyen biztosítva az európai flotta versenyképessége és az ágazat arra való képessége, hogy magas színvonalú munkahelyeket teremtsen az európai tengerészek és más tengerészeti szakemberek számára.

1.3.

Az EGSZB mindenekelőtt azt ajánlja, hogy törekedjenek egy olyan uniós fórum létrehozására, amely a szakképzési intézmények, az ágazat képviselői, a szélesebb értelemben vett tengerhasznosítási klaszter és nemzeti tengerészeti hatóságok részvételével a tengerészeti képzés javítását és olyan európai tengerészeti posztgraduális képzések kidolgozását célozza, amelyek meghaladják a tengerészek képzésének nemzetközi szinten elfogadott minimumszintjét. Ez a magas szintű képzés versenyelőnyhöz juttathatná az európai tengerészeket azáltal, hogy lehetővé teszi számukra a nemzetközi szinten előírtakon túlmutató készségek elsajátítását, valamint vonzóbbá tenné a tengerészeti szakmákat az EU-ban, különösen a nők és a fiatalok körében.

1.4.

Az EGSZB hangsúlyozza a jövőálló tananyagok kidolgozásának jelentőségét, különös hangsúlyt helyezve a minőségbiztosítással, a környezetbarát készségekkel és a digitális jártassággal kapcsolatos képzésre, és úgy véli, hogy a magas szintű készségek elterjesztését tanúsítási/bizonyítványi rendszerekkel kellene kísérni.

1.5.

Az EGSZB javasolja továbbá a minőségi kritériumoknak megfelelő tengerészeti oktatási és képzési intézmények európai hálózatának létrehozását is az európai tengerészeti oktatási rendszer további fejlesztése céljával. Azt ajánlja még, hogy a parancsnokok és tisztek képzése tekintetében vezessenek be az Erasmus programhoz hasonló, az ágazat sajátos jellemzőihez igazított cseremodellt az uniós tengerészeti oktatási és képzési intézmények között.

1.6.

A harmadik országok által kiadott tengerészképesítési bizonyítványok elismerésére szolgáló átdolgozott mechanizmust illetően az EGSZB létfontosságúnak tartja annak megkövetelését, hogy az elismerést kérelmező tagállamok konzultáljanak a hajótulajdonosok nemzeti szövetségeivel és a szakszervezetekkel az új harmadik ország elismerésének szükségességéről, mielőtt a kérelmet benyújtják az Európai Bizottsághoz. Az EGSZB továbbá tisztázni kívánja, hogy a vélhetően alkalmazásra kerülő tengerészek számára vonatkozó becslés – ahol az elérhető – csupán az egyik kritérium a harmadik ország elismerésével kapcsolatos döntéshozatalban, amit pedig átlátható módon kell lefolytatni.

1.7.

Az új harmadik országok elismerésére vonatkozó határozat elfogadási határidejének 18 hónapról 24 hónapra, bizonyos körülmények között pedig 36 hónapra történő meghosszabbítása kapcsán az EGSZB nincsen meggyőződve ennek a rendszernek a helyességéről, hiszen a folyamat szükségtelenül hosszúra nyúlhat azokban az esetekben, amikor az érintett ország nyilvánvalóan megfelel az összes követelménynek. Az EGSZB ezért azt javasolja, hogy továbbra is a folyamat észszerűen rövid időn belül kerüljön lezárásra, azzal a kitétellel, hogy ez a szükséges ideig meghosszabbítható, ha korrekciós intézkedésre van szükség.

1.8.

Annak biztosítása érdekében, hogy a közösségi források megfelelően kerüljenek felhasználásra, az EGSZB javasolja a 20. cikk módosítását úgy, hogy az egy harmadik ország elismerésének visszavonásával kapcsolatos rendelkezések vonatkozzanak azokra a harmadik országokra is, amelyek legalább öt éven keresztül nem biztosítanak jelentős számú parancsnokot és tisztet. Az EGSZB tisztázni szeretné, hogy az elismerés megszüntetésével vagy fenntartásával kapcsolatos végső döntést a tagállamok hozzák meg a COSS keretében rendes eljárásban, és hogy ez a folyamat lehetőséget biztosít a tagállamok által szolgáltatott releváns információ figyelembevételére.

1.9.

Minthogy a tengeri biztonság nem sodorható veszélybe, az EGSZB azt javasolja, hogy azok a harmadik országok, amelyek kevés parancsnokot és tisztet biztosítanak az uniós flotta számára, ne tartozzanak kevésbé szigorú értékelési rendszer alá, mint a többi ország.

1.10.

A módosítási eljárás (27. cikk) javasolt módosítása felhatalmazza az Európai Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa a 2008/106/EK irányelvet. Az EGSZB ezen túlmenően arra kéri a tagállamokat, hogy sürgősen hozzanak intézkedéseket a módosítások végrehajtására annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a meghosszabbításokat és a pragmatikus értelmezési időszakokat, amelyekre korábban a lobogó szerinti állam tétlensége miatt volt szükség.

2.   Háttér

2.1.

A tengerészek tengerészeti oktatásáról, képzéséről és képesítéséről szóló uniós jogszabályok főként a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek (IMO) a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló módosított egyezményében (STCW-egyezmény) előírt nemzetközi minimumkövetelményeken alapulnak.

2.2.

Az uniós keret egyrészt a módosított 2008/106/EK irányelv révén uniós szinten beépíti az STCW-egyezményt, másrészt pedig a harmadik országok tengerészeinek tengerészeti oktatási, képzési és képesítési rendszereinek elismerésére vonatkozó, költséghatékony közös uniós mechanizmust is előír. Ez a mechanizmus oly módon került kidolgozásra, hogy annak értékelése és újraértékelése, hogy a harmadik országok megfelelnek-e az STCW-egyezménynek, harmonizált és központosított módon történjen, elkerülve azt a helyzetet, hogy az egyes tagállamoknak külön-külön kelljen elvégezniük azokat. Különösen fontos ez, mivel jelenleg több mint 40 harmadik ország rendelkezik uniós szintű elismeréssel ezen a téren.

2.3.

A keretszabályozás emellett a 2005/45/EK irányelv révén egyszerűsített eljárást is tartalmaz a tagállamok által kiállított tengerészképesítési bizonyítványok elismerésére. Ezen irányelv célja az, hogy ösztönözze az uniós tengerészek mobilitását az uniós lobogót viselő hajók között azáltal, hogy minden további kiegészítő intézkedés nélkül lehetővé teszi a parancsnokok és tisztek bizonyítványainak elismerését.

2.4.

A fent említett jogszabályi keret a tengeri balesetek kockázatának minimalizálásával kívánja biztosítani a magas szintű tengeri életbiztonságot és a tengeri környezet védelmét. E cél elérése érdekében általános az egyetértés arról, hogy kiemelten fontos az uniós lobogót viselő hajókon dolgozó kulcsfontosságú személyzet oktatásának, képzésének és képesítésének javítása.

2.5.

A javaslat az Európai Bizottság Célravezető és hatásos szabályozás programján (REFIT) alapul, amely értékeli, hogy milyen mértékben teljesítette a két irányelv a célkitűzéseit. Az EGSZB megállapítja, hogy a javasolt felülvizsgálat alapos értékelés eredménye, amelynek keretében az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) átfogó tanulmányt készített (Study for the REFIT evaluation of Directives 2008/106/EC and 2005/45/EC, közzétették 2017 szeptemberében (3)), sor került egy nyilvános konzultációra, amelyet egy célzottabb konzultáció is kiegészített, illetve a tagállamok és az iparági felek, nevezetesen a hajótulajdonosok és a tengerészeket képviselő szakszervezetek részvételével célzott workshopokat szerveztek.

2.6.

A REFIT-értékelés eredményeit általában pozitívnak tekintették, és arra a következtetésre jutottak, hogy az uniós jogszabályok hozzájárultak az előírásoknak nem megfelelő személyzet felszámolásához, a tengerészek Unión belüli mobilitásához, valamint az Unióban és a harmadik országokban képzésben részt vett tengerészek közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez.

2.7.

Mindazonáltal hiányosságokat állapítottak meg a szabályozási keret hatékonysága és néhány szabályozási követelmény arányossága terén. Az Európai Bizottság javaslatának szándéka tehát a feltárt hiányosságok csökkentése a meglévő jogszabályok egyszerűsítésével és észszerűsítésével. Konkrétabban, további beavatkozást tartottak szükségesnek, nevezetesen a következők terén:

az STCW-egyezmény legújabb módosításaival való összhang megteremtése;

a tagállamok által elismert bizonyítványok fogalommeghatározásának frissítése a 2005/45/EK irányelv és a 2008/106/EK irányelv összevonásával;

a harmadik országok új elismerésére/újraértékelésére vonatkozó kritériumok meghatározása az emberi és pénzügyi erőforrások hatékonyabb kihasználása érdekében;

a harmadik országok újraértékelésére vonatkozó prioritási kritériumok meghatározása a fő munkaerő-biztosító országokra összpontosítva, valamint mérlegelve más országok újraértékelési ciklusának meghosszabbítását;

az új harmadik országok elismerésére vonatkozó határidő meghosszabbítása annak érdekében, hogy elegendő időt biztosítsanak ezen országok számára ahhoz, hogy szükség esetén korrekciós intézkedéseket hozzanak meg és hajtsanak végre.

3.   A javaslat lényegi tartalma

3.1.

A javaslat általános célkitűzése a meglévő jogszabályok egyszerűsítése és észszerűsítése. Ez különösen a következőkre terjed ki:

a vonatkozó uniós jogszabályok folyamatos összehangolása az STCW-egyezménnyel;

a harmadik országokra vonatkozó központosított elismerési mechanizmus hatékonyságának és eredményességének javítása;

a tagállamok által kiállított tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismerésére vonatkozó jogi egyértelműség fokozása.

3.2.

A harmadik országok által kiállított tengerészképesítési bizonyítványok központosított elismerési mechanizmusa megköveteli, hogy az Európai Bizottság az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség segítségével jelentős emberi és pénzügyi erőforrásokat bocsásson rendelkezésre egyrészt a tagállamokból érkező új elismerési kérelmek értékeléséhez, másrészt pedig a már elismert harmadik országok időszakos újraértékeléséhez.

3.3.

A rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználása érdekében az Európai Bizottság az elismerési folyamat átláthatóbbá tételét javasolja, lehetővé téve a megkereső tagállam számára, hogy megindokolja az elismerési kérelem benyújtását. Ezen intézkedés keretében megbeszélést kezdeményeznek a tagállamokkal az új harmadik országok elismerésének szükségességéről.

3.4.

Emellett az Európai Bizottság prioritási kritériumokat javasol az elismert harmadik országok újraértékelésére vonatkozóan abból az elvből kiindulva, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat az olyan országokról, amelyek kevés tengerészt biztosítanak az uniós flotta számára, azon országokra kell átcsoportosítani, amelyek a legtöbb munkaerőt biztosítják.

4.   Általános megjegyzések

4.1.

Az EGSZB támogatja a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosítására irányuló európai bizottsági javaslatot, beleértve azt, hogy a tagállamok által kiadott tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismerésének egyszerűsített eljárása bekerüljön a 2008/106/EK irányelv hatálya alá, hatályon kívül helyezve a 2005/45/EK irányelvet.

4.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy erre a felülvizsgálatra szükség van, mivel az ezen irányelv szerinti kölcsönös elismerési rendszer igazgatási keretének hatékonysága valóban javítható annak érdekében, hogy lehetővé váljon az Európai Bizottság és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) pénzügyi és emberi erőforrásainak hatékonyabb elosztása.

4.3.

Az EGSZB különösen üdvözli, hogy az Európai Bizottság hangsúlyt fektet az átláthatóságra, amelynek az új harmadik országok tengerészképesítési bizonyítványainak elismerése iránti kérelmek feldolgozásában kellene érvényesülnie. Az EGSZB megítélése szerint arányos, átlátható és költséghatékony az az új eljárási lépés, amely lehetővé teszi, hogy a megkereső tagállam előterjessze az elismerési kérelem benyújtásának az indokait. A megkereső tagállamoknak továbbra is lehetőségük lesz arra, hogy a közös határozat meghozataláig egyoldalúan elismerjék a harmadik országot. A harmadik ország elismerését eredményező határozathozatali folyamat így egyensúlyt teremt a közpénzek ellenőrzésével és hatékony felhasználásával kapcsolatos átláthatóság szükségessége – az elismerés kapcsán felmerülő költség – és az uniós flotta versenyképességének megőrzésére irányuló célkitűzés között – az uniós flotta versenyelőnye, ha a megfelelő harmadik ország tengerészeit alkalmazza.

4.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy a tengerészek tengerészeti oktatásáról, képzéséről és képesítéséről szóló uniós szabályozási keret hozzájárult a hajózási ágazat munkaerőpiaci igényeinek kielégítéséhez azáltal, hogy az érvényes STCW-bizonyítvánnyal rendelkező valamennyi parancsnok és tiszt számára megkönnyíti az uniós lobogót viselő hajókon való munkavállalást, a tartózkodási helyüktől vagy az állampolgárságuktól függetlenül. Kétségtelen, hogy a hajózási ágazat globalizált munkaerőpiacon működik, azonban az EGSZB emlékeztet annak fontosságára, hogy az Európai Unió jelentős összegeket fektessen be a saját tengerészeti készségbázisába annak érdekében, hogy az egész EU-ban biztosítsa az európai tengerészeknek az európai hajózás és a tengeri klaszterek versenyképességét fenntartó kritikus tömegét. Így megteremtődik a magas szintű képzettséget igénylő munkahelyek és a jövedelmező karrier lehetősége a tengeri vagy a kapcsolódó parti tevékenységek terén, különösen a fiatal európaiak számára, valamint globálisan megmarad vagy még tovább növekszik az uniós tengerészek részaránya a tengerészszakmában (a jelenlegi 220 000 uniós tengerész a világ teljes tengerészállományának 18 %-át teszi ki) (4).

4.5.

A fentiek fényében az EGSZB arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a tengeri közlekedéssel kapcsolatos oktatási rendszer eredményességének és hatékonyságának fokozása érdekében most már hajtsák végre az Európai Unió 2018-ig terjedő időszakra szóló tengeri szállítási stratégiájában foglalt ajánlásokat (5), valamint a tengeri foglalkoztatással és versenyképességgel foglalkozó munkacsoport (TFMEC) (6) Európai Bizottságnak címzett szakpolitikai ajánlásait. Az EGSZB különösen arra kéri az Európai Bizottságot és a társjogalkotókat, hogy vegyék figyelembe az e szakaszban felsorolt ajánlásokat.

4.6.

Az EGSZB javasolja, hogy törekedjenek egy olyan uniós fórum létrehozására, amely a szakképzési intézmények, az ágazat képviselői, a szélesebb értelemben vett tengerhasznosítási klaszter és nemzeti tengerészeti hatóságok részvételével a tengerészeti képzés javítását és ezáltal a tengerészek elhelyezkedésének, szakmai fejlődésének és mobilitásának elősegítését célozza. A hálózat egyik legfontosabb feladata olyan európai tengerészeti posztgraduális képzések kidolgozása lenne, amelyek meghaladják a tengerészek képzésének nemzetközi szinten elfogadott minimumszintjét (más néven „tengerészeti kiválósági bizonyítvány” vagy „STCW+”) (7). Ez a magas szintű képzés versenyelőnyhöz juttathatná az európai tengerészeket azáltal, hogy lehetővé teszi számukra a nemzetközi szinten előírtakon túlmutató készségek elsajátítását.

4.7.

A fentiekre tekintettel az EGSZB hangsúlyozza a jövőálló tananyagok kidolgozásának jelentőségét, különös hangsúlyt helyezve a minőségbiztosítással, a környezetbarát készségekkel és a digitális jártassággal kapcsolatos képzésre. Ez utóbbi kiemelten fontos, mivel a fedélzeti technológia, az információs és kommunikációs adatcsere- és a part menti támogató rendszerek gyorsan fejlődnek. Az EGSZB úgy véli, hogy a magas szintű készségek elterjesztését tanúsítási/bizonyítványi rendszerekkel kellene kísérni, hogy a tengerészeti oktatás szintjének emelése értékes eszköz legyen, amely támogatja az európai tengerészeket szakmai előmenetelükben. Ez vonzóbbá tenné a tengerészeti szakmákat az EU-ban, különösen a nők és a fiatalok körében, miközben javítaná a hajóüzemeltetés hatékonyságát és színvonalát, például a folyamatos innovációnak és költségcsökkentésnek köszönhetően.

4.8.

Ugyanígy fontolóra kellene venni a minőségi kritériumoknak megfelelő tengerészeti oktatási és képzési intézmények európai hálózatának létrehozását is az európai tengerészeti oktatási rendszer további fejlesztése céljával. Az EGSZB azt javasolja, hogy ehhez merítsenek ihletet a belvízi hajózási iskolák 2009-ben alapított EDINNA (Education Inland Navigation – belvízi hajózási oktatás) nevű európai hálózatából, amelynek célja az oktatási és képzési tantervek felfelé történő harmonizációjának ösztönzése. Ez a platform kiváló eszköznek bizonyult a szakértelem megosztásának lehetővé tételéhez és a szakmai kompetenciák fejlesztésével kapcsolatos összehangolt megközelítés kialakításához. Az EGSZB továbbá azt javasolja, hogy a parancsnokok és tisztek képzése tekintetében vezessenek be az Erasmus programhoz hasonló, az ágazat sajátos jellemzőihez igazított cseremodellt az uniós tengerészeti oktatási és képzési intézmények között.

4.9.

Ezenkívül az EGSZB kéri, hogy az Európai Unió és a tagállamok tegyenek összehangolt politikai erőfeszítéseket az ágazat támogatása érdekében, amely arra törekszik, hogy megfeleljen a digitalizáció, az automatizálás és az ágazat szükséges ökologizálása jelentette kihívásoknak. Az EGSZB megjegyzi, hogy egy időtálló, magas színvonalú európai tengerészeti képzési és oktatási rendszer biztosításával könnyebben meg lehet felelni ezeknek a kihívásoknak. Az EGSZB e tekintetben üdvözli a négyéves SkillSea projekt közelgő elindítását. Ez a projekt elő fogja mozdítani az ágazat – ezen belül a tengeri szállításban működő európai szociális partnerek, az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és az Európai Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) –, az oktatási és képzési szolgáltatók és a nemzeti hatóságok közötti együttműködést az európai tengerészeti oktatási tanterv javítása érdekében.

5.   Részletes megjegyzések

5.1.

Az EGSZB üdvözli, hogy a 2005/45/EK és a 2008/106/EK irányelvet összevonták, mivel úgy véli, hogy ez az összevonás hatékonyabbá teszi a végrehajtást, és valószínűleg egyértelműbbé és egyszerűbbé teszi a tengerészek képzési és képesítési keretét. Ez az egységes keretbe foglalás különösen a bizonyítványokra vonatkozóan a 2005/45/EK irányelvben szereplő, elavult fogalommeghatározás problémáját oldja meg, valamint egyértelművé teszi és összehangolja a tagállamok által elismert tengerészképesítési bizonyítványok fogalommeghatározását. Valóban biztosítani kell a tengerészképesítési bizonyítványok fogalommeghatározásának a 2012-ben bevezetett új fogalommeghatározások szerinti frissítését. Ez a frissítés valószínűleg növeli a jogbiztonságot az uniós tagállamok közötti kölcsönös elismerési rendszerben.

5.2.

Az új, 5b. cikk célja, hogy a tagállamok által kiadott tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismerésének rendszere bekerüljön a 2008/106/EK irányelv hatálya alá. Az EGSZB szerint fontos ez a kiegészítés, mivel egyértelművé teszi, hogy mely bizonyítványokat kell kölcsönösen elismerni ahhoz, hogy valamely tagállamban bizonyítványt szerzett tengerészek másik tagállam lobogóját viselő hajókon dolgozhassanak.

5.3.

Az EGSZB teljes mértékben támogatja és továbbra is ösztönzi a munkavállalók mobilitását annak érdekében, hogy az Európai Unióban bizonyítványt szerzett parancsnokok és tisztek, valamint az európai hajótulajdonosok könnyebben egymásra találhassanak. Az EGSZB e tekintetben megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az Európai Bizottság szerint (8) 2015-ben több mint 47 000, eredetileg más tagállam által kiadott képesítő bizonyítványra vonatkozó érvényesítés volt érvényes az Unióban, amely körülbelül 25 %-át teszi ki azon parancsnokok és tisztek teljes számának, akik uniós lobogót viselő hajókon dolgozhatnak.

5.4.

A fent említett számok azt mutatják, hogy a tagállamok által kiadott tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismerési rendszere biztató eredményeket hozott az uniós tengerészek uniós lobogót viselő hajók közötti mobilitásának elősegítése tekintetében. Az EGSZB ezenkívül rámutat annak jelentőségére, hogy folyamatosan hozzá kell járulni az európai tengeri munkahelyek védelméhez, az uniós tengerészeti oktatási és képzési intézmények jövőjének biztosításához és az európai tengerészeti know-how egészének megőrzéséhez.

5.5.

Az EGSZB támogatja azt a javaslatot, amelynek értelmében a 2008/106/EK irányelvet össze kell hangolni az STCW-egyezmény legújabb módosításaival, hogy elkerülhetők legyenek a nemzetközi szabályozási kerettel kapcsolatos jogi következetlenségek az irányelvben. Ez az összehangolás valószínűleg biztosítja az uniós szintű harmonizált végrehajtást, és segíti a személyzetet az új készségek és kompetenciák – különösen a személyszállító hajókon, illetve a gázt vagy alacsony lobbanáspontú egyéb tüzelő- és üzemanyagot használó hajók biztonságáról szóló szabályzat (IGF-szabályzat) és a sarkvidéki vizeken üzemelő hajók biztonságáról szóló szabályzat (sarkvidéki szabályzat) hatálya alá tartozó hajókon dolgozó tengerészek Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által meghatározott képzési és képesítési követelményei – megszerzésében, miközben támogatja a szakmai előmenetelt.

5.6.

Az EGSZB kérdésesnek tartja a közösségi pénzügyi és emberi erőforrások aránytalan felhasználását olyan, új harmadik országok értékeléséhez, amelyek esetleg nem biztosítanak jelentős számú parancsnokot és tisztet. Az EGSZB ezért teljes mértékben támogatja az arra vonatkozó európai bizottsági javaslatot, hogy a tagállam által benyújtott, harmadik ország elismerésére irányuló minden új kérelemhez elemzést kell mellékelni, amely tartalmazza az adott harmadik országból valószínűsíthetően alkalmazásra kerülő parancsnokok és tisztek számának becslését. Ezenkívül az EGSZB létfontosságúnak tartja, hogy a tagállamok konzultáljanak a hajótulajdonosok nemzeti szövetségeivel és a szakszervezetekkel az új harmadik ország elismerésének szükségességéről, mielőtt a kérelmet benyújtják az Európai Bizottsághoz. Az EGSZB azonban tisztázni kívánja, hogy a vélhetően alkalmazásra kerülő tengerészek számára vonatkozó becslés – ahol az elérhető – csupán az egyik kritérium a harmadik ország elismerésével kapcsolatos döntéshozatalban, amit pedig átlátható módon kell lefolytatni.

5.7.

A hatékonyság fokozása és a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználása érdekében az EGSZB megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a javaslat szerint (19. cikk) ha valamely tagállam új harmadik ország elismerése iránti kérelmet kíván benyújtani, akkor ahhoz indoklást kell előterjesztenie, amelyet a tagállamoknak meg kell vitatniuk. Az EGSZB tisztázni kívánja, hogy az egy harmadik ország elismerésével vagy el nem ismerésével kapcsolatos végső döntést a tagállamok hozzák meg rendes eljárásban, amelynek keretében minősített többségi szavazásra kerül sor a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottságban (COSS). Az EGSZB üdvözli továbbá azt az engedményt, melynek értelmében adott tagállam egyoldalúan elismerheti a harmadik ország bizonyítványait, míg az értékelés eredményére vár. Az EGSZB határozottan támogatja az ilyen engedményt, amely arányos és költséghatékony megoldást kínál, miközben megőrzi az uniós flotta versenyképességét.

5.8.

Az új harmadik országok elismerésére vonatkozó határozat elfogadási határidejének 18 hónapról 24 hónapra, bizonyos körülmények között pedig 36 hónapra történő meghosszabbítása tekintetében az EGSZB úgy véli, hogy a javasolt intézkedés indokolt, ha a harmadik országnak haladéktalanul korrekciós intézkedéseket kell bevezetnie. Az EGSZB ugyanakkor aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az elismerési folyamat automatikus meghosszabbítása helyes mechanizmus-e, mivel előfordulhat, hogy egy olyan ország számára, amely egyértelműen megfelel valamennyi követelménynek, a folyamat feleslegesen hosszabbodik meg. Az EGSZB ezért azt javasolja, hogy továbbra is a folyamat észszerűen rövid időn belüli lezárása legyen a cél, azzal a feltétellel, hogy ez a szükséges ideig meghosszabbítható, ha korrekciós intézkedésre van szükség.

5.9.

A felülvizsgált 20. cikk bevezeti a harmadik ország elismerésének azon az alapon történő megszüntetésére vonatkozó megkülönböztető okot, hogy legalább öt évig nem biztosít tengerészeket az uniós flotta számára. Az EGSZB tisztázni szeretné, hogy az elismerés megszüntetésével vagy fenntartásával kapcsolatos végső döntést a tagállamok hozzák meg a COSS keretében rendes eljárásban, és hogy ez az eljárás lehetőséget biztosít a tagállamok által szolgáltatott releváns információ figyelembevételére. Alapvetően támogatva ezt az átdolgozást, az EGSZB fel kívánja hívja a figyelmet arra, hogy az erőforrások megfelelő felhasználása érdekében továbbra is azt kellene megállapítani, hogy a harmadik ország biztosít-e egyáltalán vagy jelentős számban parancsnokot és tisztet. Mindezek alapján és az eljárási rendnek teljes mértékben megfelelve az EGSZB azt javasolja, hogy a harmadik ország elismerését vonják visszavonhassák olyan esetekben, ha az adott ország legalább öt évig nem biztosít jelentős számú parancsnokot és tisztet.

5.10.

Az EGSZB kérdésesnek tartja a 21. cikk módosításának indokait, mely cikk előírja, hogy az újraértékelési időszak a prioritási kritériumok alapján legfeljebb 10 évre meghosszabbítható. Az EGSZB úgy véli, hogy szigorúan matematikai szempontból azok a harmadik országok, amelyek sok tengerészt biztosítanak, elméletben nagyobb kockázatot jelentenek a hajók biztonságos üzemeltetésére nézve, mint azok, amelyek kevés tengerészt biztosítanak. A fent említett okok miatt, és egyetértve azzal, hogy a tengeri biztonság nem sodorható veszélybe, az EGSZB azt javasolja, hogy azok a harmadik országok, amelyek kevés parancsnokot és tisztet biztosítanak az uniós flotta számára, ne tartozzanak kevésbé szigorú értékelési rendszer alá.

5.11.

Az EGSZB támogatja a 25a. cikk módosítását, mely annak érdekében szükséges, hogy a harmadik országok által kiadott képesítő bizonyítványok elismerését igazoló érvényesítések számára vonatkozóan a tagállamok által közölt információkat átlátható módon lehessen felhasználni a harmadik országok elismerésének megszüntetéséhez és a harmadik országok újraértékelésének rangsorolásához, a 20. és 21. cikkben előírtaknak megfelelően.

5.12.

Az EGSZB teljes mértékben tudatában van annak, hogy a hajózás globális jellegére tekintettel arra kell törekedni, hogy a tagállamok nemzetközi és uniós kötelezettségvállalásai között ne alakuljon ki ellentmondás. Emiatt az európai keretrendszert folyamatosan össze kell hangolni az STCW-egyezménnyel, lehetővé téve az egyenlő versenyfeltételek megteremtését a tengerészek tengerészeti oktatásáról, képzéséről és képesítéséről szóló nemzetközi keretrendszer uniós és harmadik országokban történő végrehajtása során. A fenti megfontolások fényében és az STCW-egyezmény jövőbeni módosításai esetén az EGSZB fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság felhatalmazást kapjon arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosításokat hajthasson végre az STCW-egyezmény és -szabályzat módosításaihoz való zökkenőmentesebb és gyorsabb igazodás érdekében.

5.13.

A fentiek alapján az EGSZB kéri a tagállamokat, hogy sürgősen hozzanak intézkedéseket a módosítások végrehajtására annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a meghosszabbításokat és a pragmatikus értelmezési időszakokat, amelyekre korábban a lobogó szerinti állam tétlensége miatt volt szükség.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 12-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER


(1)  HL L 323., 2008.12.3., 33. o.

(2)  HL L 255., 2005.9.30., 160. o.

(3)  https://ec.europa.eu/transport/sites/transport/files/legislation/2017-09-stwc-support-study-refit-eval-dirs-20080106-20050045.pdf

(4)  SWD (2016) 326 final.

(5)  COM(2009) 8 final.

(6)  A tengeri foglalkoztatással és versenyképességgel foglalkozó munkacsoport Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke kezdeményezésére jött létre és 2011. június 9-én tette közzé jelentését.

(7)  COM(2009) 8 final.

(8)  SWD(2017) 18 final.