Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról

[COM(2018) 471 final – 2018/0248(COD)]

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról

[COM(2018) 473 final – 2018/0249(COD)]

(2019/C 62/30)

Előadó:

Giuseppe IULIANO

Felkérés:	Tanács, 2018.7.25. Európai Parlament, 2018.7.2.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikkének (2) bekezdése, 78. cikkének (2) bekezdése, 79. cikke (2) és (4) bekezdése, valamint 304. cikke
Illetékes szekció:	Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.9.26.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.10.17.
Plenáris ülés száma:	538.
A szavazás eredménye (mellette/ellene/tartózkodott):	101/0/3

1.   Következtetések

1.1.

A migráció állandó jelenség az Európai Unió történetében, amelynek egyértelműen hatása van az Unió és az Uniót alkotó társadalmak jövőjére. A migráció közös uniós kezelése befejezetlen folyamat, és ez a helyzet az utóbbi években intézményi válságot okozott, amelyből világosan kitűnt, hogy hiányzik a közös európai hang. A jelenlegi helyzet oka az, hogy az EU tagállamai nem képesek megvalósítani a közös európai menekültügyi rendszert, és megfelelő védelmet biztosítani a határainknál megjelenő, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és menedékkérők százezrei számára.

1.2.

Az EGSZB úgy véli, hogy a szabadságot, a biztonságot és a jog érvényesülését illető politikáknak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény és az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított alapvető jogok védelmén kell alapulnia.

1.3.

A migráció, a menekültügy és a külső határok területén jelentős változtatásokat kell végrehajtani. A különböző európai uniós intézmények által végzett munkát mindenképpen tovább kell vinni, átdolgozva a jelenlegi eszközöket, és olyan, alternatív megoldásokat kínálva, amelyek segítik egy, a Szerződésekben és a nemzetközi jogban szereplő elvekkel és az abból levezethető kötelezettségekkel összhangban lévő, közös, integrált és koherens migrációs és menekültügyi politika kialakítását.

1.4.

A tagállamok közötti integrációt és együttműködést megerősítő, valamint a különböző európai intézmények álláspontjait egyértelműbben magában foglaló integrált migrációs és menekültügyi politika előmozdítása alapvető feltétele annak, hogy a polgárság választ kapjon aggályaira, valamint hogy az európai projekttel szembeni bizalmatlanság fokozódása elkerülhető legyen. Az EGSZB tudatában van annak, hogy amennyiben a polgárság e témaköröket illetően válasz nélkül marad, és elvárásai nem teljesülnek, mindez csalódáshoz és növekvő euroszkepticizmushoz vezet.

1.5.

Az EGSZB szerint aggodalomra ad okot az Európai Unió tagállamaiba vándorló és oda menekülő személyekkel szembeni intolerancia, rasszizmus és idegengyűlölet felerősödése, továbbá megjegyzi, hogy néhány országban az alapjogok védelme is sérülhet.

1.6.

Az EGSZB üdvözli azokat az egymástól jellegüket tekintve igen eltérő alapokat, amelyek a már megkezdett munka folytonosságát biztosítják, és pozitívan értékeli azok pénzügyi keretösszegének növelését. Emlékeztet arra, hogy az alapok olyan eszközök, amelyek hozzá kell, hogy járuljanak az átfogó európai menekültügyi és migrációs politika előmozdításához. Az alapok olyan különféle témákat ölelnek fel, mint a migráció, a menekültügy vagy a külső határigazgatás, ám sajnálatos módon figyelmen kívül hagyják az Európai Unióba történő szabályos belépés lehetőségeit, amelyek szintén az említett területek megfelelő működését hivatottak biztosítani.

1.7.

Helyénvaló, hogy a rendelet a 80. cikkre hivatkozik jogalapként, hiszen az említett cikk kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a menekültügyre és a migrációra, valamint a külső határokra vonatkozó közös politikák esetében a szolidaritás elve és az az elv az irányadó, hogy a felelősséget igazságosan kell elosztani a külső határokra és a vízumokra vonatkozó schengeni vívmányokat alkalmazó tagállamok között (1). A jelek szerint meg kell erősíteni a szolidaritás elvének alkalmazását annak érdekében, hogy a szolidaritás ne váljon üres szólammá.

1.8.

Az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés elleni küzdelem az uniós politikák, köztük a harmadik országok állampolgárainak integrációjára vonatkozó politikák alappillérei. Félő, hogy azt, hogy az alap elnevezéséből törlésre kerül az „integrációs” szó, a kérdéskör iránti mérsékeltebb elkötelezettségként lehet majd értelmezni.

1.9.

Ismét hangsúlyozandó, hogy a tagállamoknak fokozottabban együtt kell működniük a menekültügy és a migráció terén, különösen azáltal, hogy támogatják a menekültügyre vonatkozó bevált gyakorlatok megosztásának finanszírozását, többek között a jogszerű migrációval kapcsolatos információs hálózat létrehozása és az információcsere elősegítése, valamint a harmadik országok állampolgárainak integrációja révén.

1.10.

Az EGSZB üdvözli, hogy a két alap rugalmassága nagy hangsúlyt kap, mivel ez annak elismerését jelenti, hogy egy közös fellépés keretében jobban oda kell figyelni az egyes tagállamok szükségleteire. Ugyancsak pozitívan értékeli az eljárások egyszerűsítését, valamint az értékelés fontosságának elismerését.

1.11.

Az EGSZB üdvözli azt a tényt, hogy a határigazgatás az alapjogok teljeskörű tiszteletben tartása mellett szolgálja az Unió belső biztonságának növelését, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem történik kifejezett utalás az alapjogok határterületeken való védelmére.

1.12.

Rendkívül fontos emlékeztetni a tagállamokat arra, hogy a tengeri határok felügyelete nemcsak a határok ellenőrzését és biztonságát foglalja magában, hanem a tengeri felkutatási és mentési tevékenységeket is. Szem előtt kell tartani az EJEB (2) 2012-es ítéletét, amely a visszaküldés tilalmát nemcsak egy állam területére vonatkozóan mondja ki, hanem a szóban forgó államnak a saját területén kívüli – ezen belül a nyílt tengeri – fellépéseit illetően is.

1.13.

Az EGSZB több véleményében (3) is javasolta, hogy az EU tekintse közös határoknak a schengeni térség külső határait, és hogy igazgatásuk feladatát ennek megfelelően európai szintről oldják meg.

2.   Háttér

2.1.

A migráció állandó jelenség az Európai Unió történetében, amelynek egyértelműen hatása van az Unió és az Uniót alkotó társadalmak jövőjére. A migráció közös uniós kezelése befejezetlen folyamat, és ez a helyzet az utóbbi években intézményi válságot okozott, amelyből világosan kitűnt, hogy hiányzik a közös európai hang. A különböző európai uniós intézmények által végzett munkát mindenképpen tovább kell vinni, átdolgozva a jelenlegi eszközöket, és olyan, alternatív megoldásokat kínálva, amelyek segítik egy, a Szerződésekben és a nemzetközi jogban szereplő elvekkel összhangban lévő, közös, integrált és koherens migrációs és menekültügyi politika kialakítását.

2.2.

A migráció kérdésköre és annak átfogó módon történő kezelése egyike az Európai Bizottság politikai prioritásainak. A 2015-ben elfogadott európai migrációs stratégia a migráció átfogó módon történő kezelése céljából az európai határok humanitárius válsághelyzetére adott azonnali válaszokat hosszú távú intézkedésekkel ötvözi.

2.3.

A földközi-tengeri válság nyilvánvalóvá tette az azonnali szükségleteket, ugyanakkor rámutatott az EU migrációval kapcsolatos eszközeinek és politikájának strukturális korlátaira is. Az Uniónak meg kell teremtenie a megfelelő egyensúlyt, és azt az egyértelmű üzenetet kell küldenie az európai polgárok számára, hogy a migráció közösen jobban kezelhető. A Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), valamint a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz e folyamat része.

2.4.

A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret kapcsán az Európai Bizottság azt javasolta, hogy jelentős mértékben növelni kell a migráció kezelésére és a határok igazgatására szánt átfogó uniós költségvetést, 10 415 000 000 euróban (4) állapítva meg az új MMA és 9 318 000 000 euróban az Integrált Határigazgatási Alap teljes pénzügyi keretét (mindkettő folyó árakon értendő).

2.5.

Az MMA célja az, hogy hozzájáruljon a migráció, az integráció és a visszaküldés, valamint a közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) átfogó kezeléséhez, megkönnyítve a tagállamoknak a szolidaritás és a felelősségmegosztás alapján történő támogatását.

2.6.

A külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz, amely az Integrált Határigazgatási Alap részét képezi, támogatást kíván nyújtani a tagállamoknak, hogy azok jobban végre tudják hajtani a személyek belső határokon való átlépéséhez, a határellenőrzéshez, valamint a közös vízumpolitikához kapcsolódó közös intézkedéseket. A külső határok jó igazgatása elengedhetetlen annak a belső határok nélküli térségnek a megvalósításához, amelyben a személyek és az áruk szabadon mozoghatnak.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB üdvözli, hogy az EUMSZ 80. cikke szolgál mindkét eszköz jogalapjaként, amely szerint a menekültügyre és a migrációra, valamint a külső határokra vonatkozó közös politikákra a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elve az irányadó.

3.2.

Mindkét alap végrehajtása során világos és precíz iránymutatást kell nyújtani az igazgatási és ellenőrzési rendszerekről, valamint az ellenőrzési követelményekről. Elő kell segíteni a folyamatok egyszerűsítését és azok adminisztratív terheinek csökkentését, továbbá a nagyobb átláthatóságot, jobb elszámoltathatóságot és a tagállamoknak nyújtott pénzeszközökkel kapcsolatos célkitűzések elérését biztosító intézkedéseket.

3.3.

Az említett eszközöknek összhangban kell állniuk az egyéb meglévő rendelkezésekkel, elkerülve az átfedéseket, és teljes mértékben kiegészítve az ezen a területen dolgozó különböző uniós ügynökségek tevékenységeit. Összhangot kell teremteni az idevonatkozó európai politikákkal, például a határigazgatással, a belső biztonsággal, a harmadik országbeli állampolgárok befogadásával és integrációjával és az EU külpolitikájával.

3.4.

Az eszközöknek rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy a határigazgatás és vízumpolitika változatos kihívásaira reagálni tudjanak. Ezért az EGSZB pozitívan értékeli, hogy a részt vevő tagállamok számára meghatározott fix hozzájárulások mellett, az alapok fennmaradó összegét olyan egyedi intézkedésekre kell felhasználni, amelyek vonatkozásában az Unió hozzájárulása hozzáadott értéket képvisel.

3.5.

Ezeknek az eszközöknek célja a szolidaritás és a felelősségmegosztás elősegítése azon tagállamok között, amelyek a külső határokra és vízumokra vonatkozó schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazzák, vagy erre készülnek, és ezeket a közös uniós külső határigazgatási politika javára kell felhasználni. A schengeni rendszer megfelelő működésének szavatolása érdekében helyénvaló, hogy a külső határokat – amelyek közös határok – uniós szintről igazgassák.

3.6.

Alapvető fontosságú az „illegális” bevándorlás és az „okmányokkal nem rendelkező” migráns kifejezések egységes használata a szövegekben, amint azt az Európa Tanács (5) és az Európai Parlament (6) is javasolja.

3.7.

Az EU-nak közös migrációs politikára van szüksége, olyan eszközökkel és csatornákkal, amelyek megkönnyítik a szabályos és rendezett migrációt, valamint a menedékjog védelmét. Az EGSZB sajnálja, hogy a preambulumbekezdések elsősorban az irreguláris érkezésekkel vagy a határellenőrzéssel foglalkoznak, és nem tesznek említést arról, hogy előrelépéseket kell tenni és innovatív megközelítéseket kell alkalmazni egy átfogó európai migrációs rendszer kialakítása érdekében. A dublini rendszer reformja is elengedhetetlen.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy helyénvalóak a két pénzügyi eszközre vonatkozó ajánlások, és elismeri, hogy az Európai Unió által a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapon (7), valamint egyéb alapokon keresztül a 2015–2017-es időszakra a tagállamok számára biztosított technikai és pénzügyi segítségnyújtás hozzájárult a menekültügy, a migráció és a külső határok kezelésének javításához.

4.2.

Ezen alapok költségvetésének növelése pozitívan értékelendő, amennyiben egy átfogó, közös, következetes és a nemzetközi jog elveihez igazodó uniós migrációs politika célját szolgálja, amely ugyanakkor elismeri a befogadó társadalmak és az uniós polgárok igényeit, és világszerte szorosan együttműködik partnereivel.

4.3.

Az EGSZB szükségesnek tartja, hogy az MMA nevébe visszaillesszék az „integrációs” szót, mivel az integráció a tagállamok számára megoldandó problémát jelent.

4.4.

Pozitívan értékelendő, hogy az MMA elismeri azt a szerepet, amelyet az (akár a legkülső régiókban működő) helyi és regionális önkormányzatok, szociális partnerek, valamint a civil szervezetek játszanak a harmadik országok állampolgárainak rövid és hosszú távú integrációs folyamataiban, ezen belül a munkaerőpiaci integrációjukban. Sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy nem kínálkoznak innovatív lehetőségek az említett szereplők MMA-hoz való jobb hozzáférésére, és emlékeztet arra, hogy a szubszidiaritás elvét garantálni kell és tiszteletben kell tartani.

4.5.

Az EGSZB üdvözli, hogy az ebből az alapból nyújtandó operatív támogatás felhasználása során vizsgálni lehet és meg lehet állapítani, hogy egy tagállam nem felel meg a vonatkozó uniós jogszabályoknak, mivel nem tartja be a Szerződésekből eredő kötelezettségeket, vagy mivel a menekültügy és a visszaküldés terén fennáll az uniós értékek megsértésének egyértelmű veszélye. Hasznos lenne részletesebben kifejteni ennek a szabálysértésnek a következményeit az MMA gyakorlati felhasználására vonatkoztatva. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság sürgős helyzetekben – kizárólag átlátható eljárás alapján, amely magában foglalja az európai jogalkotók (a Parlament és a Tanács) azonnali értesítését – közbeléphessen (8). Hasonlóképpen szükségesnek tartja, hogy azonnal kötelezettségszegési eljárás indulhasson a tagállamok ellen, ha azok mulasztást követnek el ezen a területen.

4.6.

A pénzügyi ösztönzés mellett technikai együttműködésre és intézményi fejlesztésre is szükség van a menedékkérők áramlásának megfelelő kezelésre irányuló, harmadik országokkal történő együttműködés során. A Szükséghelyzeti Alap Afrikáért szükséges, de nem kizárólagos eszköz: azon túl, hogy megfelelő pénzügyi kerettel kell ellátni, olyan valós és a felelősségen osztozó partnerséget is ki kell alakítani az uniós tagállamok és az afrikai országok között, amelynek a célkitűzései összeegyeztethetőek a fenntartható fejlesztési célokkal, illetve azok között szerepelnek. További erőfeszítésre van szükség a migráció és menekültügy területén folytatott ilyen jellegű tevékenységek koordinálásának javítására intézményi fejlesztés és a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága által folytatott demokratikus eljárások támogatása által, anélkül, hogy ez az erőfeszítések megkettőzését vagy következetlenségeket vonna maga után.

4.7.

Szükségesnek tartja az együttműködési kötelezettség szigorúbb felügyeletét, és koordinációs mechanizmusok kialakítását az ESZA+ és az ERFA alapokat igazgató hatóságokkal a különböző tagállamokban a koordináció és a horizontális kezelés javításának érdekében, illetve ezen alapok alkalmazási módjainak feltárását, amennyiben azok az állami szint alatt működő közigazgatási szervek irányítása alatt is állnak.

4.8.

Az MMA-nak megnövelt hozzáadott értékkel kell hozzájárulnia a közös európai menekültügyi rendszer megerősítéséhez, a tagállamok által a nemzetközi védelemre szoruló személyek ellátására fordított kapacitások növeléséhez, annak elősegítéséhez, hogy a migránsok legális módon érkezhessenek az Unió területére, illetve a legálisan ott tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok integrációjának támogatásához.

4.9.

Az integráció tekintetében a hozzájárulási kulcs egyedül az éves érkezési rátán és az idegen népesség százalékos arányán alapul, bármely olyan minőségi jellegű mutató figyelembevétele nélkül, amely a tagállamok egyedi szükségleteinek jobb azonosításában is segítséget nyújtana. Pontosabban meg kell határozni a kapcsolódó célkitűzéseket, és olyan mutatókat (9) kell bevezetni, amelyek képesek folyamatos jelleggel értékelni az MMA hozzájárulásának sikerességét ezeken a területeken.

4.10.

Alapvető fontosságúnak tűnik az MMA időközi és visszamenőleges értékelésének biztosítása, valamint olyan rugalmas mechanizmusok bevezetése, amelyek lehetővé teszik az értékelt tevékenységek kiigazítását. Együtt kell értékelni a hatásokat és az eredményeket, különösen azokat a fellépéseket illetően, amelyek az egyes tagállamokban különböző igazgatási szinteken kerülnek kidolgozásra.

4.11.

Nem egyértelmű, hogy a visszatérési és visszafogadási politikák milyen szerepet játszanak az irreguláris migráció kiváltó okainak csökkentésében. Elengedhetetlen a hatékony és az érintettek emberi jogait biztosító visszatérési és visszafogadási politikák alkalmazása, emellett szükség lenne e politikák és az irreguláris migrációs áramlatok csökkentésére gyakorolt valós hatásuk jobb értékelésére.

4.12.

Az is feltétlenül kiemelendő, hogy harcolni kell illegális foglalkoztatás ellen, különösen ha bejelentetlen, irreguláris migránsok foglalkoztatásáról, illetve visszaélésekről vagy a munkaerő kizsákmányolásáról van szó. Igen pozitívan értékelendő, hogy az MMA felhasználható olyan lépések pénzügyi támogatására, amelyek az irreguláris migráció kiváltó okainak csökkentését célozzák meg, ideértve az irreguláris foglalkoztatást is, amely ösztönözheti az irreguláris áramlásokat, és emellett elősegítheti a vállalkozások közötti tisztességtelen versenyt, illetve olyan környezetet hozhat létre, amelyben megsértik az érintettek jogait (10).

4.13.

Elismerésre méltó, hogy forrásokat különítenek el az uniós áttelepítési keretre (és a humanitárius befogadásra). Az EGSZB reméli, hogy az egyedi uniós letelepítési program által a tagállamok hatékonyan tudják hasznosítani ezeket az erőforrásokat. Az EGSZB korábban már kifejezte támogatását egy olyan egyedi uniós letelepítési program iránt, amely által a tagállamok hatékonyan át tudják ültetni a gyakorlatba ezt a kezdeményezést, és amely pénzügyi ösztönzőket biztosít a leginkább elkötelezett tagállamok számára.

4.14.

A határigazgatást és vízumpolitikát támogató pénzügyi eszköz megerősíti az Európai Unió belső biztonságának garantálásához való hozzájárulás szándékát az alapvető jogok teljeskörű tiszteletben tartása mellett, azonban sajnálatos módon nem tesz külön említést ezen jogok védelméről a határterületeken, ahogy a nem európai uniós állampolgárok alapjogainak védelméről sem.

4.15.

Az EGSZB pozitívan értékeli, hogy az eszköz lehetővé teszi a tagállamok számára a harmadik országokkal közösen, illetve azok területén végzett projekteknek az Európai Bizottsággal folytatott konzultációt követő végrehajtását. Úgy véli, hogy több információra lenne szükség az említett konzultáció (vagy tájékoztatás) feltételeiről, egyértelmű kritériumokat határozva meg többek közt a célországban uralkodó emberi jogi helyzet vonatkozásában. Ez elengedhetetlennek tűnik, mivel a harmadik országokkal kapcsolatos tevékenységek közé tartozhat a szabálytalan határátlépések észlelése, felderítése, azonosítása, nyomon követése, megelőzése, illetve feltartóztatása is.

4.16.

Sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a rendelet következetesen párhuzamot von az irreguláris migráció elleni küzdelem és az országhatárokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem között anélkül, hogy figyelembe venné a két tevékenység morális háttere közti különbséget.

4.17.

Elszomorító, hogy a biztonság határigazgatási szempontból alapvetően még mindig „katonai” kérdésnek minősül, míg „Az EU kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia” hangsúlyozza, hogy az emberi biztonságot az Unió átfogó megközelítésen keresztül tudja elősegíteni. Mindez olyan fellépéseket feltételez, amelyek többek között a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentését, a felelősségteljes kormányzás és az emberi jogok előmozdítását, a fejlesztés támogatását vagy a konfliktusok és a bizonytalanság mélyben rejlő okainak kezelését célozzák.

4.18.

Pozitívan értékelendő, hogy az eszköz célkitűzései között szerepel a migránsok életének védelméhez és megmentéséhez való hozzájárulás, és az, hogy emlékezteti a tagállamokat, hogy a tengeri határőrizet nem csupán a határok biztonságát és ellenőrzését foglalja magában, hanem tengeri felkutatási és mentési műveleteket is.

---

(1)  Lásd: SOC/582, Az Uniós Vízumkódex felülvizsgálata (HL C 440., 2018.12.6., 142. o.).

(2)  27765/09. sz.Hirsi és társai kontra Olaszország ítélet.

(3)  HL C 303., 2016.8.19., 109. o.; HL C 451., 2014.12.16., 1. o. HL C 458., 2014.12.19., 7. o.; HL C 44., 2011.2.11, 162. o..

(4)  E számadatokról részletesebben lásd: ECO/460 – A 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keret (HL C 440., 2018.12.6., 106. o.).

(5)  Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. 1509/2006. sz. állásfoglalás.

(6)  Az Európai Parlament 2009. január 14-i állásfoglalása az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban (2004–2008) (2007/2145(INI)).

(7)  2014 áprilisában lépett hatályba az 516/2014/EU rendelet, amely egy egyedi uniós menekültügyi és migrációs pénzügyi támogatási programot hozott létre a 2014–2020 közötti időszakra azzal a céllal, hogy pénzügyi támogatások által hozzájáruljon a migrációs áramlások hatékony kezeléséhez és egy közös európai menekültügyi és migrációs megközelítés kialakításához és fejlesztéséhez. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap négy fő célkitűzése a következő volt: (1) a közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) megerősítése és fejlesztése; (2) a tagállamokba irányuló legális migráció támogatása a tagállamok gazdasági és társadalmi szükségleteivel összhangban, és a harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációjának elősegítése; (3) az illegális bevándorlás elleni küzdelemhez hozzájáruló, tisztességes és hatékony visszatérési stratégiák megerősítése; és (4) a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás előmozdítása, különösen azon tagállamok felé irányulóan, amelyeket a leginkább érintenek a migrációs és menekültáramlások.

(8)  HL C 303., 2016.8.19., 109. o.

(9)  OECD/EU (2015), „Indicators of Immigrant Integration 2015” (A bevándorlók integrációjának 2015-ös évre vonatkozó mutatói) vagy a „zaragozai” mutatók.

(10)  Lásd a következő elfogadott véleményeket: HL C 204., 2008.8.9., 70. o., és HL C 75., 2017.3.10., 81. o.